S Z A K V É L E M É N Y
Reigl Judit (Kapuvár, 1923 – Marcoussis, 2020) festőművész 4, azaz négy alkotásának
értékbecsléséhez, a MNB-Ingatlan Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára.
Ez a dokumentum 12 számozott oldalból áll.
1
I.
Reigl Judit helye a II. világháború utáni nemzetközi és magyar művészeti szcénában
Reigl Judit festőművész 1923-ban született Kapuváron. 1950-től 2020-ban bekövetkezett haláláig,
Franciaországban élt és dolgozott. Festészete a szürrealizmus másodvirágzása alatt teljesedett ki, de
piktúrája rövidesen az absztrakt expresszionizmus és az informel hatása alá került. Ekkor kezdett
kísérletezni automatikus, geszturális, absztrakt, írásszerű jelekkel. Azon ritka alkotóink egyike, akit
nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok művészeti közélete is számon tart. Népszerűségének,
megbecsülésének oka, hogy munkássága sajátos módon ötvözi az európai és amerikai absztrakció
hagyományait. Az elmúlt évtizedekben a New York-i Museum of Modern Arts (MoMa), a Guggenheim
Múzeum, a buffalói Albright-Knox Art Gallery, illetve a Museum of Fine Arts-Houston gyűjteményébe is
bekerültek alkotásai. A New York-i Metropolitan korábban három festményt őrzött a művésztől,
közülük egy – az 1956-os
Robbanás című festménye – a New York-i iskola képviselőinek – Jackson
Pollock, Mark Rhotko és Robert Motherwell – művei mellett szerepel a múzeum állandó kiállításán. Az
alkotó reputációjának emelkedését jelzi, hogy az utóbbi esztendőkben újabb hat képe került
ugyancsak ebbe a gyűjteménybe. Mindeközben Európa neves kollekcióiból sem hiányoznak munkái.
Nemcsak a párizsi Pompidou Központban, hanem többek között a londoni Tate Modern, a párizsi
Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris, illetve valamennyi nevesebb francia közgyűjteményében is
fellelhetőek alkotásai (lásd: 1 melléklet).
Magyarországon – részben politikai okok miatt – csak az 1990-es években figyeltek fel tevékenységére.
Bár 1982-ben Reigl már szerepelt a
Tisztelet a szülőföldnek című csoportos bemutatón, ismertségét a
Műcsarnokban rendezett 2005-ös egyéni kiállítása alapozta meg. Idehaza azóta két nagyobb tárlatot
rendeztek műveiből, 2010-ben a debreceni MODEM-ben, 2014-ben pedig a Ludwig Múzeumban.
Mindeközben a budapesti Kálmán Makláry Fine Arts szerezte meg a művész képviseletét. A galéria
egyéni tárlatokat rendez, vásárokon szerepelteti a művész munkáit a világ legkülönböző pontjain,
valamint dolgozik a festő képeinek jelentős múzeumi gyűjteménybe történő bejuttatásán is. Ennek
következtében Reigl műkincsipaci eredményei is kimagaslóak. Egy friss kimutatás szerint az élő magyar
képzőművészek legdrágában eladott tételeinek Top20-as listáján 18 alkotást a kapuvári születésű
művésznő jegyez.1 A festő azonban nem csupán a hazai műkereskedelem kulcsfigurája, a nemzetközi
piactéren is jól csengő névnek számít. Alkotásai a nevesebb francia aukciósházak mellett, a Christie’s
és a Sotheby’s kiemelt jelentőségű árverésein is megfordulnak.
II.
A felajánlott művek helye az életműben, valamint azok állapota
Reigl Judit (Kapuvár, 1923 – Marcoussis, 2020) festőművész 4 azaz négy, a MNB-Ingatlan Kft.
(székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára felajánlott alkotása (lásd: 2. melléklet), a művész
életművének két fontos periódusához köthető. Az 1966-ban készült
A s
úlytalanság élménye, valamint
az 1968-os
Ember az 1966 és 1972 közötti
Ember (Homme) ciklus jellegzetes példái, míg az 1975-re
datálható
Folyamat és az 1984-es keltezésű
Hidrogén, Proton, Fém című alkotások az életmű 1974 és
1985 közötti
Folyamat (Déroulement) periódusának darabjai.
