SZTE SZMSZ II.r sz III.fejezet 39.b pont.pdf

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND

Szeged, 2026. május 26.
SZ-9/2025/2026.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
5
A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa – a nemzeti felsőoktatásról szóló
2011. évi CCIV. törvény 11.§ (1) bekezdés (továbbiakban: Nftv.) alapján  – az alábbi Szervezeti és
Működési Rendet (továbbiakban: Szabályzat) alkotja.

PREAMBULUM

A  Szegedi  Tudományegyetem  (a  továbbiakban:  Egyetem)  figyelemmel  Magyarország  Alaptörvényére,
valamint  a  nemzeti  felsőoktatásról  szóló  2011.  évi  CCIV.  törvényre  autonóm  intézmény.  A  vonatkozó
jogszabályok keretein belül maga határozza meg saját szervezetét, működését, választja meg vezetőit és
valósítja  meg  képzési  céljait,  kutatási,  gyógyító  és  művészeti  tevékenységét.  Az  Egyetem  valamennyi
oktatója  és kutatója számára biztosítja az oktatási, kutatási és művészi szabadságot. A hallgatók számára
a  törvények  és  saját  belső  szabályzatainak  keretén  belül  tanulási  szabadságot  biztosít.  Az  Egyetem
Magyarország  Alaptörvényének  X.  cikkében  meghatározott  autonómiáját  az  általa  kialakított  és  a
legfelsőbb vezető testülete által − az Nftv. 11. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján − megalkotott
és  elfogadott  jelen  Szervezeti  és  Működési  Szabályzatban  (továbbiakban:  SZMSZ)  rögzített  módon
gyakorolja.
Az  Egyetem  a  magyar  felsőoktatás  évszázados  hagyományait,  az  Európai  Egyetemek  Magna
Chartájában lefektetett alapelveket és az Universitas autonóm szellemiségének értékeit követi.
Az  Egyetem  karainak  együttműködésén  alapulva,  a  hazai  és  külföldi  társintézményekkel,  külső
szervezetekkel  törekszik  az  egyetem  klasszikus  és  új  küldetésének  megvalósítására.  Célja,  hogy  –  az
Európai Unió  felsőoktatási rendszerének részeként – magas színvonalú képzéssel és szolgáltatással, az
alap-  és  alkalmazott  tudományok  művelésével  elősegítse  a  társadalom  fejlődését,  javítsa
versenyképességét,  erősítse  az  oktatással,  a  kutatással  és  a  gazdasággal  való  együttműködésének
hatékonyságát.  Az  Egyetem  a  globális  felsőoktatási  tér  aktív  és  elismert  szereplőjeként  minőségi  és
versenyképes szolgáltatást nyújtó intézmény kíván lenni. Kiemelt célja a magyar felsőoktatás nemzetközi
jellegének  erősítése,  az  előremutató  külföldi  tapasztalatok  meghonosítása,  valamint  az  idegen  nyelven
megszerezhető felsőfokú szaktudás bővítése.
A  Szegedi  Tudományegyetem  az  egyetemi  polgárok  munkájának  és  tehetségének  köszönhetően  a
magyar  felsőoktatás  kiemelkedő  presztízsű  intézménye,  amely  magában  foglalja  a  minőségi
felsőoktatást,  az  alap-  és  alkalmazott  kutatást  és  kutatás-fejlesztést,  az  emberközpontú  és  etikus
gyógyító-megelőző  tevékenységet,  valamint  a  képző-  és  zeneművészetet.  A  Szegedi
Tudományegyetem  az  oktatásban  biztosítja  a  magas  szintű  kutatáson  alapuló  elméleti  és  a  külső
partneri  kapcsolatokra  épülő  gyakorlati  képzés  egységét.  Feladatának  tekinti  a  tudomány
haladásával, az információs technológiák fejlődésével és a társadalmi igények szem előtt tartásával a
képzés tartalmának folyamatos fejlesztését. Az egyetem hosszú távú stratégiája az oktatás, a kutatás
és az innováció szerves összekapcsolása. A Szegedi Tudományegyetem többnyelvű és több kultúrájú
felsőoktatási intézmény.
Az  egyetemi  polgárok  összessége  jelenti  az  Egyetem  legnagyobb  értékét.  Az  egyetemi  munka  az
oktatók, dolgozók és a hallgatók közvetlen emberi kapcsolataira, a bizalomra és az együttműködésre
épül.  Az  egyetem,  az  oktatás  és  a  kutatás  autonómiája  jegyében,  valamennyi  oktatója  és  kutatója
számára biztosítja az oktatási, kutatási és művészi szabadságot. A hallgatók számára az Alaptörvény,
a törvények és saját belső szabályzatainak keretén belül biztosítja a tanszabadságot.

6
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
Segíti a képzésben részt vevő jövő nemzedék szakmai és emberi kvalitásainak formálását, amelynek
keretében lehetővé teszi a közösségi és egyéni jogok érvényesítésének lehetőségeit, biztosítja azokat
a  feltételeket,  amelyen  keresztül  a  jogok  gyakorlása,  a  közösséghez  tartozás  és  a  szakmai
szocializáció mintái elősegítik a későbbi szakmai karrierút kialakítását.
Értékként  kezeli  a  Szegedi  Tudományegyetem  közösségéhez  tartozást,  támogatja  és  fenntartja  a
korábbi diákok és az egyetem szakmai kötelékét, ezáltal is példát mutatva a hagyományok tisztelete
és a jövő lehetőségei közötti kapcsolat kialakításának megteremtésére.
A  Szegedi  Tudományegyetem  elkötelezett  az  egyetemes  emberi  értékek,  a  tudás  és  a  demokrácia
iránt.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
7

ELSŐ RÉSZ

I. FEJEZET:
Általános rendelkezések

Magyarország Alaptörvénye Szabadság és felelősség X. cikk
(1) Magyarország  biztosítja  a  tudományos  kutatás  és  művészeti  alkotás  szabadságát,  továbbá  –  a  lehető  legmagasabb
szintű  tudás  megszerzése  érdekében  –  a  tanulás,  valamint  törvényben  meghatározott  keretek  között  a  tanítás
szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az  állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a
tudomány művelői jogosultak.
(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti
szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti
rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a
Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.

Nftv. 4. § (1) Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen
a) a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat,
b) az egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi fenntartó),
c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,
d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány vagy
vallási egyesület
alapíthat.
(1a) Egyházi felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási
intézmény. Magán felsőoktatási intézmény az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével
az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fenntartó által fenntartott felsőoktatási intézmény.

Nftv. 11. § (1) A felsőoktatási intézmény
a) meghatározza  a  működésére  és  szervezetére  vonatkozó  azon  rendelkezéseket  (a  továbbiakban:
szervezeti  és  működési  szabályzat),  amelyeket  jogszabály  nem  zár  ki  vagy  amelyről  jogszabály
felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni,
b) egy – a honlapján akadálymentes módon nyilvánosságra hozott – szervezeti és működési szabályzatot
fogadhat el, amelynek részeit a 2. melléklet sorolja fel,

1.  Az Egyetem neve: Szegedi Tudományegyetem Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6701 Szeged, Pf.: 674.

2.  Az Egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
– latinul: Universitas Scientiarum Szegediensis
– angolul: University of Szeged
– németül: Universität Szeged
– franciául: Université de Szeged
Az idegen nyelvű megnevezés rövidítése:
– latinul: UScSz
– angolul: USz
– németül: USz
– franciául: USz

3.   Az Egyetem az Nftv. 4. § (1) bekezdés d) pontja és (1a) bekezdése szerinti államilag elismert és
közhasznú szervezetként működő magán felsőoktatási intézmény.

8
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

4.  Az Egyetem karai:
a)  Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK),
b)  Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar (SZAOK),
c)  Bartók Béla Művészeti Kar (BBMK)
d)  Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK),
e)  Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (ETSZK),
f)  Fogorvostudományi Kar (FOK),
g)  Gazdaságtudományi Kar (GTK),
h)  Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK),
i)  Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK),
j)  Mezőgazdasági Kar (MGK),
k)  Mérnöki Kar (MK),
l)  Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK),

5.  Az Egyetem székhelyén kívül működő kar neve: Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági
Kar Telephelye: Hódmezővásárhely, Andrássy út 15. Postacíme: 6800 Hódmezővásárhely,
Andrássy út 15.

Nftv. 8. § (4)  A felsőoktatási intézmény alapító okiratát és annak módosítását a fenntartó fogadja el. Az alapító okirat és
a működési engedély minimális adattartalmát a 2. melléklet határozza meg.

6.  Az Egyetem alapítója: Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány

7.  A fenntartói jogokat a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány gyakorolja.

8.  Az  Egyetem  címere:  A  címerpajzs  álló,  hegyes  talpú  pajzs,  felső  részében  Klebersberg  Kunó
címeréből átvett aranyozott griff helyezkedik el,  az aranyozott fáklya a tudományokra utal. A
kapubástya  Kolozsvár  címeréből  került  a  jelképbe  utalva  arra,  hogy  a  Szegedi
Tudományegyetem  a  Kolozsvári  Egyetem  jogutóda.  A  körirat  „Universitas  Scientiarum
Szegediensis”.

9.  Az  Egyetem  bélyegzője:  kör  alakú  pecsét,  amelyen  a  Magyarország  címere  körül  a  „Szegedi
Tudományegyetem Szeged” felirat olvasható.

A szabályzat hatálya

Nftv.  1.  §  (2)  E  törvény  hatálya  kiterjed  a  felsőoktatás  tevékenységében  és  irányításában  részt  vevő  valamennyi
személyre,  szervezetre,  valamint  a  magyar  felsőoktatási  intézményeknek  a  Magyarország  területén  kívül
folytatott felsőoktatási tevékenységére.

10.  Az  SZMSZ  hatálya  kiterjed  az  Egyetem  valamennyi  szervezeti  egységére,  az  Egyetem  összes
oktató,  kutató  és  nem  oktató-kutató  munkakörben  foglalkoztatottjára  és  az  Egyetemmel
hallgatói valamint doktorjelölti jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban: hallgatók). Az
Egyetemmel  más  jogviszonyban  álló  személyekre  a  Szabályzat  hatálya  csak  kifejezett
rendelkezés esetén terjed ki.

11.  A  Szegedi  Tudományegyetem  Szervezeti  és  Működési  Szabályzata  tartalmazza  az  Egyetem
szervezeti  és  működési  rendjét  –  továbbiakban  Szabályzat  –  (I.  kötet),  a  foglalkoztatási
követelményrendszert (II. kötet) és a hallgatói követelményrendszert (III. kötet).

12.  A  Szenátus  egyes  kérdéseket  –  a  jelen  Szabályzatban  meghatározott  keretek  között  –  külön
szabályzatban is rögzíthet, amelyek az SZMSZ mellékletét képezik.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
9
13.  A  Szabályzat  a  rektor,  a  kancellár,  a  dékán  és  a  Szent-Györgyi  Albert  Klinikai  Központ  (a
továbbiakban: Klinikai Központ) elnöke számára felhatalmazást adhat, hogy egyes kérdéseket
utasításban  szabályozzanak.  A  rektor,  a  kancellár,  a  dékán  és  a  Klinikai  Központ  elnöke
irányítási  jogkörében  –  jogszabály  vagy  az  Egyetem  szabályzatának  ettől  eltérő,  kifejezett
rendelkezése  hiányában  –  utasítást  adhat  ki.  E  jogkörük  nem  terjed  ki  a  Szenátusra,  a  Kari,
Klinikai  Tanácsokra  és  az  Egyetemen  működő  érdekképviseleti  szervekre.  A  rektor  és  a
kancellár  kiadhatnak  rektori-kancellári  együttes  utasítást  is  elsősorban  a  rektori  feladatkörbe
tartozó,  a  kancellár  egyetértéséhez  kötött  tárgykörökben.  A  kiadandó  rektori,  kancellári  és
rektori  kancellári  együttes  utasítás  tervezeteket  a  Dékáni  Kollégium  tagjai  véleményezésre
megkapják.  A  tervezetekre  a  Dékáni  Kollégium  tagjai  azok  megküldésétől  számított  három
munkanapon belül észrevételt tehetnek.

14.  A szabályzatokat és a rektori, a kancellári és a rektori–kancellári együttes utasításokat, valamint
a  Klinikai  Központ  elnöke  által  kiadott  utasításokat  elektronikus  úton,  az  Egyetem  honlapján
történő elhelyezéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről az egyetemi főtitkár gondoskodik.

15.  A  12.  pont  szerinti  szabályzatok  és  a  13.  pont  szerinti  utasítások  a  jelen  Szabályzat
rendelkezéseivel  ellentétes  szabályokat  nem  tartalmazhatnak.  Esetleges  ellentmondás  esetén  a
jelen Szabályzat rendelkezése az irányadó, ha pedig valamely utasítás és a jelen Szabályzattal
összhangban  álló  egyéb  szabályzat  között  merül  fel  ellentmondás,  akkor  ez  utóbbit  kell
irányadónak tekinteni.

16.  Szabályzatban,  vagy  utasításban  jogszabály  rendelkezése  nem  ismételhető  meg,  a  vonatkozó
főbb  jogszabályi  rendelkezésekre  azonban  eltérő  betűtípussal  jelölt  idézettel  hivatkozni  lehet.
Ha  a  hivatkozott  jogszabály  módosítása  nem  igényli  a  szabályzat,  vagy  utasítás  tartalmi
változtatását,  elegendő  a  jogszabály-módosítás  technikai  átvezetése  a  szövegezésben,  mely
átvezetésről és annak kihirdetéséről az egyetemi főtitkár gondoskodik.

17.  A Szenátus egyes kérdésköröket a SZMSZ mellékleteként is szabályozhat.

Az Egyetem működésének alapelvei

18.  Az  Egyetem  működésének  alapelvei  olyan  általános  szabályokat  tartalmaznak,  amelyek  az
Egyetem  szabályzatai,  ügyrendjei,  utasításai  megalkotása,  valamint  alkalmazása  során
mindvégig,  a  belső  szabályalkotás  és  az  ügyvitel  minden  fázisában  és  minden  szereplő  által
követendőek.  Olyan  feltétlenül  érvényesítendő,  kötelezően  alkalmazandó  szabályozási  keretet
alkotnak,  amely  a  szabályalkotási  és  az  ügyviteli  cselekményekre  vonatkozó  minden  egyes
szabállyal együtt alkalmazandóak.

Az Egyetem működésének általános alapelvei

19.  Az Egyetem közösségének tagjai – különösen a rektor és a kancellár – és az Egyetem szervezeti
egységei a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének  megfelelően,  kölcsönösen  együttműködve  kötelesek  eljárni.  Az
együttműködés foglalkoztatási jogviszony lényeges eleme, tartós és bizalmi jellegű. A közösség
tagjainak  általában  olyan  magatartást  kell  tanúsítaniuk,  amely  elősegíti,  és  nem  hátráltatja  a
jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését.

10
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
20.  Az  Egyetem  a  kutatás  és  az  oktatás  tartalmát,  módszereit  illetően  autonóm.  Az  Egyetem
meghatározza  a  működésére  és  szervezetére  vonatkozó  azon  rendelkezéseket,  amelyeket
jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem
kell  rendelkezni.  Az  Egyetem  az  alkalmazottakat  és  a  vezetőket  pályázati  rendszerben  a
törvényi korlátok között szabadon választja meg. Az Egyetem megteremti továbbá az oktatás, a
tudományos,  a  művészeti  élet  szabadsága  és  a  hallgatók  tanuláshoz  való  joga  gyakorlásának
összhangját. A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény – a képzés és kutatás
tudományos  tárgyával  és  tartalmával  kapcsolatos  kérdések  tekintetében  biztosított  –
önállóságát. Az Egyetem működésének támogatására gazdasági társaságot alapíthat, vagy más
gazdasági társaságban részesedést szerezhet.

21.  Az Egyetem működésének alapvető elveként a különböző nézetek és szempontok integrálására
alkalmas testületi döntéshozatali elv mentén biztosítja:
a)  az Egyetem működéséhez, szervezetéhez kapcsolódó alapvető döntéseket, a stratégiai célok
meghatározását és a végrehajtás folyamatának ellenőrzését,
b)  az egyetem közösségének jogai és érdekképviseletének biztosításához szükséges feltételeket,
így  különösen  az  érdekképviseletek,  tudományos  szerveződések,  a  hallgatók  jogainak  és
érdekeinek képviselete, valamint egyéb, az Egyetem közösségéből létrejövő és annak céljait,
feladatait elősegítő szerveződések támogatását.

22.  Az  Egyetem  a  szabályalkotás,  valamint  az  általános  ügyvitel  során  –  hatáskörök  átruházásával  –
biztosítja,  hogy  a  döntések  az  azokat  előidéző  folyamatokhoz  és  az  egyetemi  polgárokhoz  minél
közelebb  szülessenek meg. A hatáskörök meghatározásának folyamatában figyelemmel kell lenni
arra,  hogy  azon  hatáskörök  ruházhatóak  át,  amelyeket  az  alsóbb  szint  tud  hatékonyabban,
szakszerűbb  módon  ellátni.  Továbbá  figyelemmel  kell  lenni  arra,  hogy  az  alsóbb  szinten
rendelkezésre állnak-e a szükséges erőforrások, személyi feltételek és kompetenciák. A hatáskörök
átruházása az alsóbb szintek felelősségét teremtik meg. A magasabb szervezeti szintek feladata a
szervezeti  egységek  támogatása,  valamint  a  döntéshozatal  olyan  kérdésekben,  amit  a  jogszabály
vagy  a  belső  szabályzat  kizárólagos  hatáskörébe  utal,  illetve  a  helyi  szervezeti  szinten
bizonyíthatóan nem kezelhető kérdésekben.

23.  Az Egyetem céljának és feladatainak megvalósítása érdekében az Egyetem közösségének tagjai
a  szakszerűség  és  a  minőség  követelményeinek  figyelembevételével  magas  színvonalon,
korszerűen, tárgyilagosan végzik tevékenységüket.

24.  Az  Egyetem  a  rendelkezésére  álló  eszközökkel  támogatja  azokat,  akiknek  anyagi  helyzetük,
egyéb  hátrányos  helyzetük,  vagy  élethelyzetük  okán  nehézséggel  kell  megküzdeniük  a
tanulmányaik elvégzése során, és törekszik arra, hogy biztosítsa részükre azokat a feltételeket
és bánásmódot, amellyel képességeiket kibontakoztatva megfelelő végzettséget szerezhetnek.

25.  Az  Egyetem  működése  során  biztosítja,  hogy  feladatainak  végrehajtásában  közreműködők  a
hallgatókkal, az oktatókkal és az Intézményben dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala
során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák.

26.  Az  egyetemi  polgárokat  nem  érheti  hátrány  lelkiismereti,  világnézeti,  politikai  meggyőződésük
miatt.

27.  Az  Egyetem  elsődlegesen  az  egyetemi  polgárok  által  végzett  szakmai  teljesítmények
figyelembevételével  értékeli  az  egyetemi  polgárok  eredményeit,  előmenetelük,  vagy  tanulmányi
értékelésük független minden olyan körülménytől, amely indokolatlan megkülönböztetésre adhatna
lehetőséget.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
11
28.  Az Egyetem a minél magasabb szintű és harmonikus munkavégzés érdekében meghatározza az
egyetemi  polgárokkal  szemben  elvárható  magasabb  szintű  társadalmi  elvárásokat,  erkölcsi
normákat, etikai követelményeket. Az Egyetem az etikai követelmények – külön szabályzatban
történő  –  meghatározásával  hozzájárul  az  egyetemi  polgárok  közötti  kapcsolatok
megerősítéséhez  és  minőségének  folyamatos  emeléséhez,  a  harmonikus  emberi  együttélés,
szakmai  munkát  segítő  jó  közérzet  megteremtéséhez,  a  közös  célok  megvalósításához,  az
Egyetem  hagyományainak  és  jó  hírnevének,  szakmai  és  intézményi  integritásának
megőrzéséhez, ápolásához.

29.  Az  Egyetem  az  esélyegyenlőség  előmozdítása  érdekében  az  alaptevékenységéhez  igazodóan
biztosítja  az  egészségfejlesztést  is  beleértve  a  rendszeres  testmozgás  és  sporttevékenység
megszervezését,  a  könyvtári  szolgáltatást,  a  tudásalapú  gazdasághoz  kapcsolódó  pénzügyi-  és
vállalkozói-,  az  anyanyelvi,  szaknyelvi  ismeretek  fejlesztését,  lehetőséget  teremt  az  idegen
nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére.

30.  Az  Egyetem  szolgáltatásaival  hozzájárul  a  hallgatók  lakhatási  feltételeinek,  egészséges,  káros
szenvedélyektől  mentes  életvitelének  biztosításához,  tájékoztató  és  tanácsadó  rendszerével
segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelét a
tanulmányok befejezését követően.

31.  Az Egyetem biztosítja az ismeretek, információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.
Az Egyetem nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Ha az Egyetem vallási,
illetve  világnézeti  információkat  ad  át,  biztosítania  kell  annak  tárgyilagos  és  több  oldalú
közvetítését. Az Egyetem tiszteletben tartja az egyetemi polgárok lelkiismereti és vallásszabadságát.
Az  Egyetem  polgára  nem  késztethető  lelkiismereti,  világnézeti,  politikai  meggyőződésének
megvallására, megtagadására.

Az  Egyetem  lehetőséget  biztosít  arra,  hogy  az  előadások  rendjét  –  egyenlő  esélyű  hozzáférés
biztosításával  –  megismerhessék  és  –  az  SZMSZ  által  meghatározott  keretek  között  –
látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban.

32.  Az  Egyetemen  folyó  képzés  nyelve  a  magyar.  A  nemzeti  vagy  etnikai  kisebbséghez  tartozó
hallgató  –  az  Nftv.-ben  meghatározottak  szerint  –  anyanyelvén,  illetőleg  anyanyelvén  és
magyarul  vagy  magyar  nyelven  folytathatja  tanulmányait.  Az  Egyetemen  a  képzés  –  részben
vagy egészben – nem magyar nyelven is folyhat.

33.  Az  átláthatóság  demokratikus  alapérték.  Az  Egyetem  felépítése,  valamint  gazdálkodási
tevékenysége átlátható. Az Egyetem biztosítja a működésével kapcsolatos közérdekű adatokhoz
való  hozzáférést.  Az  Egyetem  feladatait  a  közvagyon  hatékony  használata  követelményének
érvényesítésével és felelősségével látja el.

34.  Az  Egyetemnek  gondoskodnia  kell  a  képzés  egészséges  és  biztonságos  feltételeinek
megteremtéséről,  a  hallgatói  balesetek  megelőzése  érdekében  az  azokat  előidéző  okok
feltárásáról  és  megszüntetéséről,  továbbá  a  munkavédelemmel  kapcsolatos  követelmények
érvényesítéséről.

35.  Az  Egyetem  ellátja  a  tehetséggondozással  és  a  tudomány  társadalmi  elismertségének
növelésével kapcsolatos feladatokat.

12
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
Az Egyetem működésének közhasznúsággal összefüggő alapelvei, alapvető rendelkezései

36.  A  közhasznú  szervezet  megszűnését  követő  három  évig  nem  lehet  az  Egyetem  rektora,
kancellára az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezetőtisztségviselője volt  -
annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a)  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál
nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,
vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d)  amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény
szerint felfüggesztette vagy törölte.

37.  Az  Egyetem  számviteli  törvény  szerinti  éves  beszámolóját,  valamint  a  közhasznúsági
beszámolót a fenntartó jóváhagyásával a Szenátus fogadja el legkésőbb a tárgyévet követő év
május 31-ig. A könyvvizsgáló által záradékolt, a Közhasznú Felügyelő Bizottság tájékoztatása
mellett a fenntartó által elfogadott beszámolót legkésőbb a mérleg-fordulónapot követő ötödik
hónap  utolsó  napjáig  az  Oktatási  Hivatalnak  meg  kell  küldeni,  és  az  Egyetem  nyilvános
honlapján közzé kell tenni.

38.  Az  Egyetem,  mint  közhasznú  szervezet  működésével  kapcsolatos  iratokba  való  betekintést
bárki  kérheti,  a  kérelmet  a  rektorhoz  írásban  kell  benyújtani,  a  kérelmet  30  napon  belül  kell
elbírálni.

39.  A  Közhasznúsági  Felügyelő  Bizottság  a  Szenátustól  elkülönült,  az  Egyetem  működését  és
gazdálkodását  felügyelő  szerv.  A  létrehozására,  hatáskörére  és  működésére  vonatkozó
szabályokat az Egyetem Alapító Okirata határozza meg.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
13
II. FEJEZET:
Az Egyetem feladatai

Nftv. 2. § (1) A felsőoktatási intézmény az e törvényben meghatározottak szerint – az oktatás, a tudományos kutatás, a
művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására – létesített szervezet.
(2)  A  felsőoktatás  rendszerének  működtetése  az  állam,  a  felsőoktatási  intézmény  működtetése  a  fenntartó
feladata.
(3) A  felsőoktatási  intézmény  oktatási  alaptevékenysége  magában  foglalja  a  felsőoktatási  szakképzést,
alapképzést,  mesterképzést,  a  doktori  képzést,  részismereti  képzést  és  a  szakirányú  továbbképzést.  Az
oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenységet – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag
felsőoktatási intézmény folytathat.

Nftv. 10. §   A miniszter nemzetközi szerződésben vagy megállapodásban felsőoktatási intézményt kiemelt felsőoktatási
intézménnyé minősíthet.

Nftv. 75. § (1) A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény – a képzés és kutatás tudományos tárgyával
és  tartalmával  kapcsolatos  kérdések  tekintetében  biztosított  –  önállóságát.  A  felsőoktatási  intézmény
szenátusának döntése alapján a rektor a fenntartói intézkedést - a felsőoktatási intézmény e törvényben
biztosított  önállóságának  védelme  érdekében  -  a  közléstől  számított  harminc  napon  belül  közigazgatási
perben támadhatja meg. A határidő jogvesztő. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

1.  Az  Egyetem  alaptevékenységként  az  Alapító  Okiratban  felsorolt  tudomány-,  művészeti  és
szakképzési  területeken  képzést  folytat  a  szakindítási  engedéllyel  rendelkező  szakokon,  a
jóváhagyott képesítési  követelmények szerint, teljes idejű nappali, részidős  esti vagy levelező
képzés munkarendje szerint, továbbá távoktatásban. A teljes idejű képzés duális képzésként is
megszervezhető.

2.  Az Egyetem az 1. pontban meghatározott képzési feladatait
a)  alapképzés,
b)  mesterképzés,
ba) osztatlan képzés
c)  doktori képzés,
d)  felsőoktatási szakképzés,
e)  szakirányú továbbképzés
ciklusokban  szervezi  meg.  E  képzési  formákban,  azok  sikeres  elvégzése  után  –  záróvizsga,
illetve  szakmai  vizsga  alapján  oklevelet,  szakoklevelet,  bizonyítványt  állít  ki,  illetve  doktori
fokozatot (PhD, DLA) adományoz.

3.  Az Egyetem a 2. pontban meghatározott képzési formákon túlmenően az alaptevékenységének
körében  részismereti  képzést,  továbbá  az  alaptevékenységi  körön  túlmenően  a  felsőoktatási
jogszabályok  által  nevesített  egyéb  részképzési  formákat  (előkészítő  tanulmányok,
vendéghallgatói tanulmányok) folytat a szakindítási engedéllyel rendelkező képzési területeken,
amelyek sikeres teljesítéséről mikrotanúsítványt, illetve kreditigazolást ad ki.

4.  Az  Egyetem  a  képzéshez  kapcsolódó  tudományterületeken,  művészeti  ágakban  alap,
alkalmazott,  kísérleti  kutatásokat,  fejlesztéseket  és  technológiai  transzfert,  innovációt,
tudományszervezést, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez.

5.  Az  Egyetem  oktatási,  kutatási,  művészeti  tevékenységével  szellemi  centrumként  részt  vesz  a
régió oktatási, kutatási, innovációs, kulturális feladatainak ellátásában.

6.  Az  Egyetem  közreműködik  a  tudásalapú  társadalom  fejlesztésében,  az  egészségtudatos,
környezettudatos szemlélet és értékek közvetítésében.

14
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
7.  Az  Egyetem  elősegíti  a  hallgatók  felkészítését  a  nemzeti  az  európai  és  egyetemes  értékek
megismerésére,  vállalására  az  általános  műveltség  elmélyítésére,  az  autonóm  gondolkodásra,  a
szakmai és értelmiségi hivatás iránti elkötelezettségre.

8.  Az  Egyetem a  minőségi oktatás,  a  tudományos diákköri tevékenység,  a  szakkollégium és  doktori
képzés keretében elősegíti a kiemelkedő képességű hallgatók tehetségének kibontakoztatását.

9.  Az  Egyetem  területi  egészségügyi  szolgáltatást  és  a  szakellátás  különböző  progresszivitási
szintjei szerinti betegellátást végez. Az Egyetem orvos és egészségtudományi képzést folytató
karai  közreműködnek  a  regionális  egészségfejlesztési  tevékenységben,  valamint  az
egészségmegőrző szakértői feladatok ellátásában.

10.  Az  Egyetem  köznevelési  és  felnőttoktatási  feladatokat  is  ellátó  általános  iskolákat,
szakközépiskolát és gimnáziumot tart fent, ezen kívül óvodát is működtet.

11.  Az  Egyetem  oktatási  és  tudományos  kutatási  céllal  tangazdaságokat,  tanműhelyeket  tarthat
fenn, ehhez kapcsolódó szaktanácsadási tevékenységet folytathat.

12.  Az  Egyetem  az  alaptevékenységéhez  kapcsolódó  költségtérítéses  szolgáltatásokat  nyújt,
termékelőállítást és értékesítést végez.

13.  Az  Egyetem  elősegíti  a  Magyar  Tudományos  Akadémiával  és  más,  tudományt  vagy  oktatást
támogató  szervezetekkel  való  együttműködést.  Ennek  formái  lehetnek:  akadémiai  tanszéki
kutatócsoportok  fenntartása,  közös  kutatócsoportok  létrehozása,  ösztöndíjak,  alapítványok
fogadása, ilyen pályázatok nyertesei munkafeltételeinek biztosítása stb.

14.  Az  Egyetem  önállóan  gazdálkodó  magán  felsőoktatási  intézmény,  amely  az  Alapító  Okirata
szerinti  vagyonnal,  költségvetési  támogatással,  a  fenntartó  által  nyújtott  támogatással,  saját
bevételekkel és más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik. Az Egyetem éves költségvetés alapján
köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni.

15.  Az  Egyetem  az  Alapító  Okiratban  meghatározottaknak  megfelelően  (közhasznú)  cél  szerinti
tevékenységet  és  kiegészítő,  szolgáltatási  tevékenységet  végez.  Az  Egyetem  alapfeladatai
ellátásának  veszélyeztetése  nélkül  a  (közhasznú)  cél  szerinti  alaptevékenységén,  valamint  a
kiegészítő, szolgáltatási tevékenységén kívül eső vállalkozási tevékenységet is végezhet, külön
szabályozás szerint.

16.  Az  Egyetem  az  Alapító  Okiratában  meghatározott  feladatok  ellátása  céljából  együttműködési
megállapodást  köthet  bármely,  a  feladatai  ellátásában  érdekelt  hazai  és  külföldi  szervezettel,
illetve természetes személlyel.

17.  Az Egyetem a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve
innovációs  parkot,  technológiai  központot,  inkubációs  házat  (továbbiakban:  tudásközpont)
hozhat létre.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
15
MÁSODIK RÉSZ

III. FEJEZET:
Az egyetem működése és vezetése

A Szenátus

Nftv. 12. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus elnöke a rektor.
(2) A szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai.
(3) A szenátus
a) határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását;
b) állapítja meg saját működésének rendjét;
c)  fogadja  el  –  középtávra,  legalább  négyéves  időszakra,  évenkénti  bontásban  meghatározva  a  végrehajtás
feladatait–- az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát;
d) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a
rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;
e)  fogadja el az intézmény
ea) képzési programját,
eb) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát,
ec)
ed) a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését,
ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;
f)  határozza meg az intézményben
fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét,
fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét;
fc) a szakmai gyakorlóhelyek véleményezési rendszerét,
g) a fenntartó egyetértésével dönt
ga)
gb) az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,
gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről;
h) a szenátus dönt továbbá
ha)
hb) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
hc) az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról,
hd) a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról,
he) nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,
hf) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.
(4) Az  intézményfejlesztési  tervben  kell  meghatározni  a  fejlesztéssel,  a  fenntartó  által  a  felsőoktatási
intézmény  rendelkezésére  bocsátott  vagyon  hasznosításával,  megóvásával,  elidegenítésével  kapcsolatos
elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat.
(5) Ha  a  szenátus  által  létrehozott  bizottság,  illetve  tanács  hallgatókat  érintő  ügyekben  is  eljár,  biztosítani
kell,  hogy  a  bizottság  munkájában  részt  vehessenek  a  hallgatók  képviselői  is  a  kreditátviteli  bizottság
kivételével.  A  szenátus  a  hallgatók  tanulmányi,  vizsga-  és szociális  ügyeinek  intézésére  állandó  bizottságot
hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a
megkötéssel,  hogy  a  tanulmányi,  vizsga  és  szociális  ügyek  intézésére  létrehozott  állandó  bizottságban  a
hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmény által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság
tagjainak huszonöt-huszonöt százaléka.
(6) A  szenátus  tagja  –  a  hallgatói  és  a  doktorandusz  önkormányzat  képviselői  kivételével  –  az  lehet,  aki  a
felsőoktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy
egyéb munkakört tölt be.

1.
A  Szenátus  az  Egyetem  –  az  Alapító  Okiratban  és  a  jelen  Szabályzatban  meghatározott
feladattal rendelkező – döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete.

