T pusszab lyzat k nyvviteli tev kenys get v gz szolg ltat k sz m ra bels szab.k sz t s hez 2026.01.09.pdf

A <szolgáltató neve, adószáma, székhelye>
(a továbbiakban: Szolgáltató)
könyvviteli szolgáltatásra vonatkozó
-  a  pénzmosás  és  a  terrorizmus  finanszírozása  megelőzéséről  és
megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII törvény (a továbbiakban: Pmt.)
-  az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi
és  vagyoni  korlátozó  intézkedések  végrehajtásáról  szóló  2017.  évi  LII.
törvény (a továbbiakban: Kit.), valamint
-  a  pénzügyi  és  egyéb  szolgáltatók  azonosítási  feladatához  kapcsolódó
adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi
XLIII.  törvényben  (a  továbbiakban:  Afad-törvény)  meghatározott
kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére
A Szabályzat elkészítéséért felelős személy:
A Szabályzat elkészítésének dátuma:
cégszerű aláírás
*  Fontos:  A  belső  szabályzat  elkészítése,  illetve  a  felügyeleti  szervnek  jóváhagyásra
beküldése előtt a  https://pei.nav.gov.hu/tipusszabalyzatok/tipusszabalyzatok oldalon, az
Útmutató  a  típusszabályzat  szolgáltatóspecifikus  átdolgozásához.docx  dokumentumot
tanulmányozni szükséges.

1

I.
Bevezetés
A.  A Szabályzat célja
A Pmt. 65. § (1) bekezdése, a Kit. 3. § (4) bekezdése és az Afad-törvény 21. § (3) bekezdése
alapján a könyvviteli tevékenységet megbízási vagy vállalkozási jogviszony alapján végző
szolgáltatók belső szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) kötelesek készíteni.
Jelen Szabályzat célja, hogy a könyvviteli szolgáltatók részére a Pmt.-ben, Kit.-ben és az Afad-
törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítését egységes rendbe
foglalja és szabályozza. A Szabályzat iránymutatást ad abban, hogy a Szolgáltató a Pmt.-ben és
a  Kit.-ben  meghatározott  kötelezettségeinek  eleget  tudjon  tenni,  továbbá  képes  legyen
felismerni azon adatokat, tényeket, körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből
származó pénznek, vagyoni jognak a Szolgáltató tevékenységén keresztül történő legalizálását,
valamint a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják.
A  Szabályzat  a  fentieken  kívül  magában  foglalja  a  Szolgáltató  által  elkészítendő  belső
kockázatértékelés szempontrendszerét is.
B.  A Szabályzat hatálya
1.  A Szabályzat személyi hatálya
A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szolgáltató valamennyi vezetőjére, foglalkoztatottjára,
segítő  családtagjára,  a  Pmt.  hatálya  alá  tartozó  tevékenység  részfolyamatait  a  Szolgáltató
nevében,  a  Szolgáltató  felügyelete  vagy  a  Szolgáltató  ellenőrzése  alatt  végző  személyre  (a
továbbiakban: alvállalkozó).
2.  A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed
1.  A Pmt.-ben,
2.  a Kit.-ben,
3.  Afad-törvényben
4.  a Pmt., valamint Kit. alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről
szóló 21/2017. (VIII. 3.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet),
5.  a  pénzmosás  és  a  terrorizmus  finanszírozása  megelőzéséről  és  megakadályozásáról
szóló jogszabályok hatálya alá tartozó egyes nem pénzügyi szolgáltatók részére Pmt.
végrehajtásának, valamint Kit. szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése
minimumkövetelményeinek  részletes  szabályairól  szóló  2/2021.  (II.2.)  PM
rendeletben (továbbiakban PM rendelet)
foglalt kötelezettségek teljesítésének módjára.

4

C.  Alapfogalmak a Szabályzat értelmezéséhez
könyvviteli tevékenység: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, továbbá a kapcsolódó
kormányrendeletekben  előírt  könyvvezetési,  beszámolókészítési  kötelezettség  teljesítése
érdekében elvégzendő feladatok összessége.
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:
a)  a  számviteli  politika,  a  könyvviteli  elszámolás,  a  beszámoló-készítés  rendszerének,
módszerének  kialakításával  (ideértve  a  belső  információs  rendszer  kialakítását  is),  a
számlarend,  a  könyvvezetéshez,  a  beszámoló-készítéshez  szükséges  szabályzatok
elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi
nyilvántartások  vezetését,  az  összesítő  feladások  készítését,  a  beszámoló  összeállítását,  a
beszámolóban,  a  könyvviteli  nyilvántartásokban  szereplő  adatok  elemzését,  a  gazdasági
döntéseket megalapozó következtetések levonását is,
b)  az  elszámolások,  a  beszámolóban  szereplő  adatok  jogszerűségének,  szabályszerűségének,
megbízhatóságának,  bizonylatokkal  való  alátámasztottságának,  a  számviteli  alapelvek
követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk
előállítása, szolgáltatása;
atipikus pénzügyi jellegű korlátozó intézkedés:
a) a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére
tekintettel  hozott  korlátozó  intézkedésekről  szóló,  2006.  május  18-i  765/2006/EK  tanácsi
rendelet 1j–1l. és 1u–1zb. cikkében és
b)  az  ukrajnai  helyzetet  destabilizáló  orosz  intézkedések  miatt  hozott  korlátozó
intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5–5i és 5l–5n. cikkében
meghatározott intézkedés.
azonosító  okmány:  magyar  állampolgár  esetében  a  személyazonosság  igazolására  alkalmas
hatósági  igazolvány;  külföldi  állampolgár  esetében  az  úti  okmány  vagy  a  személyazonosító
igazolvány;
auditált  elektronikus  hírközlő  eszköz:  az  ügyfél  távoli,  elektronikus  adatátviteli  csatornán
történő átvilágítására, az ügyfél nyilatkozatainak megtételére, az ügyfél által tett nyilatkozat
értelmezésére, biztonságos tárolására, a tárolt adatok visszakeresésére és ellenőrzésére alkalmas
auditált  elektronikus  rendszer.  Működtetésének  minimum  követelményeit,  auditálásának
módját, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtását a 2/2021 (II. 2)
PM rendelet határozza meg;
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel
kihirdetett  Egyesült  Nemzetek  Szervezete  Alapokmányának  25.  cikkében  meghatározott,  az
ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;
eltérésjelzés:  a  tényleges  tulajdonosi  nyilvántartásban  szereplő  adatszolgáltatók,  vagyis  a
Szolgáltató  ügyfeleinek  tényleges  tulajdonosaira  vonatkozó,  a  róluk  nyilvántartott  valamely
adathoz kapcsolódó, és a jelzést tevő szerint olyan pontatlanságra reflektáló intézményesített
jelzés, mely alapján mind a nyilvántartó hatóságnak, mind az adatszolgáltatónak kötelezettsége
keletkezik.
felügyeletet  ellátó  szerv:  Nemzeti  Adó-  és  Vámhivatal  Központi  Irányítás  Pénzmosás  és
Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy
jogalany (egyéni cég);
kiemelt közszereplő: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-
átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven (ennél hosszabb időtartam
is  meghatározható  a  Szolgáltató  által)  belül  fontos  közfeladatot  látott  el,  továbbá  az  ilyen

5

személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. 4. § (2)
bekezdése  határozza  meg  a  fontos  közfeladatot  ellátó  személyek  körét.  A  Pmt.  4.  §  (3)
bekezdése határozza meg a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának fogalmát. A Pmt. 4.
§  (4)  bekezdése  határozza  meg  a  kiemelt  közszereplővel  közeli  kapcsolatban  álló  személy
fogalmát.  (A  Szabályzat  2.  számú  melléklet  szerinti  kiemelt  közszereplői  nyilatkozat
tartalmazza a Pmt. erre vonatkozó előírását.);
kijelölt  felelős  vezető:  az  irányítási  funkciót  betöltő  testület  azon  tagja,  illetve  irányítási
funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, aki a szolgáltató 65. §-ban
meghatározott  belső  szabályzatában  került  kijelölésre,  és  aki  a  pénzmosás  és  a
terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és
elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel;
megfelelési vezető: a szervezet sajátosságaitól, különösen annak méretétől és a vezetői szintek
számától  függően  –  egy  vagy  több,  a  belső  szabályzatában  meghatározott  vezető,  aki  az  e
törvényből  eredő  kötelezettségeknek  a  szolgáltató  foglalkoztatottja  általi  végrehajtásáért
felelősséggel tartozik.
kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél
körülményei alapján a Szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás
és  a  terrorizmus  finanszírozása,  valamint  a  proliferáció  finanszírozása  megelőzésére  és
megakadályozására irányuló eljárás;
kockázati szint: tartós üzleti kapcsolatok vonatkozásában az a besorolás, amely meghatározza,
hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges
elvégezni;
külső ellenőrzési funkció: a belső eljárásrendnek a Szolgáltatótól független fél által elvégzett
vizsgálata  annak  megállapítására,  hogy  a  belső  eljárásrend  alapján  a  Szolgáltató  képes  az  e
törvényben, valamint az annak felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt kötelezettségek
teljesítésére;
megerősített eljárás: az ügyfélben, az ügyfél tevékenységében, működési körülményeiben vagy
a  földrajzi  kitettségében  rejlő  kockázat  kezelésére  szolgáló  kockázat  alapú  intézkedések
együttesét magába foglaló fokozott monitoring tevékenység;
monitoring tevékenység: az üzleti kapcsolatban lévő ügyfél folyamatos figyelemmel kísérése;
nemzeti  kockázatértékelés:  az  a  nemzeti  szintű  értékelés,  amely  alkalmas  a  pénzmosás  és  a
terrorizmus  finanszírozása  és  a  proliferáció  finanszírozása  kockázatainak  feltárására,
értékelésére,  értelmezésére,  azok  folyamatos  felülvizsgálatára,  valamint  a  nemzeti
kockázatkezelési eljárások meghatározására;
Offshore ország:
a.)  adózási  szempontból  nem  együttműködő  országok  és  területek,  amelyeknek  az  Európai
Unió Tanácsa által közzétett jegyzékében foglalt listája az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/eu-list-of-non-cooperative-
jurisdictions/#countries
b.) alacsony adókulcsú állam: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.
§ 5. pontja alapján:  az az állam,  amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő
adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal
Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók
területén;
pénzeszköz  forrásának  igazolása:  az  ügyletben  szereplő  pénzeszközök  törvényes  forrását
megerősítő  adat,  vagy  azt  igazoló  dokumentum,  így  különösen  az  öröklésből,  kártérítésből,
polgári  jogi  jogviszonyokból  származó  szerződés,  vagy  egyéb  hivatalos  dokumentum  a

6

kapcsolódó  jogosultságok  nevesítésével,  munkaviszonyból  származó  bérjövedelem-igazolás,
külszolgálatért  kapott  jövedelemigazolás,  egyéb  jövedelemigazolás,  árfolyamnyereséghez,
nyereményhez, osztalékhoz kapcsolódó igazoló dokumentum;
pénzmosás: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399–
400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
pénzügyi információs egységként működő hatóság: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi
Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;
pénzügyi  és vagyoni  korlátozó intézkedés foganatosításáért  felelős szerv:  Nemzeti Adó- és
Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda;
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:
a)  a  pénzeszközök  és  gazdasági  erőforrások  uniós  jogi  aktus,  illetve  ENSZ  BT  határozat,
valamint Kormányrendelet által elrendelt befagyasztása,
b)  a  pénzeszköz  vagy  gazdasági  erőforrás  rendelkezésre  bocsátásának  uniós  jogi  aktusban,
illetve ENSZ BT határozatban, valamint Kormányrendeletben rögzített tilalma; valamint
c)  uniós  jogi  aktusban,  illetve  az  ENSZ  BT  határozatban,  valamint  Kormányrendeletben
meghatározott  esetekben  elrendelt  pénzügyi  tranzakciókat  (pénzeszközök  átutalását)  érintő
tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás;
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést
elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi
személy,  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező  szervezet,  illetve  az  a  természetes  vagy  jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet
tagja,  továbbá    a  terrorizmus  elleni  nemzeti  listáról,  valamint  az  azon  szereplőkkel  szemben
alkalmazandó korlátozó intézkedésekről és ezek hatályáról szóló 456/2025. (XII. 29.) Korm.
rendelet  1.  mellékletében  szereplő  csoport,  csoportosulás  vagy  szervezet,  valamint  olyan
természetes személy, akit terrorista személlyé nyilvánítottak;
proliferáció  finanszírozása:  nukleáris,  vegyi  vagy  biológiai  fegyverek,  továbbá  az
előállításukhoz  és  célba  juttatásukhoz  szükséges  eszközök  és  termékek  –  ideértve  a  kettős
felhasználású  termékeket  is  –,  szolgáltatások,  technológiák  gyártására,  beszerzésére,
birtoklására,  fejlesztésére,  kivitelére,  átrakodására,  közvetítésére,  szállítására,  átadására,
készletezésére felhasznált pénzeszközök vagy szolgáltatások nyújtása, függetlenül attól, hogy
azt a proliferáció elkövetőjének, vagy e személyekre tekintettel más személynek nyújtják-e;
stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az EU
2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező,
kiemelt  kockázatot  jelentő  harmadik  országok  megállapítása  tekintetében  történő
kiegészítéséről  szóló,  2016.  július  14-i  (EU)  2016/1675  bizottsági  felhatalmazáson  alapuló
rendeletben meghatározott országok;
A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok
aktuális, illetve korábbi időszakokra vonatkozó listája a következő hivatkozáson érhető
el:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02016R1675-20250805
stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő  harmadik  országból
származás: a „származás” kifejezést a lehető legszélesebb körben szükséges értelmezni, tehát
az  nem  szűkíthető  le  születési  helyre,  állampolgárságra,  lakóhelyre  vagy  egyéb,  a  létérdek
központjaként  definiálható  helyre.  Származásnak  kell  tekinteni  az  ügyfél  bármilyen
kimutatható  (a  szolgáltató  megítélése  szerint  a  pénzmosás  elleni  küzdelem  szempontból

7

jelentőséggel bíró, személyes vagy üzleti) kapcsolatát stratégiai hiányosságokkal rendelkező,
kiemelt kockázatot jelentő harmadik országgal.
személyazonosság  igazolására  alkalmas  hatósági  igazolvány:  érvényes  személyazonosító
igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult,
továbbá
a
képviselő
személyazonosságának
és
a
tényleges
tulajdonos(ok)
személyazonosságának Szabályzatban leírtak szerinti ellenőrzése;
szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy, vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására, vagy
az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
tartós üzleti egység:
a)  a  cégnyilvánosságról,  a  bírósági  cégeljárásról  és  a  végelszámolásról  szóló  2006.  évi  V.
törvény  szerinti  telephely,  továbbá  minden  egyéb  olyan  tartós,  önállósult  üzleti  (üzemi)
letelepedéssel járó hely, amely a szolgáltató székhelyétől eltérő helyen található,
b) a külföldi székhelyű szolgáltató, ha az a határon átnyúló szolgáltatását egy jogilag különálló
szervezet, közvetítő igénybevételével nyújtja;
terrorizmus  finanszírozása:  az  1978.  évi  IV.  törvény  261.  §  (1)  és  (2)  bekezdése  szerinti
bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a
Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
tényleges tulajdonos:
a)  az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban:
Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a
tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges
irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem
a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal
egyenértékű  nemzetközi  előírásokkal  összhangban  lévő  közzétételi  követelmények
vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással
rendelkezik,
c)  az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki
egyéb  módon  tényleges  irányítást,  ellenőrzést  gyakorol  a  természetes  személy  ügyfél
tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki  az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a
leendő kedvezményezetteket már meghatározták, vagy
db)  akinek  érdekében  az  alapítványt  létrehozták,  illetve  működtetik,  ha  a
kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc)  aki  tagja  az  alapítvány  kezelő  szervének,  vagy  meghatározó  befolyást  gyakorol  az
alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd)  a  da)-dc)  alpontban  meghatározott  természetes  személy  hiányában  aki  az  alapítvány
képviseletében eljár,
e)  bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b)
pont szerinti tényleges tulajdonosa,

8

eb)  a  vagyonkezelő(k);  nem  természetes  személy  vagyonkezelő  esetén  annak  a)  vagy  b)
pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec)  a  kedvezményezett  vagy  a  kedvezményezettek  csoportja;  nem  természetes  személy
kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást
gyakorol, valamint
ee)  adott  esetben  a  vagyonkezelést  ellenőrző  személy(ek);  nem  természetes  személy
vagyonkezelést  ellenőrző  személy  esetén  annak  a)  vagy  b)  pont  szerinti  tényleges
tulajdonosa, továbbá
f)  az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője,
g)
zártkörű befektetési alap esetében
-  az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti
közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek
legalább 25%-át tulajdonolja,
-  olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a
befektetési  alapban  kibocsátott  befektetési  jegyek  legalább  25%-át  tulajdonolja,  e
befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
-  az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja
szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult
a  zártkörű  befektetési  alap  kezelési  szabályzata  meghatározott  feltételeinek
módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá
ilyen  jogosultsággal  egyedül  rendelkező  jogi  személy  vagy  jogi  személyiséggel  nem
rendelkező  szervezet  befektető  esetén  e  befektető  a)  vagy  b)  pont  szerinti  tényleges
tulajdonosa, valamint
-  az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a
zártkörű befektetési alap felett.
tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához
kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi
nyilvántartás (a Szolgáltató részére 2022. február 1-jétől tartalmaz kötelezettségeket);
többségi  állami  tulajdonú  vállalat:  teljes  mértékben  állami  vagy  helyi  önkormányzati
tulajdonban  álló  vállalat,  többségi  állami  tulajdonban  álló  vállalat,  valamint  a  helyi
önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat;
ügyfél:  az  a  természetes  személy,  jogi  személy,  vagy  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező
szervezet, aki, illetve amely a Szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít;
ügyfél-átvilágítás:  az  üzleti  kapcsolat  létesítésekor,  illetve  ha  a  korábban  rögzített  ügyfél-
azonosító  adatok  valódiságával,  vagy  megfelelőségével  kapcsolatban  kétség  merül  fel,  a
Szabályzat  III.  fejezetében  meghatározott  ügyfél-átvilágítási  intézkedések  elvégzése.  Az
ügyfél,  annak  meghatalmazottja,  a  Szolgáltatónál  eljáró  rendelkezésre  jogosult,  továbbá  a
Szolgáltatónál  eljáró  képviselő,  az  ügyfél  tényleges  tulajdonosai  Pmt.-ben  meghatározott
azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése  (az adatok visszakereshető módon történő
rögzítése), az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti
kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése;
ügylet:  az  üzleti  kapcsolat  során  a  Szolgáltató  szakmai  tevékenységi  körébe  tartozó  Pmt.
hatálya alá tartozó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó művelet (gazdasági esemény);

9

üzleti kapcsolat: az ügyfél és a Szolgáltató között a Szolgáltató szakmai tevékenységi körébe
tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony
vagyon  forrásának  igazolása:  az  ügyfél  hárommillió  forintot  meghaladó  értékű  vagyoni
eszközeinek  –  beleértve  a  materiális  vagy  immateriális  javakat  –  forrását  bemutató
ügyfélnyilatkozat (Szabályzat 3. számú melléklete);
virtuális  fizetőeszköz:  digitális  értékmegjelenítés,  amelyet  nem  központi  bank  vagy
közigazgatási  szerv  bocsát  ki,  illetve  garantál;  nem  rendelkezik  törvényes  fizetőeszköz  jogi
státuszával; elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadott, így különösen elektronikusan
átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas.

