link to page 2 link to page 3 link to page 4 link to page 5 link to page 6 link to page 6 link to page 6 link to page 7 link to page 7 link to page 8 link to page 9 link to page 9 link to page 9 link to page 9 link to page 10 link to page 10 link to page 11 link to page 11 link to page 11 link to page 11
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK
2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
3
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR
5
BEVEZETÉS
7
1. AZ ELLENŐRZÉS KERETEI
8
1.1.
Az ellenőrzés jogszabályi alapjai
8
1.2.
Az ellenőrzés célja és hatóköre
8
1.3.
Az ellenőrzés típusa
9
2. AZ ELLENŐRZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, AZ ELLENŐRZÉSI KRITÉRIUMOK
9
3. A LÉNYEGESSÉG MEGHATÁROZÁSA
10
4. BIZONYOSSÁG, KOCKÁZATELEMZÉS
11
5. AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA, AZ ELLENŐRZÉS
VÉGREHAJTÁSA
11
5.1.
Ellenőrzési eljárások
11
5.2.
Mintavétel
12
5.3.
Az ellenőrzési munkafolyamat dokumentálása
12
5.4.
Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének eszközei
13
5.5.
Az ellenőrzési bizonyítékok értékelése, következtetések levonása,
megállapítások megfogalmazása
13
5.6.
A számvevőszéki jelentés összeállítása
13
2
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
Alaptörvény
Magyarország Alaptörvénye
ÁSZ
Állami Számvevőszék
ÁSZ tv.
Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
INTOSAI
„International Organization of Supreme Audit Institutions”,
Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete
ISSAI
„International Standards of Supreme Audit Institutions”, a Leg-
főbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete által ki-
adott nemzetközi ellenőrzési standardok
Párttörvény
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi
XXXIII. törvény
Ptk.
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Számv. tv.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
3
ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR
költségvetésből juttatott A pártok támogatására fordítható összeget a központi költ-
támogatás
ségvetésről szóló törvény állapítja meg az I. Országgyűlés
fejezet, 8. Pártok támogatása címben, az összeg felosztási
arányait a Párttörvény 5. § (2) bekezdése határozza meg.
Nem jogosult támogatásra az a párt, amely az országgyű-
lési választásokon részt vett választók szavazatának 1%-át
nem szerzi meg.
párt gazdálkodása
A Párttörvény 4-9. §-a határozza meg a pártok gazdálko-
dását
párt
A Párttörvény 1. §: „
E törvény hatálya azokra az egyesületekre
terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és
amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyil-
vánítják, hogy e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelező-
nek ismerik el”.
5
BEVEZETÉS
Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) általános hatáskörrel végzi a
közpénzekkel való felelős gazdálkodás ellenőrzését, ezzel elősegíti az átlátható-
ság, az elszámoltathatóság és az elszámoltatás érvényesülését a közpénzekkel, a
közvagyonnal való gazdálkodásban.
Az ÁSZ ellenőrzési feladatait az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) és más törvények állapítják meg. Az ÁSZ füg-
getlenségének egyik sarokköve, hogy – törvényi felhatalmazása keretei között –
maga alakítja ki ellenőrzéseinek szakmai szabályait, módszereit, dönt az általa
alkalmazandó ellenőrzési standardok köréről, valamint önállóan határozza
meg az ellenőrzés területeit, témáit. Törvényben előírt ellenőrzési feladatok ese-
tén – tekintettel az ellenőrzés típusára és gyakoriságára – az ÁSZ az ellenőrzést a
törvényi előírásoknak megfelelően végzi. Az ÁSZ a törvényi előírások alapján
kétévente köteles a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő
pártok gazdálkodásának törvényességét ellenőrizni1.
