1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR

Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ

[email protected]

+ 36 209 359 889

EG-26042021-02

Budapest, 2021. április 26.
Szakértői vélemény

Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Hortobágyi Endre műveinek értékelése

A megbízási szerződés aláírását követően  áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot  a  képeket  felajánló  Gerencsér  Lászlóval.  Azt  követően  elvégeztem  a  szükséges  anyaggyűjtést,  melynek
elsődleges  forrásai  a  szakirodalomban,  az  internetes  adatbázisokban,  illetve  a  saját  szakértői  adattáramban  tárolt  adatok
voltak. A szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a szakértői szemle volt.  A szemlét 2021. április
16-án folytattam le, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő. A szemlén a műveket megvizsgáltuk, a szemlén készített
fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza

Hortobágyi  Endre  1941-ben  született  Budapesten.  Gimnáziumi  tanulmányait  a  Képző  és  Iparművészeti
Szakgimnáziumban (Kisképző) végezte. A gimnázium után apja politikai múltja miatt többszöri próbálkozás után sem nyert
felvételt  a  Magyar  Képzőművészeti  Egyetemre  (akkor  főiskola).  Képzését  autodidakta  úton  folytatta  tovább.  Életműve
három szakaszra bontható. Az első, 1963-tól a 70-es évek elejéig tartó időszakban a Zuglói-körhöz csatlakozva a francia
informel festészet hatására bontakoztatta ki festészetét. Ekkor hozta létre színekben tobzódó, a természet látványát elemeire
bontó, erős hangulatú képeit. „Szabadságélmény, a jövőbe vetett hit és bizalom, elvek és követendő eszmék határozták meg
festészetem  kezdetét”-  írja  Visszatekintésében  erről  az  időszakról.1966-ban  részt  vett  a  kör  tagjai  által  szervezett  Új
törekvések  kiállításon,  melyet  a  Lektorátus  betiltott.  A  második  szakasz  a  hetvenes  évek  közepétől  1983-ig  tartott.  A
kiállítások  betiltása,  az  autodidakta  festőstátusza,  az  általa  képviselt  festészet  hivatalos  visszautasítása  a  kirekesztettség
érzését erősítették benne, és egyre inkább visszavonult. Elvonulva, pesthidegkúti lakásának magányában alkotott képein a
szigorúbb  formai  megoldások  dominálnak,  organikus  és  konstruktív  formákkal  egyaránt  kísérletezik,  színei  komorak,
barnás  árnyalatúak.  Életének  erről  a  szakaszáról  kevéset  tudunk,  majdhogynem  csak  saját  festményei  tanúi  ennek  a
szakasznak. A nyolcvanas évek közepétől aztán új lendületet vett festészete. Az új szenzibilitás alkotóival párhuzamosan
expresszív, dinamikus, erős érzelmeket közvetítő felületeket fest.

Életének  ebben  az  utolsó  szakaszában  keletkeztek  a  gyakran  egy  lendülettel  megalkotott  nagyméretű  monokróm  képei,
melyen  vízszerű  felületein  fényszerű  ívek  játszanak.  1996-ban  az  Ernst  Múzeum  retrospektív  életmű  kiállítást  rendezett
számára. A kiállítás a festményei mellett nagy figyelmet szentelt rajzainak is, mely az életmű szerves részét képezi. Ezeken
a szénceruza és tusrajzokon is jelen van az a formabontó szabadságélmény, mely Hortobágyit a huszadik századi  magyar
művészettörténet felejthetetlen hangulatú, és felismerhető kézjegyű festőjévé teszi.

