Bak Imre MNB.pdf

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY

Budapest, 2023. február 15.

Megbízó:

MNB-Ingatlan Kft.
1013 Budapest
Krisztina krt. 32.

Készült 2 darab nyomtatott példányban
Kulturális javak igazságügyi szakértője
1/1 és 1/2 példányt Megbízó kapja
005529

1054 Budapest

Honvéd utca 8. I/2.

Bak Imre műveinek értékelése
                0215/01/2023 számú szakértői vélemény
2


I.
A megbízás tárgya

A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem
a kapcsolatot a képeket felajánló acb Galériával. Ezt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges
forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól kapott dokumentáció és az acb Galériában lefolytatott szemle volt. A szemlét 2023.
február 7-én folytattam le, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és a galéria munkatársai. A szemlén a műveket
megvizsgáltuk, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.

II.
Bak Imre munkásságának ismertetése

Bak Imre (Budapest, 1939 – Budapest, 2022) az 1960-as években induló Iparterv-generáció kimagasló tagja volt, aki
példátlanul következetes életművet épített fel több mint fél évszázados pályafutása során. A magyar neoavantgárd egyik
legjelentősebb művésze gyakorlatilag egész életművét a geometrikus absztrakciónak szentelte. Kivételes szakmai alázata
és  következetessége  jelentős  hatást  gyakorolt  a  kortárs  magyar  festészetre,  ugyanakkor  aktívan  formálta  a  magyar
képzőművészet nemzetközi recepcióját és piacát is.
Bak
Imre
Budapesten,
a
Magyar
Képzőművészeti  Főiskola  festő  szakán
végezte tanulmányait 1958 és 1963 között.
Pályájának
első
szakaszát
döntően
befolyásolta  a  Zuglói  Kör  szellemi  közege,
amely  a  magyar  és  nemzetközi  avantgárd
művészet  megismerését  és  hazai  alkotóival
való  kapcsolatfelvételt  tűzte  ki  célul.  Az
1960-as
években
Bakra
(német
közvetítéssel) elsősorban az amerikai hard-
edge  és  colour  field  festészet  gyakorolta  a
legnagyobb hatást: festészeti programjában
az
amerikai
művészet
minimalista
tendenciáit  a  magyar  avantgárd  művészet
hagyományaival és magyar népművészetből
inspirálódó  motívumokkal  ötvözte.  A
művész ezután évtizedeken keresztül elkötelezetten fejlesztette a festészet utáni absztrakció (post-painterly abstraction)
és  a  geometrikus  absztrakció  formanyelvét,  egyensúlyba  hozva  a  lokális  avantgárd  tradíciókat  a  kortárs  festészet
szüntelenül változó nyelvével.

Einspach Gábor igazságügyi szakértő           1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Bak Imre műveinek értékelése
                0215/01/2023 számú szakértői vélemény
3