A művész oeuvre-jében állandó párbeszédet folytatnak az ábrázoló, illetve a nem ábrázoló jellegű
1 A magyar művészek aukciós piaca. Szerk.: Kollmann Szilvia, Budapest, mutargy.com, 2019. 38.
2
korszakok. A korai szürreális művek figurativitását a
Robbanás-periódussal induló nonfiguratív széria
követte, hogy aztán az 1960-as évek közepén az
Ember sorozattal Reigl újra visszatérjen az ábrázoló
jellegű festészethez. Ezt a drámai, erős érzelmi töltetet hordozó, expresszív időszakot váltja fel az
1970-es években született
Folyamat sorozat, mely lényegesen szofisztikáltabb, meditatívabb, de a
zeneiséghez fűződő kapcsolata okán mégis erős szálakkal kapcsolódik a korábbi időszakok
műtárgyciklusaihoz.
II. a. Az
Ember (Homme) periódus, 1966-1972
Reigl
Ember (Homme) ciklusának közvetlen előzményét
A súlytalanság élménye című sorozata
jelentette, melyben a korábbi
Tömbírás képek szabadon álló, dinamikus gesztusai fokozatosan keretek
közé szorultak. Reigl kompozíciói ekkor lehatárolódtak, s zárt térbeli szerkezetű képein egyre több
figuratív utalás jelent meg. Ez az ábrázolás-igény hívta életre az
Ember ciklust, ahol a fehér, vörös, vagy
épp sárga alapon megjelenített, fekete színnel felrajzolt testek képe ábrázoló jellegük ellenére is
megőrzik az őket létrehozó gesztusok spontaneitását.
E művei a figuratív jellegű piktúra és a nonfiguratív gesztusfestészet kettősségét nem különbségként,
hanem azonosságként jelenítik meg. A zömében nagyméretű alkotásokon, a közeli nézőpontból
ábrázolt testek kontúrjain a gesztusérték
dominál, a figurák csak a festménytől távolabb lépve válnak
értelmezhetővé. Az alakok torzó, vagy fragmentum jellege ugyanakkor sokban hozzájárul ahhoz, hogy
a figuraként történő felismerést késleltesse a művész. Reigl alkotásainak ez a sajátossága őrzi azt a
performativitást, dinamikus gesztusértéket, mely korábban is jellemző volt festészetére: A
Ember ciklus képeinek megőrzőtt és felfokozott ereje, drámája, anyagszerűsége, pasztózus festékkezelése a
test képzetének fizikai, vagy épp biológikus értelemben történő érzékelését segítik elő a nézőben.
Eredendően absztrakt gesztusai, a klasszikus figuratív festészettel szemben, nem leírják vagy
ábrázolják, sokkal inkább képviselik a testet.
A leggyakrabban diagonális, átlós tengelyre szerkesztett torzók az önmagára pillantó, saját testét
fürkésző tekintet látószögét sugallják. Ez a különös beállítás a test kettős megítélését, az önkép
szubjektív megtapasztalásának – a kompozíció által –, valamint a test külső tárgyi, objektív nézetének –
a festmény által – a kettősségét hordozza. Ilyen értelemben Reigl
Ember képei az önazonos
szubjektum megkérdőjelezése is egyben, hangsúlyozva, hogy saját magunk felismerése részben a külső
szemlélő nézőpontján keresztül történik meg.
