2 Lev l korm nyhivatalnak 2 sz m mell klet Lepk szeti szak rt i anyag.pdf

Szélkiáltó Bt.

2025
Lepkészeti szakértői anyag
a
„Normafa Sí- és Szánkópálya”
működtetésének lepkékre gyakorolt
hatásáról

Készítette: Pál Attila (Szélkiáltó Bt.)
élővilágvédelmi szakértő, lepkész

Készült: 2025. szeptember

„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 1

Szélkiáltó Bt.

2025

1.  Előzmények
A  Normafa  Sportpark  fejlesztése  kiemelt  állami  beruházás,  melynek  területe  a  Budai
Tájvédelmi  Körzetben,  a  Budai-hegység  Natura  2000  területen  (HUDI  20009)  található.  A
fejlesztés  jellegéből  és  lokációjából  adódóan  Natura  2000  hatásbecslés  köteles  volt,  mely
tanulmány 2014. októberben, az Imsys Mérnöki Szolgáltató Kft. vezetésével, az Öko-Design
Környezetvédelmi  Kft.,  mint  a  Natura  2000  hatásbecslési  dokumentáció  készítője
részvételével  elkészült.  Az  ügymenetet  részletesebben  be  nem  mutatva,  a  következő  fontos
állomás  a  2020.  májusában  készült,  módosított  koncepció  alapján  („Normafa  sí-  és
szánkópálya  létesítése”)  újabb  Natura  2000  hatásbecslési  dokumentáció  volt.  A  beruházás
üzemeltetési hatásainak vizsgálata céljából készült továbbá egy újabb szakértői anyag 2024.
januárjában  („Normafa  Sífutó  és  Szánkópálya  –  üzemeltetés  természetvédelmi
vonatkozásai”).  Illetve  2024.  júniusában  elkészült  a  3.  Natura  2000  hatásbecslés,  ami
ezesetben  a  Normafa  sípálya  létesítéséhez  készült.  Az  összes  fenti  anyag  tartalmazott
lepkészeti szempontú megközelítéseket.

2.  Feladat
Budapest  Főváros  XII.  kerület  Hegyvidéki  Önkormányzat  a  Normafa  Sí-  és
Szánkópálya  működtetésének  lepkékre  gyakorolt  hatására  egy  szakértői  anyag  készítését
irányozta  elő,  mely  feladatot  a  Szélkiáltó  Bt.  keretében  Pál  Attila  okl.  természetvédelmi
szakmérnök, élővilág-védelmi  szakértő készítette el.  A konkrét  beszerzés tárgy  a következő
volt:
Szakértői  anyag  készítése  a  Normafa  sí-és  szánkópálya  működtetésének  lepkékre
gyakorolt hatásaival kapcsolatban:
(- a meglévő adatok, jelentések feldolgozása, értékelése;
- a vonatkozó szakirodalom áttekintése;
-  a  meglévő  adatok,  jelentések,  a  szakirodalmi  áttekintés  eredményeinek  kiértékelése,
összefoglaló készítése, javaslatok megfogalmazása.)

Jelen  dokumentáció  kizárólag  a  vizsgálati  területre  vonatkozik  és  az  üzemeltetés
lepkékre gyakorolt hatását hivatott bemutatni.

„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 3

Szélkiáltó Bt.

2025
3.  Adatok áttekintése
3.1. Lepkészeti adatok a vizsgálati helyszínen
3.1.1. A Natura 2000 site jelölő és egyéb fajai
A Budai-hegység Natura 2000 site (HUDI200009) területe kb. 9 522,14 hektár. A terület
nagy  részét  lombhullató  erdők  borítják,  de  mozaikos  élőhelystruktúrák  figyelhetők  meg:
sziklás kitettségek, nyílt gyepek, cserjések, felhagyott gyümölcsösök is jelen vannak. A Budai
Tájvédelmi  Körzethez  kapcsolódik,  és  része  annak  a  zöld  gyűrűnek,  amely  Budapest
közelében megőrzi a természet közelségét. A terület a városi és agglomerációs nyomás miatt
érzékeny  helyzetben  van,  ugyanakkor  az  élőhelyek  állapota  viszonylag  kedvezőnek
tekinthető. A HUDI20009 területen találhatók a következő közösségi jelentőségű élőhelyek:
Pannon  sziklagyepek  (Stipo-Festucetalia),  szubkontinentális  peripannon  cserjések  (40A0),
szubpannon  sztyeppék  (6240),  pannon  gyertyános-tölgyesek  (Quercus  petraea  /  Carpinus
betulus, 91G0), pannon molyhos tölgyesek (Quercus pubescens, 91H0.

Natura 2000 jelölőfajok lepkefajok
•  4034 budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella)

100.000 Ft
•  1052 díszes tarkalepke (Hypodryas maturna)

50.000 Ft
•  1060 nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

50.000 Ft
•  1078 csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)
5.000 Ft
•  4033 Anker araszoló (Erannis ankeraria)

100.000 Ft
•  4037 füstösszárnyú ősziaraszoló (Lygnioptera fumidaria)
100.000 Ft
•  4032 magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)
100.000 Ft

Fokozottan védett, unikális faj, vélhetően kihalt:
•  csíkos boglárka (Agrodiaetus damon)

Egyéb értékes fajok:
•  kakukkfű-törpebagoly (Apaustis rupicola)
10.000 Ft
•  lilásszürke csuklyásbagoly (Cucullia dracunculi)
50.000 Ft
•  pusztai földibagoly (Parexarnis fugax)

10.000 Ft
•  sárgamintás tarkabagoly (Polymixis xanthomista)
•  ezerjófűbagoly (Pyrrhia purpura)

50.000 Ft

„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 4

Szélkiáltó Bt.

