Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Az MNB Arts and Culture Kortárs Művészeti Gyűjtemény értékbecslései'.

 
 
 
 
 
 
1054 BUDAPEST 
EINSPACH GÁBOR  
Honvéd utca 8. I./2. 
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ  
[email protected] 
 
+ 36 20 935 9889 
 
 
 
 EG-31082022-01 
 
 
 
 
Budapest, 2022. augusztus 31.  
Szakértői vélemény 
 
 
         Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.   
Megbízás tárgya: Fábián Erika műveinek értékelése 
 
 
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a 
kapcsolatot  a  képeket  felajánló  Molnár  Ani  Galériával.  Azt  követően  elvégeztem  a  szükséges  anyaggyűjtést,  melynek 
elsődleges  forrásai  a  szakirodalomban,  az  internetes  adatbázisokban,  illetve  a  saját  szakértői  adattáramban  tárolt  adatok 
voltak. A  szakvélemény  alapja  a  megbízótól  megkapott  dokumentáció  és  a  galériában  lefolytatott  szemle  anyaga  volt. A 
szemlén  jelen  volt  Tűzkő  Péter  igazságügyi  szakértő  és  a  Molnár  Ani  Galéria  képviselője.  A  szemlén  a  műveket 
megvizsgáltuk, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza. 
 
Fábián Erika (Budapest, 1988) grafikusművészként végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2015-ben. Az elmúlt 
négy  évben  optikai  színkeverési  technikákon  alapuló  absztrakt  projektekkel  foglalkozott.  Képei  színes  pontok  ezreiből 
épülnek fel, amelyek mezőkké összeállva atmoszférikus színdinamikát teremtenek. A kötetlen rendszerben összeálló pontok 
aprólékos,  körültekintő  technikáról  és  érzékeny  alkotói  attitűdről  tanúskodnak.  Fábián  műveinek  hátterében  belső 
pszichikai  folyamatok  állnak,  ahol  a  pontok  egy-egy  emléknek  vagy  traumának  az  átstrukturált  lenyomatai.  Az 
önértelmező,  mentális  folyamatok  minimális  gesztusokban  manifesztálódnak,  és  felvetik  az  absztrakt  művészet 
többértelműségét. Az  apró  pontokból  összeálló  kompozíciók  egyszerre  absztraktak  és  ábrázolók:  a  monokróm  és  színes 
alkotásokon mintázatok fedezhetők fel, de mindvégig nyitottak maradnak, meghagyva a formai asszociáció lehetőségét. A 
formák nyitottsága okán az érzelmi-érzéki felületek és formák szabadon behelyettesíthetők és – alkotói szempontból is – 
tovább  folytathatók  és  alakíthatók.  Fábián  művészete  egy  tudatos  és  vállaltan  lassú  alkotói  folyamaton  alapul.  Válaszul 
korunk  sebességcsapdájára,  képeinek  pöttyei  lassú  alkotói  folyamatban  foglalják  el  a  vászon  teljes  felületét.  Ez  a 
kontemplatív alkotófolyamat lehetőséget ad a művésznek a lassításra, koncentrációra és meditációra.  
Az amerikai absztrakt festőművész, Agnes Martin vízszintes és függőleges sávokból és vonalakból összeálló minimalista 
kompozícióira utaló Hommage à Agnes Martin című sorozatban a vonalak elhalványulnak, közeli nézetre késztetik a képek 
nézőjét. A Quiet Rituals című installáció négyszáz darab apró, festett, egymásra helyezett építőkockából és hat festményből 
áll. A mű a gyerekkor játékossága mellett a generációsan továbbörökített tapasztalatokra is reflektál. Az elmélyült, monoton 
 


 
munkával  létrehozott  alkotásokat  Fábián  az  emlékezés  és  az  önreflexió  rituáléjaként  értelmezi,  melynek  során  a 
festékpontok az örökölt és megélt traumák feldolgozásának lenyomataivá válnak.  
 
Fábián  Erika  2011-ben  elnyerte  a  Barcsay  Jenő  Tanulmányi  Díjat,  majd  2013-ban  a  Magyar  Grafikusok  Szövetsége 
Ösztöndíjával jutalmazták. 2018-ban meghívást kapott önálló művészeti projekttel a Lille-i Művészeti Vásárra. 2021-től a 
közép-kelet-európai  régió  női  művészeit  bemutató  Secondary Archive  online  platformján  szerepel.  Csoportos  és  egyéni 
kiállításokon,  valamint  vásárokon  egyaránt  részt  vett  kiállítóként  itthon  és  külföldön.  2019  óta  az  Eszterházy  Károly 
Katolikus Egyetem Képzőművészeti és Művészetelméleti Intézetének oktatója. 
 
