2015. évi …. törvény
Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2016.
évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban:
központi alrendszer) 2016. évi
a) bevételi főösszegét 15 736 925,6 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 16 493 055,8 millió forintban,
c) hiányát 756 130,2 millió forintban
állapítja meg.
2. §
Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek és a saját bevétellel
nem fedezett kiadásokhoz nyújtott központi támogatási előirányzatoknak a fejezetek,
címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az
1. melléklet tartalmazza.
2. Az államadósság értéke
3. §
(1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján az államháztartás 2016. december 31-
ére tervezett adóssága 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3
forint/amerikai dollár árfolyam mellett 25 893,0 milliárd forint.
(2) 2016. december 31-én az államadósság-mutató
a) számlálójának a Gst. 2. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti várható összege
25 798,4 milliárd forint,
b) nevezőjének a Gst. 2. § (1) bekezdés
b) pontja szerinti várható összege
35 188,0 milliárd forint.
(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2016. december 31-ére
tervezett mértéke 73,3%.
(4) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés
szerinti mértéke a 2015. év utolsó napján várható 74,3%-hoz képest az Alaptörvény
36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése
követelményének eleget tesz.
II. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai
4. §
(1) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 1. Közszférában
foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen a költségvetési szerveknél és a nevelési-
oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és
ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján
ellátó egyházi jogi személynél foglalkoztatottak részére a 2016. évben - jogszabály
alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(2) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle
kifizetések alcímen
a) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló
törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,
b) az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1)
bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi
juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,
c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek,
szervezetrendszerek
korszerűsítésével,
a
feladatellátás
ésszerűsítésével
megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező
létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó
munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,
d) az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet személyi
juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális
hozzájárulási adó kifizetésére,
e) a Bíróságok és az Ügyészség esetében a jogszabály-módosítás következtében
jelentkező többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat
terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(3) A Kormány a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 2. Különféle kifizetések
alcím előirányzatából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi
önkormányzatok kiegészítő támogatásai címre, - a
3. mellékletben szereplő I. pont 2.
alpont szerinti Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások
támogatása jogcímen - átcsoportosíthat, ha a helyi önkormányzati létszámleépítések
miatt e jogcímen rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.
(4) Céltartalék szolgál a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. cím, 3. Ágazati életpályák
alcímen - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz
kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
(5) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi,
karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy
sporttevékenységet önmaga vagy intézménye útján ellátó egyházi jogi személynél
foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas- vagy
élettársa a 2016. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a
saját és házas- vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik - a kompenzáció
összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az
annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról,
adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A
nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.
4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. §
(1) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hitel, kölcsön felvételére, kötvény
kibocsátására, garancia és kezesség vállalására nem jogosult.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetet
irányító szerv az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter.
(3) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadásai
terhére történő, 1000,0 millió forint összeget elérő mértékű kötelezettségvállalásokat
és - a központi alrendszer likviditási helyzetére figyelemmel - a kifizetések ütemezését
az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a rábízott vagyon vagyonkezelési
tervének keretében hagyja jóvá.
(4) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 28. § (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016.
évben 25,0 millió forint,
b) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2016.
évben 25,0 millió forint,
c) 35. § (2) bekezdés
i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a
2016. évben 25,0 millió forint,
d) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak
2016. évi összesített bruttó forgalmi értéke - az (5) bekezdésben meghatározott
kivétellel - 20 000,0 millió forint
lehet.
(5) Az állam javára megszerzett
a) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe átadott ingatlanok, és
b) a PPP-konstrukcióban létrehozott sport- és oktatási létesítmények,
a (4) bekezdés
d) pontjában foglalt keretszámra tekintet nélkül, ingyenesen
önkormányzati tulajdonba adhatók.
(6) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a) 11. § (6) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték,
b) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben a
hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi
érték,
c) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2016. évben 25,0 millió
forint egyedi bruttó forgalmi érték
képezi.
(7) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú
ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó bevételeket a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek
alcímen, és 1. cím, 2. Hasznosítási bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton
vagy jogcímen kell elszámolni. Ezek a bevételek a 2016. évben a Kormány
határozatában adott jóváhagyásával a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogszabályban
meghatározott feladatellátásának finanszírozására használhatók fel. A Kormány
határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült hasznosítási és értékesítési
bevételek mértékéig engedélyezheti a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó
kiadási előirányzatainak növelését.
(8) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására
feleslegessé nyilvánított, értékesítésre kijelölt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
rábízott állami vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó
- a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben
elszámolandó - bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege
a 2016. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési
fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használhatók fel. Az
államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében - legfeljebb a 2016. évben
pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig - új kiadási előirányzat
létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési
fejezetben.
(9) Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó
ingatlanok (8) bekezdés szerinti értékesítése esetén a befolyó bevételeket, továbbá a
tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb bevételeket a XX.
Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 28. cím, 1. alcím, 1. Az Állami
Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
jogcímcsoport előirányzaton belül kell elszámolni. E bevételek államháztartásért
felelős miniszter által jóváhagyott összege a 2016. évben a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezetből finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére
használható fel a (8) bekezdésben meghatározott módon.
(10) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím
előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése
szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója
pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig az államháztartásért felelős
miniszter engedélyével túlléphető. A túllépés mértékének számítása során az
előirányzat összegének megállapításakor nem vehető figyelembe az előirányzat javára
év közben a Kormány döntésével biztosított többlet.
(11) A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök
és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter a
2016. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök
fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az
értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A 2016.
évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2.
cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím bevételeként kell elszámolni.
6. §
(1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím,
5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési fejezetben
szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel.
A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5.
Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(2) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi
előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén különösen
indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e költségvetési
fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata - legfeljebb a
pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési
fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások
alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatain
belül és a két alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás
mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem
haladhatja meg a 3000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére,
amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.
(4) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait
finanszírozó kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat.
(5) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési
bevételek alcímen belül önálló jogcímcsoporton kell elszámolni.
7. §
(1) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetet
irányító szerv az agrárpolitikáért felelős miniszter.
(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2.
cím, 4. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat az e költségvetési
fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére
használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 2. cím, 4. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az
agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen
dönt.
(3) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet
bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén
különösen indokolt esetben, a Kormány határozatában adott jóváhagyásával e
költségvetési fejezetnek a Kormány határozatában megjelölt kiadási előirányzata -
legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e
költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(4) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban:
Nfatv.) 38. (5) bekezdése szerinti haszonbérleti díj összegét a XLIV. A Nemzeti
Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 2. Hasznosítási
bevételek alcímen belül külön jogcímcsoporton kell elszámolni. A Nfatv. 38. § (5)
bekezdése szerinti továbbutalást a XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások
alcímen belül külön jogcímcsoport terhére kell teljesíteni, amelynek mértékével a
fejezet tervezett kiadása túlléphető.
8. §
(1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri
rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet által, e
minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat központi kezelésű
előirányzatként kell megtervezni és elszámolni. A tulajdonosi joggyakorló szervezet az
általa e minőségében a 2016. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás
nélkül is elszámolhatja, erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős
minisztert írásban tájékoztatni kell. A fejezetet irányító szerv e tulajdonosi
joggyakorlói minőségben végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében - a XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével - a fejezeten
belül átcsoportosíthat és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, erről
az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter az üvegházhatású gázok közösségi
kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában
történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által
létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből
pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó
kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-
áig teljesíthet kiadást a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím,
1. Gazdasági Zöldítési Rendszer jogcímcsoporton.
(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott
légiközlekedési kibocsátási egységek 2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag
teljesült bevétel 50%-áig, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek
2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 25%-áig teljesíthet kiadást a
XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság
Finanszírozási Rendszer jogcímcsoporton.
(4) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve
végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.)
alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevétel
a) 50%-ával az államháztartásért felelős miniszter a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági Zöldítési Rendszer
jogcímcsoport előirányzatát,
b) 50%-ával az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer
végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát
megnövelheti. Az államháztartásért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott
kiotói egységek átruházásából befolyó bevételek elszámolására a XLIII. Az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. Kibocsátási
egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímet
hozhat létre.
(5) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) és (3)
bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek
2016. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási
előirányzatok terhére kell teljesíteni.
5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei
9. §
(1) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 607,2 millió forintot, a Nemzeti
Közlekedési Hatóság 21 218,0 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs
Központ 185,3 millió forintot köteles 2016. évben befizetni a bevételeiből a központi
költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a
negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.
(2) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles 2016. évben
befizetni a bevételeiből - az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott
ütemezési terv szerint - a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első
három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik
negyedévben december 10-e.
(3) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2029,1 millió forintot
köteles fizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként
február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december
hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 220,0 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal 837,4 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(6) A Földmérési és Távérzékelési Intézet 94,1 millió forintot köteles befizetni a
bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól
minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei
befizetési időpontra.
(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek befizetési
kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell
képezni és a befizetést legkésőbb 2016. december 20-áig kell teljesíteni.
(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges
szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati
jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat
- a 2016. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek
befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások
befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a
központi költségvetés javára.
6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések
10. §
(1) A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Nemzeti Foglalkoztatási Alap összesen 3 808,7 millió forintot utal át a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet 2. cím, 4. alcím, 8. Társadalmi Megújulás Operatív Program -
Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. Az átutalást az első negyedévben
kell teljesíteni.
(2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 8. Start-munkaprogram címen
rendelkezésre álló előirányzat nyújt fedezetet az e törvény hatálybalépése előtt
keletkezett, 2016. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.
(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével
kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ
részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Hazai
innováció támogatása cím terhére 2016. évben 1426,0 millió forint támogatást kell
biztosítani.
(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2016. évben a központi
költségvetés javára összesen 17 000,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési
tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli
finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, az éves előirányzat
25%-ával kell teljesíteni.
(5) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2016. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 21 294,1 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles
átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.
7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
11. §
(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint,
méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre
500,0 millió forint használható fel.
(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a
továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott
méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.
8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
12. §
(1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag
a) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások
megtérítése jogcím között és
b) a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 21. Gyógyító-
megelőző ellátás céltartalék jogcímről a jogcímcsoport 1-18. jogcímére
csoportosíthat át.
(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, valamint 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei előirányzatait megemelheti.
(3) A Kormány a 15. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget is
módosíthatja az (1) bekezdés
b) pontjában foglalt átcsoportosítással, vagy a (2)
bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.
13. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az 1-18. jogcímek között, a 4.
Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint az 5.
Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül a jogcímek között az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével átcsoportosíthat.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 8. Természetbeni
ellátások céltartaléka jogcímcsoport előirányzatból a 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás, 4. Gyógyszertámogatás, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoportok jogcímeire és a 7. jogcímcsoport, 3. Külföldön tervezett egészségügyi
ellátások megtérítése jogcímre az egészségbiztosításért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap
fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések jogcím, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító
gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a
gyógyszertámogatási céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás
jogcímcsoport 1. és 2. jogcímeire átcsoportosíthat azzal, hogy a 2. jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3.
alcím,
a) 4. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a
gyógyszertámogatással,
b) 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a
gyógyászati segédeszköz támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő - a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1.
cím, 7. alcím, 11. jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz
támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések jogcím előirányzaton
felül befolyt - bevételek összegével.
(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4.
jogcímcsoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben
megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7.
jogcímcsoport, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések
jogcím, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi
előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoport, 22. Alapellátás megújításának II. üteme jogcímről a
jogcímcsoport 1-3. és a 13. jogcímére, kiemelten az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti
ellátás jogcím javára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért
felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
14. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. Természetbeni ellátások
alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, az
5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport, továbbá a 7. jogcímcsoport, 3.
Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.
15. §
(1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a
továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók
szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeinek előirányzatai együttesen 5000,0 millió
forintot tartalmaznak az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és
végrehajtási
rendelete
szerinti
többletkapacitás-befogadások
várható
éves
teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli
jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az
egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével engedélyezheti.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoport tartalmazza az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök
kiadásait is.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcímcsoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint
finanszírozási előlegre fordítható összeget.
16. §
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj
megállapítására együttesen 200,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen
belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
gyógyító-megelőző ellátásra 5611,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 8100,0 millió
forint és gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.
9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
17. §
Az
1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a
4. mellékletben
meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
előirányzattól.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
18. §
(1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és
b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím
előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24.
Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak csökkentésére.
(3) Az Országgyűlés - az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek,
valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között
együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja
fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III.
Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V.
Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a
XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos
Akadémia fejezet és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és
bevételi előirányzatai főösszegének,
b) a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 55. Egyházi célú
központi költségvetési hozzájárulások alcím előirányzatai közül a 3. Egyházi
alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és kiegészítése jogcímcsoport, a 4.
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék jogcímcsoport, az 5. Kistelepülési és
szórvány egyházi támogatások jogcímcsoporton belül az 1. Az 5000 lakosnál
kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka -
Bevett egyházak jogcím, valamint a 4. Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi
személyek jövedelempótléka - Határon túli egyház és annak belső egyházi jogi
személye jogcím előirányzatai
csökkentésére.
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőjének különleges jogosítványai
19. §
(1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező
változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között
előirányzat-átcsoportosításra
a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó szervek és a helyi
önkormányzatok közötti feladat-, és intézmény átadás-átvétel esetén a Kormány
jogosult,
b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók -
így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a
közalapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a
humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló
törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó - közötti, a 2.
melléklet szerint
támogatott feladat átadás-átvétele esetén az államháztartásért felelős miniszter
előzetes egyetértésével az érintett fejezetet irányító szervek jogosultak.
(2) Az (1) bekezdés
b) pontja és a 35. § szerinti esetek kivételével a IX. Helyi
önkormányzatok támogatásai fejezet kiadási előirányzatai terhére, illetve javára
történő előirányzat-átcsoportosításra, valamint e fejezet címrendjének és a címrend alá
rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány egyedi
határozatban jogosult.
(3) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatából
legfeljebb 20 000,0 millió forint az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt,
a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló,
2009. május 25-ei 479/2009/EK tanácsi rendelet szerinti jelentés (a továbbiakban:
EDP jelentés) 2016. március 31-ig történő benyújtását követően használható fel az (5)
bekezdés figyelembe vételével, amennyiben az Európai Bizottság (Eurostat) által
közzétett 2016. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) - a felhasználni
kívánt tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,0%-át.
(4) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 33. Országvédelmi Alap cím előirányzatának a
(3) bekezdésen felüli része az EDP jelentés 2016. szeptember 30-ig történő benyújtását
követően használható fel az (5) bekezdés figyelembe vételével, amennyiben az
Európai Bizottság (Eurostat) által közzétett EDP-hiány - a felhasználni kívánt
tartalékösszeg figyelembevételével - nem haladja meg a GDP 2,0%-át.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti összeg felhasználásáról a Kormány határozatban dönt,
amelyet az államháztartásért felelős miniszter készít elő, ennek során bemutatja a
Kormány számára
a) a 2016. évi gazdasági és költségvetési folyamatok,
b) a 2016. évre várható EDP-hiány és
c) a 2016. évre várható államadósság
alakulását, továbbá javaslatot tesz a kiadási előirányzat felhasználásának céljára és
ütemezésére.
(6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetben, XI. Miniszterelnökség fejezetben,
XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben, XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezetben, XIV. Belügyminisztérium fejezetben, XV. Nemzetgazdasági Minisztérium
fejezetben, XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal fejezetben, XVII. Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium fejezetben, XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben,
XIX. Uniós Fejlesztések fejezetben, XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma
fejezetben, XXXI. Központi Statisztikai Hivatal fejezetben és a XXXV. Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fejezetben, valamint a LXII. Nemzeti
Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezetben, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási
Alap fejezetben, LXV. Bethlen Gábor Alap fejezetben, LXVI. Központi Nukleáris
Pénzügyi Alap fejezetben, LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezetben, LXVIII.
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap fejezetben lévő fejezeti
stabilitási tartalék előirányzatokat 2016. október 1-ét megelőzően nem lehet
felhasználni.
(7) A Kormány a nemzetgazdasági miniszter javaslatára határozatban dönt – a
fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján – a (6) bekezdésben
meghatározott
fejezeti
stabilitási
tartalék
előirányzatok
felhasználásának
engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról.
20. §
(1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (2) és (4) bekezdése szerinti
előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-
csoportra, kiemelt előirányzatra - felmérés alapján - átcsoportosíthat.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XVI. Nemzeti Adó- és Vámhivatal
fejezet, 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása cím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb
6250,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási
adó kiemelt előirányzatát legfeljebb 1687,5 millió forinttal negyedévente megemelheti,
ha az általa a negyedévet megelőzően meghatározott adónemek vonatkozásában
teljesülnek az általa ezzel egyidőben meghatározott negyedéves bevételi tervek.
(3) A
10. mellékletben meghatározott előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni
az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet. Az
államháztartásért felelős miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult kérésére az
egyetértést az érintett negyedévben esedékes új kötelezettségvállalások mindegyikére
általánosan is megadhatja. Az egyetértés megadása során figyelemmel kell lenni a 19.
§ (5) bekezdés
a)-
c) pontjaiban foglalt folyamatok és mutatószámok alakulására, ezen
belül az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó, a
10. mellékletben szereplő bevételek éven belüli időbeli teljesülésére.
21. §
(1) A Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója
a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések
jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1.
Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági
Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Államfői Protokoll
kiadásai jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium
fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében szükséges,
d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2 alcím, 3. jogcímcsoport, 1.
Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok
ellátása érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés
c) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő
visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító
szerv vezetője jogosult.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2.
Kúria cím javára.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2.
cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal
fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.
22. §
(1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII.
Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a
kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az
átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és
Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.
(2) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 3. Konzultációk kiadásai jogcímcsoport terhére a XIV.
Belügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat. Az átcsoportosított előirányzat
terhére történő visszarendezésre a XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv
vezetője jogosult.
(3) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére
átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím javára.
(4) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 60. Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével
kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XI.
Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási
kormányhivatalok cím javára.
(5) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 1. alcím, 66. Kormányablak program megvalósítása jogcímcsoport
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 12. Fővárosi, megyei
kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.
(6) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség
fejezet, 30. cím, 3. alcím, 1. Nemzetpolitikai tevékenység támogatása jogcímcsoport
terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség cím
javára.
23. §
A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú
támogatások jogcímcsoport kiadási előirányzata terhére kell teljesíteni a korábbi
évekről áthúzódó agrárberuházások fizetési kötelezettségét, a XII. Földművelésügyi
Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások
jogcímcsoport kiadási előirányzatáról pedig a folyó költségként elszámolható,
megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2016. évet
terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit. A XII. Földművelésügyi Minisztérium
fejezet, 20. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímcsoport
kiadási előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók
adósságrendezési programjának 2016. évet terhelő kiadásait is.
24. §
A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV.
Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia
feladatrendszerének támogatása alcím terhére fejezeten belül címekhez és más
fejezetek javára átcsoportosíthat. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat
terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely
javára az átcsoportosítás történt.
25. §
A XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XV.
Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 1. Területfejlesztéssel
összefüggő feladatok jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XV. Nemzetgazdasági
Minisztérium fejezet, 8. Magyar Államkincstár cím javára.
26. §
(1) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a
XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 5. A Stipendium
Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére
átcsoportosíthat a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek,
főiskolák cím és a 20. cím, 8. alcím, 1. Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési
programok jogcímcsoport javára, a valamint a XVIII. Külgazdasági és
Külügyminisztérium fejezet, 4. Balassi Intézet cím javára.
(2) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 1.
Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcímcsoport tekintetében a tárgyéven túli
fizetési kötelezettségvállalás állomány összege nem haladhatja meg a 97 500,0 millió
forintot.
27. §
A honvédelemért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter előzetes
egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési
célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a
XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - ideértve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosíthat.
28. §
(1) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 7. Szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi
feladatok
ellátási
szerződésekkel
történő
finanszírozása
jogcímcsoport és a 2. cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti
feladatellátás és irányítás intézményei alcím között az állam fenntartói feladatainak
ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervnek a szociális vagy gyermekvédelmi,
gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval
létrejött - a szociális, vagy gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatás nyújtásának
átvállalásáról szóló - megállapodásának, illetve ellátási szerződésének év közben
bekövetkező változásaira tekintettel átcsoportosíthat.
(2) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. és 24. alcímhez
tartozó jogcímcsoportok és a 30. alcím 26. jogcímcsoport költségvetési támogatási
előirányzatai - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - tartalmazzák a sportról szóló
2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdése szerinti bevételeket.
(3) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5.
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az
MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport költségvetési támogatási előirányzata
tartalmazza a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából
származó bevételt. Amennyiben e két játékadó 2016. évben pénzforgalmilag teljesült
bevétele együttesen meghaladja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20.
cím, 23. alcím, 5. Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének
kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása jogcímcsoport tervezett
költségvetési támogatási előirányzatát, akkor a tervezett előirányzat és a teljesült
bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a sportról szóló 2004.
évi I. törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot
hozhat létre a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben, vagy engedélyezheti
a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 23. alcím, 5. Országos
sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ
feladatainak támogatása jogcímcsoport előirányzat kiadási előirányzatának növelését.
(4) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 4.
Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka, krízisközpont és
a Biztos Kezdet Gyerekház finanszírozása jogcímcsoport költségvetési támogatási
előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: Szjtv.) 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.
(5) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24.
Egészségügyi
intézmények
rendkívüli
támogatása
jogcímcsoport
kiadási
előirányzatának felhasználásához egyedi 50,0 millió forint értékhatárt elérő és azt
meghaladó összegnél az államháztartásért felelős miniszter egyetértése szükséges.
(6) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint
befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj 67,14%-át a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 22. alcím, 24. Egészségügyi intézmények rendkívüli
támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni.
(7) A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet irányító szerv vezetője az
államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XX. Emberi Erőforrások
Minisztériuma fejezet, 20. cím, 19. alcím, 8. Szociális humánszolgáltatók részére
biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék jogcímcsoport és a 20. cím, 19.
alcím, 9. Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati
pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel összefüggő támogatások jogcímcsoport között
átcsoportosíthat.
12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok
29. §
(1) A teljes, 43 731,1 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható az Európai Gazdasági
Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-
14. évi programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) A teljes, 38 423,9 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat, és
az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének
kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható a Svájci-Magyar
Együttműködési Program által támogatott programokra, projektekre vonatkozó
tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(4) Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) célkitűzés keretében
az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből és az Európai Szomszédsági és Partnerségi
Támogatási Eszközből indult és a 2007-2013-as programozási időszakban
finanszírozott programok esetében az államháztartásért felelős miniszter egyetértése
esetén vállalható az irányadó programkeret hazai projektpartnerekre eső részének
kötelezettségvállalással még nem terhelt részét meghaladó mértékű tárgyévi és éven
túli fizetési kötelezettség akkor, ha az adott programban részes minden további
partnerország biztosítja az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalás lehetőségét
saját projektpartnerei számára.
30. §
A XIX. Uniós Fejlesztések fejezet érintett operatív programjain belül a JEREMIE-
típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során, kizárólag a Gazdaságfejlesztési Operatív
Program 4. pénzügyi eszközök prioritás és a Közép-magyarországi Operatív Program
1.3. intézkedés keretében megtérült pénzügyi eszközökből származó bevételek a
vonatkozó közösségi szabályok szerinti célokra használhatók fel.
31. §
(1) Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap
és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által támogatott programok és
intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék
árfolyamkockázat esetén a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 14. alcím, 1. Uniós
programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XIX. Uniós
Fejlesztések fejezet, 2. cím, 8. Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék alcím
előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban meghatározott célokra használható fel.
(2) Az Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap által támogatott programok és
intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék
árfolyamkockázat esetén a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7.
alcím, 1. Uniós programok árfolyam-különbözete jogcímcsoport, egyéb esetben a XII.
Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 7. alcím, 2. Egyéb EU által nem
térített kiadások jogcímcsoport előirányzatain kizárólag a külön jogszabályban
meghatározott célokra használható fel.
32. §
(1) Az Európai Bizottság által a 2014-2020-as programozási időszakban az európai
strukturális és beruházási alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket
támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az
5.
mellékletben meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt indikatív
európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és ahhoz kapcsolódó,
minimálisan szükséges központi költségvetési finanszírozás operatív program szintű
együttes összegének 50%-os mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési
kötelezettség.
(2) Az ETE Program keretében a 2014-2020-as programozási időszakban
megvalósuló programok, projektek esetében az irányadó hazai projektpartnerekre eső
programkeret kötelezettségvállalással még nem terhelt részének 50%-os mértékéig
vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az Európai Bizottság által a 2014-2020 programozási időszakra létrehozott Belső
Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott
projektek esetén az
5. mellékletben a 2014-2020 évekre meghatározott és
kötelezettségvállalással még nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes
összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség..
(4) Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a 2014-2020-as
programozási időszakban megvalósuló projektek esetében az európai uniós
hozzájárulásra és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozásra együttesen
300 000,0 millió forint összegig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(5) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása
érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)-(4) bekezdésben
meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
III. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
33. §
(1) A szociális hozzájárulási adó 2016-ban megfizetett összegének 79,85%-a az Ny.
Alapot, 20,15%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett
összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter minden negyedévet követő hónap 15.
napjáig - az utolsó negyedévben december 20-áig – az állami intézményfenntartási
feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát megemeli a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési
intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett
befizetések összegével.
(3) Ha az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás
kifizetése után az E. Alap pénzforgalmi egyenlege többletet mutat, a kincstár
intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására
pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti támogatást csökkenti.
(4) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2016. évi központi
költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és
kiadásai fejezet, 5. cím, 7. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő
befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 4.
Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére.
IV. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER
KAPCSOLATA
13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
34. §
(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak
ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások
jogcímeit a
2. melléklet szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási költségvetési támogatást állapít meg
a helyi önkormányzatok által ellátandó
3. melléklet szerinti feladatokra. A
3. melléklet I. pont 1-6. és 8. alpontjai, a II-IV. pontok, az V. pont 4-5. alpontjai és a VI. pont
szerinti támogatások felhasználási kötöttség mellett nyújthatóak.
35. §
(1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2015. évben év közben
létrehozott új címek, illetve alcímek 2015. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az
államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2016. évi
címrendbe történő felvételéről és a 2015. december 31-én fennálló pozitív
egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős
miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter
egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az
1. mellékletben szereplő címek, valamint a
2. és
3. mellékletben szereplő jogcímek között és azokon
belül - átcsoportosíthat.
36. §
Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a
2. melléklet
és a
3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.
14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
37. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési
önkormányzat által beszedett adó 40%-a és
b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből
származó bevétel 100%-a.
(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése
szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
38. §
(1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírság 100%-a,
b) fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a
veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen
kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt
környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (1) bekezdése alapján kiszabott és
végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési
önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett
bevétel 100%-a,
d) a közúti közlekedésről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési
szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül -
közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40 %-a,
ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője
önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította és
e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a
közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének
100%-a.
(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság
végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
39. §
(1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a
3. melléklet I. pont
2. alpontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének
elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy
nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony
megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló,
munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának
megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya
megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és
munkakörének
megnevezését,
foglalkoztatási
jogviszonya
kezdetének
és
megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját,
felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját
megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A
kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de
legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon
kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.
(2) A
2. melléklet I. pontja, II. pontja, III. pont 2-5. és 7. alpontjai, IV. pontja és a 3.
melléklet I. pont 2. alpontja alapján nyújtott támogatás folyósítása nettó finanszírozás
keretében történik.
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében
a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető
összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli
elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján nyújtott, a
2. melléklet III. pont
1. alpont
a) és
b) pontjában meghatározott ellátások esetében ha,
a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést
nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban
meghatározott módon - igénylés nélkül történik,
b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott
be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét
igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(4) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak
ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési
kötelezettség kiszámítása szempontjából a
2. melléklet I. pont 2. alpontja, II. pont 1-3.
alpontjai, III. pont 3-5. alpontjai szerinti támogatások együttes összegét kell
figyelembe venni.
(5) Ha az állam a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: Nkt.) 74. §-a szerinti hozzájárulás megfizetésére kötelezi a települési
önkormányzatot, annak befizetését a települési önkormányzat havonta, minden hónap
5. napjáig köteles teljesíteni. A hozzájárulás összege a XLII. A költségvetés közvetlen
bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével
kapcsolatos önkormányzati befizetések alcím előirányzatának bevételét növeli.
(6) A kincstár az (5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettséggel érintett
helyi önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó
finanszírozás során levonja a helyi önkormányzatot terhelő elmaradt összeget, ha az
(5) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettség tekintetében az elmaradt
összeg két havi hozzájárulási kötelezettség összegével megegyezik vagy azt
meghaladja.
(7) Ha a helyi önkormányzatot a (2) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében
megillető adott havi források a (6) bekezdés szerint levonandó összegekre nem
nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján jár el. Ha az
önkormányzatnak 2016. december 15-én bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés
szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a
kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.
V. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán
intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
40. §
(1) Az Országgyűlés a köznevelési feladat ellátására
a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai
szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és
magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-
oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben
pedagógus és – a
b) pont kivételével – nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak után a 7.
melléklet I. pontja, valamint az óvoda,
egységes óvoda-bölcsőde esetében a
2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint és az
5. alpontjában meghatározott jogosultakat, az őket ott megillető mértékek szerint,
b) átlagbér
alapú támogatást állapít meg a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak után a Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi
szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye
alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett
fenntartója számára a
7. melléklet I. pontja szerint, az óvoda esetében a
2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint,
c) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi
jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben ellátott, továbbá a
pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai
fejlesztésben, oktatásban és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt
vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett
egyház részére a
7. melléklet II. pontja szerint,
d) tankönyvtámogatást állapít meg a köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi
önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója
részére a
7. melléklet III. pontja szerint,
e) a hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódóan
ea) tankönyvtámogatást és
eb) átlagbér alapú támogatást
állapít meg a bevett egyház által az állami iskolában szervezett oktatáshoz a
7. melléklet IV. pontja szerint,
f) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, egységes óvoda-bölcsődei, általános
iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési
intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán
köznevelési intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-,
tanulóétkeztetéshez a 2.
melléklet III. pont 5. alpont
a) pontjában meghatározott
támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett, továbbá a
7. melléklet V. pontja szerinti támogatást állapít meg.
(2) Az oktatásért felelős miniszter a kislétszámú csoportokban szervezhető hit- és
erkölcstan oktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó
előirányzat terhére további támogatást nyújthat.
41. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó
intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet,
közalapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési vagy területi
nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást
alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá
tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó)
részére támogatást állapít meg a következők szerint:
a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok
2.
melléklet III. pont 3. alpont
b)-k) pontjában és III. pont 5.
a) pontjában
meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett
illeti meg,
b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális
fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés
c)
pontja és (3) bekezdés
a), illetve
b) pontja szerinti feladatot lát el, a
8. melléklet I-
II. pont szerinti támogatásra jogosult,
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az
a) és
b) pont
szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,
d) a nem állami szociális fenntartó a
8. melléklet IV. pontja szerinti támogatásra
jogosult.
(2) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés
m) pont
mb) alpontjában és a Gyvt. 5. §
s) pont
sb)
alpontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot
ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy az egyházak hitéleti és közcélú
tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatásra
jogosult. E kiegészítő támogatás mértéke az (1) bekezdés
a) és
b) pontja szerinti
támogatás 71,4%-a.
(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás
teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek
átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles
elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó
intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő
támogatás elszámolása a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet terhére,
illetve javára történik.
(6) A nem állami szociális fenntartót a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú
végzettségű kisgyermeknevelők béréhez kiegészítő támogatás illeti meg.
(7) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés
m) pontja, illetve Gyvt. 5. §
s) pontja szerinti
fenntartót - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kivételével -
a) a támogató szolgáltatás,
b) a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás,
c) a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás,
d) a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,
e) Biztos Kezdet Gyerekház,
f) az utcai szociális munka,
g) a krízisközpont és a félutas ház,
h) a titkos menedékház
szolgáltatások után a
9. melléklet szerinti támogatás illeti meg, ha az a Szoctv. és a
Gyvt. szerint be lett fogadva a finanszírozási rendszerbe.
(8) A (7) bekezdés szerinti szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem
értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót a
9. melléklet szerinti
támogatás 30%-a illeti meg.
(9) A (7) bekezdés szerinti egyházi fenntartó, a (7) bekezdés
a)-
h) pont szerinti
szolgáltatásai után kiegészítő támogatást a 2016. évi költségvetés végrehajtása során
az állami, illetve önkormányzati fenntartók (7) bekezdés
a)-
h) pont szerinti
szolgáltatásokon elszámolt működési, kiadás és bevételei egyenlegének rendezése
alapján illeti meg.
42. §
Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az
átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 41. § (5)
bekezdése és 34. § (1) és (3) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet,
20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a
következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:
a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez
azonos összegű, 25,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,
b) az
a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden
önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége
mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok
arányában részesül,
c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként
visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi
döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak
finanszírozására használható fel.
43. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés
b) pontja alapján
kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2016. évi személyi jövedelemadó-
rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2017. évi
költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
44. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a
pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.
(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok
működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző
alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.
VI. FEJEZET
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
45. §
(1) A Kormány a 2016. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi
állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés
jóváhagyásával léphető túl.
(3) A Világbanktól, az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Banktól, a Német Újjáépítési és Hitelbanktól, az Északi Beruházási
Banktól, illetve az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától felveendő hitelekhez vállalható
egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti
keretösszeget.
46. §
(1) A 2016. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a
vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem
haladhatja meg az 1 100 000,0 millió forintot.
(2) A Kormány a 2016. évben a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú
vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti
társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti
gördülőállomány beszerzésére együttesen 50 000,0 millió forint összegű, az
EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott
forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.
47. §
(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés
a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
1 900 000,0 millió forint.
(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés
b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
800 000,0 millió forint.
(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés
c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
2 000 000,0 millió forint.
(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti
kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára
felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.
48. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel
Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.)
7. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti felső határ a 2016. évben 1 200 000,0 millió forint.
(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés
b) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
350 000,0 millió forint.
(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés
c) pontja szerinti felső határ a 2016. évben
600 000,0 millió forint.
49. §
(1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött -
jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési
kötelezettség 85%-a.
(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával
a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi
Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló
törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,
valamint
b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és
gazdaságos
gyógyszer-
és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint
a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. §
(1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése
érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú
gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló
kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2016.
december 31-e között létrejött hitel vagy kölcsönszerződéséhez.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-
nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági
társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés
50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított
követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) kockázati tőkealap,
c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én
nem haladhatja meg az 550 000,0 millió forintot.
(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami
viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt
megtenni a (3) bekezdés szerinti kötelezettekkel szemben fennálló, reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a
behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami viszontgarancia
mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
(8) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
biztosítást köt, a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül, és arra a (7)
bekezdés szabályai az irányadók.
(9) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az
ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles
nyilvántartani, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.
50. §
(1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a
továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan
viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt
készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség
85%-a.
(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló
hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére
vonatkozik.
(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú
társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-,
kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez
kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő
kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető
kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból
történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési
tevékenység esetén.
(6) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mellett vállalt
készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem haladhatja meg a
150 000,0 millió forintot.
(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt
készfizető kezesség érvényesítése esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -
az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a reá átszálló
követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg az Alapítvány által behajtott
- a behajtási költségekkel csökkentett - összegnek az érvényesített állami
viszontgarancia mértékével megegyező százalékban kifejezett arányos része.
51. §
(1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési
kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer
finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból
erednek.
(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként
az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem
köteles.
(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási
díjat nem kell fizetnie.
(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős
miniszter hagyja jóvá.
52. §
(1) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás
céljára pénzügyi intézményektől hitelszerződés alapján felvett kölcsöneihez
kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én nem
haladhatja meg a 6500,0 millió forintot.
(2) A KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak
használatáért fizetendő díj fizetését szolgáló hitelszerződés alapján kihelyezett
kölcsönökhöz kapcsolódó állami készfizető kezesség állománya 2016. december 31-én
nem haladhatja meg az 5200,0 millió forintot.
53. §
(1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség- vagy
viszontgarancia érvényesítéséből - az 54. § szerinti viszontgarancia kivételével - olyan
fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az
1. mellékletben, azt a XLII. A
költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és
viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.
(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti
forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a
XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes
kiadások alcím terhére kell teljesíteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés
közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.
54. §
(1) A Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (e § alkalmazásában a továbbiakban:
MV Zrt.) által - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - vállalt készfizető
kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek
100%-a mögött a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint az állam
visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az MV Zrt. az (1) bekezdés szerinti viszontgaranciával a mikro-, kis- és
középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek
legfeljebb 80%-áig vállalhat készfizető kezességet, illetve garanciát.
(3) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök
prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú
gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a
Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség, illetve garancia állománya 2016.
december 31-én nem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia érvényesítéséből eredő fizetési
kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések
fejezetben a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, vagy a Közép-magyarországi
Operatív Program terhére kell teljesíteni.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott előirányzat a viszontgarancia
érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem elegendő, a további
kifizetések forrásának biztosítása során is fenn kell tartani az Európai Unió
költségvetéséből származó támogatás és az ahhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás
eredeti előirányzatnak megfelelő arányát.
(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kezesség, illetve garancia érvényesítéséből
származó, az MV Zrt. által behajtott követelés összege a Gazdaságfejlesztés Operatív
Program, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program forrását növeli.
VII. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és
járadékok alapjának mértéke
55. §
A 2016 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál
1,6%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
56. §
(1) A Magyar Fejlesztési Bank által saját kockázatára nyújtott azon hitelek
állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali
kamattámogatást biztosít, a 2016. év folyamán legfeljebb 600 000,0 millió forint lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen
napján sem haladhatja meg.
57. §
(1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti
illetményalap a 2016. évben 38 650 forint.
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi
illetményalap 2016. évben 38 650 forint.
(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti
honvédelmi illetményalap 2016. január 1-jétől 40 140 forint.
(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete,
illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy
foglalkoztatottnak éves szinten - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995.
évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés
a)-f) pontjában és (3) bekezdésében
meghatározott juttatások - az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő
munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2016. évben
nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak
havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2016. évben legfeljebb
1000 forint.
58. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.)
a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési
fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési
fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő -
legkisebb szorzószámokat a 2016. évre a
6. melléklet tartalmazza,
b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2016. évben 20 000 forint.
(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott
keresetkiegészítés a 2016. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis
előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó
juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami
felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként vagy köztestületi
költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke által irányított kutatást kiegészítő köztestületi
költségvetési szervre és az olyan központi költségvetési szervre, amelynek felügyeletét
a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.
59. §
Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja
101 500 forint.
60. §
(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos
ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.
(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának
garantált illetménye 2016. január 1-jétől 437 300 forint.
(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.
(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló
kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően
felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 ezer
forint/év.
(5) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési közfeladatot ellátó
intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok
tekintetében a 40. § (1) bekezdés
d) és
f) pontjában megállapított támogatások azonos
jogcímen és feltételekkel illetik meg.
61. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. §
(2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2016. évben 391 600 forint.
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és
az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti
ügyészi illetményalap a 2016. évben 391 600 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj a 2016. évben 5000 forint.
(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj a 2016. évben 5000 forint.
62. §
(1) A Gyvt.
a) 20/A. § (2) bekezdése szerinti támogatás esetenkénti összege a 2016. évben
gyermekenként 5800 forint,
b) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2016. évben
gyermekenként 8400 forint,
c) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként,
fiatal felnőttenként - a 2016. évben 15 000 forint/hó.
(2) A Szoctv.
a) 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2016. évben
esetenként 20 000 forint,
b) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2016. évben 29 500
forint.
(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2)
bekezdés
a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés
b)
pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek
a 2016. évben született.
(4) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés
b) pontjában meghatározott alapnormatíva
összege a 2016. évben 453 000 forint/fő/év.
63. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése
ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2016. március 1-jétől
az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2016. március 1-je után az életjáradék összegét az
Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye
figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában
foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az
életjáradék összege 2016. március 1-jétől - 2016. január 1-jei visszamenőleges
hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével
emelkedik.
64. §
A Szoctv.
a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2016. évben
12 000 forint,
b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2016. évben
6000 forint.
65. §
Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt jogszabály alapján
jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-
csökkentési egység után 38 forint.
19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási
értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
66. §
Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés
értékhatára 100 000 forint.
67. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott
gyártási költségvetési értékhatár a 2016. évben magyar filmalkotás esetén 329,6 millió
forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 585,8 millió forint.
68. §
A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. – a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/C.
§ (5) bekezdés
b) pontja szerinti – kincstárnál vezetett letéti számlájára a 2016. évben
befizetett összeg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény
22. § (8) bekezdés
a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül a 10 000,0 millió
forintot nem haladhatja meg.
69. §
(1) A közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés
b)
pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 8,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 15,0 millió forint,
c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetében 8,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 25,0 millió forint.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti
közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,
d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 100 millió forint.
70. §
(1) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti, az árubeszerzésre és szolgáltatás
megrendelésre vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) a Kbt. 5. § (1) bekezdés
a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében,
valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha
a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel 134 000 euró,
b) a Kbt. 5. §-a szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint az 5. § (1) bekezdés
a)-b) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a
beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében nem szerepel 207 000 euró,
c) a Kbt. 5. §-a szerinti valamennyi ajánlatkérő esetében, ha a beszerzés tárgya a
Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás 750 000 euró.
(2) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott, az építési beruházásra
vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre
vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró.
(3) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontja szerinti, az építési koncesszióra és a
szolgáltatási koncesszióra vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár 2016. január 1-
jétől 2016. december 31-éig 5 186 000 euró.
(4) A Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott, a tervpályázati eljárás
lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói
szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) az (1) bekezdés
a)-b) pontjában meghatározott értékhatárok, ha a tervpályázati
eljárás eredményeként szolgáltatás megrendelésére kerül sor,
b) az (1) bekezdés
a)-b) pontjában meghatározott értékhatárok minden olyan
tervpályázati eljárás esetében, amelynek pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezeket az értékhatárokat.
71. §
(1) A 70. § (1)-(2) és (4) bekezdésétől eltérően a közszolgáltatói szerződések esetén
irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott uniós közbeszerzési
értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) árubeszerzésre, valamint a szolgáltatás megrendelésére 414 000 euró,
b) építési beruházásra 5 186 000 euró,
c) a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatásra 1 000 000
euró.
(2) A közszolgáltatói szerződések esetén irányadó, a Kbt. 15. § (1) bekezdés
a)
pontja szerinti, a tervpályázati eljárás lefolytatására vonatkozó uniós közbeszerzési
értékhatár 2016. január 1-jétől 2016. december 31-éig
a) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás eredményeként szolgáltatás
megrendelésére kerül sor,
b) 414 000 euró, ha a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő
díjak együttes teljes összege eléri vagy meghaladja ezt az értékhatárt.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 70. §-ban meghatározott uniós
értékhatárok forintban meghatározott összegeként az Európai Unió Hivatalos Lapjában
így közzétett – az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált – összeget kell
figyelembe venni.
20. Egyes koncessziós díjak
72. §
(1) Az Szjtv. 27. § (5) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma az
Szjtv. 37. § 11. pontja szerinti egységenként a 2016. tárgyévre a következő:
a) Budapesten és Pest megyében I. kategóriájú játékkaszinó esetén 668,4 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 389,9 millió forint,
b) az a) pontban foglalt kivétellel I. kategóriájú játékkaszinó esetén 557,1 millió
forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetében 55,8 millió forint.
(2) Az Szjtv. 29/E. § (1) bekezdése szerinti koncessziós díj jogszabályi minimuma a
2016. tárgyévre a következő:
a) egy játéktípusra érvényes táv szerencsejáték-szervezési koncesszió esetén
105,9 millió forint,
b) két játéktípusra érvényes távszerencsejáték-szervezési koncesszió esetén
211,8 millió forint.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Felhatalmazó rendelkezések
73. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az
igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának,
elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (5) bekezdés
szerinti nyilatkozat szabályait,
b) 41. § (6) bekezdés és a
2. melléklet III. pont 7. alpontja szerinti támogatás
igénylési feltételeinek, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és a
felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,
c) a
7. melléklet I. pont 3. alpont
d) pont szerinti támogatás folyósításának,
lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes
szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 26. Gyógyszertári
tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása cím felhasználásával kapcsolatos
szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében
az 5. § (6) bekezdés
b)-c) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt
határozzon meg.
22. Hatályba léptető rendelkezések
74. §
Ez a törvény 2016. január 1-jén lép hatályba, és 2019. december 31-én hatályát
veszti.
