GYÁL VÁROS
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
PESTTERV KFT
BUDAPEST, 2013. NOVEMBER 13.
GYÁL VÁROSI ÖNKORMÁNYZATA
2014. NOVEMBER 27.
ELFOGADVA
Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testülete
189/2014.(XI.27.) sz. határozatával
Gyál városfejlesztési koncepciója
GYÁL TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁT
MEGALAPOZÓ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Gyál településrendezési eszközeinek
(településszerkezeti tervének, helyi építési
szabályzatának és szabályozási tervének) 2013. évi felülvizsgálata keretében elvégzett
vizsgálatok fejlesztési oldalról alapvetően alátámasztják annak a SWOT elemzésnek a
tartalmát, amely Gyál Integrált Városfejlesztési Stratégiája keretében 2008-ban került
megfogalmazásra.
Jelen városfejlesztési koncepció -
az elmúlt évek változásai figyelembevételével szükségessé
vált kiegészítésekkel - megerősíti a város fejlesztési erőforrásaira, erősségeire, gyengeségeire,
lehetőségeire és veszélyeire vonatkozó korábbi helyzetértékelő megállapításokat.
Az elmúlt évek változásainak fő jellemzői:
1. Tovább nőtt a város népessége, de a népességnövekedés üteme lényegesen lassúbb,
mint a megelőző időszakban és elmarad az agglomerációs térség átlagától. A
lakónépesség 2001-ben 20.900, 2005-ben 22.195, 2010-ben 23.461, 2012. január 1-én pedig
23.486 fő volt. A népességnövekedés lelassulása
(legutóbbi években stagnálása) lehetőséget
ad a korábbi mennyiségi fejlesztési kényszer csökkenése után
(illetve azzal párhuzamosan) a
város minőségi fejlesztése folytatására.
A lakónépesség számának alakulása
24 000
23 500
23 000
22 500
22 000
21 500
21 000
20 500
20 000
19 500
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Forrás KSH TeIR
2. A népesség számszerű bővülése mellett gyengült a város népességvonzó képessége
A Gyálra költözők és az elköltözők számában az elmúlt évtizedben a legnagyobb különbség
2007-ben volt
(az odaköltözők javára). Ebben az évben 1.554-en költöztek a városba és
1.221-en költöztek el onnan. 2010-ben viszont
(először) többen
(1.068-an) költöztek el
Gyálról, mint ahányan
(972-en) odaköltöztek.
A vándorlási különbség változása lehet egy év eseti számának következménye is, amelyből
még nem vonhatók le következtetések. A további évek tényadatai fogják majd eldönteni, hogy
valóban eseti jelenségről van szó, vagy pedig az eddigi trendek megváltozásáról, a város
népességmegtartó képessége csökkenéséről.
2
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
(A gazdasági válság időszakában az egész agglomerációban erőteljesen csökkent a szuburbanizáció üteme, ez
azonban eltérő mértékben érintette az agglomeráció településeit. Erőteljes verseny alakult ki a népesség
megtartására irányuló törekvésekben különösen a belső agglomeráció települései között. )
Az elvándorlások és odavándorlások
száma
1800,
1600,
1400,
1200,
1000,
Elvándorlások száma
800,
600,
Odavándorlások száma
400,
200,
,
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Forrás KSH TeIR
3. A járásrendszerre való közigazgatási áttérés előkészítése során stabilizálódott Gyál
mikrotérségi központi szerepe. Gyál járásközponti szerepet kap egy négy tagból álló
településcsoport
(Gyál, Ócsa Felsőpakony, Alsónémedi) vonatkozásában. A járásközponti
szerepkör intézményfejlesztési vonzatokkal jár.
4. Átgondolt városfejlesztési politika keretében településrendezési szerződések alapján
új szabályozási tervek kerültek elfogadásra, amelyek új fejlesztésekre és beépítésekre
adtak lehetőséget. Ezzel erősödött a város gazdasága, növekedtek a foglalkoztatási
lehetőségek.