„A természet szimbólumai vezették rá az embert, hogy felismerje magát a létben, s egyben a természet ajándékozta meg a
szépség  élményével.  Legyenek  azok  az embert  gyönyörködtető  természeti  jelenségek,  növények,  állatok, az  emberi  test,
vagy akár az erdei madár hangja. Aki közvetlen élmény hatása alatt fest őszinte elragadtatással, hittel és meggyőződéssel,
az  törvényszerűen  rátalál  saját  hangjára.  Az  élmény  erejénél  fogva  képes  lesz  kialakítani  saját  festésmódját,  stílusát.
Munkálkodásában akkor ér célba a festő, ha eléri azt az állapotot az elv, az eszme révén, amely által képes visszahelyezni
magát az elveszett szabadság állapotába.” Hortobágyi ezekkel a mondatokkal foglalta össze ars poeticáját az 1996-ban az
Ernst  Múzeumban  megrendezett  életmű  kiállításának  katalógusában. Magányában  nem  nagyszámú,  de  annál  jelentősebb
életművet hozott létre, mely új szólamot hoz a magyar absztrakció eddig ismert huszadik századi történetébe. Felszabadító
gesztusok,  nagyívű  festői  futamok,  színek  és  formák  eleven  organikus  játéka  jellemzi  festészetét  egy  olyan  időszakban,
melyben a strukturalizmus, az ellenőrzött formák szellemisége uralkodott. 1996-ban az Ernst Múzeum retrospektív életmű
kiállítást rendezett számára. A kiállítás a festményei mellett nagy figyelmet szentelt rajzainak is, mely az életmű szerves
részét  képezi.  Ezeken  a  szénceruza  és  tusrajzokon  is  jelen  van  az  a  formabontó  szabadságélmény,  mely  Hortobágyit  a
huszadik  századi  magyar  művészettörténet  felejthetetlen  hangulatú,  és  felismerhető  kézjegyű  festőjévé  teszi. Az  életmű
fennmaradt dokumentumait és képeit felkutatva, családtagjait és barátjait kérdezve Bánki Ákos 2019-ben Hortobágyi - The
Annihilated címmel dokumentumfilmet rendezett a festőről, a film fontos állomás Hortobágyi kanonizációját tekintve.

2

A műtárgypiac vizsgálata, referenciák

Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősődő  piacot  látunk  a  magyar  művészet  kiemelkedő  teljesítményei  esetében,  mely  nem  ritkán  200  millió  forintot  is
meghaladó  árakat  jelenthet.  A  klasszikus  piac  vonatkozásában  az  értéksáv  Munkácsy  Mihály,  Rippl-Rónai  József  vagy
Csontváry  Kosztka  Tivadar  esetében  ezt  messze  meghaladó  nagyságú  is  lehet.  Ugyanakkor  nagy  jelentőségű,  múzeumi
rangú  remekművek  rendkívül  ritkán  kerülnek  a  műtárgypiacra.  Magyarországon  az  aktuális  kulturpolitikának,  az  állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet  vonatkozásában.  Általánosságban  kijelenthető  -  persze  nem  ismerve  a  járvány  következményeit  -,  hogy  a
magyarországi  műtárgypiac  a  2008-as  válság  óta  eltelt  időszak  legjobb  periódusát  éli.  A  klasszikus  és  modern  művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült
aktivitása pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború
utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik
legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy különösen
Hantai  Simon  elképesztően  magas,  Hantai  esetében  akár  sokmillió  eurós  árai  az  itthon  élő  művészek,  az  egész
magyarországi  kortárs    árszínvonalára  is  pozitívan  hat,  erősíti  a  gyűjtők  és  a  befektetési  szándékú  vásárlók  bizalmát  a
piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az
Iparterv generációnak, mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a
műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló
egyre  nagyobb  nemzetközi  figyelem  előtérbe  helyezheti  a  fenti  művészek  későbbi  alkotói  periódusainak  eredményeit  is,
sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a
londoni Tate Modern-ben fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és
kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy
addig  a  klasszikus  és  modern  magyar  képzőművészet  iránt  érdeklődő  gyűjtők  bekapcsolódása,  és  ehhez  csatlakozott  a
Kieselbach Galéria, mely 2020. telén és 2021. tavaszán nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával
közösen  összerakott  kortárs  anyaggal  egészítette  ki,  jelentős  sikerrel.  A  nemzetközi  piacra  az  elmúlt  évtizedben
folyamatosan  áramlott  a  pénz,  elsősorban  a  kiemelkedő,  múzeumi  rangú  művek  értek  el  sokszor  elképesztően  magas
rekordárakat. Jól megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik.
Ennek része a kelet-európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a
legdrágább művészek listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő
legjobb  műveinek  rekordárai  vagy  az  ázsiai,  elsősorban  kínai  mesterek  sokszoros  áremelkedése  is.  Az  a  tény,  hogy  a
Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit  Galéria  megnyitotta kortárs galériáját,  a Kieselbach Galéria
építi  kortárs  galériáját,  a  BÁV  és  a  Pintér  Galéria  aukciós  anyagában  egyre  több  a  kortárs  művészet  körébe  sorolható
alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a
terep, ahol még remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.

