LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG | KABINET
ADATVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI OSZTÁLY
1055 Budapest, Markó utca 16. | 1372 Budapest, Pf.: 438
Telefon: (1) 354-5629 | E-mail:
[email protected]
ABOIGA//1-158/2026.
ELEKTRONIKUSAN
ALÁÍRTA:
dr. Ifi Norbert
TÓTH GÁBOR ÚRNAK
osztályvezető ügyész
[email protected]
Tisztelt Kérelmező!
A Legfőbb Ügyészségre 2026. május 14. napján elektronikus úton benyújtott
közérdekű adatigénylésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.
Adatigénylésében az alábbi adatok megküldését kérelmezi:
„Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre
1, Történt -e büntető feljelentés a rendőrségen, ügyészségen, NAV-nál a Magyar
Öttusa Szövetség működésével kapcsolatban 2023-ban?
2, Van-e folyamatban nyomozás, vagy bármilyen eljárás az említett feljelentés miatt a
nyomozó hatóságoknál? Ha igen, milyen bűncselekmény miatt van folyamatban
nyomozás?
3, Történt-e már vádemelés az említett feljelentés miatt?
4, Lezárták, vagy esetleg megszüntették-e már az eljárásokat az említett ügy miatt,
amennyiben igen, kérem jelöljék meg, hogy mi volt ennek az oka?
Az adatigénylésben nem kívánok személyes, vagy személyhez kötött adatokat
megismerni, kérem mellőzni a személyhez köthető adatokat.”
A közérdekű adatok kiadásának kötelezettségét az információs önrendelkezési jogról
és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info. tv.)
1. §-ban meghatározott cél, a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek alapozza
meg.
Az Info. tv. 1. §-a szerint e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok
kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a
természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint
az adatok szabad áramlása, illetve a közügyek átláthatósága a közérdekű és a
közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog
érvényesítésével megvalósuljon.
Az Info. tv. 3. § 5. pontja értelmében
„közérdekű adat: az állami vagy helyi
önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot
ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy
közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá
nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,
2
függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen
a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak
eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést
szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre
vonatkozó adat”. Ugyanezen jogszabályhely 6. pontja szerint
„közérdekből nyilvános
adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek
nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény
közérdekből elrendeli.”
A fentiekben hivatkozott rendelkezések figyelembevételével tájékoztatom, hogy az
irányadó joggyakorlat alapján az ügyészség konkrét ügyekhez köthető adatai nem
tartoznak a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok körébe, melyre
figyelemmel,
az ügyészség büntetőügyekkel kapcsolatos tevékenységével
összefüggésben keletkezett adatai közérdekű adatigénylés keretében nem adhatók ki.
A már hivatkozott közérdekű adat fogalma szerint az ügyészség tevékenységére
vonatkozó, a közfeladat ellátásának funkciójához kapcsolódó adatok körébe olyan
adatok sorolhatók, amelyek kifejezetten az ügyészség tevékenységére vonatkoznak,
illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkeznek. A konkrét ügyben kezelt
iratok,adatok megismerhetőségét az adott eljárásra vonatkozó iratbetekintési
szabályok rendezik.
Büntetőügyben az eljárási szabályokat alapvetően a büntetőeljárásról szóló 2017. évi
XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 100. §-a és esetlegesen 107. §-a rendezi,
figyelemmel az Info. tv. 27. §-ának (2) bekezdésére is, mely szerint a közérdekű és
közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot a törvény bűncselekmények
üldözése, vagy megelőzése érdekében korlátozhatja.
A Be. pedig ezt a korlátozást úgy valósítja meg, hogy pontosan rögzíti ki ismerheti meg
ezen adatokat tartalmazó iratokat, vagyis a vonatkozó jogszabályok meghatározzák
azoknak az eljárásban résztvevő személyeknek (hatóságoknak) a körét, akik
(amelyek) egy adott ügy vonatkozásában az eljárás adatairól tájékoztatást kaphatnak.
Jogosultság igazolása nélkül nincs lehetőség adott ügyekkel kapcsolatban érdemi
tájékoztatásra, iratkiadásra anonimizált formában sem.
A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható per
kapcsán az Info. tv. 31. §-a rendelkezik. Ez alapján az igénylő a közérdekű adat
megismerésére vonatkozó igény elutasítása, vagy a teljesítésre nyitva álló (illetve a
meghosszabbított) határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés
teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében
bírósághoz fordulhat. A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő
eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő
lejártától számított 30 napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot
ellátó szerv ellen.
Tájékoztatom továbbá, hogy az Info. tv. 52. § (1) bekezdése alapján Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot
kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a
közérdekű adatok, vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő
jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen
veszélye fennáll. A Hatóság vizsgálata az igény elutasításának közlésétől, a határidő
eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő
3
lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető.
Kérem a fenti tájékoztatás tudomásulvételét.
Budapest, 2026. május 29.
Tisztelettel:
dr. Ifi Norbert
osztályvezető ügyész
adatvédelmi tisztviselő