II. b. A
Folyamat (Déroulement) ciklus, 1974–1985
Ugyancsak az önkép, annak azonban egy teljesen más aspektusa lesz a tárgya a
Ember ciklusa után
születő periódus darabjainak is. Az 1970-es években készült művek alapvető inspirációját, illetve
formai szerkezetét jóval szofisztikáltabb festői értékek, a ritmus és a struktúra hordozza, melyek
alapját a zene extázist elősegítő élményei szolgáltatják. A
Folyamat sorozat darabjainak születését a
következőképpen foglalta össze a művész:
„Elindítom a rádiót, és zenét keresek, de nem az ösztönzés
vagy az inspiráció céljából, hanem azért, hogy egy további küldő következményhez igazítsam
mozdulataimat és gesztusaimat, s azonosuljak vele. Magam is elindulok, egy olajfestékbe mártott
ecsettel minden lépéskor megérintem, nyomon követem, megsimogatom a vásznat. Vízszintesen és
hullámszerűen haladva egyszerre vételezek és bocsájtok ki jeleket. A bal felső sarokból jobbra indulva
először kinyújtózom, majd betöltöm a teret, egy görnyedtebb vagyok, és minden pillanatban a testem
ritmusához igazítom a zene frekvenciáját és/vagy a zene frekvenciájához igazítom testem ritmusát. Ha
a zene elhallgat, én is megállok; ha új darab kezdődik, megszakítás nélkül folytatom egészen addig,
3
míg a felirat megfejtést nyer, kitölti a rendelkezésre álló tér egészét"2
A
Folyamat sorozat darabjait a dinamika, az eruptív erő és a mozgást megelőző meditációs állapot
együttesen hozzák létre. A művész által leírt „rögtönzés”, „spontaneitás” azonban nagyon is
megtervezett, átgondolt, mely egyrészt belső összpontosítást, másrészt az anyag és a technika
tökéletes ismeretét, az eszközök birtoklását előfeltételezi. A művek szaggatott jelrendszere a vászon
előtt elhúzott, a test egészének mozgását kísérő ecset, valamint a felület folyamatos kölcsönhatásának
eredményeként születik. Reigl sajátos technikája által egy olyan „izgatott felület” jön létre, melynek
ugyanolyan fontos komponense a művész belső világának mozgás által láthatóvá váló lüktetése, mint a
festék spontán alakzataiban vászonra kerülő külvilág mintázata.
Reigl
Ember és
Folyamat ciklusában egy olyan összetett művészi kérdéskör bontakozik ki, mely
nemcsak az életművön beül egyedülálló, hanem az absztrakt expresszionizmus horizontján is kivételes
szereppel bír. A kései szürrealizmus hagyományát követve a gondolatiság, a képzelet és az érzelem
immateriális komponensein túl, az ember elemi, testi, materiális viszonylatainak rendszerét is az
alkotás folyamatává tette az alkotó. A művész ezzel a mozzanattal – mégha öntudatlanul is – az
absztrakt expresszionizmus tengeren túli és európai iskoláit egyesítette. Az
Ember és a
Folyamat sorozatban szervesen összekapcsolódik az európia informel, főként Henri Michaux, Antoni Tapies, vagy
George Mathieu által képviselt „meditatív” irányvonal, a Jackson Pollock, Robert Motherwell, Willem
de Koonig és Franz Kline által képviselt, a testiséget és az anyagszerűséget is hangsúlyozó
gesztusfestészetével. Ez a mozzanat adja Reigl művészetének kivételes szerepét, s egyben az
Ember,
illetve a
Folyamat ciklus megkülönböztetett művészettörténeti jelentőségét is.
A fenti stilisztikai szempontok figyelembevételével kijelenthető, hogy a 2. mellékletben található 4,
azaz négy alkotás minden kétséget kizárólag Reigl Judit (Kapuvár, 1923 – Marcoussis, 2020) eredeti,
sajátkezű alkotása, melyek a művész
Ember, illetve
Folyamat ciklusainak jellemző darabjai.
