JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tárgy: Kötelezés
Ügyszám: 36600/3044/2023.ált.
Iktatószám: elektronikus bélyegző szerint
Ügyintéző: Kozma Géza
Telefon: 56/501-900 (20098 mellék)
H A T Á R O Z A T
A
GYSEV CARGO Zrt.-t (9400 Sopron, Mátyás király u. 19., továbbiakban: Kötelezett) a
Szolnok-Mezőtúr vasútvonalon történt (Kétpó) vasúti baleset során bekövetkezett
talajszennyezés felszámolása kapcsán
k ö t e l e z e m
az alábbiakra:
Gondoskodjon a talajra kijutott szennyezőanyag összegyűjtéséről és elszállításáról,
valamint ártalommentes elhelyezéséről.
Mérje fel a sérült tartályban maradt vegyi anyag mennyiségét, a kiemelés, mozgatás előtt
gondoskodjon annak átfejtéséről, megfelelő műszaki biztonságú edényzetbe. A kiemelés
megkezdése előtt alakítson ki kármentőt a kiömlő anyag felfogását biztosító fóliaterítés,
kármentő zsomp, vápa alkalmazásával. Akadályozza meg a tartályban maradt vegyi anyag
kijutását a talajra.
A tartály eltávolítását követően mérje fel a szennyezett talaj felületét, mélységét. Végezze
el a szennyezett talaj eltávolítását, a talajcserét. A talajcserét a tiszta, szennyeződésmentes
rétegig kell elvégezni, ezt vizsgálatokkal kell igazolnia
.
Az elvégzett munkálatokról nyújtson be zárójelentést Hatóságunkra 2023. augusztus
31-ig.
Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések:
Hivatalból indult eljárás díj és illetékmentes.
Amennyiben a vízügyi hatóság megállapítja, hogy a fenti kötelezés teljesítése határidőre nem
vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt, akkor a vízügyi hatóság
elrendeli a végrehajtást.
____________________________________________ ____________________________________________
Cím: 5000 Szolnok, József Attila út 14.. ✉ : 5001 Szolnok Pf.: 110
Telefon: +36(56) 510-040 Fax: +36(56) 420-114
E-mail:
[email protected],
Hivatali kapu azonosító: 106226155
2
A kötelezettségek fenti határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén eljárási
bírság kiszabásának van helye.
Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban
megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg,
illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott
környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és
ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.
Aki jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi
aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó
vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a Belügyminisztérium Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A
fellebbezés illetékköteles: Az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. tv. alapján a
fellebbezés illetéke 5 000 forint, melyet
a
Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-
01012107-00000000
számú eljárási illeték bevételi számlára kell átutalási megbízással vagy
postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) megfizetni. Tájékoztatom, hogy az illeték
megfizetése során a közlemény rovatba minden esetben kerüljön feltüntetésre az ügyfél neve,
lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám valamint az „ILLETÉK” kifejezés.
Jelen határozat - fellebbezés hiányában - a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő
napon válik véglegessé.
I N D O K O L Á S
2023. július 9-én bejelentés érkezett vasúti balesettel kapcsolatban, mely a Szolnok-Mezőtúr
vasútvonalon Kétpó településen történt. A bejelentést követően helyszíni szemlét tartottunk.
A baleset következtében a vasúti szerelvény 9 db kocsija kisiklott, ezek közül 1 db kocsi 40
m3-es tartálya megsérül, abból vegyi anyag szivárgott. A vasúti szerelvényt Kötelezett
üzemeltette. A sérült tartályt szállító kocsi a vasúti pálya szomszédságában lévő
mezőgazdasági területre sodródott. A tartályból növényvédőszer (amine c12 c18 alkildimetil-
N-oxid) szivárgott a talajra nagyobb mennyiségben 50-60 m-re a szomszédos Harangzugi I.
csatorna meghosszabbításától. A műszaki mentés során árkot és sáncot húztak ki a sérült
tartály és a csatorna közé, hogy a szennyezés a csatornába gravitációsan ne kerülhessen bele.
A katasztrófavédelmi mobil labor a csatornából (7+500 km szelvény) felszíni mintavételt
végzett, a csatornában vízminőségromlást nem tapasztaltunk. A csatorna leszakaszolása
megtörtént.
A KÖTIVIZIG III. fokú vízminőségi kárelhárítási fokozatot rendelt el 2023. július 9-én és a
KP-008915-147/2023 számú levelében kérte Hatóságunktól a szükséges kárelhárítási
intézkedések megtételét.
3
A szemlén tapasztaltak jegyzőkönyvben rögzítésre kerültek, a jegyzőkönyv iktató száma
36600/3044-1/2023.ált.
A fentiekben részletezett jogszabályellenes állapot miatt a GYSEV CARGO Zrt.-t a
jogellenes állapot megszüntetésére kötelezem. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. Törvény [továbbiakban: Ákr.] 104. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített
felhatalmazásomnál fogva hivatalból megindítottam a hatáskörömbe tartozó eljárást: „A
hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha az eljárás megindítására
okot adó körülmény jut a tudomására.” Az Ákr. 50. § (2) bekezdése szerint ezen eljárás
ügyében a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 60 nap. Az eljárás megindításának napja:
2023. július 9. Az eljárás megindításáról szóló értesítést az Ákr. 104. § (3) bekezdés a) pontja
alapján mellőztem. Tájékoztatom, hogy az ügyintézési határidőn belül hoztam meg
döntésemet.
Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Ákr. 103. § (3) bekezdésében foglaltak alapján
az eljárás felfüggesztésének időtartama.
A döntést megalapozó jogszabályhelyek:
A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.)
Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2. § (2) bekezdése alapján „A
környezethasználó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást
megelőző intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, illetve a további
környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése
alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a
környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket.”
