HATÁLYOS TERÜLETFELHASZNÁLÁS*
MÓDOSÍTÁS UTÁNI TERÜLETFELHASZNÁLÁS**
TERÜLETFELHASZNÁLÁS
TERÜLET
TERÜLETI MEGOSZLÁS
TERÜLET
TERÜLETI MEGOSZLÁS
JELE
(HA)
(%)
(HA)
(%)
Kb-En
142,536 1,435 142,536 1,435
Kb-Hull
3,850 0,039 3,850 0,039
Kb-Km
0,656 0,007 0,656 0,007
Kb-Kt/B
1,687 0,017 1,687 0,017
Kb-Re
24,450 0,246 24,450 0,246
Kb-Vsp
9,418 0,095 9,418 0,095
Kb-Mü
15,084 0,152 15,084 0,152
V/KÖu***
0,000 0,000 0,154 0,002
V/kt.***
0,000 0,000 0,052 0,001
Összesen:
9935,288
100,00%
9935,288 100,00%
*
158/2023. (VI. 01) Kgy. határozattal elfogadott és többször módosított Területi mérleg szerint
** 212/2025. (IX. 18.) Kgy. határozattal módosított Területi mérleg szerint
***/Piros szín = 212/2025. (IX. 18.) Kgy. határozattal módosított területfelhasználás/érték.
8. melléklet a 212/2025. (IX. 18.) Kgy. határozathoz
5/D. melléklet a 158/2023. (VI. 01) Kgy. határozathoz
A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA
/ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK – ESZTERGOM MEGYEI JOGÚ VÁROS TERÜLETÉT
ÉRINTŐ ÁRVÍZVÉDELMI FŐVÉDVONAL MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT MEGTEREMTŐ – MÓDOSÍTÁSA TERÜLETÉN/
A 419/2021. Korm. rendelet 78. § (1a) bekezdés b) pontja alapján Esztergom Megyei Jogú Városra
alkalmazandó;
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a
településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló
314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. Korm. rendelet) 2024. szeptember 30.-
án hatályos 4. § (2) bekezdése kimondja:
„4. § … (2) A településrendezési eszközök a területrendezési tervek rendelkezéseivel összhangban
készülnek.”
Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
7. § (1) bekezdése kimondja:
„(1) Az egyes térségekben a területfelhasználásra, az ország településein a településképi
követelményekre és az építésre vonatkozó szabályokat a 3. §-ban foglalt rendelkezésekre is
tekintettel e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.”
A 314/2012. Korm. rendelet 4. melléklete a településszerkezeti terv tartalmi követelményeként írja elő
a területrendezési tervvel való összhang igazolását.
Esztergom Megyei Jogú Város Településrendezési Eszközei jelen módosításának területrendezési
tervvel való összhangját az alábbi négy jogszabály vizsgálatával kell bemutatni:
-
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.)
-
Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Trtv.)
-
A területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló
9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet (a továbbiakban: 9/2019. MvM rendelet), valamint
-
Komárom-Esztergom Megyei1 Önkormányzat Közgyűlésének 6/2020. (VI. 25.) Önkormányzati
Rendelete Komárom-Esztergom Megye2 Területrendezési Tervéről. (a továbbiakban:
KEVMTrT)
Esztergom Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének összhangját az alábbiakban felsorolt,
vármegyei területfelhasználási kategóriákkal, valamint országos és vármegyei övezetekkel vizsgáltuk.
1 A rendelet elfogadásakor hatályos megnevezés
2 A rendelet elfogadásakor hatályos megnevezés
A TERÜLET-
FELHASZNÁLÁSI
TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS / TÉRSÉGI ÖVEZET
LEHATÁROLÁS ALAPJA
VÁLTOZÁSSAL
MEGNEVEZÉSE
TERVLAP, VAGY ADATSZOLGÁLTATÁS
ÉRINTETT TERÜLETET
ÉRINTI/NEM ÉRINTI
VÁRMEGYEI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK
Erdőgazdálkodási térség
KEVMTrT Térségi Szerkezeti Terve
ÉRINTI
Mezőgazdasági térség
KEVMTrT Térségi Szerkezeti Terve
ÉRINTI
Vízgazdálkodási térség
KEVMTrT Térségi Szerkezeti Terve
ÉRINTI
Települési térség
KEVMTrT Térségi Szerkezeti Terve
ÉRINTI
Sajátos területfelhasználású térség
KEVMTrT Térségi Szerkezeti Terve
NEM ÉRINTI
ORSZÁGOS ÖVEZETEK
Ökológiai hálózat magterületének övezete
adatszolgáltatás
ÉRINTI
OTrT 3/1. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete
adatszolgáltatás
ÉRINTI
OTrT 3/1. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Ökológiai hálózat pufferterületének övezete
adatszolgáltatás
NEM ÉRINTI
OTrT 3/1. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete
adatszolgáltatás
NEM ÉRINTI
OTrT 3/2. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Jó termőhelyi adottságú szántók övezete
adatszolgáltatás
NEM ÉRINTI
9/2019. MvM rendelet 1. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Erdők övezete
adatszolgáltatás
ÉRINTI
OTrT 3/3. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Erdőtelepítésre javasolt terület övezete
adatszolgáltatás
NEM ÉRINTI
9/2019. MvM rendelet 2. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Tájképvédelmi terület övezete
adatszolgáltatás
ÉRINTI
9/2019. MvM rendelet 3. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Világörökségi és világörökségi várományos
adatszolgáltatás
területek övezete
ÉRINTI
(Lechner Nonprofit Kft.)
OTrT 3/4. melléklete
Vízminőség-védelmi terület övezete
adatszolgáltatás
ÉRINTI
9/2019. MvM rendelet 4. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Nagyvízi meder övezete
adatszolgáltatás
ÉRINTI
9/2019 MvM rendelet 5. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
VTT tározók övezete
KEVMTrT nem rögzítette
NEM ÉRINTI
9/2019. MvM rendelet 6. melléklete
Honvédelmi és katonai célú terület övezete
adatszolgáltatás
NEM ÉRINTI
OTrT 3/5. melléklete
(honvédelemért felelős miniszter)
VÁRMEGYEI ÖVEZETEK
Ásványi nyersanyagvagyon övezete
adatszolgáltatás
NEM ÉRINTI
KEVMTrT 3.9. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
Rendszeresen belvízjárta terület övezete
KEVMTrT nem rögzítette
NEM ÉRINTI
Tanyás területek övezete
KEVMTrT nem rögzítette
NEM ÉRINTI
Földtani veszélyforrás terület övezete
adatszolgáltatás
NEM ÉRINTI
KEVMTrT 3.10. melléklete
(Lechner Nonprofit Kft.)
