2
16. 301-es épület Elektróda üzemrész I/d tűzszakasz – 2. emelet porösszemérés és 3. emelet
porbetöltő (11 426 m2)
17. 302-es épület Formation (58 679m2)
18. 303-as Utility II. épület (14 200 m2)
19. 306-os Elektrolit tároló II. (2 220 m2)
20. 220-as alapanyag tároló épület (5 104 m2)
21. WWT2 épület (926 m2)
22. 40-es épület (105 m2)
Veszélyes tevékenység a fenti veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények, épületrészek
területén kívül kizárólag - az Üzemeltető kérelme alapján - az Iparbiztonsági hatóság arra
vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyével végezhető.
III. Jelen határozat véglegessé válásával egyidejűleg hatályát veszti az Üzemeltető veszélyes
tevékenységét engedélyező, az Iparbiztonsági hatóság által 2023. október 27-én
36300/3401-7/2023.ált. számú határozattal kiadott katasztrófavédelmi engedély.
IV. Figyelemfelhívás
a) Üzemeltető a 36300/2963/2024.ált. ügyiratszámon iktatott, jelen döntéssel elfogadott
biztonsági jelentésben és mellékleteiben foglaltak szerint köteles működni (különösen a
biztonsági irányítási rendszer, a technológiai, beruházási, karbantartási és más műszaki
előírások).
b) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy annak védelmét ellátó
szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő
változtatás történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi tervet soron kívül pontosítania kell,
és elfogadásra be kell nyújtania az Iparbiztonsági hatósághoz.
V. Tájékoztatás
Az Iparbiztonsági hatóság abban az esetben, ha az Üzemeltető a hatósági határozatban illetve a
jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy ha a biztonságos üzemeltetés
feltétele bármely okból hiányzik, a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el.
Ha az Üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a
biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor az Iparbiztonsági
hatóság a katasztrófavédelmi engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását
megtiltja. Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor
az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede alá
csökkentésével korlátozza.
Az Üzemeltető költségére és veszélyére az Iparbiztonsági hatóság a rendőrség közreműködésével
a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben foglalkoztatott, vagy annak területén lévő
személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az
ott-tartózkodásának megtiltását; a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal
foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését; a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági
őrzését; a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök elszállítását, környezetvédelmi szabályok
szerinti megsemmisítését, vagy veszélyeztető jellegük megszüntetését rendelheti el.
Az Üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel, vagy eseménnyel
összefüggésben megelőző, elhárító, helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására kötelezhető.
3
Az Üzemeltető a hatósági határozatban, vagy a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek
elmulasztása, vagy a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel vagy eseménnyel
összefüggésben a megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettsége be
nem tartása esetén katasztrófavédelmi bírsággal sújtható. A katasztrófavédelmi bírság legkisebb
összege 300.000,- forint, azaz háromszázezer forint, legmagasabb összege 3.000.000,- forint, azaz
hárommillió forint. A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy
más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. A bírság megfizetése nem mentesít a
büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.
Jelen határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, a vitatott
közigazgatási cselekmény ellen a Budapest Környéki Törvényszéknek címzett és a Pest
Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) a közléstől
számított 30 napon belül benyújtott kereseti kérelemmel közigazgatási pert lehet kezdeményezni.
Az Iparbiztonsági hatóság jelen döntést hirdetményi úton közli, a döntésről készített hirdetményt
a hirdetőtábláján és honlapján (https://pest.katasztrofavedelem.hu/25249/hirdetmenyek)
közzéteszi. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
A döntés a közléssel véglegessé válik.
A közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező, amely során a jogi képviselő a
katasztrofavedelem.hu oldalról letölthető (https://www.katasztrofavedelem.hu/35292/birosagi-e-
nyomtatvany) Bírósági e-nyomtatvány ,,
Űrlap közigazgatási szerv határozata ellen közigazgatási
per megindításához” című ÁNYK nyomtatvány űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás
igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez, azaz a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.
Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása
a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonástól vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon
belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Az eljárás során az Üzemeltető által viselt és megfizetett 285.000,- forint, – azaz
kettőszáznyolcvanötezer forint – mértékű igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási
költség nem merült fel, ezért annak mértékéről dönteni nem kellett.
I n d o k o l á s
I. Előzmény
Az Iparbiztonsági hatóság a 36300/3871-44/2019.ált. számú határozatában 2021. március 17-én,
mint felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyes tevékenységének
végzésére vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyt adott az Üzemeltető részére.
Az Üzemeltető 2021. március 31-én a Telephely bővítése céljából a 2131 Göd, külterület 056
hrsz. alatti területen létesítendő új veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre vonatkozóan
építési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó katasztrófavédelmi engedély iránti kérelmet
terjesztett elő, amelyet az Iparbiztonsági hatóság 2021. május 12-én 36300/1345-16/2021.ált.
számú döntésével elfogadott, és a létesítendő új veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre
az építési engedélyezéshez szükséges katasztrófavédelmi engedélyt adott.
Meghatalmazott 2023. szeptember 18-án kérelmet nyújtott be az Iparbiztonsági hatósághoz a
felülvizsgált és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentés elfogadására,
és a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó katasztrófavédelmi engedély megadására. Az
Iparbiztonsági hatóság a 36300/3401-7/2023.ált. számú határozatában 2023. október 27-én
veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyt adott az Üzemeltető
részére.
4
II. Kérelem benyújtása és a tényállás tisztázása
A Meghatalmazott 2024. augusztus 18-án
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 35. § (1) bekezdése szerinti kérelmet nyújtott be az
Iparbiztonsági hatósághoz a felülvizsgált és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt
biztonsági jelentés elfogadására, és a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó
katasztrófavédelmi engedély megadására. Az Iparbiztonsági hatóságnál a 36300/2963/2024.ált.
számon iktatott kérelem alapján az Ákr. 37. § (2) bekezdésére tekintettel 2024. augusztus 18-án
megindult a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás.
Az Üzemeltető a kérelemhez megfizette
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó
hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő
díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21.) BM
rendelet 1. számú mellékletének 4.1. pontjában meghatározott 285.000,- forint, azaz
kettőszáznyolcvanötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Az Iparbiztonsági hatóság a kérelmet teljes eljárásban vizsgálta, melyről az Üzemeltetőt 2024.
augusztus 22-én a 36300/2963-2/2024.ált. számú végzésében tájékoztatta.
III. Nyilvánosság biztosítása
Az Iparbiztonsági hatóság a 2024. augusztus 22-én kelt 36300/2963-4/2024.ált. iktatási számú
átiratában
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) és
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
vonatkozó előírásaival összhangban felkérte
a Göd város közigazgatási területén különleges
gazdasági övezet kijelöléséről szóló 294/2020. (VI. 18.) Kormányrendelet és
a különleges
gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX.
törvény 3. § (3) bekezdése alapján a Pest Vármegyei Önkormányzat elnökét (a továbbiakban:
Elnök), hogy biztosítsa a lakossági véleménynyilvánítás lehetőségét hirdetményi közzététel és
közmeghallgatás megtartásával a folyamatban lévő katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás
során.
A Kat. 33. § (1) bekezdése szerint a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telephelye szerint
illetékes polgármesternek – fent jelzett jogszabály alapján az Elnöknek – az üzemeltetővel és a
hatósággal együttműködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a
lakosság véleményt nyilváníthasson már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
tevékenységének jelentős változtatására vonatkozó engedély kiadása előtt.
Az R. 21. § (1) bekezdés szerint a polgármester – fent jelzett jogszabály alapján az Elnök – a
biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé az R. 10. melléklet 6. pontjában felsoroltaknak
megfelelően. Az R. 21. § (2) bekezdése alapján a biztonsági jelentést hirdetményi közzététel útján
– nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében – 15 napig
hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt az érintett nyilvánosság azokhoz észrevételeket tehet.
