Iktatószám: BO/51/02349-3/2026.
Előzmény: BO/51/04986/2025.;
BO/51/03092/2025;
BO/51/03921/2025
Ügyintéző: Ihász Levente
Tárgy: Granulines Invest Kft. (Budapest) részére hulladékgazdálkodási bírság kiszabása
H A T Á R O Z A T
I
K
ötelezem a Granulines Invest Kft.-t (székhely: 1064 Budapest, Podmaniczky utca 57. II. em. 14.
ajtó; KÜJ: 103273428) – továbbiakban: Kötelezett – hogy az általa a 3571 Alsózsolca,
Gyár utca 2/1. (Alsózsolca 1503/4 hrsz.) szám alatti telephelyen (KTJ: 103006654) a Borsod-Abaúj-
Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztálya (továbbiakban: hulladékgazdálkodási hatóság) által 2024.
augusztus 12. napján kelt, BO/51/05726-20/2024. számon kiadmányozott, veszélyes hulladékok
gyűjtésére, kereskedelmére és előkezelésére vonatkozó
hulladékgazdálkodási engedélyben
foglaltaktól eltérően végzett hulladékgazdálkodási tevékenység miatt
1 066 248,– Ft,
azaz
egymillió-hatvanhatezer-kétszáznegyvennyolc forint
hulladékgazdálkodási bírságot
fizessen meg az alábbiak szerint:
A bírság 100%-os összegét, 1 066 248,– forintot, azaz egymillió-hatvanhatezer-
kétszáznegyvennyolc forintot köteles a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül a
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal bírság beszedési számlájára (melynek
pénzforgalmi jelzőszáma 10027006-01040030-00000000) befizetni.
Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni a bírság megnevezését és a határozat számát.
II.
A döntés a közléssel véglegessé válik, ellene fellebbezésnek helye nincs.
A döntést sérelmező ügyfél részére – a rá vonatkozó rendelkezés tekintetében, a közléstől számított
30 napon belül a Miskolci Törvényszékhez címzett, de a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez (kormányhivatal) benyújtott keresettel – közigazgatási peres út áll
rendelkezésre.
A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti, az igazgatási
szünet időtartama azonban ezen határidőbe nem számít bele.
A keresetlevélben meg kell jelölni a döntéssel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló
tények és bizonyítékok előadásával, és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy választhatja a keresetlevél elektronikus úton
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4. Telefon: (36-46) 517-300 Fax: (36-46) 517-399 KRID: 521067758
E -mail: k
[email protected]
2
történő benyújtását a https://epapir.gov.hu/ oldalon; a „Jogorvoslat” témacsoport, „Közigazgatási
szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtása” megnevezésű ügytípus
és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal kiválasztásával, azonban ha ezzel a
lehetőséggel nem kíván élni, vagy a feltételek nem adottak, úgy papír alapon is benyújthatja
keresetlevelét a közigazgatási döntést hozó szervnél, illetve ajánlott küldeményként postára adhatja
a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály, 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. szám, Pf. 379 alatti címére.
A jogi képviselő nélkül eljáró fél az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített keresetlevél
nyomtatványt is használhatja, amely szerkeszthető formában letölthető az alábbi linkről:
https://birosag.hu/nyomtatvanyok/az-eljarast-megindito-nyomtatvanyok/kozigazgatasi-meginditasa-
iranti-keresetlevel-1
Az elektronikus ügyintézésre köteles fél – egyebek mellett az ügyfélként eljáró belföldi székhelyű
gazdálkodó szervezet és az ügyfél jogi képviselője – szabályszerűen előterjesztett elektronikus
formában (hivatali kapuján, vagy cégkapuján keresztül), e-Papír szolgáltatás igénybevételével
(https://epapir.gov.hu) nyújthatja be a keresetlevelet a közigazgatási döntést hozó szervnél.
A keresetlevél benyújtásának a döntés hatályosulására halasztó hatálya van.
A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, azonban a felek bármelyikének kérelmére,
vagy ha szükségesnek tartja, tárgyalást tart. Tárgyalás tartása a keresetlevélben kérhető.