1. melléklet a 2015. évi ... törvényhez
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
I . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1
Országgyűlés Hivatala
700,0
21 860,5
1
Országgyűlés hivatali szervei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
11 062,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 656,7
3
Dologi kiadások
4 397,9
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
91,5
5
Egyéb működési célú kiadások
40,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 430,7
7
Felújítások
1 881,7
2
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
5,0
783,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
428,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
121,5
3
Dologi kiadások
164,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
60,0
7
Felújítások
14,3
3
Országgyűlési Őrség
2 584,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 053,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
531,2
4
Fejezeti kezelésű előirányzatok
73,0
73,0
3
Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai
4
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma
80,0
80,0
2
Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért
Alapítvány támogatása
8
Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai
73,0
73,0
1
Göncz Árpád közcélú felajánlásai, adományai
73,0
73,0
2
Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai
73,0
73,0
3
Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai
450,0
450,0
13
Fejezeti tartalék
1 - 4. cím összesen:
26 756,0
705,0
26 051,0
5
Közbeszerzési Hatóság
1 959,9
140,0
1
Közbeszerzési Hatóság
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
788,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
193,6
3
Dologi kiadások
845,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
271,8
5. cím összesen:
2 099,9
1 959,9
140,0
8
Pártok támogatása
1
Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
I . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
876,6
1
FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség
427,0
2
Magyar Szocialista Párt
475,8
3
Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt
173,7
4
Lehet Más a Politika
152,7
5
Kereszténydemokrata Néppárt
133,6
6
Együtt - A Korszakváltók Pártja
132,0
7
Demokratikus Koalíció
106,7
8
Párbeszéd Magyarországért Párt
70,8
9
Magyar Liberális Párt
9
Pártalapítványok támogatása
529,7
1
Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány
234,2
2
Táncsics Mihály Alapítvány
266,2
3
Gyarapodó Magyarországért Alapítvány
67,6
4
Ökopolisz Alapítvány
53,8
5
Barankovics István Alapítvány
41,3
8
Együtt Magyarországért Alapítvány
23,6
9
Megújuló Magyarországért Alapítvány
4,3
10
Liberális Magyarországért Alapítvány
40,2
11
Új Köztársaságért Alapítvány
8 - 9. cím összesen:
3 809,8
10
Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása
69 861,0
1
Közszolgálati hozzájárulás
10. cím összesen:
69 861,0
21
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
573,5
1
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
359,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
97,1
3
Dologi kiadások
101,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
11,5
7
Felújítások
3,5
21. cím összesen:
573,5
573,5
22
Egyenlő Bánásmód Hatóság
1,0
333,2
1
Egyenlő Bánásmód Hatóság
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
148,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
39,7
3
Dologi kiadások
138,8
5
Egyéb működési célú kiadások
0,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
7,4
22. cím összesen:
334,2
1,0
333,2
23
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
I . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
7 750,0
1
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 497,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 006,3
3
Dologi kiadások
982,4
5
Egyéb működési célú kiadások
2 046,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
217,8
23. cím összesen:
7 750,0
7 750,0
24
Nemzeti Választási Iroda
1 262,4
1
Nemzeti Választási Iroda
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
659,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
176,3
3
Dologi kiadások
376,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
50,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
458,0
458,0
1
Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása
1 500,0
1 500,0
2
A választási rendszerek működtetése
24. cím összesen:
3 220,4
3 220,4
25
Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
608,0
1
Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
359,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
96,3
3
Dologi kiadások
131,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
21,0
25. cím összesen:
608,0
608,0
I. fejezet összesen:
115 012,8
10 415,9
30 926,1
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1
Köztársasági Elnöki Hivatal
1 422,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
748,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
205,7
3
Dologi kiadások
411,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
51,6
7
Felújítások
3,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
2,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Célelőirányzatok
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
II . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
436,7
436,7
1
Állami kitüntetések
73,0
73,0
2
Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai
3
Államfői Protokoll kiadásai
355,0
355,0
1
Államfői Protokoll kiadásai
26,3
26,3
4
Fejezeti tartalék
II. fejezet összesen:
2 313,4
2 313,4
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1
Alkotmánybíróság
1 761,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 079,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
307,6
3
Dologi kiadások
289,6
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
37,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
48,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
35,5
35,5
2
Fejezeti tartalék
III. fejezet összesen:
1 797,1
1 797,1
IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala
1 284,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
825,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
225,9
3
Dologi kiadások
208,4
5
Egyéb működési célú kiadások
1,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
23,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
22,8
22,8
2
Fejezeti tartalék
IV. fejezet összesen:
1 307,2
1 307,2
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1
Állami Számvevőszék
20,0
8 547,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 672,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 532,0
3
Dologi kiadások
963,9
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
361,9
7
Felújítások
36,0
V. fejezet összesen:
8 567,8
20,0
8 547,8
VI. BÍRÓSÁGOK
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
VI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1
Bíróságok
2 066,0
78 164,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
51 429,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
13 041,2
3
Dologi kiadások
15 180,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
313,0
7
Felújítások
266,0
2
Kúria
192,0
2 715,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 088,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
524,5
3
Dologi kiadások
289,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
4,0
3
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Beruházás
1 005,1
1 005,1
1
Budapest Környéki Törvényszék épület rekonstrukciója
7 083,0
7 083,0
2
Igazságszolgáltatás beruházásai
1 561,9
1 561,9
3
Igazságszolgáltatás működtetése
VI. fejezet összesen:
92 787,0
2 258,0
90 529,0
VIII. ÜGYÉSZSÉG
1
Ügyészségek
102,0
39 453,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
26 074,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
7 169,3
3
Dologi kiadások
3 368,6
5
Egyéb működési célú kiadások
6,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 836,5
7
Felújítások
30,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
70,0
3
Fejezeti kezelésű előirányzatok
30,0
30,0
4
Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata
296,1
296,1
6
Fejezeti tartalék
VIII. fejezet összesen:
39 881,9
102,0
39 779,9
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI
1
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati
feladatainak támogatása
154 094,9
1
A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása
179 795,1
2
A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak
támogatása
184 719,7
3
A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és
gyermekétkeztetési feladatainak támogatása
31 005,3
4
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása
2
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai
104 684,7
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
IX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
IX. fejezet összesen:
654 299,7
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1
Igazságügyi Minisztérium igazgatása
664,2
4 647,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 149,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
794,7
3
Dologi kiadások
1 326,3
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
6,0
5
Egyéb működési célú kiadások
4,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
31,5
2
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
4 110,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 387,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
376,4
3
Dologi kiadások
1 864,7
5
Egyéb működési célú kiadások
258,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
204,2
7
Felújítások
19,0
3
Igazságügyi Hivatal
596,1
1 102,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
834,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
229,8
3
Dologi kiadások
611,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
22,4
9
Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek
1 500,0
1 223,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 293,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
357,8
3
Dologi kiadások
897,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
174,3
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Célelőirányzatok
490,3
490,3
1
IM felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok
támogatása
90,0
90,0
3
IM társadalom- és szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása
163,5
163,5
4
Igazságszolgáltatási szervek részvétele a jogszabályelőkészítésben
85,0
85,0
5
2016. évi Fédération Internationale pour le Droit Européen
kongresszus előkészítésének támogatása
25,0
25,0
10
Igazságügyi regionális együttműködés 2016
120,0
120,0
17
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított
kártalanítás
249,0
249,0
18
Jogi segítségnyújtás
40,0
40,0
19
Magyar alkotmányos identitás kifejezésre juttatása, nemzettudat,
jogvédelem és jogérvényesítés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
X . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
100,0
100,0
20
Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése
30,0
30,0
27
Nemzetközi kötelezettségek teljesítése
500,0
500,0
28
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése
108,0
108,0
25
Fejezeti általános tartalék
89,8
89,8
26
Fejezeti stabilitási tartalék
X. fejezet összesen:
15 933,6
6 870,4
9 063,2
XI. MINISZTERELNÖKSÉG
1
Miniszterelnökség
1 600,9
15 654,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 821,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 986,1
3
Dologi kiadások
7 524,9
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
40,6
5
Egyéb működési célú kiadások
32,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
595,3
7
Felújítások
233,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
21,5
2
Információs Hivatal
190,6
12 672,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 377,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 100,8
3
Dologi kiadások
5 560,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1 605,2
7
Felújítások
107,3
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
111,9
3
Nemzetstratégiai Kutató Intézet
1 000,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
689,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
213,5
3
Dologi kiadások
96,9
6
Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
340,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
207,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
56,2
3
Dologi kiadások
71,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5,0
7
Nemzeti Örökség Intézete
10,2
317,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
192,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
55,6
3
Dologi kiadások
73,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
6,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
8
VERITAS Történetkutató Intézet
260,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
192,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
55,6
3
Dologi kiadások
12,0
9
Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont
160,0
788,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
260,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
71,2
3
Dologi kiadások
529,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
87,5
10
Magyar Nyelvstratégiai Intézet
182,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
105,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
28,5
3
Dologi kiadások
28,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
20,0
12
Fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok
41 482,2
114 380,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
102 588,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
27 926,8
3
Dologi kiadások
23 580,1
5
Egyéb működési célú kiadások
929,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
637,3
7
Felújítások
200,5
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
0,5
13
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal
77,5
1 353,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 000,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
160,7
3
Dologi kiadások
236,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
33,2
7
Felújítások
0,1
14
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
3 100,0
4 344,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 615,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 044,3
3
Dologi kiadások
2 290,4
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
171,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
322,4
15
Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási
667,5
3 735,6
Központ
1
Működési költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1
Személyi juttatások
1 507,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
403,6
3
Dologi kiadások
1 646,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
153,7
7
Felújítások
692,4
17
Nemzeti Kommunikációs Hivatal
434,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
218,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
59,3
3
Dologi kiadások
137,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
20,0
30
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Célelőirányzatok
500,0
500,0
1
Kormányfői protokoll
1 090,0
1 090,0
2
Kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok
600,0
600,0
3
Konzultációk kiadásai
74,2
74,2
6
Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások
600,0
600,0
7
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával
kapcsolatos kiadások
100,0
100,0
8
Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont
Alapítvány támogatása
50,0
50,0
9
"Az Élet Menete" Alapítvány támogatása
300,0
300,0
10
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács
tevékenységében közreműködő szervezetek támogatása
58,0
58,0
17
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány működéséhez és
feladatainak ellátásához szükséges hozzájárulás
220,0
220,0
18
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény
Közalapítvány
150,0
150,0
19
Alapítvány a Kelet- és Közép-európai Kutatásért és Képzésért
614,8
614,8
32
Bocuse d’Or szakácsverseny 2016. évi európai döntője
263,3
263,3
37
Országos Építésügyi és Területrendezési e-Nyilvántartás
589,0
589,0
38
Építésügyi, építészeti és területrendezési feladatok
148,5
148,5
39
Dokumentációs Központ fenntartása és fejlesztése/az elektronikus
Területrendezési és Építésügyi Nyilvántartás Müködtetése
1 400,0
1 400,0
40
Örökségvédelmi feladatok
210,0
210,0
42
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért
Közalapítvány támogatása
40,3
40,3
43
Kulturális örökségvédelmi szakmai feladatok
140,0
140,0
44
Világörökségi törvényből adódó feladatok ellátása
70,0
70,0
45
Magyar Kormánytisztviselői Kar működésének támogatása
70,0
70,0
47
Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő
Szolgálata
49,5
49,5
48
Nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos feladatok ellátása
8,0
8,0
50
Határontúli műemlék-felújítási program
49,5
49,5
55
Területrendezési feladatok
1 647,5
1 647,5
57
Kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatok
ellátásának támogatása gazdasági társaságok részére
3,7
3,7
58
Örökségvédelmi civil szervezetek támogatása
30,0
30,0
59
Közép-kelet európai regionális együttműködés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
740,0
740,0
60
Fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatos
egyéb feladatok
200,0
200,0
63
Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatása
385,9
385,9
66
Kormányablak program megvalósítása
479,7
479,5
0,2
69
EU utazási költségtérítések
612,4
612,4
70
A Magyar Foundation of North America támogatása
148,5
148,5
72
Építésügyi bontási feladatok
11,9
11,9
73
Nemzetközi kötelezettségek teljesítése
1 000,0
1 000,0
74
Egyes kiemelt rekonstrukciók és szakmai programok támogatása
1 000,0
1 000,0
75
Nemzeti Hauszmann Terv
3 794,0
3 794,0
2
Fejezeti általános tartalék
3
Határon túli magyarok programjainak támogatása
4 916,4
4 916,4
1
Nemzetpolitikai tevékenység támogatása
10,0
10,0
5
Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei
1 741,2
1 741,2
6
Fejezeti stabilitási tartalék
1 - 30. cím összesen:
226 870,0
47 768,4
179 101,6
31
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
7,1
996,7
1
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
653,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
172,3
3
Dologi kiadások
169,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
4,8
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
4,1
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
10,2
10,2
1
Fejezeti stabilitási tartalék
31. cím összesen:
1 014,0
7,1
1 006,9
32
Rendkívüli kormányzati intézkedések
100 000,0
33
Országvédelmi Alap
70 000,0
34
Céltartalékok
20 000,0
1
Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja
6 000,0
2
Különféle kifizetések
131 100,0
3
Ágazati életpályák
32 - 34. cím összesen:
327 100,0
35
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
2
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások
1
A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos
kiadások
113 075,0
1
Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése
400,0
2
Az MFB Zrt. működésének támogatása
2
Az MFB Zrt. rábízott vagyonába tartozó tulajdonosi
joggyakorlással kapcsolatos kiadások
300,0
2
Az MFB Zrt. rábízott vagyonához kapcsolódó tanácsadói,
értékbecslői, jogi képviseleti kiadások
XI. fejezet összesen:
668 759,0
47 775,5
180 108,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1
Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
147,6
6 084,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 096,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 155,9
3
Dologi kiadások
941,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
10,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
27,8
2
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
20 792,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 010,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 690,3
3
Dologi kiadások
5 527,6
5
Egyéb működési célú kiadások
300,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
6 514,2
7
Felújítások
750,0
3
Földmérési és Távérzékelési Intézet
2 055,0
98,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 310,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
351,3
3
Dologi kiadások
489,3
5
Egyéb működési célú kiadások
1,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,5
4
Állami Ménesgazdaság
231,7
228,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
116,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
36,3
3
Dologi kiadások
277,2
5
Egyéb működési célú kiadások
0,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
30,0
5
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
50,0
14 646,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 931,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 019,3
3
Dologi kiadások
3 766,6
5
Egyéb működési célú kiadások
1 909,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
69,6
6
Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei
4 614,2
17 382,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
14 284,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 623,2
3
Dologi kiadások
3 928,8
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
105,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
41,3
7
Felújítások
12,6
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
0,6
7
Közművelődési intézmények
106,0
430,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
347,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
95,1
3
Dologi kiadások
93,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,5
8
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ
1 933,3
3 107,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 415,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
659,4
3
Dologi kiadások
1 798,2
5
Egyéb működési célú kiadások
0,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
166,4
10
Génmegőrzési Intézmények
177,0
615,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
387,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
96,2
3
Dologi kiadások
248,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
60,0
12
Országos Meteorológiai Szolgálat
1 115,0
502,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
789,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
227,1
3
Dologi kiadások
543,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
54,4
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
3,0
13
Nemzeti Környezetügyi Intézet
4,8
419,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
259,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
83,4
3
Dologi kiadások
76,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5,2
14
Nemzeti park igazgatóságok
4 136,1
2 868,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 390,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
890,3
3
Dologi kiadások
2 394,7
5
Egyéb működési célú kiadások
86,7
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
219,8
7
Felújítások
17,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
5,4
15
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
2 849,3
5 106,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 827,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 315,7
3
Dologi kiadások
1 530,9
5
Egyéb működési célú kiadások
2,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
271,5
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
8,0
17
Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
2 449,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 325,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
369,0
3
Dologi kiadások
625,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
130,4
18
Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési
308,0
172,3
Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
347,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
73,1
3
Dologi kiadások
57,7
5
Egyéb működési célú kiadások
1,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,8
19
Agrárgazdasági Kutató Intézet
105,0
927,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
462,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
139,0
3
Dologi kiadások
431,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
0,1
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Környezetvédelmi célelőirányzatok
1 200,0
1 200,0
9
Természetvédelmi kártalanítás
207,9
207,9
10
Természetvédelmi pályázatok támogatása
12 750,0
12 750,0
11
Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása
81,0
81,0
14
Állami feladatok átvállalása a Nemzeti Környezetvédelmi
Program megvalósításában
54,0
54,0
21
Kisméretű szálló por (PM10) koncentrációjának csökkentésével
kapcsolatos kiadások
3
Agrár célelőirányzatok
141,4
141,4
2
Agrárkutatás támogatása
100,0
100,0
4
Határon átnyúló agrár- és környezetvédelmi feladatok támogatása
1 225,0
1 225,0
5
Tanyafejlesztési Program
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
500,0
500,0
6
Hungarikumok és a nemzeti értéktár megőrzésének,
népszerűsítésének támogatása
107,5
107,5
8
Agrárágazati szakmai civil szervezetek és képviseletek támogatása
46,1
46,1
10
Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása
2 650,0
2 650,0
13
Osztatlan földtulajdon kimérésének költségei
12,6
12,6
16
Ágazati gazdasági és hivatásrendi kamarák állami feladatainak
támogatása
91,8
91,8
19
Állami génmegőrzési feladatok támogatása
550,0
550,0
20
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
1 405,3
1 405,3
25
Nemzetközi szervezetek tagsági díjai
1 785,6
1 785,6
31
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
közfeladatainak támogatása
185,0
185,0
33
Lovas rendezvények támogatása
4
Uniós programok kiegészítő támogatása
682,5
682,5
6
Méhészeti Nemzeti Program
2 600,0
2 600,0
7
Igyál tejet program
4 212,8
4 212,8
8
Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása
536,5
536,5
9
Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának
támogatása
1 726,0
1 726,0
11
Iskolagyümölcs program
5
Nemzeti támogatások
960,0
960,0
3
Állattenyésztési feladatok
1 125,0
1 125,0
4
A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatása
76,2
76,2
5
Vadgazdálkodás támogatása
6
Nemzeti Erdőprogram
131,4
131,4
3
Erdőfelújítás
176,3
176,3
4
Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás
21,4
21,4
7
Fejlesztési típusú támogatások
75 471,0
75 471,0
8
Folyó kiadások és jövedelemtámogatások
620,0
620,0
9
Állami halgazdálkodási feladatok támogatása
8 600,0
4 300,0
4 300,0
10
Nemzeti agrár kárenyhítés
30,0
30,0
11
Erdei kisvasutak üzemeltetési támogatása
1 000,0
1 000,0
6
Állat, növény- és GMO-kártalanítás
7
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások
200,0
200,0
1
Uniós programok árfolyam-különbözete
500,0
500,0
2
Egyéb EU által nem térített kiadások
8
Állami tulajdonú társaságok szakmai feladatainak támogatása
750,0
750,0
1
Állami ménesbirtokok szakmai feladatainak támogatása
500,0
500,0
2
Állami erdőgazdasági társaságok szakmai feladatainak támogatása
100,0
100,0
13
Peres ügyek
130,4
130,4
14
Fejezeti általános tartalék
1 666,9
1 666,9
18
Fejezeti stabilitási tartalék
1 - 20. cím összesen:
218 574,8
43 545,6
175 029,2
21
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
2
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások
550,0
1
Állami erdőgazdasági társaságok tőkeemelése
XII. fejezet összesen:
219 124,8
43 545,6
175 029,2
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1
Honvédelmi Minisztérium
4 794,9
1
Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 432,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
932,8
3
Dologi kiadások
391,0
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
11,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
21,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
5,5
3 839,5
80 623,4
2
Egyéb HM szervezetek
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 198,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 319,5
3
Dologi kiadások
74 435,5
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
349,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
186,6
7
Felújítások
1 395,4
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
1 578,4
2
Magyar Honvédség
5 245,7
70 795,4
1
Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
25 092,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
6 610,2
3
Dologi kiadások
26 028,4
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
100,8
5
Egyéb működési célú kiadások
6,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
16 784,8
7
Felújítások
1 268,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
150,0
477,3
77 659,9
2
MH ÖHP és alárendelt szervezetei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
58 005,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
15 219,8
3
Dologi kiadások
4 476,3
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
297,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
137,9
3
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
150,0
13 598,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 814,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 002,0
3
Dologi kiadások
3 831,5
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
21,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
79,0
6
MH Egészségügyi Központ
22 235,5
5 168,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
15 304,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
4 202,6
3
Dologi kiadások
7 609,9
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
71,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
215,0
7
Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium
272,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
207,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
64,4
3
Dologi kiadások
0,1
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
0,6
8
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Ágazati célelőirányzatok
100,0
100,0
1
NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti
alegységek alkalmazásának kiadásai (NRF, Battle Group és
DCM)
3
Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek
támogatása
45,0
45,0
6
Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek pályázati
támogatása
134,0
134,0
19
Honvédelem érdekében tevékenykedő civil szervezetek
támogatása
1 435,0
1 435,0
5
Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok támogatása
2 290,5
2 290,5
25
Hozzájárulás a NATO Biztonsági Beruházási Programjához
39
Alapítványok, közalapítványok támogatása
50,0
50,0
1
Magyar Futball Akadémia Alapítvány támogatása
63,0
63,0
2
MH Szociálpolitikai Közalapítvány által ellátott feladatok
támogatása
2 566,6
2 566,6
3
Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó
közalapítványhoz
40
Nemzetközi tagdíjak, tagdíj jellegű befizetések
3 982,8
3 982,8
1
Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez
368,0
368,0
2
Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi
alapjaihoz
2 661,9
2 661,9
3
Fejezeti stabilitási tartalék
XIII. fejezet összesen:
298 557,0
31 948,0
266 609,0
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1
Belügyminisztérium igazgatása
25,5
5 281,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 392,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
827,7
3
Dologi kiadások
903,2
5
Egyéb működési célú kiadások
149,0
2
Felhalmozási költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
6
Beruházások
34,7
2
Nemzeti Védelmi Szolgálat
6 105,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 460,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
907,8
3
Dologi kiadások
591,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
495,1
7
Felújítások
650,9
4
Terrorelhárítási Központ
123,0
12 102,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 218,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 971,2
3
Dologi kiadások
1 826,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
908,4
7
Felújítások
300,0
5
Büntetés-végrehajtás
2 715,6
55 379,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
28 276,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
6 389,2
3
Dologi kiadások
17 414,5
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
2,7
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5 739,4
7
Felújítások
157,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
113,0
6
Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság
22,2
661,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
448,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
114,9
3
Dologi kiadások
121,0
7
Rendőrség
5 301,6
249 834,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
166 303,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
44 187,1
3
Dologi kiadások
37 439,5
5
Egyéb működési célú kiadások
811,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5 838,5
7
Felújítások
451,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
105,0
8
Alkotmányvédelmi Hivatal
47,4
7 671,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 331,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 450,7
3
Dologi kiadások
810,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
5
Egyéb működési célú kiadások
0,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
106,4
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
20,0
9
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
220,6
17 677,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
10 153,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 640,3
3
Dologi kiadások
2 354,9
5
Egyéb működési célú kiadások
0,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 705,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
43,9
10
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ
416,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
82,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
24,0
3
Dologi kiadások
290,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
19,6
12
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
2 633,2
53 706,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
37 349,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
9 274,1
3
Dologi kiadások
5 366,7
5
Egyéb működési célú kiadások
18,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
3 706,5
7
Felújítások
606,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
18,0
13
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
104,4
8 964,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 627,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
970,4
3
Dologi kiadások
3 578,6
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
110,1
5
Egyéb működési célú kiadások
568,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
213,0
15
BM Nemzetközi Oktatási Központ
414,5
634,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
330,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
93,0
3
Dologi kiadások
596,7
5
Egyéb működési célú kiadások
15,4
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5,0
7
Felújítások
8,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
17
Vízügyi Igazgatóságok
2 940,7
18 203,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
9 358,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 548,1
3
Dologi kiadások
8 431,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
806,5
18
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi
10 423,6
21 539,9
Hivatala
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 621,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
903,4
3
Dologi kiadások
24 326,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
3 025,6
7
Felújítások
86,6
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Ágazati célfeladatok
100,3
100,3
2
Energia-racionalizálás
1 194,8
410,0
784,8
27
Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok
megvalósításához kapcsolódó kiadások
260,0
260,0
50
Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás
21 000,0
21 000,0
56
Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások
7,5
7,5
57
Regionális víziközmű rendszerek állami kötelezettségei és a
pályázati fejlesztéséhez szükséges önerő
7,5
7,5
58
Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése
20,5
20,5
59
Ivóvízbázis-védelmi Program végrehajtása
41,1
41,1
60
Ivóvíz-minőség javító program
107,1
107,1
61
Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére
2
Alapítványok és társadalmi önszerveződések támogatása
2
Társadalmi önszerveződések támogatása
1 050,0
1 050,0
3
Országos Polgárőr Szövetség
500,0
500,0
5
Önkéntes tűzoltóegyesületek és mentőszervezetek támogatása
172,0
172,0
11
Társadalmi szervezetek, alapítványok támogatása
9
Szolidaritási programok
35,0
34,9
0,1
1
Európai Menekültügyi Alap
48,9
48,8
0,1
2
Integrációs Alap
65,1
65,0
0,1
3
Visszatérési Alap
459,6
459,5
0,1
4
Külső Határok Alap
91,2
91,2
6
Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék
1 963,0
1 963,0
10
Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása
300,0
300,0
11
Duna Művész Együttesek támogatása
50,0
50,0
18
Magyar Rendvédelmi Kar
700,0
700,0
19
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének
támogatása
20
Belügyi Alapok
6 248,8
948,2
5 300,6
1
Belső Biztonsági Alap
2 023,0
371,9
1 651,1
2
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
95,0
80,0
15,0
3
Belügyi Alapok technikai költségkerete
4 930,1
4 930,1
21
Fejezeti stabilitási tartalék
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1 - 20. cím összesen:
524 622,1
27 490,9
497 131,2
21
K-600 hírrendszer működtetésére
55,0
XIV. fejezet összesen:
524 677,1
27 490,9
497 131,2
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
1
Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatása
9 371,8
9 327,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
11 729,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
3 330,7
3
Dologi kiadások
3 167,4
5
Egyéb működési célú kiadások
32,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
397,8
7
Felújítások
2,8
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
38,3
3
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
1 700,0
356,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 133,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
302,4
3
Dologi kiadások
501,5
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
70,0
7
Felújítások
47,0
5
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
5 817,9
10 429,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 568,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
739,0
3
Dologi kiadások
10 840,1
5
Egyéb működési célú kiadások
5,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
665,1
7
Felújítások
1 430,0
6
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
786,4
525,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
596,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
120,7
3
Dologi kiadások
449,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
144,7
8
Magyar Államkincstár
11 651,3
19 227,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
16 771,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
5 051,5
3
Dologi kiadások
6 175,7
5
Egyéb működési célú kiadások
3,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 471,0
7
Felújítások
383,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
21,8
16
Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság
1 219,2
719,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 024,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
297,1
3
Dologi kiadások
444,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
172,5
25
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Ágazati célelőirányzatok
5
Kárrendezési célelőirányzat
310,0
310,0
1
Függő kár kifizetés
3 550,0
3 550,0
2
Járadék kifizetés
40,0
40,0
3
Tőkésítésre kifizetés
10,0
10,0
7
Hozzájárulás a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer
működtetéséhez
272,3
272,3
8
Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. támogatása
1 000,0
1 000,0
10
Szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatos kiadások
3
Turisztikai feladatok
846,9
846,9
2
Agrármarketing célelőirányzat
5 375,0
5 375,0
3
Turisztikai célelőirányzat
4
Területfejlesztési feladatok
470,6
470,6
1
Területfejlesztéssel összefüggő feladatok
5
Belgazdasági feladatok
5 540,7
5 540,7
1
Gazdasági Zöldítési Rendszer
151,0
151,0
3
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működési támogatása
4,2
4,2
4
Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi
törvény alapján
69,8
69,8
5
Nemzetközi szabványosítási és akkreditálási feladatok
50,0
50,0
6
MKIK támogatása
2 900,0
2 900,0
7
Nemzetgazdasági támogatások
7
Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok
30,0
30,0
1
Magán és egyéb jogi személyek kártérítése
551,5
551,5
2
Nemzetközi tagdíjak, nemzetközi kapcsolattal összefüggő
feladatok
3 493,3
3 493,3
3
Szervezetátalakítási alap
31,7
31,7
4
Nemzetgazdasági programok
300,0
300,0
7
Fejezeti általános tartalék
8
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
669,7
309,9
359,8
1
Duna Transznacionális Együttműködési Program
191,1
191,1
2
Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2020
98,6
98,6
3
INTERREG EUROPE Interregionális Együttműködési Program
11,3
11,3
4
INTERACT III Interregionális Együttműködési Program
641,5
641,5
10
Fejezeti stabilitási tartalék
XV. fejezet összesen:
97 741,0
30 856,5
66 884,5
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
1
Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatása
2 951,1
124 408,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
70 993,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
19 142,8
3
Dologi kiadások
35 079,2
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
1,8
5
Egyéb működési célú kiadások
59,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
337,9
7
Felújítások
1 500,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
244,8
2
Bűnügyi Főigazgatóság
23,8
8 188,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 269,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 386,3
3
Dologi kiadások
1 396,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
150,1
7
Felújítások
10,0
3
Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet
270,8
2 220,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 294,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
359,4
3
Dologi kiadások
744,0
5
Egyéb működési célú kiadások
0,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
63,7
7
Felújítások
30,0
4
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 375,5
1 375,5
1
Fejezeti stabilitási tartalék
XVI. fejezet összesen:
139 438,2
3 245,7
136 192,5
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igazgatása
12 235,5
6 895,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 351,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 984,6
3
Dologi kiadások
9 634,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
150,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
11,0
3
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet
913,3
1 628,8
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
391,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
100,5
3
Dologi kiadások
2 048,1
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
5
Egyéb működési célú kiadások
0,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1,3
4
Országos Atomenergia Hivatal
2 690,9
1 735,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 372,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
371,0
3
Dologi kiadások
1 882,5
5
Egyéb működési célú kiadások
658,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
142,6
5
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
2 467,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
738,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
211,6
3
Dologi kiadások
604,1
5
Egyéb működési célú kiadások
909,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
4,3
7
Nemzeti Közlekedési Hatóság
31 098,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 036,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
772,2
3
Dologi kiadások
5 228,1
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
0,3
5
Egyéb működési célú kiadások
21 306,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
695,1
7
Felújítások
50,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
10,0
8
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
819,0
2 757,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 013,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
266,3
3
Dologi kiadások
2 011,0
5
Egyéb működési célú kiadások
191,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
90,4
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
4,0
10
Közlekedésbiztonsági Szervezet
488,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
263,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
72,8
3
Dologi kiadások
133,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
18,5
11
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
10,0
430,6
1
Működési költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1
Személyi juttatások
319,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
80,6
3
Dologi kiadások
32,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
8,4
14
Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
395,0
606,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
585,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
158,0
3
Dologi kiadások
250,2
5
Egyéb működési célú kiadások
3,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
3,8
15
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
18,8
1 041,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
563,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
152,3
3
Dologi kiadások
293,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
40,0
7
Felújítások
10,0
16
Nemzeti Sportközpontok
2 500,0
4 602,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 903,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
531,3
3
Dologi kiadások
3 296,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1 371,2
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
31
Kiemelt célú beruházások támogatása
4 745,0
4 745,0
12
Korábbi közútfejlesztési feladatok végrehajtása
200,0
200,0
13
Győr-Gönyű kikötőfejlesztés
32
Közlekedési ágazati programok
399,2
399,2
1
A közösségi közlekedés összehangolása
60 167,2
1 181,0
58 986,2
2
Közúthálózat fenntartás és működtetés
18 314,3
18 314,3
3
Útdíj rendszerek működtetése
3 507,7
3 507,7
4
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatása
0,1
0,1
6
Belvízi hajózási alapprogram
1 898,6
1 700,0
198,6
11
Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok
180,0
180,0
12
Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok
49,1
49,1
13
Zajtérképezés EU tagállami feladatai
61 800,0
28 200,0
33 600,0
27
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek
160 000,0
160 000,0
28
Kiemelt közúti projektek
33
Hazai fejlesztési programok
12 022,1
12 022,1
2
Hungaroring Sport Zrt. támogatása
1 245,4
1 245,4
3
Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat
160,0
160,0
4
Hazai fejlesztési programok célelőirányzat
99,0
99,0
6
Balaton fejlesztési feladatok támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1 003,6
1 003,6
20
Intézményi kezességi díjtámogatások
34
Infokommunikációs ágazati programok
978,6
978,6
1
Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció
127,9
127,9
2
Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) végrehajtásához
kapcsolódó feladatok
2 358,6
2 358,6
3
Űrtevékenységekkel kapcsolatos feladatok
35
Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok
623,3
623,3
1
Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás
5 540,7
5 540,7
4
Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer
36
PPP-programok
110 490,2
110 490,2
1
Autópálya rendelkezésre állási díj
11 251,2
11 251,2
6
Hozzájárulás a Művészetek Palotájának működtetéséhez
646,3
646,3
7
Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához
37
Közreműködő szervezetek közhasznú tevékenységének támogatása
116,0
116,0
3
Épületenergetikával és energiahatékonysággal összefüggő
feladatok ellátása
38
Egyéb feladatok
219,3
219,3
1
Nemzetközi tagdíjak
55,2
55,2
2
Magán és egyéb jogi személyek kártérítése
3 400,2
3 400,2
3
Kormányzati szakpolitikai feladatok
396,0
396,0
10
Az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.
működtetése
440,8
440,8
12
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működtetése
330,0
330,0
14
Megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő
békéltető testületek támogatása
61,3
61,3
15
Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatása
1 038,5
1 038,5
17
Bányabezárás
39
Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése
2 940,0
2 940,0
1
Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése
83,2
83,2
16
Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete
35 888,5
35 888,5
17
Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása
4 263,0
4 263,0
22
Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása
2 646,0
2 646,0
23
Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása
2 970,0
2 970,0
24
Tornaterem-építési program
2 970,0
2 970,0
25
Tanuszoda-fejlesztési program
2 970,0
2 970,0
40
Nevelési, oktatási intézmények felújítása, beruházása
289,3
289,3
43
A geszti Arany János Általános Iskola elhelyezéséhez szükséges új
iskola és tornaterem
387,6
387,6
44
A fertődi Porpáczy Aladár Középiskola elhelyezéséhez szükséges
új iskola és tornaterem
581,0
581,0
45
Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja működési
támogatása
5 100,0
5 100,0
46
Fejezeti stabilitási tartalék
1 - 20. cím összesen:
598 289,3
84 409,6
513 879,7
21
Vállalkozások folyó támogatása
1
Egyedi támogatások, ellentételezések
225,0
3
Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési
kötelezettségeinek átvállalása
74 283,7
5
A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése
154 400,0
6
Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
41 048,7
7
Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások
költségtérítése
4 527,6
8
Vasúti személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolása
4 527,6
9
Autóbusszal végzett személyszállítás korábbi költségtérítéseinek
elszámolása
25
Peres ügyek
1 500,0
21 - 25. cím összesen:
280 512,6
26
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
1
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek
1 300,0
1
Osztalékbevétel
XVII. fejezet összesen:
878 801,9
85 709,6
513 879,7
XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1
Külgazdasági és Külügyminisztérium központi igazgatása
265,3
7 529,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 831,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 339,2
3
Dologi kiadások
1 361,3
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
49,3
5
Egyéb működési célú kiadások
6,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
151,5
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
56,0
2
Külképviseletek igazgatása
7 087,7
45 221,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
25 729,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
6 892,8
3
Dologi kiadások
18 224,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1 050,5
7
Felújítások
300,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
112,6
3
Külügyi és Külgazdasági Intézet
2,0
188,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
104,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
29,1
3
Dologi kiadások
46,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
10,0
4
Balassi Intézet
790,5
5 073,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
3 039,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
558,7
3
Dologi kiadások
1 958,1
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
220,0
5
Egyéb működési célú kiadások
2,0
2
Felhalmozási költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XVIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
6
Beruházások
86,0
5
Nemzeti Befektetési Ügynökség
80,0
2 820,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 141,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
321,7
3
Dologi kiadások
1 346,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
55,1
7
Felújítások
14,9
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
20,0
7
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Célelőirányzatok
10 366,1
10 366,1
1
Beruházás ösztönzési célelőirányzat
579,3
579,3
2
Kötött segélyhitelezés
450,0
450,0
3
Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat
5 500,0
5 500,0
5
A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram
működtetése
780,0
780,0
6
Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá tartozó
szervezetek és szakmai programok támogatása
2
Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
110,0
110,0
1
Európai Területi Társulások támogatása
40,0
40,0
3
Demokrácia Központ Közalapítvány-Tom Lantos Intézet
támogatása
3
Nemzetközi tagdíjak és európai uniós befizetések
7 460,0
7 460,0
1
Nemzetközi tagdíjak és kötelező jellegű, önkéntes hozzájárulások
4 900,0
4 900,0
2
Európai uniós befizetések
115,0
115,0
3
Az afgán nemzeti biztonsági erők fenntartásához szükséges
pénzügyi hozzájárulás
4
Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés
13,7
13,7
1
Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés
10,0
10,0
2
Humanitárius segélyezés
40,0
40,0
5
Keleti Partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok
támogatása Ukrajnában
9,9
9,9
5
Peres ügyek
932,9
932,9
8
Fejezeti stabilitási tartalék
1 - 7. cím összesen:
100 365,0
8 225,5
92 139,5
8
Vállalkozások folyó támogatása
1
Normatív támogatások
30 000,0
1
Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése
9
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
2
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások
20 000,0
1
Eximbank Zrt. tőkeemelése
XVIII. fejezet összesen:
150 365,0
8 225,5
92 139,5
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
4
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
12 222,8
12 222,8
1
Gazdaságfejlesztési Operatív Program
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
34 930,0
34 930,0
2
Közlekedés Operatív Program
3 808,7
3 808,7
7
Társadalmi Megújulás Operatív Program - Nemzeti
Foglalkoztatási Alap
95 667,3
95 667,3
8
Társadalmi Megújulás Operatív Program
58 505,8
58 505,8
14
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
105 820,1
105 820,1
19
Környezet és Energia Operatív Program
1 535,2
1 535,2
20
Államreform Operatív Program
3 510,2
3 510,2
21
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
6 885,7
6 885,7
22
Végrehajtás Operatív Program
5
Területi Együttműködés
1
Európai Területi Együttműködés
6 186,1
5 839,5
346,6
1
ETE HU-SK
1 254,6
1 031,0
223,6
2
ETE HU-RO
247,5
229,5
18,0
3
ETE HU-SER
631,5
558,6
72,9
4
ETE HU-CRO
263,3
50,5
212,8
5
ETE SEES
19,2
19,2
6
ETE AU-HU
11,9
11,9
7
ETE SLO-HU
716,2
685,3
30,9
10
ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program
6
Egyéb uniós előirányzatok
7 180,0
6 679,0
501,0
3
Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek
9 000,0
7 650,0
1 350,0
6
EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-
2014
7
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok
337,5
337,5
1
EU támogatások felhasználásához szükséges technikai
segítségnyújtás
1 000,0
1 000,0
2
Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft
uniós feladatainak támogatása
30 831,8
30 831,8
8
Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása
15 000,0
15 000,0
11
Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása
4 776,4
4 776,4
8
Európai uniós programokhoz kapcsolódó tartalék
9
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
308 420,0
294 541,1
13 878,9
1
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP)
32 333,4
22 633,4
9 700,0
2
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
106 000,0
95 400,0
10 600,0
3
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
202 835,6
148 070,0
54 765,6
4
Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
120 365,5
107 366,0
12 999,5
5
Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
52 866,5
44 936,5
7 930,0
6
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
45 275,0
20 740,0
24 535,0
7
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP)
3 431,2
2 916,5
514,7
8
Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)
10
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
6
ETE határmenti programok 2014-2020
3 717,4
3 717,4
1
SKHU ETE program
4 114,1
4 114,1
2
ROHU ETE program
5 683,6
3 580,2
2 103,4
3
HU-SER IPA program
2 031,4
940,7
1 090,7
4
HU-CRO ETE program
507,6
507,6
5
AU-HU ETE program
181,7
181,7
6
SI-HU ETE program
8,0
8,0
7
ENI programok
11
Vidékfejlesztési és halászati programok
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XIX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
3
Halászati Operatív Program
402,1
264,6
137,5
1
Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra
termékek feldolgozása és forgalmazása (II. tengely)
394,8
329,9
64,9
2
Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely)
37,1
31,0
6,1
3
Technikai segítségnyújtás (V. tengely)
12
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
108 903,3
92 567,8
16 335,5
1
Vidékfejlesztési Program
1 622,4
1 216,8
405,6
2
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
1 125,0
1 125,0
3
Vidékfejlesztési és halászati programok technikai segítségnyújtása
100,0
100,0
13
Uniós Programok ÁFA fedezete
14
Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások
100,0
100,0
1
Uniós programok árfolyam-különbözete
526,3
526,3
16
Fejezeti stabilitási tartalék
XIX. fejezet összesen:
1 401 323,8
862 066,6
539 257,2
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
1
Emberi Erőforrások Minisztériuma igazgatása
6 186,0
10 601,9
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
9 588,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 601,3
3
Dologi kiadások
3 731,2
5
Egyéb működési célú kiadások
816,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
51,1
2
Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer
23 617,7
83 315,2
3
Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és
irányítás intézményei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
65 770,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
15 938,1
3
Dologi kiadások
22 013,6
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 996,3
5
Egyéb működési célú kiadások
42,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
161,2
7
Felújítások
10,0
166,0
2 472,8
4
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 563,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
399,1
3
Dologi kiadások
564,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
110,4
7
Felújítások
2,3
111,4
678,6
5
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
475,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
132,7
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
3
Dologi kiadások
180,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1,5
4
Egyéb kulturális intézmények
1 585,5
2 628,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 026,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
576,0
3
Dologi kiadások
1 292,6
5
Egyéb működési célú kiadások
134,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
179,2
7
Felújítások
4,6
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
1,2
5
Egyetemek, főiskolák
282 735,3
153 075,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
177 708,9
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
49 099,0
3
Dologi kiadások
149 331,3
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
23 799,3
5
Egyéb működési célú kiadások
1 917,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
25 018,2
7
Felújítások
8 864,9
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
71,2
6
Egyéb oktatási intézmények
1 750,0
4 472,3
1
Oktatási Hivatal
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 695,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
741,9
3
Dologi kiadások
2 776,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
8,0
3 950,0
1 646,6
2
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 415,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
678,6
3
Dologi kiadások
2 092,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
406,0
7
Felújítások
4,0
7
Egészségügyi és gyógyszerészeti hatósági feladatokat ellátó
intézmények
2 554,5
310,6
1
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 161,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
272,9
3
Dologi kiadások
1 407,8
2
Felhalmozási költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
6
Beruházások
22,7
679,4
8 117,2
2
Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
6 776,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 305,1
3
Dologi kiadások
686,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
28,1
8
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs
789,3
Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
509,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
126,7
3
Dologi kiadások
117,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
30,6
7
Felújítások
5,0
9
Türr István Képző és Kutató Intézet
6 450,0
1 240,0
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 388,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
574,0
3
Dologi kiadások
3 277,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
450,0
7
Felújítások
1 000,0
10
Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei
544,5
2 776,3
1
Állami Egészségügyi Ellátó Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 386,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
567,8
3
Dologi kiadások
266,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
100,0
508 974,1
1 195,6
2
Gyógyító-megelőző ellátás intézetei
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
222 312,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
59 904,6
3
Dologi kiadások
220 731,5
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
56,7
5
Egyéb működési célú kiadások
590,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
5 277,3
7
Felújítások
1 247,7
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
48,9
11
Közgyűjtemények
3 220,8
12 110,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 940,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 151,9
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
3
Dologi kiadások
4 631,1
5
Egyéb működési célú kiadások
6,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
465,6
7
Felújítások
136,4
12
Művészeti intézmények
6 252,0
10 672,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 604,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 034,5
3
Dologi kiadások
6 410,9
5
Egyéb működési célú kiadások
0,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
773,4
7
Felújítások
100,0
14
Országos Mentőszolgálat
32 727,7
3 119,7
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
20 023,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
5 593,6
3
Dologi kiadások
7 980,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
2 250,0
15
Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ
10,8
594,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
250,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
67,5
3
Dologi kiadások
227,6
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
60,0
16
Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei, valamint egyéb
2 949,6
12 587,5
népegészségügyi intézetek
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 023,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 062,6
3
Dologi kiadások
10 013,6
5
Egyéb működési célú kiadások
285,8
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
116,2
7
Felújítások
35,3
17
Országos Vérellátó Szolgálat
12 130,5
1 643,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
4 234,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 073,9
3
Dologi kiadások
7 915,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
480,0
7
Felújítások
70,0
18
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
12 000,0
549 536,2
1
Működési költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1
Személyi juttatások
404 484,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
109 167,5
3
Dologi kiadások
45 884,0
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 000,0
19
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
26,0
1 126,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
716,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
190,2
3
Dologi kiadások
246,0
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2
Normatív finanszírozás
17 134,7
17 134,7
2
Nem állami felsőoktatási intézmények támogatása
166 016,4
166 016,4
3
Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás
3 792,1
3 792,1
4
Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás
4 000,0
4 000,0
5
Köznevelési szerződések
3
Felsőoktatási feladatok támogatása
418,6
418,6
1
Felsőoktatás speciális feladatai
300,0
300,0
2
Lakitelek Népfőiskola támogatása
12 044,1
12 044,1
3
Kiválósági támogatások
5 211,7
5 211,7
4
Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap
40,0
40,0
5
Francia Egyetem kialakítása a Szegedi Tudományegyetemen
4
Köznevelési feladatok támogatása
86,7
86,7
4
Köznevelés speciális feladatainak támogatása
2 752,7
2 752,7
5
Nemzeti Tehetség Program
440,0
440,0
8
Szakmai, tanügy-igazgatási informatikai feladatok támogatása
400,0
400,0
11
Kislétszámú hit- és erkölcstan oktatás kiegészítő támogatása
4 405,8
4 405,8
12
Erzsébet program támogatása
5
Egyéb feladatok támogatása
18
Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása
401,4
401,4
1
Határon túli felsőoktatási feladatok támogatása
74,4
74,4
2
Határon túli kulturális feladatok támogatása
1 227,6
1 227,6
3
Határtalanul! program támogatása
236,6
236,6
4
Határon túli köznevelési feladatok támogatása
34,8
34,8
19
Szociális ágazati fejlesztések, szolgáltatások és programok
támogatása
8
Nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatok programjai
160,8
160,8
1
Nemzetközi kétoldalú oktatási és képzési programok
300,7
300,7
2
Európai Uniós és nemzetközi oktatási és képzési programok
5
Kétoldalú munkatervi feladatok
4,0
4,0
2
Kétoldalú kulturális munkatervi feladatok
10
Kulturális és oktatási szakdiplomáciai feladatok
5,4
5,4
2
Kulturális szakdiplomáciai feladatok
9
EU-tagsággal kapcsolatos feladatok
6
EU-tagságból eredő együttműködések
12,3
12,3
2
EU-tagságból eredő kulturális együttműködések
11
Kulturális feladatok és szervezetek támogatása
69,8
69,8
1
Filmszakmai támogatások
200,0
200,0
2
A KOGART támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
228,8
228,8
3
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása
250,0
250,0
5
Kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális
fesztiválok és események támogatása
500,0
500,0
18
Zeneakadémia működésének kiegészítő támogatása
12
Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra
7
Közkultúra, kulturális vidékfejlesztés és nemzetiségi kultúra
támogatása
262,1
262,1
1
Közgyűjteményi szakmai feladatok - közgyűjtemények nemzeti
értékmentő programja
176,8
176,8
2
Közművelődési szakmai feladatok
13
Művészeti tevékenységek
1 257,9
1 257,9
4
Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása
1 331,3
1 331,3
5
Előadóművészeti törvény végrehajtásából adódó feladatok
(működési és művészeti pályázatok)
79,2
79,2
9
Közkönyvtári kölcsönzési jogdíjak
1 579,9
1 579,9
10
Művészeti nyugdíjsegélyek megtérítése
1 950,0
1 950,0
11
A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál
megrendezésének támogatása
55,8
55,8
12
Egyéb színházi támogatások
351,5
351,5
14
A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok
15
Gyermek és ifjúsági szakmai feladatok
3
Ifjúságpolitikai feladatok támogatása
28,7
28,7
2
Gyermek és ifjúsági szakmafejlesztési célok
3,0
3,0
3
Báthory István Magyar-Litván Együttműködési Alap
65,0
65,0
4
Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatása
300,0
300,0
5
Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. támogatása
16
Szociális szolgáltatások és egyéb szociális feladatok támogatása
42,5
42,5
1
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése, szakmai
feladatok támogatása
35,3
35,3
3
Család- és ifjúságügyi fejlesztések, szolgáltatások és programok
támogatása
654,0
654,0
6
Családpolitikai Programok
83,0
83,0
7
Családpolitikai célú pályázatok
18,0
18,0
9
Karitatív Tanács tagjai által koordinált feladatok
17
Egyes szociális pénzbeli támogatások
1 540,0
1 540,0
1
Gyermekvédelmi Lakás Alap
891,0
891,0
6
Mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatása
690,0
690,0
7
GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott
támogatása
113,9
113,9
18
Gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztése
19
Szociális célú humánszolgáltatások
79 415,0
79 415,0
1
Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása
7 017,1
7 017,1
4
Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális
munka, krízisközpont és a Biztos Kezdet Gyerekház
finanszírozása
523,6
523,6
7
Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási
szerződésekkel történő finanszírozása
3 229,0
3 229,0
8
Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és
gyermekvédelmi ágazati pótlék, és egyéb ágazati bérrendezéssel
összefüggő támogatások
5,0
5,0
9
Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított
ágazati pótlék
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
20
Társadalmi kohéziót erősítő tárcaközi integrációs szociális
programok
157,2
157,2
3
Család, esélyteremtési és önkéntes házak, továbbá egyéb
esélyteremtési programok támogatása
112,6
112,6
6
Fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok
támogatása
506,3
506,3
8
Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és elemi látásrehabilitáció
támogatása
446,4
446,4
12
Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása
188,1
188,1
13
Autista otthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat
ellátó lakóotthonok támogatása
22
Egészségügyi ágazati előirányzatok
201,6
201,6
2
Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok
2 092,0
2 092,0
3
Légimentés eszközpark bérlésével összefüggő kiadások
957,6
957,6
6
Nem központi fenntartású Egészségfejlesztési Irodák támogatása
700,0
700,0
13
Kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása
370,0
370,0
19
Patika hitelprogram kamattámogatása
6 999,0
6 999,0
20
Egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének
támogatása
5 510,2
5 510,2
24
Egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása
1 000,0
1 000,0
25
Új budapesti kórház előkészítése
23
Sporttevékenység támogatása
1 307,7
1 307,7
4
Versenysport támogatása
1 904,8
1 904,8
5
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének
kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása
6
Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport
stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására
2 610,0
2 610,0
1
Versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása
2 679,2
2 679,2
2
Sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerése
187,7
187,7
4
Doppingellenes tevékenység sportszakmai feladatai
1 994,7
1 994,7
7
Utánpótlás-nevelési feladatok
447,0
447,0
8
Fogyatékosok sportjának támogatása
376,0
376,0
10
Nem olimpiai sportágak szakmai támogatása
2 140,2
2 140,2
7
Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése
131,4
131,4
9
Sportegészségügyi ellátás támogatása
477,4
477,4
23
Szabadidősport támogatása
410,7
410,7
24
Diák- és hallgatói sport támogatása
22,0
22,0
25
Sport népszerűsítésével összefüggő kiadások
32,7
32,7
28
Stratégiai és sporttudományi innovációs folyamatok működtetése
és projektjei
10 662,3
10 662,3
29
Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő
feladatok támogatása
1 700,0
1 700,0
30
Kiemelt sportegyesületek működésének támogatása
24
Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése
11
Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása
111,1
111,1
2
Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése,
fenntartása
266,2
266,2
12
Magyar Sport Háza támogatása
4 020,6
4 020,6
18
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása
36
Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek,
fenntartásának támogatása
852,5
852,5
1
Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek
támogatása
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
550,0
550,0
2
Kiemelt sportegyesületek vagyonkezelésében lévő állami
sportlétesítmények üzemeltetésének támogatása
25
Felújítások központi támogatása, egyéb fejlesztési támogatások
2 280,0
2 280,0
15
MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása
3 230,0
3 230,0
19
Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése
26
Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk
fenntartott intézmények támogatása
1
Oktatási alapítványok, közalapítványok
184,3
184,3
2
Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért
30,8
30,8
14
Autizmus Alapítvány
300,0
300,0
19
Határon túli magyar felsőoktatási intézmények támogatása
2
Kulturális alapítványok, közalapítványok
1 296,8
1 296,8
10
Egyéb kulturális alapítványok működési és programtámogatása
44,0
44,0
12
Trianon Múzeum Alapítvány (Várpalotai Trianon Múzeum)
támogatása
44,0
44,0
27
Nemzeti Pedagógus Kar működtetésének támogatása
28
Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása
7 989,9
7 989,9
2
Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása
3
Gazdasági társaságok által ellátott szociális feladatok támogatása
249,7
249,7
1
Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú NKft.
