keseru ot db kaszas.pdf

S Z A K V É L E M É N Y

Ilona Keserü Ilona (Pécs, 1933) festőművész 5, azaz öt alkotásának értékbecsléséhez, a MNB-Ingatlan
Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára.

Ez a dokumentum 12 számozott oldalból áll.

1

I. Ilona Keserü Ilona helye és jelentősége a kortárs képzőművészeti szcénában
A MNB-Ingatlan Kft. számára, Dr. Antal Péter által felajánlott 5, azaz öt festmény (lásd 2. melléklet)
Ilona Keserü Ilona (Pécs, 1933) alkotása. A művésznő a mára klasszifikálódott IPARTERV generáció
egyik legismertebb alakja, a hazai kortárs közeg reprezentáns figurája, aki nemcsak a magyar kulturális
térben – a nyilvánosság különböző színterein, valamint az itthoni múzeumi gyűjteményekben – foglal
el kiemelkedő helyet, hanem a nemzetközi szcénában is – egyéni- valamint tematikus-kiállításokon,
illetve komoly szakmai reputációval rendelkező képzőművészeti vásárokon – képviselte már számtalan
esetben hazánkat az elmúlt évtizedekben. A művész, aki a magyar neoavantgárd generáció egyik
legígéretesebb alakja számos elágazással és sokféle szellemi kalanddal tarkított, ám igen következetes
pályája során egy korszakában sem torkollott merevséggel fenyegető alkotói periódusba. Sajátos
művészeti szemlélete minden időszakában friss, aktuális és kimagasló alkotói értékeket csillogtat.

Ez is nagymértékben közrejátszott abban, hogy Keserü életműve nemcsak idehaza jelent unikális
értéket. A pécsi születésű művésznőt az utóbbi években Nyugat-Európában és a tengerentúlon is
felfedezte a művészeti világ. Az alkotó népszerűségét annak is köszönheti, hogy az IPARTERV kiállítások
egyetlen hölgy tagja, aki sajátos, női nézőpontot képvisel. Ugyanakkor oeuvre-je azon kevés kortárs
magyar életmű egyike, amely pontos alapossággal feldolgozásra kerültek az elmúlt évtizedben.
Munkásságának átláthatósága, precíz dokumentálása sokban hozzájárult ahhoz, hogy talán a
legkeresettebb kortárs művészünké vált. Ez különösen igaz a nemzetközi szcénára, ahol rövid idő alatt
jelentősen megnőtt az alkotó szakmai reputációja. Az elmúlt években rendezett külföldi egyéni
kiállításai rendre nagy sikereket értek el, s olyan nemzetközi hírességeket felsorakoztató tematikus
kiállításokra is bejutottak alkotásai, mint a New York-i Metropolitan Múzeumban rendezett Epikus
absztrakció című bemutató, ahol együtt szerepelhetett Helen Frankenthalerrel, Ellsworth Kellyvel,
Carmen Herrerával, Joan Snyderrel, Cy Twomblyval vagy éppen Jackson Pollockkal. A nemzetközi
művészeti vérkeringésbe sikerrel beillesztett életmű a nyugati közintézmények érdeklődését is
felkeltette, melynek következtében több fontos alkotása látható már világviszonylatban is jelentős
gyűjteményben (1. melléklet), illetve került fel neve a közeljövőben megrendezésre kerülő nemzetközi
tematikus kiállítások résztvevőit tartalmazó listákra.1

II.
A felajánlott művek helye az életműben, valamint azok állapota
Keserü egész pályáját egyfajta teljességre törekvés jellemzi, mely egységben kezeli a művészi alakítás,
illetve a mű önálló létének sajátos, sokszor összeegyeztethetetlennek tűnő törvényszerűségeit.
Művészete ezért egyetlen periódusában sem köthető csupán egy jól körülhatárolható stílushoz,
alkotásformához vagy épp modorhoz. Sokkal inkább jellemző rá, hogy az egy ciklushoz tartozó
tárgyegyüttesek valamilyen sajátos, puha érzéki szemléletet sugalló „tematika” mentén jönnek létre.
Ilyen tematika számára a „gubanc”, a „színteljesség”, a „labirintus” vagy éppen a „bolyongás”.
Keserü az alkotás folyamatának és a műalkotás önálló létének egymásra vonatkoztatását kutatja, oly
formán, hogy az alakításban, valamint a mű létrejöttében nem pusztán a művészi akaratnak, az előre
eldöntött intenciónak ad teret, hanem finom érzékiséggel engedi be a mű létrejöttébe – az anyag

