MAGYAR FIATALOK 2024
Kérdések és válaszok – fiatalokról, fiataloktól

---

© Századvég Kiadó, 2025
Felelős kiadó: Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Olvasószerkesztő: Bobály Ilona
Tördelés: Fodor Gábor
Adatvizualizáció: P. Kovács Kitti, Axmann Lívia
ISBN 978-615-6436-66-5
II 

---

Gyorgyovich Miklós – Kiss-Kozma Georgina –  
Kolozsvári Krisztina – Pillók Péter –  
Székely Levente – Vas Éva
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS 
GYORSJELENTÉS
DOI: 10.65295/IFJGY.2024

---

link to page 5 link to page 6 link to page 6 link to page 7 link to page 8 link to page 9 link to page 9 link to page 9 link to page 12 link to page 12 link to page 12 link to page 13 link to page 13 link to page 15 link to page 15 link to page 16 link to page 19 link to page 19 link to page 19 link to page 19 link to page 21 link to page 23 link to page 23 link to page 24 link to page 24 link to page 24 link to page 27 link to page 27 link to page 28 link to page 28 link to page 31 link to page 33 link to page 36 link to page 36 link to page 36 link to page 40 link to page 40 link to page 40 link to page 42 link to page 43 link to page 45 link to page 46 link to page 47 link to page 49 link to page 52 link to page 52 link to page 53 link to page 55 link to page 56 TARTALOM
1.  BEVEZETŐ 
3
7.  ÉLETMÓD 
25
7.1.  Szabadidős tevékenységek 
25
2.  A KUTATÁS LEGFŐBB  
7.2. Kultúra 
26
MEGÁLLAPÍTÁSAI 
4
7.3.  Sportolás és egészség 
26
7.4.  Kockázati magatartások 
29
3.  OKTATÁSI HELYZETKÉP 
5
3.1. Továbbtanulás 
6
8.  MENTÁLIS EGÉSZSÉG 
31
3.2. Nyelvismeret 
7
3.3.  Az oktatás munkavállalással  
9.  DIGITÁLIS KULTÚRA ÉS MÉDIA 
34
kapcsolatos attitűdjei 
7
9.1.  Infokommunikációs eszközök 
34
9.2.  Közösségi oldalak 
34
4.  MUNKAVÁLLALÁS ÉS  
9.3.  Mesterséges intelligencia 
37
JÖVŐTERVEZÉS 
10
4.1.  A munkavégzés és körülményei 
10
10. KÖZÖSSÉG ÉS POLITIKA 
38
4.2.  A munkahely biztonsága és a  
10.1.  Társadalmi közérzet 
38
munkanélküliség 
11
10.2.  Ideológiai karakter 
38
4.3.  Munkába állásra és elhelyezkedésre  
10.3.  A diktatúra és a demokrácia megítélése  40
vonatkozó tervek 
13
10.4.  Politikai érdeklődés 
41
4.4.  Külföldi tanulási és munkavégzési tervek  14
10.5.  Szülői minták elfogadottsága 
43
10.6.  Magyar identitás 
44
5.  DEMOGRÁFIA ÉS ÖNÁLLÓSODÁSI  
10.7. Önkéntesség 
45
FOLYAMATOK 
17
10.8. Vallásosság 
47
5.1.  Demográfia 
17
5.2.  Családalapítás 
17
11.  HATÁRON TÚLI MAGYAROKKAL  
5.3. Gyermekvállalás 
19
VALÓ KAPCSOLAT 
50
6.  ÉLETKÖRÜLMÉNYEK 
21
12. PROBLÉMATÉRKÉP 
51
6.1. Lakáshelyzet 
21
6.2.  Anyagi javak 
22
13. MÓDSZERTANI HÁTTÉR 
53
6.3.  Pénzügyi helyzettel kapcsolatos  
attitűdök 
22
14. A SZERZŐKRŐL 
54
2 

---

1. BEVEZETŐ
A magyarországi fiatalok társadal- az iskolaelhagyás okai, valamint  zatait tekinti át, idén már külön 
mi helyzetének, attitűdjeinek és  a tanulmányi mobilitás és a nyelv- kitérve az MI-alapú technológiák 
életkilátásainak állandó ismerete  tudás kérdéskörei alapvetően be- adaptációjára. A közéleti és politi-
fontos alapot képez a jövő generá- folyásolják a fiatalok későbbi tár- kai attitűdök felmérése során fel-
cióit érintő társadalompolitikai  sadalmi-gazdasági pozícióit. Az  tárjuk a társadalmi közérzet, az 
döntések meghozatalához. A Ma- oktatás és a munkavállalás kap- ideológiai orientációk, a demokrá-
gyar Fiatalok, a nagymintás ifjú- csolatának elemzése pedig átvezet  ciafelfogás és a politikai érdeklődés 
ságkutatás hetedik hulláma ismét  a  harmadik nagy témakörhöz.  összefüggésrendszerét, valamint 
e komplex problémakör feltárásá- A munkavállalás és jövőtervezés  a szülői minták és a nemzeti iden-
ra vállalkozik, részletesen elemez- aspektusait ismertető fejezet a  titás szerepét. Végül e tematikus 
ve – immár a korcsoport életkorát  munkahelyi biztonság, a munka- egység integráns részét képezi az 
kitolva – a 15–34 évesek demog- nélküliségi tapasztalatok és a nem- önkéntesség és a vallásosság vizs-
ráfiai jellemzőit, életmódbeli sajá- zetközi munkaerőpiaci mobilitási  gálata. A határon túli magyar fiata-
tosságait, munkaerőpiaci pozíció- szándékok felderítésén keresztül  lokkal való kapcsolattartás elemzé-
it, oktatási lehetőségeit, mentális  enged betekintést a fiatalok karri- se a közösségi, kulturális kötődések 
és anyagi helyzetét, kiegészítve  erstratégiáiba. Ezek közvetlen ösz- feltérképezésével járul hozzá a ma-
mindezt közéleti és politikai atti- szefüggésben állnak a  fiatalok  gyar identitás határokon átívelő 
tűdjeik vizsgálatával és még szá- életkörülményeivel, amely témakör  dimenzióinak megértéséhez. A ku-
mos tématerülettel. Kutatásunk  a lakhatási feltételek, az anyagi  tatás zárófejezetében felvázolt 
empirikus alapját egy ötezer fős,  javakkal való ellátottság és a pénz- problématérkép pedig azonosítja 
a célpopuláció társadalmi sok- ügyi attitűdök vizsgálatával gazda- azokat a társadalmi kihívásokat, 
színűségét reprezentatívan tükrö- gítja az összetett helyzetképet.  amelyeket maguk a fiatalok tarta-
ző minta képezi.
A gyorsjelentés szerves részét ké- nak legégetőbbnek, így közvetlen 
Jelen gyorsjelentés a fiatalok  pezi továbbá a szabadidő-eltöltési  visszacsatolást nyújtva a szakpoli-
élethelyzetének egymással szoro- formákat, sportolási szokásokat és  tikai döntéshozók számára.
san összefüggő dimenzióit veszi  egészségtudatosságot feltáró élet-
Kutatásunk eredményeit azzal 
górcső alá. A demográfiai folyama- módelemzés, figyelmet fordítva  a tudományos elköteleződéssel 
tokat bemutató első fejezet nem  a  kockázati magatartásokra is.  bocsátjuk rendelkezésre, hogy ada-
csupán a korosztály alapvető jel- Szintén szorosan kapcsolódik ide  taink konstruktívan járulnak hozzá 
lemzőit tárja fel, hanem rávilágít  a mentális egészség kérdésköre,  a téma iránt érdeklődő szakembe-
a fiatalok önállósodásának, család- amely önálló fejezetben kap helyet,  rek kutatásaihoz, valamint értékes 
alapításának és gyermekvállalási  tükrözve a terület kiemelt társadal- referenciaként szolgálnak a fel-
szándékainak tendenciáira is. Az  mi jelentőségét. A Digitális kultúra  sőoktatásban tevékenykedő kollé-
oktatási helyzetkép szervesen kap- és média című fejezet az infokom- gák tudományos-pedagógiai mun-
csolódik a demográfiai trendekhez,  munikációs eszközök és a közös- kájához.
hiszen a továbbtanulási stratégiák,  ségi média használatának mintá-
A szerzők
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 3

---

2. A KUTATÁS LEGFŐBB  
MEGÁLLAPÍTÁSAI
A 2024-ben megvalósult Ifjúság-
donok hányada 3  százalékpon- •  A fiataloknak összességében 82 
kutatás legfrissebb, hetedik hul-
tot növekedett, éppen annyival, 
százaléka elégedett az egészsé-
láma átfogó képet nyújt a 15–34 
ahány ponttal az élettársi kap-
gével.
éves korosztály élethelyzetéről, 
csolatban élők aránya csökkent. •  Tízből kilenc fiatalnak van olyan 
attitűdjeiről és preferencia-rend- •  A jelenleg nem házasok 58 szá-
barátja,  családtagja  vagy  lega-
szeréről. Az adatfelvétel nem pusz-
zaléka szeretne a jövőben házas-
lább egy olyan fontos személy a 
tán aktualitásokat közöl olyan kér-
ságot kötni. A diplomás fiatalok 
környezetében, akivel megoszt-
désekről, mint a közösségi kötődés, 
körében még nagyobb (63 szá-
hatja az örömét és bánatát.
az értékválasztás és a jövőterve-
zalék) a házasságkötésben gon- •  A megkérdezettek 96 százalé-
zés, hanem lehetőséget is kínál 
 dolkodók  aránya.
kának van internet-hozzáférése, 
arra, hogy két évtizedes tendenci- •  A gyermekvállalást a  megkér-
streamingszolgáltatással pedig 
ák mentén értelmezzük a hazai 
dezettek összesen 79 százaléka 
62 százalékuk rendelkezik, ami 
ifjúság világának átalakulását. 
tartja fontos értéknek.
38 százalékpontos emelkedés 
Eredményeink felrajzolják azokat  •  A 15–29 évesek 14, a 15–34 éve-
a 2020-as adatokhoz viszonyítva.
a strukturális és mentális változá-
sek 15 százalékának született  •  55 százalék naponta többször 
sokat, amelyek mentén a fiatal 
már gyermeke.
használja a Facebookot, 31 a Tik -
generációk igényei, törekvései és  •  A fiataloknak immár 60 százalé-
Tokot, 29 az Instagramot, és 25 
világlátása formálódik. Az alábbi-
ka tesz félre rendszeresen vagy 
százalék a Youtube-ot.
akban röviden összefoglaljuk a 
esetenként, szemben a 2012-es  •  A felmérésig bezárólag a 15–34 
2024-es adatfelvétel legfontosabb 
mélyponttal (32 százalék).
évesek mindössze harmada pró-
eredményeit.
•  A barátokkal töltött szabadidő 
bálta ki valamelyik mestersége-
•  A jelenleg szakmát tanuló fiata-
jobban jellemzi a fiatalabb kor-
sintelligencia-alkalmazást.
lok tizede már tanulmányai alatt 
csoportba tartozókat, míg az  •  A magyarságtudat továbbra is 
elhelyezkedett területén, továb-
életkor emelkedésével a család 
erős a  15–34 évesek körében: 
bi harmaduk pedig úgy érzi, egy 
szerepe nő a  szabadidős tevé-
a  vonatkozó kérdésnél a  „ma-
hónapon belül el tudna helyez-
kenységszerkezetben.
gyarnak érzem magam”, a „sze-
kedni, ha erre szüksége volna,  •  A nélkülözések között élő ház-
retem a  magyar nyelvet” és a 
ami 12 százalékpontos növeke-
tartásokban élő fiatalok aránya 
„szeretem Magyarországot” ál-
dés 2020-hoz képest.
2004 óta folyamatosan csökken, 
lításokkal tudtak leginkább azo-
•  Az idegennyelv-tudással rendel-
2024-ben már csak a megkérde-
nosulni a megkérdezettek.
kezők aránya 78 százalék –  zettek 1 százaléka tartozott ebbe  •  A fiatalok politikai érdeklődése 
2000-ben ez 50 százaléknál ke-
a csoportba.
2012 óta folyamatosan nő. A 15–
vesebb volt.
•  A 15–34 évesek főként könnyed 
29 éveseknél 2024-ben 2,46-os, 
•  Egyre gyakoribb a fiatalok köré-
szórakozást kínáló és fogyasztás-
a  15–34 éveseknél 2,54-es át-
ben a munkavállalás: 2024-ben 
hoz kötődő helyeket ke 
resnek: 
lag értéket  mértünk.
a 15–34 évesek 67 százalékának 
40 százalékuk jár rend szeresen  •  2020-hoz képest csökkent a kö-
főtevékenysége a munka.
étterembe, kávézóba vagy kocs-
zösségek hiányát kiemelt prob-
•  A fiatalok 34 százaléka ítéli ked-
mába, harmaduk multiplexbe,  lémaként azonosítók aránya. 
vezőnek a munkaerőpiaci lehe-
ötö dük könyvesboltba vagy kon-
A magyar fiatalok a céltalansá-
tőségeit, amely a 2020-as ered-
certre. Konditerembe 25 száza-
got, a bizonytalanságot, a kiszá-
ményekhez képest 8, 2016-hoz 
lékuk jár legalább két-három ha-
míthatatlan jövőt és az anyagi 
képest pedig 14 százalékpontos 
vonta, míg a többség (70 százalék) 
nehézségeket nevezték legége-
növekedést jelent.
soha. Az artmozik, a komolyzenei 
tőbbnek.
•  A 15–29 évesek körében a háza-
hangversenyek és az opera a leg-
sok aránya 1, a  nőtlenek/haja-
kevésbé látogatott helyszínek.
4 

---

3. OKTATÁSI HELYZETKÉP
Az elmúlt negyed évszázad adata-
A még tanuló 15–34 évesek kö- zettek aránya szintén jelentős: 22 
iból egy emelkedő, majd csökkenő  rében a legnagyobb arányt a köz- százalék. Az alapfokú végzettségű-
tendencia volt megfigyelhető az  ségekben élők teszik ki (31 száza- ek 20 százalékot képviselnek, ami 
oktatásban részt vevő fiatalok tá- lék), míg a városokban élők aránya  nem meglepő, hiszen egy részük 
borában. A 2008-as csúcspontot  valamivel alacsonyabb (29 száza- még a középfokú tanulmányait vég-
követően a részvételi arány inga- lék). Megyei jogú városokban és  zi, így a legmagasabb befejezett 
dozott, de összességében stabili- megyeszékhelyeken a tanulók 24,  iskolai végzettségük nem lehet 
zálódás figyelhető meg. A 15–29  Budapesten pedig 16 százaléka él. magasabb nyolc osztálynál. A fel-
évesek körében a tanulók aránya 
A 15–34 évesek között a közép- sőfokú végzettséggel rendelkezők 
nem tér el számottevően a 2010-es  fokú befejezett végzettség dominál;  aránya 19 százalék. Örvendetes, 
évek közepén mérttől. Ezzel együtt  a legnagyobb csoportot az érett- hogy a tanulmányokat már nem 
a harmincas éveik elején járók ér- ségivel rendelkezők alkotják (40  folytatók mindössze 0,3 százaléka 
telemszerűen egyre kisebb hánya- százalék). A szakmát adó, de érett- nem végezte csak el a nyolc álta-
da folytat iskolarendszerű tanul- ségi nélküli szakképző iskolát vég- lánost. Fontos kiemelni, hogy az 
mányokat.
Az életkor előrehaladtával ter-
mészetes csökkenés mutatkozik:  1. táblázat    Iskolarendszerben tanulók aránya (%)
a 15–19 éves korosztály bő négy-
Korcsoportok
2000
2004
2008
2012
2016
2020
2024
ötöde tanul még, a 20–24 évesek-
nek harmada, a 25–29 éveseknél 
15–19 éves
81
81
88
88
86
86
82
pedig a képzésben való részvétel 
7 százalék, míg a harmincas éveik 
20–24 éves
24
38
40
38
34
36
34
elején járók gyakorlatilag befejez-
25–29 éves
4
12
13
9
9
8
7
ték formális tanulmányaikat (3 szá-
zalék), és a munkavállalás kerül 
30–34 éves
–
–
–
–
–
–
3
előtérbe.
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
1. ábra    Jelenleg tanulók: Ön jelenleg főtevékenységét tekintve tanul (részt vesz valamilyen szervezett, 
iskolarendszerű képzésben)? (%)
50
46
43
45
40
40
41
39
40
34
35
30
25
20
15
10
5
0
2000
2004
2008
2012
2016
2020
2024 
(15–29)
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 5

---

MAGYAR FIATALOK 
3. OKtatási helyzetKép
2024 
2. táblázat    Mi az Ön legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? (%)
2024 
2024 
Végzettségek
2000
2004
2008
2012
2016
2020
(15–29)
(15–34)
Legfeljebb 8 általános
31
31
34
33
31
29
29
20
Szakmunkásképző, szakiskola
28
27
17
16
19
18
18
22
Érettségit adó szakközépiskola vagy  
szakgimnázium
16
16
17
19
15
15
15
13
Gimnáziumi érettségi
14
16
15
16
17
23
23
23
Érettségi utáni vagy felsőfokú  
szakképzés
–
–
5
5
7
9
9
4
Főiskola
5
7
7
7
5
4
4
11
Egyetem
2
3
3
4
6
4
4
8
Tudományos fokozat
0
0
0
0
0
0
0
0
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
alapfokú végzettségű fiatalok 14 
százaléka a felmérés idején nem 
tanult és nem is dolgozott – egy 
részük gyermekével volt otthon, 
vagy éppen munkát keresett.
3.1. Továbbtanulás
A tanulmányaikat jelenleg még foly-
tatók körében az általános iskolá-
sok aránya 3, a szakmát adó, de 
érettségi nélküli képzésben részt 
vevőké 8 százalék. Ezt egy jelentős 
ugrás követi: a különböző, érettsé-
git adó képzésekben részt vevők 43 
százalékot tesznek ki a mintában, 
az érettségire épülő szak- és fel-
sőfokú képzésekben 9  százalék 
tanul. Végül felsőfokú képesítés 
előtt a tanulók 34 százaléka áll 
(főiskolaitól a  mesterképzésig). 
Figyelemre méltó emellett, hogy  zaléka kíván visszatérni még élete 
Doktori és posztgraduális képzést  a már nem tanulók 8 százaléka  során az iskolapadba valamilyen 
pedig mindössze 1 százalékuk vé- legfeljebb általános iskolát végzett,  (nem definiált) jellegű képzés ke-
gez jelenleg. A mintába kerültek  és ezen kiscsoport fele tanulmá- retében, ami tetemesebb létszá-
válaszai szerint túlnyomó többsé- nyait véglegesen befejezettnek is  mot, megközelítőleg 375 ezer főt 
gük, 91 százalékuk állami fenntar- tekinti. További szűk negyedük pe- jelent. Érdekesség azonban, hogy 
tású intézménybe jár, 3 százalék  dig megkezdte középfokú tanul- ezek relatív többsége, 36 százalé-
tanul egyházi, 5 százalék magán- mányait, ám félbehagyta és nem  ka már diplomával rendelkező fi-
fenntartású iskolában, 1 százalékuk  tervezi folytatni. Mindezzel együtt  atal, az érettségizett vagy szakkö-
pedig egyéb keretek között.
az összes nem tanuló fiatal 24 szá- zepet sikeresen elvégzett, már nem 
6 