5. Bővült és javult a szolgáltató intézmények kapacitása és a szolgáltatás minősége
Ennek keretében az elmúlt 10 évben az alábbi fejlesztések történtek:
A régi mozi átépítésével új közösségi ház építése
Az Ady Endre utcai Általános Iskola bővítése
A Kossuth Lajos utcai Általános Iskola bővítése
Tulipán óvoda építése
Új rendőrségi épület építése
A városközpont területi kiépítése
(út- és közműhálózat, zöldterületek)
A bölcsőde felújítása, bővítése
A városközpont fejlesztése keretében a Polgármesteri hivatal és Járásközpont
épületének kialakítása, építése
A belterületi úthálózat
(154 km) teljes pormentesítése, gyűjtőút hálózat építésével és
földút stabilizációval. Több 10 km járda építése. Játszóterek építése.
Javult a közösségi közlekedés, bővült a buszjáratokkal által ellátott területek
kiterjedése
(6 BKV autóbuszjárat)
6. Javultak a közlekedés, illetve az egyes területek megközelíthetőségének és
fejleszthetőségének feltételei:
a városon belül kiépültek azok a gyűjtőutak, amelyek lehetővé tették a Budapest
irányú és a helyi autóbusz-közlekedés fejlesztését;
a városközpont megújításának elindításával megkezdte a város az elővárosi vasúti
szolgáltatás fogadása feltételeinek biztosítását is;
az újonnan beépített és beépítésre tervezett gazdasági célú területek elkülönített
3
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
teherforgalmi, logisztikai kiszolgálása nagyrészt megoldott;
megépült a közigazgatási határral párhuzamosan az alacskai M0 csomópont és a
XVIII. kerület között a tehermentesítő út első szakasza, amely Gyál területeire
(elérhetőségére és tehermentesíthetőségére is) is pozitív hatással van;
Némediszőlő térségében a 4601-es út új nyomvonalra helyezésével az M0 csomópont
irányából lehetővé vált új gazdasági területek fejlesztése és belterület rendezése.
7. Az elmúlt években egyaránt csökkent a háztartások számára szolgáltatott ivóvíz,
mind a közcsatornán elvezetett kommunális szennyvíz mennyisége, miközben a hálózatok
~100 %-ban kiépítettek. A víziközmű kiépítettség műszaki paraméterei tehát javuló tendenciát
mutatnak.
8. A funkcióbővítő városrehabilitáció megvalósított első ütemének köszönhetően javult a
városközpont szerkezete, minőségi változás következett be (igaz, hogy csak a
városközpontot érintő rövid szakaszon) a közterületek kiépítettségében, zöldfelületek
színvonalában. Összességében itt javult -
és a városháza illetve a komplex térségi szolgáltató-
központ megvalósítására folyamatban lévő további fejlesztéseknek köszönhetően tovább javul
- a településkép.
9. EU-s program keretében
megtörtént a Gyáli patak revitalizációja, amelynek
eredményeként sikerült megőrizni illetve részlegesen visszaállítani a patak élővíz jellegét, a
csatornaszerű kiépítettségét tompítandó. A fejlesztéssel csökkent a térségben a belvízzel való
veszélyeztetettség.
10. Romlott a kavicsbánya térségében tervezett szabadidő és rekreációs központ
kiépítésének lehetősége: bár településrendezési tervi megalapozása elkészült, ebben a
fejlesztési időszakban források hiányában elmarad a fejlesztés, a következő fejlesztési
időszakban pedig előre láthatóan nem lesznek támogathatók a turisztikai jellegű fejlesztések.
