1054 BUDAPEST
EINSPACH GÁBOR
Honvéd utca 8. I.2.
IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ
[email protected]
+ 36 209 359 889
EG-04022021-01
Budapest, 2021. február 4.
Szakértői vélemény
Megbízó: MNB-Ingatlan Kft.
Megbízás tárgya: Jovanovics Tamás műveinek értékelése
A megbízási szerződés aláírását követően áttanulmányoztam a rendelkezésemre átadott dokumentációt, majd felvettem a
kapcsolatot a képeket felajánló képzőművésszel. Azt követően elvégeztem a szükséges anyaggyűjtést, melynek elsődleges
forrásai a szakirodalomban, az internetes adatbázisokban, illetve a saját szakértői adattáramban tárolt adatok voltak. A
szakvélemény alapja a megbízótól megkapott dokumentáció és a műteremben lefolytatott szemle volt.
A szemlét 2020. február 3-án folytattam le, jelen volt Kaszás Gábor igazságügyi szakértő és a művész. A szemlén a
műveket megvizsgáltuk, a szemlén készített fotódokumentációt a szakvélemény tartalmazza.
Jovanovics Tamás (1974) 1988–től 1992-ig járt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába, majd 1992. és 1997. között
a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Nagy Gábor osztályában folytatta a tanulmányait, de St.auby Tamás Parallel
Kurzusának is látogatója volt. 1998–1999-ban az Université de Provence hallgatója volt, majd Michel Guérin
filozófus irányítása alatt Arts Plastiques MA szakot végzett. 1999-ben DEA diplomát szerzett az Université de Provence-
en. 2000–2004 között DLA képzésen vett részt a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, tutora Maurer Dóra volt, az
Université de Provence Arts Plastiques szakán tutora Michel Guérin volt.
2006-ban poszt-PhD program hallgatója volt az
Université de Provence-en, majd 2007-ben a Slade School of Fine Art-on, Londonban. Ott is élt hosszú időn keresztül,
jelenleg Milánóban alkot.
Művei mind tartalmukat, mind médiumukat tekintve széles skálán mozognak. Jovanovics a festészet, a szobrászat és a
médiaművészet, valamint a különféle alkotói technikák határait elmosva hozza létre konkrét, absztrakt alkotásait,
installációit. Egyszerre minimalista és illuzionista műveiben igyekszik sajátosan értelmezni a két dimenziót, alkotásaiban a
művészet tereit, illuzionisztikus hatásait vizsgálja. Jovanovics művészetének következetes festői programja a vonalak
egymásutánjára épül, újabb munkáin a vonalak iránya már többirányú, nem egymásutániak, hanem egymást keresztezők,
metszők, de ugyanúgy a képsík tágítását, dematerializálást szolgálják, csak nem a festmény belső struktúrájának
feloldásával, hanem a vonalak matematizálásával.
Színes ceruzával készített művei vízszintes színes vonalak rendszerei,
következetes vastagsággal, szigorú renddel. Az a fajta repetitív monotónia, ami a szemlélés folyamán mégis lüktető,
izgalmas vizuális élményt hoz létre. Színes ceruzával készített műveinek fő jellemzője az egyenes, végtelenbe tartó vonal
szigora és lágysága. Jovanovicsot elsősorban a szín érdekli, ezért a kép belső struktúrája redukált, „megszüntetett”, csak a
horizontális, párhuzamos, repetitív vonal marad, mely minden esetben átszeli, azaz virtuálisan megnyitja, tágítja a
képmezőt. A vonalak sávozása fentről indul, létrehozásuk – a művész saját bevallása szerint – szinte meditatív, automatikus
tevékenység, a képmező utolsó, alsó harmada van csak túl a mechanikus alkotás-fázison, ilyenkor bekapcsol a spekulatív
agy, ekkor dől el a mű végső festői minősége. A kötött, szigorú rend és az azt áthágó, abból kilépő oldottság – a színek
lüktetése – Jovanovics Tamás képteremtésének lényege. A vonalak oszcillálnak: formailag rendet teremtenek, de
összhatásukban mégis bizonytalan, lüktető pára teremtődik a képfelületen. Lebegő jellegük és a végtelenbe tartásuk miatt
ezen festmények materiális aspektusa teljesen lényegtelen. Jovanovics szerint nehéz megmondani, hol kezdődik vagy hol
végződik a festészet. Egy festménynek nincs egyértelmű vége (kerete), még akkor sem, amikor egy szabályos négyszögletű
képtábla. A kezdetben fehér, majd fekete alapon színes ceruzával húzott végtelen vonalai hol vastagodnak vagy
vékonyodnak, hol párhuzamosak vagy az utóbbi időben ugyan megtörik a teret, ám minden estben szigorú rendben követik
egymást. A matematizált vonalak monoton ismétlődésére épülő kompozíció eredménye egy lüktető, dinamikus vizuális
élmény létrejötte.