1 Keserü meghívást kapott a párizsi Pompidou Központban, valamint a bilbaoi Guggenheim Museumban 2021-ben
megrendezésre kerülő Nők az absztrakcióban című kiállításra, ahol a világ 50 leghíresebb női művésze mutatkozik majd be.
2

öntörvényűségétől, a kép alakításának önreflexív pszichikus aspektusain keresztül, egészen a
tudatalatti folyamatokig – a véletlent és a szándékolatlant is. Ugyanakkor nemcsak az alakítás során
felmerülő kötöttségeknek és a spontaneitásainak szentel figyelmet művészetében. Fesztelenül
igyekszik teret nyitni művein a kulturális előképek, vagy épp művészettörténeti hagyományok sokszor
zavarba ejtő felszínre bukkanásának is.
A Világból 1. (1974-1975) című alkotás a művész „színkísérleteinek” talán legfontosabb darabja. A
„színkísérletek” célja Keserü számára az volt, hogy a teljes színspektrum ábrázolásának számára egy
egységes keretrendszert, ábrázolási lehetőséget teremtsen. Maga a festő erre a következőképpen
emlékezett vissza: „1972-ben egyik képemen megkíséreltem szerepeltetni minden szint, amit a három
alapszínből ki tudok keverni olajfestékkel. A zöld, kék, lila, bibor, narancs, sárga fokozatonként épült
egymásba. Bizonyos árnyalatokkal, variáns mezőkkel közelitette meg egyik szín óvatosan a másikat.
Zökkenők keletkeztek, amit nem kivánt a kép. Mi lehet közömbös felület két bármilyen szín között?
Fekete, fehér, szürke. A fehér ezen a képen más szerepet kapott, fekete, szürke nem felelt meg.
Kiderült, hogy van még egy szin, ami két, egymást nem kívánó mező közé helyezve elvégzi a
kiegyenlítést. Halvány, okkeres-rózsaszines árnyalat: bőrünk színe, amit szemünk annyira megszokott
már, hogy alig vesz róla tudomást. Ez nagy felfedezés volt. Megtaláltam az emberszint, ami tudati
beidegzettsége, Ismerős és eltűnő mivolta miatt hihetetlen könnyűséget és zavaró titokzatosságot
egyszerre képes hordozni. Használni kezdtem, képek sorát festettem, hogy feltárjam lehetőségeit.”2
Az „emberszín” kikísérletezése Keserü színelemzéseinek új távlatot, sajátos egyéni értelmezést adott.
Ettől kezdve nem is a színek egymás közötti kapcsolata, hanem az „emberszínnel” való érintkezése
izgatta. Ez történt akkor, amikor megfestette a Világból I. című, 14 darabból álló képét, ahol a színkör
által választott képviselői érintkeznek az „emberszínnel”. Az „emberszín” egy nyugalmas, lassú ívet
leíró keserüi formát tölt ki, miközben meleg, érző felületével valósággal benyomul a színes színsíkok
szenvtelen közegébe. Ha az „emberszín” ív alulra kerül a kompozícióban, az akár a földet is
szimbolizálhatja, áttetsző könnyedségével ugyanis szilárdságot testesít meg a fölötte sorakozó
színsíkok relatív egyensúlyával szemben.
A Világból 1. (1974-1975) című alkotás Keserü „színkísérleteinek” egyik legjellemzőbb darabja, mely
művek és ciklusok sorát indította el az életművőn belül. Ebből a szempontból a darab a művész egyik
főművének tekinthető.