Az elmúlt évek változásainak figyelembevételével a városfejlesztés keretfeltételeit rögzítő
SWOT analízis a következők szerint alakul:
ÉRTÉKEK, ERŐSSÉGEK
Európai közlekedési folyosók részeként az M5 és az M0 autópályák érintettségének
köszönhető kiemelkedően kedvező közlekedés-földrajzi pozíció, ezáltal a közép- és
délkelet európai fejlesztési tengelyekhez való kapcsolódás lehetősége
Budapest közelsége,
(a közelségből adódó fejlesztési potenciál)
Budapesti nemzetközi repülőtér közelsége
sor került az M0 hiányzó déli szakasza kiépítésére és átadására
magas fokú kiépített közműhálózatok, biztosított közműkapacitások
fejlesztésre előkészített, építési jogokkal rendelkező területek széles választéka
a gazdasági, munkaerő-piaci, közigazgatási és közszolgáltatási funkciók bővülése
a lakóterületek vonatkozásában kertvárosi jelleg
magas a fiatal, aktív korosztály aránya, amely fontos településfejlesztési potenciál
új befektetők jelentek meg, a válság ugyan átmenetileg visszavetette a fejlődést, de
hosszabb távon ebben a térségben megvan a folyamatos fejlődés lehetősége
fejlődnek az intézmények
alakuló és erősödő a helyi identitástudat
az önkormányzati döntéshozói szint nyitott és hosszú távban gondolkodó
4
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
a járásközponti közigazgatási szerepkör az intézmény- és szolgáltatásfejlesztést is
elősegíti
jól működő Közösségi és Művelődési Ház, készülnek a városi sportcsarnok és szálloda
tervei
GYENGESÉGEK, PROBLÉMÁK
Budapest közelsége
(ami egyik oldalról jelentős előny és erőforrás, másik oldalról
hátrány az önálló városi fejlődés, a városi szintű minőségi szolgáltatások helyben
fejlesztésének nehézsége miatt)
megörökölt, összességében karakter nélküli a városkép, a markáns arculat hiánya
a vasút elvágja a várost
különbségek vannak a vasút két oldalán lévő városrészek ellátottságában
a korábbi spontán településfejlődésből származó hátrányok
(területhasználat
homogenitása, szerkezeti hiányok)
alacsony iskolázottság és jövedelmi szint
képzési hiányosságok
a kis- és a középvállalkozások nem elég erősek, kevés helybeni munkahely, egysíkú
munkaerő piac
kistérségen belüli haránt irányú tömegközlekedés hiánya
szociális ellátás és az egészségügyi ellátás hiányosságai
városon belüli kevés és gyenge minőségű közcélú zöldfelület
kevés ökológiailag értékes és védett táji- természeti érték, alacsonyszintű erdősültség
gyenge a lakosság belső kohéziója
hiányzik a határozott településmarketing
-
LEHETŐSÉGEK, KIHÍVÁSOK
integrált -
térségi és helyi összefüggéseket és szempontokat egyaránt figyelembe vevő -
városfejlesztés,
a helyi társadalom, a város lakosságának és vállalkozóinak növekvő befolyása a
városfejlesztési politika alakításában,
a helyi gazdaság erősítése, magas hozzáadott értéket adó és alacsony környezeti terhelést
jelentő fejlesztések megvalósítása, ennek támogatása
az átlagosnál gyengébb termőterületek intenzív kertészeti hasznosításának lehetősége
félig mesterséges körülmények
(fólia, üvegház) biztosításával
a gyengébb termőképességű mezőgazdasági területek hasznosítása alternatív energia
termelő - hasznosító beruházások létesítésével
(pld. napelem-mező)
vállalkozóbarát körülmények kialakítása
kistérségi közlekedés fejlesztése, a város járásközpont szerepének megerősítése
vállalkozó szellemű önkormányzat, innovatív városvezetés
-
VESZÉLYEK, AKADÁLYOK
nem alakul ki érdemi -
a felek érdekeinek figyelembevételével történő - együttműködés a
Főváros és a szomszédos települések között
a munkaerő szempontjából erős marad Budapest elszívó ereje
a Közép-Magyarországi régióban a 2014-20. közötti fejlesztési időszakban csökkenő
mértékűek lesznek a települések fejlesztésére fordítható források, elmaradnak, vagy
elhúzódnak azok a fejlesztések, amelyek Gyál fejlődésére, a gyáli munka és
5
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
