1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 209 359 889
EG-29062021-01
Budapest, 2021. június 29.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Mengyán (Fajó) András műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló gazdasági társasággal. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek
elsődleges forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok
voltak. A szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a művész műtermében lefolytatott szakértői szemle
volt. A szemlén jelen volt a művész és Kollmann Szilvia mellett Kaszás Gábor igazságügyi szakértő is. A szemlén a műveket
megvizsgáltuk, a műteremben készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Mengyán (Fajó) András 1945. március 26-án született Békéscsabán, korai éveiben Mokos József szabadfőiskolájába járt.
Mokos mellett nagy hatással volt rá bátyja, Fajó János, Nyíri Sándor, Gaburek Károly és Harmati András. Középiskolai
tanulmányait a Rózsa Ferenc Gimnáziumban végezte. 1963-ban felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskola gépipari
formatervező szakára. Mivel nem rendelkezett műszaki végzettséggel, ezért egy évet a Kner Nyomdánál töltött. A főiskolát
1964 őszén kezdte el. Szobrászatot Józsa Bálinttól, festészetet Baska Józseftől, tervezést pedig Németh Aladártól tanult.
1968-ban mesterfokozatú diplomát szerzett. 1971-ben nevet változtatott, édesanyja vezetéknevét vette fel. A főiskola
befejezése után, 1969-től formatervezőként dolgozott Budapesten a Szabolcs utcai Jármű és Alkatrész KTSZ-nél.
1971-től kiállító művész, első tárlata a Fáklya Klubban nyílt meg. Gáyor Tibornak és Mauer Dórának köszönhetően alkotásait
külföldi kiállításokon is bemutatták. A hetvenes években kapcsolatban állt német alkotókkal, nemzetközi szimpóziumokon
vett részt. Alkotott grazi, békéscsabai, berlini, kemi, keszthelyi és jereváni művésztelepeken is.
1973-ban művésztársaival Békéscsabán megalapította a Grafikai Műhelyt. 1973-tól az Iparművészeti Főiskolán formatant
tanított. 1974-ben Bak Imrével, Fajó Jánossal, Hencze Tamással, Keserü Ilonával, valamint Nádler Istvánnal létrehozta a
Pesti Műhelyt. Békésen képzőművészeti alkotótábort vezetett festők, grafikusok és filmesek számára. Bohus Zoltánnal
közösen tervezték meg az 1979. március 20-án felavatott békéscsabai Tanácsköztársasági emlékművet.
1982-ben megalapította a Magyar Iparművészeti Főiskola Alapképzési Intézetét, amelynek docense és igazgatója is volt.
Mengyán több cég számára is készített terveket, valamint modelleket. 1981 és 1982 között az Egyesült Államokban járt
tanulmányúton. Az ösztöndíjat követően többször is visszatért New Yorkba. 1986 és 1987 között a Pratt Institute
tanácsadójaként alkalmazták. Részt vett a Center for Design Excellence (CDE) formatervezési program megalkotásában.
1990-től a Bergeni Képző- és Iparművészeti Főiskola professzoraként dolgozott. 2006-ig vezette az egyetem iparművészeti
alapképzését. 2010-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen oktatott. Az új avantgárd nemzedék ún.
Iparterv-generációjának képviselője. Művészetét az arányok, a számok, a matematikai és geometriai formák, valamint a –
természeti és képzőművészeti – terek határozzák meg. Alkotásai között találunk számítógép-vezérelteket, fényinstallációkat,
programozható LED lézerplasztikákat; valamint olyanokat, amik a polifonikus vizuális teret ábrázolják. Több konferencián
szerepelt előadóként, emellett tanulmányokat és kritikákat is publikált. Művei magángyűjtemények mellett hazai és külföldi
közgyűjteményekben találhatóak meg.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősődő piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi rangú
remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kulturpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető - persze nem ismerve a járvány következményeit -, hogy a
magyarországi műtárgypiac a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek piacán
folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi trendeket,
soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-avantgárd
törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült aktivitása
pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború utáni és kortárs
művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik legfontosabb időszak.
A magyar születésű, itthon tanult, de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen Hantai Simon
elképesztően magas, Hantai esetében akár sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész magyarországi kortárs
árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a piacban. Mára a világ
legfontosabb kánonképző múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az Iparterv generációnak,
mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a műkereskedelmi árakban
gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló egyre nagyobb nemzetközi
figyelem előtérbe helyezheti a fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is, sőt, a kortársaik művészetét is.
A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a londoni Tate Modern-ben fontos
állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és kortárs piacnak a Virág Judit
Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy addig a klasszikus és modern
magyar képzőművészet iránt érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a Kieselbach Galéria, mely 2020. telén
és 2021. tavaszán nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen összerakott kortárs anyaggal
egészítette ki, jelentős sikerrel. A nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan áramlott a pénz, elsősorban a
2
kiemelkedő, múzeumi rangú művek értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia,
mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-európai művészet
felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek listája. Jó példák
erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek rekordárai vagy az
ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott,
a Virág Judit Galéria megnyitotta kortárs galériáját, a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria
aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körébe sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci
szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még remekművek a legnagyobb
sűrűségben érhetőek el.
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott szemléken
összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a wikipedia.hu
vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó elhelyezkedését a
magyar és a nemzetközi művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Mengyán András életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Mengyán András a nemzetközi képzőművészeti kánonba hosszú ideje beágyazódott képzőművész, az egyik legnagyobb
reputációval és aktív piaci és intézményi jelenléttel rendelkező kortárs magyar alkotó. A tudományos vonatkozású
művészettel foglalkozó művészeti szcéna ismert és elismert tagja, művei jelentős közgyűjteményekben találhatóak szerte a
világban. Mivel magyarországi galéirás képviselete jelenleg nincs, itthon az elsődleges piacon nagyon ritkán szerepelnek
művei. Utolsó nagyobb kiállítása magyarországi kereskedelmi galériában az Art+Text Budapest-ben volt 2017-ben. A magyar
másodlagos piacon releváns eladási adatok nem lelhetőek fel, de két műve is szerepelt 2020-ban a Sotheby’s-nél, 120x120
cm, és 180x180 cm nagyságú munkáiért egyarán c. 5 500 000 forintot fizettek. A mellékelt listában feltüntetett árak
illeszkednek Mengyán Andrásnak az elsődleges paicon jellemző nemzetközi áraihoz, ezen az árszínvonalon vásárolnak tőle
múzeumok és műgyűjtők.
Mengyán (Fajó) András a háború utáni magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, a vizsgált művek az életmű hiteles,
jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó alsó becsértékét 133 500 000
forintban, bruttó felső becsértékét 165 500 000 forintban határozom meg. A becsült forgalmi érték nem tartalmazza
az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint a szállítási,
biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó
adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike
forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt, lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat
tartalmazó adatbázisban.
3
