PE 048 00218 9 2025 szak rt el zetes kirendel se alairt.pdf

Lex Dóra - 2025.08.19. 13:42:14

PEST VÁRMEGYEI
KORMÁNYHIVATAL

Ügyiratszám: PE/048/00218-9/2025
Tárgy:  Az  „Ipari-innovációs  fejlesztési  terület
Ügyintéző: dr. Forgács Tünde
kialakítás,  valamint  a  területen  megvalósítandó
Telefon: 06 1 328 5881
feldolgozóipari
beruházások
megvalósításához
Melléklet: térképmásolat
szükséges  közlekedési  és  egyéb  infrastruktúra
beruházások  és  véderdő  telepítések  Göd  város
területén”  elnevezésű  projekt  megvalósításával
kapcsolatos
előmunkálatok
engedélyezésére
irányuló eljárás
Kérjük, beadványaiban hivatkozzon ügyiratszámunkra!
Kérelmező: Göd Város Önkormányzata (2131 Göd, Pesti út 81.)
Kérelmező jogi képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (1088 Budapest, Rákóczi út 11.3. em. 1.)
Kérelmezett ingatlan: Göd 053/41 hrsz.
Az eljárás megindulásának napja: 2025. augusztus 14.

A Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörében eljárva meghozom az alábbi

VÉGZÉST.

I. A Göd 053/41 hrsz. alatt felvett, 3594 m2 nagyságú, szántó művelési ágban nyilvántartott ingatlan (a
továbbiakban:  Kérelmezett  ingatlan)  teljes  területének  kisajátítási  ügyében  –  az  „Ipari-innovációs
fejlesztési  terület  kialakítás,  valamint  a  területen  megvalósítandó  feldolgozóipari  beruházások
megvalósításához  szükséges  közlekedési  és  egyéb  infrastruktúra  beruházások  és  véderdő
telepítések Göd város területén” elnevezésű projekt megvalósításához szükséges kisajátítási eljárás
megindítását  megelőző  szakértő  előzetes  kirendelése  iránti  eljárásban  –  az  előzetes  szakvélemény
elkészítése céljából a

SIMON KONZULT Ingatlanforgalmazó-, Értékelő és Gazdasági Tanácsadó Kft.

(8900 Zalaegerszeg, Dózsa György utca 23. 1. em. 2.a., tel: +36-70/625-2298,

e-mail: [email protected], a továbbiakban: Szakértő)

igazságügyi szakértő céget rendelem ki.

A Szakértő feladata: helyszíni szemle megtartásával a Kérelmezett ingatlan napi forgalmi  értékének,
valamint a kisajátítással összefüggő esetleges értékveszteségnek és költségeknek a meghatározása
az alábbi, a szakvéleményben részletezendő szempontok alapján.

A Szakértőnek az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie a szakvéleményében:

  Az  önálló  helyrajzi  számon  nyilvántartott  ingatlanokat  az  ingatlan-nyilvántartási  állapot  szerint,
egymástól függetlenül, egyenként kell értékelni.
  Meg  kell  határozni  az  ingatlan  földrajzi  elhelyezkedését,  övezeti  besorolását,  adottságait,  értékét
befolyásoló körülményeket, tényezőket.
  A kártalanítás összegét az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értéke
alapján  kell  megállapítani.  Ennek  érdekében  a  szakértőnek  a  Nemzeti  Adó-  és  Vámhivatal  (a
továbbiakban:  NAV)  vagyonátruházási  illetékekért  felelős  szervezeti  egységétől  származó,

Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály
Nemzetgazdasági Szempontból Kiemelt Jelentőségű Ügyek Osztálya
1052 Budapest, Városház u. 7.

