1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ

[email protected]

+ 36 209 359 889

EG-27042021-01

Budapest, 2021. április 27.
Szakértői vélemény

Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Csáji Attila műveinek értékelése

A megbízási szerződés aláírását követően  áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot  a  képeket  felajánló  Kieselbach  Galériával.  Azt  követően  elvégeztem  a  szükséges  anyaggyűjtést,  melynek
elsődleges  forrásai  a  szakirodalomban,  az  internetes  adatbázisokban,  illetve  a  saját  szakértői  adattáramban  tárolt  adatok
voltak. A szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a művész műtermében lefolytatott szemle volt.  A
szemlét 2021. április 16-án tartottam, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és a  Kieselbach Galéria képviselője. A
szemlén a műveket megvizsgáltuk, az ott készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza

Csáji Attila (1939.) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, fényművész, holográfus, érdemes és kiváló művész, a
Magyar  Művészeti  Akadémia  rendes  tagja,  2011-2014  között alelnöke.  Csáji  Attila  felvidéki származású. Családját  a  II.
világháborút követően Kassáról telepítették át Budapestre. Gyermekkorában Hollandiában (Utrecht-Driebergen) töltött egy
évet, ott kezdett rajzolni. Az egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajzszakos diplomát 1964-ben. Az 1980-as évek elejétől az
MTA  Központi  Fizikai  Kutatóintézetben  (lézertechnika)  és  a  Budapesti  Műszaki  Egyetem  Fizikai  Intézetében
(reflexiósholográfia),  majd  a  MIT  (Massachusetts  Institute  of  Technology),  CAVS  Media  Laboratoryban  (Massachusetts
Institute of Technology/Center for Advanced Visual Studies, Cambridge, USA, transzmissziós holográfia) képezte magát
tovább.  Az  1960-as  évek  közepétől  induló  magyarországi  képzőművészeti  avantgárd  "újhullámának"  egyik  fő  szervezője
részben  magyar,  de  leginkább  külföldi  ösztöndíjak  segítségével.  Számos  magyar  avantgárd  kiállítást  szervezett  itthon  és
külföldön.  A kezdeti szürreális jellegű képeket követően az 1960-as évek közepétől festett fénnyel értelmezett plasztikus
képeket.  A  fémszínek  és  a  plaszticitás  meghatározóvá  vált  a  munkákon.  Az  anyagstruktúrák  sajátos  rendezettsége  és
dinamikája foglalkoztatja az őskultúrák igézetét magában hordozó, a káosz és a rend határán megvalósuló festett reliefjein.
A  hatvanas-hetvenes  években  a  magyar  avantgárd  egyik  fő  szervezője.  Számos,  ma  már  művészettörténeti  jelentőségű
tárlat  szervezésével  és  alkotói  tevékenységével  nagymértékben  hozzájárult  egy  olyan  friss  szellemű  művészeti  folyamat
elindításához, melynek hatása máig tart. Az 1970-es évek közepétől érdeklődése a lézer képi lehetőségei felé fordult.

Csáji  Attila  a  KFKI  támogatásával  a  koherens
lézerfény  képi  lehetőségeit  is  kutatta,  társa  a
munkában  Kroó  Norbert  volt.  A  Massachusetts
Institute
of
Technology
fényművészeti
munkássága  alapján  taggá  választotta.  1987-ben
Soros  ösztöndíjat  kapott,  amelynek  segítségével
Cambridge-ben  és New  Yorkban  folytatta  tovább
kutatásait. Az 1990-es évek elején a Los Angelesi
Interscience Technology támogatását nyerte el. A
kortárs művészeti életben betöltött jelentőségét jól
jelzik  különböző  funkciói:  a  rendszerváltást
követően  többek  között  a  Szinyei  Merse  Pál
Társaság  elnöke,  a  MAOE  elnöke,  az  NKA
Képzőművészeti  Szakkuratóriumának  az  elnöke
lett.  Jelenleg  a  Nemzetközi  Kepes  Társaság
elnöke.

