TERRA - B KERESKEDELMI ÉS MŰSZAKI SZOLGÁLTATÓ BT.
VERŐCE, RÁKÓCZI ÚT 44. T: 27/350-321 06-70/6738008 e-mail: [email protected]
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS
ÉS
GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
ALSÓGÖD, DUNAPARTI SPORTHÁZ
BŐVÍTÉSÉNEK TERVEZÉSÉHEZ
1. MEGBÍZÁS
Tárgyi talajvizsgálati jelentés elkészítésére vonatkozó vállalkozási szerződést az
TERRA-B Bt. a Gödi Sportegyesülettel
(2131 Göd, Sporttelep) kötötte meg.
A szerződés teljesítésével kapcsolatban, műszaki tekintetben a tervező TERRA-B
Bt. Vakli Gábor építész tervezővel és Szikora Miklós statikus tervezővel állt
kapcsolatban.
Az elfogadott műszaki ajánlat alapján összeállított Vállalkozási Szerződésnek
megfelelően elkészítettük az MSZ EN 1997-1 és MSZ EN 1997-2 tartalmi
követelményeinek megfelelő Talajvizsgálati Jelentést és Geotechnikai Tervezési
Adatszolgáltatást.
2. A VIZSGÁLAT TÁRGYA; TERVEZÉSI ADATOK
A Gödi SE. kajak - kenu szakosztályának meglévő Sportháza az 1990-es évek
második felében épült. A 9,0x12,9 m alapterületű, egyszintes épület bővítését a
D-i végfalhoz csatlakozó, 6,0x9,0 m alapterületű kétszintes épületrész
hozzáépítésével tervezik bővíteni. A meglévő, csatlakozó végfalat kibontva,
szoliter pillért építenek. Ugyanakkor a meglévő épületrész tetőterének átépítését
is tervezik.
A Talajvizsgálati Jelentés elkészítéséhez rendelkezésre állt az építési
engedélyezési tervdokumentáció (Készítette: Vakli Gábor okl. építészmérnök,
É2 13-407), valamint Szikora Miklós statikus tervező szóbeli adatszolgáltatása.
1. ábra
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
2/12
A bővítmény a meglévő épületrésszel egyezően 30-as Porotherm tégla falazattal,
monolit vb. födémekkel készül, nyeregtetős kialakítással.
A meglévő épület a rendelkezésre álló eredeti alapozási terv szerint talajcserés
síkalapozással (sávalapokkal) épült. Az alapozási terv a rendezett terepszinttől
számított -0,70 m egységes alapozási síkot és 0,50 m talajcsere vastagságot
tartalmazott. Az információk szerint az alapozás talajmechanikai művezetéssel
készült a lokális alapozási adottságok figyelembe vétele érdekében, ezért a
tervezettől eltérő talajcsere vastagság valószínűsíthető.
Az engedélyezési tervfázisban az építés engedélyezési tervdokumentáció
részeként készül jelen Talajvizsgálati Jelentés és Geotechnikai Tervezési
Adatszolgáltatás abból a célból, hogy talajfeltárás és laboratóriumi vizsgálatok
alapján meghatározza a tervezési terület geotechnikai adottságait és adatokat
adjon a tervezőknek.
2. A TERVEZÉSI TERÜLETRŐL SZERZETT KORÁBBI GEOTECHNIKAI
TAPASZTALATOK
A meglévő Sportház tervezéséhez készült geotechnikai szakvélemény:
„Általános geotechnikai szakvélemény az Alsógöd, Dunaparti Sportház
tervezéséhez”.
Készítette: Lipowsky Rudolf okl. mérnök, alapozási szakmérnök, 1996.07.16.
E geotechnikai vizsgálat során készített nyílt feltárások adatait, valamint az
alapozásra vonatkozó megállapításokat és javaslatokat jelen Talajvizsgálati
Jelentéshez felhasználtuk.
Ezen kívül a területre korábban készített szakvélemények nem ismertek.
3. HELYSZÍNI VISZONYOK
A Gödi SE. Sportháza közvetlenül a Duna partján a gödi magaspart lábánál
helyezkedik el, a csónakháztól kb. 15 m távolságban.
