1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 209 359 889
EG-24072021-01
Budapest, 2021. július 24.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Kondor Attila műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló művésszel. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges forrásai
a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A szakvélemény
alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a művész műtermében lefolytatott szakértői szemle volt. A szemlén jelen
volt a művész és Kaszás Gábor igazságügyi szakértő is. A szemlén a műveket megvizsgáltuk, a műteremben készített
fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Kondor Attila (1974) művészeti tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte, mestere Baranyay András volt.
Az egyetemi tanulmányok befejezése után rendszeresen állított ki egyéni és csoportoson kiállításokon. Első egyéni kiállítása
2004-ben a Szinyei Szalonban volt, Budapesten A 2000-es évektől kezdve rendszeresen állított ki kiemelkedő magyarországi
galériákban és múzeumokban: 2007-ben az Inda Galériában, 2009-ben a Bartók 32 Galériában, 2011-ben Ari Kupsus
Galériában, 2012-ben a Budapest Galérában, 2014-ben a Molnár Ani és az óbudai Társaskör Galériában vagy a szintén óbudai
Marco Galériában volt kiállítása. A képzőművészet mellett Kondor animációs filmrendezőként és esszéíróként is
tevékenykedik, melyek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Filozófiai érdeklődése képzőművészeti munkáiban is
felfedezhető. Munkáit Rieder Gábor kontemplatív konceptualizmusként, Andrási Gábor pedig médiumtudatos festészetként
jellemezte művészetét. Művei fontos közgyűjteményekben és magángyűjteményekben is szerepelnek, úgy, mint a Kogart
Kortárs Gyűjtemény, Evangélikus Országos Múzeum, Tragor Ignác Múzeum - Kortárs Gyűjtemény, Tornyai János Múzeum,
Fondation COLAS, Budapest, Volksbank Budapest.
Kondor Attila 2014-től állít ki videó-installációként kísérleti animációs filmeket. Ezekben a munkák a festményeket inspiráló
gondolati utat egyfajta szellemi történetté alakítja. Kondor ezeket nevezi a figyelem útjainak. E filmekben nem láthatunk
szereplőt, mivel a művész szándéka szerint így maga a befogadó válhat az film-installáció főszereplőjévé. A projekt
legfontosabb darabjai: 2015-ben az
Ontogenezis, három csatornás video installáció a Kiscelli Templomtéren, 2016-ban a
Magasból épülő város a B32 Galériában, 2019-ben a
Belső könyvtár a Műcsarnokban. A 2018-ban készült
Belső könyvtár
című animációs filmje többek között az kecskeméti KAFF és a Magyar Mozgókép Szemle, valamint az Alexander Trauner
Art Film Fesztivál versenyfilmjeként szerepelt. A 2021-ben készült
Nyitott ajtónál című animációs filmet szintén vetítik az
idei KAFF-on.
2011-ben önálló monografikus album jelent meg munkáiról, amelyben egy Rieder Gábor által készített nagyinterjú olvasható,
a fejezeteket pedig a művész koncepció-szövegei tagolják. 2017-ben
A figyelem útjai című tanulmánykötet-albumában
Hornyik Sándor írt
A humanizmus animációja címen monografikus tanulmányt Kondor Attila festézsetéről. A címadó
esszében Kondor festészeti, grafikai és animációs munkáinak művészetfilozófiai hátterét foglalta össze. 2019-ben a
Szabadságtapasztalat című Műcsarnokban rendezett kiállítás katalógusába Mayer Mariann írt bevezetőt. Smrcz Ádám
filozófus pedig a
Figyelemfilozófia – avagy a figyelem kiművelése Kondor Attila munkáiban címen írt tanulmányt.
Kondor Attila 1998-ban Barcsay-díjat, 2000-ben Kondor Béla-díjat kapott. 2005-ben részt vett a XI. Delhi Triennálén, Új-
Delhiben, Indiában. 2007–2008-ban Római ösztöndíjas. 2016-ban elnyerte a Tornyai-érmet. 2018 és 2021 között az MMA-
MMKI művészeti ösztöndíjasa.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősődő piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi rangú
remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kulturpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető - persze nem ismerve a járvány következményeit -, hogy a
magyarországi műtárgypiac a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek piacán
folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi trendeket,
soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-avantgárd
törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült aktivitása
pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs
művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak.
A magyar születésű, itthon tanult, de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon
elképesztően magas, Hantai esetében akár sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs
árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ
legfontosabb kánonképző múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv generációnak,
mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban
gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi
figyelem előtérbe helyezheti a fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is.
A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a londoni Tate Modern-ben fontos
állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit
Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern
2
magyar képzőművészet iránt érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, mely 2020. telén
és 2021. tavaszán nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal
egészítette ki, jelentős sikerrel. A nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a
kiemelkedő, múzeumi rangú művek értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia,
mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet
felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példák
erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az
ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott,
a Virág Judit Galéria megnyitotta kortárs galériáját, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria
aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci
szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még remekművek a legnagyobb
sűrűségben érhetőek el.
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott szemléken
összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a wikipedia.hu
vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó elhelyezkedését a
magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Kondor Attila életművében. A megállapított forgalmi értékeket
befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és az adott alkotóra
vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték kialakításánál. A
szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Kondor Attila jelenleg nem tartozik egyik kortárs művészeti galériához sem, gyűjtőivel a kapcsolatot maga tartja. Az egyik
legnagyobb kortárs műkereskedelmi adatbázison, az artsy.com oldalon számos művel szerepel, az az árszínvonal hitelesnek
tekinthető, a felajánlott művekre megállapított árak ahhoz igazodnak. Jelenleg zajlik egy múzeumi vásárlás, az
Emelkedés II.
című, 60x60 cm nagyságú festménye 650 000 forintos áron kerül közgyűjteménybe. A mellékletben szereplő árak nem csak
Kondor Attila érvényes árrendszerébe illeszkednek, de hasonló művészi életutat járó kortársainak áraihoz is igazodnak. A
másodlagos piacon szereplő művei, a piac természetéből adódóan jellemzően alacsonyabb áron hozzáférhetőek. Az MNB
által kiválasztott művek közül az
Ars memoriae III. című nem volt a műteremben vizsgálható, azt a művész nem tudta
bemutatni, így az a szakvéleménynek sem része.
Kondor Attila a háború utáni magyar képzőművészet ismert, egyéni utat járó alakja, a vizsgált művek az életmű
hiteles, jellegzetes és jó minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó alsó becsértékét 29 200
000 forintban, bruttó felső becsértékét 34 700 000 forintban határozom meg. A becsült forgalmi érték nem
tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint a
szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat
tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike
forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt, lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat
tartalmazó adatbázisban.
3