10

II.
A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő
cselekményből való származására utaló adatok, tények, körülmények
megállapításakor figyelembe veendő szempontok (tipológia):
Az  alábbiakban  részletezett  indikátorok  nem  teljeskörű  felsorolását  tartalmazzák  azoknak  a
könyvviteli szolgáltatás nyújtása során leggyakrabban előforduló szokatlan körülményeknek,
ügyleteknek,  amelyek  az  ügyfelei  működésével  kapcsolatosan  bejelentési  kötelezettséget
keletkeztethetnek a Szolgáltató számára. A Szolgáltató részéről nem várható el  a pénzmosás
vagy a terrorizmus finanszírozása bűncselekmények törvényi tényállásának elemzése, illetve a
tényállási elemek felismerése, ugyanakkor a szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen szakmai
ismeret és körültekintés mellett fel kell ismernie azokat a szokatlan ügyleteket, eseményeket,
körülményeket, amelyeknek nyilvánvalóan nincs vagy nem jogszerű a célja.
A.  Az üzleti kapcsolat létesítésekor
1)  az ügyfél szervezet tevékenységi körére vonatkozóan a szervezet képviseletében eljáró
személy  hamis,  félrevezető  információt  ad,  vagy  nincs  kellőképpen  tisztában  az  általa
képviselt  szervezet  működési  körülményeivel,  és  nem  hajlandó  további  információkat
szolgáltatni a tevékenységéről;
2)  az  ügyfél  tulajdonosi  szerkezetében  vagy  döntéshozói  körében  eltiltott  személy(ek)
van(nak);
3)  az ügyfél szervezetben tulajdonos, tag és/vagy vezető tisztségviselő külföldi lakóhellyel
rendelkező személy(ek), aki(k) képviseletében rendszerint más személy(ek) jár(nak) el a
Szolgáltatónál;
4)  az ügyfél magáról hamis információt, adatot szolgáltat;
5)  az ügyfél megtagadja az ügyfél-átvilágításhoz szükséges információk megadását, miután
tájékoztatták arról, hogy ügyfél-átvilágításnak kell alávetnie magát;
6)  az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok teljeskörűen nem szerezhetők be
az ügyfél közreműködésének hiánya miatt;
7)  a tényleges tulajdonos személyéről az ügyfél szervezet képviselője hamis információt ad,
illetve  a  tényleges  tulajdonos  kilétével,  személyazonosságával  kapcsolatos  kétség  nem
volt  megszüntethető  a  belső  szabályzatban  leírt  módon.  Például  a  Szolgáltató  számára
hozzáférhető  nyilvántartásokban  (pl.  tényleges  tulajdonosi  nyilvántartás)  nem
ellenőrizhető  az  ügyfél  szervezetben  tag  külföldön  bejegyzett  szervezet  tulajdonosi
háttere,  az  ügyfél  képviselője  pedig  nem  tudja  a  nyilatkozatában  foglaltakat  okirat
másolattal igazolni;
8)  az ügyfél szervezet tényleges tulajdonosa offshore államban, azaz adózási szempontból
nem  együttműködő  országban  bejegyzett,  vagy  stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,
kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;

9)  stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő  harmadik  országban
vagy offshore államban/adózási szempontból nem együttműködő országban bejegyzett
szervezet  vagy  ilyen  ország  állampolgárának  jelenléte  az  ügyfél  döntéshozói-  vagy
tulajdonosi szerkezetében;

10)  az  ügyfél  szervezet  valamely  offshore  államban,  azaz  adózási  szempontból  nem
együttműködő országban vagy stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot
jelentő  harmadik  országban  bejegyzett  gazdasági  társaság  leányvállalata,  vagy  ilyen
szervezet magyarországi képviselete;

11

11)  az  ügyfél  szervezet  az  I.  fejezet  C.  pont  szerinti  atipikus  pénzügyi  jellegű  korlátozó
intézkedéssel érintett;

12)  bizalmi vagyonkezelő ügyfél esetében felértékelt kezelt vagyon(ok) észlelése;
13)  bizalmi vagyonkezelői szerződés esetében a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye
megegyezik  és/vagy  közöttük  érdekközösség  áll  fenn;  a  bizalmi  vagyonkezelő  ingyen
vállalja a vagyon kezelését; a vagyonkezelő az egyedüli kedvezményezett;
14)  bizalmi  vagyonkezelői  szerződés  vonatkozásában  a  kezelt  vagyon  nem  különül  el  a
bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától;
15)  az ügyfél társaság vonatkozásában kényszertörlési eljárás van folyamatban;

16)  székhelyszolgáltatónál bejegyzett székhely egy olyan gazdasági társaság ügyfél esetében,
akinek
tevékenységéből
adódóan
tárolásra,
raktározásra
alkalmas
székhely/telephely/fióktelep szükséges.
B.  Az üzleti kapcsolat fennállása alatt
17)  az  ügyfél  az  egyes  gazdasági  eseményekről  hamis,  félrevezető  információt,  adatot
szolgáltatott;
18)  nem  valós  gazdasági  eseményekkel  kapcsolatos  dokumentumok,  bizonylatok
kibocsátása, illetve befogadása;
19)  az  ügyfél  szervezetbe  a  Szolgáltató  számára  nem  ellenőrizhető  tulajdonosi  háttérrel
rendelkező szervezet tag kerül;
20)  az ügyfél szervezetben gyakori a tulajdonosváltás;
21)  az  ügyfél  szervezetben  tulajdonos  és/vagy  vezető  tisztségviselő  váltás  következtében
külföldi  lakóhellyel  rendelkező  személy(ek)  a  tag(ok),  vezető  tisztségviselő(k),  aki(k)
képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
22)  nem  létező,  illetve  azonosítatlan  külföldi  gazdálkodókkal  (társaságokkal)  kapcsolatos
gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak átadása könyvelésre;
23)  ismeretlen eredetű, jogcím nélküli (jogszabályi előírással, ügyfél nyilatkozatával, illetve
szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott) átutalások, készpénzmozgások;
24)  vállalkozási  tevékenységet  végzők  esetében  kiugróan  magas  árbevétel  kerül
elszámolásra, amellyel szemben nem áll arányos költség (növekedés);
25)  aránytalanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása, amelyet
nem indokol a vállalkozás működése;
26)  az árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyletek nem illenek a gazdasági társaság
tevékenységi profiljába;
27)  a  vállalkozás  számos  harmadik  fél  közvetítő  bevonásával  bonyolult  kereskedelmi
ügyleteket  köt  olyan  üzletágakban,  amelyek  nem  felelnek  meg  az  induláskor
meghatározott üzleti profiljának;
28)  adatok vagy dokumentumok manipulálása, megváltoztatása, esetleg meghamisítása;
29)  az ügyfél szervezet nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges képzettséggel
bíró személyi állománnyal és tárgyi eszközzel;

12

30)  minimális összegű saját tőkével (vagyonnal) rendelkező gazdálkodó (társaság) szabályos
hitelfelvétellel, kölcsönnel nem igazolható nagy összegű befektetése;
31)  olyan  ügyletek  kerülnek  lebonyolításra,  amelyek  arra  utalnak,  hogy  pénzküldő
vállalkozásként, vagy átutalási számlaként járnak el;
32)  az ügyfél kötelezettségeit (szerződés, megállapodás hiányában) rendszeresen más teljesíti
és fordítva;
33)  szokatlanul nagy összegű valuta- vagy deviza tranzakciók;
34)  rendszeres készpénzes beszerzések (kiadások), amelyekre a társaság készpénz bevételei
nem  nyújtanak  fedezetet,  ennek  következtében  több  millió  forintos  tagi  hitel,  vagy
tulajdonosokkal szembeni kötelezettség keletkezik;
35)  tulajdonos  számlájáról  a  cég  számlára  érkező  nagy  összegű  jóváírásokat  készpénzben
rendszeresen  felveszik,  vagy  a  tulajdonos  közvetlenül  a  házipénztárba  fizet  be  nagy
összegű készpénzt, és/vagy amelyeket tagi kölcsönként nyújt a cég részére;
36)  banki befizetések vagy átutalások érkeznek az ügyfél számlájára, amelyek nem a bevallott
forgalomból származnak, illetve nincs az ügyfél gazdasági tevékenysége vonatkozásában
alapjuk, céljuk;
37)  az ügyfél társaság valamely bankszámláján olyan pénzmozgás észlelhető, amely mögött
nincs valós gazdasági tevékenység (csak „átfolyatják” a pénzt);
38)  az ügyfél szervezetben külföldön bejegyzett gazdasági társaság tag van, amely az általa
nyújtott  tagi  hitelt  kamatokkal  növelve  és/vagy  a  Szolgáltató  által  ellenőrizhetetlen
részletekben veszi ki;
39)  az  ügyfél  társaságban  tulajdonos  és/vagy  vezető  tisztségviselő  váltás  következtében
külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) lett(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k),
aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
40)  havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél
cég  ugyanazt  a  terméket,  a  későbbiek  folyamán  belföldi  gazdasági  társaság
közbeiktatásával szerzi be, amelynek következtében import ÁFA fizetési kötelezettsége
megszűnik, vagy nagymértékben csökken;
41)  az ügyfél társaság a számlájára érkező több millió forintos jóváírásokat konkrét gazdasági
cél nélkül rövid időn belül készpénzben felveszi;
42)  a könyvelésre átadott bizonylatok alapján a társaság bevételt szerző tevékenységet végez,
azonban  nincsenek  konkrét  működésre  utaló  költségek  (pl.:  víz,  fűtés,  telefon,  áram
számlák, bérleti díj, munkabér, adók, illetékek);
43)  az ügyfél többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át az adott időszak gazdasági
eseményeire  vonatkozó  dokumentumokat,  információkat  vagy  több  hónap  eltelte  után
sem érkezik az ügyfél szervezettől számviteli bizonylat, és/vagy a vezető tisztségviselő
nem elérhető a Szolgáltató számára;
44)  nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export, vagy import ügyeletek
alul  vagy  túlszámlázása  történik;  az  árukat  indokolatlanul  külföldre,  majd  onnan
visszaszállítják;  és  semmilyen  körülmény  nem  utal  arra,  hogy  az  áruk  a  valóságban
kiszállításra  kerülnek  (nincs  fuvarköltség,  gépjármű  bérleti  díj,  üzemanyagköltség,
szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.), azonban számla birtokában a pénzt mozgatják;
offshore államban/adózási szempontból nem együttműködő országban bejegyzett cégek
a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő
profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak;

13

45)  rendszeres és nagy összegű indokolatlan leltári többletek, illetve hiányok, azok okainak
tényleges meghatározása nélkül;

46)  azonos  tulajdonosi  körhöz  tartozó  társaságok  közötti  rendszeres,  élénk  gazdasági
kapcsolat, amely során nagyszámú tranzakció valósul meg;

47)  szokatlan kölcsönügyletek: a kölcsönadónak nincsenek látható tulajdonjogai; a pénz nem
a  kölcsönadó  országból  érkezik;  nincs  írott  kölcsönszerződés;  a  kamatfizetés  vagy  a
törlesztő  részlet  fizetése  nem  szerepel  a  tervekben,  vagy  nem  kerül  betartásra;  a
visszafizetésnek nincs pénzügyi nyoma; a kamatláb lényegesen eltér a piaci értékektől; a
tartozás beszedésére irányuló intézkedés nem történik;

48)  az ügyfélnél jelentkező – ismeretlen forrásból származó – vagyon (tagi kölcsön, törzstőke
emelés)  eredetére  vonatkozó  kérdésre  nyilvánvalóan  hamis,  félrevezető  választ  ad  az
ügyfél képviselője, vagy a válaszadást megtagadja;
49)  az ügyfél szervezetben megjelenő tényleges tulajdonos offshore államban, azaz adózási
szempontból nem együttműködő országban bejegyzett, vagy stratégiai hiányosságokkal
rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik;
50)  az  ügyfél  szervezet  döntéshozói-  vagy  tulajdonosi  szerkezetében  vagy  partnerei  között
megjelenő, offshore államban, azaz adózási szempontból nem együttműködő országban
bejegyzett,  vagy  stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő
harmadik ország állampolgára vagy, onnan származik;
51)  ügyfél  szervezet  offshore  államban,  azaz  adózási  szempontból  nem  együttműködő
országban,  vagy  stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő
harmadik  országban  bejegyzett  szervezettől  fogad  be  olyan  számlát,  illetve  teljesítés
igazolást, aminek nincs gazdasági alapja, célja;
52)  ügyfél szervezet bármely bankszámlájára offshore államban, azaz adózási szempontból
nem  együttműködő  országban,  vagy  stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt
kockázatot  jelentő  harmadik  országban  bejegyzett  szervezettől  érkeznek  banki
befizetések vagy átutalások;
53)  ügyfél  szervezet  offshore  államban,  azaz  adózási  szempontból  nem  együttműködő
államban,  nem  együttműködő  országban  bejegyzett  gazdasági  társaság  részére  végez
olyan üzleti-, ügyleti- vagy alvállalkozói tevékenységet, aminek nincs gazdasági alapja,
célja;
54)  az  ügyfél  szervezetben  megjelenő    I.  fejezet  C.  pont  szerinti  atipikus  pénzügyi  jellegű
korlátozó intézkedéssel érintett személy/szervezet/tevékenység;

55)  az ügyfél olyan ügyletet bonyolít, amelynek kezdeményezője, vagy kedvezményezettje
olyan  személy  vagy  szervezet,  amelynek  szokásos  tartózkodási  helye  vagy  székhelye
proliferáció finanszírozással érintett, aggodalomra okot adó országban (pl. KNDK, Irán)
van;

56)  ismeretlen-  vagy  az  üzleti  kapcsolatban  nem  érintett  harmadik  felektől  érkező
befizetések;
57)  bizalmi  vagyonkezelők  esetében  a  rendelt/kezelt  vagyon  eredetére  vonatkozó  kérdésre
nyilvánvalóan  hamis,  félrevezető  választ  ad  az  ügyfél  képviselője  vagy  a  válaszadást
megtagadja;  illetve  a  kezelt  vagyonnak  a  valóstól  jelentősen  eltérő  értékre  történő
értékelésére került sor, vagy a kezelt vagyon értéke jelentősen csökkent;

14

58)  bizalmi vagyonkezelői szerződés esetében a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye
megegyezik, és/vagy közöttük érdekközösség állhat fenn; a bizalmi vagyonkezelő ingyen
vállalja a vagyon kezelését; a vagyonkezelő az egyedüli kedvezményezett;
59)  bizalmi  vagyonkezelői  szerződés  vonatkozásában  a  kezelt  vagyon  nem  különül  el  a
bizalmi vagyonkezelő saját vagyonától;
60)  virtuális  fizetőeszköz  befektetési,  vagy  forgatási  céllal  történő  vásárlása;  a  vásárlásról
szóló  szerződésben  meghatározott  vételi  ár  lényegesen  eltér  az  érintett  virtuális
fizetőeszköz honlapján rögzített árfolyamtól;
61)  a gazdasági esemény ellentételezése virtuális fizetőeszközzel történik;

62)  az ügyfél  a bankszámlájára  érkező  árbevétel több, mint  60 %-át  készpénzben felveszi,
és/vagy a készpénzes beszerzések számláit késve, vagy többszöri kérést követően, vagy
egyáltalán  nem  adja  át  könyvelésre;  a  házipénztár  időközi/évvégi  záróértéke  jóval
meghaladja az ügyfél pénzkezelési szabályzatában meghatározott maximális értéket;
63)  a Szolgáltató felhívása ellenére az ügyfél nem tud, vagy nem akar a készpénz forrására
vonatkozó  nyilatkozatot  tenni,  vagy  annak  igazolására  vonatkozó  dokumentumot
szolgáltatni;
64)  székhelyszolgáltató  címére  kerül  bejegyzésre  a  gazdasági  társaság  új  székhelye,  olyan
ügyfél  esetében,  akinek  tevékenységéből  adódóan  tárolásra,  raktározásra  alkalmas
székhely/telephely/fióktelep szükséges;

65)  az  ügyfél  non-profit  szervezet  és  a  tevékenységével  összefüggő  tranzakció  nincs
összhangban a szervezet alapvető céljával;

66)  az ügyfél társaság vonatkozásában a bíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli
el.
C.  Az ügyleti megbízás vagy az üzleti kapcsolat megszűnésekor
67)  az üzleti kapcsolat megszüntetésre, felmondásra került az ügyfél olyan irányú kérése vagy
tevékenysége miatt, amelyek könyvelése jogszabályt sértene;
68)  az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, felmondásra, mert a Szolgáltató nem tudta
teljeskörűen  végrehajtani  az  ügyfél-átvilágítási  intézkedéseket  az  ügyfél
közreműködésének hiánya miatt;
69)  az üzleti kapcsolat azért került megszüntetésre, felmondásra, mert az ügyfél képviselője
egyáltalán nem elérhető a szolgáltató által, és többszöri felszólítás ellenére sem adta át a
gazdálkodását érintő információkat, dokumentumokat könyvelésre, ellehetetlenítve ezzel
a könyvviteli szolgáltatás nyújtását;
70)  az üzleti kapcsolat megszüntetésre, felmondásra került, az ügyfél egyetlen cégjegyzésre
jogosult ügyvezetőjének eltiltása miatt;
71)  az  üzleti  kapcsolat  megszüntetésre,  felmondásra  került,  mert  a  bizalmi  vagyonkezelési
szerződés esetében a bizalmi vagyonkezelő az egyedüli kedvezményezett.
III.  Az ügyfél-átvilágítás
A Szolgáltató az egyedi működési sajátosságait figyelembe véve a III. fejezet G. pontjában
meghatározza az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendjét a segítségképpen feltett kérdések
alapján.  A  Szolgáltató  a  belső  kockázatértékelése  kialakítása  során  kiegészítheti  az

15

alacsony, illetve magas kockázati kategória szempontjait.
Azon  szolgáltató,  amely  tevékenységét  egyedül  végzi  (azaz  foglalkoztatott,  segítő
családtag,  alvállalkozó  nem  vesz  részt  a  Pmt.  hatálya  alá  tartozó  tevékenységben),  a
Szabályzatban arra vonatkozó utalást talál, hogy mely feladatok végrehajtásáról nem kell
rendelkeznie a szabályzatában.
A.  A Szolgáltató az ügyfél-átvilágítást a következő esetekben köteles elvégezni:
1) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
2) pénzmosásra  vagy  a  terrorizmus  finanszírozására  utaló  adat,  tény,  vagy  körülmény
felmerülése esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágításra még nem került sor;
3) ha  kétség  merül  fel  a  korábban  rögzített  ügyfél-azonosító  adatok  valódiságával,  vagy
megfelelőségével kapcsolatban;
4) valamint, ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és
kockázatérzékenységi  megközelítés  alapján  szükséges  az  ügyfél-átvilágítás  ismételt
elvégzése.
A  Szolgáltató  köteles  az  üzleti  kapcsolat  létesítésekor  az  ügyfél-átvilágítást  a  jelen  pontban
foglaltak szerint elvégezni.
Amennyiben  a  Szolgáltató  nem  tudja  teljeskörűen  a  Pmt.  által  előírt  ügyfél-átvilágítást
elvégezni,  akkor  az  érintett  ügyfélre  vonatkozóan  köteles  megtagadni  az  üzleti  kapcsolat
létesítését. Amennyiben a már meglévő ügyfél viszonylatában nem szerezhető be teljeskörűen
a Pmt.-ben meghatározott kötelezően rögzítendő adatok köre, a Szolgáltató köteles vele a már
fennálló üzleti kapcsolatot megszüntetni.
Adatváltozás  esetén  csak  a  megváltozott  adat  rögzítéséhez  szükséges  ügyfél-átvilágítási
intézkedést  kell  elvégezni,  amennyiben  a  korábban  rögzített  ügyfél-azonosító  adatok
valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség nem merül fel.
Nem kell az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha
-  az  ügyfél,  a  meghatalmazott,  a  rendelkezésre  jogosult,  továbbá  a  képviselő
vonatkozásában  az  ügyfél-átvilágítási  intézkedések  egyéb  üzleti  kapcsolat  során  már
megtörténtek;
-  jelen  üzleti  kapcsolat  során  az  ügyfél,  a  meghatalmazott,  a  rendelkezésre  jogosult,
továbbá a képviselő személyazonossága korábban megállapításra került és nem történt
változás a rendelkezésre álló adatokban.
B.  Az ügyfél-átvilágítás a következő intézkedéseket foglalja magában:
1)  Az  ügyfél  meghatalmazottja,  a  Szolgáltatónál  eljáró  rendelkezésre  jogosult,  továbbá  a
Szolgáltatónál  eljáró  képviselő  azonosítása  és  személyazonosságának  igazoló
ellenőrzése, a képviseleti jogosultság ellenőrzése;
2)  A jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása
és személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
3)  A tényleges tulajdonos(ok) azonosítása és személyazonosság(uk) igazoló ellenőrzése;
4)  Lekérdezés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból
5)  Eltérésjelzés
6)  A kiemelt közszereplői nyilatkozat(ok) rögzítése;
7)  Ügyfél kockázati szintjének megállapítása és rögzítése;
8)  Adatrögzítés az üzleti kapcsolatra vonatkozóan;
9)  Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring);