EGYEDILEG MEGHATÁROZOTT VÁRMEGYEI ÖVEZETEK
Térszervező települések övezete
/Térségi szerepű térszervező város/
KEVMTrT övezeti tervlapja
ÉRINTI
Esztergom és térsége
KEVMTrT 3.11.1. melléklete
A TERÜLET-
FELHASZNÁLÁSI
TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS / TÉRSÉGI ÖVEZET
LEHATÁROLÁS ALAPJA
VÁLTOZÁSSAL
MEGNEVEZÉSE
TERVLAP, VAGY ADATSZOLGÁLTATÁS
ÉRINTETT TERÜLETET
ÉRINTI/NEM ÉRINTI
Térségi együttműködések övezete
Regionális szerepű térszervező város
KEVMTrT övezeti tervlapja
ÉRINTI
/Esztergom és térsége/
KEVMTrT 3.11.2. melléklete
Komplex turizmusfejlesztési térségek egyedi
övezetei
KEVMTrT övezeti tervlapja
ÉRINTI
– Duna mente komplex turizmusfejlesztési térség
KEVMTrT 3.12. melléklete
Natúrpark – szelíd turizmusfejlesztés egyedi
övezetei
KEVMTrT övezeti tervlapja
NEM ÉRINTI
KEVMTrT 3.13. melléklete
Majorsági táj övezete
KEVMTrT övezeti tervlapja
NEM ÉRINTI
KEVMTrT 3.14. melléklete
Kertes vegyes használatú területek övezetei
– Szőlőkataszteri területtel érintett települések
KEVMTrT övezeti tervlapja
NEM ÉRINTI
övezete
KEVMTrT 3.15.1. melléklete
Kertes vegyes használatú területek övezetei
– Zsugorodó kertes területek övezete
KEVMTrT övezeti tervlapja
NEM ÉRINTI
KEVMTrT 3.15.2. melléklete
A továbbiakban kizárólag a táblázat szerint érintett térségi területfelhasználásokat és térségi
övezeteket tekintjük át, illetve néhány esetben tisztázásra kerül, hogy az egyes övezetek miért nem
érintettek, s így további vizsgálatuk miért nem releváns.
MAGYARORSZÁG ÉS EGYES KIEMELT TÉRSÉGEINEK TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (TRTV.)
Magyarország és egyes kiemelt térségeinek Területrendezési Tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény
(Trtv.) alkalmazási kötelezettséget ír elő a településrendezési eszközök készítésénél:
„E törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján a területrendezési tervek készítésének és
alkalmazásának kiegészítő szabályozása tárgyában elfogadott miniszteri rendelet rendelkezéseit
alkalmazni kell a vármegyei területrendezési terv, a településfejlesztési terv és településrendezési
terv készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet módosítása során, továbbá az
építésügyi hatósági eljárásokban.” [Trtv.: 3. § (1)]
AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE – ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK
Az Esztergom Megyei Jogú Város területét érintő tervezett elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal
nyomvonala az Ország Szerkezeti Tervén szereplő nyomvonalhoz képest megváltozott. A Térségi
területfelhasználási engedély kérelem dokumentuma elkészült, mely tervekre alapozva tartalmazta az
Ország Szerkezeti Tervének a tervezett elsőrendű árvízvédelmi fővonal új nyomvonalára kiterjedő
módosítását. A megváltozott nyomvonal kezelését az Állami főépítészi hatáskörében eljáró Komárom-
Esztergom Vármegyei Kormányhivatal KE/8/429-4/2024 Ügyszámú levelében – visszautasítva a
területrendezési hatósági eljárásra irányuló kérelmet – a 2018. évi CXXXIX. törvény 15. § (2) bekezdés
b) pontjára hivatkozva a településrendezési terv jelen módosítása keretében tartotta szükségesnek, az
adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulásával, és az egyéb érintett
szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértésével.
Forrás: Az Ország Szerkezeti Tervének új árvízvédelmi
fővédvonalat feltüntető kivágata
Az Ország Szerkezeti Terve szerint a területfelhasználási változások területe mindegyik országos
területfelhasználási kategória érinti.
A Trtv. kimondja:
„10.
§ (1) Az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a vármegyei
területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során
a) az erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell
sorolni;
b) a mezőgazdasági térség területének legalább 95%-át mezőgazdasági térség kategóriába kell
sorolni;
c) a települési térség területének legalább 90%-át, legfeljebb 110%-át települési térségbe kell sorolni.
(2) A vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési
területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.
(3) Az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületet, hulladékártalmatlanító létesítmény
elhelyezésére szolgáló területet, egészségügyi, sportolási, közlekedési és honvédelmi területet a
vármegyei területrendezési tervben sajátos területfelhasználású térségbe kell sorolni. A sajátos
területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási kategória területét az (1) bekezdés
szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni.” [Trtv. 10. §]
Az országos területfelhasználási kategóriák igazolását a Tervezőknek
nem kell elvégezni, mivel az arra
vonatkozó szabályoknak a vármegye területére vetítve kell teljesülniük.
ÚJ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET KIJELÖLÉSE
Az alábbiakban az új beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások és az azoknak való megfelelés
részletezése található. A megfelelés igazolása a jobb áttekinthetőség érdekében az egyes jogszabályi
előírások alatt külön-külön olvasható.
A Trtv. kimondja:
„12. § (1) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 250 méternél közelebb nem
jelölhető ki.
(2) Ha az új beépítésre szánt terület kijelölése zöldterület vagy erdőterület átsorolásával jár,
csereterületként a megszűnő zöldterület vagy erdőterület kiterjedésével megegyező kiterjedésű
zöldterületet vagy erdőterületet kell kijelölni, továbbá az új beépítésre szánt területnövekmény
legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű további új zöldterületet vagy erdőterületet is ki kell
jelölni. Csereterületként nem vonhatók be védett természeti területek, Natura 2000 területek és
természetközeli területek.