Jovanovics festményei jellemzően kasírozott vászonra, MDF vagy polisztirén lemezre készülnek,
akrillal és színes ceruzával. A horizontális színsávok szoros kapcsolatával, egymásra hatásával teremti meg a kép
színritmusát, színharmóniáját. A kötött, szigorú rend, amelyet a horizontális vonalstruktúra hoz létre párosul a színek
lágyabb dinamikájával, és oldottságot teremt, a konstans és az esetlegesen változó harmóniáját. A színesceruza ritka eszköz
a kortárs képzőművészetben, de jelentős művészek használták, köztük Sol LeWitt, akire Jovanovics a
minimalisták/strukturalisták közül egyedüliként szeret hivatkozni.
Jovanovics Tamás a szakértői szemlén, 2021. február 3.
2
A műtárgypiac vizsgálata
Fontos az érték megállapításánál a piac általános állapota, a kereslet és kínálat összefüggései. Az elmúlt időszakban egyre
erősődő piacot látunk a magyar művészet kiemelkedő teljesítményei esetében, mely nem ritkán 200 millió forintot is
meghaladó árakat jelenthet. A klasszikus piac vonatkozásában az értéksáv Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József vagy
Csontváry Kosztka Tivadar esetében ezt messze meghaladó nagyságú is lehet. Ugyanakkor nagy jelentőségű, múzeumi
rangú remekművek rendkívül ritkán kerülnek a műtárgypiacra. Magyarországon az aktuális kulturpolitikának, az állami
vásárlásoknak és az erősödő gyűjtői érdeklődésnek köszönhetően nagyon jelentős felértékelődés figyelhető meg a nemzeti
festészet vonatkozásában. Általánosságban kijelenthető - persze nem ismerve a járvány következményeit -, hogy a
magyarországi műtárgypiac a 2008-as válság óta eltelt időszak legjobb periódusát éli. A klasszikus és modern művek
piacán folyamatosan születnek az életműrekordok, a háború utáni és kortárs művészet piac pedig, követve a nemzetközi
trendeket, soha nem látott prosperitásban él. Az elmúlt évek magyar kulturális sikertörténete a hatvanas–hetvenes évek neo-
avantgárd törekvéseinek karrierje. Az aukciósházak utóbbi időben a háború utáni és kortárs művészet területén megélénkült
aktivitása pedig újabb vevőket, gyűjtőket vonz erre a területre. A nemzetközi piac legdinamikusabb szegmense a háború
utáni és kortárs művek piaca, itt a legmagasabb az árindex növekedése és a teljes forgalom szempontjából is ez az egyik
legfontosabb időszak. A magyar születésű, itthon tanult, de külföldre emigrált művészeink, mint Reigl Judit vagy
különösen Hantai Simon elképesztően magas, Hantai esetében akár sokmillió eurós árai az itthon élő művészek, az egész
magyarországi kortárs árszínvonalára is pozitívan hat, erősíti a gyűjtők és a befektetési szándékú vásárlók bizalmát a
piacban. Mára a világ legfontosabb kánonképző múzeumainak gyűjteményébe eljutottak olyan itthon élő klasszikusai az
Iparterv generációnak, mint Keserü Ilona, Mauer Dóra, Nádler István, Bak Imre vagy Jovánovics György alkotásai, és ez a
műkereskedelmi árakban gyakran többszörös áremelkedést jelentett. Nem kérdés, hogy a kelet-európai művészetre irányuló
egyre nagyobb nemzetközi figyelem előtérbe helyezheti a fenti művészek későbbi alkotói periódusainak eredményeit is,
sőt, a kortársaik művészetét is. A 2019. nyarán nyílt, az eredeti tervek szerint közel egy évig tartó Mauer Dóra kiállítás a
londoni Tate Modern-ben fontos állomása volt ennek a folyamatnak. Nagyon fontos impulzust jelentettek a háború utáni és
kortárs piacnak a Virág Judit Galéria tematikus, kifejezetten ezt a szegmenst célzó árverései, ahol már jól látható volt egy
addig a klasszikus és modern magyar képzőművészet iránt érdeklődő gyűjtők bekapcsolódása, és ehhez csatlakozott a
Kieselbach Galéria, mely 2020. telén nem árverést rendezett, hanem eladásos kiállítását az acb Galériával közösen
összerakott kortárs anyaggal egészítette ki, jelentős sikerrel. A nemzetközi piacra az elmúlt évtizedben folyamatosan
áramlott a pénz, elsősorban a kiemelkedő, múzeumi rangú művek értek el sokszor elképesztően magas rekordárakat. Jól
megfigyelhető az a tendencia, mely nemcsak ezek felkutatására, de körüknek bővítésére is vonatkozik. Ennek része a kelet-
európai művészet felértékelődése, a graffiti térhódítása, de még a modern mesterek piacán is bővül a legdrágább művészek
listája. Jó példa erre az európai modernizmus eddig második vonalba tartozó mesterei piacra kerülő legjobb műveinek
rekordárai vagy az ázsiai, elsősorban kínai mesterek sokszoros áremelkedése is. Az a tény, hogy a Nagyházi Galéria kortárs
kiállítóhelyet nyitott, a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria építi kortárs galériáját, a BÁV és a Pintér Galéria
aukciós anyagában egyre több a kortárs művészet körée sorolható alkotás, azt jelzi, hogy a legfontosabb hazai piaci
szereplők ezt a területet látják a legdinamikusabban fejlődőnek, és ez az a terep, ahol még remekművek a legnagyobb
sűrűségben érhetőek el.
