1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I./2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 20 935 9889
EG-101102021-01
Budapest, 2022. október. 21.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Paragi Éva műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló alkotóval. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges forrásai
a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a tulajdonosnál lefolytatott szemle volt. A szemlét 2022.
október 19-én folytattam le Pécsett, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és az alkotó. A szemlén a műveket
megvizsgáltuk, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Paragi Éva (Budapest, 1973) képzőművész a fővárosi Teleki Blanka Gimnáziumban folytatta középfokú tanulmányait.
1990 és 1993 között Fischer Ernő tanítványa volt a budapesti Pedagógus Képzőművészeti Műhelyben, majd a Pécsi
Tudományegyetem Művészeti Karán rajz-vizuális nevelés szakon tanult 1995–2000 között, ahol mestere Lantos Ferenc
volt. 2000 és 2005 között kiállításrendezéssel foglalkozott a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központban.
2004-től 2007-ig a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Tervezés Tanszékén művészeti
asszisztensént dolgozott, illetve 2014 és 2016 között óraadó tanár volt a Szegedi Tudományegyetem Rajz-művészettörténet
Tanszékén. 2009 óta az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola vizuális művészeti szaktanára. Ösztöndíjainak
köszönhetően Dániában (1997), Spanyolországban (2004) és Wales-ben (2005) járt tanulmányúton. 2019 óta a Pécsi
Tudományegyetem Művészeti Doktori Iskolájának hallgatója. Szegeden él, jelenleg Pécsett dolgozik.
Paragi Éva hagyományos technikával készülő festményei egy központi alapelem változatos kombinációira építenek: Paragi
a festővásznak kereteit megfeszítő faéket veszi alapul, és ennek a talált elemnek a játékos elrendeződéseire építve hozza
létre színes vásznait. Az elmúlt öt évben ez a kombinatorikus gondolkodásmód határozza Paragi alkotói gyakorlatát. A
geometrikusnak nevezhető kompozíciók szervezőeleme a faék egyenes vonalakkal határolt, egyik végén téglatestben, a
másik végén csúcsban végződő formája. Paragi kezdetben párokba rendezve dolgozott ezzel az apró tárggyal, majd később
áttért a különböző variációkkal való kísérletezésre. A faék formájából kiinduló struktúrák változatos kompozíciókká
szerveződnek: hol töredékes ráccsá, hol teljes hálóvá állnak össze, olykor az elemek
látszólag szabadon mozognak a vászon keretei között. A minták néha pixelekhez
vagy magyar népművészeti szőttesekhez és keresztszemes öltésekhez hasonlítanak,
megint máskor természeti formák vagy növények szerkezetét idézik. A
geometrizáló absztrakt kompozíciókat olykor gesztusszerű ecsetvonások oldják. A
képi konstrukcióban való gondolkodás, azaz az elemek képpé szervezésének
hangsúlyozott attitűdje Paragi egykori mestere, Lantos Ferenc hatását mutatja.
Paragi Éva több egyéni kiállításon mutatkozott be Szegeden: alkotásai 2020-ban a
Lépcső és kerítés című kiállításon a Tömörkény István Művelődési Házban, 2013-
ban a
Rész-egész című tárlaton a Szent-Györgyi Albert Agórában és a
Variációk
című kiállításon a Tiszavirág Hotelben, valamint 2007-ben a Bálint Sándor
Művelődési Házban voltak láthatóak. 2022-ben
Drótháló III. című képét
beválogatták az egyik legrangosabb hazai képzőművészeti seregszemlére, a XIX. Táblaképfestészeti Biennáléra a szegedi
Reök-palotában. Az utóbbi években kiállító művészként részt vett a budapesti Resident Art Fair és a Garten Balaton
Művészeti Vásár eseményein. Művei a byGodot Online Galéria és az Artézi Galéria virtuális kínálatában is szerepelnek.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő̋ piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő̋ teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta
piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019 nyarán nyílt, mintegy
másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben fontos állomása volt ennek a folyamatnak.
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a
2
szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett,
hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A
nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a
modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros
áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria már 600
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV
és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a
legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak
eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb életműrekordok és aukciós csúcsok születtek a 2021-es
és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a
művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az egész piac általános árszínvonalára is jelentős hatást
gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-ban egyetlen alkotás leütési ára sem
érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény ára 110 és 460 millió forint között
mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget című festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem
megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 millió forintos rekordot. A második helyen, életműrekordot
jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József
Fésülködő nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján.
A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a tíz legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb
áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona Keserü
Ilona
Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész
ilyen összegű leütést még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre
Geometrikus kalligráfiája szerepel 42 millió
forintos leütéssel. Az online kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nemcsak az aukciók széleskörű
elektronikus hozzáférését jelenti, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben
emelkedik. Az ukrán–orosz háború és az energiakrízis műtárgypiacra gyakorolt hatása egyelőre inkább pozitívnak
értékelhető. az árveréseken nagy volt a vásárlási kedv, a rendkívül magas infláció következtében megfigyelhető
bizonytalanság a műtárgypiac irányába is mozdítja a befektetőket. A Frieze Masters vásáron, mely a világ egyik
legrangosabb műkereskedelmi eseménye, három háború utáni és kortárs magyar művész szerepelt önálló standdal, ez
szintén erősíti a bizalmat a magyar művészetben.
3
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Paragi Éva életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Paragi Éva képzőművész alkotói gyakorlatát az elmúlt öt évben egy egyszerű alapelem változatos kombinációival való
kísérletezés határozza meg: ez az elem a festővásznak kereteit megfeszítő faék geometrikus formája, amely absztrakt
kompozícióinak központi szervezőelemeként változatos struktúrákat hoz létre a vásznakon. A kombinatorikus és a képi
konstrukciókban való gondolkodás, az elemek képpé szervezésének hangsúlyozott attitűdje Paragi egykori mestere, a 20.
századi magyar konstruktív képzőművészet egyik legnagyobb hatású alkotója, a pécsi képzőművészeti élet egykori
központi alakja, Lantos Ferenc hatását mutatja.
A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó
alsó becsértékét 6 060 000 forintban, bruttó felső becsértékét 7 240 000 forintban határozom meg. A
szakvéleményben szereplő művek Paragi Éva eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint
a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
Felhasznált irodalom:
Ifj. Ficzek Ferenc: „Létezik-e Pécsi Iskola?” – gondolatok Lantos Ferenc iskolateremtő törekvéseiről. Képírás internetes folyóirat.
https://bygodot.hu/alkotok/183/paragi-eva
http://www.artezi.hu/virtexhib/exartist.php?artist=paragi
4
