a kész, lezárt akkumulátorcellák modulba vagy a modulok akkumulátorcsomaggá
(pack) történő összeszerelését
-
51a.
Akkumulátor, beleértve az akkumulátor részegységeinek – anód, katód, elektrolit –
előkezelését, hasznosítását, az ólomakkumulátor és részegységeinek – anód, katód,
elektrolit – előkezelését, hasznosítását
A Khvr. 2. melléklete szerint:
-
1.1.
Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel
rendelkező létesítményekben
NOSE-P kód: 101.02 Égetési eljárások > 50 és < 300 MW
-
12.
Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves oldószerekkel, különösen
felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás, vízállóvá tétel,
fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év
oldószer-fogyasztási kapacitás felett
NOSE-P kód: 107.02 Zsírtalanítás, vegytisztítás és elektronika (oldószerek
felhasználása)
A Khvr. 3. sz. melléklete szerint:
-
72.
Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe) - 50 MW kimenő teljesítménytől
2.2.
A telephelyen folytatott fő tevékenység TEÁOR ’08 szám szerint
-
Akkumulátor, szárazelem gyártása
2720
-
Fémfelület-kezelés
2561
-
Gőzellátás, légkondicionálás
3530
2.3.
A tevékenység folytatásának helye
Az érintett telephely helyrajzi száma: Debrecen 0237/405
EOV koordináták:
X: 251 450
Y: 835 619
A telephely KTJ száma: 103 167 623
Létesítmény KTJ szám: 103 280 885
A telephely sarokponti koordinátái:
Sorszám
EOV Y
EOV X
1.
835961,9
251768,2
2.
835188,9
251763,2
3.
835214,4
251495,7
4.
835241
251495,9
5.
835244,8
251455,9
6.
835271,1
251175,5
7.
835287,3
251159,6
2
8.
835987,9
251182,5
9.
835987,9
251773,2
2.4.
A tevékenység telepítési helyének jellemzői
A tervezett és jelen eljárásban engedélyezett akkumulátor gyártó üzem Debrecenben az Észak-
Nyugati Gazdasági Övezetben helyezkedik el Debrecen városától mintegy 5 km-re nyugatra. A
telephely területe 450000 m2, a földhivatali ingatlan-nyilvántartás adatai szerint művelési ága kivett
beruházási célterület. Az ingatlan az engedélyes tulajdonában van. A tervezési terület a jelenleg
hatályos szabályozási terv szerint ipari tevékenységhez köthető általános gazdasági terület (Gá-Ip)
besorolású.
A tervezési területen jelenleg folyamatban van a területelőkészítés, illetve cölöpalapozás végrehajtása
érvényes mélyalapozásra vonatkozó építési engedély alapján.
Az Eve Power Hungary Kft. tervezett létesítményének közelében található az Észak-Nyugati
Gazdasági Övezet beszállítói parkjában a Panattoni Hungary Development Kft. fejlesztési területe,
melyen közúti gépjármű alkatrészeket gyártó üzemet terveznek létesíteni és az IGPark DN
Ingatlanfejlesztő Kft. területe, melyen logisztikai csarnokot kívánnak megvalósítani.
A tervezési terület környezetében áll a BMW Manufacturing Hungary Kft. telephelye, amelyen közúti
gépjármű gyártóüzemet, valamint festőüzemet valósítottak meg. A Debrecen Észak-Nyugati
Gazdasági Övezetben zajlik a Schedl Hungária Kft. autókerék-összeszerelő üzem kivitelezése is.
A létesítmény tágabb környezetében a 354-es út, az Északi bekötő út, valamint a 33-as számú főút,
illetve az M35-ös autópálya helyezkedik el. A terület közvetlen elérését a BMW körút teszi lehetővé.
Az engedélyezett tevékenység megvalósításához kapcsolódó építmények:
-
Elektróda üzem: Az akkumulátorcellák anód- és katódfóliájának előállítása.
-
Összeszerelő üzem: Az anód és katód oldali fóliák, valamint a gyárterületre alapanyagként
beszállított alumínium- és rézfóliák és egyéb szerelési segédanyagok összeszerelése.
-
Formázó üzem: Az összeszerelt akkumulátorcellák tesztelése, öregítése és lezárása.
-
Szortírozó raktár üzem: A kész akkumulátorcellák csomagolása és tárolása.
-
Alapanyag raktár: A gyártáshoz használt alapanyagok tárolása.
-
Multifunkciós épület: A központi irodákat, szociális blokkokat, konferencia és kiállítótereket,
főzőkonyhát és kantint, tesztlaborokat, központi szerverhelyiséget és létesítmény tűzoltóságot
magába foglaló épület.
-
Ellátó állomás: Ez az épület foglalja magába a gyár üzemeltetéséhez szükséges kazánokat,
sűrített levegő ellátó berendezéseket és nitrogén generátorokat, a tüzivíz rendszer elemeit, a
szennyvíztisztítót, a hidegenergia ellátó rendszert és a szürkevízkezelő rendszert.
-
NMP
tartálypark:
A
szuszpenzió
készítéséhez
alkalmazott
NMP
tároló,
ellátó
létesítményüzeme és a szennyezett NMP tároló, amely épületen belül kerül elhelyezésre.
-
Elektrolit tartálypark: Az akkumulátorcellák összeszereléséhez szükséges elektrolit tároló,
ellátó létesítményüzeme.
-
Akkumulátor tesztlabor: Az elkészült akkumulátorcellákat komplexen tesztelő laborépület.
-
Anód fólia kezelő épület: Ebben az épületben valósul meg a telepen belül, a gyártás vagy
logisztika során sérült akkumulátorcellákból származó feszültség alatti anód fólia
feszültségmentesítése.
-
Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely és veszélyesanyag-raktár: Ebben az épületben szeparált
helyiségenként kerül kialakításra a gyártás során keletkező veszélyes hulladékok központi
3
tárolója (üzemi gyűjtőhely), illetve egy veszélyes anyag raktár, amelyben a gyártás során
használni tervezett veszélyes anyagok egy részének tárolása tervezett.
További kiegészítő épületek, épületrészek, létesítmények:
-
Logisztikai portaépület: Ez az épület két fő részből áll, egyik részben található a biztonsági
őrök technikai helyisége, másik része egy vegyes funkciójú recepciós terület, fogadó irodával
és sofőrváróval.
-
Portaépület: A telephely keleti oldalán lévő alkalmazotti és VIP beléptetési pont, a biztonsági
őrök tartózkodási helye.
-
Összekötő hidak: A szállítószalagos technológián alapuló belső manipulációhoz szükséges,
egyes épületeket összekötő tagok. Emberi átközlekedésre a karbantartási munkák
szükségessége miatt alkalmasak, más funkciója nincs.
-
Dohányzó pavilonok: Az üzem teljes területén szigorúan tilos a dohányzás, ezért fedett-nyitott
üvegpavilonokban biztosítják az alkalmazottak és látogatók részére a telephelyen történő
dohányzást.
-
Központi Hulladéktároló: a szelektíven gyűjtött kommunális hulladékok központi fedett- nyitott
gyűjtőhelye.
-
Alállomás: Ezen a területen nagyfeszültségű transzformátorokat, térinformatikai helyiséget,
központi vezérlőt, középfeszültségű kapcsoló helyiséget, valamint helyszíni akkumulátor- és
kondenzátorbankot helyeznek el.
2.5.
A tevékenység jellemző adatai, kapacitása és közmű igénye
A létesítményben lítium-nikkel-kobalt-mangán alapú akkumulátorok gyártása tervezett. Az
akkumulátor gyártó üzem termelési kapacitása 30 GWh/év, amely 250 905 600 darab/év
akkumulátorcella legyártását jelenti. A tervezett gyártóüzem a szomszédos BMW gyárat kívánja ellátni
új generációs hengeres akkumulátorcellákkal.
Az akkumulátorcellák kialakítása során az anód és katód fóliák bevonatolása történik. A katód fólia
bevonatolása során évi 16612,2 tonna szerves oldószert, N-metil-2-pirrolidont (a továbbiakban: NMP)
használnak fel.
Az anód és katód oldali szárítókemencék forró olaj igényeit, mint hőleadó közegeket 3 darab forró olaj
kazán biztosítja. Üzemszerűen két kazán látja el a technológiai rendszert, a harmadik kazán
hidegüzemi tartalék. A kazánok földgáztüzelésű gázégőkkel fűtöttek. Teljesítményük 2 db 17,5 MW és
1 db 15 MW.
A légkezelő berendezések telített gőz igényeit 3 darab 10,5 MW teljesítményű gőzkazán biztosítja. A
gőzkazánok földgáztüzelésű gázégőkkel fűtöttek. Az előzetes tervek alapján a három kazán közül egy
minden esetben tartalék. A technológiában nem kerül gőz felhasználásra, a gőz kizárólag
épületgépészeti célokra kerül előállításra. A fűtési igények ellátása, valamint a használati melegvíz
előállítása a hőellátását biztosító gőzrendszerről, a gőzrendszerből származó kondenzvíz
hulladékhőjéből, illetve a sűrített levegő és nitrogén ellátó rendszerből származó hulladékhőből
tervezett, így kiegészítő tüzelőberendezés telepítése nem szükséges. A 6 db kazán 81,5 MWth teljes
névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkezik.
A gőzkazánokra vezetett vizet, a kazán gyártójának előírásai szerint, megfelelően kezelni szükséges.
Az érkező víz, egy mechanikus szűrőn, egy RO egységen keresztülvezetve kerül pufferálásra, majd
közvetlen felhasználás előtt egy vízlágyító berendezésen vezetik át. Az így keletkezett lágy víz a
kazántápvíz tartályban kerül kigázosításra. A kazántápvíz tartályból a vizet szivattyú juttatja el a
kazánba. A kazánban keletkezett gőzt közös gőzosztóra vezetik, majd a felhasználási helyre
továbbítják. A keletkezett kondenzátum egy kondenzátum gyűjtő tartályba kerül visszavezetésre.
4
A földgáz a telephelyre gázvezetéken érkezik. A gázellátó vezeték és csatlakozási pont a telekhatáron
belül rendelkezésre áll. A meglévő vezeték kapacitása az üzem gázigényeit kielégíti, hálózatfejlesztés
nem szükséges.
A villamos energia biztosítására új 132/11 kV-os transzformátorállomást létesít az engedélyes a
telephelyen belül. Az üzem villamos energia igénye 69 MVA. A létesítmény villamos energia
felhasználásának csökkentése érdekében 13,2 MW telepített teljesítménnyel rendelkező napelempark
kialakítása tervezett a létesítményben.
A telephely ivóvíz igénye 79 m3/nap, amelyet a meglévő gerincvezeték képes kiszolgálni, ezért
hálózatfejlesztés nem szükséges.
A kommunális és a technológiai vízellátás biztosítására három külön, egymástól független belső
hálózat kiépítése tervezett.
A telephely technológiai vízigényének ellátása érdekében ipari szürkevíz és ipari hígítóvíz-hálózat
kerül kiépítésre. Az ipari hígítóvíz-igény: 585,11 m3/nap az ipari szürkevíz igény: 2981,78 m3/nap. Az
ipari szürkevíz a hűtőtornyok vízigényét szolgálja ki, míg minden más technológiai vízigényt,
oltóvízigényt és locsolóvíz igényt az ipari hígítóvíz hálózat fog biztosítani.
Az ipari hígítóvíz és a szürkevíz technológiában történő felhasználásához további előkezelés
szükséges, amelyet követően belső csőhálózat továbbítja a vizet a fogyasztási pontokhoz.
A telephelyen saját használatú kút telepítése nem tervezett.
A naponta keletkező kommunális szennyvíz mennyisége 68,14 m3/nap, a keletkező technológiai ipari
szennyvíz mennyisége 1336,87 m3/nap. Ez a vízmennyiség magába foglalja az üzemi
szennyvízkezelőben kezelt 225 m3/nap vízmennyiséget is. A telep kommunális szennyvíz igényét a
meglévő gerincvezeték képes kiszolgálni, hálózatfejlesztés nem szükséges.
A telepen keletkező technológiai ipari szennyvíz elvezetése érdekében új csatornahálózat kerül
kiépítésre.
A kommunális szennyvízhálózatra kizárólag kommunális jellegű, a technológiával nem érintkező
szennyvizek rávezetése valósul meg. Minden, a technológiával érintkező szennyvíz szennyvízkezelési
folyamat után kezelt technológiai ipari szennyvízként kerül rávezetésre a technológiai ipari szennyvíz
közhálózatra.
A technológiákból keletkező szennyvizek, azok minősége szerint, belső hálózaton keresztül külön
kerülnek az üzemi szennyvíztisztítóba. A tisztított, kezelt technológiai ipari szennyvíz zárt rendszerű
technológiai folyamatokhoz (gázmosók mosóvizei) részben újrahasznosításra (amely mennyiség a
hatástanulmány BAT elemzésében évi 7656 m3 mennyiségben került meghatározásra) kerül, részben
pedig kivezetésre kerül a külső közüzemi technológiai ipari szennyvízhálózatra.
A kibocsátásra kerülő technológiai ipari szennyvíz minőségileg és mennyiségileg is mérésre kerül,
amelyhez a fejlesztési területen kialakított, kerítéssel elzárt területen szerelvényakna kerül
kialakításra, mely a szolgáltató/hatóság számára telekhatáron kívülről is bármikor, a telep
üzemeltetésétől
függetlenül
megközelíthető.
A
szerelvényaknában
kerül
elhelyezésre
a
mennyiségmérőóra és a mintavételi pont is. A kibocsátásra kerülő technológiai ipari szennyvíznek
minden esetben meg kell felelnie a Debreceni Vízmű Zrt. (a továbbiakban: Vízmű) által adott
befogadói nyilatkozatban szereplő, a technológiai ipari szennyvizekre vonatkozó határértékeknek.
A technológia részeként üzemi szennyvíztisztító létesül, a keletkező napi 225 m3 szennyvíz
előkezelésére. Az üzemi szennyvíztisztítóban fizikai-kémiai-biológiai kezelés történik. A telephelyről
5
kibocsátott előkezelt szennyvíz minőségének meg kell felelnie a technológiai szennyvíz csatornára
bocsátható határértékeknek.
A szennyvízkezelőből az üzemszerű működés mellett a környezet szennyezése, illetve
szennyezőanyagok környezetbe jutása kizárható. A területről csak kommunális és megfelelő
határértékre tisztított technológiai szennyvíz távozik.
A nem üzemszerű működésből, haváriából eredő szennyeződések megakadályozása érdekében a
szennyvíztisztító-rendszerbe kiegyenlítő medence és havária medence tervezett.
A csapadékvíz hálózatok a telken belül önálló, egymástól független hálózatként kerülnek kialakításra.