2.
A Szenátus kizárólagos hatáskörében eljárva
a)  elfogadja:
–  az intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását,
–  saját működésének rendjét,
–  az intézményfejlesztési tervet és annak részeként a foglalkoztatási tervet,

16
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
–  az intézményfejlesztési tervvel összhangban a kutatási-, fejlesztési-, innovációs stratégiát,
–  a képzési (szakképzési) programot,
–  a szervezeti és működési szabályzatot, és annak mellékleteit képező szabályzatokat, illetve
ezek  módosításait  (a  Klinikai  Központ  működését  és  a  betegellátási  tevékenységet  érintő
rendelkezések kivételével),
–  a doktori szabályzatot,
–  a minőségfejlesztési programot,
–  a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit,
–  az  Egyetem  elemi  költségvetését,  éves  illetve  éven  túli  kötelezettségvállalási  tervét  és
végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét,
–   az  intézmény  éves  gazdálkodásáról  szóló  számviteli  törvény  szerinti  beszámolót  és
közhasznúsági beszámolót, a hallgatói tanácsadás rendszerét,
–  az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét,
–  az  intézmény  szervezeti  egységének  létesítését,  átalakítását  és megszüntetését  amennyiben
jelen szabályzat másképp nem rendelkezik.
b)  A fenntartó egyetértésével dönt:
–  fejlesztés indításáról,
–  az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,
–  gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről.
c)  Dönt:
–  a jogszabályi előírások betartásával az Egyetem rendelkezésére bocsátott, illetve
tulajdonában lévő ingatlan hasznosításáról, elidegenítéséről,
–  saját működésének elősegítésére bizottságok létrehozásáról,
–  nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,
–  a  címek  és  kitüntetések  adományozásáról  (különösen  Professor  Emerita/Emeritus  cím,  az
egyetemi  magántanári,  a  főiskolai  magántanári,  a  címzetes  egyetemi  tanári,  a  címzetes
főiskolai  tanári,  a  címzetes  egyetemi  docensi,  címzetes  főiskolai  docensi,  mesteroktatói,
mestertanári cím).
d)  Javaslatot tesz:
–  a  rektori  pályázati  felhívás  tartalmára,  elbírálja  és  véleményezi  a  rektori  pályázatokat  és
megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét.
e)  Rangsorolja:
–  azokat  a  magasabb  vezetői  és  vezetői  pályázatokat,  amelyek  rangsorolását  nem  ruházta  át
testületnek vagy személynek. A rangsorolás eredménye a megbízási jogkör gyakorlóját nem
köti.
f)  A  kancellár  egyetértési  jogot  gyakorol  a  Szenátusnak  az  intézmény
gazdálkodását,  szervezetét,  működését  érintő  gazdasági  következménnyel  járó
döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének,
illetve hatálybalépésének feltétele.

3.
A Szenátus a fenntartó részére az Nftv. 73. § (3) bekezdés c) pontja, valamint a 74. § (2) - (4)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően megküldi jóváhagyásra az általa elfogadott
-
szervezeti  és  működési  szabályzatot,  az  annak  mellékleteit  képező  szabályzatokat,
illetve  ezek  módosításait  (a  Klinikai  Központ  működését  és  a  betegellátási
tevékenységet érintő rendelkezések kivételével),
-
az intézményfejlesztési tervet,
-
az intézmény költségvetését,
-
az  intézmény  éves  gazdálkodásáról  szóló  számviteli  törvény  szerinti  beszámolót  és
közhasznúsági beszámolót.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
17
4.
A Szenátus az alábbi feladatokat ruházza át:
–  az  adott  kar  egyetemi,  főiskolai  docensi,  tanszékvezetői  és  intézetvezetői,  valamint
vezetőhelyettesei,  továbbá  gazdálkodásirányítási  és  igazgatási  –  különösen  dékáni  hivatal,
tanulmányi  ügyekkel  foglalkozó  igazgatási  egység  –  szervezeti  egységei  vezetői
pályázatainak rangsorolását a kar tanácsának hatáskörébe,
–  eltérő  jogszabályi  rendelkezés  hiányában  a  Klinikai  Központ  Szenátus  által,  valamint  a  jelen
Szabályzat  V.  fejezet  74.  pontja  alapján  elfogadott  ügyrend  szerinti  egységeinek  vezetői,
vezetőhelyettesei  pályázatainak  rangsorolását  a  Klinikai  Központ  Elnöke  által  felkért
véleményező testület hatáskörébe,
–  a  jelen  Szabályzat  VII.  fejezet  1.  a),  c),  d),  e),  f),  g),  j),  k),  l),  m)  és  n)  pontjaiban  rögzített
szervezeti egységek, valamint a III. fejezet 38. pontjában rögzített vezetők magasabb vezetői és
vezetői pályázatainak rangsorolását a kancellár által felkért legalább három, legfeljebb öt tagú
véleményező testület hatáskörébe,
–  a jelen Szabályzat VII. fejezet 1. b), h) és i) pontjaiban rögzített szervezeti egységek magasabb
vezetői  és  vezetői  pályázatainak  rangsorolását  a  kancellár  és  a  rektor  által  felkért  legalább
három,  legfeljebb  öt  tagú  véleményező  testület hatáskörébe  azzal,  hogy  a  tagok  többségét  a
kancellár kéri fel,
–  a  jelen  Szabályzat  III.  fejezet  42.  pontjában  rögzített  vezetője  pályázatának  rangsorolását  a
rektor  és  a  kancellár  által  felkért  legalább  három,  legfeljebb  öt  tagú  véleményező  testület
hatáskörébe azzal, hogy a tagok többségét a kancellár kéri fel,
–  a  munkáltatói  joggal  nem  rendelkező  központi  szervezeti  egységek  vezetői  pályázatainak
rangsorolását  –  amennyiben  jogszabály  vagy  szabályzat  eltérően  nem  rendelkezik  –  a
megbízási jogkör gyakorlója által felkért legalább három legfeljebb öt tagú véleményező testület
hatáskörébe,
–  a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozásának kezdeményezését a Nemzeti Felsőoktatási
Ösztöndíj Bizottság hatáskörébe,
–  a  Klinikai  Központ  szervezeti  és  ügyrendjének  megállapítását,  valamint  a  Klinikai  Központ
gazdálkodására  vonatkozó  eltérő  szabályok  utasításban  történő  meghatározását  a  Klinikai
Központ  elnökére  azzal, hogy a gazdasági-működtetési  funkciókat ellátó  szervezeti  egységek
feladatainak,  szervezetének  módosításához,  átalakításához  a  kancellár  előzetes  egyetértése
szükséges  az  országos  kórház-főigazgató  jóváhagyása  előtt.  Amennyiben  a  szervezeti  rend,
ügyrend  vagy  utasítás  érinti  a  Klinikai  Központ  által  ellátott  oktatási  vagy  kutatási
tevékenységet, annak – országos kórház-főigazgató általi jóváhagyását megelőzően – a rektor
előzetes  egyetértését  is  be  kell  szerezni.  A  fenti  jóváhagyásokat  követően  a  változásokról  a
Klinikai Központ elnöke a Szenátust a soron következő szenátusi ülésen tájékoztatni köteles. A
rektor vagy a kancellár előzetes egyetértésének elmaradása a betegellátást nem akadályozhatja.

5.
A  Szenátus  véleményt  nyilváníthat  minden  olyan,  az  egyetemet  érintő  ügyben,  amelyben  a
döntés a kormány, a fenntartó, a Felsőoktatási Tervezési Testület vagy a Magyar Felsőoktatási
Akkreditációs Bizottság hatáskörébe tartozik.

6.
A Szenátus beszámolót kérhet az egyetemen működő bármilyen szervezeti egységtől.

7.
A  Szenátus  tevékenységét  a  Szegedi  Tudományegyetem  Szenátusának  Ügyrendje  előírásai  és
az általa elfogadott munkaterv szerint végzi.

8.
A  Szenátus  működésével  kapcsolatos  és  az  ügyrendben  meghatározott  feladatok  ellátásáról  a
Szenátus  titkára  –  az  egyetemi  főtitkár  –  gondoskodik.  A  Szenátus  titkára  tevékenységét  a
Szenátus és annak elnöke, a rektor útmutatásainak megfelelően látja el.

9.
A Szenátus ülései nyilvánosak.

18
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
10.  A  Szenátus  üléseinek  előterjesztései,  jegyzőkönyvei  és  határozatai  –  az  adat  és  titokvédelmi
rendelkezések  figyelembevételével  –  nyilvánosak.  A  Szenátus  határozatainak  nyilvánosságra
hozatala  –  a  határozat  meghozatala  után  30  napon  belül  –  az  elektronikusan  megjelenő,  az
Egyetem  honlapján  elérhető  Egyetemi  Értesítőben  a  Szegedi  Tudományegyetem  hivatalos  és
információs  lapjában  történik.  Egyebekben  az  előterjesztések,  jegyzőkönyvek  és  határozatok
megismerésére irányuló kérelmet a rektorhoz írásban kell benyújtani, a kérelmet 30 napon belül
kell elbírálni.
11.  A Szenátus  ülésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének
módjára,  az  ülések  nyilvánosságára,  határozatképességére  és  a  határozathozatal  módjára
vonatkozó további szabályokat az 1. mellékletben található Szenátus ügyrendje határozza meg.


A Szenátus létszáma, összetétele

Nftv. 12. §
(6) A  szenátus  tagja  –  a  hallgatói  és  a  doktorandusz  önkormányzat  képviselői  kivételével  –  az  lehet,  aki  a
felsőoktatási  intézményben  munkaviszony,  illetve  közalkalmazotti  jogviszony  keretében  oktatói,  kutatói  vagy
egyéb munkakört tölt be.
(7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, kancellár kivételével – választás útján nyerik el
megbízatásukat.  A  szenátus  működésével  kapcsolatos  minden  kérdést  a  felsőoktatási  intézmény  szervezeti  és
működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:
a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak –
az elnökkel együtt – a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók
képviseletét biztosítani kell,
b) a  hallgatói  önkormányzat  a  60.  §  (1)  bekezdés  b)  pontjában  meghatározott  feltételek  szerint  a  szenátus
létszáma legalább húsz, legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő számban delegál képviselőt,
c)  a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni,
d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet több, mint a
szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő,
e)   általános szenátusi választást négyévente kell tartani azzal, hogy
ea)  a  szenátust  négy  évre  választják,  de  a  hallgatói  és  a  doktorandusz  önkormányzat  képviselőjének
megbízatása legfeljebb három év lehet,
eb)  ha  a  szenátus  tagjának  a  soron  következő  általános  szenátusi  választást  megelőzően  megszűnik  a
megbízatása,  a  szenátus  létszámának  kiegészítése  céljából  -  amennyiben  az  általános  szenátusi  választás
keretében póttag választására nem került sor - időközi szenátusi tagválasztást kell tartani,
ec)  megszűnik  a  megelőző  szenátus,  illetve  valamennyi  tagjának  a  tagi  megbízatása  az  általános  szenátusi
választást követően az új szenátus alakuló ülésének napján,
f)  a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak,
g) a  szenátus  ülése  akkor  határozatképes,  ha  tagjainak  legalább  hatvan  százaléka  jelen  van,  döntéseit  –  ha
törvény  vagy  a  szervezeti  és  működési  szabályzat  magasabb  szavazati  arányt  nem  ír  elő  –  jelen  lévő  tagjai
többségének egyhangú szavazatával hozza,
h) a szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani,
i)  a szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti
és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni,
j)  a  szenátus  üléséről  az  ülés  időpontja,  a  napirend  megküldésével  előzetesen  a  fenntartó  képviselőjét
tájékoztatni kell, a fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(…)
(8) Nem ruházhatók át a (3) bekezdés a–g) és hb), valamint hd, hf) pontjában meghatározott jogkörök.

12.  A  Szenátus  tagjainak  többségét  az  oktatók,  és  a  kutatók  által  választott  tagoknak  –  az  elnökkel
együtt – kell alkotniuk.

13.  A  Szenátusban  biztosítani  kell  a  karok  és  a  vezetői  megbízással  nem  rendelkező  oktatók
képviseletét.

14.  A Szenátus létszáma:
A Szenátus szavazati jogú tagjai:
52 fő
Tisztsége alapján:
–  az egyetem rektora
(1 fő)
–  az egyetem kancellárja
(1 fő)

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
19
Választás alapján:
–  karonként választott két fő oktató, kutató, tanár
(24 fő)
–  vezetői megbízással nem rendelkező oktatók, kutatók, tanárok képviselői
(amelyből 1 fő a Munkavállalói Tanács tagjai közül választott,
oktató/kutató/tanár képviselő)
(2 fő)

–  Az Egyetemi Doktori Tanács által az öt tudományterületről
választott egy-egy oktató/kutató képviselő
(5 fő)
–  egyéb – nem oktatói, kutatói, tanári – munkakörben foglalkoztatottak
választott képviselői (amelyből 1 fő a Munkavállalói Tanács tagjai
közül választott, egyéb – nem oktató/kutató/tanár – munkakörben
foglalkoztatott képviselő)
(2 fő)
–  az egyetemen képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselői
(2 fő)
–  a Klinikai Központ választott képviselője
(1 fő)
Delegálás alapján:
–  EHÖK Választmánya által
•  karonként egy fő nappali tagozatos hallgató
(12 fő)
•  az EHÖK elnöke
(1 fő)
–  Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat képviselője
(1 fő)

15.  Állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt a Szenátus munkájában:
–  a prorektor (a megbízás lejártát követő egy évig),
–  a rektorhelyettesek,
–  a kancellárhelyettesek,
–  az egyetemi főtitkár,
–  a gazdasági főigazgató,
–  a stratégiai főigazgató,
–  a Gazdasági Bizottság elnöke,
–  az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár főigazgatója,
–  a fenntartó,
–  a közhasznúsági felügyelő bizottság tagja,
–  a képzésben érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák képviselői,
–  a köznevelési intézmények képviselője,
–  a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke,
–  a Hallgatói Szolgáltató Iroda vezetője.

A rektor

Nftv.  13.  §  (1)  A  felsőoktatási  intézmény  első  számú  felelős  vezetője  és  képviselője  a  rektor,  aki  eljár  és  dönt
mindazokban  az  ügyekben,  amelyeket  jogszabály,  az  alapító  okirat,  a  szervezeti  és  működési
szabályzat,  a  kollektív  szerződés  nem  utal  más  személy  vagy  testület  hatáskörébe.  A  13/A.  §  (2)
bekezdés  a)–f)  pontjában  meghatározott  feladatai  tekintetében  a  kancellár  a  felsőoktatási  intézmény
vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével
vagy  intézkedésével  szemben,  illetve  intézkedésének  elmulasztása  esetén  a  fenntartóhoz  intézett
kifogással élhet.
(2) Állami  felsőoktatási  intézményben  a  rektor  a  felsőoktatási  intézmény  alaptevékenységnek  megfelelő
működéséért  felelős,  ennek  keretében  gyakorolja  az  oktatói,  kutatói,  illetve  tanári  munkakörben,
valamint a 37. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti magasabb vezető feladatellátását közvetlenül segítő
szervezeti  egységekben  foglalkoztatottak  felett  a  munkáltatói  jogokat,  valamint  a  25.  § (3)  bekezdése
szerinti  megbízási  jogviszonnyal  kapcsolatos,  a  megbízót  megillető  jogosultságokat.  Ezen
foglalkoztatottak,  megbízási  jogviszonyban  állók  tekintetében  illetmény,  illetve  egyéb  jogviszonyra
tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.
(3) A  rektor  az  (1)  és  (2)  bekezdésben  meghatározott  jogkörét  esetenként  vagy  az  ügyek  meghatározott
körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára
átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

20
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
(4) A gazdasági vezető, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések
és javaslatok előkészítéséért.
(5) Rektori  megbízást  az  kaphat,  aki  felsőoktatási  intézményben  szerzett  vezetési,  szervezési  ismeretekkel,
gyakorlattal  rendelkezik,  továbbá  a  felsőoktatási  intézménnyel  teljes  munkaidőre  szóló  munkaviszonyban
vagy  közalkalmazotti  jogviszonyban  áll,  illetve  akivel  ilyen  jogviszonyt  létesítenek.  A  rektori  megbízáshoz
egyetem  esetén  egyetemi  tanári,  alkalmazott  tudományok  egyeteme  és  főiskola  esetén  egyetemi  tanári,
főiskolai  tanári,  egyetemi  docensi,  tudományos  tanácsadói  vagy  kutatóprofesszori  munkakörben  történő
alkalmazás szükséges.
(6) A  szenátus  tagjai  kétharmadának  igenlő  szavazatával  kezdeményezheti  a  rektor  felmentését.  A
felmentés kezdeményezését indokolni kell.
(7) A 13. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a rektor
a) felelős
aa) a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,
ab) azért, hogy az intézmény képzési programja a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, valamint a
miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelményekkel összhangban álljon,
ac)  az  intézmény  működési  engedélyének  módosításához,  képzések  indításához,  a  doktori  iskola
nyilvántartásba  vételéhez,  a  felsőoktatási  felvételi  eljáráshoz  szükséges  jogszabályban  meghatározott
intézkedések kiadmányozásáért;
b) a  felsőoktatási  intézmény  által  fenntartott  köznevelési  intézmény  tekintetében  a  14.  §  (3a)
bekezdésében meghatározott korlátozással fenntartói jogot gyakorol;
c) a  hatáskörébe  tartozó  ügyek  tekintetében  kapcsolatot  tart  az  érdek-képviseleti  szervezetekkel,  a
hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal;
d) koordinálja  a  felsőoktatási  intézmény  oktatási,  kutatási  együttműködéseit  más  felsőoktatási
intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel;
e) kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.

A rektor feladat- és hatásköre

16.  A  rektor  teljes  jogkörben  képviseli  az  Egyetemet,  ennek  során  jogokat  és  kötelezettségeket
szerezhet, kiadmányozási jogkört gyakorol.

17.  A rektor
a)  felelős  az  Egyetem  alaptevékenységével  összefüggő  szakmai  kritériumok  érvényesítéséért,
továbbá a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért,
b)  a  kancellár  egyetértésével  rendelkezik  –  az  Egyetem  költségvetésével  összhangban  –  az
Egyetem  rendelkezésére  álló  központi  költségvetési  előirányzatok,  vagyoni  és  más  források
felett, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, jelen Szabályzat 22. pontjában foglaltak
szerint,
c)  irányítja  a  kancellárral  együttműködve  az  intézményfejlesztési  terv  és  annak  részeként  a
foglalkoztatási  terv  elkészítését,  illetve  az  intézményfejlesztési  tervvel  összhangban  a
kutatási, fejlesztési, innovációs stratégiát,
d)  ellátja  az  intézmény  által  fenntartott  köznevelési  intézmények,  valamint  a  szakképző
intézmények  tekintetében  az  Nftv.-ben  meghatározott  keretek  között  a  fenntartói  jog
gyakorlását,
e)  egyetemi  szinten  irányítja  és  összehangolja  a  képzési  programnak  megfelelő  oktatási
tevékenységet és kutató munkát, továbbá felel azért, hogy az intézmény képzési programja a
vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álljon,
f)  dönt  a  felsőoktatási  intézmény  működésével  kapcsolatosan  minden  olyan  ügyben,  amelyet
jogszabály,  a  SZMSZ  vagy  a  Kollektív  Szerződés  nem  utal  más  személy  vagy  testület
hatáskörébe.
g)  felel  az  intézmény  működési  engedélyének  módosításához,  képzések  indításához,  a  doktori
iskola nyilvántartásba vételéhez, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges jogszabályban
meghatározott intézkedések kiadmányozásáért,
h)  a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében kapcsolatot tart az érdekképviseleti szervezetekkel,
a hallgatói és a doktorandusz önkormányzattal,
i)  koordinálja  a  felsőoktatási  intézmény  oktatási,  kutatási  együttműködéseit  más  felsőoktatási
intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel,
j)  kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
21
k)  belső adatvédelmi vizsgálatot kezdeményezhet, továbbá javaslatot tehet a kancellár részére a
személyes adatok védelmével kapcsolatos ügyekben.

18.  A  rektor  a  foglalkoztatási  tervben  meghatározott  keretek  között,  a  foglalkoztatási
követelményrendszer  alapján  gyakorolja  az  oktatói,  kutatói,  tanári  munkakörből  fakadó
munkáltatói  jogokat,  valamint  a  megbízási  jogviszony  keretében  foglalkoztatott  oktatók,
kutatók  és  tanárok  jogviszonyából  fakadó,  a  megbízót  megillető  jogokat,  amelyek  közül
kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a)  az egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi pályázat kiírása,
b)  egyetemi és főiskolai tanári munkaköri cím adományozására és megvonására irányuló eljárás
kezdeményezése,
c)  az egyetemi és főiskolai tanári kinevezése, a foglalkoztatotti jogviszony módosítása,
megszüntetése,
d)  az egyetemi és főiskolai docens, a kutató professzor, a tudományos tanácsadó, tudományos
főmunkatárs kinevezése és a foglalkoztatotti jogviszony módosítása, megszüntetése.
A  rektor  gyakorolja  továbbá  a  munkáltatói  jogokat  az  Nftv.  37.  §  (1)  bekezdés  a)-d)  pontja
szerinti  magasabb  vezető  feladatellátását  közvetlenül  segítő  szervezeti  egységekben
foglalkoztatottak felett.

19.  A rektor javaslatot tesz a fenntartónak a kancellár megbízására vagy felmentésére.

20.  A  rektor  a  munkáltatói  jogkör  gyakorlásának  rendje  szerint  gyakorolja  a  vezetői  megbízás
kiadásának, a megbízás visszavonásának valamint megszüntetésének a jogát.

21.  Amennyiben  jogszabály  eltérően  nem  rendelkezik  a  rektor  a  17.,  18.  és  20.  pontban
meghatározott jogköreit esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az
intézmény  vezető  beosztású  alkalmazottjára  rektori  utasításban  átruházhatja.  Az  átruházott
hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

22.  Az  átruházott  hatásköröket  a  munkáltatói  jogkör  esetén  rektori  utasítás  tartalmazza.  Az
utalványozási és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlását és átruházását a jelen Szabályzat, a
Gazdálkodási Szabályzat, a Szerződéskötési és kötelezettségvállalási szabályzat, a Pénzkezelési
Szabályzat, illetve rektori utasítás tartalmazza.

23.  A  rektornak  feladatai  ellátása  és  hatásköreinek  gyakorlása  során  általános  utasítási  és
intézkedési  joga  van,  nem  utasíthatja  azonban  a  Szenátust,  a  kancellárt,  a  kari  és  az  intézeti
tanácsokat,  az  érdekképviseleti  szerveket,  Doktorandusz  Önkormányzatot  és  a  Hallgatói
Önkormányzatokat.  A  kancellár  egyetértési  jogot  gyakorol  a  rektornak  az  intézmény
gazdálkodását,  szervezetét,  működését  érintő  gazdasági  következménnyel  járó  döntései  és
intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének
feltétele.

24.  A rektor – a Szenátus döntéseinek kivételével – megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot,
intézkedést,  amely  jogszabályt,  vagy  egyetemi  szabályzatot  sért,  a  kancellár  döntésével  vagy
intézkedésével  szemben,  illetve  intézkedésének  elmulasztása  esetén  a  fenntartóhoz  intézett
kifogással élhet.

22
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
25.  Rektori  megbízást  egyetemi  tanár  kaphat.  A  rektori  tisztség  legfeljebb  öt  évig  tölthető  be.  A
rektori megbízás pályázat alapján, egy alkalommal meghosszabbítható. A rektori megbízatás 65
éves  korig  tölthető  be.  Ha  a  rektori  pályázat  kiírása  napján  a  pályázó  még  nem  töltötte  be  a
hatvanötödik  életévét,  de  azt  a  pályázat  kiírásától  a  megbízás  pályázatban  kiírt  időtartama
végéig betölti, akkor vezetői megbízása – az Nftv. 37. §-ban foglaltaknak megfelelően – további
egy alkalommal meghosszabbítható. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki.
A szenátus javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat
és  megválasztja  a  rektorjelöltet,  továbbá  értékeli  a  rektor  vezetői  tevékenységét.  A  rektor,
akinek  rektori  megbízása  az  Egyetem  integrációját  –  2000.  év  január  hó  1.  napja  –  követően
szűnt  meg,  amennyiben  megbízásának  megszűnése  nem  visszahívása  miatt  történt,  a  hivatali
idejének lejártát követően „Prorektor” cím viselésére jogosult egy évig, majd azt követően élete
végéig  jogosult  a  „Rector  Emeritus/Emerita”  cím  használatára.  A  cím  használójának  újabb
rektori megbízása esetén, a cím használatát szüneteltetnie kell. Amennyiben a cím viselőjének
az  egyetemen  történő  foglalkoztatásra  irányuló  jogviszonya  megszüntetésre  kerül  és  más
felsőoktatási  intézményben  foglalkoztatásra  irányuló  jogviszonyt  létesít,  a  Rector
Emeritus/Emerita címre való jogosultsága minden külön intézkedés nélkül megszűnik.
A rektorhelyettesek

26.  A rektort a munkájában négy rektorhelyettes segíti:
a)  Tudományos és innovációs rektorhelyettes,
b)  Oktatási rektorhelyettes,
c)  Nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes,
d)  Stratégiai rektorhelyettes.

27.  A  rektor  akadályoztatása,  érintettsége  vagy  a  rektori  tisztség  átmeneti  betöltetlensége  esetén  a
rektor helyettesítésére a tudományos és innovációs rektorhelyettes jogosult, aki a felsőoktatási
intézmény, illetve a szenátus vezetőjeként jár el.

28.  A rektorhelyettesek munkamegosztási rendjét és konkrét feladatait rektori utasítás állapítja meg
a jelen Szabályzat 27. pontjának rendelkezésének figyelembevételével.

29.  A  rektorhelyettesi  pályázatokat  a  Szenátus  rangsorolja  és  a  megbízásról  a  rektor  a  Szenátus
véleményének mérlegelésével dönt.

30.  Rektorhelyettesi megbízást egyetemi, illetve főiskolai tanár, valamint egyetemi docens kaphat.
A rektorhelyettes tisztségét legfeljebb öt évig tölti be, a megbízás időtartama a rektori megbízás
időtartamát  nem  haladhatja  meg.  A  rektorhelyettes  pályázat  alapján  több  alkalommal  ismét
megbízható. A rektorhelyettesi megbízatás 65 éves korig tölthető be.

A kancellár

Nftv.  13.  §  (1)  A  felsőoktatási  intézmény  első  számú  felelős  vezetője  és  képviselője  a  rektor,  aki  eljár  és  dönt
mindazokban  az  ügyekben,  amelyeket  jogszabály,  az  alapító  okirat,  a  szervezeti  és  működési
szabályzat,  a  kollektív  szerződés  nem  utal  más  személy  vagy  testület  hatáskörébe.  A  13/A.  §  (2)
bekezdés  a)–f)  pontjában  meghatározott  feladatai  tekintetében  a  kancellár  a  felsőoktatási  intézmény
vezetőjeként és képviselőjeként jár el. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével
vagy  intézkedésével  szemben,  illetve  intézkedésének  elmulasztása  esetén  a  fenntartóhoz  intézett
kifogással élhet.
(4) A gazdasági vezető, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések
és javaslatok előkészítéséért.

Nftv. 13/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi.
(2) A kancellár

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
23
a) felel  a  felsőoktatási  intézmény  gazdasági,  pénzügyi,  kontrolling,  belső  ellenőrzési,  számviteli,
munkaügyi,  jogi,  igazgatási,  informatikai  tevékenységéért,  az  intézmény  vagyongazdálkodásáért,
ideértve  a  műszaki,  létesítményhasznosítási,  üzemeltetési,  logisztikai,  szolgáltatási,  beszerzési  és
közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,
b) felel  a  szükséges  gazdálkodási,  valamint  az  a)  pontban  meghatározott  területek  tekintetében  a
szükséges  intézkedések  és  javaslatok  előkészítéséért,  ennek  keretében  –  a  nem  konzisztórium
hatáskörébe tartozó kérdésekben - egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1)
bekezdés  szerinti  jogosultnak  az  intézmény  gazdálkodását,  szervezetét,  működését  érintő  gazdasági
következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének,
illetve hatálybalépésének feltétele,
c)  a  felsőoktatási  intézmény  rendelkezésére  álló  források  felhasználásával  gondoskodik  annak
feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,
d) gyakorolja  az  intézmények  részvételével  működő  gazdasági  társaságokban  és  gazdálkodó
szervezetekben a tulajdonosi jogokat,
e)  a  13.  §  (2)  bekezdésében,  valamint  a  14.  §  (3)  bekezdésében  meghatározott  kivétellel  munkáltatói
jogot  gyakorol  a  felsőoktatási  intézményben  foglalkoztatott  alkalmazottak  felett,  gondoskodik  a
jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,
f)  gondoskodik a gazdasági  vezetői  feladatok  ellátásáról,  megbízza  a  gazdasági  vezetőt,  visszavonja  a
gazdasági vezető megbízását,
g) feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének
köteles eleget tenni.

(3) Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki
a) felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett
hároméves vezetői gyakorlattal, és
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
(4) A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói
jogokat a fenntartó gyakorolja.
(5) A  kancellár  a  (2)  bekezdés  b),  d)  és  e)  pontjában  meghatározott  jogkörét  esetenként  vagy  az  ügyek
meghatározott körében az intézmény magasabb vezető, vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja.
A  kancellár  a  (2)  bekezdés  e)  pontjában  meghatározott  hatáskör  átruházása  során  biztosítja  a
felsőoktatási intézmény magasabb vezetője, vezetője számára a vezetői feladatok ellátásához szükséges
hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

A kancellár feladat- és hatásköre

31.  A kancellár az Nftv. 13/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott jogkörök tekintetében
a  felsőoktatási  intézmény  vezetőjeként  jár  el,  ennek  keretein  belül  képviseli  az  Egyetemet,
amelyek során jogokat és kötelezettségeket szerezhet, kiadmányozási jogkört gyakorol.

32.  A kancellár az Egyetem működtetését végzi, így különösen:
a)  Felelős a felsőoktatási intézményben a gazdálkodási intézkedések és javaslatok
előkészítéséért.
b)  Felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzés, számviteli,
munkaügyi,
jogi,
igazgatási,
informatikai
tevékenységéért,
az
intézmény
vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai,
szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést.
c)  Egyetértési  jogot  gyakorol  a  Szenátusnak,  valamint  a  Rektornak  az  Egyetem  gazdálkodását,
szervezetét,  működését  érintő  gazdasági  következménnyel  járó  döntései  és  intézkedései
tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele.
d)  Gondoskodik  annak  feltételeiről,  hogy  a  felsőoktatási  intézmény  gazdálkodása  az
alapfeladatok ellátását biztosítsa.
e)  Gyakorolja  az  Egyetem  részvételével  működő  gazdasági  társaságokban  és  gazdálkodó
szervezetekben a tulajdonosi jogokat.
f)  Gyakorolja  –  az  oktatói,  kutatói,  illetve  tanári  munkakörben  foglalkoztatottak,  a  megbízási
jogviszonyban  állók  (óraadó  oktató),  az  Egyetem  által  fenntartott  köznevelési  intézmény
valamint,  az  Egyetem  által  fenntartott  szakképző  intézmény  munkavállalói  kivételével  –  a
munkáltatói  jogokat  a  felsőoktatási  intézményben  foglalkoztatott  alkalmazottak  felett,
gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról.

24
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
g)  Egyetértésével  jogosult  a  rektor  az  oktatói,  kutatói,  illetve  tanári  munkakörben
foglalkoztatottak,  a  megbízási  jogviszonyban  állók  (óraadó  oktató),  az  Egyetem  által
fenntartott  köznevelési  intézmény  vezetője,  valamint  az  Egyetem  által  fenntartott  szakképző
intézmény  vezetője  tekintetében  illetmény,  illetve  egyéb  jogviszonyra  tekintettel  történő
juttatás megállapítására.
h)  Gondoskodik  a  gazdasági  vezetői  feladatok  ellátásáról,  megbízza  a  gazdasági  vezetőt,
visszavonja a gazdasági vezető megbízását.
i)  Gyakorolja a belső ellenőrzési vezető megbízásának és a megbízása visszavonásának jogát a
fenntartó előzetes egyetértésével.
j)  Gyakorolja  az  adatvédelmi  tisztviselő  megbízásának  és  a  megbízása  visszavonásának  jogát,
továbbá  felel  az  adatvédelmi  szervezet  működéséhez  szükséges  feltételek,  valamint  az
adatvédelmi szervezet tevékenysége függetlenségének biztosításáért. Adatvédelmi vizsgálatot
kezdeményezhet, illetve együttműködik a rektorral a rektor által e tárgykörben tett javaslatok
tekintetében.
k)  Egyetértésével kell az Egyetem által fenntartott köznevelési intézmény, valamint az Egyetem
által  fenntartott  szakképző  intézmény  alkalmazottjai  tekintetében  a  bérgazdálkodást  érintő
döntéseket meghozni.
l)  Felel  az  intézmény  vagyonkezelésébe,  használatába  adott,  illetve  az  Egyetem  tulajdonában
lévő vagyon rendetetésszerű igénybevételéért.
m)  Felel a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a  gazdaságosság
követelményeinek érvényesítéséért.
n)  Felel  a  gazdálkodási  lehetőségek  és  kötelezettségek  összhangjáért,  a  tervezési,  beszámolási
kötelezettségek teljesítéséért és hitelességéért, továbbá az intézményi számviteli rendért.
o)  Ellátja az igazgatási, gazdasági és belsőellenőrzési szervezet  irányítását.
p)  Irányítja  a  rektorral  együttműködve  az  intézményfejlesztési  terv  és  annak  részeként  a
foglalkoztatási terv elkészítését, illetve az intézményfejlesztési tervvel összhangban a kutatási,
fejlesztési, innovációs stratégiát.
q)  Kialakítja,  működteti  és  fejleszti  a  gazdálkodás  folyamatára  (tervezés,  végrehajtás,
beszámolás)  és  sajátosságaira  tekintettel  a  belső  kontrollrendszert,  elkészíti  az  intézmény
ellenőrzési nyomvonalát, kockázatelemzést végez a kockázati tényezők figyelembevételével,
és kockázatkezelési rendszert működtet.
r)  Felel a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszer
működtetéséért.
s)  Biztosítja az Egyetem rendelkezésére bocsátott és tulajdonában álló vagyontárgyak védelmét.
t)  Köteles a kar gazdálkodásirányítási és igazgatási feladatait ellátó kari szervezeti egységek (pl.:
Dékáni  Hivatal,  Tanulmányi  Osztály  stb.)  feladatainak  ellátását  irányítani,  melynek  az
ügyrendjét  –  a  kar  vezetőjének  szakmai  igényei  alapján  folyamatos  tájékoztatás  és
visszajelzés mellett – a kancellár utasítás keretében határozza meg.

