Gyal TSZThat leiras jav2014maj.pdf

Gyál Város Önkormányzat Képviselő Testületének
……./2014. (……….) számú határozata
Gyál Város Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról szóló
173/2009. (IX.10.) számú Képviselőtestületi határozat módosításáról

Gyál Város Önkormányzatának Képviselő testülete úgy dönt, hogy a 173/2009.  (IX.10.)  sz.
önkormányzati határozattal elfogadott Gyál Város Településszerkezeti Tervét – a helyi
önkormányzatokról szóló, többször módosított 2011. évi CLXXXIX. tv.13.§. (1) bek.1. pontja szerint,
valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII.
törvény 9/B. §-ának (2) bekezdés a) pontjára tekintettel – módosítja a TSZT-2009 jelű (M=1:10.000
méretarányú) Településszerkezeti tervét (továbbiakban TSZT) valamint az M-1. jelű mellékletében
rögzített Településszerkezeti tervről szóló melléklet szerinti leírását, az OTÉK 2013. január 1-én
hatályos állapota alapján, valamint a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet településrendezési tartalmi
követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével, az alábbiaknak megfelelően1:

1.  a Településszerkezeti terv hatálya területi értelemben Gyál Város egész közigazgatási területére
kiterjed,

2.  a településszerkezeti tervi módosítások tervbe való illesztése és egységes szerkezetbe foglalása
Településszerkezeti tervlapon jelöltek szerint;

3.  a Településszerkezeti tervet érintő, területfelhasználás változással érintett beépítésre szánt
fejlesztési területek változásai: az M-1 melléklet 2.1.sz. táblázata szerint;

4.  a Településszerkezeti tervet érintő, területfelhasználás változással érintett beépítésre nem szánt
fejlesztési területek változásai: az M-1 melléklet 2.1.sz. táblázata szerint;

5.  a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv Szerkezeti Terve és a 2012. évi TRT módosítás
területi mérlege: az M-1 melléklet 2.2.sz. táblázata szerint.

6. Biológiai
aktivitásérték
kompenzáció:
a biológiai aktivitásérték számításról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet értelmében a
tervmódosítás műleírásában kiszámított biológiai aktivitásérték egyenleg pozitív, ezért a
törvényi előírásnak megfelel, kompenzációt nem igényel.

Ez a Határozat és a mellékletét képező Leírás és Településszerkezeti Tervlap a megállapításuktól
számított 30. napon lépnek hatályba.

Határidő: azonnal
Felelős: Jegyző

Kelt: Gyál, 2014. év …………..………hó ………nap

…………………………….. ……………………………..
Polgármester Jegyző


1 A közig. egyeztetést követő javítások kék félkövér betűtípussal kiemelve!

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

M-1 melléklet

Gyál településszerkezeti és területfelhasználási rendszerének részletes leírását az alátámasztó
munkarészek fejezetei tartalmazzák.
Az alábbiakban a településszerkezet és területfelhasználás módosításának rövid leírásáról,
indoklásáról és kategóriáik egymáshoz való viszonyáról esik szó.

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1.1. A területfelhasználás

1.1.1.  A település területfelhasználási egységei

1.  A település igazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.
A beépítésre szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a meglévő és tervezett belterületek.
A beépítésre nem szánt területek jellemzően, de nem kizárólag a külterületek.
2.  A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános
jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre
tagolódnak:
a) Lakóterületek,
b) Vegyes
területek,
c) Gazdasági
területek,
d) Különleges
területek.
3.  A beépítésre szánt területek, beépítésre szánt módosítási területek építési használatának
megengedett felső határa (legnagyobb szintterület-sűrűsége) a következő:

Legnagyobb
Területfelhasználási egységek
Tervi jele
szintterület-sűrűség
Falusias lakóterületek
Lf
0,6
Kertvárosias lakóterületek
Lke
0,8
Kisvárosias lakóterületek
Lk
1,0
Településközpont vegyes területek
Vt
2,0
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület
Gksz
2,5
Ipari gazdasági terület
Gip
0,8
Különleges területek – Sportpálya területe
KSp
1,0
Különleges területek – Oktatási terület
KOkt
1,0
Különleges területek – Temető területe
KT
0,5
Különleges területek – Közmű területe
Kkm
0,5
Különleges területek– Közlekedési szolgáltató terület
KKözl
0,5
Különleges területek– Rekreációs területek
Kre
1,0
Különleges területek– Hulladéklerakó területe
Khull
1,0
Különleges területek– Szabadidő területe
Ksz
0,5

4.  Az egyes terület-felhasználási egységek kötelező minimális közüzemi közművesítettségének
mértékét az alábbi táblázat rögzíti. A HÉSZ kidolgozása során legalább az alábbi táblázatban
közölt minimális, vagy annál magasabb szintű közművesítettségi mértéknek megfelelő
előírásokat kell alkalmazni.

1

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

A kötelező minimális közüzemi
Terület-felhasználási egység neve
közművesítettség mértéke
BELTERÜLETEN:
Falusias lakóterületek
Teljes közművesítettség
Kertvárosias lakóterületek
Teljes közművesítettség
Kisvárosias lakóterületek
Teljes közművesítettség
Településközpont vegyes területek
Teljes közművesítettség
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek
Teljes közművesítettség
Ipari gazdasági területek
Teljes közművesítettség
Különleges területek
Teljes közművesítettség
Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési  A feltárt terület közművesítettségi
területek
mértékével azonos
Zöldterületek Közművesítetlen
Vízgazdálkodási területek
Közművesítetlen
Beépítésre nem szánt különleges területek
Részleges közművesítettség
KÜLTERÜLETEN:
Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek
Teljes közművesítettség
Ipari gazdasági területek
Teljes közművesítettség
Különleges területek
Teljes közművesítettség
Közlekedési és közmű-elhelyezési, hírközlési  A feltárt terület közművesítettségi
területek
mértékével azonos
Erdőterületek Közművesítetlen
Általános mezőgazdasági területek
Közművesítetlen
Vízgazdálkodási területek
Közművesítetlen
Beépítésre nem szánt különleges területek
Részleges közművesítettség

5.  A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei használatuk általános valamint
sajátos jellege szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:
a)  Közlekedési területek (KÖu. KÖk)
b) Közműelhelyezési, hírközlési területek
c)  Zöldterületek, (Zkp, Zke)
d) Erdőterületek (Ev, Eg)
e) Mezőgazdasági területek /általános mezőgazdasági területek Má/: (M)
f) Vízgazdálkodási
területek
(V)
g)  Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb).