---

MAGYAR FIATALOK 
3. OKtatási helyzetKép
2024 
tanulók között ezek aránya mind- portban hibahatáron belül, de némi-
A nyelvtudás önbevalláson ala-
össze 22 és 14 százalék, ám az  leg alacsonyabb értéket regisztrál- puló vizsgálata mellett a nyelvvizs-
almintabeli arányuk miatt számos- tunk. Ugyanakkor a teljes vizsgált  gák aránya is érzékelteti, hogy 
ságuk magasabb.
populáció 22 százaléka egyáltalán  mennyire jól beszélik az adott nyel-
nem rendelkezik idegennyelv-is- vet a magyar 15–34 évesek. Az an-
3.2. Nyelvismeret
merettel, 61 százaléka egy nyelven  golul tudó fiatalok 59 százaléka 
A nyelvtudás terjedésének longi- kommunikál, megközelítőleg 15  szerzett nyelvvizsgát, a németül 
tudinális vizsgálata figyelemre  százalék pedig két idegen nyelven  beszélőknek pedig a fele (51 szá-
méltó fejlődési ívet mutat. Az ez- képes saját megítélése szerint ki- zalék). A megkérdezettek körében 
redforduló óta pozitív tendencia  fejezni magát.
e két legnépszerűbb nyelven jel-
rajzolódik ki: míg 2000-ben a fiatal 
Az idegen nyelvek hierarchiájá- lemzően minden második személy 
populáció kevesebb mint 50 szá- ban egyértelmű dominanciát mu- nyelvvizsgát is tesz. Spanyolul, 
zaléka rendelkezett (bevallott) ide- tat az angol (66 százalék). Jelentős  olaszul és franciául kevesebb fia-
gennyelv-ismerettel, ez az arány  lemaradással, mégis számottevő  tal beszél, ugyanakkor érdemes 
2020-ra jelentős emelkedéssel  arányban (21 százalék) következik  megemlíteni, hogy közöttük is vi-
szinte elérte a 80 százalékot, ami  a német. A további idegen nyelvek  szonylag nagy (37 és 56 százalék 
a legfrissebb felmérés szerint kon- ismertsége azonban marginális:  közötti) a nyelvvizsga-bizonyítvány-
szolidálódni látszik. A 15–29 éves  a spanyol, a francia, az olasz, va- nyal rendelkezők aránya.
korcsoportban továbbra is 79 szá- lamint a magyar mint idegen nyelv 
zalékos az idegen nyelvet beszélők  egyaránt 2–2 százalékos reprezen- 3.3. Az oktatás munkavállalással 
aránya, míg a kibővített kor cso- tációt mutat.
kapcsolatos attitűdjei
a szakképzésben és a felsőokta­
tásban részt vevő fiatalok munka­
2. ábra    Az idegennyelv-tudás aránya (%)
erőpiaci kilátásainak megítélésé­
100
ben számottevő változás kö vet­
kezett be 2020 és 2024 között. az 
90
azonnali elhe lyezkedési kilátások­
79
79
78
ban jelentős a javulás: míg 2020-
80
73
ban a megkérdezettek mindössze 
70
19 százaléka vélekedett úgy, hogy 
61
60
60
egy hónapon belül el tud helyez-
60
kedni tanult szakterületén, addig 
2024-re ez az arány számottevően 
50
emelkedett; a 15–29 éves korcso-
42
portban 31, míg a 15–34 éves ko-
40
horszban 30 százalékra. A középtá-
30
vú elhelyezkedési várakozások 
terén ellentétes irányú tendenciák 
20
rajzolódnak ki. A néhány hónapos 
időtávon belüli elhelyezkedést fel-
10
tételezők hányada stagnált, ugyan-
akkor a féléves időhorizonttal kal-
0
kulálók részaránya szignifikáns 
2000 2004 2008
2012
2016
2020 2024  2024 
csökkenést mutat: a  2020-ban 
(15–29)(15–34)
mért 20-ról 2024-re 10 százalék 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
alá süllyedt. Figyelemre méltó fej-
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 7

---

MAGYAR FIATALOK 
3. OKtatási helyzetKép
2024 
3. ábra    Rendelkezik-e nyelvvizsgával? (adott nyelvet beszélők körében, %)
a 15–29 éves korcsoportban 9 szá-
zalékra, a teljes vizsgált populá-
Angol
ció ban pedig 10 százalékra emel-
59 
38 
2 
(N = 3276)
kedett ez az arány. a fiatalok mun­
kaerőpiaci várakozásai tehát 
Német
51 
46 
3 
optimistábbá váltak, kiváltképp 
(N = 1048)
a gyors elhelyezkedés iránt, to­
Spanyol
vábbá egyre jellemzőbb a tanul­
56 
42 
3 
(N = 109)
mányok és a szakirányú munka­
végzés párhuzamossága.
Olasz
46 
48 
5 
A fiatalok pályaválasztási atti-
(N = 93)
tűdjében és munkaerőpiaci pozi-
Francia
cionálásában figyelemre méltó 
37 
56 
7 
(N = 87)
elmozdulás, hogy egyre többen 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 találják meg relatíve korai életsza-
kaszban a szakmai preferenciáik-
Igen
Nem
Nem tudja
nak megfelelő foglalkozást, illetve 
kevésbé halogatják a karrierdön-
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
tések meghozatalát. A vágyott mun-
kakör elérésének percepcióiban 
lemény a tanulmányok mellett már  3 százalék jelentette, hogy válasz- 2020-hoz viszonyítva jelentős struk-
szakirányban dolgozók arányának  tott szakterületén dolgozik tanul- turális átrendeződés figyelhető 
emelkedése is: 2020-ban csupán  mányai mellett, 2024-re viszont  meg, különösen azon kohorsz ban, 
4. ábra    Mit gondol, a tanulmányai befejezése után mennyi időn belül tudna elhelyezkedni azon  
a területen, amelyet tanul? (aki szakmát tanul vagy diplomát adó képzésben vesz részt, %)
2024 (15–34)
30
34
9
3
10
12
(N = 1007)
2024 (15–29)
31
34
9
3
9
13
(N = 972)
2020
19
35
20
4 3
17
(N = 825)
0
20
40
60
80
100
Legfeljebb egy hónapon belül
Néhány hónapon belül
Fél éven belül
Ennél hosszabb idő alatt
Egyáltalán nem tud elhelyezkedni
Már abban a szakmában dolgozik, 
Nem tudja / Nem válaszol
amit éppen tanul
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
8 

---

MAGYAR FIATALOK 
3. OKtatási helyzetKép
2024 
amelynek tagjai már jelenleg is 
a vágyott tevékenységet folytatják. 
Míg 2020-ban mindössze 3 száza-
lékuk végzett a felmérés időpont-
jában olyan tevékenységet, amelyet 
szeretett volna, addig 2024-re ez 
az érték számottevően emelkedett: 
a  15–29 éves populációban 18, 
a teljes vizsgálati mintában 21 szá-
zalékra. A vágyott helyen dolgozók 
számának markáns növekedése 
következtében azonban értelem-
szerűen csökkent azok hányada, 
akik inkább vagy egészen biztosak 
benne, hogy e vágyuk teljesülni fog. 
Emellett a bizonytalan, 3-as érté-
ket választók csoportja viszonylag 
stabil maradt, és a pesszimistán 
fogalmazók alacsony mintabeli ará-
nya sem módosult szignifikánsan.
A fiatalok többdimenziós meg- zaléka három kulcstényezőnek is  zettség jelentősége. Azaz a folya-
közelítést alkalmaznak a munka- jelentőséget tulajdonít: a megfe- matos fejlődés mellett továbbra is 
erőpiaci érvényesülés feltételeinek  lelő kapcsolati tőkének, a szaktu- meghatározónak vélik a hagyomá-
megítélésében. Nem kizárólag  dásnak, valamint a gyakorlati ta- nyos végzettségeket. A válaszadók 
a formális képesítésre vagy egyet- pasztalatnak. Ezt követi 81, illetve  bő háromnegyede emelte ki a tá-
len domináns tényezőre építik el- 80 százalékos említési gyakoriság- mogató családi háttér fontosságát, 
helyezkedési aspirációikat, hanem  gal a folyamatos önfejlesztés és  további háromnegyedük hangsú-
komplex tényezőrendszerben gon- a különböző szakképzések szere- lyozta az idegennyelv-ismeret 
dolkodnak. A kérdezettek 88 szá- pe, valamint a dokumentált vég- szükségességét. Az oktatási intéz-
mény reputációja ugyan a rangsor 
5. ábra    Véleménye szerint lesz-e valaha olyan munkája, amilyenre 
végén helyezkedik el, azonban 61 
vágyik? (%)
százalékos említettsége számot-
tevő.
2024 (15–34) 
3 4
22
26
22
21
3
(N = 1250)
2024 (15–29)  3 3
23
25
23
18
4
(N = 895)
2020  2 5
24
37
28
3 2
(N = 2000)
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 – Biztosan nem
2
3
4
5 – Biztosan igen
Már most az van
Nem akar dolgozni
Nem tudja / Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 9

---

4. MUNKAVÁLLALÁS ÉS  
JÖVŐTERVEZÉS
4.1. A munkavégzés és 
6. ábra    Főtevékenységként dolgozók (%)
körülményei
Amikor a fiatalok munkavállalását  100
vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyel-
91
87
90
men kívül, hogy az elmúlt években 
79
80
számos, őket közvetlenül érintő  80
kihívás jelent meg. Ezek a válságok 
70
69
– mint például a Covid19, a háború, 
70
65
62
az infláció – nemcsak a világról  60
56
55
alkotott képüket formálják, hanem 
a gazdaság és a munkaerőpiac vál-
50
44
44
41
tozásain keresztül befolyásolják  40
munkavállalási lehetőségeiket, 
motivációjukat és hosszú távú ki-
30
látásaikat is. Az állandóan változó 
19
20
környezet hatására vagy ettől füg-
getlenül azt tapasztalhatjuk, hogy 
10
5
4
5
8
10
a fiatalok egyre aktívabbá válnak 
0
a munkaerőpiacon. 2004-ben a 15–
2004
2008
2012
2016
2020
2024
29 évesek 43 százaléka, 2016-ban 
már 50, 2024-ben pedig 58 száza-
15–19 éves
20–24 éves
25–29 éves
30–34 éves
léka vallotta azt, hogy főtevékeny- Forrás: Századvég – saját szerkesztés
ségét tekintve dolgozik. Ha mind-
ezt a 15–34 éves korosztály körében 
vizsgáljuk, valamivel nagyobb 
arányban (67 százalék) találunk 
dolgozó fiatalokat.
Munkakultúra szempontjából is 
lényeges, hogy a fiatalok vállal- 7. ábra    Eddigi élete során végzett-e olyan munkát, amiért pénzt kapott? (%)
tak-e már olyan munkát, amiért  80
76
pénzt kaptak, hiszen ez jelentős 
68
tapasztalatot és alapvető készsé- 70
64
62
geket biztosíthat a munka világá- 60
ban való érvényesüléshez. 2016-
ban a 15–29 évesek 64 százaléka,  50
2024-ben pedig 68 százaléka vég- 40
36
38
zett már olyan munkát életében, 
31
amiért pénzt kapott. A szélesebb  30
24
csoportban – tehát a 15–34 éves  20
korosztályban – még ennél is na-
gyobb, 76 százalék ez az arány.
10
A dolgozó fiatalok döntő többsé-
0
0
0
0
0
ge – a 15–29 évesek 86, a 15–34 
2016
2020
2024 (15–29)
2024 (15–34)
évesek 89 százaléka – jellemzően 
Igen
Nem
Nem tudja / Nem válaszol
teljes munkaidőben dolgozik, 
ugyanakkor hozzávetőlegesen min- Forrás: Századvég – saját szerkesztés
10 

---

MAGYAR FIATALOK 
4. MunKaVállalás és jöVőterVezés
2024 
8. ábra    Ön…? (%)
den nyolcadik (12 százalék) rész-
munkaidős állást vállalt/vállal. 
100
2
2
2
A fiatalok körében továbbra is a kö-
90
12
12
9
tött (nem rugalmas) munkarend 
az általános: a 15–29 évesek kö-
80
rében 81, a 15–34 éveseknél 83 
70
százalék.
60
50
4.2. A munkahely biztonsága  
86
86
89
40
és a munkanélküliség
30
Az elmúlt évek gazdasági és tár-
20
sadalmi bizonytalanságai ellené-
re a fiatalok inkább úgy érzik, 
10
hogy munkájuk stabil. A dolgozók 
0
többsége (a 15–29 évesek 62, 
2020 
2024 (15–29) 
2024 (15–34) 
a 15–34 évesek 56 százaléka) biz-
(N = 5379)
(N = 2552)
(N = 3952)
tosnak érzi jelenlegi munkáját. 
teljes munkaidőben 
részmunkaidőben 
Mindössze 5 százalék (a 15–34 
dolgozik/dolgozott
dolgozik/dolgozott
éveseknek 7 százaléka) ítéli ki-
mondottan bizonytalannak mun-
Nem tudja / Nem válaszol
kahelyét.
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
Munkahelyváltást a 15–29 éve-
sek között relatíve kevesen, 8 szá-
zaléknyian fontolgatnak. Az elmúlt 
9. ábra    Kérem, jelölje, amelyik leginkább igaz Önre.  
években ez az arány viszonylag 
Ön jelenleg… (%)
stabil maradt, sőt, ha a vizsgálatot 
kiterjesztjük a 15–34 évesekre, 
100
3
3
2
akkor még erősebb munkahelyi 
90
18
17
15
kötődést tapasztalunk.
80
Azok a  fiatalok, akik mégis 
70
munkahelyváltást fontolgatnak, 
60
elsősorban anyagi okokra hivat-
50
koznak: a leggyakoribb indok a fi-
40
79
81
83
zetéssel és juttatásokkal való 
30
elégedetlenség (27 százalék), 
20
amely leginkább a 25–29 évesek 
10
körében jelenik meg. A külföldi 
0
munkavállalás iránti érdeklődés 
2020 (N = 5379)
2024 (15–29) 
2024 (15–34) 
is jelentős tényező (23 százalék), 
ezt indokként leginkább a 20–24 
(N = 2552)
(N = 3952)
éves korosztály említette. További 
kötött (fix) munkaidő-beosztásban dolgozik
érvként nevezték meg az előrelé-
pés hiányát (13 százalék), valamint 
rugalmas (kötetlen) 
Nem tudja / Nem válaszol
a tanulási vagy fejlődési lehető-
munkaidőben dolgozik
ségek hiányát (14 százalék). Az 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
anyagi biztonság és a szakmai 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 11

---

MAGYAR FIATALOK 
4. MunKaVállalás és jöVőterVezés
2024 
10. ábra    Mennyire érzi biztosnak jelenlegi munkáját, állását? (aki dolgozik, %)
2024 (15–34)  2 5
36
35
21
(N = 3952)
2024 (15–29)  2 3
31
38
24
(N = 552)
2020  2 3
31
38
25
(N = 1104)
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 – Egyáltalán nem biztos
2
3
4
5 – Teljes mértékben biztos
Nem tudja / Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
11. ábra    Tervezi-e, hogy otthagyja a jelenlegi munkahelyét a következő két évben?  
(aki dolgozik, %)
2024  (15–34) 
6
90
4
(N = 878)
2024 (15–29) 
8
88
4
(N = 552)
2020 
8
88
4
(N = 4378)
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Igen
Nem
Nem tudja / Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
12 

---

MAGYAR FIATALOK 
4. MunKaVállalás és jöVőterVezés
2024 
előrelépés kulcsfontosságú ténye- 12. ábra    Ha igen, elsősorban miért? (aki két éven belül tervezi 
ző a fiatalok munkahelyi elége- otthagyni a munkahelyét, N = 50, %)
dettsége szempontjából.
4.3. Munkába állásra és 
elhelyezkedésre vonatkozó 
tervek
a magyar 15–34 évesek jövőbeli 
27
13
14
3 5
7
7
23
2
munkaerőpiaci lehetőségeinek 
megítélése meghatározó a karri­
erépítés szempontjából: a fiatalok 
jóval optimistábbak, mint négy 
vagy nyolc évvel ezelőtt. 2024-ben 
a 15–29 évesek 34 százaléka ítélte  0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
kedvezőnek vagy nagyon kedvező-
nek a munkaerőpiaci lehetősége-
Elégedetlen a fizetéssel/
Nincs elég előrelépési 
it, ami a 2020-as eredményekhez 
juttatásokkal
lehetőség
viszonyítva 8, a 2016-os eredmé-
Nincs elég tanulási/
Nem érzi, hogy 
nyekhez képest pedig 14 százalé-
fejlődési lehetőség
megbecsülnék
kos növekedést mutat. Eközben 
Munka-magánélet egyensúly 
Unatkozik/nincs kihívás
a kedvezőtlen percepciók aránya 
nem megfelelő
42-ről 22 százalékra csökkent 2016 
Nem szereti a munkahelyi 
Külföldi munkavállalás 
és 2024 között.
légkört/kultúrát
miatt
Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy 
Nem tudja
Nem válaszol
könnyen vagy nehezen találnának 
most hasonló pozícióban állást,  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
akkor azt látjuk, hogy a 15–29 éve-
sek 36, a 15–34 évesek 39 száza-
léka könnyűnek találná az elhe- 13. ábra    Tapasztalatai szerint milyenek most az elhelyezkedési 
lyezkedést, a 15–29 évesek köré- lehetőségek az Ön lakóhelyén és a környékén azzal a végzettséggel vagy 
ben azonban minden hatodik fiatal  szakképzettséggel, amellyel Ön rendelkezik / amilyen végzettséggel Ön 
nehéznek.
iskolái befejezése után rendelkezni fog? (%)
A fiatalok rövid távú terveiben az 
elmúlt évek során jelentős válto-
2024 
7
28
41
12
10 3
zások figyelhetők meg. Míg 2020- (15–34)
ban 76 százalékuk gondolta úgy, 
2024 
7
27
42
12
10 3
hogy a közeljövőben alkalmazott- (15–29)
ként fog dolgozni, addig 2024-re 
2020
5
21
39
17
13
5
ez az arány a 15–29 évesek körében 
66, a 15–34 évesek körében pedig 
2016
4
16
33
20
22
5
67 százalékra csökkent. Hasonló 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
visszaesést látunk azoknál, akik 
a piaci szférában képzelik el jövő-
5 – Nagyon kedvezőek
4
3
2
jüket: a 15–29 éveseknél 53-ról 38 
1 – Nagyon kedvezőtlenek
Nem tudja / Nem válaszol
százalékra tehető a  visszaesés 
mértéke. Ezzel szinkronban egyre  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 13