életlehetőségek alakulására is kihatással vannak
a gazdasági válság esetleges elhúzódása egyaránt csökkenti a gazdaság szereplőinek és a
lakosságnak a tehervállaló képességét a város fejlesztésében
erős marad a kiszolgáltatottság az egyes szolgáltatók (BKV) monopolhelyzete miatt
magas marad az alacsony képesítésűek és jövedelműek aránya
A fenti tényezőket, valamint várható trendeket figyelembe véve megállapítást nyert, hogy
nem indokolt Gyál város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában korábban megfogalmazott
kívánatos jövőkép megváltoztatása. Annak finomítása azonban indokolt az alábbiak szerint:
JÖVŐKÉP
Gyál stabil, erősödő gazdasággal bíró, vonzó környezettel rendelkező,
harmonikus, kertvárosi jellegű térségi (járás) központ
Nagy távra - 2030-ra - a város előreláthatóan az alábbi képet mutatja:
Jövőkép a térségi szerepre vonatkozóan
A város számára a jövőbeni kihívást az jelenti, hogy megtalálja azokat a városi, járásközponti
szerepkörből fakadó funkciókat, amelyben megőrizheti a fővárossal szembeni kooperatív
függetlenségét, illetve amelyben sikeresen kezeli a jelen társadalom-és gazdaságfejlődési
dinamika és a jogos lakossági igényként megfogalmazott élhető, urbanizált kisváros
kialakítása közötti ellentétet. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös
érdekekből kiindulva kooperál a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal és a piaci
szereplőkkel.
Jövőkép a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan
A lakosságszám középtávon eléri a 25 ezer, nagy távra pedig megközelíti a 30 ezer főt,
melynek kormegosztásában a jelenleginél már magasabb lesz a közép-és időskorúak aránya.
Az idősebb korosztály és a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévők körében érvényesül a
dezurbanizáció -
a fővárostól távolabbi településeken történő letelepedés - folyamata, míg a
fővárosból kiköltöző fiatal családok egy része továbbra is itt telepszik meg.
A kertvárosi jelleg megőrzésével, a foglalkoztatási lehetőségek bővülésével, a szolgáltatások
gazdagodásával, a lakóhelyi környezet fejlődésével nő a város népességmegtartó és
népességvonzó képessége.
Közép távon a jelenleg már kijelölt gazdasági területek hasznosításával hosszú távon pedig
újabb területek területtakarékos hasznosításával erősödik a helyi gazdaság. Belterületen a
magas hozzáadott értéket adó vállalkozások megtelepedésével, külterületen a gyenge
termőhelyi adottságú területek nem hagyományos, intenzív kertészeti hasznosításával
(pld
üvegházak,
fóliatelepek),
illetve
fenntartható
energiagazdálkodással
összefüggő
fejlesztésekkel
(pl. napelem-park). A technológiai fejlődés révén új környezetkímélő gazdasági ágazatok jelennek meg,
munkalehetőséget teremtve a különböző képzettségű embereknek, ugyanakkor helyben tartva
a magasan képzett munkaerőt is.
6
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
A város valamennyi útja
(utcája) pormentesített, illetve szilárd burkolattal ellátott. A
közösségi közlekedésben mind a főváros irányú, mind a térségen belüli, illetve térségek
közötti viszonylatok rendelkezésre állnak. A közlekedési kapcsolat a fővárossal elsősorban az
autóbusz, emellett az elővárosi vasút ütemezett menetrenddel. A haránt irányú autóbusz
járatok által a térség települései között is megoldott a közösségi közlekedés. A
balesetveszélyes csomópontok átépítésre kerülnek. A kiépült városi kétpólusú
megállórendszer mellett megindul az elővárosi vasúti közlekedés. Kiépülnek a térségi
kerékpárút-hálózat fő gerincútjai. Az elővárosi vasúti fejlesztéshez kapcsolódóan intermodális
alközpont kapcsolja össze a városban az egyes közlekedési alágazatokat.
A műszaki és környezetvédelmi infrastruktúra
teljes körűen kiépített. A hulladékgazdálkodás
terén a város szelektív hulladékgyűjtési és feldolgozási
(újrahasznosítási) rendszert működtet.
