1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I./2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 20 935 9889
EG-30082022-01
Budapest, 2022. augusztus 30.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Bernáth Dániel műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló alkotóval. Ezt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges forrásai
a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól kapott dokumentáció és az alkotónál lefolytatott szemle volt. A szemlét 2022. augusztus
24-én folytattam le, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és az alkotó. A szemlén a műveket megvizsgáltuk, a
szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Bernáth Dániel (Debrecen, 1990) a 2010-es években fellépő új nemzedék egyik legismertebb művésze, az új absztrakció
egyik legkiválóbb képviselője. Bár nonfiguratív festészete köthető a háború utáni képzőművészet lírai absztrakt és
monokróm irányzataihoz, azoknak rusztikus, természetközeli, egyéni változatát teremtette meg. A természet közelségében,
mátrai műtermében dolgozó Bernáth művészete egyszerre táplálkozik a konceptuális művészet festészeti vetületeiből és az
absztrakció analíziséből.
A korai,
Organimetry című sorozat (2014–2018) darabjai sajátosan ötvözik az organikus és a geometrikus
formarendszereket. A festmények rusztikus, organikus vakkeretei a műterem helyszínéül szolgáló Mátrából származnak,
így a táblaképek hullámzó formáiba és kontúrjaiba beleláthatók a hegyvonulatok görbületei, az erdei ösvények és fatörzsek
kanyargó vonalai. A képek felületein ugyanakkor harsány ipari színek vetülnek egymásra, és illékony festett keretek
olvadnak össze, amelyek képbe komponált képekként is leolvashatók. Az
Organimetry sorozat műveiben a
barkácsesztétika, a colourfield festészetre történő utalások egyesülnek a festői kézjegy kiiktatásából következő
személytelenséggel.
A következő,
Mountain Mama című képciklus (2018–2021) művei az
Organimetry sorozat kifordításának is tekinthetők.
Ezúttal a kép egészének keretei megőrzik egyenes vonalú, geometrikus tisztaságukat, a képmező belseje azonban darabokra
hasad. A baltával kettéhasított vakráma lécei az anyag belső törvényszerűségei szerint repednek el a különböző rostok,
hajlatok és görcsök mentén, így a képmezőt alkotó számtalan kis méretű kép peremei és hasítékai a fa belső struktúráját
követik. A két félre esett, egymás mellé rendezett falécek felidézik korábbi ősállapotukat, ez adja a képi tömegek
hullámzását, rajziasságát és egyediségét. Bernáth a vonalak és a színfelületek közötti optikai és fogalmi feszültséget
szervezi absztrakt kompozíciókba, olyan képi minimumokat keresve, amelynek keretei között a létrejött munka ikonná
szervesül. A koncepció fontos pillére, hogy az alkotói folyamatban vannak olyan képalkotó elemek, amelyek a művész
alkotói szándékán kívül esnek, így azok esetlegességére kell hagyatkoznia.
Legújabb,
Y című sorozatában (2021–) az „Y” betű egyrészt az organikus világ felépítésére utal – ahogyan a dolgok
növekedésük következtében egyre differenciáltabb alakzatot vesznek fel –, másrészt Bernáth alkotói tevékenysége is
kifejeződik benne az egység megbontásának formájában, utalva arra, hogy egy vonal megrajzolásával két (később több)
alakzatra osztja a képmezőt. Legújabb munkáiban Bernát egy nem konvencionális, manapság inkább az építőiparral
társított anyagot, a ragasztott furnérlemezt használja képi hordozóként. Ezeken a rétegelt falemezeken bontja ki több
rétegben képi narratíváit.
Bernáth Dániel 2014-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, Bukta Imre osztályában.
Ugyanebben az évben elnyerte a Gruber Béla-díjat, 2015-ben az Essl Művészeti Díjat, 2022-ben pedig a STRABAG
Artaward díjazottja volt. Rendszeres résztvevője művészeti rezidenciaprogramoknak, legutóbb a spanyolországi Tossa de
Marban, a németországi Freisingben és az ausztriai Krems an der Donauban alkotott. 2020 és 2022 között Derkovits Gyula
Képzőművészeti Ösztöndíjban részesült. Műveit szinte minden évben bemutatja egyéni kiállításokon budapesti galériákban
és kiállítóhelyeken: Art+Text Budapest (2016), LL Platform Project Space (2017), Műtő (2018), Telep (2019), Négyszoba
Galéria (2019), Molnár Ani Galéria (Csizik Balázzsal, 2020). Rendszeresen állít ki csoportos kiállításokon is, művei
szerepeltek a Műcsarnok, a Budapest Galéria, a Tossa de Mar-i Városi Múzeum, a budapesti Vasarely Múzeum, valamint a
Ludwig Múzeum tárlatain. Jelenleg Budapesten és a Mátrában él és dolgozik.
2
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő̋ piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő̋ teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta
piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019 nyarán nyílt, mintegy
másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben fontos állomása volt ennek a folyamatnak.
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a
szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett,
hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A
nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a
modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros
áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria már 600
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV
és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a
legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak
eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb életműrekordok és aukciós csúcsok születtek a 2021-es
3
és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a
művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az egész piac általános árszínvonalára is jelentős hatást
gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-ban egyetlen alkotás leütési ára sem
érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény ára 110 és 460 millió forint között
mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget című festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem
megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 millió forintos rekordot. A második helyen, életműrekordot
jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József
Fésülködő nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján.
A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a tíz legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb
áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona Keserü
Ilona
Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész
ilyen összegű leütést még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre
Geometrikus kalligráfiája szerepel 42 millió
forintos leütéssel.
Az online kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nemcsak az aukciók széleskörű elektronikus
hozzáférését jelenti, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az
ukrán–orosz háború és az energiakrízis műtárgypiacra gyakorolt hatásait majd csak az év utolsó harmadában, a
szeptemberben kezdődő aukciós és vásárszezonban tudjuk lemérni.
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Bernáth Dániel életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Bernáth Dániel nonfiguratív festészete mélyen beágyazott a háború utáni festészet lírai absztraktnak nevezhető
irányzatába. A fiatal művész az elmúlt években generációjának egyik legfontosabb hangjává vált, nemcsak a 2015-ös Essl
Művészeti Díj és a 2022-es STRABAG Művészeti Díj elnyerése, illetve az Esterházy Művészeti Díjra való többszöri
jelölése miatt, hanem főként konzekvens, az új absztrakcióhoz köthető művészeti programjának köszönhetően. Az
organikus világhoz fűződő művészete egyszerre táplálkozik a konceptuális művészet festészeti vetületeiből, az absztrakció
4
analíziséből és a színmezőfestészet kortárs tanulságaiból. Bernáthot a táblaképnek mint műformának az újraépítése, illetve
az absztrakt festészet eljárásainak és hagyományainak az újragondolása foglalkoztatja. A kép hagyományos tárgyi
dimenzióihoz képest művészetében a kép elvont és konkrét fizikai határai bomlanak meg annak érdekében, hogy Bernáth a
táblakép, a „képtárgy” státusáról gondolkodjon.
A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó
alsó becsértékét 6,8 millió forintban, bruttó felső becsértékét 8,6 millió forintban határozom meg. A
szakvéleményben szereplő művek Bernáth Dániel eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint
a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
Felhasznált irodalom:
Fehér Dávid: Felhasított monokrómia. Bernáth Dániel új műveiről. Balkon, 2019. 26. évf. 11-12. sz. 35–
38.
https://alkotomuveszet.hu/CMS/Muveszek/bernath-daniel/6
https://www.bernathdaniel.com/
5