1.1.2.  Beépítésre szánt területek

Az alábbi fejezetekben területfelhasználási kategóriánként ismertetjük a területfelhasználási
javaslatokat.

1.1.2. a.  Lakóterületek (L)

A jelenlegi lakáslétesítési igényeknek a település területén a telkes családiházas beépítési forma felel
meg. A település egyes lakóterületi részeinek beépítési lehetőségei közötti különbségek igazán az
építési előírásokban lesznek érzékelhetők.
Az önkormányzati szándéka a település népességmegtartó képességének növelése. Ennek
érdekében a beépíthető lakóterületek telekkínálatát és beépítési lehetőségeit szeretné biztosítani.
Ezért támogatja családiházas beépítések kialakítását rövidtávon az arra alkalmas területeken, továbbá
lakóterületek tömbbelsőinek feltárását és hosszútávon a belterülethez közvetlenül csatlakozó kertes
mezőgazdasági területek szabályozás szerint tervezett lakóterületi hasznosítását.

2

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

Lakó funkciójú fejlesztésre tervezett területek:

A 7. számú módosítással érintett területen a Településszerkezeti terven a már beépült jelenlegi
falusias lakóterület Kertvárosias területfelhasználásba kerül. A módosítás a hatályos SZT-18 jelű
szabályozási tervhez illeszkedik.
A tervmódosítás során új lakóterület-fejlesztés (kijelölés) nem történik.

1.1.2. b. Településközpont vegyes területek (Vt)

Az intézményellátás jelenlegi rendszeréről a tervelőzményben elvégzett vizsgálatok alapján
megállapítható, hogy a jelenlegi népességszámhoz képest a közintézmények a normatív számítások
szerint bővítésre szorulnak. A növekvő lakóterületi fejlesztések következtében megjelenő igények
minden bizonnyal további mennyiségi és minőségi fejlesztést tesznek szükségessé.
A tervmódosítás keretében megállapítható, hogy a Város rendelkezik a főbb településközponti
funkciókat magába foglaló településközponttal, de továbbfejlesztésre szorul és a további
intézményfejlesztési lehetőségek kielégítése a mai intézményterületeken és azok környezetében
megoldhatók.

A tervmódosítás további már beépítésre szánt oktatási és kertvárosias lakó területeket minősít át
településközponti területek céljára és az intézmények telkén további bővítési lehetőségeket is biztosit
a Helyi építési szabályozásban előírásain keresztül.
A tervezett területhasználati és övezeti besorolások iránymutató jellegűek lehetnek az Önkormányzat
részére.

Településközpont vegyes funkciójú fejlesztésre tervezett területek
-
3-es számú módosítással érintett terület (1+0,6 ha):
Tartalék különleges terület T-KÜ (1 ha) és KP (0,6 ha) terület településközpont vegyes területbe
(Vt) sorolása.
-
4-es számú módosítással érintett terület (1,5 ha):
A József A. – Károlyi Mihály utca közötti tömbben jelenlegi Különleges Oktatási és
sportterületből, valamint közpark területből településközpont vegyes területbe (Vt) és
közműterületbe (Kkm) sorolása
-
5-ös számú módosítással érintett terület (2,5 ha):
A Heltai- Erdősor utca közötti tömbben jelenlegi Kertvárosias lakóterületből településközpont
vegyes területbe (Vt) sorolása a hatályos SZT-16-os jelű szabályozás figyelembevételével.
-
6-os számú módosítással érintett terület (0,2 ha):
A Bocskai- Bercsényi utca közötti tömbben Kertvárosias lakóterületből településközpont vegyes
területbe (Vt) sorolása a hatályos SZT-17-es jelű szabályozás figyelembevételével.
-
8-as számú módosítással érintett terület (8,5 ha):
Városkapu terület (Gksz) gazdasági területének Vt településközpont vegyes területbe sorolása.
-
14-es számú módosítással érintett terület (1,6+0,5 ha):
A tartalék oktatási terület településközpont vegyes területbe, az oktatási terület egy része
telekosztás után településközponti vegyes területbe (Vt) sorolása.
- 15-ös
számú
módosítással
érintett terület (0,7 ha):
Az oktatási terület egy része telekosztás után településközponti vegyes területbe (Vt) sorolása.
- 16-os
számú
módosítással
érintett terület (3,3 ha):
A Báthory - Erdősor utca közötti tömbben tervezett Kertvárosias lakóterületből településközpont
vegyes területbe (Vt) sorolása.
- 17-es
számú
módosítással
érintett terület (0,48 ha):
5948 hrsz. telek Kertvárosias lakóterületből Településközponti vegyes területbe sorolása.
- 18-as
számú
módosítással
érintett terület (0,6 ha)
Különleges oktatási területből Településközponti vegyes területbe sorolása.
- 19-es
számú
módosítással
érintett terület (0,16 ha):
A 2611, 2612 hrsz. telek kertvárosias lakóterületből Településközponti vegyes területbe sorolása.
- 20-as
számú
módosítással
érintett terület (0,2 ha):
A 1015/1, 1015/2 hrsz. telek kertvárosias lakóterületből Településközponti vegyes területbe
sorolása.
- 21-es
számú
módosítással
érintett terület (0,28 ha):
A 4614/2-4,4615/2 hrsz. telek kertvárosias lakóterületből Településközponti vegyes területbe
sorolása.

3

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

1.1.2. c. Gazdasági területek (Gksz, Gip)

A hatályos terv a szolgáltató funkciójú telkek iránt jelentkező igények színvonalas kielégítését
irányozza elő a meglevő lehetőségeket és szolgáltatói helyigényeket figyelembe véve. A tervezett
kereskedelmi-szolgáltató és ipari gazdasági fejlesztések helye a táji- és építészeti szempontból is
megfelelő a település környezeti adottságaihoz.

Gazdasági funkciójú fejlesztésre tervezett területek

A tervmódosítás során új gazdasági területfejlesztés (kijelölés) nem történik.