A műtárgypiac vizsgálata, referenciák

Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt  időszakban egyre
erősődő  piacot  látunk  a  magyar  művészet  kiemelkedő  teljesítményei  esetében,  mely  nem  ritkán  200  millió  forintot  is
meghaladó  árakat  jelenthet.  A  klasszikus  piac  vonatkozásában  az  értéksáv  Munkácsy  Mihály,  Rippl-Rónai  József  vagy
Csontváry  Kosztka  Tivadar  esetében  ezt  messze  meghaladó  nagyságú  is  lehet.  Ugyanakkor  nagy  jelentőségű,  múzeumi
rangú  remekművek  rendkívül  ritkán  kerülnek  a  műtárgypiacra.  Magyarországon  az  aktuális  kulturpolitikának,  az  állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet  vonatkozásában.  Általánosságban  kijelenthető  -  persze  nem  ismerve  a  járvány  következményeit  -,  hogy  a
magyarországi  műtárgypiac  a  2008-as  válság  óta  eltelt  időszak  legjobb  periódusát  éli.  A  klasszikus  és  modern  művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült
aktivitása pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború
utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik
legfontosabb  időszak.  A  magyar  születésű,  itthon  tanult,  de  külföldre  emigrált  művészeink,  mint  Reigl  Judit  vagy
különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész
magyarországi  kortárs    árszínvonalára  is  pozitívan  hat,  erősíti  a  gyűjtők  és  a  befektetési  szándékú  vásárlók  bizalmát  a
piacban.  Mára  a  világ  legfontosabb  kánonképző  múzeumainak  gyűjteményébe  eljutottak  olyan  itthon  élő  klasszikusai  az
Iparterv generációnak, mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a
műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló
egyre  nagyobb  nemzetközi  figyelem  előtérbe  helyezheti  a  fenti  művészek  későbbi  alkotói  periódusainak  eredményeit  is,
2

sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a
londoni Tate Modern-ben fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és
kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy
addig  a  klasszikus  és  modern  magyar  képzőművészet  iránt  érdeklődő  gyűjtők  bekapcsolódása,  és  ehhez  csatlakozott  a
Kieselbach Galéria, mely 2020. telén és 2021 tavaszán nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával
közösen  összerakott  kortárs  anyaggal  egészítette  ki,  jelentős  sikerrel.  A  nemzetközi  piacra  az  elmúlt  évtizedben
folyamatosan  áramlott  a  pénz,  elsősorban  a  kiemelkedő,  múzeumi  rangú  művek  értek  el  sokszor  elképesztően  magas
rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik.
Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a
legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő
legjobb  műveinek  rekordárai  vagy  az  ázsiai,  elsősorban  kínai  mesterek  sokszoros  áremelkedése  is.  Az  a  tény,  hogy  a
Nagyházi  Galéria  kortárs  kiállítóhelyet  nyitott,  a  Virág  Judit  Galéria  megnyitotta  kortárs  galériáját,  a  Kieselbach  Galéria
építi  kortárs  galériáját,  a  BÁV  és  a  Pintér  Galéria  aukciós  anyagában  egyre  több  a  kortárs  művészet  körébe  sorolható
alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a
terep, ahol még remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.

A szakértői értékmeghatározás módszere

Az  eddigi  szakértői  munka  során  felgyűlt,  a  szakértői  adattárban  található,  valamint  a  forgalmazóknál  lefolytatott
szemléken  összegyűjtött  adatokat  beépítettem  az  érték  meghatározásába.  A szakvélemény  kialakításánál  felhasználtam a
szakirodalomban  és  az  internetes  adatbázisokban  található  adatokat  is,  a  művész  életrajzánál  az  artportal.hu  és  a
wikipedia.hu  vonatkozó  szócikkeit  is  használtam.  A  forgalmi  érték  meghatározásánál  figyelembe  vettem  az  alkotó
elhelyezkedését  a  magyar  művészeti  kánonban  és  a  művek  elhelyezkedését  Csáji  Attila  életművében.  A  megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az  adott  alkotóra  vonatkozó  kereslet  és  kínálat  összefüggéseit.  A  művek  állapota  szintén  fontos  tényező  volt  az  érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.