Telefon: (06-1) 485-6938, KRID: 216397999

E-mail: [email protected] Web: www.pvkh.hu

tárgyévben  megvalósult  adásvételekre  vonatkozó  adatokat  kell  beszereznie.  Összehasonlító
adatként  elsősorban  a  vizsgált  ingatlan  fekvése  szerinti  helyi  önkormányzat  helyi  építési
szabályzatában az ingatlannal megegyező övezetbe sorolt ingatlanok vehetők figyelembe. Az eseti,
konjunkturális  árakat  (melyeket  piaci  viszonyok  között  megvalósuló  beruházások  mielőbbi
biztosítása  érdekében  történő  ingatlanszerzés  során  alakítanak  ki)  és  kínálati  adatokat  nem  lehet
figyelembe venni. A Kérelmezett ingatlannal való hasonlóság mértékének megállapítása érdekében
az  összehasonlításra  felhozott  ingatlanok  elhelyezkedését,  alapterületét,  egyéb  adottságait,
mezőgazdasági  ingatlan  esetében  művelési  ágát  részletesen  szükséges  feltüntetni  a
szakvéleményben.
  Az  igazságügyi  szakértőkről  szóló  2016.  évi  XXIX.  törvény  (a  továbbiakban:  Sztv.)  40.  §  (4)
bekezdése  értelmében  a  hatósági  eljárásban  kirendelt  igazságügyi  szakértő  –  a  feladatának
teljesítése  érdekében  –  az  állami  adóhatóság  összehasonlító  értékadatok  szolgáltatására  irányuló
eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni.
  A  szakértői  vélemény  összehasonlításra  alkalmas  ingatlanokra  vonatkozó  részében  elsőként
kerüljenek  felsorolásra  az  összehasonlításra  alkalmas  ingatlanok  a  hozzájuk  kapcsolódó  helyrajzi
számokkal (valamint a NAV által szolgáltatott egyéb összehasonlító adatokkal) együtt, de a forgalmi
értékek feltüntetése nélkül. Ezt követően pedig a fenti adatoktól elkülönítve, sorszámozva, helyrajzi
számok  nélkül  kerüljenek  felsorolásra  az  összehasonlításra  alkalmas  ingatlanok  m2  árai,  azonban
nem  az  előbbiek  szerinti  sorrendben,  hanem  összekeverve,  annak  érdekében,  hogy  ne  lehessen
azokat összekapcsolni az ingatlanokkal, illetve a helyrajzi számokkal (pl.: 1. számú ingatlan X Ft/m2,
2. számú ingatlan X Ft/m2 stb.).
  Ha  az  összehasonlításra  felhozott  ingatlanok  jellemzői  a  Kérelmezett  ingatlanétól  eltérőek,  az
ingatlan  településen  belüli  fekvését,  közművekkel  való  ellátottságát,  illetve  a  közművesítés
lehetőségét,  földrajzi  és  gazdasági  adottságait,  termőföld  esetén  a  művelési  ágat  és  az  ingatlan
jövedelmezőségét kell korrekciós tényezőként figyelembe venni.
  A  megvalósult  adásvételekre  vonatkozó  összehasonlító  adatok  esetén  a  szerződéskötés  óta  eltelt
időre tekintettel is lehet helye korrekciónak. Az egyes értékmódosító tényezők tartalmát és mértékét
indokolni szükséges.
  Amennyiben a Szakértő a kártalanítás megállapításához szükségesnek tartja a kisajátítandó terület
határainak kitűzését, azt a kirendelő végzés közlésétől számított öt napon belül jelezze a kisajátítási
hatóság felé.
  Az értékveszteség körében a szakértőnek a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a
lábon  álló  és  függő  termés  értékét,  erdő  esetében  a  lábon  álló  faállomány  értékét  is  meg  kell
állapítania.
  A kisajátítással kapcsolatos költségek körében a szakértőnek meg kell határoznia a folyó gazdasági
évben elvégzett mező- és erdőgazdasági munkák és az egyéb ráfordítások költségét.
  Amennyiben  a  kisajátítandó  ingatlanon  épület,  épületnek  nem  minősülő  építmény  vagy
építményrész található, meg kell határozni azok kisajátításkori értékét. Ha a kártalanításra jogosult
lebontja az épületet, építményt, építményrészt, szintén ki kell térni a szakvéleményben arra, hogy ez
hogyan befolyásolja a kisajátításért járó kártalanítás összegét.
  Ha  a  szemle  tárgyát  képező  ingatlanba,  épületbe,  épületnek  nem  minősülő  építmény  vagy
építményrészbe  való  bejutás  nem  biztosítható,  úgy  a  Szakértő  az  értékelést  külső,  közterületről
történő szemrevételezés alapján készíti el.
  Amennyiben a kisajátítással érintett ingatlant bányaszolgalmi, útszolgalmi vagy egyéb használati jog
terheli, a szakértőnek vizsgálnia kell, hogy a jogosultság érinti-e a kisajátítandó ingatlanrészt, illetve
szükséges-e  annak  fenntartása.  Amennyiben  a  szakértő  véleménye  alapján  a  jogosultság
fenntartása nem szükséges, a szakértőnek javaslatot kell tennie a jogosultság megszűnéséért járó
kártalanításra.
  Amennyiben  a  Kérelmezett  ingatlant  haszonélvezeti  jog  (özvegyi  jog)  terheli,  a  jogosultság
megszűnéséért  járó  kártalanítás  megállapításánál  figyelemmel  kell  lenni  a  haszonélvezeti  joggal
terhelt  ingatlan  jellegére,  a  haszonélvezeti  jog  gyakorlásának  módjára,  a  jogosult  személyi
körülményeire, a hasznosítás lehetőségeire és a hasznosítással elérhető anyagi előnyökre, továbbá
a  haszonélvezeti  jognak  az  ingatlan  forgalmi  értékére  gyakorolt  hatására,  valamint  az  illetékekről
szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 72. §-ában foglaltakra.
  Amennyiben  az  ingatlan  az  általános  forgalmi  adó  körébe  tartozik,  és  a  kártalanításra  jogosult  az
általános  forgalmi  adó  alanya,  a  kártalanítás  összegét  úgy  kell  megállapítani,  mint  amely  az
általános forgalmi adót is tartalmazza.
  A  kirendelt  szakértő  a  hatóság  kirendelése  alapján  köteles  eljárni.  A  kirendelt  szakértő  eljárási
bírsággal  sújtható  és  díja  a  határidő  lejártát  követő  naptól  kezdődően  naponta  egy  százalékkal
csökkenthető,  ha  anélkül,  hogy  a  határidő  meghosszabbítása  iránti  igényét  vagy  akadályoztatását
előzetesen bejelentette volna, feladatait határidőre nem teljesíti.