1.1.2.d. Különleges területek (K)

A település igazgatási területén több olyan területhasználat található, mely az OTÉK-nak megfelelően
a különleges területek közé sorolható. A különleges területek közös és lényeges jellemzője, hogy a
környezetükre gyakorolt hatásuk jelentős, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet
igényelnek. Ezeket a különleges területhasználatokat eltérő beépítési és területhasználati (környezeti)
igényeik miatt a szerkezeti és a szabályozási terven is eltérő területfelhasználási kategóriákba és
építési övezetekbe is soroltuk.

A hatályos terv az alábbi különleges területfelhasználású területeket tartalmazza:

Temető terület (KT)
A temető a belterülten, a Bem József utca mentén a 0177/2 hrsz-on található mintegy 10 ha-on. A
Némediszőlők temetője a 0107/57 hrsz-on mintegy 0,06 ha-on ad lehetőséget a temetkezésre. A
temető elegendő területi tartalékkal rendelkezik, így hosszú távon is megfelelő helyet biztosít a
temetkezésre. A területen alacsony a fás növényekkel való borítottság, ezért növelni kell a rendezett
zöldfelületek mértékét és emelni kell ezek minőségét.
A tervmódosítás keretében új temető helykijelölés nem történik.

Oktatási terület (KOkt)
A település területén különleges oktatási célú területek közül néhány a településközponti vegyes
területfelhasználásba és/vagy övezetbe kerül. A megmaradó oktatási funkciójú területek továbbra is az
eredeti funkciót látják el a (Ko) övezet paramétereinek módosítása nélkül.
A tervmódosítás keretében új oktatási területet nem jelöl ki a terv.

Közmű terület (Kkm)
Közmű létesítmények elhelyezésére szolgáló területek az Arany János és a Dobó katica utca
találkozásánál a 3707/1-hrsz-on, valamint a Nagykőrösi út menti 03 hrsz-ú területen található.
A tervmódosítás keretében új közmű területet nem jelöl ki a terv.

Különleges hulladéklerakó terület: (KHull)
A 044/11 hrsz-on működő hulladéklerakó telep bővítési szándékát az önkormányzat a TRT módosítás
munkaindító levelében 1. számú módosítási terület néven jelezte, de az érkezett véleményeket
figyelembe véle, ezen fejlesztési szándékától visszalépett.
A tervmódosítás keretében új hulladéklerakó területet nem jelöl ki a terv.

Különleges szabadidő területek: (Ksz):
A településszerkezeti terven jelölt 042/3, 044/8 hrsz. területen különleges szabadidő-terület
kialakításának lehetősége. A terület hosszú távon alkalmas a funkció ellátására. Területe: 16
hektár. A terület beépítése korlátozott, az erdőterületé és az ökológiai folyosó területének
érintettsége okán.
A tervmódosítás keretében új szabadidő funkciójú területet nem jelöl ki a terv.

Különleges sportpálya területek: (KSp)
KSp-1
KSp-2

4

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

A sportpálya területe a Síp és Késmárki út találkozásánál a 1878/13 hrsz területen lakóterületek
közötti tömbben került kialakításra. Az É-D tengelyű, jól tájolt labdarúgópályát lelátók és kiegészítő
létesítmények egészítik ki. A terület hosszú távon alkalmas a funkció ellátására. Területe: 2 hektár.
További sportpálya terület a Mezsgye utca és a belterület által határolt területen fekszik, mintegy 1,1
ha-on.
A tervmódosítás keretében új sportpálya területet nem jelöl ki a terv.

Különleges rekreációs területek: (Kre)
A 2007 évi tervezett termálfürdő és hotel területe az alábbi övezeteket hozta léte a leírásnak megfelelő
tervezett céllal (megjegyzendő, hogy a terv megvalósítása, előkészítése ezidáig nincs folyamatban, de
módosítása nem merült fel igényként):
Kre-Tf (termálfürdő területe)
Kre-Th (termálhotel területe)
Kre-Ap (apartmanházas szállás)
Kre-Üd (üdülőházas szállás)
Kre-Vsp (vizisport telep)
Kre-Sp (sport központ-sporttelep) - (továbbá 3, tartalmában beépítésre nem szánt különleges területi
kategória: Kbre-kk, Kbre-Vz, Kbre-V,- amelyeket a beépítésre nem szánt területek közt ismertetünk).

Különleges beépítésre szánt fejlesztésre tervezett területek:

-
A 11. számú módosítási terület: A tervmódosítás keretében a jelenlegi erdő
terüleltfelhasználású, de kivett terület (KKözl) különleges közlekedési szolgáltató
területfelhasználásba kerül a 0143/56 hrsz. területen mintegy 0,5 ha-on.
A tervmódosítás keretében további beépítésre szánt különleges területi kijelölés nem történik.

1.1.3. Beépítésre nem szánt területek (a zöldterületek kivételével, jellemzően
külterületek)

1.1.3. a. Zöldterületek (Zkp)
A 3. és 4. sz. módosítások az előzetesen kijelölt közpark területek csökkentését eredményezik,
összesen 1,1 ha-on, a 499/2 ill. a 3407/2, 3408 hrsz. területeken.
A zöldterületi veszteség nem meglévő, hanem tervezett területeket érint, azonban így is biológiai
aktivitásérték veszteséget eredményez. Ennek pótlására nem új közparkot, hanem beépítésre nem
szánt különleges szabadidő-területet jelöl ki a terv.
A tervmódosítás keretében új zöldterületi kijelölés, illetve további zöldterület igénybevétel nem
történik.

1.1.3. b. Erdőterületek (E)
A 11. sz. módosítás az előzetesen kijelölt erdőterület csökkentését eredményezi, összesen 0,5 ha-on,
a 0143/56 hrsz. területen.
Az erdőterületi veszteség meglévő területet érint, és biológiai aktivitásérték veszteséget eredményez.
Ennek pótlására nem új erdőt, hanem beépítésre nem szánt különleges szabadidő-területet jelöl ki a
terv (a csereerdősítésre alkalmas területek a tervelőzmény alapján rendelkezésre állnak).
A tervmódosítás keretében új erdőterületi kijelölés illetve erdőgazdasági terület-igénybevétel nem
történik, - de több-tíz hektáros nagyságrendben átvezetésre kerülnek az országos erdőállomány
adattár szerint meglévő, eddig a terven nem lehatárolt erdőterületek (ezért a területi mérleg szerinti
erdőterület nő).

