~~.l-l"-----------------I
".,,"
•••••
l
.i
Magyar Köztársaság
Alkotmánybírósága
1015 Budapest, Donáti u. 35-45.
Postacíme: 1525 Budapest, Pf. 773.
szám alatti indítványozók
indítványa
a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az
ezzel összefüggő, valamint az élettársi
viszony igazolásának megkönnyítéséhez
szükséges egyes törvények
módosításáról szóló
2009. évi XXIX.törvény
alkotmányellenességének
utólagos
megállapítása iránt!
1
._-
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBíR6sÁGA
Ügyszám:
~06 ~ J 0) / .ko'] /
l r
I
Érkezett:
Tisztelt Alkotmánybíróság!
2009 OKT 06.
--
Példány:
..3
Kezel6iroda:
~
Melléklet:
1."--
ru "
Alulírottak
a bejegyzett
élettársi kapcsolatról,
az ezze
ossze
gge
valamint az
élettársi
viszony
igazolásának
megkönnyítés éhez
szüksé ges
egyes
torven yeK
módosításáról
szóló 2009. évi XXIX. törvénnyel
(kihirdette
a Magyar Közlöny
2009/63. száma, a továbbiakban
röviden: Béktv.)
szemben,
az 1989. évi XXXII.
törvény 1.~ b.) pontja alapján az alábbi
alkotmányellenesség
utólagos
megállapítása
iránti kérelmet terjesztjük elő. Kérjük annak megállapítását, hogy a törvény
l.~
(1) bekezdése, miszerint:
"LS
(1) Bejegyzett
élettársi
kapcsolat
akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető
előtt együttesen
jelenlévő
két, tizennyolcadik
életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen
kijelenti, hogy
egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni."
3.~
(1) bekezdése, miszerint:
,,3.S (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja
ki, megfelelően alkalmazni kell
aj a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra,
hj a házastársra vagy házastársakra
vonatkozó
szabályokat
a bejegyzett
élettársra vagy bejegyzett
élettársakra,
ej az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára,
dj az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát
megszüntették,
ej a hajadonra,
nőtlenre
vonatkozó
szabályokat
arra a személyre,
aki még nem volt házas, és
bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és
j) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra."
2
4.~
(1)-(2) bekezdései, melyek szerint:
,,4. S (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik
aj az egyik bejegyzett élettárs halálával,
hj bírósági felbontással vagy
ej közjegyző általi megszüntetéssel.
(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket
alkalmazni kell."
A
Béktv. 7.~
(1)-(7) bekezdései, amelyek az anyakönyvekről,
a házasságkötési
eljárásról
és a névviselésről
szóló
1982. évi.
17. törvényerejű
rendeletet
módosítják az alábbiak szerint:
7. ~ (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű
rendelet
(a továbbiakban:
At.)
l.
S (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
,,(2) Anyakönyvet kell vezetni:
a) a születésekről,
b) a házasságkötésekről,
e) a bejegyzett élettársi kapcsolatokról,
d) a halálesetekről."
(2) Az At. 2. S (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A polgármester
az anyakönyvvezető
által előkészített házasság megkötésére,
valamint
bejegyzett élettársi kapcsolat
létrehozására
az anyakönyvvezetőre
megállapított
képesítési
feltételek hiányában is jogosult, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet."
(3) Az At. 4. S (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A házasság megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra,
a házasságkötés,
valamint
a
bejegyzett
élettársi
kapcsolat
anyakönyvezésére
az
az
anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek ez irányú szándékukat bejelentik."
(4) Az At. 5/A. S (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(l) A gyermek származási helyeként - az anya nyilatkozata
alapján - az anya bejelentett
lakóhelyét vagy tartózkodási helyét kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ha az anya ismeretlen,
akkor a születés helyét kell származási helyként is bejegyezni."
3
(5) Az At. 7. S (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló
eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani. Az idegen
nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni."
(6) Az At. 11. s-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,11. S Az anyakönyvvezető
a születést és a halálesetet a bejelentést
követően azonnal, a
házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig annak létrejöttekor anyakönyvezi."
(7) Az At. a 15. s-t követően a következő alcímmel, valamint a következő 15/A. s-sal egészül
ki:
,,A hivatali helyiség, a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének
helyszíne
l5/A.
S (1)
A
települési
önkormányzat
jegyzője
gondoskodik
arról,
hogy
az
anyakönyvvezetőnek
tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.
(2) A települési önkormányzat
biztosítja a házasságkötésre,
továbbá a bejegyzett
élettársi
kapcsolat létesítésére
alkalmas hivatali helyiséget,
amelyben
a házasságkötés,
valamint a
bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése történik.