2025
3.1.2. A Natura 2000 jelölőfajok ismertetése
3.1.2.1. Budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella)
Elterjedési terület
A budai szakállasmolyt Treitschke Magyarországról írta le 1833-ban, típuspéldányait a Magyar
Természettudományi  Múzeum  Lepkegyűjteménye  őrzi.  A  faj  ismert  populációi  hazánkban  (DINP:
Hármashatár-hegy, Nagy-Kevély, Biatorbágy) és Romániában (Tordai-hasadék) tenyésznek.

A G. loricatella európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás: www.faunaeur.org)

Hazai elterjedés
A  budai  szakállasmoly  fokozottan  védett,  az  Élőhely  Irányelv  által  fokozottan  védett
„hungaricum”  faj  (Annex  II),  szerepel  a  Vörös  Könyv  oldalain  is,  eszmei  értéke:  100ezer  Ft.  A  faj
eddig ismert sziklagyeppel borított élőhelyeit az urbanizáció és a beerdősülés folyamatosan fenyegeti.
A faj tápnövénye és lárvastádiumai a mai napig nem ismertek. Az utóbbi évek nagy felfedezése volt,
hogy újra sikerült nagyobb számban megfigyelni a Budai-Hegység és a Pilis domboldalain. Legújabb
adatai: Fenyőgyöngye, Újlaki-hegy, Mátyás-hegy, Nagy-Kevély, Biatorbágy, Törökbálint.
Élőhely
A  faj  tápnövénye  és  lárvastádiumai  pontosan  a  mai  napig  nem  ismertek,  de  a  legfrissebb
kutatások  alapján  nagy  valószínűséggel  az  Iris  fajokhoz  köthetők.  A  szakállasmoly  rendszerint  a
gyepszint felett repül nem túl hosszan és a gyepben, a fűszálakon pihen. Szorosan záródó sziklagyep
esetén kivételesen megfigyelhető cserjék közelében. Az MTM gyűjteményében összesen 45 példány
található.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 5

Szélkiáltó Bt.

2025

A G. loricatella hazai előfordulása a HD 17. cikk alapján készült országjelentés alapján
Előfordulás  valószínűsítése  a  vizsgálati  területen:  nagyon  csekély,  csak  igen  régi,  történelmi  adatai
vannak, 100 évvel korábbról. Az elmúlt évtizedekben nem került elő, azaz recens előfordulása nincs, a
2025.  évi  Natura  2000  országjelentésben  sincs  adata.  Leginkább  az  elérhetetlenebb  sziklagyepeken
lehetne  potenciális  élőhelye,  valamint  a  feltételezett  tápnövénye  (Iris  fajok)  nagyobb  populációi
környékén. Az Anna-réten előfordulása gyakorlatilag kizárt!

3.1.2.2. Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)
Elterjedési terület
A  faj  nagy  elterjedésű,  biztos  elterjedési  adatai  Franciaországtól  Bajkálontúlig  terjednek.
Elterjedési területének nyugati részén erősen regresszív: Belgiumból és Luxemburgból kipusztult (van
Swaay & Warren 1999), Franciaország, Németország és Ausztria területéről jórészt eltűnt. Elterjedése
azonban ettől keletre sem folytonos, speciális élőhelyigényei miatt.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 6

Szélkiáltó Bt.

2025

Az E. maturna európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás: www.faunaeur.org)

Hazai elterjedés
A  díszes  tarkalepke  elterjedése  a  Kárpát-medence  alacsonyabb  fekvésű,  erdősült  területeire
korlátozódik. Hiányzik a magasabb középhegységekből, de az Alföld erdőtlen területeiről is. Megvan
viszont a medence legtöbb peremterületén, így a „Porta Hungarica” környékén (Ausztria: Rohrwald;
Mosonmagyaróvár  környéke,  Szigetköz)  és  az  Őrségben.  Legerősebb  populációi  a  síkvidéki
keményfás ligeterdőkben vannak (Gemenc, Dráva-sík, Körös-vidék, Szatmár-Beregi sík), de elterjedt
a Somogyi-dombság (Kaposvár környéke) és a Nyírség üdébb homoki kocsányos tölgyeseiben is. A
Dunántúli-középhegységben  korábban  elterjedt  volt,  számos  adata  van  a  Bakonyaljától  a  Vértesen
keresztül a Budai-g, azonban több, korábbi jól ismert élőhelyéről eltűnt (Bálint 1991). Elterjedése a
Duna–Tisza közén is igen szaggatott, visszaszorulóban van.

Az E. maturna hazai előfordulása a HD 17. cikk alapján készült országjelentés alapján
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 7

Szélkiáltó Bt.

2025
Élőhely
Magyarországon  a  magas  kőris,  magyar  kőris  (F.  angustifolia),  virágos  kőris  (F.  ornus),
közönséges  fagyal  (Ligustrum  vulgare)  és  borostyánlevelű  veronika  bizonyult  tápnövénynek  (Varga
1996, 1997).
Előfordulás valószínűsítése a vizsgálati területen:  nagyon csekély, a folyóvölgyi alak jelenléte teljes
bizonyossággal  kizárható,  a  karsztbokorerdei  ökotípus  pedig  csekély  valószínűségű,  ez  az  alak
egyébként  drasztikus  egyedszám-csökkenést  mutat  országszerte.  A  kétezres  évek  óta  nincs  adata  a
területen, legkevésbé az Anna-réten valószínű megjelenése.