Csáji  Attila  a  háború  utáni  magyar  képzőművészet  kiemelkedő  alakja.  Mintegy  550  kiállításon  vett  részt,  köztük  olyan
nemzetközileg  kiemelkedő  tárlatokon  mint  a  Párizsi  Modern  Művészeti  Múzeum  Electra  83  című  tárlata,  amelyen  az
elektromosság  művészi  újítóit  mutatták  be.  A  Licht-Blicke  kiállításon,  amelyen  a  holográfia,  mint  új  művészeti  médium
jelentkezett  -  egyetlen  meghívottként  vett  részt  Kelet  Európából.  Meghívott  volt  a  Light  and  Space  kiállításon  a  tallinni
Kunshalléban  –  a  Baltikum  technikai  művészeti  seregszemléjén,  a  Magyar  Nemzeti  Galéria  1960-as  éveket  bemutató
nagyszabású  tárlatán,  a  Ludwig  Múzeum  Túl  a  művészeten  című  kiállításán,  Koppenhágában  a  Lux  Europae  2002  című
fényművészeti tárlaton is. Indiában a National Gallery of Modern Art hálózatában a nagyszabású kortárs magyar művészeti
kiállítás  főkurátora  volt,  a  kiállítás  címe  Az  organikus  formáktól  a  fényművészetig  volt.    2013-2014-ben  Párizsban,  az
UNESCO  palotában    Hagyomány  és  lelemény  címmel  rendezett  kortárs  magyar  művészeti  kiállítást.  Interdiszciplináris
alapon számos nemzetközi fényszimpóziumot szervezett. 1998-ban monográfia jelent meg munkáiról a Körmendi Galéria
kiadásában, 2009-ben jelent meg az esszéit, egyetemi előadásait atrtalmazó  Billenő idő című kötet. 2010-ben Time on the
Tilt címmel angol nyelvű könyv jelent meg munkásságáról.  Ő szerkesztette a Nemzetközi Fényszimpóziumok kiadványait
1993 és 2015 között.  A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017-ben konferenciát szervezett az eltorzult kánonok, a lemaradás
3

komplexus és trendek fetisizálásával kapcsolatban. Megszerkesztette A remény évei I. című kötetet, majd 2019-ben Remény
évei II. címmel konferenciát szervezett a Magyar Nemzeti Galériában.  Öt portréfilmet készítettek művészetéről. A nagyon
jelentős nemzetközi aktivitás és elismerések ellenére sosem volt aktív szereplője a magyarországi műkereskedelmi életnek,
nem  képviselte  galéria,  nem  szerepelt  nemzetközi  vásárokon.  A  nagyon  jelentős  nemzetközi  aktivitás  és  elismerések
ellenére  sosem  volt  aktív  szereplője  a  magyarországi  műkereskedelmi  életnek,  nem  képviselte  galéria,  nem  szerepelt
nemzetközi  vásárokon.  Ennek  köszönhetően  a  másodlagos  piacról  nincsenek  a  művek  minőségéhez,  Csáji  Attila
életművéhez  arányos  referenciaárak.  Ugyanakkor  elhelyezve  Csáji  művészetét  a  háború  utáni  magyar  művészet
arányrendszerben, egyértelműen a legfontosabb háború utáni művészeink között van a helye. A Kieselbach Galéria vállalta
fel  a  közelmúltban  az  életmű  gondozását,  a  szakvélemény  mellékletében  szereplő  összegek  a  galériában  jelenleg  is  tartó
kiállítás árlistájával arányosak. A hatvanas évekből származó művek értéke még így is messze elmarad fontos pályatársai,
Bak  Imre,  Nádler  István  vagy  éppen  Ilona  Keserű  Ilona  áraitól,  igaz,  az  a  típusú  nemzetközi  árreferencia  és
beágyazódottság még hiányzik Csáji mögül, ami az említett művészeknél már kialakult.

Csáji Attila a háború utáni magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, a vizsgált művek az életmű hiteles, jellegzetes
és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó alsó becsértékét 88,5 millió forintban,
bruttó  felső  becsértékét  123,5  millió  forintban  határozom  meg.  A  szakvéleményben  szereplő  művek  Csáji  Attila
eredeti,  hiteles  sajátkezű  művei.  A  becsült  forgalmi  érték  nem  tartalmazza  az  alkotások  adás-vételi  tranzakciója
során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési
költségeket. A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek.  Az
elérhető adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az
eltűnt, lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.

Felhasznált irodalom:
Csáji Attila honlapja
artportal.hu
wikipedia.hu

4

Document Outline