(3) A zöldterületen és az erdőterületen kívüli egyéb beépítésre nem szánt – jellemzően
mezőgazdasági – területet csak abban az esetben lehet újonnan beépítésre szánt területbe sorolni,
ha
a) az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a korábban beépítésre szánt területként
kijelölt, de még be nem épített területet csereterületként a településrendezési terv zöldterület,
erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület övezetbe
sorolja vissza azzal, hogy a visszasorolt terület nagysága eléri vagy meghaladja az újonnan kijelölt
terület kiterjedését, vagy
b) az a) pont szerinti csereterület nem áll rendelkezésre, de a településrendezési tervben az új
beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 25%-ának
megfelelő kiterjedésű, új zöldterületet vagy erdőterületet is egyidejűleg kijelölnek azzal, hogy
gazdasági terület övezet kijelölése esetén ez a szabály nem alkalmazható.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti, az új beépítésre szánt területtel egyidejűleg kijelölésre kerülő
zöldterületnek a települési önkormányzat tulajdonában kell állnia, vagy a települési önkormányzati
tulajdonba adásról az önkormányzat képviselő-testületének településrendezési szerződést kell kötnie
azzal, hogy a településrendezési szerződésnek a településrendezési terv elfogadásával egy időben
kell hatályba lépnie.” [Trtv. 12. §]
„13. § (1) Borvidéki település borszőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó
földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – nem minősíthető beépítésre
szánt területté.
(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a
különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – nem minősíthető beépítésre szánt területté.”
[Trtv. 13. §]
Újonnan beépítésre szánt területek kijelölésére jelen tervmódosítás esetén
nem került sor, így az új
beépítésre szánt terület kijelölés vizsgálata a Trtv. előírásai alapján
nem releváns.
Esztergom Megyei Jogú Város területfelhasználási változások területe – az E-TÉR felületén nyújtott
2025. április 29. adatszolgáltatás alapján –
nem érintett sem VINGIS termőhelyi kataszter, sem VINGIS
szőlőültetvények területével. Az érintettség, valamint az új beépítésre szánt terület kijelölésének
hiányában az új beépítésre szánt terület kijelölés vizsgálata
nem releváns.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) az alábbiakat mondja ki:
„7. § (2) Zöldterület övezetből, mezőgazdasági terület övezetből és erdőterület övezetből új
beépítésre szánt területet, vagy különleges beépítésre nem szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve,
ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező biológiai aktivitás értékű
zöldterület övezet, mezőgazdasági terület övezet vagy erdőterület övezet kerül csereterületként
kijelölésre az új beépítésre szánt terület kijelölésével azonos település közigazgatási területén belül.
Amennyiben a csereterület zöldterület övezetként kerül megvalósításra, a zöldterületnek
alkalmasnak kell lennie az általános településrendezési és építési követelményekről szóló
kormányrendeletben meghatározott közkerti vagy közparki funkció ellátására.” [Méptv. 7. § (2)]
„8. § [Új beépítésre szánt területekre vonatkozó követelmények]
(1) A zöldterület övezet nagysága
a) a település közigazgatási területén belül összességében nem csökkenhet, és
b) a településen – ha törvény ennél szigorúbb szabályt nem állapít meg – nem lehet kevesebb a
település beépítésre szánt területének 3 százalékánál.
(2) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja, a településrendezési tervben új
beépítésre szánt területet a következő szempontok alapján kell kijelölni:
a) a lakóterület építési övezeteknek és a vegyes terület építési övezeteknek csatlakozniuk kell a
meglévő települési területhez,
b) a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott ahol ez fizikailag lehetséges –
beépítésre nem szánt területekből álló, a szomszédos települések beépítésre szánt területei között
mért legalább 500 méteres zöldgyűrűvel kell körbevenni, amely a települési zöldinfrastruktúra részét
képezi és az új kijelölést követően is megmarad a szomszédos településekkel történő összenövés
elkerülése érdekében, és
c) ha a tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási
területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető 9. § szerinti barnamezős
terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki.
(3) Az új beépítésre szánt területek kijelölése során a következő feltételeknek együttesen meg kell
felelni, és ezt az önkormányzatnak külön önkormányzati határozattal – amely a településrendezési
terv mellékletét képezi – igazolni kell:
a) a 7. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülését,
b) számítással igazolva, hogy a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az új
beépítésre szánt területkijelöléssel nem csökken,
c) hogy új lakóterület kijelölése esetén a szilárd burkolatú úton való megközelítés biztosított lesz, a
közműkapacitás a közműszolgáltató nyilatkozata szerint rendelkezésre áll – vagy ha nem áll
rendelkezésre, a közműpótló műtárgyak az ingatlanon belül biztosítottak lesznek –, valamint az
óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás a településen vagy a kijelölt új lakóterület
legfeljebb 5 km-es környezetében a kijelölést követő 3 éven belül biztosított lesz,
d) hogy a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs olyan szabad, építési tevékenységgel
nem érintett terület vagy barnamezős terület, amely az új beépítést előirányzó rendeltetésnek és
használatnak megfelel, és
e) a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX.
törvény (a továbbiakban: Trtv.) új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozó követelményeinek
teljesülését.
(4) Kiemelt közérdek esetében az (1) bekezdés b) pontjában, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés c)
és e) pontjában foglaltak teljesülése alól az országos főépítész országos főépítészi véleményében –
részletes indokolás mellett – felmentést adhat, amellyel szemben az önkormányzati rendelet
elfogadását követően, egyéni jogsérelem esetén az érintett bírósághoz fordulhat vagy a
törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál eljárást kezdeményezhet.” [Méptv. 8. §]
„76. § [Védelmi előírások]
(1) Új beépítésre szánt terület kijelölésére irányuló településterv készítése vagy módosítása esetén –
ide nem értve, ha a szabályozási vonal vagy közlekedési terület változása miatt keletkezik új
beépítésre szánt terület, vagy ha az új beépítésre szánt terület nagysága nem éri el az egy hektárt –
az állami főépítész az egyeztetés záró szakaszában a településterv tervezetét köteles véleményezésre
megküldeni az országos főépítésznek.” [Méptv. 76. § (1)]
Újonnan beépítésre szánt területek és új különleges beépítésre nem szánt területet kijelölésére jelen
tervmódosítás esetén
nem került sor, így az új beépítésre szánt terület és új különleges beépítésre
nem szánt területet kijelölés vizsgálata a Méptv. előírásai alapján
nem releváns.
