Kunszentmiklós Város Önkormányzat
Jegyzőjétől
6090 Kunszentmiklós, Kálvin tér 12.
Tel.: 76/551-010 Fax: 76/550-150
e-mail:
[email protected]
Iktató szám:
185–4/2014
Tárgy:
A Zero-Feeling Kft. (6080 Szabadszállás, Szittya utca 29.)
ÉTDR ügyazonosító:
201400016858
Szaabdszállás, Kossuth Lajos utca 9. sz. 76. hrsz. alatti ingat-
ÉTDR iratazonosító:
IR–000195607/2014
lanra benyújtott építési engedély kérelme
Ügyintéző neve:
Pétery Tibor
Elérhetősége:
+36 76 551067
H AT Á R O Z AT
A Zero-Feeling Kft., 6080 Szabadszállás, Szittya utca 29. sz. alatti jogi személy kérelmére a Szabadszállás,
Kossuth Lajos utca 9. sz. 76. hrsz. alatti ingatlanra raktár építésére (12,00 m × 4,50 m befoglaló mérettel,
összesen 50,74 m² hasznos alapterülettel) az építési engedélyt
megadom.
A határozathoz az alábbi feltételeket írom elő:
1.
Az építési tevékenység végzésével kapcsolatban az építmény zavartalan használatához szükséges
járulékos építményeket a használatbavételi engedély megkérése előtt meg kell építeni (pl. parkolók,
hulladék-, göngyölegtárolók) illetve el kell bontani (pl. felvonulási épület), a szükséges tereprendezést
(környezetrendezést) el kell végezni, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedé-
lyezett állapotában kell átadni, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetni.
2.
Jelen építési engedély a jogerőssé válásának napjától számított három év múlva hatályát veszti.
Határozatom ellen annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül hatóságomnál előterjesztendő, de a
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának (6000 Kecskemét, Szent
István körút 19/a.) címzett, 30 000 forintnyi illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni, melyet –
amennyiben a fellebbezés alapján a döntés saját hatáskörben történő módosítására nem kerül sor – az ügyben
keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő nyolc napon belül a fellebbezés
elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz továbbítok.
I N D O K O L Á S
A Zero-Feeling Kft., 6080 Szabadszállás, Szittya utca 29. sz. alatti jogi személy a Szabadszállás, Kossuth
Lajos utca 9. sz. 76. hrsz. alatti ingatlanra raktár építésére építésügyi hatósági engedély kérelmet nyújtott be
hatóságomhoz. Az építési engedély kérelemmel együtt más kérelem nem került benyújtásra.
A kérelemhez az alábbi mellékletek kerültek becsatolásra:
1.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban Itv.) melléklet XV. fejezetében előírt eljárási
illeték befizetésének igazolása.
2.
Építészeti-műszaki tervdokumentáció.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.)
22. § (1) bekezdése alapján megvizsgáltam hatáskörömet és illetékességemet. Az épített környezet alakítá-
sáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 34. § (2) bekezdés a) pontja alapján az
építési engedélyezési eljárás az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó ügy. Az építésügyi és az építésfe -
lügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)
bekezdése alapján a tárgyi ingatlan vonatkozásában Kunszentmiklós Város Jegyzője bír illetékességgel.
A benyújtott kérelmet és a hozzá csatolt iratokat átvizsgálva a következőket állapítottam meg:
1.
A tervezőként megjelölt személy rendelkezik a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcso-
latos építészeti-műszaki tervezéshez szükséges jogosultsággal.
2.
A benyújtott tervdokumentáció tartalma megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárá-
sokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.)
– 1 –
Korm. r. (továbbiakban Eljr.) 72. §-nak, valamint az általános érvényű szakmai és jogszabályokban
meghatározott követelményeknek.
3.
A kérelemmel érintett telek megfelel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 30. pontjának: beépítésre szánt területen fekszik, az
építési szabályoknak megfelelően ki van alakítva, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas
részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon
útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül
– közszolgálati (tűzoltó, mentő) járművel is – megközelíthető, és a közterülettel vagy magánúttal
közös határvonala legalább 3,00 m. A telek kialakítása az Étv. 23–24. §-ában, a településrendezési
tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént, a telek rendezett. A telket nem
terheli változtatási vagy építési tilalom.
4.
Az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros
hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket megha-
ladná, vagy az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné.
Biztosítja a rendeltetésszerű telekhasználatot és a rendszeres karbantartás lehetőségét. Az építmény
elhelyezése a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak megfelel, nem akadályoz-
za a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és bizton-
ságos használhatóságát, nem korlátozza a szomszédos telkek beépítését.
5.
A tervező az építmény külső megjelenését befolyásoló átalakítása során különös figyelmet fordított a
táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére,
az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.
6.