Az ÁSZ a nemzetközi ellenőrzés-szakmai előírások, az INTOSAI XXI. Kongresz-
szusa által 2013 októberében elfogadott új ISSAI III. szintű ellenőrzési standar-
dokat
(„Fundamental Auditing Principles”, Alapvető ellenőrzési elvek) irányadó-
nak tekintve, valamint a módosult nemzeti jogszabályi környezet figyelembevé-
telével alakítja ki és fejleszti tovább ellenőrzés-szakmai szabályait (módszerta-
nait). Az ISSAI standardok három fő ellenőrzés típust különböztetnek meg: pénz-
ügyi ellenőrzést, megfelelőségi ellenőrzést és teljesítményellenőrzést (lehetővé
téve ezek kombinált alkalmazását is).
A Módszertani Útmutató meghatározza a pártok ellenőrzése során alkalma-
zandó ellenőrzési módszerek alapjául szolgáló egységes elveket és követendő el-
járásokat, az ellenőrzésnek az egyes pártok sajátosságaira figyelemmel történő
végrehajtásának kereteit. A dokumentum célja, hogy korszerű ellenőrzési mód-
szerek alkalmazásával magas szakmai színvonalú ellenőrzések végrehajtásában
segítse az ellenőrzést végző személyeket. Elkészítésénél figyelembe vettük az ÁSZ
ellenőrzési felhatalmazását, az ÁSZ tv. előírásait, a pártok gazdálkodására vo-
natkozó jogszabályok előírásait, az ellenőrzés célját és a megfelelőségi ellenőr-
zésre vonatkozó standardokat.
A Módszertani Útmutató jogszabályi hivatkozásokat tartalmaz. Amennyiben a
Módszertani Útmutató kiadásának időpontja után azokban változás történik,
úgy a hivatkozásban a mindenkor hatályos előírások értendők.
Jelen Módszertani Útmutatót az ÁSZ a honlapján közzéteszi, amely együtt értel-
mezendő „
A számvevőszéki ellenőrzés általános alapelvei” és „
A megfelelőségi ellen-
őrzés alapelvei” című módszertani dokumentumokkal.
1 A Párttörvény 10. § (1)-(3) bekezdése és az ÁSZ tv. 5. § (11) bekezdés a) pontja.
7
1.
AZ ELLENŐRZÉS KERETEI
1.1.
Az ellenőrzés jogszabályi alapjai
Magyarország Alaptörvénye szerint2 a pártok az egyesülési jog alapján, szaba-
don alakulhatnak és tevékenykedhetnek, működésük és gazdálkodásuk részletes
szabályait sarkalatos törvény, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) határozza meg.
A Párttörvény értelmében3
„a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az
Állami Számvevőszék jogosult”,
„államigazgatási szerv a pártok gazdasági-pénzügyi
ellenőrzésére nem jogosult”, továbbá
„az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi
azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres
támogatásban részesültek”. Az ÁSZ tv.4 előírja, hogy
„Az Állami Számvevőszék – tör-
vény rendelkezéseinek megfelelően – törvényességi szempontok szerint ellenőrzi a pár-
tok gazdálkodását”. Jogszabályi rendelkezés hiányában az ÁSZ maga határozza
meg, milyen rendszerességgel ellenőrzi a Párttörvény alapján, költségvetésből
juttatott támogatásban nem részesülő pártok gazdálkodása törvényességét.
A pártnak mint az egyesület különös formájának működésére és gazdálkodására
a Párttörvény (mint különös törvény), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
(a továbbiakban: Számv. tv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni5.
1.2.
Az ellenőrzés célja és hatóköre
Az ellenőrzés célja, hogy az ÁSZ – mint az Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve
– független és szakmailag megalapozott véleményt adjon a pártok mint ellenőr-
zött szervezetek gazdálkodásának törvényességéről. Az ellenőrzés eredményei-
nek célzott felhasználói a nyilvánosság, a jogalkotó, továbbá a pártok szerveze-
tei és tagsága.
Ennek keretében az ellenőrzés területei az alábbiak.
1. A párt pénzügyi kimutatásának ellenőrzése
Az éves pénzügyi kimutatás elkészítése, elfogadása és közzététele a Magyar
Közlönyben6 és a párt internetes honlapján.
