11.Veroce rezilienciavizsgalat turisztika.pdf

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat

Projekt címe:
Turisztikai fejlesztések megvalósítása Verőcén

Projekt kódszáma:
TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.

Projektgazda szervezet:
Verőce Község Önkormányzata

ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI REZILIENCIAVIZSGÁLAT

Verőce, 2026.

1

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat

Bevezetés

Az  éghajlatváltozás  napjainak  egyik  legjelentősebb  kihívása.  A  jelenlegi  dokumentum  célja,  hogy  a
Verőcén  megvalósuló  turisztikai  fejlesztésre  irányuló  projekt  (Turisztikai  fejlesztések  megvalósítása
Verőcén)  éghajlatra  gyakorolt  hatásait  megvizsgálja,  összhangban  az  alábbi  útmutatókkal,
eljárásrendekkel:
•  Helyi  és  térségi  turizmusfejlesztés  megvalósítása  c.  TOP_Plusz-6.1.3-21.  kódjelű  pályázati
felhívás és útmutató
•  Útmutató az infrastrukturális projektek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatának elvégzéséhez
(2021-2027.)
A legalább ötéves várható élettartamú infrastrukturális vagy ingatlan beruházás esetén a tervezés során
figyelembe  kell  venni,  hogy  a  projekt  várható  üvegházhatásúgázkibocsátása/  elnyelése  mennyire
számottevő, továbbá fel kell mérni a projekt éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási potenciálját, és
biztosítani kell, hogy a projekt ellenálló legyen az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal
szemben.
Az  Európai  Parlament  és  a  Tanács  2021/1060  rendeletének  73.  cikk  (2)  bek.  j)  pontja  szerinti
éghajlatváltozási  rezilienciavizsgálat  olyan  eljárás,  amely  megakadályozza,  hogy  az  infrastruktúra
potenciális  hosszú  távú  éghajlati  hatásoknak  legyen  kiszolgáltatva,  egyúttal  biztosítja  az  „első  az
energiahatékonyság”  elvének  érvényesülését,  valamint  azt,  hogy  a  projektből  származó
üvegházhatásúgáz-kibocsátás  szintje  összhangban  legyen  az  Európai  Unió  által  meghatározott,
valamint Magyarország 2020-2050 időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiájában fogalt
2050-es klímasemlegességi célkitűzéssel.

Projekt fő jellemzői
•  Projekt megnevezése: Turisztikai fejlesztések megvalósítása Verőcén
•  Projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
•  A projekt rövid bemutatása: Verőce község Pest megye északi részén helyezkedik el a Duna bal
partján  a  Közép-magyarországi  Régió  területén,  a  Budapesti  Agglomeráció  gyűrűjének
közvetlen  szomszédságában.  A  közeli  Vác  városhoz,  és  Budapesthez  a  munkavállalási
lehetőségek  és  a  kulturális  élet  miatt  sok  szállal  kapcsolódik.  A  település  lakosságszáma
különösen az elmúlt évtizedben indult gyors növekedésnek, ami a vidéki betelepülők mellett
főleg  a  magasan  képzett  -  középkorú  és  alkalmazott  vagy  vállalkozói  -  társadalmi  rétegek
fővárosból történő kiáramlása (szuburbanizációja) miatt alakult ilyen módon. Ez első lépésben
az  üdülőnépességben,  majd  idővel  a  kiköltözés  állandósulásával  a  lakónépességben  is
jelentkezett.

A projekt átalános célja, hogy Verőce turisztikai szolgáltatásinak magasabb színvonalon történő
biztosításával  hozzájáruljunk  a  Nemzeti  Turizmusfejlesztési  Stratégiának  2.0.  változatában
megfogalmazott stratégai célok megvalósításához. A stratégia mottója: „Azért dolgozunk, hogy
megoszthassuk  Magyarország  iránti  szeretetünket.”  Verőce  és  az  itt  élők  számára  a  Duna
kiemelt jelentőséggel bír, egy olyan értéke a településnek, amelyre az itt élők éppúgy büszkék,
mint  ahogyan  tisztelik  és  szeretik  is  a  folyót.  A  projekttel  olyan  értéket  kívánunk  létrehozni,
amellyel  Magyarország,  a  Dunakanyar  és  Verőce  iránti  szeretetünk  is  megoszthatóvá  és
3

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat
tapinthatóvá  válik  az  ide  látogató  turisták  számára,  figyelemmel  a  jelenlegi  turisztikai
trendekre.