III. c. A felajánlott művek állapota
A fejajánlott négy mű közül kettőn,
A súlytalanság élménye (1966) illetve az
Ember (1968) című
alkotásokon hajtogatás nyomai fedezhetőek fel, ami nem egyedi, hanem általános jelenség a Reigl-
életműben. A festő kis méretű műtermének szűkös raktározási lehetőségei miatt kénytelen volt több
alkotását is összehajtogatva tárolni. A megnövekedett szakmai és műkereskedelmi érdeklődés folytán
később újra előkerülő vásznakat a festő maga restaurálta, azonban a sok esetben több évtizedes
javítások során a vászonra került utólagos retusálások mára helyenként elszíneződtek. Ezek korrekciója
mára aktuálissá vált. Ugyancsak apróbb, elsősorban a kép bal felső sarkában látható javítások,
retusfelületek fedezhetőek fel a
Hidrogén, Proton, Fém (1984) című alkotáson, melynek utólagos
javítása ugyancsak időszerű lenne. A kollekció negyedik darabja, a művész
Folyamat (1975) című
munkája korának megfelelő állapotú, restaurálását nem igényel.
2 Reigl Judit elbeszélése 1976. decemberében, Közli: Art Press, 1977. március, magyarul: MArcelin Playnet: Reigl
Judit Folyamat és történelem. In.: Reigl Judit Művek 1974-1988. Makláry Artworks, Budapest, 2009. 4.
4
III.
Általános piaci környezet
2002-ig az 1945 utáni európai és tengeren túli művészet műkereskedelmi helyzete közel azonos volt a
régi mesterek, a 19. századi és a klasszikus modern művészet megítélésével. Ekkor indult be az a
folyamat, mely a II. világháború és a kortárs művészet felértékelődését hozta. Az elmúlt évek
elemzéseit látva ma már biztosan kijelenthető, hogy ez a tendencia nem tekinthető piaci
manipulációnak, sem egyszerű „divathullámnak”. A befektetési célú vásárlások terén az elmúlt 15 év
nyilvános eredményei az úgynevezett post-war és kortárs művészet hegemóniáját mutatják. Az
Artpice.com által készített, a 2017-es első félév trendmozgásait bemutató elemzése szerint ez a
szegmens nagyjából háromszoros értéknövekedést mutat a 19. és 20. századi klasszikus modern
alkotásokkal szemben.
Forrás: Artprice.com
Bár a tavalyi évben némi visszaesést mutatott a globális műtárgypiac forgalma, a II. világháború utáni
időszak továbbra is tartja korábbi népszerűségét. Amennyiben a piaci részesedés szempontjából
nézzük a folyamatot, az összforgalom 52%-át tette ki a II. világháború utáni művészet, melyet 23%-kal
követ a modern (főként 19. századi végi és a 20. század első felének alkotásai), míg a régi mesterek
forgalma összesen 13%-ot tett ki a 2016-os évben.3 Ráadásul, míg az antik és a modern művészeti
piacon árcsökkenés volt tapasztalható, addig a kortárs művészeti szegmensben mintegy 4%-kal
emelkedtek az árak.4
3 Dr. Clare McAndrew:
The Art Market 2017. Basel, UBS–Art Basel, 2017. Magyarul ismerteti: portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/a-vilag-mutargypiaca-2016-ban.247539.html
4
TEFAF 2017 Global Art Market Report. Szerk.: Prof. Dr. Rachel A. J. Pownall, Maastricht, TEFAF, 2017.
http://1uyxqn3lzdsa2ytyzj1asxmmmpt.wpengine.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2017/03/TEFAF-Art-
Market-Report-20173.pdf Magyarul ismerteti: portfolio.hu
5
A 1945 utáni művészet népszerűsége több okra vezethető vissza. A műkincspiac befektetési célú
vásárlásai szempontjából ez az időszak befolyásolható a legnagyobb mértékben, hisz itt még
korántsem beszélhetünk kanonizált életművekről, iskolákról, tendenciákról és korszakokról, mint
mondjuk a klasszikus modern, vagy éppen a 19. századi művészet esetében. E tekintetben a II.
világháború utáni és kortárs művészet megítélése még formálható, alakítható, mely a piaci
eredményekre is képes nagyobb „hatást” gyakorolni. Ez a napjaink művészetét jellemző sajátosság
ugyanakkor kockázatokat is rejt magában, hisz egy életmű árfekvésének szinten tartása, növelése
sokban függ az adott alkotó szereplésének gyakoriságán, nívós szakmai rendezvényeken – egyéni és
csoportos kiállításokon, vásárokon – történő részvételein.