1.1.3. c. Mezőgazdasági területek (M)
A mezőgazdasági területfelhasználási egységet a tervmódosítási akcióterületek nem érintik.
(Az országos erdőállomány adattár szerint meglévő, eddig a terven nem lehatárolt erdőterületek
átvezetése azonban jellemzően mezőgazdasági besorolású területeket érintenek, így a területi
mérlegben a mezőgazdasági terület csökken, de ez valós területhasználati változásokat nem
eredményez, mivel ezek a természetben sem mezőgazdasági, hanem meglévő erdőterületek.)
A tervmódosítás keretében új mezőgazdasági területi kijelölés, illetve mezőgazdasági terület-
igénybevétel nem történik.

5

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

1.1.3.d. Vízgazdálkodási (V) területek
A vízgazdálkodási területfelhasználási egységet a tervmódosítás nem érinti.
A tervmódosítás keretében új vízgazdálkodási területi kijelölés nem történik.

1.1.3.e. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb)
- A 12. számú módosítási terület: A tervmódosítás keretében a jelenlegi beépítésre szánt különleges
szabadidőközpont terüleltfelhasználású terület (rekultivált bányaterület, horgásztó és környéke: Ksz)
beépítésre nem szánt különleges szabadidő terület (Kb-szk) területfelhasználási kategóriába kerül, a
0123, 0131 hrsz. területeken mintegy 40 ha-on.
(A tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem régészeti, sem
építészeti, sem ökológiai értékeket, részben kialakult területhasználattal.)

- Sorszám nélkül: A „Gyáli termálfürdő és tematikus park” területén tervezett, 0-2% beépítettség között
meghatározott zöld- és vízfelületek:
Kbre-kk (közösségi kertek),
Kbre-Vz (védő zöldfelület),
Kbre-V (vízfelület), -
- amelyek nem új módosításként, hanem a tartalmuk szerinti formális átsorolásként részei a tervnek. A
területegységek csak a területileg hozzájuk kapcsolódó különleges – rekreációs területekkel együtt
fejleszthetők, az elfogadott szabályozási terv szerint, vagy annak módosítása alapján.)
- A 25. számú módosítási terület: Hasonlóképpen formális változatás a partnerségi egyeztetés
során észrevételezett meglévő beépítetlen és szabályozási szinten át nem sorolt 078/8-/13 hrsz.
bányaterület mezőgazdasági átsorolása helyett Kb-B övezeti besorolása és ennek átvezetési
javaslata a szabályozási terven is. (A bányaterület további része, a 078/14-/18 hrsz. véderdő
területbe sorolt a TSZT hatályos 2008.évi módosítása szerint.)

A tervmódosítás keretében további beépítésre nem szánt különleges területi kijelölés nem történik.

1.2. Tájrendezés és természetvédelem

A tervmódosítások alakítása és szabályozása során maradéktalanul érvényre kell juttatni a táj- és
természetvédelem szempontjait, valamint biztosítani kell a település kialakult értékes táji zöldfelületi
rendszerének fenntartását, az ökológiai elemek és hálózatok védelmét.
A módosítások táji léptékben kis területekre terjednek ki, viszonylag elenyésző hatással járnak, - de
ennek ellenére a kellő gondossággal kell eljárni a táji – természeti adottságok változtatása során.
A módosítások védett tájelemeket nem érintenek.

1.2.1. Táj- és természetvédelem

Az ökológiai hálózat tervi lehatárolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően változott. A
tervmódosítás az országos ökológiai hálózat övezeteit az aktuális területrendezési terv (BATrT)
alapján határolja le. Emellett tartalmazza az ex lege védett természeti területeket is („Bitóhegy alatti”
lápok).
A tervmódosítások az országos szintű táji – természeti értékvédelem alatt álló területeket nem érintik,
a területek védelme biztosított. A helyi védettségű területek közül érintett 4856/6 hrsz. erdőterület
beépítésre szánt (lakó-) övezeti átsorolása az előzményi TSZT-ben történt meg. Jelen
módosítás lakó- helyetti vegyes- övezeti átsorolása reálisabb lehetőséget teremt a védendő
faállomány megóvására, a beépíthető és be nem építhető területrészek szabályozási terv (SZT)
szerinti meghatározására. A SZT-et természetvédelmi szempontú fafelvétel, értékelés és
favédelmi terv alapján kell elkészíteni.
A város helyi természetvédelemről szóló 13/1993.(VIII.26.) sz. rendeletét a fenti favédelmi
szakvélemény alapján kell módosítani, a rendeletből jelenleg hiányzó védendő területre
vonatkozó konkrét lehatárolással és kiegészíteni a kezelési, fenntartási előírásokkal.

6

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

1.3. A zöldfelületi rendszer

A módosítással érintett területek közül tájrendezési, zöldfelületi, környezetalakítási vonatkozással is
bírnak a 3, 4, 11. és 12. sz. módosítások, a továbbiak jellemzően a beépítésre szánt területi
kategórián belüli övezeti átsorolások, amelyek számottevő táji – környezeti hatással nem járnak.
A 3, 4. és 11. sz. módosítások táji – környezeti, zöldfelületi szempontból kedvezőtlenek, mivel kijelölt
zöld- és erdőterületeket vesznek igénybe, beépítésre szánt területek kijelölése céljából, ugyanakkor a
módosítás keretében új zöldterület kijelölésére nincs lehetőség.
E kedvezőtlen környezeti hatásokat ellensúlyozza a 12.sz. módosítás, a horgász-tóként hasznosított
felhagyott kavicsbánya tavak beépítésre nem szánt különleges területi átsorolása, amely – az
alacsonyszintű beépítés mellett - legalább 80%-os zöldfelületi arány biztosítását feltételezi.
A terv területi mérlegét ez utóbbin túl pozitív irányban befolyásolja a tervlapról hiányzó erdőterületek
lehatárolása, az országos erdőállomány adattár alapján. Ez meglévő, de a tervelőzmény
alaptérképéről hiányzó erdőterületek TSZT – szinten való „legalizálását” teszi lehetővé, egyúttal
közelítve a valós és a nyilvántartási állapot paramétereit.
A hiányzó erdőterületek ábrázolása mezőgazdasági területként besorolt területeket vesz igénybe.
A tervmódosítás várható környezeti hatásait a terv környezetalakítási munkarésze a környezeti
értékelés szempontrendszere szerint is értékeli. Ennek eredményeképpen összefoglalóan
megállapítható, hogy a tervmódosításnak nincs jelentős környezeti hatása.

