Vagyongazd lkod si terv v1 KT 2025 12 11.pdf

Nagymaros Város
Önkormányzata

Vagyongazdálkodási terv
KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSEK
2024 – 2030

Nagymaros, 2025. december

oldal 1 / 12

Tartalomjegyzék

Preambulum

3

I.  A vagyongazdálkodás célja és jogszabályi háttere

3

II.  A vagyongazdálkodás helyzetértékelése, a szükséges változások
4

III.  A vagyongazdálkodás általános elvei

5
III.1 Vagyongazdálkodás végrehajtása

5

IV.  A vagyongazdálkodási terv közép - és hosszútávú kitekintéssel
9
IV.1 Középtávon – 2027-ig a becsülhető vagyoni értékváltozás

9
IV.2 Hosszútávon 2030 – ig a becsülhető vagyoni értékváltozás

11
V.  Vagyongazdálkodásban a szervezeti háttér és felelősségek
12

VI.  Feladatok

12

Preambulum
oldal 2 / 12

A  ’gazdasági  program  2024  –  2030’,  a  költségvetési  feladatterv  folyamatábrájával,  és  a  kidolgozott
monitoring  és  kontrolling  módszertannal  egységes  keretbe  foglalja  az  önkormányzat  ’költségvetés
gazdálkodási’ folyamatot.

A  ’költségvetési  gazdálkodás’  mellett  az  önkormányzati  gazdálkodás  másik  alappillére  a
’vagyongazdálkodás’. A ’gazdasági program’ VI.32 fejezete is kitér a vagyongazdálkodásra.
A hivatkozott fejezetben leírtakat változatlanul érvényesnek tekintjük, jelen ’vagyongazdálkodási terv’
– ben egyes tartalmi elemeit megjelenítjük, azokat kiegészítjük.

Jogszabályból következő előírás a ’vagyongazdálkodási terv’ struktúrájára és tartalmára nincs, ahogyan
a készítésére vonatkozó határidőre sem. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tervet a saját szempontjaink,
saját ütemezésünk szerint állítsuk össze.

A ’vagyongazdálkodási terv’ – nek nem része a:
-
Mátyás Étkezde, a terv csak érintőlegesen foglalkozik a vagyongazdálkodásával;
-
A pénzeszközök és értékpapírok, immateriális javak, és irodai informatikai rendszerek, mely
területeken a Hivatal gazdasági szervezete, a saját előírásai szerint végzi, ill. szükség szerint
szabályozza a feladatát.
A  közép  és  hosszútávú  vagyongazdálkodási  tervünk  az  Önkormányzat  ingatlanjaira,  és  a
Városüzemeltetési Iroda kezelésében levő nagyértékű eszközökre és gépekre fókuszál.

I.  A vagyongazdálkodás célja és jogszabályi háttere
Magyarország  Alaptörvénye  38.  cikk  (1)  bekezdése  kimondja,  az  állam  és  a  helyi  önkormányzatok
tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata,
a  közös  szükségletek  kielégítése,  a  természeti  erőforrások  megóvása  és  a  jövő  nemzedékének
szükségleteinek  a  figyelembe  vétele.  A  nemzeti  vagyon  megőrzésének,  védelmének  és  a  nemzeti
vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit ’sarkalatos’ törvény határozza meg.
Magyarország  helyi  önkormányzatairól  szóló  2011.  évi  CLXXXIX.  törvény  kiemeli,  hogy  a  helyi
önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból
áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

Önkormányzati vagyon – törzsvagyon és üzleti vagyon.
Önkormányzati törzsvagyon – a feladatellátás és a közhatalom gyakorlásának szolgálatában működő
vagyon.
-
Forgalomképtelen vagyon;
-
Korlátozottan forgalomképes vagyon;
Önkormányzat üzleti vagyon – szabadon értékesíthető vagyon.

Az  önkormányzati  feladatok  minél  eredményesebb  és  színvonalasabb  ellátásának  egyik
’fundamentuma’ a hatékony és következetes vagyongazdálkodás.
A  vagyongazdálkodás  célja  a  vagyon  rendeltetésének  megfelelő,  az  önkormányzat  mindenkori
teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi
szükségletek  kielégítéséhez  szükséges,  egységes  elveken  alapuló,  átlátható,  hatékony,  és
költségtakarékos  működtetése,  értékének  megőrzése,  állagának  védelme,  értéknövelő  használata,
hasznosítása és gyarapítása.

A célok elérése érdekében, a 2011. december 23. – án elfogadott 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti
vagyonról, amelynek 9§ (1) szerint Vagyongazdálkodási tervet kell készíteni.

oldal 3 / 12

A  Vagyongazdálkodási  tervnek  összhangban  kell  lennie  a  Képviselő-testület  rendeleteivel,
határozataival és szabályzataival:
-
Önkormányzat vagyonáról szóló rendelet (8/2013. (III.26.)
-
Gazdálkodás stratégiai alapelvek (18/2025 (I.28)
-
Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről szóló rendelet (2/2025. (II.25.)
-
Gazdasági program 2024 – 2030 (65/2025 (IV.30)
-
Közterületi rendelet (92/2025 (V.27)
-
Művelődési Ház és Könyvtár gazdálkodásának racionalizálása, cselekvési terv (Z155/2025 (IX.30)
-
Reálfolyamatokban alkalmazott monitoring és kontrolling (204/2025 (XI.25)

II.  A vagyongazdálkodás helyzetértékelése, a változások
Önkormányzat  a  korábbi  ciklusokból  közép,-  és  hosszútávú  vagyongazdálkodási  tervvel  nem
rendelkezik.  Nincs  a  mögöttünk  álló  időszakból  ’sem  hagyománya’,  ’sem  folytonossága’  egy
vagyongazdálkodási tervnek.