A 1945 utáni művészet népszerűségének azonban van egy másik oka is. Az elmúlt néhány évtizedben a
vizuális kultúrát alapvetően befolyásoló folyamatok játszódtak le a nyugati társadalomban. A
változások szociális és társadalmi vetületei a művészeti érték nivellálódására is erőteljes hatást
gyakoroltak. Ennek következtében a 19. valamint a 20. század első felének kulturális és társadalmi
erőterébe született alkotások, életművek mai megítélése is rengeteget változott. Ez nemcsak a
nyugati-európai, vagy tengeren túli országokban, hanem – igaz 10-15 éves késéssel – de már
hazánkban is jól megfigyelhető. Ezt a folyamatot a hazai aukciós eredmények is igazolják. Az olyan
iskolák és irányzatok, mint a naturalizmus, a szecesszió, vagy éppen Grasham-kör, Czóbel Béla, Rippl-
Rónai József finomabb hangolású, kontemplatív szemléletű művészete a gyűjtők fiatal generációja
számára avíttá váltak. Helyettük az avantgárd erőteljesebb hangolású, a hagyományos művészeti
műfajokat átértelmező életművek, alkotások ázsiója és értéke nőtt szembetűnő módon.
IV.
Reigl Judit alkotásai a hazai és a nemzetközi műkereskedelemben
IV.a. Elsődleges piaci szegmens
Az I. pontban körülírt nemzetközi és hazai szereplések következtében Reigl Judit életművének szakmai
és műkereskedelmi ázsiója óriási mértékben javult az utóbbi két évtizedben. Azon túl, hogy a
nemzetközi szcénában egyre komolyabb tematikus kiállításokon szerepelnek alkotásai, ezt a
tendenciát az életmű hazai felfedezése is sokban befolyásolta.
Az 1990-es évekig Reigl nevét alig ismerték idehaza. A rendszerváltozást követően azonban a magyar
művészettörténetírás, valamint a honi műkereskedelem egyre nagyobb erőfeszítéseket tett annak
érdekében, hogy a második világháborút követő külföldre távozott és letelepedett magyar alkotók
életművét újra integrálja a hazai szcénába. Többek között Csernus Tibor, Hantaï Simon, Rozsda Endre
vagy éppen Reigl alkotásai egyre nagyobb számban jelentek meg e folyamat következtében mind
önálló és tematikus kiállítások, mind pedig egyéb műkereskedelmi események – vásárok, árverések –
keretein belül Magyarországon. Mára Reigl neve nemcsak a nemzetközi kontextusban, hanem
hazánkban is jólcsengő névvé vált, a második világháborút követő időszak képzőművészeti
palettájának egyik húzónevévé lépett elő.
Ez a tény sokban köszönhető a művészt idehaza és nemzetközi téren egyaránt képviselő Kálmán
http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/mutargypiaci-trendek-erosodoben-a-muveszeti-vasarok-es-a-
kortars-szegmens.246016.html
6
Makláry Fine Arts szakmai tevékenységének, amely nemcsak Magyarországon volt közreműködője a
festő műcsarnoki, debreceni és Ludwig Múzeumbéli kiállításainak, hanem a nemzetközi
műkereskedelemben is széles körben népszerűsítette tovább, illetve értékesítette Reigl alkotásait. A
művész festményei ma komoly szakmai reputációval rendelkező vásárokon jelennek meg. Csak az
elmúlt öt éveben a brüsszeli ArtFairen, a párizsi ArtParison, a karlsruhei Art Karlsruhén, a Masterpiece
Londonon, vagy éppen a barcelonai SWAB-on kerültek bemutatásra, illetve értékesítésre alkotásai.
IV.b. Másodlagos piac szegmens
A fenti tendenciának köszönhetően a másodlagos piaci szereplők körében is egyre erőteljesebb
érdeklődés övezi Reigl műveit. A nemzetiközi aukciós kínálatban a művész korábbi fokozatos és
kiegyensúlyozott értéknövekedését némiképp növelte a művész halála, míg Magyarországon – ahol a
2000-es évek elején még alig méltatott második világháború utáni progresszív irányzatok
népszerűsége mára jelentősen megugrott – Reigl festményeinek értéke is robbanásszerűen
emelkedett meg az elmúlt évtizedben.