---

MAGYAR FIATALOK 
4. MunKaVállalás és jöVőterVezés
2024 
14. ábra    Hogyan látja Ön, inkább valószínű vagy inkább nem valószínű,  
hogy öt éven belül…? (%)
76
alkalmazottként fog dolgozni
66
67
lényegesen jobb anyagi 
61
48
helyzetben lesz
49 53
piaci szférában fog dolgozni
38
39
30
vezetőként dolgozik majd
30
30
23
külföldön fog dolgozni
26
26
23
otthonról dolgozik
26
27
19
vállalkozást/startupot alapít
23
24
20
karriert vált
20
20
államigazgatásban fog dolgozni
1718
online alkalmazáson vállal 
15
15
alkalmi munkát
16
8
influenszerként, youtuberként 
14
fog pénzt keresni
14
sportolóként/művészként 
8
fog pénzt keresni
13
sportolóként fog pénzt keresni
13
12
művészként fog pénzt keresni
12
0
10
20
30
40
50
60
70
80
2020
2024 (15–29)
2024 (15–34)
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
többen keresnek új lehetőségeket 
Az anyagi helyzetre vonatkozó  4.4. Külföldi tanulási és 
vagy alternatív munkavégzési for- percepciók mérsékeltebb optimiz- munkavégzési tervek
mákat. Ennek egyik példája a vál- must mutatnak: 2020-ban még a  A külföldi tapasztalatok megszer-
lalkozás/startup alapításának egy- megkérdezettek 61 százaléka gon- zése és a külföldi munkavállalás 
re nagyobb népszerűsége (24  dolta, hogy lényegesen jobb anyagi  jelentős hatással lehet a fiatalok 
százalék) a fiatalok körében. Az  helyzetben lesz öt éven belül, 2024- szakmai fejlődésére, anyagi hely-
influenszerként vagy youtuberként  re ez az arány a 15–29 évesek kö- zetére és életkilátásaira. Éppen 
való pénzkereset 8-ról 14 száza- rében 48, a 15–34 évesek között  ezért 2024-ben is kulcsfontosságú 
lékra nőtt 2020 és 2024 között.
pedig 49 százalékra esett vissza.
kérdés, hogy mennyire meghatá-
14 

---

MAGYAR FIATALOK 
4. MunKaVállalás és jöVőterVezés
2024 
rozó a külföldi tanulás és munka- éves korosztálynak még 27 száza- pedig 10 százalékra csökkent. 
vállalás iránti érdeklődésük.
léka tervezett hosszú távú külföldi  A külföldi letelepedés iránt legin-
A 2024-es felmérés eredményei  munkavállalást, 2020-ban már  kább a 15–19 évesek és a várme-
azt mutatják, hogy a rövid és a  csak 21, 2024-ben pedig 13 száza- gyeszékhelyen élők nyitottak.
hosszú távú külföldi tanulási és  lék (a 15–34 évesek körében 12). 
Ha arra vagyunk kíváncsiak, 
munkavállalási tervek aránya is  Rövid távú munkavállalást jellem- hogy a tervekből valódi cselekvés 
csökkent, tehát az országhatáron  zően a  vármegyeszékhelyen és  formálódik-e, akkor azt látjuk, 
túli élet lehetősége még kevésbé  városban élők, a felsőfokú végzett- hogy a fiatalok 55 százalékának 
vonzó 2024-ben, mint korábban.  ségűek és a 15–19 évesek tervez- ugyan megfordult a fejében a kül-
A rövid távú külföldi tanulási tervek  nek. Hosszabb távra – néhány évre  földre költözés gondolata, és to-
aránya 2020-ban még 8 százalék  – hasonlóképpen a vármegyeszék- vábbi 31 százalékuk komolyan 
volt a 15–29 évesek körében, 2024- helyen élők és a 15–19 évesek ter- foglalkozik a kérdéssel, valódi cse-
re viszont 6 százalékra csökkent.  veznek inkább.
lekvés azonban keveseknél jelenik 
A külföldre költözést tervezők ará-
pozitívum, hogy külföldi letele­ meg: a  válaszadók mindössze 
nya szintén valamivel csökkent (10  pedést kevesebben terveznek,  7 százaléka hozott konkrét döntést, 
százalék). A hosszabb távú – né- mint négy vagy nyolc évvel koráb­ és további 4 százalékuk lépett is 
hány éves – külföldi munkaválla- ban. 2016­ban még a fiatalok 15  az ügy érdekében.
lási tervekben drámai csökkenés  százaléka tervezett külföldre köl­
Azok, akik a külföldi tanulást és 
figyelhető meg: 2016-ban a 15–29  tözni, 2020­ban ez 11, 2024­ben  munkavállalást fontolgatják, leg-
15. ábra    Tervezi-e, hogy…? (%)
30
27
25
21
20
18 18
15
15
13
11
12
11
10
10 10
10
8
8
6 5
5
0
külföldre megy 
pár hétre vagy 
pár évre külföldre 
külföldön fog élni
tanulni
hónapra külföldre 
megy dolgozni
megy dolgozni
2016
2020
2024 (15–29)
2024 (15–34)
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 15

---

MAGYAR FIATALOK 
4. MunKaVállalás és jöVőterVezés
2024 
gyakrabban a jobb megélhetést  tényezői. Viszonylag erős vissza- karrierjét (10 százalék). Továbbá 
(17,8 százalék) nevezik meg indok- tartó erő a családhoz (17 százalék),  az idegen környezettől való félelem 
ként. Emellett a kalandvágy és a  a barátokhoz (9 százalék), valamint  (8 százalék), a sikertelenségtől való 
tapasztalatszerzés iránti igény  a hazához (9 százalék) való ragasz- félelem (7 százalék) és az anyagi 
fontos motiváció. Természetesen  kodás. Ezenkívül a fiatalok egy  lehetőségek hiánya (7 százalék) is 
azt is megkérdeztük, hogy azoknak,  része úgy érzi, hogy Magyarorszá- jelentős szerepet játszik a döntés-
akik nem tervezik elhagyni az or- gon is boldogul (10 százalék), és  ben.
szágot, mik a legfőbb motivációs  nem szeretné feladni itthoni életét, 
16 

---

5. DEMOGRÁFIA ÉS  
ÖNÁLLÓSODÁSI FOLYAMATOK
5.1. Demográfia
2024-ben a 15–34 évesek létszáma 
2 181 333 fő volt a Központi Sta-
tisztikai Hivatal népszámlálásból 
továbbvezetett adatai szerint. A ma-
gyarországi 15–34 éveseket repre-
zentáló ötezer fős minta nemek 
szerinti megoszlásában a  fiúk/
férfiak 3 százalékpontos többletet 
mutatnak. Az elöregedő társada-
lom jellegre mutat rá, hogy a 15–34 
évesek legnagyobb részét az ötéves 
korcsoportok szerinti bontásban 
a legidősebbek, vagyis a 30–34 éve-
sek teszik ki (28 százalék). Befe-
jezett iskolai végzettség tekinte-
tében a legnagyobb csoportot az 
alapfokú végzettségűek adják (42 
százalék); a vizsgált korosztály 
egyötöde (19 százaléka) diplomás.  az ifjúság meghatározása kihívás  5.2. Családalapítás
A vizsgált populáció egyötöde (19  elé állít. A magyarországi fiatalok  A magyarországi fiatalok családa-
százalék) él a fővárosban, míg 30  önreflexiója szerint a fiatalság alsó  lapítási, valamint párkapcsolati 
százalékuk községben. A többség  korhatára a 13–18 év (75 százalék  stratégiái jelentős változásokon 
a köztes városokban él (51 százalék). van ezen az állásponton), míg fel- mentek keresztül az elmúlt évti-
Az ifjúsági életszakaszban vég- ső korhatárt közel felük (47 szá- zedekben, amelynek eredménye-
bement változások következtében  zalék) a 25–30 évnél húzná meg.
képpen az egyedül, valamint az 
élettársi kapcsolatban élők aránya 
növekedett, s ezzel párhuzamosan 
3. táblázat    Szociodemográfiai jellemzők (N = 5000, %) 
a házasságban élők aránya csök-
n
%
kent, hasonlóan Európa más or-
Férfi
2573
52
nem
szágaihoz. A 2000-es évek elejétől 
Nő
2427
49
a fiatalok élethelyzetének jellemző 
15–19 éves
1115
22
trendje továbbra is meghatározó. 
20–24 éves
1167
23
A négy évvel ezelőtti adatokhoz 
életkor
25–29 éves
1298
26
képest 3 százalékponttal növeke­
30–34 éves
1420
28
dett az egyedül élő 15–29 évesek 
8 általános vagy kevesebb
994
20
aránya, míg az élettársi kapcso-
legmagasabb 
Szakközépiskola érettségi nélkül
1090
22
latban lévőké ugyanilyen mérték-
befejezett iskolai 
ben csökkent. a házasok aránya 
végzettség
Érettségi
1980
40
1 százalékponttal növekedett eb-
Diploma, doktori
937
19
ben a korcsoportban.
Budapest
944
19
A harmadik évezred elejétől szin-
Megyei jogú város, megyeszékhely
1017
20
lakóhely
tén meghatározó trend a családa-
Város
1545
31
lapítás idejének folyamatos kito-
Község
1494
30
lódása. Míg korábban a fiatalok 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
jellemzően a húszas éveik elején 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 17

---

MAGYAR FIATALOK 
5. DeMOgráfia és önállósODási fOlyaMatOK
2024 
kötöttek házasságot, ma már egyre 
inkább a harmincas éveikre ha-
lasztják ezt az életeseményt: 2023-
ban az átlagos életkor az első há-
zasságkötéskor férfiak körében 
33,5, a nőknél pedig 30,9 év volt. 
Ez tükröződik vissza a 2024-es ada-
tokban: a kibővített korcsoportban 
az egyedül élők aránya 63, a házas-
ságban élőké 20, az élettársi kap-
csolatban lévőké pedig 15 százalék.
A magyarországi 15–29 évesek 
házassági terveiben eltérő mintá-
zatok rajzolódnak ki. A jelenleg 
nem házas fiatalok 58 százaléka 
a jövőben biztosan vagy inkább 
szeretne házasságot kötni, és mind-
össze 13 százalékuk utasítja el ezt 
az együttélési formát. A kibővített,  nagyobb arányban szeretnének  százalék), míg a diplomás fiatalok 
15–34 éves korosztályban lényeges  házasságban élni (59 százalék),  (63 százalék) terveznek nagyobb 
különbséget a házasodási kedvben  mint a férfiak (54 százalék). A 20– arányban házasságot kötni. 
nem látunk. A korábbi eredmé- 24 évesek körében a legnagyobb 
A fiatalok életében bizonyos élet-
nyekhez hasonlóan a fiatal nők  a házasodni tervezők aránya (60  események meghatározó jelentő-
16. ábra    Mi az Ön jelenlegi  családi állapota? (%)
2024 (15–34)
63
15
20
2024 (15–29)
76
12
12
2020
73
15
11
2016
73
16
10
2012
72
17
10
2008
71
13
13
3
2004
68
13
17
2
2000
69
7
22
2
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Nőtlen/hajadon, egyedül él
Nőtlen/hajadon, élettárssal él
Házas
Elvált
Nem tudja / Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
18 

---

MAGYAR FIATALOK 
5. DeMOgráfia és önállósODási fOlyaMatOK
2024 
17. ábra    Kérem, mondja meg, mennyire ért egyet az alábbi állítással? 
napság könnyű párt találni. Ha 
Manapság könnyű párt találni. (N = 1250, %)
sikerül párkapcsolatot kialakíta-
niuk, számos kihívással szembe-
sülhetnek. A leggyakrabban emlí-
tett párkapcsolati problémák 
között a csalódástól való félelmet, 
26
24
22
17
10
továbbá az elköteleződés és fele-
lősségvállalás hiányát, valamint az 
anyagi nehézségeket találjuk. De 
megnehezíti a fiatalok párkapcso-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 latait az is, hogy inkább a munká-
1 – Egyáltalán nem
2
3
4
ra és a karrierre koncentrálnak, 
továbbá hogy az iskolai végzettség 
5 – Teljes mértékben
Nem tudja
Nem válaszol
megszerzését követően különböz-
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
nek jövőbeli terveik.
5.3. Gyermekvállalás
ségűek. Ezeknél a mérföldkövek- negyedük (24 százlék) még vár  a 15–29 évesek 14, a 15–34 évesek 
nél fontos az is, hogy hány éves  ennek a fontos pillanatnak a meg- 15 százalékának született már 
korban élik át először őket. A ma- valósulására. Azonban sok fiatal  gyermeke, tehát nincs változás 
gyarországi 15–34 évesek többsé- számára nehézséget jelent a pár- a négy évvel ezelőtti adatokhoz 
ge (38 százalék) 16 és 18 év között  keresés; ezen az állásponton van  képest. Az első gyermekvállalás 
élte meg az első komolyabb pár- minden második megkérdezett. 27  időpontja folyamatosan kitolódik, 
kapcsolat létrejöttét, míg egy- százalékuk szerint azonban ma- és ez tükröződik vissza az adatok-
ban is, ugyanis a 30–34 évesek 
közel felének (48 százalék) van már 
18. ábra    Mennyire tartja fontosnak, hogy gyermeke(i) legyen(ek)? (%)
gyermeke.
a 15–29 évesek 38 százaléka 
szerint nagyon fontos, további 40 
2024 
41
38
10
7
százaléka szerint inkább fontos, 
(15–34)
hogy gyermekei legyenek. A 15–34 
éves kibővített korcsoportnál je-
2024 
lentős különbséget nem láthatunk. 
38
40
10
8
4
(15–29)
Mindössze a fiatalok 7 százaléka 
nyilatkozott teljesen elutasítóan: 
a férfiaknak 9, a nőknek 5 száza-
léka érez úgy, hogy számára egy-
2020
41
41
8
6 3
általán nem fontos ez a kérdés. 
A legkevésbé a 15–19 évesek (9 szá-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 zalék) számára fontos a gyermek-
vállalás kérdése.
Nagyon fontos
Inkább fontos
a 15–29 évesek átlagosan vala­
 
Inkább nem fontos
Egyáltalán nem fontos
mivel kevesebb mint két gyerme­
Nem lehet (több) gyereke
Nem tudja / Nem válaszol
ket terveznek (1,75). Ebben benne 
vannak azok is, akik egy gyerme-
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
ket sem szeretnének. Ez a 15–29 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 19

---

MAGYAR FIATALOK 
5. DeMOgráfia és önállósODási fOlyaMatOK
2024 
évesek körében lényegében meg- het az ember igazán boldog, teljes  (14 százalék). Azzal viszont a fia-
egyezik a négy évvel korábbi át- életet. Ezzel az állítással inkább  talok relatív többsége, 44 százalé-
laggal (1,78), s némileg alacso- a nők (34 százalék), mint a férfiak  ka egyetért, hogy a nőknek dönte-
nyabb a 2016-os adatoknál (2,0).  (25 százalék) értenek egyet, a leg- niük kell, hogy karriert építenek 
A 15–34 éves korosztályban a ter- kevésbé pedig a budapestiek (20  vagy gyermeket vállalnak; közel 
vezett gyermekek száma némileg  százalék).
kétszer annyian gondolják így, mint 
magasabb (1,79). Ezzel szemben, 
a fiatalok alapvetően továbbra  ahányan nem (24 százalék). A 2020-
amennyiben csak a gyermekvál- is a hagyományos munkamegosz­ as kérdőívben nőkre és férfiakra 
lalási szándékot kifejező 15–29  tásban hisznek: 55 százalékuk  kiterjesztve szerepelt a karrier és 
éveseket nézzük, akkor átlagosan  szerint a családban elsősorban  a gyermekvállalás közötti döntés 
2,01 gyermeket terveznek a meg- a férfinak kell a kenyérkeresőnek  kérdése. Ekkor a 15–29 évesek 45 
kérdezettek, és a 15–34 éves kor- lennie, míg csupán 19 százalékuk  százaléka értett egyet azzal, hogy 
osztályban szintén ez a terv (2,03)  nem ért egyet ezzel a szereposz- az emberek vagy karriert építenek, 
jelenik meg.
tással. A nők ezzel az állítással  vagy gyermeket vállalnak, míg 18 
A magyarországi 15–34 évesek  kevésbé értenek egyet (11 száza- százalék gondolta összeegyeztet-
közel hattizede (55 százalék) teljes  lék), mint a férfiak (9 százalék), és  hetőnek a kettőt, 2024-re tehát már 
mértékben vagy inkább egyetért  a legkevésbé a 30–34 évesek (13  nőtt az arány.
azzal, hogy gyerek nélkül nem él- százalék), valamint a diplomások 
20 