Az 1970-es évek első felében Bak Imre a konceptuális művészet felé fordult: mintegy négy éven keresztül fotókat készített,
szövegeket írt, xeroxokat gyártott. Művei ebben az időszakban nagyrészt fekete-fehérek voltak, és a kép szerkezetével, a
jel-jelentés viszonyával foglalkoztak. Az évtized második felében Bak visszatért a festészethez: művészetének ebben a
strukturalista periódusában a jelek és a szimbólumok természetét vizsgálta alkotásaiban.
Az  1980-as  években  képeinek  geometrikus  rendszere  egyre  összetettebbé  vált,  a  képsíkokon  tereket,  mélységeket
jelenítve  meg.  A  posztmodern  fordulat  hatására  ekkor  igen  változatos  motívumkészletből  építkezett  eklektikus,
idézeteket  használó  képein.  A  geometria  szigorúságát  időlegesen  háttérbe  szorító  kompozícióin  különféle  jelanyagok
szerveződnek  képi  egységekké.  A  következő  évtizedben  Bak  Imre  motívumai  ismét  „egyszerűsödtek”:  a  kilencvenes
években építészeti konstrukciókkal rokon kompozíciókat alkotott, majd a tér mélységeinek hangsúlyozása felé fordult.
Nagyobb,  egybefüggő  színfelületekből  építkező  festményeinek  fő  motívuma  az  építészeti  tagozatokból  megformált
„struktúra”. A 2000-es éveket követően Bak visszatért műveiben a geometrikus festészet alapkérdéseihez; többek között
ahhoz,  hogy  miként  lehet  térillúziót  teremteni  a  festészet  síkbeli  eszközeivel.  Életművét  az  elmúlt  évtizedekben  is
rendkívüli alázattal építette: geometrikus festészetét egyre inkább meghatározták a digitális látványok impulzusai és a
posztmediális képiség, így ezen alkotásai a világ egyre gyorsuló és változásban levő állapotát is közvetítik.
A közelmúltban elhunyt Kossuth-, Herder- és Munkácsy-díjas Bak Imre a magyar festészet egyik legnagyobb hatású és
legmeghatározóbb alakja volt. 1970-es első önálló bemutatkozása óta (Fényes Adolf Terem, Budapest) műveit számos
egyéni  és  csoportos  kiállításon  mutatták  be  Európában,  Ázsiában  és  az  Egyesült  Államokban.  Részese  volt  itthon  a
legendás Iparterv-kiállításoknak 1968-ban és 1969-ben, majd 1977-ben a Műcsarnokban, 1986-ban a Velencei Biennále
magyar  pavilonjában  állított  ki;  a  budapesti  Ludwig  Múzeumban  pedig  1996-ban  volt  egyéni  kiállítása.  Művészetéről
fontos áttekintést adott Hajdu István monográfiája (2003) és a Paksi Képtár Aktuális időtlen. Egy életmű rétegei című
tárlata (2016). Legutóbbi festménysorozatait többek között az acb Galéria kiállításain láthatta a közönség (2022, 2021,
2019, 2017). A jelentős oktatói és elméleti tevékenységet is folytató művész a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
tagja volt. Jelenleg a balatonfüredi Vaszary Villában látható a művész kiállítása.

III.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák

Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó  árakat  jelenthet.  A  klasszikus  piac  vonatkozásában  az  értéksáv  Munkácsy  Mihály,  Rippl-Rónai  József  vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak  és  az  erősödő  gyűjtői  érdeklődésnek  köszönhetően  nagyon  jelentős  felértékelődés  figyelhető  meg  a
nemzeti  festészet  vonatkozásában.  Általánosságban  kijelenthető,  hogy  a  magyarországi  műtárgypiac –  a  koronavírus-
járvány  okozta  piaci  leállások  kivételével  –  a  2008-as  válság  óta  eltelt  időszak  legjobb  periódusát  éli.  A  klasszikus  és
modern  művek  piacán  folyamatosan  születnek  az  életműrekordok,  a  háború  utáni  és  kortárs  művészeti  piac  pedig,
követve a nemzetközi trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a

Einspach Gábor igazságügyi szakértő           1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Bak Imre műveinek értékelése
                0215/01/2023 számú szakértői vélemény
4


hatvanas–hetvenes évek neoavantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a
háború utáni és kortárs művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A  nemzetközi  piac  legdinamikusabb  szegmense  a  háború  utáni  és  kortárs  művek  piaca,  itt  a  legmagasabb  az  árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők  és  a  befektetési  szándékú  vásárlók  bizalmát  a  piacban.  Mára  a  világ  legfontosabb  kánonképző  múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti
a  fenti  művészek  későbbi  alkotói  periódusainak  eredményeit  is,  sőt,  a  kortársaik  művészetét  is. A  2019  nyarán  nyílt,
mintegy  másfél  évig  nyitva  tartó  Maurer  Dóra-kiállítás  a  londoni  Tate  Modernben  fontos  állomása  volt  ennek  a
folyamatnak.  Nagyon  fontos  impulzust  jelentettek  a  háború  utáni  és  kortárs  piacnak  a  Virág  Judit  Galéria  tematikus,
kifejezetten  ezt  a  szegmenst  célzó  árverései,  ahol  már  jól  látható  volt  egy  addig  a  klasszikus  és  modern  magyar
képzőművészet iránt érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén
nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki,
jelentős  sikerrel.  A  nemzetközi  piacra  az  elmúlt  évtizedben  folyamatosan  áramlott  a  pénz,  elsősorban  a  kiemelkedő,
múzeumi rangú művek értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak
ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti
térhódítása,  de  még  a  modern  mesterek  piacán  is  bővül  a  legdrágább  művészek  listája.  Jó  példa  erre  az  európai
modernizmus  eddig  második  vonalba  tartozó  mesterei  piacra  kerülő  legjobb  műveinek  rekordárai  vagy  az  ázsiai,
elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a
Virág Judit Galéria már 600 négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria
építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható
alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az
a terep, ahol még remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A  hazai  és  a  globális  műkereskedelemről  elmondható,  hogy  kiemelkedő  évet  zárt  2021-ben.  A  világ  vezető
aukciósházainak eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb
évét  produkálta.  A  magyar  piacon  is  az  általános  árszínvonal  emelkedése  mellett  újabb  életműrekordok  és  aukciós
csúcsok születtek a 2021-es és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry
Kosztka  Tivadar  azok  a  művészek,  akiknek  árai  meghatározzák  a  piacot,  az  ő  csúcsáraik  az  egész  piac  általános
árszínvonalára is jelentős hatást gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-
ban egyetlen alkotás leütési ára sem érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény
ára 110 és 460 millió forint között mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festményének 460 millió
forintos  leütése  csaknem  megduplázta  az  addigi  (ugyancsak  Csontváry  által  tartott)  240  millió  forintos  rekordot.  A
második helyen, életműrekordot jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József Fésülködő nő című festménye végzett a
Kieselbach Galéria aukcióján.