A 419/2021. Korm. rendelet az alábbiakat mondja ki:
„14. § … (2) A helyi építési szabályzat melléklete legalább
a) a szabályozási terv az 5. melléklet I. pontja szerinti tartalommal,
b) az építési övezetek, övezetek beépítési szabályainak melléklete, az 5. melléklet II. pontja szerinti
tartalommal,
c) az új beépítésre szánt területek nyilvántartása, az 5. melléklet III. pontja szerinti tartalommal,
d) az új beépítésre szánt terület kijelöléssel érintett területek vonatkozásában az építési övezetekhez,
övezetekhez – egyedi esetben telekhez – tartozó biológiai aktivitás érték melléklete, az 5. melléklet
IV. pontja szerinti tartalommal, és
e) az alkalmazott sajátos jogintézmények melléklete, az 5. melléklet V. pontja szerinti tartalommal.”
…
„16. § Új beépítésre szánt területen új lakóterület kijelölésére irányuló településterv készítése vagy
módosítása során az új lakóterület kijelölésének szakmai megalapozottságát a tervező az
alátámasztó javaslatban támasztja alá a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti tartalommal, a szilárd
burkolatú út, illetve a közműkapacitás – vagy a közműpótló műtárgyak – rendelkezésre állásának
részletes bemutatásával, az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás tekintetében külön,
„a humán infrastruktúra ellátásának biztosítása” című fejezetben.”
…
„18. § (1) Az egy hektár területnagyságot meghaladó új beépítésre szánt terület kijelölésével járó
településterv készítése vagy módosítása során, ideértve azt az esetet is, ha az új beépítésre szánt
részterületek nagysága összesen haladja meg az egy hektárt, a Méptv. 8. § (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott követelmény teljesülése érdekében, az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel
összefüggő biológiai aktivitásérték
a) egyenleg fenntartását a rendezési terv alátámasztó munkarészében kell igazolni, és
b) egyenleg fenntartásához szükséges zöldfelületi követelményeket a helyi építési szabályzatnak kell
tartalmaznia.”
…
(4) Az új beépítésre szánt területtel összefüggő biológiai aktivitásérték egyenleg fenntartása –
ideértve a biológiai aktivitásérték pótlását – a település, fővárosban a főváros teljes közigazgatási
területén történhet.”
…
56/A. § (1) A településrendezési szerződés tervezetét és az annak mellékletét képező telepítési
tanulmánytervet az önkormányzati főépítész a képviselő-testülethez címzett 7. § (7) bekezdése
szerinti feljegyzésben véleményezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti véleményében az önkormányzati főépítész arról nyilatkozik, hogy a
telepítési tanulmányterv összhangban áll-e a település településfejlesztési és településrendezési
céljaival, valamint a településrendezési szerződés tervezete összhangban áll-e a területrendezési
szabályokkal, a települési zöldinfrastruktúra ellátottság követelményeivel, valamint – új beépítésre
szánt terület kijelölése esetén – teljesülnek-e a Méptv. természeti rendszerek megőrzésével és új
beépítésre szánt területek kijelölésével kapcsolatos előírásai.
(3) A telepítési tanulmánytervet a (2) bekezdés szerinti véleményezést követően a település
polgármestere véleményezteti a partnerekkel. A véleményezésre legalább 15 napos határidőt kell
biztosítani.
(4) Az önkormányzati főépítész feljegyzését és a partnerek véleményét a település képviselő-
testületének a településrendezési szerződés megkötése előtt érdemben vizsgálnia kell. E
dokumentumok, valamint a beérkezett véleményekre adott és a képviselő-testület által elfogadott
válaszok is a településrendezési szerződés mellékletét képezik.
...
59. § … (2) A településterv, kézikönyv készítését és módosítását, valamint a településképi rendelet
módosítását az önkormányzat képviselő-testületének
a) a készítés vagy módosítás tényét,
b) új beépítésre szánt terület kijelölése esetén a Méptv.-ben foglalt követelményeknek való
megfelelést,
c) amennyiben indokolt, a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítást és
d) a 7. § (7) bekezdése szerinti feljegyzés, a kézikönyv és a településképi rendelet esetében a szakmai
összefoglaló elfogadását
tartalmazó döntése alapozza meg.”
...
68. § (1) A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv egyszerűsített
eljárásban történő
a) készítése vagy módosítása esetén, ha
aa) a Méptv. 23. §-a szerinti beruházás, vagy a Méptv. 193. §-a szerinti építési beruházás
megvalósítása miatt indokolt,
ab) a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet esetén, az érintett településen a
veszélyhelyzet következményeinek a felszámolása vagy a további, közvetlenül fenyegető
veszélyhelyzet megelőzése miatt indokolt, vagy
b) módosítása esetén, ha
ba) a képviselő-testület döntésével kiemelt fejlesztési területté nyilvánított területen, beruházás
megvalósítása miatt indokolt, kivéve, ha az új beépítésre szánt terület kijelölésével jár,
bb) nem tartozik az a) pont aa) és ab) alpontja, valamint a ba) alpont szerinti esetkörbe, azonban az
alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
1. a településszerkezetet meghatározó műszakiinfrastruktúra-főhálózat nem változik,
2. nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, és
3. nem történik zöld, vízgazdálkodási, erdő- és természetközeli terület megszüntetése.”
...
„69. § (1) A (2) bekezdés szerinti egyeztetési szabályok alkalmazandók a településterv rövid
eljárásban történő módosítása esetén, ha a módosítás
a) magasabb szintű jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében történik, ide nem értve a
területrendezési tervekkel való összhang megteremtését;
b) elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása érdekében
történik;
c) helyi építési szabályzatban meghatározott szabályozási elem pontosítása érdekében történik, az
alábbi esetekben:
ca) a szabályozási vonal kialakult állapotnak megfelelő módosítása vagy a szabályozási vonal
vonalvezetésének módosítása, amelynek következtében a szabályozási szélesség nem csökken, vagy
a már meglévő közterület szabályozási szélességének csökkentése 10%-nál kisebb mértékű, és a
megmaradó szabályozási szélesség legalább 12 méter, amely a közlekedési és közmű-infrastruktúra
főhálózatát nem érinti,
cb) új beépítésre szánt terület vagy új különleges beépítésre nem szánt terület kijelöléssel nem járó,
művi értékvédelemmel, környezet-, táj- és természetvédelemmel, vízbázis-védelemmel és földtani
veszélyforrással nem érintett övezet, építési övezet határának a módosítása;
cc) építési hely, építési határvonal vagy építési vonal módosítása;
d) helyi építési szabályzatban meghatározott előírás pontosítása érdekében történik az építési helyet
meghatározó előírás módosítása;
e) a településképi rendelettel történő összhang megteremtése érdekében történik, vagy
f) a fejlesztési tervben szereplő cselekvési programra és ezzel összefüggésben a fejlesztési tervlapra,
részletes fejlesztési tervlapra terjed ki.
