1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 209 359 889
EG-25012021-01
Budapest, 2021. január 25.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Polgár Rózsa műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képet felajánló magánszemélyekkel. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges
forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a tulajdonosoknál lefolytatott szemle volt.
A szemlét 2020. január 18-án folytattam le, jelen volt Tűzkő Péter igazságügyi szakértő és a művész örökösei, akik a
kárpitokat felajánlották. A szemlén a műveket megvizsgáltuk, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény
tartalmazza. A felajánlásban több mű mérete nem volt helyes, azokat a szakvélemény mellékletében pontosítottam.
Polgár Rózsa Polgár László és Horváth Rózsa házasságából született 1936-ban.
Felsőfokú tanulmányokat Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatott
szövött kárpit és gobelin szakon (1962–1967). 1961-ben ment férjhez, férje
Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök-elnök, házasságukból két
fiúgyermek született. (Béla, László, 1966 és Gergely Ádám, 1969). 1967 óta
szabadfoglalkozású textilművész. 1968 és 1970 között Nyugat-Európában járt
tanulmányúton (Svájc, Franciaország, NSZK). Később hosszabb időn (1981–
1987) keresztül Genfben alkotott. Pályája elején selyemfestéssel foglalkozott,
majd színházi jelmezeket és kellékeket tervezett. A színházi munka nemcsak
technikai tapasztalatokkal gazdagította, de formai, témabeli tanulságokat is hozott.
A hetvenes évek végén visszatért a szövéshez, a gobelinhez. Téma, technika és
koncepció az első munkáktól fogva mindig szorosan összefüggő elemek: majd
minden alkotása személyes érzelmekkel felruházott hétköznapi tárgy átemelése a gobelin luxus-műfajába.
A gobelin, a szövés tökélye, mindig is vonzó terület volt a drapéria megjelenítésére, Polgár Rózsa szövésein újraéled ez a
reneszánsztól kezdve folyamatosan élő, fejlődő megjelenítési forma, feldúsulva azokkal a tapasztalatokkal, melyet a
selyemfestés illuzionista technikája hozott. Kiemel egy személyes kötődésű tárgyat eredeti mivoltából – megszövi – és
ezzel új összefüggésrendszert teremt a tárgy köré. Legfontossabb művei közül a
Katonapokróc 1945-ből valós, durva
haditakaró. A megszövött mű (összetekerve, a felcsavart hengerforma árnyékaival, leltári számmal, golyóütötte lyukkal, és
ugyanakkor más léptékével, lenyűgöző egyértelműséggel a második világháborúról szól. A személyes múlt, a lényegi
kötődések vállalása és folyamatos jelenléte fontos alkotóeleme volt művészetének. A
Mellényke, a
Fontos kis
zsebkendő, a
Gyermektakaró, a
Vándortarisznya és társaik mind ebbe a sorba tartoznak. Fellelhető a művek sorában egy
elvontabb vonulat is: ezek az alkotások a textillel mint meghatározó alapelemmel vannak kapcsolatban. Ilyen a
S
zakadás, amely egy semmibe vesző, szmogosan vibráló moebius szalag, melynek hiányzó részét tudatunk egészíti ki. A
90-es években monumentális művei a
Tisztelet Ferenczy Noéminak (1990)
, a
Triptichon (1993), a
Himnusz (1996).
Számos elismerésben részesült, megkapta milánói triennálé ezüstérmét 1973-ban, két alkalommal a szombathelyi Fal- és
tértextilbiennálé első díját (1980, 1986), 1991-ben a Munkácsy-díjat, és 1999-ben a Kossuth-díjat. Köztéri művei magyar,
német és svájci templomokban is megtalálhatóak. Számos közgyűjtemlény és magángyűjtemény őrzi műveit. Tagja volt a
Svájci Művészek Szövetségének, (Société des Peintres, Sculptures et Architectes Suisses), a Francia Kárpitművészek
Szövetségének, (Association de Créatures en Tapisserie), 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A Magyar Kárpitművészek Egyesületének alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar
Kárpitművészek Egyesületének elnöke volt. 2014-ben hunyt el.