A projekt konkrét célja, hogy Verőcén a Duna medrében található vízi színpad megújításával
egy  a  Dunakanyarban  és  Magyarországon  is  egyedülálló  turisztikai  szolgáltatás  jöjjön  létre,
amely  mind  a  településre,  mind  pedig  a  térségbe  látogató  turisták  számára  kínál  egyedi
élményt.
Verőcén,  a  strand  keleti  szélén  található  a Verőce  község  Önkormányzat  használatában  lévő
szabadtéri  színpad.  A  színpad  jelenleg  is  üzemel,  rendszeresen  teret  ad  a  település
rendezvényeinek.  A  projekt  keretében  a  meglévő  színpad  alapszerkezeteinek  megtartásával
fedett  színpad  kerül  kialakításra  a  csatolt  műszaki  tervdokumentációban  foglaltaknak
megfelelően.
•  A projekt stratégiai célja, hogy  a turizmus fejlesztésével hozzájáruljon a település és térség
turisztikai kínálatnövekedéséhez, egyúttal KKV-k számára üzleti lehetőséget biztosítson.
•  Beruházás várható élettartama: 5-30 év
•  Teljes bekerülési költség: 183 109 491 Ft
•  Igényelt támogatási összeg: 183 109 491 Ft

Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat folyamata

Előzetes megállapítások:
•  A  projekt  keretében  tervezett  tevékenység  nem  tartozik  a  környezeti  hatásvizsgálat  és  az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet
hatálya alá.
•  A vonatkozó pályázati felhívás 2.4. pontja értelmében a rezilienciavizsgálatot az útmutatóban
szereplő  standard  éghajlatváltozási  rezilienciavizsgálat  követelményeinek  megfelelően
szükséges elvégezni.

Összhangban a vonatkozó rendelkezésekkel a rezilienciavizsgálat során az alábbiakra kerül sor:

•  A  projekt  eredményeképpen  várható  üvegházhatásúgáz-kibocsátás  változásának  megítélése
(ld. klímasemlegességi részvizsgálat);
•  A  projekt  éghajlatváltozáshoz  való  alkalmazkodásának  megítélése  (ld.  klímaalkalmazkodási
részvizsgálat).

A standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat mindkét részvizsgálata két, egymásra épülő szakaszból
áll:
•  Az átvilágítási szakasz elvégzése a standard éghajlatváltozási rezilienciavizsgálati kötelezettség
alá eső valamennyi infrastrukturális projekt esetében elvárás;
•  A részletes elemzésiszakasz elvégzése csak abban az esetben elvárás, ha az átvilágítási szakasz
eredményei alapján az indokoltnak tekinthető.

A két szakaszra vonatkozó vizsgálatok lefolytatását követően kerül sor az összegző megállapításokra.

4

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat

Klímasemlegességi részvizsgálat

A klímasemlegességi részvizsgálat átvilágítási szakasza:
Az  átvilágítási  szakasz  során  megvizsgálásra  került,  hogy  a  projekt  szerepel-e  az  „Útmutató  az
infrastrukturális projektek éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatának elvégzéséhez 2021-2027” 1. számú
mellékletében  megadott  listán.  Tekintetettel  arra,  hogy  a  projekt  nem  szerepel  a  listán,  így
megállapítható, hogy nem eredményez jelentős mértékű üvegházhatás – kibocsátás változást, így nem
indokolt részletes klímasemlegességi elemzés elvégzése.
A klímasemlegességi részvizsgálat részletes szakasza:
Az átvilágítási szakasz során megállapítást nyert,  hogy nem indokolt,  tekintettel arra, hogy  áttekintő
vizsgálati  fázis  eredménye  azt  valószínűsíti,  hogy  az  infrastrukturális  fejlesztés  megvalósítása  által
közvetlenül, vagy közvetett módon előidézett üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértéke nem haladja meg
a 20 000 tonna CO2eq/év értéket.

Klímaalkalmazkodási részvizsgálat
Jelen vizsgálat célja, hogy a projekt eredményeképpen létrejövő, illetve bővülő infrastruktúra-elemek,
hálózatok, illetve azok jövőbeli üzemeltetése előreláthatóan érzékenyek-e az éghajlatváltozás helyben
jelentkező következményeire, és amennyiben igen, várhatóan milyen mértékben.
A klímaalkalmazkodási részvizsgálat átvilágítási szakasza:
Az átvilágítás önmaga három részfolyamatra oszlik, ezek az alábbiak:
•  A projekthelyszín éghajlati kitettségének vizsgálata
•  A projekt tartalma, várható eredményei vonatkozásában az éghajlatváltozással szembeni
érzékenység meghatározása
•  Az előbbi két részvizsgálat eredményeinek összevetése alapján az éghajlatváltozás adott
infrastrukturális fejlesztésre, annak eredményeinek fenntartására gyakorolt hatásainak
azonosítása
Első részfolyamat: a projekthelyszín kitettségének vizsgálata
Releváns
Adatforrás
Értékelés
Eredmény
éghajlatváltozási
Jelenlegi
Jövőbeli
(legmagasabb
paraméterek
állapot
változás
érték)
Várható éves
NATér portál
közepes
közepes
közepes
átlaghőmérséklet
(2,5-3 celsius
(2,5-3 celsius
változás
fok növekedés
fok növekedés
(lassú
várható)
várható)
növekedés)
Várható téli
NATér portál
alacsony
alacsony
alacsony
átlaghőmérséklet
(1-1,5 celsius
(1-1,5 celsius
változás
fok növekedés
fok növekedés
várható)
várható)
5