A
Homme soroztatból legutóbb a Sotheby's Párizsban megrendezett 2019. június 5-i árverésén
szerepel egy darab, melyért jutalékokkal együtt 125 000 eurót fizetett a mű vásárlója.5 A Reigl
Folyamat ciklusában tartozó munkák közül az elmúlt években csak kisméretű darabok fordultak elő
árveréseken.6 Méretüket tekintve ezek az alkotások a 20-tól 60 centiméteres tartományban
helyezkednek el, ami leggyakrabban 8000-15000 eurós esztimációval párosult. A művész
Hidrogén,
Proton, Fém, 1984. című 100 x 100 centiméteres darabjának legközelebbi párhuzama, egy a Sotheby's
2017. november 14-i árverésén szerepeltetett mű, amely jutalékokkal együtt 12 500 fontért cserélt
gazdát.7
A súlytalanság élményéhez (1966) hasonló darab viszont nem bukkant fel árverésen az utóbbi
öt évben.
A nemzetközi másodlagos piac relatív alacsonyabb leütési árainak oka, hogy a nyugati aukciós
szintéren jellemzően galériák vásárolnak. A magángyűjtők érdeklődése elhanyagolható. Ennek oka,
hogy ez a kör előszeretettel veszi igényben a magángalériák plusz szolgáltatásait, amely kiterjed az
eredetiség garanciájára, egyéb gyűjteménykezelési feladatok elvégzésére, illetve a művek szakmai
menedzsmentjére is. Ez utóbbi magába foglalja a múzeumi és közgyűjteményi intézményekkel,
valamint kurátori tevékenységet ellátó szakemberekkel történő kapcsolattartást, ami – értéknövelő
módon – az adott művek jelentős közintézményekben megrendezésre kerülő egyéni, illetve tematikus
kiállításokon történő szerepeltetését is elősegíti.
IV.c. műkereskedelmi árazási gyakorlat
A művész négy alkotása az életmű szempontjából két kiemelkedő periódushoz köthető. E ciklusokon
belül kettő darab közepesnek, kettő pedig kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető. A különbségtételt
nem a kvalitás, hanem a méretek indokolják. A műveket létrehozó eljárás tekintetében és
minőségében sincs jelentősebb eltérés a négy darab között. A kvalitás differenciálásának mérethez
kötött szempontját inkább az a tény igazolja, hogy maga Reigl is elsősorban a nagyméretű vásznait
preferálta egy-egy kiállítása megrendezése során. Ugyancsak a nagyobb alkotások kiemeltebb
jelentőségét támasztja alá, hogy a művész festményeivel rendelkező országos közintézményeink
5 Homme (1967-1968) Sotheby's Paris, 05 Jun 2019 France - 240 x 210 cm € 100,000 - € 150,000;
6 A composition (1974) Soga , 22 Oct 2019 Slovakia - 27 x 35 cm € 10,000 - € 15,000; Déroulement (1974), Artcurial (S.V.V.),
16 Oct 2018 France - 33.5 x 46.5 cm € 8,000 - € 12,000; Virag Judit Galéria és aukciósház, 14 Oct 2017 - Déroulement (1975)
€ 9,750 - € 13,000
7 Untitled (1983) Sotheby's London, 14 Nov 2017 - 115 x 83.5 cm, € 11,235 - € 16,852;
7
mindegyike (Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria
Fúga két tételben, 1980. ltsz.: 83.23.B;
Ludwig Múzeum
Preludium /A fúga művészetéhez/, 1978) – is nagyméretű darabokat választott az
akvizítáció során.
