1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I./2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 20 935 9889
EG-18072022-02
Budapest, 2022. július 18.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Gáyor Tibor műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló Vintage Galériával. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek
elsődleges forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok
voltak. A szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a tulajdonosoknál lefolytatott szemle volt. A
szemlén jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és a Vintage Galéria képviselője. A szemlén a művek vizsgálatra
kerültek, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Gáyor Tibor (Budapest, 1929) építész, képzőművész a kortárs magyar művészet meghatározó alakja, aki az 1970-es évek
elejétől rendszeres szereplője és szervezője hazai és nemzetközi képzőművészeti kiállításoknak. 1951-ben építészmérnöki
diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Pályakezdő éveit Budapesten, majd Bécsben töltötte építészként. 1956-
ban az osztrák fővárosba emigrált, ahol a Műegyetem építőművészeti tanszékének volt tanársegédje. 1968 óta feleségével,
Maurer Dórával Budapesten és Bécsben él.
Gáyor az 1960-as évek elejétől foglalkozik képzőművészettel, munkáiban meghatározó az építészeti gondolkodás, a kötött
formák és számítások alkalmazása. Bécs és Budapest közötti ingázása révén elősegítette a magyarországi neoavantgárd
nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépülését, illetve az 1960-as évektől a magyar underground művészeti színtér fontos
alakjává vált. 1968–1969-ben a nyomtatott képgrafikára irányult érdeklődése, majd korai konceptuális munkái után, 1972-
től a sík és a tér összefüggéseit kutatta. 1973-tól kezdve dolgozta ki azt az elvet, amely alapján szisztematikusan felépített
rendszereket hozott létre geometrikus alakzatokból: műveiben a sík formát különböző szögekben hajtotta ki. A kép síkjának
megtörésével – azaz a festővászon anyagának felvágásával és áthajtásával – létrehozott, a sík és a tér egymásba
fordulásának lehetőségét felmutató rendszerét „Hajtástektonikának” nevezte el. Az egyes lépések fázisait szeriális
művekben rögzítette, illetve matematikailag leírható, hajtásstruktúrákból építkező objekteket és plasztikus műveket hozott
létre, amelyek a konstruktív és a konkrét művészet területéhez sorolhatók.
A1,
A3 és
A5 (1972) című munkáin első lépésként egy fehérre alapozott vászon téglalap nyersvászon sarkát hajtotta ki,
majd a további lépések során az anyag különböző bevágásával keletkező formákat és azok egymáshoz viszonyított arányait
vizsgálta. Az egyes fázisokat fekete fatáblákra rögzítette. Az 1980-as évek elejétől a saját maga által felállított, szigorú
analitikus rendszertől távolodva egyre kevésbé szabályos formákat hozott létre (
Örs I, 1986). Ezt a kötetlenebb, játékosabb
munkamódszert az 1990-es évek elejétől készített, hajtogatott csíkokból álló munkáiban is alkalmazta (
Gulács, 1993).
Gáyor Tibor a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, érdemes művész. Munkái a mai napig számos
nemzetközi, magyar és osztrák kiállításon, grafikai biennálén szerepelnek. A győri Városi Művészeti Múzeum 2001-ben
átfogó kiállítást rendezett Gáyor Tibor és Maurer Dóra életművéből, majd 2009-ben a Paksi Képtárban rendezték meg
Gáyor Tibor Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia székfoglaló kiállítását. Legutóbb a londoni Carl Kostyál
galériában (2016), valamint a budapesti Vintage Galériában (2018) volt önálló kiállítása. Művei számos európai és magyar
közgyűjteményben megtalálhatók, többek között a Neue Nationalgalerie (Berlin), Folkwang Museum (Essen), Museum
Hedendaagse Kunst (Utrecht), Forum Konkreter Kunst (Erfurt), Nasjonalgalleriet (Oslo), Magyar Nemzeti Galéria
(Budapest), MUMOK (Bécs) és a Ludwig Múzeum (Budapest) gyűjteményében.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő̋ piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő̋ teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta
2
piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, mintegy
másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben fontos állomása volt ennek a folyamatnak.
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a
szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett,
hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A
nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a
modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros
áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria már 600
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV
és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a
legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak
eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb életműrekordok és aukciós csúcsok születtek a 2021-es
és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a
művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az egész piac általános árszínvonalára is jelentős hatást
gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-ban egyetlen alkotás leütési ára sem
érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény ára 110 és 460 millió forint között
mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget című festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem
megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 millió forintos rekordot. A második helyen, életműrekordot
jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József
Fésülködő nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján.
3
A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a tíz legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb
áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona. Keserü Ilona
Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész ilyen
összegű leütést még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre
Geometrikus kalligráfiája szerepel 42 millió
forintos leütéssel.
Az on-line kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nem csak az aukciók széleskörű elektronikus
hozzáférését jelenti csak, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az
ukrán-orosz háború és az energia krízis műtárgypiacra gyakorolt hatásait majd csak az év utolsó harmadában, a
szeptemberben kezdődő aukciós és vásár szezonban tudjuk lemérni.
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Gáyor Tibor életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Gáyor Tibor az 1960-as évektől a magyar alternatív művészeti színtér fontos alakjává vált. Egy rövidebb konceptuális
művészeti periódust követően, az 1970-es évek elején a tektonikus hajtásstruktúrák módszeres feldolgozásával kezdett
foglalkozni. 1973-tól kezdve dolgozza ki azt a szisztémát, amely alapján a sík formát különböző szögekben hajtja ki,
rendszerét „Hajtástektonikának” nevezi el. Ebben az időszakban matematikailag leírható, szeriális hajtásstruktúrákból
építkező objekteket és plasztikus műveket hozott létre. Munkássága
a konstruktív/konkrét művészet nagy történeti és
teoretikus háttérrel rendelkező vonulatába illeszkedik. Az elsődleges piacon a művészt képviselő Vintage Galéria hazai és
nemzetközi presztízse és következetes munkája a garancia arra, hogy a művész életműve rangos hazai és nemzetközi köz-
és magángyűjteményekben képviselve legyen. A galéria többször állította ki nemzetközi vásárokon Gáyor Tibor műveit, a
mellékletben szereplő árak igazodnak az eddigi árképzés arányrendszeréhez. Karl Kostyal londoni galériájában 2016-ben
szintén azonos árszínvonalon árulták Gáyor Tibor műveit.
4
A vizsgált művek Gáyor Tibor életművének jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek
együttes bruttó alsó becsértékét 43 millió forintban, bruttó felső becsértékét 56 millió forintban határozom meg. A
szakvéleményben szereplő művek Gáyor Tibor eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint
a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
Felhasznált irodalom:
Gáyor Tibor: L'arte d'invenzione. Szerk. Gáyor Tibor, Prosek Zoltán. Paksi Képtár, Paks, 2009.
Gáyor Tibor: Tektonika/Tectonics. Vintage Galéria, Budapest, 2018.
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/gayor-tibor-557/
https://vintage.hu/artists/contemporary/gayor-tibor/gayor-tibor-2
5