  A szakértő eljárása során köteles az Sztv. rendelkezéseinek megfelelően eljárni.
  A  nem  természetes  személy  szakértő  az  Sztv.  45.  §  (6)  bekezdése  alapján  a  kirendelő  végzés
közlésétől számított tíz napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni, hogy a nevében melyik tagja
vagy alkalmazottja jár el.

II. A szakvélemény elkészítéséhez a Szakértő helyszíni szemlét tart:

2025. szeptember 4. napján. 11:00 óra

Találkozó a Göd 050/21 hrsz. alatti ingatlan előtt 2025. szeptember 4. napján 11:00 órakor.

Tájékoztatom a Tisztelt Ügyfelet, hogy a szemlén való megjelenés nem kötelező.

A  helyszíni  szemlén  a  Szakértő  jogosultságát  jelen  végzés  és  az  igazságügyi  szakértői  igazolványa
felmutatásával  köteles  igazolni.  A  szemle  megtartását  vagy  eredményes  lefolytatását  akadályozó  személy
eljárási  bírsággal  sújtható.  A  szemléről  a  Szakértő  az  ügyfél  kérelmére,  vagy  amennyiben  az  eljárás
érdekében  szükségesnek  tartja,  jegyzőkönyvet,  minden  más  esetben  feljegyzést  készít.  A  jegyzőkönyv,
illetve a feljegyzés a szakértői vélemény részét képezi.

Felhívom  a  Szakértőt,  hogy  amennyiben  a  szemlén  tapasztaltak  alapján  indokolt  más,  speciális
szakértelemmel rendelkező szakértő kirendelése, úgy legkésőbb a szemle megtartását követő napon
a kisajátítási hatóság felé – elelktronikus úton történő jelzéssel – tegyen javaslatot a kompetenciával
rendelkező szakértő kirendelésére.