A Kálmán Makláry Fine Arts, a művész képviseletét ellátó galéria közlése szerint a felajánlott négy
alkotás között szereplő két nagyméretű műhöz hasonló darabok szinte kizárólag magángalériákon
keresztül cseréltek gazdát az elmúlt években. Az
Ember (1968) című darabbal párhuzamba állítható
festmények 350 000 és 400 000 euró, míg a
Folyamat (1975) című alkotáshoz hasonló művek 280 000
és 350 000 eurós értéktartományban szerepeltek a nevesebb nemzetközi várásrokon. Ezek az árak
egybecsengenek azzal a műkereskedelmi trenddel, miszerint a kiemelkedő jelentőségű művek piaci
„beárazása” értékarányukat tekintve messze felülmúlják a közepes kvalitású alkotások piaci
megítélését. A folyamat következtében a komolyabb alkotások megszerzése ma már lényegesen
nagyobb erőfeszítést igényel a gyűjtőktől, mint akár egy évtizeddel korábban. Ezt támasztja alá az a
nemzetiközi piaci mutató is, miszerint 2010-hez képest 2017-re 73%-kal nőtt az 1 millió dollár felett
leütött alkotások száma, ami háromszor gyorsabb ütemű értéknövekedést jelent a felső
árkategóriában, mint az alsó- és középértéket képviselő művek területén.8
V.
Reigl jelentősebb alkotásai magyar köz- és magángyűjteményekben
Reigl festészete a művész korai párizsi letelepedése, valamint a rendszerváltozás előtti kultúrpolitika
érdektelensége miatt ma alul reprezentált a hazai köz- és magángyűjteményekben. Igaz ugyan, hogy a
két országos intézmény – a Ludwig Múzeum (1db), a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria
(3 db) – már vásárlás, illetve ajándékozás útján rendelkezik művekkel az alkotótól, ez a mennyiség még
messze nem reprezentálja méltó módon Reigl figurájának jelentőségét és festészetének kvalitásait.
Jellemző ugyanakkor, hogy a szelekció során a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria
szakembereinek választása egyaránt a
Folyamat periódus egy-egy reprezentatív darabjára esett.
Mindeközben a hazai magángyűjteményi állományban folyamatosan nő a Reigl-alkotások száma. Az
elmúlt egy évtizedben, a magánvásárlások nyomán mintegy 50-60 mű került hazai kollekciókba.
Közülük több, már nyilvános eseményeken, főként a művész egyéni tárlatain, valamint különböző
tematikus kiállításokon bemutatásra kerültek. A festő ennek a kedvező folyamatnak köszönhetően
mára a hazai képzőművészeti szcéna állandó szereplőjévé vált.
VI.
Összegzés és értékbecslés
Reigl Judit (Kapuvár, 1923 – Marcoussis, 2020) festőművész 4, azaz négy, a MNB-Ingatlan Kft.
(székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára, a Kálmán Makláry Fine Arts (1055 Budapest,
Falk Miksa u. 10.) által felajánlott alkotás értékbecsléséhez az I., II., III., IV., valamint V. pontban körülírt
kánonra, műtárgycsoportokra, piaci környezetre és közgyűjteményi sajátosságokra vonatkozó
megállapítások mellett, az alábbi szempontokat kell még figyelembe venni:
8 Lásd: TEFAF 2017 Global Art Market Report, i.h.
8
-A IV.c. pontban leírt, elszórt jellegű másodlagos piaci szereplések ellenére Reigl Judit munkáira az
elsődleges piaci résztvevőknek számító galériák, ez esetben a Kálmán Makláry Fine Arts árképzése az
iránymutató. Ennek oka, hogy Reigl – a tárgyalt két kiemelkedő jelentőségű képhez hasonló –
jelentősebb alkotásai nem árveréseken, hanem a művészt képviselő, illetve értékesítő galériákon
keresztül jutnak műkereskedelmi forgalomba. A Kálmán Makláry Fine Arts árpolitikájára ma a nyugati
árszínvonal tartása a jellemző, mivel az egyre élénkebb nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően jó
százalékkal képesek értékesíteni külföldi vásárokon, illetve partnergalériákban a művész alkotásait.