33.  A kancellár feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési, tájékoztatási
kötelezettségének köteles eleget tenni.

34.  A  kancellárnak  feladatai  ellátása  és  hatásköreinek  gyakorlása  során  általános  utasítási  és
intézkedési  joga  van,  nem  utasíthatja  azonban  a  Szenátust,  a  rektort,  a  kari  és  az  intézeti
tanácsokat,  az  érdekképviseleti  szerveket,  Doktorandusz  Önkormányzatot  és  a  Hallgatói
Önkormányzatokat.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
25
35.  Kancellári  megbízást  az  kaphat,  illetve  a  kancellári  megbízás  azzal  tartható  fenn,  aki
felsőoktatási  intézményben,  gazdasági  társaságban,  a  központi  vagy  területi  közigazgatásban
szerzett hároméves vezetői gyakorlattal, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kancellár a
felsőoktatási  intézménnyel  áll  munkaviszonyban,  felette  a  munkáltatói  jogokat  a  fenntartó
gyakorolja.  A  kancellári  megbízásra  irányuló  pályázat  kiírásáról,  a  személyi  javaslatok
felterjesztéséről  a  fenntartó  gondoskodik  azzal,  hogy  a  kancellári  pályázati  eljárásban  a
bizottságban a rektor is részt vesz, a kancellár megbízására, illetve megbízása visszavonására a
fenntartó  részére  javaslatot  tehet.  A  kancellár  megbízására,  a  megbízás  visszavonására  a
fenntartó jogosult.

36.  A  kancellár  a  32.  és  33.  pontban  meghatározott  jogköreit  –  a  jogszabályban  előírt  korlátok
betartásával – esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az Egyetem magasabb vezető
vagy  vezető  beosztású  alkalmazottjára  kancellári  utasításban  átruházhatja.  Az  átruházott
hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

37.  Az  átruházott  hatásköröket  a  munkáltatói  jogkör  esetén  kancellári  utasítás  tartalmazza.  Az
utalványozási és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlását és átruházását a jelen Szabályzat, a
Gazdálkodási szabályzat, a Szerződéskötési és kötelezettségvállalási szabályzat, a Pénzkezelési
szabályzat, illetve kancellári utasítás tartalmazza.

38.  A  kancellárt  a  munkájában  kancellárhelyettesek  segítik.  Az  egészségügyi  kancellárhelyettes  a
kancellár  irányításával  ellátja  a  Klinikai  Központ  feletti  gazdálkodásellenőrzési  jogkört.  A
kancellár  helyettesek  feladat-  és  jogkörét  a  kancellár  utasításban,  vagy  egyedi  rendelkezéssel
határozza meg.
39.  A kancellárt a munkájában az alábbi vezető beosztású alkalmazottak segítik:

a) gazdasági főigazgató (egyben az egészségügyi kancellárhelyettes),
b) stratégiai főigazgató (egyben kancellárhelyettes),
c) jogi és igazgatási igazgató,
d) humánpolitikai igazgató,
e) műszaki igazgató,
f) beszerzési igazgató,
g) informatikai szolgáltatási igazgató,
h) informatikai fejlesztési igazgató,
i) oktatási igazgató,
j) nemzetközi és közkapcsolati igazgató,
k) logisztikai központvezető,
l) kontrolling központvezető.

40.  A jelen fejezet 38. és 39. pontjában rögzített vezető beosztású alkalmazottak munkamegosztási
rendjét és konkrét feladatait kancellári utasítás állapítja meg.

41.  A kancellár, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója, a kötelező pályázati eljárást követően dönt a
jelen  fejezet  38.  és  39.  pontjában  rögzített  vezetői  megbízások  kiadásáról,  amennyiben
jogszabály  vagy  szabályzat  kivételt  nem  tesz.  A  jelen  fejezet  38.  és  39.  a)-j)  pontjában
meghatározott  vezetői  megbízások  határozott  időre  –  legfeljebb  öt  évig  terjedő  időtartamra  –
adhatók,  és  több  alkalommal  meghosszabbíthatók.  A  jelen  fejezet  38.  és  39.  pontjában
meghatározott  vezetői  megbízásokra  nyilvános  pályázatot  kell  kiírni.  A  megbízás  a
hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.

26
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
Az egyetemi főtitkár

42.  Az  egyetemi  főtitkár  az  Egyetem  hivatali  működésének  hatékonyságát  és  gördülékenységét
segítő vezető. Az egyetemi főtitkár feladatait a rektor és a kancellár közvetlen irányítása alatt, a
szervezeti  egységektől  függetlenül,  önállóan  végzi.  Az  egyetemi  főtitkár  jogait  és
kötelezettségeit a rektor és a kancellár határozza meg.

43.  Az egyetemi főtitkár feladat- és hatásköre:
a)  a  rektor  és  a  kancellár  által  meghatározott  kiemelt,  stratégiai  jelentőségű  ügyek  intézése,
koordinálása,  a  rektor  és  a  kancellár  által  definiált,  kiemelt  egyetemi  humánpolitikai  és
egyéb ügyek menedzselése;
b)  az  intézmény  egészét,  vagy  több  szervezeti  egység  átfogó  működését  érintő  koncepciók
kidolgozása, koordinálása;
c)  a  rektor  és  a  kancellár  felhatalmazása  alapján  az  Egyetem  képviselete  belső  szervezeti
egységek, valamint külső szervek, szervezetek előtt;
d)  mint  a  Szenátus  titkára,  gondoskodik  a  Szenátus  működésével  kapcsolatos  feladatok
ellátásáról,  előkészíti  és  szervezi  a  Szenátus  üléseit,  biztosítja  a  hozott  határozatok
végrehajtását;
e)  előkészíti és szervezi a Dékáni Kollégium üléseit;
f)  gondoskodik a szabályzatok, belső szabályozók Egyetem honlapján történő kihirdetéséről;
g)  ellátja az Egyetem hivatalos lapjának felelős szerkesztését;
h)  felhívja  a  figyelmet  az  Egyetem  jelentős  külső  és  belső  kockázataira,  valamint  kezeli  az
esetleges  változás-  és  válsághelyzeteit,  továbbá  koordinálja  a  megoldásában  résztvevő
egységek munkáját;
i)  döntés-előkészítő  és  javaslattételi  joggal  kapcsolatot  tart  az  Egyetem  érdekképviseleti
szerveivel,  koordinálja  és  szükség  esetén  lefolytatja  a  tárgyalásokat  az  Egyetem
érdekképviseleti szerveivel és az érintett szervezeti egységek vezetőivel;
j)  a  rektor  és  a  kancellár  iránymutatásának  megfelelően  szervezi  és  koordinálja  az  iratok
szignalizációját.

44.  Az egyetemi  főtitkárt határozott időre a  rektor és a kancellár bízza meg.  Az egyetemi  főtitkár
megbízatása legfeljebb öt évre szólhat. A megbízás többször is megismételhető.

45.  Az egyetemi szervezeti egységek az egyetemi főtitkárt ügyeinek vitelében kötelesek támogatni.

46.  Az egyetemi főtitkár munkáját külön utasításban meghatározott munkaszervezet segítheti.

A Dékáni Kollégium

47.  A Dékáni Kollégium a rektor mellett működő döntés-előkészítő, véleményező testület.

48.  A Dékáni Kollégium állandó szavazati jogú tagjai: a rektor, a kancellár, a dékánok és a Klinikai
Központ elnöke. A Dékáni Kollégiumon tanácskozási joggal vesz részt: a gazdasági főigazgató,
az  egyetemi  főtitkár,  a  stratégiai  főigazgató,  a  jogi  és  igazgatási  igazgató,  a  humánpolitikai
igazgató, valamint a kabinetvezetők.

49.  A Dékáni Kollégium ülésén a rektor meghívására más személy is részt vehet.

50.  A Dékáni Kollégiumot a rektor hívja össze.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
27
A Rektori-Kancellári Kabinet

51.  A  Rektori-Kancellári  Kabinet  a  rektor  és  a  kancellár  munkáját  segítő  konzultatív  és  döntés-
előkészítő testület, amely a rektor és a kancellár által meghatározott időpontokban rendszeresen
ülésezik.

52.  A  Rektori–Kancellári  Kabinet  állandó  tagjai:  a  rektor,  a  kancellár,  a  rektorhelyettesek,  a
kancellárhelyettesek,  az  egyetemi  főtitkár,  a  gazdasági  főigazgató,  a  stratégiai  főigazgató,
valamint a kabinetvezetők.

53.  A  Rektori-Kancellári  Kabinet  az  egyetemen  működő  érdekképviseleti  szervekkel  történő
operatív  egyeztetés  színtere  is.  A  kiemelt  jelentőségű  munkaügyi,  szociális,  élet-  és
munkakörülményekkel,  valamint  a  személyi  juttatásokkal  kapcsolatos  kérdések  egyeztetésére
az  egyetemen  képviselettel  rendelkező  szakszervezetek  Szenátusba  delegált  képviselői  és  a
Munkavállalói Tanács képviselőivel havonta 1 alkalommal a Kabinet ülésének keretében kerül
sor.

54.  A  Rektori-Kancellári  Kabinet  ülésén  a  rektor  vagy  a  kancellár  meghívására  más  személy  is
részt  vehet.  Adott  szakterület,  szakkérdés  vonatkozásában  a  rektor  további  konzultatív  és
döntéselőkészítő testületként szakkabinetet hozhat létre eseti vagy rendszeres ülésezési renddel.

55.  A  Rektori-Kancellári  Kabinet  üléseinek  összehívásáról  a  Rektori  Kabinet  Iroda  vezetője
gondoskodik, aki ezen feladatait a rektor és a kancellár közvetlen irányítása és utasításai alapján
látja el.

28
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
IV. FEJEZET:
Az egyetem szervezeti felépítése

Nftv.  8.  §  (5)  A  felsőoktatási  intézmény  –  az  alapító  okiratában  meghatározottak  szerinti  feladatainak  ellátásához  –
intézményt, szervezeti egységet hozhat létre és tarthat fenn.

Nftv. 11. § (1) A felsőoktatási intézmény
  a)  meghatározza  a  működésére  és  szervezetére  vonatkozó  azon  rendelkezéseket  (a  továbbiakban:  szervezeti  és
működési  szabályzat),  amelyeket  jogszabály  nem  zár  ki  vagy  amelyről  jogszabály  felhatalmazása  alapján  más
szabályzatban nem kell rendelkezni,

Nftv. 12. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus elnöke a rektor.
(2) A szenátust illetik meg a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai.

Nftv. 13. § (1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az
ügyekben,  amelyeket  jogszabály,  az  alapító  okirat,  a  szervezeti  és  működési  szabályzat,  a  kollektív
szerződés  nem  utal  más  személy  vagy  testület  hatáskörébe.  A  13/A.  §  (2)  bekezdés  a)–f)  pontjában
meghatározott feladatai tekintetében a kancellár a felsőoktatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként
jár  el.  Az  állami  felsőoktatási  intézmény  rektora  a  kancellár  döntésével  vagy  intézkedésével  szemben,
illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.
(2) Állami  felsőoktatási  intézményben  a  rektor  a  felsőoktatási  intézmény  alaptevékenységnek  megfelelő
működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben, valamint
a 37. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti magasabb vezető feladatellátását közvetlenül segítő szervezeti
egységekben  foglalkoztatottak  felett  a  munkáltatói  jogokat,  valamint  a  25.  §  (3)  bekezdése  szerinti
megbízási  jogviszonnyal  kapcsolatos,  a  megbízót  megillető  jogosultságokat.  Ezen  foglalkoztatottak,
megbízási  jogviszonyban  állók  tekintetében  illetmény,  illetve  egyéb  jogviszonyra  tekintettel  történő
juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

Nftv. 14. §  (1)  A felsőoktatási intézményben informatikai, szociális, sport,  könyvtári,  levéltári,  múzeumi, egészségügyi
szolgáltató  –  kormányrendeletben  meghatározottak  szerint  kollégiumi  –  és  egyéb  –  így  különösen
tanműhely, tanszálloda, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamint termelő feladatot
ellátó  –  szervezeti  egység  hozható  létre.  Egy  szak  képzéséért  több  telephely  esetén  is  csak  egy  oktatási
szervezeti egység lehet a felelős. A felelős megnevezését a képzési program tartalmazza.
(2)  A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és  kutatási
feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely muzeális intézményi, levéltári funkciót is
elláthat.  Az  állami  egyetemi  könyvtárak  biztosítják  a  hagyományos  és  virtuális  tanulási  környezetet,  a
tananyagok  és  a  szakirodalom  elérhetőségét,  tudománymetriai  szolgáltatásokat  nyújtanak,  ellátják  az
intézmény tartalomgazdai feladatait, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról,
és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási
könyvtári  feladatokat.  Az  egyetemi  könyvtárak  az  országos  Dokumentum-ellátási  Rendszerből  –
jogszabályban meghatározottak szerint – támogatást kapnak.
(2a) A felsőoktatási intézmény
a)  székhelyének településén, valamint székhelyének településén kívüli telephelyének településén,
b) megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központ településén,
c) a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyen kívüli képzési hely településén,
d) fenntartói  egyetértéssel  kötött  megállapodás  alapján  más  felsőoktatási  intézmény  székhelyének,
telephelyének településén, továbbá
e) szakirányú továbbképzés és részismereti képzés esetén székhelyén kívüli képzési hely településén is
folytathat tevékenységet.
(2b) A  felsőoktatási  intézmény  zárt  rendszerű  távoktatási  képzésmenedzsment-rendszerrel  megvalósított
képzési  tevékenységét  –  ideértve  a  részismereti  képzést  is  és  függetlenül  a  hallgató  tartózkodási  vagy
beiratkozási  helyétől  –  úgy  kell  tekinteni,  hogy  az  Magyarország  területén  a  képző  felsőoktatási
intézmény székhelyén valósult meg.
(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők.
(3a)  A  felsőoktatási  intézmény  által  fenntartott  köznevelési  intézmény  vagy  szakképző  intézmény  -  a
  felsőoktatási  intézmény  alapító  okiratának  ilyen  rendelkezése  esetén  -  a  felsőoktatási  intézmény  jogi
  személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működhet.
(3b) A  (3)  bekezdés  szerinti  intézményi  központra  és  a  (3a)  bekezdés  szerinti  köznevelési  intézményre  és
  szakképző intézményre a következő szabályokat kell alkalmazni:

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
29
a)  a  fenntartói  jogok  gyakorlására  a  4.  §  (2)  és  (4)  bekezdése  alapján  jogosult  személy  a  nemzeti
  köznevelésről  szóló  2011.  évi  CXC.  törvény  (a  továbbiakban:  Nkt.)  szerint  dönt  a  köznevelési
  intézmény  tekintetében,  a  szakképzésről  szóló  2019.  évi  LXXX.  törvény  (a  továbbiakban:  Szkt.)  szerint
  dönt
a  szakképző  intézmény  tekintetében  annak  létesítéséről,  nevének  megállapításáról,
  átszervezéséről, átalakításáról, fenntartói jogának átadásáról, megszüntetéséről,
  b)  a  köznevelési  intézmény  az  oktatási  hivatal,  a  szakképző  intézmény  a  szakképzési  államigazgatási
  szerv általi nyilvántartásba vétellel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg,
c)  a  köznevelési  intézmény  és  a  szakképző  intézmény  vezetőjének  a  munkáltatója  a  rektor,  további
alkalmazottjai  tekintetében  -  a  bérgazdálkodást  érintő,  a  kancellár  egyetértésével  hozott  döntések
kivételével  -  a  köznevelési  intézmény  és  a  szakképző  intézmény  vezetője  gyakorolja  a  munkáltatói
jogokat,
d)  a  felsőoktatási  intézmény  és  a  köznevelési  intézmény,  illetve  a  szakképző  intézmény  között  nem
keletkezhet  magánjogi  kötelem,  és  egymással  szemben  bármilyen  igény,  szankció  sem  bírói,  sem  más
úton nem érvényesíthető,
e)  a  köznevelési  intézmény  és  a  szakképző  intézmény  a  felsőoktatási  intézményen  kívüli  harmadik
személyek  irányában  jogszabályban  meghatározott  korlátozásokkal  szerezhet  jogokat  és  vállalhat
kötelezettségeket,
f) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény kötelezettségeiért a felsőoktatási intézmény áll helyt,
g) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a
felsőoktatási intézménnyel együtt perelhető, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény által
indított perbe a felsőoktatási intézmény beavatkozhat.

1.
Az Egyetemen
–  oktatási, tudományos kutatási,
–  központi szolgáltató,
–  gazdálkodásirányítási és igazgatási szervezeti egységek működnek.

2.
Az Egyetem oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei:
–  a kar,
–  az intézet (tanszékcsoport),
–  a tanszék,
–  a kutatócsoport,
–  a klinika,
–  a szakcsoport,
–  az SZTE Bajai Obszervatóriuma,
–  a Tangazdaság,
–  a Tanműhely,
–  Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ.

3.
Az Egyetem központi szolgáltató egységei:

1. Doktori Intézet
2. SZTE Tanárképző Központ,
3.  SZTE Felnőttképzési Központ,
4.  SZTE Junior Akadémia,
5.  Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központ,
6.  Karrier Iroda,
7.  Köznevelési intézmények, szakképző intézmények,
8.  Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ,
9.  Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet,
10.  Szakkollégiumok,
11.  SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár,
12.  Idegennyelvi Kommunikációs Intézet,
13.  Füvészkert,
14.  Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet,
15.  Szegedi Tudományegyetem Munkavállalói Tanács Iroda,
16.  EHÖK Iroda,

30
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
17.  Sportközpont,
18.  Kollégiumok,
19.  SZTE Szakképzési Vizsgaközpont,
20.  Szegedi Egyetemi Kiadó,
21.  Hallgatói Szolgáltató Iroda.

4.
Az Egyetem gazdálkodásirányítási és igazgatási egységei:

a)
Gazdasági Főigazgatóság,
b)
Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság,
c)
Jogi és Igazgatási Igazgatóság,
d)
Humánpolitikai Igazgatóság,
e)
Műszaki Igazgatóság,
f)
Beszerzési Igazgatóság,
g)
Informatikai Szolgáltatási Igazgatóság,
h)
Informatikai Fejlesztési Igazgatóság,
i)
Oktatási Igazgatóság,
j)
Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság,
k)
Logisztikai Központ
l)
Kontrolling Központ
m)
Belső Ellenőrzési Osztály.

5.
A pályázat megvalósítása érdekében kutatási szervezeti egység a pályázat időtartamára, vagy a
pályázat fenntartási időszakára karközi egységként is létrehozható.

6.
A szolgáltató és gazdálkodásirányítási és igazgatási egységeket általában központi egységként
kell  létrehozni,  de  a  megfelelő  működés  biztosítása  érdekében  gazdálkodásirányítási  és
igazgatási (kivételesen szolgáltató) egység karokon és más egységekben is működtethető.

7.
A Szenátus át nem ruházható hatáskörébe tartozik a szervezeti egység létrehozása, átalakítása és
megszüntetése, amennyiben jogszabály vagy jelen szabályzat eltérően nem rendelkezik.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
31

V. FEJEZET:
Az egyetem oktatási, kutatási szervezete
A karok

A kar alapításának feltétele

1.
Az Egyetemen kar akkor hozható létre, ha ez az új szervezeti egység:
–  javítja a hallgatói-, oktatói munka feltételeit,
–  racionalizálja az oktatásszervezés, az irányítás feltételeit,
–  a  hallgatók  létszámarányának  növekedése,  a  képzési  terület,  a  tudományterület  szerint
összetartozó  képzések  feladatainak  szervezése  az  Egyetem  szervezetének  jelentős  változását
indokolja,
–  biztosítja a képzési területek, képzési ágak között az átoktatás, az áthallgatás szervezeti
feltételeit,
–  a  különböző  szakterületek  között  az  oktatásban  és  a  gyakorlati  képzésben,  a  foglalkoztatásban
hatékonyabb  együttműködést,  az  Egyetem  szolgáltató  és  gazdálkodásirányítási  és  igazgatási
szervezeti egységeinek integrálását eredményezi,
–  elősegíti a párhuzamos szervezeti egységek megszüntetését, illetőleg átalakítását,
–  a  tanszéki  és  intézeti  rendszer  –  figyelembe  véve  az  adott  képzésekben  elvárt  ismeretek
sajátosságait – a tágabb oktatási és tudományos kutatási feladatokat ellátók együttműködése,
illetve szerveződése irányába módosul,
–  javítja  a  tudományos  kutatási  tevékenység  feltételeit,  illetve  a  kutató  intézetek,  kutató
csoportok  intézménybe  integrálódását,  valamint  a  kutatói  munkakörökben  alkalmazottak
oktatásba történő bevonását segíti.

2.
A  kar  a  hallgatók  oktatását  és  a  tudományok  művelését  ellátó,  a  szakképzésben  és  a
tudományos  munkában  együttműködő  oktatókat,  kutatókat  és  más  nem  oktatói,  tudományos
kutatói  besorolású  dolgozókat;  külön  igazgatási  szervezettel  rendelkező  és  más  egységeket
(tanszékcsoportok,  intézetek,  klinikák,  tangazdaságok,  laboratóriumok,  más  gyakorlatoztató
helyek,  könyvtár  stb.)  magába  foglaló  önálló,  gazdálkodási  jogkörrel  is  rendelkező  szervezeti
egység.

3.
A  kar  alapvető  szervezeti  és  működési  rendjét  a  jelen  Szabályzat  határozza  meg.  A
Szabályzatban nem rendezett kérdésekről a Kari Ügyrend határozhat.

4.
A karok oktatási és kutatási tevékenységüket
a)  intézeti, (tanszékcsoport),
b)  tanszéki (szakcsoport) struktúra

keretében látják el.

5.
A kar vezető testülete a Kari Tanács, egyszemélyes felelős vezetője a dékán.

6.
A karok saját hatáskörükben megválasztják – a Szenátus tagjainak megválasztásáról szóló egyetemi
szabályzatban  foglaltak  alapján  –  a  két  fő  kari  oktatót,  kutatót,  melyből  egy  fő  a  Kari  Tanács
véleményezése  és  a  Szenátus  rangsorolása  alapján  a  rektor  által  megbízott  dékán,  akit  szenátusi
tagságában kari értekezlet választással megerősít.

A Kari Tanács

7.
A Kari Tanács megválasztásának és működésének szabályait a Kari Ügyrend állapítja meg.

8.
A Kari Tanács ülésére a rektort és a kancellárt meg kell hívni.

32
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
9.
A  Kari  Tanács  irányítja,  ellenőrzi  és  értékeli  a  karhoz  tartozó  oktatási  és  kutatási  szervezeti
egységek  tevékenységét,  átruházott  hatáskörben  vezetőinek  munkáját,  továbbá  ezen
hatáskörében meghatározza a kar működését.

10.  A  Kari  Tanács  feladatainak  részben  közvetlenül,  részben  különböző  –  általa  választott  –
bizottságok útján tesz eleget.

11.  A Kari Tanács jelen fejezet 9. pontja alapján dönt
a)  saját munkatervéről,
b)  a kari ügyrend megalkotásáról,
c)  a karon folyó oktatás képzési elveiről, követelményrendszeréről és az értékelésről,
d)  a  nem  Szenátus  hatáskörébe  tartozó  oktatói,  kutatói  álláshelyekre  kiírt  pályázatok
elbírálásáról,
e)  a tantervek kidolgoztatásáról, ideértve a fakultatív és speciális kollégiumokat is,
f)  a  rektor  és  a  kancellár  jóváhagyásával  a  Szenátus  által  a  kar  számára  jóváhagyott
költségvetési keretek karon belüli felosztásáról, a gazdálkodási joggal felruházott egységek
(tanszékek, intézetek, egyéb egységek) között,
g)  a tudományos diákköri tevékenység kari feltételeiről és elveiről,
h)  a rektorral és a kancellárral együttműködve a kari jegyzetkiadási tervekről és a szakirodalmi
információs igények kielégítésének módjáról,
i)  a Szenátus, a rektor és a kancellár által átruházott hatáskörében.

12.  A Kari Tanács véleményt nyilvánít a dékánjelöltekről.

13.  A Kari Tanács javaslattételi és véleményező jogkörében
a) véleményt nyilvánít a dékánhelyettesi pályázatokról,
b) véleményt nyilvánít a kart érintő gazdálkodásirányítási és igazgatási tevékenységről,
c) javaslatot tesz kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízására,
d) javaslatot tesz kitüntető, illetőleg tiszteletbeli címek, oklevelek adományozására,
e) javaslatot tesz az Egyetem hallgatói részére alapított kitüntetések odaítélésére,
f) véleményt nyilvánít a kar oktatói és kutatói állásaira benyújtott pályázatokról,
g) véleményt  nyilvánít  a  hallgatóknak  az  egyetemi  szabályzatokban  megállapított  tanulmányi
ügyeiről,
h) véleményt  nyilvánít  a  kar  tevékenységéről  szóló  felettes  szervek  elé  terjesztendő
jelentésekről,
i) véleményt  nyilvánít  az  egyetemi  szabályzatok  tervezeteiről,  ha  erre  a  kart  a  rektor  vagy  a
kancellár felkéri,
j) véleményt nyílvánít a kari fejlesztési javaslatokról,
k) eljár a Szenátus által átruházott feladatokban (pl.: jelen szabályzat Második Rész, III. fejezet
4. pont)

14.  A Kari Tanács bizottságainak hallgató tagjait – a Kari Ügyrendbe írt létszámnak megfelelően –
a kari hallgatói önkormányzat, valamint a doktorandusz önkormányzat delegálja.

15.  A  Kari  Tanács  összetételére  a  jelen  Szabályzat  és  a  kari  szabályok  az  irányadóak.  A  Kari
Tanács tagjainak választása 3–5 évre szól, amely újraválasztással megismételhető. A hallgatók
és a doktoranduszok tanácstagsága legfeljebb 1–3 évre szólhat és delegálással ismételhető.

16.  A Kari Tanács évente beszámoltatja munkájáról a dékánt.

17.  A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács maga választja meg titkárát.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
33

A dékán

18.  A  dékánt  az  SZTE-n  foglalkozatott  főállású  egyetemi,  főiskolai  tanárok  vagy  docensek  közül
kell választani.

19.  A rektor a Kari Tanács véleményezése és a Szenátus rangsorolásának figyelembevételével dönt
a dékáni megbízás kiadásáról.

20.  A  dékáni  megbízás  pályázat  alapján  határozott  időre,  legfeljebb  öt  évre  adható.  A  dékáni
megbízás pályázat alapján egy alkalommal legfeljebb öt évre meghosszabbítható.

21.  A  Kari  Tanács  –  tagjai  kétharmadának  írásbeli  beadványa  alapján  –  a  rektornál
kezdeményezheti a dékán visszahívását. A visszahívás kezdeményezését indokolni kell.

22.  A dékán feladata
a)  a  rektor  és/vagy  a  kancellár  által  átruházott  hatáskörben,  valamint  a  rektor  és/vagy  a
kancellár által meghatározott körben az Egyetem képviselete, valamint a kar képviselete,
b)  a  Kari  Tanács  üléseinek  előkészítése  és  az  ott  hozott  határozatok  végrehajtásának
megszervezése,
c)  a rektor és/vagy a kancellár által átruházott hatáskörben a kari humánpolitikai munka irányítása,
d)  a  kari  oktatási,  kutatási  szervezeti  egységek,  a  kari  oktatási  tevékenység  irányítása  és
ellenőrzése,
e)  a kancellár által átruházott hatáskörben a kari hivatali szervezet irányítása, felügyelete,
f)  a  kari  ügyekben  a  kiadmányozási  és  a  kar  rendelkezésére  álló,  központi  kezelésben  tartott
pénzügyi keretek tekintetében a  Szenátus által meghozott döntések, megalkotott szabályzatok,
valamint a rektor és a kancellár utasításai alapján kötelezettségvállalási jog gyakorlása,
g)  a  jogszabályokban  és  az  egyetemi  szabályzatokban,  utasításokban  megállapított  egyéb
feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása.

23.  A  dékán  köteles  a  Kari  Tanácsot  tájékoztatni  a  határozatok  végrehajtásáról  és  a  jelentősebb
ügyekben  tett  intézkedésekről.  Köteles  a  Kari  Tanácsot  azoknak  az  intézkedéseknek  az
indokairól is tájékoztatni, amelyekben a tanács javaslataitól eltért.

24.  A dékán – a Kari Tanács és a karon működő társadalmi, érdekképviseleti szervek döntéseinek
kivételével  –  megsemmisíthet  a  karon  hozott  minden  olyan  hatáskörébe  tartozó  döntést,
határozatot és intézkedést, amely jogszabályt vagy valamely egyetemi szabályzatot sért.

25.  Ha  jogszabály  másként  nem  rendelkezik,  a  dékán  a  megsemmisített  határozat  helyett  új
határozatot  nem  hozhat,  utasíthatja  azonban  az  intézkedést  hozó  szervet  vagy  személyt  új
eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára.

26.  A megsemmisítésről  szóló  határozatot indokolni kell. Az indoklás az új  döntésre vonatkozóan
szempontokat és ajánlásokat tartalmazhat.

27.  Ha  a  Kari  Tanács  a  dékán  intézkedésével  nem  ért  egyet,  tagjai  egyharmadának  írásbeli
előterjesztésére, az ok megjelölésével a kérdést a Kari Tanács ülésének napirendjére kell tűzni.
Az írásbeli előterjesztést a tanácsülést megelőzően legalább 8 nappal korábban kell benyújtani.
Az  egyet  nem  értés  kinyilvánításához  minősített  többség  (a  határozatképes  tanácsülésen
jelenlévő tagjai legalább kétharmadának egybehangzó szavazata) szükséges. Ha a Kari Tanács
kinyilvánítja  egyet  nem  értését  és  a  dékán  továbbra  is  fenntartja  intézkedését,  az  ügyben  a
rektor dönt. A rektor a kérdésben való döntést a Szenátus elé terjesztheti.

34
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
28.  A dékán felmentését kezdeményezheti a Kari Tanácsnál a rektor, illetve a Kari Tanács tagjainak
legalább  egyharmada  írásbeli  beadványban.  A  Kari  Tanács  a  visszahívásról  minősített
többséggel (a jelenlévők legalább kétharmadának egybehangzó szavazatával) dönt.

A dékánhelyettesek

29.  A dékánt munkájában a dékánhelyettesek segítik.

30.  A  helyetteseket  a  dékán  a  Kari  Tanács  véleményének  meghallgatásával  az  egyetemi/főiskolai
tanárok,  docensek  közül  bízza  meg  a  saját  megbízatásánál  nem  későbbi  időpontig  terjedő
időtartamra.

31.  A  dékán  e  Szabályzatban  meghatározott  egyes  feladatait  –  azok  kivételével,  amelyeket  a
Szenátus,  a rektor, a kancellár vagy  a Kari Tanács ruházott rá  – helyetteseire  átruházhatja. A
hatáskör átruházás a dékán általános vezetői felelősségét nem érinti.

32.  A dékánhelyettesek feladatkörét a dékán utasításban határozza meg.

33.  A dékán a dékánhelyettesek közül  – meghatározott időtartamra – általános helyettest bíz meg,
aki  a  dékán  távollétében  utólagos  tájékoztatási  kötelezettséggel  a  dékán  számára  biztosított
jogkörben jár el.

34.  A  dékán  és  helyettesei  jogosultak  részt  venni  a  kari  oktatási  szervezeti  egységek  által  tartott
tanulmányi  foglalkozásokon  és  vizsgákon,  valamint  minden  olyan  rendezvényen,  amely  a  kar
működése körébe tartozik.

A kar vezetését segítő testületek

35.  A  kari  feladatok  ellátása  érdekében  különböző  testületek,  bizottságok  létesíthetők  javaslattevő,
véleményező jogkörrel.

36.  A testületek választását, összetételét, feladat- és hatáskörét a kari ügyrend állapítja meg.

Az intézet

Nftv. 108. § 11. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység,

37.  Az intézet a kar által folytatott alap- és mesterképzés, doktori képzés, felsőoktatási szakképzés,
szakirányú  képzés,  részismereti  képzés  keretében,  több  szakon,  több  tantárgy  oktatási
feladatainak  ellátására  és  az  ezekhez  tartozó  tudományág(ak)ban  folyó  kutatás  céljából
létrehozott,  oktatás-  és  kutatásszervezési  önálló  szervezeti  egység.  Gazdálkodási  jogkörét  a
Szenátus, a Kari Tanács által meghozott döntések, megalkotott szabályzatok, valamint a rektor
és a kancellár utasításai határozzák meg.

38.  Az  intézet  –  a  jelen  fejezet  37.  pontja  alapján  –  a  Kari  Tanács  által  számára  meghatározott
költségvetési kerettel gazdálkodik.

Az Intézeti Tanács

39.  Az Intézeti Tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel
felruházott testülete.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
35
40.  Az Intézeti Tanács dönt:
a)  az egyes tantárgyak oktatási programjáról, a tananyagok, oktatási segédanyagok köréről,
b)  az intézet oktatási, kutatási tevékenységének fejlesztése irányairól,
c)  az  intézet  –  a  jelen  fejezet  37.  pontja  alapján  –  költségvetési  keretének  felhasználásáról,
illetve felosztásáról.

41.  Az Intézeti Tanács javaslatot tesz:
a)  az  intézet  által  gondozott  tantárgyak  körére,  a  jelenleg  hatályos  képzésben,  az
alapképzésben, a mesterképzésben,
b)  az  intézeti  tanszékek  létesítésére,  megszüntetésére,  valamint  intézeti  tanszékvezetői
megbízásra,
c)  az idegen nyelven történő képzés indítására az alap- és továbbképzésben, doktori képzésben,
d)  az új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozói álláshely létesítésére,
e)  a kitüntetések adományozására,
f)  a Professor Emerita/Emeritus cím adományozására.

42.  Az  Intézeti  Tanács  véleményt  nyilvánít  az  intézet  keretében  szervezett  doktori  képzéssel,
általános  és  szakirányú  továbbképzéssel,  felsőoktatási  szakképzéssel  kapcsolatosan,  és  az
intézetvezetői, intézetvezető-helyettesi pályázatokról.