A felajánlott alkotások közül a Paul Klee tiszteletére (1999) című darab ugyancsak a művész
színkísérleteihez köthető, melyen pontszerűen felvitt színek, valamint Keserü egyik alapmotívuma, a
balatonudvari sírkő alakja bukkan fel. A 20. század egyik legnagyobb formátumú és legnagyobb hatású
alkotójának a címben történő megidézése nem véletlen. A Keserü életművében oly sokszor előforduló
motívum elanyagtalanítása, az eredeti kontextusától történő elszakítása, illetve annak kozmikus,
univerzális szimbólummá történő emelése állandó jellemzője a keserüi életműnek. A sírkő köré
szervezett „színpöttyökből” létrejövő aura különös optikai lüktetéssel, s megintcsak a „testszín”
alkalmazásával emeli el a motívumot annak tárgyi vonatkozásaitól. A színnek ez a különleges, ha tetszik
transzcendentális ereje a Kleere jellemző „archetipális motívumok” jellemzőivel és erejével vértezi fel
a Balatonudvarin felfedezett motívumot.
A Firka, Tánc alaprajz (1990), a „Semmi sincs sehogyan” (Ottlik Géza tiszteletére), 1990. valamint a
Labyrinth 8, (2003) a leggyakrabban a „gubanc” által megidézett, szabálytalan alakulás

2 idézi: Szabadi Judit: Keserü Ilona művészi pályaképe. Ars Hungarica, 1978. 1. 75.
3

gondolatköréhez tartozó alkotások. A „gubanc” és annak képzőművészeti vetületű jelensége a „firka”,
a szabályoknak alá nem rendelhető forma és vonalhálózatok, a zűrzavar a követhetetlen kaotikus
képződmények motívuma az 1960-as évek végétől vált állandó s időről-időre visszatérő motívumává
művészetének. A „lágy hullámvonal”, a „gubanc” a „gomolygás” nemcsak fő motívumokként, hanem
mint program és tematikát adó festészeti feladat is végig kísérik Keserü munkásságát. E három
fogalom egyfelől érzéki jelleggel bír, ugyanakkor magában hordozza a másként tapasztalás, a rendszer
nélküli szellemi kalandozás vágyát is. A művész mindig is szeretett kísérletezni a formákkal, az
anyagokkal, továbbá a véletlen szerepével és a különféle automatizmusokkal. „Eléggé sokára értettem
meg, hogy alapmotívumom, a GUBANC egyben művészi munkálkodásom térbeli ábrája, képlete is.
Minden visszatér és ismétlődik, de nem a spirál szabatos és megnyugtató rendjében, hanem a váratlan
eltűnések, felbukkanások, ívek, hurkok, kibonthatatlan csomók és ömlő áradások egyre, szertelenül
változó halmazában” – vall erről az időszakáról Keserü.3