A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A közigazgatási bírósági eljárás illetékköteles, azonban az eljárást kezdeményező felet tárgyi
illetékfeljegyzési jog illeti meg, ezért az illeték előzetes megfizetése alól mentesül.
Az illetéket a bíróság kötelezése alapján kell megfizetni.
Tájékoztatom, hogy ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási bíróság a felszámított
perköltség viseléséről az eljárást befejező határozatban hivatalból dönt. Törvény eltérő
rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A bíróság által
engedélyezhető költségmentesség ezen perköltség megelőlegezése alól mentesít, azonban az
esetleges megfizetése alól nem.
III. Felhívom a figyelmét, hogy amennyiben a Kötelezett pénzfizetési Kötelezettségének határidőben
nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni.
I N D O K O L Á S
A hulladékgazdálkodási hatóság a Kötelezett részére BO/51/05726-20/2024. számon a 3571 Alsózsolca,
Gyár utca 2/1. (Alsózsolca 1503/4 hrsz.) szám alatti telephelyen (KTJ: 103006654) végzendő
hulladékgazdálkodási tevékenységre – veszélyes hulladékok gyűjtésére, kereskedelmére és
előkezelésére – vonatkozóan hulladékgazdálkodási engedélyt ( továbbiakban: Engedély) adott.
A BO/51/05726-20/2024. számon kiadmányozott határozat rendelkező részének II./4. pontjában az
alábbiak kerültek rögzítésre:
„Engedélyes a 3571 Alsózsolca 1503/4 hrsz. alatti telephelyén a határozat II.3. pontjában meghatározott
veszélyes hulladékok gyűjtését, kereskedelmét, valamint előkezelését (válogatás, darabolás, szeparálás)
tervezi.
3
…...
Az átvett hulladékok akkumulátor gyártásából származó hulladékok (száraz katód/száraz jelly roll fólia
vagy ezek előkezelt darálékai) melyek olajjal, savval, lúggal, NMP-vel nem szennyezettek.
…….”
A BO/51/05726-20/2024. számon kiadmányozott határozat előírásokat tartalmazó részének III./1. a.)
pontjában (Hulladékgazdálkodási hatáskörben) többek között az alábbiak kerültek rögzítésre:
Jelen hulladékgazdálkodási engedéllyel kizárólag a határozat II. 3. pontjában felsorolt veszélyes
hulladékoknak a II.2. és II.4. pontban részletezett módon történő gyűjtését, kereskedelmét és
előkezelését lehet végezni.
Az engedélyes köteles az átadótól megkövetelni a hulladék lényeges minőségi jellemzőinek
dokumentálását, és amennyiben az átvenni szándékozott hulladék jelen határozatban engedélyezett
módon nem előkezelhető, akkor az átvételt meg kell tagadnia. Amennyiben a beérkező hulladékok
érzékszervi vizsgálata során rendellenes szaghatást (pl. oldószerszag) észlel akár a telephelyen történő
átvétel, akár az egyes csomagolási egységek megbontása, a technológiába történő beadagolása során,
a hulladékot átvételét meg kell tagadni, a már átvett hulladékot megfelelő csomagolásban soron kívül
vissza kell szállítani az átadónak.
A tevékenység vonatkozásában az alábbiak elvégzése szükséges:
• Annak biztosítására, hogy a technológiába kizárólag NMP (N-Metil-pirrolidon) tartalommal nem
rendelkező hulladékok feladása történik, minden hulladéktípus esetén adott hulladéktermelőnél az
első beszállításnál, illetve szúrópróbaszerűen de legalább három havi rendszerességgel akkreditált
laboratórium által végzett vizsgálatokkal szükséges mérni az átvenni tervezett hulladékok NMP
tartalmát.
…….”
A
kí B
váO
n /
t51
h /
ul0
l5
a 7
d 2
é 6/20
kok n2
e4.
m sz
ke ám
rült ú
e en
k ka g
p e
c dé
sol lye
atbzé
a si
é e
s n l
ejá
mrás
sz
e so
nn r
yá
e n
z
etb
te
e csato
k NM lt
P-vd
eo
lku
”. mentáció szerint „
a kezelni
A kérelem, az engedélyezési dokumentáció ennek megfelelően nem vizsgálta, nem mutatta be a
kérelmezett hulladékgazdálkodási tevékenység NMP-vel kapcsolatos környezeti hatásait, azokat a
hulladékgazdálkodási hatóság sem vizsgálta, erre vonatkozóan előírásokat nem tett.
