1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I./2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 20 935 9889
EG-18072022-03
Budapest, 2022. július 18.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Szilvitzky Margit műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló acb Galériával. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges
forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a tulajdonosoknál lefolytatott szemle volt. A szemlén jelen
volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és az acb Galéria képviselője. A szemlén a művek vizsgálatra kerültek, a szemlén
készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Szilvitzky Margit (Budapest, 1931 – Budapest, 2018) a magyar textilművészet első, 1960-as években induló
generációjának tagja. 1954-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán, majd a 60-as évek közepéig tervezőként
dolgozott, területe az öltözködés, tárgy- és látványtervezés volt. A Képzőművészeti Alap Komplex Textil Stúdiója
keretében modern szemléletű, iránymutató divatbemutatókon mutatta be kollekcióit. Iparművészeti munkásságát a 70-es
évek elejétől egyre intenzívebbé váló képzőművészeti tevékenység kísérte. Szilvitzky tevékeny szerepet vállalt a 60-as
évek végén lendületet kapott textilművészet megújításában, a műfaji határokat lebontó experimentális textilnyelvezet
formálásában. Textilalapú kollázsai, objektjei és installációi a magyar neoavantgárd textilművészet irányadó alakjává tették.
Textilművészként 1968-ban mutatkozott be
Tavasz című emblematikus hímzett, varrott textil kollázsával a budapesti Ernst
Múzeum
Textil falikép kiállításán. A hetvenes évek közepén talált rá a fehér vászon használatára mint a gondolati
folyamatok vizuális megjelenítésének hordozójára. A vászonhajtogatások geometrikus variációival a tér, az anyag és a
forma szintézisére, folyamatszerű megragadására törekedett. A természetes eredetű textilek használatában rejlő technikai
lehetőségeken keresztül Szilvitzky a tér vizsgálatát tűzte célul, amellyel a háború utáni absztrakció egy mind
karakteresebbé váló, a textilnek központi szerepet biztosító nemzetközi tendenciájához csatlakozott. A művész ugyan a
korai színgazdag, figurális hímzéses kollázsoktól a szigorúan geometrikus térbeli nyers vászon hajtogatásokhoz jutott el, az
egyszerű, természetes anyagok használata végigkísérte művészetét.
Szilvitzky alkotói pályája a hazai neoavantgárd textilművészettel
párhuzamosan bontakozott ki, munkásságával egyúttal irányt is adott a
hetvenes években virágzó mozgalomnak. A magyar textilművészet első,
hatvanas években induló generációjának Szilvitzky Margit mellett többek
között Attalai Gábor, Kuchta Klára, Szenes Zsuzsa és Hübner Aranka is
tagjai voltak. Ezek a textilre elsődleges, autonóm médiumként tekintő
alkotók az iparművészettől való függetlenedéssel párhuzamosan a
nemzetközi képzőművészeti diskurzus aktuális kérdéseit tematizálták.
Újszerűsége mellett azért is erősödhetett mozgalommá a hazai
textilművészet a hetvenes évek során, mert a magas művészet hagyományos
kategóriáin kívül, a politikai figyelem perifériáján, a szombathelyi Fal- és
Tértextil Biennále szinte a kezdetektől intézményes keretet biztosított a
tértextil új, kísérleti műfajának. Amellett, hogy a Fal- és Tértextil Biennálék
rendszeres kiállítója volt, számos nemzetközi csoportos kiállításon is
szerepelt.
A nyolcvanas években a festészetnek erőteljes lendületet adó új, expresszív törekvésekkel párhuzamban Szilvitzky
érdeklődése a tér, mint síkon megjeleníthető vizuális probléma felé fordult. Nagy méretű, színes laufer vásznakból készített
ráfestéssel képeket, valamint kisebb formátumú tempera festményeket és rajzokat, amelyek már a festészet irányába tett
határozott lépései voltak. A nyolcvanas években készült, vakrámára feszített, varrott laufer vásznak a korábbi tértextilek,
valamint a kilenceves években készült akril festmények közötti átmenetet jelentették. Akrilfestményeiben a festék
anyagának, rétegeinek minél elevenebb megjelenítését tűzte célul. Az akril festmények mellett a széthajtogatott
dobozkartonok geometrikus struktúráját hangsúlyozó műveiben is a síkba terelt téri dimenziót, annak variabilitását
vizsgálta.
Szilvitzky Margit tervezői és képzőművészeti tevékenysége mellett jelentős oktatói tevékenységet is folytatott az
Iparművészeti Főiskola, majd a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzoraként. A magyar textilművészet hazai és
nemzetközi kiállításainak állandó szereplője volt, illetve részt vett számos grafikai és művészkönyv-bemutatón is. Többek
között önálló kiállítása volt Helsinkiben, Rómában, a budapesti Műcsarnokban, a székesfehérvári Szent István Király
Múzeumban és a Szombathelyi Képtárban. Érdemes és kiváló művész, illetve a Magyar Köztársaság Érdemrendjének
birtokosa volt.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősödő̋ piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő̋ teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kultúrpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő̋ gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető̋ meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető, hogy a magyarországi műtárgypiac – a koronavírus-járvány okozta
piaci leállások kivételével – a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
2
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészeti piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben megélénkült aktivitása a háború utáni és kortárs
művészet területén pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre.
A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex
növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de
külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár
sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a
gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak
gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv-generációnak, mint Keserü Ilona, Maurer Dóra, Nádler
István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést
jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a
fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, mintegy
másfél évig nyitva tartó Maurer Dóra-kiállítás a londoni Tate Modernben fontos állomása volt ennek a folyamatnak.
Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a
szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt
érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, amely 2020 telén nem árverést rendezett,
hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A
nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek
értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de
körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a
modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második
vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros
áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria már 600
négyzetméterem mutat be programszerűen sokszor kortárs művészetet, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV
és a Pintér Galéria aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a
legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még
remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
A hazai és a globális műkereskedelemről elmondható, hogy kiemelkedő évet zárt 2021-ben. A világ vezető aukciósházainak
eredményei alapján a globális piac nemcsak a pandémia előtti szintre tért vissza, de a valaha volt legjobb évét produkálta. A
magyar piacon is az általános árszínvonal emelkedése mellett újabb életműrekordok és aukciós csúcsok születtek a 2021-es
és a 2022. első félévi aukciós szezonban: Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Csontváry Kosztka Tivadar azok a
művészek, akiknek árai meghatározzák a piacot, az ő csúcsáraik az egész piac általános árszínvonalára is jelentős hatást
gyakorolnak. Csaknem egy évtized után megdőlt a hazai aukciós rekord, és amíg 2020-ban egyetlen alkotás leütési ára sem
érte el a százmillió forintos határt, 2021-ben a legdrágábban értékesített tíz festmény ára 110 és 460 millió forint között
mozgott. Csontváry-Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget című festményének 460 millió forintos tavalyi leütése csaknem
megduplázta az addigi (ugyancsak Csontváry által tartott) 240 millió forintos rekordot. A második helyen, életműrekordot
jelentő 280 millió forinttal, Rippl-Rónai József
Fésülködő nő című festménye végzett a Kieselbach Galéria aukcióján.
A koronavírus-járvány magával hozta az online aukciók és a hibrid árverések térnyerését a hazai piacon is, ami egyfelől a
3
gyűjtői, vásárlói kör kiszélesedését eredményezte, másfelől a kínálati oldalon is megkönnyítette a belépést az új szereplők
számára. A tavalyi évben nemcsak az általános képzőművészeti árverések száma nőtt, de a kortárs művekre fókuszáló
aukciók száma is. Ezen a piacon különösen gyorsan bővült a kínálat és a kereslet, és jelentősen nőttek az árak is: bár a
pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest a tíz legdrágább mű átlagára csaknem megduplázódott és számos
életműrekord született ebben a szegmensben, a legmagasabb áron értékesített tételek közé 2021-ben sem került be élő
művész munkája. A legdrágább élő magyar művészek névsora kevés változást mutat az előző évekhez képest: 2021-ben
Bak Imre 4, Lakner László 3, Maurer Dóra 2, míg Ilona Keserü Ilona és Nádler István 1-1 műve teszi ki a legmagasabb
áron, hazai aukción eladott, élő művészek munkáinak listáját. A legmagasabb áron, 55 millió forintért Ilona. Keserü Ilona
Marilyn és a tenger című alkotása kelt el a Virág Judit Galéria kortárs aukcióján. Magyar, jelenleg is aktív művész ilyen
összegű leütést még sosem ért el árverésen. A második helyen Bak Imre
Geometrikus kalligráfiája szerepel 42 millió
forintos leütéssel.
Az on-line kereskedelem egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacból, és ez nem csak az aukciók széleskörű elektronikus
hozzáférését jelenti csak, de az internetes kereskedelmi portálok forgalma is folyamatosan, jelentős értékben emelkedik. Az
ukrán-orosz háború és az energia krízis műtárgypiacra gyakorolt hatásait majd csak az év utolsó harmadában, a
szeptemberben kezdődő aukciós és vásár szezonban tudjuk lemérni.
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Szilvitzky Margit életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Szilvitzky Margit a magyar neoavantgárd textilművészet irányadó alakja volt, neve összeforrt a magyar textilművészet
hazai és nemzetközi áttörésével és hetvenes évekbeli hőskorával. Pályáját médium- és szemléletváltások tagolták, amelyek
egy sokrétű tevékenységgel és jelentős elméleti munkássággal rendelkező képzőművész profilját rajzolják ki. A
Szombathelyi Fal- és Tértextil Biennálék szinte állandó résztvevője, illetve a magyar textilművészet hazai és nemzetközi
kiállításainak állandó szereplője volt. Az elsődleges piacon a művészt képviselő acb Galéria hazai és nemzetközi presztízse
és következetes munkája a garancia arra, hogy a művész életműve rangos hazai és nemzetközi köz- és
magángyűjteményekben képviselve legyen. A galéria többször állította ki nemzetközi vásárokon Szilvitzky Margit műveit,
a mellékletben szereplő árak igazodnak az eddigi árképzés arányrendszeréhez.
4
Ebben az évben az acb Galéria a londoni Frieze Masters-en mutatja be önálló standon Szilvitzky művészetét, mely
újabb lökést adhat a művész nemzetközi kanonizációjának és árai emelkedésének.
A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes nettó
alsó becsértékét 46,5 millió forintban, nettó felső becsértékét 61,5 millió forintban határozom meg. A
szakvéleményben szereplő művek Szilvitzky Margit eredeti, hiteles, sajátkezű művei. A táblázatban szereplő értékek
tartalmazzák az egyes művek installálásához szükséges előkészítést is!
A becsült forgalmi érték nem tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj
és járulék terheket, valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
Felhasznált irodalom:
Szilvitzky Margit. A négyzet megtalálása - Művek / 1968-1988
. Szerk. Balázs Kata. acb ResearchLab, Budapest, 2021.
https://secondaryarchive.org/artists/margit-szilvitzky/
https://artportal.hu/lexikon-muvesz/szilvitzky-margit-248/
5