(3) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat
hivatali helyiségen kívüli létesítését a jegyző engedélyezi.
(4) A (3) bekezdésben foglalt engedélyesetén
az anyakönyvvezető
kizárólag akkor működik
közre
a házasságkötésnek
vagy
a bejegyzett
élettársi
kapcsolat
létesítésének
hivatali
helyiségen kívüli lebonyolításánál, ha a felek
a) a tanúk, - és ha szükséges
- a tolmács vagy a jelbeszédben
jártas személy jelenlétét
biztosítják,
b) gondoskodnak
a házasságkötés
vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének méltó
keretéről,
c) gondoskodnak az anyakönyvvezető
helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és
d)
egyidejűleg
gondoskodnak
az
anyakönyvvezető
őrizetében
lévő
anyakönyvnek
a
házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszínére való szállításáról
és a hivatali
helyiségbe
való
biztonságos
visszaszállításáról,
valamint
az anyakönyv
helyszínen való biztonságos kezelésének feltételeiről.
(5) A házasság megkötésének
és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének
törvényben
előírt módját és az eseményhez méltó körülményeit akkor is biztosítani kell, ha az hivatali
helyiségen kívül történik."
4
A
Béktv.
8.~
(1)
bekezdésének
"a
bejegyzett
élettársi
kapcsolat
létrehozásáról"
rendelkező
pontja,
amely
az
anyakönyvekről,
a
házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű
rendeletet módosítja az alábbiak szerint:
,,26/E. S (l) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a fővárosi kerületekben, a megyei
jogú városokban, valamint a 42/A. S (3) bekezdésében meghatározott
további településeken
működő anyakönyvvezető k jogosultak.
(2) Az anyakönyvvezető
a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának
időpontját a felek
kívánságát figyelembe véve tűzi ki.
(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv
felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvános és méltóságteljes.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni, ha a felek ezt kérik.
(6) Az anyakönyvi bejegyzést megelőzően az anyakönyvvezető
előbb az egyik, majd a másik
félhez külön- külön a következő kérdést intézi: "Kijelenti-e (itt megnevezendő
az a fél, akihez
a kérdést intézi), hogy az itt jelen
lévő (megnevezett
másik féllel) bejegyzett
élettársi
kapcsolatot létesít?". Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó
igennel válaszolt, az
anyakönyvvezető
a következő kijelentést teszi: "Megállapítom,
hogy (itt megnevezendő
az
egyik majd a másik fél) a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett
élettársak. "
(7) A felek kérésére - ha az anyakönyvvezető,
a tanúk és mindkét fél érti és beszéli az adott,
Magyarországon
honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét - az eljárás az adott kisebbség
nyelvén is lefolytatható.
(8) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető,
továbbá - ha közreműködött
- a tolmács az
anyakönyvi bejegyzést aláírják.
(9) Ha a felek vagy
azok egyike
a (6) bekezdésben
foglaltak
szerinti
kérdésre
nem
egybehangzó
igennel válaszol,
a nyilatkozatot
feltételhez
vagy időhöz köti, közöttük
a
bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető
a jelenlévők
előtt
kijelenti.
(l O) Ha a felek vagy azok egyike, illetve a tanú vagy a tolmács az anyakönyv bejegyzésének
aláírását
megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejött, az
anyakönyvvezető
az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi."
beleütköznek a Magyar Köztársaság Alkotmányának
15. ~-ába, miszerint "A
Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét."
5
Kérjük továbbá megállapítani,
hogya
Béktv. 8.~ (1) bekezdésének
"a bejegyzett
élettársi
kapcsolat
létrehozásának
megtagadásáról"
rendelkező
pontja,
amellyel
az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17.
törvényerejű rendeletet új 26/B. 9-sal egészíti ki, miszerint:
,,26/B. 9 Az anyakönyvvezető
a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megtagadja, ha
aj a közreműködésre
nem illetékes,
bJ az eljárásból ki van zárva,
ej a létrehozásnak törvényes akadálya van,
dJ a felek a létrehozás törvényes feltételeit nem igazolták,
ej a felek a létrehozáshoz a jogszabályban
előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták
be, vagy
j) a bíróság valamelyik
felet, akár nem jogerős
határozattal
is cselekvőképességet
kizáró
gondnokság
alá
helyezte,
vagy
a
fél
a
létrehozás
időpontjában
nyilvánvalóan
cselekvőképtelen."
beleütközik
a Magyar
Köztársaság
Alkotmányának
60. ~ (1) bekezdésébe,
miszerint
"A Magyar
Köztársaságban
mindenkinek
joga
van
a gondolat,
a
lelkiismeret
és a vallás szabadságára."
