1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 209 359 889
EG-18032021-01
Budapest, 2021. március 18.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Rákóczy Gizella műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló Vintage Galériával. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek
elsődleges forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok
voltak. A szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a tulajdonosoknál lefolytatott szemle volt. A
szemlét 2021. március 16-án folytattam le, jelen volt Kaszás Gábor igazságügyi szakértő és a Vintage Galéria képviselője.
A szemlén a műveket megvizsgáltuk, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza
Rákóczy Gizella (1947-2015) a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1968-tól 1971-ig, mestere Fónyi Géza volt.
Több mint négy évtizedes alkotói tevékenysége során következetes, koherens a magyar és a nemzetközi geometrikus
művészetet meghatározóan gazdagító életművet hozott létre. Olyan szisztematikus alkotói rendszert fejlesztett ki és
alkalmazott, amely a permutáció, a kombinatorika segítségével a négykarú spirálok viselkedését, geometrikus-
ornamentikus alakzatainak szeriális lehetőségeit kutatta. Festészete rendkívül redukált eszközkészletre épült, alapformája a
négy egyenlő részre osztott négyzet, színei a sárga, piros, kék és zöld voltak.
Az alapforma és a színek megtalálásához két meghatározó, fontos inspirációt adó tapasztalat társítható. A főiskola
befejezését követően Rákóczy járt Párizsban a Saint- Denis-székesegyházban. Az épségben megmaradt gótikus
üvegablakok, a katedrális tiszta színekből komponált ablakain átszűrődő és kaleidoszkópszerűen a padlóra vetülő színes
fények a transzcendencia és a szakralitás élményét jelentették számára. Ennek festői feldolgozása, a szín transzparens,
egymáson áttűnő ragyogását legtökéletesebb módon leképezni, mindvégig művészetének egyik irányító törekvése maradt.
Rendszerelvű festészetének másik elemére, a négykarú spirálra 1976-ban, szintén egy utazás során talált rá. A Brit-
szigeteken több, a neolitikumban keletkezett emlékegyüttes található ötezer évnél idősebb képi ábrázolásokkal, vésetekkel.
A kőkorszaki motívumok némelyike, mint a spirál, a csillag vagy a négyzetrács széles körben elterjedtek és a kelta
ornamentika szerves részévé váltak, Rákóczy egy kelta ornamentikával díszített sírkövön láthatta a négykarú spirált.
A művész ráébredt, hogy számtalan kapcsolódási lehetőség rejlik a formában, hogy a legkülönfélébb rácsszerkezetek,
végtelen minták, szimmetrikus szerkezetek születhetnek belőle. A négyosztású négyzetes mezőből kiinduló négykarú
spirálok szerkezetének kidolgozásakor a kombinatorikai módszerével, permutációval dolgozott, a számokat színeknek vagy
tónusoknak megfeleltetve. Rendszerei kötöttek, a színmezők száma és helye adott és véges. Sorozatait nagyobb
struktúrákba szervezte bizonyos szabályszerűségek, egyszerű módszerek (kettőzés, sokszorozás, tükrözés, forgatás) szerint
építve sorozatait, hasonlóan a matematikai sorok képzésének módszeréhez. Ugyan képvariációit számítógéppel gyorsabban,
precízebben lehetett volna előállítani, Rákóczy mindvégig kézzel, papírra ceruzával, vonalzóval, ecsettel dolgozott, a kézi
rajz fegyelme és alázata szintén hozzájárul műveinek erejéhez.
Művészetének matematikai-filozófiai jelentését írásokban és előadásokban rendszeresen elemezte, betekintést engedve
sokirányú elméleti tájékozódásába a matematika, a csillagászat, a színelmélet terén. Elméletét 1998-ban adta közre, pontos,
közérthető formában a műcsarnokbeli kiállításának katalógusában. Ez a dátum azonban nem csupán az elmélet publikálása
okán vált fontossá, hanem Rákóczy festészeti gyakorlatában is jelentős fordulópontot jelentett. Korábban temperával
dolgozott, de egy ideje foglalkoztatta a fedő temperafestékről a transzparens akvarellfestékre történő átállás lehetősége.