A tervezési területen két külön belső csapadékvíz hálózat kiépítése valósul meg. A tervezett
épületekre eső csapadékvizek elvezetésére a „tiszta” csapadékvíz elvezető hálózat szolgál. A
tervezett utakra és kültéri parkolókra eső csapadékvizek elvezetésére „potenciálisan olajjal
szennyezett” csapadékvíz elvezető hálózat szolgál.
A „potenciálisan olajjal szennyezett” csapadékvíz elvezető hálózaton olajfogó berendezések kerülnek
elhelyezésre, mellyel biztosítható, hogy a közterületi csapadékvíz hálózatba megfelelő minőségű
csapadékvíz kerül bevezetésre. Az olajfogók a karbantarthatóság biztosítása érdekében előgyártott
aknákban kerülnek elhelyezésre, az aknák olajálló epoxy bevonattal vannak ellátva, mellyel
garantálható a föld alatti vizek védelme. Az olajfogókkal megtisztított csapadékvíz a tiszta
csapadékvízzel egyesíthető.
A belső csapadékvíz elvezető rendszer leválasztható a közterületi csapadékelvezető rendszerről.
Havária esetén a szennyezett csapadékvíz a technológiai ipari szennyvízhálózatra vezethető.
A közterületi csapadékelvezető rendszer, valamint a befogadó árok egyidejű hidraulikai terhelésének
csökkentése érdekében a csapadékvizek tározásának és késleltetésének céljából telephelyi
csapadéktározók létesülnek.
A csapadékvizek befogadója a tervezési terület déli határán átépülő vízelvezető árok, amely vizeinek
végleges befogadója az L- 1 jelű Látóképi-víztározó.
A technológiában keletkezett hulladék hőt folyadékhűtőkkel, valamint nyitott vizes hűtőtornyokkal
előállított hűtött víz segítségével vonják el. A nyitott hűtőtornyokon folyamatos kipárolgás van a
környezet felé, ezért folyamatos hűtővíz utánpótlásra van szükség. Három különálló hűtő kör kerül
megvalósításra. Két hűtőkör (6/12°C és 12/18°C) kerül kialakításra a hűtőgépeknek és egy a
kompresszoroknak és a nitrogén nyomásfokozóknak az Ellátó állomás (PS) épületben. A
technológiában az egyes berendezések nitrogénnel kerülnek inertizálásra.
Az
NMP
gázmosók
saját
hűtőrendszerrel
rendelkeznek.
Külön
hűtőrendszere
van
a
tesztberendezéseknek is. A hűtőtornyokhoz érkező hűtővíz a szürkevíz hálózatból kerül vételezésre.
A külső, illetve épületen belüli oltóvízigény biztosítása érdekében a telken belüli külön tüzivíz és
sprinkler hálózat kerül kiépítésre. A tüzi vízhálózat vízigénye 6300 l/perc, a sprinkler hálózat vízigénye
8000 l/perc.
2.6.
Az engedélyezett tevékenység bemutatása
Az akkumulátorcellák gyártási folyamatának lépései:
- Az anód és a katód szuszpenzió (ún. slurry) előállítása
A technológiai folyamat a szuszpenzió előállításával kezdődik. Külön-külön gyártási folyamat során
kerül előállításra az anód oldali és a katód oldali szuszpenzió. Mindkét esetben a folyamat első
6
lépésében a por állagú szilárd alapanyagok (aktív anyagok, kötőanyagok és adalékanyagok)
receptúra szerinti bemérése valósul meg. Az egyes porok küldeménydarabos (zsákok, big-bag)
formában érkeznek. A fő alapanyagok (katód esetén NCMA (katódpor: Lítium-nikkel-kobalt-mangán-
aluminát), NCM (katódpor: Lítium-nikkel-kobalt-manganát); anód esetén grafit) zárt, saját elszívással
rendelkező automatikus zsákbontó berendezéseken keresztül kerülnek bemérésre, míg az
adalékanyagok, kötőanyagok külön elszívással rendelkező zárt kézi beadagolókon keresztül kerülnek
bemérésre. A folyadék halmazállapotú adalékanyagok zárt hordókból, saját elszívással rendelkező
kabinokban kerülnek bemérésre. Mind a por, mind a folyadék alapanyagok esetén a bemérés zárt,
saját elszívással rendelkező egységeken belül valósul meg. A bemérési folyamatot megelőzően
minden alapanyag passzívan kerül tárolásra. Azok megbontása kizárólag a bemérés során történik
meg.
A bemért porok a tartályokból csigás adagolón keresztül kerülnek a keverőtartályokba, ahol ezen
porokhoz zárt rendszeren belül beadagolásra kerülnek a folyékony állagú oldószerek (katód oldalon
az NMP, anód oldalon a tisztított technológiai víz (a továbbiakban: DIW), poliakrilsav (a továbbiakban:
PAA). A technológiai folyamat mind az anód, mind pedig a katód oldalon külön gépsoron valósul meg.
A gyártási folyamat során a porbeadagolások zárt, saját elszívó rendszerrel rendelkező beadagolókon
keresztül, a porok szállítása csigával, valamint zárt vákuumrendszerrel valósul meg. Az elszívások
külön az anód és külön a katód oldalon összevezetésre kerülnek és a beadagoló helyiség feletti tetőn
elhelyezett porleválasztóba kerülnek, ahol a légáramban lévő porszemcsék leválasztása után a
környezetbe kerülnek kibocsátásra.
A keverés során az egyes technológiai berendezéseket vákuum alatt kell tartani, az ehhez tartozó
vákuumrendszer, valamint a technológiai szellőzések az anód és katód oldalon szintén 1-1
leválasztóra kerülnek rávezetésre. Ezen leválasztó rendszer egy kétlépcsős leválasztó, mely első
fázisban a légáramban lévő porszemcsék leválasztásához 1 darab porleválasztót, majd második
lépcsőben a légáramban lévő káros anyagok (katód: katód porok, NMP, anód: anód porok)
leválasztásához egy redundáns aktív szenes tornyot tartalmaz. Jelen megoldással biztosítható, hogy
a technológiai folyamatból kontrollálatlan módon nem valósul meg semmiféle káros anyag kibocsátás.
A redundáns aktív szenes tornyok (AC) biztosítják, hogy a szükséges karbantartás (töltetcsere)
esetén is folyamatosan megvalósítható legyen a leválasztási folyamat. Az anód oldalon
nagymennyiségben alkalmazott oldószer a DIW, amelynek tisztasági foka a technológiában előírt
követelményeknek megfelel, kis mennyiségben alkalmazott oldószer még a poliakrilsav stabil vizes
oldata, a technológia jelen fázisában, mivel a keverés szobahőmérsékleten történik, így PAA
kipárolgásával nem kell számolni.
- Az anód és a katód bevonatolása és szárítása
A katód szuszpenzió a katód bevonatoló gyártósornál, az anód szuszpenzió az anód bevonatoló
gyártósornál zárt, duplafalú rozsdamentes tartályokban kerül pufferelésre. A katód oldalon alumínium
fóliára, az anód oldalon réz fóliára kerül felhordásra a szuszpenzió. Az alumínium és réz fóliákat
tekercs formájában beadagolják a berendezésbe, az igény szerinti szuszpenziót egyenletesen
eloszlatják az alapfólia felületén (egyoldali bevonatoló berendezés) – egy automata berendezéssel. A
berendezés „vékonyhengeres” bevonatoló technikát használ, amely egy ellátó csővel kapcsolódik a
zárt, duplafalú rozsdamentes tartályokban tárolt szuszpenzióhoz. A bevonatolás után a fólia belép a
kemencébe, ahol kiszárad. A bevonatban lévő NMP (katód oldal) és víz (anód oldal) kipárologtatásra
kerül. Az anód oldalon lévő PAA a szárítási hőmérsékleten kis mennyiségben párolog. A szárítás
keringtetett forró levegőt használ, a levegő felfűtése forróolajos hőcserélőkön keresztül valósul meg.
Az egyoldalon bevont fólia másik oldalára az előzőekben leírt technológiával felhordásra kerül a
szuszpenzió a másik oldalra is, majd az ismertetett módon abból kipárologtatásra kerülnek az
oldószerek. A technológiai lépés eredményeként megkapjuk a mindkét oldalon bevont film
alaptekercset.
A felhordó berendezések saját helyi elszívással rendelkeznek. A bevonatoló helyiségekből elszívott
levegő az NMP kondenzációs rendszer NMP leválasztójára kerül a katód oldalon, míg az anód oldalon
7
az anód oldali AC toronyra kerül. Minden sor egy-egy saját leválasztóval rendelkezik, a katód oldalon
az NMP leválasztása gázmosóval, az anód oldalon (az anód oldalon nincs NMP felhasználás) a
leválasztás pedig redundáns aktívszén toronnyal valósul meg.
Az NMP nagyhatásfokú leválasztása érdekében speciális aktívszenes leválasztóval kombinált
többlépcsős gázmosórendszer kerül beépítésre a kibocsátási pontok elé.
A kemencéből elszívott NMP-vel szennyezett légáram folyamatosan hűtésre kerül. Az NMP
visszanyerő egységet úgy méretezték, hogy a bevonás során befecskendezett NMP 99 %-a
visszanyerésre kerül. Az így visszanyert NMP az NMP tartályparkban a szennyezett NMP
tárolótartályokban kerül elhelyezésre. Az NMP tartályparkba a szennyezett NMP visszaszivattyúzása
zárt rozsdamentes acélcsővezetéken keresztül valósul meg. A légáram kibocsátásra kerülő gázfázisa
nedves mosóval kerül kezelésre, mivel az NMP vízben jól oldódik, így a rendszer kimeneténél 1
mg/m3 alatti NMP-koncentráció érhető el. A kemencék depresszió alatt vannak, így a kemence körüli
térben NMP kipárolgásra nem kell számítani. Az anód oldalon a véggáz leválasztása AC tornyokon
valósul meg, melyekkel a légáramban lévő szennyezőanyagok jelentős része az adszorbensen
történő kényszerített átáramlás során megkötésre kerül. Minőségbiztosítási okokból a technológiában
több helyen helyi porelszívások kerülnek kialakításra, a technológiai porelszívások porszűrőre és AC
toronyra kerülnek rávezetésre, külön-külön az anód és a katód soron.
- Préselés és vágás (kalenderezés)
A bevonatolt fóliákat a szárítást követően a bevonat minőségjavításának céljából préselik, majd a
fóliák széleit hosszirányban levágják. Az anód és katód fóliák préselése és vágása külön
helyiségekben valósul meg. A berendezések, illetve a helyiség több helyen porelszívással
rendelkeznek. Az elszívott levegő központi porleválasztás után részben recirkuláltatásra kerül a
helyiségbe. A recirkuláltatás előtt 99,99%-os hatásfokú porleválasztáson megy át a légáram,
amelynek eredményeként a visszakeringtetésre kerülő légáramban mérési határérték alatti
koncentráció jelenik meg. A légáram folyamatos portartalom monitorozás alatt áll. A rendszerben
alkalmazott előszűrést a visszakeringtetés előtt patronos teflon membrán, H13-as szűrő, valamint
H14-es utószűrőket tartalmazó porszűrő egységek látják el, mellyel biztosítható, hogy a légáramban
lévő 0,1 μm részecskék is 99,99%-os hatásfokkal eltávolításra kerülnek. A HEPA nagyon finom
szerves szálakból készül, melyet magas fokú részecske befogási képesség, kis pórusméret, nagy
adszorpciós kapacitás, kiemelkedően magas tisztítási hatékonyság jellemez.
- Vágás és tekercselés
Az összeszerelő üzemben az első technológiai lépés a lézervágás. A hegesztőfülek kialakítása után
következik az összeszerelési művelet, amelynek során a katódelektródot, a szeparátort és az
anódelektródot összetekerik. A szeparátor feladata az anód- és a katód szétválasztása. A folyamat
utolsó lépéseként QR-kóddal és egyéb információkkal ellátott szalagot helyeznek el az ún. jelly rollon
(összetekercselt katód, anód, szeperátor), amelyek a későbbi pozicionálást és nyomon
követhetőséget is biztosítják. A berendezés elszívással van felszerelve a vágási füstök elszívása és
minőségbiztosítási okok miatt. A lézervágás során elszívott szennyezett levegőáramok leválasztás
után kerülnek a környezetbe kibocsátásra. A jelölő berendezéstől elszívott levegőáram szintén
leválasztás után kerül a környezetbe kibocsátásra. A vágás során keletkező szilárd hulladékot
vákuumszállítással távolítják el.
A tekercselési folyamat során az elkészített katódelektródot, anódelektródot, szeparátor (polipropilén
és polietilén kompozit anyag) tekercselőszalagot hengeres tekercsbe tekerik.
- Összeszerelés
Az összeszerelés során az összeállított tekercsek hegesztéssel történő rögzítése, valamint azok
burkolatba történő behelyezése valósul meg. A folyamat során a burkolatot jelölő tinta jelöléssel látják
el. Az összeszerelés több műveletből tevődik össze az egyes részfolyamatok külön-külön
8
munkaállomáson zajlanak. A folyamat befejező lépése a röntgenezés, amely során a termék előírt
paraméterei ellenőrzésre kerülnek.
A technológiai folyamatok során a hegesztési füstök külön kerülnek elszívásra, melyek leválasztás
után a környezetbe kerülnek kibocsátásra. A vákuumrendszer levegőárama, valamint a jelölő
berendezések elszívása szintén kezelés után kerül a környezetbe kibocsátásra.
- Vákuumszárítás
A kialakított cellákat nitrogénnel inertizált vákuumkemencébe helyezik, ahol kiszárítják azokat, hogy a
maradék nedvesség is eltávozzon. A folyamat során elsősorban a gyártási folyamat során bekerülő
pára kerül eltávolításra gőz formában, azonban esetlegesen maradó oldószer gőzök is
megjelenhetnek, ezért a vákuumkemence elszívási pontja leválasztóra kerül elvezetésre és a
környezetbe kibocsátásra.
- Elektrolit befecskendezés
A kiszárított cellákban a következő technológiai folyamatlépés az elektrolit beinjektálása. A teljes
injektáló berendezés a helyiségtől leválasztásra kerül és saját helyi elszívóval fog rendelkezni. Az
elszívásra kerülő légáram aktívszenes leválasztóra kerül rávezetésre a környezetbe való kibocsátás
előtt. A technológiához alkalmazott vákuumelszívási pontok szintén ezen AC tornyokon keresztül
kerülnek a környezetbe kibocsátásra.
Az injektáló berendezésbe automata konvejor szállítja be a cellákat. Az elektrolit az épületen belüli
elektrolit puffertartályokból zárt vezetéken kerül beszivattyúzásra. A folyamat első lépése a cellák
mérése, majd tálcákba helyezése, majd a légtömörségi vizsgálat után megtörténik az elektrolit
befecskendezése a cellákba. Az elektrolit a kabinon belül elhelyezésre kerülő átmeneti puffertároló
tartályba nyomással kerül injektálásra. Az injektálás után a tálcákon lévő cellák pihentető
kamrákba/tartályokba kerülnek. A pihentető tartályok nyomástartó berendezések, amelyek nitrogénnel
inertizáltak. A pihentetés után a minőségellenőrzési folyamat végeztével a cellák elhagyják az
injektáló munkaállomást.