Kérjük,
hogy ennek
eredményeként
szíveskedjenek
megállapítani
a 2009. évi
XXIX. törvény alkotmányellenességét
és azt szíveskedjenek
megsemmisíteni.
Indokolás
Az Alkotmánybíróság
-
összhangban
a legfontosabb
emberi
jogi
nemzetközi
egyezmények
szövegezésével
és az Európai
Emberi
Jogi Bíróság
gyakorlatával,
továbbá a házasság intézményének
az egyetemes emberi kultúrában meghonosodott
jelentéstartalmával
- a házasságot a férfi és a nő életközösségének
tartja (ld. 14/1995.
(III.! 3.) AB határozat, 154/2008. (XII.!7.) AB határozat).
A Béktv. előző verzióját, a 2007. évi CLXXXIV. törvényt az Alkotmánybíróság
a
154/2008.
(XII.! 7.)
AB
határozatával
megsemmisítette.
Ezt
a
döntését
az
Alkotmánybíróság két lényeges okra alapozta:
6
r
1.) A régi törvény "homogén csoportként" kezelte a különböző és az azonos nemű
személyek párkapcsolatait,
2.) A régi törvény generális utaló szabálya (2. 9-a) "a bejegyzett élettársi közösség
jogintézményét a lényeges tartalom Uoghatások) tekintetében azonossá tették a
házassággal. "
Az új Béktv. ezen két ok közül mindössze a formainak mondható 1.) pontban írt okot
küszöbölte ki azzal, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét az azonos nemű
személyek
párkapcsolatára
szűkítette.
Megjegyezzük
azért,
hogy
ebben
a
vonatkozásban is felmerülhet az Alkotmány ún. antidiszkriminációs
klauzulájának,
a
70/A. 9 (1) bekezdésének
sérelme, hiszen a törvényalkotó
semmilyen alkotmányos
indokát nem adta annak, hogy miért tekinti az azonos neműek élettársi kapcsolatát
magasabb rendűnek a különneműekénél
azzal, hogy az előbbiekre jóval erősebb (a
házasság
intézményével
megegyező)
garanciákat
és védelmet
ír elő.
Ezzel
a
törvényalkotó
azt sugallja,
hogy az élettársi viszonyok
terén az azonos neműek
élettársi közössége magasabb rendű a különnemű személyekénél.
A fenti 2.) pontban írt tartalmi okot viszont semmilyen vonatkozásban nem küszöbölte
ki a Béktv! Ezt bizonyítják az alábbiak:
-
A jelenlegi
Béktv.
3.9 (1) bekezdése
tartalmilag
megegyezik
a korábban
megsemmisített
törvény
2.9 (2) bekezdésével,
azaz alig néhány
kivételtől
eltekintve továbbra
is a házasságra vonatkozó szabályokat
rendeli generális
utaló
szabályként,
tehát
válogatás
nélkül
alkalmazni
az azonos
neműek
bejegyzett élettársi kapcsolatára.
-
A törvény általános indokolásának 4./ pontja (ld. az Országgyűlés elé terjesztett
törvény javaslatban) semmilyen kétséget nem hagy arról, hogy a törvényalkotó a
lényeges tartalom Uoghatások) tekintetében a házasságéval
azonos intézményt
kívánt létrehozni:
"A
bejegyzett
élettársi
kapcsolat joghatásait
illetően is
általánosságban
a Csjt. házasságra vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ezzel
a Javaslat tulajdonképpen elismeri a bejegyzett élettársi kapcsolatot családjogi
jogintézményként.
"
-
A házasságéval azonos jogállást bizonyítja az a tény is, hogya
Béktv. 13.9-a,
ami a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény
(eredetileg
a
"kettős
házasságról"
szóló)
192.9 (2) bekezdését
módosította,
az azonos
neműek
bejegyzett
élettársi
közösségére
is
kiterjesztette
a
házasság
intézményének büntetőjogi védelmét, ezzel azonos védelemben részesíti a két
intézményt.
7
-
Az azonos nemű személyek bejegyzett
élettársi közösségének
megkötése
a
házasságéval
azonos
szinten és alakiságok
között történik.
Így a kötésre
anyakönyvvezető
előtt, a házasságkötésre
szolgáló
hivatali
helyiségben,
a
házasságkötés
eljárási
szabályainak
megfelelően
kerül
sor. Nyilvántartását
anyakönyvi szinten végzik. (Lényegileg erről szólnak az anyakönyvekről,
a
házasságkötési
eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi. 17. törvényerejű
rendeletet
módosító,
a
beadványunk
első
részében
idézett
jogszabályi
rendelkezések.)