16

10)  Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott belső
eljárásrend;
11)  A  pénzeszközök  és  a  vagyon  forrására  vonatkozó  információk  beszerzésének  és
igazolásának belső eljárási rendje.
1.  Az ügyfél meghatalmazottja, a Szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá
a  Szolgáltatónál  eljáró  természetes  személy  képviselő  azonosítása  és
személyazonosságának igazoló ellenőrzése
A Szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) családi és utónevét;
b) születési családi és utónevét;
c)  állampolgárságát;
d) születési helyét, idejét;
e)  anyja születési nevét;
f)  lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét;
g) az azonosító okmányának típusát és számát.
Az  ügyfél,  vagy  az  ügyfél  nevében  vagy  megbízása  alapján  eljáró  természetes  személy
személyazonosságának igazoló  ellenőrzése érdekében a Szolgáltató köteles megkövetelni  az
alábbi okmányok bemutatását:
a) magyar  állampolgár  személyazonosság  igazolására  alkalmas  hatósági  igazolványa  és
lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ez utóbbit abban az esetben, ha a lakóhelye vagy
tartózkodási helye Magyarországon található;
b) külföldi  állampolgár  természetes  személy  úti  okmánya  vagy  személyi  azonosító
igazolványa,  feltéve  hogy  az  magyarországi  tartózkodásra  jogosít,  tartózkodási  jogot
igazoló  okmánya  vagy  tartózkodásra  jogosító  igazolványa,  magyarországi  lakcímet
igazoló  hatósági  igazolványa,  amennyiben  lakóhelye  vagy  tartózkodási  helye
Magyarországon található.
A  születési  családi  és  utónév,  és  az  anyja  születési  neve  adatok  rögzítése  mellőzhető,  ha  a
személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.
Az  állampolgárság  ellenőrzése  mellőzhető,  ha  a  személyazonosság  igazoló  ellenőrzése
érdekében  bemutatott  okirat  azt  nem  tartalmazza.  A  Szolgáltató  köteles  az  arra  vonatkozó
információt  rögzíteni,  hogy  az  adat  rögzítésére  az  ellenőrzés  mellőzésével  került  sor.  (Ezt  a
Szabályzat  1.  számú  mellékletében  szereplő  adatlapon  történő  feljegyzéssel  teheti  meg  a
Szolgáltató)
A  Szolgáltató  köteles  ellenőrizni  a  bemutatott  okirat  érvényességét  (hitelességét),  a
meghatalmazás  érvényességét,  ügyfél  Szolgáltatónál  eljáró  rendelkezésre  jogosultjának
rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
A  Szolgáltató  kockázatérzékenységi  megközelítés  alapján  a  személyazonosság  igazoló
ellenőrzése  érdekében  jogosult  a  személyazonosságra  vonatkozó  adat  olyan  közhiteles
nyilvántartás  alapján  történő  ellenőrzésére,  amelynek  kezelőjétől  törvény  alapján
adatigénylésre jogosult.
A  pénzmosás  és  a  terrorizmus  finanszírozása  megelőzése  és  megakadályozása,  a  Pmt.-ben
meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes
körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a Szolgáltató
a  személyazonosság  igazoló  ellenőrzése  érdekében  a  bemutatott  okiratról  –  ideértve  az

17

okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot – , a lakcímet igazoló hatósági igazolvány
személyi  azonosítót  igazoló  hátoldala  kivételével  másolatot  készít,  vagy  az  azonosításhoz
szükséges,  a  Pmt.-ben  előírt  adatok  vonatkozásában  elvégzett  közhiteles  nyilvántartásból
történt  adatlekérdezés  eredményét  rögzíti  és  elektronikusan  vagy  papír  alapon
nyilvántartja.
A  lakóhely  igazolása  során  az  adatszolgáltatás  és  az  adatok  igazoló  ellenőrzése  a  digitális
állampolgárság  szolgáltató  által  digitálisan  kiállított  hiteles  igazolás  alapján  is  elvégezhető.
Személyazonosság  igazoló  ellenőrzése  érdekében  a  Digitális  Állampolgár  alkalmazás  –
hiányossága (arcképmás hiánya) miatt – a gyakorlatban nem használható.
2.  A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél azonosítása
és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése
Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében
vagy  megbízása  alapján  eljáró  személy  átvilágítását  követően  a  jogi  személy,  illetve  a  jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.
A Szolgáltató az azonosítás érdekében a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet alábbi adatait köteles rögzíteni:
a) nevét, rövidített nevét;
b) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik
– magyarországi fióktelepének címét;
c)  főtevékenységét;
d) képviseletére jogosultak nevét és beosztását;
e)  ha  ilyennel  rendelkezik,  a  kézbesítési  megbízottjának  családi  és  utónevét,  valamint
lakóhelyét vagy tartózkodási helyét;
f)  cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi
személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat
számát vagy nyilvántartási számát;
g) adószámát.
A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a nevében vagy
megbízása  alapján  eljárni  jogosult  személy  személyazonosságának  igazoló  ellenőrzése
érdekében megkövetelt okiratának bemutatásán túl kérni kell az azt igazoló – 30 napnál
nem régebbi – okiratot, hogy
-  a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta;
-  egyéni  vállalkozó  esetében  az  egyéni  vállalkozói  tevékenység  megkezdésének
bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került;
-  belföldi  jogi  személy  esetén,  ha  annak  létrejöttéhez  hatósági  vagy  bírósági
nyilvántartásba vétel szükséges, azt az okiratot, amely igazolja, hogy a nyilvántartásba
vétel megtörtént;
-  külföldi  jogi  személy,  vagy  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező  szervezet  esetén  azt,
amely  igazolja,  hogy  a  saját  országának  joga  szerinti  bejegyzése  vagy  nyilvántartásba
vétele megtörtént;
-  továbbá  hatósági  vagy  bírósági  nyilvántartásba  vétel  iránti  kérelem  hatósághoz  vagy
bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet létesítő okiratát.
E  legutóbbi  esetben  a  szervezet  köteles  a  cégbejegyzés,  hatósági  vagy  bírósági
nyilvántartásba  vétel  megtörténtét  követő  30  napon  belül  okirattal  igazolni,  hogy  a
cégbejegyzés  vagy  nyilvántartásba  vétel  megtörtént.  Ezen  kötelezettségére  a
szolgáltatónak írásban fel kell hívnia az ügyfél figyelmét.

18

A Szolgáltató a felügyeleti szerv által meghatározott módon (6. számú melléklet) előzetesen
auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti az ügyfél, az ügyfél meghatalmazottja,
rendelkezésre jogosultja és képviselője azonosítását.
3.  A tényleges tulajdonos azonosítása
A tényleges tulajdonos a Pmt. alapján csak természetes személy lehet.
A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles
személyes megjelenéssel írásban, vagy a Szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, a
felügyeleti szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz
útján  nyilatkozni  a  jogi személy  vagy  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező  szervezet  ügyfél
tényleges tulajdonosáról a következő adatok megadásával:
a) családi és utónév;
b) születési családi és utónév;
c)  állampolgárság;
d) születési hely, idő;
e)  lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely;
f)  tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke;
g) a  tényleges  tulajdonos  kiemelt  közszereplőnek  minősül-e  (Szabályzat  2.  számú
melléklet).
A  jogi  személy  vagy  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező  szervezet  ügyfél  képviselője  a
nyilatkozatában  köteles  minden,  a  Pmt.  3.  §  38.  pontjában  foglaltaknak  megfelelő
(alapfogalmak között leírt) természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.
Ha  kétség  merül  fel  a  tényleges  tulajdonos  kilétével  kapcsolatban,  a  Szolgáltató  megtesz
minden további, a Szabályzat III. fejezet B pontjának 4. alpontjában, valamint a fokozott
ügyfél-átvilágítás  tényleges  tulajdonost  érintő  rendelkezéseiben  meghatározott  intézkedést
mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről, ideértve az ügyfél
tulajdonosi  és  irányítási  rendszerének  megértését  is.  A  kétség  alapjául  szolgáló  adatokkal,
tényekkel a Szabályzat III. C. fejezete foglalkozik részletesebben.
A  Szolgáltató  köteles  a  tényleges  tulajdonos  személyazonosságára  vonatkozó  adat
ellenőrzésére  a  részére  bemutatott  okirat,  nyilvánosan  hozzáférhető  nyilvántartás,  vagy  más
olyan nyilvántartás alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa
a Pmt. 3. § 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a Szolgáltató köteles a vezető
tisztségviselőt azonosítani és a személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek vonatkozásában
a Szolgáltató köteles feltárni az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is.
(A tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének
megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre vonatkozó részletszabályokat
miniszteri rendelet fogja meghatározni.)
A Szolgáltató köteles rögzíteni az elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint az arra
vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem tudta végrehajtani.
Fontos szabály, hogy a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél
nyilvántartja  a  tényleges  tulajdonosaira  vonatkozó,  adatokat,  és  gondoskodik  ezen  adatok
naprakészen tartásáról az Afad-törvény alapján, amelynek következtében az ügyfél képviselőjét

19

jogszabály kötelezi arra, hogy mindenkor naprakész adatokkal rendelkezzen az általa képviselt
szervezet tényleges tulajdonosi struktúrájáról.
A  Szolgáltató  köteles  nyilvántartást  vezetni  a  tényleges  tulajdonos  azonosítása  és
személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedésekről, az adatrögzítés
dátumának feltüntetésével.
Különösen a komplex, összetett tulajdonosi struktúrák esetében célszerű az ügyfél-átvilágítási
adatlapon  rögzíteni  a  tényleges  tulajdonosi  nyilatkozatban  szereplő  személyek
megállapításához vezető céghálózatról egy egyszerű folyamatábrát. Az ügyfél képviselőjétől
bekért  –  a  tényleges  tulajdonos  személyét  igazoló  –  dokumentumok  másolatát,  vagy  a
Szolgáltató által végzett nyílt forrású, vagy engedélyezett hozzáférésű keresések eredményének
másolatát meg kell őrizni az ügyfél-átvilágítás dokumentációi között. A komplex tulajdonosi
struktúrák esetében különösen indokolt a tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorló azonosítása.
Ennek  keretében  a  Szolgáltató  vegye  figyelembe  különösen  azokat  a  meghatalmazásokat,
amelyek  az  ügyfél-társaság  offshore  államban  bejegyzett  tulajdonosától  származnak,  és
tényleges irányítást biztosítanak valamely személy részére, aki így tulajdonképpen a tulajdonosi
jogokat gyakorolni tudja az ügyfél-társaságban.
A Szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését
az  üzleti  kapcsolat  során  is  lefolytathatja,  ha  ez  a  rendes  üzletmenet  megszakításának
elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának vagy
a proliferáció finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság
igazoló ellenőrzését az első ügylet teljesítéséig be kell fejezni.
Azokban  az  esetekben,  ahol  az  ügyfél  tulajdonosai  között  nem  természetes  személyek  is
vannak,  a  tényleges  tulajdonos  megállapításánál  figyelembe  kell  venni  azokat  a  természetes
személyeket  is,  akik  a  tulajdonosi  láncban  végig  fenntartva  a  legalább  25  %-os  részesedési
aránnyal vagy szavazati joggal rendelkeznek, tényleges befolyással bírnak az ügyfél döntéseire,
illetve tevékenységére.
A tényleges tulajdonosi nyilatkozat a Szabályzat 1. számú melléklet szerinti formanyomtatvány
(II. pontjának) kitöltésével tehető meg.
Amennyiben  az  ügyfél  nevében  vagy  megbízása  alapján  eljáró  személy  a  nyilatkozattételt
megtagadja, vagy az ügyfél-átvilágítás nem végezhető el teljeskörűen, a Szolgáltató az ügyféllel
nem létesíthet üzleti kapcsolatot, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
4.
Lekérdezés a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból
A  Szolgáltató  jogosult  a  lekérdezésre  a  tényleges  tulajdonosi  nyilvántartásból,  amennyiben
korábban a kijelölt személy(ek) (Pmt. és Kit.) adatait megküldte a pénzügyi információs egység
részére  (Szabályzat  IV  fejezet),  majd  azt  követően  regisztrálta  a  lekérdező  személyt
(Szolgáltató kijelölt személye) az AFADREG adatlapon.
Az AFADREG adatlap elérhetősége:
https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/penzmosas/nav_afadreg.jar.zip
A Szolgáltató az AFADREG adatlapot az Általános Nyomtatványkitöltő Keretrendszerben tölti
ki és küldi meg a NAV ÁNYK nyomtatványok befogadása céljából létesített Hivatali Kapujára
gazdasági társaságok esetében Cégkapun, egyéni vállalkozók esetében Ügyfélkapun keresztül.
(A hivatali kapu azonosítószáma: 518124715)

20

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás internetes elérhetősége:
https://kny.nav.gov.hu/home
A  lekérdező  személy  a  Központi  Azonosítási  Ügynök  (KAÜ)  szolgáltatáson  keresztül  tud
belépni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba.
Amennyiben  a  Szolgáltató  ügyfele  a  tényleges  tulajdonosi  nyilvántartásban  tárolt  adatok
alapján megbízhatatlan minősítésű, úgy a Szolgáltató ügyfelét magas kockázatúnak tekinti és
végrehajtja a Szabályzat III. fejezet, B. pontjának, 7. pont, c) alpontja szerinti magas kockázatra
vonatkozó előírásokat.
Amennyiben  a  Szolgáltató  ügyfele  a  tényleges  tulajdonosi  nyilvántartásban  tárolt  adatok
alapján bizonytalan minősítésű, úgy a Szolgáltató a tényleges tulajdonos személyének igazolása
céljából mindenképpen okirati bizonyítékot is kér az ügyfél képviseletében eljáró személytől
az ügyfél-átvilágítás során.
A  megbízhatatlan  és  bizonytalan  adatszolgáltatók  felsorolása  elérhető  összesítve  az  alábbi
hivatkozáson:
https://nav.gov.hu/adatbazisok/afad-tv.-szerinti-bizonytalan-es-megbizhatatlan-
adatszolgaltatok/megbizhatatlan-tt-adatokkal-rendelkezo-adatszolgaltatok
Összetett,  bonyolult  tulajdonosi  struktúra  esetében,  illetve,  ha  kétség  merül  fel  a  tényleges
tulajdonos kilétével kapcsolatban a Szolgáltató ügyfelénél, a Szolgáltató a tényleges tulajdonosi
nyilvántartásban  elvégzi  az  ügyfél  vonatkozásában  a  lekérdezést.  A  tényleges  tulajdonosi
nyilvántartásból történő lekérdezés abban az esetben is szükséges, ha a Szolgáltató a tényleges
tulajdonos(ok)  adatait  az  ügyfél  képviselője  nyilatkoztatásának    mellőzésével  rögzíti.  Más
esetben a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a lekérdezés opcionális.
5.
Eltérésjelzés
Ha  a  Szolgáltató  az  üzleti  kapcsolat  létesítése  vagy  a  monitoring  tevékenység  során  végzett
ügyfél-átvilágítás  alkalmával  a  tényleges  tulajdonosi  nyilvántartásban  tárolt  adatoktól  –  a
tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő – érdemben eltérő adatot rögzít, ezt 5 munkanapon
belül jelzi a nyilvántartó szervnek eltérési jelzés formájában.
A Szolgáltató az eltérésjelzésben közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat és az
adatrögzítés időpontját.
A Szolgáltató az eltérésjelzést  követően ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozó
eltérésről 30 napon belül nem küldhet jelzést.
Az eltérésjelzések megtételéhez kialakításra került egy külön formanyomtatvány (TTNYELT),
amelynek az internetes elérhetősége a következő:
https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/penzmosas/nav_ttnyelt_1_0.jar.zip
A tényleges  tulajdonosi  nyilvántartás, valamint az AFADREG adatlap beküldéséhez további
segítség és információ az alábbi internetes elérhetőségen található:
https://nav.gov.hu/penzmosas/kerdesek-es-valaszok
6.  A kiemelt közszereplői nyilatkozatok rögzítése

21

A Szolgáltató az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a
tényleges tulajdonosa(i) kiemelt közszereplőnek minősül(nek)-e.
A  kiemelt  közszereplői  nyilatkozat  a  Szabályzat  2.  számú  mellékletében  található.
A  nyilatkozatot  a  szervezet  képviseletében  eljáró  személy  teszi  valamennyi  azonosítási
kötelezettség alá tartozó tényleges tulajdonos viszonylatában.
A Szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján
a  Szolgáltató  képes  annak  folyamatos  megállapítására,  hogy  az  ügyfél  vagy  a  tényleges
tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy a
kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e.
Kiemelt  közszereplői  minőség  vizsgálatát  lehetővé  teszik  például  a  kiemelt  közszereplő
minőség vizsgálatát támogató fizetős és ingyenes szolgáltatások, alkalmazások. (PEP search,
PEP screening keresőszavakkal több ingyenes alkalmazás is elérhető)
(Az  ügyfél  és  a  tényleges  tulajdonos  vonatkozásában  a  kiemelt  közszereplői  minőség
megállapításával
kapcsolatos
kockázatkezelési
rendszer
kialakítására
vonatkozó
részletszabályokat a szolgáltatók vonatkozásában miniszteri rendelet fogja meghatározni.)
Ha az ügyfél vagy az ügyfél szervezet valamely tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek
minősül:
-  a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján
minősül kiemelt közszereplőnek;
-  az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a kijelölt felelős vezető jóváhagyását követően
kerülhet sor;
-  a  természetes  személy  ügyfél  esetében  a  pénzeszköz  és  vagyon  forrására  vonatkozó
nyilatkozatot kell kérni, illetve a tényleges tulajdonos esetében lehet kérni (Szabályzat
3. számú melléklet);
-  az ügyfél  szervezetet magas  kockázati kategóriába kell sorolni  és az üzleti  kapcsolatot
megerősített eljárásban kell folyamatosan figyelemmel kísérni.
A  Szolgáltató  a  felügyeleti  szerv  által  meghatározott  feltételekkel  rendelkező,  előzetesen
auditált  elektronikus  hírközlő  eszköz  útján  is  nyilatkoztathatja  az  ügyfél  képviselőjét  a
tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatairól.
A  Szolgáltató  köteles  intézkedéseket  tenni  a  megtett  nyilatkozat  jogszabály  alapján  e  célra
rendelkezésére  álló,  vagy  nyilvánosan  hozzáférhető  nyilvántartásban  történő  ellenőrzése
érdekében.
Az  ügyfél  képviselőjének  tényleges  tulajdonosra  vonatkozó  írásbeli  nyilatkozata  –
kockázatérzékenységi  megközelítés  alapján  –  mellőzhető,  ha  a  Szolgáltató  a  törvényben
meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és
más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre
jogosult.  Ebben  az  esetben  a  Szolgáltató  köteles  az  arra  vonatkozó  információt  is  rögzíteni,
hogy az adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
A  Szolgáltató  kiemelt  közszereplői  nyilatkozatot  abban  az  esetben  rögzítheti  az  ügyfél
képviselője  nyilatkoztatásának  mellőzésével,  amennyiben  teljes  bizonyossággal,  igazolható
(dokumentálható)  módon  győződött  meg  arról,  hogy  az  ügyfél,  vagy  tényleges  tulajdonosa
kiemelt közszereplő.
7.   Az  ügyfél  kockázati  szintjének  megállapítása,  a  belső  kockázatértékelés
elkészítésének szabályrendszere

22

A  Szolgáltatónak  szükséges  értékelnie,  hogy  az  üzleti  kapcsolat  létesítése  következtében
milyen  pénzmosási  és  terrorizmus-finanszírozási  és  a  proliferáció  finanszírozásával
kapcsolatos kockázatoknak van kitéve és milyen kockázatok fenyegetik őt.
A Szolgáltató ügyfeleit alacsony, átlagos vagy magas kockázati kategóriába sorolja be.
A kockázati kategóriákba történő besorolásánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
- ügyfél személyében rejlő kockázatok,
- ügyfél tevékenységében rejlő kockázatok,
- ügyfél működési körülményeiben rejlő kockázatok,
- földrajzi kockázati tényezők.
A  Szolgáltató  a  Szabályzatban  a  fenti  kockázati  tényezők  alapján  határozza  meg  a
tevékenységére  értelmezhető  magas  kockázatú  ügyleti  körülményeket.  Ennek  során  a
Szolgáltató  értékel  minden  olyan  körülményt,  amelyet  a  nemzeti  kockázatértékelés  legalább
mérsékelten jelentős kockázati szintbe sorolt.
A kockázati szintbe történő besorolásnál valamennyi tényező figyelembevétele szükséges.
A Szolgáltató a nemzeti kockázatértékelés eredményének figyelembevételével köteles az üzleti
kapcsolat jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Szolgáltató jellegével
és méretével  arányos  belső  kockázatértékelést készíteni, azt  írásban rögzíteni,  naprakészen
tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési, illetve a felügyeleti
tevékenység gyakorlása során.
Köteles  továbbá  azonosítani  és  értékelni  az  üzleti  kapcsolat  jellegével  és  összegével
kapcsolatos kockázati tényezőket.
A  Szolgáltató  köteles  a  belső  kockázatértékelés  alapján  Szabályzatában  –  a  Szolgáltató
jellegével  és  méretével  arányos  –  belső  eljárásrendet  meghatározni  a  kockázatok
csökkentése és kezelése érdekében, valamint – ha a Szolgáltató jellege és mérete indokolja –
külső  ellenőrzési  funkciót  működtetni  a  belső  eljárásrend  megfelelőségének  ellenőrzése
céljából.
Külső  ellenőrzési  funkciót  működtet  az  a  nem  természetes  személy  szolgáltató,  amely  nem
tartozik  a  kis  és  középvállalkozásokról,  fejlődésük  támogatásáról  szóló  2004.  évi  XXXIV.
törvény hatálya alá.
a)
Alacsony kockázati kategória alkalmazása
Az  üzleti  kapcsolat  létesítésekor  alacsony  kockázati  kategóriába  sorolható  az  ügyfél,
amennyiben  fennállnak  azok  a  körülmények,  amelyeket  a  Szolgáltató  e  Szabályzatban  az
alacsony  kockázati  kategóriába  sorolás  feltételeiként  részletesen  meghatározott,  továbbá  ha
nem merül fel az ügyfél személyében, tevékenységében működési és földrajzi körülményeiben
rejlő egyetlen magas kockázatra vonatkozó tényező sem.
A  Szolgáltató  különösen  az  alábbi  ügyfelek  esetében  alkalmazhat  alacsony  kockázati
kategóriába  sorolást,  azonban  egyes  feltételek  önmagukban  nem  alkalmasak  rá,  hogy  a
Szolgáltató valamely ügyfelét alacsony kockázati kategóriába sorolja. (Pl: ha az ügyfél európai
unióban rendelkezik lakóhellyel, vagy székhellyel.):
a)  közigazgatási hatóság,
b) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,
c)  a  Pmt.  1.  §  (1)  bekezdés  a)-e)  pontjában  meghatározott,  az  Európai  Unió  területén
székhellyel  rendelkező  szolgáltató  vagy  olyan,  harmadik  országban  székhellyel
rendelkező  –  a  Pmt.  1.  §  (1)  bekezdés  a)-e)  pontjában  meghatározott  –  szolgáltató,