1.4. Az örökségvédelem

1.4.1. A település védendő épített értékei
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki nyilvántartása szerint Gyál Város területén nem
található műemlék épület.
A településnek jelenleg nincs helyi értékvédelmi rendelete, így sem a településszerkezet, sem az
értékesebb épületek nem élveznek védelmet.

A Településszerkezeti terven a művi értékek megfelelő védelme érdekében a HÉSZ-ben az
értékvédelmet elősegítő előírások szerepelnek.
A Településszerkezeti és Szabályozási tervlapokon ábrázolásra kerültek a nyilvántartott régészeti
lelőhelyek.

1.5. A közlekedés

Gyál kedvező közlekedés-földrajzi fekvése (M0-M5 csomópont, vasúti tranzit) folytán a közlekedésben
kiemelkedő szerepet tölt be mind a tranzitforgalom (közúton É-D és K-Ny, vasúton É-D irányban),
mind a raktározás és szállítmányozás területén.

A térség a budapesti központú, sugaras szerkezetű úthálózatra fűződött fel. A rendszerváltás után
felgyorsult autópálya építések (pl. M5) és az M0-ás körgyűrű keleti szektorának átadását követően, a
javuló közlekedési potenciál a nagyhatárú alföldi települések számára kedvező lehetőséget teremtett
a gazdasági funkciók letelepítésére, ennek nyomán Gyál és a környező kistérség is a gazdasági
szuburbanizáció terepévé vált.

Az M0 körgyűrű jelenleg folyó fejlesztése közvetve érinti a várost. A Déli szektor kapacitás bővítésével
egy időben folyik az 51. sz., főút M5 autópálya közötti összekötő szakasz megvalósítása.
Javasolt elkerülő utak:
Az M0 autópályával párhuzamosan javasolt „agglomerációs útvonal” a 4602 j. út Gyál szempontjából
átmenő forgalmának külterületen való elvezetését biztosítja.
Keleti tervezett elkerülő út: A 4602. j. országos közút (Vecsési út-Bem J. utca) kiváltására szolgáló
útszakasz javaslat a Gyáli-patak medrét követi. A nyomvonal a patak mellett éri el a 4601. j. utat
(Nagykőrösi út). Az elkerülő útnak új csomópontot kell létesíteni a 4601. j. úttal, ami kiváltja a
belterületi eltolt rendszerű Kőrösi út-Vecsési út-Bem J. utca csomópontot. A 4601. j. út keresztezése
után egy lehetséges alternatíva létezik, mely tovább is a patak medrét követve külön szinten

7

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

keresztezi a Bp.-Lajosmizse vasútvonalat, és csatlakozik a már meglévő ipari területeket kiszolgáló
úthoz.
A meglévő útpálya a patak parton létesült, az ipari üzemek feltárására, kapacitív körforgalmú
csomóponttal a 4602. j. úton.

Északi tervezett elkerülő út: gyakorlatilag Gyál városától független –Vecsés város területén épülhet
ki a város északi oldalán, Vecsés területén egy elkerülésre alkalmas nyomvonal. Az M0 autóút 36 km-
nél lévő csomópontja és a 4602. j. út (Vecsési út) között jelenleg üzemel egy útpálya, mely kiinduló
pontja a fent említett elkerülő nyomvonalnak is. Vecsés szabályozási tervében szerepel ennek az
útpályának a meghosszabbítása Gyál városhatárával párhuzamosan a Mátyás király utcáig, ahol
körforgalmú csomóponttal csatlakozna a meglévő úthoz. Mindez külterületi jelleggel, a városhatártól
mintegy 150-200 méterre vezet.

A városközponton keresztül haladó vasútvonal nehezíti a központi funkciók kiteljesedését és a közúti
forgalmat. A városközpontra vonatkozó szabályozási terv tartalmazza a 4601 j. ök. út és a vasútvonal
külön szintű keresztezésének helybiztosítását.

1.5.1. Közúti közlekedés

A város gyűjtőúthálózata a már beépített területeken döntően kialakult. A fejlesztési területeken
egyrészt ehhez a belső rendszerhez kapcsolódva kerültek kialakításra az új hálózati elemek, másrészt
a korábban ismertetett magasabb rendű hálózati elemekhez és csomópontjaihoz illeszkedik a
gazdasági területek új feltáró rendszere, hogy a teherforgalom a belső (lakó és intézmény) területek
zavarása nélkül lebonyolódhasson.

A Zrínyi Miklós utca gyűjtőútként a ma ezt a funkciót ellátó Károlyi Mihály utcát váltja fel, az épülő
Városközpont beruházás miatt. A Károlyi M. utca-Kőrösi út csomópontja átalakul, az új
útcsatlakozásban a megváltozó forgalmi rend szerint csak a jobbra kisíves mozgások lesznek
megengedettek. Ezért a továbbiakban teljes értékű forgalmi kapcsolatok nélkül nem működhet gyűjtő
útként ez az utca. Erre a vele párhuzamos vonalvezetésű Zrínyi M. utca válik alkalmassá. Az új gyűjtő
utat forgalomtechnikai jelzésekkel mielőbb ki kell jelölni, a Károlyi M. utca csomópontjait pedig javasolt
egyenrangú utak keresztezésévé átalakítani.

A közúti forgalom mellett egyéb közlekedési módok (pl.: kerékpáros és gyalogos forgalom,
parkolóhelyek kialakítása), továbbá az álló gépjármű forgalom számára is elfogadható színvonalú
szolgáltatási szint kialakítása elsősorban a Vecsési út és Bem J. utca mentén reális.

1.5.2. Közösségi közlekedés

A város közösségi közlekedési ellátottsága megfelelő színvonalú, és az elmúlt nagyjából 10 évben
jelentősen javult. Azonnali beavatkozás ily módon nem javasolható, fejlesztési lehetőségek azonban
adódnak.
Egyes területeken a járatsűrűség, az egyirányú járat útvonal míg máshol az ellátás hiánya okoz
problémákat.
Ellátatlan területnek jelenleg a vasúttól délre eső területrész alsó harmada mondható, melynek gyűjtő
útja a közelmúltban kiépült Szélső utca.
Szintén a déli területrész tömegközlekedési problémája a 89E jelzési BKV autóbusz járat egyirányú
útvonala. Ennek eredményeként a helyi közlekedésre használt járat segíti a városközpontba bejutást,
de nem teszi lehetővé az onnan haza közlekedést.
Javasolható, hogy az esetleg jövőben üzembe állított Szélső utcai járat egyirányú rendszere fordított
legyen, így kiszolgálhatná ezt a hiányosságot is egyben.