A „gubanchoz” kapcsolódó programszerű motívumok kidolgozása, illetve azok egymással párhuzamba
állítása időről-időre visszatérnek az 1970-es és a 2000-es évek között Keserü művészetében. A
szabálytalan, mégis önmagukba visszatérő tánclépések, vagy éppen a labirintus rendszerében történő
bolyongás, illetve e mozdulatsorok szabálytalan nyomhagyása a fenti idézet értelmében és
szellemében kerültek különféle formában átdolgozásra, illetve kiegészítésre. Ebben a nyugodtabb,
elmélyültebb alkotói fázisban készült művek közé tartoznak A Firka, Tánc alaprajz, 1990. a „Semmi
sincs sehogyan” (Ottlik Géza tiszteletére), 1990. valamint a Labyrinth 8, 2003.  című alkotások.
Mindhárom műre egyaránt jellemző a neoavantgárd pop-artos – részben átfestett – motívumvilága,
valamint az új szenzibilitás festőisége. A jellemző formakészlet a „Semmi sincs sehogyan” (Ottlik Géza
tiszteletére), 1990. és a Labyrinth 8, 2003. esetében élénk kolorittal párosul, melynek gyökerei
ugyancsak a „színkísérletek” 1970-as években induló programjáig nyúlnak vissza. Ekkor született meg
az életműben a színoszlop, a hengerpalást, vagy a színek folytonosságaként megjelenő, Vidovszky
Lászlóval közösen létrehozott Hang-Szín-Tér-akció, míg végül Keserü képeinek tárgya az 1990-es és a
2000 években a végtelen színszalag és színgubancok által a színsor megfestése, és a sokféle festészeti
eszközt felvonultató kompozíciós együtthangzás megjelenítése lett.
A fenti stilisztikai szempontok figyelembevételével kijelenthető, hogy a 2. mellékletben található 5,
azaz öt festmény, mely a művész életművét feldolgozó szakirodalomban is jól dokumentált minden
kétséget kizárólag Ilona Keserü Ilona (Pécs, 1933) eredeti, sajátkezű alkotása. A művek állapota, a
Világból 1. című alkotást kivéve koruknak megfelelő, restaurálást nem igényelnek. Ez utóbbi mű
viszont kisebb restaurátori beavatkozásra szorul, mivel azon több helyen piszokfoltok, kopásnyomok,
valamint a zöld színmezőben egy kisebb horpadásnyom található.

II. A piaci környezet
2002-ig az 1945 utáni európai és tengeren túli művészet műkereskedelmi helyzete közel azonos volt a
régi mesterek, a 19. századi és a klasszikus modern művészet megítélésével. Ekkor indult be az a

3 Aknai Katalin: „Állandóan visszajárok a múltamba” Keserü Ilona életművének vizsgálata a hatvanas évek perspektívájából.  Doktori
disszertáció, Budapest, 2014. 72.
4

folyamat, mely a II. világháború és a kortárs művészet felértékelődését hozta. Az elmúlt évek
elemzéseit látva ma már biztosan kijelenthető, hogy ez a tendencia nem tekinthető piaci
manipulációnak, sem egyszerű „divathullámnak”. A befektetési célú vásárlások terén az elmúlt 15 év
nyilvános eredményei az úgynevezett post-war és kortárs művészet hegemóniáját mutatják. Az
Artpice.com által készített, a 2017-es első félév trendmozgásait bemutató elemzése szerint ez a
szegmens nagyjából háromszoros értéknövekedést mutat a 19. és 20. századi klasszikus modern
alkotásokkal szemben.

Forrás: Artprice.com

Bár a tavalyi évben némi visszaesést mutatott a globális műtárgypiac forgalma, a II. világháború utáni
időszak továbbra is tartja korábbi népszerűségét. Amennyiben a piaci részesedés szempontjából
nézzük a folyamatot, az összforgalom 52%-át tette ki a II. világháború utáni művészet, melyet 23%-kal
követ a modern (főként 19. századi végi és a 20. század első felének alkotásai), míg a régi mesterek
forgalma összesen 13%-ot tett ki a 2016-os évben.4 Ráadásul, míg az antik és a modern művészeti
piacon árcsökkenés volt tapasztalható, addig a kortárs művészeti szegmensben mintegy 4%-kal
emelkedtek az árak.5

A 1945 utáni művészet népszerűsége több okra vezethető vissza. A műkincspiac befektetési célú
vásárlásai szempontjából ez az időszak befolyásolható a legnagyobb mértékben, hisz itt még
korántsem beszélhetünk kanonizált életművekről, iskolákról, tendenciákról és korszakokról, mint