A pénzügyi kimutatások és a könyvvezetés adatainak egyezése.
2. A párt gazdálkodásának és
könyvvezetésének ellenőrzése
A számvitelre vonatkozó szabályozás megfelelése a vonatkozó jogszabályi
előírásoknak.
A könyvvezetés megfelelése a vonatkozó jogszabályi és belső előírásoknak.
2 Magyarország Alaptörvényének VIII. cikk (3)-(4) bekezdése.
3 A Párttörvény 10. § (1)-(3) bekezdése.
4 Az ÁSZ tv. 5. § (11) bekezdés a) pontja.
5 A Civil tv. 4. § (1) bekezdése és a Párttörvény 1. §-a.
6 Párttörvény 9. § (1) bekezdése
8
A gazdálkodás szabályozottságának megfelelése a vonatkozó jogszabályi elő-
írásoknak.
A hitel- és ingatlanügyletek, illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
törvény alapján felvett hitelek felhasználása, a szerződésben foglalt kötele-
zettségek teljesítésének szabályszerűsége, valamint a párt által bérelt, állami,
önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok bérleti szerződéseiben előírtak
betartása.
A gazdálkodással összefüggő, egyéb jogszabályokban meghatározott előírá-
sok betartása.
A gazdálkodás ellenőrzési rendszerének szabályozottsága és szabályszerű mű-
ködése, ezen belül a jogszabály által előírt kötelező esetekben a felügyelő bi-
zottság7 létrehozása, annak feladatellátása.
3. A párt működéséhez igénybe vett források szabályszerűsége
A párt működéséhez igénybevett források (különösen a támogatás, vagyoni
hozzájárulás, adomány) igénybevételének során a jogszabályi előírások be-
tartása.
A vagyon használatára vonatkozó jogszabályok betartása
4. A korábbi ÁSZ ellenőrzések során megfogalmazott javaslatokban foglaltak vég-
rehajtása
Az ÁSZ korábbi ellenőrzése során tett, intézkedést igénylő megállapításaihoz
készített intézkedési tervekben megfogalmazott feladatok végrehajtása, az in-
tézkedési tervekben előírt határidők betartása.
Az ellenőrzött időszak a költségvetésből juttatott támogatásban részesült pártok
esetében az előző ellenőrzött időszakot követő két, pénzügyi kimutatással lezárt
üzleti év, a támogatásban nem részesült pártok esetében az ÁSZ által megjelölt
időszak.
Az ÁSZ évente ellenőrizheti a pártok éves pénzügyi kimutatásának közzétételére
vonatkozó törvényi előírások betartását.
1.3.
Az ellenőrzés típusa
Az ellenőrzés típusa megfelelőségi, azon belül szabályszerűségi ellenőrzés, amely
annak megállapítására irányul, hogy a pártok betartották-e a jogszabályok,
egyéb szabályok és megállapodások előírásait.
2.
AZ ELLENŐRZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, AZ ELLENŐRZÉSI KRITÉRIUMOK
A megfelelőségi ellenőrzés legfontosabb eleme a pártokra vonatkozó szabályo-
zások és megállapodások azonosítása. Az ÁSZ ezek alapján határozza meg az
ellenőrzési kritériumokat és az alkalmazandó ellenőrzési eljárásokat.
7 A Ptk. 3:82. §-a, hatályos 2014. március 15-től.
9
Az ellenőrzés tárgya és a megfelelő kritériumok meghatározása érdekében az
ellenőrzést végző személynek meg kell ismernie az ellenőrzött szervezetet, műkö-
dése, gazdálkodása körülményeit. Ezek az ismeretek képezik az alapját az ellen-
őrzés során az ellenőrzést végző személy szakmai véleménye kialakításának, a
lényegesség meghatározásának és a kockázatelemzésnek.