23

amelyre  a  Pmt.-ben  meghatározottakkal  egyenértékű  követelmények  vonatkoznak,  és
amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
d) a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
e)  helyi  önkormányzat,  a  helyi  önkormányzat  költségvetési  szerve  vagy  a  f)  pontba  nem
tartozó központi államigazgatási szerv,
f)  az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió
Bírósága,  az  Európai  Számvevőszék,  az  Európai  Gazdasági  és  Szociális  Bizottság,  a
Régiók  Bizottsága,  az  Európai  Központi  Bank,  az  Európai  Beruházási  Bank  vagy  az
Európai Unió más intézménye vagy szerve.
A Szolgáltatónak a Szabályzat e részében kell  kimunkálnia, hogy az ügyfeleinél  milyen
további  általános  jellemzők  előfordulása  esetében  alkalmaz  alacsony  kockázati
kategóriát.
A Szolgáltató a Szabályzatában csak olyan körülményeket állapíthat meg az alacsony kockázati
kategóriába sorolás feltételeként, amelyek fennállása esetén teljes bizonyossággal rendelkezik
az  ügyfél-átvilágítás  során  kötelezően  rögzítendő  adatok,  dokumentumok,  nyilatkozatok
valóságtartalmáról és az ügyfél jogkövető magatartásáról.
Szükséges olyan kockázat mérséklő tényező jelenléte, amelynek alapján az ügyfél személye,
tevékenysége,  tulajdonosi  szerkezete  olyan  mértékben  feltárható,  hogy  bizonyosan
kockázatmentes,  azaz  alacsony  kockázati  kategóriába  sorolható  a  kezdeményezett  üzleti
kapcsolat. (Például: kapcsolt vállalkozás)
b)
Átlagos kockázati kategória alkalmazása
Azokban az esetekben, amikor az alacsony kockázati kategóriába sorolás pozitív feltételei nem
állnak fenn, de magas kockázati tényező sem merült fel az üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve
az üzleti kapcsolat fennállása során az ügyfelet átlagos kockázati kategóriába kell sorolni.
A  Szolgáltató  alapvetően  ebből  a  kategóriából  indul  ki  minden  ügyfele  esetében  és  a
Szabályzatban  meghatározott  kedvező  feltételek  teljesülése  esetén  sorolja  csak  alacsony
kockázati kategóriába az ügyfeleit,  illetve a következőkben leírt magas  kockázati tényezők
felmerülése esetében sorolja magas kockázati kategóriába ügyfeleit.
c)
Magas kockázati kategória alkalmazása
Az üzleti kapcsolat létesítésekor, üzleti kapcsolat fennállása során magas kockázatra vonatkozó
tényező felmerülése esetében az ügyfelet magas kockázati kategóriába kell besorolni.
Az üzleti kapcsolat létesítésekor magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:
a)  e Szabályzat II fejezet A) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok felmerülése
esetén;
b) összetett,  bonyolult  vagy  az  ügyfél  tevékenysége  alapján  gazdasági  vagy  pénzügyi
megalapozottság nélküli tulajdonosi struktúra alkalmazása az ügyfél szervezetben;
c)  ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok,
nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
d) az  ügyfél-átvilágítás  során  kötelezően  rögzítendő  adatokban,  nyilatkozatokban  vagy
másolandó okmányokban kétség alapjául szolgáló adat, tény felmerülése;
e)  az  ügyfél  tényleges  tulajdonosi  adatai  szerepelnek  a  –  NAV  által  közzétett  –
megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető adatbázisában;

24

f)  olyan  ügyfelek,  amelyek  magas  kockázatot  jelentő  földrajzi  területeken  rendelkeznek
lakóhellyel:
-  olyan  országok,  amelyekben  a  korrupcióérzékelési  indexek,  illetve  nemzetközi
szervezetek által elfogadott értékelő jelentések alapján magas szintű a korrupció vagy
magas az egyéb büntetendő cselekmények száma,
-  olyan  országok,  amelyek  közismerten  terroristák  tevékenységét  finanszírozzák  vagy
támogatják, vagy a területükön ismert terrorista szervezetek működnek,
-  olyan  országok,  amelyek  nem  rendelkeznek  a  pénzmosás  és  a  terrorizmus
finanszírozása  és  proliferáció  finanszírozása  elleni  küzdelemmel  összefüggésben
hatékony rendszerekkel,
-  olyan  országok,  amelyek  az  Unió  vagy  az  ENSZ  BT  által  megállapított  szankciók
hatálya alá tartoznak;
g) stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő  harmadik  országban
bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának a jelenléte az ügyfél döntéshozói
vagy tulajdonosi szerkezetében;
h) az  ügyfél  olyan  non-profit  szervezet,  amely  vonatkozásában  az  alábbiakban  felsorolt
tényezők valamelyike fennáll:
-  adószámmal nem rendelkezik,
-  az  ismert  működési  körülményeivel  kapcsolatosan  a  Szolgáltatóban  célszerűségi,
ésszerűségi kétely merül fel,
-  konfliktus zónákban, vagy azok közvetlen közelében szolgáltatási tevékenységet nyújt,
vagy ilyen zónákban működő szervezetekkel van kapcsolatban;
i)  az  ügyfél  vagy  tényleges  tulajdonosa  –  a  többségi  tulajdonú  állami  vállalat  vezető
tisztségviselője  kivételével  –  kiemelt  közszereplő  vagy  a  kiemelt  közszereplő  közeli
hozzátartozója, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy;
j)  ;az ügyfél, vagy tényleges tulajdonosa bizalmi vagyonkezelő, kockázati- vagy magántőke
alap,
k) a Szolgáltató számára hozzáférhető adatbázisokban az ügyfél vonatkozásában felmerülő
bármely körülmény, amely miatt indokolt az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban
figyelemmel kísérni,
l)  a  Pmt.  17.  §  (1)  bekezdésében  meghatározottak  szerint  az  ügyfél,  a  rendelkezésre
jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás
és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából;
m) fentieken  kívül  minden  olyan  esetben,  amelyet  a  Szolgáltató  bármilyen  okból
kockázatosnak minősít.
Az üzleti kapcsolat fennállása alatt magas kockázatra vonatkozó tényezők különösen:
a)  e Szabályzat  II fejezet B) pontjában (tipológia) meghatározott szempontok  felmerülése
esetén;
b) stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő  harmadik  országban
bejegyzett  szervezet  vagy  ilyen  ország  állampolgárának  a  megjelenése  az  ügyfél
döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében vagy partnerei között;
c)  az  ügyfél  tényleges  tulajdonosi  adatai  szerepelnek  a  –  NAV  által  közzétett  –
megbízhatatlan adatszolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető adatbázisában,
d) ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok,
nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;
e)  ha az ügyfél tényleges tulajdonosa, tagja vagy más magánszemély 25 millió forintot elérő
vagy azt meghaladó összegű készpénzzel vagy ilyen értékű virtuális fizetőeszközzel tagi
hitel  nyújtásával,  törzstőke  emelésével  vagy  más  módon  hozzájárul  a  társaság
vagyonának növekedéséhez;

25

f)  ha  az  ügyfél  tényleges  tulajdonosától,  tagjától,  vagy  más  magánszemélytől  50  millió
forint értéket elérő vagy meghaladó mértékben érkeznek banki átutalások hitel/kölcsön
vagy más jogcímen az ügyfél társaság bankszámlájára;
g) az ügyfél tulajdonosi körébe külföldön bejegyzett – a Szolgáltató által nem ellenőrizhető
tulajdonosi  háttérrel  rendelkező  –  gazdasági  társaság  vagy  harmadik  országos
állampolgárságú természetes személy kerül.
8.  Adatrögzítés az üzleti kapcsolat létesítésekor
Az ügyfél-átvilágítás során a Szolgáltató köteles rögzíteni az üzleti kapcsolat vonatkozásában
az alábbi adatokat:
a)  szerződés típusa (megbízás);
b) szerződés tárgya (könyvviteli szolgáltatás);
c)  időtartama (határozott, vagy határozatlan idejű szerződés);
d) ügyfél kockázati szintje: (átlagos/magas/alacsony) (magas/alacsony indokolással);
e)  teljesítés körülményei (hely, idő, mód);
f)  üzleti kapcsolat célja és tervezett jellege (könyvelés, adatszolgáltatás, stb).
A Szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján:
a)  az üzleti kapcsolat létesítését a kijelölt felelős vezetője jóváhagyásához kötheti;
b) kéri ügyfelétől a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását
és ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására vonatkozó
dokumentumok bemutatását.
9.  Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring)
Az  ügyfél-átvilágítás  kötelező  eleme  a  monitoring  tevékenység.  A  Szolgáltató  köteles
biztosítani,  hogy  az  üzleti  kapcsolatra  vonatkozóan  rendelkezésre  álló  adatok  és  okiratok,
valamint  az  ügyfél  kockázati  szintjének  meghatározása  naprakészek  legyenek,  köteles
kockázati  besorolástól  függő  rendszerességgel  ellenőrizni  az  ügyfeleiről  rendelkezésére  álló
adatokat. Ha az ellenőrzés során a Szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok
naprakészségét  illetően,  akkor  ismételten  elvégzi  a  kétség  kizárásához  szükséges  ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket.
Az  üzleti  kapcsolat  fennállása  alatt  az  ügyfél  köteles  a  tudomásszerzéstől  számított  öt
munkanapon  belül  a  Szolgáltatót  értesíteni  az  ügyfél-átvilágítás  során  megadott  adatokban
bekövetkezett  változásokról,  ezért  az  ügyfél  e  kötelezettségét  a  szerződésben  javasolt
szerepeltetni.  A  Szolgáltató  köteles  ügyfelei  figyelmét  írásban  felhívni  az  adatváltozások
közlésének kötelezettségére.
A  Szolgáltató  köteles  az  üzleti  kapcsolatot  folyamatosan  figyelemmel  kísérni  –  ideértve  az
üzleti  kapcsolat  fennállása  folyamán  teljesített  ügyletek  elemzését  is  –  annak  megállapítása
érdekében, hogy az adott ügylet összhangban áll-e a Szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok
alapján  rendelkezésére  álló  adataival  és  ez  alapján  szükség  van-e  az  ügyféllel  szemben
pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedések végrehajtására.
A  Szolgáltató  –  kockázatérzékenységi  megközelítés  alapján  –  köteles  különös  figyelmet
fordítani valamennyi szokatlan, összetett, vagy jogszerű cél nélküli eseményre, tevékenységre,
ügyletre, amelyre a szolgáltatás nyújtása során rálátása keletkezik az ügyfele vonatkozásában.

26

A Szolgáltató a monitoring tevékenység során ellenőrzi az ügyfelei vonatkozásában a tényleges
tulajdonosi  adatokat  a  –  NAV  által  közzétett  –  megbízhatatlan  adatszolgáltatók  nyilvánosan
hozzáférhető  nyilvántartásában.  A  nyilvántartásban  megtalálható  ügyfél  vonatkozásában  a
magas kockázatra vonatkozó előírások az irányadóak. (Szabályzat III. fejezet, B. pontjának, 7.
pont c) alpontja)
A Szolgáltató a monitoring tevékenység során ellenőrzi az ügyfelei vonatkozásában a tényleges
tulajdonosi  adatokat  a  –  NAV  által  közzétett  –  bizonytalan  tényleges  tulajdonosi  adatokkal
rendelkező  adatszolgáltatók  nyilvántartásában.  Egyezőség  esetén  a  tényleges  tulajdonos
személyének ismételt igazoló ellenőrzése céljából okirati bizonyítékot kér az ügyféltől.
Szokatlan  egy  gazdasági  esemény,  tevékenység,  ha  az  nem  konzisztens  az  adott  ügyfélről
kialakított  képpel  (ügyfélprofillal),  vagy  az  adott  termékkel/szolgáltatással  kapcsolatban
általánosan követett eljárásokkal, illetve ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi
alapja. Szokatlannak minősülhetnek a gazdasági események, vagy az ügyfél tevékenysége, ha
az ügyfél korábbi gazdálkodásához képest indokolatlanul megváltozik a gazdasági események
gyakorisága, nagysága, szerkezete, illetve az ügyfél tevékenysége.
Összetett egy gazdasági esemény, ha az a megszokottakhoz képest bonyolult, nehezen átlátható,
áttekinthető folyamatokon, résztvevőkön keresztül valósul meg. Amennyiben a Szolgáltató az
ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni (annak
ellenére,  hogy  a  gazdálkodást  dokumentáló  számviteli  bizonylatoknak  elektronikusan  vagy
papír  alapon  érkeznie  kellene  az  ügyféltől)  úgy  a  Szolgáltatónak  kockázatérzékenységi
megközelítés alapján három hónapon belül legalább két alkalommal meg kell kísérelnie írásban
felszólítani  az  ügyfelet  –  az  üzleti  kapcsolat  megszüntetésére  és  esetleg  a  Pmt.  szerinti
bejelentés  megtételére  vonatkozó  egyidejű  figyelmeztetés  mellett  –  a  Szolgáltatóval  történő
kapcsolat felvételére.
A Szolgáltató a monitoring tevékenység során felülvizsgálja és – szükség esetén – módosítja
a megállapított kockázati kategóriát. A Szolgáltató az ügyféllel való üzleti kapcsolat fennállása
alatt  folytatott  monitoring  tevékenysége  során  legalább  évente  felülvizsgálja  az  ügyfelei
kockázati
kategóriák
szerinti
besorolását.
Új
típusú
pénzmosási
vagy
terrorizmusfinanszírozási  vagy  a  proliferáció  finanszírozással  kapcsolatos  kockázat
felmerülése,  beazonosítása  esetén  a  Szolgáltató  a  belső  kockázatértékelését  soron  kívül
felülvizsgálja.
A megállapított kockázati kategória felülvizsgálata az üzleti kapcsolat alapját képező szerződés
lényeges  tartalmát  befolyásoló  új  körülmény  felmerülésekor  és  az  azonosított  kockázat
szintjének megváltozásakor is szükséges.
A  kockázati  kategória  módosítása  új,  a  kockázati  kategóriához  igazított  adattartalommal
rendelkező ügyfél-átvilágítási adatlap kitöltésével történik. A Szolgáltatónál a kijelölt felelős
vezető végzi a kockázati kategóriákba sorolást, illetve annak felülvizsgálatát is.
Az alacsony és magas kockázati kategóriába sorolt ügyfelek esetében az adatlap, vagy egy, az
ügyfél-átvilágítás  dokumentációjához  csatolt  feljegyzés  tartalmazza  a  kategóriába  sorolás
indokát. Ha nem történt változás a kockázati kategóriában, úgy a felülvizsgálatok alkalmával
elegendő  a  felülvizsgálat  dátumát  szerepeltetni  a  nyilvántartásban.  Amennyiben  változás
történik  a  felülvizsgálat  során,  a  dátum  mellett  szerepeltetni  kell  az  alacsonyabb  vagy  a
magasabb kockázati kategóriába sorolás rövid indokolását is.

27

10.  Megerősített eljárás, kockázatok csökkentése és kezelése érdekében meghatározott
belső eljárásrend
A  Szolgáltató  fokozott  ügyfél-átvilágítás  feltételeinek  fennállása  esetén  a  monitoring
tevékenységet  megerősített  eljárásban  végzi.  A  megerősített  eljárás  kiterjed  az  azonosított
kockázatok kezelésére és csökkentésére. Ennek keretében a Szolgáltató vizsgálja, hogy szükség
van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására.
A  Szolgáltató  a  monitoring  tevékenység  eredményeképpen  felülvizsgálja,  és  szükség  esetén
módosítja a megállapított kockázati kategóriát.
A  megerősített  eljárás  keretén  belül  lefolytatott  intézkedés  eredményeként  csökkentett
kockázat nem minden esetben okozza a kockázati kategória változását.
Esetpélda: Kiemelt közszereplő ügyfél esetében a magas kockázati kategóriába való besorolása
nem változik akkor sem, ha a Szolgáltató a megerősített eljárás eredményeként megállapítja,
hogy  az  ügyletben  szereplő  pénzeszköz  forrása  hitelt  érdemlően  igazolásra  került.  Tehát  a
kockázatokat kezelte, csökkentette, de a kockázati kategóriát nem változtatta meg.
Megerősített eljárásban a Szolgáltató az alábbi kockázatcsökkentő intézkedéseket hajtja végre:
a)  kiemelten  figyelemmel  kíséri,  hogy  az  ügyfél-átvilágítás  során  kötelezően  rögzítendő
adatok, okiratok, nyilatkozatok naprakészek legyenek, és kétség esetén ismételten elvégzi
a  szükséges  ügyfél-átvilágítási  intézkedéseket,  hogy  megbizonyosodjon  azok
helytállóságáról;
b) ha az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon – a szolgáltatás jogszabályoknak
megfelelő  végzéséhez  szükséges  kommunikáció  szükségességét  figyelembe  véve  –  az
üzleti kapcsolat fennállása alatt nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni, megkísérli három
hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon, írásban felszólítani az ügyfelet –
a  lehetséges  jogkövetkezményekre  való  egyidejű  figyelmeztetés  mellett  –  a
Szolgáltatóval  való  kapcsolat  felvételére;  a  kapcsolatfelvétel  sikertelensége  esetén  a
Szolgáltató  megvizsgálja,  hogy  szükség  van-e  az  ügyféllel  szemben  pénzmosás
megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
c)  Szolgáltató  a  rendelkezésére  álló  eszközök,  eljárások,  illetve  az  ügyféllel  folytatott
kommunikáció  segítségével  elemzi  és  értékeli  az  ügyfele  magatartását,  működési
körülményeit és tevékenységét, annak fokozott vizsgálata céljából, hogy szükség van-e
az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;
d) a pénzeszköz és a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kér az ügyféltől, amennyiben
a szolgáltatás nyújtása során releváns pénzeszköz került a Szolgáltató látókörébe; és
e)  kijelölt felelős vezetője fokozott figyelemmel követi az ügyfél tevékenységét, ügyleteit;
f)  minden  további  intézkedés  a  Szolgáltató  részéről,  amely  az  ügyfél  jogkövető
magatartásának ellenőrzését szolgálja (pl.szerződés bekérése, hogy a gazdasági esemény
megtörtént-e a valóságban, stb.).
A megerősített eljárás befejezését a Szolgáltató írásban rögzíti, amely tartalmazza a Szolgáltató
megerősített  eljárás  során  tett  megállapításait,  valamint  az  eljárás  befejezésének  indokát  és
időpontját. Ha a megerősített eljárás eredményeként a Szolgáltató bejelentést tesz a pénzügyi
információs  egység  részére,  úgy  a  bejelentés  tartalmazza  a  megállapításokat.  Amennyiben  a
megerősített eljárás eredményeként az kerül megállapításra, hogy az ügyfél tevékenysége nem
tartozik  bejelentési  kötelezettség  alá,  úgy  elég  ezt  feljegyzésszerűen  rögzíteni  az  ügyfél
dossziéban,  vagy  elektronikus  formában  a  kijelölt  felelős  vezető  által  használt
számítástechnikai rendszerben.

28

11.  A  pénzeszközök  és  a  vagyon  forrására  vonatkozó  információk  beszerzésének  és
igazolásának belső eljárási rendje
A  Szolgáltató  köteles  a  pénzeszközök  és  a  vagyon  forrására  vonatkozó  információkat  és
igazolásokat beszerezni az alábbi esetekben:
-  ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli
hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,
-  a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból
származó  ügyféllel  történő  üzleti  kapcsolat  létesítése  előtt  az  ügyfél  és  a  tényleges
tulajdonos pénzeszközei és a vagyona forrására vonatkozóan,
-  ha  a  szolgáltatás  nyújtása  során  valamely  ügylet  vonatkozásában  releváns  pénzeszköz
kerül a látókörébe.