Felhívom a Szakértő figyelmét arra, hogy amennyiben fentiekről nem nyilatkozik,  a Hivatal eljárási bírságot
szab ki.

III. A szakvélemény elkészítésének határideje: 2025. szeptember 18.

A  Szakértőnek  a  szakvéleményt  ingatlanonként  külön  dokumentumba  kell  foglalnia,  és  a  szakértői
díjjegyzékkel együtt legkésőbb ezen a napon, elektronikus úton kell a Hivatal részére megküldenie.

A Szakértő az előzetes szakvélemény elkészítése során a Szaktv. szabályai szerint jár el.

Tájékoztatom Göd Város Önkormányzatát (2131 Göd, Pesti út 81., a továbbiakban: Kérelmező), hogy
amennyiben a Kérelmező által letett összeg a Szakértő költségeit nem fedezi, a kisajátítási hatóság
végzésben kötelezi a Kérelmezőt a díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére. A
szakvéleményt  a  kisajátítási  hatóság  a  Kérelmezőnek  csak  a  Szakértő  költségeinek  fedezésére
szükséges teljes összeg letétbe helyezését követően küldi meg.

Tájékoztatom  az Ügyfelet, hogy a később indítandó kisajátítási eljárásban  újabb szakértőt már nem
kell  kirendelni,  hanem  az  előzetes  szakvéleményt  lehet  alapul  venni.  A  kisajátítási  eljárásban  a
szakértői  véleménynek  az  ügyfelek  részére  történő  megküldéséről  a  kisajátítási  hatóság  hivatalból
gondoskodik.

Felhívom  a  Szakértő  figyelmét,  hogy  a  hamis  véleményadás  jogkövetkezményeket  von  maga  után.  A
szakértőt  a  tevékenysége  során  tudomására  jutott  tényekre  és  adatokra  nézve  titoktartási  kötelezettség
terheli.  Felhívom  a  figyelmet  továbbá  arra  is,  hogy  ha  anélkül,  hogy  a  határidő  meghosszabbítása  iránti
igényét vagy akadályoztatását előzetesen a Hivatalnál bejelentette volna, feladatait határidőre nem teljesíti,
eljárási bírsággal sújtható és az okozott többletköltség megfizetésére kötelezhető.

Eljárásom illetékmentes. A szakértői munkadíj megállapításáról külön végzésben rendelkezem.

Végzésem a közléssel  válik véglegessé és végrehajthatóvá,  ellene jogorvoslatnak helye  nincs, az csak az
érdemi határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslattal támadható meg.

I N D O K O L Á S

A  Kérelmező  nevében  eljáró  Biczi  és  Turi  Ügyvédi  Iroda  (1088  Budapest,  Rákóczi  út  11.  III/1.,  a
továbbiakban:  Kérelmező  jogi  képviselője)  a  kisajátítási  eljárás  megindítását  megelőzően  a  Kérelmezett
ingatlan  teljes  területének  kisajátítására  vonatkozó  előzetes  szakvélemény  elkészítése  iránti  kérelmet
nyújtott be a Hivatalhoz, valamint intézkedett az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM

rendelet  (a  továbbiakban:  IM  rend.)  9/B.  §  (1)  bekezdése  alapján  összesen  300.000,-  Ft  szakértői  költség
előzetes letétbe helyezéséről.

A  kisajátításról  szóló  2007.  évi  CXXIII.  törvény  (a  továbbiakban:  Kstv.)  37/B.  §  (1)  bekezdése  szerint  a
kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kisajátítási eljárás megindítását megelőzően előterjesztett kérelmére
szakértőt  rendel  ki  a  kisajátításra  vonatkozó  szakvélemény,  azaz  az  előzetes  szakvélemény  előzetes
elkészítése céljából.

A  Kstv.  37/D.  §  (2)  bekezdése  szerint  a  nemzetgazdasági  szempontból  kiemelt  jelentőségű  közlekedési
infrastruktúra-beruházással összefüggő kisajátítás esetén a kisajátítást kérő köteles kérni szakértő előzetes
kirendelését, valamint a kisajátítási eljárásban az előzetes szakvélemény felhasználását.