támogatása
133,3
133,3
2
Pro Rekreatione Közhasznú NKft. támogatása
608,5
608,5
4
Gazdasági társaságok által ellátott köznevelési feladatok
támogatása
30
Társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatása
23
Kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek
97,3
97,3
2
Kulturális társadalmi, civil szervezetek, szövetségek,
egyesületek támogatása
450,0
450,0
3
Területi Művelődési Intézmények Egyesülete (TEMI)
támogatása
30,0
30,0
4
Magyar Írószövetség támogatása
22,0
22,0
5
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat támogatása
50,0
50,0
6
Rákóczi Szövetség támogatása
24
Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek
100,1
100,1
1
Magyar Vöröskereszt támogatása
30,0
30,0
2
Magyar Rákellenes Liga támogatása
51,3
51,3
3
Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek
működési támogatása
30,0
30,0
4
Magyar ILCO Szövetség támogatása
20,0
20,0
5
Magyar Gyermekonkológiai Hálózat
20,0
20,0
6
Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona
20,0
20,0
7
Rákbetegek Országos Szövetsége
25
Szociális társadalmi, civil és non-profit szervezetek
83,6
83,6
5
Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei; közösségi,
szolidaritási és esélyteremtési programok támogatása
141,9
141,9
6
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos
Érdekvédelmi Szövetsége
180,0
180,0
7
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
174,6
174,6
8
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
180,0
180,0
9
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
21,0
21,0
10
Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és
Érdekvédelmi Szövetsége
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
54,6
54,6
11
Autisták Országos Szövetsége
22,0
22,0
12
Siketvakok Országos Egyesülete
56,4
56,4
13
Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és
Alapítványok Országos Szövetsége
610,5
610,5
21
Karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatása
39,6
39,6
23
Dévény Anna Alapítvány
10,0
10,0
24
Kézenfogva Alapítvány
10,0
10,0
25
Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum
5,0
5,0
26
Afázia Egyesület
5,0
5,0
27
Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos
Érdekvédelmi Egyesülete
26
Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek
372,2
372,2
2
Magyar Olimpiai Bizottság
27
Család- és ifjúságügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek
és közösségi programok támogatása
85,0
85,0
1
Esélyteremtési és önkéntes programok, feladatok támogatása
2,0
2,0
35
Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez
2 129,0
2 129,0
39
Szociális intézményi foglalkoztatás támogatása
180,0
180,0
46
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő
bértámogatás
34 313,5
34 313,5
47
Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának
támogatása
26,3
26,3
48
Kincstári díj és pénzügyi tranzakciós illeték
50
Kulturális szakmai feladatok támogatása
4 000,0
4 000,0
1
Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis
22,0
22,0
3
Emlékpont Központ támogatása
19 119,4
19 119,4
7
Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása
1 120,5
1 120,5
51
Fejezeti általános tartalék
4 896,4
4 896,4
54
Nemzeti Együttműködési Alap
55
Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások
1
Egyházi kulturális tevékenységek támogatása (közgyűjtemények,
közművelődési intézmények, kulturális programok)
2 891,5
2 891,5
1
Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények
támogatása
2
Egyházi hit- és egyéb oktatási tevékenység támogatása
3 100,0
3 100,0
1
Hittanoktatás támogatása
8 844,0
8 844,0
3
Egyházi alapintézmény-működés, SZJA rendelkezés és
kiegészítése
17 580,0
17 580,0
4
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék
5
Kistelepülési és szórvány egyházi támogatások
1 930,0
1 930,0
1
Az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő
egyházi személyek jövedelempótléka - Bevett egyházak
420,0
420,0
4
Külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek
jövedelempótléka - Határon túli egyház és annak belső egyházi
jogi személye
1 400,0
1 400,0
7
Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások
650,0
650,0
9
Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása
2 400,0
2 400,0
11
A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer
infrastrukturális fejlesztése
121,2
121,2
12
Vallási tevékenységet végző szervezetek támogatása
300,0
300,0
13
Határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása
1 720,0
1 720,0
14
Egyházak hitéleti támogatásának kiegészítése
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
200,0
200,0
21
Egyházi személyek eszközellátásának támogatása
550,0
550,0
22
Reformáció Emlékbizottság programjainak támogatása
639,4
639,4
56
Nemzetiségi támogatások
57
Országos nemzetiségi önkormányzatok és média támogatása
55,2
55,2
1
Bolgár Országos Önkormányzat és Média
62,9
62,9
2
Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata és Média
178,0
178,0
3
Országos Horvát Önkormányzat és Média
256,9
256,9
4
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és Média
107,5
107,5
5
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata és Média
361,2
361,2
6
Országos Roma Önkormányzat és Média
54,0
54,0
7
Országos Lengyel Önkormányzat és Média
52,5
52,5
8
Országos Örmény Önkormányzat és Média
151,0
151,0
9
Országos Szlovák Önkormányzat és Média
80,0
80,0
10
Országos Szlovén Önkormányzat és Média
100,7
100,7
11
Szerb Országos Önkormányzat és Média
59,6
59,6
12
Országos Ruszin Önkormányzat és Média
62,2
62,2
13
Ukrán Országos Önkormányzat és Média
58
Országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott
intézmények támogatása
50,8
50,8
1
Bolgár Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
19,5
19,5
2
Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által
fenntartott intézmények támogatása
104,4
104,4
3
Országos Horvát Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
178,0
178,0
4
Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által
fenntartott intézmények támogatása
40,8
40,8
5
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által
fenntartott intézmények támogatása
165,9
165,9
6
Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
30,8
30,8
7
Országos Lengyel Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
27,0
27,0
8
Országos Örmény Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
159,5
159,5
9
Országos Szlovák Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
58,4
58,4
10
Országos Szlovén Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
69,2
69,2
11
Szerb Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
13,5
13,5
12
Országos Ruszin Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
14,5
14,5
13
Ukrán Országos Önkormányzat által fenntartott intézmények
támogatása
59
Társadalmi felzárkózást segítő programok
52,3
52,3
4
Roma kultúra támogatása
436,5
436,5
5
Társadalmi, gazdasági, területi hátránykiegyenlítést elősegítő
programok, szakkollégiumok
29,7
29,7
6
Felzárkózás-politika koordinációja
1 048,9
1 048,9
7
Roma ösztöndíj programok
79,2
79,2
10
Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani, Oktatási és
Kulturális Központ
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
441,2
441,2
60
Nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra,
pályázati önrészre
13 797,9
13 797,9
63
Fejezeti stabilitási tartalék
1 - 20. cím összesen:
2 294 223,3
914 134,0 1 380 089,3
21
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
1
Családi támogatások
319 720,5
1
Családi pótlék
5 047,0
2
Anyasági támogatás
63 564,3
3
Gyermekgondozási segély
12 429,7
4
Gyermeknevelési támogatás
1 303,9
5
Gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése
5 189,9
6
Életkezdési támogatás
6 078,9
7
Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások
1 630,8
8
Gyermektartásdíjak megelőlegezése
2
Korhatár alatti ellátások
79 502,6
1
Szolgálati járandóság
33 415,2
2
Korhatár előtti ellátás, balettművészeti életjáradék
3
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
9 241,9
1
Átmeneti bányászjáradék, szénjárandóság kiegészítése és kereset-
kiegészítése
2 223,1
2
Mezőgazdasági járadék
34 419,4
3
Fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka
13 387,5
4
Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések
2 895,4
5
Házastársi pótlék
42,0
6
Egyéb támogatások (Cukorbetegek támogatása, Lakbértámogatás)
331,3
7
Megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése
70 587,4
8
Járási szociális feladatok ellátása
4
Különféle jogcímen adott térítések
15 889,7
1
Közgyógyellátás
5 400,0
2
Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás
1 747,5
4
Folyósított ellátások utáni térítés
21. cím összesen:
684 048,0
22
Települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása
2 352,8
26
Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása
250,0
27
Gyógyszertári tulajdoni hányad értékesítéséből származó bevétel
1,0
22 - 27. cím összesen:
2 602,8
1,0
28
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások
1
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek
1
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi
joggyakorlásával kapcsolatos bevételek
2,0
1
Ingatlanvagyon értékesítéséből befolyó bevételek
2,0
2
Egyéb vagyonnal kapcsolatos bevételek
2
Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kiadások
1
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tulajdonosi
joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
1,0
1
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XX . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1,0
2
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába
tartozó társaságok tőkeemelése
1,0
3
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ rábízott vagyonába
tartozó társaságokhoz kapcsolódó egyéb kiadások
XX. fejezet összesen:
2 980 877,1
914 139,0 1 380 089,3
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1
Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
49,6
2 108,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 064,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
295,4
3
Dologi kiadások
638,5
5
Egyéb működési célú kiadások
33,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
127,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
167,0
29,2
137,8
1
OECD ROK
45,8
45,8
2
Fejezeti tartalék
XXX. fejezet összesen:
2 370,9
78,8
2 292,1
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1
Központi Statisztikai Hivatal
899,9
11 568,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
7 444,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2 006,1
3
Dologi kiadások
2 337,1
5
Egyéb működési célú kiadások
20,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
607,0
7
Felújítások
20,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
33,0
4
KSH Könyvtár
5,0
185,2
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
125,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
33,0
3
Dologi kiadások
31,8
5
KSH Népességtudományi Kutató Intézet
37,7
123,5
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
104,2
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
28,2
3
Dologi kiadások
28,8
6
Fejezeti kezelésű előirányzatok
483,4
483,4
1
Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
támogatása
126,1
126,1
2
Fejezeti stabilitási tartalék
XXXI. fejezet összesen:
13 429,0
942,6
12 486,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1
Magyar Tudományos Akadémia
7 084,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 595,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 448,5
3
Dologi kiadások
5,1
4
Ellátottak pénzbeli juttatásai
35,0
2
MTA Titkárság Igazgatása
39,2
1 572,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
968,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
243,0
3
Dologi kiadások
356,7
5
Egyéb működési célú kiadások
3,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
25,0
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
15,0
3
MTA Könyvtár és Információs Központ
218,9
534,7
1
MTA Könyvtár és Információs Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
401,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
102,4
3
Dologi kiadások
228,4
5
Egyéb működési célú kiadások
3,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
18,0
4
MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek
16 033,8
14 294,3
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
15 482,5
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
4 196,5
3
Dologi kiadások
8 833,8
5
Egyéb működési célú kiadások
117,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1 576,2
7
Felújítások
103,6
8
Egyéb felhalmozási célú kiadások
18,5
5
MTA Támogatott Kutatóhelyek
1 394,0
2 691,6
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
2 551,8
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
655,0
3
Dologi kiadások
707,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
171,6
6
MTA egyéb intézmények
796,9
701,2
1
MTA Létesítménygazdálkodási Központ
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
376,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
101,4
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
3
Dologi kiadások
976,7
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
43,3
253,2
207,2
2
MTA Jóléti intézmények
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
203,6
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
65,5
3
Dologi kiadások
190,3
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
1,0
64,1
149,7
3
MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
111,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
30,2
3
Dologi kiadások
71,9
1,5
19,7
4
Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
9,1
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2,4
3
Dologi kiadások
9,7
7
Fejezeti kezelésű előirányzatok
80,9
80,9
1
Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos
társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány)
56,6
56,6
2
Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek
támogatása
178,4
178,4
3
Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása
1 076,9
1 076,9
4
Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása
1 742,0
1 742,0
5
Infrastruktúra fejlesztés
3 638,1
3 638,1
6
Lendület Program
898,3
898,3
7
Fiatal kutatók pályázatos támogatása
170,0
170,0
8
Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak
845,0
845,0
9
Posztdoktori pályázatok támogatása
428,4
428,4
10
Szakmai feladatok teljesítése
300,0
300,0
11
Kiválósági központok támogatása
723,8
723,8
12
Központi kezelésű felújítások
XXXIII. fejezet összesen:
56 194,8
18 801,6
37 393,2
XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA
1
MMA Titkársága
1 550,3
1
MMA Titkárság Igazgatása
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
588,7
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
166,1
3
Dologi kiadások
659,5
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
136,0
2 501,7
2
MMA köztestületi feladatok
1
Működési költségvetés
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XXXIV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1
Személyi juttatások
1 814,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
341,2
3
Dologi kiadások
346,5
3
MMA Kutatóintézet
174,4
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
95,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
27,2
3
Dologi kiadások
31,9
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
20,0
4
Fejezeti kezelésű előirányzatok
105,0
105,0
1
Országos művészeti társaságok, szövetségek támogatása
188,0
188,0
2
Magyar Művészetek Háza programok
15,0
15,0
3
Nemzetközi programok, konferenciák, nemzetközi tagdíjak
55,0
55,0
6
Kutatási tevékenység támogatása
200,0
200,0
7
Pályázati alapok
13,0
13,0
8
Pesti Vigadó művészeti programok
610,0
610,0
11
Gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatása
143,2
143,2
12
Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet épületének
felújítása és kialakítása
80,0
80,0
13
Nemzeti Szalon programjai
1 000,0
1 000,0
14
MMA végleges elhelyezésére szolgáló irodaház rekonstrukciója
XXXIV. fejezet összesen:
6 635,6
6 635,6
XXXV. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS
INNOVÁCIÓS HIVATAL
1
NKFI Hivatal
2 586,4
1 729,1
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
1 861,3
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
498,3
3
Dologi kiadások
1 876,8
5
Egyéb működési célú kiadások
14,1
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
65,0
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 662,2
498,9
2 163,3
1
Nemzetközi tagdíjak
39,7
39,7
3
Fejezeti stabilitási tartalék
XXXV. fejezet összesen:
7 017,4
3 085,3
3 932,1
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
1
Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1
Devizahitelek kamatelszámolásai
1
Nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
felvett hitelek kamatelszámolásai
19 871,2
2
EBB hitelek kamatelszámolásai
2 494,2
4
ET Fejlesztési Bank hiteleinek kamatelszámolásai
162,0
7
ÁAK Rt-től 2002-ben átvállalt devizahitelek kamatelszámolásai
11 769,0
9
EB/IMF hitelek kamatelszámolásai
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
3 095,9
14
Egyéb devizahitelek kamatkiadásai
1 560,0
2
Belföldi devizahitelek kamata
2
Devizakötvények kamatelszámolásai
1
Külföld felé
235 831,1
1 242,8
1
1999-től kibocsátott devizakötvények kamatelszámolásai
43,4
5
Devizaszámla kamatelszámolásai
110,9
6
Az önkormányzatoktól 2013-ban átvállalt devizakötvények
kamatkiadásai
2
A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai
1
Forinthitelek kamatelszámolásai
2
Egyéb hitelek kamatelszámolásai
28 425,5
18
EBB forint hitelek kamatelszámolásai
395,0
19
ET Fejlesztési Bank Hiteleinek kamatelszámolásai
43,2
20
MÁV-tól 2011-ben átvállalt forint hitelek kamata
2 847,8
21
Az önkormányzatoktól átvállalt forint hitelek kamatkiadásai
2
Államkötvények kamatelszámolása
1
Piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolásai
668 234,9
59 130,9
1
Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények
kamatelszámolásai
2
Nem piaci értékesítésű államkötvények kamatelszámolása
62,5
1
Lakással kapcsolatos államkötvények kamatelszámolásai
68,4
2
Konszolidációval kapcsolatos államkötvények
kamatelszámolásai
2 027,7
4
Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos
államkötvények kamatelszámolásai
3
Kincstárjegyek kamatelszámolásai
21 492,0
1
Diszkont kincstárjegyek kamatelszámolása
49 603,5
2
Lakossági kincstárjegyek kamatelszámolása
13 499,9
4
Kincstári egységes számla forintbetét kamatelszámolásai
3
Adósság és követeléskezelés egyéb kiadásai
1
Jutalékok és egyéb költségek
1
Deviza elszámolások
3 275,1
1
Piaci kibocsátások, hitelfelvételek, átvállalások elszámolásai
25 433,9
2
Forint elszámolások
1 700,0
2
Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások
1 127,7
3
Adósságkezelés költségei
XLI. fejezet összesen:
1 079 631,5
73 917,0
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI
ÉS KIADÁSAI
1
Vállalkozások költségvetési befizetései
400 500,0
1
Társasági adó
6 300,0
3
Hitelintézeti járadék
89 200,0
4
Pénzügyi szervezetek különadója
27 700,0
5
Cégautóadó
75 200,0
6
Egyszerűsített vállalkozói adó
31 500,0
7
Bányajáradék
41 200,0
8
Játékadó
9
Ökoadó
16 700,0
1
Energiaadó
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
5 300,0
2
Környezetterhelési díj
24 000,0
10
Egyéb befizetések
41 300,0
11
Energiaellátók jövedelemadója
65 500,0
12
Rehabilitációs hozzájárulás
70 100,0
14
Kisadózók tételes adója
13 800,0
15
Kisvállalati adó
56 000,0
16
Közműadó
10 900,0
18
Reklámadó
2
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3 329 800,0
1
Általános forgalmi adó
952 200,0
2
Jövedéki adó
20 700,0
3
Regisztrációs adó
56 000,0
4
Távközlési adó
200 900,0
5
Pénzügyi tranzakciós illeték
30 000,0
6
Biztosítási adó
3
Lakosság költségvetési befizetései
1 648 400,0
1
Személyi jövedelemadó
2 000,0
2
Egyéb lakossági adók
121 700,0
4
Lakossági illetékek
45 500,0
5
Gépjárműadó
900,0
6
Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes
jövedelmeinek különadója
4
Egyéb költségvetési bevételek
1
Vegyes bevételek
4 366,0
8
Egyéb vegyes bevételek
3 474,0
9
Kezesség-visszatérülés
2
Központosított bevételek
27 542,5
1
Bírságbevételek
63 389,0
2
Termékdíjak
16 871,8
3
Egyéb központosított bevételek
140 500,0
4
Megtett úttal arányos útdíj
8 000,0
5
Hulladéklerakási járulékból származó bevétel
47 000,0
6
Időalapú útdíj (HD)
5
Költségvetési befizetések
25 559,9
1
Központi költségvetési szervek
8 004,0
3
Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos
önkormányzati befizetések
17 000,0
4
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetése
7
Egyéb uniós bevételek
10 600,0
2
Vámbeszedési költség megtérítése
168,3
3
Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése
4
Uniós támogatások utólagos megtérülése
4 557,5
4
Kohéziós Alap
500,0
5
Strukturális Alapok
8
Tőke követelések visszatérülése
35,9
1
Kormányhitelek visszatérülése
207,0
2
Alárendelt kölcsöntőke kötvény visszatérülése
28
Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása
1 272,0
29
Lakástámogatások
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
104 000,0
1
Egyéb lakástámogatások
31
Szociálpolitikai menetdíj támogatás
104 000,0
32
Egyéb költségvetési kiadások
1
Vegyes kiadások
3 200,0
4
Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások
1,0
5
Szanálással kapcsolatos kiadások
7
Védelmi felkészítés előirányzatai
497,0
1
Honvédelmi- és gazdasági felkészülés központi kiadásai
1 200,0
2
Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési
feltételeinek biztosítása
7 300,0
11
Egyéb vegyes kiadások
8 100,0
12
1% SZJA közcélú felhasználása
35,0
19
Mehib és Eximbank behajtási jutaléka
1,0
21
Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések
1 700,0
22
Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés
2 000,0
25
Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások
5,0
26
Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás
40,0
27
Fuvarozók kamattámogatása
33
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
500,0
3
Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési
kötelezettség
7 500,0
4
MEHIB Zrt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési
kötelezettség
18 600,0
5
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciaügyleteiből eredő fizetési
kötelezettség
1 700,0
7
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből
eredő fizetési kötelezettség
150,0
10
A közszférában dolgozók lakáshiteleihez vállalt kezességből eredő
fizetési kötelezettség
10,0
13
Agrárhitelekhez vállalt kezességekből eredő fizetési kötelezettség
2 500,0
14
A "fészekrakó" programhoz vállalt kezességből eredő fizetési
kötelezettség
383,3
15
MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és vállalt garanciaügyletekből
eredő fizetési kötelezettség
30,0
16
Áthidaló hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési
kötelezettség
300,0
17
Takarékbetétek visszafizetéséért vállalt állami kezességből eredő
fizetési kötelezettség
10,0
19
Gyűjtőszámla hitelprogramra vállalt kezességekből eredő fizetési
kötelezettség
100,0
20
E-útdíj fizetési célú hitelprogramhoz vállalat kezességekből eredő
fizetési kötelezettség
34
Kormányzati rendkívüli kiadások
2
Pénzbeli kárpótlás
1 297,3
1
Pénzbeli kárpótlás
2 364,6
2
Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás
59,6
3
Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei
35
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
2
Egészségbiztosítási Alap támogatása
374 464,0
4
Járulék címen átadott pénzeszköz
50 103,6
9
Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás
36
Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek
kiadásai
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1
Nemzetközi tagdíjak
910,3
1
IBRD alaptőkeemelés
1 381,5
2
IBRD alaptőke értékállóságának biztosítása
3,7
3
CEB tagdíj
30,3
4
Bruegel tagdíj
3 042,0
7
NBB alaptőke hozzájárulás
5 526,0
8
AIIB alaptőke hozzájárulás
2
Nemzetközi multilaterális segélyezési tevékenység
1 526,0
1
IDA alaptőke-hozzájárulás
45,0
2
IMF HIPC segélyprogramban való részvétel kamattámogatása
38,0
3
Hozzájárulás az EBRD által kezelt Nyugat-Balkáni Alaphoz
101,3
4
EU Szomszédsági Beruházási Eszköz
40,0
3
Egyéb kiadások
37
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
37 730,2
1
ÁFA alapú hozzájárulás
238 615,9
2
GNI alapú hozzájárulás
21 153,0
3
Brit korrekció
2 402,0
4
Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország számára teljesítendő
bruttó GNI csökkentés
14 947,9
5
Egyéb
41
Követeléskezelés költségei
1,7
42
Alapok támogatása
1
Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatása
95 000,0
1
Költségvetési támogatás
105 769,9
2
Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás NFA-
nak
11 807,5
2
Bethlen Gábor Alap támogatása
4 835,4
3
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása
5,3
4
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
támogatása
7 686,0
5
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása
1,0
6
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja támogatása
XLII. fejezet összesen:
1 246 023,3 7 761 075,9
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
1
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1
Értékesítési bevételek
12 500,0
1
Ingatlan értékesítésből származó bevételek
70,0
2
Egyéb eszközök értékesítésből származó bevételek
3
Kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek
21 998,8
1
Egyéb kibocsátási egységek értékesítési bevétele
82,9
2
Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítési bevétele
19,0
4
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok
értékesítési bevétele
2
Hasznosítási bevételek
1
Bérleti díjak
554,4
3
Egyéb bérleti díj
2 451,0
4
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok
bérleti díja
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
2 533,0
2
Vagyonkezelői díj
31 107,0
3
Osztalékbevételek
4
Koncessziós díjak
4 233,8
1
Szerencsejáték koncessziós díj
229,5
2
Infrastruktúra koncessziókból származó díj
2 500,0
3
Bányakoncessziós díj
940,0
4
Dohánytermékek kiskereskedelmének koncessziós díja
3
Egyéb bevételek
93 000,0
1
Egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek
5 900,0
2
Vegyes bevételek
2
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
1
Felhalmozási jellegű kiadások
1
Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás
15 500,0
1
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által végrehajtott
ingatlanvásárlások és ingatlan beruházások
11 800,0
2
Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai
27 272,7
4
A FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi
Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes
létesítmény-fejlesztések kiadásai
1 800,0
5
Budapesti konferencia-központ megvalósítása
1 389,9
6
A Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához
kapcsolódó beruházások megvalósítása
1 500,0
2
Egyéb eszközök vásárlása
4
Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások
11 000,0
1
Részesedésvásárlás, tőkeemelés, pótbefizetés
1 000,0
3
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával
kapcsolatos kifizetések
650,0
5
A 2015. évi Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának
megvalósításával kapcsolatos kiadások
4 650,0
7
Európai Uniós pályázatokhoz önrész biztosítása
1 500,0
8
Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások
450,0
9
A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási
központ létrehozásával kapcsolatos kiadások
2
Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások
2
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
4 500,0
1
Üzemeltetés, fenntartás, karbantartás, javítás
2 500,0
2
Ingatlanok őrzése
1 300,0
3
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által kezelt ingatlanok fenntartása,
karbantartása
1 500,0
3
Egyéb vagyonkezelési kiadások
4
Állami tulajdonú társaságok támogatása
17 200,0
1
Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos
kifizetések
5 100,0
2
A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása
3
Az államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő
kiadások
2,0
1
Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések
2,0
2
Kezesi felelősségből eredő kifizetések
2,0
3
Konszernfelelősség alapján történő kifizetések
5 500,0
5
Az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi
feladatok finanszírozása
850,0
6
Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
XLIII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
7,0
7
Egyéb szerződéses kötelezettségek
8
Egyéb jogszabályból eredő kiadások
1 450,0
1
Kárpótlási jegyek életjáradékra váltása
4
A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
1
Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja
500,0
1
Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos restitúciós perek
kiadásai
1 500,0
2
Az MNV Zrt. tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások
40,0
2
Eljárási költségek
3
A tulajdonosi joggyakorló szervezetek működésének támogatása
7 200,0
1
Az MNV Zrt. működésének támogatása
9 407,2
4
Átváltoztatható kötvény kamatfizetése
1 500,0
5
Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérése
1 900,0
7
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésének támogatása és
tevékenységével kapcsolatos egyéb kiadások
8 500,0
5
Fejezeti tartalék
875,1
6
Tulajdonosi kölcsönök elszámolása
1 000,0
8
ÁFA elszámolás
XLIII. fejezet összesen:
150 847,9
178 119,4
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
1
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek
1
Értékesítési bevételek
1
Ingatlan értékesítéséből származó bevételek
1 450,0
1
Termőföld értékesítésből származó bevételek
10,0
3
Egyéb ingatlanok értékesítéséből származó bevételek
2
Hasznosítási bevételek
10 000,0
1
Haszonbérleti díj
300,0
3
Egyéb bevételek
2
A Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadások
1
Felhalmozási jellegű kiadások
1
Ingatlan vásárlás
2 500,0
1
Termőföld vásárlás
2
Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások
9 900,0
1
Életjáradék termőföldért
2
Ingatlanok fenntartásával járó kiadások
517,0
1
Hasznosítási kötelezettség kiadásai
1 760,0
3
Egyéb vagyonkezelési kiadások
3
A vagyongazdálkodás egyéb kiadásai
800,0
1
Tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díja
450,0
2
Eljárási költségek, díjak
750,0
3
Állami tulajdonú ingatlanvagyon felmérés
1 308,7
4
Állami tulajdonú ingatlanvagyon jogi rendezése
33,0
5
Bírósági döntésből eredő kiadások
950,0
4
Fejezeti tartalék
XLIV. fejezet összesen:
18 968,7
11 760,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
LXII. NEMZETI KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ÉS
INNOVÁCIÓS ALAP
1
Hazai innováció támogatása
44 525,0
2
A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció
6 069,7
támogatása
3
Befizetés a központi költségvetésbe
17 000,0
4
Alapkezelőnek átadott pénzeszköz
2 576,4
6
Kutatási témapályázatok támogatása
8 037,7
7
Fejezeti stabilitási tartalék
624,5
19
Innovációs járulék
70 600,0
20
Egyéb bevételek
1 165,6
23
Költségvetési támogatás
7 686,0
LXII. fejezet összesen:
78 833,3
79 451,6
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP
1
Aktív támogatások
16 172,0
1
Foglalkoztatási és képzési támogatások
2
Szakképzési és felnőttképzési támogatások
13 819,0
4
Passzív kiadások
47 000,0
1
Álláskeresési ellátások
5
Bérgarancia kifizetések
4 950,0
6
Működtetési célú kifizetések
3 283,4
8
Start-munkaprogram
340 000,0
14
EU-s elő- és társfinanszírozás
54,5
1
TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások
3 808,7
3
Foglalkoztathatóság és Alkalmazkodóképesség EU-s
társfinanszírozása
54 700,0
4
2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak
előfinanszírozása
15
Fejezeti stabilitási tartalék
389,5
25
Előfinanszírozott uniós programok kiadásainak visszatérülése
51 700,0
26
Egyéb bevétel
1 000,0
1
Területi egyéb bevétel
1 000,0
2
Központi egyéb bevétel
800,0
3
Szakképzési és felnőttképzési egyéb bevétel
31
Szakképzési hozzájárulás
56 996,1
33
Bérgarancia támogatás törlesztése
1 000,0
35
Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék Nemzeti
150 476,4
Foglalkoztatási Alapot megillető hányada
36
Költségvetési támogatás
95 000,0
39
Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás
105 769,9
LXIII. fejezet összesen:
484 177,1
463 742,4
LXIV. SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK
INTEGRÁCIÓS ALAPJA
1
Költségvetési támogatás
1,0
3
Működési kiadások
1,0
LXIV. fejezet összesen:
1,0
1,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXV . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP
2
Költségvetési támogatás
11 807,5
3
Eseti támogatás
4
Alapból nyújtott támogatások
4 820,0
1
Oktatás-nevelési támogatás
216,0
3
Magyarság Háza program támogatása
4 126,3
5
Nemzeti jelentőségű intézmények támogatása
1 721,1
6
Egyéb támogatások
5
Alapkezelő működési költségei
810,0
6
Fejezeti stabilitási tartalék
114,1
LXV. fejezet összesen:
11 807,5
11 807,5
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
1
Kis- és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók beruházása,
fejlesztése
2 875,4
1
Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) beruházása
849,5
2
Püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT)
beruházási munkái és biztonságnövelő programja
2
Nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephely kiválasztása
400,0
3
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése, felújítása
2 140,0
4
Nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése
33,9
1
Paksi Atomerőmű leszerelésének előkészítése
5
RHK Kft. működése, radioaktívhulladék-tárolók és a KKÁT
5 559,3
üzemeltetési kiadásai
6
Ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások
1 171,6
támogatása
7
Alapkezelőnek működési célra
143,9
10
Fejezeti stabilitási tartalék
134,4
15
Nukleáris létesítmények befizetései
21 294,1
1
MVM Paksi Atomerőmű Zrt. befizetése
16
Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése
6,7
18
Költségvetési támogatás
4 835,4
LXVI. fejezet összesen:
13 308,0
26 136,2
LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
1
Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,
2 900,0
terjesztésének támogatása
2
Évfordulók, hazai fesztiválok és rendezvények, valamint azokon
1 600,0
való részvétel támogatása
3
Nemzetközi fesztiválok, rendezvények és azokon való részvétel
1 791,0
támogatása
4
Művészeti alkotások új irányzatai, új kulturális kezdeményezések
710,0
támogatása
5
Kultúrával kapcsolatos tudományos kutatások támogatása
7,0
6
Épített örökség, építőművészet támogatása
200,0
7
Kultúrateremtő, -közvetítő, valamint egyéni és közösségi
708,5
tevékenységek támogatása
8
Szakmai díjazáshoz való hozzájárulás
30,0
9
Nemzetközi tagdíjak
15,0
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXVII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
10
Működési kiadások
965,0
13
Kulturális célú központi költségvetési szervek működési
237,4
kiadásainak támogatása
14
Fejezeti stabilitási tartalék
93,5
22
Egyéb bevételek
250,0
24
Játékadó NKA-t megillető része
9 400,0
26
Kulturális adó
100,0
27
Szerzői jogi törvény alapján a közös jogkezelőktől származó
600,0
befizetések
LXVII. fejezet összesen:
9 257,4
10 350,0
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS
BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
1
Rendszeres befizetés
4,9
3
Költségvetési támogatás
5,3
6
Működési kiadások
9,0
7
Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése
1,0
8
Fejezeti stabilitási tartalék
0,1
LXVIII. fejezet összesen:
10,1
10,2
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
1
Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
2 018 275,5
1
Szociális hozzájárulási adó Ny. Alapot megillető része és
munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék
2
Biztosítotti nyugdíjjárulék
1 012 258,5
1
Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék
3
Egyéb járulékok és hozzájárulások
1 115,6
2
Megállapodás alapján fizetők járulékai
11 875,8
5
Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher
11 265,9
5
Késedelmi pótlék, bírság
7
Nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
2 540,0
3
Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek
2
Nyugdíjbiztosítási ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1
Nyugellátások
1
Öregségi nyugdíj
2 473 190,2
1
Korhatár felettiek öregségi nyugdíja
195 496,4
2
Nők korhatár alatti nyugellátása
3
Hozzátartozói nyugellátás
34 402,4
1
Árvaellátás
338 093,8
2
Özvegyi nyugellátás
4
Egyösszegű méltányossági kifizetések
500,0
2
Egyszeri segély
4
Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai
4
Egyéb, ellátáshoz kapcsolódó kiadások
4 597,4
2
Postaköltség
1 993,7
3
Egyéb kiadások
3
Vagyongazdálkodás
1,0
1,0
1
Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXXI . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
1 - 3. cím összesen:
3 048 274,9 3 057 332,3
5
Nyugdíjbiztosítási költségvetési szerv
1 955,0
9 057,4
1
Központi hivatali szerv
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 652,4
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 577,7
3
Dologi kiadások
3 594,0
5
Egyéb működési célú kiadások
7,2
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
181,1
5. cím összesen:
11 012,4
1 955,0
9 057,4
LXXI. fejezet összesen:
3 059 287,3 3 059 287,3
9 057,4
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1
Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek
509 333,1
1
Szociális hozzájárulási adó E. Alapot megillető része és
munkáltatói egészségbiztosítási járulék
674 910,7
2
Biztosítotti egészségbiztosítási járulék
3
Egyéb járulékok és hozzájárulások
28 772,4
1
Egészségügyi szolgáltatási járulék
307,2
2
Megállapodás alapján fizetők járulékai
19 235,4
4
Munkáltatói táppénz hozzájárulás
150,0
5
Egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher
164 190,1
4
Egészségügyi hozzájárulás
5 079,1
5
Késedelmi pótlék, bírság
6
Költségvetési hozzájárulások
5 400,0
2
Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési
hozzájárulás
374 464,0
6
Járulék címen átvett pénzeszköz
50 103,6
10
Tervezett pénzeszköz-átvétel
7
Egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek
525,0
1
Terhességmegszakítás egyéni térítési díja
5 200,0
2
Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések
1 320,8
3
Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek
7
Gyógyszergyártók és forgalmazók befizetései
7 000,0
1
Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói
befizetések
51 000,0
2
Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és
forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással
kapcsolatos bevételek
8
Nemzetközi egyezményből eredő ellátások megtérítése
2 180,0
1
EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
2,0
2
Nem EU tagállamokkal kapcsolatos elszámolások
11
Egészségügyi szolgáltatók visszafizetése
150,0
1
Gyógyszertámogatással, gyógyászati segédeszköz támogatással
kapcsolatos ellenőrzésekből eredő visszafizetések
300,0
2
Egészségügyi szolgáltatók egyéb visszafizetése
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXXII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
25 354,0
12
Baleseti adó
26 772,6
13
Népegészségügyi termékadó
11 500,0
14
Dohányipari vállalkozások 2016. évi egészségügyi hozzájárulása
2
Egészségbiztosítási ellátások kiadásai
2
Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai
45 916,2
1
Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély
2
Táppénz
65 166,9
1
Táppénz
3 552,7
2
Gyermekápolási táppénz
8 221,9
3
Baleseti táppénz
3
Betegséggel kapcsolatos segélyek
450,0
4
Egyszeri segély
808,5
4
Kártérítési járadék
8 331,2
5
Baleseti járadék
116 304,0
6
Gyermekgondozási díj
323 152,0
7
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások
3
Természetbeni ellátások
1
Gyógyító-megelőző ellátás
107 047,5
1
Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás
22 448,2
2
Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem
25 946,8
3
Fogászati ellátás
6 196,9
5
Betegszállítás és orvosi rendelvényű halottszállítás
23 171,1
8
Művesekezelés
4 596,8
9
Otthoni szakápolás
2 000,0
11
Működési költségelőleg
68 523,2
13
Célelőirányzatok
29 471,2
15
Mentés
21 304,7
17
Laboratóriumi ellátás
633 919,0
18
Összevont szakellátás
27 734,5
21
Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék
10 000,0
22
Alapellátás megújításának II. üteme
4 200,0
2
Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása
200,0
3
Anyatej-ellátás
4
Gyógyszertámogatás
231 400,0
1
Gyógyszertámogatás kiadásai
15 700,0
2
Speciális beszerzésű gyógyszerkiadás
58 000,0
4
Gyógyszertámogatási céltartalék
5
Gyógyászati segédeszköz támogatás
7 000,0
1
Kötszertámogatás
200,0
2
Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés támogatása
48 000,0
3
Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás
5 419,6
6
Utazási költségtérítés
7
Nemzetközi egyezményből eredő és külföldön történő, tervezett
ellátások kiadásai
10 673,0
1
Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül
234,0
2
Sürgősségi ellátás EGT-n kívül
100,0
3
Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése
224,0
4
Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások
millió forintban
Cím Al- Jog- Jog- Elő- Kie- Cím Al- Jog- Jog- Elő-
2016. évi előirányzat
szám cím cím- cím ir. melt név cím cím- cím ir.
LXXII . F E J E Z E T
szám csop. szám csop. előir.
név csop. név csop.
szám
szám szám
név
név
Kiemelt el
Kiadás
Bevétel
Támogatás
őirányzat neve
2 140,0
5
Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető
egészségügyi szolgáltatások
3 800,0
8
Természetbeni ellátások céltartaléka
4
Egészségbiztosítás egyéb kiadásai
4
Egyéb, ellátásokhoz kapcsolódó kiadások
1 477,2
1
Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés
2 946,4
2
Postaköltség
762,0
3
Egyéb kiadások
10,0
5
Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet
rendezése
3 600,0
7
Gyógyszertárak juttatása
4 500,0
8
Gyógyszertárak szolgáltatási díja
3
Vagyongazdálkodás
12,0
15,0
1
Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás
1 - 3. cím összesen:
1 954 861,5 1 963 265,0
5
Egészségbiztosítási költségvetési szervek
424,6
8 403,5
1
Központi hivatali szerv
1
Működési költségvetés
1
Személyi juttatások
5 033,0
2
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
1 269,2
3
Dologi kiadások
2 150,9
5
Egyéb működési célú kiadások
175,0
2
Felhalmozási költségvetés
6
Beruházások
200,0
5. cím összesen:
8 828,1
424,6
8 403,5
LXXII. fejezet összesen:
1 963 689,6 1 963 689,6
8 403,5
2. melléklet a 2015. évi …… törvényhez
A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁSA
1. A települési önkormányzatok működésének támogatása
a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása FAJLAGOS ÖSSZEG: 4 580 000 forint/fő
A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban:
Mötv.) szerint 2016. január 1-jén működő, illetve a Mötv. 85. § (3a) bekezdés alapján történő
kijelölés szerinti hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben bírósági döntés alapján év
közben változik a közös hivatali struktúra, azt az érintett székhely önkormányzatok egymás
között pénzeszközátadással rendezik.
A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások
elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a
támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.
Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege.
Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított
alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.
A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:
SZAL = c + (ÖL - a)/(b - a) * (d - c), két tizedesre kerekítve
ahol:
SZAL = számított alaplétszám,
ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó
önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a
számításkor figyelembe venni,
a = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategória alsó határa,
b = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategória felső határa,
c = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám minimuma,
d = az elismert hivatali létszám a Kiegészítő szabályok 3.
a) alpontja alapján a település típusa
szerint az adott lakosságszám-kategóriához tartozó elismert köztisztviselői létszám maximuma.
A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők
figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:
EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve
ahol:
EHL = elismert hivatali létszám,
SZAL = számított alaplétszám,
Ka = a Kiegészítő szabályok 3.
ba) alpontja szerinti korrekciós tényező,
Kb = a Kiegészítő szabályok 3.
bb) alpontja szerinti korrekciós tényező,
Kc = a Kiegészítő szabályok 3.
bc) alpontja szerinti korrekciós tényező.
A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után, az
elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az
5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali
létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik
a hivatali feladatok ellátásáról.
b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás alaptámogatása
A települési önkormányzatok település-üzemeltetési feladataik ellátásához az alábbi jogcímek
alapján részesülnek támogatásban.
ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának alaptámogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 22 300 forint/hektár
A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó
építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti
meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.
A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által az ingatlan-
nyilvántartási adatbázisból (a továbbiakban: FÖMI adatbázis) rendelkezésre bocsátott, 2014.
december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.
bb) Közvilágítás fenntartásának alaptámogatása
A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához
kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű
hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az alábbi a 2014. évi országosan
összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 Közvilágítás kormányzati funkció
alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások
figyelembevételével.
Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:
Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő 415 000 Ft/km
feletti város
10 001-40 000 fő közötti település
400 000 Ft/km
10 001 fő alatti település
320 000 Ft/km
A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal
2014. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatgyűjtési
Program (a továbbiakban: OSAP) 1058 „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról”
adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros
Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti
kerületeknél rögzített adatok összegével.
bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok alaptámogatása
A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz
kapcsolódóan illeti meg, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban
szereplő
013320
Köztemető-fenntartás
és
-működtetés
kormányzati
funkció
településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadásai
figyelembevételével. Az így meghatározott támogatás összege legalább 100 000 forint.
Ugyancsak 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, melyeknek a fenti
szakfeladatokon mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP
adatszolgáltatás alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a fenti szakfeladatokon nettó
kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, melyek az
OSAP adatszolgáltatásban nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, melyek temetővel
nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a
feladatot ellátják, és a fenti szakfeladatokon nettó működési kiadásuk a Magyar Államkincstár (a
továbbiakban: Kincstár) által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó
kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.
E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.
Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.
Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:
Megyei jogú város, 40 000 fő feletti 70 Ft/m2
város
10 001-40 000 fő közötti település
104 Ft/m2
10 001 fő alatti település
69 Ft/m2
A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP 1616 „Jelentés az önkormányzatok
tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe
venni.
bd) Közutak fenntartásának alaptámogatása
A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz
kapcsolódóan illeti meg, a 2014. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban
szereplő 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása és 045170 Parkoló, garázs
üzemeltetése, fenntartása kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó
működési kiadások figyelembevételével.
Településkategóriánként a támogatás fajlagos összege az alábbi:
Főváros, fővárosi kerületek, megyei 470 000 Ft/km
jogú város, 40 000 fő feletti város
10 001-40 000 fő közötti település
295 000 Ft/km
10 001 fő alatti település
227 000 Ft/km
A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP 1390 „Helyi közutak és hidak adatai” alapján
kell figyelembe venni.
c) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 700 forint/fő,
de
a) az 1 000 fő lakosságszám és az alatti azon települések esetében,
ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000
forintot, településenként legalább 5 000 000 forint,
b) 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az
egy lakosra jutó adóerő-képesség nem éri el a 32 000 forintot,
településenként legalább 6 000 000 forint,
c) egyéb településenként legalább 3 500 000 forint.
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv.
13. §-ában meghatározott egyes – az 1.
a)-b) alpontokban nem nevesített – feladatok ellátására.
E mellékletben az adóerő-képesség a 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés alapján a helyi
iparűzési adóalap 1,4%-át jelenti. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat
a Kiegészítő szabályok 1. c) alpontja tartalmazza.
d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 550 forint/külterületi lakos
A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező települési
önkormányzatoknak a 2015. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.
e) Üdülőhelyi feladatok támogatása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 1,55 forint/idegenforgalmi adóforint
A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatnak az üdülővendégek
tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2014. évi tény adatai alapján. Késedelmi
pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
f) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás kiegészítő támogatása
A központi költségvetés kiegészítő támogatást nyújt a
bb)-bd) pontok szerinti feladatokra
abban az esetben, ha a 2014. évi országosan összesített beszámolók alapján a települési
önkormányzatok országosan összesített nettó kiadása az alaptámogatások országosan összesített
összegét meghaladja. A kiegészítő támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha az
előirányzat e törvény szerinti összege azt lehetővé teszi az a)-e) pontok szerinti támogatások
megállapítását követően. Fajlagos összegeit úgy kell megállapítani, hogy az előirányzat a
kiegészítő támogatás folyósításával se lépje túl a törvényi előirányzatot. E feltételek teljesülése
esetén a kiegészítő támogatás fajlagos összegeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és
az államháztartásért felelős miniszter 2016. január 5-éig közösen állapítja meg.
2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása
ELŐIRÁNYZAT:
76,3 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
100 forint/m3
A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett,
nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon települési
önkormányzatokat, amelyek
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás
ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,
b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közm
űves csatornahálózattal el nem látott
településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről
ártalmatlanítás céljából
gondoskodnak. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.
A támogatást a települési önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz
becsült évi mennyisége (m3) alapján, a Kiegészítő szabályok 2. a)-b) alpontjai szerint igénylik, és
annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak
el. A támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, minden negyedév utolsó hónapjában
történik.
3. Budapest Főváros Önkormányzatának kiegészítő támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
2 000,0 millió forint
Budapest Főváros Önkormányzatát támogatás illeti meg a Mötv. 23. § (4) bekezdésében
meghatározott feladatainak ellátásához.
4. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
87,0 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 forint/ki- és belépési adatok
Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső határszakaszokon (a magyar-ukrán, a
magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszokon) közúti határátkelőhelyet
fenntartó települési önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2014. évi közúti ki- és
belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra, folyósítására egy
alkalommal, január hónapban kerül sor
.
5. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT: 4 891,3 millió forint
Az előirányzat a megyei önkormányzatok feladataihoz közvetlenül kapcsolódó kiadások
támogatását szolgálja.
millió forint
Megyei önkormányzatok
Támogatás
Baranya Megyei Önkormányzat
247,0
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
279,4
Békés Megyei Önkormányzat
239,9
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat
318,1
Csongrád Megyei Önkormányzat
254,4
Fejér Megyei Önkormányzat
255,4
Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat
261,2
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
283,0
Heves Megyei Önkormányzat
226,8
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
245,9
Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat
227,6
Nógrád Megyei Önkormányzat
201,2
Pest Megyei Önkormányzat
452,1
Somogy Megyei Önkormányzat
229,2
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
286,8
Tolna Megyei Önkormányzat
208,3
Vas Megyei Önkormányzat
214,6
Veszprém Megyei Önkormányzat
238,6
Zala Megyei Önkormányzat
221,8
Összesen
4 891,3
6. A 2015. évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása
Előirányzat:
1 000,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a helyi önkormányzati intézményrendszerben foglalkoztatottak 2015.
december havi keresete után járó bérkompenzációjának támogatására.
A támogatás a helyi önkormányzatokat a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú
tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjáról szóló
349/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint illeti meg.
A támogatás folyósítása január hónap végén a nettó finanszírozás keretében történik.
II. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES KÖZNEVELÉSI FELADATAINAK
TÁMOGATÁSA
1. Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása
ELŐIRÁNYZAT:
148 539,8 millió forint
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
ÁTLAGBÉRÉNEK
ÉS
4 308 000 forint/számított
KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:
létszám/év
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
ÁTLAGBÉRÉNEK
ÉS
KÖZTERHEINEK
ELISMERT
PÓTLÓLAGOS
35 000 forint/számított
ÖSSZEGE A 2016/2017. NEVELÉSI ÉVRE
létszám/3 hónap
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
NEVELŐ
MUNKÁJÁT
KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS
1 800 000 forint/létszám/év
KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:
A központi költségvetés a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény (a továbbiakban: Kjt.), a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a
továbbiakban: Nkt.), valamint a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben szabályozó
kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert
átlagbér alapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó települési önkormányzat részére az általa
foglalkoztatott óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.
A támogatás a települési önkormányzatot az általa fenntartott óvodaintézmény(ek)ben
foglalkoztatott, a Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus-, valamint
segítői létszám után illeti meg. Egy óvodaintézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és
alapító okirattal rendelkező intézményt, beleértve az óvoda valamennyi feladat ellátási helyét
(székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy
telephelyként nevesített feladat ellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.
Az óvodapedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert pótlólagos összegének folyósítása
három egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) meghatározott időpontokban
történik.
a) Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos
nevelési igényű gyermekeket is)
Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása a 2015/2016. és
2016/2017. nevelési évek köznevelési statisztikai tényleges nyitó létszám adatai alapján történik.
Számításba kell venni továbbá mindazon gyermekeket,
- akik 2015. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte
esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a
2015/2016. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai
nevelést,
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2015/2016. nevelési évben legkésőbb
december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe,
- akik 2016. december 31-éig, vagy – a Nkt. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte
esetén – a felvételüktől számított hat hónapon belül a harmadik életévüket betöltik és a
2016/2017. nevelési évben legkésőbb december 31-éig első alkalommal veszik igénybe az óvodai
nevelést, valamint
- akik negyedik, illetve ötödik életévüket betöltik és a 2016/2017. nevelési évben legkésőbb
december 31-éig az óvodai nevelést első alkalommal veszik igénybe.
Nem igényelhető támogatás
- a 2015/2016. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2015. augusztus
31-éig betöltötték,
- a 2016/2017. nevelési évre azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2016. augusztus
31-éig betöltik,
kivéve, ha a Nkt. 45. § (2) bekezdése alapján a gyermekek óvodai nevelése meghosszabbítható.
Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát a Nkt. 47. § (7) bekezdésében
meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
Nem igényelhető támogatás továbbá azon gyermekek után, akik esetében az intézmény óvodai
neveléshez kapcsolódó tandíjat állapít meg, továbbá akinek a jegyző vagy a fenntartó felmentést
adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a
bölcsődés korú, második életévüket 2015. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a
gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei
között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek
2015. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást.
Az első nevelési évet kezdő óvodások között két gyermekként kell figyelembe venni azokat a
bölcsődés-korú, második életévüket 2016. december 31-éig betöltő gyermekeket is, akiknek a
gondozását a Nkt. 20. § (10) bekezdése szerint egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei
között, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló rendeletben meghatározott feltételek szerint biztosítják, és a gyermek
2016. szeptember 1-je és december 31-e között igénybe veszi az ellátást. 2016. szeptember 1-
jétől egy gyermekként lehet figyelembe venni azt a 2015/2016. nevelési évben bölcsődés-
korúnak minősülő és az egységes óvoda-bölcsődei ellátást igénybevevő gyermeket, aki 2016.
december 31-éig betölti harmadik életévét.
b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők
létszámának meghatározása
Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik:
2015/2016. nevelési évre:
Psz1 = (L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1
2016/2017. nevelési évre:
Psz2 = (L2/Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2
ahol:
Psz1; Psz2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évre számított óvodapedagógusok
létszáma, egy tizedesre kerekítve,
L1; L2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az
a) alpont
szerinti összes gyermeklétszám,
Cs = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évekre a Kiegészítő szabályok 4. pontja
szerint meghatározott csoport átlaglétszám,
Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz
- a Nkt.-ben az átlagos csoportlétszámra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei
gondozási), nevelési foglalkoztatási időkeret (órában), és
- a Nkt.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő
hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti
óraszáma, illetve kötött munkaideje alapozza meg a számítást), korrigálva az intézménytípus-
együtthatóval,
Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2015/2016., illetve
2016/2017. nevelési évben (két tizedesre kerekítve).
Op1; Op2 = a Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő
férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézményeknél kötelezően alkalmazandó
óvodapszichológusok létszáma a 2015/2016., illetve a 2016/2017. nevelési évben (egy tizedesre
kerekítve).
A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül
segítők száma – beleértve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítőket is – a Nkt. 2.
melléklete, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint
elismerhető – a Kjt. alapján foglalkoztatott – létszám, de legfeljebb
- 2016. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma,
- 2016. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma,
egy tizedesre kerekítve.
Az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározásakor a
Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógus asszisztens csak azon intézményeknél vehető figyelembe,
ahol legalább 3 csoport működik.
Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta, a Nkt. 2. melléklete,
valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint
elismerhető – a Kjt. alapján – ténylegesen foglalkoztatott segítők egy tizedesre kerekített átlagos
létszáma alapján történik.
A pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe.
c) Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatásának összege
A bértámogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
2015/2016. nevelési évre:
Tp1 = Psz1 * ÁBp * 8/12
Ts1 = S1 * ÁBs * 8/12 + PS1 * ÁBp * 8/12
2016/2017. nevelési évre:
Tp2 = Psz2 * ÁBp * 4/12
Ts2 = S2 * ÁBs * 4/12 + PS2 * ÁBp * 4/12
ahol:
Tp1;Tp2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok átlagbér alapú
támogatása,
Ts1, Ts2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő
munkáját közvetlenül segítők átlagbér alapú támogatása,
S1; S2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben az óvodapedagógusok nevelő munkáját
közvetlenül segítők
b) alpont szerinti száma, levonva a PS1, illetve a PS2 értékét,
PS1; PS2 = 2015/2016., illetve 2016/2017. nevelési évben a pedagógus szakképzettséggel
rendelkező, az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma,
ÁBp = óvodapedagógus átlagbér elismert összege,
ÁBs = óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők átlagbérének elismert összege.
A 2015/2016. nevelési év átlagbér alapú támogatási összege 4%-ának folyósítása január első
munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az
Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2016/2017. nevelési év átlagbér alapú
támogatásának folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben
meghatározott időpontokban történik.
2. Óvodaműködtetési támogatás
ELŐIRÁNYZAT:
22 893,2 millió forint
a) Óvodaműködtetési alaptámogatás
FAJLAGOS ÖSSZEG:
70 000 forint/fő/év
A támogatás a települési önkormányzatot a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban
dolgozók béréhez, az óvodai nevelést biztosító, jogszabályban foglalt eszközök és felszerelések
beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos
működtetéséhez szükséges kiadásokhoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában
nevelt – az 1.
a) alpontban figyelembe vett – gyermeklétszám után.
A létszám meghatározásakor minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.
b) Kiegészítő támogatás az óvodaműködtetési feladatokhoz
Amennyiben a Kiegészítő szabályok 2.
a) pontja szerinti igénylést követően az előirányzat az
a) pont szerinti jogcímre nem kerül teljes egészében felhasználásra, úgy az önkormányzatokat az
óvodaműködtetési feladatokhoz – az előirányzatból fennmaradó összeg erejéig – kiegészítő
támogatás illeti meg. A kiegészítő támogatás fajlagos összegeit a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter és az államháztartásért felelős miniszter 2016. január 5-éig közösen állapítja meg.
A 2015/2016. nevelési évre jutó támogatási összeg 4%-ának folyósítása január első
munkanapján, 12%-ának folyósítása január végén, ezt követően havonta egyenlő részletekben, az
Ávr.-ben meghatározott időpontokban történik. A 2016/2017. nevelési évre jutó támogatásnak
folyósítása négy egyenlő részletben, szeptember hónaptól havonta, az Ávr.-ben meghatározott
időpontokban történik.
3. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
501,7 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG:
181 000 forint/fő/év
A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó – az 1.
a)
alpontban figyelembe vett – gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a
lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az
óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú
menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosított. E támogatás szempontjából
iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított
járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott
gyermekek mellett kísérő utazzon.
A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek
az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a fentiek szerint biztosították. Az utaztatott
gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az
utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 221-
gyel.
A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott
időpontokban történik.
4. A köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás
ELŐIRÁNYZAT:
2 500,0 millió forint
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatok számára a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§-76.§ alapján vállalt működtetési feladataik
ellátására, a hozzájárulás megfizetésére. A támogatás összege megegyezik a 2015. évben az
önkormányzatnak megállapított támogatással, kivéve,
ha az önkormányzat valamely intézmény m
-
űködtetését 2016. évben egyáltalán nem
végzi és hozzájárulást sem fizet, úgy egész évben nem jár számára az érintett
intézményre jutó arányos támogatás,
ha az önkormányzat 2016 szeptemberét
-
ől nem végzi valamely intézmény működtetését,
illetve ettől a hónaptól hozzájárulást sem fizet, úgy az érintett intézményre jutó arányos
támogatásra ettől a hónaptól időarányosan nem jogosult.
A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, az Ávr.-ben meghatározott
időpontokban történik.
5. Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz
ELŐIRÁNYZAT:
5 360,4
millió forint
ALAPFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
-
PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT
ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ
TÁMOGATÁSA:
384 000 forint/fő/év
-
MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA
SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK
KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:
1 402 910 forint/fő/év
MESTERFOKOZATÚ VÉGZETTSÉGŰ
ÓVODAPEDAGÓGUSOK
-
PEDAGÓGUS II. KATEGÓRIÁBA SOROLT
ÓVODAPEDAGÓGUSOK KIEGÉSZÍTŐ
TÁMOGATÁSA:
421 090 forint/fő/év
-
MESTERPEDAGÓGUS KATEGÓRIÁBA
SOROLT ÓVODAPEDAGÓGUSOK
KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA:
1 543 640 forint/fő/év
A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a Nkt. 64.§-a szerinti előmeneteli
rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2015. december 31-éig a Pedagógus
II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez. A támogatás az
önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2016. január 1-je és 2016. december 31-e
között ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre
kerekített száma alapján illeti meg a következők szerint:
a támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon pedagógusok után, akik a
-
minősítést 2014. december 31-éig szerezték meg,
a támogatás 11 havi id
-
őarányos része illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után,
akik a minősítést 2015. évben szerezték meg.
A minősítést elnyert pedagógusok fenntartónkénti adatait a Köznevelési Információs Rendszer
adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által
fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert pedagógusok számával
nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben
meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.
A támogatás folyósítása január hónaptól havonta egyenlő részletekben, az Ávr.-ben
meghatározott időpontokban történik.
III. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZOCIÁLIS, GYERMEKJÓLÉTI ÉS
GYERMEKÉTKEZTETÉSI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA
1. Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése
ELŐIRÁNYZAT:
1 070,4 millió forint
A támogatás
a) a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, a 2015. február 28-án hatályos a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)
aa) 38. § (5) bekezdése alapján az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy
részére járó lakásfenntartási támogatásra,
ab) 55/A. § alapján járó – adósságcsökkentési támogatásra
kifizetett összegek 90%-ának,
b) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve
társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.)
Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg
igénylésére szolgál.
Az előirányzatból támogatás igényelhető az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek,
az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi
nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó
intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének
rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása
miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
35 012,5 millió forint
A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok
egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.
A támogatás
- 20%-a az önkormányzatok által a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló
2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) 2. melléklet III.1. pont
ca) alpontja alapján benyújtott igénylésben szereplő, 2015. január és február havi ellátotti létszám,
- 20%-a az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak 2015. január, április és július
havi létszáma,
- 20%-a a településen élő 60 év feletti lakosok száma,
- 40%-a a települések lakosságszáma
elismert százalékos arányában illeti meg a települési önkormányzatokat.
A települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján elismert százalékos
arányok:
Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-
No.
képessége szerint (forint)
Elismert százalék
alsó határ
felső határ
1.
0
18 000
100
2.
18 001
24 000
50
3.
24 001
32 000
25
Az adóerő-képesség figyelembevételére vonatkozó szabályokat a Kiegészítő szabályok 1.
c) alpontja tartalmazza.
3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
51 733,3 millió forint
a) Család- és gyermekjóléti szolgálat A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak a Szoctv., a Gyvt.
és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően biztosított család- és
gyermekjóléti alapfeladatok ellátásához.
E támogatás a járásszékhely települési önkormányzatoknak nem jár.
b) Család- és gyermekjóléti központ A központi költségvetés támogatást biztosít a járásszékhely települési önkormányzatoknak a
Szoctv., a Gyvt. és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működtetett
család- és gyermekjóléti központ fenntartásához.
c) Szociális étkeztetés
FAJLAGOS ÖSSZEG: 55 360 forint/fő
A támogatás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön
jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés
feladataihoz kapcsolódik.