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat
A forró napok
NATéR portál
alacsony
alacsony
alacsony
számának
(kismértékű) –
(kismértékű) –
várható
0-5 nap között
0-5 nap között
változása
Folyók mentén
https://www.vizugy.hu/index.php?mod
alacsony
alacsony
alacsony
árhullámok
ule=content&programelemid=62
gyakoriságának
és intenzitásának
növekedése
Hegy- és
NATéR portál
alacsony
alacsony
alacsony
dombvidéken
(nem
(nem
villámárvíz
veszélyeztetett)   veszélyeztetett)
előfordulási
gyakoriságának
és
intenzitásának
növekedése
Belvíz
Országos Vízügyi Főigazgatóság,
alacsony
alacsony
alacsony
gyakoriságának
Árvízi Kockázat és Veszélytérképezés,
növekedése
A klímaváltozás
NATéR portál
alacsony
alacsony
alacsony
várható hatása a
(kitettség
(kitettség
földtani
mértéke 0,9%-
mértéke 0,9%-
veszélyforrások
1,1%)
1,1%)
aktiválódására
a 44 mm-t
meghaladó
csapadékos
napok
gyakorisága
alapján
1.  táblázat: A projekthelyszín kitettségének vizsgálata
Második részfolyamat: a projekt éghajlatváltozással szembeni érzékenysége
Releváns
Érzékenységi szempont
Eredmény
éghajlatváltozási
Műszaki
Üzemeltetés
Kereslet
Befolyás a
paraméterek
állapot
környező
térségre
Várható éves
nem érzékeny
nem érzékeny
nem érzékeny
nem érzékeny
nem érzékeny
átlaghőmérséklet
változás
(lassú növekedés)
Várható téli
nem érzékeny
alacsony
nem érzékeny
nem érzékeny
alacsony
átlaghőmérséklet
változás
A forró napok
nem érzékeny
alacsony
közepes
nem érzékeny
közepes
számának várható
változása
Folyók mentén
alacsony
közepes
alacsony
nem érzékeny
közepes
árhullámok
gyakoriságának és
intenzitásának
növekedése
Hegy- és
nem érzékeny
közepes
nem érzékeny
nem érzékeny
közepes
dombvidéken
villámárvíz
6

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat
előfordulási
gyakoriságának és
intenzitásának
növekedése
Belvíz
nem érzékeny
közepes
nem érzékeny
nem érzékeny
közepes
gyakoriságának
növekedése
A klímaváltozás
nem érzékeny
közepes
nem érzékeny
nem érzékeny
közepes
várható hatása a
földtani
veszélyforrások
aktiválódására
a 44 mm-t
meghaladó
csapadékos
napok
gyakorisága
alapján
2.  táblázat: Éghajlatváltozással szembeni érzékenység
Az  érzékenységi  szempontnál  figyelembe  vett  beruházás  megvalósításával,  illetve  fenntartásával
kapcsolatos kategóriák a Klímareziliencia Útmutató 2021-2027 alapján a következők:
•  Műszaki  állapot:  A  beruházás  eredményeképpen  létrejövő  infrastruktúra  műszaki  állapota
érzékeny-e, amennyiben igen, milyen mértékben az éghajlatváltozás vizsgált következményével
szemben?
•  Üzemeltetés:  A  létrejövő  infrastruktúra  üzemeltetése  függ-e,  amennyiben  igen,  milyen
mértékben az éghajlatváltozás vizsgált következménye által befolyásolt valamely tényezőtől (pl.
sérülékeny vízbázisból történő vízellátás, helyi megújulóenergia-hasznosítás, befogadó víztest
jellemzői, létesítményben tartózkodók hőkomfortja)?
•  Kereslet:  A  létrejövő  infrastruktúra  által  nyújtott  szolgáltatások  iránti  igény  érzékeny-e,  és
amennyiben igen, milyen mértékben az éghajlatváltozás vizsgált következményével szemben
(pl. turisztikai létesítményeknél: vendégforgalom; közlekedési infrastruktúránál: forgalom; ipari
parki  fejlesztésnél:  vállalkozások  betelepülése;  kkv-fejlesztésnél:  előállított  termék  iránti
kereslet)
•  Befolyás a környező térségre: A létrejövő infrastruktúra hatására a környező terület érzékennyé
válik-e, és amennyiben igen, milyen mértékben az éghajlatváltozás valamely helyben jelentkező
hatásával szemben (pl. vonalas létesítmények lefolyásakadályozó hatása özönvízszerű esőzések
esetében)?