Az Elnök 2024. augusztus 23-án a vármegyei önkormányzat hivatalos honlapján
(www.pestmegye.hu) hirdetményi úton közzétette a nyilvános biztonsági jelentést, mely 15 napig
hozzáférhető volt. A nyilvánosságtól hozzá érkezett, biztonsági jelentéssel kapcsolatos
észrevételeket az Elnök az R. 21. § (5) bekezdésének megfelelően 2024. szeptember 9-én kelt
levelével elektronikus úton megküldte az Iparbiztonsági hatóság számára.
IV. Közmeghallgatás
Az R. 21. § (3) bekezdése alapján a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem telepítési helye szerint
illetékes település polgármestere – fent jelzett jogszabály alapján az Elnök – a biztonsági jelentés
közzétételének lezárását követő 15 napon belül köteles közmeghallgatást tartani.
5
Az R. 21. § (8) bekezdése alapján a közmeghallgatás elektronikus hírközlő eszköz útján is
megtartható.
A közmeghallgatáshoz kapcsolódóan az érdeklődők a Pest Vármegyei Közgyűléshez 2024.
szeptember 12-én küldhettek kérdéseket a Pest Vármegyei Közgyűlés e-mail címére, valamint
üzenetrögzítőn is feltehettek kérdéseket.
Az Elnök 2024. szeptember 13-án (iktatószáma: 36300/2963-11/2024.ált.) megküldte az
Iparbiztonsági hatóság számára a közmeghallgatással kapcsolatban a nyilvánosságtól érkezett
kérdéseket, észrevételeket.
Az Elnök 2024. szeptember 18-án közmeghallgatást tartott a katasztrófavédelmi engedélyezési
eljárásban. A közmeghallgatáson részt vett az Iparbiztonsági hatóság, az Üzemeltető képviselője,
valamint a biztonsági jelentést készítő szakértő. A közmeghallgatáson jelenlévők részletes szóbeli
választ adtak a nyilvánosságtól írásban érkezett, 36300/2963-11/2024.ált. iktatószámú
kérdésekre, melyet a Pest Vármegyei Közgyűlés online csatornán (internetes videomegosztó
portálon) keresztül közzétett.
Az Elnök az R. 21. § (6) bekezdésére figyelemmel 2024. szeptember 19-én a közmeghallgatáson
elhangzottakról készült jegyzőkönyvet az Iparbiztonsági hatóság részére megküldte (iktatószáma:
36300/2963-12/2024.ált.).
V. Az érintett nyilvánosság észrevételei
V.a. Az Iparbiztonsági hatóság hatáskörébe tartozó kérdések és észrevételek
Az R. 21. § (6) bekezdése alapján az Iparbiztonsági hatóság a közmeghallgatásról készült
jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.
Az R. 1. § 1a. pontja határozza meg az érintett nyilvánosság fogalmát.
A hirdetményi úton közzétett biztonsági jelentéssel kapcsolatban érkezett lakossági észrevételek,
valamint a közmeghallgatáson az érintett nyilvánosság részéről felmerült kérdések és az azokra
adott válaszok, melyek az Iparbiztonsági hatóság hatáskörébe tartoznak:
1. A biztonsági jelentés tartalma
Az Iparbiztonsági hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálta a biztonsági jelentés
tartalmi elemeit, megállapította, hogy a biztonsági jelentés tartalmazza a veszélyes anyagok
típusát és mennyiségét.
Az engedélyezési eljárás során az Iparbiztonsági hatóság az R. 12. § (1) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően a veszélyesség megítélését a védendő adatokat is tartalmazó
biztonsági jelentés alapján végezte. Üzemeltető a védendő adatokat tartalmazó biztonsági
jelentésben részletesen elemezte a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek következményeit, előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit.