A támogatás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti
meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.
A támogatás nem vehető igénybe a III.5. pont szerinti jogcímeken gyermekétkeztetésben
részesülők után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján
naponta összesített ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető
figyelembe.
Amennyiben a szociális étkeztetés feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.
f)
alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a
igényelhető.
d) Házi segítségnyújtás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 145 000 forint/fő
A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást a Szoctv.
63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően működteti.
A támogatás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtás keretében ellátott személyek
száma szerint illeti meg. A támogatás legfeljebb egymást követő 60 napig igényelhető arra az
ellátotti létszámra is, amely a külön jogszabályban foglalt szociális gondozói létszámra
meghatározott maximális ellátotti számot meghaladja.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámoláskor a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási naplója alapján naponta összesített
ellátottak száma osztva 252-vel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.
Amennyiben a házi segítségnyújtás feladatának ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.
f)
alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a
igényelhető.
e) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 500 000 forint/szolgálat
A támogatásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a
tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai
szabályoknak megfelelően tartja fenn.
A támogatás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti
meg.
f) Időskorúak nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 109 000 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a
alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően időskorúak nappali
ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak
száma szerint illeti meg.
Azon ellátott után, akire vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli
foglalkoztatási támogatást, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált
foglalkoztatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak a támogatás 40%-át
igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta
összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7
nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben
részesülők.
Amennyiben az időskorúak nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.
f)
alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 150%-a
igényelhető.
g) Fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 500 000 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben
szabályozott módon és külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint
fogyatékosok nappali ellátását, illetve demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn. A
demens személyek nappali intézményében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az
ellátásban részesülő személy rendelkezzen az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a
Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter,
neurológus, geriáter szakorvos demencia kórképet megállapító szakvéleményével.
A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után,
akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási
támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak
támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta
összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények
esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag
étkezésben részesülők.
Amennyiben a fogyatékos és demens személyek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő
szabályok 5.
f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos
összeg 110%-a igényelhető.
h) Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 310 000 forint/fő
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a
alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően pszichiátriai és
szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után,
akikre vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási
támogatást, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált foglalkoztatónak
támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak e támogatás 40%-át igényelheti.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma,
elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a
Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7
napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-
vel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan
hosszabb ideig távolmaradók.
Amennyiben a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő
szabályok 5.
f) alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos
összeg 120%-a igényelhető.
i) Hajléktalanok nappali intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 206 100 forint/számított férőhely
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv. 65/F. §-a
alapján és külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően hajléktalanok számára
nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.
A számított férőhelyek számának meghatározása:
Fh = L/252
Ahol:
Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,
L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos
nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapul vételével. Elszámolásnál a
napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett
férőhelyek 120%-át.
Amennyiben a hajléktalanok nappali intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.
f)
alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 120%-a
igényelhető.
j) Gyermekek napközbeni ellátása
ja) Bölcsődei ellátás
FAJLAGOS ÖSSZEG: 494 100 forint/fő
A támogatás a Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott
(napos, hetes) bölcsődébe, valamint a Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény
esetében a bölcsőde intézményegységbe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe. Ha
az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az
ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni.
A bölcsődében ellátott:
-
fogyatékos gyermek után a fajlagos összeg 150%-a,
-
hátrányos helyzet
ű gyermek után a fajlagos összeg 105%-a,
-
halmozottan hátrányos helyzet
ű gyermek után a fajlagos összeg 110%-a
igényelhető.
Az ellátottak számának meghatározása:
-
tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma
osztva 230-cal,
-
elszámoláskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges
létszáma osztva 230-cal.
A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen
alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő
férőhelyszámot. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a
gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az
adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet
hiányzott.
jb) Családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet
FAJLAGOS ÖSSZEG: 268 200 forint/fő
A támogatás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott
családi napköziben beíratott és ellátott – legfeljebb 14 éves – gyermekek után vehető igénybe. Ez
a támogatás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a települési önkormányzat által
fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú
gyermekek után is.
Általános iskolába járó gyermek és az Nkt. 27. § (7) bekezdése szerinti magántanulók után a
támogatás csak az iskola nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás vonatkozásában igényelhető.
A Nkt. 8. § (2) bekezdése és a Nkt. 8.§ (5) bekezdése szerinti esetek kivételével az óvodáskorú
gyermek után a támogatás csak az óvoda nyitvatartási idején kívül szervezett ellátás
vonatkozásában igényelhető.
A támogatás 50%-át veheti igénybe a fenntartó:
-
ha a napi nyitvatartási id
ő összességében nem éri el a heti 20 órát, továbbá
-
azon óvodáskorú és általános iskolás korú gyermekek után, akik esetében az ellátás ideje
összességében nem éri el a heti 20 órát.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának
figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 240-nel, elszámolásnál a havi
jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján
összesített éves gondozási napok száma osztva 240-nel.
Amennyiben a családi napközi ellátás és gyermekfelügyeletről – a Kiegészítő szabályok 5.
f)
alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 130%-a
igényelhető.
k) Hajléktalanok átmeneti intézményei
FAJLAGOS ÖSSZEG: 468 350 forint/férőhely
A támogatást azok a települési önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben
szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére.
A támogatás a települési önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen
betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi
ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP
is finanszíroz.
A támogatásból forrás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő
hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló
férőhelyek éves becsült összege osztva 366-tal, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a
gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre
álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.
Amennyiben a hajléktalanok átmeneti intézményi ellátásáról – a Kiegészítő szabályok 5.
f)
alpontnak megfelelő – társulás gondoskodik, úgy az ellátottak után a fajlagos összeg 110%-a
igényelhető.
4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások,
valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
22 325,8 millió forint
A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott,
a Szoctv. és Gyvt. szabályainak megfelelően működtetett
-
id
őskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,
-
a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve
-
a gyermekek és családok átmeneti gondozását
biztosító intézmények egyes kiadásaihoz.
a) A finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók bértámogatása
SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS
2 606 040 forint/számított létszám/év
KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE:
A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását
szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján
elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan
személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, valamint a gyermekek és
családok átmeneti gondozását biztosító települési önkormányzatok részére, az általuk
foglalkoztatott szakmai munkatársak béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel
számított szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.
A támogatás a települési önkormányzatot a Kiegészítő szabályok 5.
l) pontja szerint számított
segítői létszám után illeti meg.
Az átlagbér alapú támogatás azon települési önkormányzatokat is megilleti, amelyek a
gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt-ben szabályozott módon helyettes szülői
jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység
folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve a külön
jogszabályban meghatározottak szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli
megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos
költségekre fordítható.
aa) Az ellátottak számának meghatározása A települési önkormányzatok a Kiegészítő szabályok 2.
a) alpontja szerinti igénylés keretében
adatot szolgáltatnak az ellátottak létszámáról, amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói
nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál. Az ellátottak között 1,2-szeres szorzóval kell
figyelembe venni azokat a személyeket, akik rendelkeznek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális
Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy
pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát megállapító
szakvéleményével. Az ellátottak számának meghatározása:
-
tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva
366-tal,
-
elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint
összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
ab) A számított segítői munkatárs létszám meghatározása Gsz = L/4
ahol:
Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak együttes létszáma, egész számra
felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert
aa) alpont szerinti összes ellátotti létszám.
ac) A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:
Tsz
= Gsz * ÁBsz
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása,
ÁBsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbérének elismert
összege.
b) Intézmény-üzemeltetési támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk
fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a
gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben – ide nem értve a helyettes
szülői ellátást – az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók
béréhez, az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz, a
szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája
folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembe
vételével.
A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati
adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Ösz + (Iv * ÁBsz) – Szt
ahol:
Ösz = éves összes várható intézmény-üzemeltetési kiadás,
Iv = a finanszírozás szempontjából elismert intézményvezető száma a Kiegészítő szabályok 5.
l) pontja szerint,
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.
Az intézmény-üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a
Kiegészítő szabályok 2.
a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott
útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
Az intézmény-üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak
összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján – a szociális ügyekért felelős miniszter,
az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszterek) 2016. január 5-éig döntenek. A Kiegészítő szabályok 2.
b) alpontja
szerinti májusi adatszolgáltatás alapján a miniszterek döntésüket módosíthatják.
5. Gyermekétkeztetés támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
67 240,0 millió forint
A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a
bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára
biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés egyes
kiadásaihoz.
a) A finanszírozás szempontjából elismert dolgozók bértámogatása
DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ÉS
KÖZTERHEINEK ELISMERT ÖSSZEGE: 1 632 000 forint/számított létszám/év
A központi költségvetés a Kjt., a Nkt., a Kjt. végrehajtását a köznevelési intézményekben és a
szociális ágazatban történő végrehajtását szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a
kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbér-alapú támogatást biztosít a
gyermekétkeztetést biztosító települési önkormányzatok részére, az önkormányzat által
foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális
hozzájárulási adóhoz.
A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon
önkormányzatokat is, melyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a
szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezését szolgálja.
aa) Az ellátottak számának meghatározása
A települési önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, óvodában, nappali rendszerű
köznevelésben, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos
személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának
meghatározása a Kiegészítő szabályok 5.
n) pontja figyelembe vételével történik. Ugyanazon
gyermek, tanuló csak egy feladat ellátási helyen megvalósított étkeztetésnél vehető figyelembe.
ab) A számított dolgozói létszám meghatározása
A számított dolgozói létszám a – kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli – ellátottak
számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint a következő
ha L értéke 1-100 közötti:
Dsz = (L/25+Lk/25)*F
ha L értéke 101-500 közötti:
Dsz = (100/25+(L-100)/60+Lk/25)*F
ha L értéke 501-1 000 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(L-500)/70+Lk/25)*F
ha L értéke 1 001-1 500 közötti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(L-1 000)/75+Lk/25)*F
ha L értéke 1 500 feletti:
Dsz = (100/25+(500-100)/60+(1 000-500)/70+(1 500-1 000)/75+(L-1 500)/80+Lk/25)*F
ahol:
Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert – kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével –
aa) alpont szerinti
összes ellátotti létszám,
Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,
F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, melynek értéke
1 feladatellátási hely esetén:
1,0
2-3 feladatellátási hely esetén:
1,1
4-6 feladatellátási hely esetén:
1,2
6 feladatellátási hely felett:
1,3
ac) A dolgozók bértámogatásának meghatározása:
Tsz
= Dsz * ÁBd
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbér alapú támogatása,
ÁBd = a finanszírozás szempontjából elismert dolgozók átlagbérének elismert összege.
b) Gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatoknak az általuk
biztosított gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi
kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.
A támogatás összege (a továbbiakban: T) – a Kincstár által ellenőrzött helyi önkormányzati
adatszolgáltatás alapján – legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Kgy – Szt
ahol:
Kgy = a gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás
esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított
ac) alpont szerinti támogatással
csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.
A gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat
által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.
A gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás
rendjét a Kiegészítő szabályok 2.
a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által
kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
A gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és
annak összegéről – az önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy
lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve – a miniszterek 2016. január 5-éig döntenek. A
Kiegészítő szabályok 2.
b) alpontja szerinti májusi és októberi adatszolgáltatás alapján a
miniszterek döntésüket módosíthatják.
6. Szociális ágazati pótlék
ELŐIRÁNYZAT:
5 935,5 millió forint
A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő
végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a
szerinti, 2016. január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez.
A települési önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti ágazati
pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem
nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében meghatározott
összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez.
A helyi önkormányzat a támogatást – éven belüli elszámolási kötelezettséggel – negyedévente
igényli. Az igényléshez kapcsolódó adatszolgáltatás formáját, tartalmát és rendjét az
államháztartásért felelős miniszter által – a szociális ügyekért felelős miniszter és a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter véleményének kikérésével – kiadott útmutató rögzíti.
A 2015. évi költségvetési törvény alapján benyújtott, 2015. IV. negyedévi elszámolás adatai
alapján a helyi önkormányzatot előleg illeti meg a 2016. I. negyedévében fizetendő – 2015.
december, valamint 2016. január-február hónapokra járó – ágazati pótlék kifizetéséhez, melynek
folyósítása 2016. év első munkanapján történik. Az előleg elszámolása, illetve a további
negyedévekre járó támogatás igénylése, folyósítása és elszámolása a Kincstár útján az alábbiak
szerint történik:
No.
Megnevezés
A támogatási kérelem
A támogatás
és elszámolás határideje
folyósításának időpontja
1. a II. negyedévi kifizetésekre
2016. március 11.
2016. április 1.
vonatkozó igénylés és az előleg
elszámolása
2. a III. negyedévi kifizetésekre
2016. június 10.
2016. június 30.
vonatkozó igénylés és a II.
negyedév elszámolása
3. a IV. negyedévi kifizetésekre
2016. szeptember 9.
2016. szeptember 30.
vonatkozó igénylés és a III.
negyedév elszámolása
4. a IV. negyedév elszámolása
2016. december 8.
amennyiben
a
IV.
negyedévi
tényleges
kifizetések a 3. pont szerint
igényelt
támogatást
meghaladják, a különbözet
tekintetében
2016.
december 20.
A támogatási kérelem benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása jogvesztő.
7. Kiegészítő támogatás a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettségű
kisgyermeknevelők béréhez
ELŐIRÁNYZAT:
1 402,2 millió forint
A támogatás a III.3.
ja) pont szerint támogatásban részesülő önkormányzatot illeti meg, az
általa a bölcsődében foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők
béréhez és az ehhez kapcsolódó, 27% mértékkel számított szociális hozzájárulási adóhoz.
IV.
A
TELEPÜLÉSI
ÖNKORMÁNYZATOK
KULTURÁLIS
FELADATAINAK
TÁMOGATÁSA
1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
19 426,7 millió forint
Az előirányzat a települési önkormányzatokat a muzeális intézmények fenntartásához, a
nyilvános könyvtári ellátás és közművelődési feladatok ellátásához illeti meg.
a) Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
2 595,0 millió forint
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú
Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város
Önkormányzatát a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartásához illeti meg. A támogatás
éves összegét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a
kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett
elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a
döntési adatokat.
b) Megyei könyvtárak feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
2 851,5 millió forint
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város
Önkormányzatát illeti meg a megyei könyvtárak fenntartásához. (A megyei könyvtár biztosítja
egyben a megyeszékhely megyei jogú város települési nyilvános könyvtári ellátását is.) A
fenntartó önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter
állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a kormányzati portálon. A helyi
önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a
települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a döntési adatokat.
c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata közművelődési
feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
705,7 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG: 400 forint/fő
A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát
lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános
könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban:
Kult. tv.) meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
d) Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
8 721,0 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 140 forint/fő de településenként legalább 1 200 000 forint
A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben,
valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak
ellátásához.
A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város
Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem
részesülhetnek.
e) Települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
985,0 millió forint
A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg, a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi
CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján
önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.
Az egyes települési önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős
miniszter 2016. január 15-éig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembe vételével:
a 2010-2014. évek közötti id
−
őszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év
változása,
leltározott gy
−
űjtemény nagysága,
szakmai besorolás,
−
muzeális intézmények száma,
−
az önkormányzat területi elhelyezkedése.
−
A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatai (Tatabánya Megyei
Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzata, Tata Város
Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem
részesülhetnek.
A támogatás folyósítása egy összegben, 2016. február hónapban történik.
f) Budapest Főváros Önkormányzata múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatainak
támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
679,4 millió forint
A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-
ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.
g) Fővárosi kerületi önkormányzatok közművelődési feladatainak támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
679,4 millió forint
FAJLAGOS ÖSSZEG: 400 forint/fő
A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-
ben, valamint Kult. tv.-ben meghatározott közművelődési feladatainak ellátásához.
h) Megyei könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
1 909,7 millió forint
A támogatást a megyei könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre
Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 000 főnél kisebb lakosságszámú –
könyvtári szolgáltató helyet működtető – településsel 2015. október 15-éig kötött
megállapodások alapján, a következők szerint:
ha) 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település
FAJLAGOS ÖSSZEG: 668 300 Ft/település
hb) 1 001 – 1 500 fő lakosságszám közötti település
FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 060 760 Ft/település
hc) 1 501 – 5 000 fő lakosságszám közötti település
FAJLAGOS ÖSSZEG: 1 002 460 Ft/település
A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok
2.
a) pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása február 1-jéig egy összegben történik.
i) A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
300,0 millió forint
A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilvános könyvtárat fenntartó települési
önkormányzatot vissza nem térítendő támogatás illeti meg a települési nyilvános könyvtár
állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek,
berendezési tárgyainak gyarapítására.
A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei könyvtárat fenntartó
önkormányzatok által a 2015. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra
fordított összegek (a továbbiakban: 2015. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell
megállapítani.
A 2015. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami
támogatások, a pályázati forrásból és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából
származó összeg.
A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
T = Ki*(Ei/∑K)
ahol:
T = az önkormányzatot megillető támogatás összege
Ki= a 2015. évi önkormányzati hozzájárulás összege
Ei = az előirányzat összege
∑K= a Ki országosan összesített összege.
Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30 000 000 forint támogatás illet meg.
Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a
támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső
támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Az emiatt fennmaradó összeget a
támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.
A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2.
a)
pontja tartalmazza. A támogatás folyósítása 2016. április hónapban egy összegben történik.
2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti
szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
11 578,6 millió forint
Az előirányzat az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. és 12. §-ában
meghatározott, települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott nemzeti vagy
kiemelt minősítésű előadó-művészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú
működési támogatására szolgál.
Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás
éves összegét az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti
Bizottságok a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata
alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg és teszi közzé 2016. január 5-éig a
kormányzati portálon. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett
elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok számára szintén elérhetővé teszi a
döntési adatokat.
a) Színházművészeti szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
9 586,0 millió forint
Az előirányzaton belül:
aa) 2 493,8 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek,
ab) 7 092,2 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű színházművészeti szervezetek
művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását.
b) Táncművészeti szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
172,9 millió forint
Az előirányzaton belül:
ba) 57,0 millió forint szolgálja a nemzeti minősítésű táncművészeti szervezetek,
bb) 115,9 millió forint szolgálja a kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek
művészeti és létesítmény-gazdálkodási célú működési támogatását.
c) Zeneművészeti szervezetek támogatása
ELŐIRÁNYZAT:
1 819,7 millió forint
Az előirányzaton belül:
ca) 1 668,4 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok,
cb) 151,3 millió forint szolgálja a nemzeti és kiemelt minősítésű énekkarok
támogatását.
V. BESZÁMÍTÁS, KIEGÉSZÍTÉS
A települési önkormányzatot a következő sorrend szerint az e melléklet I.1.c), I.1.d), I.1.e),
I.1.ba), I.1.bb), I.1.bc), I.1.bd) és I.1.a) jogcímeken megillető támogatás összegéig
(a továbbiakban: beszámítás, kiegészítés alapja) a számított bevételével összefüggő
támogatáscsökkentés terheli, illetve kiegészítő támogatás illeti meg. A támogatáscsökkentés és
kiegészítés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. A számított bevétel a 2014. évi
iparűzési adóalap 0,55%-a, az alábbi differenciálás szerint:
Kategóriák a települési önkormányzat egy
Támogatáscsökkentés
Kiegészítés
No.
lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint)
mértéke a számított
a beszámítás, kiegészítés
alsó határ
felső határ
bevétel százalékában
alapjának százalékában
1.
1
5000
0
25
2.
5 001
8 500
0
15
3.
8 501
10 000
10
0
4.
10 001
12 000
20
0
5.
12 001
15 000
40
0
6.
15 001
18 000
60
0
7.
18 001
24 000
85
0
8.
24 001
36 000
95
0
9.
36 001
42 000
100
0
10.
42 001
60 000
105
0
11.
60 001
100 000
110
0
12.
100 001
120
0
Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a rá irányadó %-os támogatáscsökkentés a 3-12.
kategóriákban 10 százalékponttal kisebb.
A számított bevétel számítása során az iparűzési adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok
között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló
2006. évi CXXXIII. törvény 2016. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve a törvény melléklete
szerint kerül megosztásra. Az adóerő-képesség figyelembe vételére vonatkozó szabályokat a
Kiegészítő szabályok 1.
c) alpontja tartalmazza. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy főre
jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe
venni.
Kiegészítő szabályok:
1.
Általános szabályok
a) Az e melléklet szerinti támogatások 2016. december 31-ig használhatók fel és elsősorban
működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként
akkor sem tervezhetők, ha a Kiegészítő szabályok valamely támogatás esetében lehetővé
teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem
veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat
jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési
kiadások teljesítését.
b) A települési önkormányzatok közigazgatási státuszát a 2015. november 1-jei állapotnak
megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében pedig a 2015. január 1-jei
állapotnak megfelelő, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
adatait kell figyelembe venni.
c) Az I.1.c), III.2., III.5.b) és V. pontok szerinti adóerő-képesség figyelembe vétele a
következők szerint történik:
A 2014. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a
2015. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében szolgáltatott adatot a 2014. évi iparűzési
adóalap összegéről. A 2015. II. negyedéves költségvetési jelentés keretében adatot nem
szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzat esetében az egy lakosra jutó elvárt iparűzési
adó megegyezik az adatot szolgáltató községi, nagyközségi önkormányzatok egy lakosra jutó
iparűzési adóalapja – a legalacsonyabb és legmagasabb egy lakosra jutó iparűzési adóalapú
községi, nagyközségi önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával – számított
átlagával.
d) A II., III.3., III.4. és III.5. pontjai szerinti támogatások a Mötv. alapján létrehozott társulások
útján ellátott feladatok után is igényelhetők.
e) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren
keresztül 2016. január 5-éig a települési önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e
melléklet I.1–I.4. pontok, II.1-II.3. és II.5. pontok, III.2–III.5. pontok, IV. 1.
c)-d) és
f)-h)
alpontok szerinti, 2016. január 31-éig az e melléklet IV.1.
e) pont szerinti, valamint 2016.
március 31-éig az e melléklet IV.1.
i) pont szerinti támogatások települési önkormányzatokat
megillető összegét.
f) Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény szabályait.
2.
Az e melléklet szerinti támogatások meghatározásához, módosításához, a helyi
önkormányzatok egymás közötti, illetve a helyi önkormányzati körön kívüli szervezetnek
történő feladat-, illetve intézmény átadás-átvételéhez kapcsolódó eljárásrend:
a) Támogatások meghatározása
Adatszolgáltatás Támogatás
No.
Adatszolgáltatás alapja
Adatszolgáltatás célja
időpontja
jogcíme
1.
az Ávr. szerint
I.2.
a nem közművel összegyűjtött a lakossági díjak
háztartási szennyvíz becsült
csökkentését célzó
évi mennyisége (m3) alapján
támogatás megalapozása
2.
az Ávr. szerint
II.1.
gyermeklétszám a 2015/2016. a felmért gyermeklétszám,
és II.2.
nevelési évi nyitó (október 1-
vezetői órakedvezmény
jei) tényleges, a 2015.
miatti pedagógus
december 31-ei állapotra
többletlétszám, illetve
becsült adatok, a 2016/2017.
segítők létszáma alapján a
nevelési évi becsült adatok
2016. évi bértámogatás és
alapján, illetve a vezetői
óvodaműködtetési
órakedvezmény miatti
támogatás megalapozása
pedagógus többletlétszám,
valamint a segítők létszáma a
becsült adatok alapján
3.
az Ávr. szerint
II.3.
e tábla 2. pont szerinti
utaztatott gyermekek
gyermeklétszámából a
támogatásának
2015/2016. nevelési évben
megalapozása
ténylegesen utaztatott
gyermekek, továbbá
2016/2017. nevelési évben az
utaztatott gyermekek becsült
száma
4.
az Ávr. szerint
III.3.
éves becsült ellátotti adatok
a III.3. szerinti jogcímek
támogatásának
megalapozása
5.
az Ávr. szerint
III.4.
a bértámogatás
2016. évi szakmai dolgozók
megállapításához az ellátottak bértámogatása és az
éves becsült száma; az
intézmény-üzemeltetési
intézmény-üzemeltetési
támogatás megalapozása
támogatáshoz a 2015. évi
igénylés, valamint az
időarányos teljesítés és a 2016.
évi paraméterek
figyelembevételével 2016.
évre becsült adatok
6.
az Ávr. szerint
III.5.
a bértámogatás
a dolgozók bértámogatása
megállapításához az éves
és a gyermekétkeztetési
becsült ellátotti adatok és
üzemeltetési támogatás
feladatellátási helyek száma;
megalapozása
az üzemeltetési támogatás
megállapításához a 2016. évi
feladatellátás becsült adatai
7.
az Ávr. szerint
IV.1.
h) 2015. október 15-ei
a megyei könyvtárral
tényadatok
megállapodást kötő
önkormányzatok számának
felmérése a megyei jogú
városok adatszolgáltatása
alapján
8. 2016. február 26.
IV.1
.i)
Az önkormányzat által 2015.
A települési
évben saját bevételei terhére
önkormányzatok könyvtári
könyvtári
célú érdekeltségnövelő
állománygyarapításra fordított támogatásának
összeg
megalapozása
b) Támogatások évközi módosítása
Adatszolgáltatás Támogatás
Finanszírozás
No.
időpontja
Adatszolgáltatás alapja
jogcíme
kezdő hónapja
1. 2016. május 15. I.2., II.1., a nem közművel összegyűjtött I.2. esetében 2016.
II.2.,
háztartási szennyvíz becsült
szeptember;
II.3., II.5., évi mennyisége (m3)
II.1., II.2., II.3., II.5., III.3.,
III.3., III.4., módosítható; az óvodások
III.4.
a),és III.5.
a) esetében
III.5.
száma, a vezetői
2016. július;
órakedvezmény miatti
III.4.
b) és III.5.
b) esetében
pedagógus többletlétszám,
illetve a segít
2016. augusztus
ők létszáma,
valamint a szociális jogcímek
esetében a becsült éves
ellátotti adatok módosíthatók;
a III.4. és III.5. jogcímnél a
becsült éves ellátotti adatok, és
az üzemeltetési támogatás
megállapításához a 2016. évi
feladatellátás becsült adatai
módosíthatók
2. 2016. október 1. I.2., II.1., a nem közművel összegyűjtött 2016. december
II.2.,
háztartási szennyvíz becsült
II.3., II.5., évi mennyisége (m3)
III.3.,
módosítható; az óvodások
III.4.
a),
száma, a vezetői
III.5.
órakedvezmény miatti
pedagógus többletlétszám,
illetve a segítők létszáma,
valamint szociális és
gyermekétkeztetési jogcímek
esetében a becsült éves
ellátotti adatok és az
üzemeltetési támogatás
megállapításához a 2016. évi
feladatellátás becsült adatai
módosíthatók
c) A települési önkormányzatok egymás közötti, illetve települési önkormányzaton kívüli
(a továbbiakban: önkormányzati körön kívüli) szervezetnek történő feladat-, illetve intézmény
átadás-átvétele
Adat-szolgáltatás Támogatás
Finanszírozás
No.
időpontja
Adatszolgáltatás alapja
jogcíme
kezdő hónapja
1. 2016. május 15. II.1., II.2., 2016. szeptember 1-jével
2016. szeptember
II.3., II.5., történő fenntartóváltozás
III.5.
jelzése, az
a) pont szerinti
felmérés során megadott
adatok megbontásával,
továbbá a II.5. jogcím
esetében a minősített
pedagógusok
intézményváltásának jelzése
III.3., III.4. 2016. július 1-jével történő
2016. július;
fenntartó-változás jelzése, az
III.4. esetében 2016.
a) pont szerinti felmérés során augusztus
megadott ellátotti adatok
megjelölésével
2. 2016. október 1. II.5., III.3., 2016. december 1-jével
2016. december
III.4.
a),
történő fenntartóváltozás
III.5.
a)
jelzése, az
a) pont szerinti
felmérés során megadott
adatok megbontásával,
továbbá a II.5. jogcím
esetében a minősített
pedagógusok
intézményváltásának jelzése
A települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek történő átadás-átvétel esetén
az átadást, átvételt tanúsító okmányokat a felmérés lezárását követően a Kincstárnak küldi meg.
A kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadás-
átvételről szóló képviselő-testületi, illetve társulási tanácsi határozat kivonatát, az átvevő
feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét (szociális ellátások esetében a szolgáltatói
nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló dokumentumot), valamint a feladatot átadó és átvevő
nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az e törvény alapján számára biztosított támogatások
igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott.
A települési önkormányzatok, a települési, területi nemzetiségi önkormányzatok, az országos
nemzetiségi önkormányzatok, a központi költségvetési szervek valamint a nem állami
szervezetek közötti feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele esetén, amennyiben az intézmény
átadás-átvételének időpontja (tényleges átadás-átvétel) nem esik egybe a
c) pont szerinti
táblázatban szereplő fenntartóváltási időpontokkal (finanszírozási átadás-átvétel), úgy ezen
időpontig az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti
megállapodás útján rendezik. A finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig időarányos támogatás
abban az esetben illeti meg a feladatot, intézményt átadó települési önkormányzatot, ha a
feladatot átvevő az intézmény, szolgáltatás tekintetében a tényleges átadás-átvétel időpontjától
kezdve működési engedéllyel (szociális ellátások esetében a szolgáltatói nyilvántartásba történő
bejegyzést igazoló dokumentummal) rendelkezik. Ellenkező esetben a feladatot, intézményt
átadó települési önkormányzat köteles lemondani a tényleges átadás-átvétel időpontjától a
finanszírozási átadás-átvétel időpontjáig tartó időszakra jutó időarányos támogatásról.
Az ellátottak arányában kell megosztani:
-
a III.4.
b) alpont szerinti támogatást az id
őskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalanok
tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeinek, illetve a gyermekek átmeneti
gondozásával kapcsolatos feladatok,
-
a III.5.
b) alpont szerinti támogatást a gyermekétkeztetési feladat
települési önkormányzatok közötti átadás-átvétele esetén.
Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezetnek ad át
-
óvodaintézményt, úgy a II.2. és II.3. pontok szerinti,
-
III.4. pont szerinti intézményt, úgy a III.4.
b) alpont szerinti,
-
gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.
b) alpont szerinti
támogatásról, vagy annak az átadással érintett ellátottakkal arányos, illetve időarányos részéről le
kell mondania.
Ha a települési önkormányzat önkormányzati körön kívüli szervezettől vesz át
-
III.4. pont szerinti intézményt, úgy a III.4.
b) alpont szerinti,
-
gyermekétkeztetési feladatot, úgy a III.5.
b) alpont szerinti
támogatást a
b) pont szerinti táblázat 1. alpontja szerint 2016. május 15-éig igényelheti meg, arra
az időszakra, amikor a feladatot ellátja.
A III.3.
ad) alpont szerinti támogatás esetében nincs lehetőség átadás-átvételre. Amennyiben a
fenntartó-változás következtében a települési önkormányzat nem, vagy alacsonyabb összegű
támogatásra jogosult e jogcímeken, úgy a különbözet lemondásnak minősül.
3.
Az I. pont szerinti támogatásra vonatkozó speciális kiegészít
ő szabályok
a) A I.1.
a) alpont szerinti számított alaplétszám számításakor a település típusára, a
lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az
alábbi táblázat szerint kell figyelembe venni:
Lakosságszám alsó és
Elismert köztisztviselői létszám
No.
felső határa
minimum
maximum
a
b
c
d
A.
Községek
A.l.
2 000-3 000
6
8
A.2.
3 001-5 000
8
14
A.3.
5 001-11 000
14
23
B.
Városok
B.l.
1 105-5 000
10
19
B.2.
5 001-10 000
19
26
B.3.
10 001-20 000
26
40
B.4.
20 001-34 900
40
58
B.5.
34 901-42 200
58
85
C.
Megyei jogú városok
C.1.
34 040-60 000
76
135
C.2.
60 001-100 000
135
200
C.3.
100 001-205 000
200
282
D.
Fővárosi kerületek
D.1.
22 281-60 000
64
112
D.2.
60 001-100 000
112
131
D.3.
100 001-134 400
131
157
b) A I.1.
a) alpont szerinti jogcímhez kapcsolódó korrekciós tényezők a következők:
ba) közös hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszáma alapján:
Megnevezés
Fenntartó
Fenntartó önkormányzatok
Korrekciós
önkormányzatok
száma
tényező
együttes lakosságszáma
2-5 önkormányzat
0,13
ba.l)
3 000 fő alatt
6-7 önkormányzat
0,15
8-9 önkormányzat
0,17
10 vagy több önkormányzat
0,19
3-5 önkormányzat
0,12
6-7 önkormányzat
0,14
ba.2)
3 000-5 000 fő között
8-9 önkormányzat
0,16
10 vagy több önkormányzat
0,18
3-5 önkormányzat
0,06
6-7 önkormányzat
0,08
ba.3)
5 000 fő felett
8-9 önkormányzat
0,10
10 vagy több önkormányzat
0,12
bb) közös hivatalt fenntartó településeken működő nemzetiségi önkormányzatok 2015.
december 1-jei állapotnak megfelelő száma alapján (ide nem értve az átalakult nemzetiségi
önkormányzatot):
bb.1) 2-3 nemzetiségi önkormányzat: 0,04,
bb.2) 4 vagy több nemzetiségi önkormányzat: 0,07,
bc) közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat: 0,04.
c) Az I.1. pont szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti
felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál
rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az idegenforgalmi
adó és iparűzési adó bevallásokba.
d) Amennyiben az OSAP I.1.
bb)-bd) alpont szerinti támogatást megalapozó adatok magasabbak,
mint az ezen időpont szerinti tényleges adatok, úgy az OSAP adatszolgáltatás – 2016. június
30-áig történő – javítása alapján az I.1.
bb)-bd) alpontokhoz kapcsolódó támogatásokban
történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.
e) Az I.1.
b) alpont szerinti támogatások megállapításakor a kiválással érintett önkormányzatnak
a FÖMI adatbázis I.1.
ba) alpont szerinti és az OSAP I.1.
bb)-bd) alpont szerinti adatait
lakosságarányosan meg kell osztani a 2015. évben megalakult önkormányzattal.
f) Az I. pontban szereplő támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok:
fa) Az I.1.
a)-f) alpontok szerinti támogatások e melléklet V. pontja szerinti
Beszámítással csökkentett, kiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az
igazgatással, település-üzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal
kapcsolatos kiadásokra, illetve turisztikai kiadásokra használható fel.
Turisztikai kiadások alatt különösen a turisztikai fejlesztések, helyi/térségi turisztikai
desztinációs menedzsment szervezetnek működésre és fejlesztésre történő
forrásátadás, a település közigazgatási területén található turisztikai vonzerőkkel,
szolgáltatásokkal kapcsolatos marketing kiadások (kutatás, promóció, oktatás),
turisztikai vonzerővel bíró rendezvényekkel, garantált programokkal kapcsolatos
költségek, műemlékek turisztikai célú felújítása, látogathatóvá tétele, továbbá a
turizmus által érintett területek, a turisztikai vonzerők és szolgáltató helyek
környezetében infrastrukturális (utak, parkolók, turisztikai információs táblák,
kerékpárutak, jelzett turistaútvonalak) és városképi (zöldfelületek, díszkivilágítás,
díszburkolat) elemek létesítése, karbantartása, fenntartása ismerhető el.
fb) Az I.2. pont szerinti támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a
lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából
kizárólag a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése”, valamint a
„Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása” kormányzati funkciókon elszámolt
kiadások vehetők figyelembe.
fc) Az I.3., I.5. és I.6. pontok szerinti támogatások az adott pontban leírtak szerint
használható fel.
fd) Az I.4. pont szerinti támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége
érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű
kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közutak, hidak,
alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint a „Város-, községgazdálkodási egyéb
szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
4.
A II. pont szerinti támogatásra vonatkozó speciális kiegészít
ő szabályok
a) Az óvodapedagógusok, és óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők
bértámogatása az alábbi adatszolgáltatások, nevelés-szervezési paraméterek és számítások
figyelembevételével történik.
aa) Nevelési-szervezési paraméterek:
Gyermekek heti
Csoport
Óvodapedagógus
Foglalkozás-szervezés
foglalkoztatási
Intézménytípus-
kötött munkaidő
időkerete
átlaglétszám
együttható
1
2
3
4
5
gyermekek nevelése a napi
30,5
20
32
0,85
8 órát nem éri el
gyermekek nevelése a napi
61,0
20
32
0,85
8 órát eléri vagy
meghaladja
A gyermekeket aszerint kell a megfelelő csoportban figyelembe venni, hogy a gyermek
havonta átlagosan hány órát tartózkodik az óvodában.
ab) Vezetői ó
i rakedvezmény mia
i t
a ti p
tti edagógus töb
tö blet
le lé
l ts
tlét
é z
s ám számítá
íít s
táá a
2015/2016. nevelési évre:
2016/2017. nevelési évre:
ahol:
Vk1; Vk2 = a 2015/2016., ille
ll t
e ve
tv a 2016/2
/ 0
2 17. nevelé
l s
é i i évben a vezetői órakedvezményből
adódó lé
l t
é sz
ts ámtö
t b
ö blet
le ,t,
V1; V2 = a Nkt. 1. mellék
llé le
l t
e e
te szerin
i ti
nt v
i ezetők kötelező lé
l ts
t
é z
s áma, de leg
le feljeb
lje b
- 2016. év első 8 hónapjá
j b
á an a 2015/2016. nevelé
l s
é i i évi i nyitó
it
ó (októb
tó eri i 1-jei) köznevelési
sta
t t
a isz
is
tis tik
ti
ti a
k szerint t
in té
t n
é yleg
le esen foglal
la ko
lk ztat
ta ott,
t
to t,
tt,
- 2016. év uto
t ls
o ó 4 hónapjáb
já an a 2016/2
/ 0
2 17. nevelé
l s
é i i évi i nyitó
it
ó (októ
t b
ó eri i 1-jei) köznevelési
statisz
is
tis tik
ti a
k i iá
llap
lla otr
t a
r becsültlt
vezetői léts
tszám.
Az év végi i elsz
ls ámolá
l s
á min
indkét t nevelés
lé i i év te
t k
e in
i te
nt té
t
e b
é en a köznevelé
lési sta
t tis
ati z
s tiká
tik ban
szerepeltete
ltet tt
ett v
ezetői il éts
lét z
s ám alap
la já
j n
á tör
tö tén
té ik.
ik
Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői i létszámra – a Nkt.t. 5. mellé
ll k
é le
l t
e éb
té en – megálllap
lla
la ítíott
tott kötele
tel z
e ő
nevelés
lé i ó
i raszámának, óvodai if
oglalk
lal o
k zásai s
i zámának összege.
b) A Nkt. szerint
int lé
l tr
t
é e
r hozott t
tt óvoda-bölcsőde tö
t b
ö bcélú
lú inté
t
in z
é mény eseté
t b
é en a II.1.-II.3. alpontok
szerint
in i
ti tá
t m
á ogatá
t s
á okat t kiz
i á
z rólag
la az óvoda inté
t
in z
é ményegységre vonatko
tk zó léts
lét z
s ámadatok
alap
la já
j n
á kell m
ll egáll
l ap
la íta
ít n
a i.i.
c) A II. pont ts
zerinti
t
inti t
i ám
tá ogatás
tá okra vonatko
tk zó felh
lhasználás
lá i is
zabály
l o
y k
A II.1.-II.3. és II.5. pontok szerinti
inti tá
t m
á ogatás
tá ok kiz
i á
z róla
l g
a a tám
tá ogatá
t s
á sal l érin
inte
t t
e t
tt
óvodaint
in éz
té mények működési i és felh
l a
h lm
l o
m zási i kiad
ia ásair
i a
r , valam
la in
i t
n t az óvodai i nevelé
l s
é ben részt t
vevő gyermekek étk
t e
k zte
t t
e és
té i i kia
i d
a ásair
i a
r használh
l a
h tó
t k
ó fel.l. A támogatás
tá szempontjáb
já
tjá ól l
kizá
iz róla
l g
a a „Óvodai i nevelé
l s
é , ellá
ll t
llá ás
tá szakmai i felad
la ata
t i
a ”,
i” a „Sajáto
t
já os nevelé
l s
é i i igé
ig nyű
gyermekek óvodai i nevelés
lé ének, ellát
lá
llá ás
tá ának szakmai i fela
l d
a ata
t i
a ”,
i” a „Nemzetis
ti é
s
tis gi i óvodai i
nevelé
l s
é , ellátá
t
llá s
á szakmai i fela
l d
a atai”
tai ,
” az „Óvodai i nevelé
l s
é , ellá
ll tá
át s
á működtetés
té i fela
l d
a ata
t i
a ”,
i”
valam
la in
i t
n t a „Gyermekétk
tkezte
t t
e és köznevelé
l s
é i i in
i té
t
n z
é ményben” kormányzati i
ti funkció
iókon
elsz
ls ámolt
lt k
iad
ia ások vehetők fig
i y
g ele
l m
e be.
5.
A III. pont ts
zerinti
inti t
i ám
tá ogatás
tá ra vonatko
tk zó speciá
iális
is
lis kie
i g
e észít
ít szabályok
ő szabály
a) Gondozási i nap: : egy ellá
lll to
átott
tt t egy napi i in
i té
nt z
é ményi i ellá
ll t
á
lá ás
tá a (id
idős és hajlé
ljl k
é tala
tal n
a személy
l e
y ket t
ellá
ll t
á
llá ó
tó ta
t r
a tós
tó és átme
tm neti
ti szociá
i lis
álli
iss inté
int z
é ményben, vala
l m
a in
i t
n t gyermekek átme
tm neti
ti
ti gondozását t
bizt
iz os
to ító
ít
ító in
i t
n éz
té ményben), amely
ly az in
i t
n éz
té ménybe tör
tö tén
té ő felvé
lv te
t l
el napjáv
já al l kezdődik
ik és annak
végle
l g
e es elh
l a
h gyásával l fejez
je ődik
ik be. A gondozási i napok számítá
ít s
á
ítá ánál l az id
i e
d igl
ig en
le esen –
egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi
jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.
b) A települési önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97.
§-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6)
bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a
szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult.
E szabály alól kivételt képez a III.3.
a) alpont szerinti jogcím, amely esetében – szerződés
esetén is – az a települési önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára
szerződés alapján más önkormányzat vagy fenntartó biztosítja az ellátást.
c) A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatásokat azok a települési önkormányzatok vehetik
igénybe, amelyek
-
az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a
szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek, és
-
a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti
szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra befogadást
nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.
d) A Mötv. szerinti társulás keretében történő működtetés esetén
-
a III.3.
a) alpont szerinti támogatás összegének számításánál a társult települések
összlakosságszámát kell figyelembe venni,
-
a III.3.
b) alpont alatti támogatás akkor vehet
ő igénybe, ha a társult települések
lakosságszáma együttesen meghaladja a 40 000 főt.
e) A III.3. pont szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatás akkor
igényelhető, ha
-
a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye,
szolgáltatója útján gondoskodik, és
-
a feladat ellátásában részt vev
ő települési önkormányzatok önállóan az adott feladat
ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük
bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
-
a társult és ellátott települési önkormányzatok lakosságszáma
= az
a),
c)-d), és
f)-i) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább
3 000 fő,
= a
jb)-k) alpontok szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő,
-
az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.
Egy települési önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás
szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.
f) A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatások igénybevételének feltétele az ellátott
adatainak – a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései
szerinti – nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési
kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult,
amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
Ha a települési önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-,
illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást – a
Kiegészítő szabályok 2.
c) alpontja szerint – pénzeszköz-átadással, -átvétellel egymás közötti
megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési
kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
g) A III.3. és III.4. pontokban szereplő támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a
szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
Amennyiben a III.3. és III.4. pontok szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben
működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése
hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba
történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen
időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.
h) A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben – kivéve a
hajléktalanok nappali intézményét – a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak
száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
-
nappali intézmény esetén – a nappali meleged
ő kivételével – a szolgáltatói
nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,
-
bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott fér
őhelyszám
105%-át,
éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.
Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a
szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott ellátotti létszám 110%-át, éves átlagban pedig
annak 100%-át.
i) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére
vonatkozó szabályok:
ia) Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve
székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban – a III.3.
c)-
d) és
f)-
k) pontjai szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3)
bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a továbbiakban:
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – a szociális vagy gyermekjóléti
szolgáltatásban részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az
engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a
g) alpont szerinti
időszakos jelentést.
ib) Az
ia) alpont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a
napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti
gondozásába tartozó ellátásban részesül.
ic) Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek
nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél
figyelembe vehető.
id) Szociális étkeztetés esetén – a népkonyha kivételével – a támogatás szempontjából nem
vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
ida) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,
idb) fogyatékos személyek nappali ellátásában,
idc) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,
idd) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy
ide) hajléktalan személyek nappali ellátásában
is részesül.
ie) Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott
arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül.
if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a
támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban,
gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az
ig) alpontban és az
io)-is) alpontokban meghatározott kivételekkel.
if) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a
támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban,
gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, az
ig)-il) alpontokban meghatározott kivételekkel.
ig) Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat,
ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán
bentlakásos szociális intézményi ellátásban vagy családok átmeneti otthonában átmeneti
gondozásban is részesül.
ih) Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell
venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek
átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
ii) Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az
ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi
ellátásban is részesül.
ij) Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell
venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú
lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is
részesül.
ik) Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell
venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú
lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is
részesül.
il) Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell
venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú
lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is
részesül.
im) Családi gyermekfelügyelet esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az
ellátott arra a napra, amelyen bölcsődei ellátásban, hetes bölcsődei ellátásban vagy családi
napközi ellátásban is részesül.
in) Családi napközi esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra
a napra, amelyen bölcsődei ellátásban vagy hetes bölcsődei ellátásban is részesül.
io) Bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra
a napra, amelyen hetes bölcsődei ellátásban is részesül.
ip) Hetes bölcsődei ellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az
ellátott arra a napra, amelyen gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti
otthonában nyújtott átmeneti gondozásban, vagy helyettes szülői ellátásban is részesül.
iq) Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a
támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a
Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is
részesül, az
ir) alpontban foglalt kivételekkel.
ir) Bölcsődei ellátás és családi napközi ellátás esetén a támogatás szempontjából figyelembe
kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.
is) Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás esetén.
j) A III.3.
ja) alpont esetében
ja) a bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek,
beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben;
jb) a nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet
biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket
(továbbiakban: ügyeletes ellátás). Abban a hónapban, amikor a beíratott gyermek
ügyeletes ellátást is igénybe vesz, – a III.3.
ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos
hiányzási határérték szempontjából – a beíratása szerinti és az ügyeletes intézmény
szerinti hiányzási napokat egybe kell számítani. Az ügyeletet biztosító intézményben
a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói
nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át. Az intézmény nyári zárvatartása
idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban
az intézménnyel jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent.
Amennyiben az intézmény a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben
támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe;
jc) amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) jelenik meg
beíratottként az intézményben és a napi nyilvántartásban, de nem egész hónapra,
akkor a támogatás – III.3.
ja) alpontban előírt legfeljebb 10 napos hiányzási
határérték figyelmen kívül hagyásával – a ténylegesen igénybe vett napok száma
alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt az
intézménnyel;
jd) a napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a bölcsődében rendszeresített
napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.
k) A III.4.
a) alpontban a segítő munkatársak, illetve a III.4.
b) alpontban az elismert
intézményvezető létszámának meghatározása az alábbi paraméterek figyelembevételével
történik:
Finanszírozás
Megnevezés
szempontjából
elismert létszám
Intézményvezető/Szakmai vezető
1 fő
Segítő:
4 ellátottra 1 fő
-
id
őskorúak átmeneti és tartós, valamint hajléktalan személyek tartós
bentlakásos ellátása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott
ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök
(intézményvezető kivételével)
-
gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást
nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint
személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
15/1998. (IV.30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott
ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök
(intézményvezető/szakmai vezető kivételével)
l) Amennyiben a III.4. pont szerinti szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti
gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról – pl. fogyatékos személyekről,
pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban
részesülőkről – is gondoskodik, úgy az intézmény-üzemeltetési támogatáshoz az intézmény-
üzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak
átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek
átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.
m) A III.5. pont szempontjából az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe
vevő gyermekek, tanulók 2016. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján
tervezhető, illetve igényelhető. Az étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy
fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy
intézménynél szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a
gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés
biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás illetve térítési díj-
kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.
Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani
óvodai étkeztetés esetén 221 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 201 nappal,
iskolai étkeztetés esetén 186 nappal. A nyári szünidőben szervezett napközi ellátáshoz
(üdültetéshez, táboroztatáshoz, egyéb szabadidős programhoz) kapcsolódóan biztosított
szervezett étkeztetésben részt vevők létszáma az előbbi számításokban nem vehető
figyelembe.
A Gyvt. alapján szervezett, a települési önkormányzat által fenntartott (napos, hetes)
bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében a gyermekétkeztetésben ellátottak számának
meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével
meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok
szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves
gondozási napok száma osztva 230-cal.
A települési önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében
elhelyezett gyermekek étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor
az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és
eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma – a heti 6, illetve heti 7 napos
nyitva tartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapul vételével – osztva 252-vel. Nem
vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők.
n) A III. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel, a
következők mellett:
na) a III.1. pont szerinti támogatás kizárólag az abban meghatározott célokra fordítható. A
támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli
juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
nb) a III.2. pont szerinti támogatás a III.1. pontban szereplő ellátások önrészére, a III.3. és
III.5. pontok szerinti feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami
támogatással nem fedezett részére, a gyermekétkeztetés térítési díjának szociális
alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére, az önkormányzati helyi
hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok
lakáshoz jutásának települési önkormányzatok általi, szociális alapon történő
támogatására használható. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak
pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, illetve a „Rövid időtartamú
közfoglalkoztatás”, a „Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás”, a „Hosszabb
időtartamú közfoglalkoztatás”, a „Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás
(közhasznú kölcsönző részére)”, az „Országos közfoglalkoztatási program”, a
„Közfoglalkoztatási mintaprogram”, a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”, a
„Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással,
lakhatással összefüggő ellátások” kormányzati funkciókon, valamint az
oc) és
oe) pontokban szereplő kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
nc) a III.3.
a)-k) alpontok között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás
szempontjából kizárólag a „Családsegítés”, a „Gyermekjóléti szolgáltatások”, a
„Szociális étkeztetés”, a „Házi segítségnyújtás”, a „Falugondnoki, tanyagondnoki
szolgáltatás”, az „Idősek, demens betegek nappali ellátása”, a „Fogyatékossággal élők
nappali ellátása”, a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”, a „Szenvedélybetegek
nappali ellátása”, a „Hajléktalanok nappali ellátása”, a „Gyermekek napközbeni
ellátása”, a „Hajléktalanok átmeneti ellátása” kormányzati funkciókon elszámolt
kiadások vehetők figyelembe,
nd) a III.4. pont szerinti támogatás a támogatással érintett intézmények működési és
felhalmozási kiadásaira fordítható, azzal, hogy a III.4.
a) és III.4.
b) alpontok között
átcsoportosítás hajtható végre. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti
otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is
felhasználhatja. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek átmeneti
ellátása”, az „Időskorúak, demens betegek átmeneti ellátása”, „Időskorúak, demens
betegek tartós bentlakásos ellátása”, „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ne) a III.5. pont szerinti támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak
megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű
kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy a III.5.
a) és III.5.
b) alpontok szerinti
támogatások egymás között átcsoportosíthatók. A támogatás szempontjából kizárólag
a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” és a „Gyermekétkeztetés
bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkción elszámolt
kiadások vehetők figyelembe.
nf) a III.6. pont szerinti támogatást a települési önkormányzat kizárólag a 2016. évi
január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékra és annak közterheire
használhatja fel.
6. A IV. pont szerinti támogatásra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok
a) A IV.1.
a) és
b) alpontok szerinti támogatások jogszerű felhasználásának feltétele, hogy a
fenntartó települési önkormányzat költségvetési rendeletében saját bevételei terhére
kiegészítő hozzájárulást biztosítson a múzeumi, illetve a városi könyvtári feladatok
ellátásához.