3.1.2.3. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
Elterjedési terület
Eurázsiai  faj,  a  zonális  erdősztyepet  kísérő  nedves  réteken,  mocsár-  és  lápréteken  korábban
egész Európában számos helyen gyakori volt. Élőhelyeinek lecsapolása, mezőgazdasági művelés alá
vonása miatt Nyugat-Európában mindenütt erősen megritkult, az angliai törzsalak már a XIX. század
közepén kipusztult. Az Európai Unió területén belül Lengyelországban és Magyarországon vannak a
legjelentősebb állományai. Hazánkban még általánosan elterjedt, többfelé gyakori.

A L. dispar európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás: www.faunaeur.org)

Hazai elterjedés
Hazai  elterjedése  széles  körű,  csupán  az  Alföld  aszályos  nyarú  kultúrterületeiről  hiányzik.
Leggyakoribb az ország láp- és mocsárrétekben gazdag nyugati vidékein (Fertő-Hanság, Őrség) és az
Alföld nedves rétekben bővelkedő területein (pl. Hortobágy, Szatmár-Beregi sík, Körös-vidék). A faj
hazai elterjedését a 7. sz. ábra mutatja.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 8

Szélkiáltó Bt.

2025

A L. dispar hazai előfordulása a HD 17. cikk alapján készült országjelentés alapján
Élőhely
Élőhelyei elsősorban a zonális erdősztyepet kísérő nedves rétek. Hazánkban síkvidéki mocsár-
és lápréteken, turjánvidékeken, folyók menti ártéri gyepeken fordul elő. Domb- és hegyvidéken is él,
bár a tengerszint feletti magassággal egyre szórványosabbá válik. Dombvidéki patak-menti, völgyalji
nedves réteken még elterjedt, hegyvidéki kaszálókon viszont már jóval ritkább.
Előfordulás  valószínűsítése  a  vizsgálati  területen:  nagyon  csekély,  nedves  gyepekhez  (ártéri
mocsárrétek,  láprétek)  kötődik,  tápnövénye  lórom  fajok,  elsősorban  a  Rumex  crispus  és  a  Rumex
hydrolapathum. A területen ilyen élőhely nincs, populációját évtizedek óta nem találtuk, előfordulása
erősen valószínűtlen. A beruházás egyik eleme sem érinti. A legközelebbi ismert populáció 3,5 km-re
található északra, Budakeszin.

3.1.2.4. Csíkos medvelepke (Callimorpha quadripunctaria)
Elterjedési terület
Szinte  egész  Európában  előfordul,  északi  elterjedésének  határa  a  Baltikum.  Délen  a  földközi-
tengeri szigetekig jut el. Rodoszon nagy tömegben gyűlik össze a petaludeszi völgyben, és így ismert
turistalátványosság lett. Keleten Kis-Ázsián túl Iránban és a Közel-Keleten is előfordul.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 9

Szélkiáltó Bt.

2025

A C. quadripunctaria európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás:
www.faunaeur.org)
Hazai elterjedés
Hazánkban  a  Dunántúlon,  és  az  Északi-középhegységben  gyakori,  az  Alföldön  csupán
szórványosan fordul elő. Utak mentén, erdők szélén tűnik fel. Nem szerepel sem a Vörös Könyvben,
sem  a  Nemzeti  Biodiverzitás  Monitorozó  Rendszer  programjában,  mivel  sehol  sem  veszélyeztetett.
Ennek ellenére Natura 2000-es státuszba tartozik, s szerepel az Élőhely-védelmi Irányelv II. és a IV.
függelékben is. Ez a helyzet egy sajnálatos (és a mai napig nem revideált) szakmai hiba folytán alakult
ki,  ugyanis  sem  a  faj  védettségét,  sem  pedig  Natura  2000-es  státuszát  nem  indokolja  semmi,  a  faj
élőhelyein mindenfelé általánosan gyakori, sőt, helyenként közönséges.

A C. quadripunctaria európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás:
www.faunaeur.org)

„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 10

Szélkiáltó Bt.

2025
Élőhely
Hernyója polifág, főként üde erdők lágyszárú növényzetén (például Lamium, Urtica, Epilobium
fajokon) él, de esetenként cserjéken és fákon is kifejlődhet (Prunus, Corylus, Quercus spp.).
Előfordulás valószínűsítése a vizsgálati területen: erősen valószínű, gyakori faj, nem szerepel sem a
Vörös Könyvben, sem a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer programjában, mivel sehol sem
veszélyeztetett.  Natura  2000-es  státuszát  nem  indokolja  semmi,  a  faj  élőhelyein  mindenfelé
általánosan  gyakori,  sőt,  helyenként  közönséges.  A  területen  előfordulása  valószínűsíthető,  bár  sem
2013-2014-ben,  sem  2019-ben  nem  került  elő  az  Anna-réten,  de  a  szomszédos  vizsgált  területeken
igen.

3.1.2.5. Anker araszoló (Erannis ankeraria)
Elterjedési terület
Adriato-pontomediterrán  elterjedésű  faj,  áreája  meglehetősen  szaggatott.  A  Kárpát-medencén
kívül  Olaszországból,  az  Isztriai-félszigetről,  Dalmáciából,  Kisázsiából  (KözpontiTaurus,  Malatya),
valamint Észak-Szíriából ismerjük.  Az Anker-araszoló jelenlegi ismereteink szerint Magyarországon
éri el elterjedésének északi határát.