A 2024 – 2029 önkormányzati ciklus a legmagasabb szintre priorizálta a gazdálkodás folyamatának a
folyamatos fejlesztését. Az eltelt időszak alatt több anyagban definiáltuk a szemléleti és módszertani
alapokat, a kötelezően betartandó elveket, a gyakorlatban már alkalmazzuk ezeket.
-
Költségvetés tervezési folyamat és feladatalapú tervezése; 2024.augusztus
-
Gazdálkodás stratégiai alapelvek; 2024.december
-
Gazdasági program 2024 – 2030; 2025.április
-
Monitoring / kontrolling rendszer önkormányzati és intézményi szinten. 2025.november
A  költségvetési  gazdálkodás  mellett  a  vagyongazdálkodás  a  ’másik  pillére’  az  önkormányzati
gazdálkodásnak.
Az elérhető külső források (pályázatok) szűkülése okán, ill. a ’költségvetési önerő’ tovább növelésével
kapcsolatos  célkitűzések  eléréséhez,  különösen  felértékelődik  a  meglevő  vagyon  megóvása,  annak
átgondolt  hasznosítása,  a  vagyoni  érték  megőrzése,  ill.  annak  a  gyarapítása.  A  gazdálkodás,
amennyiben azt tudatosan, minden elemére odafigyelve végezzük, értékteremtő folyamattá válik, vált
a számunkra.

A  vagyongazdálkodást  a  jelenlegihez  képest  magasabb  szintre  emeljük.  Gyakorlatát  szemléletben,
módszertanban, folyamataiban közelítjük az üzleti világban alkalmazottakhoz, annak rutinjához.

A vagyongazdálkodási terv egységes keretbe kell, hogy foglalja a korábban kidolgozott és joghatályos,
a  vagyon  hasznosításával  összefüggő  rendeleteket,  KT  határozatokat  és  egyéb  szabályozásokat.  A
’szintetizáló  munkát’  a  vagyongazdálkodási  terv  ’érvénybe  léptetését’  követően,  szükséges  lesz
elvégezni. (VI. Feladatok)

Egy tudatosabb vagyongazdálkodásra áttérés már folyamatban, szemléletmódjában és gyakorlatában
’szervesen kell beágyazódnia a napi rutinba’. Nem járulékos (többlet) feladatként, mint azt már egyre
ritkábban visszahallani, hanem szemléletmódként.

Gazdálkodásra kidolgozott módszer, a monitoring – kontrolling módszertana, a hivatali működésre, az
intézményeinkre  ’szabva’  rendelkezésre  áll.  Feladat  ennek  a  következetes  napi  működtetése,  a
módszer biztosította információk rutinszerű felhasználása a ’mindennapokban’. A módszer a szervezeti
hierarchia különböző szintjein levő munkatársaknak ne kötelezettséget, hanem lehetőséget jelentsen
a minőségibb munkavégzésükhöz. Ennek elfogadása, a szemléletformálás még feladat.

oldal 4 / 12

Kiemelt  figyelmet  kap  a  gépi  vagyoneszközök  nyilvántartása,  a  feladatokra  alkalmas  műszaki
alkalmasságuk,  az  önkormányzati  telephelyen  a  rendelkezésre  állásuk.  Megszűnt  a  barteralapon
történő  ’ingyenes  használatba’  adásuk.  (’Gépet  –  munkavégzésért’  az  elmúlt  időszak  tapasztalatai
alapján nem érdekünk, azt megszűntettük.)

Az  Önkormányzat  vagyonelemeiben  sok  a  kihasználatlan  (de  hasznosítható,  további  költségvetési
bevételt generálni képes), ill. már feleslegessé vált (de értékesíthető) vagyonelem.

Középületek  többsége  ’alul  karbantartott’,  leromlott  állagú,  épület-energetikailag  korszerűtlenek,
fogyasztott energia mennyiségben pazarlóak.
Az  éves  ’költségvetési  önerő’  alakulásában  előbbiek  meghatározók,  lényegi  vagyongazdálkodási
tényezők, megfelelő kezelésük az előttünk álló időszakban, tervezetten megtörténik.

