Ikt.szám: SEF/3131-1/2026
Gipsz Jakab
részére
[email protected]
Tárgy: Közérdekű adatigénylés
Tisztelt Címzett!
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Info. tv.) 28. § (1) bekezdése alapján benyújtott közérdekű
adatigénylésével kapcsolatban, a kérdések sorrendjében az alábbiakról tájékoztatjuk.
1.
A szélerőművi kapacitáskiosztási pályázat kiírása előtt a Magyar Energetikai és Közmű-
szabályozási Hivatal (MEKH) iparági konzultációra honlapján közzétette a felhívás tervezetét
(https://www.mekh.hu/iparagi-konzultacio-2026-julius-augusztus). A következő hivatkozáson
keresztül hasonlóképpen hozzáférhető az ezt megelőzően lebonyolított országos felmérés is:
https://www.mekh.hu/indul-a-szeleromu-kapacitasokat-celzo-orszagos-felmeres.
Hangsúlyozzuk, hogy a koncepciók, döntés-előkészítő anyagok, háttértanulmányok,
előterjesztések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény 27. § (6) bekezdésében foglaltak alapján nem nyilvánosak.
2.
A
végleges
pályázati
dokumentáció
elérhető
a
MEKH
honlapján:
https://www.mekh.hu/palyazati-dokumentacio
A közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló
pályázati eljárás kereteit a 11/2025. (IV. 10.) EM rendelet rögzíti (ld. itt:
https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2025-11-20-8Y).
A szélerőművek elhelyezésével, alkalmazásával, hálózati csatlakozásával kapcsolatos általános
előírásokat a többi között, de nem kizárólagosan a következő jogszabályok rögzítik.
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.)
Korm. rendelet 42. §-a szerint:
−
az alábbi területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül
szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni
•
nagyvárosias lakóterület,
•
kisvárosias lakóterület,
•
kertvárosias lakóterület,
•
falusias lakóterület,
•
településközponti vegyes terület,
•
intézményi vegyes terület,
•
üdülőházas üdülőterület,
•
hétvégi házas üdülőterület
−
e védőzónán kívül nem lehet szélerőművet elhelyezni az országos ökológiai hálózat
övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében, a tájképvédelmi szempontból
kiemelten kezelendő terület övezetében, a tájképvédelmi terület övezetében, valamint a
világörökségi és világörökségi várományos területek övezetében
−
Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 kilométer, valamint a
katonai repülőterektől számított 15 kilométeren belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem
helyezhető el, a meglévő szélerőművek magassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem
bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő
szélerőművek magassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható,
hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai
képességcsökkenést nem okoz.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 76. § (10a) bekezdése alapján 199 méterre
tehető a szélerőművi oszlopok maximális magassága.
A hálózati csatlakozás kapcsán a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben (a
továbbiakban: Vet.), a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletben, a közép- és
nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárásról
szóló 11/2025. (IV. 10.) EM rendeletben (a továbbiakban: EM rendelet), illetve az Elosztói
Szabályzatban és mellékleteiben foglaltak irányadók. Általánosságban elmondható, hogy a
nagy- és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás – a Vet. 80/A. § szerinti
villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőművek és a villamosműhöz
betáplálási teljesítmény nélkül csatlakozó erőművek kivételével – a közép- és nagyfeszültségű
hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló legfeljebb huszonnégy havonta
meghirdetett pályázat alapján történik. Amennyiben a szélerőmű saját célra termelő egységként
(SCTE) létesül, a kapacitáskiosztási eljáráson kívül szerezhet csatlakozási jogot, a közcélú
hálózatra való betáplálási jogosultság nélkül.
Több szabályozási terület - köztük például a zaj- és környezetvédelmi követelmények - nem
tartoznak a tárca hatáskörébe, azokban nem a Gazdasági és Energetikai Minisztérium az
illetékes adatkezelő.
3.
A megújuló többletkapacitások rendszerbe illesztéséhez szükséges beruházások meghatározó
dokumentuma a Hálózatfejlesztési Terv, amely több kapcsolódó anyaggal együtt a
https://mavir.hu/web/mavir/halozatfejlesztesi-tervek-2021-tol honlapon érhető el.
Az ágazati törvény tavaly módosítása alapján már az elosztói engedélyesek is kötelesek
hálózatfejlesztési tervet készíteni. A változtatás célja az átláthatóbb tervezés, az iparági
szereplők ösztönzése a fogyasztói csatlakozások gyorsabb megvalósítására, a megújuló
energiaforrások integrációjára, Az elosztói engedélyeseknek első alkalommal 2027. január 1-
jéig kell benyújtaniuk hálózatfejlesztési tervüket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási
Hivatal részére jóváhagyásra. A MEKH pedig első alkalommal 2028. január 1-jéig készíti el a
fejlesztések értékelését.
4.
A döntés-előkészítő anyagok, háttértanulmányok az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (6) bekezdésében foglaltak alapján
nem nyilvánosak.
5.
Tájékoztatjuk, hogy az EM rendelet és a végleges pályázati kiírás a helyi közösségek
támogatása érdekében végül a megújuló-energiaközösségek irányába mozdult el.
A beruházásokhoz kapcsolódó tulajdonosi és beruházói feltételekre vonatkozó dokumentumok
kapcsán felhívjuk a figyelmet az EM rendeletben foglaltakra, a MEKH által 2026. augusztus
30-án kiírt pályázati felhívásra és mellékleteire, így az azok között szereplő nyilatkozatokra.
6-7.
A kért dokumentumok, adatok nem oszthatók meg, azok ugyanis nem nyilvánosak az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
27. § (6) bekezdésében foglaltak alapján.
Jelezzük, hogy a válaszadással kapcsolatban az Info. tv. 31. §-a alapján bírósághoz, míg az Info.
tv. 52. §-a alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat.
Budapest, 2026. szeptember 7.
Tisztelettel:
Gazdasági és Energetikai Minisztérium
