1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I./2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 20 935 9889
EG-20112022-01
Budapest, 2022. november 20.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Góth Martin műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló Horizont Galériával. Ezt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek
elsődleges forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok
voltak. A szakvélemény alapja a megbízótól kapott dokumentáció és a Horizont Galériában, a galéria tulajdonosának
jelenlétében lefolytatott szemle volt. A szemlén a műveket megvizsgáltam, a szemlén készített fotódokumentációt a
szakvélemény tartalmazza.
Góth Martin (1995) a fiatal festőgeneráció képviselőjeként egy sajátos vizuális rendszert dolgozott ki. Legújabb
festményeinek kiindulópontját az Y-generáció és az úgynevezett digitális bennszülöttek generációja számára ismerős
kilencvenes évekbeli digitális játékok képi világa jelenti. Műveinek alapja a Windows 95 és az első Nokiák játékait idéző
négyzetrácsos keretrendszer, amely az információs társadalom számítógépek, mobiltelefonok és más digitális technológiák
világában szocializálódott tagjai számára az
Aknakereső, a
Snake vagy a még korábbi
Tetris számítógépes játékokat juttatja
eszébe. Ebben a négyzethálós szerkezetben a művész által kitalált figurák, közismert vizuális jelek, számítógépes játékok
tipikus karakterei és elemei, optikai játékok, valamint festészeti gegek jelennek meg. Az így létrejövő konstellációkban
Góth e szimbólumok egymást erősítő és kioltó hatását használja ki.
A szabadkézi festészetet a maszkolt, plotterelt, digitálisan nagyított, egyszóval mechanikus festészettel ötvöző vásznak a
négyzetrácsos szerkezettel és figurális elemekkel nemcsak kilencvenes évek ikonikus videójátékaira, hanem a klasszikus
analóg társasjátékokra (sakk, amőba) is utalnak. Góth maga is egy végtelen vizuális játékként ütközteti az online
kommunikáció szimbólumait, világmárkák emblémáit, az elektronikus zene különböző irányzatainak motívumait, valamint
egyes narkotikumok jelképeit. Mindezek az alkotó környezetének és generációjának vizuális szűrőjén keresztül jelennek
meg.
Góth Martin felsőfokú tanulmányait a Magyar Képzőművészeti
Egyetem festőművész szakán kezdte meg 2015-ben. 2018-ban
Fukui Ryuval mutatkozott be a PINCE nonprofit kiállítóterében
(
Bevezetés a művészettörténetbe), majd ugyanebben ez évben
jelentkezett első önálló kiállításával a Telep Galériában
Vitamin
E címen. 2019-ben elnyerte az aacheni Peter és Irene Ludwig
Alapítvány ösztöndíjpályázatát, amelynek köszönhetően egy
hónapot
töltött
Berlinben
az
ottani
képzőművészeti
intézményrendszer feltérképezésével. Berlinből Skóciába utazott,
ahol az Erasmus program keretei között a The Glasgow School
of Art festészet és grafika szakán tanult egy szemeszteren át.
Diplomáját 2021-ben szerezte meg. Azóta több csoportos és
önálló kiállításon szerepelt: a jelenlegi sorozat először a Lollipop Factoryben volt látható 2021-ben, majd a
Start Menu
című önálló kiállításon került átfotó módon bemutatásra a budapesti 1111 galériában. A sorozat darabjai legutóbb a Tér-Kép
Galéria
Sugar spice and everything nice című csoportos kiállításán, illetve a Horizont Galéria
Youth 2 című kiállításán
szerepeltek 2022-ben Budapesten.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő̋ piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő̋ teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta
piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019 nyarán nyílt, mintegy
2
másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben fontos állomása volt ennek a folyamatnak.
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a
szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett,
hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A
nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a
modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros
áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria már 600
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV
és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a
legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak
eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb életműrekordok és aukciós csúcsok születtek a 2021-es
és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a
művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az egész piac általános árszínvonalára is jelentős hatást
gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-ban egyetlen alkotás leütési ára sem
érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény ára 110 és 460 millió forint között
mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget című festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem
megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 millió forintos rekordot. A második helyen, életműrekordot
jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József
Fésülködő nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján.
A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a tíz legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutatott az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve tette ki a legmagasabb
áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona Keserü
Ilona
Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész
ilyen összegű leütést addig még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre
Geometrikus kalligráfiája szerepelt 42
millió forintos leütéssel.
Az online kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nemcsak az aukciók széleskörű elektronikus
hozzáférését jelenti, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az
ukrán–orosz háború és az energiakrízis műtárgypiacra gyakorolt hatása még sem a hazai, sem a nemzetközi piacon nem
érezhető. Paul G. Allen gyűjteményének árverése a Christie’s-nél 2022. novemberében 1,5 milliárd dolláros forgalmat
3
generált, számos életműrekordot hozott és minden idők legsikeresebb árverésének bizonyult. A magyar piacon az őszi
aukciók leütési árai, köztük például Kondor Béla 120 millió forintos rekordja azt mutatják, hogy a gyűjtők és a befektetők
bizalma továbbra is erős a piacban.
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Góth Martin életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Góth Martin festményei a digitális képi világ és a popkultúra archaikus rekvizitumaiként jelennek meg. A kilencvenes
évek számítógépes és videójátékainak síkszerű grafikai világát idéző alkotások digitális játékok képi elemeiből, street artos
motívumokból, közérthető digitális jelképekből (pl. emojik) és az alkotó által létrehozott képi jelekből építkeznek. A
vásznak alapját jelentő négyzetrács kötött rendszerében Góth e szimbólumok egymást erősítő és kioltó hatását használja ki
egy fiktív vizuális játék részeként. A posztinternet művészet hatását mutató műveket átgondolt képi jelképrendszer és a
vizuális kultúra széles spektrumát integráló szemléletmód jellemzi, amely Góth Martint a millenniumi generáció egyéni
hangú képviselőjévé avatja.
A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó
alsó becsértékét 9 millió forintban, bruttó felső becsértékét 10,5 millió forintban határozom meg. A
szakvéleményben szereplő művek Góth Martin eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint
a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
Felhasznált irodalom:
Fülöp Tímea: Posztdigitális szimbolizmus és mainstream eszképizmus. Góth Martin: Start Menu. Új Művészet Online, 2022. február 28.
https://ujmuveszet.hu/kunszt/posztdigitalis-szimbolizmus-es-mainstream-eszkepizmus/
Marton Zita: Tudományos, fantasztikus. Fukui Ryu és Góth Martin Monotone című kiállításáról. Artmagazin Online, 2017. május 16.
https://www.artmagazin.hu/articles/essze/0604df414e5a1d0dfbe5599dbe41c9f0
Start Menu: egy fiktív játék kiállítása. Hype&Hyper, 2022. február 11.
https://hypeandhyper.com/start-menu-egy-fiktiv-jatek-kiallitasa/
4