4 Dr. Clare McAndrew: The Art Market 2017. Basel, UBS–Art Basel, 2017. Magyarul ismerteti: portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/a-vilag-mutargypiaca-2016-ban.247539.html
5 TEFAF 2017 Global Art Market Report. Szerk.: Prof. Dr. Rachel A. J. Pownall, Maastricht, TEFAF, 2017.
http://1uyxqn3lzdsa2ytyzj1asxmmmpt.wpengine.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2017/03/TEFAF-Art-
Market-Report-20173.pdf Magyarul ismerteti: portfolio.hu
http://www.portfolio.hu/befektetes/mutargy/mutargypiaci-trendek-erosodoben-a-muveszeti-vasarok-es-a-
kortars-szegmens.246016.html
5

mondjuk a klasszikus modern, vagy éppen a 19. századi művészet esetében. E tekintetben a II.
világháború utáni és kortárs művészet megítélése még formálható, alakítható, mely a piaci
eredményekre is képes nagyobb „hatást” gyakorolni. Ez a napjaink művészetét jellemző sajátosság
ugyanakkor kockázatokat is rejt magában, hisz egy életmű árfekvésének szinten tartása, növelése
sokban függ az adott alkotó szereplésének gyakoriságán, nívós szakmai rendezvényeken – egyéni és
csoportos kiállításokon, vásárokon – történő részvételein.

A 1945 utáni művészet népszerűségének azonban van egy másik oka is. Az elmúlt néhány évtizedben a
vizuális kultúrát alapvetően befolyásoló folyamatok játszódtak le a nyugati társadalomban. A
változások szociális és társadalmi vetületei a művészeti érték nivellálódására is erőteljes hatást
gyakoroltak. Ennek következtében a 19. valamint a 20. század első felének kulturális és társadalmi
erőterébe született alkotások, életművek mai megítélése is rengeteget változott. Ez nemcsak a
nyugati-európai, vagy tengeren túli országokban, hanem – igaz 10-15 éves késéssel – de már
hazánkban is jól megfigyelhető. Ezt a folyamatot a hazai aukciós eredmények is igazolják. Az olyan
iskolák és irányzatok, mint a naturalizmus, a szecesszió, vagy éppen Grasham-kör, Czóbel Béla, Rippl-
Rónai József finomabb hangolású, kontemplatív szemléletű művészete a gyűjtők fiatal generációja
számára avíttá váltak. Helyettük az avantgárd erőteljesebb hangolású, a hagyományos művészeti
műfajokat átértelmező életművek, alkotások ázsiója és értéke nőtt szembetűnő módon.

II-1. Az IPARTERV generáció piaci pozíciója
a. Az elsődleges piaci szegmens
Ilona Keserü Ilonát a Kisterem Galéria képviseli a hazai és a nemzetközi képzőművészeti szcénában. A
stabil háttérrel rendelkező intézmény kiegyensúlyozott szakmai tevékenységének köszönhetően közel
egy évtizede folyamatosan jelen van a nyugat-európai, illetve tengerentúli kortárs művészeti
vásárokon. A galéria nemzetközi sikerének egyik fő oka, hogy a korábban nyugat-európai és észak-
amerikai művészetre fókuszáló nyugati közintézmények számára mára minden korábbinál fontosabbá
vált a nézőpontok kiterjesztése azokra a régiókra, amelyek eddig kiestek látóterükből. Kiemelkedő
jelentőséggel bírnak ezek között a területek között az egykor a keleti-blokkhoz tartozó országok. A
folyamat eredményeképp olyan jelentős múzeumok gyarapították gyűjteményüket magyar művészek
alkotásaival, mint a Tate, a MoMA, a Metropolitan Museum és a Centre Pompidou, olyan nemzetközi
terjesztésű kiadók gondozásában jelentek meg kötetek a magyarországi művészet bizonyos
szakaszairól, mint a Thames and Hudson és a Koenig Books. A magyar galériák – köztük a Kisterem –
így minden korábbinál gyakrabban és sikeresebben szerepelnek az olyan jelentős nemzetközi
művészeti vásárokon, mint a londoni és a New York-i Frieze, a párizsi FIAC és Paris Photo, illetve az Art
Cologne.
A fenti sikerek, valamint a jelentős nemzetközi érdeklődés komoly hatást gyakorolt az IPARTERV-
generáció tagjainak kereskedelmi besorolására is. A nyugat-európai, valamint a tengeren túli
közintézmények, magángyűjtők érdeklődésének középpontjában elsősorban a neoavantgárd, s ezen
belül is az IPARTERV generáció tagjainak művészete áll. Ez a jellegzetes, a szocializmus időszakában a
nemzetközi törekvéseket a hazai szempontok alapján átértékelő, átformáló művészcsoport
alkotásaikkal tökéletesen kielégítik a nyugati közintézmények, kereskedők, magángyűjtők azon igényét,
mellyel saját kollekcióik nézőpontjainak kiterjesztésére törekednek. A növekvő nemzetközi érdeklődés
következtében az IPARTERV generáció alkotásai jelentős értékemelkedést mutattak az elmúlt években,
6