Az E. ankeraria európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás:
www.faunaeur.org)
Hazai elterjedés
A faj locus typicusa Budapest, hosszú ideig egyetlen hazai lelőhelye a Széchenyi-hegy délkeleti
lejtője  volt  (Farkasrét).  1919-20-ban  ezt  az  erdőt  kiirtották,  így  típuslelőhelye  elpusztult.  Következő
lelőhelye  a  Mecsekből  került  elő  a  két  világháború  között  és  az  50-es  évek  végéig  nagy
rendszerességgel  fogták  is ott. Mára  azonban mecseki  populációja  Fazekas  (1977,  1988)  véleménye
szerint  mind  területét,  mind  egyedszámát  tekintve  nagymértékben  lecsökkent:  Pécs  környékéről
kipusztultnak  tekinti,  egyetlen  fennmaradt  ismert  populációját  Komló  környékéről  említi.  Az  E.
ankeraria  az  elmúlt  húsz  évben  előkerült  a  Gerecse  és  a  Vértes  közötti  törésperemén,  a  Vértesben
(Szeőke,  kézirat),  a  Balaton-felvidéken,  valamint  a  Mátrában  és  a  Bükkben  (Szabóky  Csaba,
Korompai Tamás, Petrányi Gergely).
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 11

Szélkiáltó Bt.

2025

Az E. ankeraria európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás:
www.faunaeur.org)

Élőhely
A  lepke  meleg  karsztbokorerdőkben,  mészkőre  vagy  dolomitra  települt  tölgyes-kőrises
bokorerdőkben,  elsősorban  déli  kitettségű,  mészkőkibúvásos  lejtőkön-platókon  fordul  elő.  A  hím
lepkékkel  főként  erdőszegélyeken  találkozhatunk,  ahol  leggyakrabban  fatörzseken,  faágakon  ülve
figyelhetők meg. Nősténye szárnyatlan, rajzáskor a faágon, fatörzsön ülve várja a gyenge röptű hím
érkezését.
Előfordulás  valószínűsítése  a  vizsgálati  területen:  csekély  valószínűség,  de  vizsgálandó!  A  fajnak
potenciális élőhelye a Normafa (tápnövényei: Fraxinus ornus, Quercus pubescens, amelyek a területen
előfordulnak, valamint régi adat jelzi az egykori előfordulását), azonban az elmúlt évtizedekben nem
találtuk. A populációk megtalálása nem könnyű, részben az Agriopis marginaria fajhoz való nagyon
hasonló kinézete, valamint az életmódja miatt, ugyanis csak a szárnyas hímek repülnek, a szárnyatlan
nőstények a faágakon, kérgen ülve várják a kopulát.

3.1.2.6. Füstösszárnyú ősziaraszoló (Lygnioptera fumidaria)
Elterjedési terület
Szaggatott  elterjedésű  sztyepreliktum-faj,  amely  a  Kárpát-medencében  éri  el  elterjedésének
nyugati  határát.  Hazánkon  kívül  előfordul  Ausztriában,  Bulgáriában,  Ukrajnában,  és  Oroszország
európai részének dél-keleti részén.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 12

Szélkiáltó Bt.

2025

A L. fumidaria európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás:
www.faunaeur.org)
Hazai elterjedés
Biztos  élőhelyei  hazánkban  a  Budai-hegységben  az  Érd-Tétényi-fennsíkon,  a  Velencei-
hegységben, a Gerecsében és a Vértesben találhatók, ugyanakkor az Északi-Középhegységből (Mátra),
és a Bakonyból is vannak adatai (a Keleti-Bakonyban vannak a legnagyobb populációi).

A L. fumidaria hazai előfordulása a HD 17. cikk alapján készült országjelentés alapján
Élőhely
Hernyója a szakirodalmi adatok szerint fészkeseken, leggyakrabban cickafark fajokon fejlődik,
elsősorban a közönséges cickafarkon (Achillea millefolium) él. Az edafikusan fátlan száraz gyepekben
fordul  elő,  elsősorban  dolomiton,  helyenként  édesvízi  mészkövön  kialakult  zárt  sziklagyepekben,
pusztafüves lejtőkön, pusztagyepekben. Egyetlen nemzedéke késő ősszel, időjárástól függően október
végétől december elejéig repül. A hímek nappal aktívak.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 13

Szélkiáltó Bt.

2025
Előfordulás valószínűsítése a vizsgálati területen: csekély valószínűség, de vizsgálandó! A 2013. őszi
terepbejárások során több példányát észleltük a Széchenyi-hegyi poligon (09. sz.) tőszomszédságában.
A konkrét megfigyelés az adótoronyhoz vezető út bal oldalán történt, a 09. sz. élőhely lehatárolás az út
jobb oldalán helyezkedik el.

3.1.2.7. Magyar barkabagoly (Dioszeghyana schmidtii)
Elterjedési terület
A  Kárpát-medencén  kívül  csak  törökországi  előfordulása  ismert;  a  kis-ázsiai  példányokegyes
megközelítések  szerint  önálló  földrajzi  alfajhoz  tartoznak  (ssp.  pinkeri  HREBLAY,  1993),  vöröses,
illetve rózsaszínes árnyalatú halványbarna alapszínükkel, kevésbé éles rajzolatukkal és a hímivarszerv
bizonyos jellegeivel térnek el a kárpát-medencei nominotipikus alfajtól.