A Kötelezett környezetvédelmi megbízottja, a Titán Csillag Kft. által benyújtott vizsgálati jegyzőkönyvek
több esetben NMP-tartalmat mutattak ki az átvett hulladékokban:
• 95087/1. sz. vizsgálati jegyzőkönyv alapján: 147 mg NMP/kg eredeti anyag
• 979082/1 sz. vizsgálati jegyzőkönyv alapján: 93 mg NMP/kg eredeti anyag
• 1006456/1 sz. vizsgálati jegyzőkönyv alapján: 147 mg NMP/kg eredeti anyag.
A tényállás tisztázása érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság 2025. szeptember 2-án,
BO/51/03921-6/2025. számon kiadmányozott végzésében nyilatkozattételre hívta fel a Kötelezettet arra
vonatkozóan, hogy küldje meg a hulladékgazdálkodási hatóság részére azon átvett, akkumulátor
gyártásából származó hulladékok szállításának kísérő dokumentumait (szállítólevelek, bizonylatok),
amelyekből mintavételezés történt az N-Metil-2-pirrolidon (NMP) tartalom laboratóriumi mérésével
összefüggésben.
A BO/51/03921-6/2025. számú végzés közlése Kötelezett részére az elektronikus letöltési igazolás
tanúsága szerint 2025. szeptember 8. napján szabályszerűen megtörtént.
4
A Titán Csillag Kft. 2025. szeptember 10. napján a hulladékgazdálkodási hatósághoz benyújtotta
nyilatkozatát a BO/51/03921-6/2025. számú végzésben foglaltak teljesítésével összefüggésben.
Nyilatkozatához mellékelte azon átvett, akkumulátor gyártásából származó hulladékok szállításának
kísérő dokumentumait (szállítási lapok, anyagkísérő okmányok, szállítólevelek, bizonylatok), amelyekből
mintavételezés történt az N-Metil-2-pirrolidon (NMP) tartalom laboratóriumi mérésével összefüggésben.
A benyújtott dokumentumok alapján a mintavétel alapját képező hulladékmennyiség összesen 9706 kg
volt:
ISB-SZ 00221 szállítási lap azonosító szerint az IS Battery Materials Kft.-től átvett 3050 kg
tömegű 06 03 15* azonosítókóddal jelölt „nehézfémeket tartalmazó fémoxid” (Al notching scrap);
HEL-SZ 874515 szállítási lap azonosító szerint a SungEel Hitech Hungary Kft.-től átvett 3566 kg
tömegű 06 03 15* azonosítókóddal jelölt „nehézfémeket tartalmazó fémoxid” (Katódhulladék
(Notching));
HEL-SZ 840317 szállítási lap azonosító szerint a SungEel Hitech Hungary Kft.-től átvett 3090 kg
06 03 15* azonosítókóddal jelölt „nehézfémeket tartalmazó fémoxid” (Katódhulladék (Notching)).
A hulladékgazdálkodási hatóság megállapította, hogy a Kötelezett a 3571 Alsózsolca, Gyár utca 2/1.
(Alsózsolca 1503/4 hrsz.) szám alatti telephelyén az Engedélyben foglaltaktól eltérő módon végezte a
hulladékgazdálkodási tevékenységét, amikor
NMP-tartalmú veszélyes hulladékot vett át.
A fentiek alapján a hulladékgazdálkodási hatóság 2025. szeptember 17. napján kelt
BO/51/04830-6/2025. számú határozatával
az Engedély alapján végzett veszélyes hulladékok gyűjtése,
kereskedelme és előkezelése tevékenységével összefüggésben hulladékgazdálkodási intézkedések
megtételére kötelezte a társaságot.