3

A szakértői értékmeghatározás módszere

Az  eddigi  szakértői  munka  során  felgyűlt,  a  szakértői  adattárban  található,  valamint  a  forgalmazóknál  lefolytatott
szemléken  összegyűjtött  adatokat  beépítettem  az  érték  meghatározásába. A  szakvélemény  kialakításánál  felhasználtam  a
szakirodalomban  és  az  internetes  adatbázisokban  található  adatokat  is,  a  művész  életrajzánál  az  artportal.hu  és  a
wikipedia.hu  vonatkozó  szócikkeit  is  használtam.  A  forgalmi  érték  meghatározásánál  figyelembe  vettem  az  alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Hortobágyi Endre életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az  adott  alkotóra  vonatkozó  kereslet  és  kínálat  összefüggéseit.  A  művek  állapota  szintén  fontos  tényező  volt  az  érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.

Hortobágyi Endre a magyar művészettörténet kirekesztett figurája. Kirekesztette őt nemcsak a kor, mely tagadott minden
szubjektivitást  és  individuumot,  hanem  saját  személyisége  is,  mely  a  kor  kétszínű,  megfigyelt  társaságai  helyett  jobban
kedvelte a magányt és visszahúzódást. Mivel kicsi az életmű, nemcsak a gyűjtők, de a szakma sem fért hozzá a művekhez,
így  a  másodlagos  piacról  nincsenek  a  műveihez  kapcsolható,  azok  minőségével  arányos  referenciaárak.  Ugyanakkor
elhelyezve  Hortobágyi  Endre  jelentőségét  a  háború  utáni  magyar  művészet  arányrendszerben,  egyértelműen  a
legnagyobbak  között  van  a  helye,  az  ő  következetessége  és  folyamatosan  magas  színvonalú  művészete  azzal  a  Molnár
Sándorral  állítható  párhuzamba,  aki  Hortobágyit  egyébként  generációjának  legfontosabb  alkotói  között  tartja  számon.
Hortobágyi Endre műveinek legfontosabb gyűjtője, Vörösváry Ákos a korai nagyméretű olajképek biztosítási értékét már
évekkel ezelőtt 50 millió forint körüli összegben határozta meg. Mivel a műtárgypiacra  ezek közül nem került mű, nincs
visszaigazolása  ezeknek  a  számoknak,  de  jól  jelzik  azt  a  nagyságrendet,  ahol  Hortobágyi  Endrét  az  őt  értő  gyűjtők
elhelyezik.  A  megjelölt  árak  referenciák  hiányában  elmaradnak  az  Iparterv  generáció  hasonló  tehetségű  művészeinek
áraitól, de jelzik azt az árszintet, ahova Hortobágyi Endre művészete minősége alapján tartozik.

Hortobágyi  Endre  a  háború  utáni  magyar  képzőművészet  kiemelkedő  alakja,  a  vizsgált  művek  az  életmű  hiteles,
jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó alsó becsértékét 129,5 millió
forintban, bruttó felső becsértékét 165,5 millió forintban határozom meg. A becsült forgalmi érték nem tartalmazza
az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint a szállítási,
biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket. A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó
adatbázisában  nem  szerepelnek.  Az  elérhető  adatok  alapján  a  mellékletben  szereplő  alkotások  mindegyike
forgalomképes,  egyik  darab  sem  lelhető  fel  az  eltűnt,  lopott  vagy  jogellenesen  külföldre  vitt  kulturális  javakat
tartalmazó adatbázisban.

Felhasznált irodalom:
https://kortarskepzo.blog.hu/2019/12/01/hortobagyi_endre_kepeirol
artportal.hu
Hortobágyi - The Annihilated- rendezte Bánki Ákos

4

Document Outline