A vezetékek rendszeres tisztítására dimetil-karbonátot (DMC) használnak, a tisztítás folyamán
keletkező szennyezett DMC tartályokban kerül átmeneti tárolásra. A betöltő nyílások sapkával
lezárásra kerülnek. A teljes injektáló munkaállomás zárt és saját szellőztetőrendszerrel rendelkezik.
AC toronyra kerül rávezetésre az elszívott levegő, mely mind a technológiai szellőztetéseket, mind
pedig a zárt kabin helyiség elszívását tartalmazza. Az elszívás redundáns aktívszenes tornyon
keresztül valósul meg, amely lehetővé teszi a töltet üzem közbeni cseréjét és üzembiztos működését.
- Előtöltés és öregítés
A cellák első feltöltése az úgynevezett előtöltés. Az előtöltés során egy passziváló felület keletkezik az
anód oldalon és egyben kismennyiségű gázok, gőzök fejlődnek a cellában. A folyamat zárt kabinban,
vákuumelszívás mellett valósul meg, amely aktív szenes leválasztóra kerül elvezetésre. Az elszívás
dupla aktívszenes tornyon keresztül valósul meg, amely lehetővé teszi a töltet üzem közbeni cseréjét
és üzembiztos működését. Az öregítés során normál, valamint növelt hőmérsékleten átmenetileg
tárolásra kerülnek a félkész akkumulátorcellák.
- Harmadik hegesztés
Az öregítés után lézerhegesztéssel lezárásra kerülnek az akkumulátorcellák. A hegesztés során
keletkező gázok leválasztás után kerülnek kibocsátásra a környezetbe.
- Cellatisztítás
A lezárt cellákat gőzzel tisztítják, hogy minden szennyezőanyag eltávolításra kerüljön. A tisztítás után
a felületet rozsdagátlóval kezelik, amely során a felszabaduló gőzök aktívszenes leválasztás után
kerülnek a környezetbe.
9
- Jelölés
A tisztítás után címkéző fóliát helyeznek a kész akkumulátorcellára, majd a fóliára az azonosításhoz
szükséges információkat rányomtatják. A nyomtatási folyamat során jelölő-tintát használnak. A
folyamat során keletkező kis mennyiségű illékony szerves gőzök aktívszenes leválasztás után
kerülnek a környezetbe.
- Tömöttség ellenőrzés
Tömegspektrométerrel ellenőrzésre kerül a cella légtömörsége. A folyamat során, ha az
akkumulátorcellán tömítési hiba van, nyomokban elektrolit illékony gáz keletkezik, amely elszívásra
kerül és aktívszenes leválasztás után a környezetbe kerül kibocsátásra.
- Tesztelés
A tesztelés során nyitott áramköri feszültségvizsgálatot (OCV), kapacitásellenőrzést és feszültség
beállítást végeznek.
- Raktározás
A kész akkumulátorokat a Szortírozó raktár üzembe szállítják át raktározási és további vizsgálatok
elvégzése céljából.
2.7.
A létesítmény légszennyező pontforrásainak EOV koordinátái
Pontforrás
Pontforrás megnevezése
EOV Y
EOV X
jele
P1
Katód szuszpenzió szilárd összetevők beadagolása 835959,5
251414,4
P2
Anód szuszpenzió szilárd összetevők beadagolása
835960,7
251379,6
P3
Szuszpenzió előállítás katód
835930,7
251453,3
P4
Szuszpenzió előállítás anód
835944,4
251362,1
P5
Katód fólia porelszívás
835839,73 251459,91
P6
Katód fólia bevonatolás
835838,87 251454,48
P7
Katód fólia bevonatolás
835851,31 251454,87
P8
Katód fólia bevonatolás
835863,76 251455,09
P9
Anód fólia porelszívás
835839,6
251350,3
P10
Anód fólia bevonatolás 1
835835,2
251392,6
P11
Anód fólia bevonatolás 2
835835,6
251378,5
P12
Anód fólia bevonatolás 3
835836
251365,7
P13
Lézervágás és tekercselés 1
835709
251448,7
P14
Lézervágás és tekercselés 2
835696,67 251448,3
P15
Lézervágás és tekercselés 3
835712,1
251353,1
P16
Lézervágás és tekercselés 4
835699,8
251352,7
P17
Lézervágás és tekercselés 5
835655,7
251418,3
P18
Lézervágás és tekercselés 6
835656,8
251385,7
P19
Lézervágás és tekercselés 7
835684,3
251447,9
P20
Lézervágás és tekercselés 8
835687,4
251352,2
P21
Gravírozó
835656,2
251400,8
P22
Összeszerelő sor 1
835608,6
251349,7
P23
Összeszerelő sor 2
835599,4
251445,1
P24
Összeszerelő sor 3
835576,8
251421,5
P25
Vákuumszárítás
835533,4
251445
P26
Összeszerelés 4
835636,5
251351,1
P27
Injektálás 1
835522,7
251420,4
P28
Injektálás 2
835523,7
251390,6
P29
Injektálás 3
835524,6
251362,8
P30
Záróhegesztés 1
835397,4
251481
P31
Záróhegesztés 2
835400
251399,1
P32
Záróhegesztés 3
835400,5
251384,1
10
P33
Formázás 1
835388,7
251489,5
P34
Formázás 2
835391,4
251406,7
P35
Formázás 3
835392,2
251382,3
P36
Nyomtatás
835530,5
251310,8
P37
Elektrolit tartálypark
835534,5
251490,2
P38
NMP tartálypark
835912,7
251477,7
P39
Anód fólia kezelés
835240
251586,5
P40
Tesztépület 1
835232,3
251545
P41
Tesztépület 2
835247,5
251545,5
P42
Hulladéktároló
835236,8
251636,7
P43
Alapanyag vizsgálat
835672,8
251309,9
P44
Gőzkazán 1
835774,4
251477,8
P45
Gőzkazán 2
835773,5
251477,7
P46
Gőzkazán 3
835774
251477
P47
Forróolaj kazán 1
835774,2
251473
P48
Forróolaj kazán 2
835773,5
251473,4
P49
Forróolaj kazán 3
835774,2
251473,9
P50
Szennyvíztisztító elszívás
835648,6
251509
P51
Konyhai olajos elszívás 1
835734,69 251262,20
P52
Konyhai olajos elszívás 2
835729,54 251262,03
P53
Diesel szivattyú 1
835594,93 251464,38
P54
Diesel szivattyú 2
835610,03 251464,87
3.
Környezetvédelmi előírások, feltételek
Az engedélyes köteles az engedélyezett tevékenységet az alábbiakban leírt feltételek és intézkedések
szerint végezni a jelentős kedvezőtlen környezeti hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése
érdekében:
3.1.
Földtani közeg védelme
3.1.1. A hatástanulmányban foglalt, a földtani közeg minőségének védelmét szolgáló javaslatokat az
építési munkák során és az üzemelés idején az alábbiak szerint be kell tartani:
3.1.1.1. Építési munkák során
a) A kivitelezésben csak rendszeresen karbantartott, megfelelő műszaki állapotú
szállítójárművek és munkagépek használhatók.
b) A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltését az építési területen kívül kell végezni.
Halaszthatatlan, indokolt esetben (pl. havária-helyzet elkerülés céljából) a feltöltés csak
kármentővel és biztonsági eszközökkel ellátott berendezéssel történhet. A tankolóteret
megfelelő méretű és kialakítású műszaki eszközökkel (pl. geotextiliával, ideiglenes,
olajzáró és olajálló kármentővel) kell kialakítani.
c) A munkagépek és járművek javítását a beruházási helyszínen kívül, szakszervizben kell
végezni.
d) Amennyiben a gépek meghibásodásából, vagy egyéb okból a földtani közeg szennyezése
következik be, a szennyező forrás megszüntetését, hibaelhárítást, a szennyezőanyag
felitatását, a szennyeződött talaj eltávolítását, cseréjét haladéktalanul meg kell kezdeni.
e) Amennyiben a káresemény, rendkívüli esemény beavatkozást igényel, abban az esetben
haladéktalanul értesíteni kell a környezetvédelmi hatóságot és a területi vízügyi hatóságot.
11
3.1.1.2. Üzemelés ideje alatt
A földtani közeg minőségére az alábbiakban felsorolt tartályban tárolandó veszélyt jelentő
vegyszereket/anyagokat az engedélyes csak az azok tárolása céljából kialakított épületeken
belül tárolhatja az alábbiak szerint:
a) N-metil-2-pirrolidon (NMP) és elektrolitok:
– A tartályok rozsdamentes acélból készüljenek.
– Minden tartályba redundáns érzékelőrendszereket (szintérzékelő, szintkapcsoló,
nyomástávadó) kell beépíteni.
– A tartályokat folytonos, folyadékzáró és a benne tárolt anyagnak vegyileg ellenálló
burkolattal ellátott kármentőben kell elhelyezni. A kármentő alatt HDPE fólia és
szivárgásjelző
rendszer
kialakítása
szükséges.
A
kármentőben
olyan
folyadékérzékelőt kell elhelyezni, mely kifolyás esetén azonnali jelzést ad, és melynek
jelei a BMS rendszerbe kerülnek beépítésre, így szivárgás esetén a technológiai
rendszer automatikusan szakaszolásra és leállításra kerül.
– A kármentő térfogata a teljes kapacitás legalább 50 %-nak megfelelő legyen (de nem
lehet kisebb, mint a legnagyobb tartály térfogata). A kármentőt folyadékzáró
vasbetonból kell kialakítani úgy, hogy felülete NMP tárolása esetén NMP-nek
ellenálló, folyadékzáró epoxy burkolatú, elektrolit tárolása esetén pedig elektrolitnak
ellenálló, vezetőképes, szikramentes, folyadékzáró epoxy burkolatú legyen. Az
alkalmazott epoxynak legalább 24 órás vegyi ellenállósággal kell rendelkeznie NMP-
vel illetve elektrolittal szemben. A 3.1.1.2. pontban meghatározottakkal azonos, vagy
magasabb szintű védelmet biztosító műszaki kialakítások alkalmazása megengedett,
azonban annak megfelelőségét a környezetvédelmi hatóság részére igazolni kell azok
alkalmazását megelőzően.
– A folyadékok szállítását zárt, rozsdamentes csővezetékeken keresztül kell
megvalósítani. Az acélcsővezetékek kizárólag hegesztett kivitelűek (varratmentes,
vagy hosszvarratos cső) lehetnek, a vezetékrendszer kialakítása során előnyben kell
részesíteni a hegesztett kötéseket (hegtoldatos szerelvények), karimás kötéseknél
növelt teljesítményű tömítések alkalmazandóak, potenciális szivárgási helyeken
szivárgás elleni védőmandzsettákat kell alkalmazni. A lefejtővezetékek alatt
rozsdamentes kármentő tálcákat kell elhelyezni.
– Amennyiben havária esetén az esetlegesen kifolyó vegyi anyagok átszivattyúzására
az épület mellett föld alatti tartályokat telepítenek, azok kizárólag duplafalú,
szivárgásellenőrző rendszerrel ellátott rozsdamentes acéltartályok lehetnek.
– A területen haváriakezelő készletet kell elhelyezni.
b) Termoolaj:
Az olaj tárolására szolgáló helyiséget olajálló, antisztatikus, folyadékzáró padozattal kell
kialakítani.
– A tartályokat olajálló, acél kármentőben kell elhelyezni.
–
A kármentő térfogata legalább a teljes kapacitás legalább 50 %-nak megfelelő
legyen.
c) Tisztításhoz, karbantartáshoz használt folyadékok:
– Saját kármentő tálcával ellátott szekrényekben tárolhatók.
3.1.2. Amennyiben az építési munkák, vagy a gyártási tevékenység során, illetve a tevékenység
felhagyása során szennyezett földtani közeget találnak, abban az esetben haladéktalanul meg
kell kezdeni a kárelhárítást, a bekövetkezett káreseményről, annak kiterjedéséről, mértékéről,
továbbá a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vízügyi és
környezetvédelmi hatóságot.
12
3.1.3. A tevékenység végzése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti vizek
védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 1. számú
melléklete szerinti szennyező anyagot tartalmazó anyag ne jusson a földtani közegbe, ezért
az alapanyagokkal, a termékekkel és a hulladékokkal végzett tevékenységek (különösen azok
tárolása, kezelése, szállítása, stb.), valamint a gyártási technológia és az ahhoz kapcsolódó
műveletek során fokozott figyelmet kell fordítani a technológiai fegyelem betartására,
betartatására, illetve a földtani közeg védelmi intézkedésekre, a műszaki védelem meglétére,
védelmi képességének folyamatos megóvására.
3.1.4. A földtani közeg esetleges szennyeződése esetén a szükséges beavatkozásokat (pl.
kárelhárítás) úgy kell elvégezni, hogy lehetőség szerint az eredeti állapot visszaálljon, illetve a
maradó terhelés mértéke ne okozzon a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel
szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009.
(IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: Favhér.) 1. és 3. mellékletében
megállapított (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.
3.1.5. Azon épületek talajon fekvő padozatának felületét, amelyekben bármilyen módon a Favir. 1.
számú melléklete szerinti szennyező anyagokat (vegyi anyagokat) tárolnak vagy használnak,
a tárolt/használt vegyi anyagok mechanikai és kémiai hatásainak ellenálló bevonattal kell
ellátni, és alatta megfelelő teherbírású, a betontervezés és a statikai méretezés során a lehető
legszigorúbb vízzárósági környezeti osztályúra és repedésmentességűre tervezett/méretezett
– vízzáró aljzatbetont (vasbetont, szálerősítésű betont) kell alkalmazni. A padozatok
dilatációját, valamint a határoló épületszerkezetekkel (pl. falakkal, áttörésekkel) való
kapcsolatát a folyadékzáróság (szivárgásmentesség), vegyszerállóság és a mechanikai
hatásokkal szembeni sérülésmentesség szem előtt tartásával kell megtervezni, megvalósítani
és üzemeltetni.
3.1.6. A 3.1.5. pontban rögzített műszaki védelem alkalmazásán túl azon technológiai területek
talajon fekvő padozatának a rétegrendjébe, melyekben nagy mennyiségű veszélyes
folyadékot használnak fel, illetve nem zárt technológiai egységekben valósul meg a
szennyező anyagok szállítása/tárolása/felhasználása, vegyszerálló és folyadékzáró HDPE
fóliaréteget, alatta monitoringgal ellátott szivárgóréteget kell beépíteni. A padozat felületét a
tárolt/használt vegyi anyagok mechanikai és kémiai hatásainak ellenálló bevonattal kell ellátni.
Az NMP-vel való érintkezés eshetőségekor rozsdamentes acél felületeket kell kialakítani.