A támogatások felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdés
d) pontja, illetve 68. § (3)
bekezdés
d) pontja szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges.
b) A IV.1.
a),
d),
h) és
i) alpontok szerinti támogatások felhasználásáról az önkormányzat 2017.
február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a
kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
c) A IV. pont szerinti támogatásokra vonatkozó felhasználási szabályok
A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók fel,
figyelembe véve a szakmai jogszabályok előírásait, a következők mellett:
ca) A IV.1.
a) és IV.1.
e) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a
„Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és
publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi
közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt
kiadások vehetők figyelembe.
cb) A IV.1.
b) alpont szerinti támogatás
a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok
megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és
felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére
elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és
megvalósításának kiadásai is.
A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása,
nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a
„Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők
figyelembe
.
A támogatás
legalább 10%-át könyvtári dokumentum vásárlására kell fordítani,
ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is.
cc) A IV.1.
c) és IV.1.
g) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a
„Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”, a „Közművelődés -
hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a „Közművelődés - egész életre
kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint a „Közművelődés - kulturális alapú
gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
cd) A IV.1.
d) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cda) a támogatás szempontjából kizárólag a
cb) és
cc) pontokban szereplő
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cdb) a támogatás legalább 10%-át közművelődési intézmény, közösségi színtér
működtetésére kell felhasználni,
cdc) a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés
a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat
fenntartó önkormányzatnak a támogatás legalább 10%-át könyvtári
dokumentum vásárlására kell felhasználnia,
cdd) az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás
legalább 15 %-át könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra
megújítására és a Kult. tv. 76. § (2) bekezdés
e) pontjában foglalt
közművelődési tevékenységhez kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.
ce) A IV.1.
f) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cea) a támogatás szempontjából kizárólag a
ca),
cb) és
cc) pontokban szereplő
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
ceb) Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti
Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti
Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához
kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia,
cec) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át
könyvtári dokumentum vásárlására, további legalább 10%-át módszertani
szakirányítási feladat ellátására kell fordítani.
cf) A IV.1.
h) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cfa)
a támogatás szempontjából kizárólag a
cb) pontban szereplő kormányzati
funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cfb)
a támogatást az 5000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező települési
önkormányzat által a megyei könyvtárral kötött kistelepülési megállapodás
alapján igénybe vett, a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban:
KSZR) által nyújtott szolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó kiadásokra
lehet felhasználni,
cfc)
ha a megyei könyvtár a KSZR szolgáltatás megszervezéséhez
megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott
feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei
könyvtár gondoskodik.
cg) A IV.1.
i) alpont szerinti támogatásra vonatkozó szabályok:
cga)
a támogatás szempontjából kizárólag az
cb) pontban szereplő kormányzati
funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe,
cgb) a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek,
berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át
nem haladhatja meg.
ch) A IV.2.
a) alpont szerinti támogatás szempontjából kizárólag a „Színházak
tevékenysége” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe
.
ci) A IV.2.
b) és IV.2.
c) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a
„Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt
kiadások vehetők figyelembe.
3. melléklet a 2015. évi …. törvényhez
A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai
I. Helyi önkormányzatok működési célú költségvetési támogatásai
1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
Előirányzat:
4 500,0 millió forint
Az előirányzat azon települési önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az
önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és
szennyvízszolgáltatás, valamint a más vízközmű társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú
ivóvíz ráfordításai magasak.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás elosztása a
pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az
ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai
figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során
figyelembe kell venni az adott önkormányzat lakosainak szociális helyzetét is.
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes
módozatai ráfordításainak támogatására is azon települési önkormányzatok esetén, amelyek az
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők
részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis
szállítással biztosítani.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik,
felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
2. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása
Előirányzat:
1 200,0 millió forint
A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatnak az általa
fenntartott intézményben biztosított feladatellátás ésszerű megszervezése folytán felszabaduló
létszám miatti, 2015. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó 2015. és
2016. években esedékes jogszabályi kötelezettségeik teljesítéséhez.
A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzati, illetve társulási szintű
létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is
jelentse. További feltétel, hogy a megszüntetett álláshely legalább öt évig nem állítható vissza,
kivéve, ha jogszabályból (ide nem értve a települési önkormányzat rendeletét, illetve a társulás
határozatát) adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. Támogatásra csak az az önkormányzat
jogosult, amely saját forrásból a jogszabályban meghatározott juttatásokat nem képes teljesíteni.
A pályázat benyújtása három ütemben történik: I. ütem 2016. április 8., II. ütem 2016. július 8.
és III. ütem 2016. szeptember 23.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter dönt.
A 2016. évben megítélt vissza nem térítendő támogatás folyósítása:
a) az önkormányzat által 2016. évben teljesítendő jogszabályi kötelezettség kifizetéséhez
az I. ütemben a 2016. július, a II. ütemben a 2016. október, a III. ütemben a 2016.
december havi nettó finanszírozás keretében, előfinanszírozás formájában, egy
összegben,
b) a 2017. évre áthúzódó fizetési kötelezettség esetén 2017. évben, teljesítésarányosan,
felhasználása a folyósítás évében december 31-éig történik.
Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá
- a helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímen az előző
években
jóváhagyott,
tárgyévre
áthúzódó,
valamint
a
tárgyévben
jóváhagyott
kötelezettségvállalások, valamint
- a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések
forrására.
3. Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása
Előirányzat:
3 000,0 millió forint
Az előirányzat a rászoruló gyermekek nyári étkeztetését biztosító települési önkormányzatok
feladatellátásának pályázati úton történő támogatására szolgál. Pályázatot az a települési
önkormányzat nyújthat be, amely vállalja, hogy a nyári időszakban a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesülő gyermekek számára étkeztetést biztosít.
A támogatásról a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben
történik. Amennyiben az előirányzat a pályázat keretében nem kerül teljes egészében
felhasználásra, illetve év közben a megállapított támogatásokból legkésőbb 2016. szeptember 30-
áig visszafizetés történik, az így keletkezett maradvány azon települési önkormányzatok
egyösszegű támogatására fordítható, amelyek saját forrás felhasználásával szervezték meg a nyári
gyermekétkeztetést.
A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
4. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása
Előirányzat:
18 000,0 millió forint
Az előirányzat a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4)
bekezdés
c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó
feladatok támogatására szolgál. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés 2016. évi
működésének támogatására fordítható.
A támogatás nem haladhatja meg az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK rendelete
alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő
veszteséget.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik,
felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
A közlekedésért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – mint
támogatók – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros
Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést kötnek.
5. A települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása
Előirányzat:
2 015,0 millió forint
Az előirányzatból támogatást – a Budapest Főváros Önkormányzata kivételével – az a
települési önkormányzat igényelhet, amely a településen a tárgyév egészében helyi közforgalmú
közlekedést lebonyolító gazdálkodó szervezetet, illetve költségvetési szervet tart fenn, a helyi
közforgalmú közlekedés lebonyolítására az önkormányzati, állami és egyéb szolgáltatóval
jogszabály alapján közszolgáltatási szerződést kötött, vagy egyéb a tevékenység gyakorlásának
jogát koncessziós szerződésben időlegesen átengedte (a továbbiakban együtt: helyi közlekedés).
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatás
igénylésénél a települési önkormányzat nyilatkozik, hogy a helyi közlekedés ellátásához és
fejlesztéséhez a tárgyévet megelőző évben, a tárgyévet megelőző évet érintően szolgáltatónként
milyen összegű saját forrás átadásával járult hozzá. A támogatás összege ezen önkormányzati
saját forrást legfeljebb 25%-kal haladhatja meg.
A támogatás a tárgyévet megelőző évben ténylegesen teljesített – környezetvédelmi
szempontból súlyozott – személyszállítási teljesítmények (férőhely-kilométer) arányában kerül
elosztásra, figyelembe véve az egyes közlekedési üzemágazatok, és a településkategóriák
tárgyévet megelőző évi üzemi szintű fajlagos ráfordításait is.
A támogatás elosztása és a döntési javaslat előkészítése során figyelembe veendő
környezetvédelmi súlyszámok a következők:
Elektromos és dízel-
Dízel autóbusz
Gázüzemű autóbusz
elektromos hajtású
(LPG és CNG)
Trolibusz
autóbusz, villamos
1,00
1,75
1,75
2,90
A támogatás a települési önkormányzatnak az Európai Közösségek Tanácsának 1370/2007/EK
rendelete alapján megállapított, a helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő –
tárgyévet megelőző évi – vesztesége erejéig igényelhető, és annak pótlására használható fel. A
települési önkormányzat a kapott támogatást a tárgyévet megelőző évben a területén működő,
pályázatában szereplő szolgáltatók részére a pályázati döntés szerinti összegben utalja tovább.
A támogatásról a közlekedésért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás
folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december
31-e.
6. Önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása
Előirányzat:
550,0 millió forint
a) Önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatása
Előirányzat:
500,0 millió forint
Az előirányzat az önkormányzatok pénzügyi-gazdálkodási feladatai ellátása feltételeinek javítását
szolgálja. A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók
személyi juttatásaira, továbbképzésére, az önkormányzat által alkalmazott könyvelő programokra
fordítható.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás
folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje
tárgyév december 31-e.
b) Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatása
Előirányzat:
50,0 millió forint
A központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében
– támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen időben, és kiváló
minőségben teljesítő települési önkormányzatok számára.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók
egyszeri elismerésére fordítható.
A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás
folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje
tárgyév december 31-e.
7. Megyei önkormányzatok rendkívüli támogatása
Előirányzat:
300,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a megyei önkormányzatok 2016. évi váratlan kiadásai támogatására
bevételeik figyelembevételével.
A támogatást a megyei önkormányzatok pályázati úton igényelhetik.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen, legkésőbb 2016. november 30-
áig dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a tárgyévet követő év
november 30-a, kivéve, ha a támogatói okirat más határidőt állapít meg,
b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a támogatói okiratban szereplő
határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a.
8. Átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása
Előirányzat:
180,0 millió forint
Az előirányzat szolgál a települési önkormányzatoknál felmerülő konténerizált víztisztító és
vízkiadó berendezésekhez kapcsolódó üzemeltetési költségek támogatására. Az előirányzat
terhére támogatást igényelhet a települési önkormányzat a 2016. évben felmerült,
a) a honvédelemért felelős miniszter által biztosított konténerizált víztisztító és vízkiadó
berendezések (a továbbiakban: szűrőberendezés) települési önkormányzatot terhelő, az
üzemeltetési engedély kiadásának napjától számított üzemeltetési költségeinek, továbbá
b) a szűrőberendezés rendszerből való kivonásához szükséges engedélymódosítás
költségeinek
támogatására, ha a település lakosságának átmeneti egészséges ivóvízzel történő ellátásához
szűrőberendezés került telepítésre az Ivóvízminőség-javító Program befejezéséig.
A támogatást a települési önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A támogatásról a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása
előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje 2017. január 31.
II. Helyi önkormányzatok felhalmozási célú költségvetési támogatásai
1. Lakossági közműfejlesztés támogatása
Előirányzat:
1 200,0 millió forint
A központi költségvetés a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás
megfizetett összegének a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004.
(IX. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: közműfejlesztési kormányrendelet) meghatározott
hányadát támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítja.
A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély
jogosultaktól beérkezett, a közműfejlesztési kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő
igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden
negyedévet követő hónap 20-áig a Magyar Államkincstár illetékes területi szervén (a
továbbiakban: Igazgatóság) keresztül.
Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a
helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása
előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik.
2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
Előirányzat:
300,0 millió forint
A támogatást a települési önkormányzatok a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek,
kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására pályázati úton
igényelhetik. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van
a működtetés támogatására is.
A kompközlekedés működtetéséhez Mohács Város Önkormányzatát legalább 30,0 millió
forint, Dunafalva Község Önkormányzatát legalább 12,0 millió forint illeti meg az
előirányzatból.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. A
vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
3. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések
Előirányzat:
5 400,0 millió forint
a) Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása
Előirányzat:
2 000,0 millió forint
Az
előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az
önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott,
kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető
maximális támogatás mértéke 30,0 millió forint.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter dönt.
b) Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás
Előirányzat:
500,0 millió forint
Az
előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a
tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új
sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter dönt.
c) Belterületi utak, járdák, hidak felújítása
Előirányzat:
2 500,0 millió forint
Az
előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet – Budapest
Főváros Önkormányzata kivételével – a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda
felújítására, karbantartására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke:
fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 100,0 millió forint,
− megyei jogú városok esetében 50,0 millió forint,
− 10 000 fő feletti városok esetében 30,0 millió forint,
− 10 000 fő alatti települések esetében 15,0 millió forint.
−
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter dönt.
d) Szociális szakosított ellátást és a gyermekek átmeneti gondozását szolgáló önkormányzati
intézmények fejlesztése, felújítása
Előirányzat:
400,0 millió forint
Az
előirányzatból a 2. melléklet III. 4. pont szerinti támogatásban részesülő települési
önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a szociális szakosított ellátást és a gyermekek
átmeneti gondozását szolgáló, önkormányzati tulajdonú intézménye fejlesztésére, felújítására.
A támogatás a szolgáltatói nyilvántartásba ideiglenes hatállyal bejegyzett intézmények olyan
fejlesztését, felújítását szolgálja, amelynek célja a határozatlan idejű bejegyzéshez jogszabályban
előírt tárgyi feltételek biztosítása. Határozatlan idejű bejegyzéssel rendelkező intézmények
fejlesztése, felújítása kizárólag akkor támogatható, ha valamennyi, ideiglenes hatállyal bejegyzett
intézménnyel kapcsolatos igény támogatását követően az előirányzat arra lehetőséget biztosít.
Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint. A támogatásról tárcaközi
bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt.
Az a)-d) pontokra vonatkozó közös szabályok:
Egy önkormányzat az
a) és
b) célok közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot. Nem
nyújtható az
a)-
d) alpont szerinti támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki
tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül. A támogatással létrehozott
ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve az
a)-
b) és
d) alpontok esetében, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és
az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra
fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján az
a)-b) alpontok esetén a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter, a
d) alpont esetén az államháztartásért felelős miniszter
engedélyével történhet.
Az
a)-
d) alpont szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében,
egy összegben történik.
4. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása
Előirányzat:
2 500,0 millió forint
Az
előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet új
önkormányzati óvoda létrehozására, új egységes óvoda-bölcsődei csoport kialakítására,
fejlesztésére, az önkormányzati tulajdonban lévő, a települési önkormányzat, továbbá társulás
által fenntartott, óvodai feladatellátást szolgáló intézmény férőhelyeinek növelésére és
kapcsolódó fejlesztések, felújítások megvalósítására.
A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem
idegeníthető el.
Előnyben részesülnek azok a pályázók, melyek a Magyarország 2015. évi központi
költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (a továbbiakban: 2015. évi költségvetési törvény) 3.
melléklet II.5. Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása jogcímen 2015. évben
benyújtott, a pályázati feltételeknek megfelelő, de forráshiány miatt támogatásban nem részesülő
pályázatukat megerősítik.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben
történik.
5. Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása
Előirányzat:
806,0 millió forint
a) Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
Előirányzat:
300,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa
fenntartott vagy a vele kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési
intézmény vagy közösségi színtér technikai, műszaki eszközállományának, berendezési
tárgyainak gyarapítására, épületének karbantartására, felújítására. A támogatást az
önkormányzatok által az egyes célok tekintetében vállalt önrész arányában kell megállapítani. Ha
a települési önkormányzat a közművelődési támogatás érdekében vállalt önrészt csökkenti, akkor
ezzel arányosan csökkentett összegű érdekeltségnövelő támogatásra jogosult. A különbözet
jogosulatlan igénybevételnek minősül.
A támogatás
aa) 60%-át a települési önkormányzat által fenntartott, továbbá a települési
önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő, az
ab) pont hatálya
alá nem tartozó intézmény vagy közösségi színtér után,
ab) 40%-át a települési önkormányzat által 2015. január 1-jét követően alapított
közművelődési intézmény vagy közösségi színtér után
a települési önkormányzat által vállalt önrész arányában kell felosztani.
Ha igény hiányában az
ab) pont szerinti esetben maradvány keletkezik, azt az
aa) pont szerinti
célra kell felhasználni.
A vállalt önrészt
a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos
−
átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló
kormányrendeletben meghatározott települések esetében, valamint
a települési önkormányzat által 2015. január 1-jét követően alapított közművelődési
−
intézmény vagy közösségi színtér esetében
háromszoros súllyal kell figyelembe venni a támogatás megállapításakor. A két feltétel együttes
fennállása esetén a vállalt önrészt kilencszeres súllyal kell figyelembe venni.
Az arányossági számításnál az egy önkormányzatnál figyelembe vehető vállalt önrész nem
haladhatja meg a pályázatot benyújtó valamennyi önkormányzat által 2016. évben vállalt
önrészek összesített összegének 1,5%-át.
Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a vállalt önrész szerinti támogatás
számított összege nem éri el a 100 000 forintot.
A támogatás szempontjából kizárólag a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel
fejlesztése”, a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”, a
„Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek” és a „Közművelődés -
kulturális alapú gazdaságfejlesztés” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők
figyelembe.
b) Múzeumok szakmai támogatása
Előirányzat:
70,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa
fenntartott múzeum látogatófogadást és gyűjtemény-feldolgozást elősegítő szakmai munkájához.
A 2. melléklet IV.1. pont
a) és
e) alpontja alapján támogatásban részesült önkormányzat nem
nyújthat be pályázatot.
c) Muzeális intézmények szakmai támogatása (Kubinyi Ágoston Program)
Előirányzat:
370,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az általa
fenntartott vagy támogatott muzeális intézmény szakmai fejlesztéséhez.
d) Járásszékhely települési önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatása
Előirányzat:
66,0 millió forint
Az előirányzatból a járásszékhely települési önkormányzat pályázati úton támogatást
igényelhet az általa fenntartott múzeum modellértékű jó gyakorlatainak kidolgozására.
A
b)-d) alpontok szerinti támogatásokról a kultúráért felelős miniszter dönt.
Az
a)-d) alpontok szerinti vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében,
egy összegben történik, felhasználásának határideje a
b) alpont szerinti támogatás esetében
tárgyév december 31-e, az a), c) és d) alpontok szerinti támogatások esetében a tárgyévet követő
év december 31-e.
A
b)-d) alpontok szerinti támogatások szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi
tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi
kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
6. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak
kártalanítása
Előirányzat:
300,0 millió forint
A központi költségvetés az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek
tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra
jogosult magánszemély részére biztosít támogatást a települési önkormányzatokon keresztül.
A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.
7. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása
Előirányzat:
1 000,0 millió forint
Az előirányzatból a települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet az óvodai
gyermekétkeztetést kiszolgáló
új konyhák és kiszolgáló létesítmények létrehozására,
− az önkormányzat tulajdonában álló konyhák és kiszolgáló létesítmények
−
kapacitásbővítésére, fejlesztésére,
valamint a feladat ellátásához szükséges eszközök beszerzésére.
A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem
idegeníthető el.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter dönt. A
vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
8. Adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása
Előirányzat:
12 500,0 millió forint
Az előirányzatból a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi
CLXXXVIII. törvény 76/C. §-a szerinti, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről
szóló 2012. évi CCIV. törvény 72-74/A. §-ai, és a Magyarország 2014. évi központi
költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi költségvetési
törvény) 67-68. §-ai szerinti önkormányzati adósságátvállalásban részt nem vett vagy törlesztési
célú támogatásban nem részesült települési önkormányzat pályázati úton támogatást igényelhet a
tulajdonában lévő
a) a település belterületén út, híd vagy járda építésére, felújítására, karbantartására,
b) vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer kiépítésére, felújítására,
c) köztemető felújítására, ravatalozó építésére illetve felújítására, temetőközlekedési utak
építésére, felújítására,
d) olyan épület felújítására, fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére, amely
da) igazgatási tevékenységet,
db) óvodai nevelést,
dc) kulturális tevékenységet vagy
dd) szociális vagy egészségügyi
feladatellátást szolgál, valamint
e) településrendezési tervek készítésére.
A támogatás összege
- 100 fő alatti lakosságszámú település esetében legfeljebb 1 500 000 forint,
- 100-300 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 2 950 000 forint,
- 301-500 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 6 500 000 forint,
- 501-1 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 10 000 000 forint,
- 1 001-2 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 20 000 000 forint,
- 2 001-3 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 44 000 000 forint,
- 3 001-5 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 112 000 000 forint,
- 5 001-10 000 fő lakosságszám közötti település esetében legfeljebb 181 000 000 forint,
- 10 000 fő feletti lakosságszámú település esetében legfeljebb 200 000 000 forint.
Az önkormányzat által a 2014. évi költségvetési törvény 3. melléklet 10.a) pontja szerinti és a
2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet II.10. pontja szerinti előirányzatból elnyert
támogatások összege és az e jogcímen igényelhető támogatás összege nem haladhatja meg a
lakosságszám szerinti támogatás kétszeresét.
A támogatás összegének meghatározása a 2013. január 1-jei lakosságszám alapján történik.
A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem
idegeníthető el.
A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
dönt. A vissza nem térítendő támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben
történik.
9. Az egy és két számjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának
támogatása
Előirányzat:
500,0 millió forint
Az előirányzat Budapest Főváros Önkormányzata területén lévő egy és két számjegyű országos
főközlekedési utak karbantartásának támogatására szolgál. A vissza nem térítendő támogatás
50%-ának a folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik. A további részlet 2016.
évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az
előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol.
A támogatás felhasználási határideje – ideértve a 2016. november 15-éig el nem számolt
előleget is – 2017. december 31.
A nem európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikáért
felelős miniszter – mint támogató – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével a
támogatás részletszabályairól Budapest Főváros Önkormányzatával támogatási szerződést köt.
III. Önkormányzatok rendkívüli támogatása
Előirányzat:
25 000,0 millió forint
1. A települési önkormányzatok rendkívüli támogatást kivételes esetben, pályázat útján
igényelhetnek működőképességük megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető
helyzet elhárítása érdekében.
A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős
miniszter – tárcaközi bizottság javaslata alapján – a beérkező támogatási igények elbírálását
követően folyamatosan, de legkésőbb 2016. december 20-áig együttesen dönt.
A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás, melynek felhasználási határideje a folyósítást követő
harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelynek célja és
nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási
döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási
szerződést kössön a kedvezményezettel,
b) visszatérítendő támogatás, melynek visszafizetési határideje a miniszterek döntése szerinti
határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év november 30-a,
c) vissza nem térítendő támogatás a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény 45. §-a szerinti kifizetésekhez, melynek felhasználási határideje 2016.
december 31.
2. Az előirányzat szolgál a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok
adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, és a pénzügyi gondnok
díjára.
a) Visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi
önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az
egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául
szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a
kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára
vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a
helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.
b) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok
díjához költségvetési támogatás vehető igénybe. A pénzügyi gondnok díjának összege – az
általános forgalmi adóval együtt – legalább 800 ezer forint, legfeljebb 3 000 ezer forint.
A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre
emelkedését követően – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.
IV. Egyedi önkormányzati támogatások
Előirányzat:
2 575,8 millió forint
Az előirányzat szolgál a következő költségvetési támogatások 2016. évi ütemének forrásául:
a) legfeljebb 150,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-
Békásmegyer Önkormányzatát a békásmegyeri vásárcsarnok rekonstrukciójához,
b) legfeljebb 620,0 millió forint illeti meg Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék
Önkormányzatát a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal
összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján
a Normafa Park kiemelt beruházás megvalósításához,
c) legfeljebb 700,0 millió forint illeti meg Csurgó Város Önkormányzatát a Sótonyi
László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése céljára,
d) legfeljebb 500,0 millió forint illeti meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát – a
Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft.-n keresztül – a pécsi Zsolnay Kulturális
Negyed és a Kodály Központ üzemeltetéséhez és programjainak megvalósításához,
e) legfeljebb 605,8 millió forint illeti meg Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatát
a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési
beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásáról szóló 1056/2014. (II.
11.) Korm. határozat 5. pontja alapján a Veszprém Aréna építési beruházásával
összefüggő tőke és kamattörlesztő-részletek átvállalásához.
A támogatások felhasználásának részletes szabályairól – mint támogató – az érintett
önkormányzattal
- az
a)-c) pontok szerinti támogatások esetében a helyi önkormányzatokért felelős
miniszter,
- az
d) pont szerinti támogatás esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben,
- az
e) pont szerinti támogatás esetében a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a
sportpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben
köt támogatási szerződést.
Az
a)-c) pontok szerinti támogatásokra vonatkozó szerződések csak abban az esetben köthetők
meg, ha az érintett önkormányzat a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontjában
szereplő költségvetési támogatást – ideértve az V.4. pont alapján 2016-ban lehívott összeget is –
teljes egészében felhasználta, és arról legkésőbb 2016. november 15-éig elszámolt. Ebben az
esetben:
- a támogatás 50%-ának (a továbbiakban: előleg) folyósítása a szerződéskötést követő 30
napon belül történik és
- a további részletek 2016. évi – szerződés szerinti – folyósítására csak abban az esetben
kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb 2016.
november 15-éig elszámol.
A fenti szabályok alapján megköthető a szerződés azzal az önkormányzattal is, amely a számára
a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontja alapján járó költségvetési
támogatásra nem kötött szerződést.
Az
a)-c) pontok szerinti támogatások felhasználási határideje – ideértve a 2016. november 15-
éig el nem számolt előleget is – 2017. december 31.
Az
d)-e) pontok szerinti támogatások teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30
napon belül történik, felhasználási határideje 2016. december 31.
V. Önkormányzati elszámolások
Előirányzat:
15 157,9 millió forint
1.
Az önkormányzati elszámolások előirányzatát növeli
a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által
költségvetési évben visszafizetett támogatások összege,
b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi
önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett
összege,
c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett igénybevételi, kiegészítő és
késedelmi kamat összege,
d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások – a nem helyi önkormányzat részére
történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – lemondott
előirányzatának összege,
e) az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely nem illeti meg az átvevőt,
f) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló törvény 83.§ (6) bekezdésében
felsorolt kötelezettségek költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a
költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,
g) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter
együttes intézkedése esetén a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III. Önkormányzati
fejezeti tartalék jogcímének 2015. december 31-ei pozitív egyenlegének összege.
2. Az önkormányzati elszámolások előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által
igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott
időpontokban és esetekben – a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel
összefüggő előirányzat-növelés kivételével – pótigényelt előirányzat összege.
3. Az önkormányzati elszámolások előirányzat terhére a következő kifizetések teljesíthetők
a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok
részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,
b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi
önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,
c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi
önkormányzatokat megillető igénybevételi, késedelmi és kiegészítő kamat összege,
d) a helyi önkormányzatok által az államháztartásról szóló törvény 83.§ (6) bekezdésében
felsorolt, költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő
teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege.
4. Az előirányzat szolgál a 2015. évi költségvetési törvény 3. melléklet III.5. pontjában
szereplő azon költségvetési támogatások le nem hívott részének forrásául, amelyek esetében
2015. évben csak az előleg kifizetése történt meg. E támogatások 2016. évi folyósítására csak
abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a 2015. évben kapott támogatással (előleggel)
legkésőbb 2016. november 15-éig elszámol. A támogatás felhasználási határideje 2017. december
31.
5. Az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása által megvalósítandó
európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi
években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból adódó
fizetési kötelezettségek teljesítésére.
Az előirányzat 1-5. pontok szerinti célokra fel nem használt összegének felhasználására,
átcsoportosítására kizárólag az államháztartásért felelős miniszter engedélyével kerülhet sor.
VI. Vis maior támogatás
Előirányzat:
7 700,0 millió forint
A támogatás szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló
9/2011. (II.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes
természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni
vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy a helyi
önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló
épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi
szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául. A támogatás
felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a Rendelet rögzíti.
Kiegészítő szabályok:
1. A pályázatot
a) az I.1. pont szerinti jogcím esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter egyetértésével,
b) az I.2., I.8. és II.8. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi önkormányzatokért
felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
c) az I.3. pont szerinti jogcím esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért
felelős miniszter egyetértésével,
d) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter
a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős
miniszter egyetértésével,
e) az I.6. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével,
f) az I.7., II.3.
a), II.3.
b), II.3.
c) és III. pontok szerinti jogcímek esetében a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel
közösen,
g) a II.3. d) és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az államháztartásért felelős
miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a szociál- és
nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével,
h) a II.4. pont szerinti jogcím esetében az államháztartásért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter
egyetértésével,
i) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter a helyi
önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével
írja ki.
2. Az államháztartásról szóló törvény szerinti támogató
a) az I.3. pont szerinti jogcím esetében a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős
miniszter,
b) az I.5. és II.2. pontok szerinti jogcímek esetében a közlekedésért felelős miniszter,
c) az I.6., II.3.
d), II.4. és a II.7. pontok szerinti jogcímek esetében az
államháztartásért felelős miniszter,
d) a II.5. pont szerinti jogcímek esetében a kultúráért felelős miniszter.
3. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az
államháztartásról szóló törvény szerinti szabályozás alkalmazandó.
4. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény szabályait.
4. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
A központi alrendszer azon előirányzatai, melyek teljesülése módosítás nélkül
eltérhet az előirányzattól
1. A teljesülés külön szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól:
X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
A büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (20. cím, 2. alcím, 17.
jogcímcsoport)
Jogi segítségnyújtás (20. cím, 2. alcím, 18. jogcímcsoport)
Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése (20. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport)
Magán- és egyéb jogi személyek kártérítése (20. cím, 2. alcím, 28. jogcímcsoport)
XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja (34. cím, 1. alcím)
Különféle kifizetések (34. cím, 2. alcím)
Ágazati életpályák (34. cím, 3. alcím)
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
Állat, növény- és GMO-kártalanítás (20. cím, 6. alcím)
Uniós programok árfolyam-különbözete (20. cím, 7. alcím, 1. jogcímcsoport)
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Integrációs támogatás elismert menekültek, oltalmazottak részére (20. cím, 1. alcím, 61.
jogcímcsoport)
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Kárrendezési célelőirányzat (25. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)
Szervezetátalakítási alap (25. cím, 7. alcím, 3. jogcímcsoport)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Mecseki uránbányászok baleseti járadékainak és egyéb kártérítési kötelezettségeinek
átvállalása (21. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
Peres ügyek (25. cím)
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben
Uniós programok árfolyam-különbözete (2. cím, 14. alcím, 1. jogcímcsoport)
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Gyermekvédelmi Lakás Alap (20. cím, 17. alcím, 1. jogcímcsoport)
GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása (20. cím, 17. alcím,
7. jogcímcsoport)
Átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (20. cím, 55. alcím, 4. jogcímcsoport)
Családi támogatások (21. cím, 1. alcím)
Korhatár alatti ellátások (21. cím, 2. alcím)
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások (21. cím, 3. alcím)
Közgyógyellátás (21. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport)
XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Devizában fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (1. cím)
A forintban fennálló adósság és követelések kamatelszámolásai (2. cím)
Jutalékok és egyéb költségek (3. cím, 1. alcím)
Állampapírok értékesítését támogató kommunikációs kiadások (3. cím, 2. alcím)
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
Diákhitel 2 konstrukció kamattámogatása (28. cím)
Lakástámogatások (29. cím)
Szociálpolitikai menetdíj támogatás (31. cím)
Felszámolásokkal kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 4. jogcímcsoport)
Szanálással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 5. jogcímcsoport)
Egyéb vegyes kiadások (32. cím, 1. alcím, 11. jogcímcsoport)
1% SZJA közcélú felhasználása (32. cím, 1. alcím, 12. jogcímcsoport)
Mehib és Eximbank behajtási jutaléka (32. cím, 1. alcím, 19. jogcímcsoport)
Ügyfélnek visszajáró vámbiztosíték, egyéb vámvisszatérítések (32. cím, 1. alcím, 21.
jogcímcsoport)
Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés (32. cím, 1. alcím, 22.
jogcímcsoport)
Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás (32. cím, 1. alcím, 26. jogcímcsoport)
Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése (33. cím)
Pénzbeli kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
Az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás (34. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)
Nemzetközi pénzügyi intézmények felé vállalt kötelezettségek kiadásai (36. cím)
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez (37. cím)
Követeléskezelés költségei (41. cím)
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása (42. cím, 3. alcím)
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések (2. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoport)
Kezesi felelősségből eredő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)
Konszernfelelősség alapján történő kifizetések (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport)
Egyéb bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport)
Egyéb szerződéses kötelezettségek (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport)
Egyéb jogszabályból eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 8. jogcímcsoport)
Átváltoztatható kötvény kamatfizetése (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport)
ÁFA elszámolás (2. cím, 8. alcím)
XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
fejezetben
Bírósági döntésből eredő kiadások (2. cím, 3. alcím, 5. jogcímcsoport)
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
Álláskeresési ellátások (4. cím, 1. alcím)
Bérgarancia kifizetések (5. cím)
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
fejezetben
Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése (7. cím)
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
Öregségi nyugdíj (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
Hozzátartozói nyugellátás (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport)
Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai (2. cím, 4. alcím)
Vagyongazdálkodás (3. cím)
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP fejezetben
Csecsemőgondozási díj, Terhességi-gyermekágyi segély (2. cím, 2. alcím, 1.
jogcímcsoport)
Táppénz (2. cím, 2. alcím, 2. jogcímcsoport)
Kártérítési járadék (2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
Baleseti járadék (2. cím, 2. alcím, 5. jogcímcsoport)
Gyermekgondozási díj (2. cím, 2. alcím, 6. jogcímcsoport)
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások (2. cím, 2. alcím, 7. jogcímcsoport)
Gyógyfürdő és egyéb gyógyászati ellátás támogatása (2. cím, 3. alcím, 2. jogcímcsoport)
Anyatej-ellátás (2. cím, 3. alcím, 3. jogcímcsoport)
Utazási költségtérítés (2. cím, 3. alcím, 6. jogcímcsoport)
Sürgősségi ellátás EGT-n, Svájcon belül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 1. jogcím)
Sürgősségi ellátás EGT-n kívül (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 2. jogcím)
Külföldön történt speciális egészségügyi ellátások (2. cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 4.
jogcím)
Külföldön igénybevett Magyarországon nem elérhető egészségügyi szolgáltatások (2.
cím, 3. alcím, 7. jogcímcsoport, 5. jogcím)
Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 1. jogcím)
Postaköltség (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. jogcím)
Egyéb kiadások (2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport, 3. jogcím)
Gyógyszergyártók ellentételezése, elszámolási különbözet rendezése (2. cím, 4. alcím, 4.
jogcímcsoport, 5. jogcím)
Vagyongazdálkodás (3. cím)
2. Az előirányzat a Kormány jóváhagyásával túlléphető:
VIII. ÜGYÉSZSÉG fejezetben
Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata (3. cím, 4. alcím)
XI. MINISZTERELNÖKSÉG fejezetben
Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (30. cím, 5. alcím)
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
Peres ügyek (20. cím, 13. alcím)
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM fejezetben
NATO és EU felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának
kiadásai (NRF, Battle Group és DCM) (8. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport)
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás (20. cím, 1. alcím, 50.
jogcímcsoport)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Autópálya rendelkezésre állási díj (20. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport)
A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 5.
jogcímcsoport)
Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1. alcím, 6.
jogcímcsoport)
Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése (21. cím, 1.
alcím, 7. jogcímcsoport)
XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Beruházás ösztönzési célelőirányzat (7. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
Kötött segélyhitelezés (7. cím, 1. alcím, 2. jogcímcsoport)
Peres ügyek (7. cím, 5. alcím)
Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése (8. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport)
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás (20. cím, 2. alcím, 3.
jogcímcsoport)
Hit- és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatás (20. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport)
Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása (20. cím, 19. alcím, 1.
jogcímcsoport)
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI fejezetben
Átmeneti hulladék-közszolgáltatással kapcsolatos kiadások (32. cím, 1. alcím, 25.
jogcímcsoport)
LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP fejezetben
Start-munkaprogram (8. cím)
3. Ha az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében
illetve e támogatások folyósításának elmaradása esetén életbe lépő átcsoportosítási
szabályokra vonatkozó rendelkezésekben foglalt lehetőségek kimerültek, az együttes
eredeti támogatási előirányzat 30%-ával, e fölött a Kormány döntése alapján
túlléphető:
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM fejezetben
Uniós programok kiegészítő támogatása (20. cím, 4. alcím)
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM fejezetben
Szolidaritási programok (20. cím, 9. alcím)
Belügyi Alapok (20. cím, 20. alcím)
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (25. cím, 8. alcím)
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM fejezetben
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek (20. cím, 32. alcím, 27.
jogcímcsoport)
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK fejezetben
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (2. cím, 4. alcím)
Területi Együttműködés (2. cím, 5. alcím)
Egyéb uniós előirányzatok (2. cím, 6. alcím)
Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása (2. cím, 7. alcím, 8.
jogcímcsoport)
Tömegközlekedési hálózat továbbfejlesztésének támogatása (2. cím, 7. alcím, 11.
jogcímcsoport)
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok (2. cím, 9. alcím)
Európai Területi Együttműködés (2014-2020) (2. cím, 10. alcím)
Vidékfejlesztési és halászati programok (2. cím, 11. alcím)
Vidékfejlesztési Program (2. cím, 12. alcím, 1. jogcímcsoport)
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (2. cím, 12. alcím, 2. jogcímcsoport)
Uniós Programok ÁFA fedezete (2. cím, 13. alcím)
4. A nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyek évközi ellátás-emelése végrehajtásával
összefüggésben tételes elszámolás alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter engedélyével túlléphető:
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Folyósított ellátások utáni térítés (21. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport)
5. A pénzügyi tranzakciós illeték megfizetéséhez kapcsolódóan az államháztartásért
felelős miniszter engedélyével túlléphető a Dologi kiadások kiemelt előirányzat:
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM fejezetben
Magyar Államkincstár (8. cím)
6. A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlásával összefüggésben az
egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyével, az államháztartásért felelős
miniszter egyetértése mellett túlléphető:
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA fejezetben
Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlás kiadása (26. cím)
5. melléklet a 2015. évi …. törvényhez
Uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzatok a 2014-2020-as programozási időszakra
adatok euróban
Indikatív EU forráskeret a
Megnevezés
teljes időszakban
Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program
7 733 969 530
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
463 703 439
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
3 389 963 001
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program
3 331 808 225
Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Program
3 217 105 883
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
2 612 789 000
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program
794 773 905
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program
93 882 921
Vidékfejlesztési Program
3 455 336 493
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
39 096 293
Operatív Programok összesen
25 132 428 690
Belső Biztonsági Alap
61 493 119
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
24 113 477
Belügyi Alapok összesen
85 606 596
A kötelezettségvállalások megtételéhez a törvényben rögzített forint/euró árfolyam az irányadó.
6. melléklet a 2015. évi …. törvényhez
A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban,
valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok
2016. évben
Fizetési
Fizetési osztályok
fokozatok
A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
1.
69 000
77 000
78 000
79 000
89 000
122 000
127 000
129 500
142 000
154 500
2.
1,0175
1,0175
1,0200
1,0250
1,0275
1,0350
1,0350
1,0500
1,0450
1,0600
3.
1,0350
1,0350
1,0400
1,0500
1,0550
1,0725
1,0725
1,1000
1,1025
1,1350
4.
1,0525
1,0525
1,0650
1,0750
1,0900
1,1100
1,1100
1,1500
1,1675
1,2100
5.
1,0700
1,0700
1,0900
1,1000
1,1250
1,1475
1,1475
1,2000
1,2425
1,2850
6.
1,0875
1,0875
1,1125
1,1250
1,1600
1,1850
1,1850
1,2600
1,3175
1,3600
7.
1,1075
1,1075
1,1375
1,1525
1,1975
1,2225
1,2225
1,3350
1,3925
1,4200
8.
1,1275
1,1400
1,1625
1,1875
1,2350
1,2650
1,2725
1,4100
1,4675
1,4825
9.
1,1500
1,1725
1,1950
1,2250
1,2725
1,3075
1,3325
1,4850
1,5275
1,5450
10.
1,1725
1,2075
1,2300
1,2625
1,3100
1,3675
1,3950
1,5600
1,5875
1,6075
11.
1,1950
1,2425
1,2675
1,3000
1,3475
1,4275
1,4575
1,6250
1,6475
1,6700
12.
1,2175
1,2775
1,3050
1,3375
1,3775
1,4875
1,5200
1,6900
1,7075
1,7325
13.
1,2400
1,3125
1,3425
1,3750
1,4075
1,5475
1,5825
1,7550
1,7775
1,8025
14.
1,2625
1,3500
1,3800
1,4125
1,4425
1,6075
1,6450
1,8200
1,8475
1,8725
7. melléklet a 2015. évi…. törvényhez
Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok
és a magán köznevelési intézmények fenntartói
köznevelési feladatainak és a bevett egyházak
hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása
I. A PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT
KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ
ÁTLAGBÉR ALAPÚ TÁMOGATÁS
1. Az átlagbér alapú támogatás alapja
a) Az e törvény 40. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás
alapja – az óvoda, egységes óvoda-bölcsőde kivételével – az állami köznevelési
feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami
intézményfenntartó központ) által fenntartott általános iskolában, középiskolában,
szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában (a továbbiakban együtt: iskola),
kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási, valamint
pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás
és járulék.
b) Az e törvény 40. § (1) bekezdés
b) pontjában meghatározott átlagbér alapú támogatás
alapja – az óvoda kivételével – az állami intézményfenntartó központ által fenntartott
iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási
intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás
és járulék.
2. Az átlagbér alapú támogatás megállapítása
Az iskolában, kollégiumban, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási,
valamint pedagógiai szakszolgálati intézményben az átlagbér alapú támogatást
a) a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ
által fenntartott iskolával, kollégiummal, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-
oktatási intézménnyel a nevelési évben vagy a tanévben október 1-jén jogviszonyban álló
gyermekek, tanulók létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott
gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedesre kerekített finanszírozott
pedagóguslétszám szerint a 3-5. alpontok,
b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak – a
pedagógiai szakszolgálati intézmény kivételével – jogszabályban meghatározott
elismerhető létszáma alapján, figyelemmel az
a) pont szerinti gyermek és tanulólétszámra
3. alpont, 4. alpont
a), c)-d), f) pontjai
szerint kell megállapítani.
Az egy főre jutó átlagbér az iskolatípusra, kollégiumra, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményre, pedagógiai szakszolgálati intézményre számított, az
állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként
pedagógus-munkakörben, valamint nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatottak éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az annak
megfelelő létszámnak a hányadosa. A pedagógiai szakszolgálati intézmény nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma fenntartói
szinten nem haladhatja meg a pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus-
munkakörre megállapított finanszírozott létszám 8%-át.
3. A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és
közterhei elismert együttes összegének meghatározása
a) A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege
aa) általános iskolára 4 444 400 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 37 300 forint/számított
létszám/3 hónap,
ab) gimnáziumra 4 600 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ac) szakiskolára 4 600 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ad) speciális
szakiskolára (készségfejlesztő speciális szakiskolára, előkészítő
szakiskolára) 4 600 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ae) szakközépiskolára, nem szakképzési évfolyamon 4 600 100 forint/számított
létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
af) szakközépiskolára szakképzési évfolyamon 4 600 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ag) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való
részvétel esetében 4 331 800 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ah) alapfokú művészeti iskolára főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való
részvétel esetében 4 331 800 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
ai) művészeti szakközépiskolára 4 600 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
aj) kollégiumra 4 508 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 39 000 forint/számított
létszám/3 hónap,
ak) pedagógiai szakszolgálati intézményre 4 287 400 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 36 200 forint/számított
létszám/3 hónap,
al) gyógypedagógiai,
konduktív
pedagógiai
nevelési-oktatási
intézményre
4 600 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap,
am) köznevelési
intézményben
működő
utazó
gyógypedagógusi
hálózatra
4 600 100 forint/számított létszám/év,
pótlólagosan elismert összeg a 2016/2017. tanítási évre 40 800 forint/számított
létszám/3 hónap.
b) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert
összege 2 190 700 forint/számított létszám/év. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező,
a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat az
a) pont
szerint kell figyelembe venni.
c) Az Nkt. 2. § (3) bekezdés
b) pont
bd) alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot
ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát
közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege az
a)-
b) és d) pontban
meghatározottak 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide
nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén.
d) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a tárgyév
első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés
c)-
e) pontjai szerinti fokozatba besorolt,
2016. január 1-jén – 2016/2017-es tanévben 2016. október 1-jén – pedagógus-
munkakörben foglalkoztatott pedagógusoknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekmény
és az ahhoz kapcsolódó 27%-os mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és
szociális hozzájárulási adó elismert összege
– Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
= középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év,
– Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és
= középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év,
= mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év.
da) A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést
2014. december 31-éig szerezték meg.
db) Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót
azon pedagógusok után, akik a minősítést a 2015. évben szerezték meg.
4. A finanszírozott pedagóguslétszám és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak létszámának megállapításához szükséges – az óvoda,
egységes óvoda-bölcsőde kivételével – a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a
pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának
meghatározása
a) A tanulólétszám meghatározásánál a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali
oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót, továbbá a fejlesztő nevelésben-oktatásban
részt vevő tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát
kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a
kollégiumban ellátott – a nappali rendszerű iskolai oktatásban, vagy a nappali oktatás
munkarendje szerint oktatott – tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.
b) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja
szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási
intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által
pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra akkor
jogosult, ha
ba) a pedagógus végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott
képesítési előírásoknak,
bb) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai
nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai
programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.
c) A pedagógiai szakszolgálati intézményben az ellátott gyermekek, tanulók létszámát az
ellátott gyermekek, tanulók egy évre számított havonkénti átlaglétszámának éves
összesített, tízzel elosztott becsült létszáma alapján kell meghatározni. A heti ellátotti
létszám megállapításánál egy gyermek, tanuló csak egyszer vehető figyelembe tekintet
nélkül arra, hogy a hét egy vagy több napján, egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében
biztosították számára a jogszabályban megállapított szakmai követelményeknek megfelelő
ellátást. Új pedagógiai szakszolgálati intézmény esetén átlaglétszámként a becsült
létszámot kell alapul venni.
d) Az alapfokú művészetoktatásban azt a tanulót lehet egy főként figyelembe venni, akinek
a számára egy tanszak vonatkozásában legalább heti négy tanóra kerül megszervezésre.
Azokat a tanulókat, akik számára heti kettő vagy három tanóra kerül megszervezésre,
kettővel elosztva lehet figyelembe venni, más esetben a tanuló nem vehető figyelembe.
e) Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a
nappali munkarend szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy
pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két főként, a
mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral
küzdő vagy halmozottan fogyatékos tanulót három főként kell számításba venni, ha a
nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt történik. Ha a köznevelési intézmény a
sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló számára az egészségügyi, pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatást nem saját alkalmazottjával, hanem utazó
gyógypedagógusi hálózat igénybevételével láttatja el, az integráltan nevelt, oktatott sajátos
nevelési igényű gyermek, tanuló csak egy főként vehető figyelembe.
f) A gyermek- és tanulólétszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre
történik.
5. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározása
A finanszírozott pedagóguslétszám meghatározásához az állami intézményfenntartó központ
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolába,
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekeknek,
tanulóknak, továbbá kollégiumban elhelyezett tanulóknak és a pedagógiai szakszolgálati
intézmény által ellátott gyermekek, tanulók heti átlaglétszámának aránya köznevelési
intézménytípusonként:
a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
b) gimnáziumban – beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is –
12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
c) szakiskolában – beleértve a Köznevelési Hídprogramokat is – 12 fő tanulónként 1 fő
pedagógus,
d) szakközépiskolában, nem szakképzési évfolyamon 12,4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
e) szakközépiskolában, szakképzési évfolyamon 13,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
f) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti egyéni foglalkozás keretében való
részvétel esetében 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
g) alapfokú művészeti iskolában főtárgy szerinti csoportos foglalkozás keretében való
részvétel esetében 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
h) művészeti szakközépiskola
ha) párhuzamos oktatásában részt vevő 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
hb) szakképzési évfolyamán az Nkt. 27. § (9) bekezdése szerinti egyéni foglalkozás
keretében részt vevő 3,5 fő tanulóként 1 pedagógus,
hc) szakképzési évfolyamán legalább 4 főből álló csoportos foglalkozás keretében részt
vevő 8,5 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
i) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
j) pedagógiai szakszolgálati intézménynél
ja) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus,
további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő
pedagógus, további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus,
további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
jd) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-, illetve tanulólétszám alatt 1 fő
pedagógus, további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,
je) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő
nevelés együtt:
A
B
1.
Gyermek-, illetve tanulólétszám
Pedagóguslétszám
(fő)
(fő)
2.
1
1
3.
2-10
2
4.
11-20
4
5.
21-50
5
6.
51-100
6
7.
100 felett
10
jf) továbbtanulási,
pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás,
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek,
tanulók gondozása együtt:
A
B
1.
Gyermek-, illetve tanulólétszám
Pedagóguslétszám
(fő)
(fő)
2.
1-100
2
3.
101-500
5
4.
501-1000
7
5.
1001-2000
9
6.
2000 felett
12
k) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény
ka) óvodája esetében 4 fő gyermekként 1 fő pedagógus,
kb) általános iskolája esetében 3,7 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
kc) középiskolája esetében 6,2 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
kd) speciális szakiskolája és előkészítő szakiskolája esetében 6 fő tanulónként 1 fő
pedagógus, készségfejlesztő speciális szakiskolája esetében 4 fő tanulónként 1 fő
pedagógus,
ke) kollégiuma esetében 7,8 fő tanulóként 1 fő pedagógus,
l) fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben
3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
m) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus,
n) utazó gyógypedagógusi hálózat igénybevétele esetén a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs
foglalkoztatásának megtartására 39 ellátott gyermek- és tanulólétszám esetén 1 fő
pedagógus
után igényelhető az átlagbér alapú támogatás.
Ha az
a)-e) és
i) pont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási
feladatot, akkor a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevő tanulók tekintetében 8 fő
tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.
A pedagóguslétszám meghatározása fenntartónként, a nevelési évi, tanévi október 1-jei
gyermek-, illetve tanulólétszám (a költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján két
tizedesre történik.
II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY ÁLTAL
FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés
c) pontjában meghatározott támogatás fajlagos összege:
160 000 forint/gyermek, tanuló/év.
2. A gyermek-, illetve tanulólétszám meghatározásánál
a) óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén a gyermeket egy főként,
b) kollégium és iskola esetén – az alapfokú művészetoktatás kivételével – az I. pont
4. alpont
a) pontban leírtak szerint,
c) pedagógiai szakszolgálati ellátás esetén a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés,
oktatás és gondozásban, valamint a fejlesztő nevelésben részt vevőket az I. pont
4. alpont
c) pontban leírtak szerint
kell figyelembe venni.
3. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulót az átlagbér alapú támogatásnál
megadott tanulólétszámot öttel elosztva kell figyelembe venni.
4. A nemzetiségi önkormányzat a 2. alpont
a) pont szerinti gyermek- és tanulólétszám esetén
kizárólag a nemzetiségi nevelésben, oktatásban részt vevőt veheti figyelembe.
5. A működési támogatás megállapításakor a nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelési
évi, tanévi október 1-jei gyermek-, illetve tanulólétszámot (a költségvetési éven belül 8 és
4 havi létszám) két tizedesre kerekítve kell kiszámítani.
6. Ha az iskola büntetés-végrehajtási intézményben vagy javítóintézetben működik, a tanulók
után e támogatás nem igényelhető.
III. A KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYT FENNTARTÓ
SZERVEZETEK TANKÖNYVTÁMOGATÁSA
1. Az e törvény 41. § (1) bekezdés
d) pontjában meghatározott fenntartó
a) az Nkt. szerinti ingyenes tankönyvek biztosítása érdekében a nappali rendszerű általános
iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
feladatot ellátó általános iskola (a továbbiakban együtt: általános iskola)
aa) negyedik évfolyamán 2016. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók
létszáma alapján 12 000 forint/fő/év,
ab) első-harmadik évfolyamán, amennyiben a tanulók 2016. október 1-jei létszáma
meghaladja a 2015/2016-ös tanév első-harmadik évfolyamára beiratkozott tanulók
2015. október 1-jei létszámát, a többletlétszám alapján 12 000 forint/fő/év,
b) az
a) pont szerinti tanulók kivételével, az általános iskolával vagy középfokú iskolával
tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban és a külön jogszabályban
meghatározott normatív kedvezményekben részesülő tanulók 2016. október 1-jei létszáma
alapján 12 000 forint/fő/év
összegű tankönyvtámogatásra jogosult.