2. Külső védelmi tervezés, lakossági tájékoztatás
Göd városra kiterjedően a hatóság a polgármester bevonásával külső védelmi tervet és
lakossági tájékoztató kiadványt készített, melyek felülvizsgálata a jogszabályi előírásnak
megfelelően történik.
3. Monitoring és riasztó rendszer működtetése
Az Üzemeltető korábban saját vállalása eredményeként épített ki meteorológiai és vegyi
monitoring, valamint lakossági riasztó rendszert, amely egyes Magyarország területén működő
veszélyes üzemek környezetében kiépített MoLaRi rendszer részeként üzemel.
6
4. Veszélyességi övezet
Az R. 28. § (1) bekezdése szerint az Iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentés alapján –
annak feltételek nélküli elfogadását követően – külön döntésben jelöli ki a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezet határait. Az Iparbiztonsági hatóság
által 2018. november 15-én a 36300/1142-19/2018.ált. számú határozattal kijelölt
veszélyességi övezet módosításának szükségességét jelen engedélyezési eljárást követően az
iparbiztonsági hatóság külön eljárásban vizsgálja.
V.b. Az Iparbiztonsági hatóság hatáskörébe nem tartozó észrevételek
A nyilvánosság biztosítása során közzétett biztonsági jelentéssel kapcsolatos lakossági kérdések
közül az egységes környezethasználati engedélyre, a víz- és szennyvízhálózatra, a zaj- és
rezgésvédelemre vonatkozó kérdések nem tartoznak az Iparbiztonsági hatóság hatáskörébe.
V.c. Az érintett nyilvánosság észrevételeinek mérlegelése
A nyilvánosság biztosítása során közzétett biztonsági jelentéssel kapcsolatban érkezett lakossági
kérdéseket az Iparbiztonsági hatóság a döntéshozatal során mérlegelte. A nyilvánosság biztosítási
folyamat, közmeghallgatás során az Iparbiztonsági hatóság a hatáskörébe tartozó kérdéseket
érdemben részletesen megválaszolta, az ügy érdemét érintő további, az R. 21. § (6) bekezdésében
meghatározott, a döntés meghozatala során mérlegelendő, a hatáskörébe és a jelen engedélyezési
eljárás jogszabályokban rögzített tárgyát képező észrevétel nem merült fel.
VI. Biztonsági jelentés valóságtartalmának vizsgálata
Az Iparbiztonsági hatóság 2024. augusztus 28-án a Telephelyen a Kat. 25. § alapján lefolytatott
katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás során az R. 13. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgált
és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentés valóságtartalmának
vizsgálata céljából helyszíni szemlét tartott, amelyről 36300/2963-5/2024.ált. számon
jegyzőkönyv készült. A helyszíni szemle során az Iparbiztonsági hatóság a biztonsági jelentésben
bemutatott változásoknak megfelelő állapotokat tapasztalt.
VII. Döntéshozatal, a biztonsági jelentés elfogadása
Az Iparbiztonsági hatóság hatáskörét az Ákr. szakszerűség, egyszerűség és az ügyféllel való
együttműködés alapelveire figyelemmel gyakorolta.
A Meghatalmazott a felülvizsgált és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan benyújtott
biztonsági jelentés elfogadását és a Telephelyre a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó
katasztrófavédelmi engedély megadását kérelmezte az Iparbiztonsági hatóságtól.
A katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás során az Iparbiztonsági hatóság fentiekben
részletezett vizsgálata alapján a Meghatalmazott által benyújtott felülvizsgált és a módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentés – kizárólag a rendelkező rész II. pontjában
tételesen felsorolt üzemrészekre vonatkozóan – az alábbiak szerint megfelel az R. 3.
mellékletében megfogalmazott tartalmi és formai követelményeknek:
a) az Üzemeltető a biztonsági jelentésben megfelelő részletességgel mutatja be az R. 8. § (2)
bekezdésben megjelölt szervezeti- és eszközrendszert, illetve a kockázatelemzés
eredményét;
b) a biztonsági jelentés tartalma alapján bizonyítja, hogy az Üzemeltető a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági
irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette;
c) az R. 7. melléklet 1.5. a) és 1.6. pontjában meghatározott elfogadhatósági feltételeknek a
kockázat mértéke megfelel;
d) az R. 7. melléklet 1.7. pontjában meghatározott elfogadhatósági feltételeknek a
környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés megfelel;
7
e) a belső védelmi terv az R. 8. melléklet szerinti tartalmi és formai követelményeknek
megfelel, az ott meghatározott feladatok arányban állnak a biztonsági jelentésben
megjelölt veszélyeztetéssel, a tervezett intézkedésekben leírt feladatok végrehajtásának
feltételei biztosítottak.
A felülvizsgált és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági jelentés megfelel az
R. 3. mellékletében megfogalmazott tartalmi és formai követelményeknek, ezért jelen
határozatom rendelkező részének I. pontjában az Iparbiztonsági hatóságnál 36300/2963/2024.ált.
ügyiratszámon iktatott, EPAPIR-20240818-486 azonosító számon benyújtott biztonsági jelentés
elfogadásáról döntöttem, továbbá a rendelkező rész II. pontjában a veszélyes tevékenység
végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedélyt megadtam azzal, hogy a veszélyes
tevékenység kizárólag a rendelkező rész II. pontjában tételesen felsorolt üzemrészekben, mint
veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekben végezhető.
VIII. Tájékoztatás az Üzemeltetői kötelezettségekről
A határozat rendelkező részében az alábbiak alapján hívtam fel az Üzemeltető figyelmét:
Az R. 8. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem üzemeltetője a 3. mellékletben meghatározott tartalmi és formai
követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést készít, és az abban foglaltak szerint köteles
működni.
A Kat. 38. §-ának rendelkezése értelmében ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy
annak védelmét ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát
növelő változtatás történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi tervet soron kívül pontosítania kell.
A Kat. és az R. rendelkezéseinek megfelelően az Üzemeltetőt további bejelentési,
engedélyeztetési, felülvizsgálati és jelentési kötelezettségek terhelik:
a) bejelentési kötelezettség a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal
foglalkozó létesítmény ideiglenes leállítása, végleges bezárása esetén (Kat. 27. § (2)
bekezdése);
b) felülvizsgálati eljárás kezdeményezési kötelezettség a veszélyes tevékenység ismételt
folytatása esetén (Kat. 27. § (3) a) pontja); a biztonságra hátrányosan kiható jelentős
változtatás esetén (Kat. 27. § (3) b) pontja); az alkalmazott veszélyes anyagok
mennyiségének jelentős növekedése vagy csökkenése, illetve a veszélyes anyag jellegének,
fizikai tulajdonságának vagy felhasználási folyamatának jelentős változása esetén
(Kat. 27. § (3) c) pontja); az üzem besorolásának megváltozása esetén [Kat. 27. § (3) d)
pontja);
c) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek és események vonatkozásában:
haladéktalan tájékoztatásra [Kat. 42. §]; adatszolgáltatásra (R. 30. § (1)-(2)]; kivizsgálást
követő tájékoztatásra (R. 30. § (4) bekezdése); részletes jelentésre (R. 31. § (1)-(4)
bekezdései); megelőzésre, enyhítésre és helyreállításra (Kat. 37. § b) pontja; R. 20. § (7)
bekezdése); kivizsgálásra és jelentésre (Kat. 37. § c) bekezdése); valamint a megtett
intézkedések kapcsán tájékoztatásra (Kat. 37. § d) pontja) vonatkozó kötelezettség;
d) a biztonsági jelentés felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség (Kat. 28. § (4) bekezdése;
29. §; R. 11. §-a);
e) a belső védelmi terv pontosítására, felülvizsgálatára, begyakoroltatására (Kat. 38. §-a; az R.