Szervezeti és személyi feltételek.
1.  Munkatársak
szemléletmódjának
fejlesztése,
minden
vezető
feladata,
folyamatos
visszacsatolással.
2.  Újra  működik  és  gyakorolja  jogkörét  az  előző  ciklusban  megszüntetett  Felügyelő  Bizottság  a
Mátyás  Étkezde  esetén.  (Maros  NKFt.  becsődölése  többek  között  összefügg  a  Felügyelő
Bizottságának megszüntetésével.)
3.  Kijelölésre  kerülnek  (munkaköri  leírás)  az  eszközfelelősök  /  szakterületi  gazdálkodók  az  egyes
vagyonelemekre.  (Kézi  szerszámok,-  kisgépek;  gépjárművek,-  és  erőgépek;  épületingatlanok;
földingatlanok, stb.)
Az  eszközfelelősök  /  szakterületi  gazdálkodók  felelősségévé  válik  a  vagyonelemek  megfelelő
hasznosítása, és ahol ez értelmezhető, az állapotkövetés, a hibajavítások és a műszaki felülvizsgálatok
elvégeztetése, a szükséges fejlesztések ütemezése, ill. a költségvetés tervezésekor a forrásszükséglet
meghatározása.

III.  A vagyongazdálkodás általános elvei

A  vagyongazdálkodást  az  önkormányzat  számára  értékteremtő  folyamatként  kezeljük,  ennek
megfelelő kiemelt figyelmet, és aktivitást kap a Városvezetés és a Képviselő-testület részéről.
Kiemelt célok a vagyongazdálkodásunkban:
-
Közfeladatellátás feltételeinek biztosítása
-
Önkormányzati vagyon értékének a megőrzése, növelése
-
Költségvetés bevételoldali növelés / kiadásoldali csökkentés;
-
Városfejlesztési elképzelésekhez a hozzájárulás;
-
Helyi gazdaság, különösen a turisztikai terület fejlesztése;
-
Lakossági igények (városi szolgáltatások további bővítése);

A  lakosság  irányában  a  vagyongazdálkodás  teljes  folyamatában  meg  kell  felelni  az  átláthatóság,  a
követhetőség  és  az  elszámoltathatóság  követelményének.  (Vagyonkataszter  –  ingatlanjövőkép  –
meghirdetett ingatlanok – licitálás – szerződéskötés, stb.)

III.1 Vagyongazdálkodás

A  ciklus  elején  pontosításra,  komplettírozásra  kerül  a  vagyonkataszter,  a  Hivatal  teljes  körű
vagyonleltározást végez.

Egy  ’újra  gondolt’,  a  gazdasági  programban  leírt  ’városi  jövőkép  –  2035’  vízióval  harmonizáló
’városfejlesztési stratégia’ kidolgozására lesz szükség, legkésőbb 2027 időpontra.
oldal 5 / 12

A ’városfejlesztési stratégia’ konkrét tartalommal alapozza meg, készíti elő az önkormányzati vagyon
hosszú  távú  portfóliójával  és  az  egyes  vagyonelemek  hasznosításával  kapcsolatos  stratégiai
döntéseket.

A  nagyértékű  ingatlanvagyon  egy  részére  (földingatlanok)  különösebb  vizsgálódás  nélkül  is
megállapítható,  hogy  a  Város  jövője  szempontjából  már  feleslegessé  váltak,  az  értékesítésükből
származó bevétel a maradó városi vagyon értéknövelő fejlesztésére fordítható.
Kötelező gyakorlattá válik a ’vagyonból kizárólag vagyon’ elvnek az érvényesítése. (Működésre nem
fordítható a vagyonértékesítésből származó bevétel!)
Az  értékesítések  ütemezését  összhangba  hozzuk  a  tervezett  fejlesztések  időbeli  végrehajtásával.
Vagyonértékesítés és fejlesztés ütemezések harmonizációja!

Nagyértékű vagyonértékesítés ( > 25,0mHUF) kettő független értékbecslés alapján történik.

Stratégiai érdek a felesleges földingatlanok mielőbbi értékesítése, és a bevétel mielőbbi felhasználása
a  lehetséges  városi  jövőkép  szempontjából  szükséges  földingatlanok  megvásárlására.  Vagyonból  –
vagyon  a  Város  jövőképének  a  figyelembe  vételével.  (Belterületi  expanzió  feltételeinek  időbeli
biztosítása.)
Az ingatlanvagyon I  –  II –  III övezetekbe sorolása (Gazdasági Bizottság) és  annak  Képviselő-testületi
elfogadása segíti a jövőbeni hasznosítást és ütemezést, transzparensé, követhetővé teszi a folyamatot:
-
I.  övezet:  Külterületi  földingatlanokra  a  lokációjukból  adódóan,  ’városfejlesztési  stratégia’
hiányában  is  biztosan  megítélhető,  hogy  feleslegessé  váltak,  későbbiekben  sem  rendelkeznek
hasznosítható funkcióval a Város számára.  Az ingatlanok értékesítése megkezdhető.
-
II. övezet: külterületi földingatlanok. Ide sorolandók azok az ingatlanok, melyek a ’városfejlesztési
stratégia’ alapján a belterület kiterjesztése, ill. a turisztikai fejlesztések céljából hasznosulhatnak
a Város javára. A ’városfejlesztési stratégia’ megalkotásáig, és annak KT elfogadásáig értékesítési
tilalom vonatkozik rájuk. Egyéb rövidtávú hasznosításra (bérlet, közösségi kert, stb.) van lehetőség
a Gazdasági Bizottság előterjesztésében, KT határozattal.
-
III. övezet: belterületi (föld és épület) ingatlanok. Az ingatlanállomány a ’városfejlesztési stratégia’
alapján, ingatlanfejlesztő bevonásával átvilágításra kerül, így születik meg a szakértői javaslat az
ingatlanok  lehetséges  jövőképére,  a  fejlesztésükre,  ill.  az  egyéb  hasznosításukra.  Előzőek
rendelkezésre állásáig értékesítési tilalom(1) vonatkozik rájuk. Jövőben az esetleges értékesítés KT
minősített többség döntésével.)
Egyéb  rövidtávú  hasznosításra  van  lehetőség  a  Gazdasági  Bizottság  előterjesztésében,  KT
határozattal.

