MNB Felsmann Istv n szakv lem ny.pdf

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY

Budapest, 2023. október 24.

Megbízó:

MNB-Ingatlan Kft.
1013 Budapest
Krisztina krt. 32.

Készült 2 darab nyomtatott példányban
kulturális javak igazságügyi szakértője
1/2 és 2/2 példányt Megbízó kapja
005529

1054 Budapest

Honvéd utca 8. I/2.

Felsmann István műveinek értékelése
      1024/03/2023 számú szakértői vélemény
2


I.
A megbízás tárgya

A  megbízási  szerződés  aláírását  követően  áttanulmányoztam  a  rendelkezésemre  átadott  dokumentációt,  majd
felvettem a kapcsolatot a műveket felajánló Deák Erika Galériával. Ezt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést,
melynek elsődleges forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban
tárolt  adatok  voltak.  A  szakvélemény  alapja  a  megbízótól  megkapott  dokumentáció  és  a  Deák  Erika  Galériában
lefolytatott szemle volt. A szemlét 2023. szeptember 28-án folytattam le, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő
és  a  Deák  Erika  Galéria  képviselői.  A  szemlén  a  műveket  megvizsgáltuk,  a  szemlén  készített  fotódokumentációt  a
szakvélemény tartalmazza.

II.
Felsmann István munkásságának ismertetése

Felsmann  István  (Budapest,  1984)  a  Magyar  Képzőművészeti  Egyetem
tervezőgrafika és festő szakán tanult 2006 és 2013 között. A Budapesten élő és
alkotó művész 2022 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának
hallgatója.
Felsmann  2009  óta  készíti  az  azóta  védjegyévé  vált,  legókockákból  épített
reliefszerű  képobjektjeit.  A  táblaképek  építőköveiként  használt,  szabványosított
egységnyi elemek egyszerre idézik meg téglák vagy digitális adathordozók, pixelek
képeit,  újraértelmezve  a  táblakép  művészettörténeti  hagyományait  a  kortárs
digitális  korban.  Fehér  Dávid  művészettörténész  szerint  „Felsmann  István
művészetének  […]  standardizált  elemek  a  kiindulópontjai:  legodarabokból  építi  fel,  majd  bontja  szét  műveit,  de-  és
rekonstruálva a művészettörténeti hagyományokat, a konstruktivizmust egy játékosan értelmezett dekonstruktivizmussá
alakítva át, amelyben nemcsak a geometrikus absztrakció hagyományai értelmeződnek át, hanem a modernizmus képi
toposzait  önmagukba  olvasztó  digitális  kezelőfelületek  látványai  is.  A  lego  maga  sem  más,  mint  a  modernizmus
hagyományaiból  táplálkozó  modulrendszer,  amely  Felsmann  művein  az  immár  archaikusnak  tetsző,  pixeles  képek
alapanyagává válik. Megtestesíti és újraépíti a számítógép őskorából – az Y generáció gyerekkorából – származó digitális
látványokat, sajátosan egyensúlyozva az absztrakció és a figuráció, a táblakép és a relief között.” Felsmann különböző
technikákkal (lézervágás, aranyozás, festés stb.) és anyagokkal (plexi, szén, textil, pigment stb.) alakítja a képfelületet,
amelybe gyakran hibákat épít: a negatív formák, váratlan kiszögellések vagy az össze nem illő színpárosítások nemcsak
programozási gikszereket és hibás digitális képeket idéznek, de akár a városkép egy-egy szerencsétlenül sikerült részletét
is. A finom humorral tálalt művek így egyszerre hordoznak művészeti, filozófiai és popkulturális referenciákat, a nézőre
bízva  az  értelmezés  irányait.  Felsmann  a  legóreliefek  mellett  zenével  is  foglalkozik,  valamint  installációkat,
ceruzarajzokat, szobrokat, kinetikus objekteket és absztrakt papírmunkákat készít.
Az alkotó több nemzetközi rezidenciaprogramban vett részt Valenciában, Berlinben és Salzburgban. Három alkalommal
nyerte el a fiatal képzőművészeknek járó Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíjat, valamint 2020-ban az NKA alkotói
támogatásában is részesült. Műveit főleg magyarországi kiállításokon mutatja be, de több európai országban is volt már
bemutatkozó tárlata. Egyéni kiállításait az acb Galériában, a PINCE Galériában, az FKSE Stúdió Galériában, az Art+Text

Einspach Gábor igazságügyi szakértő    1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Felsmann István műveinek értékelése
      1024/03/2023 számú szakértői vélemény
3


Budapestben és a Telep Galériában láthatta a közönség. Legutóbb a budapesti Ludwig Múzeum (2022), az aqb Project
Space (2021), a 27. varsói nemzetközi plakátbiennálé és az ISBN Galéria (2020) csoportos kiállításain szerepelt.