Einspach Gábor igazságügyi szakértő           1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Bak Imre műveinek értékelése
                0215/01/2023 számú szakértői vélemény
5


A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia  előtti  utolsó  évhez,  2019-hez  képest  a  tíz  legdrágább  mű  átlagára  csaknem  megduplázódott  és  számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb áron,
hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona Keserü Ilona Marilyn
és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész ilyen összegű
leütést addig még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre Geometrikus kalligráfiája szerepelt 42 millió forintos
leütéssel.
Az  online  kereskedelem  egyre  nagyobb  szeletet  hasít  ki  a  piacból,  és  ez  nemcsak  az  aukciók  széleskörű  elektronikus
hozzáférését jelenti, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az
ukrán–orosz háború és az energiakrízis műtárgypiacra gyakorolt hatásai még mindig nem látszanak a műtárgypiacon.

Az élő magyar művészek aukciós forgalma 2022-ben háromszorosára nőtt az előző évhez képest, és elérte az 1,67 milliárd
forintot. A tavalyi aukciós eredmények alapján az élő magyar művészek rangsorát a Londonban élő, 1992-es születésű
Bozó Szabolcs vezeti 401,4 millió forintos aukciós forgalmával, annak ellenére, hogy az alkotó mindössze tavaly áprilisban
debütált az aukciós piacon. Bozó után Keserü Ilona (312,6 millió Ft) és Maurer Dóra (216,8 millió Ft) következik, majd a
2022 decemberében elhunyt Bak Imre (211,2 millió Ft), Nádler István (142,9 millió Ft) és Molnár Vera (115,8 millió Ft).
A nem élő magyar művészek rangsorát 2022-ben elért aukciós eredményeik alapján Victor Vasarely (1,82 milliárd Ft),
Hantai Simon (1,44 milliárd Ft), Vaszary János (1,1 milliárd Ft), Rippl-Rónai József (669,1 millió Ft), Czóbel Béla (343,7
millió Ft), Aba-Novák Vilmos (310,4 millió Ft), Perlrott Csaba Vilmos (273,3 millió Ft), Patkó Károly (272,4 millió Ft),
Scheiber Hugó (248,6 millió Ft) és Batthyány Gyula (227,7 millió Ft) vezetik. A hazai aukciós piac tavalyi egyik legnagyobb
eredménye, hogy Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében című festményéért 300 millió forintot fizettek a Virág Judit
Galéria aukcióján, így ez a festmény lett az év legmagasabb áron eladott alkotása, és a valaha volt második legdrágább
tétel, amit magyarországi árverésen értékesítettek. Rippl-Rónai József az egyik legkeresettebb alkotó a magyar aukciós
piacon: ezt támasztja alá az is, hogy az övé lett 2022 második legdrágább alkotása is – Enteriőr című képe 200 millió
forintért talált gazdára a Virág Judit Galéria aukcióján. Ezen a listán Rippl-Rónait Patkó Károly és Vaszary János követi
egy-egy életműrekorddal (180 és 165 millió Ft), majd Márffy Ödön, Aba-Novák Vilmos, Kondor Béla, Perlrott Csaba Vilmos
és  Keserü  Ilona  következik  a  sorban.  Először  fordult  elő,  hogy  itthon  élő  magyar  művész  alkotása  bekerült  az  év  tíz
legdrágább tétele közé és olyan sem volt még soha, hogy egy ma is aktív művész munkájáért kilenc számjegyű összeget
fizettek volna. A Sírkövek 2. című festmény 110 millió forintos leütési árával tehát történelmet írt, felkerülve az élő magyar
művészek top 10-es, hazai aukciós eladási listájának élére 2022-ben. Keserü Ilona tavaly abszolút dominálta itthon a
piacot a kortársak legfelső árszegmensében; tíz műből ötnek ő volt a szerzője. Rajta kívül Maurer Dóra, Nádler István és
Bak  Imre  művei  kerültek  fel  a  tavaly  legdrágábban  értékesített  alkotások  listájára.  Ebben  a  legfelső  szegmensben
folytatódott az árak gyors emelkedése: az élő művészek körében a tíz legdrágább tétel átlagára tavaly óta 55%-kal, 28,9