Az ellenőrzést végző személynek olyan mélységű és mértékű ismereteket kell sze-
reznie a pártról, melyek révén azonosítani tudja azokat az eseményeket, ame-
lyek jelentős hatással lehetnek gazdálkodására, a pénzügyi kimutatásra, to-
vábbá az ellenőrzési eljárásokra, az ellenőrzés végrehajtására, a megállapítá-
sokra és a számvevőszéki jelentés tartalmára.
Az ellenőrzést végző személynek meg kell ismernie a vonatkozó jogszabályi kör-
nyezetet, a párt szervezetét, működését és gazdálkodó tevékenységét, ezeken be-
lül a párt számviteli, belső vezetési és ellenőrzési rendszerét, eszközei, forrásai,
bevételei és ráfordításai jellegét, gazdálkodó tevékenysége egyéb jellemzőit és
belső szabályozását, illetve a szerveik működését.
A párt gazdálkodása megismerésének forrásai többek között a működését érintő
jogszabályok, a párt belső szabályzatai, a korábbi éves beszámolói, pénzügyi ki-
mutatásai, az ellenőrzés részére készített tanúsítványok, adatszolgáltatások,
belső és külső ellenőri jelentések, különösen a korábbi számvevőszéki jelentések.
A megismerésnek folyamatosnak kell lenni az ellenőrzés későbbi szakaszaiban
is. Az ismereteket aktualizálni kell, és folyamatosan mérlegelni kell az informá-
ciók helytállóságát. A párt működésének, gazdálkodásának megismerése az
azokra hatást gyakorló külső, és a párt sajátosságait kifejező belső tényezőkre
terjed ki.
3.
A LÉNYEGESSÉG MEGHATÁROZÁSA
Az ÁSZ úgy készíti elő és hajtja végre az ellenőrzést, hogy képes legyen megha-
tározni, hogy a pártok gazdálkodásával kapcsolatos információ minden lénye-
ges szempontból megfelel-e a meghatározott ellenőrzési kritériumoknak.
A pártok megfelelőségi ellenőrzése során a lényegesség megállapítása történhet
egy adat, információ vagy azok összességének természete vagy összefüggései
(előfordulásának körülményei) alapján.
Egy információ akkor lényeges
a természete szerint, ha annak hiánya vagy
hibás tartalma befolyást gyakorolhat az ellenőrzés eredményeinek célzott fel-
használóira, továbbá ha speciális előírások vonatkoznak egyes ügyletek, szám-
lák bemutatására.
Természete szerint lényeges hiba különösen a pártok pénzügyi kimutatásának
ellenőrzése során, ha az egy naptári év alatt adott, ötszázezer forintot megha-
ladó hozzájárulásokat (a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megje-
lölésével) nem tüntették fel külön8.
8 Párttörvény 9. § (2) bekezdése
10
Az
összefüggések szerinti lényegesség minőségi jellegű, melynek az ellenőr-
zési vélemény kialakítása során van kiemelt jelentősége. Egy hiba lehet, hogy
természete szerint nem lényeges, azonban összefüggései miatt igen.
Az esetleges lényeges meg nem felelések azonosítása érdekében a megszerzett
bizonyítékokat az ÁSZ az előre meghatározott lényegességhez képest értékeli. A
megfelelőségi ellenőrzés megállapításait megfelelő összefüggésbe kell helyezni,
például a meg nem felelések alapulhatnak a meg nem felelés eseteinek számán,
vagy a pénzben kifejezett értékükön.
4.
BIZONYOSSÁG, KOCKÁZATELEMZÉS
A bizonyosság megszerzésének forrásai lehetnek:
a kontrollok működésének vizsgálata, amely információt nyújt arról, hogy a
főbb kontroll tevékenységek alkalmasak-e a hibák megelőzésére, illetve fel-
tárására és kijavítására;
elemző eljárások alkalmazása, illetve az ellenőrzésre kiválasztott ügyletek
teljes körű vagy mintavételen alapuló ellenőrzése.
A pártok ellenőrzése során kockázatelemzésre nem kerül sor, magas ellenőrzési
kockázat alapján kell meghatározni az ellenőrzési eljárásokat.