---

6. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK
6.1. Lakáshelyzet
19. ábra    Kikkel él Ön egy háztartásban? (több válasz lehetséges, %)
A hazai 15–34 évesek legnagyobb 
része a vér szerinti szülőjével/szü-
 Édesanya
49
leivel él egy háztartásban, negye-
dükkel pedig egy vagy több testvér 
 Édesapa
47
is egy fedél alatt él. A magyar fia-
 Testvér
25
talok körében – az életkori sajá-
 Gyereke
21
tosságukból adódóan – még a szár-
 Élettárs/párkapcsolati 
mazási családdal való együttélés 
19
partner
a jellemző, ugyanakkor egyötödös 
 Férj/vőlegény
12
arányban megjelennek olyanok is, 
 Feleség/menyasszony
9
akik a saját gyermekeikkel vagy 
pedig az élettársukkal / párkap-
 Nevelőapa
7
csolati partnerükkel (19 százalék), 
 Nagyszülő
3
férjükkel/vőlegényükkel (12 szá-
 Nevelőanya
1
zalék), feleségükkel/menyasszo-
nyukkal (9  százalék) élnek egy 
 Más rokon
1
háztartásban. Különbség mutat-
 Más nem rokon
1
kozik azonban abban, hogy milyen 
 Anyós
0
arányban élnek a fiatalok férfi vagy 
női nevelőszülőkkel. A megkérde-
 Após
0
zettek 7 százaléka nevelőapával, 
 Nem válaszol
0
3 százaléka pedig nevelőanyával 
 Nem tudja
0
él, ami a gyermekek vér szerinti 
édesanyával való nagyobb arányú 
0
10
20
30
40
50
60
együtt maradására utal, mivel a  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
nevelőapák jelenléte a nagyobb 
a mintában.
A lakáskörülmények mindig is 
fontos szerepet töltöttek be a fia- 20. ábra    Azon a településen, ahol Ön életvitelszerűen él (dolgozik vagy 
talok életében, hiszen közvetlenül  tanulmányait folytatja), könnyű vagy nehéz szabad albérletet találni? (%)
kapcsolódnak az önállósodás fo-
lyamatához. 2024-re a figyelem 
2024
18
37
29
4
11
(15–34)
középpontjába kerültek a lakáshoz 
jutás nehézségei. Sok fiatal szá-
mára kihívás az önálló lakáshoz 
2024
18
37
28
5
12
(15–29)
jutás, így az otthonteremtés to-
vábbra is bizonytalanságot rejtő 
szempont.
2020
28
41
17
3
12
Az albérlet kérdése szorosan 
kapcsolódik a fiatalok életkörül-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
ményeihez, hiszen a lakhatás mi-
nősége mellett annak elérhető sége 
Nagyon nehéz
Inkább nehéz
Inkább könnyű
is meghatározó tényező. A meg-
Nagyon könnyű
Nem tudja
Nem válaszol
élhetési költségek emelkedése 
ellenére az albérlethez jutásban  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 21

---

MAGYAR FIATALOK 
6. életKörülMényeK
2024 
ségeikre is hatnak. Ebben a fejezet-
ben a fiatalok pénzügyi helyzetének 
különböző dimenziót vizsgáljuk 
meg, kiemelve az anyagi javak, 
a  megtakarítási szokások és a 
pénzügyi kihívások alakulását.
az elmúlt évekhez képest az anya­
gi javak terén jelentős növekedés 
tapasztalható, ami azt mutatja, 
hogy a fiatalok pénzügyi tudatos­
sága erősödik. A bankszámlával 
és bankkártyával rendelkezők ará-
nya kimagasló: a 15–29 évesek 
körében 86, a 15–34 évesek köré-
ben 88 és 89 százalék. A hitelkártya-
javulást tapasztalnak a fiatalok.  részt a fiatalok alkalmazkodhattak  birtoklás szintén enyhe növekedést 
Míg 2020-ban ötödük (20 százalé- a megélhetési kihívásokhoz azzal  mutat, ami további bizonyítéka a 
kuk) vélte úgy, hogy könnyen talál  is, hogy a főváros vagy nagyobb  pénzügyi eszközök iránti tudatos-
albérletet lakóhelyén, addig 2024- városok helyett helyben keresnek  ság növekedésének.
re ez az arány 33 százalékra emel- megfizethetőbb megoldást.
A megkérdezett fiatalok közel 
kedett. Ezzel párhuza mosan csök-
harmada (a 15–29 évesek 27, a 15–
kent (69-ről 55 százalékra) azok  6.2. Anyagi javak
34 évesek 31 százaléka) saját be-
aránya, akik nehéznek találják az  A fiatalokat érő gazdasági és társa- vallása szerint rendelkezik pénz-
albérlethez jutást. A javuló meg- dalmi hatások jelentős mértékben  ügyi megtakarítással. Ez az arány 
ítélés tényezőit csak feltételezni  formálják pénzügyi döntéseiket, és  az elmúlt nyolc évben 3–7 száza-
tudjuk, ám egyrészt figyelembe  befolyásolják  anyagi  biz tonság ér- lékos növekedést mutat. Emellett 
vehetjük a bérlakáspiac bővülését  zetüket. Az ifjúság anyagi helyzete,  a pénzügyi befektetéssel, valamint 
(többek közt a koronaví rus miatt  valamint a  rendelkezésre álló  a baleset-biztosítással rendelke-
a turisztikai célú lakások vissza- anyagi javak nemcsak életkörül- zők aránya is növekedett. A fiatalok 
térését az albérletpiacra), más- ményeikre, hanem jövőbeli lehető- viszonylagos stabil pénzügyi hely-
zetét támasztja alá, hogy a diákhi-
tellel rendelkezők aránya mind-
4. táblázat    Van-e Önnek saját…? (%)
össze 4 százalék, míg más típusú 
2024 
2024 
2016
2020
adóssággal küzdők aránya 9 szá-
(15–29)
(15–34)
zalék (a 15–34 évesek körében 
bankszámlája
68
74
86
88
vizsgálva 13 százalék). A fiatalok 
bankkártyája
69
73
86
89
szubjektív anyagi helyzetének 
hitelkártyája
–
10
14
17
megítélése összességében kedve-
megtakarított pénze
24
29
27
31
ző képet mutat.
pénzügyi befektetése
–
4
6
7
6.3. Pénzügyi helyzettel 
diákhitele, amit önnek kell 
4
3
4
4
kapcsolatos attitűdök
törlesztenie
A fiatalok többsége (59 százaléka) 
más hitele, adóssága, amit 
7
10
9
13
arról számolt be, hogy a felmérést 
önnek kell törlesztenie
megelőző 12 hónapban nem fordult 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
elő, hogy a hónap végére elfogyott 
22 

---

MAGYAR FIATALOK 
6. életKörülMényeK
2024 
volna a pénze, míg a megkérde-
21. ábra    Milyen gyakran fordult elő az Önök háztartásában (ahol él) az 
zettek 9 százaléka havonta szem-
elmúlt 12 hónapban, hogy a hónap végére elfogyott a pénzük? (%)
besült ilyen problémával. Ez jelentős 
2024
javulás a korábbi évekhez képest: 
9
3 5 6
13
59
5
(15–34)
2012-ben még a válaszadók 24 
2024
9
3 5 6
13
59
6
százaléka, 2016-ban pedig 15 szá-
(15–29)
zaléka tapasztalt havi szinten je-
2020
6 5 6
6
16
55
6
lentkező anyagi nehézségeket.
A megtakarítási hajlandóságot 
2016
15
5
7
6
14
40
13
önálló kérdésként is vizsgáltuk. 
2024-ben a 15–29 évesek 14 szá-
2012
24
7
7
5
11
28
18
zaléka rendszeresen, további 44 
2008
21
7
6
6
13
40
7
százaléka alkalomszerűen tett fél-
re. A válaszadók közel harmada 
2004
21
6
6
6
13
44
4
(31 százaléka) bevallása szerint 
nem tud félretenni, míg további 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
2 százalékuk tudna, de nem akar. 
Az idősoros adatokból jól látható, 
Havonta
Kéthavonta
Háromhavonta
Félévente
hogy a 2012-es év mélypont volt e 
Ennél ritkábban
Nem fordult elő
Nem tudja / Nem válaszol
tekintetben a fiatalok számára, 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
ugyanis a rendszeresen vagy idő-
közönként megtakarítók aránya 16 
százalékot csökkent az előző mé-
réshez képest. Ezt követően foko-
zatosan növekedni kezdett a meg-
22. ábra    Abban a háztartásban, ahol él, a napi megélhetésen túl 
takarítást kezdeményező fiatalok 
tudnak-e félretenni pénzt rendszeresen vagy esetenként? (%)
aránya, és egészen 2024-ig látható-
an egyre többen törekednek meg-
2024
15
45
31
3 7
takarítások létrehozására.
(15–34)
A szubjektív anyagi helyzet meg-
2024
14
44
31
3 8
ítélése a 2000-es évekhez képest 
(15–29)
javuló tendenciát mutat. 2024-ben 
2020
14
44
33
2 7
nőtt azok aránya, akik azt érzik, 
hogy beosztással jól kijönnek (52–
2016
8
29
41
2
20
53 százalék), míg a gond nélkül 
2012
7
25
50
17
élők aránya stabil maradt (8 szá-
zalék). a nélkülözések között élő 
2008
11
37
46
6
háztartások hányada 2004 óta fo­
lyamatosan csökken, 2024­ben 
2004
16
36
43
5
már csak 1 százalékot tett ki. Fon-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
tos megemlíteni, hogy a tenden-
ciózus csökkenés nem volt ennyi-
Rendszeresen
Esetenként
Nem tudnak félretenni
re lineáris. 2012-ben a hónapról 
hónapra anyagi gondokkal küzdők 
Tudnának, de nem akarnak
Nem tudja / Nem válaszol
kiugróan nagy (15 százalékos) 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
arányt képviseltek, ami a gazda-
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 23

---

MAGYAR FIATALOK 
6. életKörülMényeK
2024 
23. ábra    Összességében hogy érzi? Önök anyagilag… (%)
2024
8
53
31
5
(15–34)
2024
8
52
32
6
(15–29)
2020
8
57
28
4
2016
7
43
31
10
6
2012
6
33
35
15
4
6
2008
6
43
35
12
3
2004
9
45
34
10
2000
5
40
37
12
3
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
gondok nélkül élnek
beosztással jól kijönnek
éppenhogy kijönnek a jövedelmükből
hónapról hónapra 
anyagi gondjaik vannak
nélkülözések között élnek
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
sági válság utóhatásaira utalhat.  talok. 2020-ban ezzel szemben  zalékos) értéket vett fel, az anyagi 
Ebben az évben láthatóan nagyobb  sokkal stabilabb anyagi helyzetet  gondokkal küzdők és a nélkülöző 
(4 százalék) a nélkülözők aránya  érzékeltek az akkori fiatalok: a be- háztartások aránya pedig jelen-
is. Itt tehát egyértelműen egy ne- osztással jól kijövők aránya az elő- tősen visszaesett.
hezebb időszakot éltek meg a fia- zőeknél jóval magasabb (57 szá-
24 

---

7. ÉLETMÓD
7.1. Szabadidős tevékenységek
marad a kötelességeik elvégzését  ban fogyasztanak médiatartalma-
A 2024-es nagymintás ifjúságku- követően.
kat vagy kommunikálnak bará-
tatás adatai szerint hétköznapokon 
Hasonlóan a négy évvel korábbi  taikkal online, míg hétvégén a 
a munka, tanulás, háztartási és  helyzethez a szabadidő eltöltése  sze mélyes kapcsolódások kerül-
ház körüli munkák elvégzése után  elsősorban a családhoz és bará­ nek előtérbe.
a 15–29 évesek átlagosan négy  tokhoz kötődik, majdnem minden 
A barátokkal töltött szabadidő 
óra szabadidővel rendelkeznek,  második megkérdezett fiatal em- jobban jellemzi a fiatalabb korcso-
hasonlóan a négy évvel korábban  lítette, hogy a szabadidejében csa- portba tartozókat, míg az életkor 
látottakhoz. A 30–34 éveseknek  ládjával, barátaival van együtt.  emelkedésével a család szerepe 
nagyjából fél órával kevesebb sza- A fiatalok szabadidő-eltöltésében  nő a szabadidős tevékenységszer-
badidő jut egy átlagos hétközna- meghatározó szerepet kapnak  kezetben. A képernyős tartalom-
pon. Négy évvel korábban a hét- a „képernyős” (tévé, számítógép,  fogyasztásban nincs szignifikáns 
végi napokra vonatkoztatva  okostelefon) tevékenységek, a ba- különbség a 15–34 éves korcso-
átlagosan hat óra szabadidőről  rátságok ápolása online is jelen- portban: a számítógépes játékok 
számoltak be a fiatalok, ami 2024- tős. A hétköznapok és a hétvégék  azonban közel kétszer akkora 
ben közel hét és fél órára növeke- szabadidős tevékenységszerkeze- arányban vonzzák a 15–19 évese-
dett. a hétvégi szabadidő minden  te némileg különböző, a hétköz­ ket, mint a 29–34 éveseket. Hason-
korcsoportban emelkedett, és  napi szabadidő jobban kötődik  ló különbséget figyelhetünk meg 
a 30–34 évesek számára is hét óra  a képernyőkhöz; a fiatalok gyakrab- a nemek között: a férfiak kétszer 
24. ábra    A leggyakoribb választott szabadidős tevékenységek hétköznap és hétvégén (N = 1250, %)
 A barátaival lóg, beszélget 
37
(személyesen és nem online)
43
26
 A barátaival beszélget online
17
36
 Tévét, videót néz, zenét hallgat
29
45
 Családjával van (szüleivel, testvéreivel, gyermekeivel)
54
11
 Játszik, játékkonzollal vagy számítógépes játékkal
11
9
 Kirándul, túrázik
23
16
 Olvas
16
 Online/digitális tartalmat hoz létre (képet, videót készít)
5
4
12
 Semmi különöset, csak úgy elvan
12
 Sportol
88 16
Számítógépezik, telefonozik, facebookozik (scrollozik)
12
2
 Zenél, fest, dísztárgyakat / használati tárgyakat készít
3
1
 Mást
1
0
10
20
30
40
50
60
Hétköznap
Hétvégén
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 25

---

MAGYAR FIATALOK 
7. életMóD
2024 
akkora arányban említették, hogy  két-három havonta étterembe, ami  havonta vagy annál gyakrabban 
szabadidejükben számítógépes  szinte megegyezik a négy évvel ko- éttermet, kávézót vagy teázót, il-
játékokkal, játékkonzollal játsza- rábbi adatokkal, amikor 43,5 szá- letve sörözőt, borozót vagy kocs-
nak. Hasonló különbségeket figyel- zalék látogatott ilyen rendszeres- mát. Harmaduk jár ugyanilyen 
hetünk meg a sportolásnál, ame- séggel éttermeket. Sörözőbe,  rendszerességgel multiplexbe, 
lyet a nők 6 százaléka, míg a férfiak  borozóba, kocsmába mindkét adat- ötödük pedig könyvesboltba vagy 
10 százaléka említett jellemző  felvételi évben a megkérdezettek  könnyűzenei hangversenyre. Ér-
szabadidős tevékenységként. Ezzel  körülbelül 40 százaléka járt leg- demes még kiemelni a konditer-
szemben a nők gyakrabban olvas­ alább két-három havonta, míg a  mek látogatottságát, hiszen a 15–
nak hétköznaponként szabadide- kávézók, teázók látogatottsága 4,5  34 évesek 25 százaléka legalább 
jükben: míg a 15–34 éves férfiak  százalékponttal csökkent 2024-re.  két-három havi rendszerességgel 
10 százaléka, addig a nők 22 szá- A könnyűzenei koncertek válasz- jár, ugyanakkor a megkérdezettek 
zaléka említette, hogy olvas (hét- tása viszont 5 százalékponttal nö- körülbelül 70 százaléka sohasem, 
végén 11 vs. 20 százalék). A nemek  vekedett, a moziba járás pedig 1,3  vagyis ez kifejezetten egy kisebb 
közötti preferenciák különbségére  százalékponttal emelkedett 2020- csoportra jellemző. Az artmozik, 
utal, hogy míg a nők gyakrabban  hoz képest.
a komolyzenei hangversenyek és 
vannak családi környezetben, ad­
Összességében tehát a fiatalok  az opera látogatottsága a legke-
dig a férfiak barátaik között sza- a könnyed, befogadható szórako- vésbé jellemző a 15–34 éves kor-
badidejükben.
zást kínáló helyszíneket látogatják  osztályra.
gyakrabban (mozi, könnyűzenei 
7.2. Kultúra
koncertek), illetve kifejezetten ked- 7.3. Sportolás és egészség
Az előző nagymintás ifjúságkutatás  velik a fogyasztáshoz kötődő he- A korábbiakban láthattuk, hogy 
adatfelvétele a koronavírus-járvány  lyeket, ahol a  barátaikkal vagy  a szabadidős sportolás a 15–34 
második hullámára esett, amely  ismerőseikkel tölthetnek időt (mint  évesek kevesebb mint tizedét (8–8 
a hagyományos kulturális színterek  az éttermek, kávézók, borozók). Az  százalék) jellemzi. A heti átlagos 
számára ugyancsak kedvezőtlen  összes megkérdezett körülbelül  mozgásról megállapíthatjuk, hogy 
időszak volt. A tevékenységszer- 40 százaléka látogat két-három  tízből négyen egyáltalán nem vé­
kezetben a hagyományos terek és 
ezeken belül a kultúrafogyasztás 
tereinek visszaszorulása azonban 
nemcsak a járványnak tudható be, 
hanem a digitális világ térhódítá-
sának és a fiatalok preferenciái 
megváltozásának is, aminek kö-
vetkeztében a 2020-as adatok il-
leszkednek ahhoz a  trendhez, 
amely a korábbi éveket jellemezte 
és a 2024-es adatokon is vissza-
tükröződik. 2020-ban és 2024-ben 
a 15–29 évesek körében legnép-
szerűbb helyszínek a vendéglátó 
egységek (éttermek, kávézók, 
kocsmák), illetve a mozi és a köny-
nyűzenei koncertek voltak. A 2024-
es eredmények szerint a 15–29 
évesek 42 százaléka járt legalább 
26 

---

MAGYAR FIATALOK 
7. életMóD
2024 
25. ábra    Milyen gyakran jár Ön a következő helyekre? (N = 1250, %)
Színházba
3 10
23
63
Artmoziba (művész mozi)
3 5 9
81
Multiplexbe vagy más moziba
7
20
29
41
Könyvtárba
6
11
11
69
Komolyzenei hangversenyre
4 6
87
Könnyűzenei koncertre
4
12
35
47
Könyvesboltba
6
14
18
60
Kiállításra, múzeumba
3 7
20
68
Operába
3 4
90
Kávéházba, teázóba
4
15
20
16
44
Sörözőbe, borozóba, kocsmába, presszóba
4
15
20
17
44
Étterembe
15
24
28
29
Konditerembe, fitneszklubba
6 4 7
8 6
68
E-sport edzőterembe, központba
5 5 6
79
Élményközpontba (pl. lézerharc, 
3 7
12
76
trambulinpark, tudományos ismeretterjesztés)
0
20
40
60
80
100
Hetente többször
Hetente egyszer
Havonta többször
2-3 havonta
Évente többször
(Szinte) soha
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
geznek intenzív testmozgást. Leg- pontjából is különböző: a férfiak és 
A visszafogott sportolási gyako-
feljebb egyszer-kétszer minden  a magasabb iskolai végzettségűek  riság az edzettségi szinttel, a külső 
ötödik és legalább hét alkalommal  gyakrabban mozognak. A területi  megjelenéssel és az egészség-
minden tizedik fiatal sportol. A fi- különbségek is figyelemre méltóak,  érzettel való nagyobb elége dett-
atalabbak jellemzően többet spor- mivel a budapesti megkérdezettek  ség gel függ össze. A friss adatok 
tolnak, átlagosan csak a  30–34  átlagosan alig másfélszer mozog- illeszkednek az elégedettség nö-
évesek mozognak két alkalomnál  nak egy héten, míg a többi telepü- vekvő trendjébe, amely szerint a 
kevesebbet egy héten. A sportolás  léstípuson az átlagos intenzív moz- megkérdezett 15–29 évesek két-
nemek és iskolai végzettség szem- gás legalább heti két alkalom.
harmada inkább vagy teljes mér-
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 27