(1)  Nem vonatkozik azokra az önállóan ’nem beépíthető telkekre’, melyek lakossági telekhatárok rendezésére, ill. egyéb
önkormányzati érdekkörben felmerülő problémák rendezéséből kerülnének értékesítésre.

2025.06 – tól ismét van lehetőség zártkerti ingatlanok kivonására a művelési ágból. ’Többszempontú’,
szakmai  döntéselőkészítéssel,  2026  első  felében  tisztázódik,  mely  területeken,  milyen  feltételek
teljesülése mellett történhet meg a művelési ágból kivonás. Ezt követően önkormányzati rendeletben
a döntés.

A HÉSZ módosításra beérkező igények kezelésében biztosítjuk az ’átláthatóság’ és ’követhetőség’ elvek
teljesülését, mind az igénylők, mind a Képviselő-testület és bizottságok tagjainak irányában.

oldal 6 / 12

Az ingatlanok hasznosítása proaktív (önkormányzati ’kezdeményező szerepkörre’ áttérés) és a Város
’határán’ túllépő hirdetésekben jelenik meg.
Ez a gyakorlatban országosan elérhető WEB – es hirdetési felületeken, ill. az önkormányzat honlapján
és facebook oldalán kifejezetten az ingatlanok hasznosítására fejlesztett felületeken, a hasznosításra
felkínált ingatlanok megjelenítését jelenti. (Átláthatóság, követhetőség.)
Ingatlanok értékesítésében, ill. bérleményükben kötelező áttérés egy minimálár meghatározásával a
licitálásra,  az  önkormányzat  számára  a  ’legjobb  ár’  elérése  érdekében.  (Átláthatóság,
elszámoltathatóság)
Előzőek szakítanak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy helyi szűk körben, jellemzően az önkormányzati
ingatlanjaink iránt érdeklődők (egyszereplős) árajánlatai alapján születnek meg az ingatlanhasznosítási
döntések.
A  ’kiemelt  lokációban’ (belváros, Dunapart) fekvőnek tekintett  ingatlanokra  piaci alapú hasznosítási
modell  kidolgozása  szükséges.  Ezen  ingatlanok  mindegyikére  tulajdonosként  kell  meghatározni  a
hasznosításukkal  szembeni,  új  szempontú  gazdálkodásunkból  következő,  kötelezően  teljesítendő
elvárásokat.  A  ciklus  első  évében  a  bérleményi  szerződések  mindegyikét  előzőek  szerint  kötelező
felülvizsgálni és aktualizálni.

Az  önkormányzati  ingatlanok  bérleménybe  adása,  ill.  az  értékesítésük  mellett  vizsgálni  kell  a
hasznosítás  egyéb  formáit  is,  különösen  a  városfejlesztési  elképzelésekkel  összhangban  álló,  vagy
ahhoz közeli ingatlanok (elsődlegesen a ’kiemelt lokáció’ – ban fekvők) esetében.
Ezen  a  területen  preferált  a  magán  tőke  bevonása  (országos  szintű  hirdetések),  akár  közös
beruházásként (péld. koncesszió formájában).
Vagyongazdálkodási kérdés az intézmények és a városháza energetikai szempontú megfelelősége.
-
Intézményi energiamenedzsment.
-
Épületenergetikai hatékonyságjavító fejlesztések.
A  szükséges  fejlesztések  forrásigénye  kizárólag  pályázatból  biztosíthatók.  A  fokozott  aktivitású
lobbitevékenység  megkerülhetetlen  a  forrásnak  a  rendelkezésre  állásához.  Felértékelődött  az
eredményt hozó pályázatfigyelés. Érdekeltségi / sikerdíjas rendszert dolgozunk ki és vezetünk be az
eredményességhez.

A szállodaépület és környezete, mint ’barnamezős’ terület rendezése tovább nem várhat. Elsődlegesen
az épület hasznosítása a preferált az elbontással szemben. Ingatlanfejlesztő bevonásával nem később,
mint a ciklus közepére (2027) el kell jutni a városban élők konszenzusán is alapuló megoldásig. A magán
tőke bevonására, megjelenésére itt is szükség lesz. Nyilvános pályázattal keressük a Város érdekeinek
megfelelő ’legjobb megoldást’. Nyilvánosság, transzparencia teljesül a teljes folyamatban.
Ingatlan  esetleges  értékesítése során, az ügyletben jogbiztosan kizárásra kerül minden olyan típusú
hasznosítás lehetősége a vásárló részéről, melyek a város és az itt élők érdekeivel, a város jó hírnevével,
a kisvárosi kellemes hangulat megőrzésével ellentétesek.