A
Kormányrendelet 2.
§ (3) bekezdése alapján „A környezethasználó azonnali beavatkozást
igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást (a továbbiakban: kárelhárítás),
minden más esetben kármentesítést köteles végezni.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban:
Kvt.)
2. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed:
a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok
természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;
b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő,
veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.
(2) A törvény hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetekre terjed ki
a) akik, vagy amelyek az (1) bekezdés
a) pontja szerinti környezettel kapcsolatban jogokkal
rendelkeznek, illetve akiket, vagy amelyeket kötelezettségek terhelnek;
b) akik, vagy amelyek az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet folytatnak (a
továbbiakban: környezethasználó).
Fentiek alapján Kötelezett környezethasználónak minősülnek az ügyben.
4
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban Vgtv.) 14. §. (1) bekezdés
b) pontja alapján:
„A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére a vízszennyezések
megakadályozásával kell törekedni.”
A Vgtv. 18. § (1) bekezdés alapján: „Aki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket
veszélyezteti vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi
LIII. törvény szerinti felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság által meghatározott
intézkedések megtételére köteles.”
A Vgtv. 32.§-a alapján: „Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a
károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi,
a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott a káros,
illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka
elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.”
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Vhr.) 18. § (1) bekezdés a) – g)
pontjai alapján a vízhasználót vagy azt, aki a
vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetőleg a jogszabályban meghatározott
feladatainak, kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elő, a
jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság
kötelezi az engedély alapján a meglévő vízilétesítményeknek az előírásoknak megfelelő
módon történő üzemeltetésére és a jogellenes, káros állapot megszüntetésére.
A Kvt. 36. § alapján: „A környezeti elemek védelmére, továbbá a környezetet veszélyeztető
hatások elleni védelemre vonatkozó átfogó szakterületi szabályokat külön törvények, a
törvényi szabályozást nem igénylő részletes szabályokat - az e törvényben foglaltak
alapulvételével - a Kormány rendeletben állapítja meg.”
A Kvt. 49/A. § alapján a vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása
céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való
közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére.
Tájékoztatom, hogy jelen határozat véglegessé válását követően, figyelembe véve a
környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendeletet, valamint a
környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 58/2019. (XII.18.)
AM rendelet előírásait követve intézkedem a hatósági határozat környezetvédelmi hatósági
nyilvántartásba való bejegyzése iránt.
Jelen döntés az Ákr. 43. § (13), 80. § (1), 81. § (1) bekezdésein, valamint a 104. § (1)
bekezdés a) pontján alapul.
A fellebbezéshez való jogot az Ákr. 116. § (1) bekezdése, a Vgtv. 29/A. §-a, valamint a Kvt.
66/B. §-a biztosítja, előterjesztésének idejét az Ákr. 118. § (3) bekezdése állapítja meg.
A fellebbezési illeték mértékéről, valamint lerovásának módjáról az illetékekről szóló,
többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdés, valamint a XIII. melléklet
2.d) pontja rendelkezik.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény eljárási illeték megfizetésére vonatkozó 73. §-a
alapján, valamint az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, az eljárási illeték
5
megfizetését és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályait tartalmazó 44/2004. (XII.
20.) PM rendelet 4/A § (1) bekezdése alapján:
„Az eljáró hatóság – az önkormányzat és a jegyző kivételével – az illeték megfizetéséről szóló
fizetési felhívásban a Kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlát vagy
az eljáró hatóság kezdeményezésére nyitott központosított beszedési számla beszedési
alszámláját jelöli meg az illeték megfizetésére szolgáló számlaként.”
A rendelkező rész rögzíti, hogy az előírásokban foglalt teljesítések elmulasztása, illetve a
határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásokról
szóló 2017. évi CLIII. törvény 122. §-ában foglaltak alkalmazásának
van helye.
Tájékoztatom, hogy az Ákr. 132. §-ában foglaltak alapján, ha az ügyfél a hatóság végleges
döntésében foglalt kötelezésnek nem tesz eleget, az végrehajtható. Az Ákr. 133. § (1) bekezdése
értelmében: „A végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a
döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el.”
Felhívom a figyelmét az Ákr. 77. § (1), és (2) bekezdésére:
(1) „Azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek
megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.”
(2) „Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha
törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi
személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.”
Felhívom a figyelmét, hogy a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése szerint, aki jogszabályban, hatósági
határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő
vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó vízgazdálkodási
bírságot köteles fizetni. A bírság összege legfeljebb 1 000 000 forintig, természetes személy
esetében 300 000 forintig terjedhet.
Az eljárási cselekmény kapcsán eljárás költség nem merül fel, ezért annak megállapításáról és
viseléséről nem rendelkeztem.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízügyi hatóság
hatáskörét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés 10. pontja, (8) bekezdése, a
Vgtv. 28. § (1) bekezdése, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről
szóló 90/2007 (IV.26.) Korm.rendelet,
a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése,
valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 24.) Korm. rendelet határozza
meg, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és 2.
mellékletének 10. pontja állapítja meg.
Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő
napon véglegessé válik.
Kelt: Szolnok,
elektronikus bélyegző szerint
6
Matuska Zoltán tű. ezredes
tűzoltósági tanácsos
igazgató
nevében és megbízásából:
Soltész Ferenc
szolgálatvezető-helyettes
Kapják:
1. Irattár
2. GYSEV CARGO Zrt., cégkapu
3. Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, NOVA SZEÜSZ
4. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Ügyészség (Legfőbb Ügyészség), Hivatali Kapu,
véglegessé válás után!
ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
36600/3044-5/2023.ált.