s a folyamat a következő években is kitart majd.
Az IPARTERV generációjának egyre erősödő nemzetközi sikeréből Keserü életműve sem maradt ki. A
Kisterem szakmai tevékenységüknek köszönhetően egy műve a New York-i Metropolitan Múzeum
gyűjteményében került, valamint a művésznő első önálló londoni kiállítását is megrendezhette a
Stephen Friedman Galériában 2018-ban. Ilona Keserü Ilona alkotásai ez utóbbi folyamat
következtében ma már megközelítik a középkategóriába tartozó nyugat-európai művészek árfekvését.
b. A másdolagos piaci szegmens
A fenti folyamatoknak köszönhetően a másodlagos piaci szereplők körében is egyre erőteljesebb
érdeklődés övezi a magyar kortárs művészet prominens figuráinak alkotásait. A 2000-es évek elején
még alig méltatott II. világháború utáni progresszív irányzatok népszerűsége mára jelentősen
megugrott. A másodlagos piaci szereplők árverésein egyre nagyobb volumenben és egyre fokozottabb
érdeklődés mellett jelenik meg a kortárs képzőművészet. A hazai aukciós piacon az IPARTERV
generáció népszerűsége a legszembetűnőbb. Az árverezőházak kínálatában pedig nemcsak a
neoavantgárd művek, hanem az 1980 és a 2010 közé datálható tételek száma is évről-évre
folyamatosan bővül. A 2019-es esztendőben jelentős életműrekordok is születtek: a Virág Judit Galéria
2019. novemberi kortárs árverésén Nádler István Kapcsolat című 1971-es műve 35 millió forint+20%
jutalékért kelt el, míg Lakner László Metamorfózis – egyszer, aztán, később / Várakozók (Példázat),
1964-1967 című alkotása 42 millió forint+20% jutalékért talált új gazdára.
Az aukciós kínálatokban – igaz csak ritkán – felbukkan Ilona Keserü Ilona neve is: egy 1978-as
kisméretű pannótervéért (Pannóterv 3.) 12 millió+20% jutalékot fizetett egy gyűjtő ugyancsak a Virág
Judit Galéria 2019-es, novemberi kortárs árverésén.6 Ugyanitt egy kisméretű sírkővázlat 4,4 millió+20%
jutalékért kelt el 2020. szeptemberében,7 míg a nemzetközi aukciós színtéren egy 180x120
centiméteres, 1987-es datálású, kevésbé dekoratív festménye jutalékokkal együtt 83 200 euróért kelt
el a párizsi Tajannál.8

III. Ilona Keserü Ilona művei közgyűjteményekben

Felismerve az IPARTERV-generáció jelentőségét a hazai közintézmények szakszerű gyűjteményezési
tevékenységének köszönhetően, Ilona Keserü Ilona számtalan főműve került közgyűjteménybe az idők
során. Ennek az 1980-as években kezdődő, s mind a mai napig jellemző folyamatnak az
eredményeképp korai kiemelkedő kvalitású alkotásai ma már csak elvétve bukkannak fel a
műkereskedelemben. Keserü műtárgyállományát „tizedelte” továbbá – az elsősorban Hegyi Lóránd,
Fabényi Júlia, Jerger Éva, Keserü Katalin, Körner Éva és Néray Katalin művészettörténészek szervező,
illetve kurátori tevékenységéhez köthető – főként Nyugat-Európában megrendezett, a magyar kortárs
képzőművészet keresztmetszetét bemutató tárlatok nyomán megélénkülő nemzetközi érdeklődés is.
Az alkotó számtalan műve került e kiállítások nyomán német, olasz és francia köz- illetve
magángyűjteményekbe. Így mára legjelentősebb munkái szinte elérhetetlenekké váltak, amely további
„árfelhajtó” erőt képez mind a műkincspiac elsődleges, illetve másodlagos szegmensén belül is.