---

MAGYAR FIATALOK 
7. életMóD
2024 
26. ábra    Mennyire elégedett Ön az egészségével, közérzetével? (%)
tékben elégedett a fizikai megje-
lenésével, edzettségi szintjével. 
2024 (15–34)
2024-ben a 15–29 évesek 83 szá­
40
42
14
4
(N = 1250)
zaléka inkább vagy teljes mérték­
2024  (15–29)
ben elégedett az egészségével, 
41
42
13
3
(N = 895)
ami 11 százalékpontos különbség 
2020 
a 2020­as adathoz képest, de ma­
33
39
20
5 2
(N = 2000)
gasabb a 2016­os adatnál is. Az 
egészséggel való elégedettség 
2016 
39
40
17
3
(N = 2000)
nem függ a korcsoporttól (a 30–34 
évesek elégedettsége nem külön-
2012 
35
38
21
3 2
(N = 8000)
bözik érdemben a fiatalabbaktól). 
Az iskolai végzettség és a telepü-
2008 
34
40
20
4 2
léstípus szerinti bontások ugyan-
(N = 8000)
akkor mutatnak különbségeket: 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 a fővárosban élők a legkevésbé 
5 – Teljes mértékben elégedett
4
3
2
elégedettek az egészségükkel, ha-
sonlóan a középfokú végzettségű-
1 – Egyáltalán nem elégedett
Nem tudja / Nem válaszol
ekhez.
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
5. táblázat  Milyen gyakran fogyasztja Ön a következő termékeket: min. naponta, hetente többször, hetente, 
havonta többször, havonta egyszer, vagy ritkábban, esetleg soha? (N = 1250, %)
2012. 
2016. 
2020. 
2024. min. 
2024. 
2024. min. 
2024. soha 
Étel/Ital
min. 
2012. 
min. 
2016. 
min. 
2020. 
naponta  
soha 
naponta  
(15–34  
naponta soha naponta
soha
naponta
soha
(15–29  
(15–29 
(15–34  
évesek)
évesek)
évesek)
évesek)
Csapvíz
58
10
63
10
64
9
66
14
67
14
Ásványvíz
46
7
60
6
63
5
56
7
58
8
Kávé
41
27
58
22
59
19
65
18
69
15
Tej
23
9
43
4
44
5
38
6
39
6
Cukrozott üdítőital
9
11
23
11
26
8
24
17
23
19
Energiaital
3
43
10
33
13
32
18
34
17
36
Nyers zöldség vagy 
gyümölcs
–
–
38
2
38
4
39
6
40
6
Bármilyen gyógyszer
–
–
9
37
9
35
8
41
8
42
Hús
–
–
41
2
51
2
47
5
49
5
Főtt étel
–
–
77
1
79
2
80
3
81
2
Gyorséttermi étel
–
–
4
12
7
8
6
12
5
13
Vitaminkészítmény
–
–
19
34
28
25
26
38
26
38
Táplálékkiegészítő
–
–
7
64
10
54
12
62
11
63
Cukormentes üdítőital
–
–
–
–
–
–
15
31
15
34
Altató, nyugtató,  
szorongáscsökkentő
–
–
–
–
–
–
2
83
2
84
Vegán hús (húspótló 
készítmény)
–
–
–
–
–
–
3
78
3
80
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
28 

---

MAGYAR FIATALOK 
7. életMóD
2024 
A nagymintás ifjúságkutatás  27. ábra    A barátai, ismerősei között van-e olyan, aki használt már 
2012 óta foglalkozik az egyes élel- valamilyen kábítószert? (korcsoporti bontásban, %)
miszerek és táplálékkiegészítők, 
gyógyszerek fogyasztási gyakori-
ságának vizsgálatával. A 2020-as  30–34 éves
14
6
75
4
adatokhoz képest látványos visz­
szaesést könyvelhetünk el a vita­ 25–29 éves
13
6
76
4 2
minkészítmények, táplálékkiegé­
szítők, gyógyszerek és cukrozott 
üdítőitalok fogyasztásában. a kávé  20–24 éves
14
6
73
6 2
és az energiaitalok fogyasztása 
azonban növekedett az elmúlt  15–19 éves
12
5
76
7
négy évben a 15–29 évesek között. 
Habár az energiaitalokat sohasem 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
fogyasztók tábora 2016 óta stagnál, 
a napi fogyasztók aránya folyama-
Igen, több ilyen ismerősöm is van
Igen, egy ilyen ismerősöm van
tosan növekedett az elmúlt bő év-
Nem, nincs ilyen ismerősöm
Nem tudja
Nem válaszol
tizedben; a 2012-es 3 százalékos 
arány mára meghatszorozódott,  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
jelenleg 18 százalékos. Az energia-
ital-fogyasztás gyakoribb a férfiak, 
a községekben élők és a legfeljebb 
szakmunkásképzőt végzettek ese-
tében.
7.4. Kockázati magatartások
28. ábra    Ha akarná, mennyire lenne könnyű vagy nehéz hozzájutnia 
A kockázati magatartások között  valamilyen kábítószerhez? (%)
a dohányzást, az alkoholfogyasz-
tást és a kábítószerekhez való hoz-
2024
záférés esélyét is vizsgáltuk. Meg-
12
18
14
26
29
(15–34)
állapíthatjuk, hogy megállt a napi 
dohányzók 2004 óta tartó csökke­
2024
nése: 2020-ban a 15–29 évesek 17 
12
18
14
24
30
(15–29)
százaléka, 2024-ben 19 százaléka 
tekinthető napi dohányzónak (a 
2020
10
21
15
15
39
30–34 évesek 25 százaléka). Min-
den tizedik 15–34 éves legalább 
hetente fogyaszt valamilyen elekt-
2016
13
23
11
13
40
romos cigarettát, de mérhetőek 
már a snüsszt, ELF Bart fogyasztók 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
is, bár arányuk alacsony. A heten-
te legalább egyszer alkoholt fo-
Nagyon könnyű lenne
Inkább könnyű lenne
gyasztók aránya hasonlóan alakul 
Inkább nehéz lenne
Nagyon nehéz lenne
a korábbi adatokhoz: a 15–29 éve­
Nem tudja
sek tizedére jellemző. 2020-ban 
a 15–29 évesek harmada, 2024-ben  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 29

---

MAGYAR FIATALOK 
7. életMóD
2024 
kevesebb mint ötöde állította, hogy  bi években. Könnyebben férnének  gyasztó ismerőssel nem rendelke-
van olyan barátja, ismerőse, aki  hozzá saját megítélésük szerint  zők harmada, míg inkább könnyű-
használt már valamilyen kábító­ kábítószerhez azok a fiatalok, akik  nek gondolták azok, akik egy vagy 
szert.
egy vagy több kábítószert már  több ilyen barátról számoltak be 
A kábítószerekhez való hozzáju- használt barátról számoltak be.  (41 százalék, akinek egy, és 42 szá-
tás esélyét is kisebbnek látták  Nagyon nehéz feladatnak vélte  zalék, akinek több ilyen ismerőse 
2024-ben a fiatalok, mint a koráb- a  kábítószer beszerzését a  fo- van).
30 

---

8. MENTÁLIS EGÉSZSÉG
A modern információs társadalom,  29. ábra    Ön mennyire…? (N = 1250, %)
a közösségi média mindennapos-
sága jelentős hatással van a fiata-
érzi úgy, hogy van 
lok mentális egészségére, önké-
olyan közösség, 
4 5 7 11
20
18
32
pére és társas kapcsolataira. 
ahol elfogadják Önt
A Covid19-járvány következtében 
kialakult elszigeteltség, a bizony- érzi magát magányosnak
30
11
11
7 6 6 8
9 7 5
talanság és a korlátozások okozta 
stressz pedig növelte a mentálhi-
giénés kihívásokat, ami indokolttá  érzi magát biztonságban
3 5 6 12
21
21
28
tette a mentális egészség helyze-
tének feltérképezését a magyar 
érzi magát boldognak
4 4 7
14
21
23
25
fiatalok körében.
Az első vonatkozó kérdésünkre 
0
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
kapott válaszokból látszik, hogy 
a 15–34 éves résztvevők többsége 
1 – Egyáltalán nem
2
3
4
5
rendelkezik olyan közösséggel, ahol 
6
7
8
9
10 – Teljes mértékben
elfogadják őket, ez a stabil társas 
kapcsolatok jelenlétét feltételezi az 
Nem tudja
Nem válaszol
életükben. Ugyanígy a fiatalok túl-
nyomó többsége boldogságot és  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
biztonságot él meg a mindennap-
jaiban, és csak a megkérdezettek  30. ábra    Kérjük, mondja meg, mennyire igazak Önre az alábbi állítások!  
körülbelül tizede fejezett ki boldog- (N = 1250, %)
talanságot vagy egyfajta biztonság-
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
nélküliséget az életében. Magá-
Van legalább egy fontos 
nyosságot a fiatalok 30 százaléka  személy a környezetében, 
egyáltalán nem él át, ám bő har-
2 8
24
65
akire számíthat, 
maduk számolt be arról, hogy a ma-
ha szüksége van rá.
gány valamilyen mértékben jelen 
van az életében, és küzd vele, így 
A családjára mindig  2 9
24
65
(a felsoroltak közül) ez tekinthető 
számíthat.
a korosztály legégetőbb mentális 
problémájának. A magyar fiatalok 
Vannak barátai, 
összességében tehát erős közös-
akikkel megoszthatja 
3 10
26
60
ségi kapcsolatokról és a mentális 
az örömét és a bánatát.
egészséget megalapozó pozitív ér-
zelmekről (boldogság, biztonság) 
Egyáltalán nem
Inkább nem
Is-is
Inkább igen
számoltak be, azonban látni kell, 
hogy egy szűkebb, de markáns cso-
Teljes mértékben
Nem tudja
Nem válaszol
portjuk magánnyal küzd, akik veszé- Forrás: Századvég – saját szerkesztés
lyeztetettnek tekinthetők a mentális 
betegségek vagy az öngyilkossági 
krízis szempontjából.
kapcsolatok jelenléte. tízből kilenc  fontos személlyel kapcsolatban 
A mentális egészség fenntartá- fiatalnak van olyan barátja, csa­ áll, akivel megoszthatja örömét és 
sának fontos alkotóeleme a társas  ládtagja vagy legalább egy olyan  bánatát. Az általunk felsorolt kap-
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 31

---

MAGYAR FIATALOK 
8. Mentális egészség
2024 
31. ábra    Most ismét felsorolok néhány állítást. Kérem, mindegyikről mondja meg, hogy mennyire 
jellemzőek mostanában Önre az állításban megfogalmazott érzések és gondolatok. (%)
Állandóan hibáztatja önmagát.
78
10 9 4
Mindennel elégedetlen vagy közömbös.
76
12
9 3
Úgy látja, hogy a jövője reménytelen, 
76
11
9 4
és a helyzete nem fog változni.
Semmiféle munkát nem képes ellátni.
81
9 7 3
Annyira aggódik a testi-fizikai panaszok 
79
12
7 3
miatt, hogy másra nem tud gondolni.
Túlságosan fáradt, hogy bármit is csináljon.
73
16
8 3
Több órával korábban ébred, mint szokott, 
75
15
8 3
és nem tud újra elaludni.
Semmiben sem tud dönteni többé.
78
12 5 5
Minden érdeklődését elvesztette mások iránt.
76
13
8 3
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Egyáltalán nem jellemző
Inkább nem jellemző
Jellemző
Teljesen jellemző
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
csolatokkal nem rendelkezők ele- a gondolatok. Leginkább az „Ál- mivel nagyobb arányban a felsorolt 
nyésző, mindössze 3-4 százalékkal  landóan hibáztatja önmagát”, a  érzések és gondolatok jelenléte, 
képviseltetik magukat a mintában. „Mindennel elégedetlen és közöm- aminek értelemszerűen az előb-
A mentális egészségi állapot  bös”, az „Úgy látja, hogy a jövője  bieknél oka lehet az erősebb tár-
bevett mérési módszere, hogy kü- reménytelen, és a helyzete nem  sadalmi összehasonlító képesség 
lönböző érzéseket, gondolatokat  fog változni” érzésekkel azonosul- és az önreflexióra való nagyobb 
tár a fiatalok elé, amelyekről meg  tak, ám ezek is csak a  fiatalok  hajlam is, utóbbiak körében pedig 
kell mondaniuk, mennyire jellem- 12–13 százalékát érintették. De- a nagyvárosi élet sajátos kihívásai.
ző rájuk. Először is fontos látni,  mográfiai összevetésben pedig 
A fiatalok körülbelül fele érdekes 
hogy a kilenc negatív állításunkat  inkább a felsőfokú végzettséggel  tevékenységekkel töltötte ki nap-
figyelembe véve a megkérdezett  rendelkezőkre (10–13 százalék kö- jait, megfelelően kipihente magát, 
15–34 évesek 73–81 százalékánál  zött) és a Budapesten élőkre (9–22  aktív és élénk volt, miközben el 
egyáltalán nem jelennek meg ezek  százalék között) jellemzőbb vala- tudott lazulni és nyugodt maradni, 
32 

---

MAGYAR FIATALOK 
8. Mentális egészség
2024 
32. ábra    Mennyire voltak jellemzőek Önre az elmúlt két hétben a következők? (%)
A napjai tele voltak az  2 13
46
39
Ön számára érdekes dolgokkal.
Ébredéskor friss és kipihent volt.
6
16
44
35
Aktív és élénk volt.
13
45
41
Nyugodt és ellazult volt. 2 10
50
38
Vidám és jókedvű volt.
7
53
38
0
10
20 30 40 50 60 70
80 90 100
Egyáltalán nem volt jellemző
Alig volt jellemző
Jellemző volt
Teljesen jellemző volt
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
továbbá vidámságot és jókedvet is  „Ébredéskor friss és kipihent volt”  tapasztalta. A fiatalok aktuális köz-
átélt. A 15–34 éves korosztály to- állításnál figyelhetünk meg, ame- érzete tehát inkább pozitívnak  
vábbi 35–40 százaléka valamennyi  lyet a válaszadók mindössze ne- tekinthető, ugyanakkor egyes állí-
állításra kiemelkedően pozitív visz- gyede érzékelt. A megkérdezettek  tásoknál – különösen a kipihent-
szajelzést adott. Az eredményekben  15 százaléka számolt be arról, hogy  ségben és frissességben – egy 
minden szempontnál megjelent  a felmérést megelőző két hétben  kisebb csoportban a negatív ta-
a fiatalok egy szűkebb csoportja  nem bővelkedtek napjai érdekes  pasztalatok is markánsan megje-
negatív tapasztalatokkal, közülük  eseményekben, 14 százalékuk pe- lennek.
jelentősebb eltérést egyedül az  dig az aktivitás és élénkség hiányát 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 33

---

9. DIGITÁLIS KULTÚRA 
ÉS MÉDIA
9.1. Infokommunikációs 
kétharmadának van otthon strea­ te minden fiatal napi internethasz­
eszközök
mingszolgáltatása.
nálónak számít. A naponta tévézők 
Az ezredforduló óta eltelt első két 
Alapvető eszköz a fiatalok szá- aránya 2020 óta tovább zsugoro-
évtizedben az internet a háztartá- mára az okostelefon, amellyel tíz- dott; jelenleg 43 százalék néz tévé-
sok alapvető infrastruktúrájává, az  ből kilencen rendelkeznek, ugyan- műsort naponta. Hasonló gyakori-
egyének mindennapi használatú  csak többségüknek van laptop,  ságot láthatunk a zenehallgatásban, 
technológiájává vált. A 2020-as  notebook a tulajdonában. Növeke- amelyet szintén a 15–34 évesek 43 
adatokhoz képest, amikor a fiata- dett a játékkonzolok és táblagépek  százaléka említett. a legnépsze­
lok 93 százaléka számolt be arról,  penetrációja is, de az okosórák,  rűbb zenei stílus a pop, ezt 58 szá-
hogy otthonában hozzáfér az inter- aktivitásmérők körében történt  zalék nevezte a kedvencének, míg 
nethez, a 2024-es adatok érdemi  a legnagyobb növekmény 2020 óta.  a második, harmadik helyen a rock 
növekedést az eleve magas penet- 2024­ben a fiatalok 38 százaléká­ (23 százalék) és a hiphop (21 szá-
ráció miatt nem mutatnak. A friss  nak volt okosórája vagy aktivitás- zalék) stílus található. A rádióhall-
adatok szerint a 15–34 évesek 96  mérője. Figyelemre méltó a szá- gatás szinte minden ötödik fiatal 
százalékának van internet­hozzá­ mítógépek arányának jelentős  számára napi elfoglaltság, podcas-
férése otthonában. Az otthonok  csökkenése, illetve a mobiltelefo- tot kisebb gyakorisággal hallgat-
televízió-előfizetése kisebb, azon- nok arányában bekövetkező trend- nak a 15–34 évesek.
ban a  streamingszolgáltatásra  váltás.
A könyvolvasás csupán a fiatalok 
előfizetők aránya jelentős mérték-
Érdemben nem változott az in- kis része számára rendszeres el-
ben növekedett: a fiatalok közel  ternethasználók aránya sem: szin­ foglaltság; 26 százalékuk egyálta­
lán nem olvas könyveket, és ennél 
is kisebb közönséget vonzanak 
6. táblázat    Van-e otthon (ebben a háztartásban, ahol lakik)…? (%)
a nyomtatott újságok, amelyeket 
2024 
2024 
a megkérdezettek fele (49 száza-
2012
2016
2020
(15–29)
(15–34)
lék) teljesen elkerül.
internet­hozzáférés
74
87
93
96
96
televízió­előfizetés
–
84
86
95
94
9.2. Közösségi oldalak
streaming­előfizetés
A közösségi média továbbra is 
–
–
24
62
62
rendkívül népszerű; a  fiatalok 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
nyolctizede tagja valamely közös-
ségimédia-oldalnak. a legnépsze­
7. táblázat    Van-e Önnek saját…? (%)
rűbb továbbra is a facebook, ame-
2024 
2024 
lyet a közösségimédia-oldalakra 
2012
2016
2020
(15–29)
(15–34)
regisztrált 15–34 évesek közel 
okostelefonja
31
85
97
96
96
kilenctizede naponta felkeres. 
mobiltelefonja
62
65
10
13
14
A Facebookot naponta többször 
számítógépe, pC­je
63
55
46
36
37
látogatja a 15–19 évesek közel 60 
százaléka, a 30–34 éveseknek pe-
laptopja, notebookja
–
57
67
66
68
dig a fele. A TikToknál már jelen-
tabletje, táblagépe
7
25
31
37
37
tősebb eltérés tapasztalható az 
játékkonzolja
7
12
20
26
26
egyes korcsoportok között: minél 
okosórája,  
–
6
22
38
38
fiatalabb valaki, annál gyakrabban 
aktivitásmérője
lép fel (a 15–19 évesek 42 száza-
elektromos biciklije/ 
–
–
5
14
13
léka használja naponta többször, 
rollere/hoverboardja
a  30–34 évesek között viszont 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
mindössze feleennyien). Ugyanez 
34 