Az épület alatt és környezetében részben a felszíni és rétegvizek rendezése és
elvezetése során, részben a beépítéssel egy időben terepfeltöltés készült,
többnyire helyi folyóvízi üledékből, vagy a magaspart eróziójából származó
anyagból. A változó parti erózió miatt az eredeti terepfelszín egyenetlen volt,
ezért valószínűsíthető a változó vastagságú feltöltés. Ezt igazolták az említett
archív vizsgálat adatai is.
A Sportház mögötti magaspart szakaszon – más területrészekhez hasonlóan -
forrás jellegű, állandó vízkilépések tapasztalhatók, melyek vízhozama a
mindenkori csapadékviszonyok függvénye. A meglévő épület DK-i sarkánál a
vizeket összegyűjtő akna és burkolt árok épült. Az aknában összegyűlt vizet az
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
3/12
épület D-i falával párhuzamos Ø 60 cm-es beton csatorna vezeti le a Duna
irányába. Az akna és a kifolyó nyílás szintjei a tervezés rendszerében:
akna fenékszintje:
-2,61 m (47,39 m relatív
cső kitorkolás folyásfenék:
-3,13 m (46,87 m relatív)
cső teteje
-2,53 m (47,47 m relatív)
A bemért és megszerkesztett hossz-szelvény
(GT-4. rajz) szerint a vezeték
esése a teljes hosszon 52 cm. Ez azt jelenti, hogy a meglévő épület K-i oldalán a
vezeték tetőszintje kb. -2,0 m szinten, az épület Ny-i sarkánál kb. -2,3 m szinten
van.
1. fotó
A talajcserés síkalapozással épült meglévő épületen alapozási hibákra
visszavezethető épületkárok nem tapasztalhatók annak ellenére, hogy
megépítése óta a dunai árvizek szintje többször meghaladta a padlószintet; a
mértékadónak tekinthető 2013. évi árvízszint annál kb. 80 cm-rel magasabb
szinten volt.
Az épület megépítése óta szinte évente bekövetkezett árvízi elöntés nem okozott
szerkezeti károkat. Ez annak is köszönhető, hogy az épület folyó felőli oldalán a
parti rézsűt terméskő burkolat védi.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
4/12
2. fotó
A tervezett bővítmény DK-i sarkán egy kivágott idős nyárfa megmaradt tönkjének és
gyökérzetének kiemelése a vizsgálat idején folyamatban volt.
(2. fotó)
4.
TALAJRÉTEGZŐDÉS; LABORVIZSGÁLATOK
A meglévő épület alatti talajrétegződés Lipowsky Rudolf által készített
szakvélemény adatai alapján ismertek. A mellékelt
GT-1 jelű helyszínrajzi
vázlaton feltüntetett 4 helyen készült nyílt feltárás 1996-ban. Azok alapján
megállapítható volt, hogy a talajrétegződés erősen heterogén, mind a rétegek
anyaga, mind vastagsága és kiterjedése tekintetében. Az általában vastag
feltöltés a korábbi tereprendezések révén alakult ki.
A 4 archív nyílt feltárás (akna) közül a 3Nyf és a 4Nyf jelűek a tervezett épület
bővítés kontúrján belül esnek; az azokban feltárt talajrétegződés:
3Nyf
(terep: 49,1 m rel.)
0,0 – 0,5 m
homok feltöltés
(saMg)
0,5 – (1,4 m)
sárga, kavicsszórványos homok (grSa)
4Nyf
(terep: 448,7 m rel.)
0,0 – (1,3 m)
sárga, homokos kavics feltöltés (sagrMg)
A DK-i sarok alatti rétegződés a fa kiemelt tönkjének gödrében volt
megállapítható, az 5Nyf-nek jelölt feltárásban:
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
5/12
5Nyf
(terep: 49,85 m rel.)
0,0 – 1,0 m törmelékes, humuszos, kavicsos homok feltöltés
(sagrMg)
1,0 – (1,4 m) szerves anyag tartalmú homokos kavics feltöltés
(grSaMg) homokos agyag (saCl) lencsékkel
3. és 4. fotók A feltöltés heterogén anyaga az 5Nyf jelű feltárásban
A bővítmény D-i végfalánál előirányzott fúrás meghiúsult, mert két helyen is
megkísérelve a tömör homokos kavics feltöltésben, vagy termett kavicsban 0,5,
elletve 0,8 m mélyen rendre elakadtak.