Az, hogy az Alkotmánybíróság
szerint az azonos neműek
számára a bejegyzett
élettársi kapcsolat jogintézményének
létrehozása
nem
alkotmányellenes,
nem
azt jelenti,
hogy
azt
feltétlenül
a legmagasabb,
anyakönyvvezetői
szinten, továbbá házasságéhoz
hasonló alakiságok
mellett
kellene létrehozni!
A bejegyzett
élettársi kapcsolat megszunesere
is a házasság
megszunesere
vonatkozó rendelkezéseket
rendeli alkalmazni generális szabályként a törvény
(Béktv. 4.~ (2) bekezdés).
A fentiekből eredően
a lényeges tartaimát tekintve az azonos neműek bejegyzett
élettársi közössége
most sem különbözik
semmivel sem jobban a házasságtól,
mint az előző, már megsemmisített
törvényben. A törvényalkotó
tehát nem vette
figyelembe
az
Alkotmánybíróság
idevágó
tartalmi
iránymutatásait.
Az
új
jogintézménnyel
olyannyira
házasság-közeli
együttélési
formát hozott létre és tett
társadalmi követésre érdemesített családjogi modellé, ami a házasság és a család
alkotmányos védelmét, alkotmányosan
elismert különleges értékét sérti, relativizálja,
aláássa.
A Béktv. a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát is sérti, mivel
nem ad jogot
az anyakönyvvezetőnek
arra,
hogy
lelkiismereti
okokból
megtagadhassa
a
bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásában
való részvételt. Köztudott, hogy az
azonos neműek közötti szexuális kapcsolat (így az ezt keretbe foglaló együttélési
formák is) több vallás tanításai szerint is bűnt képeznek valláserkölcsi
értelemben.
Ezért például a valláserkölcsi alapon álló anyakönyvvezetők
lelkiismereti szabadságát
sérti, ha az erkölcsi, lelkiismereti meggyőződésükkel
szembenálló tettek támogatására
kötelezi őket a törvény
bármilyen
formában.
Ilyen megfontolások
vezettek
más
területen - például az abortusz esetén - arra, hogy az orvos és az egészségügyi
dolgozó
nem
kötelezhető
terhességmegszakítás
elvégzésére
és
az
abban
való
közreműködésre, az állapotos nő életét veszélyeztető ok kivételével (ld. a magzati élet
védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 14. ~). Hasonló mentességi okot a Béktv.
nem tartalmaz.
Természetesen tiszteletben tartjuk a magánélethez való jogot, az emberek szabadságát
életmódjuk
meghatározására.
Ugyanakkor
azonban
az
államnak
az
élet-,
a
társadalom-
és
a
családvédelmi
kötelezettsége
miatt
joga,
sőt
kötelessége
differenciálni,
amikor széleskörű követésre érdemesített
modell-értékkel
ruház fel
8
l
..
•
.I
bizonyos magatartásformákat,
illetve az ilyeneket előnyben részesíti más, "versengő"
érdekekkel szemben. (Így tesz pl. a nemdohányzók és dohányzók közötti differenciálás
terén a közegészség és a nemdohányzók egészségének védelme végett).
Az emberiség,
a társadalom,
a nemzet
elemi érdeke
a fennmaradás,
a
reprodukció,
így az ezt biztosító
családi
viszonyok
nyilvánvaló
előnyben
részesítése, kiemelt védelme.
A törvényalkotó
ezt a kötelezettségét
hanyagolta
el, amikor
a törvényjavaslat
indokolás ában írt romló házassági statisztikai adatoknak térdet hajtva a jogrendszert
hozzá igazította a romlás folyamatához
ahelyett, hogy a 24. órában éppen azon
fáradozna, miként lehet a romlás ellen hatni, a házasság és a család intézményét
megvédeni, megerősíteni.
Határozott
álláspontunk
szerint
-
ahogy
ezt
tette
korábban
is -
a Tisztelt
Alkotmánybíróságnak
lehet és kell kiküszöbölnie
ezt a jogalkotói
szereptévesztést,
mert az az Országgyűlés, amelyik nem ismeri fel, hogy ezen törvény megalkotásával a
Magyar
Köztársaság
és
valamennyi
polgára
létérdekét
veszélyezteti,
nem
az
alkotmányos szerepét tölti be.
Budapest, 2009-10-0 1
Tisztelettel:
9
Document Outline
