1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I./2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 20 935 9889
EG-18072022-01
Budapest, 2022. július 18.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Ficzek Ferenc műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló acb Galériával. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges
forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a galériában lefolytatott szemle volt. A szemlén jelen volt
Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és az acb Galéria képviselője. A szemlén a művek vizsgálatra kerületk, a szemlén
készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Ficzek Ferenc (Pécs, 1947 – Pécs, 1987) a Pécsi Műhely alapító tagjaként meghatározó szereplője volt az 1970-es és 1980-
as évek képzőművészeti életének. 1966–1971 között a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán tanult. 1979–1984
között a pécsi Pannónia Filmstúdió munkatársa volt, majd 1984–1986-ig Kölnben élt. 1986-tól haláláig a pécsi Művészeti
Iskolában tanított.
Rövid, mindössze két évtizedes alkotói pályáját a médiumfüggetlen, kísérletező szemlélet és a kivételes koncentráltságú
vizuális kutatómunka jellemzik. Lantos Ferenc tanítványaként munkásságának egy évtizede kapcsolódik a Pécsi Műhely
1968 és 1980 között kibontakozó aktivitásához. Művészetének központi felvetései az ábrázolás körül forogtak: a
reprezentáció és az emberi percepció formaadó erejét hol analitikusabb, tudományosnak is mondható módszerességgel, hol
szabad és találékony megoldásokkal vizsgálta. Technikái közt éppúgy fontos, és a kísérletezés szempontjából
egyenrangúként kezelt médium a fotó, a grafika, a festmény vagy a mozgókép, amellyel Ficzek a Pannónia Filmstúdióban
és a kölni animációs filmgyárban készült művészi igényességű alkotásaiban dolgozott.
Ficzek formázott − pontosabban domborított – vásznai a háború utáni magyar művészet egyedi produktumainak
tekinthetők. Ezekben a művekben a sík és a plaszticitás problémája, a formák többnézőpontúsága, illetve a tárgyak
absztrahálásában rejlő líraiság kerül a középpontba. A domborított, speciálisan formált vászon használata Ficzek egész
életművet végigkíséri. Már legkorábbi, strukturalista, Lantos Ferenc geometrikus absztrakciójának hatását mutató évei alatt
megjelentek a színes műanyag fóliával bevont, egyszerű, szigorú formájukkal kitűnő, ugyanakkor rejtőzködő táblaképei.
Hasonlóan a Pécsi Műhely egyéb tagjaihoz, az absztrakció a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején jelentkező
egyéni értelmezései a hetvenes évek konceptuális műveihez és egy kísérletező, médiumtól független programhoz vezettek
Ficzek esetében is. Ficzek ebben az évtizedben készült műveinek központi témája a sík és a háromdimenzió kapcsolata. A
kísérletezés terepe a művészi kifejezőeszközök repertoárjába bekerült fotó: az ezen ábrázolt tárgyakat a megvilágítás
módja, a fénnyel való manipuláció, a különféle vetítések bizonytalan jelentésű látvánnyá alakítják. A valóság elemei között
Ficzek fotói főképp az emberi testet vizsgálták vizsgálják az árnyék, a mozgás, a sziluett látványvariációinak
sokféleségében. A perspektíva-ellentmondások, torzulások, aránytévesztések, töredék-kiemelések Ficzek képein maguktól
értetődően tűnnek fel, ugyanakkor enigmatikusak és a bonyolultságukból adódóan rejtjelezettek.
Az olvashatóság kérdése alapvonás azoknak a grafikáknak az esetében is, amelyeket Ficzek a hetvenes évek második
felében sokszor fotók alapján készített (lábakról, kezekről, figurákról, illetve ezeknek a testrészeknek sokszor szürreális
kombinációiból). A sík és a tér viszonya itt is különösen fontos, és olyan vizuális potenciált tartogat, amelyet Ficzek a
hetvenes évek elején még szigorúan geometrikus, majd lassan figurális témáihoz fazonírozott, formázott vászonmédiuma
gondolati és formai szempontból egyaránt gazdagít. Ficzek így ír erről 1978-ban kiállítási katalógusában: „Ha síkok
együttesét egy vetített képet felfogó ernyőként használok, a kép az ernyő törésvonalai mentén módosul, tehát a kivetített
tárgy téri jellegétől eltérő jellegzetességeket mutat. Ha az így kapott vetített képet és tárgyát együtt lefotózom, a kapott
képen már több nézőpontból készült ábra jelenik meg. Ha a filmet kivetítem a tárgy közbeiktatásával és ezt ismét
lefotózom, újabb és újabb nézőpontokat kapcsolok be. Így átalakult tárgyképek jelennek meg, kitüntetett téri helyzetek
keletkeznek, összemosódnak nézőpontok, módosul a tárgyak perspektív képe. Más módon kell a szemlélőnek is megkeresni
a képen azokat a támpontokat, amiből kiindulva végigjárhatja térrétegeit, mint az egy nézőpontra épülő képeken. Máshol
egy szabályos képet szembesítek más nézőpontokból különös vagy torz ábrákkal. A kitüntetett nézőpont itt ez, amelyből a
szabálytalan szabályosnak látszik. Ez voltaképp a feszített plasztikák téri problémafelvetéseinek alapja. Szándékom szerint
2
a feszített plasztikákon egyesíteni akarom a tér és sík már eddig durván felvázolt egymásra hatásait.”