-A nemzetközi műkereskedelemben is képviselt alkotók esetében figyelembe kell venni a forint
napjainkban tapasztalható gyenge árfolyamát. Az hosszú időszakon keresztül a 300 és 330 forint között
mozgó euró jelentősen elszakadt ettől az értéksávtól az elmúlt néhány hónapban. Jelenleg a 360–370
forint közötti értéktartományban található.
A MNB-Ingatlan Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára, a Kálmán Makláry Fine Arts
által (székhely: 1055 Budapest Falk Miksa utca 10.) felajánlott 4, azaz négy Reigl Judit (Kapuvár, 1923 –
Marcoussis, 2020) eredeti, minden kétséget kizárólag a művész saját kezű alkotását az I., a II., a III., IV.,
V., illetve a VI. pontban körülírt szempontok alapján, a 2. melléklet műleírásaiban meghatározott
tartományokban, együttesen pedig a bruttó 310 000 000 Ft és a 345 000 000 Ft, azaz a
háromszáztízmillió forintos és a háromszáznegyvenötmillió forintos értéksávban állapítom meg.
Budapest, 2020. 10. 25.
9
1. melléklet Reigl Judit (Kapuvár, 1923 – Marcoussis, 2020) festőművész alkotásai
közgyűjteményekben:
-Guggenheim Museum, New-York, USA
-Tate Modern, London, Nagy-Britannia
-The Metropolitan Museum of Art, New-York, USA
-Museum of Modern Art, (MOMA), New-York, USA
-Albright-Knox Gallery, Buffalo, New York, USA
-Museum of Fine Arts, Huston, USA
-Musée national d'art moderne, Centre Georges Pompidou, Paris, Franciaország
-Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris, Franciaország
-Musée de Grenoble, Grenoble, Franciaország
-Fonds national d'art contemporain (FNAC), Franciaország
-Musée de Brou, Bourg-en-Bresse, Franciaország
-Musée des Beaux-Arts, Caen, Franciaország
-Musée des Beaux-Arts, Dijon, Franciaország
-Musée d'Evreux, Franciaország
-Musée de Peinture et de Sculpture de Grenoble, Franciaország
-Musée Fabre, Montpellier, Franciaország
-Musée des Beaux-Arts, Franciaország
-Musée de Soissons, Franciaország
-Musée d'art moderne et d'art contemporain, Strasbourg, Franciaország
-Musée d'Art contemporain du Val-de-Marne, MACVAL, Vitry-sur-Seine, Franciaország
-Musée National des Beaux-Arts du Québec, Canada
-Musée d'Art Contemporain de Montréal, Canada
-Musée de Rimouski, Québec, Canada
-Ludwig Múzeum - Museum of Contemporary Arts, Budapest
-Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
10
2. Melléklet: Reigl Judit (Kapuvár, 1923 – Marcoussis, 2020) négy, azaz négy az MNB-Ingatlan Kft.
(Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.) számára felajánlott alkotása:
1. Reigl Judit (1923-2020):
A súlytalanság élménye, 1966. olaj, vászon, 102 x 85 cm, jelzés nélkül
Értéke: 70 000 000 – 80 000 000 Ft
2. Reigl Judit (1923-2020):
Ember, 1968. Olaj, vászon, 236 x 206 cm, jelzés nélkül
Reprodukálva:
-Judit Reigl – Volume 1. 1950–1974 Budapest, Makláry Artworks, 2010. p. 279.
Értéke: 120 000 000 – 130 000 000 Ft
11
3. Reigl Judit (1923-2020):
Folyamat, 1975. vegyes technika, vászon, 195 x 200 cm, jelezve jobbra lent:
J. Reigl 1980
Reprodukálva:
-Judit Reigl – Volume 2. 1974–2010. Budapest, Makláry Artworks, 2017. p. 64.
Értéke: 100 000 000 – 110 000 000 Ft
4. Reigl Judit (1923-2020):
Hidrogén, Proton, Fém, 1984. vegyes technika, vászon, 100 x 100 cm, jelzés
nélkül
Értéke: 20 000 000 – 25 000 000 Ft
12