2. A tankönyvtámogatásokkal összefüggésben egy tanulót csak egy jogcímen lehet
figyelembe venni.
3. A tankönyvtámogatásokat az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján
2016. augusztus 25-éig folyósítja a kincstár.
IV. A BEVETT EGYHÁZ ÁLTAL AZ ÁLLAMI ISKOLÁBAN SZERVEZETT HIT- ÉS
ERKÖLCSTAN OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁS
1. Az e törvény 40. § (1) bekezdés
e) pont
ea) alpontjában meghatározott tankönyvtámogatást
a bevett egyház a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha
ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel.
2. A tankönyvtámogatás fajlagos összege
a) az 1-4. évfolyamon 980 forint/tanuló,
b) az 5-8. évfolyamon 1 270 forint/tanuló,
c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7-8. évfolyamon 1 580 forint/tanuló.
A támogatást az oktatásért felelős miniszter utalványozása alapján 2016. augusztus 25-éig
folyósítja a kincstár.
3. Az e törvény 40. § (1) bekezdés
e) pont
eb) alpontjában meghatározott támogatás
szempontjából elismert számított pedagóguslétszámot két tizedesre kell megállapítani a hit- és
erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 teljesített tanórával
számolva. A tanulók számának meghatározása a tanévi október 1-jei tanulólétszámok (a
költségvetési éven belül 8 és 4 havi létszám) alapján történik.
4. A támogatás összege
a) január-szeptember hónapokra 344 000 forint/hónap,
b) október-december hónapokra 355 400 forint/hónap,
amely a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbérének
és járulékának megfelelő összeg.
V. KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS AZ ÓVODAI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ
GYERMEKEK INGYENES ÉTKEZTETÉSÉHEZ
A 40. § (1) bekezdés
f) pontjában meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az
óvodai ellátásban részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdés
a) pontja szerint a
gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.
A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400 forint/fő/év.
VI. KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYOK
1. Az átlagbér alapú támogatás a személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó 27%-os
mértékkel számított munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez,
a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint
felújítási kiadások finanszírozására használható fel a felújítási hitel felvétele és törlesztése
kivételével. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként
foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák,
szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a
továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott
alkalmazotti arány mértékéig használható fel.
2. A fenntartó az I. és III. pontban meghatározott támogatásokat – azok folyósítását követő
15 napon belül – az általa fenntartott nevelési-oktatási, pedagógiai szakszolgálati
intézménynek átadja úgy, hogy az általa fenntartott valamennyi nevelési-oktatási-, pedagógiai
szakszolgálati intézmény kiegyensúlyozott működését biztosítsa.
3. A 2. alpontban meghatározott átadási kötelezettséget csökkenti a nevelési-oktatási,
valamint pedagógiai szakszolgálati intézménynek már megelőlegezett, átadott összeg.
4. Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás az iskolai rendszerű szakképzésben
részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen – közismereti,
szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben – töltött kötelező óraszáma alapján
számított létszám alapján igényelhetők. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés
alapján részt vevő tanulók a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának
arányában vehetők figyelembe. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok
megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell
számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható
létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a
kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.
5. Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy
egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola
fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján járó időarányos részére
az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult
támogatásra.
6. A támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt
megalapozó tanügyi okmányokra, vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra,
analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell
venni az Nkt., a szakképzésről szóló törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt
előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy
osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.
7. A támogatás igénylésénél a gyermek, tanuló akkor vehető figyelembe sajátos nevelési
igényű gyermekként, tanulóként, ha a köznevelési intézmény alapító okirata, jogerős
működési engedélye meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is, és
a szakvélemény szerint kerül sor a gyermek, tanuló nevelésére, oktatására.
8. Nem igényelhető támogatás – függetlenül attól, hogy a fenntartó és a köznevelési
intézmény részt vesz az állami feladatellátásban vagy sem – az olyan tanuló után, aki
a) tandíjfizetésre kötelezett,
b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy a felnőttoktatásban más sajátos munkarend
szerint tanul,
c) a szakképzésről szóló törvény 29. §-a alapján az iskolai rendszerű szakképzésben való
ingyenes részvételre nem jogosult vagy
d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által
fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját,
e) akinek szünetel a tanulói jogviszonya,
f) aki externátusi ellátásban részesül az externátusi ellátásra tekintettel.
9. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén nem igényelhető támogatás
olyan gyermek után, aki tandíj fizetés mellett veszi igénybe az óvodai ellátást, vagy akinek a
jegyző vagy a fenntartó felmentést adott a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól.
10. A tanuló akkor vehető figyelembe a nemzetiségi nevelésben, oktatásban, ha
a) a nemzetiségi nevelési-oktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a
nemzetiségi feladatok ellátását, és annak formáját,
b) a nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban a gyermek szülőjének, gondviselőjének a
beiratkozáskor írásban benyújtott kérelme alapján vesz részt és
c) a nemzetiségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti
átcsoportosítása esetén is – a romani és beás nemzetiségi nyelvoktatás kivételével – csak
azok után a tanulók után vehetők figyelembe, akik az adott tanévben legalább heti három
órában tanulják a nemzetiségi nyelvet,
d) az iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre települési és területi
nemzetiségi önkormányzat, nincsen nemzetiségi szószóló és a fenntartó beszerezte az
országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát, amely szerint a nevelési-oktatási
intézmény nemzetiségi feladatot lát el.
11. A kiegészítő nemzetiségi oktatás keretében a vendégtanuló akkor vehető figyelembe egy
főként, ha a 10. alpont
a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek és nappali rendszerű
iskolai oktatásban rendelkezik tanulói jogviszonnyal. A felnőttoktatásban tanulói jogviszony
fennállásakor a tanuló abban a tanévben vehető utoljára figyelembe vendégtanulóként,
amelyben tankötelezettsége fennáll vagy életkora alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban
is részt vehetne. A sajátos munkarendben létesített tanulói jogviszony esetében a tanuló nem
vehető figyelembe vendégtanulóként.
12. A nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézménynek a tanügyi
nyilvántartásaival – beleértve a nyilatkozatokat, határozatokat is – kell igazolnia, hogy a
gyermeket, tanulót felvette, és biztosította részére az előírt szolgáltatások igénybevételét.
13. Ha a tanulónak térítési díjat kell fizetnie, az átlagbér alapú támogatás és a működési
támogatás megállapításánál és az arról történő elszámolásnál a tanuló akkor vehető
figyelembe, ha az iskola, a kollégium előírta és beszedte azt, függetlenül attól, hogy az adott
köznevelési intézmény, valamint fenntartója állami feladatellátásban részt vesz az vagy sem.
A térítési díj nem lehet kevesebb, mint a külön jogszabályban meghatározott alsó határ. Ha a
tanuló a térítésidíj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető oktatást jogszabály
rendelkezése alapján ingyenesen veheti igénybe, ezt a tényt fel kell tüntetni a törzslapján,
megjelölve a döntés alapjául szolgáló jogszabályt, továbbá nyilván kell tartania az ehhez és
egyéb kedvezmények igazolásához szükséges dokumentumokat. Ebben az esetben az átlagbér
alapú támogatás megállapításakor a tanulót figyelembe lehet venni. Az igénylési létszámba
nem számítható be az a gyermek, tanuló, akinek a nevelési-oktatási intézmény a külön
jogszabályban meghatározott térítési díj maximális mértékénél magasabb fizetési
kötelezettséget ír elő.
14. Az alapfokú művészetoktatási feladatot ellátó egységes iskola – beleértve a magyar
Waldorf-iskolák kerettanterve alapján oktató nevelési-oktatási intézményeket –
1-12. évfolyamos tanulóinak létszámát az alapfokú művészetoktatási támogatás
igénybevételéhez a finanszírozott pedagóguslétszám számításakor hárommal elosztva lehet
figyelembe venni. A Waldorf-iskolák 13. évfolyamos tanulói után nem igényelhető
átlagbéralapú és működési támogatás.
15. A támogatásokat, a működési támogatás kivételével, a folyósítás évében kell felhasználni.
A 40. § (1) bekezdés
d) és
f) pontja szerinti támogatást célhoz kötötten kell felhasználni.
16. Elszámolási szabályok:
a) A támogatások gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet
követő év március 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.
b) Az átlagbér alapú támogatás, a működési támogatás és az e törvény
40. § (1) bekezdés
f) pontja szerinti támogatás összesített egyenlegének rendezésére a
központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy
ba) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási
intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott – a gyermek-
és tanulóétkeztetést is figyelembe vevő – éves összesített működési és felújítási kiadást,
valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait
csökkenteni kell
baa) az Áht. 6. § (3) bekezdés
b)-d) pontja szerinti állami és települési
önkormányzati, a köznevelési ágazatban realizált bevételekkel és
bab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi
önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai
szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és
bb) a
ba) alpontban meghatározott számítás eredményének – az állam, illetve a települési
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati
intézménybe járó – egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből az
a) pont szerinti elszámolást is
figyelembe véve le kell vonni a kifizetett támogatások egy gyermekre, tanulóra jutó együttes
összegét.
17. Óvoda, egységes óvoda-bölcsőde esetén alkalmazni kell az I. pont 3. alpont
c) pontjában,
valamint a Kiegészítő szabályok 2-3., 6-7., 12., 15-16. alpontban foglaltakat.
18. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvodája esetén az óvodás gyermekek
létszámának meghatározásakor alkalmazni kell az e törvény 2.
melléklet II. pont 1. alpont
a) pontjában leírtakat, kivéve az Nkt. 47. § (7) bekezdésében foglaltakat. Ha a
gyógypedagógiai óvodában a gyermek napi ellátásának ideje
a) eléri a kilenc órát, akkor 1 főként,
b) ha eléri a 7 órát, de nem éri el a 9 órát, akkor 0,75-ös
c) ha nem éri el a 7 órát, akkor 0,6-os
szorzóval kell figyelembe venni.
19. Az I. pont 3. alpont
d) pont, valamint az e törvény 2.
melléklet II. pont 5. alpont szerinti
támogatás megállapításához az alkalmazottak és az óraadók személyes adatait tartalmazó
köznevelés információs rendszer személyi nyilvántartása alapján számított éves
átlaglétszámot kell érteni.
A Magyar Államkincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága a 40. §
(1) bekezdés
a) vagy
b) pontja szerint támogatásban részesülő fenntartók számára havi
ütemezésben – jogszabályban meghatározott fenntartói változásjelentéssel érintett utalásig e
törvény alapján – folyósítja a támogatást.
20. Az I. pont 3. alpont
d) pont és az e törvény 2.
melléklet II. pont 5. alpont szerinti
támogatás megállapításánál – a pedagógusok minősítési eljárása eredményeképpen – a
magasabb fizetési fokozatba besorolt pedagógus létszámot közalkalmazotti jogviszonyban
vagy munkaviszonyban foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma szerint kell
figyelembe venni.
21. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben foglalkoztatottak számított létszámán azok teljes munkaidőre átszámított
létszámát kell érteni, továbbá, ha munkakörük több köznevelési alapfeladat ellátásához is
kapcsolódik, az I. pont 3. alpont
a) pontjai közül azon jogcímen kell őket figyelembe venni,
ahol a legmagasabb az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók létszáma.
22. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak az I. pont
3. alpont
a) és
b) pont szerinti támogatásban elismert létszámuk együttes összege megegyezik
a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény
köznevelési
intézményekben
történő
végrehajtásáról
szóló
326/2013. (VIII. 30.) Korm.
rendelet
4.
mellékletében
meghatározott
finanszírozott
létszámmal.
8. melléklet a 2015. évi …. törvényhez
A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi közfeladatot
ellátó intézmény nem állami fenntartóját megillető támogatások
A központi költségvetés a nem állami szociális fenntartónak a következő támogatásokat
biztosítja.
I.
Szakmai dolgozók átlagbére alapján számított béralapú támogatása
SZAKMAI DOLGOZÓK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT ÖSSZEGE: 2 606 040
Ft/év/foglalkoztatott
A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjt. szociális ágazatban történő végrehajtását
szabályozó kormányrendelet, továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok
alapján elismert átlagbér alapú feladathoz kötött támogatást biztosít a bentlakást nyújtó
szociális – kivéve hajléktalanok átmeneti intézményei – és gyermekvédelmi szakellátási
intézmény nem állami fenntartói részére. Az átlagbér alapú támogatás a fenntartók által
fenntartott intézményben foglalkoztatott munkatársak béréhez, valamint az ehhez
kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény működésével
összefüggésben használható fel.
A támogatás éves összegének meghatározása
a) Az intézményekben ellátottak számának meghatározása
A nem állami szociális fenntartó jogszabályban meghatározottak szerinti igénylés
keretében adatot szolgáltat az általa fenntartott intézmények ellátotti létszámáról, amely
nem lehet több éves szinten a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám – amennyiben
a befogadott férőhelyszám alacsonyabb, akkor a befogadott létszám – 100%-nál. Az
ellátottak számának meghatározása során a tervezéskor az intézményben ellátottak éves
becsült gondozási napjainak számát 366-tal kell osztani, az elszámolásnál az ellátottak
gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok
számát 366-tal kell osztani.
b) A számított szakmai munkatárs létszám meghatározása
Gsz = L1/4
ahol:
Gsz = 2016. évre számított szakmai munkatársak létszáma két tizedesre kerekítve,
L
1 = adott évre az
a) alpont szerinti összes ellátotti létszám.
c) A szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatás éves összegének (T) meghatározása
T = Gsz*Ksz1*2 606 040
ahol:
Ksz1 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám,
szolgáltatásonként.
d) A nevelőszülői ellátás támogatása
T = (Nsz*Nszad ) + (Gsz*Ksz1*2 606 040)
ahol:
tervezésnél:
Nsz = nevelőszülők becsült létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban
szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal
kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális
hozzájárulási adóval számított összege* 366 nap
elszámolásnál:
Nsz = nevelőszülők éves átlagos létszáma, amely nem lehet több a szolgáltatói
nyilvántartásban szereplő létszámnál
NSzad = a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal
kapcsolatban megállapított kötelező minimális alapdíj harmincad részének szociális
hozzájárulási adóval számított összege * a nevelőszülői jogviszonyban töltött napok
számával, legfeljebb 366 nap
ahol:
a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött napok száma: az összes nevelőszülői
jogviszonyban töltött napok száma osztva az átlagos nevelőszülői létszámmal
A
B
C
D
E
Szorzó
1
Főtípus
Típus
Altípus
szám
Kiegészítő rendelkezések
(Ksz1)
S
idősek otthona (átlagos
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
2
z
1,00
o
c
ellátás)
idősek otthonát a Szoctv.-ben szabályozott módon tartanak
iál
fenn.
is
á
[
A támogatást igénybe vehetik azok a fenntartók, amelyek a
t
á
m
S
p
z
e
o
o
Szoctv.-ben szabályozott módon a Nemzeti Rehabilitációs és
n
c
lá
e
t
s
t
v
Szociális
Hivatal,
vagy
a
Pszichiátriai/Neurológiai
i
t
.
,
i
5
g
n
7
o
Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy
té
.
n
z
§
d
pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép
m
o
(
é
2
z
n
)
ás
súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező
y
b
t
e
e
i
demens betegek ellátását biztosítják. Az e pont szerinti
i
k
g
idősek otthona (demens
3
k
e
é
1,18
i
z
n
támogatás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2)
v
ellátás)
d
y
é
é
l
t
ő
e
s
bekezdése szerinti tartós bentlakásos intézményében és az
l
,
e
é
a
l
v
l
emelt
színvonalú
férőhelyen
ellátott,
a
Nemzeti
h
e
á
l
a
t
]
á
j
.
l
s
Rehabilitációs
és
Szociális
Hivatal,
vagy
a
é
k
t
Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott
alan
demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter
o
k
szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló
szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
A támogatás az idősek otthonaiban a 2007. december 31-én
hatályos Szoctv. 117/B. §-a alapján emelt színvonalú
idősek otthona (emelt
4
0,19
körülményeket és szolgáltatásokat biztosító, 2007. december
szintű ellátás)
31-én a működési engedélyben meghatározott férőhelyen
gondozott – a 3. altípus szerint súlyos demens betegnek nem
minősülő – ellátottak után illeti meg a fenntartót.
pszichiátriai betegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
5
1,22
otthona
pszichiátriai betegek otthonát, intézményenként legalább 10
férőhellyel tartják fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
6
szenvedélybetegek otthona
1,22
szenvedélybetegek otthonát, intézményenként legalább 10
férőhellyel tartják fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
fogyatékos személyek
7
1,22
fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és
otthona
halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
8
hajléktalanok otthona
1,00
Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalanok otthonát
tartanak fenn.
pszichiátriai betegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
9
1,22
rehabilitációs intézménye
pszichiátriai
betegek
rehabilitációs
intézményét,
reh
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
abi
szenvedélybetegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
10
li
1,22
tá
rehabilitációs intézménye
szenvedélybetegek
rehabilitációs
intézményét,
ció
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
s in
fogyatékos személyek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek
11
té
1,22
zm
rehabilitációs intézménye
fogyatékos
személyek
rehabilitációs
intézményét,
én
intézményenként legalább 10 férőhellyel tartják fenn.
y
hajléktalan személyek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
12
1,00
rehabilitációs intézménye
Szoctv.-ben szabályozott módon hajléktalan személyek
rehabilitációs intézményét tartanak fenn.
fogyatékos személyek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
13
0,96
rehabilitációs célú
Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő fogyatékosok rehabilitációs
lakóotthona
célú lakóotthonát üzemeltetnek.
l
fogyatékos személyek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
a
14
k
1,27
ó
ápoló-gondozó célú
Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő ápoló-gondozó célú
o
tth
lakóotthona
lakóotthont üzemeltetnek.
o
n
pszichiátriai betegek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
15
o
k
0,96
rehabilitációs célú
Szoctv. 85/A. §-ának megfelelő pszichiátriai betegek
lakóotthona
rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
szenvedélybetegek
A támogatásra jogosultak azok a fenntartók, amelyek a
16
0,96
rehabilitációs célú
Szoctv.
85/A.
§-ának
megfelelő
szenvedélybetegek
lakóotthona
rehabilitációs célú lakóotthonát üzemeltetnek.
i
á
n
t
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
17
t
m
é
időskorúak gondozóháza
1,00
z
e
m
n
Szoctv.-ben szabályozott módon időskorúak gondozóházát
e
é
t
n
i
tartanak fenn.
y
e
e
lh
k
fogyatékos személyek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
18
e
l
1,11
y
Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékos személyek
e
gondozóháza
zé
gondozóházát tartanak fenn.
st n
pszichiátriai betegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
y
19
ú
1,11
j
Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai betegek
t
átmeneti otthona
ó
átmeneti otthonát tartanak fenn.
szenvedélybetegek
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
20
1,11
átmeneti otthona
Szoctv.-ben
szabályozott
módon
szenvedélybetegek
átmeneti otthonát tartanak fenn.
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
támogatott
Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott
lakhatás fogyatékos
1,35
21
lakhatást fogyatékos személyek részére. A támogatás azonos
személyek részére
időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i)
tá
alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
m
o
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
g
a
támogatott lakhatás
to
Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott
t
pszichiátriai betegek
0,96
22
t l
lakhatást pszichiátriai betegek részére. A támogatás azonos
ak
részére
h
időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i)
atá
alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
s
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
támogatott lakhatás
Szoctv. 75. § (1) bekezdése alapján tartanak fenn támogatott
0,96
23
szenvedélybetegek részére
lakhatást szenvedélybetegek részére. A támogatás azonos
időszakban ugyanazon ellátott után a 2. melléklet III. 3. c)-i)
alpontok szerinti támogatással együtt nem vehető igénybe.
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
igénybe, azok után a – gyámhatósági határozattal nevelésbe
nevelőszülőnél biztosított
24
1,31
vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett – 3-17 éves
otthont nyújtó ellátás
gyermekek után, akik nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre
és nem minősítették őket különleges vagy speciális ellátási
szükségletűnek.
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
igénybe
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a Gyvt. 53. §
G
(2) bekezdés ab) pontja szerinti 0-3 éves életkorú
y
erm
különleges szükségletű gyermekek,
ek
b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar
v
é
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
d
ele
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
m
nevelőszülőnél biztosított
különleges szükségletű gyermekek,
[
25
G
o
gyermekvédelmi
1,57
y
tt
c) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a
v
h
különleges ellátás
t
o
.
n
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
1
t
5
.
n
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
§
y
ú
(
j
(2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges szükségletű
3
tó
)
b
e
gyermekek
e
ll
k
á
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
e
tá
z
s
d
A nevelőszülénél biztosított különleges ellátás támogatására
és a
való jogosultság megalapozásához a kora miatt különleges
) é
ellátást igénylő gyermek esetében a gyermekvédelmi
s b)
szakértői bizottság szakmai véleménye nem szükséges.
po
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
n
tja
igénybe
]
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
nevelőszülőnél biztosított
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
26
gyermekvédelmi speciális
1,63
speciális szükségletű gyermekek,
ellátás
b) a gyámhatósági határozattal nevelésbe vett, a
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
(2) bekezdés b) pontja szerinti speciális szükségletű
gyermekek
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
A támogatást a nevelőszülői hálózatot fenntartó veheti
igénybe
a) az ideiglenes hatállyal elhelyezett nem magyar
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
nevelőszülőnél együttesen
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
biztosított gyermekvédelmi
27
1,63
kettős szükségletű gyermekek,
különleges és speciális
b)
gyámhatósági
határozattal
nevelésbe
vett,
a
ellátás
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
(2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű
gyermekek
után, ha a gyermekek nevelőszülőnél kerültek elhelyezésre.
gyermekotthonban
A támogatást a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó
28
biztosított otthont nyújtó
1,33
fenntartó veheti igénybe, azokra a – gyámhatósági
ellátás
határozattal nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal
elhelyezett – 3-17 éves gyermekekre, akik az általa
lakásotthonban biztosított
fenntartott gyermekotthonban, lakásotthonban kerültek
29
1,33
otthont nyújtó ellátás
elhelyezésre és nem minősítették őket különleges vagy
speciális szükségletűnek.
különleges
A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá
gyermekotthonban,
tartozó intézményében ellátott:
30
gyermekotthonban
1,50
– ideiglenes hatállyal elhelyezett a Gyvt. 53. § (2)
biztosított gyermekvédelmi
bekezdés ab) alpontja szerinti 0-3 éves életkorú
különleges ellátás
különleges szükségletű gyermekek,
– ideiglenes
hatállyal
elhelyezett
nem
magyar
különleges lakásotthonban,
állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság
lakásotthonban biztosított
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
31
1,50
gyermekvédelmi
különleges szükségletű gyermekek,
különleges ellátás
– nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a
Gyvt. 53. § (2) bekezdés aa) alpontja szerinti különleges
szociális törvény hatálya
szükségletű gyermekek
alá tartozó intézményben
után veheti igénybe.
32
1,50
biztosított különleges
A támogatás igénybevételének megalapozásához a kora
gyermekvédelmi ellátás
miatt különleges ellátást igénylő gyermek esetében a
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
nem szükséges.
speciális
gyermekotthonban,
A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá
33
1,55
gyermekotthonban
tartozó intézményében ellátott:
biztosított gyermekvédelmi
–
ideiglenes
hatállyal
elhelyezett
nem
magyar
speciális ellátás
állampolgárságú a gyermekvédelmi szakértői bizottság
speciális lakásotthonban,
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
34
lakásotthonban biztosított
1,55
speciális
szükségletű
gyermekek,
gyermekvédelmi speciális
– nevelésbe vett, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
ellátás
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján a
szociális törvény hatálya
Gyvt. 53. § (2) bekezdés b) pontja szerinti speciális
alá tartózó intézményben
szükségletű gyermekek
35
1,55
biztosított gyermekvédelmi
után veheti igénybe.
speciális ellátás
gyermekotthonban
együttesen biztosított
36
1,55
gyermekvédelmi
különleges és speciális
ellátás
lakásotthonban együttesen
37
biztosított gyermekvédelmi
1,55
különleges és speciális
ellátás
különleges
gyermekotthonban
38
1,55
A támogatást a fenntartó a Gyvt. vagy a Szoctv. hatálya alá
együttesen biztosított
tartozó intézményében ellátott:
gyermekvédelmi
a)
ideiglenes
hatállyal
elhelyezett
nem
magyar
különleges és speciális
állampolgárságú, a gyermekvédelmi szakértői bizottság
ellátás
különleges lakásotthonban
szakmai véleménye és a gyámhivatal határozata alapján
együttesen biztosított
39
kettős szükségletű gyermekek,
1,55
gyermekvédelmi
b)
gyámhatósági
határozattal
nevelésbe
vett,
a
különleges és speciális
gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleménye
ellátás
és a gyámhivatal határozata alapján a Gyvt. 53. §
speciális
(2) bekezdés c) pontja szerinti kettős szükségletű
gyermekotthonban
40
1,55
gyermekek
együttesen biztosított
után veheti igénybe.
gyermekvédelmi
különleges és speciális
speciális lakásotthonban
41
együttesen biztosított
1,55
gyermekvédelmi
különleges és speciális
szociális törvény hatálya
alá tartózó intézményben
42
együttesen biztosított
1,55
gyermekvédelmi
különleges és speciális
ellátás
Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal
Gyvt. 93. § (1) bekezdés
határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)-c)
a)-c) pontja alapján
43
1,31
pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti
nevelőszülőnél biztosított
utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal
utógondozói ellátás
felnőtt után, ha a fiatal felnőttet a gyámhivatal
nevelőszülőnél helyezte el.
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
u
vagy c) pontja alapján
t
44
ó
1,10
g
utógondozó otthonban
o
n
d
biztosított utógondozói
o
z
ellátás
ó
i el
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
l
Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal
átá
vagy c) pontja alapján
határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) vagy c)
s
45
gyermekotthonban,
1,10
pontjában meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti
lakásotthonban biztosított
utógondozói ellátásban részesített 18-25 éves korú fiatal
utógondozói ellátás
felnőtt után.
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
vagy c) pontja alapján
46
különleges és speciális
1,10
gyermekotthonban,
különleges és speciális
lakásotthonban biztosított
Gyvt. 93. § (1) bekezdés b)
47
vagy c) pontja alapján
1,15
külső férőhelyen biztosított
utógondozói ellátás
Gyvt. 93. § (1) bekezdés a)
Támogatás vehető igénybe a fenntartó által – gyámhivatal
pontja alapján biztosított
határozata alapján – a Gyvt. 93. § (1) bekezdés a) pontjában
48
0,88
utógondozói ellátás
meghatározott ok miatt, a Gyvt. 53/A. §-a szerinti
gyermekotthonban/lakás-
utógondozói ellátásban részesülő 18-22 éves korú, fiatal
otthonban, különleges
felnőtt után.
gyermekotthonban/
g
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
y
e
Gyermek
r
helyettes szülőnél
Gyvt.-ben
szabályozott
módon
átmeneti
gondozás
49
m
1,00
védelem
e
biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli
k
biztosított átmeneti ellátás
e
[Gyvt.
k
megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység
á
15. § (2)
tm
folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés,
e
bekezdés
n
illetve működési engedély alapján jogosultak, illetve a külön
e
gyermekek átmeneti
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
50
t
1,00
c) pontja]
i g
otthonában biztosított
Gyvt.-ben
szabályozott
módon
gyermekek
átmeneti
o
n
átmeneti ellátás
gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
d
o
z
családok átmeneti
A támogatást azok a fenntartók vehetik igénybe, amelyek a
51
ás
1,00
a
otthonában biztosított
Gyvt.-ben
szabályozott
módon
családok
átmeneti
átmeneti ellátás
gondozását biztosító intézményt tartanak fenn.
II.
A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak kiegészítő béralapú támogatása
A) GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS
MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK ÁTLAGBÉRÉNEK ELISMERT
KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA: 1 470 840 Ft/fő/foglalkoztatott
A központi költségvetés elismert átlagbér alapú feladathoz kötött kiegészítő támogatást
biztosít a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után a gyermekvédelmi szakellátási
intézmény nem állami fenntartói részére. A kiegészítő támogatás a fenntartók által
fenntartott intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak béréhez,
valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához jár, és az intézmény
működésével összefüggésben használható fel.
a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak elismert létszámának meghatározása
Gypl = L2/4 * Ksz2
ahol:
Gypl = az I. pontban elismert, Ksz
1 szorzószámmal korrigált szakmai munkatárs létszámon
belül elismert pedagógus létszám,
L
2 = szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám,
Ksz
2 = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatás biztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám,
intézménytípusonként
Intézménytípus
Szorzószám (Ksz2)
nevelőszülői hálózat
0,09
gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás
0,58
különleges gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás
0,75
speciális gyermekotthoni, lakásotthoni ellátás
1,42
utógondozó otthon
0,68
b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak átlagbére kiegészítő támogatásának számítása
T = Gypl * 1 470 840
B) GYERMEKVÉDELMI
SZAKELLÁTÁSI
INTÉZMÉNYBEN
PEDAGÓGUS
MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK MINŐSÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ
KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS
A központi költségvetés a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert
minősítés alapján a tárgyév első napján az Nkt. 64. § (4) bekezdés c) – e) pontjai
szerinti
fokozatba
besorolt,
2016. január
1-jén
pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott munkatársaknak az elnyert minősítéssel járó bérnövekményéhez és az
ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adójához támogatást nyújt, amelynek
elismert összege
a) Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lépés és
aa) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 384 000 forint/fő/év,
ab) mesterfokozatú végzettség esetén 421 000 forint/fő/év,
b) Mesterpedagógus, vagy Kutatótanár fokozatba lépés és
ba) középfokú- vagy alapfokozatú végzettség esetén 1 403 000 forint/fő/év,
bb) mesterfokozatú végzettség esetén 1 544 000 forint/fő/év.
A teljes összeg illeti meg a fenntartót azon pedagógusok után, akik a minősítést 2014.
december 31-éig szerezték meg.
Az összeg 11 havi időarányos része illeti meg 2016. február hónaptól a fenntartót azon
pedagógusok után, akik a minősítést 2015. évben szerezték meg.
Kiegészítő szabályok:
1) A pedagógus munkakörűek nyilvántartott létszáma alatt a gyermekvédelmi
szakellátási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak személyes
adatait tartalmazó köznevelés információs rendszere (KIR) személyi nyilvántartása
alapján számított éves átlaglétszámot kell érteni. A támogatással kapcsolatos
igénylésre, pótigénylésre, lemondásra, folyósításra, elszámolásra, ellenőrzésre és
visszafizetésre az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló
489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni.
2) A támogatást az e melléklet szerinti II. A) pont szerinti támogatásra is jogosult
fenntartó veheti igénybe.
III.
Kiegészítő szabályok
1. A nem állami szociális fenntartó a Kormány rendeletében meghatározott
adatszolgáltatási rend szerint szolgáltat adatot.
2. Gondozási napként egy ellátott egy napi intézményi ellátását kell figyelembe
venni, amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges
elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen –
egészségügyi vagy egyéb okból – távollévőket is figyelembe kell venni. Az
intézményi jogviszony egy évi folyamatos távollét esetén megszűnik.
3. Az intézményben a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdés b) pontja alapján az ellátottak
száma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban
meghatározott férőhelyszám 105%-át, éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-
át. A Gyvt. 100. § (5) bekezdése alapján az otthont nyújtó ellátás, utógondozói
ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon, utógondozó otthon által történő
biztosítása esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a
fenntartó által működtetett – a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott –
nevelőszülői, illetve gyermekotthoni összférőhelyszám 100%-át. Amennyiben a
befogadott férőhelyek száma alacsonyabb a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő
férőhelyszámnál e pont rendelkezéseit ahhoz viszonyítottan kell vizsgálni.
4. A támogatás igénybevételének feltétele az ellátottak adatainak – a Szoctv. 20/C. §
(1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti –
nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési
kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a nem állami szociális
fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vettek ellátását az
időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
5. A támogatást az a nem állami szociális fenntartó veheti igénybe, amely
a) az adott szolgáltatás tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba be van jegyezve
és
b
) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális,
gyermekjóléti
szolgáltatóra,
intézményre,
hálózatra,
ellátotti
létszámra,
férőhelyszámra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is
jogosultak.
6. A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények
(szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs intézménye, rehabilitációs lakóotthona)
esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.
7. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a
következő sajátos szabályok vonatkoznak:
a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi
napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban
részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást
biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy
vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a
40. § (1) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra jogosult,
b) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az
intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz
kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy
nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 40. § (1) bekezdés a), c) és f)
pontja szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 40. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
támogatásra jogosult.
8. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is ugyanabban – az e
melléklet szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139.
§ (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (e melléklet alkalmazása során a
továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – szociális,
gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatásban részesül, a támogatás
szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető
figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 4. pont szerinti időszakos
jelentést.
9. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető
figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális
szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén.
IV.
Szociális ágazati pótlék
A központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő
végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a
szerinti, 2016. január-december hónapokban kifizetendő ágazati pótlékhoz és annak közterheihez,
ha a fenntartó
a) a 41. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint támogatásban részesül, vagy
b) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló
kormányrendelet alapján támogatásban részesül és érvényes támogatási szerződéssel
rendelkezik arra az időszakra, amelyre támogatást igényel, vagy
c) családsegítő szolgáltatás és/vagy gyermekjóléti szolgáltatás ellátására valamely települési
önkormányzattal 2016-ra érvényes – a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti –
ellátási szerződéssel rendelkezik, az érvényességének időtartama alatt. .
A támogatás éves összegének meghatározása
T= Plsz * Kjtvhr. 15/A. §-a szerinti pótlék összege fizetési fokozatonként és fizetési
osztályonként *12*1,27, de legfeljebb a kifizetett ágazati pótlék és annak a szociális
hozzájárulási adója, ahol
Plsz= az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak száma, amely a támogatás
igénylésekor az ágazati pótlékra jogosult foglalkoztatottak éves becsült átlaglétszáma
fizetési fokozatonként és fizetési osztályonként; a támogatás elszámolásakor a
foglalkoztatottak éves tényleges átlaglétszáma fizetési fokozatonként és fizetési
osztályonként.
Az ágazati pótlék igénylésére, pótigénylésére, lemondására, folyósítására, elszámolására,
ellenőrzésére és visszafizetésére az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013.
(XII. 18.) Korm. rendelet 1-26.§-át kell alkalmazni,
Kiegészítő rendelkezések:
1. A nem állami szociális fenntartó a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a
szerinti ágazati pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a
foglalkoztatott számára.
2. Nem nyújtható támogatás az ágazati pótléknak a Kjtvhr. 5. számú mellékletében
meghatározott összegén felül nyújtott összege és annak közterhei kifizetéséhez.
3. A támogatás kizárólag a 2016. évben ágazati pótlékra kifizetett, továbbá annak
ténylegesen megfizetett közterheire használható fel. A támogatás terhére más jogcímen
kifizetés nem teljesíthető.
V.
A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkezetése
A 41. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartót kiegészítő támogatás illeti meg az általa
étkeztetett, bölcsődei ellátásban részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a) pontja szerint a
gyermekétkeztetést ingyenesen igénybe vevő gyermekek után.
A kiegészítő támogatás fajlagos összege 28 400/fő/év.
9. melléklet a 2015. évi … törvényhez
A támogató szolgáltatás, a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás, a
szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, a szenvedélybetegek részére
nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, a Biztos Kezdet Gyerekház, az utcai szociális munka, a
krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési
támogatás
A támogató szolgáltatás, a pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás,
a
szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, a szenvedélybetegek részére
nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, a Biztos Kezdet Gyerekház, az utcai szociális munka, a
krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját, az általa fenntartott
szolgáltatásra tekintettel, a szolgáltatás működési, fenntartási költségeihez - különösen az
alkalmazottak személyi juttatásaihoz, a működtetés dologi költségeihez és az ezekhez
kapcsolódó közterhekhez, valamint felhalmozási kiadásokhoz – költségvetési támogatás illeti
meg.
A támogatás meghatározása:
T=AT+ (Fe*Tt)
ahol:
AT= alaptámogatás
1) támogató szolgáltatás: 3 000 000 Ft/év/szolgáltatás
2) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi ellátás: 2 000 000 Ft/év/szolgálat
3) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátás: 2 000 000 Ft/év/szolgálat
4) szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás:7.500.000 Ft/év/szolgálat
5) utcai szociális munka: 6.500.000 Ft/év/szolgálat
6) Krízisközpont
a) Krízisközpont 6.000.000 Ft/év/szolgálat
b) Félutasház 4.000.000 Ft/év/szolgálat
c) Titkos Menedékház 16.000.000 Ft/év/szolgálat
7) Biztos Kezdet Gyermekház: 6.245.115 Ft/év/gyermekház
Fe = feladategység
1) támogató szolgáltatás esetén a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt
szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult
személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása
közben megtett 5 kilométer,
2) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön
jogszabályban foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10
kódkönyv F 00-09 vagy 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott,
3) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén a külön jogszabályban
foglaltak szerint egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19
diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és
viselkedési
zavarokban
-
különösen
játék-
vagy
munkaszenvedélyben,
társfüggőségben - szenvedő ellátott,
Tt = teljesítmény támogatás
1) támogató szolgáltatás: 1.800 Ft
2) pszichiátriai- és szenvedélybetegek betegek részére nyújtott közösségi ellátás: 150.000
Ft
Igénylésnél: a feladatmutatók tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv 58/A. § (2) - (2b)
bekezdése és (2c) bekezdés c) pontja , illetve a Gyvt 145 § (2)-(2b) bekezdés és a (2c)
bekezdés c) pontja alapján befogadott feladatmutató.
Elszámolásnál: a teljesített feladatmutató, de legfeljebb a befogadott feladatmutató
Kiegészítő rendelkezések:
1
halmozott fogyatékosság: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés
f)-g)
pontja szerinti fogyatékosság, valamint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító
betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet (a
továbbiakban: R.) 1. számú melléklet M) pont 1. alpontja szerinti fogyatékosság, továbbá ha
az ellátottnak az R. 1. számú melléklet K) pont 1. alpontja, 2. alpontja, vagy az L)-N)
pontjában foglalt fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van;
2
. autizmus: a Fot. 23. § (1) bekezdés
d) pontja szerinti fogyatékosság, valamint az R. 1.
számú melléklet N) pont 1. alpontja szerinti fogyatékosság;
3
. kötelezően teljesítendő feladatmutató: támogató szolgáltatás esetén évi 3000 feladategység,
közösségi alapellátások esetén éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén
ezek időarányos része;
4.
A teljesített feladatmutató meghatározása során nem vehető figyelembe
a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10
kódkönyv F 20-29 vagy 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített
feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető
feladatmutató 10 százalékát,
b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10
kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített
feladatmutató, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető
feladatmutató 30 százalékát,
c) támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az
ellátottal teljesített feladatmutató, aki ugyanazon a napon az Szt. 20/C. § (2)
bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
ca) gyermekjóléti alapellátásban - a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével -,
cb) szociális szakellátásban – az éjjeli menedékhely kivételével – vagy
cc) gyermekvédelmi szakellátásban
is részesül, az 5. és a 6. pontban meghatározott kivételekkel.
5.
A támogató szolgáltatás szállítási szolgáltatásával és a szállítási szolgáltatáshoz
kapcsolódó személyi segítéssel teljesített feladatmutató meghatározása során figyelembe kell
venni az azzal az ellátottal teljesített feladatmutatót, aki ugyanazon a napon
a) gyermekjóléti alapellátásban,
b) fogyatékos személyek gondozóházában, időskorúak gondozóházában, idősek
otthonában, fogyatékos személyek otthonában, fogyatékos személyek rehabilitációs
intézményében, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy
fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában bentlakásos szociális
intézményi ellátásban,
c) támogatott lakhatásban,
d) otthont nyújtó ellátásban vagy
e) utógondozói ellátásban, utógondozásban
is részesül.
6. Közösségi alapellátás esetén figyelembe kell venni az azzal az ellátottal teljesített
feladatmutatót, aki ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú
lakóotthonában vagy szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában bentlakásos
szociális intézményi ellátásban is részesül.
7
. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz
a) pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy
b) szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást,
az adott napon a vele teljesített feladatmutatót annál az engedélyesnél kell figyelembe venni,
amely az ellátott után - a szolgáltatások igénybe vevőinek az Szt. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt.
139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási
rendszerben - az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.
8.
Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1200 feladategységet, nem egész évben
történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány
feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással
teljesített feladatmutató nem vehető figyelembe a teljesített feladatmutató meghatározása
során.
9.
Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka
esetén a működési támogatás alapjául szolgáló ellátási területhez tartozó települések állandó
lakosainak száma összesen nem lehet kevesebb 30 000 főnél.
10. Az e melléklet szerinti
támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a
Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdései, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdései szerinti -
nyilvántartásba vétele, valamint a külön jogszabály szerinti időszakos jelentési kötelezettség
teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a
nyilvántartásba vettek ellátását az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte. Ha a
települési önkormányzatok egymás közötti és körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-
átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszköz-átadással, - átvétellel
egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos
jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
11. Ha a támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások esetén
a) a kötelezően teljesítendő feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi alaptámogatás
arányos részét,
b) az igényelt feladatmutatót nem teljesítik, a tárgyévi teljesítménytámogatás arányos
részét
vissza kell fizetni.
12. Ha alacsonyküszöbű ellátás és utcai szociális munka esetén a szolgáltatást nem nyújtják a
támogatás alapjául szolgáló ellátási terület egészén, vagy nem látják el valamennyi feladatot,
a tárgyévi támogatás arányos részét vissza kell fizetni.
13. Ha krízisközpont, félutas ház vagy titkos menedékház esetén nem nyújtják valamennyi
szolgáltatást, a tárgyévi támogatás időarányos részét vissza kell fizetni.
14. Ha a Biztos Kezdet Gyerekházban a szolgáltatást adott hónapban átlagosan heti
a) ötnél kevesebb gyermek veszi rendszeresen igénybe olyan településen, ahol legfeljebb
ezer állandó lakos él,
b) hétnél kevesebb gyermek veszi rendszeresen igénybe olyan településen, ahol ezernél
több, de legfeljebb kétezer állandó lakos él,
c) tíznél kevesebb gyermek veszi rendszeresen igénybe olyan településen, ahol
kétezernél több állandó lakos él, a tárgyévi támogatás adott hónapra számított részét
vissza kell fizetni.
15. A támogatások kizárólag a támogatás céljaként meghatározott feladatokra használhatók
fel. Ha a támogatás egy részét nem a szolgáltató működési kiadásaira fordították, a
jogellenesen felhasznált támogatást vissza kell fizetni.
16. 2016. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe – a
rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül – törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az
a támogató szolgáltatás, közösségi ellátás és utcai szociális munka, valamint támogató
szolgáltatás és közösségi ellátások, krízisközpont, félutas ház és a Biztos Kezdet Gyerekház
esetén az a feladatmutató, amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos finanszírozási
szerződés alapján támogatásra jogosult. Amennyiben a Szoctv. 58/A. § (2) - (2b) bekezdése és
(2c) bekezdés c) pontja, illetve a Gyvt. 145. § (2)-(2b) bekezdés és a (2c) bekezdés c) pontja
alapján befogadott feladatmutató alapján 2016-ban új kapacitás került is befogadásra került, a
szolgáltató a szolgáltató a befogadás időpontjától jogosult támogatásra.
17. A Szoctv. 58/A. § (2) - (2b) bekezdése és (2c) bekezdés c) pontja, illetve a Gyvt. 145. §
(2) - (2b) bekezdés és a (2c) bekezdés c) pontja alapján befogadott feladatmutatókat a
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szolgáltatásonként a döntést követő 5 napon belül
átadja a Kincstárnak.
18.
Önkormányzati fenntartókra vonatkozó speciális szabályok
a) Az önkormányzatok a támogatást a 2. melléklet Kiegészítő szabályok 2. pontja alapján
igénylik és módosítják, amely során az Ávr. 103. §, 105-105/A. §-ait kell alkalmazni.
b) Ahol e melléklet a támogatás, vagy annak időarányos része visszafizetéséről szól, ott
az önkormányzati fenntartók esetén a nettó finanszírozás keretében folyósított
támogatásokra vonatkozó, az Ávr. 113. §-ában rögzített szabályok alapján kell eljárni.
c) A támogatások elszámolása során kizárólag a 41.§ (7) bekezdés a-h) pontjai szerinti
szolgáltatásokhoz kapcsolódó kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők
figyelembe.
10. melléklet a 2015. évi .... törvényhez
Beruházási Alap
millió forintban
KIADÁS:
99 663,1
XI. MINISZTERELNÖKSÉG
Nemzeti Hauszmann Terv (30. cím, 1. alcím, 75. jogcímcsoport)
1 000,0
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztése (20. cím, 39. alcím, 1.
2 940,0
jogcímcsoport)
Nemzeti Stadionfejlesztési Program tartalékkerete (20. cím, 39. alcím, 16. jogcímcsoport)
83,2
Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatása (20. cím, 39. alcím, 17. jogcímcsoport)
35 888,5
Székesfehérvári Sóstói Stadion fejlesztésének támogatása (20. cím, 39. alcím, 22. jogcímcsoport)
4 263,0
Diósgyőri Stadion fejlesztésének támogatása (20. cím, 39. alcím, 23. jogcímcsoport)
2 646,0
XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása (20. cím, 24. alcím, 18.
4 020,6
jogcímcsoport)
Kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatása (20. cím, 24. alcím, 36.
852,5
jogcímcsoport, 1. jogcím)
MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása (20. cím, 25. alcím, 15.
2 280,0
jogcímcsoport)
Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése (20. cím, 25. alcím, 19.
3 230,0
jogcímcsoport)
Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis (20. cím, 50. alcím, 1. jogcímcsoport)
4 000,0
Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása (20. cím, 50. alcím, 7. jogcímcsoport)
19 119,4
A debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése (20. cím,
2 400,0
55. alcím, 11. jogcímcsoport)
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 2.
11 800,0
jogcím)
Budapesti konferencia-központ megvalósítása (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 5. jogcím)
1 800,0
A Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások
1 389,9
megvalósítása (2. cím, 1. alcím, 1. jogcímcsoport, 6. jogcím)
Nemzeti Lovarda fejlesztésével kapcsolatos kiadások (2. cím, 1. alcím, 8. jogcímcsoport)
1 500,0
A Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ létrehozásával
450,0
kapcsolatos kiadások (2. cím, 1. alcím, 9. jogcímcsoport)
BEVÉTEL:
99 663,1
XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyes értékesítési és hasznosítási bevételei
99 663,1
A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ
ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2016. ÉVBEN
I. A kormányzat gazdaságpolitikája
A kormányváltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, az
államadósság csökkentése, a költségvetési hiány 3% alatt tartása, a versenyképesség
javítása és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. Ennek érdekében a
Kormány 2010 óta jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre, többek között a
munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás
területén.
Az eredmények azt mutatják, hogy a költségvetési és pénzügyi egyensúly
helyreállítására, az államadósság csökkentésére, valamint a munkaerőpiac keresleti és
kínálati alkalmazkodására, a gazdasági növekedés újraindítására irányuló törekvések
már meghozták az elvárt pozitív fordulatot. Az elért eredmények jelentőségét
bizonyítja, hogy 2010 első negyedévéhez képest 440 ezer fővel bővült a
foglalkoztatottak száma, a gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozott és
Magyarország 2013 júniusában kikerült a 2004 óta fennálló túlzottdeficit-eljárás alól.
A Kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi
piacok is elismerik. Ennek kézzelfogható jele, hogy az államadósság finanszírozási
költsége számottevően csökkent, és az állampapírhozamok is rekord alacsony szintre
süllyedtek az elmúlt időszakban.
Egy sikeres gazdasághoz nemcsak az állam adósságának leépítésére van szükség,
hanem a magánszektor adósságát is egészséges szintre kell csökkenteni. Elmondható,
hogy a lakossági megtakarítások emelkednek, a fizetési mérleg egyenlege pedig
tartósan pozitív tartományba került, azaz több árut és szolgáltatást exportálunk, mint
amennyit behozunk az országba. Mindez erősíti az itthon működő vállalkozásokat, a
gazdaság teljesítményét.
A fegyelmezett fiskális politika, a külső egyensúly jelentős javulása, az állam és a
háztartások eladósodottságának mérséklődése mind hozzájárult ahhoz, hogy a magyar
gazdaság immár fenntartható növekedési pályára állt.
A legfrissebb makrogazdasági adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdaság
2013-ban beindult növekedése tovább erősödött és tartóssá vált, így kialakult egy
egészségesebb, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet. Ezt mutatja, hogy
2014-ben 3,6%-kal nőtt a GDP.
A növekedést nagymértékben támogatja, hogy a kormányzati intézkedések
következtében a lakosság rendelkezésre álló jövedelme emelkedést mutat, élénkítve
ezzel a fogyasztást. A lakosság keresletnövekedését segíti a rezsicsökkentés, a
devizahitelesek terheinek csökkentése, a reálbérek és a reáljövedelmek emelkedése az
alacsony inflációs környezetnek köszönhetően, továbbá a foglalkoztatás növekedése. E
kedvező hatások előretekintve tovább erősödhetnek, támogatva ezzel a háztartások
fogyasztásának bővülését.
A fogyasztási kereslet fellendülése mellett a beruházások alakulása is növekedést
mutat, amit az építőipar felfutása, az uniós források, az alacsony hozamkörnyezet, a
Növekedési Hitelprogram és a vállalati szektor erőteljes aktivitása egyaránt
támogatott.
A magyar exportteljesítmény szintén kiváló volt 2014-ben. Ebben jelentős szerepet
játszik a járműgyártás, valamint a kapcsolódó beszállítói hálózat folyamatosan bővülő
kibocsátása és a kapacitásbővítések. A kedvező külkereskedelmi folyamatok idén is
fennmaradnak, így az év egészében a nettó export pozitívan járulhat hozzá a gazdasági
növekedéshez.
A Munkahelyvédelmi Akció és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének
eredményeképpen pozitív tendencia figyelhető meg a munkaerőpiacon is: a
foglalkoztatottak és az aktívak száma jelentősen meghaladja a válság előtti szintet.
Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökken. A kedvező
folyamathoz hozzájárult mindezeken felül a munkavállalást ösztönző eszközrendszer
átalakítása.
A tavalyi év kiváló teljesítményét követően idén és jövőre is folytatódhat a magyar
gazdaság impozáns növekedése. 2015-ben 3,1%-kal, míg 2016-ban 2,5%-kal bővülhet
a bruttó hazai össztermék.
A kedvező külkereskedelmi folyamatok várhatóan fennmaradnak. Bár az orosz-ukrán
konfliktus és Görögország finanszírozási problémája továbbra is kockázatot hordoz,
Európa gazdasági kilátásai összességében javultak az elmúlt időszakban. Az
euroövezet növekedését az alacsony olajár, az EKB eszközvásárlási programja és a
gyengébb euró is támogatják.
A hazai autóipari kapacitások kiépítése és a kapcsolódó beszállítói hálózat növekedése
az ipari termelés és az export további bővülését vetíti előre. A magyar kivitelt az
elkövetkező években is támogatják a kkv-szektor finanszírozási programjai, melyek
hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások egyre nagyobb
arányban tudjanak a külföldi piacokon megjelenni.
A háztartások fogyasztásának bővülését ösztönzi az alacsony olajár, a visszafogott
inflációs környezet, a kedvező munkaerő-piaci trendek, valamint a devizamentő
intézkedések. 2016-tól a személyi jövedelemadó kulcsának 16%-ról 15%-ra
csökkentése és a közszférában folytatódó életpályamodellek kiterjesztése is pozitív
hatást gyakorolhat a lakossági fogyasztásra.
A tavalyi év rekord szintű teljesítménye után idén a beruházások további bővülése
várható, amihez az EU-s források fokozott lehívása mellett a kkv szektort támogató
hitelprogramok és a kedvező hozamkörnyezet is hozzájárulnak. 2016-ban a növekedés
enyhe lassulása mögött az EU-transzferek természetes ciklikussága húzódik meg.
Ennek hátterében az áll, hogy míg 2015-ben az előző, 2007-2013-as, illetve az új
2014-től induló programozási időszak forrásai egyaránt felhasználhatók, addig jövőre
már csak a 2014-2020-as ciklus támogatásai hívhatók le.