(1a) Az (1) bekezdés a) pont szerinti magasabb jogszabállyal való összhang megteremtésének
minősül, ha a településképi rendelet változatlan tartalommal kerül beemelésre a rendezési tervbe.
Ilyen esetben nincs szükség megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat készítésére, és e
módosítást az önkormányzati főépítész is előkészítheti.”
„78/D. § (4) (4) Helyi építési szabályzat készítése és módosítása során nem minősül új beépítésre
szánt terület kijelölésnek
a) az olyan építési övezetbe sorolás, amelyet a 2021. július 1-jét megelőzően hatályos szabályok
alapján készült településszerkezeti terv már beépítésre szánt területként határozott meg, azzal, hogy
a helyi építési szabályzat készítése, módosítása során igazolni kell, hogy a településszerkezeti terv
készítésekor teljesítették a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben meghatározott
területrendezési követelményeket – ideértve a táj- és természetvédelmi területi övezetek
lehatárolását és az övezetre vonatkozó szabályokat –, valamint a településszerkezeti terv
készítésekor megfeleltek a természetvédelmi jogszabályoknak,
b) ha a közút elhelyezése céljára szolgáló terület csökkentése miatt növekszik a beépíthető terület
nagysága.”
„4. melléklet … 4. A helyi építési szabályzat melléklete minden esetben
a) a szabályozási terv,
b) az építési övezetek, övezetek beépítési szabályainak paraméterei,
c) az új beépítésre szánt területek nyilvántartása,
d) az egyes telkekhez, övezetekhez, illetve építési övezetekhez tartozó biológiai aktivitásérték
fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények.
5. Az 1. pont szerinti települések helyi építési szabályzata mellékletként tartalmazza, a 2. pont szerinti
települések helyi építési szabályzata mellékletként tartalmazhatja a 4. pontban foglaltak mellett
a) a telekalakítási szabályokat,
b) az egyes sajátos jogintézmények területi és időbeli hatályát és
c) az építési helyi rendjének biztosítását szolgáló egyéb rajzi és táblázatos mellékleteket.”
„5. melléklet
III. AZ ÚJ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA
1. Az új beépítésre szánt területek nyilvántartása tartalmazza új beépítésre szánt területenként
a) az érintett terület vagy területek helyrajzi számát,
b) nagyságát m2-ben,
c) a kijelölést megelőző övezeti besorolását vagy övezeti besorolásait,
d) a kijelölést követő építési övezeti besorolását vagy építési övezeti besorolásait a szükséges
zöldterülettel vagy erdőterülettel együtt,
e) a csereterület meghatározását a Trtv. 12. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott esetben.
2. A nyilvántartás táblázatos formában való megjelenítésének módját a településtervezési szabályzat
határozza meg.”
A 419/2021. Korm. rendelet 78. § (1a) bekezdés b) és c) pontja alapján jelen módosításnál a 2024.
szeptember 30.-án hatályos
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos
jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet I–IV. Fejezetének és mellékleteinek tartalmi
követelményeit kell alkalmazni. Ebből következik, hogy a 419/2021. Korm. rendelet fenti előírásainak
való megfeleltetés
nem releváns.
A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm.
rendelet (továbbiakban: TÉKA) kimondja:
„13. § (1) A településnek az új beépítésre szánt terület kijelölésekor a Magyarország és egyes kiemelt
térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 12. § (3)
bekezdés b) pontja szerinti új zöldterületet vagy erdőterületet úgy kell kijelölnie, hogy
a) annak nagysága legalább 300 m2, és
b) a legtávolabbi pontja nem lehet távolabb 1000 méternél az új beépítésre szánt területként kijelölt
terület határától.
(2) Új közterület kialakításával járó új beépítésre szánt területnél a közúti közlekedési területet úgy
kell kijelölni, hogy kétoldali zöldsáv és legalább az egyik oldali – legalább 1,50 méter széles és a lehető
legnagyobb mértékben összefüggő – zöldsávban fasor telepítése biztosítható legyen.
(3) A településen új lakóterület a Méptv.-ben és a Trtv.-ben meghatározott követelmények teljesítése
mellett csak akkor jelölhető ki, ha
a) a helyi építési szabályzatban lakóterületként már kijelölt lakóterületek beépítettségének
vizsgálatát követően a települési önkormányzat a településterv indító döntésében megállapítja, hogy
a lakóterületi fejlesztési igényt a települési önkormányzat csak új lakóterület kijelölésével tudja
biztosítani,
b) az úthálózati elemek, különösen a lakóterülethez kapcsolódó csomópontok és összekötő szakaszok
tekintetében a települési önkormányzat megállapítja, hogy azok keresztmetszeti kapacitása nem
merül ki, és
c) a települési önkormányzat – vagy településrendezési szerződésben az érdekelt fejlesztő – vállalja
legalább 15 lakórendeltetés esetén az új lakóterület területhatárán belül legalább egy játszótér
kialakítását, valamint legalább 500 lakórendeltetés esetén – az (1) bekezdés a) pontjában
foglaltaktól eltérően – az új lakóterület területhatárán belül legalább 500 m2 nagyságú közhasználat
céljára átadott közkert vagy közpark kialakítását.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelést az önkormányzatnak a településterv
alátámasztó javaslatában be kell mutatnia, valamint az elfogadott településtervben és a
megvalósítás során biztosítania kell.
(5) Új beépítésre szánt területeknél az egyetemes tervezés szabályai szerint kell eljárni.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a közlekedési rendeltetésű közterület
szélességi csökkenés vagy áthelyezés, a térképi pontosítás miatti átsorolás, a vonalas kötöttpályás
közösségi közlekedés területének módosítása, a kialakult állapotnak megfelelő területhasználatot
biztosító telekhatár-rendezés, valamint a szabályozási vonal megszűnése miatti építési övezeti
kijelölés esetén.”