A döntés ellen a Kötelezett jogi képviselője útján 2025. szeptember 23. napján keresetlevelet nyújtott be,
a közigazgatási per a Miskolci Törvényszék előtt 100.K.700.888/2025. számon indult.
A hulladékgazdálkodási hatóság az Engedélyben foglaltaktól eltérően végzett hulladékgazdálkodási
tevékenységgel (akkumulátor gyártásából származó, NMP tartalmú hulladékok átvételével)
összefüggésben közigazgatási szankció alkalmazásának megállapítására irányuló eljárás megindításáról
döntött.
Az eljárás megindításáról a Kötelezettet a hulladékgazdálkodási hatóság a BO/51/04986-1/2025 számú
iratával tájékoztatta, melynek letöltésére 2025. szeptember 24. napján került sor.
A Kötelezett jogi képviselője útján az EPAPIR-20250926-7307 számú beadványával megküldte
nyilatkozatát, melyben vitatta a szankcionálás jogalapját, megismételve a keresetlevélben előadottakat.
Álláspontja szerint a keresetben vitássá tett kérdések jelen eljárás előkérdései, így abban az esetben, ha
az ítélet bevárása nélkül kerül sor a szankció kiszabására, az sértené az általános közigazgatási
rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( továbbiakban: Ákr.) 2.§ (2) bekezdésében és 6.§-ában foglalt
együttműködés és jóhiszeműség elvét.
Ezt követően a Kötelezett jogi képviselője az EPAPIR-20251027-13563 számú beadványában újabb
nyilatkozatot terjesztett elő, melyben korábbi hivatkozásai alapján ismételten kérte az eljárás
felfüggesztését
A hulladékgazdálkodási hatóság a BO/51/04986-4/2025 számú végzésével a BO/51/04986-1/2025
számon indult eljárást – az Ákr. 48. § ( 1) bekezdés a.) pontja alapján – felfüggesztette.
A Miskolci Törvényszék a 100.K.700.888/2025/10. sorszámú ítéletével
a keresetet elutasította.
Tekintettel a felfüggesztést megalapozó előkérdésben született jogerős döntésre a hulladékgazdálkodási
hatóság a BO/51/02349–2/2026 számú végzésével az eljárás felfüggesztését megszüntette.
5
A Miskolci Törvényszék a 100.K.700.888/2025/10. sorszámú ítéletének indokolása szerint „
az alperes
az Engedély rendelkezéseiből következően jogszerűen várta el, hogy a felperes telephelyén kezelt
hulladék ne tartalmazzon NMP-t, azonban felperes a szolgáltatott adatok alapján NMP-t tartalmazó
hulladékot vett át kezelésre. Következésképpen tehát alperes helytállóan állapította meg, hogy
felperes az Engedélyében foglaltaktól eltérően végezte tevékenységét.”
A Miskolci Törvényszék a Kötelezett hivatkozásait – melyet jelen eljárásban előterjesztett
nyilatkozatában is megismételt – elutasította, rögzítve, hogy „
a felperes NMP-t tartalmazó hulladékot
nem vehet át és nem kezelhet, így nem volt relevanciája a perben a felperes által hivatkozott, az
alkalmazandó határértékeket megállapító CLP és REACH rendeletek alkalmazásának. Szintén ez okból
nem foghatott helyt azon felperesi hivatkozás sem, hogy a munkahelyi légtérben NMP tartalmat nem
mutattak ki.”
A Kötelezett által tett nyilatkozatokban foglaltak megegyeznek a keresetben felhozott indokokkal,
amelyek a bírósági eljárásban vizsgálatra kerültek, ami alapján a Miskolci törvényszék meghozta az
ítéletét.
Az Engedély alapján a Kötelezett kizárólag olyan akkumulátor gyártásából származó hulladékokat
(száraz katód/száraz jelly roll fólia vagy ezek előkezelt darálékai) vehet át, melyek olajjal, savval, lúggal,
NMP-vel nem szennyezettek, NMP-t nem tartalmaznak.
A tárgyban kialakult ítélkezési gyakorlat egységes álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályi
rendelkezések szigorú előírásokat, követelményeket fogalmaznak meg a környezethasználók
tekintetében a környezetkárosítás, a környezetszennyezés megelőzése érdekében.