A D. schmidtii európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás:
www.faunaeur.org)
Hazai elterjedés
Magyarországon  a  síkvidék  és  a  középhegység  déli  lejtői  meleg,  tatárjuharos  tölgyeseiben
honos, igen lokális és egyedszáma is rendszerint alacsony. A mesterséges fény és a csalétek is vonzza.
Egynemzedékes faj, április közepétől május végéig repül.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 14

Szélkiáltó Bt.

2025

A D. schmidtii hazai előfordulása a HD 17. cikk alapján készült országjelentés alapján
Előfordulás valószínűsítése a vizsgálati területen: erősen valószínű, a faj az utóbbi években rengeteg
helyről  előkerült,  a  Budai  TK-ból  is  (pl.  Csíki-hegyek).  A  2013-as  felméréskor  a  03.,  04.  és  09.
(Széchenyi-adótorony  környéke)  területekről,  ezek  600-1000  m  távolságra  vannak  csak.  Az  egyik
tavaszi célfaj!

3.1.3. Csíkos boglárka (Agrodiaetus damon)
Elterjedési terület
Típuslelőhelye  Bécs  környéke.  Nyugat  felé  az  Alpokon  át  Franciaországig  terjedt  el,  de
elterjedése nagy területen rendkívül sporadikus, fragmentált és lokális, délkeletnek a Balkán-félsziget
északi  részéig,  keletnek  az  Altáj  hegységig  (Mongóliáig)  úgy,  hogy  Dél-Szibéria  hegyvidékein  és  a
Kaukázusban  az  Agrodiaetus-ok  közül  az  egyik  leggyakoribb  lepkefaj.  Az  Ibériai-félszigeten
haloványabb színű testvérfaja, az Agrodiaetus noguerae (Polyommatus noguerae) váltja fel (újabban a
P. d. noguerae (De Sagarra, 1924) maximum alfajként van említve, de leginkább változatként (var.).
Az  utóbbi  25  évben  szerte  Európában  megfogyatkozott:  Lengyelországból  kipusztult;
Németország  déli  részén  rohamosan  fogyatkozik,  Albániában,  Csehországban  fokozottan
veszélyeztetett,  élőhelyeinek  84%-tól eltűnt,  Dániában  és  Szlovákiában  veszélyeztetett  (nincs  recens
adat),  Bosznia-Hercegovinában,  Franciaországban,  Horvátországban  sérülékeny,  Finnországban,
Görögországban,  Litvániában,  Romániában  és  Oroszországban,  Észtországban  és  Lettországban  (1
populáció), D-NY-Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Makedóniában ritka.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 15

Szélkiáltó Bt.

2025

Az A. damon európai előfordulása (zölddel a jelenleg ismert elterjedés) (forrás:
www.faunaeur.org)
Hazai elterjedés
Magyarországon  a  19.  században  még  gyakori  faj  volt,  de  az  1960-as  évekre  csak  néhány
népessége  maradt  a  Dunazug-hegységben  és  a  Budai-hegyvidéken.  A  70-es  évek  elejére
Magyarországon  már  csak  csak  egyetlen,  bizonyított  populációja  volt  a  Normafánál.  Az  akkor  még
legalább 500 egyedből az 1990-es évek végére csak pár tucat maradt.
Élőhely
Hűvös  és  csapadékos  területeken  honos,  ahol  elsősorban  a  mészkövön  növő  pusztaréteken  és
sziklagyepeken, hegyi sztyeppréteken, fölhagyott szőlőkben él. A nőstények igen keveset mozognak,
többnyire  a  fűben  ülnek,  és  csak  délelőtt  szívogatnak  nektárt  főként  lila  virágú  növényekről,
elsősorban  ugyancsak  a  takarmánybaltacimról,  de  más  lila  virágú  növényektől  is,  mint  például  az
imola  fajairól  (Centaurea  spp.).  A  hím  imágók  a  nedves  földön  is  gyakran  szívogatnak.  A  hímek
„őrjáratozva" keresik a nőstényeket.
A  nőstény  megtermékenyített  petéit  egyesével  helyezi  a  hernyó  tápnövénye,  a
takarmánybaltacim  (Onobrychis  viciifolia)  virágaira  és  leveleire.  A  hazai  megfigyelések  szerint  a
tápnövénye inkább a homoki baltacím (O. arenaria) (Bálint Zs.).
Előfordulás  valószínűsítése  a  vizsgálati  területen:  sajnos  nagyon  csekély…  A  közeli  Harang-völgy
volt az utolsó populációk egyike, sajnos itt is észlelési küszöb alatt van a faj 2014 óta.

3.1.4. Korábbi felmérések lepkefajainak ismertetése
3.1.4.1. 2013-2014-es felmérések (1. N2000 HT)
A 2013-2014-es felmérések során a vizsgálati területen (05. Anna-rét) az alábbi fajok kerültek elő:
Nappali fajok (zárójelben az elterjedés és az eszmei érték):
Argynnis paphia – nagy gyöngyházlepke (AR, EL, NL, HV)

5 000 Ft
Nymphalis (Polygonia) c-album - c-betűs lepke  (AR, EL, NL, HV)
5 000 Ft
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 16

Szélkiáltó Bt.

2025
Nymphalis io - nappali pávaszem (AR, EL, NL, HV)

5 000 Ft
A  rét  valaha  volt  gazdag  növényvilága  helyén  ma  jóléti  gyep  terül  el,  az  intenzív  turisztikai
terhelésnek  és  a  gyakori  kaszálásnak  köszönhetően  a  terület  inkább  közpark  és  játszótér,  mint
természetes  élőhely  képét  mutatja.  A  számos  paddal  és  tűzrakóhellyel  felszerelt  terület  a  helyiek
kedvelt piknikezőhelye, a gyakori zavarás a fajösszetételben is megmutatkozik.