...
„37. § … (3) Ha a nagyvízi meder területét vagy a közcélú nyílt csatornák parti sávját is
vízgazdálkodási területbe sorolja a helyi építési szabályzat, és egyben a területet más célra is
hasznosítják, akkor a 7. § (6) bekezdése szerinti kétszintű övezetet jelölhet ki olyan módon, hogy a
vízgazdálkodási területtel érintett
a) területen a vízhasznosítás és vízkárelhárítás műszaki szempontrendszerének elsődlegessége
biztosított legyen,
b) beépítésre szánt területen a beépítettség legnagyobb mértéke nem növelhető, és
c) területen – ide nem értve a közlekedési rendeltetésű közterület szélességi csökkenése vagy
áthelyezése, a térképi pontosítás miatti átsorolás, a vonalas kötöttpályás közösségi közlekedés
területének módosítása, a kialakult állapotnak megfelelő területhasználatot biztosító telekhatár-
rendezés, valamint a szabályozási vonal megszűnése miatti építési övezeti kijelölést – új beépítésre
szánt terület nem jelölhető ki.”
...
„48.
§ … (2) Átalakuló területeken, új beépítésre szánt területeken vagy új telektömb
kiszabályozásánál nyúlványos telek nem szabályozható és nem alakítható ki.”
„55. § … (8) Az országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület – a
gazdasági területek és a 27. § (2) bekezdés 2., 8., 9., 10., 11., 12., 14. és 15. pontja szerinti területek
kivételével –
a) gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétől számított – amennyiben kormányrendelet másként
nem rendelkezik – 250-250 méter széles területen,
b) főút és a gyorsforgalmi úthoz tartozó csomóponti ág esetében az út tengelyétől számított 50-50
méter széles területen,
c) környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti pálya esetében a vasút szélső vágányától számított
100-100 méter széles területen.”
A 280/2024. Korm. rendelet 135. § (2) bekezdése alapján jelen módosítás az OTÉK 2021. július 15.-én
hatályos II. és III. Fejezete, a 111. § (1) és (2) bekezdése, valamint 1. és 2. számú melléklete
figyelembevételével készül. Ebből következik, hogy a TÉKA fenti előírásainak való
megfeleltetés nem
releváns.
A Komárom-Esztergom Megyei3 Közgyűlés 6/2020. (VI. 25.) Önkormányzati Rendelete Komárom-
Esztergom Megyei4 Területrendezési Tervéről5 (továbbiakban: KEVMTrT) kimondja:
„2. § 2) Beépítetlen fejlesztési terület: a településrendezési eszközökben távlatban fejlesztésre
kijelölt, beépítésre szánt területbe sorolt területek összessége, ahol a helyi építési szabályzat szerinti
beépítés, közlekedési és közmű infrastruktúra kiépítése együttesen nem történt meg.”
...
„3. § (5) Zártkertben, kertes területen beépítésre szánt terület csak az alábbi feltételek mellett
jelölhető ki:
a) az érintett terület a beépítésre szánt területtel közvetlen településszerkezeti kapcsolatban áll,
b) a településrendezési eszközök biztosítják a terület megfelelő feltárását, kedvező területszerkezeti
kialakítását, valamint az út- és közműépítés feltételeit, és
c) az érintett terület nem része a borszőlő termőhelyi kataszternek.
(6) Amennyiben a zártkert földrészlete borszőlő termőhelyi kataszter I-II. osztályú területeivel, vagy
Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I-II. osztályú területeivel érintett, úgy az
(5)
bekezdés előírásai helyett a Trtv. 13. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.
(7) A településszerkezeti tervben az (5) bekezdés által érintett területeken időbeni ütemezéssel
jelölhető ki lakóterület a megalapozott igények függvényében.”
...
„6. § (1) A településhálózat egyedi övezetei a következők:
a) Térszervező települések övezete (3.11.1. melléklet),
b) Térségi együttműködések övezete (3.11.2. melléklet).
(2) Településrendezési eszközök készítésekor a területfelhasználás vizsgálata során elemezni kell a
hatályos településrendezési eszközök szerinti nem beépült gazdasági, lakó- és vegyes
területfelhasználású fejlesztési területeket (területkínálatot), és térképen be kell bemutatni az
elhelyezkedésüket, méretüket.
(3) Új fejlesztési terület kijelölésekor, amennyiben a beépítetlen fejlesztési területek aránya
meghaladja a település belterületének és azon kívül beépült beépítésre szánt területeinek 20%-át,
akkor
a) az új fejlesztési terület kiterjedésével legalább azonos méretű beépítetlen fejlesztési területet
egyidejűleg vissza kell sorolni (visszasorolás) és
b) legfeljebb akkora új fejlesztési terület jelölhető ki, amekkora beépítetlen fejlesztési területet a
település az új kijelöléssel egyidejűleg vissza tud sorolni.
(4) A rendelet 6. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni, ha
a) a fejlesztés megyei területfejlesztési programban, vagy települések által közösen készített
integrált településfejlesztési stratégiájában szerepel,
b) a módosítás a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ügy tárgyát képezi,
c) visszasorolás esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti
kártalanítási kötelezettség fennáll.
(5) Amennyiben a településen új beépítésre szánt terület az igényekhez képest csak korlátozottan
jelölhető ki, a településrendezési eszközök készítésekor és módosításakor meg kell vizsgálni a
települési térségen belül már kialakult területek intenzívebb területfelhasználásba sorolásának
lehetőségét.
(6) Települési térségben barnamezős területként lehatárolt területen olyan területfelhasználási
egységet kell kijelölni, mely elősegíti azok megújulását, integrálódását a kialakult településszövetbe,
3 A rendelet elfogadásakor hatályos megnevezések.
4 A rendelet elfogadásakor hatályos megnevezések.
5 A rendelet elfogadásakor hatályos megnevezések.
összhangban van a szomszédos területek területfelhasználásával, és elősegíti a térszervező szerep
megerősödését.”
Újonnan beépítésre szánt területek kijelölésére jelen tervmódosítás esetén
nem került sor, így az új
beépítésre szánt terület kijelölés vizsgálata a KEVMTrT. előírásai alapján
nem releváns.
A Településszerkezeti Terv módosítása az új beépítésre szánt terület kijelöléséhez rendelt
valamennyi előírásnak megfelel.
AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE – ORSZÁGOS MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA HÁLÓZATOK ÉS EGYEDI
ÉPÍTMÉNYEI
Jelmagyarázat
Forrás: Az Ország Szerkezeti Tervének új árvízvédelmi fővédvonalat feltüntető kivágata
A területfelhasználási változások területét az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra
nyomvonalak közül az alábbiak érintik:
-
Főút (meglévő)
-
Országos kerékpárútvonal
-
Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal (tervezett)
ORSZÁGOS ÖVEZETEK
„19. § (1) Az országos övezetek a következők:
1.* ökológiai hálózat magterületének övezete,
2.* ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,
3.* ökológiai hálózat pufferterületének övezete,
4.* kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,
5.** jó termőhelyi adottságú szántók övezete,
6.* erdők övezete,
7.** erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
8.** tájképvédelmi terület övezete,
9.* világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,
10.** vízminőség-védelmi terület övezete,
11.** nagyvízi meder övezete,
12.** VTT-tározók övezete,
13.* honvédelmi és katonai célú terület övezete.” [Trtv. 19. § (1)]
* Trtv.
** 9/2019. MvM rendelet
A területfelhasználási változás területét az országos övezetek közül az alábbiak érintik:
-
Ökológiai hálózat magterületének övezete,
-
Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,
-
Erdők övezete,
-
Tájképvédelmi terület övezete,
-
Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,
-
Vízminőség-védelmi terület övezete,
-
Nagyvízi meder övezete.
A továbbiakban csak az ezen országos övezetekre vonatkozó előírásokkal való összhangot vizsgáljuk,
illetve néhány esetben tisztázásra kerül, hogy az egyes övezetek miért nem érintettek, s így további
vizsgálatuk miért nem releváns.
Ökológiai hálózat övezete
A
tervezési terület, illetve a
területfelhasználási változással érintett
terület az ökológiai hálózat övezetei közül az
alábbi érintettséget mutatják KEVMTrT 3.1.
melléklete alapján:
-
magterületének övezete
-
ökológiai folyosójának övezete
-
pufferterületének övezete.
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025.
április 29.) alapján végeztük.
Az adatszolgáltatása alapján az érintettség a
következő:
-
magterületének övezete
-
ökológiai folyosójának övezete
-
pufferterületének övezete
Ökológiai hálózat övezetei
Az övezetek előírásai
Magyarország és egyes
Forrás: 3.1. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati
kiemelt térségeinek terület-rendezési tervéről
rendelethez (KEVMTrT)
szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Trtv.) szerint a következők:
„13. Ökológiai hálózat magterületének övezete
25. § (1) Az ökológiai hálózat magterületének
övezetében csak olyan vármegyei
területfelhasználási kategória és vármegyei
övezet, valamint a településrendezési tervben csak
olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az
ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai
hálózat ökológiai folyosója természetes és
természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait
nem károsítja
(2)
Az
ökológiai
hálózat
magterületének
övezetében új beépítésre szánt terület nem
jelölhető ki, kivéve, ha:
a) a települési területet az ökológiai hálózat
magterülete, vagy az ökológiai hálózat
magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai
folyosója körülzárja, továbbá
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás
(2025. április 29.)
b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.
(3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület az állami
főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági
eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy
biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és
természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.
(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok
elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok
közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők
ki és helyezhetők el.
(5) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati
szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új
célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű
bányatelek horizontálisan nem bővíthető.
(6) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű
létesíthető épületen elhelyezve.
14. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete
26. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében csak olyan vármegyei területfelhasználási
kategória és vármegyei övezet, valamint a településrendezési tervben csak olyan övezet és építési övezet
jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes
és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.
(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,
kivéve, ha
a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az
ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá
b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.
(3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami
főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági
eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy
biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és
természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.
(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-
hálózatok elemeinek nyomvonala, az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek
fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki
megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.
(5) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati
szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új
célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű
bányatelek horizontálisan nem bővíthető.
(6) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű
kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.”
Az övezetek által érintett területen új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, sem új
célkitermelőhely sem új külfejtéses bányatelek nem kerül létesítésre, továbbá erőmű elhelyezésére
nem kerül sor.
A módosítás az Ökológiai hálózat övezetére vonatkozó előírásokkal összhangban áll.
Erdők övezete
A tervezési terület, illetve a
területfelhasználási változással érintett
terület az erdők övezetével mindkét esetben
érintett a KEVMTrT 3.3. melléklete alapján.
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025.
április 29.) alapján végeztük.
Az adatszolgáltatása alapján a
tervezési
területet, illetve a
területfelhasználási
változással érintett területet érintettsége a
következő:
-
Gazdasági rendeltetésű erdő
-
Közjóléti rendeltetésű erdő
-
Védelmi rendeltetésű erdő
-
Erdőgazdálkodási célokat
közvetlenül szolgáló földterületek
Erdők övezete
Az övezet előírásai a Trtv. szerint a
Forrás: 3.3. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati
következők:
rendelethez (KEVMTrT)
„4. § 8. erdők övezete: az OTrT-ben megállapított,
kiemelt térségi és vármegyei területrendezési
tervben alkalmazott övezet, amelybe az Országos
Erdőállomány Adattárban szereplő erdők és az
erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló
földterületek tartoznak;”
„17. Erdők övezete
29. § Az erdők övezetébe tartozó területeket az
adott településnek a településrendezési tervében
legalább 95%-ban erdőterület övezetbe kell
sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően
kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az
erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
4. § (2) bekezdésében meghatározott területek,
továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti
Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton
Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt
települési térség területein lévő erdők övezetének
területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás
(2025. április 29.)
30. § Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet
engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.
30/A. § Az erdők övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
Esztergom Megyei Jogú Város Területrendezési Eszközeinek jelen módosítása kapcsán az Országos
Erdőállomány Adattárban szereplő erdők megfeleltetésre kerültek a területfelhasználásban erdő
területbe sorolt területekkel:
Erdők övezetének területe:
3595,42 ha
Az övezetből erdőterületbe sorolt terület:
3523,97 ha
Besorolás
aránya:
98,01
%
A módosítás az Erdők övezetére vonatkozó előírásokkal összhangban áll.
