Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'Az MNB Arts and Culture Kortárs Művészeti Gyűjtemény értékbecslései'.


SZAKVÉLEMÉNY 
 
Ferenczy Károly: Nagybányai táj, 1899-1900 körül 
olaj, vászon, 87 x 73 cm  
jelzés nélkül 
 
 
 
Ferenczy  Károly  (1861-1917)  a  modern  magyar  festészet  egyik  nagy  mestere,  a  nagybányai 
művésztelep egyik alapítója és vezetője, a Mintarajziskola és a Képzőművészeti Főiskola tanára, 20. 
századi művészetünknek az egyik legmeghatározóbb mestere. Ferenczy életművét  több monográfia 
és  nagy  kiállítás  is  földolgozta.  Az  utóbbi  évek  Ferenczy-kutatásának  leglátványosabb  eredménye  a 
Magyar  Nemzeti  Galéria  2011-ben  megrendezett  nagy  Ferenczy-kiállítása  volt.  Ehhez  a  kiállításhoz 
kapcsolódott  az  a  katalógus  is,  ami  Ferenczy  Károly  teljes  életművét  földolgozta,  a  művész 
valamennyi  ismert  és  lappangó  alkotásának  számbavételével.  Mindezt  azért  szükséges  előre 


bocsátani,  mert  a  most  vizsgált  festmény  sem  a  2011-es  katalógusban,  sem  annak  2017-ben 
megjelent,  revíziózott  változatában  nem  szerepel.  A  katalógus  egyik  szerkesztője  és  az  életmű-
katalógus  összeállítója  Pálinkás  Réka  volt,  aki  –  miután  megismerte  ezt  a  valóban  mindezidáig 
ismeretlen  festményt  –  egy  kéziratos  tanulmányt  írt  a  jelen  festményről  is.  Pálinkás  Réka 
tanulmányának lényege, hogy a festményt Ferenczy Károly hiteles alkotásának elfogadta, s pontosan 
ki  tudta  jelölni  helyét  a  Ferenczy-életműben  is.  Tanulmányának  két  legfontosabb  érve  a  helyszín 
azonosítására és egy, a kép hátoldalán olvasható címke hitelesítésére vonatkozik.  
 
A festmény  hátoldalán lévő címke, bár erősen töredékes,  de  mégis olvasható, s a kézírás is 
egyértelműen  Ferenczy  írásaként  azonosítható.  A  felirat  a  töredék  alapján  így  rekonstruálható: 
„Ferenczy Károly N. Bánya Tájkép” (1. sz. kép) 
 
Ami  a  megfestett  helyszínt  illeti,  Ferenczy  több  alkotásán  találkozunk  ezzel  a  lapos,  sekély 
vízmosásokkal  szabdalt  tájjal.  Legismertebb  ilyen  művei  a  Józsefet  eladják  testvérei  1900-ból  (olaj, 
vászon, 192 x 229 cm, Magyar Nemzeti Galéria – 2. sz. kép), vagy az 1899-es Lóitatás (olaj, vászon, 55 
x 62 cm, Magyar Nemzeti Galéria – 3. sz. kép). A festményről a nagybányai művészet legelismertebb 
kutatója,  a  kolozsvári  Murádin  Jenő  állított  ki  egy  szakvéleményt  1993  decemberében.  Murádin  is 
hiteles  Ferenczy-alkotásnak  tartja  a  művet,  a  helyszínt  pedig  egészen  pontosan  a  Zazar  folyónak  a 
Misztótfalu felett, Buság és Sikárló környéki szakaszaként azonosította.  



 
 


Ami a kép becsült értékét illeti, arról a magyar műkereskedelemben dokumentált aukciós leütési árak 
alapján  alkothatunk  fogalmat.  Ezek  szerint  megállapítható,  hogy  Ferenczy  árai  az  utóbbi  években 
gyakran  érték  el  a  30-40  millió  forintos  határt,  de  találkozunk  100  milliós  árakkal  is,  sőt  biztos 
tudomásunk van arról, hogy egyes jelentősebb Ferenczy-alkotások – aukción kívül – több száz milliós 
áron cseréltek gazdát.  
 
A jelen kép esetében  azonban mindenképpen figyelmbe kell venni, hogy eddig ismeretlen, 
tanulmány-jellegű  kompozícióval  állunk  szemben,  olyan  művel,  ami  a  Ferenczy-irodalomban  sem 
ismert.  Ha  a  fentiek  csökkenthetik  is  a  becsült  értékét,  a  kép  mérete,  kvalitása,  az  egykorú  és  a 
képhez  stílusában  is  szépen  illő  kerete  azonban  növelik  az  értékét.  Mindezek  alapján  a  mű 
becsértékét 20-25 millió forintban lehet meghatározni.  
 
 
 
 
Budapest, 2020. július 14. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
D  r  .      B  e  l  l  á  k      G  á  b  o  r 
m  ű  v  é  s  z  e  t  t  ö  r  t  é  n  é  s  z 
i  g  a  z  s  á  g  ü  g  y  i 
f  e  s  t  m  é  n  y  s  z  a  k  é  r  t  ő 
g  .  b  e  l  l  g  a  @  g  m  a  i  l  .  c  o  m 
0  6  3  0  4  1  2  0  9  3  2