3.1.7. Az üzemi gyűjtőhelyek padozatának szigetelési rendszerét az egyes hulladékgazdálkodási
létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet) 2. melléklet 1.2.2. pontjában
szereplő 3. táblázatban foglaltaknak mindenben megfelelő kialakítással kell megtervezni,
megvalósítani és üzemeltetni – az 1.2.6. pontban foglalt kivételek figyelembevétele nélkül –
beleértve a szivárgó rendszert és az az alatti szigetelő réteget is.
3.1.8. A kivitelezés során az építmények és egyéb műtárgyak műszaki védelmének (rétegrendjének)
kialakítását minden egyes építmény és réteg esetében (beleértve a rendelkező rész 3.1.6.
pontban foglaltakat is) fényképfelvételekkel, beazonosíthatóan dokumentálni kell. A
felvételeket minden egyes létesítmény aljzata/padozata felső rétegének elkészültét követően
haladéktalanul meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóság részére.
3.1.9. A földtani közeg minőségének védelme érdekében a Favir. szerinti szennyezőanyag (vagy azt
tartalmazó anyag, termék, hulladék, stb.), valamint a csapadékvíz és a szennyvíz gyűjtésére,
(elő)tisztítására, elvezetésére és/vagy tározására szolgáló
13
a) földfelszín feletti műtárgyakat, építményeket, berendezéseket szemrevételezéssel
legalább évente,
b) földfelszín (vagy részben földfelszín) alatti csatornákat, vezetékeket, műtárgyakat,
tározókat, berendezéseket víztartási-, vízzárósági-, illetve nyomáspróbával legalább 3
évenként
rendszeresen ellenőrizni kell. Az esetleges szivárgást, elfolyást okozó hibákat haladéktalanul
el kell hárítani. Az ellenőrzések megtörténtét, eredményét, valamint a javításokat naplózni kell,
és a hatósági ellenőrzések során be kell mutatni. A földfelszín (vagy részben földfelszín) alatti
létesítmények fentiek szerinti vizsgálati jegyzőkönyveit, az eredmények kiértékelését, az
elvégzett, vagy szükséges helyreállítási munkák ismertetését a Khvr. 20/A. § (4) bekezdése
szerinti időközönként esedékes felülvizsgálati dokumentációkban is szerepeltetni kell.
Amennyiben a fenti vizsgálatok előírt időközönkénti elvégzése elháríthatatlan, a termelést
ellehetetlenítő akadályba ütközik, úgy
– a vizsgálatok indokolt esetben a fentiekben előírtaktól (legfeljebb fél évvel) eltérő
időközökben is elvégezhetők, de törekedni kell az előírt időközök nagyságrendjének
betartására;
– folyamatos üzem esetén a karbantartási szünet, vagy egyéb ok miatti leállás idején kell
elvégezni a vizsgálatokat;
– leállás, vagy egyéb termelési szünet hiányában az előírt vizsgálatokat helyettesítő, de
azokkal egyenértékű eredményt adó módszerrel (pl. kamerás vizsgálat) kell
meggyőződni a létesítmények műszaki védelmi képességéről.
Ha az előírt vizsgálatok a meghatározott időben nem végezhetők el, azok okát – az adott
vizsgálatra előírt időpontban – naplózni kell, és egyben rögzíteni kell a vizsgálat (vagy az azt
helyettesítő ellenőrzés) várható időpontját is.
Földtani közeg monitoring
3.1.10. A telephelyen folyó tevékenység földtani közegre gyakorolt hatásának pontos megítélése
érdekében engedélyesnek monitoringot kell végeznie évenkénti gyakorisággal, az alábbiak
szerint.
3.1.10.1. Földtani közeg mintavételi helyek:
a) a tervezett felszín alatti víz monitoring kutak (1-8.) legfeljebb 10 méteres környezetében,
(minden évben lehetőség szerint azonos helyen, de nem az előző furatokból),
b) az SO (Szortírozó Raktár Üzem) épület délnyugati sarka és a telekhatár között,
c) az RM (Nyersanyag Tároló) épület és az SO épület között, az AS (Összeszerelő Üzem)
épület közelében,
d) a csapadékvíz főgyűjtők telephelyi csapadéktározókhoz legközelebbi szakaszán, ahol
üledékminta vétele lehetséges (pl tisztítóakna, olajfogó, stb),
e) a csapadékvíz csatornarendszeren üzemelő olajfogók és/vagy ülepítő műtárgyak
iszapjából (amennyiben keletkezik iszap, üledék),
f) telephelyi csapadéktározó mederüledékéből a befolyási pont(ok) közelében és az attól
legtávolabbi ponton vett üledékminta.
A földtani közeg mintázása céljából létesített furatokat a mintavételt követően, haladéktalanul
el kell tömedékelni úgy, hogy azokon át a felszín alatti térbe szennyező anyag (a csapadék
közvetítése útján, és egyéb módon) ne juthasson.
14
3.1.10.2. Földtani közeg mintavételi mélységek:
A 3.1.10.1. a)-c) pontok szerinti mintavételi helyeken:
a) felszíni földtani közeg minta,
b) felszín alatti, 0,2-0,4 m mélységközből vett földtani közeg minta,
c) közvetlenül a talajvízszint fölötti kapilláris zónából vett földtani közeg minta.
A 3.1.10.1. d)-f) pontok szerinti mintavételi helyeken az ott meghatározottak szerint, az üledék
teljes vastagságából kell a mintát venni.
3.1.10.3. Vizsgálandó szennyezőanyagok évenkénti gyakorisággal minden mintavételi
mélységből:
a) A 3.1.10.1. a)-c) pontok szerinti mintavételi helyeken:
– TPH
– BTEX
– PAH
– Favhér. 1. és 3. melléklete szerinti fémek és félfémek
– lítium
– mangán
– vanádium
– tallium
– berillium
– titán
– NMP (N-metil-2-pirrolidon)
– glikolok
– fenolok
– halogénezett aromás és alifás szénhidrogének
– ftalátok
– jodid
– etanol
– metanol
– etil-metil-keton
– 1-Butil-acetát
– imidazol
– illékony GC-MS áttekintés
– nátrium
– talajból készített kivonatból klorid
– bromid
– nitrát
– foszfát
– EC (etilén-karbonát) (glikolként)
– DMC (dimetil-karbonát)
– EMC (etil-metil-karbonát)
b) A 3.1.10.1. d)-f) pontok szerinti mintavételi származó üledék és iszap minták esetében:
– TPH
– BTEX
– PAH
– Favhér. 1. és 3. melléklete szerinti fémek és félfémek
– lítium
– mangán
15
– vanádium
– tallium
– berillium
– titán
– NMP (N-metil-2-pirrolidon)
– glikolok
– fenolok
– halogénezett aromás és alifás szénhidrogének
– ftalátok
– jodid
– etanol
– metanol
– etil-metil-keton
– 1-Butil-acetát
– imidazol
– illékony GC-MS áttekintés
– nátrium
– bromid
– nitrát
– foszfát
– EC (etilén-karbonát) (glikolként)
– DMC (dimetil-karbonát)
– EMC (etil-metil-karbonát)
3.1.10.4. Amennyiben a technológiában új anyag jelenik meg, illetve a technika fejlődésével a
technológiában jelenlévő, de (jelenleg) nem mérhető anyagok, komponensek laboratóriumi
vizsgálata lehetővé válik, úgy azok mérését – a tendencia nyomon követése céljából – a
környezetvédelmi hatóság előírhatja abban az esetben is, ha azokra vonatkozóan B
szennyezettségi határértéket jogszabály nem állapít meg.
3.1.10.5. Mintavételre, analitikai vizsgálatra és a vizsgálati eredményekre vonatkozó előírások
a) A földtani közeg monitoring során a mintavételeket és a minták analitikai vizsgálatát csak
arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált laboratórium végezheti. A mintavétel és az
analitikai vizsgálatok során be kell tartani a vonatkozó szabványokban, akkreditációs
kézikönyvekben, valamint a Favhér. 4. mellékletében foglalt előírásokat.
b) A minta előkészítést – a vizsgálati eredmények helyes értékelése érdekében – előzőek
mellett az alapállapot-jelentés során figyelembe vett minta előkészítési móddal azonos
szempontok szerint kell végezni.
c) A földtani közeg monitoring során nyert vizsgálati eredményeket – a mintavételi
jegyzőkönyvekkel és a vizsgálati módszereket is tartalmazó laboratóriumi vizsgálati
eredményekkel (jegyzőkönyvekkel) együtt – a Favhér. előírásai alapján (a korábbi
eredményekkel együtt) értékelve legkésőbb a tárgyévet követő év március 10. napjáig be
kell nyújtani a környezetvédelmi hatóság részére. Amelyik vizsgálandó szennyezőanyagra
vonatkozóan a Favhér. nem tartalmaz (B) szennyezettségi határértéket, annak a
koncentráció változás tendenciáját kell bemutatni a vizsgálati eredmények értékelése
során.
A földtani közeg vizsgálati eredmények értékelését az egységes környezethasználati
engedély Khvr. 20/A. § (4) bekezdése szerinti időközönként esedékes felülvizsgálataiban,
illetve a földtani közeget is érintő esetleges módosítás iránti kérelemben is szerepeltetni kell.
16
3.1.10.6. Az építés időszakában a munkagépek esetleges meghibásodásaiból, illetve havária
esetek miatt, továbbá a beszállított építőanyagokból esetlegesen kikerülő környezetet
szennyező anyagok hatásainak ellenőrzésére negyedévente szükséges földtani monitoringot
elvégezni az 1., 4., 5., 6., 7., 8. monitoring kutak környezetében a talaj felső rétegéből, az 1 m,
2 m, és a kapilláris zónából vett mélységből. A talajminták laborelemzését következő
komponensekre kell elvégezni:
– TPH
– BTEX
– PAH
– Favhér. 1. és 3. melléklete szerinti fémek és félfémek
3.1.10.7. A tevékenység (beleértve az alapanyagok beszállítását és tárolását is, valamint a
próbaüzemet) megkezdése előtt – a végleges, rendezett terepszint kialakítását követően,
mely már nem kerül változtatásra, bolygatásra – a 3.1.10.1. a)-c) pontokban megjelölt
monitoring pontokon az alábbi mélységközökből vett földtani közeg minták 3.1.10.3. pontban
meghatározott szennyező anyag tartalmát meg kell határozni az alapállapot-jelentésben
ismertetett feltárási (minta előkészítési) és vizsgálati módszerekkel:
a) felszíni földtani közeg minta,
b) felszín alatti, 0,2-0,4 m mélységközből vett földtani közeg minta,
c) közvetlenül a talajvízszint fölötti kapilláris zónából vett földtani közeg minta.
Amennyiben valamely monitoring ponton a fenti a) és/vagy b) pontokban leírt mélységben vett
földtani közeg minta a természetes településű (bolygatatlan) földtani közeg felső szintje alatti
rétegből származik, úgy értelemszerűen a c) pont szerinti mintavétel és vizsgálat elmarad.
3.1.10.8. A telephelyen folyó akkumulátorgyártási tevékenység földtani közegre gyakorolt
hatásának pontos megítélése érdekében a földtani közeg monitoringot első alkalommal úgy
kell elvégezni, hogy annak kiértékelt eredményeit a próbaüzemet követő 2 hónapon belül a
környezetvédelmi hatósághoz be kell nyújtani.
Üzemi Kárelhárítási Terv
3.1.11. Az engedélyezett tevékenység a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának
rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kár.) 6. § (3) bekezdése és
2. számú mellékletének 1.1. és 12. pontjai értelmében üzemi kárelhárítási terv készítésére
kötelezett. Az üzemi kárelhárítási tervet első alkalommal a tevékenység megkezdése előtt
legalább 60 nappal kell benyújtani úgy, hogy az abban szereplő dokumentációk (beleértve
különösen a rajzi dokumentumrészleteket is) az építmények és egyéb létesítmények (pl. vízi
létesítmények) már végleges, megvalósult állapotát rögzítsék. A Kár. 7. § (3) bekezdésében
foglalt jogosultsággal rendelkező szakértő által készített üzemi kárelhárítási tervet a Kár. 1.
számú mellékletének megfelelő tartalommal kell dokumentálni, és az elektronikus ügyintézés
szabályainak megfelelően megküldeni a jóváhagyást végző környezetvédelmi hatóságnak,
valamint a Kár. 7. § (2) bekezdése szerint érintett szerveknek.
3.1.12. Az engedélyes köteles a jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv adatainak folyamatos
vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv
ezzel összefüggő felülvizsgálatáról gondoskodni. A változásokról a környezetvédelmi
hatóságot 30 napon belül írásban értesítenie kell. A terv jóváhagyása óta bekövetkezett
valamennyi változást (kárelhárításért felelős vezetők adatai, területileg illetékes hatóságok,
érintett szervek adatai stb.) a tervben haladéktalanul át kell vezetni és meg kell küldeni a
környezetvédelmi hatóságnak.
17
3.1.13. Az üzemi kárelhárítási tervet – függetlenül a változások átvezetésétől – ötévenként felül kell
vizsgálni, továbbá a technológiában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi
körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül a terv felülvizsgálatát szintén el kell
végezni. A (Kár. 7. § (3) bekezdésében foglalt jogosultsággal rendelkező szakértő által)
felülvizsgált üzemi kárelhárítási tervet a Kár. 1. számú mellékletének megfelelő tartalommal
kell elkészíteni (egységes szerkezetben) és az elektronikus ügyintézés szabályainak
megfelelően megküldeni a jóváhagyást végző környezetvédelmi hatóságnak, valamint a Kár.
7. § (2) bekezdése szerint érintett szerveknek.
3.1.14. A gyár területén esetlegesen bekövetkezett környezeti káreseménynél a kárelhárítást,
valamint az érintett szervek, hatóságok értesítését, az együttműködést és a kárelhárítási
tevékenység dokumentálását a mindenkor érvényes, jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervben
foglaltak, illetve a Kár. 2. §, 3. § (3) bekezdés, 4-5. §, 8-11. § és 17. § (3) bekezdés szerint kell
végezni.
Alapállapot-jelentés
3.1.15. A környezetvédelmi hatóság a hiánypótlási felhívása alapján módosított alapállapot-jelentést a
földtani közeg vonatkozásában elfogadja.
3.2.
Levegőtisztaság-védelem
Kivitelezési szakasz
3.2.1. A kivitelezési munkálatokkal érintett területen és a szállítások során, szükség esetén a diffúz
kiporzás minimalizálása érdekében műszaki – pl. takarás, nedvesítés, sárrázó útburkolat,
szállított anyag fedése stb. –, illetve munkaszervezési eljárásokat kell alkalmazni.
3.2.2. A levegőterhelés mérséklése érdekében a kivitelezési munkálatokat megfelelő műszaki
állapotú, alacsony szennyezőanyag kibocsátású munkagépekkel kell végezni.