43.  Az Intézeti Tanács tagjai:
a)  az intézetvezető, mint a tanács elnöke,
b)  az intézeti tanszékvezetők, egyetemi tanárok,
c)  a  kar  ügyrendjében  meghatározott  számú,  az  intézethez  tartozó  munkaviszonyban
foglalkoztatott oktatói és kutató által választott oktató/kutató.
d)  a HÖK és a DÖK által delegált képviselő(k).

Az intézetvezető

44.  Az  intézetvezetői  feladattal  az  Egyetemmel  teljes  munkaviszonyban  álló  egyetemi  tanár,
főiskolai tanár, egyetemi vagy főiskolai docens bízható meg. Intézetvezetői megbízás, pályázat
alapján  65  éves  korig  tölthető  be.  Az  intézetvezetőre  vonatkozó  jelen  Szabályzatban  rögzített
rendelkezéseket  az  intézetigazgatóra  is  megfelelően  alkalmazni  kell,  amennyiben  feladata
illetőleg hatásköre azonos az intézetvezetőjével.

45.  Az intézetvezetőt a Kari Tanács rangsorolásának mérlegelésével a Rektor bízza meg.

46.  Az intézetvezető megbízása legfeljebb öt évre szólhat. A megbízatás pályázati eljárást követően
többször is megismételhető.

47.  Az intézetvezető feladat- és hatásköre különösen
a)  a  rektor  által  átruházott  hatáskörben  és  a  rektor  által  meghatározott  körben  az  intézet
képviselete,
b) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése,
c)  az  intézet  keretében  folytatandó  tudományos  kutatómunka  és  publikációs  tevékenység
elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység
ösztönzése,
d) intézeti  ügyekben  a  hatályos  Egyetemi  szabályzat,  utasítás  alapján  a  kötelezettségvállalás
jogkör gyakorlása,
e)  a kancellár által átruházott hatáskörben az intézeti adminisztráció irányítása.

48.  Az intézetvezető szervezi az intézet humánpolitikai munkáját.

36
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
49.  Az intézetvezetőt munkájában a kari ügyrendben meghatározott módon helyettes(ek) segíti(k).
Az intézetvezető-helyettesi feladattal az Egyetemmel teljes munkaviszonyban álló, tudományos
fokozattal  valamint  megfelelő  végzettséggel,  képzettséggel  rendelkező  oktató  bízható  meg.  A
helyetteseket  a  tanszékcsoport-/intézetvezető  javaslatára,  a  tanszékcsoporti/intézeti  tanács
véleményének mérlegelésével a dékán bízza meg.

50.  Az  intézetvezető-helyettes,  az  intézetvezető  általános  vagy  eseti  felhatalmazása  alapján,  az
intézetvezető hatáskörében járhat el, az intézetvezető és helyettese közötti munkamegosztást az
intézetvezető határozza meg.

A tanszék

Nftv.  108.  §  43.  tanszék:  az  a  szervezeti  egység,  amely  ellátja  legalább  egy  tantárggyal  összefüggésben  a  képzés,  a
tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait;

51.  A  tanszék  legalább  egy  tantárgy  oktatását  végző  és  az  ehhez  tartozó  tudományágban  kutatást
folytató  oktatási  szervezeti  egység.  A  foglalkoztatottak  legalább  egyharmadának  tudományos
fokozattal kell rendelkeznie.

52.  A tanszék felelős vezetője a tanszékvezető.

53.  A tanszék testülete a tanszéki  értekezlet,  amely döntési, javaslattételi és véleményezési  joggal
rendelkezik.

54.  A  tanszéki  értekezlet  döntési  hatáskörébe  tartozik  különösen  a  tantárgyi  programok,  a
vizsgakövetelmények,  a  tananyagok,  a  tanszék  kutatási  terveinek  meghatározása,  továbbá  a
Szenátus, a Kari Tanács által meghozott döntések, megalkotott szabályzatok, valamint a rektor
és  a  kancellár  utasításai  alapján  a  tanszék  költségvetési  keretének  felhasználása,  illetve
felosztása.

55.  A tanszéki értekezlet javaslatot tesz a tanszéki oktatói és kutatói állások betöltésére, a Professor
Emerita/Emeritus cím adományozására.

56.  A  tanszéki  értekezlet  véleményt  nyilvánít  a  tanszékvezetői  és  a  tanszékvezető-helyettesei
pályázatokról.

57.  A  tanszékvezetőt  a  Kari  Tanács  és  a  dékán  véleményének  kikérésével,  az  Egyetemmel
munkaviszonyban  álló  egyetemi  vagy  főiskolai  tanárok,  egyetemi  vagy  főiskolai  docensek
közül legfeljebb 5 éves időtartamra, a kari tanács rangsorolásának mérlegelésével a rektor bízza
meg.

58.  A tanszékvezetői megbízás pályázati eljárást követően többször is megismételhető.

59.  A pályázati eljárás szabályait a Foglalkoztatási követelményrendszer szabályai tartalmazzák.

60.  A tanszékvezetőt munkájában a kari ügyrendben meghatározott módon  helyettes(ek) segíti(k).
A  tanszékvezető-helyettesi  feladattal  az  Egyetemmel  munkaviszonyban  álló,  tudományos
fokozattal valamint megfelelő végzettséggel, képzettséggel rendelkező oktató bízható meg.

61.  Pályázat  kiírása  nélkül,  vagy  eredménytelen  pályázati  eljárás  esetén  a  rektor  –  kivételesen
indokolt esetben – az illetékes dékán javaslatára vezetői feladatok ellátására megbízást adhat.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
37
A kutatócsoport

62.  A  kutatócsoport  több  oktatási  szervezeti  egység  (intézet,  tanszék,  szakcsoport)  profiljába
tartozó  területen  kutatást  folytató,  a  fenti  szervezeti  egységek  munkatársai  önkéntes
csatlakozásával létrehozott, gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység.

63.  A kutatócsoport vezetőjét maga választja.

64.  A  kutatócsoport  döntési  hatáskörébe  tartozik  a  kutatási  tervek  meghatározása,  illetve  a
kutatócsoport Kari Tanács által meghatározott költségvetési keretének felhasználása a  Szenátus,  a
Kari Tanács által  meghozott döntések, megalkotott szabályzatok, valamint  a  rektor és  a  kancellár
utasításai szerint.

65.  A  kutatócsoportra  vonatkozóan  –  figyelemmel  az  SZTE  SZMSZ  Második  Rész  V.  fejezet  3.
pontjában meghatározott rendelkezéseire – a Kari Ügyrend további részletszabályokat állapíthat
meg.

A klinika

Nftv. 108. §  22.  klinika:  a klinikai központ szervezeti egysége, amely az egészségügyi  szolgáltató működési engedélye
szerinti progresszivitási szinten és területi ellátási kötelezettsége keretében nyújtott gyógyító-megelőző feladatain
keresztül  közreműködik  az  orvos-,  fogorvos-, gyógyszerész-  és  egészségtudományi  képzéssel  összefüggő  képzési
feladatok  ellátásában,  továbbá  részt  vesz  az  orvos-  és  egészségtudomány  adott  ágának  elméleti  és  gyakorlati
fejlesztésében, e szakterületen kutatómunkát végez;

60/2003.  (X.  20.)  ESzCsM  rendelet  az  egészségügyi  szolgáltatások  nyújtásához  szükséges  szakmai
minimumfeltételekről:
5. § (1) Az egészségügyi szolgáltató
c) a fekvőbeteg-szakellátás körében
ce) ha azt az orvostudományi vagy egészségtudományi képzést folytató egyetem részeként látja el, a klinika
elnevezés használatára jogosult;

96/2003.  (VII.  15.)  Korm.  rendelet  az  egészségügyi  szolgáltatás  gyakorlásának  általános  feltételeiről,  valamint  a
működési engedélyezési eljárásról

3. § (2) Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania,
az  épületen  és  a  szolgáltató  egység  bejáratánál  cégtáblán  fel  kell  tüntetnie  a  szolgáltató  hivatalos  nevét  (egyéni
vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben
meghatározott  ellátási  formáját,  továbbá  egészségügyi  közszolgáltatást  nyújtó  egészségügyi  szolgáltató  esetén  az
erre vonatkozó utalást. A „klinika” elnevezést kizárólag a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott
orvostudományi  (egészségtudományi)  képzést  folytató  egyetem  olyan  szervezeti  egysége  használhatja,  amely  a
progresszív  ellátás  (Eütv.  75.  §)  felső  szintjén  és  a  területi  ellátási  kötelezettség  keretében  nyújtott  gyógyító-
megelőző  feladatain  keresztül  biztosítja  az  adott  egészségügyi  szakterület  -  elméleti  és  gyakorlati  képzését  is
magába  foglaló  -  graduális,  illetve  posztgraduális  oktatását,  továbbá  részt  vesz  az  orvostudomány  adott  ágának
elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez.

66.  A klinika, továbbá a betegellátó tevékenysége jellege szerint központ, intézet, önálló osztály, a
Klinikai  Központ  67.  és  68.  pont  szerinti  tevékenységeket  végző  szervezeti  egysége,  mely
szakterületén  biztosítja  az  elméleti  és  gyakorlati  egészségügyi  graduális,  posztgraduális
oktatást, részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve
e szakterületen tudományos, kutató-fejlesztő-innovációs munkát végez.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ

Nftv. 97. §  (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, orvos- és egészségtudományi
képzést végző felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény)
a)  a  felsőoktatási  intézmény  részeként  jogi  személyiségű  szervezeti  egység  formájában  klinikai  központot
működtet,

38
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
b)  a  felsőoktatási  intézménytől  elkülönített  szervezeti  keretben  egészségügyi  szolgáltatót  létesíthet  és
tarthat fenn,
(2) A klinikai központ
a) a 99. § (1a) bekezdése szerinti esetben irányítói vármegyei intézményi feladatokat ellátó és
b) az a) pont szerinti kijelölés hiányában irányítói vármegyei intézményi feladatokat el nem látó
klinikai központ lehet, amelyekre ezen alcím rendelkezései szerint eltérő szabályok az irányadók.
(3)  A  klinikai  központ  fenntartója  a  felsőoktatási  intézmény,  a  fenntartói  jogokat  a  rektor  a  jogszabályban
meghatározott,  egészségügyi  szolgáltatás  irányításáért  felelős  szerv  (a  továbbiakban:  egészségügyi
szolgáltatás irányításáért felelős szerv) ezen alcímben foglalt jogkörei, továbbá a kancellár  - ahol kancellár
nem kerül megbízásra, a gazdasági vezető - e törvény szerinti jogkörei figyelembevételével gyakorolja.
(4) A klinikai központ olyan, az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató, amely az egészségügyi
államigazgatási  szerv  által  kiadott  működési  engedéllyel  és  az  egészségbiztosítási  szervvel  kötött
finanszírozási  szerződéssel  rendelkezik,  jogokat  és  kötelezettségeket  az  egészségügyi  szolgáltatáshoz
kapcsolódóan szerezhet.
(5)  A  klinikai  központ  az  egészségügyi  szolgáltatást  végző  és  a  felsőoktatási  képzési  programban  részt  vevő
klinikáit,  diagnosztikai  egységeit  és  az  egészségügyi  szolgáltatás  szervezéséhez  kapcsolódó  egyéb  egységeit
foglalhatja magában.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítő
okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsőoktatási intézmény.
(7)  Az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  gyakorlati  képzés  céljából  az  egészségügyi  szolgáltatóval
megállapodhat gyakorló kórházi, járóbeteg-szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására.
(8) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény  - jogszabályban meghatározottak szerint  - ellátja az igazságügyi
szakértői tevékenységet.

Nftv.  98.  § (1)  A  klinikai  központot  az  elnök  vezeti,  aki  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézményben  az  egészségügyi
szolgáltatás irányításáért felelős vezető. Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős vezetőnek felsőfokú
végzettséggel,  orvos-  és  egészségtudomány  képzési  területen  szerzett  mesterfokozattal,  illetve  tudományos
fokozattal kell rendelkeznie.
(2) A klinikai központ elnöke felelős az egészségügyi szolgáltatás megszervezéséért.
(3)  A  klinikai  központ  elnöke  a  jogszabályban  meghatározott  feltételek  figyelembevételével  az  egészségügyi
közfeladat-ellátást  érintő  változás  tekintetében  javaslatot  tesz  az  egészségügyi  szolgáltatás  irányításáért
felelős szerv vezetője részére. Ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője a javaslattal
nem ért egyet, a javaslat beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az indok megjelölésével - kifogást tehet.
A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el és nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén
az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv hozzájárulását kell vélelmezni.
(4) A klinikai központ elnöke
a) a klinikai központ működésével és tevékenységével összefüggésben az egészségügyi felsőoktatási intézmény
képviseletében - az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint - eljárhat,
b)  részt  vesz  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  klinikai  oktatási  feladatainak  szervezésében,  valamint
oktatói, kutatói és gyógyító-megelőző tevékenységet végezhet,
c) a 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben irányítja és felügyeli a klinikai központ gazdasági működését,
az  egészségügyikancellár-helyettessel,  ahol  egészségügyikancellár-helyettes  nem  került  megbízásra,  az
egészségügyi gazdaságivezető-helyettessel együttműködésben.

Nftv.  99.  § (1)  A  klinikai  központ  által  nyújtott  egészségügyi  szolgáltatások  tekintetében  az  egészségügyi  szolgáltatás
irányításáért felelős szerv vezetője gyakorolja az alábbi szakmai irányítási jogköröket:
a) a klinikai központ által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,
b) az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló megállapodás megkötése és a megállapodás
alapján  a  döntés  kezdeményezése,  illetve  ha  az  egészségügyi  közfeladat  módosításának  nem  feltétele  a
megállapodás megkötése, akkor a döntés kezdeményezése a jogszabályban meghatározott feltételek esetén,
c)  a  klinikai  központ  kapacitása  és  ellátási  területe  módosításának  kezdeményezése  a  jogszabályban
meghatározott feltételek esetén,
d)  a  klinikai  központnak  az  Egészségbiztosítási  Alapból  származó  bevételeit  tartalmazó  számla
megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek
végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,
e)  a  klinikai  központ  működési  engedélyének  módosítása  iránti  kérelem  előzetes  jóváhagyása  a  klinikai
központ által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti óraszám
tekintetében,
f)  a  klinikai  központ  működési  engedélyében  szereplő  egészségügyi  szolgáltatás  szüneteltetéséhez  és  annak
meghosszabbításához való hozzájárulás, valamint
g)  az  egészségügyi  intézmények  irányítására  vonatkozó  jogszabályban  foglaltakat  nem  érintve  a  Kormány
által kijelölt miniszter által meghatározott szakmai irányítási feladatok ellátása.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
39
(1a) A  Baranya,  Csongrád-Csanád,  valamint  Hajdú-Bihar  vármegyében  működő  klinikai  központ  az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti irányító vármegyei intézményi
feladatokat  ellátó  klinikai  központnak  minősül.  Ha  törvény  eltérően  nem  rendelkezik,  úgy  ezen  klinikai
központokat irányító vármegyei intézménynek kell tekinteni.
(2)  A  szakellátási  kapacitással  és  ellátási  területtel  kapcsolatos  döntéshozatal  során  az  egészségügyi
államigazgatási szervnek az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kezdeményezésnek megfelelően kell eljárnia.
(3) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv az e
törvényben foglaltak szerint gyakorolja a működtetéssel és gazdálkodással kapcsolatos irányítási jogköröket.
(4) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a klinikai központ gazdálkodásának ellenőrzése érdekében a
kancellár  egészségügyikancellár-helyettest  -  ha  kancellár  nem  kerül  megbízásra,  a  gazdasági  vezető
egészségügyi  gazdaságivezető-helyettest  -  nevez  ki  és  tevékenységét  irányítja.  Feladatkörében  eljárva  az
egészségügyikancellár-helyettes  -  ha  egészségügyikancellár-helyettes  nem  kerül  megbízásra  az  egészségügyi
gazdaságivezető-helyettes - minden, a klinikai központ gazdálkodásával kapcsolatos iratba betekinthet.
(5) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv e törvényben megállapított jogköre nem vonható el,
és a jogkör gyakorlása során nem utasítható.

Nftv. 99/A. § (1) A klinikai központ működésére és szervezetére, a klinikai központ vezetőjének jogaira és kötelezettségeire
vonatkozó  szabályokat  –  e  törvény  és  az  Eütv.  irányadó  rendelkezéseinek  figyelembevételével  -,  valamint  a
klinikai  központ  gazdálkodására  vonatkozó  szabályokat  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  intézményi
dokumentumában kell meghatározni.
(2)  A  97.  §  (2)  bekezdés  a)  pontja  szerinti  esetben  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  szervezeti  és
működési szabályzatának  az egészségügyi  tevékenységet  közvetlenül meghatározó rendelkezései,  valamint az
egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  egyéb  belső  szabályzatának  egészségügyi  tevékenységet  közvetlenül
meghatározó  rendelkezései  elfogadásához  a  klinikai  központ  elnökének  javaslata  alapján  az  egészségügyi
szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének jóváhagyását be kell szerezni.
(3) A klinikai központ és az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségügyi szolgáltatás megszervezése
keretében köteles az orvos- és egészségtudományi klinikai képzés szakmai-működési, a betegellátás önálló és a
betegellátás,  oktatás,  kutatás közös  infrastruktúrájának  működtetési,  üzemeltetési  feladatainak,  a  gazdasági,
igazgatási és adminisztrációs feladatainak ellátási módjáról és finanszírozásáról intézményi dokumentumban
rendelkezni, valamint egyes költségvetési évekhez kapcsolódó változó feladatokról belső megállapodást, illetve
szerződést kötni. A klinikai központ éves költségvetését ezek figyelembevételével kell meghatározni.
(4) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a belső megállapodás, illetve szerződés, a klinikai központ
éves  költségvetése,  vagyongazdálkodási  terve,  valamint  ezek  módosítása  hatálybalépésének  feltétele  az
egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének hozzájárulása. A 97. § (2) bekezdés a) pontja
szerinti  esetben  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  a  klinikai  központot  érintő,  a  74.  §  (2)  bekezdése
szerinti  rész-beszámolót  az  egészségügyi  szolgáltatás  irányításáért  felelős  szerv  vezetője  részére  előzetesen
megküldi.
(5)  A  97.  §  (2)  bekezdés  a)  pontja  szerinti  esetben  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  a  (2)  és  (3)
bekezdés szerinti dokumentumokat előzetesen az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője
részére  továbbítja,  aki  az  értesítés  beérkezésétől  számított  tizenöt  napon  belül  –  az  indok  megjelölésével  –
kifogást tehet. A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el, nem hajtható végre. A határidő eredménytelen
eltelte esetén az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv hozzájárulását kell vélelmezni.
(6)  Az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  a  jogszabályban  meghatározott  központi  kórházi  integrált
gazdálkodási rendszer részére adatot szolgáltat.

Nftv. 99/B. § (1) A klinikai központ részt vesz
a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak, valamint az Eütv. szerint a területi
egészségügyi  szolgáltatások  nyújtásában,  a  szakellátás  különböző  progresszivitású  szintjei  szerinti
betegellátásban,
b)  a  tancélú  gyógyító-megelőző  tevékenység  keretében  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  képzési  és
kutatási feladatainak ellátásában.
(2) Az egészségbiztosítási szerv - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak
figyelembevételével - az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv véleményének kikérését követően
finanszírozási szerződést köt a klinikai központtal.
(3)  A  klinikai  központ  -  az  egészségbiztosítási  szerv  által  finanszírozott  feladatok  tekintetében  -  elkülönített
számlával  rendelkezik.  Az  egészségbiztosítási  szerv  által  az  egészségügyi  szolgáltatás  ellenértékeként
biztosított összeg csak a finanszírozási szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.

Nftv.  99/C.  § (1)  A  klinikai  központ  tekintetében  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  egészségügyi  szolgáltatásának
forrásait, illetve a betegellátó tevékenységhez kapcsolódó központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési
forrásait a központi költségvetésről szóló törvény egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium
fejezetében kell megtervezni.

40
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
(2) Az egészségügyért felelős miniszter szakmai irányításával és koordinálásával az egészségügyi felsőoktatási
intézmény szervezi, illetve annak klinikai központja végzi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-,
klinikai  szakpszichológus,  népegészségügyi  szakemberképzést,  a  más  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezők
egészségügyi  szak-  és  továbbképzését,  továbbá  közreműködik  e  feladatok  ellátásában.  A  kormányzati
tudománypolitikáért  felelős  miniszter  irányítja  és  koordinálja  -  a  törvény  alapján  az  egészségügyért  felelős
miniszter hatáskörébe tartozó kutatások kivételével - az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet.

Nftv.  99/D.  § (1)  Az  egészségügyi  felsőoktatási  intézmény  klinikai  központjában  foglalkoztatott  egészségügyi  dolgozó
foglalkoztatására  az  egészségügyi  szolgálati  jogviszonyról  szóló  törvényt  alkalmazni  kell,  továbbá  szakmai,
oktatói,  kutatói és tudományos tevékenységet  -  a tevékenységre  irányadó képesítési és egyéb, jogszabályban
meghatározott  szakmai  követelmények  figyelembevételével  -  a  jogviszonyától  és  beosztásától  függetlenül
végezhet.
(2)  Az  egészségügyi  felsőoktatási  intézményben  az  egészségügyi  szolgálati  jogviszonyban  foglalkoztatott
alkalmazott  az  e  törvényben,  illetve  a  felsőoktatási  intézmény  szabályzatában  foglalt  feltételek  teljesítése
esetén  a  27.  §  (1)  bekezdése  szerint  oktatói  munkakörben,  illetve  a  33.  §  (2)  bekezdése  szerint  kutatói
munkakörben  is  foglalkoztatható  azzal,  hogy  a  betegellátásra  irányuló  jogviszonyban  és  az  oktatói,  illetve
kutatói  munkakör  ellátására  irányuló  jogviszonyban  végzett  tevékenység  munkaidő  szempontjából  egy
jogviszonyban végzett munkának minősül.
(3) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az oktatói és kutatói munkakörhöz szabadságként kizárólag
pótszabadság jár, melynek igénybevételét a rendes szabadsággal együtt a klinikai központ elnöke engedélyezi.
A  klinikai  képzésben  az  egészségügyi  szolgálati  jogviszonyban  foglalkoztatott  dolgozó  oktatást  kiegészítő  és
segítő  feladatokban  részt  vehet.  A  kettős  feladatellátást  eredményező  foglalkoztatás  esetén  az  egyes
tevékenységekre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni.
(4)  A (2)  bekezdés  szerinti  foglalkoztatottak  a kettős  feladatellátási  kötelezettségük  és  jogviszonyuk  körében
mind  az  egészségügyi  minimumfeltételek,  mind  az  oktatási  akkreditáció  szempontjából  teljes  értékű
alkalmazottnak minősülnek.

67.  A  Klinikai  Központ  Szegedi  Tudományegyetem  jogi  személyiségű  szervezeti  egységeként
működő,  önálló  egészségügyi  szolgáltatója,  mely  tevékenységét  jelen  Szabályzat  alapján,  a
Klinikai Központra vonatkozó szakasza szerint a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, a
Fogorvostudományi  Kar,  az  Egészségtudományi  és  Szociális  Képzési  Kar,  valamint  a
Gyógyszerésztudományi Kar képzési és kutatási feladatainak figyelembevételével végzi.

68.  A  Klinikai  Központ  területi  egészségügyi  szolgáltatást  és  a  szakellátás  különböző
progresszivitási szintjei szerinti betegellátást, térítéses egészségügyi ellátást nyújt, továbbá részt
vesz a képzési feladatok ellátásában, az orvos- és egészségtudomány adott ágának elméleti és
gyakorlati fejlesztésében, e szakterületen kutatómunkát végez.
A  Fogorvostudományi  Kar  oktatási  tevékenységéhez  kapcsolódó  betegellátással  összefüggő
feladatokat  a  Klinikai  Központ  szervezeti  egységeként  működő  Fogászati  és  Szájsebészeti
Klinika végzi a Fogorvostudományi Kar szakmai bázisán.

69.  A Klinikai Központ az egészségügyi szolgáltatást végző és a felsőoktatási képzési programban
részt  vevő  klinikákat  és  diagnosztikai  egységeket,  valamint  Szenátus  által  elfogadott
szabályzatban  vagy  rektori,  kancellári  utasításban,  illetőleg  rektori-kancellári  együttes
utasításban, valamint ügyrendjében meghatározott egységeket foglalja magában.

70.  A  Klinikai  Központ  tevékenységi  körében  javaslattevő  és  véleményező  jogkörrel  felruházott
testülete  a  Klinikai  Tanács,  melynek  tagjai  szavazati  joggal  a  Klinikai  Központ  klinikáinak,
továbbá  a  betegellátó  tevékenysége  jellege  szerint  központ,  intézet,  önálló  osztály  vezetői.  A
Klinikai Tanácsban tanácskozási joggal részt vesz a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar
dékánja, a Fogorvostudományi Kar tanszékei vezetőinek képviseletében a Fogorvostudományi
Kar dékánja, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, az Egészségügyi és Szociális Képzési Kar
dékánja,  valamint  az  SZTE  Munkavállalói  Tanács  és  a  Szegedi  Tudományegyetemen
képviselettel rendelkező egészségügyi ágazati szakszervezetek egy-egy képviselője.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
41
71.  A  klinikai  központot  az  elnök  vezeti,  aki  az  egészségügyi  felsőoktatási  intézményben  az
egészségügyi  szolgáltatás  irányításáért  felelős  magasabb  vezető.  Az  egészségügyi  szolgáltatás
irányításáért felelős magasabb vezetőnek felsőfokú végzettséggel, orvos- és egészségtudomány
képzési területen szerzett mesterfokozattal, illetve tudományos fokozattal kell rendelkeznie.  A
klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az országos kórház-
főigazgató  tesz  javaslatot.  A  klinikai  központ  elnökének  megbízására  és  megbízása
visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és – a felsőoktatással összefüggő feladat- és
hatáskörében  eljárva  –  az  oktatásért  felelős  miniszter  együttesen  jogosult.  A  klinikai  központ
elnöke  felett  –  a  megbízás  és  a  megbízás  visszavonása,  valamint  az  oktatói  és  kutatói
tevékenység kivételével – a munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató gyakorolja.
Az  elnök  jogosult  az  egység  tevékenysége  körében  kötelezettségvállalási,  munkáltatói  jog
gyakorlására.  A  Klinikai  Központ  feladatellátásának  keretében  képviseli  az  Egyetemet.  Az
elnök köteles gondoskodni akadályoztatás esetére történő helyettesítéséről. A Klinikai központ
gazdálkodását  érintő  stratégiai  kérdésekben  az  elnök,  illetve  a  Klinikai  Központ
gazdálkodásáért felelős vezető köteles előzetesen a kancellárral egyeztetni.

72.  A kancellár és az elnök közösen határozzák meg – a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar
dékánja,  a  Fogorvostudományi  Kar  dékánja,  az  Egészségtudományi  és  Szociális  Képzési  Kar
dékánja, valamint a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja véleményének figyelembe vételével –
minden évben, az adott év egyetemi költségvetésének elfogadásakor a Klinikai Központ tancélú
gyógyító-megelőző tevékenységével (amellyel az Egyetem képzési és kutatási tevékenységének
megvalósításában  vesz  részt)  összefüggően  felmerülő  költségek  számításának  módját  és
összegét. A költségvetés tervezésekor és elfogadásakor a fenti költségek ellenértékét oly módon
kell  biztosítani,  hogy  az  a  Klinikai  Központ  tancélú  gyógyító-megelőző  tevékenységével
kapcsolatos kiadásokat fedezze. A kifizetés és az elszámolás az Egyetem és a Klinikai Központ
között a finanszírozásról megkötésre kerülő belső megállapodásnak megfelelően történik.

73.  Az  Egyetem  központi  gazdálkodásirányítási  és  igazgatási  egységei  a  Klinikai  Központ
jogszabályban  meghatározott  feladatainak  ellátásához  kapcsolódó  gazdasági,  pénzügyi,
kontrolling,  számviteli,  munkaügyi,  jogi,  igazgatási,  informatikai,  vagyongazdálkodási,
műszaki, beruházási, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési
és közbeszerzési szolgáltatásokat nyújtanak. A feladatok ellátási módjáról és finanszírozásáról
belső megállapodást kell kötni.

74.  A  Klinikai  Központra  vonatkozó  részletes  rendelkezéseket  –  feladatait,  vezetői  valamint
munkatársai  feladatellátásával  összefüggő  hatáskörgyakorlásának  rendjét  és  a  feladatellátás
szerkezeti  kereteit  –  a  működésére  vonatkozó  jogszabályok,  egyetemi  szabályzatok,  valamint
szervezeti és ügyrendje tartalmazza, amelyről a Klinikai Központ elnöke dönt a Második Rész
III.  fejezet  4.  pontjában  meghatározottak  figyelembevételével,  az  országos  kórház-főigazgató
jóváhagyásával.

A szakcsoport

75.  A  szakcsoport  legalább  egy  tantárgy  oktatását  végző  és  az  ehhez  tartozó  tudományágban
kutatást folytató, önálló gazdálkodással nem rendelkező, szakmai szervezeti egység.

76.  A  szakcsoport  szakmai  irányítóját  maga  választja  meg  és  többletfeladatait  a  kar  dékánja
határozza meg.

77.  A szakcsoport döntési, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik szakmai kérdésekben.

78.  A  szakcsoport  döntési  hatáskörébe  tartozik  a  tantárgyi  programok,  a  vizsgakövetelmények,  a
tananyagok, a szakcsoport kutatási terveinek meghatározása.

42
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

Az SZTE Bajai Obszervatóriuma

79.  Az  SZTE  Bajai  Obszervatóriuma  kulturális  közfeladatot  ellátó  önálló  (kari  szervezetbe  nem
tartozó) kutatási szervezeti egység, amelynek élén a rektor által megbízott igazgató áll.

80.  Az  SZTE  Bajai  Obszervatóriumának  alaptevékenysége  csillagászati  és  asztrofizikai  kutatások
(természettudományos  alapkutatás),  távcsöves  mérések  és  informatikai  adatfeldolgozásra
támaszkodó elméleti vizsgálatok végzése.

81.  Az  Obszervatórium  részt  vesz  az  Egyetemen  folytatott  alap-  és  mesterképzés,  doktori  képzés,
felsőoktatási  szakképzés,  szakirányú  képzés,  részismereti  képzés  keretében,  több  szakon,  több
tantárgy oktatási feladatainak és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatási feladatok
ellátásában is.

82.  Működésére  vonatkozó  részletes  rendelkezéseket  ügyrendje  tartalmazza,  amelyet  az  igazgató
készít el és a rektor előterjesztésére a Szenátus fogadja el. Működését a rektor irányítása alatt
látja el.

A Tangazdaság

83.  Az  Egyetem  oktatási  és  tudományos  kutatási  céllal  tangazdaságot  tarthat  fenn,  ehhez
kapcsolódó  szaktanácsadási  tevékenységet  folytathat.  A  Tangazdaság  az  Egyetem
vagyonkezelésében  lévő  földterületen  és  létesítményeiben  mezőgazdasági  termelő  és  oktatási,
valamint tudományos kutatási tevékenységet folytató szervezeti egység.

84.  A  Tangazdaság  feladata  a  korszerű  mezőgazdasági  termelés  mellett  az  Egyetemen
tanulmányokat  folytató  hallgatók  gyakorlati  oktatásának  és  a  tudományos  kutatómunka
lehetőségeinek biztosítása.

85.  A  Tangazdaság  feladata  továbbá  mezőgazdasági  rendezvények,  kiállítások,  konferenciák
előkészítése, szervezése, valamint a Regionális, illetve Területi Szaktanácsadási Központ által
szervezett bemutató üzemi programok lebonyolítása.

86.  A  Tangazdaság  ágazatai:  állattenyésztés,  növénytermesztés.  A  Tangazdaság  az  ágazatokat
kiszolgáló gépparkot üzemeltet, szolgáltatásokat végez és kereskedelmi tevékenységet folytat.

A tanműhely

87.  Az Egyetem szervezetében működő karok oktatási szervezeti egységeinél a gyakorlati képzést
biztosító, azt segítő tanműhely létesíthető.

88.  A  tanműhely  feladata  biztosítani  a  szakmai  képzésben  résztvevő  hallgatóknak  a  gyakorlati
oktatással  és  a  diplomamunkával,  a  szakdolgozat  készítésével  összefüggő  feltételeket,
lehetőségeket  adni  a  kutató-,  fejlesztő  tevékenységeknek,  valamint  az  ezekre  alapozott
szaktanácsadáshoz.

89.  A tanműhely élén a vezető áll, akit pályázat útján legfeljebb 5 évre – az egység főállású oktatói
közül – a rektor bíz meg.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
43
Az egyetem kari szervezeten kívüli oktatási, kutatási és egyéb egységei

90.  Amennyiben az Egyetem az általa megkötendő szerződés érdekében szervezeti egységet  kíván
létrehozni, a szervezeti egység létrehozása a Szenátus hatáskörébe tartozik.

91.  Pályázat  alapján  alapítandó  szervezeti  egység  létrehozásáról  a  Szenátus  legkésőbb  a  pályázati
támogatási szerződés megkötését követő első ülésén határoz.

Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ

92.  Az  SZTE  kiemelt  figyelmet  fordít  a  tudományos,  valamint  a  kutató-fejlesztő-innovációs
kiválósági munka végzésére, továbbá ezen munkát támogató feladatok megvalósítására. Ennek
megvalósulása  érdekében  az  Interdiszciplináris  Kutatásfejlesztési  és  Innovációs  Kiválósági
Központ  (a  továbbiakban:  Központ),  mint  szervezeti  egység  feladata  különösen  a  kutatási
kutató-fejlesztő-innovációs  tevékenységek  folytatása,  ezen  tevékenységek  közötti  szinergiák
létrejöttének  elősegítése,  azok  hatékony  kihasználása,  ütemezhető,  tervezhető  és  határidők
mentén folyamat szerinti eredménykimenettel definiált állomásainak támogatása.

93.  A  Központ  a  feladatát  az  igazgatótanács  irányítása  alatt  látja  el.  A  Központ  működését,  az
igazgatótanács  összetételét,  szervezeti  egységek  feladatait,  vezetői,  valamint  munkatársai
feladatellátásával, helyettesítésével összefüggő hatáskörgyakorlásának rendjét és a feladatellátás
szerkezeti kereteit a rektor és a kancellár által kiadott ügyrend állapítja meg.