---

MAGYAR FIATALOK 
9. Digitális Kultúra és MéDia
2024 
33. ábra    Milyen gyakran… (%)
használ Ön internetet?
96
néz Ön televíziós műsort 
43
28
8
7 5 5 4
(hagyományos vagy online módon)?
néz Ön streamingszolgáltatások 
által kínált tartalmakat 
14
27
12
11
5 8
22
(filmek, sorozatok stb.)?
olvas Ön könyvet?
5 10
9
16
13
21
26
olvas Ön nyomtatott lapokat 
5 8
9
8
19
49
(napilapot, hetilapot, folyóiratot)?
hallgat Ön rádióadást 
18
23
12
13
7
10
17
(hagyományos vagy online módon)?
hallgat/néz Ön podcastokat?
4 12
15
19
9
13
27
hallgat Ön zenét?
43
26
12
10 4 3
0
10
20 30 40 50 60 70
80 90 100
Naponta
Hetente többször
Hetente
Havonta többször
Havonta
Ritkábban
Soha
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
a tendencia mutatkozik az Instag- kal, visszaélésekkel találkoznak  bántó üzenetet (14 százalék), ta-
ramon és a YouTube-on is, mivel  a fiatalok a közösségi médiában.  lálkoztak kéretlen szexuális tarta-
a leggyakoribb felhasználók között  A vizsgált kilenc eset közül a fia- lommal (13 százalék). Jellemzően 
a  legfiatalabbakat találhatjuk.  talok átlagosan eggyel találkoztak  független a szocidemográfiai jel-
a második helyen immár a tiktok  már, és leggyakrabban az álhíreket  lemzőktől az, hogy hány ilyen eset 
szerepel, amely a fiatalok 63 szá- említették: a 15–39 évesek 36 szá­ történt, azonban látható, hogy 
zalékát tudhatja napi felhasználói  zaléka állította, hogy találkozott  a magasabb iskolai végzettséghez 
között. A 15–34 évesek 18 száza- már álhírrel a közösségi médiá­ nagyobb gyakoriság társul.
lékának legalább egy nyilvános  ban. Nagyon hasonló arányban 
Általában az internetes tevé-
profilja (is) van a közösségi média  próbálták már anyagilag megká- kenységek veszélyei között az on-
valamely felületén.
rosítani őket (16 százalék), illetve  line zaklatás áldozatává válásától 
A 2024-es kutatásban azt is vizs- találkoztak kéretlen erőszakos  tartanak a legkevesebben, de itt is 
gáltuk, hogy milyen káros tartalmak- tartalommal (15 százalék), kaptak  minden negyedik 15–34 éves nyi-
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 35

---

MAGYAR FIATALOK 
9. Digitális Kultúra és MéDia
2024 
34. ábra    Milyen gyakran használja Ön az alábbi közösségi oldalakat/szolgáltatásokat?  
(aki használ közösségi oldalakat, gyakoriság szerinti sorrendben, N = 1038 %)
Facebook
55
32
5 1 6
TikTok
31
32
9
3
24
Instagram
29
25
11
5
29
YouTube
25
32
21
3
19
Snapchat
4
7
7
4
77
Reddit
22 4 4
88
Discord
2 5 6 4
82
Twitch
4 3
87
X (egykori Twitter)
3 4 4
86
Threads
3 4 2
88
LinkedIn
3 4 5
86
Tumblr
3
93
OnlyFans
3 2
93
0
20
40
60
80
100
Naponta többször
Naponta
Hetente
Ennél ritkábban
Soha
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
36 

---

MAGYAR FIATALOK 
9. Digitális Kultúra és MéDia
2024 
35. ábra    Ön használta-e már a ChatGPT-t vagy valamely hasonló  
mesterségesintelligencia-szolgáltatást? (több válasz lehetséges, %)
Igen, a munkájához (adatgyűjtés,
9
jelentéskészítés stb.)
Igen, a tanulmányaihoz (iskolai dolgozat, házi 
11
feladat, számonkérés megírása stb.)
Igen, szórakozásra
11
Igen, általános kérdések megválaszolására /
11
általános tájékozódásra
Igen, másra
0
Még soha nem használta
67
Nem tudja
0
Nem válaszol
0
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
latkozott úgy, hogy inkább vagy  szolgáltatás, amely a mesterséges  való használat. A kutatásból az is 
nagyon tart attól, hogy áldozattá  intelligenciát láthatóvá tette. A fi- megállapítható, hogy a nagy nyel-
válik. A legnagyobb arányban az  atalok mint a technológiai újdon- vi modellek már fontosabbak a fi-
adataik és a pénzük biztonsága  ságok iránt legfogékonyabb társa- atalok számára, mint a nyomtatott 
miatt aggódnak a fiatalok. egyhar­ dalmi csoport elsőként használta  újságok: míg előbbit 29 százalék, 
maduk tart attól, hogy online te­ tömegesen a ChatGPT és más nagy  utóbbit 25 százalék tartja fontos 
vékenysége során ellopják a pén­ nyelvi modellek szolgáltatásait,  információforrásnak.
zét vagy az adatait.
hiszen az oktatási környezetben 
Az információforrások fontossá-
rendkívül hasznosnak bizonyultak. gi sorrendjét – hasonlóan a koráb-
9.3. Mesterséges intelligencia
2024-ben a magyarországi 15– bi évekhez – a család vezeti, majd 
Az elmúlt néhány év során az MI  34 évesek harmadának volt ta­ a barátok következnek. Az inter-
a közérdeklődés fókuszába került,  pasztalata a  Chatgpt­vel vagy  perszonális információforrásoktól 
és egyes megoldásainak tudatos  valamely hasonló alkalmazással.  leszakadva a harmadik helyen az 
használata is elterjedt. Az MI-ala- A felhasználói motivációk között  internetes hírportálok, a tévémű-
pú megoldások természetesen nem  egyenragúnak számít az iskolai  sorok és a közösségi oldalak sze-
ennyire újak, de ahhoz nem férhet  feladathoz, általános információk- repelnek meglehetősen hasonló 
kétség, hogy a ChatGPT volt az a  hoz kötődő vagy szórakozásként  megítéléssel.
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 37

---

10. KÖZÖSSÉG ÉS POLITIKA
10.1. Társadalmi közérzet
10.2. Ideológiai karakter
lődött a magukat középre helyezők 
A nagymintás ifjúságkutatások ko- Az értékorientációkat négy skálán  aránya. A fiatalok ideológiai érté-
rábbi hullámai elsődlegesen a fi- mértük: mérsékelt–radikális, li- korientációjában elmozdulás fi-
atalok társadalmi közérzetét vizs- berális–konzervatív, baloldali– gyelhető meg a konzervatív érté-
gálták a múltbeli események által  jobboldali, a nemzeti önrendelke- kek preferálása és a jobboldali 
formált társadalmi attitűdök tük- zés híve – a  nemzetek feletti  ideológiával történő fokozottabb 
rében, míg a 2024-es adatfelvétel  kor mányzás híve, mely utóbbi csak  azonosulás irányába. Ennek hát-
a jövőorientációra is hangsúlyt fek- 2020-tól képezi a hazai ifjúságku- terében részben a politikai és tár-
tetett. A hazai fiatalok többsége  tatások részét. A közelmúltban  sadalmi diskurzus határozottabb 
bizakodó a jövőt illetően, és csupán  Magyarországon – és általában  álláspontok felé való elmozdulása 
egy kisebb részük nyilvánított ki  a nyugati világban – egyre erőtel- áll, amelyet a fiatalok is lekövet-
a jövőbeli kilátásoktól való félel- jesebben megfigyelhető politikai  nek, határozottabb identitást ala-
met. Tekintettel arra, hogy a 15–34  polarizáció a fiatalokat sem hagy- kítva ki. Másfelől azonban figye-
éves korosztály közel fele optimis- ja érintetlenül. A 2020-as ada- lembe kell venni, hogy az utóbbi 
tán, 40 százaléka semlegesen, 15  tokhoz viszonyítva valamennyi  években folyamatos válsághelyze-
százaléka pedig kisebb-nagyobb  ideológiai dimenzióban markáns  tekkel kellett szembenéz niük. A ko-
félelemmel tekint a jövőre, összes- tendenciaként figyelhető meg a kö- ronavírus-járvány, a háború és az 
ségében a fiatalok jövőképe sem- zépértéket választók arányának  infláció egy olyan társadalmi és 
leges, enyhe pozitív irányultságot  csökkenése, ez zel párhuzamosan  gazdasági környezetet teremtett, 
mutat. A jövő miatti aggodalmak  pedig a határozottabb álláspontot  amely a határozottabb politikai és 
azonban erőteljesebben jelennek  képviselők részarányának növe- ideológiai állásfoglalás irányába 
meg az alacsonyabb iskolai vég- kedése. A legszembetűnőbb át- terelhette őket.
zettségűek és a községekben élők  rendeződés a 15–29 éves korosz-
E tendenciával azonban némi-
körében, vélhetően kiszolgáltatot- tályban a  liberális–konzervatív  képp ellentétes jelenség, hogy nö-
tabb, bizonytalanabb társadalmi  értéktengely mentén mutatkozik,  vekedett a nemzetek feletti kor-
helyzetük okán.
ahol 14 százalékponttal mérsék- mányzást előnyösebbnek ítélők 
36. ábra    Összességében Ön inkább bízik a jövőben, vagy inkább tart tőle? (%)
6
9
40
32
13
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 – Határozottan tart a jövőtől
2
3
4
5 – Határozottan bízik a jövőben
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
38 

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
37. ábra    Kérem , jellemezze önmagát a tulajdonságpárok segítségével! (%)
2024 (15–34)
9
10
19
28
16
10
9
2024 (15–29)
9
9
19
27
17
10
9
2020
14
14
22
35
9 3 3
1 – Mérsékelt
7 – Radikális
2016 4 4 8
53
11
10
10
2012 3 3
11
61
12
5 5
2008 3 6
15
28
21
14
13
2024 (15–34)
9
6
17
23
20
13
12
 
2024 (15–29)
10 6
18
23
19
13
12
2020
4
8
20
37
16
6
8
1 – Liberális
7 – Konzervatív
2016
6
10
17
47
10
6 4
2012
6
8
18
53
9 3 3
2008
9
13
23
26
16
7
6
2024 (15–34) 5
8
12
25
19
17
14
2024 (15–29) 5
8
12
26
20
16
14
2020
10
12
21
33
15
5 5
1 – Baloldali
7 – Jobboldali
2016
7
10
19
50
9 3 2
2012
7
8
16
55
9 32
2008
9
13
22
27
18
7 4
2024 (15–34)
10
10
18
26
18
10
9
 
1 – Nemzeti 
2024 (15–29)
9
9
17
27
18
10
9
7 – Nemzetek feletti 
önrendelkezés 
kormányzás híve
híve
2020
13
15
22
32
12
3 3
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1
2
3
4
5
6
7
 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 39

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
aránya a 2020-as felméréshez ké- rében. Ez a tendencia 2024-ben is  (15 százalék), illetve a kisvárosi és 
pest, amely nézet nehezen illeszt- folytatódni látszik, hiszen az e kor- községi fiatalok (18 és 24 százalék) 
hető be a válaszadók által megje- osztályba tartozó válaszadók 57  körében felülreprezentáltak azok, 
lölt egyéb ideológiai karakterek  százaléka preferálná a demokrá- akik bizonyos feltételek mellett 
közé, ugyanakkor egyfajta prag- ciát, míg a 15–34 éves korcsoport- a diktatúrát is elfogadhatónak tart-
matikus gondolkodásra is vall: mi- ban ez az arány már 59 százalékra  ják.
közben a nemzeti identitást és kon- emelkedik. Figyelemre méltó vi-
Az EU-tagság megítélésében a 
zervatív értékeket hangsúlyozzák,  szont, hogy valamelyest növekedett  2020-as kutatáshoz viszonyítva 
a globális problémák (például klí- azok hányada is, akik bizonyos kö- 5 százalékponttal mérséklődött 
maváltozás, migráció, geopolitikai  rülmények között elfogadhatónak  azok hányada, akik szerint hazánk 
konfliktusok) miatt szükségesnek  tartják a diktatúrát, miközben csök- számára előnyös, miközben eny­
tarthatják az államok közötti erő- kent azoké, akik nem tudnak vagy  hén emelkedett azon megkérde­
sebb együttműködést.
nem kívánnak választani a két rend- zettek száma, akik szerint inkább 
szer között. A demokráciát minden  kedvezőtlen hatással van orszá­
10.3. A diktatúra és 
más politikai rendszernél előnyö- gunkra. A fiatal korosztály azonban 
a demokrácia megítélése
sebbnek leginkább a 30–34 éves  továbbra is bizakodóan tekint az 
A korábbi ifjúságkutatások ered- korosztály tagjai (63 százalék),  Európai Unióra, hiszen a válasz-
ményei a demokráciát mint ideális  a felsőfokú végzettséggel rendel- adók közel fele pozitívan értékeli 
politikai berendezkedést választók  kezők (69 százalék), valamint a fő- a tagságot, harmaduk semleges 
túlnyomó többségét mutatták ki  városban élők tekintik (77 száza- álláspontot képvisel, s mindössze 
a 15–29 éves magyar fiatalok kö- lék). Ezzel szemben a 15–19 évesek  egyötödük vélekedik úgy, hogy hát-
38. ábra    A következő kijelentések közül melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez? (%)
2024 (15–34)
59
20
13
8
2024 (15–29)
57
21
14
9
2020
57
24
10
10
2016
55
25
8
12
2012
40
30
5
25
2008
41
31
14
14
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
A demokrácia minden 
Az Önhöz hasonló emberek számára 
más politikai rendszernél jobb.
az egyik politikai rendszer olyan, 
mint bármelyik másik.
Bizonyos körülmények között 
egy diktatúra jobb, mint egy 
Nem tudja / Nem válaszol
demokratikus politikai rendszer.
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
40 

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
39. ábra    Ön szerint az európai uniós tagság Magyarország számára 
(2,6), a felsőfokú végzettségűek 
inkább előnyös vagy inkább hátrányos? (%)
(3,03), valamint a fővárosban élők 
(2,99) körében.
2024 (15–34)
18
24
36
10
6 6
A politikai érdeklődés másik meg-
(N = 1250)
bízható indikátora a közéleti témák-
2024 (15–29)
18
24
35
11
6 7
ról folytatott társalgások gyakorisá-
(N = 895)
ga a fiatalok különféle közösségi 
2020
18
29
36
10 3 5
színterein (család, baráti kör, ok-
(N = 2000)
tatási intézmény). Az előző felmé-
2016
15
27
34
13
4 7
réshez viszonyítva nem tapasztal-
(N = 2000)
ható számottevő változás sem 
2012
8
12
30
14
16
20
a családi körben, sem a baráti tár-
(N = 2000)
saságban megvitatott közéleti kér-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100 dések előfordulási gyakoriságában. 
Továbbra is az alkalomszerű esz-
5 – Teljes mértékben előnyös
4
3
2
mecsere dominál, ugyanakkor 
1 – Teljes mértékben hátrányos
Nem tudja / Nem válaszol
a megkérdezett fiatalok mintegy 
tizedének mindennapjaiban rend-
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
szeres, állandó elemként jelenik 
meg a közéleti diskurzus. Az idő-
rányos ez a kapcsolati forma Ma- sejthetjük, amelyek jelentőségét  sebb korosztályba tartozók (külö-
gyarország és az Európai Unió  a világjárvány okozta bezártság  nösen a 30–34 évesek: 13 és 14 
között.
és az elektronikus tartal makra  százalék) és a diplomások körében 
való fokozott támaszkodás is to- (20 és 22 százalék) gyakoribb a 
10.4. Politikai érdeklődés
vább növelhette. Szociodemog- rendszeres társalgás közéleti té-
A politikai érdeklődés alakulása az  ráfiai  szempontból kiemelkedő  mákról családtagokkal és bará-
ezredforduló óta nyomon követhe- politikai érdeklődés mutatkozik  tokkal egyaránt. Figyelemre méltó 
tő a nagymintás ifjúságkutatások  a 30–34 évesek (2,75), a férfiak  jelenség, hogy míg családi környe-
révén, immár két évtizedes időtáv-
latban. Az érdeklődés hullámzó 
tendenciát mutat: 2012-ben érte  40. ábra    Mennyire érdekli Önt a politika? (átlag)
el mélypontját 1,89-es átlagérték-
kel, ezt követően azonban fokoza-
3
tos növekedési pálya rajzolódott ki. 
2,43
2,46
2,54
2,5
Ez a tendencia 2024-ben is folyta-
2,19
2,08
2,19
2,03
tódik: a 15–29 éves korosztályban 
2
1,89
2,46-os átlagérték figyelhető meg, 
ami – más hazai kutatásokkal  1,5
szinkronban – meghaladja az előző 
felmérés eredményét, míg a kiter-
1
jesztett, 15–34 éves korcsoportban  0,5
még magasabb, 2,54-es értéket 
mértünk. A trendemelkedés mö-
0
gött a  digitális kommunikációs 
2000
2004
2008
2012
2016
2020
2024 
2024 
eszközök elterjedését és az online 
(15–29) (15–34)
politikai diskurzusok térnyerését  Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 41