20. § (2)-(3) és (6) bekezdései); az üzemi dolgozók és alvállalkozók tájékoztatására s
felkészítésére (R. 19. § (4) bekezdése) vonatkozó kötelezettség.
8
IX. Az Iparbiztonsági hatóság által alkalmazható szankciók
A Kat. 35. § (2) bekezdése alapján ha az Üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos
kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság
jelentkezik, akkor az Iparbiztonsági hatóság a katasztrófavédelmi engedély visszavonásával a
veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Ha az Üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági
engedély nélkül kezdi el, akkor az Iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó
küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.
A Kat. 35. § (3) bekezdése alapján az Iparbiztonsági hatóság elrendelheti az Üzemeltető
költéségére és veszélyére a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak
területén lévő személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére történő
belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem,
veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel
történő hitelesítését, annak biztonsági őrzését, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes anyagok,
eszközök elszállítását, megsemmisítését.
A Kat
. 35. § (5) bekezdés b) pontja alapján a hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására
jogosult
a
törvény IV. fejezetében és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján
meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén, továbbá a veszélyes
tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy eseménnyel összefüggésben megelőző,
elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén.
A Kat
. 35. § (6) bekezdése alapján a bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb
összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi
életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével arányos mértékben,
a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez igazodva kell meghatározni.
A Kat. 35. § (7) bekezdése szerint a bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt
megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten kiszabható.
A Kat.
35. § (8) bekezdése értelmében a bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, polgári
jogi felelősség és az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól.
A
katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás
befizetéséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése
alapján több különböző szabálytalanság megállapítása esetén a katasztrófavédelmi bírság összege
az egyes bírságtételek összege, amely legfeljebb 5.000.000,- forint lehet.
X. Záró rész
A Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Göd
területén megvalósuló beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 114/2016. (VI. 1.) Korm. rendelet rendelkezései, valamint
a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: 2023.
évi C. törvény) alapján az Üzemeltető veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó
katasztrófavédelmi engedélyezési eljárása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásnak minősül.
A döntés hirdetményi úton történő közlését, továbbá a közlés napját a 2023. évi C. törvény 196.
§-a írja elő.
Az eljárás során az
Ákr. kérelemre induló, teljes eljárásra vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztam.
Az Ákr. 116. § (4) bekezdés e) pontja szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségűvé nyilvánított ügyben hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, a határozat az
Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közléssel véglegessé válik.
9
Az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések
kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
A közigazgatási
perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 18. § (1) bekezdése szerint a
pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási
tevékenységet megvalósította, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a
közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv. A keresetlevél
tartalmára és benyújtásának módjára a Kp. 37-39. § rendelkezései az irányadóak.
A Kat. 31. § (1) bekezdése alapján az eljárásban érintett felek az üzemeltető vagy írásban
meghatalmazott képviselője, továbbá az iparbiztonsági hatóság.
Az eljáró bíróság illetékességét a Kp. 13. §-a határozza meg.
A közigazgatási per illetékének mértékét
az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. §-a határozza meg.
Az Itv. 62. § (1) bekezdés h)
pontjában foglaltak alapján a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg a
közigazgatási bírósági eljárásban, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert és a szerződő fél
által indított közigazgatási szerződéssel kapcsolatos pert kivéve.
Az Itv. 59. § (1) bekezdése
alapján, akit tárgyi illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól.
Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.
A Kp. 124. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a bíróság törvény eltérő rendelkezésének
hiányában egyszerűsített perben jár el járulékos közigazgatási cselekménnyel kapcsolatos perben.
A Kp. 124. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az egyszerűsített perben a bíróság a tárgyaláson
kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A Kp. 77. § (1) és (2) bekezdései alapján, ha egyik fél sem
kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében
tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban
kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól
számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt
igazolásnak nincs helye.