Környezethasználóként a Felperes is a jogszabályoknak és a hulladékgazdálkodási engedélyben
foglaltaknak megfelelően köteles működni, üzemelni. A jogalkotó által megfogalmazott szigorú
követelmény pedig nem más, mint a 100%-ban jogszerű működés.
Mindezek alapján megállapítottam, hogy a Kötelezett jogsértő magatartást folytatott, amikor a
3571 Alsózsolca, Gyár utca 2/1. (Alsózsolca 1503/4 hrsz.) szám alatti telephelyen az Engedélyben
foglaltaktól eltérően végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, akkumulátorgyártásból
származó, NMP-tartalmú hulladékokat vett át kezelésre.
A Miskolci Törvényszék fenti ítéletében – mely a Kötelezett által is elismerten a szankcionálás
előkérdése – egyértelműen akként foglalt állást, hogy a Kötelezett fentiekben részletezett
cselekményével az Engedélytől eltérően végezte tevékenységét, ennek következtében jelen
eljárás jogalapja fennáll.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 62. §-a szerint hulladékgazdálkodási tevékenység –
e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a hulladékgazdálkodási hatóság
által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.
A Ht. 2. § (1) bek. 26. pontja alapján: hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az
ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett
tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint
a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.
A Ht. 84. § (1) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási hatóság az e törvényben, a környezet
védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (Kvt.), az e törvények végrehajtására
kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában
meghatározott rendelkezés, illetve hatósági döntésben foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat,
6
bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt.
A Ht. 86. § (1) bekezdése szerint:
Azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetet, aki vagy amely
a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus
vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött
hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy
bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez,
c)
a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hulladékgazdálkodási hatóságot nem vagy nem
megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz, tárol,
vagy
d) terméket a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó
uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsértve forgalmaz,
a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint
kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási
bírság megfizetésére kötelezi.
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Sztv.) a következőképpen
rendelkezik:
2. § (1) A közigazgatási szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási hatóság
közigazgatási szankciót alkalmaz.
(3) Közigazgatási szabályszegés esetén a következő közigazgatási szankciók alkalmazhatók:
a) figyelmeztetés,
b)
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás.
A Szankciótv. 9. § (1) bek. alapján közigazgatási bírság minden, a közigazgatási hatóság által
közigazgatási szabályszegésért kiszabott bírság.
Megállapítottam, hogy a Közigazgatási Szankció Nyilvántartás adatai szerint a Kötelezettel szemben
a hatósági eljárás megindításának napját megelőzően közigazgatási bírság szankciót megállapító
döntéseket jegyeztek be.
Megvizsgáltam a Sztv. 2. § (3) bekezdés a) pontjában szabályozott figyelmeztetés alkalmazásának
lehetőségét, azonban az tárgyi ügyben kizárt – figyelemmel a Ht. 84. § (4) bekezdés a) pontjára, mely
szerint
„Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása,
a) ha a hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül, vagy
attól eltérően végzik „
valamint a Sztv. 9. § (3) bekezdés d) pontjára
„A hatóság a figyelmeztetés szankció alkalmazása feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási
bírság szankciót alkalmaz, ha
d) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek
vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezik.”
7
Mindezek alapján a Kötelezett nyilatkozatában foglaltakkal ellentétben a fenti jogszabályi
rendelkezések a figyelmeztetés alkalmazását egyértelműen kizárják.
A fenti jogszabályhelyek figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem és
bírságot szabtam ki.
A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának módjáról – az elkövetés időpontjában
hatályos - 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) rendelkezik.
A Kötelezett által engedélytől eltérően végzett hulladék kezelés a Rendelet 1. § (3) bek. a) pontja
szerinti tényállás, azaz a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt besorolási Kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a
rendelkezések egyéb megsértése.