Az érzékenység meghatározásának szempontjai:
Érzékenységi kategória
Kiválasztási szempont
nem érzékeny
A projekt jellegéből fakadóan az adott éghajlatváltozási következmény a
vizsgált érzékenységi szempontból egyáltalán nem bír jelentőséggel.
alacsony
Az adott éghajlatváltozási következmény csak közvetett módon, és
rendkívül kis mértékben befolyásolja a projekt megvalósítását és
fenntartását a vizsgált szempontból.
közepes
Az adott éghajlatváltozási következmény a vizsgált érzékenységi
szempontból ugyan közvetlenül érintheti, de semmiképpen sem
7

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat
hiúsíthatja meg sem műszaki, sem gazdasági szempontból a projekt
megvalósítását és fenntartását.
magas
Az éghajlatváltozás adott következménye jelentős, azaz a projekt műszaki
vagy gazdasági szempontú fenntarthatóságát potenciálisan veszélyeztető
hatást gyakorolhat a létrehozott infrastruktúrára, eszközökre,
folyamatokra, az azokhoz szükséges inputokra, a létrejövő termékekre.
nem releváns
Előfordulhat, hogy egy érzékenységi szempont a projekt szempontjából
egyáltalán nem bír jelentőséggel, ebben az esetben a „nem releváns”
válasz adandó.
3.  táblázat: az érzékenység meghatározásának szempontjai

Harmadik részfolyamat: összegzés
A részvizsgálat célja, hogy azonosításra kerüljenek az éghajlatváltozás projektet érintő várható hatásai
és meghatározásra kerüljön ezen hatások jelentősége, mértéke. A várható hatás a projekt helyszínén
jelentkező  kitettség  és  a  projekt  adott  éghajlati  paraméter  változásával  szembeni  érzékenységének
függvénye.  Az  elemzés  tehát  az  első  lépésben  elvégzett  kitettségi  vizsgálat  és  a  második  lépésben
végzett érzékenységi vizsgálat összefoglalásának tekinthető.

Kitettség

Magas
Közepes
Alacsony
Nem kitett
Érzékenység
Magas

Közepes

A klímaváltozás

várható hatása a
földtani
veszélyforrások
aktiválódására
a 44 mm-t
meghaladó
csapadékos
napok
gyakorisága
alapján

A forró napok
számának
várható
változása

Folyók mentén
árhullámok
gyakoriságának
és intenzitásának
növekedése

8

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat
Hegy- és
dombvidéken
villámárvíz
előfordulási
gyakoriságának
és
intenzitásának
növekedése

Belvíz
gyakoriságának
növekedése
Alacsony

Várható téli

átlaghőmérséklet
változás

Nem

Várható éves

érzékeny
átlaghőmérséklet
változás
(lassú
növekedés)
4.  táblázat: összegzés

A várható hatás egyik éghajlatváltozási következmény esetében sem magas és az útmutató szerint ez
esetben nincs szükség további részletes klímaalkalmazkodási elemzésre.

A klímaalkalmazkodási részvizsgálat részletes szakasza:
Tekintettel  arra,  hogy  az  átvilágítási  szakasz  eredménye  azt  valószínűsíti,  hogy  a  projekt
megvalósítására, a létrehozott infrastruktúra üzemeltetésére az éghajlatváltozás jelentős hatást nem
gyakorolhat, így ennek lefolytatása nem releváns.

9

TOP_PLUSZ-6.1.3-21-PT1-2022-00021.
Éghajlatváltozási rezilienciavizsgálat

Összefoglalás

A  jelenlegi  projekt  vonatkozásában  a  konstrukcióspecifikus  pályázati  felhívás  értelmében  standard
éghajlatvizsgálati elemzésre került sor, amelynek egyes szakaszai az alábbi eredményt hozták:

Részvizsgálat
Részvizsgálat
Elemzés szükségesség
Elemzés eredménye
megnevezése
szakaszai
Klímasemlegességi
Átvilágítási
Igen.
Részletes vizsgálat
nem indokolt, magas
klímasemlegességi
kockázat nem merült
fel.
Részletes
Nem.
Nem releváns.
Klímaalkalmazkodási
Átvilágítási
Igen.
Részletes vizsgálat
nem indokolt, magas
klímaalkalmazkodási
kockázat nem merült
fel.
Részletes
Nem.
Nem releváns.

Az  elemzés  –  vonatkozó  útmutatók  és  eljárásrendek  szerinti  –  megállapítása,  hogy  a  projektnek
nincsen sem klímasemlegességi sem klímaalkalmazkodási kockázata.

Verőce, 2026. március
10