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
41. ábra    Milyen gyakran szokott Ön a családjával közéleti kérdésekről, társadalmi 
problémákról beszélgetni? (%)
2024 (15–34)
10
64
25
(N = 1250)
2024 (15–29)
10
63
27
(N = 895)
2020
11
63
25
(N = 8000)
2016
8
63
27
(N = 8000)
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Rendszeresen
Alkalmanként
Soha
Nem tudja / Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
42. ábra    És a barátaival, közvetlen ismerőseivel milyen gyakran szokott közéleti kérdésekről, 
társadalmi problémákról beszélgetni? (%)
2024 (15–34)
10
62
27
(N = 1250)
2024 (15–29)
9
60
30
(N = 895)
2020
9
59
31
(N = 8000)
2016
6
58
35
(N = 8000)
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Rendszeresen
Alkalmanként
Soha
Nem tudja / Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
zetben a nők szignifikánsan na- problémák középiskolai tanórák  lyen mértékben találkoznak/talál-
gyobb hajlandóságot mutatnak  keretében történő megvitatását.  koztak már a 15–34 évesek köz-
ilyen témák megvitatására (12 szá- A fiatalok politikai szocializációjá- életi, társadalmi kérdések iskolai 
zalék), addig baráti körben nem  ban a családi és baráti közeg mel- feldolgozásával. A megkérdezettek 
mutatható ki hasonló összefüggés. lett az oktatási intézmények is  közel fele alkalmanként részesült 
A 2024-es ifjúságkutatás újdon- jelentős szerepet tölthetnek be,  ilyen jellegű tapasztalatban, 7 szá-
ságként vizsgálta a  társadalmi  ezért fontos górcső alá venni, mi- zalékuk rendszeresen is lehetősé-
42 

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
43. ábra    És az iskolában (középiskolában) a tanórákon milyen gyakran 
értékrendjéhez, és csupán egy ki-
beszélgettek közéleti kérdésekről, társadalmi problémákról? (N = 1250, %)
sebb csoport utasítja el a szülei 
által képviselt elveket. Ez arra en-
ged következtetni, hogy a szülői 
minták, beleértve az eszményeket 
7
46
32
15
is, jelentős mértékben továbbörök-
lődnek a következő nemzedékekre, 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
akik többnyire azonosulnak is 
ezekkel az értékekkel. Érdekesség 
Rendszeresen
Alkalmanként
Soha
Nem tudja
Nem válaszol azonban, hogy a 2020-as hullám-
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
ban kiugróan nagyobb volt a szü-
leik életmódját elutasítók hányada, 
amely a 2024-es adatfelvételben 
get kapott közéleti témák tanórai  10.5. Szülői minták 
konszolidálódott a korábbi minta-
megvitatására, míg harmaduk soha  elfogadottsága
vételek során tapasztaltakhoz kö-
nem szembesült hasonló témafel- A magyar ifjúságkutatás a kezde- zelebbi szintre. Csak feltételezni 
vetéssel az iskolában. Az arányok  tektől kétféle megközelítésben  tudjuk, hogy a 2020-as eredmények 
megoszlásának hátterében azon- vizsgálja a szülői minták elfoga- mögött a világjárvány és az azzal 
ban részben az is állhat, hogy a pe- dottságát a fiatalok körében: egy- járó kényszerű összezártság hú-
dagógusok és diákok vagy szüleik  felől a szülői eszmények követését,  zódhat meg, mivel ebben az idő-
egy része vélhetően nem tekinti az  másfelől a szülők politikai nézetei vel  szakban a fiatalok hosszabb időt 
iskolát megfelelő terepnek e kér- való azonosulás mértékét elemzi.  töltöttek szüleikkel, ami jobban 
dések tárgyalására, így nem kez- A korábbi hullámok eredményei  felszínre hozhatta a szülők gyer-
deményeznek ilyen jellegű diskur- azt mutatják, hogy a fiatalok több- mekeik számára kedvezőtlennek 
zusokat.
sége elfogadóan viszonyul szülei  ítélt életfelfogását, így növelve 
a nonkonformista válaszadók je-
44. ábra    Az ember különbözőképpen ítélheti meg azt, amilyen elvek 
lenlétét a mintában. A járványhely-
szerint szülei élnek. Megfelel-e az Ön eszményeinek szülei élete? (%)
zet elmúltával azonban ez a mu-
tató visszarendeződött.
2024
54
32
13
2024-ben újdonságként a fordí-
(15–34)
tott perspektívát is felmértük, azt 
2024
54
32
12
vizsgálva, miként vélekednek a fia-
(15–29)
talok saját életmódjuk szülői meg-
2020
50
24
23
4
ítéléséről. Az eredmények szerint 
2016
54
26
16
4
a magyar fiatalok több mint fele 
úgy véli, szüleik teljes mértékben 
2012
46
36
10
8
elfogadnák jelenlegi életmódjukat. 
2008
54
35
9 2
További 31 százalékuk szerint rész-
ben elfogadnák, részben elutasíta-
2004
53
35
10 2
nák, és mindössze tizedük gondolja 
2000
37
46
13
4
úgy, hogy elutasítóan viszonyulnának 
életvitelükhöz. E következteté sek 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
megerősítik a korábbi kérdéskörről 
Igen
Részben igen, részben nem
Nem
Nem tudja / Nem válaszol
(szülői eszmények elfogadása) tett 
megállapításokat, hiszen mindkét 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 43

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
45. ábra    És Ön szerint a szüleinek megfelel-e az az életmód,  
politikai álláspontját, így nem képes 
ahogy Ön él? (%)
megítélni az azzal való azonosulás 
fokát. A korábbi kutatásokhoz vi-
szonyítva növekedett a szüleik né-
zeteit nem ismerők részaránya, 
56
31
10 2
ami arra enged következtetni, hogy 
a fiatalok egy meghatározott cso-
portjának családi környezetében 
nem jelenik meg a politikai, köz-
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 életi témákról folytatott párbeszéd. 
A szülők politikai nézeteit legke-
Igen
Részben igen, részben nem
vésbé a  15–19 éves korcsoport 
tagjai (17 százalék), az alapfokú 
Nem
Nem tudja
Nem válaszol
végzettségűek (18 százalék), a köz-
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
ségekben élők (17 százalék), vala-
mint a magukat az alsó társadalmi 
irányú vizsgálat hasonló eredmé- a szülők politikai nézeteivel való  osztályba sorolók (18 százalék) 
nyeket mutat. Az elemzés társadal- azonosulás mértéke. A felmérés  ismerik.
mi rétegződés szerinti mintázatot  szerint a 15–29 éves korosztály 44 
is kirajzol: mindkét megközelítés- százaléka mindkét szülőjével egyet- 10.6. Magyar identitás
ben a magukat alsó középosztály- ért politikai kérdésekben; 12 száza- A nagymintás ifjúságkutatás 2012 
ba sorolók mutatták a legnagyobb  lékuk csupán az egyik szülő néze- óta szisztematikusan vizsgálja a fi-
elutasítást (17 és 15 százalék), míg  teivel azonosul, míg 22 százalékuk  atal generációk nemzeti identitás-
a felső osztályba tartozók körében  részleges egyetértést tanúsít.  tudatát, amit a kérdőívben olyan 
volt a legmagasabb (80 és 81 szá- Mindössze 5 százalék jelezte ha- állításokkal mérnek, amelyeket 
zalék) az elfogadás mértéke.
tározott egyet nem értését, ugyan- a fiatalok magukra vonatkoztatva 
A 2024-es ifjúságkutatás másik  akkor figyelemre méltó, hogy hete- igaznak érezhetnek, akár a saját 
tradicionális vizsgálati területe  dük egyáltalán nem ismeri szülei  identitásuk szerves részét képezik, 
mint magyaroknak. Arra voltunk 
kíváncsiak, hogy hogyan változott 
46. ábra    Politikai kérdésekben Ön mennyire ért egyet a szüleivel? (%)
az egyes hullámok alatt a ma-
gyarságtudathoz köthető érzület 
2024
a fia talok körében. 2012-vel össze-
43
12
24
5
13
4
(15–34)
ha son lítva az eredményeket a ma-
2024
gyarságtudatra vonatkozó állítások 
44
12
22
4
14
4
(15–29)
erősödését láthatjuk. Elemezve 
2020
44
15
24
6
8 3
2012 óta a fejlődést, a longitudiná-
lis kutatási adatok tanúsága sze-
2016
43
11
26
5
11
4
rint a fiatalok nemzeti identitástu-
data töretlen. A megkérdezettek 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100 döntő hányada erőteljes kötődést 
Mindkét szülőjével egyetért
Csak az egyik szülőjével ért egyet
mutat a magyar kultúrához, nyelv-
Részben egyetért velük, részben nem
Egyikőjükkel sem ért egyet
hez és nemzeti közösséghez. 
Nem ismeri a szülei politikai nézeteit
Nem tudja / Nem válaszol
a vizsgálat legfőbb konklúziója, 
hogy bár kisebb ingadozások ész­
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
lelhetők, a fiatalok magyarságtu­
44 

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
47. ábra    Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (átlag)
4,3
Magyarnak érzem magam.
4,3
4,3
4,3
Szeretem a magyar nyelvet.
4,3
4,3
4,2
Szeretem Magyarországot.
4,2
4,2
4,0
Büszke vagyok arra, 
4,2
hogy magyar vagyok.
4,1
3,9
Büszke vagyok arra, hogy 
4,1
magyar állampolgár vagyok.
4,1
Életem nagy részét inkább 
3,9
Magyarországon szeretném leélni, 
4,1
4,0
mint bármely más országban.
Általában jobban szeretem 
3,7
a magyar népet, mint 
4,0
4,0
más népeket.
3,2
Magyarország a legjobb ország, 
3,6
ahol élni lehet.
3,6
0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0
2012 (N = 8000)
2024 (15–29) (N = 895)
2024 (15–34) (N = 1250)
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
data 2012 óta határozottan erősö­ Fontos azonban látni, hogy az ifjú- matikájú kutatásokkal ellentétben 
dött, amelyet az anyanyelv és a  ságkutatás-sorozat – más hazai  itt egészen eltérő kérdéskörnyezet 
nemzeti közösséghez tartozás  kutatásokkal ellentétben (vö. KSH:  után kérdezünk rá az önkéntes-
pozitív percepciója jellemez.
Munkaerő-felmérés, Századvég:  ségre, így vélhetően csak az erős 
Önkéntesség Magyarországon  önkéntesidentifikációval rendelke-
10.7. Önkéntesség
2023) – rendre alulbecsli az önkén- ző résztvevők válaszolnak igennel 
Az önkéntesség a 2008-as év után  tesek arányát a korcsoportban.  a Nemzeti Önkéntes Stratégiában 
a 2020-as, majd a legutóbbi hul- Ennek módszertani okai lehetnek,  foglalt definícióra épülő kérdésre. 
lámban is témája volt a kutatásnak.  hiszen a dedikált, önkéntesség te- Mindazonáltal olybá tűnik, hogy 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 45

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
48. ábra    Önkéntesség, amikor valaki szabad akaratából, a pénzügyi ha-
2020-hoz képest – az erős önkén-
szonszerzés szándéka nélkül végez valamilyen tevékenységet mások vagy 
tesöntudattal rendelkező – válasz-
a közösség javát szolgálva. Végzett Ön valaha ilyen tevékenységet? (%)
adók aránya mintegy 3 százalékpon-
tos csökkenést mutatva 5 százalékra 
esett, további 8 százalék pedig egy 
2024 (15–34)
5 8
85
2
évnél régebben végzett ilyen tevé-
(N = 1250)
kenységről számolt be.
Szignifikáns összefüggés mu-
tatkozik azonban a jelenleg is kö-
2024 (15–29)
zösségi szolgálatot teljesítő fiata-
5 8
85
2
(N = 895)
lok és az önkéntes tevékenység 
között. Ezen túlmenően megfigyel-
hető, hogy a korábbi iskolai közös-
ségi szolgálatot teljesítők hajla-
2020 
8
8
83
(N = 2000)
mosabbak az önkéntességet a 
kö zösségi szolgálattal szinonima-
ként kezelni, ami módszertanilag 
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90 100 félrevezető értelmezési keretet 
eredményez.
Igen, az elmúlt 
Igen, de utoljára 
Az iskolai közösségi szolgálat 
egy évben is
több mint egy éve
– 2016-os bevezetése óta – egyre 
Nem
Nem tudja / Nem válaszol
több fiatalt érint és eredeti célja 
szerint az önkéntesség előszobája 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
lehet a középiskolás fiatalok éle-
tében. Nem meglepő, hogy a meg-
kérdezett fiatalok közel tizede je-
49. ábra    Végzett Ön iskolai közösségi szolgálatot annak  
lenleg, harmada pedig korábban 
2016-os bevezetése óta? (%)
végezte el az ötvenórás szolgálatot. 
A teljes minta 41 százaléka úgy 
2
8
nyilatkozott, rájuk nem vonatkozott 
Igen, most is végzi
13
az iskolai közösségi szolgálat, vagy 
Igen, korábban elvégezte
azért, mert annak bevezetése előtt 
érettségiztek, vagy pedig azért, 
Nem, mert Önre ez nem
mert nem tettek érettségit.
vonatkozik (pl. nem érettségizik)
Kérdésünkre, hogy miként hatott 
34
Nem, mert Önre ez még nem
18
az érintettekre a közösségi szol-
vonatkozott, mikor érettségizett
gálat, kiderül, hogy inkább pozití-
Nem, mert enélkül is le tudott
van, mint negatívan befolyásolta 
érettségizni
a fiatalok önkénteskedvét: több 
Nem tudja
fiatalt bevonzott, mint amennyit 
eltántorított. Bő negyedük úgy vé-
23
Nem válaszol
lekedett, hogy ez a tevékenység 
egyengette útjukat az önkéntesség 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
felé, azaz később maguk is szíve-
sen vállaltak ilyen feladatokat. Ezzel 
szemben csupán 6 százalékuknál 
46 

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
50. ábra    Melyik állítások igazak Önre az alábbiak közül?  
négyévente belépők nagyon lassan 
(akik korábban vagy most végzik az IKSZ-t, N = 2102, %)
lefelé húzták az arányt, amely 
2020-ra 5 százalékra esett vissza, 
ám látni kell, hogy 2024-ben is 
Az iskolai közösségi 
ezen a szinten maradt a 15–29 és 
szolgálat hatására 
27
72
önkénteskedni kezdett.
a 15–34 évesek körében egyaránt. 
Ezzel szemben a maguk módján 
Az iskolai közösségi szolgálat 
vallásosak stabilan a legmarkán-
hatásától függetlenül 
13
86
sabb csoport. Arányuk ugyan 2012-
önkénteskedni kezdett.
ben jelentősen visszaesett, de ezt 
követően ismét növekedés volt 
Az iskolai közösségi 
megfigyelhető: 2024-re a 15–29 
szolgálat előtt is 
9
90
évesek 46, a 15–34 évesek 47 szá-
önkénteskedett.
zaléka tartozik ebbe a csoportba. 
A maguk módján vallásosak tehát 
Az iskolai közösségi 
szolgálat eltántorította 
6
93
a minta közel felét teszik ki, kap-
az önkénteskedéstől.
csolódásuk a valláshoz éppen ezért 
feltételezhetően egyben rendkívül 
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 heterogén, ugyanakkor számossá-
Igaz
Nem igaz
Nem tudja
Nem válaszol
guk arra is utal, hogy a hagyomá-
nyos vallásosság bár csökken a 
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
mindenkori ifjúság körében, még 
váltott ki ellenérzést a tapasztalat, 
tizedük a közösségi szolgálattól 
függetlenül talált rá az önkéntes-
ség világára, hasonló arányuk pe-
dig már korábban is aktív volt ezen 
a téren. Nekik tehát a program nem 
változtatott a hozzáállásukon.
10.8. Vallásosság
Az elmúlt két évtizedben komoly 
átalakulás történt a vallási önmeg-
határozás terén, amelyben a val-
lásosság hagyományos formái 
visszaszorulni látszanak, míg az 
egyéni, intézményektől függetle-
nített hit továbbra is meghatározó 
maradt. A 2024-es eredmények 
ebbe a trendbe illeszkednek bele, 
amelyben a legmarkánsabb válto-
zás az egyházias vallásosságban 
figyelhető meg. Míg 2000-ben a fi-
atalok tizede sorolta még magát 
ebbe a táborba, a korcsoportba 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 47

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
51. ábra    A következő kijelentések közül melyikkel tudná önmagát a leginkább jellemezni? (%)
2024 (15–34)
5
47
8
30
9
2024 (15–29)
5
46
9
30
9
2
2020
5
49
5
35
4
2016
6
43
5
41
4
2012
7
31
8
40
7
7
2008
7
43
6
35
8
2004
10
48
4
24
13
2000
10
46
6
28
8 2
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Vallásos, az egyház tanítását követi
Vallásos a maga módján
Nem tudja megmondani
Nem vallásos
Határozottan más a meggyőződése
Nem tudja / Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
megfigyelhetők a transzcendencia- tapasztalt tendenciákkal. A válasz- A vallásosság szintje az életkor 
igenlés bizonyos formái. Mellettük  adók relatív többsége teljesen val- előrehaladtával is enyhén, ám szig-
a nem vallásos és határozottan  lástalannak tartja magát. Ehhez  nifikánsan emelkedik. A legfiatalabb, 
más meggyőződésű fiatalok aránya  kapcsolódva a skála alsó részén  15–19 és a 20–24 évesek között 
mutatta a leginkább hullámzó ké- elhelyezkedő 2-es és 3-as értéket  még nem érzékelhető különbség 
pet az évek során. Arányuk 2012- is negyedük jelölte meg, a vallásos  (3,0), ám a 25–29 (3,18) és a 30–34 
ben volt a legnagyobb, összesen  elköteleződés szintje tehát összes- évesek (3,24) átlaga már kimutat-
46 százalék, ám 2024-re 39-re  ségében alacsony a korcsoportban.  hatóan eltér a  fiatalabbakétól. 
mérséklődött. A fiatalok vallásos- A skála középső értékét további  A vallásosság területi eloszlása 
sága tehát egyre inkább az egyéni  szűk negyedük választotta, a ma- viszont nem követi a feltételezett 
megélés irányába tolódik.
gasabb vallásossági szinteket vá- város-vidék megoszlást. A buda-
A maga módján vallásos almin- lasztók aránya ennél jelentősen  pesti fiatalok körében a vallásos-
ta nagy aránya okán a Századvég  alacsonyabb, ám a 6-os és a leg- ság önértékelése magasabb (3,5), 
2021 óta alkalmazza hétfokú Likert-  magasabb, 7-es kategóriába így is  mint a megyei jogú városokban 
skáláját a vallásosság mérésére,  9 százalék sorolta magát.
(2,8), a kisebb városokban (3,3) és 
ami valamivel differenciáltabban 
A vallásosság bevallott mértéke  a községekben (3,0), a település-
mutatja be a lakosság vallásossá- több társadalmi-demográfiai té- szerkezet tehát önmagában nem 
gát. Az eredmények szerint a fia- nyező mentén is különbségeket  feltétlenül meghatározó tényező e 
talok vallási önmeghatározása  mutat. Így a nők – összhangban  kérdésben.
nagyrészt a skála középső és alsó  korábbi kutatásokkal is – általában 
Ehhez kapcsolódóan azonban 
értékei között oszlik meg, ami össz- vallásosabbnak tartják magukat  fontos észrevétel, hogy a vallásos-
hangban van az előző kérdésben  (átlag: 3,3), mint a férfiak (3,0).  ság mértéke – más vonatkozó ku-
48 