Einspach Gábor igazságügyi szakértő           1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Bak Imre műveinek értékelése
                0215/01/2023 számú szakértői vélemény
6


millióról 45 millió forintra nőtt. Az eredményekből az is jól látható, hogy a legnagyobb kereslet az 1960–1970-es években
készült alkotások iránt mutatkozik.

IV.
A szakértői értékmeghatározás módszere

Az  eddigi  szakértői  munka  során  felgyűlt,  a  szakértői  adattárban  található,  valamint  a  forgalmazóknál  lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban  és  az  internetes  adatbázisokban  található  adatokat  is,  a  művész  életrajzánál  az  artportal.hu  és  a
wikipedia.hu  vonatkozó  szócikkeit  is  használtam.  A  forgalmi  érték  meghatározásánál  figyelembe  vettem  az  alkotó
elhelyezkedését  a  magyar  művészeti  kánonban  és  a  művek  elhelyezkedését  Bak  Imre  életművében.  A  megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét
és az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek állapotát, a rajtuk látható sérüléseket az adatlapon rögzítettem. A
sérülések jellemzően a művek eddigi kiállításain, és szállítások közben keletkeztek, azokat feltehetően a művész retusálta.
A  Cím  nélkül,  1981,  hullámkartonra  festett  művön  látható  gyűrődések  nem  javíthatóak,  azokat  értékcsökkentő
tényezőként vettem figyelembe az érték megállapításánál.

V.
Összegzés

Bak Imre az 1945 utáni magyarországi művészettörténet egyik legfontosabb, egyetemes jelentőségű festői életművét
hozta  létre.  Művészetét  a  folyamatos  megújulás  jellemezte,  újabb  és  újabb  távlatokat  nyitva  műveiben  a  geometrikus
absztrakció számára. Bak lépésről lépésre haladva keretezte újra következetes gondolatmenetként kibomló festészetét a
hatvanas  években  a  festészet  utáni  absztrakció,  a  hetvenes  években  a  konceptuális  művészet,  később  pedig  egy
posztmodern  képiség  kontextusában,  a  2000-es  években  eljutva  egy  posztmediális  és  posztdigitális  szemléletű
absztrakcióig. Bak Imre változatos életművének az egyik fő sajátossága, hogy távlatokban is képes  volt motívumokat,
témákat és kompozíciókat szintetizálni, így teremtve összefüggéseket az életmű különböző szakaszai között. Művészete
hatással volt nemcsak a legfiatalabb festőgeneráció alkotóira, de aktívan formálta a magyar képzőművészet nemzetközi
recepcióját és piacát is.

VI.
Az érték megállapítása

Bak Imre művészetére az elmúlt években kiemelt nemzetközi figyelem irányult: egyéni kiállítása nyílt többek között 2019-
ben a The Mayor Galleryben Londonban, 2018-ban a Galerie EIGEN + ART-ban Lipcsében, illetve 2016-ban a londoni Carl
Kostyálban, de fontos állomásoknak tekinthetők a nemzetközi színtéren az olyan csoportos bemutatkozások is, mint a
With the Eyes of Others: Hungarian Artists of the Sixties and Seventies (2017) a New York-i Elizabeth Dee Galleryben vagy

Einspach Gábor igazságügyi szakértő           1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]