A közlekedési zaj jelentősen csökken a vasút modernizációjával, a főutca (Körösi út)
terheltségének csökkentésével, valamint az új közlekedési nyomvonalak aktív
(zajvédő
erdősávok) és passzív
(zajvédő falak, zajra nem- vagy kevésbé érzékeny terület- felhasználás
biztosítása) zajvédelmének megszervezésével, a forgalom jobb elosztásával.
A levegőtisztaság a közlekedésből származó szennyezések forgalomtechnikai úton történő
csökkentése, a mezőgazdasági területek diffúz porszennyezésének mérséklése, valamint a
belterületi gazdasági tevékenységek légszennyező hatásainak minimalizálása által jelentősen
javul.
A vízkészletek védelme megvalósul a terület-felhasználás fenntartható fejlesztésével, a
környezetvédelmi korlátozások szigorú betartásával, a szennyezések lehetőségének minimális
mértékre csökkentésével, a kavicsbánya tavak vízminőség- védelmével és a felszíni víz-és
szennyvízelvezető rendszer korszerű kiépítésével és üzemeltetésével.
A városi zöldfelületek
(erdők, közpark) nagysága jelentősen növekszik, minőségi
életkörülményeket biztosítva a lakosság számára.
A városközpont a település nagyságrendjének megfelelő, magas szintű és sokszínű
szolgáltatásokat nyújtó, kellemes hangulatú fóruma, a helyi kulturális és társadalmi élet
centruma, valamint a mikrotérség (a Gyáli járás) információs és igazgatási központja.
Az egészségügy területén megvalósul az Egészségügyi Központ bővítése, a helyben ellátás
úgy a járóbeteg, mint a szakellátás területén teljesen megvalósult. Elérhető az egynapos
sebészet.
Az összehasonlító felmérések alapján az oktatás színvonala az országos átlag feletti mind az
általános, mind a középiskolákban. A logisztikai, kereskedelemi középfokú és felsőfokú
szakképzés egyik regionális központja a településen található.
A város gazdasága fejlődésének eredményeként a szociális helyzet jelentősen javul. Nincs a
településen szegregátum, a segélyezettek száma az agglomerációs átlag alatti.
7
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
A településfejlesztési elvek rögzítése
Gyál kisvárossá történő fejlődése -
mint azt az IVS megalapozó tanulmánya is megállapítja -
úgy zajlott le az elmúlt évtizedben -
hasonlóan több fővárosi agglomerációs településhez -,
hogy közben nélkülözte a karakterformáló elemek megjelenését. Az urbanizáció nem egy
kiérlelt várostervezés eredménye, sokkal inkább a dinamikus gazdaság- és lakosság fejlődése
által kikövetelt kényszermegoldások egyvelege. Ezért minden gyáli fejlesztésnél alapelv:
- a funkcionális értékteremtés
- az épített érték teremtés
- a környezeti érték teremtés
- a már formálódó karakterelemek erősítése.
A városfejlesztés átfogó célja:
A fenntarthatóság elve mentén dinamikusan fejlődő gazdaságra és helyi identitástudatra
alapozott értékteremtő urbanizáció
Kiemelkedően fontos fejlesztési cél a közlekedés-földrajzi helyzetből adódó kivételes
potenciálok méltó kihasználása
(az egyes területek potenciáljaihoz képest az alulhasznosítás
elkerülése).
A városnak elsősorban a magas hozzáadott értéket eredményező, illetve a helyben
foglalkoztatás feltételeit javító vállalkozások letelepedését kell támogatni. Erősíteni kell a
kereskedelmi és a közszolgáltatási funkciókat is. A kereskedelmi fejlesztések során a lakosság
helybeni ellátását biztosító megoldásokat célszerű előnyben részesíteni.
A gazdaságfejlesztés alapja a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, valamint a
szakképzésre és a felsőoktatásra épülő humánerőforrás-fejlesztés, ami gazdasági
diverzifikációval és a húzó ágazatok
(pl. logisztikai központ erős pénzügyi szerepvállalással) támogatásával párosulva sikeres stratégia már jelenleg is Gyálon.
A gazdaságfejlesztés fontos területe a főváros közelségét, az autópálya közelséget és a helyi
adottságokat kihasználó turizmusfejlesztés.