A
talajmechanikai laboratóriumi vizsgálatokat a MÉLYÉPÍTŐ LABOR KFT.
(1151 Budapest, Visonta u.1.) készítette, a laboratóriumi vizsgálati
jegyzőkönyveken megjelölt szabványok szerint. A talajok azonosítása és
osztályozása az MSZE EN ISO 14688-1:2003 és 14688-2:2003, valamint az
MSZ 14043-2:2006 szabványok alapján történt.
A vizsgálat alá vett talajminták laboratóriumi vizsgálati eredményeinek
értéktartományai:
Homokos kavics feltöltés (sagrMg) Szerves anyag tartalmú
természetes víztartalom
13,6 %
kavicstartalom
66,9 %
homoktartalom
29,5 %
iszaptartalom
3,6%
agyagtartalom
0 %
hatékony szemcseátmérő /D10/
0,296 mm
/D60/
6,447 mm
/D30/
1,610 mm
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
6/12
egyenlőtlenségi mutató /Cu/ 21,78
görbületi mutató /Cc/
1,36
szerves anyag tartalom /Iom/ 4,2 %
Homokos agyag lencse a feltöltésben (saclMg))
természetes víztartalom /w/
28,0 %
sodrási határ /wp/
23 %
folyási határ /wL/
49 %
plasztikus index /Ip/
26 %
(közepes agyag)
konzisztencia index /Ic/
0,8
folyóssági index /IL/
0,2
A laboratóriumi vizsgálati eredményeket az
1. melléklet tartalmazza.
5.
TALAJVÍZHELYZET
Sem az archív, sem az új feltárás nem észlelt talajvizet, ugyanis a talajvíz
helyzetét a Duna mindenkori vízállása határozza meg. Meghatározó lehet még
a magaspart felől kiáramló rétegvíz és a felszíni víz, amelyek a mindenkori
csapadék viszonyoktól függenek.
6.
A GEOTECHNIKAI ADOTTSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA
6.1
Talajrétegződési adottságok:
Az archív és új feltárások adatai alapján megállapítható, hogy a
talajrétegződés erősen heterogén mind a rétegek anyaga, mind vastagsága és
kiterjedése tekintetében. Az alapozási szempontból érdekes felső talajzónát
változó, de többnyire szemcsés anyagú, konszolidált állapotúnak
valószínűsített feltöltés alkotja. Ezek a nem természetes településű talajok
alapozásra közvetlenül nem vehetők igénybe.
Kedvezőtlen adottság, hogy az épület csatlakozás vonala közelében, a
rétegvíz levezető csatorna nyomvonalában korábban 2,5-3,0 m mélységű,
nem ismert módon visszatöltött munkaárok volt. Ebben a sávban a feltöltés
lokálisan vastagabb, mint máshol, az épület bővítmény területe alatt.
6.2
A meglévő, csatlakozó épület alapozási adottságai
A meglévő épületrész alapozásának szintje a csatlakozás vonalában pontosan
nem ismert. Az azonban tudható, hogy a tervezés alapját lépező geotechnikai
szakvélemény javaslata alapján talajcserés síkalapozást alkalmaztak, melynek
irányelveit Lipowsky Rudolf geotechnikai tervező szakvéleményében az
alábbiak szerint adta meg.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
7/12
2. ábra
Jelen geotechnikai vizsgálat keretei belül a költség csökkentés érdekében
nem készültek alapfeltárások a csatlakozás vonalában. Az ábra szerinti
intenciók alapján az alapozási sík a csatlakozás vonalában nagy
valószínűséggel azonosan, -1,50 m (48,50) szinten van, a talajcsere réteg
alsó szintje -2,0 m (48,0) szinten lehet. A talajcserét azonban ideiglenes
jelleggel nem volt célszerű megbontani az alaptest alatt. Ebből a
megfontolásból kiindulva
a meglévő épület alapozási viszonyait a
csatlakozás vonalában a kivitelezés során, közös geotechnikai és
statikus művezetéssel lehet és kell meghatározni.