A  Kstv.  fent  hivatkozott  szakaszának  megfelelően  a  Kérelmező  előzetes  szakvélemény  elkészítése  iránti
kérelmének helyt adtam és a Szakértő kirendeléséről döntöttem.

Az eljárás során alkalmazott fontosabb jogszabályhelyek:

Az Sztv. 3-4.§-a, valamint 39-56. §-a.

Az  általános  közigazgatási  rendtartásról  szóló  2016.  évi  CL.  törvény  (a  továbbiakban:  Ákr.)  10.  §  (1)
bekezdése  szerint  „ügyfél  az  a  természetes  vagy  jogi  személy,  egyéb  szervezet,  akinek  (amelynek)  jogát
vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,
vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.”

Az Ákr. 71. § (1)-(3) bekezdései értelmében „(1) Szakértőt kell meghallgatni vagy  – legalább tizenöt napos
határidő  tűzésével  –  szakvéleményt  kell  kérni,  ha  az  ügyben  jelentős  tény  vagy  egyéb  körülmény
megállapításához  különleges  szakértelem  szükséges,  és  az  eljáró  hatóság  nem  rendelkezik  megfelelő
szakértelemmel.
(2) Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság  állásfoglalását kell
beszerezni.
(3) A szakértő kizárására a 23. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

Az Ákr. 72. § (2)-(3) bekezdései kimondják, hogy „(2) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a
hamis véleményadás jogkövetkezményeire.
(3)  Az  itt  nem  szabályozott  kérdésekben  a  szakértőkre  az  igazságügyi  szakértőkről  szóló  törvény
rendelkezései irányadóak.”

A Kstv. 37/B. § (1)-(3) bekezdései értelmében „(1) A kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kisajátítási eljárás
megindítását  megelőzően  előterjesztett  kérelmére  az  e  törvény  szerinti  szakértőt  rendel  ki  a  kisajátításra
vonatkozó szakvélemény (a továbbiakban: előzetes szakvélemény) előzetes elkészítése céljából.
(2)  Az  előzetes  szakvéleményt  a  később  indított  kisajátítási  eljárásban  a  kisajátítást  kérőnek  a  kisajátítási
kérelemben – az előzetes szakvélemény csatolásával – előterjesztett kérelmére szakértői véleményként kell
felhasználni.
(3) Az előzetes szakvélemény felhasználása során az előzetes szakvéleményt úgy kell tekinteni, mintha azt
a  kisajátítási  eljárásban  kirendelt  szakértő  készítette  volna.  A  kisajátítási  hatóság  a  26.  §-ban  foglaltak
szerint gondoskodik a szakvélemény ügyfelek részére történő megküldéséről.”

A  Kstv. 37/C.  § (1)-(9) bekezdései alapján „(1) Az  ezen alcímben eltérően  nem rendezett kérdésekben az
általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1a) Az eljárásban kizárólag a kirendelés iránti kérelmet benyújtó kisajátítást kérő minősül ügyfélnek.
(2)  A  kirendelés  iránti  kérelemben  meg  kell  jelölni  azt  az  ingatlant,  amelyre  vonatkozóan  az  előzetes
szakvélemény elkészítését kérik. A kirendelésre az a kisajátítási hatóság illetékes, amely az adott ingatlan
tekintetében a kisajátítási eljárásra illetékes lenne.
(3) A szakértő az előzetes szakvélemény elkészítése során a kisajátítási eljárás szabályai szerint jár el.
(4) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli.
(5)  Ha  a  kérelem  megfelelő,  a  kisajátítási  hatóság  –  a  kérelem  érkezésétől  számított  8  napon  belül  –
felszólítja a kérelmezőt, hogy a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges – a kisajátítási hatóság által
meghatározott  –  összeget  a  kisajátítási  hatóságnál  előzetesen  helyezze  letétbe.  Ha  a  kérelmező  az
összeget letétbe helyezi, a kisajátítási hatóság a szakértőt – a letétbe helyezéstől számított 15 napon belül –
végzéssel  kirendeli.  Ha  a  kérelmező  a  letétbe  helyezést  elmulasztja,  a  kisajátítási  hatóság  –  a  hiányok
pótlására való felhívás kibocsátása nélkül – a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.