Ipari partnerségi tanszék

94.   Az  Egyetem  karai  oktatási,  tudományos  kutatási  szervezeti  egységet  -  ipari  partnerségi
tanszékként - más intézményekkel, szervezetekkel, duális partnerekkel közösen is létesíthetnek,
tarthatnak  fenn  és  működtethetnek.  Az  ipari  partnerségi  tanszék  célja,  hogy  elősegítse  a
tudástranszfert,  az  egyetemi  és  az  ipari  know-how  és  kultúra  szimbiózisával  ösztönözze  az
innovációt, a gyakorlatorientált képzést, valamint segítse a bilaterális kapcsolatok létrejöttét és
elmélyítését.

95.  Az  ipari  partnerségi  tanszék  létrehozását  az  ipari  partnerrel  –  az  érintett  kar  által  –  kötött
együttműködési  megállapodásban  kell  meghatározni  és  részletesen  szabályozni,  az
együttműködésben megvalósuló közös oktatási és kutatási területek, az ipari partnerségi tanszék
irányításával, vezetésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos kérdések rögzítésével.

96.  Az ipari partnerségi tanszék nem minősül az Egyetem szervezeti egységének, munkatársai nem
munkavállalói  az  Egyetemnek.  Az  ipari  partnerségi  tanszék  vezetője  az  együttműködési
megállapodásban  rögzítetteknek  megfelelően  az  ipari  partner  nevével  kiegészített  „ipari
partnerségi tanszékvezető” megnevezés használatára jogosult.

97.  Az  ipari  partnerségi  tanszékek  létrehozásáról  és  működéséről  az  oktatási  rektorhelyettes  és  a
tudományos és innovációs rektorhelyettes a Szenátus részére évente egy alkalommal beszámol.

44
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

VI. FEJEZET:
Az egyetem központi szolgáltató szervezeti egységei

Nftv. 14. §
(1)  A  felsőoktatási  intézményben  informatikai,  szociális,  sport,  könyvtári,  levéltári,  múzeumi,  egészségügyi
szolgáltató  –  kormányrendeletben  meghatározottak  szerint  kollégiumi  –  és  egyéb  –  így  különösen
tanműhely, tanszálloda, tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, botanikus kert, valamint termelő feladatot
ellátó  –  szervezeti  egység  hozható  létre.  Egy  szak  képzéséért  több  telephely  esetén  is  csak  egy  oktatási
szervezeti egység lehet a felelős. A felelős megnevezését a képzési program tartalmazza.
(2)  A  felsőoktatási  intézmény  könyvtára,  könyvtári  rendszere  szakirodalmi,  információs,  oktatási  és  kutatási
feladatokat  ellátó  nyilvános  tudományos  közgyűjtemény,  amely  muzeális  intézményi,  levéltári  funkciót  is
elláthat.  Az  állami  egyetemi  könyvtárak  biztosítják  a  hagyományos  és  virtuális  tanulási  környezetet,  a
tananyagok és a szakirodalom elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújtanak, ellátják az intézmény
tartalomgazdai  feladatait,  továbbá  a  muzeális  intézményekről,  a  nyilvános  könyvtári  ellátásról,  és  a
közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási könyvtári
feladatokat.  Az  egyetemi  könyvtárak  az  országos  Dokumentum-ellátási  Rendszerből  –  jogszabályban
meghatározottak szerint – támogatást kapnak.
(2a) A felsőoktatási intézmény
a)  székhelyének településén, valamint székhelyének településén kívüli telephelyének településén,
b) megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központ településén,
c) a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyen kívüli képzési hely településén,
d) fenntartói  egyetértéssel  kötött  megállapodás  alapján  más  felsőoktatási  intézmény  székhelyének,
telephelyének településén, továbbá
e) szakirányú továbbképzés és részismereti képzés esetén székhelyén kívüli képzési hely településén is
folytathat tevékenységet.
(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők.
(3a)  A  felsőoktatási  intézmény  által  fenntartott  köznevelési  intézmény  vagy  szakképző  intézmény  -  a
felsőoktatási  intézmény  alapító  okiratának  ilyen  rendelkezése  esetén  -  a  felsőoktatási  intézmény  jogi
személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működhet.
(3b) A  (3)  bekezdés  szerinti  intézményi  központra  és  a  (3a)  bekezdés  szerinti  köznevelési  intézményre  és
szakképző intézményre a következő szabályokat kell alkalmazni:
a)  a  fenntartói  jogok  gyakorlására  a  4.  §  (2)  és  (4)  bekezdése  alapján  jogosult  személy  a  nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény
tekintetében,  a  szakképzésről  szóló  2019.  évi  LXXX.  törvény  (a  továbbiakban:  Szkt.)  szerint  dönt  a
szakképző  intézmény  tekintetében  annak  létesítéséről,  nevének  megállapításáról,  átszervezéséről,
átalakításáról, fenntartói jogának átadásáról, megszüntetéséről,
b) a köznevelési intézmény az oktatási hivatal, a szakképző intézmény a szakképzési államigazgatási szerv
általi nyilvántartásba vétellel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg,
c)  a  köznevelési  intézmény  és  a  szakképző  intézmény  vezetőjének  a  munkáltatója  a  rektor,  további
alkalmazottjai  tekintetében  -  a  bérgazdálkodást  érintő,  a  kancellár  egyetértésével  hozott  döntések
kivételével - a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,
d)  a  felsőoktatási  intézmény  és  a  köznevelési  intézmény,  illetve  a  szakképző  intézmény  között  nem
keletkezhet magánjogi kötelem, és egymással szemben bármilyen igény, szankció sem bírói, sem más úton
nem érvényesíthető,
e)  a  köznevelési  intézmény  és  a  szakképző  intézmény  a  felsőoktatási  intézményen  kívüli  harmadik
személyek  irányában  jogszabályban  meghatározott  korlátozásokkal  szerezhet  jogokat  és  vállalhat
kötelezettségeket,
f) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény kötelezettségeiért a felsőoktatási intézmény áll helyt,
g) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a
felsőoktatási intézménnyel együtt perelhető, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény által
indított perbe a felsőoktatási intézmény beavatkozhat.

Az  Egyetem  központi  szolgáltató  egységei  részére  az  Nftv.  13/A.  §  (2)  bekezdésében  rögzített
tevékenységeket  a  kancellár  látja  el  a  jelen  Szabályzat  VII.  fejezet  1.  a)-n)  pontjaiban  rögzített
szervezeti egységeken keresztül.

Az Egyetem központi szolgáltató egységei:
1.  Doktori Intézet,
2.  SZTE Tanárképző Központ,
3.  SZTE Felnőttképzési Központ,
4.  SZTE Junior Akadémia,

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
45
5.  Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központ,
6.  Karrier Iroda,
7.  Köznevelési intézmények, szakképző intézmények,
8.  Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ,
9.  Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet,
10. Szakkollégiumok,
11. SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár,
12. Idegennyelvi Kommunikációs Intézet,
13. Füvészkert,
14. Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet,
15. Szegedi Tudományegyetem Munkavállalói Tanács Iroda,
16. EHÖK Iroda,
17. Sportközpont,
18. Kollégiumok,
19. SZTE Szakképzési Vizsgaközpont,
20. Szegedi Egyetemi Kiadó,
21. Hallgatói Szolgáltató Iroda.

Doktori Intézet

1.
A Doktori Intézet – továbbiakban Intézet – a rektor irányítása alatt biztosítja a doktori képzéssel és
fokozatszerzéssel,  valamint  a  habilitációs  eljárással  kapcsolatos  feladatok  koordinálását.  Az
Intézet élén az igazgató áll.

A Doktori Intézet:
–  segíti az Egyetemi Doktori Tanács és az Egyetemi Habilitációs Bizottság munkáját,
–  vezeti  a  doktori  képzéssel  és  fokozatszerzéssel  kapcsolatos  egységes  egyetemi  szintű
nyilvántartásokat,
–  közreműködik  a  megfelelő  adatszolgáltatás  biztosításában  az  illetékes  minisztériumok,  a
Magyar Akkreditációs Bizottság, az Országos Doktori Tanács és a doktori iskolák irányába,
–  kapcsolatot tart a doktorandusz érdekvédelmi szervezetekkel,
–  közreműködik a doktori képzés közkapcsolati feladatainak ellátásában.

SZTE Tanárképző Központ

2.
Az SZTE Tanárképző Központ – továbbiakban Központ – a rektor irányítása alatt biztosítja a
tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint
az elméleti és gyakorlati képzés szervezését.

3.
A  Központ  koordinálja  különösen  a  hallgatói  meghallgatást,  kiválasztást,  felvételt,  átvételt,  a
kreditelismerés,  a  pedagógiai  szakképzés,  a  záróvizsga  letételének  folyamatát,  valamint
szervezi, ellenőrzi és értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt,
pályakövetést végez.

4.
A Központ részt vesz a pedagógus továbbképzés szervezésében, a pedagógiai kutatásokban, a
pedagógusok minősítési eljárásában.

5.
A Központ élén főigazgató áll. A főigazgató köteles gondoskodni akadályoztatás esetére történő
helyettesítéséről.

46
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
6.
A  Központ  munkáját  a  Tanárképző  Központ  Tanácsa  felügyeli,  melynek  elnöke  az  Egyetem
oktatási  rektorhelyettese,  tagjai  az  oktatási  igazgató,  az  Egyetem  tanárképzéssel  foglalkozó
karainak  dékánjai,  valamint  az  Egyetem  fenntartásában  lévő  köznevelési  intézmények
képviselői.  A  Tanács  állandó  tagja  a  Tanárképző  Központ főigazgatója.  Ülésein  tanácskozási
joggal részt vehetnek a tanárképzéssel foglalkozó karok oktatási dékánhelyettesei, illetőleg az
elnök által meghívottak.

SZTE Felnőttképzési Központ

7.
Az SZTE Felnőttképzési Központ – továbbiakban Központ – a rektor irányítása alatt biztosítja a
felnőttképzés szakmai, tartalmi, szervezeti feladatainak összehangolását. A Központ koordinálja
különösen  a  felnőttképzési  tevékenység  folytatásához  szükséges  engedélyezési  eljárást,  az
intézményi nyilvántartás vezetését, valamint a felnőttképzés intézményi ellenőrzését.

8.
A  Központ  felügyelete  alá  tartozik  minden  olyan  iskolarendszeren  kívüli  képzés,  amelyet  a
felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok rögzítenek.

9.
A Központ élén az igazgató áll. Az igazgató köteles gondoskodni akadályoztatás esetére történő
helyettesítéséről.

SZTE Junior Akadémia

10.  A  Szegedi  Tudományegyetem  tehetséggondozó  hagyományainak  megőrzése  és  erősítése
érdekében  hozta  létre  az  SZTE  Junior  Akadémiát.  Az  SZTE  Junior  Akadémia  legfőbb
tanácsadó szerve a Szegedi Tehetséggondozó Tanács, melynek tagjaira vonatkozó javaslatot a
rektor előterjesztése alapján a Szenátus hagyja jóvá, elnökét a Tanács javaslatára a rektor nevezi
ki. Feladatát a rektor irányítása alatt látja el.

11.  Az SZTE Junior Akadémia feladatai különösen:
–  az
egyetemi
tehetséggondozás
központi
koordinációja
(OTDK,
kollégiumi
tehetséggondozás),
–  megfelelő információs háttér és infrastruktúra kialakítása, a tehetséggondozás céljait szolgáló
források feltérképezése és hasznosítása,
–  a tehetséggondozó pályázatok és ösztöndíjak különböző fajtáinak kezelése,
–  kommunikációs készségeket fejlesztő tréningek szervezése,
–  az SZTE-n zajló tehetséggondozó munka eredményeinek népszerűsítése, adatbázis kiépítése,
–  az SZTE középiskolákkal való kapcsolatának erősítése,
–  az SZTE képzéseinek népszerűsítése középiskolások számára,
–  a  középiskolások  SZTE  beiskolázásának  segítése  emelt  szintű  érettségire  felkészítő
tanfolyamok, tréningek szervezésével,
–  középiskolai  pedagógusokat,  az  SZTE-re  sikeresen  felvételiző  középiskolásokat  támogató
ösztöndíjak kezelése,
–  ösztöndíjak  koordinálása:  Start,  Új  Nemzeti  Kiválóság  Program,  „Esélyt  a  középiskolás
tehetségeknek”,
–  tehetséggondozó versenyek szervezése, koordinálása.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
47
Szegedi Tudományegyetem Frankofón Egyetemi Központ

12.  Az  SZTE  Frankofón  Egyetemi  Központ  célja  az  Egyetemen  folyó  francia  nyelvű  képzések  és
kutatások  elősegítése,  a  külföldi  egyetemekkel  és  tudományos  intézetekkel,  kapcsolódó
kormányzati és nem kormányzati, valamint a frankofónia nemzetközi szervezeteivel folyó francia
nyelvű  együttműködések  koordinációja,  a  frankofón  egyetemi  tevékenység  egységes
megjelenítése.

13.  Az SZTE Frankofón Egyetemi Központ feladatait – különösen a koordinációs, projektgeneráló
és projektmegvalósító, kutatás- és oktatássegítő tevékenységeit – a Rektor irányítása alatt végzi.
A Központ élén az igazgató áll.

14.  Az SZTE Frankofón Egyetemi Központ támogathat valamennyi az Egyetemen, annak Karain és
egyéb  egységeiben  zajló  francia  nyelvű  oktatási  és  kutatási,  vagy  ahhoz  szorosan  kapcsolódó
egyéb tevékenységet.

15.  Az  SZTE  Frankofón  Egyetemi  Központ  tevékenysége  kiterjed  a  koordináción,  projekteken  és
megjelenítésen túl az oktatás és kutatás szervezéséhez, hatékony megvalósításához kapcsolódó
egyéb tevékenységekre is.

SZTE Karrier Iroda

16.  Az  SZTE  Karrier  Iroda  feladata,  hogy  a  Szegedi  Tudományegyetem  hallgatóinak  és  volt
hallgatóinak  nyújtott  szolgáltatásaival  és  tevékenységével  elősegítse  azok  munkaerő-piaci
elhelyezkedését. Feladatát a rektor irányítása alatt látja el.

17.  Az SZTE Karrier Iroda a következő tevékenységeket végzi különösen:
–  az életpálya tanácsadás biztosítása,
–  a hallgatói életútkövetés lebonyolítása,
–  a karrierfejlesztési kurzus megszervezése,
–  a karrier- és pályaorientációs, illetve szimulációs tréningek lebonyolítása,
–  a Szegedi Tudományegyetem Állásbörze és SZTE Regionális Állásbörze megrendezését,
–  az állásbörze előkészítő programsorozatok megtartását,
–  a Tanácsadó kiadványok kiadása,
–  az egyéni karrier tanácsadás,
–  a hallgatók és az SZTE Karrier Iroda adatbázisaiban regisztráltak folyamatos tájékoztatása az
elhelyezkedésüket  elősegítő  információkkal  és  az  SZTE  Karrier  Iroda  programjairól,
tevékenységéről.

Köznevelési intézmények, szakképző intézmények

18.  Az  Egyetem  a  pedagógus  képzésben  részt  vevő  hallgatók  gyakorlati  képzésével  összefüggésben,
valamint  a  köznevelési  feladatok  ellátása  érdekében  köznevelési  intézményeket  tart  fenn,  továbbá
ahol a szakképzés és a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő szerves része az Egyetem a
szakképző intézmények felett fenntartói jogokat gyakorol.

19.  A  köznevelési intézmények, valamint a szakképző intézmények az  irányításukra  és  felügyeletükre
vonatkozó  külön  jogszabályok  és  az  azok  alapján  megalkotott  egyetemi  szabályzatok  alapján  a
rektor felügyelete alatt végzik tevékenységüket.

48
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ

20.  Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ célja a felsőoktatásban tanuló diákok oktatásban való
sikeres  részvételének,  a  testi,  a  lelki  egészségének,  eredményes  életvezetésének  elősegítése
szakemberek  (pszichológus,  pszichiáter,  mentálhigiénikus),  valamint  kortárssegítők  bevonásával.
Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ tevékenységét a rektor irányítása alatt látja el. A
Központ  élén  az igazgató  áll.  Az  igazgató  köteles  gondoskodni  akadályoztatás  esetére  történő
helyettesítéséről.

21.  A Tanácsadó Központ főbb feladatai:
–  az  életvezetési,  mentálhigiénés  problémák  megoldását  segítő  egyéni  és  csoportos
pszichológiai tanácsadás biztosítása,
–  a  hazai,  valamint  külföldi  hallgatók  beilleszkedését  segítő  információs  tanácsadás  és
programok szervezése,
–  a  tanulásmódszertani  kurzusok  szervezése  és  a  tanulási  problémák  megoldását  segítő
tanácsadás biztosítása,
–  a közösségi terek, mentálhigiénés támogató csoportok létrehozásának kezdeményezése,
–  a  hallgatók  pályaválasztását,  karrier  tervezését  és  munkába  állását  segítő  kurzusok  és
tanácsadások megszervezése,
–  az egészségmegőrző programok, kurzusok indítása, különös tekintettel a káros szenvedélyek
megelőzésére, csökkentésére (dohányzás, alkohol, drog),
–  fogyatékossággal élő hallgatók érdekében működő szolgáltatások folyamatos biztosítása.

Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet

22.  A Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet tevékenységi köre: a közoktatási vezetőképzés
fejlesztése  az  egész  országra  kiterjedően.  Az  Intézet  élén  az  igazgató  áll.  Az  igazgató  köteles
gondoskodni akadályoztatás esetére történő helyettesítéséről. Feladatát a rektor irányítása alatt
látja el.

23.  Ennek elérése érdekében:
–  szervezi  az  egyetemek  által  nyújtott  szakirányú  továbbképzéseket  (közoktatási
vezetőintézményvezető,  minőségügyi  szakértő,  szaktanácsadó,  kistérségi  tanügy-igazgatási
szakértő,  oktatásügyi  vezető),  valamint  oktatói  tréningprogramot  biztosítson  az  oktatásügyi
vezetőképzés területén,
–  továbbképzési  programot  kínál  a  közoktatási  vezetéshez  kapcsolódó  területeken
dolgozóknak, így a helyi közoktatás-irányítás területén működőknek, valamint a pedagógiai
szolgáltatást végző szakembereknek,
–  szolgáltatásaival segíti az iskolafejlesztést és a helyi oktatási rendszerek megújulását,
–  kutatást  szervez  és  folytat,  a  létrejövő  új  tudományos  ismereteket  szervezetten  közvetíti  a
felhasználói szféra számára.

Szakkollégiumok

24.  A  szakkollégium  az  önkormányzatiság  elvére  és  szakkollégisták  öntevékenységére  épülő
tehetséggondozó  szervezet.  A  szakkollégium  a  saját  szakmai  program  kidolgozásával,  magas
szintű  minőségi,  szakmai  képzés  nyújtásával  segíti  a  kiemelkedő  képességű  hallgatók
tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, a szakmailag igényes értelmiség nevelését.

25.  A szakkollégium rendelkezik szervezeti és működési szabályzattal, létesítő okirattal és képzési
programmal. A szakkollégiumok feladataikat a rektor irányítása alatt látják el.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
49
26.  A szakkollégium szolgáltatásait igénybe veheti az a hallgató is, aki nem rendelkezik kollégiumi
tagsági viszonnyal, tagja lehet bármely felsőoktatási intézmény hallgatója.

27.  Az  SZTE  Móra  Ferenc  Szakkollégium  és  az  SZTE  Eötvös  Loránd  Szakkollégium  minden
hallgatója  olyan  kollégiumi  tagsági  viszonnyal  rendelkező  szakkollégista,  akiknek  ezen
szakkollégiumok biztosítanak szállást.

SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

28.  A  Szegedi  Tudományegyetem  Klebelsberg  Könyvtár  és  Levéltár  szakirodalmi,  információs,
oktatási  és  kutatási  feladatokat  ellátó  nyilvános  tudományos  közgyűjtemény,  egyetemi
könyvtár. Az Nftv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak alapján biztosítja a könyvtári szolgáltatást
olyan  módon,  hogy  ellátja  az  Nftv.  14.  §  (2)  bekezdésében  rögzített  feladatokat,  amelyek
magukban  foglalják  az  1997.  évi  CXL.  tv.  55.  §-ban  részletezett  nyilvános  könyvtári,  valamint
ugyanezen törvény. 63. §-ban részletezett, a tudományos és szakkönyvtári ellátás körébe tartozó
feladatokat  is.  Fenntartója  a  Szegedi  Tudományegyetem,  a  könyvtár  folyamatos  és
rendeltetésszerű  működéséhez,  a  felsorolt  alapfeladatok  ellátásához  szükséges  feltételeket  az
SZTE  biztosítja.  Szakmai  és  törvényességi  felügyeletét  az  Kulturális  és  Innovációs
Minisztérium, irányítását a kancellár látja el a rektor szakmai felügyelete mellett.

29.  Alapvető  feladata,  az  Egyetem  oktató,  kutató  és  tanulmányi  munkájához  szükséges
szakirodalmi  tartalomszolgáltatás és könyvtári  információs  ellátás biztosítása,  a hagyományos
és  elektronikus  (digitális)  dokumentumok  beszerzése,  szakszerű  feltárása  révén.  Az  SZTE
Klebelsberg Könytár és Levéltár a dokumentumokhoz és információkhoz történő hozzáférést és
azok használatához a szaktájékoztatást hagyományos és számítógépes olvasói tereiben és külön
gyűjteményeiben biztosítja. Az Egyetemen központi könyvtári feladatokat végez, biztosítja az
Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ) használatát, nyilvános könyvtárként részt vesz az
Országos Dokumentumellátó Rendszer (ODR) működtetésében. Az SZTE Klebelsberg Könytár
és  Levéltár  biztosítja  a  hagyományos  és  virtuális  tanulási  környezetet,  a  tananyagok  és  a
szakirodalom  elérhetőségét,  tudománymetriai  szolgáltatásokat  nyújt,  ellátja  az  Egyetem
tartalomgazdai  feladatait.  Az  SZTE  Klebelsberg  Könytár  és  Levéltár,  mint  felsőoktatási
szakkönyvtár  és  nyilvános  könyvtár  megfelel  a  vonatkozó  jogszabályokban  előírt
alapkövetelményeknek.

30.  Az  SZTE  Klebelsberg  Könytár  és  Levéltár  tevékenységét  a  főigazgató  irányításával,  osztály-,
egyes  osztályokon  belül  csoportszerkezetben  végzi.  Az  olvasószolgálati  és  informatikai
területek  közvetlen  felügyeletét  főigazgató-helyettesek  látják  el.  A  főigazgató  köteles
gondoskodni akadályoztatás esetére történő helyettesítéséről.

31.  Az SZTE Klebelsberg Könytár és Levéltár levéltári egysége történeti értékű iratanyagokat gyűjtő,
információs  és  kutatási  feladatokat  ellátó  nyilvános  tudományos  közgyűjtemény.  A  levéltári
feladatok szakmai és törvényességi felügyeletét a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint
az  illetékes  miniszter  által  a  Magyar  Nemzeti  Levéltár  főlevéltárosai  közül  kinevezett  vezető
szakfelügyelő látja el.

32.  Az  SZTE  Klebelsberg  Könytár  és  Levéltár  levéltári  egysége  ellátja  az  Egyetem  valamennyi
szervezeti  egységében  és  mindazok  jogelődeiben  keletkezett  történeti  értékű  irat-,  fénykép-  és
mozgóképanyag egészének gyűjtése, őrizete és kutathatóvá tétele. Ennek érdekében felügyeli és
ellenőrzi az Egyetem egységeinek iratkezelését,  az Iratkezelési szabályzat és az irattári tervek
szakmai  felülvizsgálatát,  az  irattárak  állapotát  és  belső  rendjét;  átveszi  a  történeti  értékű
anyagokat, s azokat rendezi, kezeli.

50
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
33.  Az SZTE Klebelsberg Könytár és Levéltár levéltári egység tevékenységét levéltári főigazgató-
helyettes vezetésével végzi.

Idegennyelvi Kommunikációs Intézet

34.  Az  Idegennyelvi  Kommunikációs  Intézet  az  Egyetem  hallgatói  számára  oktat  nyelveket.
Irányítását  a  kancellár  látja  el  a  rektor  szakmai  felügyelete  mellett.  Az  Intézetet  intézetvezető
vezeti. Az intézetvezető köteles gondoskodni akadályoztatás esetére történő helyettesítéséről.

35.  Az  Idegennyelvi  Kommunikációs  Intézet  a  Szenátus  döntése  alapján  térítésmentes  és
térítésköteles  formában  végez  nyelvoktatást,  mind  a  graduális  képzésben  részt  vevők,  mind  a
doktori iskola hallgatói számára.

36.  Az  Idegennyelvi  Kommunikációs  Intézet  feladata  általános  nyelvi  képzés,  valamint  kiemelt
feladatként a karok szakmai profiljához illeszkedő szaknyelvi képzés biztosítása. Az Egyetemre
érkező hallgatókat felkészíti a diplomaszerzés nyelvi követelményeinek teljesítésére.

37.  Az  Idegennyelvi  Kommunikációs  Intézet  oktatáshoz  szorosan  illeszkedő  feladata  a
nyelvvizsgára történő felkészítés, a nyelvvizsgáztatás.

Füvészkert

38.  A Füvészkert feladatát a kancellár irányítása alatt  és a rektor szakmai felügyelete mellett  látja
el.  A  szervezeti  egységet  igazgató  vezeti.  Az  igazgató  köteles  gondoskodni  akadályoztatás
esetére  történő  helyettesítéséről.  Növénygyűjteményét  az  Egyetem  érintett  karaival  és
egységeivel együttműködve felhasználja a növényi sokféleség oktatásában és kutatásában.

39.  Fajgazdag,  nemzetközi  és  hazai  viszonylatban  jelentős,  regisztrált  és  magas  szakmai
színvonalon  kezelt  élő  növénykollekciót  fejleszt  és  gondoskodik  a  fenntartásáról,  különös
tekintettel a nemzeti és lokális szinten jelentős fajokra.

40.  Állományát elérhetővé teszi minden oktatási intézmény, kutatóhely és a nagyközönség számára
a  turizmus,  tanulmányutak,  természetismereti  foglalkozások  szervezésével,  a  média  és  a
nyilvánosság bevonásával.

Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet

41.  Az  SZTE  Konfuciusz  Intézet  a  Szegedi  Tudományegyetem  és  a  Shanghai  Nemzetközi
Tanulmányok  Egyetem  együttműködésével,  a  Kínai  Nyelvoktatási  Tanács  (Hanban)
támogatásával jött létre.

42.  Az  SZTE  Konfuciusz  Intézet  a  rektor  irányítása  alatt  látja  el  feladatait.  Térítésmentesen  kínai
nyelvet oktat az Egyetem és a Dél-alföldi régió más oktatási intézményeinek hallgatói számára,
illetve tandíjmentes  és  térítéses  kínai nyelvtanfolyamokat szervez felnőttoktatás keretében. Az
Intézetet  igazgató  vezeti.  Az  igazgató  köteles  gondoskodni  akadályoztatás  esetére  történő
helyettesítéséről.

43.  Az  SZTE  Konfuciusz  Intézet  támogatja  az  Egyetem  és  egyben  valamennyi  az  Intézet  kínaiul
tanuló,  kiemelkedő  teljesítményű  hallgatóját  a  Hanban  által  felajánlott  kínai  ösztöndíjak
megpályázásában és elnyerésében.

44.  Az  SZTE  Konfuciusz  Intézet  a  nyelvoktatás  mellett  kínai  kulturális  programokat,  kurzusokat,
tréningeket szervez az érdeklődők számára.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
51

45.  Az  SZTE  Konfuciusz  Intézet  kiemelt  feladata  a  Szegedi  Tudományegyetem  és  Szeged
városának támogatása a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok terén.

Szegedi Tudományegyetem Munkavállalói Tanács Iroda

46.  Az  Iroda  ellátja,  koordinálja  a  Munkavállalói  Tanács  adminisztratív  és  egyéb  ügyintézői,
ügyviteli  titkársági  feladatait.  Az  Iroda  alkalmazottjait  a  kancellár  nevezi  ki  és  menti  fel,  a
Munkavállalói Tanács elnökének véleményének ismeretében. Az Iroda igazgatási és gazdálkodási
irányítását a kancellár látja el.

EHÖK Iroda

47.  Az  EHÖK  működési  feltételeinek  megteremtése  végett  az  Egyetem  Egyetemi  Hallgatói
Önkormányzati  Irodát  működtet.  Az  irodavezetőt  a  kancellár  nevezi  ki  és  menti  fel,  az  EHÖK
elnök  egyetértésével.  Az  Iroda  igazgatási  és  gazdálkodási  irányítását  a  kancellár  látja  el.
Ügyrendjét az EHÖK előterjesztésére a kancellár hagyja jóvá.

Sportközpont

48.  Feladata a képzésben és szabályzatokban előírt testnevelés, sport és rekreációs programokban a
képzési  –  oktatási  feladatok  ellátása,  a  hallgatók  igényének  és  a  lehetőségeknek  megfelelő
programválaszték  (kurzusok)  kialakítása  a  testnevelési  foglalkozásokon.  Feladatát  a  kancellár
irányítása alatt, a rektor szakmai felügyelete mellett látja el. A Sportközpont vezetői feladatait
igazgató  látja  el.  Az  igazgató  köteles  gondoskodni  akadályoztatás  esetére  történő
helyettesítéséről.

49.  Az Egyetem területén és feladatkörében – beleértve az intézményi és külföldi kapcsolatokat is –
megjelenő szabadidős sport és rekreációs programok megszervezése és lebonyolítása.

50.  Az egyetemi sportegyesület szakmai munkájának segítése.

51.  Az Egyetem csapatainak és versenyzőinek felkészítése és/vagy programjának megszervezése és
az intézmény méltó képviselete az egyetemi és főiskolai bajnokságokon.

Kollégiumok

52.  Az  Egyetem  a  hallgatók  szálláslehetőségének  biztosítására  kollégiumokat  tart  fenn.  A
kollégium vezetői teendőit az igazgató végzi. Az igazgató köteles gondoskodni akadályoztatás
esetére történő helyettesítéséről. A kollégiumok feladataikat a kancellár irányítása alatt látják el.

53.  A  kollégium  alapvető  feladata,  hogy  lehetővé  tegye  a  tanulmányok  folytatását  elsősorban  a
kedvezőtlen szociális körülmények között élő, az intézmény székhelyétől távol lakó, a Szegedi
Tudományegyetemen hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók számára.

54.  A  kollégium  szervezett  formában  szerepet  vállal  a  hallgatók  értelmiségi  pályára  való
felkészítésében.  Biztosítja  a  zavartalan  tanulás  feltételeit,  és  lehetőséget  biztosít  a  hallgatók
önképzéséhez, testedzéséhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez.

55.  Az  önkormányzatiság  elvének  érvényesülésével  demokratizmusra  nevel,  felkészít  a  hivatás
gyakorlására és a közéleti szerepvállalásra. A kollégiumokban kollégiumi öntevékeny csoportok
működhetnek,  létrehozásukat  és  működésüket  a  kollégiumok  saját  működési  szabályzatukban
rögzítik.

52
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

56.  A kollégiumi együttélés részletes szabályait a kollégium házirendje tartalmazza.

SZTE Szakképzési Vizsgaközpont

57.  Az  SZTE  Szakképzési  Vizsgaközpont  –  rövidítve  SZTE  SZVK  –  az  egyetem  központi
szolgáltató  szervezeti  egységeként  mint  független  vizsgabizottságoknak  helyt  adó  akkreditált
vizsgaközpont  biztosítja  a  szakmai  és  képesítő  vizsgák  megszervezését,  lebonyolítását  a
szakképzésben  és  felnőttképzésben,  továbbá  eleget  tesz  a  törvény  által  meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettségeinek.

58.  Az SZTE Szakképzési Vizsgaközpont:
−  A  szakképzési  alapfeladat  ellátásra  vonatkozó  jogszabályoknak  megfelelően  az  SZTE
Szakképzési  Vizsgaközpont  tervezi,  szervezi  és  lebonyolítja  a  szakma  megszerzésére
irányuló  szakmai  vizsgát,  illetve  a  szakmai  képzéshez  kapcsolódóan  megszerezhető
szakképesítésre irányuló képesítő vizsgát.
−  A  képzési  és  kimeneti  követelményeknek  megfelelően,  illetve  a  programkövetelmények
figyelembevételével  képzési  területenként,  szakmánként  és  szakképzésenként  biztosítja  a
vizsga helyszíni, tárgyi és humánerőforrás feltételeit.
−  Az igazgató a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően önállóan végzi
vezetői tevékenységét, szakmai kérdésekben nem utasítható.
−  Az SZTE Szakképzési Vizsgaközpont élén az igazgató áll. Az igazgató köteles gondoskodni
akadályoztatás esetére történő helyettesítéséről.

Szegedi Egyetemi Kiadó

59.  A  Szegedi  Egyetemi  Kiadó  (Szeged  University  Press)  irányítását  a  rektor  nevében  a
tudományos és innovációs rektorhelyettes látja el.
60.  A  Kiadót  a  kiadó  vezető  vezeti,  akinek  munkáját  a  szerkesztőség  segíti.  A  szerkesztőség
döntéselőkészítő, szakmai támogató tevékenységet végez.
61.  A Kiadó munkáját az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár támogatja, a kiadói tevékenység
során együttműködnek. A Kiadó a működési rendjét maga alakítja ki, amelyet a tudományos és
innovációs rektorhelyettes és a kancellár hagy jóvá.
62.  A Kiadó fő feladatai:
–  az egyetemen folyó könyvkiadói tevékenység szervezése,
–  sorozatok szerkesztése, kiadása, az ezzel kapcsolatos munkák koordinálása,
–  terjesztésre irányuló bizományosi szerződések megkötése,
–  az egyetem reprezentatív könyvkiadásának szervezése, bonyolítása,
–  könyvkiadói pályázatok kezelése,
–  nemzetközi és magyar kapcsolatok kiépítése ismert kiadókkal.