6.3
Geotechnikai kategória
A tervezett létesítmény az MSZ EN 1997-1:2006 szerint az
1. geotechnikai
kategóriába sorolható.
6.4
Szeizmikus adottságok
A terület az MSZ EN 1998-1 (EUROCODE 8.) szerint a 3. földrengési zónában
van, ahol a maximális horizontális gyorsulás értéke: agR= 0,12
agR= 0,12 x g, azaz
agR= 0,12 x 9,81
=1,17 m/s2
Helyi talajkategória besorolás a szabvány táblázata alapján:
„C” típus
Az átlagos nyíróhullám sebességet erre a talaj típusra νs30=180-360 m/s
értékek között adja meg a szabvány táblázata.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
8/12
7.
ALAPOZÁSI JAVASLAT
7.1
Alkalmazható alapozási mód
Az épület bővítmény alapozását a meglévő alapozással összhangban kell
kialakítani, figyelembe véve minden helyszíni körülményt. Ennek érdekében
az alapozás kivitelezési munkák első lépéseként – a terasz elbontása és a
kivágott fa gyökereinek maradéktalan eltávolítása után - a meglévő épület
alapozási viszonyait a csatlakozás vonalában közös geotechnikai és statikus
művezetéssel lehet és kell meghatározni. Legalább két helyen feltárásban
meg kell határozni a meglévő szerkezet alapozási síkját és a meglévő
talajcsere réteg alsó szintjét, vastagságát. Ennek pontos ismeretében, a
vezeték helyzetének figyelembe vételével adható meg a csatlakozó új
alapozás szintje és módja.
Előirányzatként
talajcserével kombinált lemezalapozás alkalmazása
javasolt az alábbiak szerint:
Vb. alaplemez
A terhelési igénybevételekre, esetleges süllyedéskülönbségekre nagy
biztonsággal kell méretezve, úgy, hogy az alatta ébredő feszültség ne
haladja meg a talajcsere felszínére megengedett σ=200 kN/m2
értéket.
Előzetesen becsült lemez vastagság: 30 cm, alsó síkja: -0,30 m.
Talajcsere réteg
Javasolt vastagsága 70 cm, tekintettel az alatta lévő feltöltés
nagymértékű heterogenitására.
Előirányzott alsó síkja: -1,00 m, de a kivitelezés során feltárt
rétegződési adottságok ismeretében művezetéssel határozható meg,
ezért eltérő talajcsere vastagságok adódhatnak. A talajcsere alsó
síkján σ=150 kN/m2–nél nagyobb feszültség ne adódjon át a
feltöltésre.
A talajcsere javasolt alsó síkja 1,0, illetve 1,3 m-rel van magasabban, mint a
vezeték felső szintje. Ez azt jelenti, hogy nem kerül megbontásra a vezeték
munkaárkába évtizedekkel ezelőtt visszatöltött, már konszolidált állapotú
feltöltés. Az épület terheléséből származó feszültségek ismeretében statikai
számításokkal ellenőrizni kell, hogy a vezeték felső szintjére jutó feszültségek
megengedhetők-e.
A meglévő végfal vonalában tervezett szoliter pillérek fentiektől szükség
szerűen eltérő alapozási módját és szintjét közös geotechnikus és statikus
művezetéssel lehet és kell meghatározni.
7.2
A talajcsere tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos követelmények
A bővítménynél a meglévővel azonos módon kell beépíteni a lemezalap alá a
talajcserét Lipowsky Rudolf geotechnikai tervező szakvéleményében
megadott, itt megismételt és kiegészített követelményeket betartva:
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
9/12
- A talajcsere alatti tükröt teljes mértékben meg kell tisztítani, a durva tégla
törmeléket, fa gyökereket el kell távolítani!
- A talajcsere réteg beépítése előtt a kialakított tükröt intenzíven tömöríteni
kell, mert csak abban az esetben tölti be a talajcsere a kívánt szerepet
(feszültség elosztás, süllyedés csökkentés). Szabály szerint a tömörítés
követelménye Trr=95 % relatív tömörség elérése.
- A talajcsere szélességi méreteinek meghatározásakor 60°-os feszültség
terjedési szöget kell figyelembe venni. (Lásd 2. ábra!)