A tervezett építmény méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedik a környezet és a
környező beépítés adottságaihoz, nem károsítja a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegze-
tességeit, lehetővé teszi az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását, az építmény elhelye-
zési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása lehetővé teszi a településkép
és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését, építészeti
megoldásával hozzájárul a táj- és a településkép esztétikus alakításához.
7.
A tervezett építmény azbesztet nem tartalmaz.
8.
Az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges telken belüli járulékos
építmények, a közlekedési hálózathoz való csatlakozás, illetve a közműellátás biztosítottak. Az épít-
ménnyel összefüggően tereprendezési munkálatokat nem terveztek.
9.
A Ket. 15. § (1) bekezdése alapján megvizsgáltam a lehetséges ügyféli kört. Az eljárásba a szomszédos
ingatlanokkal rendelkezni jogosultakat bevontam, az eljárás megindításáról értesítést kaptak. Az épí-
tési tevékenységgel érintett telekre nincs bejegyezve jelzálog. Az eljárásba bevont ügyfelek az első
fokú eljárásban nyilatkozatot nem tettek és kérelmet sem nyújtottak be, a tényállás tisztázására fel-
használható tényekről, bizonyítékokról nem nyújtottak ismereteket, a tanúvallomással, a szakértői
véleménnyel, a helyszíni szemlén tett megállapítással kapcsolatosan észrevételt nem tettek.
Az eljárás elbírálásába az Eljr. 12. § (1) bekezdése alapján az illetékes szakhatóságot bevontam.
Fentiek alapján a rendelkező részbe foglaltak szerint döntöttem.
A fellebbezési illeték mértékét az Itv. melléklete XV. cím III. pontja alapján határoztam meg. A fellebbezési
illeték megfizetéséről szóló tájékoztatást az Itv. 73. § (1) és (7) bekezdése alapján adtam.
Határozatomat az Étv. 34. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt hatáskörömben, az építésügyi és az építésfe-
lügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)
bekezdésében megjelölt illetékességi körömben hoztam meg.
F I G Y E L M E Z T E T É S É S T Á J É K O Z TAT Á S
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban Éktr.) és az
Eljr. 19. § (6) bekezdés a)–c) pontja alapján a következőkre figyelmeztetek:
1.
Az Éktr. 24. § (1) és (3) bekezdése alapján a kivitelezési tevékenységről elektronikus építési naplót
kell vezetni.
– 2 –
2.
Az Éktr. 24/B. § alapján az elektronikus építési naplót az építtető kezdeményezésére a Lechner Lajos
Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. (a továbbiakban:
LLTK) a Dokumentációs és Információs Központ Üzemeltetési és Adatkezelési Szabályzatában
foglaltak szerint helyezi készenlétbe, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít. Az építtető az
elektronikus építési napló készenlétbe helyezését elektronikusan az OÉNY elektronikus építési napló
alkalmazási felületén keresztül (belépés: https://enaplo.e-epites.hu/enaplo/ ) kezdeményezi az üzemel-
tetési szabályzatban foglaltak szerint.
3.
Az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó
– engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályá-
nak időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet.
4.
Az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el.
5.
A létrehozott építmény csak a használatbavétel tudomásulvételét követően használható.
6.
Amennyiben a létrehozott építményben a helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelő-
berendezést kívánnak üzemeltetni, az építmény csak szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése
után használható.
Az Eljr. 19. § (6) bekezdés e)–h) pontja alapján a következő tájékoztatást adom:
1.
A tervezett építési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz nem kell bejelenteni. Az
építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem tartozik az építtetői fedezetkezelés hatálya alá.
2.
Az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az
egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötele-
zettsége alól.
3.
Az engedély hatálya annak lejárta előtt előterjesztett kérelemre a következő feltételek teljesülése ese-
tén egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható:
‒ Az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt benyújtott kérelemnél, ha az engedélyezett
építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változ-
tak meg, vagy megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti,
vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok
tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként elő-
írva teljesíthetők.
‒ Megkezdett építési tevékenység esetén akkor is meghosszabbítható, ha az építési tevékenységre
vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve,
ha az engedélyezett építési tevékenység legalább szerkezetkész, vagy azt meghaladó állapotban
van, az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és az en-
gedélyezési és kivitelezési tervek legfeljebb tíz éven belül készültek.
‒ Az építési engedély hatálya akkor is meghosszabbítható, ha az építési tevékenységet az enge -
dély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre hasz-
nálatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de
a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül
attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági
előírások megváltoztak-e –, vagy a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági enge-
délyhez kötött, de az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírá-
sok változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti.
4.
A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfelek az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki
dokumentációba ügyfélfogadási időben az engedélyező hatóságnál tekinthetnek be.
Kunszentmiklós, 2014. április 22.
dr. Kelemen Henrietta jegyző megbízásából:
Pétery Tibor
hatósági ügyintéző
– 3 –