Hallgatói Szolgáltató Iroda

63.  A Hallgatói Szolgáltató Iroda elsődleges feladata a Szegedi Tudományegyetem hallgatói részére
mindazon  hallgatói  szolgáltatások  és  az  ezekhez  kapcsolódó  ügyfélszolgálat  biztosítása,
amelyeknek  ellátása  az  egyetem  feladata,  kiemelten  a  hallgatói  pénzügyek,  adminisztrációs
ügyek, pályázatok kezelése. Az Iroda igazgatási és gazdálkodási irányítását a kancellár látja el.

64.  A Hallgatói Szolgáltató Iroda kiemelt feladatai:

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
53
–  a  hallgatói  ki-  és  befizetésekkel  valamint  egyéb  hallgatói  juttatásokkal  kapcsolatos
adminisztrációs  és  ügyfélszolgálati  feladatok  ellátása,  a  kapcsolódó  egyetemi
szabályzatokban foglaltak szerint,
–  ellátja  a  diákigazolvánnyal,  diákhitellel  kapcsolatos  adminisztrációs  és  ügyfélszolgálati
feladatokat,
–  biztosítja az Egyetem elektronikus befizetési rendszereivel kapcsolatos feladatok ellátását,
működteti  ezek  tranzakciós  rendszereit,  kezeli  az  ehhez  kapcsolódó  analitikus
nyilvántartásokat.

65.  A  Hallgatói  Szolgáltató  Iroda  egyablakos  ügyintézési  formában  végzi  az  SZTE  EHÖK  és
tagönkormányzatai  által  kezdeményezett  kötelezettségvállalások,  és  az  azokhoz  kapcsolódó
adminisztrációs  tevékenységet,  a benyújtott számlák kezelését,  az vonatkozó jogszabályoknak
és az Egyetem gazdálkodására vonatkozó szabályoknak megfelelően.

54
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

VII. FEJEZET:
Az egyetem központi gazdálkodásirányítási és igazgatási egységei

Nftv.  8.  §  (5)  A  felsőoktatási  intézmény  –  az  alapító  okiratában  meghatározottak  szerinti  feladatainak  ellátásához  –
intézményt, szervezeti egységet hozhat létre és tarthat fenn.
Nftv. 75.§ (4)  Állami felsőoktatási intézmény esetén
b)  a  belső  ellenőrzési  vezető  megbízásának  és  a  megbízása  visszavonásának  jogát  a  fenntartó  előzetes
egyetértésével a kancellár gyakorolja.

1.
Az  Egyetem  működtetési  feladatainak  ellátásához  az  alábbi  gazdasági,  igazgatási,  szervezési,
műszaki szolgáltató, belső ellenőrzési és adatvédelmi feladatot ellátó egységeket hozza létre:

a) Gazdasági Főigazgatóság,
b) Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság,
c) Jogi és Igazgatási Igazgatóság,
d) Humánpolitikai Igazgatóság,
e) Beszerzési Igazgatóság,
f) Informatikai Szolgáltatási Igazgatóság,
g) Informatikai Fejlesztési Igazgatóság
h) Műszaki Igazgatóság,
i)Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság,
j) Oktatási Igazgatóság,
k) Logisztikai Központ,
l) Kontrolling Központ,
m) Belső Ellenőrzési Osztály,
n) Adatvédelmi tisztviselő,
o) Kancellári Kabinet,
p) Rektori Kabinet Iroda.

A  jelen  pontban  meghatározott  központi  gazdálkodásirányítási  és  igazgatási  szervezeti
egységek  feladatait,  vezetői  valamint  munkatársai  feladatellátásával,  helyettesítésével
összefüggő hatáskörgyakorlásának rendjét és a feladatellátás szerkezeti kereteit – figyelemmel a
rektorral fennálló együttműködési kötelezettségre  –  a gazdálkodásra és igazgatásra vonatkozó
jogszabályok,  egyetemi  szabályzatok  és  a  kancellár  által  utasításban  kiadott  ügyrend
szabályozza.

Gazdasági Főigazgatóság

2.
A  Gazdasági  Főigazgatóság  –  továbbiakban  Főigazgatóság  –  felel  az  Egyetem  gazdasági,
pénzügyi,  kontrolling,  számviteli  feladatainak  ellátásáért.  A  Főigazgatóság  működése  a
kancellár  irányítása  alatt  történik.  A  Főigazgatóság  élén  a  gazdasági  főigazgató  áll,  aki  az
Egyetem  -  Nftv.  13/A.  §  (2)  bekezdés  f)  pontja  szerinti  -  gazdasági  vezetője.  A  gazdasági
főigazgató jogait és kötelezettségeit a kancellár határozza meg.

3.
A  Főigazgatóság  ellátja  az  Egyetem  karai,  más  szervezeti  egységei  gazdasági,  pénzügyi,
kontrolling, számviteli tevékenységét, melynek keretében különösen
–  közreműködik az Egyetem gazdasági stratégiájának kialakításában;
–  kialakítja  és  elvégzi  minden  előirányzat  tekintetében  a  költségvetés  tervezési  feladatokat,
működteti  a  beszámolás  és  beszámoltatás  rendszerét,  elemzéseivel  támogatja  az  Egyetem
vezetésének döntéshozatalát;

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
55
–  folyamatosan  monitorozza,  ellenőrzi  az  egyes  szervezeti  egységek  költségvetésének
végrehajtását;
–  ellátja az Egyetem kötelezettségvállalásainak pénzügyi ellenjegyzését;
–  teljeskörűen ellátja a bankszámlák kezelésével kapcsolatos feladatokat;
–  biztosítja  a  bejövő  és  kimenő  számlák  feldolgozásával  kapcsolatos  könyvelési,
nyilvántartási és egyeztetési feladatok végrehajtását;
–  elkészíti az Egyetem éves költségvetési beszámolóját, mérleg- és eredménykimutatását;
–   hatáskörében  ellátja  a  pályázatokhoz/nevesített  támogatásokhoz  kapcsolódó  egyeztetési,
elszámolási és pénzügyi teendőket;
–  működteti az Egyetem adózással kapcsolatos feladatait;
–  ellátja a devizagazdálkodással, vámeljárásokkal kapcsolatos feladatokat;
–  nyilvántartja az Egyetem eszközeit, irányítja, szabályozza a leltározási feladatokat;
–  működteti  az  Egyetem  gazdálkodásához  kapcsolódó  adatszolgáltatási  és  jelentési
kötelezettségeket;
–  előkészíti  és  kidolgozza  a  gazdálkodással  összefüggő  valamennyi  szabályozást  (irányelv,
szabályzat, ügyrend, utasítás) és biztosítja ezek naprakész állapotát.

4.
A Főigazgatóság a Klinikai Központ vonatkozásában ellátja az államháztartásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet által a gazdasági szervezet, illetve a
gazdasági szervezet vezetője számára meghatározott feladatokat.

5.
A gazdasági főigazgatói megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a kancellár dönt.
A gazdasági főigazgató a Főigazgatóság szervezeti egységei vezetőinek akadályoztatása esetén
köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság

6.
A  Stratégiai  és  Fejlesztési  Főigazgatóság  –  továbbiakban  Főigazgatóság  –  átfogó  feladata  az
Egyetem fejlesztési tevékenységének intézményi szintű összefogása, irányítása, koordinálása. A
Főigazgatóság élén a stratégiai főigazgató áll. A stratégiai főigazgató jogait és kötelezettségeit -
a Rektor szakmai felügyelete mellett - a Kancellár határozza meg.

7.
A Főigazgatóság működése - a rektor szakmai felügyelete mellett - a kancellár irányítása alatt
történik.

8.
A Főigazgatóság feladatai különösen:
–  a  nemzetközi,  országos  és  regionális  ágazati  koncepciókba  ágyazott  intézményi  stratégia
kidolgozásának koordinálása,
–  az Egyetem szervezetfejlesztési feladatainak kezdeményezése és megvalósítása,
–  az Egyetem integrált minőségirányítási rendszerének az intézmény egész területére kiterjedő
tudatos  és  szervezett  irányítása,  ezen  feladatokkal  összefüggő  valamennyi  szabályozás
(szabályzat,  ügyrend,  utasítás)  előkészítése,  kidolgozása,  illetve  mindezek  naprakész
állapotának biztosítása,
–  az  Egyetem  karai,  más  szervezeti  egységei  kutatás-fejlesztési  és  innovációs,  valamint
pályázati és projektmenedzsment tevékenységének irányítása,
–  az  Egyetemen  létrejövő  pályázatok  és  projektek  előkészítésének,  beadásának,
lebonyolításának  támogatása,  valamint  a  hazai  és  nemzetközi  –  különös  tekintettel  az
Európai Unió által finanszírozott – pályázatokon való részvétel ösztönzése.

56
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
Jogi és Igazgatási Igazgatóság

9.
A  Jogi  és  Igazgatási  Igazgatóság  -  továbbiakban  Igazgatóság  -  az  Egyetemet  átfogó  jogi,
igazgatási és szervezési munkát segítő és irányító szervezeti egység. Az Igazgatóság működése
a Kancellár irányítása alatt történik. Az Igazgatóság élén a jogi és igazgatási igazgató áll. A jogi
és  igazgatási  igazgató  jogait  és  kötelezettségeit  a  kancellár  határozza  meg.  Az  Igazgatóság
irányítja  az  Egyetem  karainak,  valamint  más  szervezeti  egységeinek  jogi  és  igazgatási
tevékenységét, melynek keretében különösen
–  ellátja  az  Egyetem  jogi  képviseletének  megszervezését,  az  Egyetem  jogi  ügyeivel
kapcsolatos feladatokat;
–  képviseli az Egyetemet igazgatási ügyekben;
–  vezeti az Egyetem jogi és igazgatási szervezetét;
–  vezető  koordinációs  feladatot  lát  el  az  Egyetem  igazgatási  döntéseinek  előkészítése
területén,  irányítja  ezek  kidolgozását,  végrehajtását  és  ellenőrzését,  továbbá  biztosítja  az
egyetemi szabályzatok jogszerűségének felülvizsgálatát;
–  ellátja az Egyetem törvényességi felügyeletét;
–  segíti  az  egyetemi  főtitkárt  a  Dékáni  Kollégium  és  a  Szenátus  üléseinek  előkészítésében,
szervezésében, támogatja az Egyetem hivatalos lapjának felelős szerkesztését.

10.  A  jogi  és  igazgatási  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egységei  vezetőinek  akadályoztatása
esetén köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

Humánpolitikai Igazgatóság

11.  A  Humánpolitikai  Igazgatóság  -  továbbiakban  Igazgatóság  -  az  Egyetemet  átfogó
humánpolitikai  munkát  segítő  és  irányító  szervezeti  egység.  Az  Igazgatóság  működése  a
Kancellár  irányítása  alatt  történik.  Az  Igazgatóság  élén  a  humánpolitikai  igazgató  áll.  A
humánpolitikai  igazgató  jogait  és  kötelezettségeit  a  kancellár  határozza  meg.  Az  Igazgatóság
koordinálja  az  Egyetem  karainak,  valamint  más  szervezeti  egységeinek  humánpolitikai
tevékenységét, melynek keretében különösen
–  koordinálja az Egyetem humánpolitikai stratégiájának kialakítását, kialakítja és működteti a
humánpolitikai irányítás és képzés rendszerét;
–  ellátja az Egyetem humánpolitikai, emberi erőforrás gazdálkodási, HR tervezési, motivációs
és teljesítménymenedzsment feladatait;
–  fenntartja  és  működteti  az  Egyetem  humánerőforrás  gazdálkodási,  személyügyi  és  HR
folyamatait,  szakmai  irányítást  és  támogatást  biztosít  a  munkáltatói  jogkör  gyakorlással
kapcsolatos feladatok elősegítésére;
–  felügyeli az Egyetem munkaerő és bérgazdálkodását;
–  ellátja  az  Egyetem  működésével  összefüggő  munkaügyi  és  illetményszámfejtési,  valamint
az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatait;
–  ellátja a HR kontrolling tevékenységet;
–  a  humánpolitikai  referensi  rendszer  működtetésével  támogatja  a  gazdálkodási  és  a  HR
folyamatokat;
–  támogatja  és  ellátja  a  teljesítmény-  és  karriermenedzsment  számára  meghatározott
feladatait;
–  ellátja, illetve támogatja a munkaerőtoborzással, a munkaerőkiválasztással kapcsolatos HR
feladatokat;
–  ellátja a tevékenységével kapcsolatosan felmerülő munkajogi feladatokat;
–  részt  vesz  a  munkaügyi  kapcsolatok,  jóléti  és  szociális  rendszerek  működtetésében,
Kollektív Szerződés előkészítésében, érvényesülésének követésében.

12.  A  humánpolitikai  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egységei  vezetőinek  akadályoztatása
esetén köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
57

Beszerzési Igazgatóság

13.  A  Beszerzési  Igazgatóság  -  továbbiakban:  Igazgatóság  -  felel  az  Egyetem  beszerzési  és
közbeszerzési  folyamatainak  szabályszerű  megvalósításáért.  Az  Igazgatóság  élén  a  beszerzési
igazgató  áll.  Az  Igazgatóság  működése  a  Kancellár  irányítása  alatt  történik.  A  beszerzési
igazgató jogait és kötelezettségeit a Kancellár határozza meg.

14.  Az  Igazgatóság  ellátja  az  Egyetem  karai,  más  szervezeti  egységei  közbeszerzési,  építés-
beszerzési, árubeszerzési, valamint szolgáltatás-megrendelési ügyeit.

15.  A  beszerzési  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egységei  vezetőinek  akadályoztatása  esetén
köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

Informatikai Szolgáltatási Igazgatóság

16.  Az  Informatikai  Szolgáltatási  Igazgatóság  -  továbbiakban:  Igazgatóság  -  az  Egyetem
informatikai  szolgáltató  szervezete,  amely  tevékenysége  során  ellátja  az  Egyetem  szervezeti
egységeinek  működésével  összefüggő,  informatikai  és  telekommunikációs  üzemeltetési,
fejlesztési és szolgáltatási feladatokat, irányítja és felügyeli az ilyen tevékenységgel foglalkozó
szervezeti  egységek,  munkatársak  tevékenységét.  Az  Igazgatóság  élén  az  informatikai
szolgáltatási  igazgató  áll.  Az  Igazgatóság  működése  a  Kancellár  irányítása  alatt  történik.  Az
informatikai szolgáltatási igazgató jogait és kötelezettségeit a Kancellár határozza meg.

17.  Tevékenysége során az Igazgatóság különösen az alábbi feladatok ellátásáért felelős:
-  az Egyetem informatikai üzemeltetési stratégiájának kialakítása;
-  az  Egyetem  hálózati  és  telekommunikációs  infrastruktúrájának  üzemeltetése,
karbantartása,  fejlesztése,  együttműködés  a  hazai  és  nemzetközi  kutatói  informatikai
hálózatokat fejlesztő és üzemeltető szervezetekkel, külső hálózati partnerekkel;
-  az  adatközponti  és  szerver  erőforrások  üzemeltetése,  karbantartása,  fejlesztése,  ezen
erőforrások  felhasználásával  az  Egyetem  központi  infrastruktúra  szolgáltatásainak,
informatikai szakrendszereinek üzemeltetése és fejlesztése;
-  az  Egyetem  informatikai  erőforrásainak  működtetésével,  használatával  kapcsolatos
egyetemi  szabályzatok  elkészítése,  karbantartása  és  betartatása,  a  feladatkörébe  bevont
szolgáltatások biztosításában közreműködők szakmai irányítása és felügyelete;
-  az Egyetem informatikai erőforrásainak, a kialakított szolgáltatásoknak és a felhalmozott
információs  adatvagyon  védelme,  az  ehhez  szükséges  feladatok  ellátása,  a  kapcsolódó
tevékenységek koordinációja;
-  az  informatikai  és  szolgáltatási  feladatok  magas  szintű  támogatását  biztosító
ügyfélkapcsolati rendszer, ügyfélszolgálat létrehozása, működtetése és fejlesztése.

18.  Az  informatikai  szolgáltatási  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egységei  vezetőinek
akadályoztatása esetén köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

Informatikai Fejlesztési Igazgatóság

19.  Az  Informatikai  Fejlesztési  Igazgatóság  -  továbbiakban:  Igazgatóság  -  feladata  az  Egyetemen
megvalósuló,  stratégiainak  jellegű  informatikai  fejlesztések  tervezése  és  projekt  alapú
megvalósítása,  amely  tevékenysége  során  ellátja  az  Egyetem  működésével  összefüggő
informatikai  fejlesztési  feladatokat,  szoros  együttműködésben  az  Informatikai  Szolgáltatási
Igazgatósággal és a fejlesztésben érintett szervezeti egységekkel.

58
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

20.  Tevékenysége során az Igazgatóság különösen az alábbi feladatok ellátásáért felelős:
-  előkészíti az informatikai fejlesztéseket igénylő stratégiai döntéseket,
-  elvégzi  az  Egyetem  informatikai  területet  érintő  stratégiai  fejlesztéseinek    tervezését,
megvalósítását, bevezetését,
-  részt  vesz  az  Egyetem  hálózati  és  telekommunikációs  infrastruktúrájára,  az  adatközponti
és szerver erőforrások fejlesztése vonatkozó javaslatokat kidolgozásában és igény szerint
az elfogadott javaslatok megvalósításában,
-  feltérképezi  az  Egyetem  oktatási,  betegellátási,  kutatási  és  gazdasági  szervezeti
egységeinek  stratégiai  jellegű informatikai fejlesztési igényeit, elvégzi  a vezetői döntést
megalapozó elemzéseket, önálló javaslatokat dolgoz ki  a digitális oktatási, betegellátási,
adminisztrációs és kutatástámogató rendszerek fejlesztésére.

21.  Az  Igazgatóság  együttműködik  az  informatikai  infrastruktúrára,  informatikai  szoftver
rendszerekre  vonatkozó  fejlesztési  igények  feltérképezésében,  a  javaslatok  kidolgozásában  és
megvalósításában az Informatikai Szolgáltatási Igazgatósággal.

22.  Az  informatikai  fejlesztési  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egységei  vezetőinek
akadályoztatása esetén köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

Műszaki Igazgatóság

23.  A Műszaki Igazgatóság - továbbiakban: Igazgatóság - felel az Egyetem vagyongazdálkodásáért,
ideértve  a  műszaki,  létesítményhasznosítási,  üzemeltetési,  szállítási,  valamint  a  használatában
lévő  vagyon  kezelésével,  védelmével  összefüggő  feladatok  teljesítését,  továbbá  ellátja  a
munkavédelemhez  kapcsolódó  feladatokat.  Az  Igazgatóság  élén  a  műszaki  igazgató  áll.  Az
Igazgatóság  működése  a  kancellár  irányítása  alatt  történik.  A  műszaki  igazgató  jogait  és
kötelezettségeit a kancellár határozza meg.

24.  Az Igazgatóság ellátja az Egyetem karai, más szervezeti egységei vagyongazdálkodási, ideértve
a  műszaki,  létesítményhasznosítási,  üzemeltetési,  szállítási,  raktározási,  valamint  a
használatában  lévő  vagyon  kezelésével,  védelmével  összefüggő  tevékenységeivel  kapcsolatos
feladatokat.

25.  A  műszaki  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egységei  vezetőinek  akadályoztatása  esetén
köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság

26.  A Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság  - továbbiakban: Igazgatóság - elősegíti a Szegedi
Tudományegyetem  nemzetköziesítéssel  kapcsolatos  stratégiai  céljainak  megvalósítását,
közreműködik az Egyetem nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatok ellátásában, annak
érdekében,  hogy  fejlessze  az  Egyetem  nemzetközi  valamint  az  Európai  Felsőoktatási  és
Kutatási  Régióban  való  aktív  szerepvállalását.  Az  Igazgatóság  feladata  az  Egyetem  hazai  és
nemzetközi  egységes  megjelenésének,  kommunikációjának  biztosítása,  az  Egyetem  marketing
és  PR  tevékenységének  koordinációja.  Az  Igazgatóság  élén  a  nemzetközi  és  közkapcsolati
igazgató  áll.  Az  Igazgatóság  működése  -  a  rektor  szakmai  felügyelete  mellett  -  a  kancellár
irányítása  alatt  történik.  A  nemzetközi  és  közkapcsolati  igazgató  jogait  és  kötelezettségeit  -  a
Rektor szakmai felügyelete mellett - a Kancellár határozza meg.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
59
Az Igazgatóság kiemelt feladatai közé tartozik különösen:
–  az SZTE hazai  és nemzetközi marketing, kommunikációs  és toborzási  stratégiai,  valamint
központi külső és belső PR stratégiai céljai megvalósításának elősegítése,
–  az ERASMUS+, ERASMUS+ Nemzetközi Kreditmobilitás, a CEEPUS, Campus Mundi, a
Makovecz és az EGT Alap programok centralizált, intézményi szintű irányítása és program-
menedzsmentje,  az  ezen  programokhoz  kapcsolódó  oktatói,  kutatói,  hallgatói  és
adminisztratív nemzetközi mobilitások megvalósításának biztosítása;
–  a  Stipendium  Hungaricum  program  centralizált,  intézményi  szintű  irányítása,  valamint  a
nemzetközi teljes képzések koordinálása;
–  az  SZTE  hazai  és  nemzetközi  marketing  tevékenységének  és  a  külföldi  hallgatók
toborzásának  irányítása,  valamint  a  szervezeti  egységek  nemzetközi  kezdeményezéseinek
támogatása;
–  a  külföldi  hallgatók  fogadásában  szerepet  vállaló  külső  szervezetekkel  és  intézményekkel
(kiemelten pl. Magyar Rektori Konferencia, Tempus Közalapítvány) történő együttműködés
koordinálása;
–  a külföldi hallgatók fogadásával és ügyintézésével kapcsolatos feladatok ellátása;
–  az  egységes  egyetemi  kommunikációval,  kiadványok  gondozásával,  sajtókapcsolatok
kezelésével, valamint az egyetemi marketing és PR tevékenységekkel kapcsolatos feladatok
ellátása;
–  a nemzetközi trendek, rangsorok, folyamatos elemzése és időszaki jelentések készítése;
–  a rendezvényszervezést és az egyetem területén folyó reklám tevékenység koordinálása;
–  a  végzett  hallgatókkal  való  kapcsolattartás,  későbbi  karrierjük  építésének  segítése,
hozzájárulva  az  anyaintézmény  oktatási  és  szolgáltatási  színvonalának  állandó
fejlesztéséhez;
–  az  Egyetem  kulturális  életének  szervezése,  a  kulturális  kapcsolatok  ápolását  elősegítve  az
Egyetem kulturális értékeinek megőrzése.

27.  A  nemzetközi  és  közkapcsolati  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egységei  vezetőinek
akadályoztatása esetén köteles intézkedni azok helyettesítéséről.

Oktatási Igazgatóság

28.  Az  Oktatási  Igazgatóság  -  továbbiakban:  Igazgatóság  –  irányítja  és  támogatja  az  Egyetem
tanulmányi,  oktatásszervezési,  hallgatói  tanácsadási  feladatok  ellátását,  valamint  támogatja  az
Egyetem  által  fenntartott  oktatási  célú  intézmények,  kollégiumok  szakmai  felügyeletét  és
irányítását.  Az  Igazgatóság  irányítja  az  Egyetem  oktatási  alapfeladatát  támogató  szervezeti
egységeiben működtetett oktatásszervezési, tanulmányi és hallgatói tanácsadási tevékenységet.
Az  Igazgatóság  élén  az  oktatási  igazgató  áll.  Az  Igazgatóság  működése  -  a  rektor  szakmai
felügyelete  mellett  -  a  kancellár  irányítása  alatt  történik.  Az  oktatási  igazgató  jogait  és
kötelezettségeit  -  a  Rektor  szakmai  felügyelete  mellett  -  a  Kancellár  határozza  meg.  Az
Igazgatóság kiemelt feladatai közé tartozik különösen:

–  az Egyetem szaklétesítési és szakindítási eljárásainak bonyolítása;
–  az  elektronikus  tanulmányi  rendszer  szakmai  irányítása  és  működési  feltételeinek
biztosítása, az elektronikus tanulmányi rendszerhez kapcsolódó társrendszerek felügyelete;
–  Az Egyetem szervezeti egységeinél megvalósuló tanulmányi adminisztráció felügyelete, és
irányítása;
–  az Oktatási és Képzési Bizottság üléseinek szervezése, előkészítése;
–  az oktatással kapcsolatos egyetemi szabályozás (szabályzat, ügyrend, utasítás) előkészítése,
véleményezése;
–  az oktatásszervezéssel kapcsolatos egységes ügyrendek és eljárások kidolgozása;
–  oktatással kapcsolatos külső adatszolgáltatások menedzselése.

60
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

29.  Az  oktatási  igazgató  az  Igazgatóság  szervezeti  egysége  vezetőjének  akadályoztatása  esetén
köteles intézkedni helyettesítéséről.

Logisztikai Központ

30.  A Logisztikai Központ felel az Egyetemen a fogyóanyagok és a felhasználásra kerülő szakmai
konszignációs  anyagok  anyaggazdálkodási  folyamatainak  szabályszerű  megvalósításáért.  A
fogyóanyagok  tekintetében  az  Egyetem  szervezeti  egységei  által  támasztott,  elektronikus
rendszerben  rögzített  havi  igényléseket  a  Logisztikai  Központ  megvizsgálja,  a  saját  raktáron
készletezett  anyagokat  biztosítja,  illetve  előkészíti  a  beszerzéshez  szükséges  adatokat  és
dokumentációt.  A  konszignáció  tekintetében  biztosítja  az  Egyetem  egységeinél  idegen
tulajdonú készletként letárolt szakmai anyagok szabályszerű kezelését. A Logisztikai Központ
élén  a  központvezető  áll.  A  Logisztikai  Központ  működését  kancellár  irányítja.  A
központvezető jogait és kötelezettségeit a kancellár határozza meg.

31.  A  Logisztikai  Központ  ellátja  az  Egyetem  valamennyi  szervezeti  egysége  fogyóanyag  és
szakmai konszignációs anyag operatív anyaggazdálkodási ügyeit.

32.  A központvezető a Logisztikai Központ szervezeti egysége vezetőjének akadályoztatása esetén
köteles intézkedni helyettesítéséről.

Kontrolling Központ

33.  A  Kontrolling  Központ  az  Egyetem  felsővezetésének  stratégiai  és  operatív  döntéshozatalát
támogatja  adatvezérelt  elemzésekkel,  és  riportolással.  A  Kontrolling  Központ  elsődleges
feladata  a  gazdálkodás  tervezhetőségének,  átláthatóságának  és  hatékonyságának  biztosítása,
valamint  a  vezetői  információk  naprakész,  pontos  és  értelmezhető  formában  történő
szolgáltatása.
A  Kontrolling  Központ  közvetlenül  a  kancellár  irányítása  és  a  rektor  szakmai  felügyelete  alatt
működik.  Vezetője  a  központvezető,  akinek  jogait  és  kötelezettségeit  a  kancellár  és  a  rektor
együttesen határozza meg.
34.  A Kontrolling Központ feladatai különösen:
a)  a  Vezetői  Információs  Rendszer  (VIR)  szakmai  kialakítása,  nyomonkövetése,  értékelése,
elemzése, továbbfejlesztése – az érintett szakterületi validációja mellett –, ezen belül
-  ütemezett,  összegyetemi  valamint  szervezeti  egységekre  (pl.  Klinikai  Központ,  karok)
és funkcionális területekre (pl. humán erőforrás) kimutatások készítése,
-  a kimutatások elemzése, visszacsatolás a szervezeti egységek felé,
-  konzultáció a szervezeti egységekkel,
-  a  VIR  kimutatásaira  alapozva  javaslattétel  a  rektor  és  a  kancellár,  valamint  az  érintett
szervezeti egységek felé,
b)  stratégiai és operatív felsővezetői döntések megalapozása adatvezérelt javaslatokkal,
c)  intézményi és kari szintű stratégiai célok támogatása kontrollált adatokkal,
d)  középtávú és hosszú távú gazdasági és teljesítménycélok meghatározásában való részvétel és a
teljesítménycélokhoz rendelt mutatószámok nyomonkövetése.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
61
Belső Ellenőrzési Osztály

35.  A belső ellenőrzés egy független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység. Az
Osztály  hatásköre  kiterjed  mind  a  jogszabályok,  irányelvek  és  eljárások  betartásának
ellenőrzésére, mind a költségvetési bevételek és kiadások, valamint az Egyetem tevékenysége
gazdaságosságának,  hatékonyságának  és  eredményességének  vizsgálatára  az  államháztartási
gazdálkodás megbízhatósága és átláthatósága érdekében. A belső ellenőrzés a felelős egyetemi
irányítás és monitoring elemeként működik. Célja, hogy az Egyetem belső kontrollrendszerét és
eredményességét  értékelje,  illetve  fejlessze  a  kockázatkezelési,  az  ellenőrzési  és  az  irányítási
eljárásainak  hatékonyságát.  A  függetlenített  belső  ellenőrök  által  végzett  ellenőrzést  a  Belső
Ellenőrzési Osztály látja el.
36.  A belső ellenőrök funkcionális függetlenségének biztosítása – különös tekintettel az ellenőrzési
programok  kidolgozására,  az  ellenőrzési  módszerek  kiválasztására,  az  ellenőrzési  jelentésekre
és javaslattételre vonatkozóan – a kancellár felelőssége, az másra át nem ruházható. A Szegedi
Tudományegyetem  Belső  Ellenőrzési  Osztálya  a  tevékenységét  a  Kancellárnak  közvetlenül
alárendelve  végzi,  és  jelentéseit  közvetlenül  neki  küldi  meg.  A  belső  ellenőrzés  részletes
szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

37.  A  belső  ellenőrzési  vezető  -  osztályvezető  -  megbízásának  és  a  megbízása  visszavonásának
jogát a fenntartó előzetes egyetértésével a kancellár gyakorolja.

38.  A  belső  ellenőrzési  vezetői  -  osztályvezetői  -  megbízásokra  benyújtott  pályázatok
rangsorolásáról a kancellár dönt.

Kancellári Kabinet

39.  A  Kancellári  Kabinet  feladatait  a  kancellár  irányítása  alapján  látja  el.  A  Kancellári  Kabinet
Kabinetirodája  gondoskodik  a  kancellár  számára  a  személyi  titkári,  adminisztratív  és  egyéb
ügyintézői,  ügyviteli  titkársági  feladatok  ellátásáról,  koordinálásáról.  A  titkársági  feladatok
ellátását a Kancellári Kabinet Kabinetiroda irodavezetője irányítja.

40.  A kancellár döntése alapján a Kancellári Kabinet feladata kiterjedhet egyes kiemelt fontosságú,
hosszútávú projektek irányítására és felügyeletére.

Rektori Kabinet Iroda

41.  A  Rektori  Kabinet  Iroda  gondoskodik  a  rektor  számára  a  személyi  titkári,  adminisztratív  és
egyéb ügyintézői, ügyviteli titkársági feladatok ellátásáról, koordinálásáról. Feladatait a rektor
szakmai  felügyelete  alapján  látja  el.  A  rektori  titkársági  feladatok  ellátását  a  Rektori  Kabinet
Iroda irodavezetője irányítja.

Adatvédelmi tisztviselő

42.  Az adatvédelmi  tisztviselő  tevékenységének célja, hogy az Egyetem működéséhez kapcsolódó
bármely  személyes  adat  tekintetében  a  belső  adatvédelmi  tudatosságot  növelje,  az  ehhez
kapcsolódó  normakövetést  fejlessze,  és  az  Egyetem  e  körbe  tartozó  adatvédelmi  kérdéseiben
tanácsadást nyújtson. Eljárása során jogosult a belső szabályozók betartásának ellenőrzésére, az
érintett  szervezeti  egységektől  tájékoztatást  kérhet  és  ellenőrizheti  az  adatkezelési
tevékenységeket.

43.  Az adatvédelmi tisztviselőt megilleti a függetlenség joga, feladatellátása során nem utasítható,
tevékenységéért a kancellár felé tartozik felelősséggel.

62
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

VIII. FEJEZET:
Az egyetemen működő érdekképviseleti szervek

Mt. 236. §
(1) A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban:
telephely),  ha  a  munkavállalóknak  a  választási  bizottság  megalakítását  megelőző  félévre  számított
átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot
választanak.
Mt. 262. §
(1)  Az  üzemi  tanács  feladata  a  munkaviszonyra  vonatkozó  szabályok  megtartásának  figyelemmel
kisérése.

(2) Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és az ok megjelölésével
tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el.

(3)   A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot

a) a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről,

b) a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a
munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

c) a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

(4) Az üzemi tanács félévente tájékoztatja tevékenységéről a munkavállalókat.

A Munkavállalói Tanács

1.
Az Egyetemen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 236.
§ (1) bekezdése szerint választott üzemi tanácsként Munkavállalói Tanács működik.

2.
A Munkavállalói Tanácsot a törvényben meghatározott kérdésekben az Mt. szerinti egyetértési
és véleményezési jog illeti meg.

A Szakszervezetek

3.
Az Egyetemen Szakszervezetek működhetnek.

4.
A Szakszervezetet megilleti a működés, az érdekképviselet, a tájékozódás, és tájékoztatás joga.

5.
A  szakszervezet  a  Munka  törvénykönyvének  rendelkezései  szerint  jogosult  a  Kollektív
Szerződés megkötésére.

6.
A jogszabályokban meghatározott módon, képviseleti, véleményezési és egyeztetési jog illeti meg.

A Hallgatói Önkormányzat

Nftv. 60. § (1) A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére – a felsőoktatási intézmény részeként –
hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak  – a 63. §-ban meghatározott kivétellel –
minden hallgató tagja, választó és választható. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott
jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha
a)  megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát, és
b)  a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt
vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett.
(2) A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét.
Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik
érvényessé.  Az  alapszabály  jóváhagyásáról  a  szenátusnak  legkésőbb  a  beterjesztést  követő  harmincadik
nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell.
(2a) A hallgatói önkormányzat tisztségviselője
a) megbízatási ideje - valamennyi hallgatói önkormányzati tisztségének időtartamát egybeszámítva -
legfeljebb négy év lehet,
b) nem  tölthet  be  olyan  intézményi  társaságban  vezető  tisztségviselői  feladatokat,  nem  lehet  tagja  a
felügyelőbizottságnak,  nem  láthat  el  könyvvizsgálói  feladatot,  amelyet  a  felsőoktatási  intézmény  hozott
létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkezik.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
63
(3) Az  alapszabály  jóváhagyása  csak  akkor  tagadható  meg,  ha  az  jogszabálysértő  vagy  ellentétes  a
felsőoktatási  intézmény  szervezeti  és  működési  szabályzatával.  Az  alapszabályt,  illetve  módosítását
jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott.
(4) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a
feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását, a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni
köteles.  A  hallgatói  önkormányzat  feladatainak  ellátásához  térítésmentesen  használhatja  a  felsőoktatási
intézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény működését.
(5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha
az  alapszabályának  jóváhagyását  megtagadják  –  a  közléstől  számított  harminc  napon  belül
jogszabálysértésre  vagy  intézményi  szabályzatban  foglaltakba  ütközésre  hivatkozással  bírósághoz
fordulhat.
(6)  Az  (5)  bekezdés  szerinti  határidő  jogvesztő.  A  perre  a  Fővárosi  Törvényszék  kizárólagosan  illetékes.  A
keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.
(7) A hallgatói önkormányzat dönt működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás
és  saját  bevételek  felhasználásáról,  hatáskörei  gyakorlásáról,  az  intézményi  tájékoztatási  rendszer
létrehozásáról  és  működtetéséről.  A  hallgatói  önkormányzat  részére  érdekképviseleti  tevékenysége
körében utasítás nem adható.