---

MAGYAR FIATALOK 
10. Közösség és pOlitiKa
2024 
52. ábra    Mennyire tartja magát vallásosnak egy hétfokú skálán, amelyen az egyes jelentése, 
hogy vallástalan, a hetes jelentése pedig, hogy vallásos? (%)
27
11
15
23
13
5 4
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
1 – Vallástalan
2
3
4
5
6
7 – Vallásos
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
tatásokkal és a 2012-es ifjúságku- adatok figyelemre méltó stabilitást  marginális. Ezzel együtt a feleke-
tatási eredményekkel összhangban  mutatnak. A római katolikus fele- zeti kötődéssel nem rendelkezők 
– az iskolai végzettséggel is nega- kezethez tartozók aránya domi- aránya az elmúlt nyolc évben kon-
tív irányú összefüggést mutat az  náns, statisztikailag nem szignifi- zisztensen 27–29 százalék között 
ifjúsági rétegben, azaz a legfeljebb  káns ingadozással: 2016-ban 50,  ingadozott.
nyolc általánossal rendelkezők és  2020-ban 52, míg 2024-ben 49 
Az adatokra egyfajta magyará-
érettségi nélküli középiskolai vég- százalékot mértünk mind a teljes  zattal szolgálhat többek között az, 
zettségűek körében a vallásosság  populációban, mind pedig a 15–29  hogy a 2020-ban mért egyötödös 
alacsonyabb szintet mutat (2,9),  éves korcsoportban. A református  arány után immár a kérdezettek 
míg az érettségizettek esetében  egyházhoz tartozóknál hasonló,  negyede állította, hogy vallásos 
(3,2) és a diplomások körében va- statisztikai értelemben elhanya- szemléletben nevelték. Továbbá 
lamivel magasabb érték (3,5) fi- golható csökkenés figyelhető meg  míg 2020-ban 55 százalék jelezte, 
gyelhető meg.
(16-ról 15 százalékra). Az evangéli- hogy soha nem látogat szertartást, 
A felekezeti hovatartozást két  kusok reprezentációja ugyanakkor  addig 2024-re már csak 46 száza-
elkülönülő, de egymással össze- enyhe emelkedést mutat: a nyolc  lék (ugyanakkor a templomlátoga-
függő aspektusból elemeztük: az  és négy évvel korábbi 2–3 száza- tás intenzitása némileg megcsap-
adminisztratív regisztráció (formá- lékos arányról 4 százalékra növe- pant, és növekedett az évente vagy 
lis bejegyzés) szerint, valamint az  kedett. Az egyéb vallási közössé- ritkábban látogatók hányada).
egyén szubjektív vallási identifiká- gekhez tartozók jelenléte a 2016 
ciója alapján. Az adminisztratív  óta eltelt időszakban konstans és 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 49

---

11. HATÁRON TÚLI  
MAGYAROKKAL VALÓ  
KAPCSOLAT
A magyar identitás és a határon  Program, amely hajlamos nagyobb  lévő személyes kapcsolatok elsőd-
túli magyarsággal fenntartott kap- látogatottsági arányt eredményez- legesen baráti viszonyokban nyil-
csolatok vizsgálata komplex szak- ni osztálykirándulások támogatá- vánulnak meg, míg a rokoni szálak 
politikai kérdés, amelynek alaposabb  sával. Erdélyen túl Horvátország  jelenléte csekély mértékű: mind-
megértéséhez az ifjúságkutatás  magyarlakta területei és az Őrvidék  össze 5 százalék számolt be kül-
legújabb hulláma fontos adaléko- népszerű úti cél, ezzel szemben  honban élő közeli családtagról, 
kat szolgáltat. A 15–34 éves ma- a Muravidék és Kárpátalja a ke- szülői vagy nagyszülői kapcsolatok 
gyar fiatalok Erdélyt keresik fel а  vésbé látogatott régiók közé tar- pedig elenyésző arányban (1–1 szá-
leggyakrabban a magyarlakta tér- tozik.
zalék) fordulnak elő. A  külhoni 
ségek közül. A látogatások jellem-
Jól magyarázza ezt a jelenséget  magyarsághoz fűződő kapcsolatok 
ző formái a családi utazások, az  az is, hogy a 15–34 évesek túlnyo- tehát már kevésbé a családi köte-
oktatási intézmények által szerve- mó része – mintegy 85 százaléka  lékekre, sokkal inkább egyéni is-
zett csoportos kirándulások, illet- – nem rendelkezik közvetlen roko- meretségekre épülnek.
ve baráti társaságok közös útjai.  ni vagy baráti kötődéssel a határon 
Kiemelt jelentőségű a Határtalanul  túli magyar közösségekhez. A meg-
53. ábra    Járt-e a szomszédos országok magyarok által lakott területein, vagyis azokon a területeken, amelyek 
egykor Magyarországhoz tartoztak? (%)
Erdély (ma Románia)
12
9
8
67
Kárpátalja (ma Ukrajna)
2 5 3
87
Felvidék (ma Szlovákia)
8
6
7
77
Vajdaság/Délvidék (ma Szerbia)
6 5 4
82
Horvátország magyarlakta 
13
4
8
72
területei
Őrvidék (ma Ausztria)
11
5
7
73
Muravidék (ma Szlovénia)
4 4 4
86
0
20
40
60
80
100
Igen, családdal
Igen, osztálykirándulás keretében 
(pl. Határtalanul Program)
Igen, barátokkal
Igen, nyári tábor, nyári egyetem, 
tanulmányi verseny keretében
Igen, egyedül
Nem
Nem tudja
Nem válaszol
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
50 

---

12.  PROBLÉMATÉRKÉP
A 2024-es ifjúságkutatás során  több érzékelt problémát is jelez- közel 30 százalékuk a céltalansá-
megvizsgáltuk a 15–34 éves kor- hessenek, így pontos összehason- got is megjelölte. Emellett az el-
osztály által azonosított legjelen- lításra nincs lehetőség a korábbi  múlt felmérésekhez hasonlóan 
tősebb kihívásokat. Az idei adat- évekkel, a főbb tendenciák azonban  megjelennek az anyagi nehézségek. 
felvétel módszertani szempontból  továbbra is nyomon követhetők.
E problémák markáns jelenléte – 
eltért a korábbiaktól, mivel több-
2024-ben a megkérdezettek har- bár nem volt kérdése a kérdőívnek 
válaszos formában tettük fel a kér- mada kiemelkedő problémaként  – vélhetően a járvány utóhatásait, 
dést, hogy a fiatalok adott esetben  azonosítja a bizonytalanságot, míg  a háború miatt is bekövetkezett 
54. ábra    Ön szerint ma Magyarországon mi az ifjúság legégetőbb problémája? (több válasz lehetséges, %)
 Anyagi nehézségek, 
40
elszegényedés, szegénység
 Bizonytalanság, kiszámíthatatlan jövő
33
 Céltalanság, nem tudják, mit akarnak
29
 Lakáshoz jutás, lakásproblémák
21
 Drogok, kábítószer, alkohol elterjedése
19
 Munkanélküliség, 
16
elhelyezkedési nehézségek
 Baráti társaságok, közösségek hiánya
15
 Párkeresési nehézségek
13
 Bűnözés
12
 Család válsága, családi problémák
11
 Iskolai, tanulási, előmeneteli problémák
11
 Háborús fenyegetettség
9
 Külföldre vándorlás, kivándorlás
8
 Önállótlanság, a szülőktől való függés
7
 Klímakatasztrófa, környezet rossz állapota
7
 Nem hallgatják meg őket, véleményüket 
5
nem veszik figyelembe
 Migráció, bevándorlás
2
 
 Egyéb
1
Nem tudja
1
 Nem válaszol
0
0
5
10
15
20 25 30 35 40 45
Forrás: Századvég – saját szerkesztés
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 51

---

MAGYAR FIATALOK 
12. prObléMatérKép
2024 
gazdasági instabilitást és a globá- okot a fiatalok körében, míg az el- és a  környezet rossz állapotát 
lis kihívásokat tükrözi.
helyezkedés nehézségeitől való  mindössze 7 százalék emelte ki.
A lakáshoz jutás és a lakásprob- félelem közvetlenül kapcsolódik az 
A fiatalok által megjelölt leg-
lémák a negyedik helyen végeztek,  anyagi bizonytalansághoz.
égetőbb problémák tehát főképp 
míg a korábbi kutatásokban még 
Pozitív eredményként értékel- a mindennapi élet reális nehézsé-
nem szerepeltek a hét legégetőbb  hető azonban, hogy a baráti társa- geiből adódnak, amelyekről úgy 
probléma között. Ez egyfelől utal  ságok és a  közösségek hiánya  érzik, leginkább képesek befolyá-
az ingatlanpiac elmúlt években  mindössze a megkérdezettek 15  solni jövőbeli kilátásaikat. Ebből 
tapasztalt dinamikus változásaira. százaléka szerint tartozik a leg- következik, hogy a magyar fiatalok 
A klasszikusnak számító prob- égetőbb problémák közé, szemben  láthatóan tudatosan tekintenek 
lémák továbbra is jelen vannak:  a járványt követő felméréssel, ami- a saját életükre és a kortársaikéra, 
a kábítószer és az alkohol elterje- kor még a negyedik helyen szere- azonosítanak olyan jelentős gon-
dése, valamint az elhelyezkedési  pelt, így a közösségi kapcsolatok  dokat, mint az anyagi nehézség 
nehézségek szintén a jelentősebb  helyreállni látszanak a  járvány  vagy a lakásproblémák, míg az 
kihívások között szerepelnek. Ez  meg szűnésével.
életüket követlenül nem érintő ki-
nem meglepő annak fényében, hogy 
Mindezzel együtt pedig érdekes- hívásokat jelenleg nem érzik annyi-
a függőséget okozó szerek terje- ség, hogy a tematika médiarepre- ra égetőnek a saját korosztályukra 
dése évtizedek óta aggodalomra ad  zentációja mellett a klímaváltozást  nézve (például a klímaváltozást).
52 

---

13. MÓDSZERTANI HÁTTÉR
A kutatás Magyarország 15–34 év  január 1. és 2009. december 31.  alapminta egyaránt reprezentatív 
közötti fiataljaira irányult, tapi  között születetteket tekintettük.  a magyarországi 15–34 évesekre 
(tablet­assisted personal inter­ Ezen csoport létszáma a mintavé- a fenti szempontok szerint.
viewing) módszertan alkalmazá- tel időpontjában 2 181 333 fő volt.
A terepmunka 2024 szeptembe-
sával. Az adatfelvétel során ötezer 
Az első lépésben a településeket  re és novembere között zajlott. Az 
fővel készítettünk személyes inter- földrajzi elhelyezkedésük és a fia- adatfelvétel minőségbiztosítása 
jút, 45 perces kérdőív segítségével.  talok létszáma alapján rétegekre  érdekében az ellenőrzésnek az 
Az alkalmazott minta repre zentatív  osztottuk, összesen 95 réteget ki- alábbi szempontokra kellett kiter-
a 15–34 év közötti magyarországi  alakítva. Ezt követően rétegenként  jednie, három egymástól független 
népességre nem, életkor, iskolai  véletlenszerű mintavétellel válasz- módszert alkalmazva:
végzettség, településtípus, vala- tottunk ki 355 települést. A máso- 1. A kérdezőbiztosok munkájának 
mint régió szempontjából.
dik lépcsőben az adott rétegek 
folyamatos ellenőrzése a  terü-
Az adatgyűjtés a Belügyminisz- elemszámával arányosan, a Bel-
leti instruktorok által, akik figye-
tériumtól igényelt címlisták fel- ügyminisztérium lakcímnyilvántar-
lemmel kísérték az adatgyűjtés 
használásával valósult meg. A min- tási adatbázisából véletlen való-
helyszíni megvalósulását és az 
tavétel többlépcsős, rétegzett va- színűségi mintavétellel jelöltük ki 
előírások betartását.
lószínűségi mintavételi módszert  a mintába kerülő személyeket.
2. A tabletek GPS-jeleinek ellen-
alkalmazott. Az első lépcsőben 
A kutatás során összesen 25 ezer 
őrzése, amely biztosította, hogy 
a vizsgálandó települések kiválasz- címet dolgoztunk fel, amely egy 
az interjúk tényleges helyszínei 
tására, a második lépcsőben az  5000 címet tartalmazó alapcímlis-
megfeleljenek az előírt címek-
adott településekhez tartozó cím- tából, valamint négy, egyenként 
nek, és kizárta az esetleges hely-
lista összeállítására került sor. Az  5000 címet tartalmazó pótcímlis-
színi eltéréseket.
elsődleges mintavételi keretet  tából állt. Az 5000 fős alapminta  3. Telefonos ellenőrzés a  sikeres 
a magyarországi települések lis- és a négy, egyenként 1250 fős al-
kér dezések legalább 40 százalé-
tája képezte, a másodlagos min- minta településmintái külön-külön 
kában, amely során visszaigazol-
tavételi keret pedig az adott tele- is tükrözik az ország telepü-
tuk az interjúk hitelességét és az 
püléseken élő, 15–34 éves, állandó  lésstruktúráját regionális elhelyez-
adatgyűjtési folyamat meg felelő-
magyarországi lakóhellyel rendel- kedés és településméret szerint. 
ségét.
kező fiatalok csoportja volt. A ku- A négy 1250 fős alminta önállóan, 
tatás során 15–34 évesnek az 1990.  valamint az összevont 5000 fős 
IFJÚSÁG 2024 KUTATÁS   GYORSJELENTÉS
 53

---

14. A SZERZŐKRŐL
GYORGYOVICH MIKLÓS  szociológus. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalmi 
Folyamatok és Média Kutatóintézetének szakmai vezetője, a Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szociológia Tanszékének tanára, korábban az Inter-
national Business School tanára és modulvezetője, a Magyar Fiatalok 2024 kutatás operatív veze-
tője.
KISS-KOZMA GEORGINA  politológus, a politikatudományok doktora. Az Ifjúságkutató Intézet 
kutatásvezetője, valamint az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológiai Mű-
helyének kutatótanára.
KOLOZSVÁRI KRISZTINA  szociológus, végzettségét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsé-
szet- és Társadalomtudományi Karán szerezte. 2019 és 2021 között az Eszterházy Károly Katolikus 
Egyetem Mérés-Értékelés Munkacsoportjának kutatási és szakmai asszisztense, majd 2021-től 
a Századvég Konzorcium munkatársa. Jelenleg a Századvég kutatási tanácsadója.
PILLÓK PÉTER  szociológus, a szociológiai tudományok doktora. A Pázmány Péter Katolikus 
Egyetem Társadalomkutatás Tanszékének vezetője és egyetemi docense, a Századvég Társadalmi 
Folyamatok és Média Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Fiatalok 2024 kutatás felelős vezetője.
SZÉKELY LEVENTE  szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a média- és kommunikáci-
ós tudományok habilitált doktora. Pályája elején egyetemi kutatóközpontban dolgozott, majd több 
mint egy évtizedig irányította az egyik meghatározó piackutató intézet szakmai munkáját. Jelenleg 
az Ifjúságkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Szociológia Műhelyének vezetője. A Bu-
dapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének docense.
VAS ÉVA  szociológus, mester szakos tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végez-
te. Jelenleg a Századvég Társadal mi Folyamatok és Média Kutatóintézetének, illetve a Magyar 
Fiatalok 2024 kutatás junior kutatója.
54 

---

---

---

---

---

Document Outline

• _Hlk192755025
• _Hlk192407470
• _Hlk192409435
• _Hlk192411121
• _Hlk198209841
• _Hlk192767633
• _Hlk192767643
• _Hlk192768631
• _Hlk192769372
• _Hlk192772042
• _Hlk192446170
• _Hlk192666136
• _Hlk198212281
• _Hlk198212373
• _Hlk189675840
• _Hlk183436161
• _Hlk192588615
• _Hlk192593764
• 1. Bevezető
• 2. A kutatás legfőbb megállapításai
• 3. Oktatási helyzetkép
  • 3.1. Továbbtanulás
  • 3.2. Nyelvismeret
  • 3.3. Az oktatás munkavállalással kapcsolatos attitűdjei
• 4. Munkavállalás és jövőtervezés
  • 4.1. A munkavégzés és körülményei
  • 4.2. A munkahely biztonsága és munkanélküliség
  • 4.3. Munkába állásra és elhelyezkedésre vonatkozó tervek
  • 4.4. Külföldi tanulási és munkavégzési tervek
• 5. Demográfia és önállósodási folyamatok
  • 5.1. Demográfia
  • 5.2. Családalapítás
  • 5.3. Gyermekvállalás
• 6. Életkörülmények
  • 6.1. Lakáshelyzet
  • 6.2. Anyagi javak
  • 6.3. Pénzügyi helyzettel kapcsolatos attitűdök
• 7. Életmód
  • 7.1. Szabadidős tevékenységek
  • 7.2. Kultúra
  • 7.3. Sportolás és egészség
  • 7.4. Kockázati magatartások
• 8. Mentális egészség
• 9. Digitális kultúra és média
  • 9.1. Infokommunikációs eszközök
  • 9.2. Közösségi oldalak
• 10. Közösség és politika
  • 10.1. Társadalmi közérzet
  • 10.2. Ideológiai karakter
  • 10.3. A diktatúra és a demokrácia megítélése
  • 10.4. Politikai érdeklődés
  • 10.5. Szülői minták elfogadottsága
  • 10.6. Magyar identitás
  • 10.7. Önkéntesség
  • 10.8. Vallásosság
• 11. Határon túli magyarokkal való kapcsolat
• 12. Problématérkép
• 13. Módszertani háttér
• 14. A szerzőkről

---