Denevérfelmérés a Normafa sípályán és környezetében
2025
előzetes jelentés
Dr. Görföl Tamás
Bevezetés
A Normafa sí-és szánkópálya engedélyeztetési eljárásához kapcsolódóan merült fel a pályák
működtetésével járó hatások felmérésének szükségessége az erdőben telelő, és a kora
tavasszal aktív állatok, így a denevérek tekintetében is. A hóágyúzás, illetve ratrakok zajhatása,
és a pálya megvilágítása hatással lehet a környező élővilágra. A sípálya mentén telepített
fényforrásokat a téli nyitvatartási időszakban (november 1-től március 15-ig), naponta mintegy
8 óra időtartamban működtetik, a megfelelő hómennyiség elérése érdekében hóágyúkat
alkalmaznak.
Kérdés volt az, hogy a Normafa sí-és szánkópálya működtetésével járó világítás hatással van-e,
és ha igen, milyen hatással az erdőben telelő, és a kora tavasszal aktív állatokra, valamint, hogy
mozgásérzékelésen alapuló fényerő szabályozás alkalmazása előnyt, vagy hátrányt jelentene-e
az érintett állatok vonatkozásában.
A kérdések megválaszolására akusztikus denevérfelméréseket és a denevéreknek
potenciálisan szálláshelyet jelentő fák felmérését végeztük el.
1. ábra A területen világítás és hóágyú-rendszer került kialakításra
Anyag és módszer
Akusztikus mintavételezés
A mintavételezéseket az 1. ábrán és 1. táblázatban jelzett helyeken végeztem el. A mintavételi
pontok a sípályán és környékén helyezkednek el, jellemzően a sípálya völgyében.
2. ábra A mintavételi pontok elhelyezkedése (poligon: a mintavételezésre kijelölt terület)
3. ábra Kihelyezett AudioMoth denevérdetektor
A rögzített hangfájlokat Adobe Audition szoftver segítségével elemeztük, az előzetes
jelentésben csak a denevérek aktivitása szempontjából legaktívabb időszakban, a napnyugta
utáni első két órában.
Az egyes fajokhoz, fajcsoportokhoz kapcsolódó akusztikai aktivitást a vizsgálatok során azon
hangfájlok összesített száma alapján számszerűsítettük, amelyek tartalmazták az adott taxonra
jellemző hangszekvenciákat.
A denevérhangok meghatározását azok karakterisztikus jegyei, különösen a kezdő-,
legerősebb- és végfrekvencia-értékek alapján végeztük. Ugyanakkor számos esetben a faj vagy
nemzetség szintű azonosítás nem volt egyértelműen lehetséges. Ilyenkor a hangok alapján
több fajt átfogó csoportokat különítettünk el:
•
Cnephaeus (régebben Eptesicus) serotinus/Nyctalus leisleri/Vespertilio murinus: a
késeidenevér, koraidenevér és fehértorkú denevér hangjai között gyakori az átfedés, így
ezek azonosítása nem minden esetben lehetséges faji szinten;
•
Myotis sp.: a egérfülű-denevérek nemzetség fajait általában nem lehet megbízhatóan
elkülöníteni kizárólag hangelemzés alapján, ezért az adatokat nemzetség szinten
tüntettük fel;
•
Pipistrellus kuhlii/nathusii: a fehérszélű és a durvavitorlájú törpedenevér hangjai jól
elkülöníthetők más
Pipistrellus-fajoktól, azonban egymással jelentős mértékben
átfednek, így a fajszintű azonosításuk gyakran nem lehetséges;
Potenciális szálláshelyek felderítése
A denevérfajok egy része – köztük olyanok is, amelyek a Normafán előfordulnak – a téli
időszakban fákban bújnak meg. Annak felmérésére, hogy a sípályán és környezetében milyen
mennyiségben állnak rendelkezésre potenciális szálláshelyek, felmérésre kerültek az olyan fák,
amelyeken elváló fakéreg, odú vagy más repedés látható.
Eredmények
Akusztikus mintavételezés
A nyolc mintavételi ponton összesen 1697 denevérhangot észleltünk. A felmérés eredményeit
az 2. táblázatban foglaltuk össze.
2. táblázat A denevérfelmérés során észlelt különböző fajok, fajcsoportok aktivitása.