6 Pannóterv 3, (1978) Virág Judit Galéria, 2019. november - Olaj, farost, 137,5 x 25cm, 12 000 000 – 16 000 000 Ft
7 Sírkövek (1969) Virág Judit Galéria, 2020. szeptember - Tempera, kollázs, papír, 17x45 cm, 5.000.000 - 7.000.000 Ft
8 Southern wind (1987) Tajan 27 Nov 2019, Paris, France - 120x4x180 cm, € 60,000 - € 80,000
7

IV. A felajánlott művek értéke
A MNB-Ingatlan Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára, Dr. Antal Péter által
felajánlott 5, azaz öt Ilona Keserü Ilona (Pécs, 1933) által jegyzett (lásd 2. melléklet) festmény
értékbecsléséhez a darabok állapotán, témáján és méretén túl, az I., II., valamint III. pontban körülírt
kánonra, műtárgycsoportokra, piaci környezetre és közgyűjteményi sajátosságokra vonatkozó
megállapítások mellett, kettő alapvető szempontot kell figyelembe venni:
- A másodlagos piaci szereplések ellenére Ilona Keserü Ilona alkotásaira az elsődleges piaci
résztvevőnek számító Kisterem Galéria árképzése az iránymutató. Ennek oka, hogy Keserü munkái
néhány kivételtől eltekintve a művészt képviselő intézményen keresztül jutnak műkereskedelmi
forgalomba. A képviselő galéria árpolitikájára ma a nyugati árszínvonalhoz történő felzárkóztatás a
jellemző, mivel az egyre élénkebb nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően jó százalékkal képes
értékesítik külföldi vásárokon, illetve partnergalériákban a művész alkotásait.
- A nemzetközi műkereskedelemben is képviselt nevek esetében figyelembe kell venni a forint
napjainkban tapasztalható gyenge árfolyamát. Az hosszú időszakon keresztül a 300 és 330 forint
között mozgó euró jelentősen elszakadt ettől az értéksávtól az elmúlt néhány hétben. Jelenleg a 360-
370 forint közötti zónában mozog.
A MNB-Ingatlan Kft. (székhely: Budapest, 1054. Szabadság tér 9.) számára Dr. Antal Péter által
felajánlott 5, azaz öt (lásd 2. melléklet) minden kétséget kizárólag Ilona Keserü Ilona (Pécs, 1933)
eredeti, saját kezű alkotásait, melyek az I., a II., a III., illetve a IV. pontban körülírt szempontok alapján,
a 2. melléklet műleírásaiban meghatározott tartományokban, együttesen pedig a bruttó 147 000 000
Ft és a 171 000 000 Ft, azaz a száznegyvenhétmillió forintos és a százhetvenegymillió forintos
értéksávban állapítom meg.
Budapest, 2020. 10. 25.

8

1. melléklet - Ilona Keserü Ilona művei közgyűjteményekben
Metropolitan Múzeum, New York
Kiscelli Múzeum, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Kecskeméti Képtár, Kecskemét
Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Francia Intézet, Budapest
Modern Magyar Képtár - Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Művésztelep Gyűjtemény, Piestany
Janus Pannonius Tudományegyetem, Rektori Arcképek, Pécs
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Muzeum Narodowe, Szczecin
Zentralsparkasse und Kommerzialbank, Bécs
National Museum of Modern Art, Szöul
Károlyi Alapítvány, Vence
Szoborpark, Villány
Paksi Képtár, Paks
Bayer A. G. Kunstsammlung, Leverkusen
Kassák Emlékmúzeum, Budapest
Minisztériumi gyűjtemény, Budapest
Ludwig Múzeum, Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
Mondriaanhuis, Amersfoort
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Színháztörténeti Múzeum, Budapest
Nationalgalerie, Berlin
Museo e Pinacoteca Communali, Gubbio
Rómer Flóris Történeti Múzeum, Győr
Ludwig Múzeum, Aachen
National Museum of Women in the Arts, Washington