Releváns  pénzeszköz  látótérbe  kerülésének  tekintendő  különösen,  ha  az  ügyfél  tényleges
tulajdonosa, tagja vagy más magánszemély 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű
készpénzzel  vagy  ilyen  értékű  virtuális  fizetőeszközzel  tagi  hitel  nyújtásával,  törzstőke
emelésével vagy más módon hozzájárul a társaság vagyonának növekedéséhez.

Egyéb  e  Szabályzatban  magas  kockázatba  sorolt  esetekben  a  Szolgáltató  kérheti  a
pénzeszközök  és  a  vagyon  forrására  vonatkozó  információkat  és  igazolásokat.  DE:  Ha  az
ügyletben  releváns  pénzeszköz  van  a  III.  fejezet  B.  10.  d)  pontnak  megfelelően  köteles
beszerezni azokat.
A vagyon forrását igazoló nyilatkozatot a Szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
Az 1. pont a természetes személy ügyfél, a 2. pont a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet ügyfél esetében töltendő ki.
A pénzeszköz forrásának igazolásául az ügyletben szereplő pénzeszközök törvényes forrását
megerősítő  adat,  vagy  igazoló  dokumentum  fogadható  el.  Például:  hagyatékátadó  végzés,
kereset/ jövedelem igazolás, nyeremény igazolás  stb.  Az igazolásul  bemutatott  dokumentum
másolatban az ügyfél-átvilágítási dokumentációhoz csatolandó.
C.  Ügyfél-átvilágítás során felvett adatok ellenőrzése, kétség alapjául szolgáló adatok,
tények, körülmények
A  Szolgáltató  köteles  a  tényleges  tulajdonos  személyazonosságára  vonatkozó  adat
ellenőrzésére az alábbi igazolható módokon:
a)  okiratok alapján, amelyeket az ügyfél képviselője mutat be (pl.: külföldi cégbejegyzésről
szóló  okirat,  külföldi  hatóság  által  kiállított  személyazonosságot  igazoló  okmány
másolata stb.);
b) nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban (céginformációs adatbázis,
interneten kereséssel elérhető adatok, stb.) vagy;
c)  olyan törvényesen hozzáférhető nyilvántartásokban, adatbázisokban, amelyek tartalma a
Szolgáltató  számára  megismerhető  (például:  tényleges  tulajdonosi  nyilvántartás,
Takarnet adatbázisából elérhető adatok stb.).
Amennyiben  kétség  merül  fel,  akkor  a  Szolgáltató  az  ügyfelet  ismételt  írásbeli
nyilatkozattételre szólítja fel.
Az  ügyfél  azonosító  adatok  valódiságával,  vagy  megfelelőségével  kapcsolatban  kétség
különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást végző

29

képviselőjében:
a)  amennyiben  külföldi  állampolgár  olyan  úti  okmánnyal  igazolja  magát,  amely
vonatkozásában  kétség  merült  fel  az  okmány  érvényességével  (hitelességével)
kapcsolatosan (okmányvédelmi elemek hiányoznak, vagy manipuláltnak tűnnek);
b) a személyazonosító okmányon található aláírás feltűnően eltér az ügyfél Szolgáltató előtt
adott aláírásától.
A tényleges tulajdonos, illetve a tényleges irányítást gyakorló személy kilétével kapcsolatban
kétség különösen a következő esetekben kell, hogy felmerüljön a Szolgáltató ügyfél-átvilágítást
végző képviselőjében:
-  az ügyfél-társaságban olyan külföldi bejegyzésű szervezet tag van, amelynek a –
nyilatkozatban  szereplő  –  természetes  személy  tulajdonosai  a  Szolgáltató  számára  nem
ellenőrizhetők  a  bemutatott  okirat,  nyilvános  adatbázis,  vagy  a  Szolgáltató  számára
hozzáférhető más hiteles adatbázis alapján;
-  a  vezető  tisztségviselő  egyben  tag  is  az  ügyfél  társaságban,  ugyanakkor  a
szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy
nyilatkozik a társaság nevében a Szolgáltatónál, akinek személye a társasághoz a céges
okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a
válaszadáshoz;
-  a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei
alapján  nem  feltételezhető,  hogy  a  társaság  tevékenységi  körébe  tartozó  feladatok
ellátására, felügyeletére alkalmas lenne;
-  az  ügyfél  szervezet  Szolgáltató  előtti  képviseletét  olyan  személy  látja  el,  akiről  a
rendelkezésre  álló  információk,  meghatalmazások  alapján  feltételezhető,  hogy  a
tényleges  irányítást  nem  e  személy  látja  el,  tekintve,  hogy  a  társaság  vezető
tisztségviselője elérhetetlen a Szolgáltató számára.
-  A  szervezet  ügyfél  szerepel  a  bizonytalan,  vagy  a  megbízhatatlan  minősítésű
adatszolgáltatók listájában.
Ha  az  ügyfél-azonosító  adatok  valódiságával  vagy  megfelelőségével  illetve  a  tényleges
tulajdonos  kilétével  kapcsolatos  kétség  megnyugtatóan  nem  szűnik  meg,  akkor  az  ügyféllel
üzleti kapcsolat nem létesíthető, illetve az üzleti kapcsolatot meg kell szűntetni, ha a kétség az
üzleti  kapcsolat  fennállása során az ügyfél  szervezetben bekövetkezett változás során merült
fel.
A Szolgáltató a Szabályzat IV. fejezetében meghatározott bejelentést tesz a pénzügyi információs
egységként működő hatóság részére az ügyfél által kezdeményezett, de kétség miatt létre nem
jött üzleti kapcsolat  miatt, továbbá, ha  az ügyfél  közreműködésének hiánya, vagy félrevezető
tevékenysége miatt az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem tudja végrehajtani.
D.  Egyszerűsített, fokozott és speciális ügyfél-átvilágítás
1.  Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást a Szolgáltató az ügyfél személyes megjelenése hiányában
-   a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus
hírközlő eszköz útján,
-  vagy az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,
-  az  ügyfél  által  az  ügyfél  azonosított  elektronikus  levelezési  címéről  (e-mail)
biztonságosan küldött vagy a Szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében

30

üzemeltetett  elektronikus  felületre  feltöltött  okiratmásolatok  és  nyilatkozatok  alapján,
vagy
-  az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó,
az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének
és  a  jognyilatkozat  megtétele  időpointjának  azonosítására  alkalmas,  az  ügyfél  által  a
Szolgáltató  részére  hozzáférhetővé  tett  elektronikus  dokumentumok  alapján  is
elvégezheti. (a Szolgáltató saját honlapján az ügyfél-átvilágításhoz biztosított felület)
A  Szolgáltató  az  egyszerűsített  ügyfél-átvilágítás  során  köteles  rögzíteni  az  ügyfél  alacsony
kockázati  szintjét,  illetve  a  besorolás  indokát,  az  üzleti  kapcsolatra  vonatkozó  további
adatokat  azonban  nem.  Az  adatok  rögzítése  helyettesíthető  a  személyazonosság  (jogi  és
természetes  személy  esetén  is)  igazolása  érdekében  bemutatott  okirat,  vagy  közhiteles
nyilvántartásból  adatlekérés  eredményének  –  jól  olvasható  adattartalommal  –  történő
másolatával.
A Szolgáltatónak egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során azonosított ügyfele vonatkozásában is
végeznie kell a monitoring tevékenységet.
A  Szolgáltató  haladéktalanul  elvégzi  a  magasabb  kockázati  szintnek  megfelelő  ügyfél-
átvilágítást,  ha  az  ügyfél  vonatkozásában  eltérő  kockázati  szintre  vonatkozó  adat  került
beszerzésre  a  tényleges  tulajdonosi  nyilatkozat,  a  kiemelt  közszereplői  nyilatkozat,  vagy  a
monitoring tevékenység során.
A Szolgáltató e Szabályzatban rögzített feltételeknek megfelelő alacsony kockázatú ügyfelek
esetében az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi.
Az  alacsony  kockázati  kategória  alkalmazását  a  Szabályzatban  meghatározott  ténylegesen
fennálló feltétellel kell igazolni.
2.  Fokozott  ügyfél-átvilágítást  a  Szolgáltató  akkor  alkalmaz,  ha  az  ügyfél  magas
kockázatú:
A  felsorolt,  fokozott  ügyfél-átvilágítás  végrehajtását  igénylő  esetekben  a  Szolgáltató  az
általános intézkedéseken felül köteles az alábbi intézkedéseket végrehajtani:
a)  az üzleti  kapcsolat  létesítésére kizárólag  a Szolgáltató a Szabályzatában  meghatározott
vezetője jóváhagyását követően kerül sor;
b) az  üzleti  kapcsolat  folyamatos  figyelemmel  kísérését  a  Szabályzatában  meghatározott
megerősített eljárásban hajtja végre;
c)  stratégiai  hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő  harmadik  országból
származó  tényleges  tulajdonos(ok),  illetve  a  kiemelt  közszereplő,  vagy  kiemelt
közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló
személy  vonatkozásában  a  Szolgáltató  köteles  a  pénzeszköz  és  vagyon  forrására
vonatkozó információkat rögzíteni;
fentieken túl:
d) beszerezheti  az  ügyfél  és  a  tényleges  tulajdonos  pénzeszközei  és  vagyona  forrására
vonatkozó információkat; DE: Ha az ügyletben releváns pénzeszköz van a III. fejezet B.
10. d) pontnak megfelelően köteles beszerezni azokat.
e)  a  tényleges  tulajdonos  vonatkozásában  elvégezheti  személyesen,  előzetesen  auditált
elektronikus  hírközlő  eszköz  útján  vagy  hiteles  másolat  kiállítására  jogosult  hatóság
közreműködésével a személyazonossági igazoló ellenőrzésre irányuló intézkedéseket;
f)  a  Pmt.  17.  §  (1)  bekezdés  szerinti  távoli  ügyfél-átvilágítás  esetében  kéri  a
személyazonosság  igazoló  ellenőrzése  érdekében  megkövetelendő  okiratok  hiteles

31

másolatát. Az okirat  hiteles másolata abban az esetben fogadható  el  az azonosítás és  a
személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
-  azt  közjegyző,  vagy  magyar  külképviseleti  hatóság  a  másolat  hitelesítésének
tanúsítására vonatkozó szabályai szerint hitelesítette, vagy
-  a  másolatot  az  okirat  kiállításának  helye  szerinti  állam  hiteles  másolat  készítésére
feljogosított  hatósága  készítette,  és  –  nemzetközi  szerződés  eltérő  rendelkezése
hiányában  –  a  magyar  külképviseleti  hatóság  felülhitelesítette  e  hatóság  másolaton
szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.
3.  Speciális ügyfél-átvilágítás
Olyan összetett üzleti kapcsolatok létesítése során, ahol a szerződéses kapcsolatban egyszerre
több,  ügyfél-átvilágítással  érintett  ügyfél  található,  a  Szolgáltató  ügyfelenként  elvégzi  az
ügyfél-átvilágítást, valamint a kockázati besorolásuk tekintetében figyelemmel van a kapcsolat
együttes kockázati jellegére.
A  legmagasabb  kockázati  kategóriába  tartozó  ügyfél  besorolása  határozza  meg  az  üzleti
kapcsolat kockázati szintjét.
E.  Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredménye
elfogadásának belső eljárási rendje
A Szolgáltató – saját felelősségére – jogosult elfogadni bármely más szolgáltató által elvégzett
ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat ügyfél-átvilágítás céljából, ha a másik szolgáltató:
a)  Magyarország  területén  vagy  az  Európai  Unió  más  tagállamában  székhellyel,
fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik, vagy
b) nem  felel  meg  az  előző  pontban  leírtaknak,  de  a  Pmt.-ben  meghatározott  ügyfél-
átvilágítási  és  nyilvántartási  követelményeket  alkalmaz  és  van  a  Pmt.-ben
meghatározottakhoz hasonló felügyeleti szerve, vagy székhelye, fióktelepe, telephelye
olyan  harmadik  országban  van,  amely  a  Pmt.-ben  meghatározottakkal  egyenértékű
követelményeket ír elő.
Az  ügyfél-átvilágítás  eredménye  elfogadásának  nem  jelenti  akadályát,  ha  a  követelmények
alapját  képező  okiratok  és  adatok  köre  nem  egyezik  meg  a  Pmt.-ben  meghatározottakkal.
Ugyanakkor  a  Pmt.-ben  előírt,  hiányzó  adatokat  az  ügyfél-átvilágítás  eredményét  elfogadó
szolgáltató köteles pótolni.
Nem fogadható el az olyan országban végzett ügyfél-átvilágítás eredménye, amely stratégiai
hiányosságokkal  rendelkező,  kiemelt  kockázatot  jelentő  harmadik  országnak  minősül.
(Kivételt képez ez alól a Pmt. 62. §-ban meghatározott csoportszintű politika szerinti eljárás.)
Az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat bármely szolgáltató csak az ügyfele kifejezett
hozzájárulása esetén adhatja át más szolgáltató részére.
Az adatokat átadó és az adatokat elfogadó szolgáltató megállapodását követően az adatokat
átadó szolgáltató az adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében készített
okirat  másolatokat  haladéktalanul  átadja  az  adatokat  elfogadó  szolgáltató  részére  annak
írásbeli kérése alapján.
Kiszervezett  tevékenység  esetében  a  szerződéses  jogviszonyon  alapuló  kiszervezés  az  e
fejezetben tárgyaltak szempontjából a Szolgáltató részének minősülnek.

32

F.  Ügyfél-átvilágítás során alkalmazandó eljárási, magatartási normák
A Szabályzat III. fejezetének B. pontjában szereplő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti
kapcsolat létesítésekor, illetve folyamatosan az üzleti kapcsolat fennállása alatt kell elvégeznie
a Szolgáltatónál az erre a feladatra kijelölt felelős vezetőnek vagy foglalkoztatottnak.
Az  ügyfél-adatok  beszerzése  már  az  üzleti  kapcsolat  létrejötte  előtt  a  leendő  ügyfél
képviselőjével folytatott előzetes beszélgetés során kezdetét veszi. A Szolgáltató képviselője
már ebben a kezdeti szakaszban megtudja az ügyfél szervezet és a képviselője nevét. Ezek az
információk  már  elegendőek  a  meghiúsult  (megkísérelt)  üzleti  kapcsolat  során  tapasztalt
bejelentésre okot adó körülmény alkalmával tett bejelentés esetén az ügyfél azonosításához.
Az  üzleti  kapcsolat  létesítésével  egyidejűleg  végrehajtott  ügyfél-átvilágítási  intézkedések
elvégzése során a Szolgáltató képviselőjének törekednie kell arra, hogy a természetes személy
ügyfélről,  illetve  az  ügyfél  szervezet  vezetéséről,  tulajdonosairól,  tevékenységéről  a  lehető
legtöbb információt beszerezze, amely alapján a kockázati kategóriába történő besorolást is el
tudja végezni.
Az  üzleti  kapcsolat  létesítésekor  az  ügyfél  képviselőjét  tájékoztatni  kell,  hogy  a  Pmt.
vonatkozó  rendelkezései  alapján  történik  az  adatok  felvétele  és  az  okmányok  másolása.
Továbbá  írásban  fel  kell  hívni  a  figyelmét  a  rögzített  adatokban  bekövetkezett  változások
esetén történő – 5 munkanapon belüli – tájékoztatási kötelezettségére.
A Szolgáltató számára hozzáférhető nyilvántartásokban, illetve nyilvános adatbázisokban az
ügyfél-átvilágítás  során  rögzített  adatokat  ellenőrizni  kell.  Ha  nincs  a  hozzáférhető
adatbázisokban  erre  vonatkozó  adat,  akkor  az  ügyfél  képviselőjét  fel  kell  szólítani  igazoló
okirat bemutatására.
Az ügyfél-szervezet azonosított tényleges tulajdonosai vonatkozásában – a Szabályzat későbbi
fejezetében részletezett – a pénzügyi, vagyoni korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos szűrést a
Szolgáltatónál erre kijelölt személynek el kell végeznie.
Az  üzleti  kapcsolat  fennállása  során  törekedni  kell  az  ügyfél  tényleges  tevékenységének
megismerésére,  a  szokatlan  körülmények  hátterének  feltérképezésére.  Az  üzleti  kapcsolat
során  folytatott  monitoring  tevékenység  következtében  az  ügyfél  kockázati  kategóriába
sorolása megváltozhat.
Az ügyfél-átvilágítás során tapasztalt bejelentésre okot adó körülmény felmerülése esetén az
ügyfél-átvilágítást  végző  személy  a  kijelölt  személy  részére  bejelentést  tesz  az  erre  a  célra
rendszeresített  –  Szabályzat  4.  számú  mellékletben  szereplő  –  adatlap  kitöltésével  és
átadásával.

33

G.  Az ügyfél-átvilágítás Szolgáltatónál alkalmazott belső eljárási rendje
A  Szabályzatnak  tartalmaznia  kell  az  ügyfél  azonosításának,  üzleti  kapcsolat  létesítése
esetén  az  ügyfél  kockázati  szintbe  történő  besorolásának,  a  személyazonosság  igazoló
ellenőrzésének,  a  tényleges  tulajdonos  azonosításának,  az  üzleti  kapcsolat  célját  és
tervezett  jellegét  feltáró  tevékenységnek,  illetve  az  üzleti  kapcsolat  folyamatos
figyelemmel  kísérésének,  -  ennek  során  az  ügyfél  kockázati  szintje  ellenőrzésének  és  a
kockázati  szint  változása  esetén  megteendő  intézkedéseknek  –  valamint  az  üzleti
kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának (a továbbiakban együtt:
ügyfél-átvilágítás) a belső eljárási rendjét.
Ennek során a Szabályzatban részletesen rögzíteni kell:
Ki(k) (beosztás szerint) végzi(k) az adatok felvételét és az okiratok ellenőrzését, másolását?
………………………………………………………………………………………………………………
Az adatok rögzítése milyen módon történik?
………………………………………………………………………………………………………………
A rögzített adatok tárolása hol, milyen rendező elv szerint történik?
(Ajánlott  a  Szabályzat  1.  és  2.  számú  melléklet  szerinti  adatlapok  vezetése,  mert  azok
tartalmazzák a Pmt. szerint kötelezően rögzítendő valamennyi adatot.)
……………………………………………………………………………………………………………….
Amennyiben  a  Szolgáltató  más  módon  rögzíti  az  ügyfél-átvilágítás  adatait,  úgy  annak
gyakorlati  megvalósítását  itt  kell  részletezni  (rendszerezhető,  sok  évig  megőrizhető,  olyan
nyilvántartási módot kell választani, amely az adatokban bekövetkezett változások követésére
is alkalmas).
……………………………………………………………………………………………………………….
Amennyiben  a  Szolgáltató  más  szolgáltató  által  elvégzett  ügyfél-átvilágítás  eredményét
elfogadja, úgy azonosítható módon az átadó szolgáltató adatait rögzíteni kell.
……………………………………………………………………………………………………………….
Amennyiben  a  Szolgáltató  nem  fogadja  el  más  szolgáltató  által  elvégzett  ügyfél-átvilágítás
eredményét, úgy ezt rögzíti e Szabályzatban.
………………………………………………………………………………………………………………
Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kíséréséért ki(k) a felelős(ök)?
………………………………………………………………………………………………………………
A  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedések  végrehajtása  érdekében  a  szűrő-monitoring
rendszer üzemeltetéséért ki(k) a felelős(ök)?
…………………………………………………………………………………………………..
Amennyiben a Szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során előzetesen
auditált elektronikus hírközlő eszközt alkalmaz, úgy e Szabályzat 6. számú mellékletben
meghatározott feltételeknek megfelelő rendszer működtetésének belső eljárási rendjét itt
kell részletezni.

34

IV.  A Bejelentés
A.  A kijelölt személy(ek) adatai
Pénzmosásra,  terrorizmus  finanszírozására,  vagy  a  dolog  (vagyon)  büntetendő
cselekményből való származása esetén az alábbi személy továbbítja a bejelentést a pénzügyi
információs egységnek.
Pmt. szerinti kijelölt személy adatai:
Név:………………………………………………
Beosztás:…………………………………………
Közvetlen telefonszám:…………………………
Elektronikus elérhetőség:………………………
Ha a Szolgáltató ügyfeleinek kötelező szűrése során megállapításra kerül, hogy valamely ügyfél
szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél,
vagy  ügyfélben  tag  –  szervezet  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedés  alanya,  úgy  a
bejelentést  az  alábbi  személy  továbbítja  a  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedés
foganatosításáért felelős szervnek.
Kit. szerinti kijelölt személy adatai:
Név:……………………………………………..
Beosztás:………………………………………..
Közvetlen telefonszám:………………………..
Elektronikus elérhetőség:…………………......
Kijelölt személy a Szolgáltató vezetője, vagy alkalmazottja lehet.
A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.
A kijelölt személy(ek) adatairól, illetve az adatokban bekövetkezett változásokról a Pénzmosás
és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát a Szolgáltató a VPOP_KSZ17 számú nyomtatvány
kitöltésével és megküldésével tájékoztatja. A tájékoztatást a tevékenység megkezdését, vagy az
adatokban történt változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül kell a Szolgáltatónak az
Általános  Nyomtatványkitöltő  Keretrendszerben  kitölteni  és  megküldeni  a  Pénzmosás  és
Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére (Ügyfélkapun, Cégkapun keresztül).
A nyomtatvány és a kitöltési útmutató az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykit
olto_programok_vam/VPOP_KSZ17
B.  A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje
Pénzmosásra,  terrorizmus  finanszírozására,  vagy  a  vagyon  büntetendő  cselekményből  való
származására  utaló  adat,  tény,  körülmény  felmerülése  esetén  a  Szolgáltató  vezetője,  vagy
foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) kitölti a Szabályzat 4. számú mellékletet és
azt  igazolható  módon  átadja  a  Pmt.  szerint  kijelölt  személy  részére.  A  Pmt.  szerinti  kijelölt
személy a Szabályzat 4. számú melléklet alapján az esetlegesen szükséges további információk
beszerzését követően a bejelentést a jelen fejezet C) pontjában részletezett módon megküldi a
pénzügyi információs egység részére.