A bírság meghatározásánál az alábbi hulladéktípust, a következő mennyiséggel jellemezve vettem
figyelembe:
A hulladék típusa,
Azonosító szám
Mennyiség [t]
Kötelezettségszegés jellege
megnevezése
nehézfémeket tartalmazó
271/2001. (XII. 21.) Korm.
fémoxid
06 03 15*
9,706
rendelet 1. § (3) bek. a) pont
A Kötelezett által megküldött hulladékkísérő dokumentumok és vizsgálati jegyzőkönyvek alapján a 3571
Alsózsolca, Gyár utca 2/1. (Alsózsolca 1503/4 hrsz.) szám alatti telephelyen hulladékgazdálkodási
engedélytől eltérően átvett, kezelt veszélyes hulladékok tömege: 9,706 tonna.
A Rendelet melléklete szerint:
A bírság meghatározása során a hulladék tonnában kifejezett tömegével kell számolni.
A bírság kiszabásának alapjául szolgáló hulladékmennyiséget 9,706 tonnában határozom meg.
A jogsértéssel érintett hulladék tömegének meghatározása jelen ügyben hiteles mérőeszközzel történt, a
hulladékgazdálkodási bírság alapját képező hulladékok tömegét a Kötelezett által a
hulladékgazdálkodási hatósághoz benyújtott SZ-LAPOK tartalmazzák.
A hulladékgazdálkodási bírság kiszámításának módja:
A Rendelet 1. § (3) bekezdés a.) pontja szerint a hulladékok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban
vagy hatósági határozatban előírt besorolási Kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a
rendelkezések egyéb megsértése esetén:
B = A x M x S
A fenti képletben:
B:
a bírság forintban fizetendő összege
A:
az alapbírság forintban
M:
a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő módosító tényező
S:
a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó.
8
Az „A” alapbírság összegének megállapítása:
A Rendelet 1. § (3) bekezdés a.) pontja szerint az alapbírság legmagasabb mértéke: 9.000,– Ft.
A Rendelet 1. § (5) bekezdése kimondja, hogy az alapbírság összege az 1. § (3)-(4) bekezdéseiben
és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg - az 1. §
(3) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével -, ha az elkövető a következményeket felszámolta
és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.
A bírság összegének meghatározásakor az alábbi szempontokat vizsgáltam:
A hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában
közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést jegyeztek be.
A Rendelet 1. § (2) bekezdése: A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:
a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;
A veszélyes hulladékra elkövetett jogsértés környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot
hordoz. Az adott, NMP tartalmú veszélyes hulladék kezelésére az engedélyezési dokumentáció,
így a kiadott engedély sem tért ki, a kezelés hatásait nem vizsgálta, ennek hiányában a
hulladékgazdálkodási és a környezetvédelmi hatóság nem győződhetett meg a szükséges
műszaki védelem, a szükséges technológia meglétéről, nem tudta előírni a szükséges feltételeket
a jogszerű, környezetszennyezést kizáró hulladékgazdálkodási tevékenység biztosításához.
b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;
A jogsértés lokális jellegű, ugyanakkor hátrányosan érinti a megfelelő engedéllyel rendelkező
hulladékkezelő vállalkozásokat.
c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel
esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.
Az engedélytől eltérő tevékenység utólag már nem tehető jogszerűvé. A jogsértő tevékenység
hátrányosan érintette a tevékenységre engedéllyel rendelkező vállalkozókat.
A Sztv. 10. § (1)-ben foglaltak vonatkozásában – az alábbiak állapíthatóak meg:
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával
kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke vonatkozásában
rögzíthető, hogy a jogsértő tevékenység hátrányosan érintette a tevékenységre engedéllyel
rendelkező piaci szereplőket.
b) a jogsértéssel okozott hátrány nem visszafordítható, mivel az NMP tartalommal rendelkező
veszélyes hulladékok jogsértő módon történő átvétele, kezelése utólag nem tehető jogszerűvé. A
konkrét engedélyezettség és a megfelelő, szükséges előírások nélkül végzett tevékenységből
származó piaci előny és a tevékenységre engedéllyel rendelkező vállalkozások sérelme megtörtént,
utólag nem állítható helyre.