2
A kiegyensúlyozott gazdasági növekedés alacsony fogyasztói áremelkedéssel párosul:
2014-ben az év egészét rekord alacsony árdinamika jellemezte, főként az
Európa-szerte tapasztalt alacsony inflációs környezet, a kedvező mezőgazdasági
termésből adódó élelmiszerár-csökkenés és a kormányzati árszabályozás
eredményeként, illetve 2014 végén a kőolaj világpiaci árának zuhanásával
összefüggésben bekövetkezett csökkenés is megjelent az üzemanyagárakban. A
várakozások szerint az olajár hosszabb ideig elmaradhat a korábbi években tapasztalt
magas szinttől, ami meghatározó mértékben mérsékli a hazai fogyasztói árak
alakulását idén is. 2016-ban a külső dezinflációs hatások mérséklődésével és a belföldi
kereslet élénkülésével már magasabban alakulhat az árnövekedés üteme. Ugyanakkor
a sertés tőkehús általános forgalmi adójának 5%-ra csökkentése, valamint az illetékek
mérséklése várhatóan visszafogja az árdinamikát.
II. Az államháztartás céljai és keretei
1. Költségvetés-politikai keretek
A Kormány 2010 óta kiemelt célként kezeli az ország költségvetésének fenntartható
mederben tartását, illetve az uniós tagsággal járó költségvetési szabályoknak való
megfelelés biztosítását. Az elmúlt évek során sikerült fenntartható, 3%-os hiányszint
alatt stabilizálni a költségvetést, illetve visszafordítani az államadósság GDP-hez
viszonyított arányának a korábban tartósan emelkedő trendjét. E stabilizálás a
gazdaság fejlesztésén és a gazdaság növekedésének támogatásán alapult. A Kormány a
jövőben is elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiány, valamint az államadósság
csökkenő pályája biztosított legyen.
A 2016. évet érintő költségvetési politika továbbra is prioritásának tekinti a gazdasági
növekedés támogatását, illetve megőrzését, ahogyan azt az elmúlt években is tette.
A Kormány a 2016. évre vonatkozóan a GDP-hez viszonyítva 2,0%-ban határozta meg
az európai uniós módszertan szerinti hiánycélt.
A 2016. évi költségvetési javaslat célja, hogy segítse a gazdaság további élénkülését,
és emellett az alábbi követelményeknek is eleget tegyen:
az Alaptörvénnyel összhangban a költségvetési hiány nagysága képes legyen
−
biztosítani, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya mérséklődjön,
az államháztartási törvénynek megfelelően a gazdasági ciklus hatásától és az
−
egyszeri tételektől megtisztított strukturális hiány összhangban legyen a kitűzött
1,7%-os középtávú költségvetési hiánycéllal.
A 2016. évi költségvetési törvényjavaslatban a költségvetési egyensúlyt veszélyeztető
kockázatok kivédésére a 2015. évhez képest megnövelt összegű Országvédelmi Alap
szolgál, a Rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka fedezetet nyújt az év közben
jelentkező kiadásokra. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként
megképzett stabilitási tartalék, amelynek felhasználása a Kormány döntése alapján
lehetséges az utolsó negyedévben.
Az egyes beruházások alakulásának kontrollálására 2016-ban is működni fog a
Beruházási Alap rendszere, amelynek keretében a beruházási kötelezettségvállalások
3
az államháztartási folyamatok alakulására figyelemmel az államháztartásért felelős
miniszter jóváhagyásához kötöttek.
Az elkövetkező éveket illetően fontos feladat azoknak a már korábban elkezdett
intézkedéseknek a folytatása, amelyek az uniós támogatások átszervezését célozzák, a
gazdaságfejlesztést támogató beruházások előtérbe helyezésével.
Az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása mellett ugyanakkor fontos kiemelni
azokat a területeket, amelyek fejlesztési célirányok lehetnek. Ezek közé tartozik
többek között a járműipar, az elektronikai ipar, a logisztika területe, az egészségipar, a
turizmus és az élelmiszeripari szektor. Ezen területeken az ország olyan növekedési
potenciállal rendelkezik, amely jobb kihasználás mellett képes arra, hogy a
foglalkoztatást is jelentős mértékben növelje.
Mindezek figyelembe vételével a 2016. évi költségvetés főbb célkitűzései a
következők:
lakossági adóterhek csökkentése elsősorban a személyi jövedelemadó, valamint
−
az általános forgalmi adó esetében,
családok helyzetének javítása a családi adókedvezmény mértékének növelésén
−
keresztül,
adminisztratív terhek csökkentése (illetékek, díjak) az Államreform 2 keretében,
−
az ingyenes gyermekétkeztetés további folytatása,
−
a közmunka dinamikus felfutásának folytatása a „segély helyett munka” elv
−
érvényesítésének megfelelően,
a kormánytisztviselői életpálya program elindítása (az év második felétől),
−
továbbá a pedagógus életpálya-modell folytatása, illetve a rendvédelmi és
honvédelmi életpálya felfutása,
az európai uniós programoknál maximális forrásfelhasználás,
−
a családok otthonteremtési kedvezményének felfutása,
−
a nyugdíj kiadások és egyes jövedelempótló ellátások reálértékének megőrzése,
−
a gazdasági növekedés serkentése az exporttevékenységeket végző kis- és
−
középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek bővítésén keresztül,
a pénzügyi szervezetek különadójának csökkentése.
−
Összegezve a fentieket, a jövő évi költségvetés biztosítja a Kormány azon vállalásait,
amelyek hozzájárulnak a stabilitás megőrzéséhez, ugyanakkor támogatják a gazdasági
növekedést, egyben fokozatosan érezhető pozitív változásokat eredményeznek az
emberek és a vállalkozások mindennapi életében.
Az áprilisban készült makrogazdasági tervszámok a legfrissebb konjunkturális
információkat tartalmazzák azzal, hogy a figyelembe vett költségvetési hiány
2016-ban a GDP 2,0%-a lehet.
4
2. A Kormány által prioritásként kezelt főbb területek és fontosabb változások
A fentiekkel összhangban a 2016. évi főbb célterületek és a legfontosabb változások az
alábbiak:
a. Családok helyzetének javítása
Jövőre is fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi
adórendszer. A munkabérre 2016-ban Európa egyik legalacsonyabb adókulcsa (15%)
vonatkozik majd, a gyermeknevelést pedig továbbra is családi adókedvezménnyel
segíti a Kormány.
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére (a jelenlegi havi 10 ezer
forintról 2019-re 20 ezer forintra) nő a két gyermeket nevelő családok által
érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke.
2016-ban is megmarad a házasságkötés adókedvezménnyel történő ösztönözése,
valamint
folytatódik
a gyermekvállalásra és a kisgyermekes édesanyák
foglalkoztatására pozitív hatást gyakorló gyed-extra is.
A jövő évben is elegendő forrás áll rendelkezésre a családok otthonteremtési
kedvezményének bővítésére, mely igénybe vehető új, vagy használt lakás
megvásárlására, lakásépítésre, továbbá meglévő lakóépület bővítésére. A támogatásra
már az egy gyermeket nevelő, vagy vállaló családok is jogosulttá válnak.
2016-ban a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások az infláció mértékével
növekednek.
Az idősek és a családok terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a
Kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer létrehozásával kívánja megőrizni.
b. Munkahelyteremtés, rászorulók támogatása
A Kormány kiemelt foglalkoztatáspolitikai prioritása a „segély helyett munkát” elv
érvényre juttatása. Hosszú távú célja pedig az üzleti világgal szorosan együttműködve
a teljes foglalkoztatottság megvalósítása. Ennek megfelelően a bevezetett, kapcsolódó
szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb, emellett elejét veszi a
korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek. Az állam által
biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatással való ellátása az
önkormányzatok feladata, mivel a helyi közösségek rendelkeznek leginkább azzal a
tudással, amely alapján dönthetnek a jogosultság tekintetében. Az önkormányzatok
szabadabban dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról. Az új támogatási
rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül, ugyanis a megfelelő forrással nem
rendelkező önkormányzatok központi költségvetési forráshoz jutnak. Az állam és az
önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. Az
állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási kormányhivatali hatáskörben, az
önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörben találhatóak. 2016-ban is
jelentős célkitűzés tehát a segélyezettek újbóli integrálása a munka világába.
Mindezekkel összefüggésben a költségvetés azzal számol, hogy az elkövetkező évek
során a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő ellátottak
fokozatosan átkerülnek majd a munkaerő-piacra, elsőként várhatóan döntő részben a
5
közfoglalkoztatásba, majd pedig az elsődleges munkaerő-piacra. A fentieknek
megfelelően folytatódik a Start-munkaprogramban résztvevő személyek számának
dinamikus bővülése. Várhatóan nemcsak egyre többen dolgoznak, hanem egyre többet
is ér a munka. A tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a fizetések megőrzik
értéküket.
A Kormány az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerű kiterjesztésével is
támogatja a rászoruló családokat. 2014. január 1-jével új alapokra helyeződött az
iskolai tankönyvellátás, amelynek célja egyrészt az volt, hogy annak egységesítésével
az iskolákban kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek
kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen,
csökkenjen a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadás.
Az állami tulajdonú tankönyvkiadás mellett az általános iskolákban felmenő
rendszerben, a 2013/2014. tanévtől bevezették az ingyenes tankönyvellátást. A
nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján 2016-ra kiteljesedik az ingyenes
tankönyvellátás a teljes alsó tagozatra, ehhez a költségvetés biztosítja a most belépő
4. évfolyamosok tankönyvcsomagjainak kiadási többletét, továbbra is megtartva a
felsőbb évfolyamoknál a rászorultság-alapú ingyenesség forrásfedezetét. Mindezek
mellett a hit- és erkölcstanoktatást szervező egyházi jogi személyeket a
tanulólétszámhoz igazított ingyenes tankönyvellátás fogja megilletni, amely a
2016/2017. tanévre immár az összes alapfokú oktatási évfolyamon oktatott tanuló után
jár.
A Kormány a családok támogatását, azon belül is a gyermekétkeztetési feladatok
finanszírozását az utóbbi évek során mindvégig kiemelt területként kezelte.
Mérföldkőnek tekinthető, hogy 2015. szeptember 1-jétől bővül a kisgyermekeket
ellátó intézményrendszerben a térítésmentes étkeztetés lehetősége, amely tovább
csökkenti a családok gyermekneveléssel összefüggő terheit, valamint hozzájárul a jövő
generációjának egészséges fejlődéséhez. E kiemelt célkitűzés megvalósításához a
2016. évben a költségvetés az önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak
ellátására 9,4 milliárd forint többletforrást biztosít, a nem állami fenntartói kört
érintően pedig 2,0 milliárd forint összeg került betervezésre.
Családokat segítő intézkedést a forgalmi adók tekintetében is elfogadott a Kormány,
2016. január 1-jével a sertés tőkehús áfa kulcsa a korábbi 27%-ról 5%-ra csökken.
c. Életpályaprogramok folytatása
2016-ban folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett
intézkedések. Ennek kapcsán a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell keretében
idén júliustól a katonák és rendvédelmi dolgozók fizetése átlagosan 30%-kal, majd
2019-ig évente 5-5 %-kal nő.
Emellett a jövő évben a korábbi döntésnek megfelelően tovább emelkednek a
pedagógusok bérei is.
6
2015-től az alapellátás területén belül a háziorvosi szolgálatok havonta 130 ezer forint
többlettámogatásban részesülnek. Ezen felül - terveink szerint - 2016-ban további
többletforrás áll rendelkezésre az alapellátás (kiemelten a háziorvosi ellátórendszer)
megújítása második ütemének végrehajtására.
2016 év második felétől elindul a kormánytisztviselői életpálya program is.
d. Uniós programok
A 2014-2020 fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei
megsokszorozódnak. Összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik
hazánkba. Ez a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd
forintos fejlesztést jelent a következő években. A Kormány kiemelten kezeli az uniós
támogatások felhasználását, az uniós forrásból megvalósuló programokra,
beruházásokra a ciklus alatt több mint 1400 milliárd forintot költ a költségvetés, amely
a GDP 4,0%-a.
A Kormány felkészült arra, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan és
egyszerűbben használja fel és arról is határozott, hogy a források 60%-át a
foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fogja
fordítani. Fontos változás az is, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb,
egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Az átalakítás egyik
legfontosabb célja, hogy a források felhasználása koncentráltabbá váljon és egyúttal
világos irányokat fogalmazzon meg a vállalkozások számára. Az uniós források és az
ehhez kapcsolódó nemzeti hozzájárulás összegei továbbra is jelentős mértékben
járulnak hozzá az egészségügy-, az oktatás-, a foglalkoztatáspolitika átalakítása
sikeréhez, de a közlekedés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés területén,
valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet
kapnak.
3. Adó- és járulékpolitikai célkitűzések
Az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően a családokat, a munkavállalást,
valamint a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben lévőket támogató adórendszer
került kialakításra. Az élőmunka terheinek csökkentése mellett mérséklődtek a
vállalkozások adóterhei, valamint javult az adóbeszedés hatékonysága. A gazdasági
növekedés beindulása és a feketegazdaság elleni sikeres küzdelem a költségvetés
számára lehetővé tette, hogy 2016-tól érdemben folytatódjon a korábban már
megkezdett adócsökkentési program.
A 2016. évtől tervezett adóváltozások elsősorban a munka terheinek csökkentését, a
családok támogatását, a gazdaság fehérítését, valamint a további gazdasági növekedés
elősegítését célozzák. Az adópolitikában megfogalmazott célok az adóeljárásban is új
intézkedéseket igényelnek, melyek már 2016-tól javíthatják az adómorált és új
alapokra helyezik az adózók és az adóhatóság kapcsolatrendszerét.
Bevételi szempontból a legjelentősebb adóintézkedések a következők:
A személyi jövedelemadó esetében 2016-ban 16%-ról 15%-ra csökken az adó kulcsa,
továbbá a két gyermekes családok kedvezményének mértéke 2016-tól 2019-ig
fokozatosan a jelenlegi mérték duplájára növekszik.
7
Az általános forgalmi adó esetében az adócsalások elleni küzdelem folytatásaként az
online pénztárgépek kötelező használata kiterjesztésre kerül a szolgáltató szektorok
jelentős részére. 2016. január 1-jével a sertés tőkehúsok áfa kulcsa 5%-ra csökken.
A pénzügyi szervezetek különadója az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal
kötött megállapodás alapján, a hitelezési aktivitás növelése érdekében 2016-tól
jelentős mértékben csökken, illetve az adóalap a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre
módosul.
A dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása 2016-ban is fennmarad, így
anyagi forrást biztosít a magyarországi egészségügyi ellátás finanszírozásához.
III. Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai
1. Több uniós forrás
Magyarország az új, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus egyik legnagyobb
nyertese. Összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra.
Az egy főre jutó támogatás soha nem volt akkora Magyarországon, mint az új
időszakban, amivel a második helyet értük el Európában az egy főre jutó uniós pénzek
tekintetében. A rendelkezésre álló összes forrás lehívása mellett ebben a periódusban
az elsődleges cél az, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre. Ennek
érdekében a Kormány tartalmilag és formailag is átalakította a 2014-2020-as uniós
források felhasználásának hazai rendszerét, amelynek célja, hogy a fejlesztési,
beruházási támogatások legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre
fordítsa.
Összhangban Magyarország 2020-ra tett európai uniós és hazai vállalásaival, kutatás-
fejlesztésre és innovációra a mostani fejlesztési ciklusban több mint kétszer annyi
forrás jut, mint a 2007-2013-as időszakban: közel 750 milliárd forintos fejlesztés
valósulhat meg a szektorban. A fenntartható növekedésben játszott szerepére
tekintettel a zöld gazdaság fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére és a
megújuló energiaforrások alkalmazására nem csupán az előző időszakhoz képest,
hanem az Európai Unió által elvárt szinthez képest is nagyobb forrásallokációval
számolhat hazánk.
A foglalkoztathatóság és szakképzés ösztönzése szintén jelentős szerepet játszik az
EU2020 Stratégia keretében tett vállalások teljesítésében, ennek megfelelően
túlteljesül a foglalkoztatási és szociális jellegű kiadások EU által elvárt szintje.
Szintén a foglalkoztatásban játszott szerepére tekintettel sikerült elfogadtatni az
Európai Bizottsággal a turizmus támogathatóságát, így Magyarország kulturális
öröksége, természeti értékei fenntartható hasznosítása is a fejlesztési területek között
lehet.
Az előkészített infrastrukturális – közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-
infrastruktúra és az árvízvédelmi – projektek 2016-ban továbbra is kiemelkedő
mértékű, több száz milliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg, és jelentős
források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre,
valamint – a XXI. század kihívásainak megfelelően – az ügyfélközpontú közigazgatás
és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is.
8
A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és megyei jogú városok előre
meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire programot dolgoznak ki,
melyek révén a 2016-os évben már jelentős, száz milliárd forintos nagyságrendű új
fejlesztés valósulhat meg.
A korábbiakhoz képest lényegesen jelentősebb szerepet kapnak a visszatérítendő
források (hitelek, garanciák, kockázati tőke), így az egységnyi költségvetési
támogatásból összességében több és nagyobb volumenű fejlesztés valósul meg úgy,
hogy a források egy része visszatérül és újra kihelyezhető.
2. Uniós programok alakulása
Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait a 2014-2020 közötti uniós
költségvetés keretében rendelkezésre álló források felhasználása és a közös
költségvetéshez történő hazai hozzájárulás összege határozzák meg.
A Kormány döntésével túlléphető (ún. felülről nyitott) uniós előirányzatok továbbra is
garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források
felhasználásának, az ezekhez biztosítandó államháztartási (központi költségvetési)
finanszírozás összege pedig biztosított az egyes fejezetek költségvetésében.
A 2016. év az utolsó év, amikor a 2007-2013-as programozási időszakra elfogadott
Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben meghatározott operatív programokra
kifizetések teljesülhetnek. Várhatóan az év első felében – az uniós jogszabályban előírt
2015. december 31-i határidőig felmerült elszámolható költségekre jutó –
támogatásösszeget utófinanszírozás keretében az intézményrendszer megtéríti a
kedvezményezettek részére.
A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is több jogcímen érkezik olyan jelentős
összegű támogatás hazánkba, amelyek a költségvetésben nem jelennek meg,
felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek oka, hogy ezen támogatásokhoz nem
kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, továbbá a kedvezményezettek
körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata,
a jogosultsági kritériumokat ugyanis közösségi jogszabályok vagy az Európai
Bizottság döntése határozza meg.
A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben – az Európai Mezőgazdasági
Garancia Alapból finanszírozott – terület alapú támogatások dominálnak, amelyek
éves uniós kerete 1274 millió euró (392,9 milliárd forint).
Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási
jogcím, az ún. agrárpiaci támogatások (belpiaci, külpiaci, export- és intervenciós
támogatások), melyből a belpiaci támogatások egy részéhez (pl. Igyál Tejet Program,
Iskolagyümölcs Program, Méhészeti Nemzeti Program stb.) kötelezően kapcsolódik
nemzeti kiegészítés. Az agrárpiaci támogatási jogcímen 16 milliárd forint uniós
támogatással lehet számolni.
Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai
Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, melyek közül kiemelendőek a kutatás-
fejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható
források.
9
IV. Az államháztartás központi alrendszere hiányának finanszírozása, az
adósság kezelése, az adósság alakulása
1. A hiány finanszírozása és a központi költségvetés adósságának kezelése
Az elmúlt években jelentősen megváltozott az államadósság-kezelés feltételrendszere.
A magyar állampapírok relatív helyzete is folyamatosan javul az elmúlt évek sikeres
költségvetési politikájának egyre szélesebb körű elismerésén köszönhetően. Emellett a
nemzetközi tőkepiaci, állampapír-piaci helyzet alapvetően kedvező: a jelentős
befektetői kereslet hatására az alacsony inflációs környezetben az állampapír-piaci
hozamok és felárak alacsony szintre csökkentek. Ezt a változást tovább erősítették a
jegybankok mennyiségi lazítási programjai, 2015-től az Európai Központi Bank is
jelentős állampapír vásárlási programmal járult hozzá az európai kötvényhozamok
további csökkenéséhez. Az alacsony hiány mellett évről-évre csökken az adósságráta
(szemben az EU országokban zajló folyamatokkal), a stabil és jelentős hazai
(lakossági) megtakarítás a hiány és a lejáró adósság finanszírozását alapvetően
biztosítja, így egyre kevésbé szükséges a külföldi finanszírozás. Ezek a folyamatok
várhatóan 2016-ban is fennmaradnak. Mindemellett a korábbi évek tapasztalatai
alapján az adósságkezelés kellő összegű likvid tartalékot is biztosít, amellyel az
esetleges előre nem látható külső események esetében is biztosítható a finanszírozás.
Az államadósság-kezelési stratégiának 2016-ban is változatlanul három fő célja van.
Egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentése, másrészt a
devizaadósság részarányának csökkentése, valamint a lakosság részvételének növelése
az adósság finanszírozásában. További stratégiai célkitűzés a forintpiac
továbbfejlesztése, a piaci likviditás erősítése és a lakossági állampapír állomány
futamidejének további növelése. A 2016. évi kamatkiadási és -bevételi előirányzatok
tervezése, a finanszírozási terv kidolgozása ezen elvek figyelembe vételével történt.
Ezen stratégia keretében a hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően
forintkibocsátásokkal történik. A központi kormányzat hiányának és a lejáró
forintadósságnak a finanszírozását piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások
biztosítják a tervek szerint. 2016-ban várhatóan a megelőző évekhez képest jóval
kevesebb forintkötvényt kell megújítani, amely az elmúlt évek sikeres futamidő
hosszabbítási műveleteinek (például államkötvény visszavásárlások és csereaukciók)
hatékonyságát mutatja. A lakossági értékesítés nagyobb hányadát 2014-ig a lakossági
kincstárjegyek biztosították, 2014-től – így 2016-ban is – azonban már a 3-10 éves
PMÁK (Prémium Magyar Államkötvény) és BMÁK (Bónusz Magyar Államkötvény)
értékesítését tartalmazza a terv. A közvetlenül a lakosságnak értékesített állampapírok
növelik a belföldi befektetői bázist, és megbízható finanszírozást jelentenek az állam
számára.
2016-ban összesen 1,7 milliárd euró összegű nemzetközi devizakötvény, 1,5 milliárd
euró belföldi devizakötvény, továbbá 1,5 milliárd euró Európai Bizottságtól felvett
hitel és 0,8 milliárd euró egyéb projektfinanszírozó hitel visszafizetése esedékes. Az
Európai Bizottság felé történő hiteltörlesztés a 2008-2009-es IMF/EB hitelcsomag
legutolsó részletének visszafizetését jelenti. Az 5,5 milliárd euró összegű devizalejárat
több mint kétszerese a 2015. évi deviza lejáratoknak, melynek finanszírozása
elsősorban - továbbra is kedvező belföldi kereslet esetén - a belföldi állampapír-piacon
10
valósulhat meg. 2016-ban is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású,
hosszú futamidejű hitel felvétele várható, többek között Nemzetközi Fejlesztési
Intézményektől, amely külföldi hosszú futamidejű forint- és devizaforrás bevonását
jelenti majd a hazai fejlesztési, beruházási programok megvalósításához. Ezenkívül a
hazai befektetők körében sikeres az eurózóna inflációjához kötött kamatozású, euró
denominációjú P€MÁK kötvény (Prémium Euró Magyar Államkötvény) és a
letelepedési kötvény értékesítése is, melyek hozzájárulnak a devizalejáratok
refinanszírozásához.
2. A központi költségvetés adósságának és kamatának alakulása
2.1. A központi alrendszer adósságának 2016. évi alakulása
A központi alrendszer nominális adóssága 2016 végére 754,2 milliárd forinttal
emelkedik (ami közel azonos az államháztartás központi alrendszerének hiányával) és
25 247,3 milliárd forintot érhet el. A GDP arányában a központi alrendszer adóssága
71,7%-ra csökken a 2015. év végére tervezett 72,8%-ról.
2.2. A költségvetés adósságával kapcsolatos folyó kiadások
A bruttó pénzforgalmi kamatkiadások várható összege 2016-ban 1048,1 milliárd
forintot tesz ki, ami 64,1 milliárd forintos csökkenést jelent a 2015.évi módosított
előirányzathoz képest. A nettó kamatkiadások is csökkennek, a 2016-ra várható
974,2 milliárd forint összegű kiadás 13,3 milliárd forinttal lesz alacsonyabb a
megelőző évinél, és várhatóan a GDP 2,8%-át teszi ki. A nettó kamatkiadások
csökkenése az elmúlt időszakban bekövetkezett piaci hozamcsökkenést mutatja, amely
kompenzálja az adósság nominális nagyságának emelkedéséből adódó kiadásnövelő
hatást.
Az eredményszemléletű ESA2010 szerinti bruttó kamatkiadások 1060,6 milliárd
forintot, a nettó kamatkiadások 1045,9 milliárd forintot tesznek ki 2016-ban.
A forintban fennálló adósság bruttó pénzforgalmi és eredményszemléletű
kamatkiadása 2016-ban csökken a kamatszint csökkenése miatt. A devizában fennálló
adósság eredményszemléletű és pénzforgalmi nettó kamatkiadása is mérséklődik a
kedvezőbb kamatok, illetve a tervezett állománycsökkenés miatt.
Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2016-ban a GDP 3,0%-át teszik ki.
2.3. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
Az adóssággal kapcsolatos pénzforgalmi kamatbevételek 2016-ban 73,9 milliárd
forintot tesznek ki. Ezen belül a Kincstári Egységes Számla után kapott kamatok
összege várhatóan 13,5 milliárd forint lesz. A korábbinál kisebb bevételt a lecsökkent
kamatláb és a kisebb átlagos állomány magyarázza. A bevételek összegét jelentősen
meghatározza a hiányt finanszírozó államkötvények aukciós értékesítése során
realizált felhalmozott kamat, amely 2016-ban 59,1 milliárd forintot tesz ki, míg
2015-ben várhatóan 107,7 milliárd forint lesz a módosított előirányzat szerinti
pénzforgalmi kamatbevétel.
11
V. A kormányzati szektor hiánya és adóssága az európai unió módszertana
szerint
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény előírásainak megfelelően ez a
fejezet a 2016. évre tervezett adatok alapján ismerteti az államháztartás alrendszerei
költségvetési egyenlegének összefüggését és kapcsolatát a 479/2009/EK rendelet
szerinti kormányzati szektor hiányával, és az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat
figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval.
Az államháztartás költségvetési egyenlegének összefüggése és kapcsolata a
2016. évi
maastrichti deficitmutatóval és elsődleges egyenleggel (GDP százalékában)
előirányzat
Államháztartás pénzforgalmi egyenlege
-2,2
Alrendszerenkénti bontásban:
- központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege
-2,1
- TB alapok pénzforgalmi egyenlege
0,0
- elkülönített alapok pénzforgalmi egyenlege
0,0
- helyi önkormányzatok pénzforgalmi egyenlege
-0,1
Maastrichti egyenleg (kormányzati szektor ESA egyenlege)
-2,0
- ESA kamatkiadás
-3,3
- ESA elsődleges egyenleg
1,3
Alrendszerenkénti bontásban:
- központi költségvetés ESA egyenlege
-2,0
- TB alapok ESA egyenlege
0,1
- elkülönített alapok ESA egyenlege
0,0
- helyi önkormányzatok ESA egyenlege
-0,1
- államháztartáson kívüli, kormányzati szektorba sorolt szervezetek egyenlege
0,0
GDP
35 188
1. Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései
Az uniós statisztikai szabványok által definiált kormányzati szektor nagyobb
szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek
beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti
jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat kormányzati
szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50%-nál kisebb arányt képvisel az
árbevétel. A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét
statisztikai munkabizottság állapítja meg. A 2016. évi költségvetés tervezési
időszakára a kormányzati szektorba tartozó, államháztartáson kívüli szervezetek száma
meghaladta a háromszáznegyvenet.
12
Az uniós módszertan – a szervezeti kör különbözőségén túl – a számbavétel
időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az
államháztartási elszámolásokhoz képest. Az alkalmazandó uniós módszertant, az
ESA2010 nemzeti számlarendszert, egy uniós tanácsi rendelet1 tartalmazza, amely a
tagsággal a magyar jogrend részévé vált.
2. A kiemelt mutatószámok
Az európai uniós tagsággal Magyarország vállalta az euró bevezetését, melynek
fiskális kritériumaként a hiányt 3% alá, az adósságot pedig 60% alá kell csökkenteni,
középtávon pedig a Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján meghatározott
1,7%-os strukturális deficitcélt kell teljesíteni a GDP arányában.
Az Európai Unió jogrendje szerint a tagországoknak a túlzotthiány-eljárás (EDP)
keretében évente két alkalommal – március és szeptember végéig – kell hivatalos
jelentésben (Notifikáció) közölniük a két kiemelt kormányzati mutatót: a kormányzati
szektor adósságát és hiányát. A Notifikációs jelentést valamennyi tényidőszakra a
Központi Statisztikai Hivatal állítja össze a nem pénzügyi számlák tekintetében, a
Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák körében, míg a Nemzetgazdasági
Minisztérium az adott évi várható értékét mind az EDP-egyenlegnek, mind a
maastrichti adósságnak.
A maastrichti hiánymutató és az államháztartási törvényben meghatározott
deficitmutató tartalmi eltérése elsősorban a szervezeti kör különbözőségéből és az
eredményszemléletű számbavételből (például adóknál és járulékoknál, dologi
kiadásoknál, beruházásoknál, béreknél, kamatoknál), valamint a pénzügyi műveletek
kiszűréséből adódik, de más jellegű tételek is befolyásolják azt.
A maastrichti adósságmutató a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor
konszolidált bruttó adósságát névértéken fejezi ki. (A konszolidálás a kormányzati
szektoron belüli adósságelemeket szűri ki) A túlzotthiány-eljárás referencia-értékeként
választott
adósság
bruttó
szemléletű
mutató:
a
különböző
pénzügyi
instrumentumokban fennálló kötelezettségek nem csökkenthetők (nem nettósíthatók)
az azonos instrumentumokban fennálló követelésekkel, és a más instrumentumban
fennálló követeléssel sem. A névértéken számított adósság a visszaváltáskor
ténylegesen fizetendő érték szerinti számbavételt jelenti.
A derivatívák piaci termékek, névértékkel nem rendelkeznek, ezért nem részei az
uniós adósságmutatónak. A magyar államháztartási számviteli szabályok szerint a
diszkont-értékpapírokat kibocsátási áron tartják nyilván, így a kibocsátási és
visszaváltási értékük (névértékük) különbözete az Államadósság Kezelő Központ Zrt.
(ÁKK) által nyilvántartott értékpapír-adósságot növeli.
1 Regulation (EU) No 549/2013 of the European Parliament and of the Council of 21 May 2013 on the European system of national and
regional accounts in the European Union (Text with EEA relevance)
13
VI. A strukturális egyenleg alakulása
Az államháztartásról szóló törvény alapján a strukturális egyenleg a kormányzati
szektornak a gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege.
A törvény szerint a költségvetésnek mindenkor összhangban kell lennie a strukturális
egyenlegben meghatározott középtávú költségvetési céllal.
A középtávú költségvetési célt a Konvergencia program tartalmazza, a GDP
1,7%-ának megfelelő strukturális hiánnyal.
A középtávú költségvetési célból következő költségvetési egyenleg meghatározásához
a ciklikus igazítás számítása 0,49 nagyságú együtthatóval történik. Az együttható azt
jelenti, hogy az államháztartás egyenlege 0,49 százalékponttal változik, amennyiben a
GDP (változatlan szerkezetben) 1%-kal eltér a potenciális kibocsátástól. A
makrogazdasági pálya ciklikus alakulása (kibocsátási rés alakulása) és a
költségvetésben szereplő egyszeri tételek ismeretében meghatározható a középtávú
költségvetési céllal összhangban levő hiánypálya.
A 2012. évet követően a magyar gazdaság növekedése pozitívvá vált, és várhatóan a
potenciális ütem feletti mértékben nő a következő időszakban is. Ennek következtében
a gazdaság ciklikus pozícióját mutató – jelenleg negatív – kibocsátási rés folyamatosan
zárul. Így a költségvetési egyenleg folyamatosan közelíti a strukturális egyenlegben
meghatározott középtávú költségvetési célt.
14
I. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §
A 2016. évi költségvetés főösszegei és hiánya.
2. §
Az
1. melléklet a főösszegeket, a hiányt, a kiadások és a bevételek fejezetek, címek,
alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti bontását tartalmazza.
2. Az államadósság értéke
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. §
(1) bekezdése értelmében a központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen
meg kell határozni az államháztartás adósságának a költségvetési év utolsó napjára –
az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően – tervezett értékét. Az
Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak végrehajtása megkívánja az
államadósság mutató csökkentését, melynek érdekében szükséges meghatározni a
konszolidált összesített adósság várható értékét 2016. év végén, valamint a bruttó
hazai termék 2016. évi várható értékét, továbbá az államadósság mutató 2016. év végi
értékét. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 6. §
(1) bekezdése szerint az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben
fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni,
ami szükségessé teszi az árfolyamok meghatározását.
II. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai
4. §
E paragrafus szabályozza annak az összegnek a felhasználását, amely
- céltartalékként – a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet
folytató intézményeinél foglalkoztatottak bérkompenzációja többlet személyi juttatása
és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
2016. évi kifizetésének, a prémium évek programban résztvevők költségeinek, az
Állami Számvevőszéknél a számvevői illetményalap változása többletkiadásainak, a
központi költségvetési szervek létszámváltozásainak, az alkotmánybíró-váltás egyszeri
többletkiadásainak, a Bíróságok és az Ügyészség esetében a jogszabály-módosítás
többletkiadásainak, valamint az ágazati életpályák (pl. rendvédelmi, közszolgálati)
keretében megvalósuló bérfejlesztésnek a finanszírozására szolgál. Felhatalmazást
tartalmaz továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben a Helyi
szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása jogcímre történő
átcsoportosításra.
4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. §
Az MNV Zrt. forrásbevonásának és kötelezettségvállalásának teljes körű
korlátozását mondja ki a javaslat. Tekintve, hogy a rábízott vagyon kiadásait a
központi költségvetésből kell fedezni, nincs szükség külön forrásbevonás biztosítására.
Az MNV Zrt. az uniós statisztikai módszertan szerinti kormányzati szektor részét
képezi, így forrásbevonása az államadósságot növelné.
Az államháztartásról szóló törvény előírásaira tekintettel a javaslat a kizárólag
központi kezelésű előirányzatokat tartalmazó XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos
bevételek és kiadások fejezet fejezetet irányító szerveként az állami vagyon
felügyeletéért felelős minisztert jelöli ki.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalások átláthatóvá tétele érdekében
2016. évben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek a hozzá tartozó
vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat a vagyonkezelési terv keretében jóvá
kell hagynia.
A vagyontörvények a költségvetési törvény szabályozási körébe utalják bizonyos
limitek évenkénti megállapítását, ezek mértéke megegyezik a 2015. évivel. Az állami
vagyonról szóló törvény szerint a költségvetési törvényben kell meghatározni az
önkormányzatoknak és társulásoknak térítésmentesen átadható állami tulajdon éves
keretösszegét. Ez alól kivételt képez a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe
kerülő ingatlanok, illetve a PPP-projektek keretében létrejött sport- és oktatási
ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása. Az előbbi nagyságrendje
nehezen tervezhető, az utóbbiak pedig jellegüknél fogva önkormányzati feladatellátást
szolgálnak, ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a keretszám ezek értékével túlléphető
legyen.
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által működtetendő konstrukció (NET program) a
szociálisan leginkább rászoruló családoknak kíván segítséget nyújtani. A Nemzeti
Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt, állami tulajdonba kerülő ingatlanok
vagyonkezelői jogát a vonatkozó törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
gyakorolja. A társaság az ingatlanokat elsősorban a korábbi tulajdonosok részére
történő bérbeadással hasznosítja. Az állami tulajdonú ingatlanok hasznosításából és
értékesítéséből származó bevételek az államháztartásról szóló törvény alapján a
központi költségvetés bevételét képezik. A költségvetési törvény speciális
rendelkezése alapján az ingatlanok hasznosításából és értékesítéséből származó
bevételek mértékéig indokolt esetben a Kormány a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
feladatellátását szolgáló többlet-kiadási lehetőséget teremthet.
A javaslat – az elmúlt évhez hasonlóan – nem az egyes ágazatokra specifikáltan,
hanem általános módon állapítja meg a közfeladat ellátáshoz nem szükséges állami
tulajdonú, de az érintett ágazathoz kötődő ingatlanok értékesítési bevételének
felhasználási szabályait. A befolyó bevételek az átláthatóság érdekében az állami
vagyonnal kapcsolatos bevételek között jelennek meg, e bevételek mértékéig azonban
az államháztartásért felelős miniszter – figyelemmel a szakmai indokoltságra és a
költségvetés helyzetére – többletkiadások teljesítését engedélyezheti. E többlet-
előirányzatok azonban csak felhalmozási jellegű, azaz alapvetően az állami vagyon
értékét megőrző, növelő kiadások fedezetét szolgálhatják.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ mint tulajdonosi joggyakorló, az
egészségügyi célra használt ingatlanok értékesítéséből származó bevételeket, valamint
a tulajdonosi joggyakorlás során keletkező egyéb bevételeket (pl. osztalék) a
XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeten belüli alcímeken számolhatja el. E
bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege e fejezeten
belül használható fel felhalmozási kiadások teljesítésére.
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény alapján a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.
egyik fő bevétele a hatoslottó játékadója 80%-ának megfelelő forrás. A javaslat az
ágazat támogatása érdekében lehetővé teszi az érintett adóbevétel teljes összegének
megfelelő pénzeszközátadást. Tekintettel arra, hogy ennek összege a tervezéskor
becsült mértéket meghaladhatja, a törvénynek való megfelelést biztosítandó szükséges
a játékadó év közbeni alakulása függvényében a kontrollált támogatásnövelés
technikájának megteremtése.
A felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra
feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a Honvédség technikai
modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított
kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó
biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz.
6. §
A vagyon fejezet tartalék előirányzatának felhasználási szabályait kellő
rugalmasságot biztosító módon határozza meg a javaslat. Az állami vagyon
felügyeletéért, illetve az államháztartásért felelős miniszter együttes engedélyezése
lehetőséget ad a szakmai és pénzügyi kontroll megteremtésére.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a megvalósult többlet-bevételek mértékéig a
Kormány terven felüli kiadások teljesítését engedélyezze.
A javaslat a felhalmozási és hasznosítási kiadásokat érintő évközi igények kezelése
érdekében lehetőséget ad egyes kiadási előirányzatok között átcsoportosításra
maximum 3 milliárd forint összeghatárig.
A javaslat biztosítja, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a
Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatok között
átcsoportosíthat.
Az előkészítés alatt álló frekvencia-tenderből várható bevétel számszerűsítése
jelenleg még nem lehetséges, de a javaslat megteremti a bevétel elszámolásának
szabályát.
7. §
Az államháztartásról szóló törvény előírásaira tekintettel a javaslat a kizárólag
központi kezelésű előirányzatokat tartalmazó XLIV. A Nemzeti Földalappal
kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet fejezetet irányító szerveként az
agrárpolitikáért felelős minisztert jelöli ki.
Az érintett fejezet fejezeti tartalékának és a megvalósult többlet-bevételek
felhasználásának szabályozása megegyezik a vagyon fejezet esetében megállapított
előírásokkal.
A javaslat a módosuló Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény új
38. § (5) bekezdésében előírandó továbbutalási kötelezettség költségvetési
elszámolásának lehetőségét teremti meg a 2016. évre.
8. §
Az átláthatóság és az egységes kezelési mód érdekében a törvényben és miniszteri
rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorlók ilyen jellegű bevételeinek és kiadásainak
központi kezelésű elszámolását írja elő a javaslat, tekintve, hogy az államháztartási
törvény kimondja, hogy az állam nevében végzett ügyleteket központi kezelésű
előirányzatként kell kezelni. E tételek kapcsán év közben is felmerülhetnek előre még
nem pontosan tervezhető bevételek (pl. osztalékfizetés) és kiadások (pl. tőkehelyzet
rendezés), e változások rugalmas, fejezeti hatáskörben történő kezelésére is biztosít
szabályokat a törvényjavaslat, oly módon, hogy a nem tervezett kiadások
megvalósítása nem növelheti a hiányt.
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: statútum rendelet) szerint a kibocsátási jogosultságok
értékesítése az NGM-hez került, míg az ebből származó bevételek felhasználásáról
fele-fele arányban az NFM és az NGM gondoskodik. 2014-ben megkezdődött a
légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítése, és az ebből származó bevétel is
tervezhetővé vált.
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-
megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII.
törvény által létrehozott kibocsátási egységek értékesítési bevételének 50%-a, míg a
légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítési bevételének 100%-a a
XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet Gazdasági Zöldítési Rendszer
előirányzaton és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet Zöldgazdaság
Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport előirányzaton kerül felhasználásra fele-fele
arányban. A bevételek az év során folyamatosan érkeznek. Annak biztosítására, hogy a
felhasználás összhangban legyen a bevétellel, a törvény előírja, hogy a
pénzforgalmilag teljesült bevétel arányában történhet felhasználás. Az ENSZ
Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény alapján létrehozott kiotói egységek
átruházásából befolyó bevételek nem tervezhetők, ezért arról a törvény szövege
rendelkezik. Az értékesítési bevétel elszámolása és felhasználása azonos az
üvegházhatású gázok rendszerével.
A 2015 decemberi párizsi klímacsúcson feltételezhetően konkrét vállalás fog történni
a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás tekintetében. A vállalást
az Európai Unió teszi meg és a tagállamoknak kell teljesítenie. A Magyarországra jutó
vállalás a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 5. alcím, 1. Gazdasági
Zöldítési Rendszer jogcímcsoport és a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet,
20. cím, 35. alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcímcsoport terhére
kerül biztosításra.
5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei
9. §
Ez a rendelkezés – konkrét összegben maghatározott – központi befizetést ír elő a
kizárólag saját bevételből gazdálkodó – központi irányítású – intézmények részére.
Előírja továbbá azokon az álláshelyeken keletkező megtakarításoknak a központi
költségvetés javára történő befizetését, amelyeknek betöltésére a közszférában
alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló Korm. határozat alapján nem kerülhet
sor.
6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések
10. §
A Társadalmi Megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a
Nemzeti Foglalkoztatási Alap a törvényjavaslat szerinti összeget utalja át a XIX. Uniós
fejlesztések fejezet 2. cím, 4. alcím, 8. Társadalmi Megújulás Operatív Program –
Nemzeti Foglalkoztatási Alap jogcímcsoport javára. A paragrafus rögzíti még a
közfoglalkoztatásra fordítható keret mértékét.
Az 1079/2012. (III. 28.) Korm. határozatban a Kormány a Magyar Tudományos
Akadémiát kérte fel az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program
működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására. A feladat ellátásához szükséges
forrás – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi
LXXVI. törvény 13. § (2) bekezdés
h) pontjában foglalt előírással – a 2015. évivel
azonosan a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére a feladatot ellátó
MTA Könyvtár és Információs Központ részére biztosítandó.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap befizetésének összegét rögzíti.
Az átutalást negyedévente egyenlő részletekben kell teljesíteni.
A Paksi Atomerőműnek a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetési
kötelezettségét állapítja meg.
7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
11. §
Az (1) bekezdés meghatározza az Ny. Alap fejezetnél felhasználható méltányossági
keretösszegeket.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
részére, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott
méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
12. §
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad a Kormány részére
- a gyógyító-megelőző ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz
támogatás jogcímcsoportok és a külföldön tervezett egészségügyi ellátások
megtérítése jogcím közötti, valamint
- a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül a Gyógyító-megelőző ellátás
céltartalék jogcímről az 1-18. jogcímekre történő
átcsoportosítás végrehajtására.
A (2) bekezdés szerint felhatalmazást kap a Kormány a gyógyító-megelőző ellátás
jogcímcsoport 1-18. jogcímei, a gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei,
valamint a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei
előirányzatainak a megemelésére.
A (3) bekezdésben a Kormány felhatalmazást kap a 15. § (2) bekezdésben
meghatározott keretösszeg (5000,0 millió forint) módosítására az e § (1) bekezdés
b) pontja szerinti átcsoportosítás, valamint a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emelés
során.
13. §
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével év közben átcsoportosítást
hajtson végre a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei között, a
gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcíme között, valamint a gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcímcsoporton belül.
A (2) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajtson
végre a természetbeni ellátások céltartaléka előirányzatból a gyógyító-megelőző
ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoportok jogcímeire és a külföldön tervezett egészségügyi ellátások
megtérítése jogcímre.
A (3) bekezdés felhatalmazza az egészségbiztosításért felelős minisztert, hogy a
gyógyszertámogatási céltartalékot a szerződések szerinti és a folyamatos
gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán elszámolt
bevételek mértékéig év közben átcsoportosítsa a gyógyszertámogatás jogcímcsoport
megadott jogcímeire. A speciális beszerzésű gyógyszerkiadás jogcím esetében az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése is szükséges az átcsoportosításhoz.
A (4) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén megemelje a
gyógyszertámogatás kiadásai jogcím, valamint a gyógyászati segédeszköz támogatás
jogcímcsoport jogcímei előirányzatát a gyógyszer-, illetve a gyógyászati segédeszköz
támogatással kapcsolatos ellenőrzésekből eredő, előirányzaton felüli többlet bevételek
összegével.
Az (5) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértése esetén év közben megemelje a
gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát a szerződések szerinti és a
folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és
egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételi jogcím előirányzatán felül
jelentkező többlet összegével.
A (6) bekezdés felhatalmazást ad az egészségbiztosításért felelős miniszter részére,
hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítson a gyógyító-
megelőző ellátás jogcímcsoporton belül az alapellátás megújításának II. üteme
jogcímről a jogcímcsoport 1-3. és a 13. jogcímére, kiemelten a háziorvosi ellátásra.
14. §
A
paragrafus
rendelkezik
az
E.
Alap
gyógyító-megelőző
ellátás,
gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportok és a
külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcím évközi előirányzat-
túllépés engedélyezési szabályáról.
15. §
A paragrafus (1) és (3) bekezdése a gyógyító-megelőző ellátás és a gyógyászati
segédeszköz jogcímcsoport tartalmát határozza meg.
A (2) bekezdés szerint a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport tartalmazza az
egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és
végrehajtási
rendelete
szerinti
többletkapacitás-befogadások
várható
éves
teljesítményének finanszírozására fordítható összeget. A bekezdés továbbá
felhatalmazást ad arra, hogy az egészségbiztosításért felelős miniszter az
államháztartásért felelős miniszter egyetértése mellett engedélyezze a befogadásoktól
eltérő felhasználást a tényleges kiadások függvényében.
A (4) bekezdés az előlegre fordítható összeget határozza meg. A kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 35. §-ának (5)
bekezdése szerint azon gyógyszertár számára, amely járóbeteg-ellátás keretében
rendelt gyógyszerek árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság
biztonságos ellátása érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – az E. Alap
éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére – kamatmentes, a
tárgyévben visszatérítendő finanszírozási előleget nyújthat.
16. §
A paragrafus meghatározza azokat a keretösszegeket, amelyeken belül különös
méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági ellátás engedélyezhető a
táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyógyító-megelőző
ellátás, a gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzatok
terhére.
9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
17. §
Önálló mellékletben jelennek meg azok az előirányzatok, melyek teljesülése külön
szabályozás nélkül is eltérhet az előirányzattól. Az előirányzat-túllépés automatikusan
is bekövetkezhet anélkül, hogy a fejezetgazdának szabályozási feladata lenne. Ez a
melléklet tartalmazza még a Kormány engedélyével túlléphető előirányzatokat is.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
18. §
Az Országgyűlés annak biztosítására, hogy egyes kiemelten fontos feladatok a
döntésének megfelelő mértékű támogatásban részesüljenek – függetlenül az év közben
esetleg felmerülő kényszerektől, törekvésektől – fenntartja az előirányzatok
megváltoztatásának jogát a pártok, pártalapítványok támogatásai, illetve a Nemzeti
Választási Iroda előirányzatainak csökkentése tekintetében.
Rögzíti továbbá, hogy az I-VI., a VIII., a XXX., XXXIII., XXXIV. fejezetek, kiadási
és bevételi előirányzatának főösszegei, valamint a nevesített előirányzatok csak az
Országgyűlés hatáskörében csökkenthetők az Áht. megjelölt rendelkezései eseteinek
kivételével, vagy ha e fejezetek kezdeményeznek átcsoportosítást.
A XX. fejezetben az Egyházi célú központi hozzájárulások egyes jogcímcsoportjai
vagy jogcímei ugyancsak az Országgyűlés hatáskörében csökkenthetőek.
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító
szervek vezetőjének különleges jogosítványai
19. §
(1) bekezdéshez: A törvényjavaslat felhatalmazást ad az önkormányzati és az állami
feladatátadás miatt a 2016. év közben szükségessé váló fejezetek közötti rugalmas
átcsoportosítás kormányzati hatáskörben történő végrehajtására.
(2) bekezdéshez: A törvényjavaslat a Kormány kizárólagos hatáskörébe utalja a helyi
önkormányzati támogatásokat érintő átcsoportosításokat, a feladatátadáshoz
kapcsolódó átcsoportosítások kivételével.
(3)-(5) bekezdéshez: A Miniszterelnökség fejezetben található Országvédelmi Alap
évközi felhasználására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
(6)-(7) bekezdéshez: A rendelkezés az államháztartás egyensúlyának megőrzése
érdekében, valamint a fejezetekbe tartozó költségvetési szervek és kiemelten is a
fejezetet irányító szerv fegyelmezett gazdálkodásra való ösztönzési céllal képzett
fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználására biztosít lehetőséget a 2016.
évi költségvetési és gazdasági folyamatok, ezen belül az egyes fejezetekhez tartozó
előirányzatok alakulásának függvényében. A fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok
felhasználására a nemzetgazdasági miniszter tesz javaslatot a Kormány számára. A
javaslattételt megelőzően a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja az érintett
fejezetekhez tartozó intézmények előző évi időszakhoz képest nyilvántartott
tartozásállományának változását, valamint a fejezetekhez tartozó címek
előirányzatainak a tervezettől való eltérésének okait, az eltérés mértékét.
20. §
(1) bekezdéshez: A költségvetés céltartalékának – a különböző jogcímű –
átcsoportosítására hatalmazza fel az államháztartásért felelős minisztert. Az intézkedés
felmérésen alapul.
(2) bekezdéshez: A szabály lehetőséget biztosít az államháztartásért felelős miniszter
számára az adóhatóság premizálási viszonyainak alakításában. A szabály célja, hogy
lehetőség legyen valódi érdekeltséget kialakítani az adóhatóság számára a jogszabály
szerint az államot megillető adóbevételek beszedési hatékonyságának növelésében.
(3) bekezdéshez: A Beruházási Alap beruházási, felújítási, egyéb felhalmozási célt
szolgáló azon előirányzatok összessége, amelyeket a költségvetési törvény nevesít.
Ezen előirányzatok esetében új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős
miniszter előzetes egyetértésével lehet. Az egyetértés kialakításánál a miniszternek –
az Országvédelmi Alapnál szabályozott paraméterekkel egyezően – alapvetően a
gazdasági és költségvetési folyamatok alakulására kell figyelemmel lennie, kitérve az
uniós módszertan szerinti hiány és az államadósság alakulására, míg az állami vagyon
értékesítéséből és hasznosításából származó bevételek éven belüli időbeli teljesülése e
szempontrendszer keretein belül vizsgálandó. A kötelezettségvállalások költségvetési
fedezetét maga a kiadási előirányzat rendelkezésre állása teszi lehetővé. A Beruházási
Alap a beruházások fegyelmezett költségvetési politika melletti megvalósítására
irányuló rendszer, amely a beruházásokhoz szükséges kötelezettségvállalások
vizsgálatát, engedélyezését vagy korlátozását teszi lehetővé.
21. §
A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Állami kitüntetések és
az Államfői protokoll kiadásai előirányzat Hivatalhoz (mint kifizetőhöz) történő
átcsoportosítására.
A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetőjének felhatalmazása az Államfői protokoll
kiadásai előirányzat Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi
Minisztérium fejezet részére történő átcsoportosítására, ha az az államfői protokollal
kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének felhatalmazása a fejezeti kezelésű
előirányzatok intézményekhez történő átcsoportosítására.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének felhatalmazása a fejezeti kezelésű
előirányzatok intézményekhez történő átcsoportosítására.