(6)  A  kisajátítási  hatóság  a  szakértő  díját  –  a  szakértő  által  benyújtott  díjjegyzék  alapul  vételével  –  a
szakvélemény beérkezését követő 15 napon belül végzéssel megállapítja.
(7) Ha a kérelmező által letett összeg a szakértő költségeit nem fedezi, a kisajátítási hatóság a (6) bekezdés
szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére. A
szakvéleményt  a  kisajátítási  hatóság  a  kérelmezőnek  csak  a  szakértő  költségeinek  fedezésére  szükséges
teljes összeg letétbe helyezését követően küldi meg.
(8)  A  kisajátítási  hatóság  intézkedik  a  szakértői  díjnak  és költségnek  a  szakértő  részére  történő  kifizetése
iránt.
(9) A kisajátítási hatóság végzését közigazgatási perben a kérelmező és a szakértő támadhatja meg.”

A  Kstv.  indokolása  a  Kstv.  37/C.  §  (1a)  bekezdésével  kapcsolatban  kifejti,  hogy  a  szakértő  előzetes
kirendelése iránti eljárás nem irányul döntésre, mely érintené mások, így különösen a szakértői véleménnyel
érintett ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogát vagy kötelezettségét. Mivel a szakvélemény ebben az
eljárásban  érdemben  nem  fejt  ki  joghatást,  nem  szolgál  hatósági  döntés  alapjául  (mert  nem  is  születik
hatósági  döntés),  ezért  az  ingatlan  tulajdonosai  ebben  az  eljárásban  csupán  „szemletárgy-birtokosnak”
minősülnek.

Az  Ákr.  68.  §  (1)-(4)  bekezdései  alapján  „(1)  ha  a  tényállás  tisztázására  ingó,  ingatlan  (a  továbbiakban
együtt:  szemletárgy)  vagy  személy  megtekintése  vagy  megfigyelése  szükséges,  a  hatóság  szemlét
rendelhet el.
(2)  A  szemletárgy  birtokosát  és  az  (1)  bekezdésben  meghatározott  személyt  -  ha  az  a  szemle
eredményességét nem veszélyezteti – a szemléről előzetesen értesíteni kell.
(3)  A  szemletárgy  birtokosának  távolléte  –  ha  jelenléte  nem  szükségszerű  –  nem  akadálya  a  szemle
megtartásának.
(4) Ha a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem
rendelték el, a szemlén az ügyfél jelen lehet.”

Az Ákr. 69. § (1)-(2) bekezdései szerint „(1) A szemle megtartása során – az ismert tulajdonos értesítésével
egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, illetve arra, hogy az ügyfelet
a szemle helyszínére beengedje.
(2) A szemle során a hatóság eljáró tagja jogosult különösen
a) a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,
b) bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálni,
c) felvilágosítást kérni, illetve
d) mintát venni.”

Az Ákr. 77. § (1)-(3) bekezdései alapján „(1) azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság  az
okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja.
(2)  Az  eljárási  bírság  legkisebb  összege  esetenként  tízezer  forint,  legmagasabb  összege  –  ha  törvény
másként  nem  rendelkezik  –  természetes  személy  esetén  ötszázezer  forint,  jogi  személy  vagy  egyéb
szervezet esetén egymillió forint.
(3) Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi
a) a jogellenes magatartás súlyát,
b)  –  ha  az  erre  vonatkozó  adatok  rendelkezésre  állnak  –  az  érintett  vagyoni  helyzetét  és  jövedelmi
viszonyait, továbbá
c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások
számát és mértékét.”

A Kstv. 40/G. § szerint „a kisajátítást kérő, illetve annak képviselője az e törvény hatálya alá tartozó hatósági
eljárásokban, e hatósági eljárásokban hozott döntésekkel szemben indított közigazgatási perben, valamint a
kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban elektronikus ügyintézésre köteles.”

