IGAZGATÓ
Dátum:
Tárgy: Tájékoztatás – Velencei-tó vízpótlását segítő karsztvíz
2026. 08. 08.
mennyiségére és csővezeték állapotára vonatkozóan
Ügyiratszám:
Szfvár-008739-
Vas Péter
0007/2026
[email protected]
Előadó:
dr. Tóth Márta
Tisztelt Vas Péter Úr!
Igazgatóságunkhoz a Velencei-tó vízpótlását segítő karsztvíz mennyiségére és
csővezeték állapotára vonatkozó, 2026. augusztus 3. napján elektronikusan
érkezett megkeresésére vonatkozóan az alábbiakról tájékoztatom:
Velencei-tó vízpótlása 1993-1995 között a rákhegyi vízbázis karsztvizéből
történt. A Rákhegyi vízakna abban az időben még főleg bányászati céllal üzemelt
és az aktív karsztvízszint csökkentés miatt kitermelt víz hasznosítatlan része a
Gaja-patakba került. E többlet vízmennyiség egy része szolgálta a Velencei-tó
egyszeri vízpótlását. A bányászati célú vízemelés Kincsesbányán 1999-ben
megszűnt, szinte utolsóként az aktív vízszintsüllyesztéssel üzemelő bányák
közül. Azóta már csak ivóvízkivétel van, a térség vízellátását, illetve
Székesfehérvár vízellátásának jelentős részét biztosítja.
A beavatkozásra egyszeri, rendkívüli vízpótlásként adtak ki elvi vízjogi engedélyt
1993. március 5-én. A karsztvíz átemelésével és a tározók (Pátkai- és Zámolyi-
tározó) egyidejű használatával sikerült megakadályozni a tó akkori, további
kritikus apadását, és stabilizálni a vízszintet (71 cm volt a vízállás, amikor a
vízpótlást elkezdték).
A meglevő távvezetékek, továbbá egy néhány kilométeres távvezeték és
átemelőtelep kiépítésével 12 millió köbméter karsztvíz érkezett a tóba, ahol ez
50 centiméter vízszintemelkedést biztosított.
Napjainkban már ez a vízpótlási megoldás szakmai és környezetvédelmi
okokból aggályos, mivel a karsztvíz értékes ivóvízbázisnak minősül,
ráadásul az összetétele idegen a Velencei-tó természetes, szikes
ökológiai rendszerétől, továbbá felszín alatti víz felhasználása felszíni
víz pótlására a jelenlegi jogszabályi környezetben akadályba ütközik.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
értelmében felszín alatti víz állapota szempontjából
fokozottan érzékeny és
érzékeny területeken tilos a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízből. A
felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések
besorolását a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet tartalmazza, amely értelmében
mindegyik vizsgált terület felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny
területen helyezkedik el.
Mindezek alapján a Velencei-tó vízpótlására a
térségben elérhető felszín alatti vízkészletek használata tiltott.
1
Az akkori vízpótló rendszer jórészt már korábban kiépített és üzemelő rendszereken keresztül
valósult meg, azonban ezek a létesítmények jelenleg vagy megszűntek, vagy más célt szolgálva
üzemelnek, tehát
azonnali vízpótlásra nincs lehetőség.
Székesfehérváron az ún. Zámolyi úti átemelő és Pákozd között jelenleg is üzemelő vezeték már
egy kisebb mértékű összekötést valósít meg Székesfehérvár és a Velencei-tó között, elsősorban
Pákozd ellátásának biztonsága érdekében.
A Pákozddal történő összekötés során felhasználásra került az a vezetékszakasz, amely 1993-1995
között, az akkor még működő bányászati tevékenységből származó, hasznosítatlanul elfolyó
bányavízből a Velencei-tó vízpótlását tette lehetővé a Császár-vízen át. Ez a szakasz jelenleg a
vízmű (Fejérvíz Zrt.) üzemeltetésében van.
A vízpótlás során minden 1 millió köbméter vízmennyiség, ami eljutna a Velencei-tóba kb. 3,5-4
cm emelkedést jelentene a tóban.
A Velencei-tavon forró, nyári időben 243.000 m3/nap párolgási veszteséggel számolhatunk, amely
mintegy 1 cm/nap vízszint-csökkenést eredményez a 24,3 km2 átlagos felületű tavon.
Jelenlegi vízállásnál (29 cm) a tó felülete ~21,2 km2, így a párolgási veszteség 212.000 m3/nap,
illetve lehet ennél több is, hiszen a sekély víz jobban felmelegedve intenzívebb párolgásra képes.
Tisztelettel:
Horváth Angéla
igazgató
Kapja:
1.
Címzett –
[email protected]
2.
B/4
2