III.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák

Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban
egyre  erősödő  piacot  látunk  a  magyar  művészet  kiemelkedő  teljesítményei  esetében,  mely  nem  ritkán  200  millió
forintot is meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai
József  vagy  Csontváry  Kosztka  Tivadar  esetében  ezt  messze  meghaladó  nagyságú  is  lehet.  Ugyanakkor  nagy
jelentőségű, múzeumi rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális
kultúrpolitikának,  az  állami  vásárlásoknak  és  az  erősödő  gyűjtői  érdeklődésnek  köszönhetően  nagyon  jelentős
felértékelődés  figyelhető  meg  a  nemzeti  festészet  vonatkozásában.  Általánosságban  kijelenthető,  hogy  a
magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt
időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a
háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi trendeket, soha nem látott prosperitást mutat. Az
elmúlt  évek  magyar  kulturális  sikertörténete  a  hatvanas–hetvenes  évek  neoavantgárd  törekvéseinek  karrierje.  Az
aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs művészet területén pedig újabb vevőket,
gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult,
de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében
akár  sokmillió  eurós  árai  az  itthon  élő  művészek,  az  egész  magyarországi  kortárs  árszínvonalára  is  pozitívan  hat,
erősíti  a  gyűjtők  és  a  befektetési  szándékú  vásárlók  bizalmát  a  piacban.  Mára  a  világ  legfontosabb  kánonképző
múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona,
Maurer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran
többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi
figyelem  előtérbe  helyezheti  a  fenti  művészek  későbbi  alkotói  periódusainak  eredményeit  is,  sőt,  a  kortársaik
művészetét is. A 2019 nyarán nyílt, mintegy másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben
fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a
Virág  Judit  Galéria  tematikus,  kifejezetten  ezt  a  szegmenst  célzó  árverései,  ahol  már  jól  látható  volt  egy  addig  a
klasszikus  és  modern  magyar  képzőművészet  iránt  érdeklődő  gyűjtők  bekapcsolódása,  és  ehhez  csatlakozott  a
Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen
összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel.
A nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú
művek  értek  el  sokszor  elképesztően  magas  rekordárakat.  Jól  megfigyelhető  az  a  tendencia,  mely  nemcsak  ezek
felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti
térhódítása,  de  még  a  modern  mesterek  piacán  is  bővül  a  legdrágább  művészek  listája.  Jó  példa  erre  az  európai
modernizmus  eddig  második  vonalba  tartozó  mesterei  piacra  kerülő  legjobb  műveinek  rekordárai  vagy  az  ázsiai,

Einspach Gábor igazságügyi szakértő    1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Felsmann István műveinek értékelése
      1024/03/2023 számú szakértői vélemény
4


elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott,
a Virág Judit Galéria már 600 négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach
Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe
sorolható  alkotás,  azt  jelzi,  hogy  a  legfontosabb  hazai  piaci  szereplők  ezt  a  területet  látják  a  legdinamikusabban
fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
Az online kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nemcsak az aukciók széleskörű elektronikus
hozzáférését jelenti, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. A
koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől
a gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új
szereplők  számára.  Az  elmúlt  években  nemcsak  az  általános  képzőművészeti  árverések  száma  nőtt,  de  a  kortárs
művekre fókuszáló aukciók száma is.
A hazai és a globális műkereskedelem kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak eredményei
alapján a nemzetközi piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
2022-re elképzelhetőnek tartott visszaesés nem következett be, sőt: a legnagyobb árverezőházak történeteik legjobb
eredményeiről  számoltak  be.  A  Christie’s  8,4  milliárd  dolláros  forgalma  rekordteljesítményt  jelentett,  18%-os
növekedést  produkálva  a  tavalyihoz  képest  –  jóllehet  ez  a  szám  nem  csak  a  művészeti  aukciók  eredményeit
tartalmazta. A Sotheby’s 8 milliárd dollárral ugyancsak a valaha volt legjobb eredményét érte el (bár a műtárgyak
értékesítése  ezen  belül  7%-os  visszaesést  mutatott  az  előző  évhez  képest),  illetve  a  Phillips  is  8%-os  növekedést
tudhatott  magáénak  1,3  milliárd  dolláros  forgalmával.  Andy  Warhol  Shot  Sage  Blue  Marilyn  (1964)  című  alkotása
történelmet  írt:  195  millió  dolláros  árával  ez  lett  minden  idők  második  legdrágább,  aukción  értékesített  tétele
Leonardo da Vinci Salvator Mundija után. Ezekhez a kedvező eredményekhez ugyanakkor nagyban hozzájárult néhány
kimagasló  minőségű  magángyűjtemény  (pl.  a  Paul  Allen-gyűjtemény)  elárverezése  –  ezek  nélkül  nem  lenne  ilyen
pozitív az éves mérleg. Az is kérdés, hogy az olyan globális válságjelenségek, mint a COVID, az Európában dúló háború
és a magas infláció, hogyan hatnak a későbbiekben a műtárgypiac alakulására. A piaci hangulat romlását jelezheti az
NFT-k példátlan visszaesése: a 2022. januári csúcshoz képest ez a szegmens 98%-ot esett az év végére. Ugyanakkor a
kortárs  alkotások  népszerűsége,  különösen  a  40  év  alatti  művészeké,  az  ún.  ultrakortársaké,  jelentős  növekedést
mutatott 2022 első félévében, több mint 200 millió dolláros forgalmat generálva és a csúcskategóriában figyelemre
méltó  árszintemelkedést  hozva.  Például  az  ultrakortárs  piac  egyik  fiatal  favoritjának,  a  32  éves  brit  Flora
Yukhnovichnak a munkái 3 millió dollár feletti összegekért keltek el, míg Matthew Wong alkotásaiért egyenként közel
6 millió dollárt fizettek. A nemzetközi műkereskedelem a negatív külső tényezők és az egyes területeken tapasztalható
visszaesések ellenére jó évet zárt tavaly.
Az élő magyar művészek aukciós forgalma 2022-ben háromszorosára nőtt az előző évhez képest, és elérte az 1,67
milliárd forintot. A tavalyi aukciós eredmények alapján az élő magyar művészek rangsorát a Londonban élő, 1992-es
születésű Bozó Szabolcs vezeti 401,4 millió forintos aukciós forgalmával, annak ellenére, hogy az alkotó mindössze
tavaly áprilisban debütált az aukciós piacon. Bozó után Keserü Ilona (312,6 millió Ft) és Maurer Dóra (216,8 millió Ft)
következik, majd a 2022 decemberében elhunyt Bak Imre (211,2 millió Ft), Nádler István (142,9 millió Ft) és Molnár
Vera (115,8 millió Ft). A nem élő magyar művészek rangsorát 2022-ben elért aukciós eredményeik alapján Victor
Vasarely (1,82 milliárd Ft), Hantai Simon (1,44 milliárd Ft), Vaszary János (1,1 milliárd Ft), Rippl-Rónai József (669,1

Einspach Gábor igazságügyi szakértő    1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Felsmann István műveinek értékelése
      1024/03/2023 számú szakértői vélemény
5


millió Ft), Czóbel Béla (343,7 millió Ft), Aba-Novák Vilmos (310,4 millió Ft), Perlrott Csaba Vilmos (273,3 millió Ft),
Patkó Károly (272,4 millió Ft), Scheiber Hugó (248,6 millió Ft) és Batthyány Gyula (227,7 millió Ft) vezetik. A hazai
aukciós piac tavalyi egyik legnagyobb eredménye, hogy Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében című festményéért
300  millió  forintot  fizettek  a  Virág  Judit  Galéria  aukcióján,  így  ez  a  festmény  lett  az  év  legmagasabb  áron  eladott
alkotása, és a valaha volt második legdrágább tétel, amit magyarországi árverésen értékesítettek. Rippl-Rónai József
az  egyik  legkeresettebb  alkotó  a  magyar  aukciós  piacon:  ezt  támasztja  alá  az  is,  hogy  az  övé  lett  2022  második
legdrágább alkotása is – Enteriőr című képe 200 millió forintért talált gazdára a Virág Judit Galéria aukcióján. Ezen a
listán Rippl-Rónait Patkó Károly és Vaszary János követi egy-egy életműrekorddal (180 és 165 millió Ft), majd Márffy
Ödön, Aba-Novák Vilmos, Kondor Béla, Perlrott Csaba Vilmos és Keserü Ilona következik a sorban. Először fordult elő,
hogy itthon élő magyar művész alkotása bekerült az év tíz legdrágább tétele közé és olyan sem volt még soha, hogy
egy ma is aktív művész munkájáért kilenc számjegyű összeget fizettek volna. A Sírkövek 2. című festmény 110 millió
forintos  leütési  árával  tehát  történelmet  írt,  felkerülve  az  élő  magyar  művészek  top  10-es,  hazai  aukciós  eladási
listájának élére 2022-ben. Keserü Ilona tavaly abszolút dominálta itthon a piacot a kortársak legfelső árszegmensében;
tíz műből ötnek ő volt az alkotója. Rajta kívül Maurer Dóra, Nádler István és Bak Imre művei kerültek fel a tavaly
legdrágábban értékesített alkotások listájára. Ebben a legfelső szegmensben folytatódott az árak gyors emelkedése: az
élő művészek körében a tíz legdrágább tétel átlagára tavaly óta 55%-kal, 28,9 millióról 45 millió forintra nőtt. Az
eredményekből  az  is  jól  látható,  hogy  a  legnagyobb  kereslet  az  1960–1970-es  években  készült  alkotások  iránt
mutatkozik.

