1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 209 359 889
EG-14032021-01
Budapest, 2021. március 14.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Károlyi Zsigmond műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló Neon Galériával. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges
forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a galériában lefolytatott szemle volt. A szemlét 2021.
március 18-án tartottam, jelen volt Kaszás Gábor igazságügyi szakértő és a Tóth Árpád, a Neon Galéria vezetője. A
szemlén a műveket megvizsgáltuk, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Károlyi Zsigmond (1952) a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő
szakán végezte tanulmányait 1971 és 1976 között. A festészet mellett
konceptuális jellegű munkákat, fotókat, filmeket, akciókat,
environmenteket készített, valamint teoretikus szövegeket írt.
Művészete az 1970-es évektől a geometrikus absztrakcióhoz és a
korban releváns konceptuális-szeriális tendenciákhoz kapcsolódott.
Képein az elemi geometrikus jelek használatán keresztül beszél
művészetelméleti kérdésekről, melyek nem csupán konkrét
formakísérletek,
inkább
a
gondolkodás
és
a
percepció
mechanizmusainak metaforikus modelljei. Az 1980-as években
meghatározó a kereszt (X) alakzatot feldolgozó kollázsok és
fotófestmények sorozata. Művészetébe később az absztrakt
expresszionizmus eszköztárát is beemelte, a korábbiakra jellemző
alaptéma konstruktív karakterét kombinálta a gesztusszerűvel, a
festőivel. A 2000-es években készült szimbolikus zsánerképeket követően ismét az absztrakció és a geometrikus művészet
felé fordult, munkában a huszadik század művészeti eredményeit ötvözi, a művészet saját rendszerén belül működő
utalásként használva azokat. 1987 és 1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa volt, ezt követően 1990-től
osztályvezető tanár, majd tanszékvezető lett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán.
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősődő piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kulturpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető - persze nem ismerve a járvány következményeit -, hogy a
magyarországi műtárgypiac a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült
aktivitása pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború
utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik
legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy
különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész
magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a
piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az
Iparterv generációnak, mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a
műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló
egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is,
sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a
londoni Tate Modern-ben fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és
kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy
addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a
Kieselbach Galéria, mely 2020. telén nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen
összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan
áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól
megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-
európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek
listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek
rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. A Nagyházi Galéria kortárs kiállítóhelyet
nyitott, a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria aukciós anyagában
egyre több a kortárs művészet körée sorolható alkotás, a legfontosabb hazai piaci szereplők ezt a területet látják a
legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még remekművek a legnagyobb sűrűségben érhetőek el.
2
Az érték meghatározása
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Károlyi Zsigmond életművében. A
megállapított forgalmi értékeket befolyásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac
jelenlegi helyzetét és az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. Károlyi Zsigmondnak ebből a
korszakából alig érhető el képe a műkereskedelmben.
A művek állapota szintén fontos tényező az érték kialakításánál. A szakvéleményben szereplő festmények a lefolytatott
szemlén jellemzően koruknak megfelelő, jó állapotban voltak, sem hiány, sem szakadás nem volt tapasztalható egyiken
sem, de kisebb mechanikai sérülések több képen is fellelhetőek voltak. A szemlén ezért listát készítettünk, mely tartalmazta
a képeken látható sérüléseket, kopásokat. A listát elküldtük a képeket felajánló galériának, aki ígérte szerint az átadásig
minden jelzett hibát restauráltat. Olyan sérülés a képeken nem volt, mely ne lett volna javítható, így értékcsökkenést
jelentett volna.
Károlyi Zsigmond a háború utáni magyar művészet kiemelkedő alakja, aki nemcsak festészeti tevékenysége, de
hosszú ideig tartó oktatói tevékenysége miatt is meghatározó alakja volt az elmúlt évtizedek magyar képzőművészeti
életének. Művei a legejelentősebb magyarországi közgyűjteményekben megtalálhatóak, és fontos
magángyűjtemények megbecsült darabjai is. 1991-ben Munkácsy Mihály díjjal, 2015-ben Príma díjjal tüntették
ki. A vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő művek együttes alsó
becsértékét 35,3 millió forintban, felső becsértékét 43,7 millió forintban határozom meg. A szakvéleményben
szereplő művek Károlyi Zsigmond eredeti, hiteles sajátkezű alkotásai.
A becsült forgalmi érték nem tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj
és járulék terheket, valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján mind az öt mű forgalomképes alkotás, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt, lopott vagy jogellenesen
külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
3