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény
(a  továbbiakban:  Dáptv.)  9.  §  (1)-(2)  bekezdései  kimondják,  hogy  „(1)  A  (2)  és  (3)  bekezdés  szerinti
szervezetek  a  feladat-  és  hatáskörükbe  tartozó  digitális  szolgáltatásaikat  a  digitális  térben  a  felhasználók
számára  az  e  Részben,  valamint  a  Harmadik  és  Ötödik  Részben  meghatározottak  szerint  kötelesek
biztosítani.
(2) Digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv:
a) az államigazgatási szerv,
b) a helyi önkormányzat,
c)  a  törvény  vagy  kormányrendelet  által  közigazgatási  hatósági  jogkör  gyakorlására  feljogosított  egyéb
jogalany,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,
e) az alapvető jogok biztosa,
f) az ügyészség,
g) a közjegyző,
h) a bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó iroda,
i) a hegyközségek kivételével a köztestület, valamint
j)  a  törvénnyel  vagy  kormányrendelettel  az  e  törvény  szerinti  digitális  szolgáltatás  nyújtására  kötelezett
közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany.”

A  Dáptv.  19.  §-a  értelmében  „(1)  Ha  nemzetközi  szerződésből  eredő  kötelezettség  alapján  törvény,
nemzetközi  szerződés,  vagy  az  Európai  Unió  közvetlenül  alkalmazandó  jogi  aktusa  eltérően  nem
rendelkezik,  elektronikus  ügyintézésre  köteles  valamennyi,  a  digitális  szolgáltatás  nyújtására  köteles  szerv
által nyújtott digitális szolgáltatások tekintetében
a) a felhasználóként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,
ac) ügyész,
ad) jegyző,
ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) a felhasználó jogi képviselője.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt felhasználó, jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre
kötelezett  felhasználó,  valamint  az  aktív  felhasználói  profillal  rendelkező  részére  küldött  dokumentum
kézbesítésére a 27. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(3) Elektronikus  ügyintézésre  az  (1)  bekezdésben  meghatározott  eseteken  túl  a  felhasználó  vagy  annak
képviselője  kizárólag  törvényben  meghatározott  esetekben  és  csak  akkor  köteles,  ha  az  adott  ügyintézési
cselekmény tekintetében az értelmezhető.
(4) Természetes  személy  –  a  köztulajdonban  álló  gazdasági  társaságok  takarékosabb  működéséről  szóló
törvényben meghatározott kivétellel – csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre.
(5)  Ha  jogszabály  egy  nyilatkozat  megtétele  vonatkozásában  az  elektronikus  kapcsolattartást  –  vagy  az
elektronikus kapcsolattartás módját  – kötelezővé teszi, az  e követelménynek meg nem felelő  nyilatkozat  –
törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen.”

A  Dáptv.  25.  §  (1)  bekezdése  rögzíti,  hogy  „A  digitális  állampolgárság  nyilvántartást  vezető  szerv  a
felhasználói profil aktiválásakor a 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a természetes személy felhasználói
profiljához  tartozó  tárhely  azonosításához  szükséges  adatokat  átadja  az  ügyintézési  rendelkezésének
nyilvántartását  vezető  szervnek,  amely  azt  a  természetes  személy  felhasználó  hivatalos  elérhetőségeként
bejegyzi az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás).”

A  Dáptv.  29.  §  (2)  bekezdése  alapján  „(2)  A  digitális  szolgáltatást  biztosító  szervezet  a  felhasználónak
címzett  nyilatkozatai  megtétele  során  –  ha  jogszabály  a  kapcsolattartás  módját  nem  határozza  meg  –  a
felhasználó hivatalos elérhetőségén tart kapcsolatot a felhasználóval.”

A szemle megtartásáról a Kstv. 37/C. § (1a) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Kérelmezőt, mint ügyfelet
a Kstv. 40/G. §-ában foglalt rendelkezés alapján elektronikus úton értesítem.

Tekintettel  arra, hogy jelen ügyben postai úton történő kapcsolattartás nincs, ezért a Hivatal a hirdetményi
úton történő közléstől eltekint.