Bak Imre műveinek értékelése
                0215/01/2023 számú szakértői vélemény
7


a  Bookmarks  –  Revisiting  Hungarian  Art  of  the  1960s  and  1970s  (2015)  című  kiállítás  a  kölni  Art  Cologne  művészeti
vásáron. 2020-ban a varsói Polswiss Art aukcióján Orange (1969) című festménye mintegy 46 millió forintért kelt el – ez
volt a legmagasabb összeg, amit itthon élő magyar művész munkájáért addig aukción fizettek. Bak Imre művei a világ
legjelentősebb múzeumaiban is megtalálhatók, legyen szó a londoni Tate Modernről, a New York-i Metropolitan Museum
of  Artról  vagy  a  stockholmi  Moderna  Museet,  a  berlini  Nationalgalerie,  a  bécsi  Albertina  és  MUMOK,  a  zürichi  Haus
Konstruktiv,  a  párizsi  Fonds  National  d’Art  Contemporain,  illetve  a  pozsonyi  Szlovák  Nemzeti  Galéria  kollekcióiról.
Magyarországon  fontos  művei  szerepelnek  többek  között  a  Magyar  Nemzeti  Galériában,  a  Ludwig  Múzeum –  Kortárs
Művészeti Múzeumban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, valamint magángyűjteményekben.

A Nemzet Művésze címmel és Prima Primissa díjjal kitüntetett alkotó a hazai kortárs művészeti piac egyik legkeresettebb
művészének tekinthető. 2022-ben például Festmény II. (1969) című alkotásáért 32 millió forintot fizettek a Virág Judit
Galéria aukcióján. Ugyancsak itt kelt el a művész hazai árverési rekordját jelentő Geometrikus kalligráfia (1982), amelyet
2021-ben  42  millió  (jutalékokkal  együtt  több,  mint  51,6  millió)  forintért  vásároltak  meg.  Ezzel  a  leütési  árral  Bak  a
második helyen állt Lakner Lászlóval holtversenyben az élő magyar művészek hazai árverési toplistáján Keserü Ilona
mögött. A varsói árverésen rekordáron elkelt mű párdarabjának tekinthető Zöld (1969) című Bak-festmény a Kieselbach
és az acb galériák közös, 2020 karácsonyi, értékesítéssel egybekötött kiállításán 56 millió forintos áron várta a vevőket.
Ha összehasonlítjuk Bak Imre árait a nemzetközi, hasonlóan jelentős életművet létrehozó kortársaival, akkor meg kell
állapítanunk,  hogy  árai  nagyságrenddel  elmaradnak  akár  Ellsworth  Kelly  vagy  Frank  Stella  áraitól,  de  még  az  egy
generációval fiatalabb Peter Halley árai is messze felette vannak Bak műtárgypiaci árainak.
Érdemes a képeket összevetni az aukción legdrágábban értékesített kortársának, Ilona Keserü Ilona képével, melynek
leütési  ára  110  millió  forint  (jutalékkal  együtt  132  millió  forint)  volt  a  Kieselbach  Galéria  árverésén  2022-ben.
Kijelenthető,  hogy  a  vizsgált  Négyrészes  című,  1970-ben  festett  Bak  mű  mind  léptékében,  mind  kvalitásában,  mind
jelentőségében legalábbis azonos a Keserünek a Sírkövek 2. című, 1967-ben festett alkotásával.

A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes
alsó  becsértékét  260  millió  forintban,  felső  becsértékét  345  millió  forintban  határozom  meg.  Véleményem
szerint Bak Imre árainak további emelkedése várható, ezt a szakvéleményben megállapított árak nem tükrözik.
A szakvéleményben szereplő művek Bak Imre eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza  az  alkotások  adás-vételi  tranzakciója  során  esetlegesen  felmerülő  adó,  díj  és  járulék  terheket,
valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok  alapján  a  mellékletben  szereplő  alkotások  mindegyike  forgalomképes,  egyik  darab  sem  lelhető  fel  az
eltűnt, lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.

Felhasznált irodalom:
Hajdu István: Bak Imre. Gondolat, Budapest, 2003.
Fehér Dávid: Bak Imre: Aktuális, időtlen – Egy életmű rétegei. Paksi Képtár, 2016.
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/bak-imre-8/

Einspach Gábor igazságügyi szakértő           1054 Budapest, Honvéd utca 8., I/2.
[email protected]