A Budapest- Lajosmizse- Kecskemét vasútvonal az elővárosi közlekedés színvonalának
emelése érdekében szerepel a fejlesztendő vasútvonalak sorában. A tervezett villamosítás és a
kétvágányúsítás lehetővé teszi a sűrűbb, ütemes menetrend szerinti közlekedést, a
színvonalasabb pályával és kocsiparkkal együtt e tényezők már vonzóvá tehetik a vasúti
ingázást az autóbusszal szemben.

8

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

1.6. A közműellátás

Gyál város fejlődésében az elmúlt időszakban a közlekedési és közmű infrastruktúra mutatta a
legintenzívebb és leglátványosabb fejlesztéseket. Elmondható, hogy a város összközműves ellátása
befejeződött az alapközművek a vízellátás villamosenergia-ellátás mellé a város teljes szennyvíz-
csatornázottsága is megvalósult. Az energiaközművek és a hírközlés tekintetében a város ellátottsága
szintén teljesnek tekinthető.

A szerkezeti és szabályozási terv felülvizsgálata elsősorban az övezeti besorolások kisebb
módosítását jelenti, mely közművesítés szempontjából jelentősebb fejlesztéseket változtatásokat nem
igényel. Ez annak tudható be, hogy 2003. évben elkészült, majd többszörösen - a két legutóbbi 2008,
2009-ben – módosított, érvénybe lévő településrendezési tervben megfelelően meghatározásra
kerültek Gyál város közművesítésével kapcsolatos fejlesztési irányelvek, mind a meglévő, mind az új
beépítési területeknél.
A jelen 2012. évi területrendezési terv felülvizsgálata részleges módosítása, több helyen, de kis
mértékben befolyásolja a közművesítés feladatait.
A városban továbbra is a lakóterületi, és főleg logisztikai jellegű gazdasági területi fejlesztések vannak
jelen, de jelentősen megnövekedett és került előtérbe a település vegyes területfelhasználás igénye.
Közművesítésnél az új beépítés-fejlesztések mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, a régi
közművezetékek – főleg a vízellátás – rekonstrukcióját, valamint a település vegyes (Vt)
területfelhasználási területeken a zárt felszín-közeli csapadékcsatornázás előtérbe helyezését.

A városban a közművek kiépítettségénél továbbra is a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a
gázellátás, és a hírközlés /90-95 %/, illetve a villamosenergia-ellátás hálózatai /100 %-os/ jelenti az
európai szintűnek tekinthető mennyiségi kiépítettséget. A városban, a közműellátásnál a következő
évtizedben a minőségi követelmények teljesítésére kell törekedni. A minőségi követelményeket a
rekonstrukciók során lehet gazdaságosan megoldani, végrehajtani az útrekonstrukciókkal összekötve.

A városban továbbra is a csapadék-vízelvezetés tartozik azon feladatok közé, melyet a burkolt utak
kiépítésével egy időben, illetve a meglévő burkolt utak mentén ahol nem került megvalósításra, meg
kell oldani.
A többi közművezeték, a szennyvízcsatornázással együtt megfelelő alapkapacitásokkal rendelkeznek,
de a település intenzív fejlődése az új beépítésekhez a közművek további fejlesztését is maga után
kell, hogy vonja.
Kiemelendő, hogy a közműveket lehetőleg közterületeken kell elhelyezni. A jelenleg magánterületen
húzódó vezetékeket közterületre kell kiváltani.

A város összközműves ellátottsága a területfelhasználás módosításaira kedvezően hathatnak, mivel
az átsorolások kisebb közműigényekkel kerülhetnek megvalósításra.
A vízi-közművek közül a vízellátás a 90-es évek kommunális - fajlagos 200 - 300 l/fő,d vízigények -
fogyasztásának megfelelő kapacitásokkal valósultak meg. Ennek megfelelően a fővezeték rendszer a
jelenlegi és várható lakossági 100 – 150 l/fő,d fajlagos vízigények fogyasztása mellett többlet
kapacitásokkal rendelkeznek.
A szennyvíz-csatornázás is teljes körűnek mondható, mely elválasztott rendszerű.
Az energia közművek közül mind a villamosenergia-ellátás, mind a gázellátás teljes kiépítettségűnek
tekinthető a városban. A villamosenergia-ellátásnál korszerűsítési igények kerültek előtérbe az elmúlt
időszakban.
A tervezett új beépítésekhez a már meglévő, illetve tervezett hálózatokat a várható közműigények
alapján kell továbbfejleszteni.
A város az új fejlesztési területein a közművek kiépítését csak egységes rendszerben
előközművesítéssel, összközműves ellátással javasoljuk megvalósítani.
A fejlesztések megvalósításához közművesítés kedvezőnek mondható, mivel mind a vízi-közművek -
a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, és részben a csapadékvíz-elvezetés - mind az
energiaközművek - gázellátás, villamosenergia-ellátás - megfelelő kapacitással, egységes
rendszerben épültek ki.

9

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

1.7. A Környezetvédelem

A tervmódosítások környezetvédelmi szempontból releváns hatással nem járnak. A
tervmódosításokkal érintett területek többsége belterület, művelés alól kivett terület. Mezőgazdasági
termőföld igénybevétellel járó módosítás nem tervezett, kismértékű (0,5 ha) erdőterület igénybe
vétellel jár a 11.sz. módosítás, amelynek csereerdősítési előírásai rendezettek.
További termőföldvédelmi, valamint levegőtisztaság-védelmi, zajvédelmi, vízvédelmi és
hulladékgazdálkodási vonzata a tervmódosításnak nem jelentős, környezeti vizsgálat a tervhez nem
került lefolytatására.