Nftv. 61. § (1) A hallgatói önkormányzat egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és
módosításakor, az alábbi körben:
a) térítési és juttatási szabályzat,
b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje,
c)  tanulmányi és vizsgaszabályzat.
(2) A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében,
továbbá  egyetértési  jogot  gyakorol  az  ifjúságpolitikai  és  hallgatói  célokra  biztosított  pénzeszközök
felhasználásakor.
(3) A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével
és  a  hallgatókkal  kapcsolatos  valamennyi  kérdésben.  A  felsőoktatási  intézmény  szervezeti  és  működési
szabályzata  határozza  meg  azokat  az  ügyeket,  amelyekben  a  hallgatói  önkormányzat  véleményét  ki  kell
kérni, illetve amely ügyekben dönt.
(4) A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályában rögzített módon gyakorolja.
(5) Az  intézkedésre  jogosult  személy  vagy  szervezet  a  hallgatói  önkormányzat  javaslatára  harminc  napon
belül - a szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen - érdemi választ köteles adni.

7.
Az  Egyetem  valamennyi  beiratkozott  hallgatója  alkotja  –  a  doktori  képzésben  részt  vevők
kivételével – az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatot.

8.
Az  EHÖK  jogait  az  Nftv.-ben  meghatározott  módon  a  SZTE  EHÖK  Választmánya  által
elfogadott  és  a  Szenátus  által  jóváhagyott  Alapszabálya  szerint  gyakorolja.  Az  Alapszabály  a
Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé.
A Szenátus az EHÖK Választmánya által delegált tagjainak (hallgatói képviselők) összetételét
az EHÖK Alapszabálya határozza meg.
A  hallgatói  önkormányzat  az  Nftv.-ben  meghatározott  jogosítványait  akkor  gyakorolhatja,  ha
megválasztotta  tisztségviselőit,  a  Szenátus  jóváhagyta  az  alapszabályát,  továbbá  a  hallgatói
önkormányzati választásokon az Egyetem teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak
legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett.

9.
Az EHÖK szervezetét és működését a maga által elkészített és a Választmány által elfogadott,
továbbá a Szenátus által jóváhagyott alapszabály határozza meg.

10.  Az egyetemi hallgatói önkormányzat 2 szinten szerveződik:
a)  Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK),
b)  Kari Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: Kari HÖK).

64
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
11.  A  hallgatói  önkormányzatok  felsőbb  jogszabályok  figyelembevételével  megalkotják  saját
működésük  rendjére  vonatkozó  szabályzataikat,  melyekben  rendelkezni  kell  az  önkormányzat
struktúrájáról, képviseleti rendszeréről, választások rendjéről, döntéshozatali mechanizmusairól,
gazdasági működéséről stb.

12.  A hallgatói önkormányzatok tagjai tisztségviselőket az EHÖK Alapszabályában meghatározott
rendelkezéseknek  megfelelően  választják  meg.  A  választásokat  kizárólagosan  az  EHÖK
Alapszabályában meghatározott választási szervek bonyolítják le.

13.  A Kari HÖK-öket a kari HÖK elnökök, az EHÖK-öt az EHÖK elnök képviseli.

14.  A  Szenátusnak  tagjai  a  jelen  Szabályzat  Második  rész  III.  fejezet  14.  pontjában  rögzített  és  a
jelen fejezet 12. pontja alapján meghatározott hallgatói képviselők.

15.  A  Hallgatói  Önkormányzat  (EHÖK)  dönt  mindazon  kérdésekben,  amelyek  az  Egyetem
hallgatóságának önigazgatásával, önkormányzatával kapcsolatosak.

16.  Az  Egyetemi  Hallgatói  Önkormányzat  feladatát  a  Szenátus  által  jóváhagyott  alapszabálya
határozza meg, amely az SZMSZ mellékletét képezi.

17.  Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat joga, hogy
a)  javaslatot  tegyen  az  Egyetemi  Hallgatói  Juttatási  és  Térítési  Bizottság  a  Szenátus  felé  az
Nftv. 85/A. § (1) bekezdés a) c) d) e) és f) pontja szerinti, a hallgatói juttatásokhoz nyújtott
támogatás  keretösszegének  éves  felosztására,  amiről  a  Szegedi  Tudományegyetem
költségvetésének részeként a Szenátus dönt,
b)  javaslatot  tegyen  ösztöndíj-  és  egyéb  támogatásainak  szabályzatára  vonatkozóan  és  azt
egyetértés  végett  az  Egyetemi  Hallgatói  Juttatási  és  Térítési  Bizottság  véleményezését
követően a Szenátus elé terjessze elfogadásra.

18.  Az  Egyetemi  Hallgatói  Önkormányzat  jár  el  az  eseti  és  állandó  támogatások  ügyében.  Az
ügyintézés  ellátását  a  Szegedi  Tudományegyetem  Gazdálkodási  Szabályzata  továbbá  az
Egyetemi  Hallgatói  Önkormányzat  és  a  Gazdasági  Főigazgatóság  közösen  megalkotott  külön
pénzügyi szabályzat szerint a Hallgatói Szolgáltató Iroda látja el.

19.  A Szenátus határozata alapján az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat rendelkezésre bocsátott és
– a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről
szóló  51/2007.  (III.  26.)  Korm.  rendelet  9.  §  (6)  bekezdése  alapján  –  működésére  biztosított
pénzeszközök  felett  az  Egyetemi  Hallgatói  Önkormányzat  a  Gazdasági  Főigazgatósággal
közösen  megalkotott–  a  kancellár  által  jóváhagyott  –  külön  pénzügyi  szabályzat  szerint
gazdálkodik.

20.  A  hallgatói  önkormányzat  előzetesen  véleményezi  a  kollégiumi  igazgatók  megbízását  és
felmentését.

21.  A  hallgatókat  a  hallgatói  önkormányzat  keretében  kifejtett  munkájuk  miatt  semmilyen  hátrány
nem érheti.

22.  A  hallgatói  érdekek  letéteményese  a  hallgatói  önkormányzat;  a  hallgatói  önkormányzat
tevékenysége  a  hallgatókat  érintő  valamennyi  kérdésre  kiterjed.  A  hallgatói  önkormányzat
tevékenységét  választott  tisztségviselői  útján  önállóan  látja  el;  az  egyetem  vezetésének
hatáskörébe  tartozó  ügyek  tekintetében  a  rektorral  és/vagy  a  kancellárral  működik  közre.  A
rektor vagy a kancellár ezen hatásköre át nem ruházható és ezek gyakorlására (ellátására) más
tisztség nem nevezhető ki.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
65
23.  Az  EHÖK  egyetértése  szükséges  a  jelen  Szabályzat  hallgatói  önkormányzatokat  érintő
fejezeteinek módosításához.

A Doktorandusz Önkormányzat

Nftv.63.  §  (1)  A  doktori  képzésben  részt  vevők  intézményi  képviseletét  a  felsőoktatási  intézmény  részeként  működő
doktorandusz  önkormányzat  látja  el.  A  doktorandusz  önkormányzatnak  minden  doktorandusz  a  tagja,
választó  és  választható.  A  doktorandusz  önkormányzat  működésére  egyebekben  a  60.  §  (1)–(6)
bekezdésében  foglaltakat  kell  megfelelően  alkalmazni.  A  61.  §-ban  foglalt  egyetértési,  véleményezési,
javaslattételi jogosultságokat a doktoranduszok tekintetében a doktorandusz önkormányzat gyakorolja.

24.  A Doktorandusz Önkormányzatnak minden doktorandusz a tagja, választó és választható.

25.  A  Doktorandusz  Önkormányzat  jogait  és  kötelezettségeit  az  Nftv.-ben  meghatározott  módon  a
Szenátus  által  jóváhagyott  Alapszabálya  szerint  gyakorolja.  Az  Alapszabály  a  Szenátus
jóváhagyásával válik érvényessé.

26.  A  Doktorandusz  Önkormányzat  működésére  egyebekben  az  Nftv.  60.  §  (1)–(6)  bekezdésében,
valamint a 61. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

66
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

IX. FEJEZET:
Az egyetem vezetését segítő testületek

Nftv. 12. § (5) Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani
kell,  hogy  a  bizottság  munkájában  részt  vehessenek  a  hallgatók  képviselői  is  a  kreditátviteli  bizottság
kivételével.  A  szenátus  a  hallgatók  tanulmányi,  vizsga-  és  szociális  ügyeinek  intézésére  állandó
bizottságot  hoz  létre.  A  hallgatókat  érintő  ügyekben  eljáró  bizottságban  biztosítani  kell  a  hallgatók
részvételét,  azzal  a  megkötéssel,  hogy  a  tanulmányi,  vizsga  és  szociális  ügyek  intézésére  létrehozott
állandó bizottságban a hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmény által delegált tagok száma nem lehet
kevesebb, mint a bizottság tagjainak huszonöt-huszonöt százaléka.

1.  A  Szenátus  saját  működésének,  az  Egyetem  vezetésének  elősegítésére,  meghatározott  oktatási,
tudományos,  igazgatási,  gazdasági  és  egyéb  kérdések  elemzésére,  javaslatok  kidolgozására,
döntések előkészítésére, azok végrehajtásának ellenőrzésére, valamint a hallgatói ügyeknek és az
Egyetemre felvételre jelentkezők ügyeinek intézésére állandó vagy alkalmi bizottságokat hozhat
létre.

2.  A Szenátus állandó bizottságai:
a)  Egyetemi Doktori Tanács,
b)  Egyetemi Tudományos Tanács,
c)  Egyetemi Habilitációs Bizottság,
d)  Egyetemi Kreditátviteli Bizottság,
e)  Egyetemi Kollégiumi Tanács,
f)
Köznevelési Bizottság,
g)  Kulturális Bizottság (Kuratórium),
h)  Sport- és Rekreációs Bizottság,
i)
Minőségfejlesztési Bizottság,
j)
Stratégiai Bizottság,
k)  Hallgatói Ügyek Jogorvoslati Kollégiumának Tanácsa,
l)
Innovációs Bizottság,
m)  Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság,
n)  Dolgozói Esélyegyenlőségi Bizottság,
o)  Oktatási és Képzési Bizottság,
p)  Gazdasági Bizottság,
q)  Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottság.

3.  Az  állandó  bizottságok  tagjait  –  a  rektor  javaslatára,  a  kancellár  véleményének  ismeretében  –  a
Szenátus  választja  három  évi  időtartamra.  A  bizottságok  elnökéül  lehetőség  szerint  a  Szenátus
valamely  tagját  kell  megválasztani.  Az  Szenátus  határozatában  feljogosíthatja  a  rektort,  hogy  a
bizottság tagjait a megválasztott elnök javaslatára bízza meg.

4.  A  Szenátus  bizottságaiban  biztosítani  kell  a  hallgatók  képviseletét  oly  módon,  hogy  az  állandó
bizottságok hallgatói képviselőit az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya értelmében
delegálja.  A  bizottságok  hallgatói  képviselői  mandátumairól  a  Szenátus,  az  Egyetemi  Hallgatói
Önkormányzat előterjesztése alapján dönt.

5.  Az egyes bizottságok szervezeti és működési eljárási rendjét a bizottságok maguk alkotják meg és
azt a rektor a kancellár véleményének ismeretében hagyja jóvá.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
67

X. FEJEZET:
Az egyetem által alapított, illetve részvételével működő intézményi
társaságok

Szegedi Tudományegyetem Holding Korlátolt Felelősségű Társaság
1.  A  Cg.  06-09-026493  cégjegyzékszámú  Szegedi  Tudományegyetem  Holding  Korlátolt
Felelősségű  Társaság  (székhely:  6720  Szeged,  Dugonics  tér  13.)  a  korábban  a  Szegedi
Tudományegyetem  kizárólagos  tulajdonában  lévő  gazdasági  társaságok,  mint  cégcsoport
vonatkozásában vagyonkezelő és menedzsment szolgáltatást nyújtó társaság, feladata az Egyetem
érdekeltségébe  tartozó  gazdasági  társaságok  egységes,  hatékony  és  gazdaságos  működtetésének
biztosítása és felügyelete.

SZTE EDIC Egyetemi Diagnosztikai Centrum Zártkörűen Működő
Non-profit Részvénytársaság
2.  A Cg. 06-10-000354 cégjegyzékszámú SZTE EDIC Egyetemi Diagnosztikai Centrum Zártkörűen
Működő Non-profit Részvénytársaság (székhely 6720 Szeged, Dugonics tér 13.) az Egyetem saját
részére in-house eljárás keretében nyújtandó szolgáltatásokra specializált társaság.

InnoGeo Kutató és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű
Társaság
3.  A  Cg.06-09-011983  cégjegyzékszámú  InnoGeo  Kutató  és  Szolgáltató  Nonprofit  Közhasznú
Korlátolt  Felelősségű  Társaság  (székhely:  6720  Szeged,  Dugonics  tér  13.)  célja  olyan
geotermikus  technológia-fejlesztő  hálózat  és  központ,  valamint  effektív  hálózat-menedzsment
létrehozása,  mely  képes  a  termálenergetikával  kapcsolatos  régiós  fejlesztések  koordinálására,  a
gazdasági, technológiai és környezeti szempontok között optimális egyensúly kialakítására.

ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű
Társaság
4.  A  Cg.06-09-015211  cégjegyzékszámú  ELI-HU  Kutatási  és  Fejlesztési  Nonprofit  Közhasznú
Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.) feladata egy rendkívül
rövid impulzusidejű kutató szuperlézer megépítése és működtetése.

HCEMM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
5.  A  Cg.  06-09-024313  cégjegyzékszámú  HCEMM  Nonprofit  Korlátolt  Felelősségű  Társaság
(székhely:  6720  Szeged,  Dugonics  tér  13.)  feladata,  hogy  szoros  partnerségi  kapcsolatban  az
EMBL-lel  (European  Molecular  Biology  Laboratory)  létrehozza  és  működtesse  a  Magyar
Molekuláris  Medicina  Kiválósági  Központot  a  molekuláris  medicina  nemzetközi  színvonalának
javítása érdekében.

68
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
SZTE RMI Szegedi Tudományegyetem Reprodukciós Medicina Intézet Korlátolt
Felelősségű Társaság
6. A 06-09-021732 cégjegyzékszámú SZTE RMI Szegedi Tudományegyetem Reprodukciós
Medicina Intézet Kft. (székhely: 6723 Szeged, Csongrádi sgt. 21.) a dél-alföldi régióban in vitro
fertilizációs tevékenységet (IVF) és a művi megtermékenyítést biztosító egészségügyi szolgáltató.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
69

HARMADIK RÉSZ

XI. FEJEZET:
Az egyetem működési rendje
Az egyetemen folytatott képzések alapításának, indításának és folytatásának
rendje
1.  Az  Egyetem  alapképzést  (BA,/BSc/BProf),  mesterképzést  (MA,/MSc/MProf),  osztatlan  képzést,
doktori  képzést,  szakirányú  továbbképzést,  felsőoktatási  szakképzést,  részismereti  képzést,  a
felsőoktatási  jogszabályok által  nevesített egyéb részképzési  formákat  (előkészítő tanulmányok,
vendéghallgatói  tanulmányok)  folytat,  valamint  ezeken  felül  tanfolyami  és  más  felnőttképzést,
illetve egyéb képzéseket folytathat magyar és idegen nyelven.

2.  A doktori képzés (PhD) kivételével az (1) bekezdésben meghatározott képzések előkészítésének,
megszervezésének, indításának és folytatásának szabályait az Oktatási Igazgatóság ügyrendje és
az  Oktatási  együttműködés  szabályzata  tartalmazza.  A  doktori  képzésről  a  Szenátus  által
elfogadott, a jelen Szabályzat mellékletét képező doktori szabályzatban kell rendelkezni.

3.  Az alapképzésben, mesterképzésben osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú
továbbképzésben  a  képzési  és  kimeneti  követelmények  módosítását,  illetve  új  követelmények
meghatározását, új képzés indítását, a szakfelelős változását az Egyetem bármely oktatási szervezeti
egysége kezdeményezheti az illetékes Kari Tanácsnál.

4.  A  Kari  Tanács  döntése  alapján  a  kar  vezetője  kezdeményezi  az  oktatási  rektorhelyettesnél  –  az
előterjesztés  és  a  Kari  Tanács  határozatának  egyidejű  megküldésével  –  a  javaslat  Szenátus  elé
terjesztését,  amennyiben  a  módosítás  szenátusi  döntést  igényel.  Több  karhoz  tartozó  képzés
esetén az együttműködő karok Kari Tanácsainak határozatát is be kell szerezni.

5.  Az előterjesztés feltétele, hogy az Oktatási Igazgatóság ellenőrizze az előterjesztés nem szakmai
szempontú  előírásoknak  való  megfelelését,  valamint,  hogy  arról  ezt  követően  az  Oktatási  és
Képzési Bizottság, tanárképzés esetén az SZTE Tanárképző Központ is véleményt nyilvánítson.

6.  A tanfolyami és más felnőttképzést, illetve egyéb képzést az Egyetem bármely szervezeti egysége
az SZTE Felnőttképzési Központon keresztül, kötelező regisztráció és az eljárásrend betartásával
indíthat.

70
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

XII. FEJEZET:
Az egyetemen folytatott egyéb oktatási tevékenység

1.  Az  egyetem  óvó-,  tanító-,  tanár-  és  gyógypedagógus-képzési  feladatainak  megvalósítása
érdekében gyakorlóintézményeket tart fenn.

2.  A gyakorlóintézmény feladata a köznevelési feladatokon túl, hogy – az Egyetem irányításával és
a képzés szerves részeként – gondoskodjék a pedagógusjelöltek gyakorlati képzéséről.

3.  A köznevelési intézmények – az adott szak képzéséért felelős szervezeti egység döntése alapján –
részt vehetnek egyes szakok szakmai gyakorlatainak lebonyolításában.

4.  A  köznevelési  intézmények  és  szakképző  intézmények  általános  feladatait  és  működését  a
hatályos jogszabályok, e Szabályzat, az egyes intézmények sajátos feladatait összegző intézményi
programok  (az  óvodai  nevelési  és  iskolai  pedagógiai  program,  szakmai  program,  foglalkozási
terv, program vagy munkaterv, intézményi minőségirányítási program), a jelen Szabályzat keretei
között az intézmény szervezeti és működési szabályzatai határozzák meg.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
71

XIII. FEJEZET:
Az egyetemen folytatott kutatási tevékenység rendje
A kutatási tevékenység alapelvei
1.  Az  Egyetem  az  oktatók,  kutatók,  hallgatók  számára  biztosítja  a  tudományos  kutatás,  művészeti
alkotótevékenység szabadságát, támogatja feltételeinek megvalósítását.

2.  Az  Egyetem  oktatóinak,  kutatóinak  a  jelen  Szabályzat  keretei  között  kötelessége  tudományos
munka folytatása, illetve az oktatók, kutatók jogosultak tudományos (művészeti) célú pályázatok
benyújtására,  a  munkaköri  feladataikból  származó  feladatok  mellett  a  maguk  választotta
tudományos  téma  kutatása.  Az  oktatók  és  kutatók  tudományos  kutatási  eredményeik
közzétételére a szellemi tulajdon kezeléséről szóló szabályzat rendelkezései szerint jogosultak.

3.  A tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység finanszírozásának forrásai:
a)  a pályázatok,
b)  a normatív támogatás,
c)  a hasznosító vállalkozásból származó bevételek.

A kutatási pályázatok
4.  A pályázatok benyújtására jogosultak – a pályázati kiírástól függően – a jelen Szabályzat hatálya
alá tartozó szervezeti egységek és személyek, illetve az együttműködésükkel létrejövő kollektíva.

5.  A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályoknak, a pályázati
kiírásnak,  a  pályázatokkal  kapcsolatos  szerződéseknek  és  a  Szenátus  által  elfogadott,  a  jelen
Szabályzat  mellékletét  képező  pályázati  szabályzatnak,  illetve  az  egyetemi  és  kari  tanácsi
határozatoknak megfelelően kell elvégezni.

6.  A  kutatási  tevékenységre  vonatkozó  részletes  szabályokat  a  Szenátus  által  elfogadott  és  a  jelen
Szabályzat mellékletét képező kutatási szabályzatban kell rögzíteni.

72
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

XIV. FEJEZET:
Az egyetem együttműködése más szervezetekkel

Nftv. 12. § (3) A szenátus
g) a fenntartó egyetértésével dönt
ga)
gb) az intézmény vagyongazdálkodási tervéről,
gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről.

Nftv. 86. § (1) A felsőoktatási intézmény gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést
megtehet,  amely  hozzájárul  az  alapító  okiratában  meghatározott  feladatainak  végrehajtásához,  feltéve,
hogy  ezzel  nem  veszélyezteti  az  alapfeladatainak  végrehajtását,  a  közpénzek  és  a  közvagyon  hatékony
felhasználását,  így  különösen:  szerződést  köthet,  társulhat,  gazdálkodó  szervezetet  alapíthat,  a
rendelkezésére  bocsátott  vagyont  (a  továbbiakban:  felsőoktatási  intézmény  rendelkezésére  bocsátott
vagyon) használhatja és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja.
(2) A  felsőoktatási  intézmény  kötelezettsége  a  rendelkezésére  álló  források  rendeltetésszerű,  gazdaságos
felhasználása, a szellemi és egyéb vagyon védelme.
(3) Az állami felsőoktatási intézmény vagyongazdálkodására a nemzeti vagyonnal  való gazdálkodás elveit és
feltételrendszerét meghatározó jogszabályok az irányadók.

1.  Az Egyetem az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából a feladatai ellátásában
érdekelt  hazai  vagy  külföldi  szervezettel,  illetve  természetes  személlyel  megállapodás  alapján
együttműködhet.

2.  Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: a
képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, a képzés, a gyakorlati képzés
megszervezésére,  a  tanulmányok  beszámítására,  a  pályázatok  kidolgozására,  lebonyolítására,  a
kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.

3.  Az Egyetem megállapodhat különösen:
a)  a Magyar Tudományos  Akadémiával, annak intézményeivel  és más kutatóintézetekkel  közös
kutatási, képzési feladatok ellátására,
b)  másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására,
c)  szakközépiskolával felsőoktatási szakképzés feladatainak ellátására,
d)  köznevelési intézménnyel gyakorlóhelyek működtetésére,
e)  gazdálkodó  szervezettel,  alapítvánnyal,  kamarával  oktatási,  tudományos  kutatási  szervezeti
egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére.

4.  Az együttműködési megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat rektori utasítás tartalmazza.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
73

XV. FEJEZET:
Az egyetem minőségfejlesztési rendszere

1.  A  Szegedi  Tudományegyetem  minőségfejlesztési  rendszerének  két  fő  eleme  a  minőségértékelés
és  a  minőség  alapú  vezetés  megvalósítása;  a  mindenkori  működési  paraméterekhez  igazítva
biztosítja a fejlesztési irányok és célok kijelölését, a célok elérésének mérését, a szükséges akciók
megtervezését, végrehajtását és visszacsatolás adását.

2.  A  minőségértékelés  során  a  Szegedi  Tudományegyetem  értékeli  adottságait,  folyamatait  és
eredményeit;  ezáltal  meghatározza  mindazon  területeket,  melyek  fejlesztési  szükségessége
megfogalmazható. Önértékelésre az alábbi esetekben kerül sor:
a) az intézmény módosítani kívánja stratégiai célkitűzéseit,
b) az intézmény módosítani kívánja minőségfejlesztési céljait, illetve
c) legalább 3 évente az intézményi önértékelés alapján az intézmény minden esetben
megvizsgálja a stratégia megfelelőségét.

3.  A  minőségalapú  vezetés  a  minőségértékelés  eredményeképpen  feltárt  fejlesztési  pontokra
fókuszálva stratégiai célokat, valamint a célok megvalósítását támogató, mérő mutatókat határoz
meg. Emellett szabályozott keretet biztosít a célok eléréséhez szükséges akciók megtervezéséhez
és végrehajtásához.

4.  Az  intézményi  stratégia  és  az  önértékelés  eredményei  alapján  meg  kell  határozni  az  intézmény
minőségfejlesztési  politikáját,  minőségügyi  céljait,  valamint  az  egyes  részcélok  kapcsolatát.  A
célokat olyan mélységig kell lebontani, hogy megvalósulásuk mértéke és a beavatkozási pontok
egzakt módon mérhetőek legyenek. Minden célhoz legalább egy mutatószámot kell rendelni. A
mutatószámok  meghatározása  azok  definiálását,  az  attribútumok  (jellemzők)  azonosítását,
valamint  aggregált  mutatók  esetén  az  összegzés  módjának  rögzítését  jelenti.  A  mutatószámok
alapján  a  célok  elérésének  mértéke  folyamatosan  monitorozandó,  lehetővé  téve  a  folyamatos
minőségfejlesztést a beavatkozás lehetőségének biztosításával.

5.  A  Szegedi  Tudományegyetem  minőségfejlesztési  rendszerének  működését,  a  feladatok,
hatáskörök, és felelősségek megosztását részletesen a Minőségfejlesztési Szabályzat szabályozza.

74
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

XVI. FEJEZET:
Az egyetem gazdálkodása

1.  Az Egyetem költségvetési forrásai:
a)  a költségvetési támogatás,
b)  a költségvetési bevételek,
c)  a saját bevételek.

2.  Az  Egyetem  mindenkor  hatályos  jogszabályi  rendelkezések,  és  a  jelen  fejezet  előírásai  szerint
tervezi és hajtja végre költségvetését.

3.  A költségvetés tervezése során az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)  a következő évi költségvetés előkészítése során a kancellár a költségvetés főbb irányelveit és
azok  alapján  kimunkált  részletes  számítást,  vagy  szakmailag  indokolt  konkrét  változatokat
terjeszt a Gazdasági Bizottság elé, amely azt megtárgyalja,
b)  a  Gazdasági  Bizottságban  kialakult  irányelvek  alapján,  figyelemmel  a  fenntartó  által  közölt
előirányzatokra,  a  kancellár  közli  a  szervezeti  egységekkel  a  tervezett  támogatási,
gazdálkodási kereteket, tájékoztatást ad a tervezési irányelvekről, és a határidőkről,
c)  A  fenti  eljárást  követően  a  kancellár  javaslatot  tesz  a  Szenátus  számára  a  költségvetés
elfogadására.

4.  A költségvetés végrehajtása során az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a)  a  gazdálkodó  szervezeti  egységek  a  költségvetésben  tervezett,  illetve  évközben  módosított
kereteiket a költségvetési gazdálkodási szabályai keretei szerint használhatják fel,
b)  a  gazdálkodó  szervezeti  egység  a  jóváhagyott  kiadási  kereteit  fő  szabály  szerint  nem  lépheti
túl. Olyan feladatokat, amelyeket eredeti költségvetése nem tartalmaz, csak akkor kezdhet el
megvalósítani, ha annak pénzügyi fedezete biztosítva van az 1. (b) és (c) forrásokból,
c)  ha a gazdálkodó szervezeti egység a tárgyévi költségvetési kereteinek fő összegét túllépte, és
azt  egyéb  feladatainak  maradványából  nem  pótolja,  az  így  keletkezett  túlköltés  összege  a
pénzmaradvány része, amely a következő évi költségvetési keret mellett megnyitásra kerül,
d)  ha a gazdálkodó szervezeti egység költségvetési keretét túllépi, illetve jogellenesen használja
fel, a kancellár a szervezeti egység gazdálkodási jogát korlátozó döntést hozhat.

5.  A költségvetés végrehajtását a gazdálkodásra vonatkozó kontrolling keretében kell folyamatosan
figyelemmel  kísérni,  és  minimum  félévente  arról  jelentés  készül  a  gazdálkodó  egységek
vezetőinek a Gazdasági Főigazgatóságon.

6.  Az Egyetem képviselőjeként a rektor a jelen Szabályzat Második Rész III. fejezet 16. pontjában,
a kancellár a jelen Szabályzat Második Rész III. fejezet 31. pontjában jogosult eljárni, pénzügyi
kötelezettségvállalása a jogszabályokban, egyetemi szabályzatokban előírt ellenjegyzéssel együtt
érvényes.

7.  Az Egyetem gazdálkodásának részletes szabályait a Szenátus által elfogadott, a jelen Szabályzat
mellékletét képező Gazdálkodási Szabályzat határozza meg.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
75

XVII. FEJEZET:
Az egyetem iratkezelési szabályai

1. Az Egyetem iratkezelésének szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő
tevékenységekre vonatkozó feladat és hatásköröket, az irattári tervet, a Szenátus által elfogadott a
jelen Szabályzat mellékletét képező Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.

76
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

XVIII. FEJEZET:
Az egyetem rendészeti és vagyonvédelmi szabályai

1.  Az  Egyetem  feladata  a  működési  területén  folyó  rendészeti  és  vagyonvédelmi  tevékenység
koordinálása, felügyelete, a vonatkozó rendelkezések megtartásának rendszeres ellenőrzése.

2.  A  rendészeti  és  vagyonvédelmi  tevékenység  szakmai  irányítására  és  ellenőrzésére,  valamint  a
feladatok végrehatására szervezetet kell létrehozni és működtetni.

3.  A  szervezet  alapvető  feladata,  a  hatályos  jogszabályok  és  az  egyetemi  szabályzatok
rendelkezéseinek  érvényre  juttatása,  a  rendészeti  és  vagyonvédelmi  szervezet  tagjainak
közreműködésével,  a  mechanikus-,  az  elektromos,  illetve  elektronikus  biztonsági  berendezések,
készülékek működtetésével.

4.  A  rendészeti,  vagyonvédelmi  tevékenységre  vonatkozó  részletes  szabályokat  az  Egyetem
Vagyonvédelmi és Rendészeti Szabályzata határozza meg.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
77

XIX. FEJEZET:
Az egyetemi ünnepségek, ünnepi megemlékezések rendje

1.  Az Egyetem ünnepei:
–  a tanévnyitó,
–  az Egyetem napja, (november 11.),
–  a doktorok és díszdoktorok avatása, (Senator Honoris Causa, és Doctor Honoris Causa,)
–  a jubileumi oklevelek átadása.

2.  Az  Egyetem  ezen  alkalmakkor  ünnepi  közgyűlést  tart,  melynek  időpontját  a  rektor  határozza
meg. A közgyűlések időtartamára, vagy azokhoz kapcsolódóan a rektor tanítási szünetet rendelhet
el.

3.  Az ünnepi közgyűlések az Egyetem minden polgára számára nyilvánosak.

4.  Az ünnepi közgyűlések állandó meghívottjai:
–  a Szenátus tagjai és állandó meghívottjai,
–  az Egyetem professzorai, akadémikusai,
–  Professzor és Magister Emeritus cím birtokosai,
–  a volt rektorok, dékánok.

5.  Az ünnepi közgyűléseken külön meghívottak is részt vesznek, ezek körét, illetve személyét a
rektor határozza meg.

78
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

XX. FEJEZET:
Vegyes és értelmező rendelkezések

1.  A  pártok,  társadalmi  szervezetek  nem  kezdeményezhetnek  az  Egyetem  területén  politikai
rendezvényt.  Ilyen  rendezvény  saját  döntés  alapján  az  egyetemen  nem  szervezhető,  nyílt
pártgyűlésre, pártfórumra az Egyetem tulajdonát, használatát képező terem nem adható bérbe.

2.  Az  Egyetem  oktatásszervezeti  egységei  jogosultak  az  oktatási  és  tudományos  programjuk
részeként szakmai, tudományos, illetve, ha a téma indokolja, politikai rendezvényt szervezni, az
oktatási tevékenység által érintett hallgatói számára. E rendezvényekért, szakmai felelősséggel az
oktatásszervezeti egység vezetője tartozik.

3.  Az  oktatásszervezeti  egység  mellett  működő  tudományos  diákkörök,  doktori  iskolák,  vagy  más
szakmai fórumok, az elfogadott szakmai, tudományos programjuk részeként jogosultak szakmai,
tudományos, illetve ha a téma indokolja politikai témájú rendezvényt szervezni és lebonyolítani
az  érintett  hallgatóság  számára.  E  rendezvényekért,  szakmai  felelősséggel  az  oktatásszervezeti
egység vezetője vagy az általa megbízott oktató tartozik.

4.  Az  Egyetemen  működő  Hallgatói  Önkormányzat  és  Doktorandusz  Önkormányzat,  valamint  a
bejegyzett  hallgatói  öntevékeny  csoportok  (kör,  klub  stb.)  az  elfogadott  programja  részeként
jogosult  szakmai,  tudományos,  politikai  témájú  vagy  más  társas  rendezvény  szervezésére  és
megtartására,  az  érintett  hallgatói  kör  számára.  E  rendezvényekért  szakmai  felelősséggel  az
érintett Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat, illetve hallgatói csoport vezetése
tartozik.