35

Amennyiben  a  Szolgáltató  vezetője,  foglalkoztatottja  (segítő  családtagja,  alvállalkozója)  az
ügyfelek  kötelező  Kit.  szerinti  szűrése  során  megállapítja,  hogy  valamely  ügyfél  szervezet
tényleges  tulajdonosa,  vezető  tisztségviselője,  illetve  a  külföldön  bejegyzett  –  ügyfél-,  vagy
ügyfélben  tag  –  szervezet  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedés  alanya,  vagy  a
rendelkezésre álló adatok egyezősége folytán nagy valószínűséggel alanya, úgy a Kit szerinti
kijelölt személyt erről írásban, igazolható módon tájékoztatja. A Kit. szerinti kijelölt személy a
konszolidált szankciós listán a lekérdezés eredményéről megbizonyosodik, majd a C) pontban
részletezett  módon  a  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedés  foganatosításáért  felelős
szervnek bejelentést tesz.
Amennyiben a Szolgáltatónál kizárólag egy személy végzi a szolgáltatást, úgy a bejelentésre
okot  adó  adat,  tény,  körülmény  észlelésekor,  illetve,  ha  megállapítja,  hogy  valamely  ügyfél
szervezet tényleges tulajdonosa, vezető tisztségviselője, illetve a külföldön bejegyzett – ügyfél-
,  vagy  ügyfélben  tag  –  szervezet  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedés  alanya,  vagy  a
rendelkezésre  álló  adatok  egyezősége  folytán  nagy  valószínűséggel  alanya,  a  C)  pontban
részletezett módon haladéktalanul bejelentést tesz.
Amennyiben a Szolgáltató „alvállalkozót” alkalmaz a szolgáltatásban, akkor az „alvállalkozó”
vezetője,  vagy  foglalkoztatottja  a  Szabályzat  4.  számú  melléklet  kitöltésével  és  igazolt
átadásával  értesíti  a  Szolgáltatónál  Pmt.  és/vagy  Kit.  szerinti  kijelölt  személyt  arról,  hogy
bejelentésre okot adó körülményt észlelt a Szolgáltató ügyfelei viszonylatában.
C.  A Pmt., Kit. szerinti bejelentés megtétele
A  Pmt.-ben  meghatározott  bejelentési  kötelezettségét  a  Szolgáltató  az  alábbi  hivatkozáson
található  VPOP_PMT17  elnevezésű  dokumentum  Általános  Nyomtatványkitöltő
Keretrendszerben  történő  kitöltésével,  a  rendelkezésre  álló  mellékletek  csatolásával  és  a
Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő megküldésével teljesítheti
ügyfélkapun, cégkapun keresztül.
A  Kit.-ben  meghatározott  bejelentési  kötelezettségét  a  Szolgáltató  az  alábbi  hivatkozáson
található
VPOP_KIT17
elnevezésű
dokumentum
Általános
Nyomtatványkitöltő
Keretrendszerben  történő  kitöltésével,  a  rendelkezésre  álló  mellékletek  csatolásával  és  a
Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda részére történő megküldésével teljesítheti
ügyfélkapun, cégkapun keresztül.
Amennyiben  a  Szolgáltató  az  üzleti  kapcsolat  létesítése  vagy  fennállása,  továbbá  az  ügyleti
megbízás teljesítése során azonosított bármely személy vonatkozásában megalapozottan arra a
következtetésre  jut,  hogy  Magyarország  terrorizmus  elleni  nemzeti  listáján  (1.  melléklet  a
456/2025.  (XII. 29.)  Korm.  rendelethez) szereplő csoportosulásokkal  összefüggésbe hozható
tranzakciót hajt végre, úgy haladéktalanul köteles megtenni  a bejelentést  a VPOP_KIT17-es
nyomtatványon  a  Pénzmosás  és  Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda,  mint  a  pénzügyi  és
vagyoni korlátozó intézkedések foganatosításáért felelős hatóság részére.
A  szolgáltató  nevében  a  kijelölt  személy  a  bejelentést  és  annak  mellékleteit  a  pénzügyi
információs egység által meghatározott formában, védelemmel ellátott elektronikus üzenetben
továbbítja a pénzügyi információs egységnek, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs
egység elektronikus üzenetben haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő szolgáltatót.
A nyomtatvány és a kitöltési útmutató az alábbi hivatkozáson érhető el.
https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykit
olto_programok_vam/VPOP_PMT17

36

https://pei.nav.gov.hu/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek/penzugyi-es-vagyoni-
korlatozo-intezkedese-kit17-kit17meg
A  kitöltött  nyomtatvány  hatóság  részére  történő  továbbítására  az  A)  pont  szerinti  kijelölt
személy(ek)  jogosult(ak)  a  Szolgáltató  részéről.  A  bejelentés  beérkezéséről  a  Szolgáltató
elektronikus úton értesítést kap a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodától.
Bejelentési  kötelezettség  akkor  keletkezik  a  Szolgáltatónál,  ha  a  Szolgáltató  vezetője,
foglalkoztatottja
(segítő
családtagja,
alvállalkozója)
pénzmosásra,
terrorizmus
finanszírozására, vagy vagyon büntetendő cselekményből való származására utaló körülményt
észlel  a  tevékenysége  során  valamely  ügyfele  viszonylatában.  E  körülmények  feltárásához
nyújt  segítséget  a  Szabályzat  II.  fejezetében  felsorolt  ügyletek  listája  (tipológia),  amely  a
szolgáltatás  során  előforduló  legjellemzőbb,  bejelentés  alapjául  szolgáló  indikátorokat
tartalmazza.
A Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja (segítő családtagja, alvállalkozója) a bejelentésre okot
adó  adat,  tény,  körülmény  felmerülését  az  ügyfél  által  kezdeményezett,  de  létre  nem  jött
megbízási  szerződés  esetében  is  köteles  vizsgálni.  Bejelentés  megtételére  adhat  okot  az  a
körülmény  is,  ha  az  ügyfél-átvilágítási  intézkedések  nem  voltak  elvégezhetők,  és  emiatt  az
üzleti kapcsolat megtagadásra, illetve a már fennálló üzleti kapcsolat megszüntetésre került.
A  bejelentés  megtétele  nem  eredményezi  jogszabály  vagy  szerződés  által  adatközlés
vonatkozásában előírt korlátozás megszegését.
A Szolgáltató vezetőjét, foglalkoztatottját (segítő családtagját, alvállalkozóját) – jóhiszeműsége
esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.
A hatályos Btk. alapján, aki a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettségének (szándékosan) nem
tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A  bejelentési  kötelezettség  teljesítését  hatósági  ellenőrzés  keretében  a  Pénzmosás  és
Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda  vizsgálja.  Ennek  során  a  tevékenység  folytatásához
szükséges  szakmai  tapasztalatot  és  a  pénzmosásra  és  a  terrorizmus  finanszírozására  utaló
adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok ismeretét alapul
véve  a  Szolgáltató  kockázatértékelési  gyakorlatát  is  vizsgálva  szúrópróbaszerűen  ellenőrzi,
hogy megfelelő figyelmet fordít-e a bejelentés alapjául szolgáló adatok, tények körülmények
felismerésére és a bejelentés megtételére.

A  szolgáltató  bejelentés  alapjául  szolgáló  adat,  tény,  körülmény  észlelése  esetén  az  üzleti
kapcsolatot  az  ügyféllel  azonnali  hatállyal  megszüntetheti,  amennyiben  a  felmondási  idővel
járó késedelem azzal a veszéllyel jár, hogy a szolgáltató az ügyfél ügyleteinek teljesítése miatt
vagyoni  haszonszerzés  mellett  bűncselekményből  származó  ügyletek  végrehajtásában
működne közre  és az üzleti  kapcsolat  azonnali hatállyal történő megszüntetésével  ellentétes
bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási  érdek a pénzügyi információs egység jelzése
alapján nem áll fenn. A szolgáltatónak ebben az esetben nem kell tájékoztatnia az ügyfelet a
felmondás okáról.
D.  Titokvédelmi rendelkezések
A bejelentés teljesítéséről, annak tartalmáról a Szolgáltatónál csak a bejelentést kezdeményező
személy, a kijelölt személy, az adatok kezelésére jogosult személy és a kijelölt felelős vezető
szerezhet tudomást.
A  Pmt.-ben  előírt  –  hatóságok  részéről  történő  megkeresés  alapján  –  adatszolgáltatás
teljesítéséről  a  Szolgáltató  részéről  csak  a  kijelölt  felelős  vezető  és  azon  foglalkoztatottak

37

szerezhetnek tudomást, akiknek a közreműködése az adatszolgáltatás teljesítéséhez feltétlenül
szükséges.
A  pénzügyi  információs  egység  a  megkeresést  a  kijelölt  személynek  küldi  meg,  továbbá  a
megkeresésben  megjelölt  adatot,  titkot  a  kijelölt  személy  köteles  megküldeni  a  pénzügyi
információs egység részére.
A Szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok
kezelése csak a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítésével összhangban történjen,
továbbá illetéktelen személy az adatokhoz, iratokhoz, okirat másolatokhoz ne férjen hozzá.
A  Pénzmosás  és  Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda  felügyeleti  tevékenysége  keretében,
illetve  operatív  elemzése  során  küldött  megkeresése  kapcsán  jogosult  megismerni  a
titokvédelmi rendelkezéssel védett adatokat.
A Pmt. 54. § (4) és (5) bekezdése lehetőséget biztosít az ott meghatározott feltételek megléte
esetén,  hogy  a  szolgáltatók  felfedés  tilalma  alá  tartozó  információkat  fedjenek  fel  egymás
között.
V.
Ügylet felfüggesztése
A  könyvviteli  szolgáltatók  a  gazdasági  eseményeket  utólag,  az  esemény  bekövetkeztét
követően  a  kiállított  bizonylatok  alapján  dolgozzák  fel,  így  csak  kivételes  esetekben
akadályozhatják  meg  a  pénzmosást  és  a  terrorizmus  finanszírozását  megvalósító  gazdasági
eseményt, tranzakciót. Ugyanakkor, ha mégis előfordul a szolgáltató tevékenysége során olyan
eset, amikor a bejelentésre okot adó körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egység
azonnali intézkedése szükséges azért, hogy az ügyfél vagyonát csökkentő gazdasági esemény,
tranzakció  megakadályozható  legyen  az  előző  fejezetben  részletezett  bejelentés  megtétele
mellett az ügyletet felfüggeszti.
A szolgáltató belső szabályzatában meghatározza az ügylet felfüggesztése során
a) az ügyfélnek adandó tájékoztatás tartalmát, és
b) szervezeti egységeinek kötelezettségét és felelősségét.
Az  ügyfélnek  adott  tájékoztatás  nem  utalhat  az  ügylet  felfüggesztésének  tényére  és  a
felfüggesztés indokára.
A szolgáltató biztosítja, hogy
a)  a felfüggesztés tényéről tudomással bíró foglalkoztatott megismerje az ügyfélnek
adandó tájékoztatás tartalmát, illetve a követendő eljárást a felfüggesztés ideje alatt,
b) a felfüggesztés teljesítéséhez csak a szükséges személyeket vonja be,
c)  a  felfüggesztési  kötelezettség  teljesítésére  utaló  adat,  tény,  illetve  körülmény
felmerülésekor a kijelölt személy telefonon értesíti a pénzügyi információs egységként
működő hatóságot és a tőle kapott instrukciók szerint jár el, valamint
d)  a  felfüggesztés  ideje  alatt  a  telefonos  kapcsolattartás  a  pénzügyi  információs
egységként működő hatósággal a kijelölt személy akadályoztatása esetén is folyamatos
legyen.
A Szolgáltató az általa vezetett nyilvántartáson belül az ügylet felfüggesztését igazoló iratot,
vagy annak másolatát elkülönítetten kezeli.
VI.  Adatok kezelése, megőrzése

38

A  könyvviteli  szolgáltatásban  feladatokat  ellátó  vezető,  foglalkoztatott  (segítő  családtag,
alvállalkozó) az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a Szolgáltató birtokába jutott személyes
adatokat – ideértve a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó információkat – kizárólag a
Pmt.-ből  eredő  feladatainak  végrehajtása  céljából,  az  azok  ellátásához  szükséges  mértékben
ismerheti  meg  és  kezelheti.  A  üzleti  kapcsolat  megszűnésétől  számított  8  évig  jogosult  a
Szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, nyilatkozatok, és okirat másolatokat
nyilvántartani és kezelni.
A Szolgáltató az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított 8 évig köteles megőrizni:
a)  az  ügyfél-átvilágítási  kötelezettség  során  birtokába  jutott  személyes  adatnak  nem
minősülő adatokat,
b) minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot, iratot,
c)  az ügyfél-átvilágítás során birtokába jutott okiratot, illetve okiratok másolatát,
d) a bejelentés teljesítését igazoló iratot,
e)  a pénzügyi információs egység részére teljesített adatszolgáltatáshoz kapcsolódó iratokat,
iratmásolatokat.
A  Szolgáltató  a  megőrzési  határidő  leteltét  követően  köteles  haladéktalanul  törölni,  illetve
megsemmisíteni  a  fentiekben  felsorolt  adatokat,  iratokat,  okiratmásolatokat  kivéve,  ha  a
Pénzmosás  és  Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda,  nyomozóhatóság,  ügyészség,  bíróság
megkeresésében a megőrzési határidő meghosszabbítására intézkedett a Szolgáltató felé. Az
iratmegőrzési határidő ebben az esetben az üzleti kapcsolat megszűnését követő maximum 10
év  lehet,  ha  nevezett  hatóságoknak  folyamatban  lévő,  vagy  jövőben  megindítandó  eljárás
lefolytatásához van szükségük a Szolgáltató által kezelt adatokra, iratokra, okiratmásolatokra.
A hatóságok az eljárás jogerős lezárásáról vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról
a Szolgáltatót haladéktalanul értesítik, ha a megőrzési határidő meghosszabbítását kérték.
A  kijelölt  felelős  vezető  köteles  gondoskodni  arról,  hogy  a  Szolgáltatónál  a  fentiekben  leírt
adatkezelési  előírások  maradéktalanul  betartásra  kerüljenek.  Az  adat,  iratmegőrzési  határidő
leteltét követően az adatok, iratok, okirat másolatok haladéktalanul törlésre, megsemmisítésre
kerüljenek.  Fenti  kötelezettség  teljesítése  során  fontos  az  iratmegőrzési  határidő  pontos
betartása  céljából  az  ügyfél-átvilágítási  dokumentáción  rögzíteni  az  üzleti  kapcsolat
megszűnésének időpontját.
VII.  Foglalkoztatottak védelmére, képzésére vonatkozó előírások
Ha  a  Szolgáltató  a  tevékenységét  egyedül  végzi,  az  e  fejezetben  részletezett
rendelkezéseket nem alkalmazza.
A könyvviteli tevékenységben  részt  vevő  foglalkoztatott joga és kötelezettsége megismerni,
hogy a Pmt.-ben és a Kit.-ben előírt kötelezettségek Szolgáltató által történő végrehajtása során
milyen feladatokat kell ellátnia.
A  Szolgáltató  a  képzéseket  a  Pénzmosás  és  Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda,  mint
felügyeletet ellátó szerv által kialakított tematika, illetve oktatási anyag szerint hajtja végre.
A  Szolgáltató  képzést  tart  minden  olyan  esetben,  amikor  a  Szabályzat  módosítására  van
szükség, de legalább évente egy alkalommal valamennyi, a tevékenység ellátásában részt vevő
foglalkoztatott  részére.  A  tevékenység  ellátásában  részt  vevő  új  foglalkoztatott  képzését  a
belépést követő 15 napon belül el kell végezni.
A képzések a következő témaköröket tartalmazzák:

39

a)  a  Szabályzat  foglalkoztatottakra  vonatkozó  elemei  a  belső  eljárási  rendek
figyelembevételével,
b) a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy a vagyon büntetendő cselekményből
való  származására  utaló  adat,  tény,  körülmény  megállapításakor  figyelembe  veendő
szempontok és
c)  az  Európai  Unió  és  az  ENSZ  Biztonsági  Tanácsa  által  elrendelt  pénzügyi  és  vagyoni
korlátozó  intézkedéseket  érintő  nemzetközi  és  hazai  jogszabályi  rendelkezések
foglalkoztatottakat érintő elemei.
A tevékenység ellátásában részt vevő foglalkoztatott számára nyújtott képzéssel egyenértékű
képzést szervez a Szolgáltató az alvállalkozó részére is.
A Szolgáltató Pmt-s tevékenysége végzésében részt vevő foglalkoztatott joga és kötelezettsége
megismerni,  hogy  a  Pmt.-ben  és  a  Kit.-ben  előírt  kötelezettségek  Szolgáltató  által  történő
végrehajtása  során  milyen  feladatokat  kell  ellátnia.  A  megfelelési  vezető  gondoskodik  arról,
hogy  a  fenti  jogszabályok  végrehajtásával  kapcsolatos  feladatait  jogszerűen  ellátó
foglalkoztatottat a Szolgáltató részéről a feladatának végrehajtása miatt semmilyen hátrány ne
érje. Továbbá a kijelölt felelős vezető biztosítja a foglalkoztatott részére, hogy a meghatározott
feladatának  végrehajtása  során  adódó  problémák  esetén  segítő  támogató  közreműködést
kapjon.
Jogellenes  a  Szabályzat  alapján  vagy  a  pénzügyi  információs  egységnek  pénzmosás  vagy
terrorizmus finanszírozására utaló körülmények miatt tett bejelentés következtében meghozott,
a  bejelentő  –  ideértve  a  Szolgáltató  alkalmazottait  és  képviselőit  –  számára  hátrányos
intézkedés,  így  különösen  a  munkáltatónak  a  munkavállaló  szempontjából  hátrányos  vagy
megkülönböztető  intézkedése.  Az  ilyen  intézkedés  ellen  panasszal  vagy  jogorvoslati
kérelemmel élhet az, akit a hátrányos intézkedés érintett a Pmt. alapján.
A  Pénzmosás  és  Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda  részére  történő  bejelentésből  nem
szabad,  hogy  megállapíthatók  legyenek  a  bejelentésre  okot  adó  körülményt  észlelő
foglalkoztatott személyes adatai.
A  Pénzmosás  és  Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda  által  javasolt  oktatási  tematikát  a
Szabályzat  5.  számú  melléklete  tartalmazza.  A  tematika  alapján  a  Szolgáltatónál  a  képzés
végrehajtására  feljogosított  személy  (megfelelési  vezető)  oktatásban  részesítheti  a
Szolgáltatónál a szolgáltatásban részt vevő vezetőket, foglalkoztatottakat (segítő családtagot,
alvállalkozót).
VIII. Belső ellenőrző és információs rendszer
A  Szabályzat  ezen  fejezétben  kell  meghatározni  a  Szolgáltató  kijelölt  felelős  vezetőjét  és
megfelelési vezetőjét. A felsorolt vezetői feladatköröket elláthatja ugyanazon személy, azonban
az ellátandó feladatok köre nem szűkíthető.
Amennyiben  ugyanazon  személy  látja  el  mindkettő  pozíció  feladatait,  a  személy  nevét  és
beosztását abban az esetben is mindkettő rovatban kötelező megadni.
A.  Kijelölt felelős (felső) vezető adatai, aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás
megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások
szolgáltató általi végrehajtásáért felel, hatáskörének meghatározása
A Szolgáltatónál a kijelölt felelős vezető:
Név:……………………………..
Beosztás:………………………..