Nnoc- rőt koraidenevér, Ppyg – szoprán törpedenevér, Ppip – közönséges törpedenevér,
Pkuh/Pnat – fehérszélű/durvavitorlájú törpedenevér, Hsav – alpesi denevér, Bbar – nyugati
piszedenevér, Rhip – kis patkósdenevér, Cser/Nlei/Vmur – közönséges
késeidenevér/szőröskarú koraidenevér/fehértorkú denevér, Myo sp. – egérfülű-denevér
faj, Mdau – vízi denevér, Mnat – horgasszőrű denevér
Cser/Nlei/ Myo
Nnoc Ppyg
Ppip Pkuh/Pnat Hsav Bbar
Rhip
Vmur
sp
Mdau Mnat
∑
T21
19
13
39
20
2
93
T23
23
83
1
4
16
10
137
T24
4
1
35
3
7
50
T25
128
4
68
6
206
T26
153
8
89
15
6
271
T27
151
1
152
T28
4
15
3
22
T29
14
64
3
16
6
5
108
T30
17
62
3
2
84
T31
9
6
5
1
11
3
2
37
T32
6
2
2
92
43
23
168
T33
49
59
1
105
16
36
266
T34
5
2
17
10
4
6
2
46
T35
27
13
2
2
5
1
5
1
1
57
609
183
6
598
137
10
8
123
15
3
5
1697
Az akusztikai mintavételekkel kilenc denevérfajt sikerült kimutatni a területről:
• nyugati piszedenevér (
Barbastella barbastellus)
fokozottan védett, Natura2000 II.
függelék
• alpesi denevér (
Hypsugo savii) –
védett • rőt koraidenevér (
Nyctalus noctula) –
védett • közönséges törpedenevér (
Pipistrellus pipistrellus) –
védett • szoprán törpedenevér (
Pipistrellus pygmaeus) –
védett • kis patkósdenevér (
Rhinolophus hipposideros) –
védett, Natura2000 II. függelék • horgasszőrű denevér (
Myotis nattereri) – védett
• vízi denevér (
Myotis daubentonii) – védett
A faji szinten egyértelműen nem azonosítható denevérek kimutatott fajcsoportjai:
• durvavitorlájú törpedenevér/fehérszélű törpedenevér (
Pipistrellus nathusii/kuhlii) –
védett
• közönséges késeidenevér/szőröskarú koraidenevér/fehértorkú denevér
Cnephaeus
serotinus/Nyctalus leisleri/Vespertilio murinus –
védett
Potenciális szálláshelyek felderítése
A sípálya közvetlen környezetében összesen 59 olyan faegyedet találtunk, amelyek
potenciálisan alkalmasak denevérek megtelepedésére. Ezeken a fákon repedéseket, elváló
fakérget, vagy odvakat figyeltünk meg, de egyikben sem tapasztaltuk denevérek jelenlétét. Ez
nem jelenti azt, hogy nem is voltak, de valószínűleg nagy kolónia nem található bennük, mert
a délutáni órákban sok faj esetében a nagyobb kolóniák tagjainak a szociális hangjai hallhatók.