1.8. A védőterületek és védőtávolságok, korlátozások

A védőterületek és védőtávolságok lehetnek:
- műszaki biztonsági (közlekedési- és közmű- ) védőterületek, korlátozások
- környezetvédelmi
védőterületek és védőtávolságok
-
táj- és természetvédelmi védőterületek és védőtávolságok
- örökségvédelmi
korlátozások
-
egyéb korlátozó tényezők
-
egyes sajátos jogintézmények korlátozásai

1.8.1. Műszaki biztonsági (közlekedési- és közmű nyomvonalak) védőövezetek
-
országos közutak védőtávolsága: 4601 j. ök. jelű IV o. összekötőút, védőtávolsága a
tengelytől mért 50-50 m
-
vasút (Budapest-Lajosmizse vasútvonala) védőtávolsága a tengelytől mért 50-50 m
-
M0-M5 autópálya védőtávolsága a tengelytől mért 100-100 m
-
DN 400 mm-es barátság I.: 10-10 m szénhidrogén szállító vezeték
-
DN 600 mm-es barátság II.: 18-18 m szénhidrogén szállító vezeték
-
DN 200 mm-es Százhalombatta-Tiszaújváros: 13-13 m szénhidrogén szállító vezeték
-
Százhalombatta - Ferihegy: 7-7 m szénhidrogén szállító vezeték
-
20 kV-os szabadvezetékes hálózatok külterületen 5,0 - 5,0 m,
-
120 kV-os hálózat 13 - 13 m
-
nagynyomású gázvezeték 23 -23 m
-
nagyközép-nyomású gázvezeték 5-5 m

1.8.2. Környezetvédelmi védőterületek és védőtávolságok
-
hulladéklerakó 500 m-es védőtávolsága
-
A katasztrófavédelmi hatóság adatszolgáltatása alapján feltüntetett veszélyességi övezet
határa (Alk Kft.)
-
Vecsés: reptéri légiirányító távközlési adóállomások…..300 m-es védőtávolsága

1.8.3. Táj- és természetvédelmi védőterületek és védőtávolságok
-
A táj- és természetvédelmi célú területek (Országos Ökológia Hálózat területei) körül
nincsenek kijelölve egyedi határozattal és egyéb jogszabállyal megállapított védőterületek
-  Az Országos Ökológia Hálózat (OÖH) pufferterületi övezete az OÖH egyfajta
védőzónájának tekinthető, amelyet az OTrT alapján kijelölt és lehatárolt a Budapesti
Agglomeráció Területrendezési Terve, amelyet a TSZT feltüntet és a rá vonatkozó
szabályokat alkalmazza. A pufferterületi övezetet sem érinti tervmódosítás.

1.8.4. Örökségvédelmi védőterületek, korlátozások
- Régészeti
lelőhelyek vonatkozó egyéb magasabbrendű előírásai és korlátozásai

1.8.5. Egyéb korlátozó tényezők
-
az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken
a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,az
önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m szélességű sáv szabadon kell
hagyni.
-
Gyáli patak védőtávolsága
-
Az Agglomerációs törvény szerinti új beépítésre szánt 200 m-es területi korlátozás határa

10

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

1.8.6. Egyes sajátos jogintézmények korlátozásai

Településrendezési szerződés:
Gyál város Önkormányzata a településfejlesztési célok megvalósítására az érintett területek
tulajdonosaival illetve a területek beruházójával Településrendezési szerződés keretében kíván
megállapodni. Ennek lebonyolítása a mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet.
A Településrendezési szerződés megkötését megelőző képviselőtestületi döntés feltételéről és a
szerződés tárgyáról –a jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 30/A.§ –a
rendelkezik.

Elővásárlási jog:
Gyál város Önkormányzata a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott településrendezési célok
magvalósításához szükséges ingatlanokra elővásárlási jogot jegyezhet be. Ennek lebonyolítása a
mindenkori hatályos jogszabályok szerint történhet. Az Elővásárlási jog bejegyzésének szabályait –a
jelenleg hatályos jogszabályok szerit- az Építési Törvény 25.§ –a rögzíti.

2. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK, ÁTSOROLÁSOK)

2.1. Területfelhasználási változások adatai és mutatói

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS -ELSŐ MEGKERESÉS EREDMÉNYE ÉS
AZ ÖNKORMÁNYZATI SZÁNDÉKOK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL REALIZÁLT TELEPÜLÉSSZERKEZETI
TERVI MÓDOSÍTÁST IGÉNYLŐ TERÜLETEK

sorszám Terület
Helyrajzi
TSZT Terület-felhasználás módosítás
(ha)
szám
hatályos tervezett
(hrsz.)
Zkp
Vt
3. 0,6
ha 499/2
közpark
Településközpont terület
3407/2
Zkp
Vt
1.Beépítésre szánt
4. 0,5
ha 3408
közpark
Településközpont terület
területi
növekménnyel járó
3407/1
Zkp
Kkm
4.
0,1 ha
változások
3407/2
közpark
Közmű terület
KKözl
Ev
11 0,5
ha
0143/56
Különleges közlekedési
Erdőterület
szolgáltató terület
1.Összesen:-
1,7 ha-
-
-
TKü
Vt
3. 1
ha 499/3
Tartalék különleges
Településközpont terület
terület
Ksp
Vt
4. 0,5
ha 3414
Különleges
Településközpont terület
sportterület
Ko
Vt
4. 0,5
ha 3373 Különleges oktatási
Településközpont terület
2.Beépítésre szánt
terület
területen belüli
4382-4388
terület-
4393,4394
felhasználás
4397, 4399
változások
4400. 4403,
Lke
Vt
5. 2,5
ha 4404,
kertvárosias
Településközpont terület
4407-4409,
lakóterület
4412-
4413,4415,
4416, 4419
Lke
Vt
6. 0,2
ha
2436-2439 kertvárosias
Településközpont terület
lakóterület

11

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

2223, 2224,
2227, 2228,
2231, 2232,
Lf
Lke
7. 1,4
ha
2235, 2236,  Falusias lakóterület
kertvárosias lakóterület
2239, 2240,
2243-2246
Gksz
037/63,
Kereskedelmi-
Vt
8. 8,5
ha 037/8
szolgáltató
Településközpont terület
gazdasági terület
Ko
6474,
Vt
14. 2,1
ha
Különleges oktatási
6473/9
Településközpont terület
terület
Ko
Vt
15. 0,7
ha 4856/1 Különleges oktatási
Településközpont terület
terület
Lke
Vt
16. 3,3
ha 4856/6
kertvárosias
Településközpont terület
lakóterület
Lke
Vt
17. 0,48
ha  5948
kertvárosias
Településközpont terület
lakóterület
Ko
Vt
18. 0,6
ha  3386 Különleges oktatási
Településközpont terület
terület
Lke
Vt
19.
0,16 ha
2611, 2612
kertvárosias
Településközpont terület
lakóterület
Lke
1015/1,
Vt
20. 0,2
ha
kertvárosias
1015/2
Településközpont terület
lakóterület
Lke
4614/2-4
Vt
21. 0,28
ha
kertvárosias
4615/2
Településközpont terület
lakóterület
2. Összesen:
22,42 ha