2
A műtárgypiac vizsgálata, referenciák
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősődő piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kulturpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető - persze nem ismerve a járvány következményeit -, hogy a
magyarországi műtárgypiac a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült
aktivitása pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború
utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik
legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy
különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész
magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a
piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az
Iparterv generációnak, mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a
műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló
egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is,
sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a
londoni Tate Modern-ben fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és
kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy
addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a
Kieselbach Galéria, mely 2020. telén nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen
összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan
áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól
megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-
európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek
listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek
rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs
kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria
aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körée sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci
szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még remekművek a legnagyobb
sűrűségben érhetőek el. Általánosságban kijelenthető -persze nem ismerve a járvány következményeit-, hogy a
magyarországi műtárgypiac a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piaci pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él.
3
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit is használtam. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó
elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban és a művek elhelyezkedését Polgár Rózsa életművében. A megállapított
forgalmi értékeket befolásolta a művek témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és
az adott alkotóra vonatkozó kereslet és kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték
kialakításánál. A szakvéleményben szereplő textilek a lefolytatott szemlén jó állapotban volt, sem hiány, sem szakadás nem
volt tapasztalható egyiken sem.
Polgár Rózsa a háború utáni magyar textilművészetnek kiemelkedő alakja. És bár a hazai háború utáni és kortárs művészet
piacán bekövetkezett árrobbanás a textilművészet esetében nehezen mutatható ki, elsősorban azért, mert nem kerülnek a
piacra művek, de az érzékelhető a nemzetközi trendekből, hogy piaci megjelenés esetén valószínűsíthetően lenne
érdeklődés a művekre. Polgár Rózsa
művei ritkán szerepelnek a műkereskedelemben, az anyaggyűjtés során releváns
referenciaárat nem sikerült felkutatni, sem aukciókon, sem galériák kínálatában nem szerepelt az elmúlt időszakban. Művei
jellemzően közgyűjteményekbe vagy középületekbe kerültek. Árai meghatározásánál elsősorban kortársai hasonló
munkáinak áraiból indulhatunk ki. Háger Ritta 175x173 cm nagyságú műve (
Remény, 1998-2000) nyolcmillió forintos
értéken került a közelmúltban egy gyűjteménybe. Péreli Zsuzsa nagyobb textiljeinek értéke tízmillió forintos
nagyságrendben határozható meg, Tamás Klára sokszor monumentális méretű munkái pedig húszmillió forintos érték körül
mozognak. Ferenczy Noémi gobelinjei elvétve bukkannak fel, egy nagyobb méretű kárpitjának értéke a modern magyar
festészet arányrendszerében elhelyezve véleményem szerint 40 és 60 millió forint közötti összegben lenne meghatározható.
Ezek azok az összegek, melyek tükrözik azt a hihetetlen nagy óraszámot és munkát, mely egy nagyméretű textilmű kézi
szövéséhez szükséges, a nagyobb darabok többéves munkát igényelnek. Nemzetközi összehasonlításokban ezeknél az
összegeknél nagyságrendben magasabb árakat is találunk textilműveknél, de mivel Polgár Rózsa művei nem szerepelnek a
nemzetközi műkereskedelmben, azokat nem tartom jelen esetben relevánsnak, így figyelembe venni az érték
meghatározásánál nem tudtam.
Polgár Rózsának alig érhető el képe a műkereskedelmben. Polgár Rózsa a magyar textilművészet kiemelkedő
alakja, a vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő minőségű alkotásai, melyekhez hasonló nincs jelenleg a
műtárgypiacon. Az öt mű együttes alsó becsértékét 50 millió forintban, felső becsértékét 67 millió forintban
határozom meg. A szakvéleményben szereplő művek Polgár Rózsa eredeti, hiteles sajátkezű alkotásai. A becsült
forgalmi érték nem tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék
terheket, valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján mind az öt mű forgalomképes alkotás, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt, lopott vagy jogellenesen
külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
4