40

A kijelölt felelős vezető feladatai:
a.  az ügyfelek kockázati besorolásának elvégzése, dokumentálása, felülvizsgálata;
b.  a  Szolgáltató  pénzmosási  és  terrorizmusfinanszírozási  kockázati  kitettségének
megállapítása,  illetve  a  kockázatok  kezelésére,  csökkentésére  vonatkozó  felelős
döntések meghozatala;
c.  magas  kockázatba  sorolt  ügyfél  vonatkozásában  az  üzleti  kapcsolat  létesítésének
jóváhagyása;
d.  megerősített eljárás bevezetésének és végrehajtásának felügyelete;
e.  ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását, ellenőrzését segítő információs rendszer
kialakítása
f.
bejelentési  kötelezettség  teljesítését,  ellenőrzését  segítő  információs  rendszer
kialakítása,
g.  nyilvántartások naprakészen tartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása;
h.  a  pénzügyi  információs  egységtől  és  a  bűnüldöző  szervektől  érkezett  megkeresések,
adatkérések teljes körű és határidőben történő teljesítésének biztosítása;
i.
belső, névtelenséget biztosító értesítési rendszer kialakítása;
j.
közreműködés  a  felügyeleti  ellenőrzés  keretében  végrehajtott  helyszíni  hatósági
ellenőrzések során;
k.  az ügylet felfüggesztése során a szervezeti egységek feladatainak koordinálása;
l.
a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ
BT  határozatok  haladéktalan  és  teljes  körű  végrehajtásának  és  dokumentálásának
ellenőrzése;
m.  atipikus szankciók változásainak figyelemmel kísérése, Szolgáltató általi végrehajtása.
B.  Megfelelési  vezető  adatai,  aki  a  pénzmosás  és  a  terrorizmusfinanszírozás
megelőzésével  és  megakadályozásával  kapcsolatos  követelményeknek  és
elvárásoknak  a  Szolgáltató  foglalkoztatottjai  általi  végrehajtásáért  felel,  továbbá
hatáskörének meghatározása:
A Szolgáltatónál a megfelelési vezető:
Név:……………………………..
Beosztás:………………………..
A megfelelési vezető feladatai:
a)  felel  a  foglalkoztatottak  által  végrehajtott  ügyfél-átvilágítási  intézkedések
teljeskörűségéért és naprakészségéért;
b)  a  rendszer  által  jelzett  ügyletek  kivizsgálása  a  belső  szabályzatban  rögzített
eljárásrendben és határidőkkel, a bejelentésre okot adó körülmények foglalkoztatottak
által történő felismerésének ellenőrzése;
c)  Szolgáltatónál  a  Pmt.-ből  és  a  Kit.-ből  eredő  kötelezettségek  teljesítésére  vonatkozó
oktatások megszervezése és lebonyolítása;
d)  A Pmt.-ből és Kit.-ből és Afad-törvényből eredő kötelezettségek alkalmazott(ak) általi
végrehajtásának ellenőrzése.
Ha a Szolgáltató a tevékenységét egyedül végzi, a kijelölt felelős vezető és a megfelelési
vezető adatai kitöltendőek, de a továbbiakban részletezett belső ellenőrző és információs
rendszer  üzemeltetésével,  valamint  a  képzési  programok  szervezésével  kapcsolatos
feladatok a szolgáltatót nem terhelik.
A megfelelési vezető az ellenőrzéseket az alábbiak szerint hajtja végre:

41

-  az  a)  pontban  szereplő  belső  ellenőri  tevékenység  során  magas  kockázati  kategóriába
sorolt ügyfelek esetében legalább évente, alacsony és átlagos kockázati kategóriába sorolt
ügyfelek  esetében  legalább  5  évente  köteles  tételesen  ellenőrizni  az  ügyfelekre
vonatkozóan  a  Pmt.  alapján  kötelezően  rögzítendő  adatok  és  okiratok,  valamint  az
ügyfelek kockázati szintje meghatározásának naprakészségét;
-  a b) pontban meghatározott feladatkörében eljárva, folyamatba építve köteles ellenőrizni,
hogy a foglalkoztatottak a bejelentésre okot adó körülményeket felismerték-e;
-  a c) pontban meghatározott feladatkörében eljárva az új belépő alkalmazottakat – oktatási
naplóban dokumentálva – képzésben részesíti, továbbá évente legalább egy alkalommal,
illetve releváns jogszabályváltozás esetén minden foglalkoztatott részére oktatást tart  a
Pmt.-ből, Kit.-ből és Afad-törvényből eredő kötelezettségei vonatkozásában;
-  a d) pontban meghatározott feladatkörében eljárva évente köteles ellenőrizni, hogy a Pmt.
rendelkezéseinek  végrehajtását  igazoló  nyilvántartások  naprakészek-e  (bejelentésekről,
oktatásokról, megkeresések teljesítéséről).
A  megfelelési  vezető  az  a)  és  d)  pontban  meghatározott  ellenőrzés  eredményét,  valamint
mulasztás, szabályszegés megállapítása esetén az arra tett intézkedéseket írásban rögzíti.
Az a)-d) pontban meghatározott feladatok kiterjednek az alvállalkozóra is.
C.  Belső névtelenséget biztosító értesítési rendszer
A  belső,  névtelenséget  biztosító  értesítési  rendszer  segítségével  a  Szolgáltató  vezető
tisztségviselője,  foglalkoztatottja  (segítő  családtag,  alvállalkozó)  értesítést  küldhet  a  Pmt.
rendelkezéseinek  Szolgáltató  általi megsértéséről  a  kivizsgálására  jogosult  személy  (kijelölt
felelős vezető) vagy szervezeti egység részére.
A  belső  névtelenséget  biztosító  értesítési  rendszert  minden  olyan  szolgáltató  kiépíti,  ahol
legalább 2 fő foglalkoztatott vesz részt a Pmt. szerinti tevékenység ellátásában. E tekintetben a
foglalkoztatottal egy tekintet alá esik az alvállalkozó is.
A  Szolgáltató  köteles  az  értesítésben  foglaltakat  8  napon  belül  kivizsgálni,  a  vizsgálat
eredményéről és a meghozott intézkedésekről feljegyzést készíteni.
IX.  Külső ellenőrzési funkció leírása
Ha a Szolgáltató jellege és mérete indokolja köteles külső ellenőrzési funkciót működtetni a
belső eljárásrend megfelelőségének ellenőrzése céljából.
Külső  ellenőrzési  funkciót  működtet  az  a  jogi  személy,  vagy  jogi  személyiséggel  nem
rendelkező  szolgáltató,  amely  nem  tartozik  a  kis  és  középvállalkozásokról,  fejlődésük
támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá. Fentieken túl, bármely Szolgáltató
dönthet úgy, hogy külső ellenőrzést vesz igénybe.
A külső ellenőrzést végző vállalkozás feladata annak vizsgálata, hogy a Szolgáltató valamennyi
Pmt.-ből,  Kit.-ből,  NGM  rendeletből  valamint  PM  rendeletből  eredő  kötelezettségének
megfelel  tehát  a  gyakorlatban  alkalmazott  belső  eljárási  rendje  összhangban  van  a  hatályos
jogszabályoknak megfelelő belső szabályzatában foglaltakkal.
A Szolgáltató a külső ellenőrzést végző vállalkozással írásbeli szerződést köt.

42

A  külső  ellenőrzést  végző  vállalkozás  a  vizsgálat  témaköreit  részletesen  felsoroló
jegyzőkönyvet  vesz  fel  az  ellenőrzésről.  A  jegyzőkönyvnek  tartalmaznia  kell  az  ellenőrzés
során  feltárt  hiányosságokat,  valamint  a  hiányosságok  kijavítására  tett  javaslatokat.
Amennyiben a külső ellenőrzést végző vállalkozás az ellenőrzés során semmilyen hiányosságot
nem tárt fel a Szolgáltatónál, úgy azt témakörökre lebontva kell a jegyzőkönyvnek tartalmaznia.
Külső ellenőrzést nem végezhet az a személy, aki a Szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, vagy
a Szolgáltató felügyeletét ellátó hatóság tagja.
A külső ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a felügyeleti szerv a Szolgáltató vonatkozásában
végrehajtott ellenőrzése során elkérheti, annak tartalmát megismerheti.
A jegyzőkönyvben foglalt megállapítások a felügyeleti szervet ellenőrzése során nem kötik
és a Szolgáltatót nem mentesítik a Pmt. szerinti intézkedések esetleges alkalmazása alól.
A  felügyeleti  ellenőrzés  során  megállapított  hiányosságokért  a  felelősség  a  Szolgáltatót
terheli.
Fentiek alapján célszerű a Szolgáltató és a külső ellenőrzést végző vállalkozás között az anyagi
felelősségvállalás – szerződésben történő – rendezése.
A külső ellenőrzési funkció időszakosan, illetve folyamatos szolgáltatásként is alkalmazható.
X.
A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtása érdekében
üzemeltetett szűrő-monitoring rendszer típusa, működése illetve a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák alapján történő
szűrés belső eljárásrendje
A Szolgáltató a Kit. 3. § (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettség teljesítése, valamint a
pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedéseket  elrendelő  uniós  jogi  aktusok  és  ENSZ  BT
határozatok haladéktalan és teljeskörű végrehajtása érdekében működtetett szűrőrendszerében
az  általa  rögzített  teljes  ügyfélállomány  személyes  adatait  összeveti  az  európai  uniós  jogi
aktusokban és az ENSZ BT határozataiban szereplő személyek adataival  az üzleti kapcsolat
létesítésekor.
A Kit. 16/I. § (1) bekezdése alapján a Szolgáltató folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzeti
listát (Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listája) és a Kit. 16/E. § (3) bekezdése szerint
közhírré  tett  közleményeket.  A  Szolgáltató  a  https://magyarkozlony.hu/  hivatkozáson  kíséri
figyelemmel a közhírré tett közleményeket.
A  Szolgáltató  folyamatosan  figyelemmel  kíséri  a  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedést
elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait, és
azok  szerint  a  felügyeletet  ellátó  szerv  tájékoztatójának  közzétételét  követően  a  saját
ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést elvégzi.
A szűrést a több, mint ezer ügyféllel rendelkező szolgáltató kizárólag automatikusan működő
szűrőrendszer  alkalmazásával  hajthatja  végre,  amely  egy,  a  Szolgáltató  által  rögzített  teljes
ügyfélállomány  személyes  adatainak  az  európai  uniós  jogi  aktusokban  és  az  ENSZ  BT
határozataiban  szereplő  személyek  adataival  való  rendszeres,  manuális  beavatkozást  nem
igénylő összehasonlítására alkalmas informatikai rendszer.
A  szűrést  az  ezernél  kevesebb  ügyféllel  rendelkező  szolgáltató  manuálisan  működő
szűrőrendszer alkalmazásával is végrehajthatja, amely egy, a Szolgáltató által rögzített teljes
ügyfélállomány  személyes  adatainak  az  európai  uniós  jogi  aktusokban  és  az  ENSZ  BT

43

határozataiban  szereplő  személyek  adataival  való  összehasonlítására  alkalmas,  nem
automatikus eljárás.
A szűrések végrehajtását a Szolgáltató írásban rögzíti és a szűrések teljesítése során keletkezett
adatokat  visszakereshető  módon  a  szűréstől  számított  8  évig  megőrzi,  valamint  azokat  a
felügyeleti ellenőrzés során bemutatja.
A  szűrések  végrehajtásának  igazolására  nem  szükséges  a  szűrés  eredményét  kinyomtatni,
elegendő a lekérdezés időpontjának és eredményének rögzítése manuális nyilvántartásban.
A  szűrések  eredményének  dokumentálásából  megállapíthatónak  kell  lennie,  hogy  pontosan
mely szervezetek és személyek vonatkozásában kerültek végrehajtásra a lekérdezések.
Automatikusan  működő  szűrőrendszer  üzemeltetése  esetén  az  alkalmazott  rendszerrel
kapcsolatosan követelmény, hogy a szűrések idejét és eredményét automatikusan naplózza a
program.
Ha  a  szűrés  eredményeképpen  az  kerül  megállapításra,  hogy  a  Szolgáltató  ügyfele
vonatkozásában  vizsgált  személyek  valamelyike  pénzügyi  vagyoni  korlátozó  intézkedés
alanya,  vagy  a  rendelkezésre  álló  információk  alapján  egyezőséget  mutat  az  Európai  Unió
és/vagy  az  ENSZ  Bt.  által  elrendelt  és  hatályban  lévő  korlátozó  intézkedésekről,  valamint  a
szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listán található valamely szervezet
vagy természetes  személy adataival,  úgy a Szolgáltató megteszi  a IV. fejezetben részletezett
bejelentést.
A  Pénzmosás  és  Terrorizmusfinanszírozás  Elleni  Iroda  az  alábbi  hivatkozáson  teszi  közzé  a
korlátozó  intézkedéseket  elrendelő  uniós  jogi  aktusokról  és  ENSZ  BT  határozatokról  a
tájékoztatást:
https://pei.nav.gov.hu/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek *
Ha a tájékoztatásban az szerepel, hogy bővült valamely szankciós lista, a Szolgáltató köteles
megvizsgálni, hogy az új szervezet, vagy személy nem kapcsolódik-e valamely ügyfeléhez a
korábbiakban részletezett formában.
Amennyiben  nem  automatizált  szűrőrendszert  üzemeltet  a  Szolgáltató,  a  szűrések
elvégzéséhez az alábbi hivatkozáson elérhető – vagy azonos adattartalommal rendelkező
– lista használata ajánlott.
https://api-pei.nav.gov.hu/file/shared/files/2071
A  könnyebb  megérthetőségért,  a  lista  fiktív  példákon  keresztül  mutatja  be  a  helyes
kitöltést (kitöltés előtt ezek törlendőek).

44

XI.  Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedéssel érintetteket tartalmazó listák elérhetőségei
Az  Európai  Unió  által  elrendelt  és  hatályban  lévő  korlátozó  intézkedések,  valamint  a
szankciókkal érintett személyek, szervezetek egységesített listája az alábbi hivatkozáson érhető
el:
https://webgate.ec.europa.eu/fsd/fsf#!/account*
A frissített (konszolidált) ENSZ szankciós lista az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://www.un.org/securitycouncil/content/un-sc-consolidated-list*
Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listája az alábbi hivatkozáson érhető el:
https://njt.hu/jogszabaly/2025-456-20-22*
*A Szabályzatban feltüntetett hivatkozások megnyitásához javasolt böngészők: Microsoft
Edge, Google Chrome, Mozilla Firefox
MELLÉKLETEK
1.  ügyfél-átvilágítási adatlap;
2.  kiemelt közszereplői nyilatkozat;
3.  vagyon forrását igazoló nyilatkozat;
4.  bejelentés a kijelölt személy részére;
5.  oktatási tematika;
6.  az  auditált  elektronikus  hírközlő  eszköz  és  működtetésének  minimum  követelményei,
auditálásának  módja,  valamint  az  ilyen  eszköz  útján  végzett  ügyfél-átvilágítás
végrehajtása.

45

1. számú melléklet
ÜGYFÉL - ÁTVILÁGÍTÁSI ADATLAP
a 2017. évi LIII. törvény 7-10. § és 27. §-aiban előírt kötelezettség végrehajtásához
(formanyomtatvány)
I./1.  Természetes  személy  ügyfél,  vagy  az  ügyfél  nevében  vagy  képviseletében  eljáró
természetes személy adatai:
(Képviseleti  jogosultságot  minden  esetben  ellenőrizni  szükséges,  okiratokról  másolatot  kell
készíteni)
1.  családi és utónév:
2.  születési családi és utónév:
3.  állampolgárság:
4.  születési hely, idő:
5.  anyja születési neve:
6.  lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely:
7.  azonosítási okmány típusa, száma:
I./2. Jogi személy ügyfél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai:
(bejegyzési, vagy nyilvántartásba vételi, vagy bejegyzés iránti kérelemi, vagy létesítő okiratról
másolatot kell készíteni)
1.  név, rövidített név:
2.  székhely,  külföldi  székhelyű  vállalkozás  esetén  –  amennyiben  ilyennel  rendelkezik  -
magyarországi fióktelepének címe:
3.  főtevékenysége:
4.  képviseletre jogosultak neve és beosztása:
5.  – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai:
6.  cégjegyzékszám,  vagy  nyilvántartásba  vételről,  bejegyzésről  szóló  határozat  szám,  vagy
nyilvántartási szám:
7.  adószám:
II./1.  A  tényleges  tulajdonosra  vonatkozó  nyilatkozatok  (természetes  személy  ügyfél
esetében)
Alulírott  ………………………………..  nyilatkozom,  hogy  az  üzleti  kapcsolat
létesítésekor/ügyleti  megbízás  adásakor  a  saját  nevemben  és  érdekemben  járok  el.  (ha  I/1.
rovatban azonosított személy 100%-ban a tényleges tulajdonos)
----------------------------------------------
aláírás
Alulírott ………………………………..nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor/
ügyleti megbízás adásakor az alábbi tényleges tulajdonos(ok) nevében és / vagy érdekében
járok el:
1.  családi és utónév:
2.  születési családi és utónév:
3.  állampolgárság:
4.  születési hely, idő:
5.  lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely:
--------------------------------------------------
aláírás

46

II./2. A tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok (jogi személy ügyfél esetében)
jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles
írásban nyilatkozni a gazdálkodó szerv tényleges tulajdonosa(i)nak alábbi adatairól
(több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében külön-külön kitöltendő)
1.  családi és utónév:
2.  születési családi és utónév:
3.  állampolgárság:
4.  születési hely, idő:
5.  lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely:
6.  tulajdonosi érdekeltség jellege, mértéke:
---------------------------------------------------
Az ügyfél képviseletében eljáró személy
aláírása, vagy
Az adatok rögzítése az ügyfél Pmt. 9. § (1)
bekezdésében meghatározott írásbeli
nyilatkoztatása mellőzésével történt

Tudomásul  veszem,  hogy  a  Pmt.  12.  §  (3)  bekezdése  értelmében  köteles  vagyok  a
tudomásszerzéstől  számított  öt  munkanapon  belül  értesíteni  a  szolgáltatót  az  ügyfél-
átvilágítás  során  megadott  adatokban,  illetve  a  tényleges  tulajdonos  személyét  érintően
bekövetkezett változásról.

---------------------------------------------------
Az ügyfél, vagy a képviseletében
eljáró személy aláírása
A következő rovatokat kizárólag a Szolgáltató töltheti ki
Amennyiben lekérdezés történt a TTNY adatbázisban, annak eredménye:
○ EGYEZŐ – lekérdezés dátuma:
○ ELTÉRŐ – eltérési jelentés elküldve:
III. Üzleti kapcsolatra, vagy ügyleti megbízásra vonatkozó adatok
Üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok:
1.  szerződés típusa:
2.  szerződés tárgya:
3.  szerződés időtartama:
4.  ügyfél
kockázati
szintje:
átlagos/magas/alacsony
(magas/alacsony
kockázat
indokolással):
5.  teljesítés körülményei (hely, idő, mód):
6.  információ az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről:
A)  Ügyleti megbízásra vonatkozó adatok
1.  a megbízás tárgya:
2.  a megbízás összege:
2. a teljesítés körülményei (hely, idő, mód):

47

Adatlap elkészítésének (adatok módosításának), ideje…………………………………
Üzleti kapcsolat megszűnésének időpontja:…………………………………

48

2. számú melléklet
KIEMELT KÖZSZEREPLŐI NYILATKOZAT
(A nyilatkozatot a saját, vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
képviseletében eljáró személy teszi valamennyi azonosítási kötelezettség alá tartozó tényleges
tulajdonos viszonylatában.)
Minden tényleges tulajdonos vonatkozásában kötelezően kitöltendő!
Alulírott,  ………………………………………….  (eljáró  személy)  a  pénzmosás  és  a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
9.
§
(2)
bekezdése
előírásának
megfelelően
nyilatkozom
arról,
hogy……………………………………………..(tényleges tulajdonos) nem minősül kiemelt
közszereplőnek.*

Alulírott,  ………………………………………….  (eljáró  személy)  a  pénzmosás  és  a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény
9. § (2) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról, hogy
hogy  …………………………………………….(tényleges  tulajdonos)  az  alábbiakban
felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt közszereplőnek, vagy kiemelt közszereplő
közeli  hozzátartozójának,  vagy  kiemelt  közszereplővel  közeli  kapcsolatban  álló  személynek
minősül.*
A  kiemelt  közszereplő  fontos  közfeladatot  lát  el,  vagy  a  megelőző  egy  éven  belül  fontos
közfeladatot  látott  el.  Fontos  közfeladatot  ellátó  személyek  (A  vastagon  kiemelt  titulusok
magyar viszonylatban értelmezendők):
a)  államfő, miniszterelnök, kormányfő, miniszter, miniszterhelyettes, államtitkár,
b)  országgyűlési képviselő vagy hasonló jogalkotó szerv tagja, nemzetiségi szószóló,
c)  politikai  párt  irányító  szervének  tagja,  politikai  párt  vezető  testületének  tagja  és
tisztségviselője
d)  legfelsőbb  bíróság,  alkotmánybíróság  és  olyan  magas  rangú  bírói  testület  tagja,
melynek döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Alkotmánybíróság, ítélőtábla és
Kúria tagja,
e)  számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Állami Számvevőszék elnöke
és alelnöke, a Monetáris tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
f)  a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, rendvédelmi
feladatokat  ellátó  szerv  központi  szervének  vezetője  és  annak  helyettese,
valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd vezérkar főnökének helyettesei,
g)  többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének
tagja,  a  többségi  állami  tulajdonú  vállalkozás  ügyvezetője,  irányítási  vagy
felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
h)  nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel
egyenértékű feladatot ellátó személy.
Kiemelt  közszereplő  közeli  hozzátartozója:  a  kiemelt  közszereplő  házastársa,  élettársa;  vér
szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa;
vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője.
Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a)  bármely  természetes  személy,  aki  a  fontos  közfeladatot  ellátó  személlyel  közösen
ugyanazon  jogi  személy  vagy  jogi  személyiséggel  nem  rendelkező  szervezet  tényleges
tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy

49

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy
javára hoztak létre.
*(A megfelelő rész aláhúzandó!)
Kelt.:
……………….………………………………
ügyfél képviselőjének aláírása
3. számú melléklet
VAGYON FORRÁSÁT IGAZOLÓ NYILATKOZAT
1. Természetes személy esetén
1.1. Azonosító adatok
1.1.1. Családi és utónév:
1.1.2. Születési hely, idő:
1.1.3. Lakóhely (ennek hiányában tartózkodási hely):
1.2.  A  vagyon  forrására  vonatkozó  információk  (legalább  hárommillió  forint  értékben,  az
1.2.1-1.2.7. alpontban meghatározott vagyoneszköz-csoportoknál külön-külön megjelölve az
ügyfél által becsült érték szerinti összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott -
nagyságrendi kategóriákat):
1.2.1. Ingatlantulajdon (résztulajdon is):
1.2.2. Gépjármű:
1.2.3. Egyéb nagy értékű ingóság:
1.2.4. Immateriális és vagyoni értékű javak, így különösen szellemi termékek felhasználási
joga, bérleti jog:
1.2.5. Pénzintézeti számlakövetelés, értékpapír, más pénzeszköz, virtuális fizetőeszköz:
1.2.6. Készpénz:
1.2.7. Gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedés becsült piaci értéke:
1.3. Nagyságrendi kategóriák
1.3.1. 3-30 millió forint:
1.3.2. 30-100 millió forint:
1.3.3. 100-300 millió forint:
1.3.4. 300-1 000 millió forint:
1.3.5. 1-5 milliárd forint:
1.3.6. 5 milliárd forint felett:
1.4. Nyilatkozat a tartozásokról
A  nyilatkozattételt  megelőző  naptári  év  végén  (pénzintézetekkel,  magánszemélyekkel  stb.
szemben)  fennálló  tartozások,  legalább  3  millió  Ft  értékben,  megjelölve  az  összértéknek
megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott - nagyságrendi kategóriákat.
1.5. Nyilatkozat a jövedelemről
A nyilatkozattételt megelőző adóévben megszerzett, 3 millió Ft-ot meghaladó rendszeres -
így különösen jövedelem - és rendkívüli - így különösen örökség, nyeremény - bevétel nettó
összege, megjelölve az összértéknek megfelelő - az 1.3. pont alatt meghatározott - nagyságrendi
kategóriákat.
2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén
2.1. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai:

50

2.1.1. Név vagy rövidített név:
2.1.2. Székhely:
2.1.3. A nyilatkozatot tevő, képviseletre jogosult személy neve és beosztása:
2.2. A vagyon forrására vonatkozó információk (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett
utolsó éves beszámoló adatai alapján, elemenként legalább 3 millió forint értékben, megjelölve
a 2.3. pont alatt meghatározott nagyságrendi kategóriákat):
2.2.1. Immateriális javak:
2.2.2. Tárgyi eszközök:
2.2.3. Befektetett pénzügyi eszközök:
2.2.4. Készletek:
2.2.5. Követelések:
2.2.6. Értékpapírok:
2.2.7. Pénzeszközök:
2.3. Nagyságrendi kategóriák
2.3.1. 3-30 millió forint:
1.3.2. 30-100 millió forint:
2.3.3. 100-300 millió forint:
2.3.4. 300-1 000 millió forint:
2.3.5. 1-5 milliárd forint:
2.3.6. 5 milliárd forint felett:
2.4. Nyilatkozat a kötelezettségekről (a nyilatkozattételt megelőzően közzétett utolsó éves
beszámoló adatai alapján, legalább 3 millió forint értékben, megjelölve a 2.3. pont alatt
meghatározott nagyságrendi kategóriákat)”:
Kelt.:
……………….………………………………
ügyfél képviselőjének aláírása

51

4. számú melléklet
BEJELENTÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY RÉSZÉRE
a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy vagyon büntetendő cselekményből
való származására utaló adatról, tényről, körülményről
1. Az észlelő neve, beosztása:  ...............................................................................................
1.1. Az észlelés időpontja:  ......................................................................................................
2. A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai
Az ügyfél képviseletében eljáró személy bejelentő számára ismert adatai:
1.  családi és utónév:……………………………………………………….
2.  születési családi és utónév:……………………………………………..
3.  állampolgárság:…………………………………………………………
4.  születési hely, idő:………………………………………………………
5.  anyja születési neve:…………………………………………………….
6.  lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely:…………………………….
7.  azonosítási okmány típusa, száma:………………………………………
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél) bejelentő
számára ismert adatai
1.
név, rövidített név:…………………………………………………………….
2.
székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe:
…………………………………………………………………………………
3.
főtevékenysége:………………………………………………………………..
4.
képviseletre jogosultak neve, beosztása:………………………………………
5.
kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:………………………...
6.
cégjegyzékszám,  vagy  nyilvántartásba  vételről,  bejegyzésről  szóló  határozat,  vagy
nyilvántartási szám:…………………………………………………………….
7.
adószám:………………………………………………………………………..
3.  A  pénzmosásra,  terrorizmus  finanszírozására  vagy  vagyon  büntetendő
cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény ismertetése:

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
A kijelölt személy részére történő átadás időpontja: …………………………….
Átvétel igazolása: ……………………………………………………………………

52

5. számú melléklet:
OKTATÁSI TEMATIKA
I.
A könyvviteli szolgáltatás, mint a Pmt. és a Kit. hatálya alá tartozó tevékenység.
- a könyvviteli tevékenység fogalma,
- a jogviszony tartalma,
- a Szabályzat szerepe.
II.
Az ügyfél-átvilágítás
A.
Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezése
B.
Ügyfél-átvilágítási intézkedések:
-
ügyfél, ügyfél szervezet, meghatalmazott, képviselő, rendelkezésre jogosult
azonosítása,
-
személyazonosság igazoló ellenőrzése, elfogadható okmányok, okiratok, rögzítendő
adatok köre,
-
a Szolgáltatónál alkalmazott belső kockázatértékeléssel kapcsolatos
tájékoztatás.(kockázatértékelés alapja, kockázati szintek meghatározása,
foglalkoztatottakat érintő feladatok).
-
tényleges tulajdonos fogalma, azonosítása,
-
kiemelt közszereplő fogalma, nyilatkoztatás,
-
adatok rögzítésének módja, ügyfél-átvilágítási adatlap bemutatása,
-
monitoring eljárás, megerősített eljárás.
C.
Ügyfél-átvilágítás  során  felvett  adatok  ellenőrzése,  kétség  alapjául  szolgáló  adatok
tények körülmények.
D.
Egyszerűsített, fokozott és a speciális ügyfél-átvilágítás esetei.
E.
Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményének elfogadása.
F.
Ügyfél-átvilágítás  során  alkalmazandó  eljárási,  magatartási  normák  foglalkoztatottak
részére.
G.
Ügyfél-átvilágítás végrehajtásával kapcsolatos felelősségi viszonyok a Szolgáltatónál.
III.
A  szolgáltatónál  alkalmazott  belső  kockázatértékeléssel  kapcsolatos  tájékoztatás
(kockázatértékelés  alapja,  kockázati  szintek  meghatározása,  foglalkoztatottakat
érintő feladatok)

IV.
Bejelentési kötelezettség.
A.
Kijelölt személy fogalma, kötelezettségei (Pmt. és Kit. szerint).
B.
A kijelölt személy részére történő adattovábbítás belső eljárási rendje.
C.
A Pmt., és a Kit. szerinti bejelentés megtétele (kijelölt személy részére tartandó oktatás).
D.
Titokvédelmi rendelkezések.
V.
A pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy vagyon büntetendő cselekményből
való származására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe
vehető szempontok ismertetése.

53

VI.
A  pénzügyi  és  vagyoni  korlátozó  intézkedések  megfelelő  végrehajtása  érdekében
üzemeltetett  szűrő-monitoring  rendszer  működése,  belső  eljárásrendje,  bejelentés
megtételének menete.
VII.
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó  intézkedéssel  érintetteket  tartalmazó  listák  elérhetőségei,  gyakorlati
bemutatása.
VIII.
Adatok kezelésére, megőrzésére vonatkozó szabályok.
IX.
Foglalkoztatottak védelmére vonatkozó előírások ismertetése.
X.
Tájékoztatás a Pmt.-ből eredő kötelezettség megsértésére vonatkozó Szolgáltatón belüli
belső  névtelenséget  biztosító  belső  ellenőrző  és  információs  rendszerek
működéséről
XI.
Atipikus szankciók ellenőrzése

54

6. számú melléklet
Az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményei,
auditálásának módja, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás
végrehajtása
1.1 Az elektronikus hírközlő eszköz akkor auditálható és működtethető, ha legalább az alábbi
informatikai biztonsági követelményeknek megfelel:
a) elemei azonosíthatók és dokumentáltak,
b)  üzemeltetési  folyamatai  szabályozottak,  dokumentáltak  és  az  üzemeltetési  szabályzat
szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek,
c)  változáskezelési  folyamatai  biztosítják,  hogy  a  rendszer  paraméterezésében  és  a
szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhassanak
meg,
d)  adatmentési  és  -visszaállítási  rendje  biztosítja  a  rendszer  biztonságos  visszaállítását,
továbbá  a  mentés-visszaállítás  az  üzemeltetési  szabályzat  szerinti  gyakorisággal  és
dokumentáltan tesztelt,
e)  a  felhasználói  hozzáférés  mind  alkalmazási,  mind  infrastruktúra  szinten  szabályozott,
dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,
f) a felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, biztosítják az
azonosítási  folyamat  megvalósulását,  továbbá  felhasználóinak  tevékenysége  naplózott,  a
rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
g)  a  hozzáférést  biztosító  kiemelt  jogosultságok  szabályozottak,  dokumentáltak  és  az
üzemeltetési  szabályzat  szerinti  gyakorisággal  ellenőrzöttek,  a  kiemelt  jogosultságokkal
elvégzett  tevékenység  naplózott,  a  napló  fájlok  sérthetetlensége  biztosított  és  a  kritikus
rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,
h)  a  távoli  hozzáférés  szabályozott,  dokumentált  és  az  üzemeltetési  szabályzat  szerinti
gyakorisággal ellenőrzött,
i) a vírusok és más rosszindulatú kódok és cselekmények elleni védelem biztosított,
j)  adatkommunikációja  és  rendszerkapcsolatai  dokumentáltak  és  ellenőrzöttek,  az
adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosított,
k) a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt, amennyiben az ügyfél-átvilágításra a
szolgáltató más módon nem képes, vagy az alkalmazott rendszer a szolgáltató vonatkozásában
üzleti kritikus rendszerként került besorolásra,
l) karbantartása szabályozott,
m) adathordozóinak védelme szabályozott, biztosított, hogy az adathordozókhoz csak az arra
jogosult  személyek  és  csak  az  adatkezelési  cél  teljesülése  érdekében  férnek  hozzá,  ennek
felülvizsgálata és ellenőrzése rendszeresen megtörténik,
n) saját kontrolljai és az üzemeltetési szabályzat gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt
információk sértetlenségéről és védelméről, és
o)  biztosított  a  megfelelő  szintű  fizikai  védelem,  az  elkülönített  környezet  és  az  egyes
biztonsági események detektálása.
1.2 A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában gondoskodik arról,
hogy
a)  az  ügyféllel  felépített  elektronikus  átviteli  csatornán  keresztül  folyó  távadatátvitel
megfelelően biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles legyen,
b)  az  ügyfél  megkapja  a  szolgáltatás  igénybevételének  feltételeiről  való  tájékoztatást,
beleértve a szolgáltatás biztonságára vonatkozó ügyfél oldali felelősségről szólót is,
c)  a  szolgáltató  oldali  ügyfél-átvilágításban  csak  a  szükséges  mértékben  és  csak  olyan
személy vegyen részt, aki – a szolgáltató által alkalmazott megoldástól függően - a közvetett
vagy  közvetlen    elektronikus  ügyfél-átvilágítás  végrehajtásához  szükséges  jogi,  technikai  és

55

biztonsági oktatásban részesült,
d)  az  elektronikus  hírközlő  eszközre,  és  az  ügyfél-átvilágítási  folyamatra  vonatkozó  olyan
vizsgálati  jelentéssel  rendelkezzen,  amely  igazolja,  hogy  ezek  informatikai  védelme  a
biztonsági  kockázatokkal  arányos,  és  megfelel  különösen  az  1.1  pontban  foglalt
követelményeknek,
e) a jogi szabályozásban, az alkalmazott technológiában vagy az üzleti folyamatban történt
releváns,  a  működésre  kiható  változás  esetén,  de  legalább  kétévente,  a  vizsgálati  jelentést
felülvizsgálja,
f)  a  d)  pontban  meghatározott  vizsgálati  jelentést  olyan,  az  Európai  Gazdasági  Térség
valamely  tagállamában  bejegyzett  szervezet  állítsa  ki,  amely  szervezetnél  a  vizsgálatban
igazolhatóan részt vevő személy rendelkezik legalább
fa) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified
Information Systems Auditor (CISA),
fb) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) által kiadott Certified
Information Security Manager (CISM),
fc) az International Information Systems Security Certification Consortium Inc. által kiadott
Certified Information Systems Security Professional (CISSP), vagy
fd)  az  Információbiztonsági  irányítási  rendszerekre  vonatkozó  ISO/IEC  27001  Vezető
Auditor (Lead Auditor)
képesítéssel és minősítéssel,
g) a Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítás és elektronikus azonosítás során a szolgáltató birtokába
jutott  személyes  adatokat,    és  személyes  adatnak  nem  minősülő  adatokat  az  adatkezelés
időtartama alatt az érintett részére hozzáférhetővé tegye, átadja, és
h)
az ügyfél-átvilágítás folyamatáról elektronikusan eltárolt adatok oly módon kerüljenek
rögzítésre, hogy azok a későbbiekben alkalmasak legyenek az ügyfél-átvilágításra vonatkozó
rendelkezések  betartásának  és  az  ügyfél-átvilágítási  intézkedések  végrehajtásának  utólagos
megítélésére.
2.1 A szolgáltató foglalkoztatottja az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett valós
idejű  ügyfél-átvilágítást  (a  továbbiakban:  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás)  egy  erre  a  célra
elkülönített és felszerelt helyiségben végzi.
2.2 A szolgáltató visszakereshető módon rögzíti
a) a helyiségbe belépő személyét,
b) a helyiségből kilépő személyét és
c) a be- és kilépés időpontját.
2.3 A valós idejű ügyfél-átvilágítást csak a szolgáltató foglalkoztatottja végezheti, akinek a
szolgáltató  előzőleg  e  tevékenység  ellátására  képzést  szervezett,  és  aki  azt  követően
eredményes vizsgát tett.
2.4 A szolgáltató az auditált elektronikus hírközlő eszköz vonatkozásában az alábbi feltételek
egyidejű  teljesülése  esetén  biztosítja  az  ügyfél  átvilágítására  vonatkozó  biztonságos
feltételeket:
a)  az  ügyfél  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás  feltételeit  részletesen  megismerte,  és  ahhoz
kifejezetten hozzájárult,
b)  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás  legalább  kétfaktoros  –  amelyek  közül  az  egyik  kép-  és
hangátvitelt  lehetővé  tevő  elektronikus  hírközlő  eszköz  -,  és  a  faktorai  legalább  két  eltérő
technológián alapulnak,
c) a valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása
és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére és
az  ügyfél  által  bemutatott  fényképes  azonosító  okmánnyal  való  összevetésre,  az  okmányban

56

foglalt adatok és a bemutatott okmány biztonsági elemeinek azonosítására,
d) az ügyfél-átvilágítási folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött, és
e)  az  átvilágítás  megfelelőségét  további,  második  szintű  ellenőrzés  követi  a  szolgáltatón
belül.
3.1    A  szolgáltató  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás  során  a  szolgáltató  és  az  ügyfél  között
létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél valós idejű ügyfél-átvilágítással kapcsolatos részletes
tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon kép-
és hangfelvételen rögzíti.
3.2  A  valós  idejű  ügyfél-átvilágítást  végző  szolgáltató  vezetője,  foglalkoztatottja,  illetve
segítő családtagja felszólítja az ügyfelet arra, hogy
a)
úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,
b)
érthető  módon  közölje  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágításhoz  használt  kártyaformátumú
személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítóját, és
c)
úgy  mozgassa  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágításhoz  használt  kártyaformátumú
személyazonosító  igazolványát  vagy  vezetői  engedélyét,  hogy  az  azon  található  biztonsági
elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek.
3.3  A  valós  idejű  ügyfél-átvilágítást  végző  szolgáltató  vezetője,  foglalkoztatottja,  illetve
segítő  családtagja  megbizonyosodik  arról,  hogy  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágításhoz  használt
kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély alkalmas a valós idejű
ügyfél-átvilágítás elvégzésére, így
a) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és
azok elhelyezkedése megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,
b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező
más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek,
c) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély rendelkezik gépi
adatolvasást lehetővé tevő mezővel, és
d)  a  kártyaformátumú  személyazonosító  igazolvány  vagy  vezetői  engedély
okmányazonosítója  megegyezik  az  ügyfél  által  közölt  okmányazonosítóval,  felismerhető  és
sérülésmentes.
3.4 A valós idejű ügyfél-átvilágítást végző alkalmazott megbizonyosodik arról, hogy
a)  az  ügyfél  arcképe  felismerhető  és  azonosítható  az  általa  bemutatott  kártyaformátumú
személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arckép alapján, és
b) a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható
adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről a szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.
3.5  A  szolgáltató  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás  során  az  ügyfél  által  bemutatott
kártyaformátumú  személyazonosító  igazolvány  vagy  vezetői  engedély  adatait  összeveti
nyilvánosan  hozzáférhető  nyilvántartás  vagy  olyan  nyilvántartás  adataival,  amelynek
kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
3.6  A  szolgáltató  egy  alfanumerikus  kódból  álló,  központilag,  véletlenszerűen  generált
azonosítási  kódot  küld  az  ügyfélnek  az  ügyfél  választása  szerint  az  ügyfél  azonosítására
alkalmas e-mail címre, vagy SMS-ben mobiltelefonszámra, amely kódot az ügyfél a valós idejű
ügyfél-átvilágítás  befejezéséig  a  szolgáltató  által  választott  kommunikációs  formában  küldi
vissza a szolgáltatónak.
4.1  A  szolgáltató  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás  során  az  ügyfélre  irányadó,  Pmt.  szerinti
nyilatkozatok megtételére és okiratok bemutatására hívja fel az ügyfelet.
4.2  A  szolgáltató  a  4.1  pont  alapján  bemutatott  okiratok  adatait  összeveti  nyilvánosan
hozzáférhető  nyilvántartás  vagy  olyan  nyilvántartás  adataival,  amelynek  kezelőjétől  törvény

57

alapján adatigénylésre jogosult.
5.1 A szolgáltató megszakítja a valós idejű ügyfél-átvilágítást, amennyiben
a)
az  ügyfél  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás  során  visszavonja  az  adatrögzítéshez  adott
hozzájárulását,
b)
az  ügyfél  által  bemutatott  okmányok,  illetve  okiratok  fizikai  és  adattartalmi
követelményei nem adottak,
c)
az  ügyfél,  az  általa  bemutatott  okmányok,  illetve  okiratok  vizuális  azonosításának
feltételei nem adottak,
d)
a szolgáltató nem tudja elkészíteni a hang- és képfelvételt,
e)
az ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot,
f)
az ügyfél nem, vagy a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja
számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy
g)
az eljárás során azzal kapcsolatban bármilyen ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.
5.2 Pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy vagyon büntetendő cselekményből való
származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetében,  a szolgáltató az 5.1 pontban írt
feltételek  fennállása  ellenére  is  elvégzi  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítást,  amelyet  követően
haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységnél.
6.  A  valós  idejű  ügyfél-átvilágítást  a  szolgáltató  a  Szabályzatban  meghatározott
foglalkoztatottjának a valós idejű ügyfél-átvilágítás egészére kiterjedő ellenőrzése zárja le.
7.  A  szolgáltató  a  valós  idejű  ügyfél-átvilágítás  rendszerét  úgy  alakítja  ki,  hogy  azt  a
fogyatékos  személyek  jogairól  és  esélyegyenlőségük  biztosításáról  szóló  törvény  szerinti
fogyatékos személy is igénybe tudja venni.

58