(Szabadidő és szórakoztató park fejlesztés termál
és konferenciaturizmussal vegyítve)
Kiemelt fontosságú a népesség megtartó képesség és a gyáli identitás erősítése érdekében a
város lakói számára a XXI. századnak megfelelő minőségi életkörülmények biztosítása. Az
életminőség javításához egyaránt hozzátartozik a külső és a belső közlekedési rendszer
fejlesztése, a közszolgáltatások bővítése, minőségének javítása városi közterületek
humanizálása.
Fontos, hogy a város működése és fejlesztése hosszú távon fenntartható módon a
várospolitikai célok mentén térségével összehangoltan történjen.
8
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában meghatározott hosszú távú célok 2013 után is
feltételezhetően hozzájárulnak a város újrafogalmazott jövőképe valóra váltásához. A célok
mentén a város a 2014-2020 között megvalósítandó fejlesztésekkel elérheti, hogy érezhetően
nő Gyál vonzereje mind a helyi, mind a betelepülni szándékozó lakosok és vállalkozások
előtt. A város jelentősen javítja az általa kínált életmód minőségi elemeit, kiemelten a
közszolgáltatások és a települési épített és természeti környezet minőségét, valamint a
közösségi közlekedés hatékonyságát, fenntartva a település kertvárosias jellegét és továbbra is
építve a kedvező közlekedés-földrajzi adottságok kihasználására a gazdaságfejlesztés terén.
1.
Urbánus mikrotérségi (járás) központ
Gyál célja, hogy fenntarthatóan működő, a táji-, természeti-, települési- és társadalmi
környezetével harmóniában fejlődő kisvárossá váljon, amelynek egyrészt beépített területei a
központban kisvárosi, a lakóterületeken kertvárosi jellegűek, másrészt a gazdasági
tevékenységek és a lakófunkciók területileg szeparáltak, továbbá a városközpont irányítási,
közszolgáltatási és kereskedelmi funkcióit tekintve megfelel a város és a kistérség lakosai
által támasztott igényeknek. Megjelenésében vonzó, kialakultak a települési karakter egyes
elemei. A város -
elsősorban a közszolgáltatási funkciók erősítésével - északi és déli
alközponttal rendelkezik.
2.
Javuló életminőség biztosítása az itt élők számára, a társadalmi egyenlőtlenségek
csökkentése, a társadalmi kohézió erősítése
Gyál középtávon mintegy 25 ezer, hosszú távon 30 ezer ember otthona. Cél: a Közép-
Magyarországi térség hasonló adottságú városaival legalább azonos színvonalon biztosítani:
- a lakás,
- a munka,
- az integrált közszolgáltatások,
- az egészséges életkörülmények és életmód,
- a kultúra és szabadidő eltöltés
feltételeit és elérhetőségét minden polgára számára.
Cél az élhető, minőségében javuló szolgáltatásokat nyújtó kertváros, amelyhez hozzájárul a
(vasút két oldalán fekvő) városrészek közötti ellátottsági különbségek mérséklése és
kiegyenlítése.
A város által nyújtott jó minőségű köz- és üzleti szolgáltatások kedveltek a gyáliak körében.
A lakosok igényeivel összhangban történő fejlesztések arra ösztönzik a város lakóit, hogy
aktívan, a város további fejlődése iránt elkötelezve vegyenek részt a helyi döntések
alakításában.
3.
A térségi potenciálokat kihasználó versenyképes és erős helyi gazdaság
megteremtése
Gyál gazdasága stabil, az agglomeráció hasonló adottságú településeihez mérten is jól
jövedelmező, így biztos alapját jelenti a település fejlődésének. A külső gazdasági szereplők
számára elsődleges vonzerő a település kiváló közúti megközelíthetősége és a főváros
9
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
közelsége. A város növekvő vonzereje a helyi kötődésű kis- és közepes vállalkozások
számának és eredményességének, versenyképességének javulásában is jelentkezik. Cél, hogy
a város gazdaságfejlesztését szolgáló döntések az érintett területtulajdonosok, fejlesztők és a
helyi társadalom konszenzusában szülessenek meg.
4.