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák 
 
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre 
erősödő̋  piacot  látunk  a  magyar  művészet  kiemelkedő̋  teljesítményei  esetében,  mely  nem  ritkán  200  millió  forintot  is 
meghaladó  árakat  jelenthet.  A  klasszikus  piac  vonatkozásában  az  értéksáv  Munkácsy  Mihály,  Rippl-Rónai  József  vagy 
Csontváry  Kosztka  Tivadar  esetében  ezt  messze  meghaladó  nagyságú  is  lehet.  Ugyanakkor  nagy  jelentőségű,  múzeumi 
rangú  remekművek  rendkívül  ritkán  kerülnek  a  műtárgypiacra.  Magyarországon  az  aktuális  kultúrpolitikának,  az  állami 
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti 
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta 
piaci  leállások  kivételével  –  a  2008-as  válság  óta  eltelt  időszak  legjobb  periódusát  éli. A  klasszikus  és  modern  művek 
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi 
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd  törekvéseinek  karrierje.  Az  aukciósházak  utóbbi  időben  megélénkült  aktivitása  a  háború  utáni  és  kortárs 
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.  
A  nemzetközi  piac  legdinamikusabb  szegmense  a  háború  utáni  és  kortárs  művek  piaca,  itt  a  legmagasabb  az  árindex 
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de 
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár 
sokmillió  eurós  árai  az  itthon  élő  művészek,  az  egész  magyarországi  kortárs  árszínvonalára  is  pozitívan  hat,  erősíti  a 
 
2 

 
gyűjtők  és  a  befektetési  szándékú  vásárlók  bizalmát  a  piacban.  Mára  a  világ  legfontosabb  kánonképző  múzeumainak 
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler 
István,  Bak  Imre  vagy  Jovánovics  György  alkotásai,  és  ez  a  műkereskedelmi  árakban  gyakran  többszörös  áremelkedést 
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a 
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019 nyarán nyílt, mintegy 
másfél  évig  nyitva  tartó  Maurer  Dóra-kiállítás  a  londoni  Tate  Modernben  fontos  állomása  volt  ennek  a  folyamatnak. 
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a 
szegmenst  célzó  árverései,  ahol  már  jól  látható  volt  egy  addig  a  klasszikus  és  modern  magyar  képzőművészet  iránt 
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett, 
hanem  eladásos  kiállítását  az  acb  Galériával  közösen  összerakott  kortárs  anyaggal  egészítette  ki,  jelentős  sikerrel.  A 
nemzetközi  piacra  az  elmúlt  évtizedben  folyamatosan  áramlott  a  pénz,  elsősorban  a  kiemelkedő,  múzeumi  rangú  művek 
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de 
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a 
modern  mesterek  piacán  is  bővül  a  legdrágább  művészek  listája.  Jó  példa  erre  az  európai  modernizmus  eddig  második 
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros 
áremelkedése  is.  Az  a  tény,  hogy  a  Nagyházi  Galéria  kortárs  kiállítóhelyet  nyitott,  a  Virág  Judit  Galéria  már  600 
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV 
és  a  Pintér  Galéria  aukciós  anyagában  egyre  több  a  kortárs  művészet  körébe  sorolható  alkotás,  azt  jelzi,  hogy  a 
legfontosabb  hazai  piaci  szereplők  ezt  a  területet  látják  a  legdinamikusabban  fejlődőnek,  és  ez  az  a  terep,  ahol  még 
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el. A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő 
évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre 
tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb 
életműrekordok  és  aukciós  csúcsok  születtek  a  2021-es  és  a  2022.  első  félévi  aukciós  szezonban:  Rippl-Rónai  József, 
Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az 
egész  piac  általános  árszínvonalára  is  jelentős  hatást  gyakorolnak.  Csaknem  egy  évtized  után  megdőlt  a  hazai  aukciós 
rekord,  és  amíg  2020-ban  egyetlen  alkotás  leütési  ára  sem  érte  el  a  százmillió  forintos  határt,  2021-ben  a  legdrágábban 
értékesített  tíz  festmény  ára  110  és  460  millió  forint  között  mozgott.  Csontváry-Kosztka  Tivadar Titokzatos  sziget című 
festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 
millió  forintos  rekordot.  A  második  helyen,  életműrekordot  jelentő  280  millió  forinttal,  Rippl-Rónai  József Fésülködő 
nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján. A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a 
hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a 
kínálati  oldalon  is  megkönnyítette  a  belépést  az  új  szereplők  számára.  A  tavalyi  évben  nemcsak  az  általános 
képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan 
bővült  a  kínálat  és  a  kereslet,  és  jelentősen  nőttek  az  árak  is:  bár  a  pandémia  előtti  utolsó  évhez,  2019-hez  képest  a  tíz 
legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb 
áron  értékesített  tételek  közé  2021-ben  sem  került  be  élő  művész  munkája. A  legdrágább  élő  magyar  művészek  névsora 
kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü 
Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A 
legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona Keserü Ilona Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria 
kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész ilyen összegű leütést még sosem ért el árverésen. A második helyen 
Bak  Imre Geometrikus  kalligráfiája szerepel  42  millió  forintos  leütéssel. Az  online  kereskedelem egyre  nagyobb  szeletet 
 