4. ábra A potenciális szálláshelyeket jelentő faegyedek elhelyezkedése (kék pontok)
5. ábra Odvas faegyed 6. ábra Elváló fakéreg
3. táblázat Potenciális denevérszállások adatai
KOD
EOV_X
EOV_Y
KOD
EOV_X
EOV_Y
FA01
643443 240541 FA31
643615 240347
FA02
643373 240582 FA32
643606 240381
FA03
643367 240579 FA33
643592 240403
FA04
643383 240609 FA34
643570 240405
FA05
643380 240589 FA35
643567 240417
FA06
643376 240615 FA36
643567 240423
FA07
643408 240604 FA37
643579 240436
FA08
643397 240641 FA38
643601 240419
FA09
643407 240630 FA39
643615 240422
FA10
643412 240606 FA40
643631 240403
FA11
643430 240596 FA41
643693 240406
FA12
643424 240514 FA42
643723 240385
FA13
643430 240471 FA43
643732 240384
FA14
643417 240498 FA44
643739 240403
FA15
643418 240502 FA45
643655 240491
FA16
643472 240541 FA46
643591 240498
FA17
643462 240550 FA47
643601 240506
FA18
643465 240561 FA48
643541 240503
FA19
643482 240406 FA49
643494 240577
FA20
643410 240388 FA50
643472 240442
FA21
643402 240387 FA51
643686 240396
FA22
643397 240398 FA52
643692 240414
FA23
643479 240361 FA53
643663 240450
FA24
643465 240358 FA54
643612 240507
FA25
643480 240342 FA55
643612 240522
FA26
643487 240342 FA56
643525 240555
FA27
643473 240316 FA57
643424 240496
FA28
643622 240312 FA58
643372 240496
FA29
643626 240286 FA59
643402 240544
FA30
643623 240331
Értékelés
Akusztikus felmérés
A Normafa sí- és szánkópálya területén és környezetében jó természetességű erdőállományok,
esetenként kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselő faegyedek találhatóak. Mivel az
elsődleges cél annak vizsgálata volt, hogy potenciálisan milyen denevérfajokat érinthetnek a
sípályánál üzemelő világítás és hóágyúzás által keltett fény- és hangjelenségek, a
denevérdetektorok a sípályára, illetve közvetlen környezetébe kerültek kihelyezésre.
A detektorok mind zárt erdőállományokba, mind nyíltabb részekre, mind a sípályának is részét
jelentő utak mentén lettek kihelyezve, hogy az összes itt előforduló élőhelyet mintázhassuk. A
mintavételi pontok kijelölésénél szempont volt az is, hogy a téli időszakban is lehessen
ugyanezeken a helyeken mintázni, mivel, ha kitett, feltűnő helyekre vannak kihelyezve, a lomb
nélküli faegyedeken könnyen észrevehetőek és esetlegesen könnyebben kerülnek
eltulajdonításra.
Összesen 15 db AudioMoth detektort helyeztünk ki, melyek 11 fajt vagy fajcsoportot
rögzítettek.
Néhány mintavételi ponton a közönséges késeidenevér/szőröskarú koraidenevér/fehértorkú
denevér (
Cnephaeus serotinus/Nyctalus leisleri/Vespertilio murinus, Cser/Nlei/Vmur)
csoportot is észleltük, esetenként nagyobb számban. Mindhárom ide tartozó faj potenciálisan
előfordulhat a területen, azonban a legnagyobb számban valószínűleg a közönséges
késeidenevért észleltük. Ez egy tipikus épületlakó faj, amely gyakran keresi fel a környező
természetesebb élőhelyeket is vadászata során. A szőröskarú koraidenevér erdőlakó, minden
bizonnyal előfordulnak olyan faegyedek a területen, amelyek alkalmas búvóhelyeket kínálnaka
számukra.
A rőt koraidenevérek (
Nyctalus noctula, Nnoc) magas száma nem meglepetés, erdő- és
épületlakó fajként valószínűleg gyakori a területen.
A szoprán törpedenevér (
Pipistrellus pygmaeus, Ppyg) és közönséges törpedenevér (
P.
pipistrellus, Ppip) is előfordul a területen, bár a szoprán törpedenevér sokkal gyakoribb.
Az alpesi denevér (
Hypsugo savii, Hsav) az 1990-es években jelent meg Magyarországon, mára
viszonylag gyakori lett településeinken, a Normafa sípálya környékén is jelentős aktivitását
észleltük.
Az egérfülű-denevérek (
Myotis sp.) csoportoktól felvett hangok többségét nem lehetett faji
szinten meghatározni, de sikerült észlelni a vízi denevér (
Myotis daubentonii, Mdau) és a
horgasszőrű denevér (
Myotis nattereri, Mnat) jellegzetes hangjait. A vízi denevér viszonylag
gyakori faj Magyarországon, bár elsősorban vízhez kötött életmódot folytat, valószínűleg hím
egyedei fordulnak elő a területen. A horgasszőrű denevér a nyári időszakban tipikus erdőlakó,
a jó természetességű erdőket kedveli. Érdekes megfigyelés a kis patkósdenevér (
Rhinolophus
hipposideros, Rhip) jelenléte a területen, elképzelhető, hogy egy közeli épület padlásán vagy
pincében telepedett meg néhány egyed ebből a Natura 2000 jelölőfajból. Bár viszonylag nehéz
kimutatni egy-egy területről, négy mintavételi ponton is sikerült észlelnünk, ez valószínűleg azt
mutatja, hogy jelenléte stabil. Nagyon fontos eredmény a nyugati piszedenevér (
Barbastella
barbastellus, Bbar) megkerülése két mintavételi ponton. Ez a faj kifejezetten a jó
természetességű erdőket kedveli és azt jelzi, hogy vannak a megtelepedésére alkalmas elváló
kérgű faegyedek.