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága kapcsán figyelembe vettem, hogy a jogsértés lokális
jellegű, ugyanakkor hátrányosan érinti az engedéllyel rendelkező vállalkozásokat.
d) a jogsértő állapot időtartama:
A hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a Kft. a a 3571 Alsózsolca, Gyár utca 2/1.
(Alsózsolca 1503/4 hrsz.) szám alatti telephelyén 2024. december 3-án, 2025. április 15-én és
2025. június 26-án olyan, a 06 03 15* azonosítókóddal jelölt „nehézfémeket tartalmazó fémoxid”
megnevezésű N-Metil-2-pirrolidon tartalmú hulladékot vett át, amelyre az engedélye nem terjedt
ki. A jogsértő magatartását legalább 7 hónapon keresztül folytatta.
9
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
A jogsértő magatartás azonos tevékenység gyakorlásával, azonban több alkalommal valósult
meg. Az előző pontban rögzített időponton túl a jogsértés ismétlődéséről nincs információ.
f) a jogsértést elkövető a szükséges információkat az eljárás során rendelkezésre bocsátotta.
g) a jogsértést elkövető több hulladékgazdálkodási tevékenységet végez évek óta, a gazdasági
súlya az akkumulátor hulladékok adott kezelési szegmensében jelentős.
Mindezek alapján a Kötelezett terhére értékeltem, hogy a jogsértés környezetvédelmi és egészségügyi
kockázatot hordoz, továbbá azt, hogy a jogsértéssel okozott hátrány nem visszafordítható, mivel az NMP
tatalommal rendelkező veszélyes hulladékok átvétele, kezelése utólag nem tehető jogszerűvé. Az
engedély nélküli tevékenységből származó piaci előny és a tevékenységre engedéllyel rendelkező
vállalkozások sérelme utólag nem állítható helyre. A Kötelezett terhére vettem figyelembe azt is, hogy a
jogsértő magatartását legalább 7 hónapon keresztül folytatta. A 2024. évre vonatkozó Általános üzleti
évet záró Éves beszámoló Eredménykimutatása szerint a társaság árbevétele 1.134.898.000,- Ft, míg
adózott eredménye 235.053.000,– Ft volt. A Kötelezett az eljárás során együttműködő magatartást
tanúsított.
A Sztv. 10. § szerint
„(4) A hatóság mérlegelési jogkörében meghatározható közigazgatási bírságösszeg esetén a kiszabható
közigazgatási bírság mértéke legfeljebb a törvényben, a kormányrendeletben vagy az önkormányzati
rendeletben meghatározott közigazgatási bírságösszeg felső határának fele lehet, ha a Nyilvántartásba
a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában
közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be.”
Fentiek alapján, az Sztv. 10. § (4) bekezdését is figyelembe véve az „
A” alapbírság mértékét a
legmagasabb összeg 100%-ában, azaz
9.000,– Ft összegben állapítottam meg.
Az „M” módosító tényező összegének megállapítása:
A Rendelet Melléklete szerint a módosító tényező értéke az alábbi képlettel számítandó:
Mb,t = 1,4 + (t-1) x 1,2
Mb,t = 1,4 + 8,706 x 1,2
M = 10 × [1,4 + 8,706 x 1,2] =
118,472
„V” értéke: veszélyes hulladékok esetén
10
„t” értéke: a hulladék tonnában kifejezett tömege
A hulladékok pontos tömege a Kötelezett által benyújtott Sz-lapokon szerepel.
Az
„S” súlyosbító szorzó értéke: 1
, mivel a jogsértés nem ismétlődött.
Tehát a tárgyi ügyben a kiszabandó bírság összege:
B =
9 000 x 118,472 x 1 = 1 066 248,– Ft,
azaz
egymillió-hatvanhatezer-kétszáznegyvennyolc forint.
10
Mindezek alapján jogsértés súlyára tekintettel, a fenti számítások eredményeképp 1.066.248,- Ft
bírságot szabtam ki a Kötelezett terhére, mely összeget alkalmasnak ítélek arra, hogy kellő visszatartó
erővel bírjon a kötelezettség szegés ismételt elkövetésével szemben.
A kiszabott és befolyt bírságösszeg megosztása:
Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 42. §
(1) bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzatot illeti meg a fővárosi és
vármegyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet
kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi
bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a.