3.2.3. A kivitelezési munkálatok végzése során keletkező hulladékok nyílt téri, vagy a hulladékok
égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben
történő égetése tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár
kivételével - bármilyen okból kigyullad.
Üzemelési szakasz
3.2.4. Az alábbi levegőterhelést okozó technológiák, berendezések, légszennyező pontforrások
létesítése engedélyezett, próbaüzeme kerül előírásra, továbbá a diffúz források köre az
alábbi:
Pontforrás
Technológia
Berendezés
azonosító
1. Katód bevonatolás
Katód slurry szilárd összetevők beadagolás elszívó P1
Katód slurry előállítás elszívó
P3
Katód fólia porelszívó
P5
Katód fólia bevonatolás elszívó
P6
Katód fólia bevonatolás elszívó
P7
18
Katód fólia bevonatolás elszívó
P8
NMP tartálypark elszívó
P38
2. Anód bevonatolás
Anód slurry szilárd összetevők beadagolás elszívó P2
Anód slurry előállítás elszívó
P4
Anód fólia porelszívó
P9
Anód fólia bevonatolás 1. elszívó
P10
Anód fólia bevonatolás 2. elszívó
P11
Anód fólia bevonatolás 3. elszívó
P12
3. Lézervágás
Lézervágás és tekercselés 1. elszívó
P13
Lézervágás és tekercselés 2. elszívó
P14
Lézervágás és tekercselés 3. elszívó
P15
Lézervágás és tekercselés 4. elszívó
P16
Lézervágás és tekercselés 5. elszívó
P17
Lézervágás és tekercselés 6. elszívó
P18
Lézervágás és tekercselés 7. elszívó
P19
Lézervágás és tekercselés 8. elszívó
P20
Összeszerelés 4. elszívó
P26
4. Hegesztés
Záró hegesztés 1. elszívó
P30
Záró hegesztés 2. elszívó
P31
Záró hegesztés 3. elszívó
P32
5.Akkumulátorcella
Gravírozó elszívó
P21
gyártás
Összeszerelő sor 1. elszívó
P22
Összeszerelő sor 2. elszívó
P23
Összeszerelő sor 3. elszívó
P24
Vákuumszárítás elszívó
P25
Injektálás 1. elszívó
P27
Injektálás 2. elszívó
P28
Injektálás 3. elszívó
P29
Formázás 1. elszívó
P33
Formázás 2. elszívó
P34
Formázás 3. elszívó
P35
Nyomtatás elszívó
P36
Elektrolit tartálypark elszívó
P37
Tesztépület 1. elszívó
P40
Tesztépület 2. elszívó
P41
Hulladéktároló elszívó
P42
Alapanyag vizsgálat elszívó
P43
6.Hulladékkezelés
Anód fóliakezelés (BD épület) elszívó
P39
7.Szennyvíztisztító
Szennyvíztisztító elszívó
P50
elszívás
8. Konyhai elszívás
Konyhai olajos elszívás 1.
P51
Konyhai olajos elszívás 2.
P52
9. Hőellátás
Gőzkazán 1. kémény
P44
Gőzkazán 2. kémény
P45
Gőzkazán 3. kémény
P46
Forróolaj kazán 1. kémény
P47
Forróolaj kazán 2. kémény
P48
Forróolaj kazán 3. kémény
P49
10. Diesel szivattyúk
Diesel szivattyú 1. kürtő
P53
Diesel szivattyú 2. kürtő
P54
19
Diffúz
Technológia
Berendezés
forrás
azonosító
11. Hűtés
Hűtőtornyok
D1
3.2.5. Az előírt próbaüzem letelte után légszennyező pontforrás és csatlakozó berendezés kizárólag
az üzemelési időszakra vonatkozó, a környezetvédelmi hatóság által kiadott, végleges
egységes környezethasználati engedély módosító (működési engedély) határozat birtokában
működtethető.
A konyhai elszívók, a kazánok és a diesel szivattyú kürtők berendezések esetében a
működési engedély próbaüzem lefolytatása nélkül kérelmezhető.
3.2.6. A rendelkező rész 3.2.4. pontjában felsorolt pontforrások működési engedélyének
megszerzése, valamint a telephelyen további jelentéskötelezett légszennyező pontforrás
létesítése és működtetése érdekében az egységes környezethasználati engedély módosítását
kell kezdeményezni, a kérelmet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Lvr.) 5. melléklete szerint kell összeállítani, amennyiben a kibocsátások
mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása
szükséges, úgy a környezethasználónak környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére vonatkozó
kötelezettsége is keletkezik.
3.2.7. Levegőterhelést okozó technológiák, berendezések, légszennyező pontforrások üzemeltetése
során a levegővédelmi követelményeket be kell tartani. Amennyiben a levegővédelmi
követelmények
az
engedélyezett
üzemeltetési
időszak
alatt
nem
teljesülnek
a
környezetvédelmi hatóság az üzemeltetést korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja.
3.2.8. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén a rendelkező rész 3.8.1.,
3.8.2. és 3.8.3. pontjában rögzített előírásokat be kell tartani. Amennyiben az engedélyezett
üzemelési időszak alatt, a légszennyező pontforrásoknak a hatályos jogszabályban előírt
módon megállapított hatásterületén, a légszennyező pontforrásokon kibocsátott légszennyező
anyagok tekintetében légszennyezettség alakul ki, annak elhárítása érdekében a rendelkező
rész 3.8.4. pontjában rögzítetteket is figyelembe véve kell eljárni, továbbá a környezetvédelmi
hatóság a légszennyező pontforrások és a csatlakozó berendezések üzemeltetését
korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja.
3.2.9. A tüzeléstechnikai berendezéseken legalább éves rendszerességgel, illetve szükség szerint
égőfej beállítást kell végeztetni szakszervizzel.
3.2.10. A légszennyező pontforrások kibocsátását csökkentő eljárás megfelelőségét, illetve a
berendezések hatásfokának megfelelőségét a technológiák üzemeltetése során folyamatosan
biztosítani kell.
3.2.11. Az illékony szerves vegyületek kibocsátást eredményező anyagok szállító tartályokba, vagy
tartályokból történő átfejtése kizárólag zárt technológiával történhet.
3.2.12. A telephelyen a diffúz jellegű kibocsátásokat, valamint bűzhatást okozó technológiákat az
elérhető legjobb technika alkalmazásával, a technológiai fegyelem betartásával úgy kell
működtetni, hogy a technológiából a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a
levegőbe, illetve zavaró bűzhatást ne okozzon.
20
3.2.13. A jelen engedélyben megjelölt ingatlanon végzett tevékenységekkel kapcsolatos szállítások
esetén a közúti jármű üzemben tartója köteles gondoskodni arról megfelelő intézkedés
megtételével, hogy a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. A be- és kiszállítások során
biztosítani kell, hogy a szállított anyag – különösen azok, amelyekre egyéb speciális közúti
szállításra vonatkozó szigorú szabály nem vonatkozik – szétszóródása a szállítási útvonalon
és annak környezetében ne következhessen be.
Emissziós határértékek
3.2.14. Levegőterhelést okozó technológiák, berendezések, légszennyező pontforrások próbaüzeme
során az alábbi kibocsátási határértékeket kell betartani:
Tüzelőanyagok égetése létesítmény berendezéseinek légszennyező pontforrásai:
Pontforrás azonosító
Légszennyező
Határérték
Légszennyező anyag
anyagosztály
[
mg/Nm3]
SO
0*
53/2017. (X. 18.) FM
2
P44, P45, P46, P47,
NO
60*
rendelet 5. melléklet 2.
x
P48, P49
Szilárd anyag
0*
pont F oszlop
CO
25*
*A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
A kibocsátási határértékek 273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, száraz, 3 tf%
oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.
Technológiai létesítmények (bevonatolás és kapcsolódó műveletek) légszennyező
pontforrásai:
Pontforrás
Légszennyező
Légszennyező
Tömegáram Határérték
azonosító
anyagosztály
anyag
[kg/h]
[
mg/m3]
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Co
P1
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,007*
és vegyületei Co-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Co
P3
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,0035*
és vegyületei Co-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Co
P5
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,001*
és vegyületei Co-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Co
P39
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,045*
és vegyületei Co-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Co
P40, P41, P43
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,005*
és vegyületei Co-
2.1.1. pont B osztály
ként
P1
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
0,0025 ≤
0,1*
21
rendelet 6. melléklet
anyagok közül a Ni
2.1.1. pont B osztály
és vegyületei Ni-
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P3
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,02*
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P5
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,011*
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P22, P23, P24
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,0162*
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P30, P31, P32
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,018*
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P33, P34, P35
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,001*,**
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P39
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,0777*
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P40, P41
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,0738*
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok közül a Ni
P43
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,0628*
és vegyületei Ni-
2.1.1. pont B osztály
ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P1
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
0,005 ≤
0,003*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P3
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
0,005 ≤
0,0014*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P5
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
0,005 ≤
0,001*,**
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P22, P23, P24
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
0,005 ≤
0,012*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P30, P31, P32
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
0,005 ≤
0,178*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
P33, P34, P35
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
0,005 ≤
0,001*,**
22
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P39
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
0,005 ≤
0,021*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P40, P41, P43
rendelet 6. melléklet
anyagok Mn és
0,005 ≤
0,002*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Mn-ként
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok Fluoridok,
P1
rendelet 6. melléklet
könnyen oldódóak,
0,025 ≤
0,0039*
2.1.1. pont C osztály
F-ként
(polivinilidén-fluorid)
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok Fluoridok,
P3
rendelet 6. melléklet
könnyen oldódóak,
0,025 ≤
0,002*
2.1.1. pont C osztály
F-ként
(polivinilidén-fluorid)
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok Fluoridok,
P5
rendelet 6. melléklet
könnyen oldódóak,
0,025 ≤
0,0002*
2.1.1. pont C osztály
F-ként
(polivinilidén-fluorid)
Por alakú szervetlen
anyagok Fluoridok,
4/2011. (I. 14.) VM
könnyen oldódóak,
P27, P29
rendelet 6. melléklet
0,025 ≤
0,301*
F-ként
2.1.1. pont C osztály
(Lítium-
hexafluorofoszfát)
Por alakú szervetlen
anyagok Fluoridok,
4/2011. (I. 14.) VM
könnyen oldódóak,
P28
rendelet 6. melléklet
0,025 ≤
0,3*
F-ként
2.1.1. pont C osztály
(Lítium-
hexafluorofoszfát)
Por alakú szervetlen
anyagok Fluoridok,
4/2011. (I. 14.) VM
könnyen oldódóak,
P33, P34, P35
rendelet 6. melléklet
0,025 ≤
0,115*
F-ként
2.1.1. pont C osztály
(Lítium-
hexafluorofoszfát)
Por alakú szervetlen
anyagok Fluoridok,
4/2011. (I. 14.) VM
könnyen oldódóak,
P37
rendelet 6. melléklet
0,025 ≤
0,109*
F-ként
2.1.1. pont C osztály
(Lítium-
hexafluorofoszfát)
Por alakú szervetlen
4/2011. (I. 14.) VM
anyagok Fluoridok,
P43
rendelet 6. melléklet
0,025 ≤
0,0003*
könnyen oldódóak,
2.1.1. pont C osztály
F-ként
23
(Lítium-
hexafluorofoszfát)
P17, P18, P19,
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P20, P22, P23,
rendelet 6. melléklet
anyagok Cu és
0,025 ≤
0,17*
P24
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Cu-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P25
rendelet 6. melléklet
anyagok Cu és
0,025 ≤
0,00113*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Cu-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Por alakú szervetlen
P26
rendelet 6. melléklet
anyagok Cu és
0,025 ≤
0,0011*
2.1.1. pont C osztály
vegyületei Cu-ként
* a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
** a határérték a kimutatási határérték figyelembevételével meghatározva.
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz
véggázra vonatkoznak.
Tömegáram
Pontforrás
Légszennyező
Határérték
Légszennyező anyag
küszöbérték
azonosító
anyagosztály
[
mg/m3]
[kg/h]
P1, P2, P3,
P4, P5, P9,
4/2011. (I. 14.) VM
P10, P11,
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,2*,**
0,5 <
P12, P25,
2.1.1. pont O osztály
P26
4/2011. (I. 14.) VM
P22, P23,
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,5 <
1,8*
P24
2.1.1. pont O osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P27, P28,
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,5 <
2*
P29
2.1.1. pont O osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P33, P34,
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,5 <
0,35*
P35
2.1.1. pont O osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P38
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,5 <
1,89*
2.1.1. pont O osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P39
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,5 <
5,28*
2.1.1. pont O osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P40, P41
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,5 <
0,756*
2.1.1. pont O osztály
4/2011. (I. 14.) VM
Szilárd anyag
P42
rendelet 6. melléklet
0,5 <
15*
2.1.1. pont O osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P43
rendelet 6. melléklet
Szilárd anyag
0,5 <
0,759*
2.1.1. pont O osztály
24
*A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
** a határérték a kimutatási határérték figyelembevételével meghatározva.
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz
véggázra vonatkoznak.
Pontforrás
Légszennyező
Légszennyező
Tömegáram Határérték
azonosító
anyagosztály
anyag
[kg/h]
[
mg/m3]
P27, P28, P29,
Fluor és gőz- vagy
4/2011. (I. 14.) VM
P34, P35, P38,
gáznemű vegyületei
rendelet 6. melléklet
0,05 ≤
0,017*
P39, P40, P41,
HF-ként
2.2. B osztály
P42, P43
(Hidrogén-fluorid)
Fluor és gőz- vagy
4/2011. (I. 14.) VM
gáznemű vegyületei
P33
rendelet 6. melléklet
0,05 ≤
0,02*
HF-ként
2.2. B osztály
(Hidrogén-fluorid)
Gőz- vagy gáznemű
4/2011. (I. 14.) VM
szervetlen
P38, P39, P40,
rendelet 6. melléklet
klórvegyületek HCl-
0,3 ≤
0,1*
P41
2.2. C osztály
ként
(hidrogén-klorid)
Gőz- vagy gáznemű
4/2011. (I. 14.) VM
szervetlen
P43
rendelet 6. melléklet
klórvegyületek HCl-
0,3 ≤
0,027*
2.2. C osztály
ként
(hidrogén-klorid)
4/2011. (I. 14.) VM
Nitrogén-oxidok
P22, P23, P24
rendelet 6. melléklet
5,0 ≤
4,1*
NO
2.2. D osztály
2-ként
4/2011. (I. 14.) VM
Nitrogén-oxidok
P39
rendelet 6. melléklet
5,0 ≤
250*
NO
2.2. D osztály
2-ként
4/2011. (I. 14.) VM
P22, P23, P24
rendelet 6. melléklet
Szén-monoxid
5,0 ≤
2,3*
2.2. D osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P39
rendelet 6. melléklet
Szén-monoxid
5,0 ≤
450*
2.2. D osztály
4/2011. (I. 14.) VM
Kén-oxidok
P39
rendelet 6. melléklet
5,0 ≤
200*
SO
2.2. D osztály
2-ként
* a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz
véggázra vonatkoznak.