3.1.4.2. 2019-es felmérések (2. N2000 HT)
A 2019-es felmérések során a vizsgálati területen (05. Anna-rét) az alábbi fajok kerültek elő:
Nappali fajok (zárójelben az elterjedés és az eszmei érték):
Nymphalis (Inachis) io - nappali pávaszem (03, 04, 05, 06, 07, 08, 09)
5 000 Ft
Nymphalis (Polygonia) c-album - c-betűs lepke  (03, 04, 05, 06, 07, 08, 09)
5 000 Ft
Vanessa atalanta - atalantalepke
(03, 04, 05, 06, 07, 08, 09)

5 000 Ft
A felmérés során jól látható volt, hogy a 4 vizsgálati terület (Anna-rét, Egyetemi-lejtő, Normafa-
lejtő, Harangrét) közül az Anna-rét volt a lepkészeti szempontból legfajszegényebb élőhely.

3.1.4.3. 2024-es felmérések (üzemeltetés hatásai vizsgálata)
A 2019-es felmérések során a vizsgálati területen (05. Anna-rét) az alábbi fajok kerültek elő:
Nappali fajok (zárójelben az elterjedés és az eszmei érték):
Iphiclides podalirius - kardoslepke

10 000 Ft
Gonepteryx rhamni - citromlepke

5 000 Ft
Nymphalis (Inachis) io - nappali pávaszem

5 000 Ft
Nymphalis polychloros - nagy rókalepke

10 000 Ft
Nymphalis (Polygonia) c-album - c-betűs lepke

5 000Ft
Vanessa atalanta - atalantalepke

5 000Ft
Argynnis paphia - nagy gyöngyházlepke

5 000 Ft

3.2. Az üzemeltetéssel potenciális érintett lepkefajok
A  fentebb  bemutatott  lepkészeti  értékek  közül  az  alábbiak  érdemelnek  kitüntető  figyelmet  (az
Anna-réten 2013-2014-ben és 2019-ben észlelt generalista nappali lepke fajok nem tartoznak ide):
•  sisakvirág-aranybagoly (Euchalcia variabilis): a hatásterületen előforduló védett farkasölő
sisakvirág (Aconitum vulparia) a szóban forgó lepke hernyójának tápnövénye. A vizsgálat
során  lehet  lámpázni,  lehet  használni  fénycsapdát,  de  a  legegyértelműbb  módszer  a
hernyók tápnövényen való megtalálása. A fiatal hernyó a levelek főereit félig elrágva, az
így lekonyuló, összeboruló levélben menedéket talál, itt táplálkozik, ezen állapotában nem
könnyen, de megtalálható.
•  magyar  barkabagoly  (Dioszeghyana  schmidtii):  a  vizsgálati  területen  anno  nem  mutattuk
ki, de a környező, igen közeli erdőkben megtalálható! Kora tavaszi felmérése javasolt!
•  csíkos  medvelepke  (Callimorpha  quadripunctaria):  generalista  faj,  élőhelyein  gyakori,  a
Natura 2000 jelölőfajok közé tévedésből került bele.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 17

Szélkiáltó Bt.

2025
•  füstösszárnyú ősziaraszoló (Lignyoptera fumidaria): a fokozottan védett araszoló 2013-ban
előkerült  a  Széchenyi  adótorony  környékén,  ami  a  vizsgálati  területtől  belátható
távolságban van. A faj késő tavasszal (okt. vége-november) repül, detektálása vagy annak
hiánya viszonylag könnyű és eredményes.
•  Anker  araszoló  (Erannis  ankeraria):  A  fajnak  potenciális  élőhelye  a  Normafa
(tápnövényei: Fraxinus ornus, Quercus pubescens, amelyek a területen előfordulnak), régi
adat  is  jelzi  az  egykori  előfordulását,  azonban  a  2014-es  kora  tavaszi  felméréseken  nem
találtuk.  A  2026  évi  kora  tavaszi  felmérések  célfaja,  fejlámpás/kézilámpás  keresése
időigényes, az A. marginaria araszolóhoz való hasonlósága miatt szakértelmet kíván.

4.  Üzemeltetés zavaró tényezői
4.1. Közvetlen zavaró tényezők
4.1.1. Élőhelyi adottságok módosulása
Élőhelyek fizikai terhelése és taposás
A  síelés,  szánkózás  és  a  karbantartógépek  (ratrakok)  fizikailag  károsíthatják  a  gyepeket.  A
talajtömörödés  és  erózió  miatt  csökkenhet  a  tápnövények  borítása  és  a  lepkék  számára  megfelelő
mikro-élőhelyek  száma.  Ez  a  folyamat  hosszabb  távon  a  fajkészlet  csökkenését  és  a  vegetáció
szerkezetének  átalakulását  okozhatja.  Ide  sorolható  a  beruházás  hatásai,  kiemelten  a  vízvezetés,
valamint a föld alatti kábelek elhelyezése. Ennek nyomait sem találtuk már a területen, a bolygatott
talajfelszín  gyorsan  záródtak.  A  féltermészetes  gyepek  sajátossága  a  gyors  rehabilitáció,  amit
felülvetéssel  is  elősegítettek.  Összességében  ezen  hatások  csak  hosszabb  monitorozás
eredményeképpen  számszerűsíthetők,  de  az  már  most  kijelenthető,  hogy  a  területre  jellemző
lepkefajok tápnövényei állományai egyelőre intaktak, nem sérültek.

