Dr. Péterfalvi Attila András
2025-10-10 - 12:49:08 +0200
Ügyszám: NAIH-14553-2/2025.
Tóth Gábor részére
[email protected]
Tárgy: Válasz közérdekű adatigénylésre
Tisztelt Adatigénylő!
Ön 2025. október 2. napján a KiMitTud adatigénylő portálon keresztül az alábbiakban idézett
közérdekű adatigényléssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a
továbbiakban: Hatóság).
„Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre, hogy a „közérdekű
adatigénylések” során az adatgazdák által jellemzően felajánlott „személyes iratbetekintés”, mint a
közérdekű adatigénylésre adott válasz lehetőségét milyen:
törvények,
jogszabályok,
egyéb, az adatgazdák számára kötelező érvényű előírások
szabályozzák.”
Közérdekű adatigénylésével kapcsolatban a Hatóság az alábbi tájékoztatást nyújtja.
A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére főszabály szerint az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Infotv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Infotv. 30. § (2) bekezdés értelmében
„az
adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó
szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon
kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az
igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. […]”
Az Infotv. nem tartalmaz az Ön által megjelölt „
személyes iratbetekintés”-sel, mint a közérdekű
adatok megismerési módjával kapcsolatban szabályokat, erre tekintettel a Hatóság az eddig
kialakult bírói gyakorlat, azon belül az egyes precedens döntésekben kifejtett bírói érvelés
bemutatásával tud Önnek tájékoztatást adni.
A Kúria Pfv. 22.360/2017/11. számú ítélete indokolásában kifejtette:
„[19] […] Az Infotv. 30. § (2)
bekezdése értelmében az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben ezt az adatot
kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes - az igénylő által kívánt
formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot már korábban elektronikus formában
nyilvánosságra hozták az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is.
A jogszabály szerint tehát az adatkezelő alperesnek alapvetően az igénylő felperes által kért és a
jogszabály által megengedett módon kell az adatigénylést teljesíteni. A Kúria szerint a betekintés
felajánlása érdemben akkor minősül joghatályos teljesítésnek, ha az igénylő az eredetileg kért
közlési mód helyett azt kifejezetten elfogadja.
[20] A Kúria szerint egyébként valóban ellentmondásos az alperes álláspontja annyiban, hogy
egyrészt arra hivatkozik, hogy az adatok mennyisége rendkívüli nehézséget okozhat, másrészt
viszont egyszerű betekintést is elegendőnek vél az egész adatmennyiség megismerésére. A Kúria
………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
1055 Budapest
Tel.: +36 1 391-1400
naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok
Falk Miksa utca 9-11.
KR ID: 429616918
[email protected]
szerint a felperes jogosult ragaszkodni az általa igényelt teljesítési módhoz, kivéve, ha az érdemi
okból kivitelezhetetlen, erről azonban a jelen esetben nincs szó.”
A
Kúria Pfv. 20.302/2025/7. számú ítéletében rögzítette:
„[45] A Kúria jelen ügyben is irányadó,
precedens határozatában kifejtett jogértelmezése szerint az adatkezelő alperesnek alapvetően az
igénylő felperes által kért és a jogszabály által megengedett módon kell az adatigénylést teljesíteni.
A betekintés felajánlása érdemben akkor minősül joghatályos teljesítésnek, ha az igénylő az
eredetileg kért közlési mód helyett azt kifejezetten elfogadja. A felperes jogosult ragaszkodni az
általa igényelt teljesítési módhoz, kivéve, ha az érdemi okból kivitelezhetetlen (Kúria
Pfv.IV.22.360/2017/11.). Az Infotv. 30. § (2) bekezdése alapján az igénylő által meghatározott
teljesítési módtól eltérő teljesítés akkor lehetséges, ha az igénylő által meghatározottak szerinti
teljesítés aránytalan nehézséget okoz. Ezért a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy
kizárólag a felperes hozzájárulása esetén lehetséges a kérelemtől eltérően – akár betekintés
biztosításával – az adatigény teljesítése, sérti az Infotv. 30. § (2) bekezdését, ellentétes a Kúria
precedens határozatában kifejtett jogértelmezéssel. A másodfokú bíróság jogerős ítéletében nem
indokolta meg, hogy a teljesítési mód meghatározásánál miért hagyta figyelmen kívül a zártan
csatolt iratok tartalmát.
[46] A Kúria megvizsgálta az alperes által zártan kezelt iratként csatolt 24 doboz iratanyagot és
megállapította, hogy 17 dobozban több százas nagyságrendben kizárólag a hirdetések
megjelenését alátámasztó támpéldányok (különböző sajtókiadmányok) találhatók. A Kúria a csatolt
iratok vizsgálata alapján megállapította, hogy a teljesítést igazoló támpéldányoknak teljes
terjedelemben történő elektronikus rögzítése az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerinti 15 napos, de a
15 nappal meghosszabbított határidőn belül is aránytalan nehézséget okoz az alperesnek. Ezen
túlmenően a több ezer oldal sajtótermék (a teljesítés igazolása mellett ugyanis más tartalmat is
hordoznak) teljes terjedelmű digitalizációja ellentétes az Infotv. 30. § (2) bekezdése értelmezése
körében az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott értelmezési szempontoknak, mivel nem felel
meg a józan észnek és a közjónak, nem gazdaságos célt szolgál.