- A talajcsere építést a legmélyebben lévő szinten kell kezdeni.
- A talajcserét homokos kavicsból kell készíteni, amelynek szemszerkezete
és összetétele megfelel a cseretalaj kritériumának:
· legnagyobb szemnagysága ne haladja meg a 75 mm-t, és legfeljebb
3 % eshet át a 0,063 mm-es szitán,
· egyenlőtlenségi mutatója Cu > 7,0,
· nem tartalmazhat a minták átlagát tekintve 0,5 %-nál nagyobb
mennyiségben szerves alkotórészeket,
· maximális száraz térfogatsúlya ρdmax > 1,75 t/m3
· beépítés kori víztartalma az optimális tömörítési víztartalom alatti
4%-os tartományban legyen.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a fa tönk munkagödöréből
kitermelt és a területen deponált homokos kavics feltöltésből
származik, humuszos anyaggal szennyezett, heterogén összetételű,
cseretalajként nem javasolt a beépítése.
Cseretalajként felhasználható jól tömöríthető egyéb szemcsés anyag is,
pld. bányakavics, murva, zúzott kő, stb.)
- A talajcsere tömörségének biztosítása érdekében a javasolt 70 cm vastag
talajcsere réteget 3 rétegben kell felhordani, rétegenként terítve és
tömörítve Trr=95 % relatív tömörség eléréséig.
- A talajcsere anyagában fagyott rögök, jég nem kerülhet, ezért minden
körülmények között fagymentes időszakra kell ütemezni a kivitelezést.
7.3
Az alapozás tervezés során figyelembe veendő, mértékadónak tekinthető
talajfizikai jellemző értékek:
természetes
súrlódási
összenyomó
kohézió
-
Talajréteg
térfogatsűrűség
szög
dási modulus
c kN/m2)
g
(t/m3)
φ (°)
Es (MN/m2)
törmelékes, kavicsos
homok feltöltés
1,70
30
0
-
homokos kavics
feltöltés
1,80
32
0
30
homokos agyag lencse
1,90
18
60
8
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
10/12
A
karakterisztikus értékek és
a tervezési értékek az MSZ EN 1997-1:2006
szerint határozhatók meg.
7.4
Az évente jelentkező dunai árvíz, különösen annak visszahúzódása során a
szemcsés altalajban, így a talajcserében is szemcse kimosódást okozhat.
Ennek elkerülése érdekében a Duna felőli oldalon a talajcsere munkaárka
oldalfalán geotextilia „bélelés” elhelyezésével lehet magakadályozni a finom
szemcsék kimosódását.
7.5
Szerkezeti követelmények
Az új épület szerkezetét a lehető legnagyobb mértékben merevíteni kell; a régi
és új épületrészek között teljes dilatációt kell kialakítani.
8.
ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ MEGÁLLAPÍTÁSOK ÉS JAVASLATOK
8.1
A bővítmény D-i oldalán tervezett teraszt terméskő burkolatú rézsűvel kell
lezárni, mert az árvíz esetén védelmet nyújt az alaplemez alatti talajcsere
anyagának kimosódásával szemben.
8
.2
Az alapozással érintett rétegek kézi fejtés szempontjából a III-IV. fejtési
osztályba sorolhatók.
8.3
Az alapozási munkáknál geotechnikus művezetés indokolt.
Verőce, 2014. április 04.
Bogár Sándor
okl. geológus
felelős geotechn. tervező
GT-T, GT-Sz 13-2968
Mellékletek:
1. melléklet Laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek
2. melléklet Rajzmellékletek
GT-1
Helyszínrajzi vázlat
M=1:100
GT-2
Rétegszelvény A – A
H=1:100 M=1:100
GT-3
Rétegszelvény B – B
H=1:100 M=1:100
GT-4
Rétegvíz csatorna hossz-szelvénye H=1:100 M=1:100
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
11/12
1. MELLÉKLET
LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
12/12
2. MELLÉKLET
RAJZMELLÉKLETEK
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS és GEOTECHNIKAI TERVEZÉSI ADATSZOLGÁLTATÁS
Alsógöd, Dunaparti Sportház bővítésének tervezéséhez