Tájképvédelmi terület övezete
A tervezési terület, illetve a
területfelhasználási változással érintett
terület a tájképvédelmi terület övezetével
mindkét esetben
érintett a KEVMTrT 3.4.
melléklete alapján.
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025.
április 29.) alapján végeztük.
Az adatszolgáltatása alapján a tervezési
terület, illetve a területfelhasználási
változással érintett terület is
érintett.
Az övezet előírásai
a területrendezési tervek
készítésének és alkalmazásának kiegészítő
szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM
rendelet (a továbbiakban: 9/2019. MvM
rendelet) szerint a következők:
„4. Tájképvédelmi terület övezete
Tájképvédelmi terület övezete
4. § (1) A tájképvédelmi terület övezete területére
a vármegye területrendezési tervének megalapozó
Forrás: 3.4. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati
munkarésze keretében meg kell határozni a
rendelethez (KEVMTrT)
tájjelleg térségi jellemzőit, valamint a település
teljes közigazgatási területére készülő
településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata
keretében meg kell határozni a tájjelleg
megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a
tájképi egység és a hagyományos tájhasználat
helyi jellemzőit.
(2) A tájképvédelmi terület övezetével érintett
területre a tájképi egység, a hagyományos
tájhasználat fennmaradása, valamint a tájba
illesztés biztosítása érdekében – a településkép
védelméről szóló törvény vagy annak
felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő
rendelkezésének hiányában – meg kell határozni
a) a településrendezési eszközökben a
területfelhasználás és az építés helyi rendjének
egyedi szabályait,
b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV.
törvény 2. § (2) bekezdése szerinti településképi
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás
rendeletben (a továbbiakban: településképi
(2025. április 29.)
rendelet) a településképi követelményeket.
(3) A tájképvédelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett
helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.
(4) A tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-
hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat
fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.
Az árvízvédelmi létesítmény tervdokumentációja vizsgálta a táji megjelenés változását, melynek
alapján kijelenthető, hogy nem veszélyeztetik a tájkép egységét, illetve a tájjelleg megőrzendő elemeit.
A módosítás a Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírásokkal összhangban áll.
Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete
A tervezési terület, illetve a
területfelhasználási változással érintett
terület a világörökségi és világörökségi
várományos területek övezetével mindkét
esetben
érintett a KEVMTrT 3.5. melléklete
alapján. Megállapítandó, hogy az övezet
teljes közigazgatási területtel került
lehatárolásra „Világörökségi várományos
területek által érintett település”-ként.
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025.
április 29.) alapján végeztük.
Az adatszolgáltatása alapján a
tervezési
területet, illetve a
területfelhasználási
változással érintett területet érintettsége a
következő:
-
világörökségi várományos helyszín
Világörökségi és világörökségi várományos
-
világörökségi várományos helyszín
területek övezete
Forrás: 3.5. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati
védőövezete.
rendelethez (KEVMTrT)
Az övezet előírásai a Trtv. szerint a
következők:
„18. Világörökségi és világörökségi várományos
területek övezete
31.
§ (1) A világörökségi és világörökségi
várományos területek övezetét a
településrendezési tervben kell tényleges
kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi
és világörökségi várományos terület övezetén:
a) a területfelhasználás módjának és mértékének
összhangban kell lennie a világörökségről szóló
törvényben, valamint a világörökségi kezelési
tervben meghatározott célokkal,
b) új külfejtéses művelésű bányatelek,
célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő
külfejtéses művelésű bányatelek területe
horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket
rendezni kell,
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás
(2025. április 29.)
c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a kulturális
és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését
elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.
Az északi tervezési területet (és a területfelhasználási változással érintett területet) a világörökségi
várományos helyszín védőövezete (
Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok,
valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe)
érinti.
Az övezetet érintő módosítások azok jellege okán
nem veszélyeztetik a világörökségi értékeket, azok
összhangban állnak a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal.
A módosítás a Világörökségi és világörökségi várományos területek övezetére vonatkozó
előírásokkal összhangban áll.
Vízminőség-védelmi terület övezete
A tervezési terület, illetve a
területfelhasználási változással érintett
terület a vízminőség-védelmi terület
övezetével mindkét esetben
érintett a
KEVMTrT 3.6. melléklete alapján. Az övezet
alapján mind az északi, mind a déli tervezési
terület érintettséget mutat.
Az övezet lehatárolásának pontosítását az E-
TÉR felületén nyújtott adatszolgáltatás (2025.
április 29.) alapján végeztük.
Az adatszolgáltatása alapján a tervezési
terület, illetve a területfelhasználási
változással érintett terület egyaránt
érintett.
Az adatszolgáltatás alapján a déli tervezési
terület érintett. Az ivóvízbázisok közül a
„Esztergom, Prímás-sziget” elnevezésű mutat
érintettséget.
Vízminőség-védelmi terület övezete
Az övezet előírásai a 9/2019. MvM rendelet
Forrás: 3.6. melléklet a 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati
szerint a következők:
rendelethez (KEVMTrT)
„5. Vízminőség-védelmi terület övezete
5. § (1) A vízminőség-védelmi terület övezetében
keletkezett szennyvíz övezetből történő
kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett
szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről, illetve
a szennyvíz övezeten belüli kezelésének
feltételeiről a vármegye területrendezési tervében
rendelkezni kell.
(2) A vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozó
települések településrendezési eszközeinek
készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel
érintett területeket. A kijelölt vízvédelemmel
érintett területekre vonatkozó egyedi szabályokat
a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.
(3) A vízminőség-védelmi terület övezetében
bányászati tevékenység folytatása a bányászati
szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások
alkalmazásával engedélyezhető.”
Kapott adatszolgáltatás szerinti lehatárolás
(2025. április 29.)
A Településrendezési Eszközök felülvizsgálata kapcsán a
vízvédelemmel érintett területek kijelölésre
kerültek.
Az övezet előírásai Komárom-Esztergom Megye6 Közgyűlés Komárom-Esztergom Megyei7
Területrendezési Tervéről szóló 6/2020. (VI. 25.) önkormányzati rendelet szerint a következők:
„5. § (5) A vízminőség-védelmi terület övezetében a következő szabályokat kell alkalmazni:
6 Elfogadáskor hatályos elnevezés.
7 Elfogadáskor hatályos elnevezés.
Document Outline
- TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA
- 212/2025. (IX. 18.) Kgy. határozat