Vagyongazdálkodási rendeletben kell szabályozni a vagyonértékesítések, ill. használatok olyan eseteit,
melyekben helyi népszavazást kell kiírni, és annak eredményéhez kötődnek.

Vagyongazdálkodási kérdés a rendezvények, fesztiválok szervezése, a belőlük származó önkormányzati
bevétel.  A  döntés  a  szervezésükben,  költségeikben  és  bevételeiben  üzleti  terv  alapján  történik.  A
rendezvényprogram tervezett az éves költségvetés tervezése során készül (adott év novemberében),
és kerül elfogadásra a testület részéről. Az eddigi gyakorlatot felváltja az átlátható (igazolt költségek és
bevételek alapján történő) elszámolás.

oldal 7 / 12

A  vagyongazdálkodási  feladatokban,  kiemelten  kezeljük  az  önkormányzati  tulajdonú  épületekben  a
hasznosítható üres  helyiségek  bérleménybe  adását. Bérleti díjak  piaci alapúak, értékbecslés  alapján
induló  minimáláron,  licitálással,  a  ’legjobb  ár’  elérése  érdekében.  ’Proaktív  helyiséggazdálkodás’,
önkormányzati  honlapon,  facebook  oldalon,  egyéb  WEB-es  felületeken.  (Nyilvánosan  elérhető
bemutatás,  előre  kalkulált  bérleti  feltételek,  folyamatos  kommunikáció.  Átláthatóság,
elszámoltathatóság.)
Előzőek  szakítanak  azzal  a  gyakorlattal,  hogy  helyi  szűk  körben,  jellemzően  az  önkormányzati
ingatlanjaink iránt érdeklődők (egyszereplős) árajánlatai alapján születnek meg az ingatlanhasznosítási
döntések.
Pályázatból  megvalósuló,  bérleti  díj  nélküli,  ’szolgáltatásokkal  ellentételezett’  ingatlanokra  a
megállapodások tartalmának kimutathatóan kell megfelelniük az Önkormányzat gazdasági, kulturális,
ill.  egyéb,  dokumentáltan  megfogalmazott  érdekeinek.  A  megállapodásoknak  tartalmazniuk  kell  az
ingatlan  működtetésével,  kezelésével  kapcsolatban  jogosan  elvárt,  ingatlan  állapot,-  és  érték
fenntartási kötelezettségeket.
Az ingatlanok esetében vizsgálni, igazolni kell annak az alapfeltételnek a teljesülését, hogy azt a város
érdekeivel  összhangban,  a  közérdek  szolgálatában,  a  piaci  bérleti  díjhoz  képest  értékarányos
szolgáltatással  működtetik  a  Város  javára.    Az  elvárásokat  minden  esetben  megfogalmazzuk,  a
használati megállapodások kötelező része.

Törzsvagyon része a városi csapadékvíz elvezetőrendszer. A kiépített rendszer állapotában elhanyagolt,
hosszú időre visszatekintve nem ’kapta meg’ a szükséges figyelmet és a rendszeres karbantartást. A
vízgyűjtő  területekről  a  problémamentes  levezetést  sok  helyen  illegális  földmunkák,  feltöltések
lehetetlenítik.  Az  éves  karbantartást  külön  tervsoron  tervezzük,  az  illegális  ’földrendezések’
megakadályozására  2026  első  felében  önkormányzati  rendelet  készül.  A  csapadékvíz  rendszerre  a
pályázatfigyelés a legmagasabb szinten priorizált.

Vagyongazdálkodási  kérdés  a  pályázatok  keretében  megvalósuló  beruházások  és  fejlesztések
’minősége’.  Aktuális  feladat  a  ’Turisztikai  központ’  megvalósításának  az  előkészítése,  a  lebonyolítás
megfelelősége.  A Képviselő-testület részéről az előkészületek  kiemelt  figyelmet  kaptak, a tervezési
munkák  ’nyomon  követés’  feltételei  a  vonatkozó  szerződésben  definiáltak.  A  lakosság  bevonása  az
engedélyezési  folyamat  megkezdése  előtt  biztosított.  (Nyilvános  tervismertetés  –  lakossági
vélemények.)

Vagyongazdálkodásban az eddigiektől eltérően, kiemelt figyelmet kapnak a nagyértékű tárgyi eszközök
(erőgépek,  kézi  kisgépek).  Az  erőgépekkel  kapcsolatos  bérleti  /  használati  szerződések  mindegyike
kizárólag  az  önkormányzat  érdekei  szerint  kerülnek  felülvizsgálatra.  felül.  Az  un.  ’barter  alapú’
használati  szerződések  felmondásra  kerülnek,  ilyen  tartalmú  szerződéseket  a  jövőben  nem  lehet
megkötni.
Szállítóeszközt, erőgépet kizárólag városüzemeltetési célra tartunk fenn.