3 

 
hasít  ki  a  piacból,  és  ez  nemcsak  az  aukciók  széleskörű  elektronikus  hozzáférését  jelenti,  de  az  internetes  kereskedelmi 
portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az ukrán–orosz háború és az energiakrízis műtárgypiacra 
gyakorolt  hatásait  majd  csak  az  év  utolsó  harmadában,  a  szeptemberben  kezdődő  aukciós  és  vásárszezonban  tudjuk 
lemérni. 
 
A szakértői értékmeghatározás módszere 
 
Az  eddigi  szakértői  munka  során  felgyűlt,  a  szakértői  adattárban  található,  valamint  a  forgalmazóknál  lefolytatott 
szemléken  összegyűjtött  adatokat  beépítettem  az  érték  meghatározásába. A  szakvélemény  kialakításánál  felhasználtam  a 
szakirodalomban  és  az  internetes  adatbázisokban  található  adatokat  is,  a  művész  életrajzánál  az  artportal.hu  és  a 
wikipedia.hu  vonatkozó  szócikkeit  is  használtam.  A  forgalmi  érték  meghatározásánál  figyelembe  vettem  az  alkotó 
elhelyezkedését  a  magyar  művészeti  kánonban  és  a  művek  elhelyezkedését  Fábián  Erika  életművében. A  megállapított 
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és 
az  adott  alkotóra  vonatkozó  kereslet  és  kínálat  összefüggéseit.  A  művek  állapota  szintén  fontos  tényező  volt  az  érték 
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.  
Fábián Erika a harmincas generáció egyéni hangú képviselője, akinek elmélyült, monoton, aprólékos munkával készülő 
absztrakt  alkotásai  terápiás  poétika  révén  születnek  meg.  Képei  színes  pontok  ezreiből  épülnek  fel,  amelyek  mezőkké 
összeállva  atmoszférikus  színdinamikát  teremtenek.  Fábián  konkrétumok  helyett  egy-egy  érzelem  képi  leképezésével 
ragadja  meg  a  pszichikai  folyamatokat,  amelyek  a  befogadóknál  más  és  más  emlékeket,  történéseket  hívnak  elő. 
Munkássága  olyan  jelentős  nemzetközi  alkotókhoz  köthető,  mint  Yayoi  Kusama,  de  rokonítható  a  minimalista 
életműprogramot  vivő  alkotók  –  például Agnes  Martin  vagy  On  Kawara  –  felfogásmódjával  is. Az  elsődleges  piacon  a 
művészt  képviselő  Molnár Ani  Galéria  hazai  és  nemzetközi  presztízse  és  következetes  munkája  a  garancia  arra,  hogy  a 
művész  életműve  rangos  hazai  és  nemzetközi  köz-  és  magángyűjteményekben  képviselve  legyen.  A  galéria  többször 
állította  ki  nemzetközi  vásárokon  Fábián  Erika  műveit,  a  mellékletben  szereplő  árak  igazodnak  az  eddigi  árképzés 
arányrendszeréhez. 
 
A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó 
alsó  becsértékét  9,6  millió  forintban,  bruttó  felső  becsértékét  11,8  millió  forintban  határozom  meg.  A 
szakvéleményben  szereplő  művek  Fábián  Erika  eredeti,  hiteles,  sajátkezű  művei.  A  becsült  forgalmi  érték  nem 
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint 
a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket. A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat 
tartalmazó  adatbázisában  nem  szerepelnek.  Az  elérhető  adatok  alapján  a  mellékletben  szereplő  alkotások 
mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt, lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális 
javakat tartalmazó adatbázisban.   
 
 
 
 
Felhasznált irodalom: 
https://secondaryarchive.org/artists/erika-fabian/ 
https://molnaranigaleria.hu/muveszek/fabian-erika/ 
Lépold Zsanett: Meditatív absztrakció. Szíj Kamilla és Fábián Erika alkotásairól. Artmagazin Online, 2021.11.04. 
 
4