A településszerkezet továbbfejlesztése, a területfelhasználás racionalizálása
Nem támogatott a települési térség további kiterjesztése, további beépítésre szánt területek
kijelölése, új -
a jelenlegi belterülettől leszakadó- településrész kialakítása sem a felsőpakonyi
közigazgatási határ mentén, sem az az MO keleti városkapu térségében.
Cél:
a takarékos területhasználat,
a város beépült lakóterületein található telkek felértékelése, az épületállomány
megújítása, a biológiai aktivitásérték növelése
a már fejlesztésre kijelölt területek megfelelő intenzitású hasznosítása a
városfejlesztési célok szolgálatában,
a városrészek közötti kapcsolatok erősítése,
a zöldfelületek, zöldterületek bővítése.
Az MO keleti városkapu térségében támogatott új, a tömegsportot és a szabadidősportot, diák
és ifjúsági sportot szolgáló létesítmények elhelyezése, amelyek nem zavarják a lakosság életét
(szabadidőközpont, modellező repülőtér stb).
5.
A város erőteljesebb térségi pozícionálását, a város tőkevonzó és
népességmegtartó képességét erősítő lépések szükségesek (tervszerű és határozott arculatot
felmutató -
a gyáli imázst erősítő - településmarketing kialakítása szükséges a digitális
technológiákban rejlő lehetőségek kihasználásával.
A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata
Jövőkép
Gyál stabil, erősödő gazdasággal bíró, vonzó környezettel rendelkező, harmonikus, kertvárosi
jellegű térségi (járás) központ
Átfogó cél
A fenntarthatóság elve mentén dinamikusan fejlődő gazdaságra és helyi identitástudatra
alapozott értékteremtő urbanizáció
Részcélok
Urbánus
Javuló
Versenyképes
A település-
Erőteljesebb
mikrotérsé
életminőség
és erős helyi
szerkezet
térségi
gi (járás)
biztosítása,
gazdaság
továbbfejlesztése,
pozícionálás,
központ
egyenlőtlenségek
megteremtése
a
tőkevonzó és
csökkentése, a
területfelhasználás
népességmeg
társadalmi
racionalizálása
tartó
kohézió erősítése
képesség
erősítése
10
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre
I. Városrész, Gyálliget célja: A szolgáltatási szint emelése
A városrészi cél két prioritás (fejlesztési irány) mentén érhető el:
1. A városrész térszerkezetének javítása
2. A kistérségi szolgáltatások bővítése
II. Városrész, Gyálszőlő célja: A funkcióhiányos lakóterület felzárkóztatása
A városrészi cél két prioritás (fejlesztési irány) mentén érhető el:
1. A közszolgáltatások fejlesztése
2. Alközpontok kialakítása
III. Városrész, Gazdasági-turisztikai terület célja: Logisztikai, kereskedelmi és szabadidő-
gazdasági potenciál növelése. A városrészi cél két prioritás (fejlesztési irány) mentén érhető
el:
1. A helyi gazdaság megerősítése
2. A természeti környezet javítása
A városfejlesztési tervezés aktuális feladatai, javaslat a koncepció és a változások
nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére
A helyzetfeltáró vizsgálatok és helyzetértékelés -
mint az a bevezetőben már megállapításra
került - megerősítették a korábbi városfejlesztési koncepcióban
(illetve az Integrált
Városfejlesztési Stratégiában) rögzített hosszú távú fejlesztési célok és prioritások
helytállóságát. A városfejlődés mai folyamatainak ismeretében ma is vállalható a nagytávra
megfogalmazott
jövőkép, úgy mint a hosszú távra megfogalmazott
városfejlesztési irányok
és prioritások. A hosszú távú célok helytállósága azonban nem jelenti azt, hogy ne válna aktuálissá
Gyálon is a középtávra szóló fejlesztési tervek és programok átdolgozása.
Az Európai Unió már jóváhagyta a 2014-2020. közötti -
következő - fejlesztési időszak
célrendszerét és prioritásait tartalmazó
EURÓPA 2020 című dokumentumot, az egyes
országokban -
így Magyarországon is - folyik a hosszú távú, majd az erre épülő középtávú
nemzeti koncepciók és programok kidolgozása.