Köztereink  elvárt  színvonalú  fenntartása  igényli  a  gépesítést.  (Közmunkaerő  gyakorlatilag  nincs.)  A
gépesítés  a  költségvetés  dologi  kiadásainak  kimutatható  csökkentéséhez  is  hozzájárul.  (Idegen  kézi
munkaerő kizárásával.)
A  ciklusidőtartam  alatt  cca.  60,0mHUF  értékű  vagyonnövekedést  prognosztizálunk  a  nagyértékű
eszközök  beszerzésében.  Elsődlegesen  ’költségvetési  önerő’-ből  történő  beszerzés.  A  nagyértékű
gépek  beszerzésével  párhuzamosan  a  régi  erőgéppark  értékesítésre  kerül,  amennyiben  még  bír  a
meglévő  vagyonba  visszaforgatható  kereskedelmi  értékkel  (>  2,0mHUF).  Városüzemeltetés
előterjesztésében, KT határozattal; Középtávon nincs tervezve; 2028 – tól jöhet szóba.

oldal 8 / 12

IV.   A vagyongazdálkodási terv közép - és hosszútávú kitekintéssel
A  terv  középtávon  az  érvényes  gazdasági  program  jelenlegi  bázisán  írja  le  a  vagyongazdálkodási
feladatokat,  a végrehajtáshoz  kapcsolódó  stratégiákat  és  alapelveket.  A  gazdasági  program a  ciklus
közepén (2027) felülvizsgálatra kerül. (’Gazdasági program 2024 – 30’ III. fejezet)

Hosszútávú kitekintésben (2030) a vagyongazdálkodás tervezéséhez már megkerülhetetlenné válik a
stratégiai  célkitűzések mentén  átgondolt,  szakértői munkával  kidolgozott  ’városfejlesztési  stratégia’
megléte, és az ebből levezetett, konkrét tartalmú ingatlan hasznosítások / fejlesztések meghatározása.
Középtávú tervtartalom ’városfejlesztési stratégia’ hiányában áll össze, a gazdasági program és az eltelt
egy év alatt a vagyongazdálkodás területén megtapasztaltak szerint.

A  2026.  évi  költségvetésben  a  szükséges  forrás  betervezzük  a  2027  –  re  kidolgozásra  kerülő
’városfejlesztési stratégia’ – hoz, és a belterületi (elsődlegesen épület) ingatlanok fejlesztési tervéhez.

A  ’városfejlesztési  stratégia’  –  t,  és  az  ingatlan  fejlesztési  tervet  a  vagyongazdálkodás  hosszú  távú
tervezésében  kötelező  figyelembe  venni.  2027  –  ben  a  hosszútávú  tervtartalmat  felülvizsgáljuk,
aktualizáljuk.

IV.1 Középtávon – 2027-ig a becsülhető vagyoni értékváltozás

1.  Maros  NKFt.  vagyonvesztés.  A  csődeljárás  lezárásáról  készült  felszámoló  biztosi  jelentés  a
vagyonvesztésről még nem áll rendelkezésünkre.

2.  Gazdasági programban (VI.141) 2026 – tól megjelenik a földingatlan értékesítés. Első körben a I.
övezetű  ingatlanok  (III.1  fejezet)  értékesítésére  kerülhet  sor,  min.  30,0mHUF  /  2026  –  27.
Átgondolt  ütemezésben  a  nem  hasznosítható  földingatlan  értékesítések  2030  –  ig  tervezve  a
költségvetés  bevételi  oldalán.  Min.  30,0mHUF  /  2028  –  29  –  30.  A  ’bevételt’  kötelezően
visszaforgatjuk  értéknövelő  felújításokra,  beruházásokra.  ’Vagyonból  –  kizárólag  vagyon’  elv
következetes érvényesítése.

3.  Óvodák vagyonvédelmi rendszer kiépítése +2,0mHUF / 2025 beruházási értékben.
4.  Versenyképes  Járások  Program  keretében,  I.  ütem:  térfigyelő  kamerarendszer  kiépítése,
+25,0mHUF / 2026 beruházási értékben.  II.ütem: térfigyelő kamerarendszer kiépítés befejezése
+10,0mHUF / 2026 beruházási értékben.
5.  Vasút utca járda, értéknövelő felújítás +10,0mHUF / 2026
6.  Közvilágítás értéknövelő felújítása +70,0mHUF / 2026 – 2027
7.  Belső úthálózat értéknövelő felújítása +30,0mHUF / 2026 – 27
8.  Belső úthálózat, földutak szilárd burkolat kiépítése +30,0mHUF / 2026 – 27 beruházási értéken
9.  Köztéri parkolóhelyek létesítése +30,0mHUF / 2026 – 27 beruházási értéken
10.  Köztéri illemhely létesítése +20,0mHUF / 2027 beruházási értéken
11.  TOP+ pályázati forrásból Turisztikai központ létesítése. +400,0mHUF / 2027 beruházási értéken.
12.  Közterületek fejlesztése, fásítások, parkosítások, játszóterek. +30,0mHUF / 2025 – 26 - 27
13.  Nagyértékű gépek és eszközök beszerzése, értékesítés.
Köztéri takarítógép +30,0mHUF / 2026; Eszközök +15,0mHUF / 2026 – 27
Versenyképes Járások Program keretében, II. ütem: Közterületi járőrautó beszerzése 9,0mHUF /
2026
Nagyértékű eszköz (erőgép) értékesítése nem tervezett.
oldal 9 / 12