5.
AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA, AZ ELLENŐRZÉS VÉG-
REHAJTÁSA
Az ellenőrzési eljárások megtervezése olyan eljárások kialakítását jelenti, ame-
lyekkel az ellenőrzés eredményeként megalapozott vélemény alkotható a párt
gazdálkodása törvényességének megfelelőségéről.
Az ellenőrzés végrehajtása az ellenőrzést végző személyek felkészülését, az ellen-
őrzési programban foglalt feladatok, az abban előírt ellenőrzési eljárások elvég-
zését foglalja magában.
5.1.
Ellenőrzési eljárások
Az ellenőrzés során alkalmazott eljárásokat az ÁSZ úgy határozza meg, hogy
azok elegendőek legyenek az ellenőrzés valamennyi célja teljesítéséhez. Az ellen-
őrzési eljárásokat, azok jellegét, ütemezését és terjedelmét az ÁSZ az ellenőrzött
területre vonatkozó szabályok körének, összetettségének figyelembe vételével ter-
vezi meg.
Az ellenőrzési eljárások megtervezésekor az ÁSZ figyelembe veheti az ellenőrzött
területet érintő korábbi, illetve eltérő típusú ellenőrzések eredményeit és össze-
függéseit, valamint dönthet más ellenőrzések eredményeinek felhasználásáról
is.
Az ellenőrzés során az ÁSZ
közvetlen, részletes ellenőrzési megközelítést,
illetve ennek megfelelően ellenőrzési eljárásként az adatok teljes körű vagy min-
tavételen alapuló ellenőrzését és elemző eljárásokat alkalmaz.
11
Az
elemző eljárások körébe tartozik a pénzügyi információk, a jelentős gaz-
dasági mutatók és trendek elemzése, beleértve különösen az olyan folyamatokat,
összefüggéseket, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal
vagy eltérnek az előre jelzett nagyságrendektől. Az elemző eljárás azon a feltéte-
lezésen alapul, hogy a pénzügyi-gazdálkodási folyamatok tételei között a jövő-
ben is érvényesülő összefüggés áll fenn.
Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének módszerei (megfigyelés, szemrevéte-
lezés, információkérés stb.) közül egy vagy több is alkalmazható. Az
ügyletek,
tételek ellenőrzését a sokaság minden elemére vagy egy kiválasztott csoport-
jára lehet elvégezni. Utóbbi esetben az ellenőrzést végző személy a sokaságból
kiválasztott statisztikai minta ellenőrzése alapján, kivetítés alkalmazásával fo-
galmazza meg véleményét.
Az ellenőrzés előkészítése során minden ellenőrzési területhez hozzá kell rendelni
a megfelelő ellenőrzési eljárásokat.
5.2.
Mintavétel
Az ügyletek, tételek ellenőrzésének megtervezése során meg kell határozni, hogy
az egyes ellenőrzési területeken teljes körű vagy minták alapján történő ellenőr-
zést folytat le az ÁSZ.
Az ÁSZ az éves költségvetési törvényekben meghatározott költségvetési támoga-
tások9, valamint az egyéb hozzájárulások, adományok esetében elsődlegesen tel-
jes körű ellenőrzést folytat le. Amennyiben – az ellenőrzést végző személy mérle-
gelése alapján – a teljes körű ellenőrzés során csak aránytalanul nagy ráfordí-
tással szerezhető meg az elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyíték, alternatív
eljárásként mintavételt kell alkalmazni.
Az egyéb ellenőrzési területek esetében meg kell határozni a mintavételi mód-
szereket és az elégséges ellenőrzési bizonyosság megszerzéséhez szükséges min-
taméretet.
Az ÁSZ a következő statisztikai mintavételi módszereket alkalmazza: egyszerű
véletlen vagy rétegzett mintavétel. A mintavétel szempontjait, a kiválasztott
minták méretét az ellenőrzést végző személynek dokumentálnia kell. Az ÁSZ a
minta ellenőrzésével nyert véleményét kivetíti a sokaság (adott ellenőrzési terü-
let) egészére.