A jelenlegi fejlesztési időszak eredményei és problémái értékelései során megállapításra
került, hogy a következő fejlesztési időszakban nem folytathatók változatlanul azoknak a
fejlesztési programok, amelyek irányait a városainkban a korábban elfogadott Integrált
Városfejlesztési Stratégiák fogalmaztak meg.
A nemzeti szintű tervezés keretében folyamatban van az Országos Fejlesztési Koncepció,
illetve ehhez szorosan kapcsolódóan az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozása és
elfogadása.
A nemzeti szintű tervezéshez szorosan kapcsolódik a területfejlesztésben -
a vonatkozó
törvények módosításával - kulcsszerephez jutott megyei önkormányzatoknál a megyei
11
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
fejlesztési dokumentumok kidolgozása. A megújított fejlesztési dokumentumok új irányokat
és egyben új lehetőségeket is jelentenek majd a városok fejlesztésében. Az OTK
megfogalmazza a városfejlesztés nemzeti prioritásait.
Ezek között -
a munkaanyagok ismeretében - kiemelt szerepet kap:
a városok és várostérségük összehangolt együtt-tervezése és együttfejlesztése,
(ennek
érdekében integrált térségi város(és)várostérségi fejlesztési programok kidolgozása,
komplex térségi fejlesztésre alkalmas célterületek kijelölése)
a stratégiai szemlélet erősítése a tervezésében
az erőforrások hatékony és fenntartható hasznosítását elősegítő kompakt tér és
településszerkezet kialakítása
a fenntarthatósági és hatékonysági követelmények teljesítése érdekében a
többközpontú, policentrikus fejlődés támogatása,
az urbanizált területek terjeszkedésének korlátozása a hatékony energia felhasználás
érdekében,
a fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése.
a városi zöldterületek bővítése, hálózatba szervezése
az egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, épített és a kulturális örökségeinkhez
a városok energiafüggőségének csökkentése a klímavédelemért
a demográfiai változások kezelése a városokban
(ennek keretében megfelelő
munkalehetőségek teremtése, helyi munkaerő-piaci programok megvalósítása, új és
jobb szolgáltatások biztosítása az idősödő népesség számára, közösségfejlesztő
kulturális és társadalmi programok megvalósítása).
a családok és helyi közösségek megerősítése,
a leromlott városrészek hanyatlásának megállítása.
Fenti célkitűzések is jelzik, hogy
új célok, új prioritások és új feladatok jelennek meg a
városfejlesztésben, amelyek az országos szintű célok meghatározását és elfogadását
követően a helyi fejlesztési célok és programok újragondolását is igénylik.
A 2014-2020. közötti fejlesztési időszak előkészítéséhez, a köz- és a magánszféra
fejlesztéseinek összehangolásához, a fejlesztéseket szolgáló fejlesztési források helyben
történő maximalizálásához, ezek felhasználásával pedig Gyál további fejlesztésének
megalapozásához -
a településrendezési tervek folyamatban lévő megújításán és módosításán
túl - a Gyáli Integrált Városfejlesztési Stratégia megújítása, átdolgozása, a fejlesztési
célterületek újragondolása szükséges, új
- térségi fejlesztési szempontokat is figyelembe vevő -
fejlesztési célterületek kijelölésére van szükség a megváltozott és a változó fejlesztési
környezet figyelembevételével.
Gyál - Budapest, 2013. november hó
PESTTERV Kft.
/Schuchmann Péter - Károlyi János -
- Burányi Endre - Makkai Krisztina/
12
2014. november
Gyál városfejlesztési koncepciója
A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
MEGALAPOZÓ ÉS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEI
A Településfejlesztési Koncepció megalapozó és alátámasztó
munkarészei együtt készültek a településrendezési terv helyzetelemző,
helyzetértékelő és alátámasztó munkarészeivel.
Ezeket a cd-dokumentáció
01_Megalapozó … és
03_Alátámasztó …
c. mappái tartalmazzák.
13
2014. november