A
4 szín 4 tónus akvarellsorozat prototípusai 1996-ban készültek. A kisméretű sorozat lapjain az akvarell színmezők
transzparens ragyogásuk mellett fokozatosan sötétedtek. Amikor azonban 1998-ban ismét megfestette immár nagyobb
méretű lapokon a sorozatot, a nagyobb felületen az akvarell másként viselkedett, a művész nem volt elégedett a látvánnyal.
1998 őszén jutott Rákóczy arra a felismerésre, hogy az akvarellszínek keverési arányait Fibonacci lineáris rekurzív
sorozatának törvényszerűségeit követve végezze. Számos műve van közgyűjteményben, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi
Képtár gyűjteményébe került négy lap éppen ezt, a Fibonacci módszerrel való első sikeres kísérletet dokumentálja. A lapok
mozgalmassága annak köszönhető, hogy az egyes színek tónusfokozatai minden lapon hármasával jelennek meg, vagyis
egy-egy lapon a négy szín (sárga, vörös, zöld, kék) három-három tónusfokozata látható egymás mellett. A képlet használata
az egymásra rétegzett transzparens felületek fokozatos sötétedését eredményezte.
2
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősődő piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kulturpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető - persze nem ismerve a járvány következményeit -, hogy a
magyarországi műtárgypiac a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült
aktivitása pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború
utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik
legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy
különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész
magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a
piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az
Iparterv generációnak, mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a
műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló
egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is,
sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a
londoni Tate Modern-ben fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és
kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy
addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a
Kieselbach Galéria, mely 2020. telén nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen
összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan
áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól
megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-
európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek
listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek
rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs
kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria
aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körée sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci
szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még remekművek a legnagyobb
sűrűségben érhetőek el.
3
A szakértői értékmeghatározás módszere
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Rákóczy Gizella életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő művek a lefolytatott szemlén kifogástalan állapotban voltak.
Rákóczy Gizella a háború utáni magyar képzőművészet kiemelkedő alakja. Életében aktív résztvevője volt a művészeti
közéletnek, műveinek matematikai-filozófiai jelentését írásokban és előadásokban rendszeresen elemezte. Mivel az életmű
a gyűjtők számára most kezd megnyílni, a másodlagos piacról nincsenek a műveihez kapcsolható referenciaárak.
Ugyanakkor elhelyezve Rákóczy Gizella jelentőségét a háború utáni magyar művészet arányrendszerben, egyértelműen a
legnagyobbak között van a helye, az a következetesség és folyamatos magas színvonal, ahogy alkotott, Mauer Dórával
állítható párhuzamba. Az elsődleges piacon a művészt képviselő Vintage Galéria hazai és nemzetközi presztízse és
következetes munkája a garancia arra, hogy a művész életműve rangos hazai és nemzetközi köz-, és magányűjteményekbe
kerülve elfoglalja méltó helyét a háború utáni művészet kánonában. A galéria többször állította ki nemzetközi vásárokon
Rákóczy Gizella műveit, a mellékletben szereplő árak igazodnak sz eddigi árképzés arányrendszeréhez.
Rákóczy Gizella a háború utáni magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, a vizsgált művek az életmű jellegzetes és
kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes bruttó alsó becsértékét 37,7 millió forintban,
bruttó felső becsértékét 47,1 millió forintban határozom meg. A szakvéleményben szereplő művek Rákóczy Gizella
eredeti, hiteles sajátkezű művei. A becsült forgalmi érték nem tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója
során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési
költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján a mellékletben szereplő alkotások mindegyike forgalomképes, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt,
lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
Felhasznált irodalom:
Rákóczy Gizella. Transzparens labirintus, szerk. Zsikla Mónika, írta Zsemberyné Árvai Mária, kiadó: Budapest Galéria, Budapest, 2018.
artportal.hu
wikipedia.hu
4