A Kp. 29. § (1) bekezdése alapján az elektronikus kapcsolattartásra a polgári perrendtartás
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. §-a szerint
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) alapján elektronikus úton történő
kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési tv.-
ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság
is elektronikusan kézbesít a részére. Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése szerint, ha nemzetközi
szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem
rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy
tekintetében az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, állam, önkormányzat, költségvetési szerv,
ügyész, jegyző, köztestület, egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.
Fentiek alapján a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási
cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez benyújtani. A kereseti kérelem benyújtásához a katasztrofavedelem.hu
oldalról letölthető (https://www.katasztrofavedelem.hu/35292/birosagi-e-nyomtatvany) Bírósági
e-nyomtatvány ,,Űrlap közigazgatási szerv határozata ellen közigazgatási per megindításához”
című ÁNYK űrlapot kell kitölteni. A kitöltött ÁNYK űrlapot és csatolt mellékleteit a
www.magyarorszag.hu oldalon ügyfélkapus bejelentkezés után, az ügyfélkapun keresztül a
vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell beküldeni.
A 2023. évi C. törvény 199. §-a a közigazgatási perre vonatkozóan külön szabályokat állapít meg.
A 2023. évi C. törvény 199. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási perben a jogi képviselet
kötelező.
10
Figyelembe véve az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel eljárási költség – az igazgatási
szolgáltatási díjon kívül – nem merült fel, így annak megállapításáról nem kellett rendelkeznem.
A 2023. évi C. törvény 198. § (1) bekezdése alapján a kiemelt jelentőségű ügyben az ügyintézési
határidő legfeljebb negyvenkét nap lehet. Az Ákr. 50. § (5) bekezdés a) és b) pontjai alapján az
ügyintézési határidőbe nem számít bele
az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, valamint az
ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Mindezek alapján az Iparbiztonsági
hatóság az ügyintézési határidőn belül hozta meg döntését.
Az Iparbiztonsági hatóság határozatának jogalapja Kat. 25. § (1) bekezdése és az R. 4. §-a,
valamint az Ákr. 80. § (1) bekezdése.
Az Iparbiztonsági hatóság hatáskörét a Kat. 25. § (1) bekezdése, valamint az R. 1. § 2a. pontja és
az R. 4. § (3) bekezdése határozza meg.
Az Iparbiztonsági hatóság illetékességét a Kat. 22. § (1) b) pontja, és
a katasztrófavédelemről és
a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése és az 1. melléklet a)
pontja határozza meg.
Budapest, „
elektronikus bélyegző szerint.”
Branyiczky Márk tű. dandártábornok
tűzoltósági főtanácsos
igazgató
Készült: 7 példányban - Egy példány: 10 oldal
Kapják:
1. Samsung SDI Magyarország Zrt. (2131 Göd, Schenek István u 1.) - Cégkapu
2. GENERISK Kft. (1223 Budapest, Szabadkai u. 14.) - Cégkapu
3. Pest Vármegyei Önkormányzat Elnöke - (1052 Budapest, Városház u. 7.) – /a döntés közlését követően/Hivatali kapu
4. Pest Vármegyei Védelmi Bizottság Elnöke (1052 Budapest, Városház u. 7.) /a döntés közlését követően/ NOVASZEÜSZ
5. Dunakeszi Járási Hivatal Vezetője (2120 Dunakeszi, Fő u. 143.) /a döntés közlését követően/ NOVASZEÜSZ
6. Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya (1072 Budapest,
Nagy Diófa utca 10-12.) /a döntés közlését követően/ NOVASZEÜSZ
7. Irattár
____________________________________________ ____________________________________________
Cím: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. ✉: 1903 Budapest Pf.:314
Telefon: +36(1) 469-4105 Fax: +36 (1) 469-4353
E-mail:
[email protected]
Hivatali kapu azonosító: PMKI KRID azonosító: 441238362
ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
36300/2963-13/2024.ált.