9

2. melléklet – a MNB-Ingatlan Kft. (Székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 9.) számára felajánlott öt
alkotás

1. Ilona Keserü Ilona (1933): A világból I., 1974-1975. olaj, vászon, 90 x 485 cm
IKI.1974.989
Proveniencia:
-Antal-Lusztig-gyűjtemény, Debrecen (2016)
Kiállítva:
-Városi Művelődési Központ, Hajdúszoboszló, 1975.
-Gyűteményes kiállítás. Székesfehérvár, Csók István Képtár, 1978.
-Dunaújváros, Uitz Terem, 1980.
-Kererü Ilona gyűjteményes kiállítása. Budapest, Műcsarnok, 1983.
-Festmények. Pécs Kisgaléria, 1988.
-Festmények. Budapest, Ernst Múzeum, 1989.
-Padlókép és festmények. Kecskemét, Kecskeméti Képtár, 1989.
-Perspektíva. Budapest, Műcsarnok, 1999.
-Régi és új képek. Budaepst, MEO, 2004.
-Újratervezés. Válogatás az Antal-Lusztig gyűjteményből. Debreden, MODEM, 2016.
értéke: 60 000 000 – 70 000 000 Forint

2. Ilona Keserü Ilona (1933): Firka (Tánc alaprajz), 1990. olaj, vegyes technika, vászon, 80 x 100 cm,
jelezve középen lent: Keserü; jelezve a vakrámán: Keserü Tánc alaprajz (Firka)
IKI.1990.1191
Proveniencia:
-Antal-Lusztig-gyűjtemény, Debrecen (2008)
Reprodukálva és kiállítva:
-Ilona Keserü Ilona. Művek 1982-2008. Szerk.: Aknai Katalin. Debrecen, MODEM, 2008. kép: 53.
értéke: 14 000 000 – 16 000 000 Forint
10

3. Ilona Keserü Ilona (1933): „Semmi sincs sehogyan” (Ottlik Géza tiszteletére), 1990. olaj, vegyes
technika, vászon, 200 x 140 cm, jelezve a vakrámán: Keserü „Semmi sincs sehogyan” 1990 ősz
200x140 cm o-v
IKI.1990.1092
Proveniencia:
-Antal-Lusztig-gyűjtemény, Debrecen (2008)
Reprodukálva és kiállítva:
-Ilona Keserü Ilona. Művek 1982-2008. Szerk.: Aknai Katalin. Debrecen, MODEM, 2008. kép: 17.
értéke: 35 000 000 – 40 000 000 Forint

4. Ilona Keserü Ilona (1933): Paul Klee tiszteletére, 1999. olaj, vászon, 60 x 55 cm, jelezve a vakrámán:
Keserü Ilona jelzés 1. 1999. o.v. 60x55 cm
IKI.1999.1221
Proveniencia:
-Antal-Lusztig-gyűjtemény, Debrecen (2008)
Reprodukálva és kiállítva:
-Ilona Keserü Ilona. Művek 1982-2008. Szerk.: Aknai Katalin. Debrecen, MODEM, 2008. kép: 6.
értéke: 8 000 000 – 10 000 000 Forint
11

5. Ilona Keserü Ilona (1933): Labyrinth 8, 2003. olaj, vászon, 100 x 180 cm, jelezve jobbra lent: Ilona
Keserü Ilona 2003 Pünkösd
IKI.2003.1258
Proveniencia:
-magángyűjtemény, Debrecen (2008)
Reprodukálva és kiállítva:
-Ilona Keserü Ilona. Művek 1982-2008. Szerk.: Aknai Katalin. Debrecen, MODEM, 2008. kép: 75.
értéke: 30 000 000 – 35 000 000 Ft
12