A Kormányrendelet 4. § (3) bekezdése kimondja, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság által
a települési önkormányzat területén véglegesen kiszabott és abból befolyt bírság összegének
30%-a, az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
Alsózsolca Város Önkormányzatát megillető bírságösszeg:
319 874,– Ft,
azaz háromszáztizenkilencezer-nyolcszázhetvennégy forint.
Az Önkormányzatot megillető 30% bírságösszeg utalásáról a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei
Kormányhivatal rendelkezik a befizetést követő 15 napon belül.
A határozatot a a hivatkozott jogforráshelyek, valamint a Ht. 86. § (1) bek. b) pontja és a Sztv. 2. § (3)
bekezdés c) pontja alapján, a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és
megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Kormányrendelet alkalmazásával, az Ákr. 80. § (1)
bekezdés és 81. § (1) és (4) bekezdései szerint eljárva hoztam meg.
Hatásköröm a hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. §
(1) bekezdés a) pontján és a 2. § (1) bekezdésén alapul.
Illetékességemet a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet az 1. § (2) bekezdése állapítja meg.
A döntés elleni közigazgatási per indításának lehetőségét az Ákr. 114. § (1) bekezdése biztosítja.
A jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 28. §
(1) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 37. §, 39. §‚ 50. § és 77. §, az igazgatási szünetről szóló 2023. évi
XXVI. törvény 3. § (2) bekezdés 3. pontja, továbbá a digitális államról és a digitális szolgáltatások
nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 19. §, a digitális szolgáltatások, a digitális
állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló
322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdésén, 46. § (1) bekezdése, illetve 49. §, valamint a
polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazható nyomtatványokról szóló
17/2020. (XII. 23.) IM rendelet 6. § (1) bekezdése, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
59. § (1) bekezdése, 62. § (1) bekezdés h) pontja és a polgári perrendtartásról szóló
2016. évi CXXX. törvény) 82. § (1) bekezdése, 83. § (1) bekezdése, 95. § (1) bekezdésein alapul.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a 96/C. §-a kimondja, hogy a
hatóság bírságot kiszabó határozatát megtámadó keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
Az Sztv. 3. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a közigazgatási
szankciók alkalmazásának fokozatossága érdekében – törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben
kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában – a Közigazgatási Szankciók
Nyilvántartásába (a továbbiakban: Nyilvántartás) bejegyzi azon döntés e törvényben meghatározott
adatait, amely ellen kérelemre induló jogorvoslatnak már nincs helye.
11
A közigazgatási szankciót alkalmazó hatóság a döntés adatait a jogorvoslati kérelem benyújtására
rendelkezésre álló idő elteltével egyidejűleg jegyzi be.
Az Sztv. 4. § (4) bekezdése szerint a nyilvántartás a bejegyzés időpontjától számított három év elteltéig
tartalmazza az adott döntéssel összefüggésben nyilvántartott adatokat.
Határozatomat a Kormányrendelet 5. § (4) bekezdése alapján közlöm az érintett települési
önkormányzattal.
Kelt: Miskolcon, az elektronikus hitelesítésbe foglalt időbélyegző szerint
Dr. Alakszai Zoltán
főispán
nevében és megbízásából:
Bese Barnabás
főosztályvezető
Kapják:
1. Granulines Invest Kft., 1064 Budapest, Podmaniczky utca 57. II./14. –
(CK – 24187653)
2. dr. Reichert Péter ügyvéd
(CK-50240713)
3. Titán Csillag Kft., 3528 Miskolc, Zsedényi B. u. 31. -
(CK – 12453137)
4. Alsózsolca Város Önkormányzata, 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138.
(HK AZSONK – KRID 150033933)
5. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség Miskolc, Dózsa György út 5-7. 3525
HK –
KRID 515115995
6. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Pénzügyi és Gazdasági Főosztály
7. KSZNY
8-9. Iratokhoz
A dokumentum elektronikusan hitelesített.
2026.03.13 11:39:22
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
Kiadmányozta: Bese Barnabás
Document Outline