5.  A Jelen Szabályzat alkalmazásában:
a)  együttműködési  kötelezettség:  a  foglalkoztatási  jogviszony  alanyainak  és  a  hallgatóknak  úgy
kell eljárniuk, általában olyan magatartást kell tanúsítaniuk, amely elősegíti, és nem hátráltatja
a jogok gyakorlását, a kötelezettségek teljesítését;
b)  döntés: a döntéshozó elé beterjesztett kérdések eldöntése határozattal, amely valamennyi vagy
a határozatban megjelölt egyetemi szervezeti egységre, a foglalkoztatási jogviszony alanyaira
és hallgatókra kötelező;
c)  javaslattétel:  a  jogszabályban,  vagy  egyetemi  szabályzatban  meghatározott,  a  javaslat
tárgyában  döntési  jogkörrel  felruházott  személyt,  szervet  a  határozatban  rögzített  felvetés
megfontolására, és annak alapján a javaslatot egészben vagy részben elfogadó, illetve elutasító
döntés meghozatalára kötelezés;
d)  véleményezés:  a  véleményező  elé  terjesztett  tárgyban  foglaltak  egészben  vagy  részbeni
támogatását,  vagy  elutasítását,  illetve  az  azzal  kapcsolatos  észrevételeket,  módosító
javaslatokat tartalmazó határozat;
e)  rangsorolás:  személyi  ügyekben  a  véleményező  elé  terjesztett,  formai  szempontok  szerint
megvizsgált,  a  pályázók  meghatározott  szempontok,  feltételek  alapján  történő  alkalmasság
szerinti  sorba  állítása.  A  döntéshozó  a  rangsorolt  pályázatok  közül  választva  létesíthet
foglalkoztatási  jogviszonyt,  illetőleg  dönthet  olyan  személyi  jellegű  ügyekben,  amelyre  a
szabályzat feljogosítja.
f)  irányítás: olyan jogkör, amely magában foglalja a szakmai feladatok előírásának és közvetlen
utasításnak  a  jogát,  a  döntéshozatal  jogát,  az  irányítás  alá  tartozó  személyek  ellenőrzését  és
beszámoltatását, a felelősségre vonás lehetőségét;
g)  utasítási  jog:  munkáltatói  jogkör,  amelynek  jogosultja  a  foglalkoztatási  jogviszony  alanya,
szervezeti  egység  számára  feladatot  ad  ki,  szükség  szerint  megszabva  annak  módszerét,
határidejét, az együttműködési kötelezettség körét;

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
79

h)  szakmai felügyelet: a szakmai feladatoknak stratégiai meghatározása és az elvégzett feladatok
ellenőrzése,  továbbá  a  hiányosság  megszüntetésére  felhívás,  a  felelősségre  vonás
kezdeményezése, az adat- és információ szolgáltatás igénybe vétele;
i)  gazdálkodásirányítási  egység:  olyan  általában  központi  szervezeti  egységként  létrehozott
részleg,  amely  az  Egyetem  vagy  annak  szervezeti  egysége  gazdasági,  pénzügyi,  kontrolling,
számviteli,  feladatok  ellátásáért  valamint  a  bér  és  munkaügyi  folyamatok  támogatásáért
felelős;
j)  igazgatási egység: olyan központi vagy egyetemi egység szintjén létrehozott részleg, amely az
Egyetem  vagy  annak  szervezeti  egysége  alaptevékenysége  ellátásához  kapcsolódó  feladatok
koordinálásáért, szervezéséért felelős;
k)  jóváhagyás: a döntéshozó határozatának érvényességéhez szükséges utólagos jognyilatkozat;
l)  egyetértés: a döntéshozó határozatának érvényességéhez szükséges előzetes jognyilatkozat;
m) koordináció:  az  adott  –  az  intézményben  szakmai  felelősséggel  rendelkező  –  egység  vagy
személy  által  definiált  szakmai  cél,  feladat  teljesítése  érdekében  bevonandó  szervezeti
egységek vagy személyek együttműködését biztosító mechanizmus. A mechanizmus magában
foglalhathatja  szabály,  illetve  eljárás  alkalmazását;  kijelölt  szervezeti  egységként  az
együttműködés változatos eszközökkel történő biztosítását;
n)  igazgatás:  az  adott  –  az  intézményben  szakmai  felelősséggel  rendelkező  –  egység  vagy
személy által definiált intézményműködési cél, feladat operatív teljesítése, a teljesítés szakmai
feltételeinek biztosítása az intézményi hierarchia és munkamegosztás, definiált szabályok,  és
eljárások, felelősségi területek és hatásköri viszonyok fenntartása és betartása mellett.

6.  Amennyiben  az  Egyetem  foglalkoztatottja  tekintetében  a  foglalkoztatotti  jogviszony  törvény
erejénél  fogva  közalkalmazotti  jogviszonyból  más  foglalkoztatotti  jogviszonnyá  alakult  át,  a
jogviszony folyamatosnak tekintendő. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére
vonatkozó  rendelkezések  kivételével  az  egyetemi  belső  szabályozókat  –  jogszabály  eltérő
rendelkezése  hiányában  –  változatlan  tartalommal  alkalmazni  kell  rájuk  azzal,  hogy
közalkalmazotti  jogviszony  alatt  a  jogszabály  erejénél  fogva  létrejött  új  jogviszonyt  is  érteni
kell.

7.  A  Szegedi  Tudományegyetem  fenntartói  jogának  a  Szegedi  Tudományegyetemért  Alapítvány
részére  2021.  év  augusztus  hó  01.  napjával  történő  átadásának  következtében  –  az  Egyetem
költségvetési  szervként  működő  állami  felsőoktatási  intézményből  magán  felsőoktatási
intézménnyé  történő  átalakulásával  –  bekövetkező  jogállásváltozással  összefüggésben  az
Egyetemen az átalakulás időpontjában hatályban lévő belső szabályozókat, amennyiben az más
jogszabállyal  nem  ellentétes  mindaddig  változatlan  tartalommal  alkalmazni  kell,  amíg  erre
vonatkozó eltérő rendelkezés kiadásra nem kerül, vagy a szabályozó módosítása, hatályon kívül
helyezése meg nem történik.

8.  A  Szegedi  Tudományegyetem  fenntartói  jogának  a  Szegedi  Tudományegyetemért  Alapítvány
részére 2021. év augusztus hó 01. napjával történő átadásával összefüggésben a foglalkoztatotti
jogviszony megváltozását követően az Egyetemen vezetőnek minősül az Mt. 208. § (1), illetve
(2) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló, továbbá az egyéb vezetői munkakört betöltő
munkavállaló. Az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló
a)  a rektor,
b)  a Klinikai Központ elnöke,
c)  a Kancellár,
d)  a Gazdasági Főigazgató
e)  az a)-d) pontban megjelölt vezetők helyettesei,
f)  a köznevelési intézmény igazgatója,
g)  a szakképző intézmény igazgatója,
h)  az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár főigazgatója.

80
A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

XXI. FEJEZET:
Záró és átmeneti rendelkezések

1.  Jelen szabályzatot a Szenátus az SZ-185-IX/2025/2026. (V.26.) sz.. határozatával fogadta el, és
2026.  év  június  hó  01.  napján  lép  hatályba.  Kihirdetésnek  minősül  az  Egyetem  központi
honlapján történő közzététel.
A
Szabályzat
a
következő
linken
érhető
el
folyamatosan:
http://www.u-szeged.hu/szabalyzatok.

2.  Jelen  szabályzat  hatálybalépését  követően  az  egyetemi  szabályozókban  meghatározott
feladatok  tekintetében  ahol  a  szabályzat  jogi,  igazgatási  és  humánpolitikai  főigazgatót  említ,
ott  a  feladat-  és  illetékességi  körre  figyelemmel  a  humánpolitikai  igazgató,  illetve  a  jogi  és
igazgatási igazgató jár el a továbbiakban.

3.  Az  Egyetem  Karai  e  Szabályzat  hatálybalépését  követő  90  napon  belül  kötelesek  saját
Szabályzataikat felülvizsgálni és a szükséges módosításokat átvezetni.

Kelt: Szegeden, 2026. év május hó 26. napján

Prof. Dr. Rovó László s. k.

Dr. Fendler Judit s. k.
rektor


kancellár

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
81
1. melléklet

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZENÁTUSÁNAK ÜGYRENDJE

  82  A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
12.§ (3) bekezdés b) pontja alapján működésének rendjét az alábbiak szerint határozza meg:

I. fejezet:
Általános rendelkezések
A Szenátus ülésének összehívása

1. §  (1)   Jelen szabályzat hatálya a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának működésére terjed ki.
(2)  Az  Egyetem  más  testületi  és  az  érdekképviseleti  szervei  saját  ügyrendjük  szerint
működnek.
(3)   A jelen szabályzat célja, hogy egységessé és áttekinthetővé tegye a Szenátus – az Egyetem
döntést  hozó  és  a  döntés  végrehajtását  ellenőrző  testületének  –  működését,  s  ezáltal
előmozdítsa az Egyetem tevékenységének magas színvonalú ellátását.
(4)  A  Szenátus  hatáskörét  az  ülésein  gyakorolja,  melyet  a  rektor  szükség  szerint,  de
félévenként  legalább  két  alkalommal  –  a  napirend  megjelölésével  hív  össze.  A  rektor
kezdeményezésére a Szenátus ülésen kívül elektronikus úton szavazhat és hozhat döntést,
ha
a) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség
hitelt érdemlően megállapítható,
b) legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és
a döntést megalapozó írásos dokumentációt el kell juttatni a tagok, a fenntartó képviselője
számára azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani,
c)  az  ügy  egyszerű  megítélésű,  illetve  az  előkészítést  szolgáló  írásos  dokumentáció
alapján  a  szenátus  tagja  vagy  a  fenntartó  képviselője  részéről  olyan  kérdés  nem  merült
fel,  amit  a  dokumentáció  egy  alkalommal  történő  kiegészítésével,  módosításával  nem
lehet  kezelni;  az  írásos  dokumentáció  kiegészítése,  módosítása  esetén  a  b)  alpontban
meghatározott határidőt a kiegészített, módosított írásos dokumentáció tagokhoz történő
eljuttatásától kell számítani,
d) a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője - legkésőbb a szavazás kezdő időpontját
megelőzően - nem javasolja a szenátus ülésének összehívását,
e)  a  szenátus  tagjainak  legalább  hatvan  százaléka  részt  vett  a  szavazásban  és  a
szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, valamint
f)  a  szenátus  üléséről  jegyzőkönyv  került  felvételre,  a  szenátus  döntése  határozatba  lett
foglalva, továbbá az nyilvánosságra lett hozva.
(5)   Személyi  kérdésekben  elektronikus  szavazásra  és  döntéshozatalra  csak  abban  az  esetben
kerülhet  sor, amennyiben az elektronikus  eljárás során  a 10. §-ban előírt titkos  szavazás
biztosított.
(6)   A  rektor  a  Szenátus  tanulmányi  félév  szerinti  első  ülésén  tájékoztatja  a  tagokat  az  adott
félév  során  esedékes  szenátusi  ülések  számáról  és  azok  időpontjáról,  továbbá  javaslatot
tesz a Szenátus félévi munkatervére.
(7)   A Szenátus ülései nyilvánosak. A nyilvánosság korlátozható, ha az a személyiségi jogokat,
az  intézmény  vállalkozási  (nem  közhasznú)  tevékenységével  kapcsolatos  üzleti  titkokat,
illetve  a  szellemi  alkotásokhoz  fűződő  jogos  érdekeket  veszélyezteti  vagy  sérti.  A
Szenátus  bármely  tagjának  kezdeményezésére,  a  Szenátus  a  jelen  lévő  tagjai  több  mint
ötven százalékának egyetértésével a rektor zárt ülést, illetőleg titkos szavazást rendelhet el.
(8)   A Szenátust 15 napon belül össze kell hívni, ha azt valamelyik kari tanács vagy a Szenátus
tagjainak  egyharmada  vagy  az  EHÖK  Elnöksége  –  a  napirend  megjelölésével  –  írásban
kéri.
(9)   A  Szenátus  létszámát,  összetételét  a  Szervezeti  és  Működési  Rend  Második  rész  III.
fejezetének  A  Szenátus  létszáma,  összetétele  alcímében  foglalt  rendelkezések  határozzák
meg.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
83

2. §  (1)  A  Szenátus  ülésének  napirendjére  a  rektor  tesz  javaslatot,  amelynek  elfogadásáról  a
Szenátus  egyszerű  többséggel  határoz.  Az  ülés  napirendjére  fel  kell  venni  azokat  a
kérdéseket  is,  amelyeket  a  Szenátus  valamely  tagja  javasol,  és  amelyek  felvételét  a
Szenátus megszavazza.
(2)   A rektor gondoskodik arról, hogy a Szenátus rendes ülése esetén az ülés időpontja előtt
legalább  5  nappal,  rendkívüli  szenátusülés  esetén  pedig  legalább  2  munkanappal  a
napirendi pontokat tartalmazó meghívót a Szenátus minden tagja megkapja.
(3)   A  „Bejelentések”  tájékoztatást,  tudomásulvételt  szolgálnak,  közöttük  szavazást  igénylő
ügy nem lehet.

II. fejezet:
A szabályzatok, az előterjesztések tartalmi és formai követelményei
Tartalmi követelmények

3. §  (1)  Szabályzatot  akkor  kell  alkotni,  ha  jogszabály  előírja,  továbbá,  ha  egyéb  körülmények
miatt a szabályozandó viszonyok megváltoznak és hiányzik a szabályozás, vagy az nem
megfelelő és módosítást igényel.
(2)   A  szabályzatok  előkészítése  során  be  kell  vonni  a  szabályozás  tárgya  szerint  illetékes
testületeket és érdekképviseleti szerveket.
(3)   A  szabályzatok  bevezető  rendelkezéseiben  utalni  kell  azokra  a  jogszabályi,  illetve
egyetemi  rendelkezésekre,  amelyek  felhatalmazása  alapján  kerül  sor  a  szabályzatok
kiadására.  Amennyiben  a  Szenátus  valamely  más  szervekkel  egyetértésben  alkot
szabályzatot, arra a bevezető részben utalni kell.
(4)   A szabályzattervezethez rövid összefoglalót kell készíteni, mely tartalmazza a szabályzat
rövid  tartalmi  összefoglalását,  előzményeit,  az  egyeztetési  kötelezettség  teljesítésére
vonatkozó nyilatkozatot.
(5)  A  szabályzat  hatálybalépésének  időpontját  úgy  kell  meghatározni,  hogy  kellő  idő
maradjon az alkalmazására való felkészülésre. A szabályzat a közzétételt megelőző időre
nem állapíthat meg kötelezettséget.
(6)   A  szabályzatban  rendelkezni  kell  annak  személyi  és  időbeli  hatályáról.  A  szabályzat  –
amennyiben  jogszabály  vagy  egyetemi  rendelkezés  másképpen  nem  rendelkezik  –  a
kihirdetés napján lép hatályba, amelyet az egyetemi főtitkár az elektronikusan megjelenő
Egyetemi Értesítőben – a Szenátus (módosító, elfogadó) határozata után 30 napon belül –
tesz közzé. A közzététel napja minősül kihirdetésnek. A közzététel napjával egyidejűleg
az egyetemi főtitkár biztosítja az Egyetem munkavállalói számára az Egyetem honlapján
a  szabályzat  hozzáférés  lehetőségét.  A  hatálybalépéssel  egyidejűleg  intézkedni  kell  a
hatályukat  vesztő  szabályzatokról,  illetve  az  esetleg  szükségessé  váló  átmeneti
rendelkezésekről.
(7)   A szabályzat átfogó módosítása esetén el kell végezni az egységes szerkezetbe foglalást.
(8)  A  jogi  és  igazgatási  igazgató  felelős  a  szabályzatok  véleményezéséért,  jogszabályokkal
történő összhangjának vizsgálatáért.

4. § (1) A Szenátus ülésére benyújtott írásos előterjesztésnek tartalmazni kell:
–  az előterjesztés szakmai indokait, előzményeit,
–  az előterjesztés főbb célkitűzéseit,
–  a várható gazdasági, költségvetési és szakmai hatásokat,
–  más előterjesztéshez, illetve döntéshez való kapcsolódását,
–  a fennmaradt vitás kérdések bemutatását,
–  ha szükséges, akkor rendelkeznie kell a korábbi határozat hatályon kívül helyezéséről
vagy módosításáról, valamint az átmeneti rendelkezésekről.

  84  A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

(2)   A  határozati  javaslatokat  röviden  és  egyértelműen  kell  megszövegezni  úgy,  hogy  az
előterjesztés/módosító javaslat tartalmát a jegyzőkönyv nélkül is értelmezni lehessen.
(3)  Az  előterjesztőnek  a  Szenátus  ülését  megelőzően  személyes  egyeztetés  útján  kell
megkísérelnie  a  döntés-előkészítő  testületek  ülését  követően  esetleg  még  fennmaradt
nézetkülönbségek tisztázását, és a viták lezárását.

Formai követelmények

5. §  (1)  A szabályzatok fedőlapján fel kell tüntetni:
–  a Szegedi Tudományegyetem elnevezést,
–  a szabályzat címét,
–  a határozatot hozó Szenátus ülésének sorszámát.
(2)   A  szabályzat  módosításakor  a  fedőlapon  fel  kell  tüntetni  a  módosítás  dátumát  is.  Az
átfogó módosítás után az egységes szerkezetben megjelölést is.
(3)   A  szabályzatok  nyilvántartását  az  egyetemi  főtitkár  végzi.  A  Szabályzat  elfogadását,
illetve  módosítását  követően  az  elektronikusan  megjelenő  Egyetemi  Értesítőben  történő
közzététellel  egy  időben  az  egyetemi  főtitkár  gondoskodik  a  honlapon  való
megjelentetésről is.
(4)  A határozat megjelölése tartalmazza a Szenátus megnevezésének rövidítését, a határozat
számát  arab  számmal,  az  ülés  sorszámát  római  számmal,  a  tanévet,  valamint  a
határozathozatal  dátumát  (hó,  nap).  Minta:  SZ-1-I/2005/2006.  (VI.12.)  A  határozatok
számozása tanévenként folyamatos számozással történik.

III. fejezet:
A szenátusülések előkészítési rendje

6. §  (1)  A Szenátus munkaterv alapján végzi tevékenységét.
(2)   A  munkaterv  tartalmazza  a  feladatok  meghatározásához,  végrehajtásához  szükséges
napirendeket, azok ütemezését.
(3)   A  Szenátus  ülésére  az  írásos  előterjesztést,  illetve  módosító  javaslatot  az  l.,  2.  sz.
függelékben foglaltak szerint kell benyújtani.
(4)  Mind  a  munkatervben  szereplő,  mind  a  munkatervben  nem  szereplő  előterjesztéseket
véleményeztetni kell a Szenátus illetékes bizottságával és a Dékáni Kollégiummal.
(5)  A  személyi  ügyek  előterjesztése  a  külön  szabályzatokban  foglalt  eljárásrend  szerint
történik.
(6)  Az  előterjesztések  bizottsági  véleményeztetési  kötelezettsége  alól  a  Dékáni  Kollégium
adhat felmentést.
(7)  Az előterjesztést az előterjesztő köteles egyeztetni.
(8)   Az  előterjesztőnek  a  papíralapú  és  elektronikus  adathordozókon  megírt  előterjesztését  a
Szenátus ülése előtt a Szenátus titkárához a Jogi és Igazgatási Igazgatóság útján legalább
15  nappal  korábban  kell  benyújtani  a  jelen  ügyrend  4.  §-a,  illetőleg  a  6.  §  (3)
bekezdésében  meghatározott  tartalommal,  különös  tekintettel  arra,  hogy  a  határozati
javaslatából az előterjesztés érdemi rendelkezésének tartalma tűnjön ki.
(9)   A  határidőben  benyújtott  előterjesztéseket  véleményezi  a  Dékáni  Kollégium.  Ennek
keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések Szenátus döntésre alkalmasságáról,
napirendre  vételéről,  illetőleg  a  további  egyeztetések,  valamint  az  előterjesztés
átdolgozásának,  kiegészítésének  szükségességéről.  Ha  a  Dékáni  Kollégium  ülésén  az
előterjesztéssel kapcsolatban – előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan –
jelentősebb  új  elem  merülne  fel  a  Dékáni  Kollégium  leveheti  az  előterjesztést  a
napirendről.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
85

(10) A Szenátus titkára az előterjesztéseket a Szenátus ülése előtt legalább 5 nappal, rendkívüli
Szenátus  ülés  esetén  pedig  legalább  2  munkanappal  korábban  elektronikus  úton  küldi
meg a Szenátus tagjainak és a meghívottaknak.
(11)  Az  előterjesztésekhez  kapcsolódó  írásos,  szövegszerű  módosító  javaslatokat  legalább  3
nappal a Szenátus ülése előtt be kell nyújtani a – 6. § (3) bekezdésének megfelelő módon
– a Jogi és Igazgatási Igazgatóság útján a Szenátus titkárához, melyet a Szenátus titkára
megküld a Szenátus tagjainak.
(12)  A  Szenátus  ülésén  szóbeli  módosító  javaslatokat  csak  a  Szenátus  egyszerű  többségi
egyetértésével lehet tárgyalni.
IV. fejezet:
A szenátusülések menete
7. §  (1)  A Szenátus elnöke a rektor. Az ülést az elnök nyitja meg, vezeti és rekeszti be.
(2)  Az ülés megnyitását követően meg kell választani a jegyzőkönyv-hitelesítőket, melyről a
jelenlévők  egyszerű  többséggel  határoznak.  Ezt  követően  az  elnök  bejelenti  azok
személyét, akik az ülésről távolmaradtak és, hogy kimentették-e magukat, illetve, hogy a
távolmaradt  tanácstagot  ki  helyettesíti.  Ezt  követően  az  elnök  ellenőrzi  a  létszámot  és
megállapítja, hogy a Szenátus határozatképes-e.
(3)  A tag akadályoztatása esetén köteles helyettesítése érdekében megfelelő időben eljárni.
(4)  Ha valamelyik választott tag három egymást követő alkalommal előzetes kimentés nélkül
távol  marad,  a  rektor  kezdeményezheti  a  tag  felmentését.  A  felmentés  tárgyában  a
Szenátus minősített többséggel határoz.
(5)  A Szenátus határozatképes, ha ülésén tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van.
(6)  Ha  a  Szenátus  határozatképtelen,  2–8  nappal  későbbi  időpontra  új  szenátusülést  kell
össze- hívni, amely a sikertelenül összehívott szenátusülés napirendjére előzetesen felvett
kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

8. §  (1)  Az ülés elnöke
a)  megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet,
b)  vezeti és összefoglalja a vitát,
c)  ügyel az ülés rendjére,
d)  elrendeli a szavazást és kihirdeti annak eredményét,
e)  szükség esetén az ülést elhalaszthatja vagy azt berekeszti.

9. §  (1)   A  határozatképes  Szenátus  határozatait  általában  az  ülésen  jelen  lévő  tagok  több  mint


felének egyetértő szavazatával (egyszerű többség) hozza.
(2)  A  Szenátus  valamennyi  tagjának  egyhangú  szavazatával  hozhatja  meg  a  fenntartó  által
írásban közölt kifogásba ütköző döntést.
(3)   A  szavazástól  lehet  tartózkodni,  lehet  nem  szavazni  (a  szavazócédulát  nem  leadni,  a
szavazó gombot nem megnyomni stb.).
(4)  Az  érvénytelen  szavazatok  és  a  nem  szavazók  számát  csak  annyiban  kell  figyelembe
venni,  hogy  eredményes  szavazáshoz  az  érvényes  „igen”,  „nem”,  „tartózkodom”  és
érvénytelen  szavazatok  együttes  száma  nem  lehet  kevesebb  a  határozathozatalhoz
szükséges létszámnál.

10. § (1)   A Szenátus általában nyílt szavazással szavaz, kivéve a személyi ügyeket, továbbá azt  az


esetet, ha a Szenátus jelen lévő tagjainak több mint ötven százaléka titkos szavazást kér.
(2)  Személyi ügyekre vonatkozó külön rendelkezések:
a)  Egyszerű  többség  szükséges  személyi  kérdésekben,  ha  a  szenátus  véleményezési,
javaslattételi és rangsorolási jogkört gyakorol.
b)  Ha  választás  során  az  egyszerű  többséget  egyik  jelölt  sem  nyeri  el,  a  két  legtöbb
szavazatot kapott jelölt között új választást kell elrendelni.

  86  A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

c)  Választás során a Szenátus ülésein csoportos szavazólap nem alkalmazható.
d)  Titkos szavazás során személyi kérdésekben csak igennel vagy nemmel lehet szavazni.
(3)  A nyílt szavazás:
a)  A nyílt szavazás számlálógép alkalmazásával történik.
b)  Amennyiben  bármely  szenátustag  indítványozza,  kézfelemeléssel  történő  szavazást
kell  elrendelni.  A  szavazatokat  az  elnök  számolja  össze.  Ebben  az  esetben  a
hangfelvétel és a jegyzőkönyv az elnök összefoglaló megállapítását tartalmazza.
(4)  Titkos szavazás:
a)  A titkos szavazás számlálógép alkalmazásával történik.
b)  Amennyiben  bármely  szenátustag  indítványozza,  a  titkos  szavazást  szavazócédulák
alkalmazásával  kell  elrendelni.  Ebben  az  esetben  az  elnök  3  tagú  szavazatszámláló
bizottságot jelöl ki.
c)  Amennyiben  valamely  szenátustag  ezt  a  helyszínen  kéri,  a  szavazatokat  másik
bizottsággal újra össze kell számoltatni. A szavazócédulákat a szavazás után azonnal
meg kell semmisíteni.
d)  Érvénytelen  az  a  szavazat,  amelyből  nem  állapítható  meg  egyértelműen  leadójának
véleménye az adott kérdésben.
(5)  Név  szerinti szavazás  is  elrendelhető,  ha  azt  a  Szenátus  bármely  tagjának  indítványára  a
Szenátus minősített többségű szavazással támogatja. Ekkor a Szenátus tagjai abc-szerinti
sorrendben,  nevük  elhangzása  után  „igen”,  „nem”,  „tartózkodom”  kijelentéssel
szavaznak. Személyi ügyekben név szerinti szavazás nem kérhető.
(6)  Név szerinti szavazásnál a szavazatokat külön névsoron kell feltüntetni. A hitelesített ívet
a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7)  Név szerinti szavazás csak nyílt szavazással eldönthető kérdésben indítványozható.
(8)  Szavazni csak személyesen lehet. Távollevő személy szavazatát írásban nem adhatja le.
(9)  A  Szenátus  zárt  ülést  rendelhet  el,  ha  azt  az  Egyetem  oktatási,  tudományos  kutatási,
gazdasági  érdeke,  a  személyiségi  jogok  védelme  vagy  a  szolgálati  titok  megőrzése
indokolja.  Ebben  az  esetben  az  ülésről  készült  hangfelvétel  és  jegyzőkönyv  vonatkozó
részét  a bizalmas ügykezelés szabályai szerint kell megőrizni. A zárt ülésen a Szenátus
tagjain, az állandó meghívottakon és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem lehet jelen. E
rendelkezés  alól – indítvány esetén – a Szenátus külön határozattal kivételt tehet.

11. § (1)  A  Szenátus  tagja  a  szenátus  ülésén  az  egyetem  vezetőihez  az  egyetem  életét  érintő

bármely  kérdésben,  írásban  vagy  szóban  kérdést  intézhet.  A  kérdésre  az  annak  tárgya

szerint  illetékes  vezető  lehetőleg  még  a  szenátusülésen  szóban,  de  legkésőbb  30  napon

belül írásban köteles választ adni, amelyet a szenátus minden tagjának meg kell küldeni.
(2)  A  választott  szenátustag  bármelyik  választója  által  írásban  átadott  közérdekű  témát
tartalmazó  anyagot  köteles  megtárgyalásra  a  Szenátus  elé  terjeszteni.  A  Szenátus
azonban  dönthet  úgy,  hogy  az  anyagot  illetékes  bizottság  vagy  egyetemi  tisztségviselő
elé utalja.
(3)  Az  elnök  valamennyi  napirendi  ponton  szereplő  kérdésben  köteles  a  hozzászólás  jogát
megadni.  Dönthet  azonban  úgy,  hogy  előbb  a  kérdések,  utóbb  a  hozzászólások
hangozzanak el.
(4)  A felszólalásra jelentkezettek közül a felszólalási jog az előbb jelentkezettet illeti meg.
(5)  Ha  a  Szenátus  egyetlen  tagja  sem  emel  kifogást,  az  elnök  felszólalási  jogot  adhat
szavazati  vagy  tanácskozási  joggal  nem  rendelkező  jelenlevőnek  is.  Kifogás  esetén  a
Szenátus nyílt szavazással dönt.
(6)  A Szenátus  –  bármely  tag indítványára  –  a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. Az
indítványról a szenátus szavazással dönt.
(7)  Amennyiben  a  felszólaló  a  tárgytól  eltér,  erre  az  elnök  figyelmeztetheti,  ismételt
felszólítást követően, újabb felszólítás helyett az elnök az adott személytől megvonhatja a
szót.

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
87

(8)  Bármely  szavazást  igénylő  kérdésben  a  Szenátus  jelenlévő  tagjai  egyharmadának
indítványára  az  elnök  köteles  legalább  tíz,  legfeljebb  harmincperces  tanácskozási
szünetet elrendelni.
(9)  Az  ülés  rendjének  megzavarása  esetén  az  elnök  a  hallgatóság  tagjait  az  ülésteremből
kiutasíthatja.  Ha  a  felhívottak  a  felszólításnak  nem  tesznek  eleget,  az  elnök  az  ülést
felfüggesztheti vagy általa meghatározott időpontra – legkésőbb 8 napon belülre – az ülés
folytatását elhalaszthatja.
(10)  Az előterjesztő vagy az elnök javasolhatja a napirendi pont elnapolását. Erről a Szenátus
vita nélkül határoz.
(11)  Amennyiben  az  eredeti  indítványhoz  képest  módosító  indítvány  érkezik,  először  az
eredeti  indítványt  kell  szavazásra  feltenni.  Több  módosító  indítvány  esetén  a  módosító
indítványok feletti szavazás sorrendjét az elnök  határozza meg. Amennyiben az eredeti
indítvány  a  szükséges  többséget  megkapta,  a  módosító  indítványt  nem  kell  szavazásra
feltenni.  Több  módosító  indítvány  esetén  a  szavazást  addig  kell  folytatni,  amíg
valamelyik  a  szükséges  többséget  meg  nem  kapta,  vagy  valamennyi  módosító
indítványról nem szavaztak.
(12)  Ha a határozati javaslathoz, indítványhoz további felszólaló nem jelentkezett, az elnök a
vitát  lezárja  és  szavazást  rendel  el.  Amennyiben  a  vita  elhúzódik,  parttalanná  válik,  az
elnök, illetve a jelenlévők egyharmada indítványozhatja a vita lezárását. Erről a Szenátus
vita nélkül határoz.

12. § (1)   A Szenátus üléséről egyidejűleg hangfelvétel és összefoglaló írásos jegyzőkönyv készül.


A szenátustag kérésére hozzászólását szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
(2)  Bármelyik szenátustag kérheti különvéleményének jegyzőkönyvbe foglalását.
(3)  A szenátusülésre meghívott személy kérheti álláspontjának és indoklásának jegyzőkönyvi
rögzítését.
(4)  A  jegyzőkönyvhöz  csatolni  kell  a  beterjesztést,  a  hozzá  kapcsolódó  írásos  kiegészítést,
módosítást és az esetleges különvéleményt.
(5)  A jegyzőkönyvet nyolc munkanapon belül el kell készíteni, és hitelesíteni kell.
(6)  Amennyiben  a  hitelesítők  a  jegyzőkönyv  hitelesítését  az  anyag  ellenőrizhetetlensége
miatt  megtagadják,  a  vitatott  részt  a  következő  ülésen  újra  kell  tárgyalni,  illetve
rendkívüli, hitelesítő ülést kell összehívni.
(7)  A jegyzőkönyv elfogadottnak tekintendő, ha:
- az elnök és a két hitelesítő kézjegyével látta el, és
- az írásba foglalási határidő leteltét követő egy héten belül az ülésen részt vevők részéről
írásos kifogás nem érkezett.

V. fejezet:
Záró rendelkezések

13. § (1)   A szenátusülésről  felvett  jegyzőkönyv egy példányát  az SZTE Klebelsberg Könyvtár  és
Levéltár  őrzi;  abba  az  egyetemmel  foglalkoztatotti  és  hallgatói  jogviszonyban  álló
személyeknek betekintési joguk van. Ülésének határozatait a szenátus az elektronikusan
megjelenő  Egyetemi  Értesítőben  hirdeti  ki  –  feltüntetve  a  szavazati  arányokat  is.
Egyebekben  az  előterjesztések,  jegyzőkönyvek  és  határozatok  megismerésére  irányuló
kérelmet a rektorhoz írásban kell benyújtani, a kérelmet 30 napon belül kell elbírálni.
(2)  A hangfelvételt 1 évig meg kell őrizni. Az írásos jegyzőkönyvek nem selejtezhetők.
(3)  A Szenátus határozatait évenként újra kezdett folyamatos sorszámozással kell ellátni.

88 A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend

1. sz. függelék
Előterjesztő neve és beosztása Szervezeti egység
Előterjesztés
A Szenátus ….…………… ülésére

Az előterjesztés címe:

1.
Szakmai indokai, előzményei (helyzetfelmérés, tényfeltárás)
2.
Az előterjesztés főbb célkitűzései
(A javasolt megoldás, az elrendelő célok meghatározása)
3.
A várható gazdasági, költségvetési és szakmai hatások
4.
A koordináció eredménye
(A közreműködők, véleményezők álláspontjának ismertetése.)
5.
Kapcsolódás más előterjesztéshez
(A korábban elfogadott Szenátusi határozatokkal, szabályzatokkal való kapcsolódás.)
6.
Határozati javaslat:

(A határozati javaslat rövid, egyértelmű megszövegezése)
7.
(Ha szükséges, akkor a korábbi határozat hatályon kívül helyezése vagy módosítása, esetleges
átmeneti rendelkezések)

Szeged,

előterjesztő(k)

Az előterjesztést véleményezte:

A Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata Szervezeti és Működési Rend
89

2. sz. függelék
Módosító javaslat

A Szenátus 2006. .…………..-i ülésére ………………..….. által előterjesztett ……… napirend hatá-
rozati javaslathoz az alábbi

módosító javaslatot

terjesztjük elő/terjesztem elő:

1. Az előterjesztés módosításának indokolása:

2. A módosított határozati javaslat pontos szövege.

Szeged,

………………………………. A módosító javaslat benyújtója