3
Az eddigi szakértői munka során felgyűlt, a szakértői adattárban található, valamint a forgalmazóknál lefolytatott
szemléken összegyűjtött adatokat beépítettem az érték meghatározásába. A szakvélemény kialakításánál felhasználtam a
szakirodalomban és az internetes adatbázisokban található adatokat is, a művész életrajzánál az artportal.hu és a
wikipedia.hu vonatkozó szócikkeit, valamint Fitz Péter művészettörténész vonatkozó tanulmányának részletetit is
beemeltem. A forgalmi érték meghatározásánál figyelembe vettem az alkotó elhelyezkedését a magyar művészeti kánonban
és a művek elhelyezkedését Jovanovics Tamás életművében. A megállapított forgalmi értékeket befolásolta a művek
témája, mérete, technikája is. Megvizsgáltam a műtárgypiac jelenlegi helyzetét és az adott alkotóra vonatkozó kereslet és
kínálat összefüggéseit. A művek állapota szintén fontos tényező volt az érték kialakításánál. A szakvéleményben szereplő
művek a lefolytatott szemlén jó állapotban volt, sem hiány, sem szakadás, sem más mechanikai sérülés nem volt
tapasztalható egyiken sem.
Jovanovics Tamás a kortárs magyar művészet elismert alakja, az egyik legképzettebb hazai képzőművész.
Az anyaggyűjtés
során releváns referenciaárat a másodlagos piacon nem sikerült felkutatni, képei ott nem szerepelnek, ezért az elsődleges
piac, azaz a galériás műkereskedelemben adatait használtam fel az érték megállapításánál. Rendszeres jelleggel állít ki
Londonban, Milánóban és Bécsben, ezenkívül számos nagyvárosban – Berlinben, Brüsszelben, Moszkvában, New York-
ban, Rómában – láthatta már a közönség munkáit. A művész együtt dolgozik a milánói, grázi, bécsi galériákkal, melyek
rendszeresen állítják ki műveit. A mellékletben feltüntetett értékek megfelelnek a milánói Maab Gallery, a bécsi Artmark
Galerie vagy korábban a Várfok Galéria kiállításain szereplő művek árainak. A vizsgált művek korábban szerepeltek
kiállításokon, illetve fenti galériák kínálatában, valamint reprodukciójuk a korábbi kiállítások katalógusában. A művek
pontos kiállítási és reprodukciós listájának elkészítése folyamatban van, azt a művész a közeljövőben fogja a vevő
rendelkezésére bocsájtani.
Jovanovics Tamás a kortárs magyar képzőművészet elismert alakja, a vizsgált művek az életmű jellegzetes és kitűnő
minőségű alkotásai. A mellékletben szereplő hét mű együttes alsó becsértékét 16 millió forintban, felső becsértékét
19,5 millió forintban határozom meg. A szakvéleményben szereplő művek Jovanovics Tamás eredeti, hiteles
sajátkezű alkotásai. A becsült forgalmi érték nem tartalmazza az alkotások adás-vételi tranzakciója során
esetlegesen felmerülő adó, díj és járulék terheket, valamint a szállítási, biztosítási, állagmegóvási, elhelyezési
költségeket.
A művek a Miniszterelnökség védett kulturális javakat tartalmazó adatbázisában nem szerepelnek. Az elérhető
adatok alapján mind az öt mű forgalomképes alkotás, egyik darab sem lelhető fel az eltűnt, lopott vagy jogellenesen
külföldre vitt kulturális javakat tartalmazó adatbázisban.
4