[47] A Kúria megítélése szerint e körülmények miatt az alperes jogszerűen teljesítheti a teljesítést
igazoló támpéldányok megismerését azok megtekintésének biztosításával. Ezért a másodfokú
bíróság e vonatkozásban az Infotv. 30. § (2) bekezdését megsértve kötelezte az alperest a
támpéldányok elektronikus másolat kiadásával történő teljesítésre. A Kúria kiemeli, hogy a
támpéldányok esetén a megtekintés biztosítása nem jelenti az információszabadsághoz való jog
korlátozását, ugyanis az igénylő megtekintés útján is meggyőződhet a teljesítés megtörténtéről,
akár az elektronikus adathordozón kiadott egyéb dokumentumok tartalmával összevetve.
[48] Mindezek alapján a Kúria a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet részben
hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest a
teljesítést alátámasztó támpéldányok megtekintésének biztosítására kötelezte az Infotv. 30. § (2)
bekezdése alapján. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése értelmében
hatályában fenntartotta.
[50] Az adatkezelőnek elsősorban az igénylő által kért módon kell teljesítenie az adatigénylést. Az
igénylő által meghatározott teljesítési módtól eltérő teljesítésre akkor van lehetőség, ha az
aránytalan nehézséget okoz.”
A Kúria Pfv. 20.572/2025/5. számú ítélete alapján
„[46] A Kúria jelen ügyben is irányadó,
precedens határozatában foglalt – és a NAIH alperes által idézett joggyakorlatával összhangban
álló – jogértelmezése szerint az adatkezelő alperesnek alapvetően az igénylő felperes által kért és
a jogszabály által megengedett módon kell az adatigénylést teljesítenie. Az alperes felülvizsgálati
állításával szemben a betekintés felajánlása érdemben akkor minősül joghatályos teljesítésnek, ha
az igénylő az eredetileg kért közlési mód helyett azt kifejezetten elfogadja. A felperes jogosult
ragaszkodni az általa igényelt teljesítési módhoz, kivéve, ha az érdemi okból kivitelezhetetlen (Kúria
Pfv.IV.22.360/2017/11., Pfv.IV.20.302/2025/7.), ez alatt az aránytalan nehézség is értendő.
2
[47] A felperes az adatok kiadását elsődlegesen elektronikusan – email vagy adathordozóra történő
mentéssel – kérte, a papír alapú dokumentumok másolása esetén kérte ennek költségeiről történő
tájékoztatását, a világhálón elérhető adatok esetén a nyilvános forrás megjelölését. A felperes az
alperes válaszát követően is akként nyilatkozott, hogy a betekintés jogával nem kíván élni, az
adatszolgáltatást elektronikus formában kérte teljesíteni, ezt követően pedig a keresetben az
adatigénylést változatlanul elektronikus formában kérte teljesíteni, tehát az általa megjelölt
teljesítési módhoz ragaszkodott. Az alperes állításával szemben kifejezetten tiltakozott a betekintés
útján való teljesítés ellen.
[49] A Kúria egyetért az eljárt bíróságok jogértelmezésével abban a kérdésben, hogy az Infotv. 30.
§ (2) bekezdése alapján önmagában az adatigénylés egy emailben történő megválaszolásának
technikai akadálya nem minősíthető az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan
nehézségeként.
[53] Ezzel szemben a perben az nem vitatott, hogy az alperes kezeli a felperes keresetében
megjelölt adatokat, az alperes a perben következetesen arra hivatkozott, hogy az adatok
rendelkezésére állnak, azokat összegyűjtötte és a betekintés felajánlásával teljesítette az
adatigénylést.”
A fent megjelölt döntések nyilvánosan elérhetőek online módon a Bírósági Határozatok
Gyűjteményében:
https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozatok. Beadványára válaszul a Hatóság tájékoztatást nyújt továbbá a következő jogszabályokról, melyek
online elérhetőek
a https://njt.hu/ URL-címen:
-
a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 15/A §-át, mely szerint
„A szerzői jogi
védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből nyilvános adatként való
megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő jogainak védelme érdekében az
adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt forma és mód helyett – az
adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben – a mű közérdekű adatot vagy
közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének lehetővé tételével is
teljesítheti.”
-
az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló
Egyezményének kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXI. törvény 6. cikkét, mely a közérdekű
adatot tartalmazó irathoz való hozzáférés módjai vonatkozásában tartalmaz rendelkezést:
„
1. Ha egy közérdekű adatot tartalmazó iratot hozzáférhetővé tettek, az igénylőnek joga van
választani, hogy az eredeti példányt vagy annak egy másolatát megtekinti, vagy arról
másolatot kér a választása szerinti – a szervnél elérhető – formában vagy formátumban,
kivéve, ha az erre vonatkozó kívánsága ésszerűtlen.
2. Ha az iratban foglalt adatok egy része korlátozás alá esik, a közhatalmi szervnek a többi
adatot ettől függetlenül hozzáférhetővé kell tennie. Minden felismerhetetlenné tételt
egyértelműen jelezni kell. Ugyanakkor abban az esetben, ha az irat kivonatos változata
félrevezető vagy érthetetlen, vagy ha az irat megmaradó részének hozzáférhetővé tétele
nyilvánvalóan ésszerűtlen terhet jelent a közhatalmi szerv számára, az adatigénylés
teljesítése megtagadható.
3. A közhatalmi szerv a közérdekű adatot tartalmazó irathoz való hozzáférést úgy is
biztosíthatja, hogy az igénylőnek könnyen hozzáférhető alternatív forrásokat ajánl.”
Budapest, elektronikus aláírás és időbélyeg szerint
Üdvözlettel:
Dr. habil. Péterfalvi Attila
elnök, c. egyetemi tanár
3