25
Pontforrás
Légszennyező
Tömegáram
Határérték
Légszennyező anyag
azonosító
anyagosztály
[kg/h]
[
mg/m3]
4/2011. (I. 14.) VM
Szerves anyag
P5, P36
rendelet 6. melléklet
3 <
0,1488*
(dietilén-glikol)
2.3.1. pont C osztály
4/2011. (I. 14.) VM
Szerves anyag
P9
rendelet 6. melléklet
3 <
0,1193*
(dietilén-glikol)
2.3.1. pont C osztály
4/2011. (I. 14.) VM
P10, P11,
Szerves anyag
rendelet 6. melléklet
3 <
0,4*
P12
(poliakrilsav)
2.3.1. pont C osztály
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(paraffin-
P21
rendelet 6. melléklet
3 <
1*
szénhidrogének a metán
2.3.1. pont C osztály
kivételével)
4/2011. (I. 14.) VM
Szerves anyag
P26
rendelet 6. melléklet
3 <
0,1189*
(dietilén-glikol)
2.3.1. pont C osztály
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P27
rendelet 6. melléklet
3 <
12,047*
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát)
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P28
rendelet 6. melléklet
3 <
12,069*
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát)
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P29
rendelet 6. melléklet
3 <
12,053*
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát)
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P33
rendelet 6. melléklet
3 <
4,7573*
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát, dietilén-glikol)
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P34
rendelet 6. melléklet
3 <
4,755*
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát, dietilén-glikol)
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P35
rendelet 6. melléklet
3 <
4,759*
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát, dietilén glikol)
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P37
rendelet 6. melléklet
3 <
4,375*
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát)
Szerves anyag
4/2011. (I. 14.) VM
(dimetil-karbonát, etilén-
P43
rendelet 6. melléklet
3 <
0,05*,**
karbonát, etil-metil-
2.3.1. pont C osztály
karbonát)
26
4/2011. (I. 14.) VM
Szerves anyag
P51, P52
rendelet 6. melléklet
3 <
50*
(konyhai olaj)
2.3.1. pont C osztály
*A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
** a határérték a kimutatási határérték figyelembevételével meghatározva.
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz
véggázra vonatkoznak.
Pontforrás
Légszennyező
Tömegáram
Határérték
Légszennyező anyag
kódja
anyagosztály
[kg/h]
[
mg/m3]
4/2011. (I. 14.) VM
P27, P28,
Szerves anyag
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,6*
P29
(Vinil-karbonát)
2.5.6. pont
4/2011. (I. 14.) VM
P33, P34,
Szerves anyag
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,23*
P35
(Vinil-karbonát)
2.5.6. pont
4/2011. (I. 14.) VM
Szerves anyag
P37
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,219*
(Vinil-karbonát)
2.5.6. pont
4/2011. (I. 14.) VM
Szerves anyag
P43
rendelet 6. melléklet
0,0025 ≤
0,001*
(Vinil-karbonát)
2.5.6. pont
4/2011. (I. 14.) VM
Szerves anyag
P38
rendelet 6. melléklet
0,0025 <
1
(N-metil-2-pirrolidon)
2.5.6. pont
*A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz
véggázra vonatkoznak.
Pontforrás
Légszennyező
Határérték
Légszennyező anyag
azonosító
anyagosztály
[
mg/m3]
4/2011. (I. 14.) VM
P30, P31, P32
rendelet 7. melléklet
Szilárd anyag
1,8*
2.52.1. pont
4/2011. (I. 14.) VM
Nitrogén-oxidok
P30, P31, P32
rendelet 7. melléklet
4,1*
(NO
2.52.1. pont
2-ben megadva)
4/2011. (I. 14.) VM
P30, P31, P32
rendelet 7. melléklet
Szén-monoxid
2,3*
2.52.1. pont
* a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz
véggázra vonatkoznak.
27
Légszennyező
VOC diffúz
VOC véggáz
anyag és
kibocsátási
Pontforrás
Légszennyező
kibocsátási
kibocsátási
határérték
azonosító
anyag
határérték
szintjének
[
[
oldószer-
mg C/Nm3]
meghatározása
bevitel %-a]
(EU) 2020/2009
Végrehajtási
TVOC
P3, P6, P7,
Határozat
(N-metil-2-
0,606*
<1*
P8
MELLÉKLET BAT
pirrolidon)
24. 10-11. táblázat
* a Bizottság (EU) 2020/2009 Végrehajtási Határozata (2020. június 22.) az ipari
kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a szerves oldószerekkel történő
felületkezelés, többek között a faanyagok és a faipari termékek vegyi anyagokkal történő
tartósítása tekintetében történő meghatározásáról MELLÉKLET BAT 24. 10. és 11. táblázat,
valamint a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján meghatározva.
A VOC kibocsátási határérték a száraz gáz 273,15 K hőmérsékleten és 101.3 kPa nyomáson,
az oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül mért értékre vonatkozik.
Monitoring
3.2.15. A telephelyen üzemelő légszennyező pontforrásokról, valamint a hozzájuk kapcsolódó
technológiai
berendezések
üzemviteléről
folyamatosan
az
ágazati
jogszabályban
meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő üzemnaplót kell vezetni.
3.2.16. Az üzemnaplót minden naptári év végével le kell zárni, összesíteni kell és az összesítést a
tárgyévet követő év március 31. napjáig az éves levegőtisztaság-védelmi jelentéshez csatoltan
meg kell küldeni a területi környezetvédelmi hatósághoz.
3.2.17. Az üzemelési időszak alatt (a levegővédelmi próbaüzemről külön rendelkezve) a légszennyező
pontforrások kibocsátását – a határértékek teljesülésének igazolására – emisszió méréssel
kell az üzemeltetőnek vizsgáltatnia, az alábbi táblázatban előírt gyakorisággal és teljesítési
határidővel:
Légszennyező
Mérési
Vizsgálati jegyzőkönyv, szakértői
Technológia
pontforrás
gyakoriság
vélemény benyújtási határideje
azonosító
1.Katód
P1, P3, P5, P6, negyedévente Első
alkalommal
a
pontforrás
bevonatolás
P7, P8, P38
üzemeltetés megkezdését követő 30
napon belül
2.Anód bevonatolás P2,
P4,
P9, negyedévente Első
alkalommal
a
pontforrás
P10, P11, P12
üzemeltetés megkezdését követő 30
napon belül
3. Lézervágás
P13, P14, P15, negyedévente Első
alkalommal
a
pontforrás
P16, P17, P18,
üzemeltetés megkezdését követő 30
P19, P20, P26
napon belül
4. Hegesztés
P30, P31, P32
negyedévente Első
alkalommal
a
pontforrás
üzemeltetés megkezdését követő 30
napon belül
28
5.Akkumulátorcella
P21, P22, P23, negyedévente Első
alkalommal
a
pontforrás
gyártás
P24, P25, P27,
üzemeltetés megkezdését követő 30
P28, P29, P33,
napon belül
P34, P35, P36,
P37, P40, P41,
P42, P43
6. Hulladékkezelés
P39
negyedévente Első
alkalommal
a
pontforrás
üzemeltetés megkezdését követő 30
napon belül
7. Szennyvíztisztító P50
negyedévente Első
alkalommal
a
pontforrás
elszívás
üzemeltetés megkezdését követő 30
napon belül
8. Konyhai elszívás
P51, P52
évente
Első
alkalommal
a
pontforrás
üzemeltetés megkezdését követő 30
napon belül
9. Hőellátás
P44, P45, P46, évente
Első
alkalommal
a
pontforrás
P47, P48, P49
üzemeltetés megkezdését követő 30
napon belül
Azon anyagok esetében, melyek jelenlétének kimutatására a mintavételezés során vett
mintában több anyag – vagy maga a vegyület – meghatározása szükséges és az analitikai
vizsgálatok során a detektálási és a kvantitálási limitek alatti eredmények születnek, az előírt
kibocsátási határértékek megtartottnak tekintendők, azzal a feltétellel, hogy az ilyen anyagok
és – amennyiben egy pontforráson több anyag kibocsátása is történik – a jogszabályi
értelmezésben ugyanabba az osztályba tartozó, vagy ugyanabba az osztályba sorolható
további anyag együttes, egyiedjűleg történő kibocsátása nem haladhatja meg ezen anyagokra
együttesen meghatározott kibocsátási határértékek összegét.
Az emisszió mérésről a környezetvédelmi hatóságot előzetesen értesíteni kell, a mintavétel
tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal. Az akkreditált mérőszervezettel készíttetett
vizsgálati jegyzőkönyvet az üzemeltetőnek a környezetvédelmi hatósághoz be kell nyújtania
annak elkészültét követő 15 napon belül.
3.2.18. A próbaüzem megkezdéséig az Lvr. 23. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő
levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (immisszió monitoring) tervet köteles benyújtani
az engedélyes a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyásra. A levegőterheltségi és
levegőterhelési tervben a légszennyező pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok
mérésén túl az alkalmazott hűtőtornyok kibocsátásából származó valamennyi légszennyező
anyag mérésére is javaslatot kell tenni.
Próbaüzem
3.2.19. Az alkalmazott technológiához tartozó berendezésekkel és csatlakozó légszennyező
pontforrásokkal – a kazánok, a diesel szivattyúk és a konyhai elszívások kivételével – 6
hónapos próbaüzemet kell lefolytatni légszennyező pontforrásonként annak igazolása
céljából, hogy teljesülnek a levegővédelmi követelmények.
3.2.20. A próbaüzem jelen egységes környezethasználati engedély véglegessé válását követően a
légszennyező pontforrások telepítésével és üzembe helyezésével veszi kezdetét.
A próbaüzem megkezdését, azt megelőzően három munkanappal a környezetvédelmi
hatóság részére be kell jelenteni.
29
3.2.21. A próbaüzem befejezése a 3.2.20. pontban meghatározott kezdőnapot követő 180. nap éjfél.
3.2.22. A próbaüzemen belül havonta egyszer emissziós méréseket kell végezni a betelepített
légszennyező pontforrások vonatkozásában – a kazánok, a diesel szivattyúk és a konyhai
elszívások kivételével.
3.2.23. A próbaüzem alatt meg kell határozni a telephely szagkibocsátását – különösen a
hatástanulmányban ismertetett szaghatást kiváltó anyagokra vonatkozóan – olfaktometriás
méréssel, a mérésről készült jegyzőkönyvet a próbaüzem lezárását követő 30 napon belül be
kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. Továbbá meg kell határozni a P50 azonosítójú
légszennyező pontforráson kibocsátott szaghatást kiváltó és egyéb légszennyező anyagok
koncentrációját a 3.2.22. pontban előírt mérési gyakoriságnak megfelelően.
3.2.24. A próbaüzem alatt a 3.2.11-3.2.14. pontokban előírtakat be kell tartani. A 3.2.22. pontban
előírt időszakos mérések időpontjáról a környezetvédelmi hatóságot előzetesen értesíteni kell,
a mintavétel tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal.
3.2.25. A 3.2.22. pontban előírt időszakos mérésekről készült emissziós mérési jegyzőkönyveket a
környezetvédelmi hatóság részére be kell nyújtani az időszakos mérést követő hónap 10.
napjáig.
3.2.26. A környezethasználó köteles megvalósulási dokumentációt készíteni a próbaüzem
tapasztalatait összegző értékelésként, melyet a próbaüzem befejezését követő 15 napon belül
be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóság részére.
Adatszolgáltatás
3.2.27. A légszennyező pontforrások és csatlakozó berendezések telepítését követően, de az
üzembe helyezést megelőzően, a telephelyre illetve a pontforrásokra vonatkozóan
levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást (LAL) kell teljesíteni az Országos Környezetvédelmi
Információs Rendszerbe (OKIR) történő adatfelvitellel.
Az engedélyezett üzemelési időszak alatt a légszennyező pontforrások adataiban
bekövetkező változásokat (LAL) a változást követő 30 napon belül kell a környezetvédelmi
hatóság részére bejelenteni, elektronikus úton az OKIR kapu adatszolgáltató rendszeren
keresztül.
3.2.28. A pontforrások megvalósítását követően, az engedélyezett üzemelési időszak alatt, a
légszennyező pontforrások kibocsátásáról a tárgy évet követő március 31-ig légszennyezés
mértéke éves – LM – bejelentést kell teljesíteni az OKIR kapu adatszolgáltató rendszeren
keresztül.
Érvényességi idő
3.2.29. Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt, légszennyező pontforrások létesítésére
vonatkozó engedély
2030. január 24-ig hatályos.
30
3.3.
Zaj- és rezgés elleni védelem
Kivitelezési szakasz
3.3.1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm.
rendeletben (a továbbiakban: ZajR.) előírtak maradéktalan betartása mellett, az elérhető
legjobb technika alkalmazásával (például zajvédő fal, zajvédő burkolatok, zajkibocsátó gépek
elhelyezése, zavaró frekvenciák csillapítása), munkaszervezéssel (például a zajosabb kültéri
tevékenységek éjszakai végzésének kerülése) és a technológiai fegyelem betartásával
biztosítani kell, hogy a létesítés során a zaj- és rezgéskibocsátás a környezeti zaj- és
rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes
rendeletben (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt
határértékek maradéktalan teljesülésén túlmenően, az érintett környezetet a lehető legkisebb
mértékben zavarja.
3.3.2. Az építési szakaszban a jelentős zajterhelésű munkafázisok végzése során, nappali és éjjeli
megítélési időben is a kritikus helyeken ellenőrző szabvány szerinti zajméréseket kell végezni.
Az esetlegesen fellépő zajszint-túllépés megszüntetése, csökkentése érdekében a szükséges
szervezési, illetve műszaki intézkedések haladéktalan megtétele a kivitelező kötelezettsége. A
zajmérésekről és az alkalmazott zajcsökkentő megoldásokról jegyzőkönyvet kell készíteni,
amiket a használatban vételig meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóság részére.
Amennyiben az építési tevékenység során a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési
megoldással határértékre nem csökkenthető, vagy előre nem tervezhető, határérték feletti
zajterhelést okozó tevékenység végzése fordul elő, az engedélyesnek haladéktalanul
zajterhelési határérték betartása alóli felmentést kell kérnie és a határérték túllépés mértékéről
és idejéről tájékoztatni kell a túllépéssel érintett lakosokat.
3.3.3. Az építési tevékenységekhez kapcsolódó szállítási/fuvarozási útvonalakat lehetőség szerint
úgy kell kijelölni, hogy az a lakott terület elkerülésével a meglévő úthálózatot vegye igénybe
(M35 autópálya, a Bajor úti északi bekötő út, BMW körút), valamint a legrövidebb útvonal
megválasztásával minél kisebb mértékben terhelje a zajtól védendő környezetet.