22. §
(1) bekezdéshez:
A
kormányfői
protokollal
kapcsolatos
feladatokat
a
Miniszterelnökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködve látja el.
Ezen feladatok ellátásához kapcsolódik ez az átcsoportosítási felhatalmazás.
(2) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Miniszterelnökség fejezetet és a
Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetőjének, hogy a Konzultációk
kiadásai jogcímcsoport terhére átcsoportosítást hajtson végre.
(3) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a kormányfői protokoll
jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.
(4) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Fővárosi és megyei
kormányhivatalok működésével kapcsolatos egyéb feladatok jogcímcsoport terhére a
fejezeten belüli átcsoportosításra.
(5) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Kormányablak program
megvalósítása jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.
(6) bekezdéshez: E rendelkezés felhatalmazást ad a Nemzetpolitikai tevékenység
támogatása jogcímcsoport terhére a fejezeten belüli átcsoportosításra.
23. §
A Földművelésügyi Minisztérium fejezetben a vállalkozások rendelkezésére álló
központi költségvetési előirányzatok fejlesztési és folyó termelés finanszírozását
szolgáló támogatásai az újonnan meghirdetésre kerülő támogatási jogcímek mellett
fedezetet nyújtanak a korábbi évekről áthúzódó kötelezettségvállalások teljesítésére is.
24. §
A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiában végrehajtandó feladatok igen összetettek,
megvalósításuk partnerségben folyik, így indokolt, hogy a rendelkezésre álló forrás a
végrehajtásért felelős Belügyminisztérium fejezeti kezelésű előirányzatán kerül
megjelenítésre, ahonnan a szükséges feladat-meghatározás és felelősség-megosztás
után előirányzat átcsoportosítással kerül a részfeladatot ellátó fejezeten belüli és más
államháztartási szervhez.
25. §
A Területfejlesztéssel összefüggő feladatok fejezeti kezelésű előirányzat kezelésével
kapcsolatos feladatokat a Magyar Államkincstár látja el, s a feladatellátáshoz
szükséges, évente változó, feladat nagyságától függő forrás biztosítása előirányzat-
átadással valósítható meg hatékonyan.
26. §
(1) bekezdéshez: „A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram
működtetése” előirányzat EMMI-hez történő átcsoportosítására való felhatalmazás.
(2) bekezdéshez: A Beruházás ösztönzési célelőirányzat alcím tekintetében határozza
meg a tárgyéven túli fizetési kötelezettségvállalás állomány maximális összegét.
27. §
A honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter
előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a
NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja,
továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni
növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban
résztvevők devizajuttatásainak fedezetét.
28. §
(1) bekezdéshez: A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
alapján létrejött ellátási szerződéssel biztosított állami feladatban esetleges, az év
közben bekövetkező változás miatt átcsoportosítás történhessen.
(2)-(3) bekezdéshez: A sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. § (2) bekezdésével
teremti meg az összhangot, egyértelművé teszi a megjelölt játékadó bevételek cél
szerinti felhasználásának tartalmát és technikáját. Így a sorsolásos szerencsejátékok
játékadójának 12%-át és a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-át az
Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet megtervezett sport előirányzataiba, a
távszerencsejáték játékadójából és a sportfogadás (TOTÓ) játékadójából származó
tervezett bevételt az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 20. cím, 23. alcím, 5.
Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az
MLSZ
feladatainak
támogatása
jogcímcsoport
költségvetési
támogatási
előirányzatában megtervezettnek kell érteni. Ha e két utóbbi játékadó 2016. évben
teljesült bevétele együttesen meghaladja a tervezett támogatási előirányzatot, akkor a
különbség biztosításáról a Kormány határozattal dönthet. A sorsolásos
szerencsejátékok játékadójából származó bevétel a sport támogatására, míg a
bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából, a távszerencsejáték játékadójából és a
sportfogadás (TOTÓ) játékadójából származó bevétel kifejezetten labdarúgásra
fordítandó a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül.
(4) bekezdéshez: A rendelkezés a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű, illetve
közösségi ellátását nyújtó szolgáltatások fedezetét határozza meg az EMMI fejezetben.
(5) bekezdéshez: Az egészségügyi intézmények rendkívüli támogatása jogcímcsoport
kiadásának felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter egyetértése
szükséges, amennyiben az egyedileg eléri vagy meghaladja az 50 millió forintos
értékhatárt.
(6) bekezdéshez: A rendelkezés szerint az Egészségügyi intézmények rendkívüli
támogatása jogcímcsoport bevételét képezi az emberi alkalmazásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló
2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj
67,14%-a.
(7) bekezdéshez: Az EMMI fejezetben a központi költségvetési szervek, illetve a
köztestületi költségvetési szervek részére önálló előirányzaton kerül biztosításra a
szociális ágazati pótlék fedezete. A felhatalmazás lehetővé teszi, ha év közben a
fenntartó jogállásában változás következik be, az előirányzatok közötti
átcsoportosításra is lehetőség nyílik.
12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok
29. §
A paragrafus meghatározza azokat a kereteket, amelyekre 2016-ban a szakmailag
felelős minisztériumok, költségvetési szervek az Európai Unió által társfinanszírozott
programok keretében kötelezettséget vállalhatnak. Megteremti az Európai Gazdasági
Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus
2009-2014. évi, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott
programokra, projektekre a tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás lehetőségét. A
rendelkezések alapján lehetőség nyílik a területi együttműködési programok esetében
is többletkötelezettségek vállalására az államháztartásért felelős miniszter egyetértése
esetén, abban az esetben, ha az adott program partnerországa, illetve partnerországai
szintén biztosítják az arányos mértékű többletkötelezettség-vállalást saját
projektpartnereik számára.
30. §
A paragrafus a JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök végrehajtása során megtérült
bevételek ismételt kihelyezésének lehetőségét teremti meg, összhangban a vonatkozó
uniós rendelkezésekkel.
31. §
A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet és a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet
tekintetében a 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés
c) és
d) pontjai
rendelkeznek a megképzett céltartalék felhasználásáról, amelyet a paragrafus szerinti
előirányzatokon kell megtervezni.
32. §
A paragrafus teremti meg a jogi lehetőségét a 2014-2020 programozási időszak
kötelezettségvállalásainak. A 2014-2020 közötti időszakban a kohéziós támogatások,
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Tengerügyi és
Halászati Alap (ETHA), a Duna Transznacionális Program, a Belső Biztonsági Alap, a
Menekültügyi,
Migrációs
és
Integrációs
Alap,
valamint
az
Európai
Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében történő kötelezettségvállalások
képeznek alapot a következő időszak európai uniós forrásainak felhasználásához,
kifizetéseihez. A minél nagyobb arányú lekötések lehetőségét teremti meg az
államháztartási miniszter egyetértésével lehetővé váló ún. kereten belüli túlkötés.
III. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK,
KAPCSOLATOK
33. §
Az (1) bekezdés meghatározza a szociális hozzájárulási adó 2016. évi megosztási
arányait és a NAV feladatait az Ny. Alap és az E. Alap vonatkozásában.
A (2) bekezdés rendelkezik a 3000 fő feletti helyi önkormányzatok által a
köznevelési intézmények működtetési kötelezettségének átadásából származó
költségvetési befizetések XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetbe történő
negyedévenkénti átutalásáról.
A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy amennyiben az E. Alap tárgyévi utolsó
bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után pénzforgalmi egyenlege
többletet mutat, akkor a többlet az év végén a költségvetés részére visszafizetésre
kerül.
A (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős
miniszter felhatalmazást kap, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel
egyetértésben az Ny. Alap bevételi többletét kezelje.
IV. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER
KAPCSOLATA
13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
34. §
A szakasz utalást tartalmaz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. törvény 117. § (1) bekezdésére, amely meghatározza a helyi
önkormányzatokat megillető – e törvény
2. mellékletében foglalt – állami
támogatásokat.
A paragrafus rendelkezik továbbá a törvény
3. melléklete szerint a helyi
önkormányzatok által ellátandó egyes feladatokhoz kapcsolódó működési és
felhalmozási támogatásokról, azok felhasználási kötöttségéről.
35. §
A rendelkezés felhatalmazást ad az államháztartásért felelős miniszternek arra, hogy
a 2015. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2016. évi címrendbe
történő felvételéről gondoskodjon, és e címek, alcímek tekintetében a 2015. december
31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeget biztosítsa.
A rendelkezés felhatalmazást ad a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek,
hogy az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellege szerint illetékes
miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben való
átcsoportosítást hajtson végre.
36. §
А szakasz rendelkezik arról, hogy az átalakult nemzetiségi önkormányzatok - melyek
egyben települési önkormányzatok is – települési önkormányzatként а
2. és
3. mellékletek szerinti támogatásokat vehetik igénybe.
14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
37. §
E szakasz rendelkezik az önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés
között megosztásra kerülő egyes adóbevételekről, így a gépjárműadóból és a
termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni adóból az önkormányzatot
megillető hányadról.
38. §
A szakasz rendelkezik az önkormányzatoknak a környezetvédelmi bírságból
származó jövedelemből és a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a
közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságok behajtásából,
illetve végrehajtásából származó jövedelemből való részesedésének arányáról.
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
39. §
Az (1) bekezdés felhatalmazást ad az egyes, a támogatási igények jogosságát elbíráló
és ellenőrző szervek számára arra, hogy a megjelölt célokból az igénylők felsorolt
személyes adatait kezelje. Egyúttal kötelezi a szerveket, hogy az adatkezelés céljának
megszűnését követően – legkésőbb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó
napjának elteltével – az említett adatokat fizikailag megsemmisítse.
A (2) bekezdés a helyi önkormányzatok azon támogatásait rögzíti, melyek
folyósítására nettó módon, a közterhekkel csökkentett összegben kerül sor.
A (3) bekezdés meghatározza azokat a szociális ellátásokat, amelyekhez a helyi
önkormányzatok előleget vehetnek igénybe, éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
A (4) bekezdés meghatározza, hogy az önkormányzatok általános működésének és
ágazati feladatainak ellátásához járó támogatások esetében hogyan kell figyelembe
venni a kamatfizetési kötelezettséget jogosulatlan igénybevétel esetén.
Az (5) bekezdés a helyi önkormányzatok által a köznevelési intézmények
működtetési kötelezettségének átadásából származó költségvetési befizetések
átutalásának teljesítéséről, az azzal való rendelkezésről szól.
A szakasz (6) és (7) bekezdései továbbá megjelölik az egyes mellékletekben szereplő
azon támogatásokat, amelyeket az önkormányzatok számára ezek egyes,
jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek beszámításával csökkentett összegben
kell folyósítani.
V. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán
intézmények fenntartói közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
40. §
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
rendelkezései alapján a központi költségvetés a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi
és magán köznevelési intézmény fenntartójának támogatást biztosít, amelynek
feltétele, hogy a köznevelési intézmény a működési engedélyben foglaltaknak
megfelelően végezze tevékenységét. A finanszírozás az állami, helyi önkormányzati
fenntartású intézményekkel azonos mérték elvén alapul.
E támogatások több részre tagolódnak.
A fő elem a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak és a nevelő-, oktató munkát
közvetlenül segítők átlagbér alapú támogatása és a nemzetiségi önkormányzat, a bevett
egyház által fenntartott nevelési-oktatási intézményre és pedagógiai szakszolgálati
intézményre tekintettel járó működési támogatás.
A javaslat a támogatások éves szintű megállapítását tartalmazza, külön megjelölve a
bértámogatások esetén 2016/2017. tanév indításához kapcsolódóan a pedagógusok
illetmény-előmeneteli rendszerében a további emelkedést. Ennek keretében kibővül a
támogatások köre a pedagógusok minősítési eljárása keretében a kutatópedagógus
címet elnyerők utáni célzott többletforrással.
Az Nkt. alapján 2016-ra már kiteljesedik az ingyenes tankönyvellátás felmenő
rendszerben a teljes alsó tagozatra. Ehhez a költségvetés biztosítja a most belépő
4. évfolyamosok tankönyvcsomagjainak kiadási többletét is.
A hit- és erkölcstan oktatást szervező egyházi jogi személyt tanulólétszámhoz
igazított ingyenes tankönyvellátás illeti meg, amely a 2016/2017. tanévre, immár az
összes alapfokú oktatási évfolyamon az ebben az oktatásban részt vevő tanulók után
jár. Az egyházi jogi személy ilyen tevékenységére tekintettel továbbá átlagbér alapú
támogatásban is részesül.
Új elem az óvodai ellátásban részesülő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint 2015 szeptemberétől a
gyermekétkeztetést ingyenesen – a korábbiakhoz képest szélesebb körben – igénybe
vevő gyermekek utáni támogatás.
A 3 év alatti gyermekekkel való foglalkozás mind pszichológiai, mind pedagógiai
szempontból professzionális felkészültséget igényel és a fő hangsúly már nem a
gondozási feladatokra irányul, hanem a fejlesztő, nevelő, szocializációs
tevékenységekre, valamint a korai felismerésre, hasonlóan az óvodai ellátáshoz, ennek
érdekében a Kormány a nem állami fenntartók részére kiegészítő támogatást biztosít a
felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők béréhez.
41. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény alapján a központi költségvetés a humánszolgáltatások részére
támogatást biztosít. A támogatás nyújtásának/elszámolásának részletes szabályait e
rendelkezés és a
8. melléklet tartalmazza.
A 2016. évtől a korábban pályázati úton finanszírozott szociális és gyermekjóléti
alapellátások (támogató szolgáltatás, pszichiátriai és szenvedélybeteg közösségi
ellátás, alacsonyküszöbű ellátás, utcai szociális munka, krízisközpontok, Biztos Kezdet
Gyerekházak, félutas ház és titkos menedékház) a költségvetési törvényben
meghatározott módon és mértékben kerülnek finanszírozásra, amelynek részletes
szabályait a
9. melléklet tartalmazza.
42. §
Rögzíti az önkormányzati tűzoltóságok központi költségvetés által történő
finanszírozásának elveit, forrását.
43. §
E szakasz a törvényi előírásnak megfelelve meghatározza, hogy 2016-ban az 1%-os
SZJA-rendelkezésekkel támogatható költségvetési előirányzat a Nemzeti Tehetség
Program.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
44. §
A pártok, valamint azok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási,
oktatási tevékenységet végző alapítványok támogatására rendelkezésre álló összeg
elosztása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján történik.
VI. FEJEZET
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-
VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS
45. §
A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 95. §
(3) bekezdésének megfelelően meghatározza a Kormány felhatalmazása alapján 2016-
ban vállalható új egyedi állami kezességek és garanciák mértékét.
Rendelkezik továbbá arról, hogy a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő
hitelekhez kapcsolódó állami garanciák nem terhelik az egyedi állami kezességek és
garanciák keretét.
46. §
A javaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 95. §
(3) bekezdésének megfelelően meghatározza a vállalható kiállítási garanciák és
viszontgaranciák 2016. évi együttes állományát. Az elmúlt évek keretszámait
jelentősen meghaladó 2016. évi kötelezettségvállalási lehetőséget a múzeumok által
tervezett, nagy jelentőségű kiállítások megrendezése indokolja.
Rendelkezik továbbá arról, hogy a többségi állami tulajdonú vasúti társaságok a
gördülőállományuk fejlesztésére az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-
finanszírozási Társaság által nyújtott hitelekhez mekkora mértékű állami
kezességvállalás nyújtható.
47. §
A javaslat rendelkezik az MFB Zrt. forrásszerzésének, az általa nyújtott
garanciáknak és hiteleknek állami kezességvállalással biztosított keretösszegéről,
valamint az MFB Zrt-nek nyújtandó árfolyam-fedezeti megállapodás keretösszegének
felső határáról. A forrásszerzési, valamint hitelnyújtási keretet kis mértékben indokolt
növelni, míg az árfolyam-fedezeti megállapodás keretösszegének felső határa
megegyezik a 2015. évi mértékkel.
Rendelkezik továbbá az MFB Zrt. hitelnyújtásaihoz és garanciavállalásaihoz
kapcsoló, a Kormány határozatán alapuló állami kezesség kezesi díjának megállapítási
módjáról.
48. §
A törvényjavaslat a Magyar Export-Import Bank Zrt. forrásszerzésének és vállalható
garanciaügyleteinek, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem
piacképes biztosítások állományának összegéről rendelkezik. A keretek megegyeznek
a 2015. évi mértékkel.
49. §
A törvényjavaslat a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalható készfizető kezesség
feltételeit és mértékét, valamint a költségvetési viszontgarancia összegét határozza
meg. A viszontgaranciával vállalt kezességek – ez eddigiekhez hasonlóan – a
hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring
szerződéseire egyaránt kiterjednek, mértékük megegyezik a 2015. évi mértékkel.
50. §
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalható készfizető kezesség
feltételeit és összegét, valamint az állami viszontgarancia mértékét határozza meg. A
keretet kis mértékben indokolt növelni az Alapítvány portfóliójának bővülése,
valamint a Vidékfejlesztési Program keresletélénkítő hatása miatt. A
viszontgaranciával vállalt kezességek – az eddigiekhez hasonlóan – a hitelintézetek,
pénzügyi vállalkozások hitel-, bankgarancia-, lízing- és faktoring szerződéseire
egyaránt kiterjednek.
51. §
A javaslat a diákhitelezési rendszer finanszírozását biztosító kezességvállalásról
rendelkezik. A Diákhitel Központ Zrt. által működtetett kéttípusú hallgatói
hitelrendszer célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való
részvételre. E célok megvalósítása érdekében a társaság a forrásgyűjtést az
Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel együttműködésben végzi. A Diákhitel Központ
Zrt.-től speciális tevékenységére tekintettel külön hitelbiztosíték és kezesi díj nem
követelhető.
52. §
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos
díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény rendelkezik az útdíj fizetés finanszírozásához
kapcsolódó állami kezességvállalásról, és meghatározza annak általános szabályait. E
rendelkezések az állami kezesség állományára vonatkozó korlátok megteremtését a
mindenkori költségvetési törvényre hagyják. Ennek megfelelően rendelkezik a 2016.
évi költségvetési törvényjavaslat az állami kezességvállalással biztosított
keretösszegekről.
53. §
A be nem tervezett állami kezességbeváltásokat, illetve az Államadósság Kezelő
Központ Zrt.-nek – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben előírt –
az állami kezességvállalásokkal kapcsolatos szakértői díját előirányzat hiányában is ki
kell fizetni. A javaslat a be nem tervezett, de esetleg felmerülő kifizetések jogcíméről
rendelkezik.
54. §
A javaslat megtartja a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök és a
Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és
vállalkozás orientált fejlesztése prioritási tengelyében meghatározott forrásokat terhelő
garanciavállalás eszközére vonatkozó állami viszontgarancia jelenlegi feltételeit.
VII. FEJEZET
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és
járadékok alapjának mértéke
55. §
Az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a rendelkezik az éves rendszeres
nyugdíjemelésről. A nyugdíjemelésnél irányadó mértéket az éves költségvetési
törvény határozza meg.
56. §
A javaslat meghatározza az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek
állományát, amelyhez a Kormány kamattámogatást biztosíthat.
57. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló, valamint a honvédek jogállásáról
szóló törvény értelmében a köztisztviselői, a kormánytisztviselői, a rendvédelmi,
valamint a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja
meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.
A fizetési számlához kapcsolódóan adható bankszámla-hozzájárulás felső határát a
költségvetési törvényben szükséges rögzíteni, mértéke megegyezik az előző évivel.
58. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban:
Kjt.) alapján az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) a mindenkori éves
költségvetési törvény állapítja meg. A legkisebb szorzószámokat tartalmazó táblázatot
a
6. melléklet tartalmazza.
A Kjt. értelmében kereset-kiegészítést kell tervezni. A mérték vetítési alapja a
keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzata, mértéke változatlanul 2%.
59. §
A költségvetési törvényjavaslat itt tesz eleget a szaktörvény azon felhatalmazásának,
amely szerint az illetményalap számításának vetítési alapját a mindenkori költségvetési
törvény határozza meg.
60. §
A törvény meghatározza – jogszabályi kötelezettségek alapján – a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara ösztöndíjas hallgatói pénzbeli
juttatásának normatíváját, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összegét, a garantált
egyetemi tanári illetmény összegét.
Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009.
(VI. 12.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől hatályos 6/A. §-a alapján az első
szakképesítés megszerzésére irányuló, államilag támogatott szakorvos (szakfogorvos,
szakgyógyszerész, klinikai szakpszichológus) képzésben résztvevő jelölt a
szakképzéssel kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek megtérítése céljából, az
adott évre vonatkozóan a költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásra
jogosult, amelyet legfeljebb a támogatott jelölt szakképesítésére külön jogszabályban
meghatározott szakképzés időtartamára vehet igénybe. A támogatás összege a
rendelkezésre álló forrás figyelembevételével került meghatározásra.
A köznevelés új finanszírozási rendszere miatt e törvényben kell rendelkezni az
állami felsőoktatási intézmények köznevelési intézményeinek tanulói részére is
biztosítandó étkezési támogatás és tankönyvtámogatás mértékéről.
61. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és
más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvények
értelmében a legalacsonyabb bírói/ügyészi illetményalapot évenként a költségvetésről
szóló törvény állapítja meg. Az összeg a 2014. évihez képest nem változik.
Meghatározza továbbá a törvényjavaslat a jogi segítségnyújtásról szóló törvény
alapján a jogi segítői, az ügyvédekről szóló törvény alapján a kirendelt ügyvédi óradíj
mértékét.
62. §
Megállapításra kerül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény szerinti díj, támogatás és pótlék összege.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
rendelkezik arról, hogy a költségvetési törvényben kell különböző díjakat (szakértői
díj, ápolási díj) meghatározni. A rendelkezés ennek az előírásnak tesz eleget.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény rendelkezik
arról, hogy a költségvetési törvényben kell az életkezdési támogatás mértékét
meghatározni.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a költségvetési törvényben kell
megállapítani az alapnormatíva összegét.
63. §
Rendelkezik a különböző jogszabályokban meghatározott életjáradékok 2016. évi
összegének megállapításáról.
64. §
Megállapításra kerül a Szoctv. szerinti gyógyszerkeret havi és éves összege.
65. §
A rendelkezés megállapítja a fizetendő felügyeleti díj mértékét.
19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási
értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
66. §
A rendelkezés az Áht. szerinti kis összegű követelés értékhatárát határozza meg.
67. §
A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény értelmében és az ott meghatározott
számítási mód szerinti eredménnyel a gyártási költségvetési értékhatárokat az éves
költségvetési törvény állapítja meg.
68. §
A rendelkezés rögzíti a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. letéti számlája javára a
2016. év folyamán teljesíthető befizetések felső határát.
69. §
és
70. §
és
71. §
A költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni az adott évben
irányadó közbeszerzési (nemzeti és uniós) értékhatárokat.
20. Egyes koncessziós díjak
72. §
A törvény a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27. §
(5) bekezdése és 29/E. § (1) bekezdése alapján a 2016. évre meghatározza az I. és II.
kategóriájú játékkaszinó üzemeltetési és a távszerencsejáték szervezési tevékenység
után fizetendő koncessziós díjminimum összegét. A koncessziós díjminimum
megállapítása a 2015. évi koncessziós díjminimum és a 2016. évre tervezett fogyasztói
árindex figyelembe vételével történt.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Felhatalmazó rendelkezések
73. §
Felhatalmazó rendelkezések.
22. Hatályba léptető rendelkezések
74. §
Hatályba léptető rendelkezés és dereguláció.
A gazdasági fejlődés főbb jellemzői
Százalékban
2014
2015
2016
Tény
Előrejelzés Előrejelzés
1. GDP növekedése,%
3,6
3,1
2,5
2. GDP értéke folyó áron (milliárd forint)
31 891
33 646
35 188
3. GDP deflátor,%
3,1
2,3
2,1
4. Fogyasztói árindex változása (éves átlag)
-0,2
0,0
1,6
5. Munkatermelékenység növekedési üteme
-0,9
0,8
-0,3
6. Beruházási hányad (a GDP %-ában)
21,3
21,5
20,6
A növekedés forrásai: százalékos változás, változatlan áron
7. Háztartások fogyasztása
1,6
2,4
2,9
7/a. Ebből: háztartások fogyasztási kiadása
1,7
2,9
3,6
8. Közösségi fogyasztás
3,4
1,5
-3,0
9. Bruttó állóeszköz-felhalmozás
11,7
5,8
-0,9
10. Belföldi felhasználás
4,3
3,0
1,6
11. Termékek és szolgáltatások exportja
8,7
7,5
7,4
12. Termékek és szolgáltatások importja
10,0
7,7
7,1
Külső egyensúly
13. Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró)
4,3
6,0
6,8
14. Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP százalékában)
4,1
5,4
5,9
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FŐBB JELLEMZŐI
(pénzforgalmi szemléletben)
milliárd forintban
2015. évi
2016. évi
Megnevezés
előirányzat
előirányzat
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS
1 Elsődleges bevételek
10 808,1
10 048,5
2 Elsődleges kiadások
10 604,9
9 824,6
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
203,2
223,9
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,6
0,6
4 Kamatbevételek
82,6
73,9
5 Kamatkiadások
1 112,2
1 048,1
6 Bevételek (1+4)
10 890,7
10 122,4
7 Kiadások (2+5)
11 717,2
10 872,7
8
Egyenleg (6-7)
-826,5
-750,2
Egyenleg a GDP %-ában
-2,5
-2,1
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 Elsődleges bevételek
1 910,8
1 963,7
2 Elsődleges kiadások
1 910,8
1 963,7
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
0,0
0,0
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
4 Kamatbevételek
5 Kamatkiadások
6 Bevételek (1+4)
1 910,8
1 963,7
7 Kiadások (2+5)
1 910,8
1 963,7
8
Egyenleg (6-7)
0,0
0,0
Egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
1 Elsődleges bevételek
3 024,6
3 059,3
2 Elsődleges kiadások
3 024,6
3 059,3
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
0,0
0,0
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
4 Kamatbevételek
5 Kamatkiadások
6 Bevételek (1+4)
3 024,6
3 059,3
7 Kiadások (2+5)
3 024,6
3 059,3
8
Egyenleg (6-7)
0,0
0,0
Egyenleg a GDP %-ában
0,0
0,0
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK
1 Elsődleges bevételek
2 455,9
2 472,8
2 Elsődleges kiadások
2 489,4
2 504,7
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
-33,5
-31,9
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
-0,1
-0,1
4 Kamatbevételek
13,5
12,5
5 Kamatkiadások
5,0
5,6
6 Bevételek (1+4)
2 469,4
2 485,3
7 Kiadások (2+5)
2 494,4
2 510,3
8
Egyenleg (6-7)
-25,0
-25,0
Egyenleg a GDP %-ában
-0,1
-0,1
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK
1 Elsődleges bevételek
486,7
591,5
2 Elsődleges kiadások
537,7
597,4
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
-50,9
-5,9
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
-0,2
0,0
4 Kamatbevételek
5 Kamatkiadások
6 Bevételek (1+4)
486,7
591,5
7 Kiadások (2+5)
537,7
597,4
8
Egyenleg (6-7)
-50,9
-5,9
Egyenleg a GDP %-ában
-0,2
0,0
ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖSSZESEN
1 Elsődleges bevételek
18 686,2
18 135,8
2 Elsődleges kiadások
18 567,5
17 949,7
3
Elsődleges egyenleg (1-2)
118,7
186,1
Elsődleges egyenleg a GDP %-ában
0,4
0,5
4 Kamatbevételek
96,1
86,4
5 Kamatkiadások
1 117,2
1 053,6
6 Bevételek (1+4)
18 782,3
18 222,2
7 Kiadások (2+5)
19 684,7
19 003,4
8
Egyenleg (6-7)
-902,4
-781,1
Egyenleg a GDP %-ában
-2,7
-2,2
GDP
33 228
35 188
2015. évi előirányzat 2016. évi előirányzat
A központi alrendszer mérlege
Bevétel
16 312 873,0
15 736 925,6
Központi költségvetés
10 890 705,0
10 122 449,8
Gazdálkodó szervezetek befizetései
1 305 952,4
1 278 503,3
Társasági adó
341 400,0
400 500,0
Hitelintézeti járadék
15 420,0
6 300,0
Cégautóadó
28 800,0
27 700,0
Energiaellátók jövedelemadója
44 700,0
41 300,0
Egyszerűsített vállakozói adó
83 800,0
75 200,0
Ökoadó
21 500,0
22 000,0
Bányajáradék
49 000,0
31 500,0
Játékadó
39 700,0
41 200,0
Reklámadó
6 600,0
10 900,0
Egyéb befizetések
27 000,0
24 000,0
Egyéb központosított bevételek
377 132,4
368 803,3
Pénzügyi szervezetek különadója
144 200,0
89 200,0
Kisadózók tételes adója
56 300,0
70 100,0
Kisvállalati adó
16 400,0
13 800,0
Közműadó
54 000,0
56 000,0
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
4 396 685,0
4 589 600,0
Általános forgalmi adó
3 172 385,0
3 329 800,0
Jövedéki adó
913 500,0
952 200,0
Regisztrációs adó
19 600,0
20 700,0
Távközlési adó
56 400,0
56 000,0
Pénzügyi tranzakciós illeték
206 200,0
200 900,0
Biztosítási adó
28 600,0
30 000,0
Lakosság befizetései
1 806 600,0
1 818 500,0
Személyi jövedelemadó
1 639 700,0
1 648 400,0
Adóbefizetések
500,0
2 000,0
Illeték befizetések
120 000,0
121 700,0
Gépjárműadó
45 500,0
45 500,0
Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó különadója
900,0
900,0
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
2 925 572,8
2 096 272,5
Költségvetési szervek bevételei
1 178 391,6
1 188 676,6
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
1 747 181,2
907 595,9
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevételei
84 277,2
17 930,3
Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása
1 662 904,0
889 665,6
Bevételek az államháztartás alrendszereiből
64 253,9
50 563,9
Központi költségvetési szervektől származó befizetések
45 799,9
25 559,9
Elkülönített állami pénzalapok befizetése
10 000,0
17 000,0
Helyi önkormányzatok befizetése
8 454,0
8 004,0
Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések
245 868,8
191 183,4
Kamatbevételek
82 600,0
73 917,0
Egyéb bevételek
8 896,9
8 083,9
Egyéb uniós bevételek
54 275,2
15 825,8
Uniós támogatások utólagos megtérülése
43 087,7
5 057,5
Vám- és cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése
11 187,5
10 768,3
Elkülönített állami pénzalapok
486 730,3
591 498,9
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap
77 951,6
79 451,6
NKFI bevétele
70 265,6
71 765,6
NKFI támogatása
7 686,0
7 686,0
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
360 697,6
463 742,4
Szakképzési hozzájárulás
63 134,0
56 996,1
Szociális hozzájárulási adó és járulékok
141 772,9
150 476,4
TÁMOP intézkedések bevételei
43 000,0
51 700,0
Költségvetési támogatás
108 990,7
200 769,9
Egyéb bevételek
3 800,0
3 800,0
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja
1,0
Költségvetési támogatás
1,0
Bethlen Gábor Alap
11 407,5
11 807,5
BGA támogatása
11 407,5
11 807,5
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
26 963,6
26 136,2
KNPA bevétele
21 300,8
21 300,8
KNPA támogatása
5 662,8
4 835,4
Nemzeti Kulturális Alap
9 700,0
10 350,0
NKA bevétele
9 700,0
10 350,0
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
10,0
10,2
WMÁ bevétele
4,6
4,9
WMÁ támogatása
5,4
5,3
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
4 935 437,7
5 022 976,9
Nyugdíjbiztosítási Alap
3 024 597,6
3 059 287,3
Szociális hozzájárulási adó és járulékok
2 995 948,5
3 030 534,0
Egyéb járulékok és hozzájárulások
12 321,9
12 991,4
Késedelmi pótlék és bírság
11 965,7
11 265,9
Egyéb bevételek
4 361,5
4 496,0
TB költségvetési szervek bevételei
1 860,0
1 955,0
Egyéb bevételek
2 501,5
2 541,0
Egészségbiztosítási Alap
1 910 840,1
1 963 689,6
Szociális hozzájárulási adó és járulékok
986 987,9
1 184 243,8
Egyéb járulékok és hozzájárulások
45 343,2
48 465,0
Egészségügyi hozzájárulás
161 754,0
164 190,1
Késedelmi pótlék és bírság
4 438,5
5 079,1
Költségvetési támogatások, hozzájárulások
582 367,3
429 967,6
Egyéb bevételek
129 949,2
131 744,0
Népegészségügyi termékadó
26 351,0
26 772,6
Baleseti adó
23 454,7
25 354,0
TB költségvetési szervek bevételei
424,6
424,6
Egyéb bevételek
79 718,9
79 192,8
2015. évi előirányzat 2016. évi előirányzat
A központi alrendszer mérlege
Kiadás
17 190 277,1
16 493 055,8
Központi költségvetés
11 717 159,4
10 872 684,5
Egyedi és normatív támogatás
301 754,1
309 057,6
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása
69 861,0
69 861,0
Szociálpolitikai menetdíj támogatás
104 000,0
104 000,0
Lakásépítési támogatások
128 900,0
104 000,0
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
707 925,2
684 048,0
Családi támogatások
422 409,4
414 965,0
Korhatár alatti ellátások
134 399,0
112 917,8
Jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások
125 665,3
133 128,0
Különféle jogcímen adott térítések
25 451,5
23 037,2
Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok
7 029 567,4
6 190 596,2
Költségvetési szervek kiadásai
3 351 064,4
3 448 064,1
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
3 678 503,0
2 742 532,1
Uniós programok kiadásai
2 508 108,3
1 432 021,4
Egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
1 170 394,7
1 310 510,7
Az államháztartás alrendszereinek támogatása
1 361 484,3
1 303 972,4
Elkülönített állami pénzalapok támogatása
133 752,4
225 105,1
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz
576 967,3
424 567,6
Helyi önkormányzatok támogatása
649 264,6
654 299,7
Támogatás az önkormányzati adósságok törlesztéséhez
1 500,0
Kamatkiadások
1 112 230,9
1 048 094,8
Társadalmi önszerveződések támogatása
3 809,8
3 809,8
Kormányzati rendkívüli kiadások
4 170,5
3 721,5
Kezességérvényesítés
26 988,2
31 783,3
Egyéb kiadások
70 069,5
73 646,3
Tartalékok
285 700,0
327 100,0
Rendkívüli kormányzati intézkedések
100 000,0
100 000,0
Céltartalékok
155 700,0
157 100,0
Országvédelmi Alap
30 000,0
70 000,0
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
295 559,5
314 849,0
Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások
215 139,0
304 144,6
Elkülönített állami pénzalapok
537 680,0
597 394,4
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap
74 106,6
78 833,3
NKFI kiadásai
64 106,6
61 833,3
Befizetés a központi költségvetésbe
10 000,0
17 000,0
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
427 364,6
484 177,1
Passzív kiadások
50 400,0
47 000,0
Működési kiadások
3 050,0
3 283,4
Startmunka-program
270 000,0
340 000,0
EU-s elő- és társfinanszírozás
67 764,6
58 563,2
Egyéb kiadások
36 150,0
35 330,5
Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja
1,0
Bethlen Gábor Alap
11 807,5
11 807,5
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
15 491,3
13 308,0
Nemzeti Kulturális Alap
8 900,0
9 257,4
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
10,0
10,1
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
4 935 437,7
5 022 976,9
Nyugdíjbiztosítási Alap
3 024 597,6
3 059 287,3
Nyugellátások
3 007 227,4
3 041 682,8
TB költségvetési szervek kiadásai
10 600,8
11 012,4
Egyéb kiadások
6 769,4
6 592,1
Egyéb kiadások
6 769,4
6 592,1
Egészségbiztosítási Alap
1 910 840,1
1 963 689,6
Táppénz
68 500,0
76 941,5
GYED
109 500,0
116 304,0
EA egyéb pénzbeli ellátásai
51 362,1
55 505,9
Rokkantsági, rehabilitációs ellátások
336 000,0
323 152,0
Gyógyító megelőző ellátás
948 630,6
982 359,9
Gyógyszertámogatás
298 114,0
305 100,0
Gyógyászati segédeszköz támogatás
51 300,0
55 200,0
EA egyéb természetbeni ellátásai
25 380,0
26 990,6
TB költségvetési szervek kiadásai
8 828,1
8 828,1
Egyéb kiadások
13 225,3
13 307,6
Egyenlegek pénzforgalmi szemléletben
Központi költségvetés
-826 454,4
-750 234,7
Elkülönített állami pénzalapok
-50 949,7
-5 895,5
Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai
0,0
0,0
Nyugdíjbiztosítási Alap
0,0
0,0
Egészségbiztosítási Alap
0,0
0,0
Központi alrendszer összesen:
-877 404,1
-756 130,2
Központi kormányzat elsődleges egyenlege (IMF)
234 826,8
291 964,6
Központi kormányzat elsődleges egyenlege
152 226,8
218 047,6
GDP (milliárd forint)
33 228,0
35 188,0
Helyi önkormányzatok egyenlege
-25 000,0
-25 000,0
Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege
-902 404,1
-781 130,2
Az államháztartás pénzforgalmi egyenlege a GDP%-ában
-2,72%
-2,22%
ESA híd (millió forint)
90 490,5
77 364,7
ESA híd (GDP%)
0,3%
0,2%
Az államháztartás ESA egyenlege a GDP%-ában
-2,44%
-2,00%
A 2016. évi európai uniós költségvetési kapcsolatok
millió forint
Központi
Bevétel
Költségvetésben megjelenő EU támogatások
Kiadás
költségvetési
EU
forrás
Strukturális támogatások
1 220 957,8
749 828,7
471 129,1
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret*
322 885,8
0,0
322 885,8
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
871 527,2
736 603,5
134 923,7
Európai Területi Együttműködési Programok 2007-2013
9 330,3
8 394,4
935,9
Európai Területi Együttműködési Programok 2014-2020
17 214,5
4 830,8
12 383,7
Vidékfejlesztési és halászati támogatások
112 484,7
94 410,1
18 074,6
Vidékfejlesztési és halászati programok 2007-2013
834,0
625,5
208,5
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
111 650,7
93 784,6
17 866,1
Egyéb európai uniós támogatások
98 578,9
45 426,8
53 152,1
Összesen
1 432 021,4
889 665,6
542 355,8
Központi
Bevétel
Költségvetésen kívüli EU támogatások
Kiadás
költségvetési
EU
forrás
Agrárpiaci támogatások
16 000,0
16 000,0
Közvetlen termelői támogatások
467 503,5
467 503,5
Összesen
483 503,5
483 503,5
Kifizetendő, illetve megelőlegezendő EU források mindösszesen
1 373 169,1
Uniós támogatások utólagos megtérülése
5 057,5
Hozzájárulás az EU költségvetéséhez
314 849,0
* A központi költségvetési forrás tartalmazza a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól átvett pénzeszközt is.
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007-2013
millió forint
Jog-
2016. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
port
Támogatás
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
4
Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
1
Gazdaságfejlesztési Operatív Program
12 222,8
Működési költségvetés
3 422,4
Felhalmozási költségvetés
8 800,4
2
Közlekedés Operatív Program
34 930,0
Működési költségvetés
1 047,9
Felhalmozási költségvetés
33 882,1
3
Társadalmi Megújulás Operatív Program
95 667,3
Működési költségvetés
88 970,6
Felhalmozási költségvetés
6 696,7
8
Társadalmi Megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap
Működési költségvetés
3 770,6
3 808,7
Felhalmozási költségvetés
38,1
14
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
58 505,8
Működési költségvetés
4 680,4
Felhalmozási költségvetés
53 825,4
19
Környezet és Energia Operatív Program
105 820,1
Működési költségvetés
5 291,1
Felhalmozási költségvetés
100 529,0
20
Államreform Operatív Program
1 535,2
Működési költségvetés
1 397,1
Felhalmozási költségvetés
138,1
21
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
3 510,2
Működési költségvetés
1 017,9
Felhalmozási költségvetés
2 492,3
22
Végrehajtás Operatív Program
6 885,7
Működési költségvetés
6 266,0
Felhalmozási költségvetés
619,7
Összesen
322 885,8
3 808,7
319 077,1
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
millió forint
Jog-
2016. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
Támogatás
port
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
9
2014-2020 közötti kohéziós politikai operatív programok
1
Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP)
294 541,1
13 878,9
Működési költségvetés
154 210,0
Felhalmozási költségvetés
154 210,0
2
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
22 633,4
9 700,0
Működési költségvetés
16 166,7
Felhalmozási költségvetés
16 166,7
3
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
95 400,0
10 600,0
Működési költségvetés
53 000,0
Felhalmozási költségvetés
53 000,0
4
Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
148 070,0
54 765,6
Működési költségvetés
101 417,8
Felhalmozási költségvetés
101 417,8
5
Környezet és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
107 366,0
12 999,5
Működési költségvetés
60 182,8
Felhalmozási költségvetés
60 182,7
6
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
44 936,5
7 930,0
Működési költségvetés
52 866,5
7
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KÖFOP)
20 740,0
24 535,0
Működési költségvetés
45 275,0
8
Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP)
2 916,5
514,7
Működési költségvetés
3 431,2
Összesen
871 527,2
736 603,5
134 923,7
Európai Területi Együttműködési Programok 2007-2013
millió forint
Jog-
2016. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
port
Támogatás
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
5
Területi Együttműködés
1
Európai Területi Együttműködés
1
ETE HU-SK
5 839,5
346,6
Működési költségvetés
2 660,1
Felhalmozási költségvetés
3 526,0
2
ETE HU-RO
1 031,0
223,6
Működési költségvetés
464,2
Felhalmozási költségvetés
790,4
3
ETE HU-SER
229,5
18,0
Működési költségvetés
146,1
Felhalmozási költségvetés
101,4
4
ETE HU-CRO
558,6
72,9
Működési költségvetés
448,4
Felhalmozási költségvetés
183,1
5
ETE SEES
50,5
212,8
Működési költségvetés
258,0
Felhalmozási költségvetés
5,3
6
ETE AU-HU
19,2
Működési költségvetés
18,4
Felhalmozási költségvetés
0,8
7
ETE SLO-HU
11,9
Működési költségvetés
5,8
Felhalmozási költségvetés
6,1
10 ENPI HU-SK-RO-UA együttműködési program
685,3
30,9
Működési költségvetés
687,5
Felhalmozási költségvetés
28,7
Összesen
9 330,3
8 394,4
935,9
Európai Területi Együttműködési Programok 2014-2020
millió forint
Jog-
2016. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
Támogatás
port
15
XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
25
Fejezeti kezelésű előirányzatok
8
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
1
Duna Transznacionális Együttműködési Program
309,9
359,8
Működési költségvetés
631,9
Felhalmozási költségvetés
37,8
2
Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2020
191,1
Működési költségvetés
191,1
3
INTERREG EUROPE Interregionális Együttműködési Program
98,6
Működési költségvetés
98,6
4
INTERACT III Interregionális Együttműködési Program
11,3
Működési költségvetés
11,3
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
10
Európai Területi Együttműködés (2014-2020)
6
ETE határmenti programok 2014-2020
1
SKHU ETE program
3 717,4
Működési költségvetés
1 598,5
Felhalmozási költségvetés
2 118,9
2
ROHU ETE program
4 114,1
Működési költségvetés
1 522,3
Felhalmozási költségvetés
2 591,8
3
HU-SER IPA program
3 580,2
2 103,4
Működési költségvetés
3 353,3
Felhalmozási költségvetés
2 330,3
4
HU-CRO ETE program
940,7
1 090,7
Működési költségvetés
1 442,3
Felhalmozási költségvetés
589,1
5
AU-HU ETE program
507,6
Működési költségvetés
487,3
Felhalmozási költségvetés
20,3
6
SI-HU ETE program
181,7
Működési költségvetés
178,1
Felhalmozási költségvetés
3,6
7
ENI programok
8,0
Működési költségvetés
7,7
Felhalmozási költségvetés
0,3
Összesen
17 214,5
4 830,8
12 383,7
Halászati Operatív Program 2007-2013
millió forint
Jog-
2016. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
port
Támogatás
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
11
Vidékfejlesztési és halászati programok
3
Halászati Operatív Program
Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és
1
264,6
137,5
forgalmazása (II. tengely)
Felhalmozási költségvetés
402,1
2
Közös érdekeket célzó intézkedések (III. tengely)
329,9
64,9
Működési költségvetés
394,8
3
Technikai segítségnyújtás (V. tengely)
31,0
6,1
Működési költségvetés
37,1
Összesen
834,0
625,5
208,5
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
millió forint
Jog-
2016. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
port
Kiadás
Bevétel
Támogatás
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
12
Vidékfejlesztési és halászati programok 2014-2020
1
Vidékfejlesztési Program
92 567,8
16 335,5
Működési költségvetés
108 903,3
2
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
1 216,8
405,6
Működési költségvetés
1 622,4
3
Vidékfejlesztési és halászati programok technikai segítségnyújtása
1 125,0
Működési költségvetés
1 125,0
Összesen
111 650,7
93 784,6
17 866,1
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői és agrárpiaci
támogatások és az ahhoz nyújtott nemzeti kiegészítés
millió forint
Közvetlen termelői támogatások
467 503,5
2015. évi jogalap alapján kifizetendő támogatások
270 811,7
ebből: Alaptámogatás (SAPS)
104 914,7
"Zöld" komponens
118 771,4
Fiatal gazdálkodók támogatása
3 959,0
Termeléshez kötött támogatás
39 207,5
Egyéb
3 959,0
2016. évi jogalap alapján kifizetendő támogatások
196 691,8
ebből: Alaptámogatás (SAPS)
104 816,1
"Zöld" komponens
59 329,9
Fiatal gazdálkodók támogatása
3 955,3
Termeléshez kötött támogatás
26 612,8
Egyéb
1 977,7
Agrárpiaci támogatások
16 000,0
Exporttámogatások
0,0
Belpiaci támogatások
16 000,0
Intervenciók
0,0
Összesen (intervenciós vételár nélkül):
483 503,5
* Az európai uniós előírások értelmében az adott évi jogalap alapján járó egységes területalapú támogatásokat
tárgyév október 16-ától a következő év június 30-ig lehet kifizetni. Ezen támogatásokat a Magyar Állam a
Kincstári Egységes Számláról (KESZ) megelőlegezi, majd a megelőlegezett támogatásokat az Európai Unió két
hónappal később megtéríti.
Egyéb Uniós programok
millió forint
Jog-
2016. évi előirányzat
Feje-
cím-
Jog-
Cím Alcím
Megnevezés
zet
cso-
cím
Kiadás
Bevétel
port
Támogatás
11
XI. MINISZTERELNÖKSÉG
30
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Célelőirányzatok
69
EU utazási költségtérítések
479,5
0,2
Működési költségvetés
479,7
12
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
4
Uniós programok kiegészítő támogatása
6
Méhészeti Nemzeti Program
682,5
Működési költségvetés
682,5
7
Igyál tejet program
2 600,0
Működési költségvetés
2 600,0
8
Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása
4 212,8
Működési költségvetés
4 212,8
Egyes állatbetegségek megelőzésének és felszámolásának
9
536,5
támogatása
Működési költségvetés
536,5
11
Iskolagyümölcs program
1 726,0
Működési költségvetés
1 726,0
14
XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
1
Ágazati célfeladatok
Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok
27
410,0
784,8
megvalósításához kapcsolódó kiadások
Működési költségvetés
520,8
Felhalmozási költségvetés
674,0
9
Szolidaritási programok
1
Európai Menekültügyi Alap
34,9
0,1
Működési költségvetés
35,0
2
Integrációs Alap
48,8
0,1
Működési költségvetés
48,9
3
Visszatérési Alap
65,0
0,1
Működési költségvetés
65,1
4
Külső Határok Alap
459,5
0,1
Működési költségvetés
109,6
Felhalmozási költségvetés
350,0
6
Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék
91,2
Működési költségvetés
91,2
20
Belügyi Alapok
1
Belső Biztonsági Alap
948,2
5 300,6
Működési költségvetés
2 236,2
Felhalmozási költségvetés
4 012,6
2
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
371,9
1 651,1
Működési költségvetés
1 172,7
Felhalmozási költségvetés
850,3
3
Belügyi Alapok technikai költségkerete
80,0
15,0
Működési költségvetés
91,1
Felhalmozási költségvetés
3,9
17
XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
20
Fejezeti kezelésű előirányzatok
32
Közlekedési ágazati programok
27
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) projektek
28 200,0
33 600,0
Felhalmozási költségvetés
61 800,0
19
XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK
2
Fejezeti kezelésű előirányzatok
6
Egyéb uniós előirányzatok
3
Svájci Alap támogatásából megvalósuló projektek
6 679,0
501,0
Működési költségvetés
6 103,0
Felhalmozási költségvetés
1 077,0
EGT, Norvég Alap támogatásból megvalósuló projektek 2009-
6
7 650,0
1 350,0
2014
Működési költségvetés
9 000,0
13
Uniós Programok ÁFA fedezete
100,0
Működési költségvetés
100,0
Összesen
98 578,9
45 426,8
53 152,1
A központi költségvetés bruttó adósságának alakulása 2014-2016 között
millió forintban
2014. XII. 31-i
2015. XII. 31-i 2016. XII. 31-i
Megnevezés
állomány
állomány
állomány
I.) Devizában fennálló adósság
8
957 899,8
7
986 765,3
6 683 767,5
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
6
793 559,4
6
032 850,0
5
350 360,1
1.1. Hitel
-
-
-
1.2. Kötvény
6
793 559,4
6
032 850,0
5
350 360,1
2.) Egyéb kötelezettségek
2
164 340,4
1
953 915,3
1
333 407,4
2.1. Hitel
2
164 340,4
1
953 915,3
1
333 407,4
2.2. Kötvény
-
-
-
II.) Forintban fennálló adósság
1 4 612 044,8
1
5 895 954,5
1
7 953 186,5
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
1
4 355 282,8
1
5 675 218,9
1
7 768 320,8
1.1. Hitel
5
07 533,2
6
87 141,2
8
42 391,2
1.2. Kötvény
1
0 786 059,2
1
2 064 344,5
1
3 723 832,7
1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is) és egyéb rövid lejáratú kötelezettség
3
061 690,4
2
923 733,2
3
202 096,9
2.) Egyéb kötelezettségek
2
56 762,0
2
20 735,7
1
84 865,7
2.1. Hitel
1
15 764,3
8
3 077,9
5
9 547,9
2.2. Kötvény
1
40 997,8
1
37 657,8
1
25 317,8
Összesen
2 3 569 944,6
2
3 882 719,8
2
4 636 953,9
Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya
311 150,5
610 365,0
610 365,0
A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen
2 3 881 095,1
2
4 493 084,8
2
5 247 319,0
A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken
2 3 909 639,5
2
4 506 464,8
2
5 264 249,0
I.) Devizában fennálló adósság
28,1%
23,7%
19,0%
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
21,3%
17,9%
15,2%
1.1. Hitel
0,0%
0,0%
0,0%
1.2. Kötvény
21,3%
17,9%
15,2%
2.) Egyéb kötelezettségek
6,8%
5,8%
3,8%
2.1. Hitel
6,8%
5,8%
3,8%
2.2. Kötvény
0,0%
0,0%
0,0%
II.) Forintban fennálló adósság
45,8%
47,2%
51,0%
1.) Hiányt finanszírozó és adósságmegújító adósság
45,0%
46,6%
50,5%
1.1. Hitel
1,6%
2,0%
2,4%
1.2. Kötvény
33,8%
35,9%
39,0%
1.3. Kincstárjegy (KTJ2 is)
9,6%
8,7%
9,1%
2.) Egyéb kötelezettségek
0,8%
0,7%
0,5%
2.1. Hitel
0,4%
0,2%
0,2%
2.2. Kötvény
0,4%
0,4%
0,4%
Összesen
73,9%
71,0%
70,0%
Az ÁKK Rt-nél elhelyezett Mark-To-Market betétek állománya
1,0%
1,8%
1,7%
A központi költségvetés bruttó adóssága mindösszesen
74,9%
72,8%
71,7%
A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken
75,0%
72,8%
71,8%
GDP (milliárd forint)
3
1 890,6
3
3 646,1
3 5 188,0
Megjegyzések:
1) A devizában fennálló adósság forintra történő átszámításához alkalmazott árfolyamok 2014. évre vonatkozóan 314,9 forint/euró (azaz a
tényárfolyam), 2015. és 2016. évre vonatkozóan 303,7 forint/euró.
2) A központi költségvetés bruttó adóssága nem azonos a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben alkalmazott, az
államháztartás központi alrendszere adósságára vonatkozó definícióval.
3) A tábla a központi költségvetés bruttó adósságát mutatja, ez az európai uniós módszertan szerinti (maastrichti) adósságnak csak részeleme.