4.1.2. Hóágyúzás hatása
A  hóágyúzás  a  jelenlegi  ismeretek  szerint  vegyszermentesen,  korszerű,  lándzsás  és  propelleres
hóágyúk  (14  db)  segítségével  történik,  a  víz  hűtéséről  áramoltatott  (nem  kompresszoros)  vízhűtő
gondoskodik.  A  hóágyúzott  terület  cca.  25.000  m2.  A  hóágyúzás  a  gyepekre,  élőhelyekre  jelenleg
legnagyobb problémát jelentő használatot, amikor a még nagyon vékony (2-3 cm) hóréteg birtokában
használják a síelők a területet, ezáltal felső talajréteg erodálódása elindul, jelentősen csökkenti.
Negatív  hatások  lehetnek:  a  mesterséges  hó  kompaktabb  és  lassabban  olvad,  így  módosíthatja  a
mikroklímát, és késleltetheti a vegetáció tavaszi indulását. A sűrű hóréteg oxigénhiányos környezetet
teremt,  ami  a  növényzet  rothadását  okozhatja,  ezáltal  a  tápnövények  és  a  lepkefajok  fejlődését
közvetlenül  veszélyezteti.  Ezzel  ellentétes  hatás,  hogy  a  megnövekedett  vízellátottság  a  növényzet
megerősödéséhez,  egyes  tápnövények  feldúsulásához  vezethet.  A  hóágyúk  éjszakai  üzemeltetése  jár
némi zajhatással, de ez a lepkepopulációra semleges hatással bír.
Összességében  az  alkalmazott  technológia  és  az  Anna-rét  jelenlegi  természetességi  állapota  nem  ad
okot aggodalomra a lepkefajok populációi tekintetében.

„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 18

Szélkiáltó Bt.

2025
4.1.3. Ratrak hatása
A  pályakarbantartás  ratrak  alkalmazása  mellett  történik.  A  ratrak  beszerzésre  került,  a  feladata  a
hóágyúkkal  kijuttatott  hó  egyenletes  terítése  és  tömörítése.  Negatív  hatás  lehet  a  gyep  sérülése,
felszaggatása, valamit a felső talajréteg tömörödése. Az alkalmazott gumiborítású hernyótalpas ratrak
típus ezen hatások bekövetkezését megakadályozza. Az üzemeltetés természetvédelmi hatásait elemző
dokumentumban  a  talajtömörödésre  vonatkozó  számítás  pontos,  ez  alapján  a  jól  kiválasztott  típus,
helyesen alkalmazva nem okoz számottevő élőhely-védelmi problémát.

4.1.4. Fenntartás (kaszálás, gyepkarbantartás)
Általánosságban a nem megfelelő időpontban végzett kaszálás a peték, lárvák, bábok elpusztulását
okozhatja. Továbbá a túl gyakori vagy teljes felületű kaszálás megszünteti a virágos tápnövények és
nektárforrások  folyamatos  jelenlétét,  ami  a  rajzó  imágók  táplálkozását  és  szaporodását  gátolja.  A
kaszálék  területen  való  hagyása  sok  esetben  az  alatta  lévő  növényzet  etiolálódásához,  vagy
kirohadásához  vezet,  majd  ezen  a  felületen  megtelepülhetnek  az  invázív  fajok.  A  kaszálás  a  terület
jellegéből adódóan szükségszerű, azonban kiemelten törekedni kell, hogy a sávok szélén, a növényzet-
öblözetekben, vagy a fás szárú növényzet alá való bekaszálás nem legyen alkalmazva! Sajnos erről a
közeli és kiemelten értékes Harang-völgy esetében igen sok negatív tapasztalatot gyűjtöttünk…

4.2. Közvetett zavaró tényezők
4.2.1. Szukcesszió, gyomosodás
A  bolygatott,  antropogén  hatásoknak  erősen  kitett  élőhelyeken  megindulhat  egy  kedvezőtlen
szukcessziós folyamat, ami az élőhely természetes fajainak kiszorulásához, a tájidegen, vagy gyom-
jellegű  fajok  felszaporodásához,  és  ezáltal  a  biodiverzitás  csökkenéséhez  vezethet.  sajnos  ezen
folyamatok minden, ember által intentívebben használt területen előtörnek, nincs ez másképp az Anna-
réten  sem.  Egyelőre  ez  a  diverzitás  csökkenés  a  lepkefajok  tápnövényei  tekintetében  nem  jellemző,
azonban a kaszálás kismértékű módosításával még ezen hatás is minimalizálható! Az erdei élőhelyek
esetében  a  fakivágás  jelenti  a  kaszáláshoz  hasonló  emberi  beavatkozást.  Ilyen  beavatkozás  nem
támogatott és nem is zajlik a vizsgálati területen.