A 2023-as magyarországi műtárgypiacon a tavaszi szezonban nem volt érzékelhető a megtorpanás, úgy tűnik, hogy a
szomszédban zajló háború, az energiaválság, a globális kihívások, és a magyarországi, európai léptékben különösen
magas infláció inkább a műtárgyvásárlás irányába tolja a befektetői kedvet. Az őszi szezonban pedig rekordeladásokat
hozó nemzetközi piaci folyamatokat láthattunk a Frieze-n és az az Art Basel Paris Plus vásárokon egyaránt, különösen
a felső szegmensben.  És hasonlóan jó befektetői, gyűjtői hangulat volt megfigyelhető a budapesti művészeti vásárokon
és az őszi árveréséken is. Ez a gyűjtői érdeklődés különösen a fiatal alkotók esetében erősödött, ez az a terület, ahol a
magyar tehetségek előtt ugyanaz a pálya nyílik meg, mint nyugat-európai vagy amerikai kortársaiknak.

IV.
A szakértői értékmeghatározás módszere

Az  eddigi  szakértői  munka  során  felgyűlt,  a  szakértői  adattárban  található,  valamint  a  forgalmazóknál  lefolytatott
szemléken  összegyűjtött  adatokat  beépítettem  az  érték  meghatározásába.  A  szakvélemény  kialakításánál
felhasználtam  a  szakirodalomban  és  az  internetes  adatbázisokban  található  adatokat  is,  a  művész  életrajzánál  az
artportal.hu  és  a  wikipedia.hu  vonatkozó  szócikkeit  is  használtam.  A  forgalmi  érték  meghatározásánál  figyelembe
vettem  az  alkotó  elhelyezkedését  a  magyar  művészeti  kánonban  és  a  művek  elhelyezkedését  Felsmann  István
életművében. A megállapított forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a
műtárgypiac jelenlegi helyzetét és az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek hibátlan

Einspach Gábor igazságügyi szakértő    1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Felsmann István műveinek értékelése
      1024/03/2023 számú szakértői vélemény
6


állapota szintén fontos tényező volt az érték kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén
kifogástalan állapotban voltak.

V.
Az érték meghatározása

Felsmann István a 2010-es években pályára lépő fiatal nemzedék egyik egyéni hangú képviselője, aki legóból épített
reliefszerű táblaképeivel hívta fel magára a figyelmet a hazai művészeti színtéren. Bár több médiumban (pl. installáció,
papírmunkák  stb.)  is  dolgozik,  legóművei  váltak  művészete  védjegyévé.  Az  építőjáték  sztenderdizált  elemeiből
geometrikus  alakzatokat  épít,  melyek  felületét  különböző  technikákkal  (lézervágás,  forrasztás,  aranyozás  stb.)  és
anyagokkal (plexi, szén, textil, pigment stb.) alakítja, játékosan újraértelmezve a geometrikus absztrakció és a táblakép
művészettörténeti hagyományait.
Az elsődleges piacon a művészt képviselő Deák Erika Galéria hazai és nemzetközi presztízse és következetes munkája
a  garancia  arra,  hogy  a  művész  életműve  rangos  hazai  és  nemzetközi  köz-  és  magángyűjteményekben  képviselve
legyen.

A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes
alsó  becsértékét  8,4  millió  forintban,  felső  becsértékét  11,4  millió  forintban  határozom  meg.  A
szakvéleményben szereplő művek Felsmann István eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték
nem  tartalmazza  az  alkotások  adás-vételi  tranzakciója  során  esetlegesen  felmerülő  adó,  díj  és  járulék
terheket, valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.

A  művek  a  Miniszterelnökség  védett  kulturális  javakat  tartalmazó  adatbázisában  nem  szerepelnek.  Az
elérhető  adatok  alapján  a  mellékletben  szereplő  alkotások  mindegyike  forgalomképes,  egyik  darab  sem
lelhető fel az eltűnt, lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.

Felhasznált irodalom:
Fehér Dávid: Felfüggesztett virtualitás. When Art Meets Society / When Society Meets Art. aqb Project Space, Budapest, 2021. június 12 – július 18.
Balkon, 2021/7., 10–14.
Istvánkó Bea: Nyáron a képek is lebarnulnak? Felsmann István: Köztes helyzet. Új Művészet Online, 2020. szeptember 3.
https://ujmuveszet.hu/kunszt/nyaron-a-kepek-is-lebarnulnak/
Takáts Fábián: A művészet is lehet játék – Felsmann István és Tivadar Andrea tárlatáról. artportal, 2023. március 28.
https://artportal.hu/magazin/a-muveszet-is-lehet-jatek-felsmann-istvan-es-tivadar-andrea-tarlatarol/

Einspach Gábor igazságügyi szakértő    1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]