5.3.
Az ellenőrzési munkafolyamat dokumentálása
Az ellenőrzést végző személynek az egyes munkafolyamatok elvégzését mind az
előkészítés, mind az ellenőrzés végrehajtása során dokumentálnia kell. Az ellen-
őrzési dokumentációnak teljesnek és kellően részletesnek, annak alapján az el-
lenőrzésnek rekonstruálhatónak kell lenni.
9 Az éves költségvetési törvények I. Országgyűlés fejezetének a Pártok támogatása címé-
ben meghatározott előirányzatai az általános országgyűlési választásokon, országos lis-
tán mandátumot szerzett pártok támogatására.
12
5.4.
Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének eszközei
Az ellenőrzési bizonyítékok összegyűjtésére többek között az alábbi módszerek
állnak rendelkezésre.
A
megfigyelés egy folyamat vagy eljárás lefolytatásának megtekintését
jelenti.
A
szemrevételezés a nyilvántartások, dokumentumok, egyéb iratok
vagy fizikai eszközök vizsgálatát foglalja magában, amely során az el-
lenőrzést végző személy mérlegeli a szemrevételezett dokumentumok sza-
bályszerűségét, megbízhatóságát, figyelemmel kell lennie a csalás kocká-
zatára.
Az
információkérés a párton belüli és kívüli releváns személyektől írás-
ban történik. Információkérés útján szerzett bizonyíték önmagában álta-
lában nem minősül elegendőnek és megfelelőnek, ezért azt más típusú
eljárásokkal együtt hajtja végre az ellenőrzést végző személy. Az informá-
ciókérés akkor a legeredményesebb, ha olyan releváns és tájékozott sze-
mélyekkel folytatják, akiket felhatalmaztak a szervezet nevében történő
nyilatkozattételre.
A
megerősítés olyan információkérés, amely során a párttól független,
harmadik féltől érkezik információ vagy írásban megerősíti a párt veze-
tése az ellenőrzés folyamán tett szóbeli nyilatkozatait.
Az
elemző eljárások körébe tartozik az adatok összevetése vagy a vél-
hetően nem összhangban lévő, kiugró ingadozások vagy kapcsolatok el-
lenőrzése.
Az összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékokat az ellenőrzési során folyamatosan,
megfelelően dokumentálni kell.
5.5.
Az ellenőrzési bizonyítékok értékelése, következtetések le-
vonása, megállapítások megfogalmazása
Az ÁSZ a mennyiségi és a minőségi szempontokra tekintettel értékeli a megszer-
zett bizonyítékokat, és azok alapján megállapításokat tesz, következtetéseket
von le.
Az ellenőrzési megállapítások az ellenőrzött területen az ellenőrzési céloknak
megfelelően összegyűjtött ellenőrzési bizonyítékok alapján feltárt tényleges hely-
zetet az ellenőrzési kritériumok szerint minősítik.
A következtetések levonásához az ÁSZ áttekinti és értékeli az ellenőrzési eljárá-
sok eredményeit. Az ÁSZ az ellenőrzés során azonosított hibákat abból a szem-
pontból értékeli, hogy azok egyedileg vagy együttesen lényegesek-e, és megha-
tározza, hogy azok milyen hatást gyakorolhatnak az ellenőrzés eredményeire.
Ehhez az ÁSZ mérlegeli a hibák természetét és összegét, valamint az előfordulá-
suk körülményeit.
5.6.
A számvevőszéki jelentés összeállítása
Az ellenőrzés eredményeit és következtetéseit hosszú formátumú számvevőszéki
jelentésben kell összefoglalni.
13
Az ÁSZ az ellenőrzött párt részére javaslatot tehet. Az ÁSZ felhívhatja az ellen-
őrzés eredményei célzott felhasználóinak figyelmét a folyamatban lévő helyes-
bítő intézkedésekre.
14