1+2.Összesen:
24,12 ha

K-szk
0123
Kb-szk
3. Beépítésre szánt
Különleges
12.
40 ha
0131
Beépítésre nem szánt
terület
tervezett

szabadidőközpont
visszaminősítése
szabadidőközpont
beépítésre nem
2. ---

szánt területté
Kü-B
Kb-B
25.
078/8 - /13
8,55 ha
Különleges
Különleges beépítésre nem
hrsz.
bányaterület
szánt bányaterület
3.Összesen:
48,55 ha

4. Beépítésre nem
073/1,
szánt területen
Má
59,59
047/3-4
E
belüli terület-
24.
Mezőgazdasági
ha
029/23
Erdőterület
felhasználás
terület
028/35
változások
4. Összesen
59,59 ha

Tervmódosítással érintett
132,26 ha

területek (1-4.) összesen:

12

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

3. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE

3.1. A Település közigazgatási területének területi mérlege:
2009. évi TSZT
2014. évi TSZT
2014. évi módosítás
Területfelhasználás
területfelhasználás
területfelhasz-
változásai (ha)
(ha)
nálás (ha)
Falusias lakóterület
43,97 -1,4
42,57
Lf
+1,4
-2,5
-0,2
Kertvárosias lakóterület
-3,3
697,82
692,3
Lke
-0,48
-0,16
-0,2
-0,28
Kisvárosias lakóterület
0,55 ---
0,55
Lk
+0,5
+0,6
+1
+0,5
+0,5
+2,5
+0,2
Településközpont terület
+8,5
36,8
58,72
Vt
+2,1
+0,7
+3,3
+0,48
+0,6
+0,16
+0,2
+0,28
Kereskedelmi-szolgáltató
419,97 -8,5
411,47
gazdasági terület Gksz
Ipari gazdasági terület
4,07 ---
4,07
Gip
+0,5
-1
-0,5
Különleges beépítésre szánt
-0,5
területek
173,78
-2,1
126,93
K
-0,7
-0,6
-40
-8,55
Zöldterületek (közpark)
-0,6
14,8
13,7
Zkp, Zke
-0,5
Védelmi erdőterületek
73,97
+4,3**
78,27
Ev

Gazdasági erdőterületek
252,29 +55,29**
307,58
Eg
Általános mezőgazdasági
465,45 -55,29**
410,16
területek Má
Vízgazdálkodási területek
56,26 ---
56,26
V
Különleges beépítésre nem
+40,0
27,98
78,58
szánt terület Kb
+8,55
Közúti Közlekedési terület
214,19 ---
214,19
KÖu
Kötöttpályás közlekedési
10,94 ---
10,94
terület KÖk
ÖSSZESEN:
2492,84 ha
88,52 ha
2492,84 ha
**/a TSZT tervlapnak az Országos Erdőterületi Adattár térképi adatbázisa /http://erdoterkep.mgszh.gov.hu/ alapján történt javítása/

13

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

4. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVI ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

4.1. A BATrT Szerkezeti terv és a Gyáli Trt módosítás területi mérlege:

A Budapesti Agglomeráció TrT (BATrT) Térségi szerkezeti terve alapján megállapítható hogy a
módosítással érintett területek jelentős része a városias települési térség területfelhasználási
kategóriájába tartozik, és a beépítésre nem szánt területfelhasználási igények az előírt határértékeket
nem haladják meg.
A fentiek alapján e tervdokumentációban rögzített módosítási javaslatokkal kapcsolatban
megállapítható, hogy azok a hatályos BATrT tervlappal és előírásaival összhangban vannak.

4.2. A BATrT és az OTrT térségi övezeteinek való megfelelés:

Közig.  Tervezési  Melléklet
Kiemelt térségi övezetek
ter.
ter.
sz.:
X/-

Magterület övezete
X
--- 3.01.
Ökológiai folyosó övezete
X
--- 3.02.
Puffer terület övezete
X
--- 3.03.
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete
---
--- 3.04
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,
--- ---  3.05
Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete
---
--- 3.06
Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete
---
--- 3.07
Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete
---
--- 3.08
Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
--- ---  3.09
Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
X
--- 3.10
Világörökség és világörökség-várományos terület övezete
--- ---  3.11
Történeti települési terület övezete
--- ---  3.12
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi
X
--- 3.13
terület övezete
Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének
X
--- 3.14
övezete
Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
X
--- 3.15
Rendszeresen belvízjárta terület övezete
--- ---  3.16
Nagyvízi meder övezete
--- ---  3.17
Földtani veszélyforrás területének övezete
--- ---  3.18
Vízeróziónak kitett terület övezete
--- ---  3.19
Széleróziónak kitett terület övezete
X
--- 3.20.
Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete
--- ---  3.21
Honvédelmi terület övezete
--- ---  3.22

14

GYÁL VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVI LEÍRÁSA
2014

Az övezeti tervlapok alapján megállapítható, hogy Gyál közigazgatási területét a BATrT alapján hat
különböző térségi övezet érinti:

-
Országos és térségi ökológiai hálózat övezete,
-
Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete,
-
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete (egy része),
-
Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (mindet),
- Ásványi
nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (mindet),
-
Széleróziónak kitett terület övezete (egy része).

Ezekre az övezetre vonatkozó előírásokat az OTrT2 és a BATrT3 tartalmaz.

5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE

A módosítások települési biológiai aktivitásérték egyenlegre való hatása összességében pozitív,
miután a kis területeket érintő negatív hatású módosításokkal (3, 4, 11. sz.) szembe állítható a nagy
területet érintő pozitív hatású tervmódosítás (beépítésre szánt különleges területi besorolás
átminősítése beépítésre nem szánt különleges területbe: 12.sz. módosítás, továbbá az erdészeti
nyilvántartás szerinti erdők átvezetése a TSZT-re.

A TSZT módosítás egyenlege +413,483 BAé pont, kompenzációs intézkedéseket nem igényel.

Kelt: Gyál, 2014. …………………………..

2 OTrT: többször módosított 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervéről
3  BATrT: többször módosított 2005. évi LXIV. Törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési
Tervéről

15