3.3.4. A domináns zajforrások tervezését és telepítését zajvédelmi szakértő bevonásával kell
megvalósítani. A megvalósított zajcsökkentő intézkedésekről összefoglaló jelentést kell
készíteni, amit a használatba vétel előtt meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóság részére.
3.3.5. A használatbavétel előtt szabvány szerinti zaj- és rezgésvizsgálati mérések szükségesek a
legközelebbi védendő területek, épületek, helyiségek és a telephely környezetének
vonatkozásában a környezet – saját üzem működése nélküli – alapállapotának
dokumentálása és az üzem zajkibocsátásának későbbi figyelemmel kísérése céljából. Az
elkészült jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóság részére a használatbavétel előtt meg kell
küldeni.
Próbaüzem és üzemelési szakasz
3.3.6. Az Eve Power Hungary Kft.-t, a Debrecen 0237/405 hrsz-ú telephelyen üzemeltetett
zajforrásainak vonatkozásában, a környezetvédelmi hatóság nappali megítélési időben 50
dB(A), éjjeli megítélési időben 40 dB(A) zajkibocsátási határérték megtartására kötelezi, az
alábbi helyrajzi számú épület külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt 2 méterre, a
homlokzat teljes magasságában, valamint a jelenleg beépítetlen, de a későbbiekben
31
beépíthető lakóterület beépítési vonala előtt 2 méterrel és a zöldterületek teljes területén
terepszint felett 1,5 m magasságban:
Ingatlan
Közterület
Területi
Építményjegyzék
helyrajzi
Házszám
elnevezése
funkció
szerinti besorolás
száma
0288/38
-
-
Má
1110
0237/258
Ágnes tanya
1.
Má
1110
0290/1
-
-
Z-Kp/Lk
beépítetlen, 2412
0290/6
-
-
Z-Kp/Lk
beépítetlen, 2412
0290/8
-
-
Z-Kp/Lk
beépítetlen, 2412
0292/1
-
-
Lk
1271
0292/2
-
-
Lk
beépítetlen
0294/12
-
-
Lk/Má
beépítetlen
0294/16
-
-
Lk
beépítetlen
A teljesítés határideje valamennyi zajkibocsátási határérték megtartásának: a határozat
véglegessé válásának napjától kezdve folyamatosan, a Debrecen 0237/405 hrsz-ú
telephelyen végzett tevékenység megszüntetéséig.
A határértékek betartásáról a kötelezett, mint a zajforrások üzemeltetője a teljesítési határidő
napjától kezdődően folyamatosan köteles gondoskodni.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a kötelezett figyelmét arra, hogy a ZajR. 26. § (1)
bekezdés a) pont aa) alpontja, valamint a ZajR. 27. §, 28. § (1) és (2) bekezdései, 29. § és 30.
§ (1) és (3) bekezdései alapján zajkibocsátási határérték túllépése esetén a védendő terület
besorolásától függően (a mezőgazdasági területek esetében a lakóterületekre vonatkozó
előírásoknak megfelelően) a környezetvédelmi hatóság a ZajR. 17. § (1) bekezdése
értelmében a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. Továbbá a ZajR.
18. §-a, valamint a Khvr. 26. § (5) bekezdése szerint amennyiben a környezethasználó a
határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenység vagy
egy részének gyakorlását korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja, valamint a ZajR. 3.
számú melléklet 1. pont 1.1. és 1.2. alpontjai szerint bírságot szabhat ki.
A kérelemben megfogalmazott 75 dB-es maximális hangteljesítményszintre figyelemmel a
direkt elszívásokhoz kapcsolódóan a ventilátorok zajcsökkentését (zajcsillapító dobok
telepítése) el kell végezni. A hűtőtornyok vonatkozásában gyárilag zajcsillapított
berendezéseket kell telepíteni. A tervezett zajcsökkentő intézkedéseknek a használatba vétel
időpontjára meg kell valósulniuk.
A határozat véglegessé válását követően, minden olyan változást, amely a határérték
mértékét és teljesülését befolyásolja, határérték-túllépést okozhat, a változás bekövetkezését
követő harminc napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A bejelentést
a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás
ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 93/2007.
(XII. 18.) KvVM rendelet) 3. számú melléklet szerinti tartalommal kell megtenni.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a kötelezett figyelmét, hogy a ZajR. 26. § (1) bekezdés e)
pont alapján a 3. számú melléklet 4. pontjának 4.1. a) alpontja szerinti mértékű bírságot
32
szabhat ki, amennyiben a határozatban megállapított kötelezettségeket megszegi, illetve
amennyiben az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja a
tevékenységet, úgy a Khvr. 26. § (4) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek
van helye.
Az engedélyes a hiánypótlásként benyújtott bizonylattal igazolta, hogy a zajkibocsátási
határértékek megállapítása érdekében fizetendő 150.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat
megfizette.
3.3.7. A használatbavétel előtt zajmérések alapján készült szakvéleményben meg kell határozni a
telephely zajszempontú hatásterületét. Igazolni kell, hogy a telephelyen üzemeltetett
valamennyi zajforrástól származó zajkibocsátás megfelel a zajkibocsátási határértékeknek,
kiemelt tekintettel arra vonatkozóan, hogy a tervezett gyár környezetében más üzemi
zajforrások is találhatóak, tervezettek. A zajméréseket és a vizsgálati eredmények értékelését
az MSZ 18150-1 szabvány előírásai szerint, vagy azzal egyenértékű eredményt adó
módszerrel kell elvégezni. A méréseket a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3)
bekezdésében előírtak figyelembevételével a rendszeresen előforduló, legnagyobb környezeti
zajkibocsátású üzemelési állapotban kell elvégezni. A telephely zajforrásainak hatásterületét a
ZajR. 6. §-a alapján kell meghatározni, és azt léptékhelyes, méretaránnyal ellátott
helyszínrajzon kell ábrázolni. A mérésekről készített jegyzőkönyvet a környezetvédelmi
hatóság részére a használatbavétel előtt meg kell küldeni. Amennyiben a zajmérések alapján
zajvédelmi intézkedés bevezetése szükséges, annak a használatba vétel időpontjára meg kell
valósulnia.
3.3.8. A próbaüzem megkezdését követő 60 napon belül műszeres zajmérések alapján készült
szakvéleményben igazolni kell, hogy a tevékenységből származó zajkibocsátás megfelel a
zajkibocsátási határértékeknek (a legnagyobb gépjárműmozgás mellett, figyelembe véve,
hogy a telephely közvetlen hatásterülete nem áll-e fedésben más meglévő vagy tervezett
üzemi zajforrás közvetlen hatásterületével). A zajméréseket és a vizsgálati eredmények
értékelését az MSZ 18150-1 szabvány előírásai szerint, vagy azzal egyenértékű eredményt
adó módszerrel kell elvégezni a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdésében
előírtak figyelembevételével. Az akkumulátorgyártó üzem zajforrásainak hatásterületét a ZajR.
6. §-a alapján kell meghatározni, és azt léptékhelyes, méretaránnyal ellátott helyszínrajzon
ábrázolni kell. A zajmérések adatait dokumentáló mérési jegyzőkönyvet a valós zajvédelmi
hatásterület meghatározásával a mérést követő 30. napon belül a környezetvédelmi hatóság
részére meg kell küldeni.
3.3.9. Amennyiben a próbaüzemet követően a zajforrások tekintetében olyan változások
következnek be, amik a zajkibocsátási határértékek mértékét vagy teljesülését kedvezőtlenül
befolyásolhatja a változást követően 30 napon belül műszeres zajmérések alapján készült
szakvéleményben igazolni kell, hogy a tevékenységből származó zajkibocsátás megfelel a
zajkibocsátási határértékeknek (a legnagyobb telephelyen belüli gépjárműmozgás mellett,
figyelembe véve, hogy az üzemi zajforrások közvetlen hatásterülete nem áll-e fedésben más
üzemi zajforrás közvetlen hatásterületével). A zajméréseket és a vizsgálati eredmények
értékelését az MSZ 18150-1 szabvány előírásai szerint, vagy azzal egyenértékű eredményt
adó módszerrel kell elvégezni, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdésében
előírtak
figyelembevételével,
a
rendszeresen
előforduló,
legnagyobb
környezeti
zajkibocsátású
üzemelési
állapotban.
Az
akkumulátorgyártó
üzem
zajforrásainak
hatásterületét a ZajR. 6. §-a alapján kell meghatározni, és azt léptékhelyes, méretaránnyal
ellátott helyszínrajzon ábrázolni kell. A zajmérések adatait dokumentáló mérési jegyzőkönyvet
33
a valós zajvédelmi hatásterület meghatározásával a mérést követő legkésőbb 15. napon belül
a környezetvédelmi hatóság részére meg kell küldeni.
3.3.10. A próbaüzemet követően, a telephelyen folytatott normál technológiai körülmények közötti
tevékenység által indukált, megnövekedett többlet közúti közlekedésből származó zajterhelés
szabvány szerinti műszeres méréssel történő ellenőrzését el kell végezni – az alapállapot
felmérés eredményeivel is összevethető módon – a telephelyen folytatott normál technológiai
körülmények közötti tevékenység megkezdését követő 120. napon belül. A zajméréseket
valamennyi, a tevékenységhez kapcsolódó útvonalra vonatkozóan el kell végezni, melyek
érintettek az akkumulátorgyártó tevékenység kiszolgálásában. A forgalomszámlálással
egybekötött,
szabvány
szerint
elvégzett
mérések
adatait
dokumentáló
mérési
jegyzőkönyvet/szakvéleményt a mérést követő 30. napon belül a környezetvédelmi hatóság
részére meg kell küldeni. Amennyiben indokolt a zajterhelés csökkentése érdekében a
szükséges zajterhelést csökkentő intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni (például
megfelelő forgalomszervezés).
3.3.11. Az üzemeléshez kapcsolódó szállítási/fuvarozási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az
lehetőség szerint a lakott területek elkerülésével az M35 autópálya, a Bajor úti északi bekötő
út, BMW körút irányába, minél kisebb mértékben terhelje a zajtól védendő környezetet.
Monitoring és adatszolgáltatás
3.3.12. A környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése érdekében zajvédelmi szakértő
bevonásával az engedélyesnek hiteles zajszintmérőkkel telepített zajmonitoring rendszert kell
kiépítetnie és üzemeltetnie. A mérési pontokat úgy kell elhelyezni, hogy a mérés
eredményeiből a kritikus pontok megítélési szintje közvetlenül vagy számítással
megállapítható legyen. A zajmonitoring rendszer által mért valós idejű adatokhoz való
hozzáférést biztosítani kell a környezetvédelmi hatóság részére. A zajterhelés alakulásáról a
környezetvédelmi hatóságot tájékoztatni kell. A zajmonitoring rendszer által mért adatokat
félévente értékelni kell, és annak eredményét, valamint szöveges összefoglalóját az értékelést
követő 15 napon belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóság részére.
3.3.13. A használatbavételt követően negyedévente szabvány szerinti ellenőrző zajméréseket kell
végezni a legközelebbi védendő területek, épületek, helységek előtt, valamint az üzemterület
védendő területekhez, épületekhez és helyiségekhez legközelebbi határán, amelyről készült
jegyzőkönyvet 30 napon belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak.
3.3.14. A domináns zajforrások műszaki állapotát szemrevételezéssel évente, akusztikai
megfelelőségét műszeres méréssel 5 évente, minden esetben dokumentáltan ellenőrizni kell,
szükség esetén a zajcsökkentési intézkedéseket, javításokat, az elemek cseréjét a
karbantartási tevékenységek során el kell végezni. Az ellenőrzésekről készült dokumentációt
a telephelyen kell tartani, valamint az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező ellenőrzést
végző személy kérésére be kell mutatni. A zajmérésekről készült jegyzőkönyvet a méréseket
követően legkésőbb 30 napon belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóság részére.
3.4.
Éghajlatvédelem
3.4.1. Az alkalmazkodási intézkedések nyomon követését igazoló összefoglaló jelentést a Khvr.
20/A. § (4) bekezdése szerinti időközönként elkészítendő felülvizsgálati dokumentáció
részeként be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.
34
3.5.
Egyéb mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételek, nyilvántartás, adatszolgáltatás
3.5.1. Az engedélyes köteles jelen határozatban előírt mérési, ellenőrzési kötelezettségének eleget
tenni. Köteles folyamatosan figyelemmel követni a környezetbe történő kibocsátásait és
ezeket nyilvántartani és az eredményeket a környezetvédelmi hatóság részére rendszeresen
megküldeni.
3.5.2. A Khvr. 23. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adatszolgáltatást az egységes
környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni. A
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség a környezet védelmének általános
szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 49. § (1) illetve 50. § (1) és
(1a) bekezdése alapján az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben elektronikus
úton teljesítendő.
3.5.3. Engedélyes köteles az Európai Parlament és a Tanács
az Európai Szennyezőanyag-
kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK
tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK rendeletében (a továbbiakban: E-PRTR
rendeletben) foglalt adatokat gyűjteni. Az E-PRTR rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti
adatszolgáltatási kötelezettségeket a külön jogszabályokban meghatározott határidőig kell
teljesíteni az illetékes hatóság részére.
3.5.4. Az E-PRTR adatszolgáltatás teljesítése a kibocsátást okozó anyagmennyiségek, vagy a
termelés volumenének mennyiségét rögzítő „(E)PRTR: ÉV” adatlap egyidejű kitöltésével és
benyújtásával tekinthető teljesítettnek.
3.5.5. Az engedélyesnek az önellenőrzés során nyert kibocsátási adatokhoz való szükség szerinti
hozzáférést biztosítani kell a környezetvédelmi hatóság részére.
3.5.6. Az engedélyesnek biztosítani kell a hozzáférést az önellenőrzés, hatósági ellenőrzés során
használt, illetve használni kívánt megfigyelési, mintavételi, mérési pontokhoz.
3.5.7. Az engedélyesnek nyilvántartást kell vezetni minden beérkezett környezetvédelmi tárgyú
panaszról és azokat ki kell vizsgálni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz
beérkezésének dátumát, a panaszos nevét, címét, a kivizsgálás leírását, eredményét és a
megtett intézkedéseket.
3.5.8. A határozatban előírt valamennyi mérési kötelezettségnek akkreditált módon kell eleget tenni,
mind a mintavételi eljárások, mind a mintavizsgálat során, melyekre az európai unió
tagállamaiban rendelkezésre áll akkreditált vizsgálati módszer, továbbá a minták értékelését
arra jogosult szakértő, vagy szervezet végezheti el. Kibocsátási határértékeknek való
megfelelés értékelése esetén az értékelés során ki kell térni az egységes környezethasználati
engedélyben meghatározott kibocsátási határértékek és a mért értékek összehasonlítására és
elemzésére is. Mért terhelési értékeknél a vonatkozó jogszabályban rögzített terhelési
határértékekhez (vagy tervezési irányértékhez) viszonyítva kell az összehasonlítást és az
értékelést elvégezni. Azokra a szennyező anyagokra, amelyekre vonatkozóan jogszabály
terhelési határértéket nem állapít meg, a mérési eredmények értékelésénél a tendencia
alakulását kell bemutatni, mindaddig, amíg jogszabály az adott szennyező anyagra terhelési
határértéket nem határoz meg.