14.  Hivatali számítógép eszközpark csere. +7,0mHUF / 2026 – 27
15.  Hivatali irodák klimatizálása. +5,0mHUF / 2026
Aktivált pályázatok:

16.  Nagyiskola (Rákóczi út) energetikai korszerűsítése. Aktivált érték: 95,1mHUF / 2025.03
17.  Külterületi út aszfaltozása. Aktivált érték: 78,7mHUF / 2024.06
Támogatói szerződésre váró pályázati tételek:

18.  TOP+ pályázati forrásból Rákóczi utca részleges felújítása (Temető – Csokonai utca) 100mHUF /
2026
19.  Bölcsőde épület felújítása 400mHUF / 2027

20.  Szálloda hasznosítása. Pályázat kiírása 2026 – ban.

Középtávon összességében saját erős (költségvetési önerő) értéknövelő felújítások,- beruházások és
nagyértékű eszközbeszerzésekből következően jelentősnek minősíthető tárgyiasult vagyoni érték
növekedéssel számolunk.

Az  elérhető  külső  források  szűkülése  okán  (5000fő  lakosságszám  miatt  a  ’magyar  falu  program’
pályázati  rendszerből  kizáródott  Nagymaros;  valamint  az  EU  források  visszatartása)  a  költségvetési
önerő  a  korábbi  ciklusok  gazdálkodásától  eltérően  felértékelődött  a  fejlesztések  és  beruházások
végrehajtásában, így a vagyonképzés folyamatában.

Becsült saját erő mHUF
250
175
193
193
200
150
115
80
100
50
0
2025
2026
2027
2028
2029

’gazdasági program 2024 – 30’-ból átvett diagram

Az pénzügyi önerő a vagyon tárgyiasult bővüléséhez akkor áll rendelkezésére, ha a ’gazdasági program
2024 – 2030’ – ban leírt feladatokat / intézkedéseket a Képviselő-testület következetesen végrehajtja.
Költségvetési önerőből ≈ 50% fejlesztésekre, beruházásokra, beszerzésekre; ≈ 50% pedig karbantartás,
üzemeltetés és szolgáltatások fejlesztésére.

A  pályázati  források  az  önkormányzati  vagyon  bővülésében  nagyságrenddel  nagyobb  jelentőséggel
bírnak.  A  polgármesteri  lobbi  meghatározóvá  válik  a  források  elérésében.  A  pályázati  referens
megbízása mellett nem halasztható egy a pályázatok területén gyakorlatot szerzett pályázati tanácsnok
kijelölése sem.

Vagyonvesztést  a  Maros  NKFt.  csődje  okozott.  A  vagyonvesztéshez  vezető  okokat,  az  összes
körülményt vizsgálni kell.

oldal 10 / 12

IV.2 Hosszútávon 2030 – ig a becsülhető vagyoni értékváltozás

2027-től  azzal  számolunk,  hogy  megjelenik  a  magántőke  és  résztvevője  lesz  az  önkormányzati
ingatlanok fejlesztésének. (Bethlen ház; Szállodaépület, turisztika célú fejlesztések, stb.)
Folytatódnak a 2026 – ban megkezdett földingatlan értékesítések. (’Vagyonból – kizárólag vagyon’ elv
érvényesítése mellett.)
Pályázati forrásokat igen aktívan kell felkutatnunk a közintézményeink energetikai korszerűsítésére.
A  költségvetési  önerő  folyamatos,  évről  –  évre  bővülésével  számolunk,  a  forrás  elsődlegesen
értéknövelő felújításokra, kisberuházásokra, és nagyértékű eszközbeszerzésekre fordítódik.
Az önkormányzati vagyon folyamatos bővülésével számolunk a 2024 és 2030 évek között, megtorpanás
nélkül.
Az  önkormányzati  vagyon  tervezetten  megkapja  a  szükséges  figyelmet  és  gondoskodást.
(Állapotkövetés, tervezett éves fenntartás, előírásoknak megfelelő napi karbantartás.)

2030 – ig költségvetési önerőből:
21.  További köztéri parkolóhelyek létesítése +30,0mHUF / 2028 – 29; beruházási értéken
22.  További útfelújítások, földutak aszfaltozása +25mHUF / 2028; 29; 30; felújítás, beruházás érték
23.  Közterületek fejlesztése, fásítások, parkosítások +20mHUF / 2028 - 29
24.  Felsőmező fejlesztése (V4 bevétel 33% visszaforgatása) +4,0mHUF / 2028; 29; 30
25.  Közterületre további gépesítés és nagyértékű eszközbeszerzések +15,0mHUF / 2028 - 29
26.  Pályázati önrész biztosítására +30,0mHUF / 2028; 29; 30