Ficzek pályafutásának indulásakor Pécs vibráló művészeti életében olyan új progresszív előadóművészeti
kezdeményezések bontakoztak ki, mint a Bóbita Bábszínház vagy a Pécsi Balett, ahol egy újfajta érzékenység, új szcenikai
nyelv formálódott, és ahol a mozdulatok kifejezőereje, a kéz-pantomim is központi jelentőséghez jutott. A hetvenes
években a Pécsi Műhely több tagjának munkáját jellemezték az avantgárd, szabad szellemiségű szeriális fotóművek,
performanszok, amelyek egy időben kibomló, rögzítetlen, folyamatalapú művészi gondolkozásról tanúskodnak. Ficzek
kreativitása, nyughatatlan fantáziája találkozik ezzel a performatív és a művészeti ágak kölcsönhatásaira nyitott, inspiratív
gondolkozásmóddal. Plasztikus vásznai a fotó, a grafika, illetve saját korai geometrikus műveinek témáit és modorát viszik
tovább.
Ficzek Ferenc a balatonboglári kápolnatárlatok és a Pécsi Műhely tevékenységét bemutató kiállítások rendszeres
résztvevője volt. 1988-ban a Pécsi Galéria, 2001-ben pedig a Budapest Galéria rendezett számára gyűjteményes kiállítást.
Legutóbb a budapesti Kiscelli Múzeumban (2010) és az acb Galériában (2016, 2018, 2022), a londoni Carl Kostyál
galériában (2017), valamint a berlini Gregor Podnar galériában (2019) volt önálló kiállítása.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő̋ piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő̋ teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta
piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, mintegy
másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben fontos állomása volt ennek a folyamatnak.
3
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a
szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett,
hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A
nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a
modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros
áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria már 600
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV
és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a
legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak
eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb életműrekordok és aukciós csúcsok születtek a 2021-es
és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a
művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az egész piac általános árszínvonalára is jelentős hatást
gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-ban egyetlen alkotás leütési ára sem
érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény ára 110 és 460 millió forint között
mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget című festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem
megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 millió forintos rekordot. A második helyen, életműrekordot
jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József
Fésülködő nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján.
A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a tíz legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb
áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona. Keserü Ilona
Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész ilyen
összegű leütést még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre
Geometrikus kalligráfiája szerepel 42 millió
forintos leütéssel.
Az on-line kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nem csak az aukciók széleskörű elektronikus
hozzáférését jelenti csak, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az
ukrán-orosz háború és az energia krízis műtárgypiacra gyakorolt hatásait majd csak az év utolsó harmadában, a
szeptemberben kezdődő aukciós és vásár szezonban tudjuk lemérni.
4
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Ficzek Ferenc életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Ficzek Ferenc a magyar neoavantgárd generáció képviselője és a Pécsi Műhely alapító tagja, aki az avantgárd
hagyományokra építve hozott létre a neoavantgárd legkiemelkedőbb vonulataihoz tartozó, koherens életművet. Műveiben a
geometrikus és organikus formák változó plasztikusságát és a változó fényviszonyok tulajdonságait tanulmányozta,
valamint a képmanipuláció médiumreflexív gesztusaival kísérletezett. Ficzek formázott − pontosabban domborított –
vásznai a háború utáni magyar művészet egyedi produktumainak tekinthetők. Az elsődleges piacon a művészt képviselő
acb Galéria hazai és nemzetközi presztízse és következetes munkája a garancia arra, hogy a művész életműve rangos hazai
és nemzetközi köz- és magángyűjteményekben képviselve legyen. A galéria többször állította ki nemzetközi vásárokon
Ficzek Ferenc műveit, a mellékletben szereplő árak igazodnak az eddigi árképzés arányrendszeréhez, mind az acb Galéria,
mind Gregor Podnar saját galériájában és az Art Basel Miami-n, valamint Karl Kostyal londoni galériája egyaránt ezen az
árszínvonalon állította ki Ficzek alkotásait.
A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes nettó
alsó becsértékét 36 millió forintban, bruttó felső becsértékét nettó 44 millió forintban határozom meg. A
szakvéleményben szereplő művek Ficzek Ferenc eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint
a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
Felhasznált irodalom:
An Introduction to the Work of Ferenc Ficzek. Szerk. Kopeczky Róna. acb ResearchLab, Budapest, 2016.
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/ficzek-ferenc-1189/
https://acbgaleria.hu/exhibitions/plasztikus_vasznak
5