4.2.2. Fényszennyezés
Biztonsági  és  használhatósági  szempontból  fontos  a megfelelő  pálya  megvilágítása a  téli
időszakban való korai sötétedés miatt. A sífutó pálya mentén 55 db, a szánkó pálya mentén 16
db  világító  berendezést  helyeztek  el.  A  pályákat  a  természet  zavarását  elkerülve  a  pályára
irányított kis fényerejű, lágy fényű LED izzókkal működő lámpákkal világítják meg, melyek a
pályák környezetében nem okoznak káros fényterhelést. A fényszennyezés hatása a lepkékre
ismert, azonban mértéke nem kellően kutatott. A jelenlegi ismereteink szerint a lepkék a hold
és  a  csillagok  fényét  használják  a  tájékozódáshoz.  A  mesterséges  fényforrások  (lámpák,
reflektorok, sípálya- és utcavilágítás) megtévesztik őket, így azok a fény körül köröznek, amíg
kimerülnek  vagy  elpusztulnak,  vagy  nem  találnak  vissza  a  táplálkozó-  vagy
szaporodóhelyükre. További probléma, hogy a mesterséges fény koncentrálja a rovarokat egy
helyre, így a denevérek, madarak, pókok könnyebben zsákmányolják őket. Ez aszimmetrikus
ragadozói nyomást okoz, ami hosszú távon nem tolerálható. A vizsgálati területen jelenleg is
megtalálható,  vagy  potenciálisan  vizsgálat  tárgyát  képező  fajok  közül  a  csíkos  medvelepke
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 19

Szélkiáltó Bt.

2025
(Euplagia  quadripunctaria),  az  Anker  araszoló  (Erannis  ankeraria),  a  magyar  barkabagoly
(Dioszeghyana schmidtii) és a sisakvirág-aranybagoly (Euchalcia variabilis) lehet érintett.

4.2.3. Emberi zavarás
Az  emberi  zavarás  egy  rekreációs  célú  területen  jelentős.  Ez  megnyilvánul  a  területhasználatban
(parkolás,  tűzrakás,  piknik  stb.),  másrészt  az  ezekkel  járó  zavarásban,  vagy  akár  a  taposási  kár
növekedésében.  A  lepkék  esetében  még  meg  kell  említeni  a  szépségükből  fakadó  gyűjtési  kedv
növekedését. Ezt leginkább ismeretterjesztés révén lehet csökkenteni.

5.  Összefoglalás
A vizsgált terület a Budai-hegység Natura 2000 területéhez (HUDI20009) tartozik, ahol több védett
és közösségi jelentőségű lepkefaj is előfordul, köztük a budai szakállasmoly (Glyphipterix loricatella),
a  díszes  tarkalepke  (Euphydryas  maturna),  a  magyar  barkabagoly  (Dioszeghyana  schmidtii),  a
füstösszárnyú  ősziaraszoló  (Lignyoptera  fumidaria)  és  a  sisakvirág-aranybagoly  (Euchalcia
variabilis). A korábbi felmérések (2013, 2019, 2024) alapján a Normafa Anna-rét környéke lepkészeti
szempontból fajszegényebb, míg a környező erdők és lejtők értékesebb populációkat tartanak fenn.

Az üzemeltetés során az alábbi zavaró tényezők azonosíthatók:
Közvetlen hatások
Élőhelyi  terhelés  és  taposás:  A  síelés,  szánkózás  és  gépi  karbantartás  a  gyepek  fizikai  károsodását
okozhatja, de az eddigi tapasztalatok szerint a gyep jól regenerálódik, a tápnövények állománya nem
sérült.
Hóágyúzás:  A  mesterséges  hó  megváltoztathatja  a  mikroklímát,  késleltetheti  a  vegetáció  tavaszi
indulását  és  oxigénhiányos  állapotot  idézhet  elő,  ami  káros  lehet  a  lárvákra  és  tápnövényekre.
Ugyanakkor a vízellátottság helyenként kedvezőbb növekedést is eredményezhet.
Ratrak-használat:  A  gumiborítású,  modern  karbantartógépek  nem  okoznak  számottevő
talajtömörödést.
Kaszálás:  Túl  korai  vagy  teljes  felületű  kaszálás  a  peték  és  lárvák  pusztulását  okozhatja,  ezért
szakaszos, mozaikos kaszálás javasolt.

Közvetett hatások
Gyomosodás és szukcesszió: Bolygatott területeken gyomfajok megjelenése és fajdiverzitás-csökkenés
lehetséges, de ez a jelenlegi területen még nem jellemző.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 20

Szélkiáltó Bt.

2025
Fényszennyezés:  A  pályák  mentén  kihelyezett,  kis  fényerejű  LED-lámpák  nem  okoznak  jelentős
zavaró  hatást,  de  a  mesterséges  fények  megzavarhatják  az  éjszakai  fajok  (pl.  Euchalcia  variabilis,
Dioszeghyana schmidtii) viselkedését és növelhetik a ragadozók általi pusztulást.
Emberi  zavarás:  A  terület  turisztikai  jellegéből  adódóan  az  emberi  jelenlét  és  taposás  állandó,  ami
hosszú távon befolyásolhatja az érzékenyebb fajok előfordulását.

Következtetés
A  jelenlegi  üzemeltetési  gyakorlat  mellett  nem  áll  fenn  közvetlen  veszély  a  vizsgált  lepkefajok
populációira,  feltéve,  hogy  a  fenntartás  és  kaszálás  időzítése  természetvédelmi  szempontból
összehangolt. A fajvédelmi és élőhelyvédelmi szempontból kiemelten fontos:
•  a mozaikos kaszálás bevezetése,
•  a hóágyúzás időzítésének és intenzitásának felügyelete,
•  valamint a fényszennyezés és emberi zavarás mérséklése.

A  dokumentum  végső  megállapítása  szerint  a  Normafa  Sí-  és  Szánkópálya  működtetése  jelen
formájában  nem  okoz  jelentős  természet-  és  lepkevédelmi  kockázatot,  de  a  rendszeres  monitorozás
szükséges a lepkefauna hosszú távú megőrzéséhez.
„Normafa Sí- és Szánkópálya” lepkészeti szakértői anyag
Oldal 21