2030 – ig pályázati forrásból:
27.  Közintézmények  épületenergetikai  korszerűsítése,  napelemek,  napkollektor  (Művelődési  ház;
Könyvtár; Csillag utcai épület): 350MHUF / 2026; 300mHUF / 2027 - 2028
28.  Városháza felújítása, energetikai korszerűsítése: 350mHUF / 2028 – 2029
29.  Iskolai tornaterem létesítése. xmHUF
30.  Városkapuknál nagy befogadóképességi parkolók létesítése
31.  Árvízi védmű III. szakasz kiépítése: xmrd.HUF; cikluson túlnyúló projekt

2030 – ig idegentőke bevonásával lehetséges fejlesztések:

32.  P+R parkoló építése (Nagyállomás) MÁV;
33.  Dunapart rehabilitáció, az önkormányzati terület fejlesztése;
34.  Felsőmező hasznosítása;
35.  Termálkútra vízjogi engedélyére alapozott fejlesztések, Alsómező hasznosítása;
36.  Rizsföldek hasznosítása;
37.  Szálloda hasznosítása;
38.  Kálvária domb – gesztenyés rehabilitációja;
39.  Bethlen ház hasznosítása;
40.  Napelempark beruházás;
Költségvetési önerőből 2030 – ig cca. 370mHUF tárgyiasult vagyonnövekedés + pályázati források +
külső működő tőke (melyek jelenleg nem becsülhetők).

oldal 11 / 12

V.  Vagyongazdálkodásban a szervezeti háttér és felelősségek
Az  Önkormányzat  vagyongazdálkodásában  a  terv  szerint  végrehajtásra  javasolt  változtatások,  és
vagyongazdálkodási funkcióbővülések szükségszerűvé teszik egyes hivatali munkakörökhöz a többlet
tevékenységek  –  és  a  kapcsolódó  felelősségek  allokálását.  (Jegyző  –  Alpolgármester  –  Gazdasági
vezető)
-  Vagyonelemekhez  (tárgyi  eszközök,  nagyértékű  gépek,  ingatlanok,  stb.)  az  eszközgazda  /
vagyongazdálkodó funkciók leosztása;
-  Operatív energiamenedzsment;
-  Pályázatfigyelés;
-  Vagyonbiztosítások kezelése;
-  Ingatlan tranzakciók (vétel / eladás) döntéselőkészítés, operatív lebonyolítás;
-  Aktiválások műszaki előkészítése;
-  Ingatlanok (bérlemények) időszakos állapotellenőrzése;
Egy év ’átmeneti időszakot’ a változások bevezetésére és begyakorlásukra ’projekt-szerűen’ javasolt
végrehajtani.  Stratégiai  szinten  az  Alpolgármester  a  Jegyzővel  együtt,  operatív  szinten:    hivatali
adminisztráció,-  és  pénzügyi  műveletek  a  Gazdasági  vezető;  Városüzemeltetés  esetén  az
Alpolgármester irányít.

VI.  Feladatok
1.  Pályázatokért  felelős  referens  kijelölése.  Pályázat  ’tanácsnok’  –  i  megbízás.  Hi:  azonnal;
Polgármester
2.  Munkaköri leírások kiegészítése. Hi: 2026.01.30; Operatív vezetők
3.  Ingatlankataszter  alapján  az  I.  övezeti  besorolások,  ’első  körben’  az  értékesítésre  kiválasztott
földingatlanok KT elfogadása, értékbecslés, meghirdetés. Hi: 2026.02.06; Gazdasági Bizottság
4.  Művelési ágból kivonás önkormányzati feltételek tisztázása, rendelet előkészítése. Hi: 2026.06;
Gazdasági bizottság, szükség szerint szakértők bevonásával.
5.  Városi csapadékvíz levezetőrendszer ’védelmére’ önkormányzati rendelet. Hi: 2026.06; Gazdasági
Bizottság – Környezetvédelmi és turisztikai Bizottság.
6.  Épületingatlanok  listázása,  használati  jogosultsággal,  szerződések  felülvizsgálata,  szükséges
módosítások letárgyalása. HI: 2026.02.27; Gazdasági osztály – Jegyzők – Alpolgármester
7.  Önkormányzati  épületek,  szabad  helységkapacitások  felmérése,  értékbecslés,  meghirdetés.  Hi:
2026.02.06; Gazdasági osztály – Városüzemeltetés – Polgármester
8.  Városfejlesztési stratégia készítés előkészítése, megrendelése. 2026.03.31; Polgármester
9.  A  ’szolgáltatásokkal  ellentételezett’  bérleményi  /  használati  szerződéstartalmak  felülvizsgálata,
szerződésmódosítások.  Hi:  2026.03.31;  Gazdasági  Bizottság  –  Jegyzők  –  Polgármester  –
Alpolgármester
10.  Vagyongazdálkodási  tervvel  összefüggő  korábbi  rendeletek,  határozatok  szintetizálása.  Hi:
2026.03.31; Jegyzők – Alpolgármester – Gazdasági Bizottság
11.  Minden év végén a gazdálkodási terület (költségvetés, vagyon) működés a kiértékelése. Hi: Zárási
munkákkal összhangban, KT ülésen; Gazdasági Bizottság Elnöke.

Nagymaros, 2025. december 10

Jung Ferenc alpolgármester
oldal 12 / 12