A területen észlelt nagy mennyiségű fehérszélű/durvavitorlájú törpedenevér (
Pipistrellus
kuhlii/nathusii, Pkuh/Pnat) fajpárosnak valószínűleg mindkét képviselője előfordul a területen,
de az észlelések többsége valószínűleg fehérszélű törpedenevérhez tartozik, mivel a frekvencia
tartományuk alsó részében helyezkedtek el a hangok. A faj elsősorban épületlakó, míg a
durvavitorlájú törpedenevér inkább az ártéri, vízközeli élőhelyeket kedveli, ezért ez tovább
növeli a fehérszélű törpedenevér észlelések valószínűségét.
Potenciális szálláshelyek felderítése
A területen észlelt fajok, fajcsoportok közül elsősorban a rőt koraidenevérek, a szoprán
törpedenevérek, a nyugati piszedenevér és kisebb eséllyel egyes egérfülű-denevérek
telelhetnek át a sípálya közelében lévő fákban. A megtalált viszonylag nagy számú potenciális
szálláshelynek alkalmas faegyedeknek valószínűleg csak kis részét használják a denevérek az
év bizonyos időszakaiban. A denevérek telelése október második felében, novemberben
kezdődik és egyes fajok esetében általában megszakítás nélkül, egész télen tart, míg más fajok
esetében (pl. kis patkósdenevér), akár még táplálkozás is megfigyelhető az enyhébb téli
időszakokban.
A sípálya üzemeltetése során a világítás egyrészt az esetlegesen a fény útjában lévő
denevérszállásokba való bevilágítással, illetve a téli időszakban aktív rovarok fototaxis útján
való vonzásával és ennek következtében a denevérek táplálkozásának megzavarásával
gyakorolhatnak hatást a denevérekre. A télen táplálkozó kis patkósdenevérek elsősorban az
akkor aktív éjjeli lepkékre vadásznak, melyeket vonzhatják a fényforrások. A fény hatására
összegyűlő rovarok akár még megnövekedett táplálékbázist is jelenthetnek, de ha a fény
környezetében megpihennek ezek a rovarok, akkor a denevérek a talajról, egyéb felületekről
nem tudják őket felszedegetni, így a táplálékbázis csökkenését is okozhatják. A megtalált
potenciális denevérszállások úgy helyezkednek el a fákon, hogy nem találtunk köztük olyat,
amelyek a fényforrások útjában helyezkednének el, ezért az esetleges bevilágításos negatív
hatás nem jelentkezik. A táplálkozásra gyakorolt hatás a jelenleg rendelkezésre álló információk
alapján nem becsülhető, de a területen valószínűleg csak minimális számban fordulnak elő ott
telelő és táplálkozó denevérek, ezért jelentős negatív hatás kizárható. Véleményem szerint a
denevérek zavarásának elkerülése érdekében nem szükséges mozgásérzékelős világítás
alkalmazása, mivel az esetleges negatív hatás állandó világítás mellett is minimális.
A sípálya üzemeltetése során fellépő másik esetleges tényezők a ratrakok és hóágyúk által
okozott negatív hanghatások. Bár valószínűleg ezek nem hatnak jelentősen a denevérekre, a
terület környezetében jelentős mennyiségű, ilyen zavaró tényező által nem érintett szálláshely
a területen esetlegesen korábban betelelt vagy betelelni szándékozó denevérek biztonságos
telelését lehetővé teszik.
Összefoglalva elmondható, hogy a területen élő denevérek számára a sípályák üzemeltetése
során fellépő fény- és hanghatások nem járnak nem tolerálható mértékű negatív hatásokkal, a
világítás idejének csökkentése mozgásérzékelős reflektorok kihelyezésével denevérvédelmi
szempontból nem indokolt.