Jelen végzés külön értesítés nélkül a törvény erejénél fogva válik véglegessé  az Ákr. 82. § (1) bekezdése
alapján a közlés napján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.

Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 112. § (1)-(2) bekezdései alapján zártam ki.

A végzés tekintetében az önálló fellebbezést az Ákr. 116. § (4) bekezdése, a közigazgatási pert az Ákr. 114.
§ (1) bekezdése zárja ki.

A jogorvoslatról az Ákr. 81. § (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást.

Az Ákr. 124. § értelmében „eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül.”

Az  Ákr.  125.  §  (1)  bekezdése  szerint  „ha  törvény  eltérően  nem  rendelkezik,  az  eljárás  költségeit  az  viseli,
akinél azok felmerültek.”

Az  Ákr.  128.  §  (1)  bekezdése  alapján  „kérelemre  indult  eljárásban  az  eljárási  költséget  -  ha  jogszabály
másként  nem  rendelkezik  -  a  kérelmező  ügyfél  előlegezi.  Több  azonos  érdekű  ügyfél  esetén  az  ügyfelek
egyetemlegesen felelősek az eljárási költség előlegezéséért.”

Az  illetékekről  szóló  1990.  évi  XCIII.  törvény  (a  továbbiakban:  Itv.)  28.  §  (1)  bekezdése  alapján  „az  1.
melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásért, valamint - a 2. melléklet szerinti eljárások kivételével - a
közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni.”

A fentiek figyelembevételével nem kell illetéket fizetni az Itv. 2. számú melléklet VII. pont d) alpont alapján a
kisajátítási eljárások során.

Egyéb alkalmazott jogszabályhelyek: Ákr. 61. §, Ákr. 80. § (1) bek.

Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági
ügyek  nemzetgazdasági  szempontból  kiemelt  jelentőségű  üggyé  nyilvánításáról,  valamint  egyes
nemzetgazdasági  szempontból  kiemelt  jelentőségű  üggyé  nyilvánításról  szóló  kormányrendeletek
módosításáról  szóló  141/2018.(VII.27.)  Korm.  rendelet  kiemelt  jelentőségű  üggyé  nyilvánítja  azokat  a
Rendelet  2.  mellékletében  felsorolt  közigazgatási  hatósági  ügyeket,  amelyek  a  Rendelet  2.  mellékletében
meghatározott  beruházásokkal  függenek  össze  és  a  Rendelet  2.  mellékletében  felsorolt  ingatlanokon,
továbbá  ezen  ingatlanokból  telekalakítási  eljárásban  hozott  döntés  véglegessé  válását  követően  kialakított
ingatlanokon valósulnak meg.
Az  „Ipari-innovációs  fejlesztési  terület  kialakítás,  valamint  a  területen  megvalósítandó  feldolgozóipari
beruházások  megvalósításához  szükséges  közlekedési  és  egyéb  infrastruktúra  beruházások  és  véderdő
telepítések  Göd  város  területén”  elnevezésű  beruházás,  valamint  a  Kérelmezett  ingatlan  a  Rendelet  2.
mellékletének  7a.  sorában  szerepel,  ezért  a  tárgyi  ügy  nemzetgazdasági  szempontból  kiemelt  jelentőségű,
terület- és településrendezés közérdekű célból megvalósuló beruházásnak minősül.

A Hivatal hatásköre és illetékessége a Kstv. 37/C. § (2) bekezdésén, a Kstv. 22. § (2) bekezdésén, az Ákr.
16.  §  (1)  bekezdés  a)  pontján,  továbbá  a  fővárosi  és  vármegyei  kormányhivatalokról,  valamint  a  járási
(fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésén  és a 46. § (2)
bekezdésén alapul.

Budapest, elektronikus időbélyegző szerint

Dr. Tarnai Richárd főispán
nevében és megbízásából:

Lex Dóra
osztályvezető

Értesülnek:

1.  SIMON KONZULT Kft. (KRID: 13737508) – elektronikus úton, melléklettel
2.  Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (KRID: 18180750) – elektronikus úton
3.  Irattár