1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I./2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 20 935 9889
EG-30082022-03
Budapest, 2022. augusztus 30.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Melkovics Tamás műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló alkotóval. Ezt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges forrásai
a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól kapott dokumentáció és az alkotónál lefolytatott szemle volt. A szemlét 2022. augusztus
24-én folytattam le, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és az alkotó. A szemlén a műveket megvizsgáltuk, a
szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Melkovics Tamás (Székesfehérvár, 1987) a harmincas éveiben járó új szobrászgeneráció egyik legtehetségesebb
képviselője, aki munkáiban a klasszikus szobrászati nyersanyagok profi megmunkálását a digitális létezés hálózatiságának
mai kérdéseivel ötvözi. Alkotásaira nem a jelenségek ábrázolása, konvencióinak követése, absztrakciója vagy valamilyen
elgondolás jegyében történő konceptuális meghaladása jellemző; installációi, szobrai és grafikái inkább azt a folyamatos
mozgást, állandó változást, több irányba burjánzó növekedést érzékeltetik, mely az élet alapvető tulajdonságaként írható le,
mikro- és makroszinten egyaránt.
2017-es
Növekvő rendszerek című kiállítását követően Melkovics modulokból felépülő struktúrákkal kísérletezett. Előbb
egy olyan formacsaládból, illetve szerszámokból álló együttest készített, amely egy adott formarendet reprodukált. Ebből
született meg a dunaújvárosi Acélszobrászati Alkotótelepen a rozsdás vasöntvényekből álló
Szimbólumok című sorozat a
maga tömör, ikonikusan egyszerű alkotásaival. A sorozat öt, emotikonszerű alapelemből áll: egy mutatóujját feltartó,
sematizált jobbkézből, egy art decós fejből, egy tárolóedényként nyitható almából, egy szálkás, ágaira lecsupaszított
absztrakt fából és egy univerzális cseppből. A művek megsokszorozott kombinációiból Melkovics olyan variábilis rendszert
épített, ami egyszerre idézi meg a Chomsky-féle generatív grammatikát, a LEGO játékkészletek moduljait, az algoritmusok
elvont kódsorait és az emotikonok szimbólumtárát. Ugyanakkor a nehéz vasszobrok totemszerű, ősi relikviáknak tűnnek.
Melkovics 2019 óta kibomló szobrászi munkái a 3D printerrel nyomtatott ismétlődés, a felcserélhetőség és a hálózati
létezés filozófiai kérdéseit feszegetik. Szobrászati formakészlettel való kísérletezése során olyan moduláris alakzatokat
keres, amelyek jól alkalmazhatók összetettebb kompozíciókban is. A modulok összeillesztésével egy lineárisan növekvő,
számos elágazással és visszacsatolással rendelkező, a végtelen lehetőségét hordozó komplex rendszert alakít ki. A nyitott
műként működő absztrakt plasztikák monumentális, akár köztéri formában is alkalmazható koncepció alapján készülnek.
Az új program prototípusa, a 2020-as
Blue Kit egymásra ragasztott, csiszolt MDF-lemezekből készült. A felfelé törő,
organikusan egymásba kulcsolódó, antropomorf-biomorf alakzatokat Melkovics többféleképpen összeépíthető, mágnessel
illeszkedő modulokból építette fel: Y vagy X formában elágazó csomópontokból, közbülső elemekből és záró
csúcsidomokból. A nyitott plasztikák lehetővé teszik azt a „gördülékeny kommunikációt” (az adott térre történő
áttervezést), amelyre a klasszikus szobrászat nem alkalmas.
A prototípusként készített, fából faragott
Blue Kit nyomán jött létre az
Aloy sorozat, amelynek többszáz modulját Melkovics
3D nyomtatóval kivitelezett „szerszámok” és homoköntő formák segítségével, alumíniumból öntötte ki. Az ezüstösen
csillogó elemek csapokkal kapcsolódnak egymáshoz. Az
Aloy series egy uniformizált egységekből álló gyártható
formakészlet, amelynek segítségével a művész megvalósíthatta a hálózatosan bővülő, „gördülékeny” szobrászat ideáját. Ez
a sorozat egy nagy formátumú, 21. századi szobrászat ígéretét magában hordozó művészeti kísérlet.
Melkovics Tamás a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzett 2012-ben. Tagja a Magyar Alkotóművészek
Országos Egyesületének, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Baguda Egyesületnek. 2018-ban, 2020-ban és 2021-ben
Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjban részesült. Egyéni kiállítása nyílt 2017-ben a Parthenón-fríz Teremben, 2019-
ben a Várfok Galéria Project Roomban, 2022-ben pedig a szentendrei Ferenczy Múzeumban. Számos csoportos tárlaton
vett részt Budapesten, Szentendrén, Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Pécsett és Edinburgh-ban. Alkotásai
megtalálhatóak a Ferenczy Múzeumi Centrum, a székesfehérvári Csók István Képtár, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi
Képtár, a dunaújvárosi ICA-D Kortárs Művészeti Intézet gyűjteményeiben és magángyűjteményekben, többek között az
Esterházy Privatstiftung (Eisenstadt) kollekciójában.
2
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő̋ piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő̋ teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta
piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019 nyarán nyílt, mintegy
másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben fontos állomása volt ennek a folyamatnak.
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a
szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett,
hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A
nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a
modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros
áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria már 600
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV
és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a
legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak
eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb életműrekordok és aukciós csúcsok születtek a 2021-es
3
és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a
művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az egész piac általános árszínvonalára is jelentős hatást
gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-ban egyetlen alkotás leütési ára sem
érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény ára 110 és 460 millió forint között
mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget című festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem
megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 millió forintos rekordot. A második helyen, életműrekordot
jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József
Fésülködő nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján.
A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a tíz legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb
áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona Keserü
Ilona
Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész
ilyen összegű leütést még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre
Geometrikus kalligráfiája szerepel 42 millió
forintos leütéssel.
Az online kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nemcsak az aukciók széleskörű elektronikus
hozzáférését jelenti, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az
ukrán–orosz háború és az energiakrízis műtárgypiacra gyakorolt hatásait majd csak az év utolsó harmadában, a
szeptemberben kezdődő aukciós és vásárszezonban tudjuk lemérni.
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Melkovics Tamás életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Melkovics Tamás az új szobrászgeneráció jeles képviselője, aki az elmúlt években egy hálózatosan felépülő, végtelen
variabilitású moduláris plasztika lehetőségeit kutatta következetesen épülő művészi programjában. Uniformizált
egységekből álló, komplex formarendszere egy innovatív művészeti kísérlet egy nagy formátumú, hálózatosan bővülő, 21.
századi szobrászat létrehozására, amely lehetővé teszi a kompozíciók adott térre történő áttervezését a variálható
elemeknek köszönhetően. Úttörő kísérletezésének eredményeit 2022-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumban is bemutatta
egy önálló kiállítás keretében.
4
A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó
alsó becsértékét 24,1 millió forintban, bruttó felső becsértékét 29,5 millió forintban határozom meg. A
szakvéleményben szereplő művek Melkovics Tamás eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint
a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A szemlén a szobrok közül három mű volt összerakva, a többit elemekként tudtuk vizsgálni. A végleges
elhelyezésénél a művész közreműködése és a művek biztonságos rögzítése elengedhetetlenül szükséges.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
5
Felhasznált irodalom:
Melkovics Tamás: Panta rhei. Brosúra, Ferenczy Múzeumi Centrum, 2022.
Tillmann J.A.: Alakulás, kibomlás és elágazás – Melkovics Tamás munkáiról. artportal.hu, 2022.03.22.
6