35
3.6.
Környezeti vezetési rendszer
3.6.1. Az üzem átfogó környezeti teljesítményének javítása érdekében bevezetendő és
alkalmazandó környezetközpontú irányítási rendszernek (EMS) ki kell terjednie az Európai
Bizottság 2020/2029 végrehajtási határozatával kihirdetett szerves oldószerekkel történő
felületkezelés, többek között a faanyagok és a faipari termékek vegyi anyagokkal történő
tartósítása tekintetében történő meghatározásáról szóló BAT-következtetések Melléklet 1.1.1.
pontjában foglalt valamennyi szempontra. Javasolt hazai, vagy nemzetközi szabványnak,
vagy tanúsítványnak megfelelő dokumentáció alkalmazása. Az EMS bevezetésének
határideje a technológiai próbaüzem megkezdése.
3.6.2. A tisztább technológiák fejlesztésének nyomon követésére és figyelembevételére vonatkozó
összefoglaló jelentést a Khvr. 20/A. § (4) bekezdése szerinti időközönként elkészítendő
felülvizsgálati dokumentáció részeként meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak.
3.6.3. A felhasznált nyersanyagok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében
alacsony környezeti hatású nyersanyagok használata technikát kell alkalmazni oly módon,
hogy az EMS részeként a felhasznált anyagok káros, környezeti hatásainak szisztematikus
értékelését folyamatosan el kell végezni, valamint az értékelés alapján – amennyiben
lehetséges – ezen anyagokat olyan anyagokkal kell helyettesíteni, amelyeknek nincs vagy
kisebb a környezetre és egészségre gyakorolt hatása, figyelembe véve a termék minőségére
vonatkozó követelményeket vagy termékjellemzőket. Az értékelés dokumentációját az
engedélyes a környezetvédelmi hatóság hatósági ellenőrzésekor vagy külön felhívására
köteles bemutatni.
3.7.
Karbantartás
3.7.1. Az engedélyes köteles minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek és
melynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban tartani.
3.7.2. Az írásos karbantartási programokat és az elvégzett karbantartási munkálatokra vonatkozó
nyilvántartást naprakészen kell vezetni.
3.8.
Rendkívüli események, környezetszennyezés, kárelhárítás
3.8.1. Rendkívüli környezetterhelések megakadályozása érdekében a megfelelő technológiai
előírásokat rögzíteni kell, azok betartását rendszeresen ellenőrizni kell és az ellenőrzésekről
naplót kell vezetni.
3.8.2. A környezet veszélyeztetésével, illetve szennyezésével járó, nem rendeltetésszerű üzemelés,
illetve rendkívüli helyzet esetén alkalmazni kell a berendezésekre, technológiai folyamatokra
vonatkozó kezelési utasításokban, valamint az üzemi kárelhárítási tervben foglaltakat.
3.8.3. Az engedélyes köteles a tevékenységét úgy folytatni, hogy ne okozzon környezetszennyezést.
3.8.4. Környezetszennyezés észlelése esetén az engedélyes köteles:
-
azonnali vizsgálatot végezni a szennyeződés forrásának megállapítása és izolálása
érdekében,
-
megtenni a szükséges intézkedéseket a további szennyeződés elkerülése és a káros
hatások minimalizálása érdekében,
-
haladéktalanul értesíteni a környezetvédelmi hatóságot, illetve más érintett
hatóságokat, szervezeteket, amennyiben lakosságot is érintő következményekkel járó
36
üzemzavar következik be, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes
katasztrófavédelmi szervezetet,
-
az eseményt naplóban kell rögzíteni, megjelölve annak okát, lefolyását, a
környezetterhelés mértékét, a környezetterhelés csökkentésére hozott intézkedéseket,
azok eredményét.
3.8.5. A tevékenységgel esetlegesen okozott környezetkárosodást az engedélyes köteles
megszüntetni, a károsodott környezet helyreállításáról gondoskodni.
3.8.6. Környezetet zavaró, káros környezetterhelés kialakulása esetén az engedélyes utólag is
kötelezhető környezetvédelmi célú műszaki megoldás, vagy intézkedés megtételére.
3.9. További elérhető legjobb technika (a továbbiakban: BAT) követelmények
3.9.1. Az engedélyes köteles a létesítményben alkalmazni kívánt technológiát az elérhető legjobb
technika követelményeinek megfelelően telepíteni majd üzemeltetni.
3.9.2. Valamennyi, az Európai Bizottság 2020/2009 végrehajtási határozatával kihirdetett BAT-
következtetésekben szereplő, a hatástanulmányban bemutatott BAT ajánlásnak való
megfelelést igazolni kell a próbaüzem tapasztalatait összegző értékelésben (megvalósulási
dokumentációban), a telepített berendezések és alkalmazott technikák leírásával és az
adminisztratív intézkedések bemutatásával. Ellenőrzések esetén a BAT-következtetések által
megkövetelt dokumentumokat és nyilvántartásokat az ellenőrző hatóság részére be kell
mutatni.
3.9.3. A soron következő kötelező felülvizsgálat vagy felülvizsgálati dokumentációval történő
módosítási eljárás során be kell mutatni, hogy a technológia továbbra is kielégíti-e az elérhető
legjobb technika követelményeit. Ismertetni kell, hogy milyen intézkedést tettek, illetve milyen
intézkedés megtételével kívánják biztosítani, hogy az alkalmazott technológia megfeleljen a
mindenkor elérhető legjobb technika színvonalának.
3.10.
A tevékenység felhagyása
3.10.1. A tevékenység felhagyása esetére ún. felhagyási tervet kell készíteni a Kvt. 73. § (2)
bekezdés
a)
pontjára
figyelemmel,
a
felülvizsgálat
dokumentációjának
tartalmi
követelményeiről szóló rendeletben meghatározottak szerint, mely tartalmazza az ütemezést,
a műszaki megvalósítást, a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a környezet szennyezését
el lehet kerülni, illetve a bekövetkezett szennyezéseket fel lehet számolni.
3.10.2. A létesítmények felhagyásához szükséges engedélyeket (vízjogi engedély, bontási engedély,
stb.) az illetékes hatóságoktól be kell szerezni.
3.10.3. A levegő szennyezettségét előidéző anyagokat, berendezéseket a környezet káros mértékű
szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani. A
légszennyező források megszüntetését a LAL változás bejelentés szabályai szerint kell
elvégezni.
3.10.4. A tevékenység felhagyása, a létesítmények bontása során keletkező hulladékokat, csak az
azok átvételére engedéllyel rendelkező szervezeteknek lehet átadni.
37
3.10.5. A Kvt. 105. §-a szerint a környezethasználó jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolás
vagy végelszámolás során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a
tevékenység következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési
költségeit.
3.11.
Egyéb előírások
3.11.1. A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet
terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a
fentiekben meghatározott rendelkezéseken túl intézkednie kell:
a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának
csökkentéséről;
b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;
c) a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő
csökkentéséről;
d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és
veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról;
e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a
környezeti következmények csökkentéséről;
f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás
megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
Az a)-f) pontokban meghatározott célok érdekében jelen engedély felülvizsgálatakor auditot
kell végezni, az auditnak a felülvizsgálati dokumentáció részét kell képeznie.
3.11.2. Az anyag és energiafelhasználás nyomon követésére, olyan ellenőrzési rendszert kell
kialakítani és alkalmazni, amely alapján fajlagos értékeket képezve, az anyag-, és
energiaveszteségek minimalizálása, illetve a környezet terhelésének mérséklése érdekében
szükséges intézkedések megtervezhetők.
A fajlagos energia felhasználási mutatók alapján kell az energia-hatékony berendezések
cseréjét tervezni.
3.11.3. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat foglalkoztatni. A megbízott
képesítésének meg kell felelnie a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési
feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben (a továbbiakban: 11/1996. (VII. 4.) KTM
rendelet) foglaltaknak.
3.12.
Egységes környezethasználati engedélybe foglalt hulladékgazdálkodási engedély
3.12.1 A hulladéktároló hely üzemeltetési szabályzatot a használatbavételt megelőzően meg kell
küldeni a területi hulladékgazdálkodási hatóság részére jóváhagyás céljából.
3.12.2 Engedélyes megnevezése és adatai
-
megnevezése:
Eve Power Hungary Kft.
-
székhelye:
4025 Debrecen, Barna utca 23.
-
KÜJ száma:
104 244 683
-
statisztikai számjele:
27873926 2720 113 09
-
cégjegyzékszám:
09-09-035942
-
adószám:
27873926-2-09
38
Az
engedélyezett
hulladékgazdálkodási
tevékenység
megnevezése,
valamint
a
hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület:
A veszélyes hulladék előkezelése az engedélyes 0237/405 hrsz-ú ingatlanon lévő telephelyén
az Akkumulátor tesztlabor (BS) és az Anód fólia kezelő (BD) épületben.
3.12.3. A hulladékkezelési tevékenység besorolása
-
R12 Átalakítás az R1–R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában
ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint
például az R1–R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés,
pelletkészítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés.)
-
E02 – 08 hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés bontása
-
E03 – 04 oxidáció, redukció
3.12.4. Előkezelhető veszélyes hulladék azonosító kódja, megnevezése és mennyisége
Éves mennyiség
Azonosító kód
Hulladék megnevezése
Kezelés kódja
(t/év)
veszélyes anyagokat
tartalmazó kiselejtezett
R12/E02 – 08
berendezés, amely
(hulladékká vált
134,4
16 02 13*
különbözik a 16 02 09-től
elektromos, elektronikus
16 02 12-ig terjedő
berendezés bontása)
hulladéktípusoktól
kiselejtezett berendezésből
R12/E03 – 04 (oxidáció,
39,6
16 02 15*
eltávolított veszélyes
redukció)
anyag (anód fólia)
3.12.5. Személyi, tárgyi és biztosítási feltételek
a) Személyi feltételek:
A környezetvédelmi megbízotti feladatokat a szerződés alapján az EY Denkstatt Kft. fogja
ellátni. Az erre vonatkozó megállapodás, valamint a végzettséget igazoló dokumentum a
hatástanulmány mellékleteként csatolásra került. A környezethasználó a hulladék előkezelési
tevékenység végzéséhez megfelelő számú alkalmazottat foglalkoztat.
b) Tárgyi feltételek:
− szikramentes (pl. kerámia) kés
− hulladék előkezelő berendezés
c) Pénzügyi és biztosítási feltételek:
Az engedélyes által végzett hulladékkezelési tevékenységhez kapcsolódóan esetlegesen
bekövetkező havária helyzet elhárítása céljából az engedélyes évenként és káreseményenként
35 000 000 forint értékben környezetszennyezési felelősség biztosítással rendelkezik a
Generali Biztosító Zrt.-nél (kötvényszám: 95590104140516400), valamint a Raiffeisen Bank Zrt-
nél megkötött bankgarancián keresztül pénzügyi garanciát képzett 27.500.000 forint értékben.
Az engedélyes köteles a környezeti károk felszámolására szolgáló biztosítási szerződést az
engedélyezett tevékenység befejezéséig fenntartani.
39
3.12.6. A hulladékkezelési technológia műszaki jellemzői:
A gyártási tevékenység szerves részét képezi a gyártott akkumulátorok tesztelése, vizsgálata,
mely során hulladék akkumulátorok keletkeznek. A keletkező akkumulátor hulladék csak
töltésmentesítést követően (lemerítve) adható át hasznosító, vagy ártalmatlanító
szervezetnek, ezért a hibásnak minősített akkumulátorok lemerítéséről erre a célra szolgáló
berendezésekkel gondoskodnak az üzemi gyűjtőhelyre szállítás előtt.
Abban az esetben, ha az akkumulátor meghibásodása olyan jellegű, vagy a gyártás olyan
fázisában kerül megállapításra, ami miatt a lemerítés normál eszközökkel nem megoldható, az
akkumulátor szétbontásáról és az anód fólia elkülönített kezeléséről szükséges gondoskodni.
Az alkalmazni tervezett előkezelési módszer szükségességét a feszültség alatti
akkumulátorból eltávolításra kerülő anód fólia felületén található lítium ionok reakciókészsége
indokolja.
Az akkumulátorcella szétbontása (E02 – 08; hulladékká vált elektromos, elektronikus
berendezés bontása)
A nem lemeríthető selejtes akkumulátorcellákat szétszerelésre az Akkumulátor tesztlabor (BS)
épület e célra kialakított helyiségébe szállítják. A szétszerelési művelet az akkumulátorcellák
felvágását és alkotórészeire (anód, katód, szeparátor) való szétszerelését jelenti. Az
akkumulátorcellák felvágása szikramentes (pl.: kerámia) késsel, állandó elszívás mellett kell,
hogy megvalósuljon.
Az akkumulátorcella szétszedés lépései:
-
Az akkumulátorcella felvágása szikramentes (pl.: kerámia) késsel.
-
A réz csatlakozás eltávolítása, majd a fémház fokozatos lefejtése a jellyrollról.
-
A fémház eltávolítása, majd a jellyroll szétvágása a szeparátor fólia mentén.
-
A katód és a szeparátor fólia leválasztása az anód fóliáról.
-
A különböző összetevők műanyag fóliába csomagolása és elhelyezése a megfelelő
gyűjtőedényekbe.
A szétszerelés állandó elszívás mellett kell, hogy megvalósuljon. A szétszerelés után a
biztonsági kockázatot jelentő anód fóliák vákuumcsomagolva átszállításra kerülnek az Anód
fólia kezelő épületbe (BD).
Az anód fólia kezelése (E03-04; oxidáció, redukció)
Az Anód fólia kezelő épületben (BD) az anód fóliák kezelő berendezésbe kerülnek
behelyezésre (egyszerre maximum 5 kg, naponta összesen maximum 120 kg). Az anód fólia
víz hatására spontán gyullad. Ezért az égéstérbe a fóliák behelyezése után vizet spriccelnek,
mely hatására az anód fólia kigyullad. Az égési folyamat körülbelül 15 percig tart. Az égési
folyamat befejezése után a berendezés kihűlését követően az égéstérből a salak manuálisan
kerül eltávolításra.
A kezelési tevékenység során nem használnak fel segédanyagokat. A burkolt felületekre hulló
csapadékok – a tetőfelületek kivételével – olaj és iszapfogón kerülnek tisztításra.
Az
R12/E02–08
(hulladékká
vált
elektromos,
elektronikus
berendezés
bontása)
hulladékgazdálkodási tevékenység során keletkező, 16 02 15* azonosító kóddal (a
továbbiakban: HAK kód) rendelkező anód fólia kerül továbbkezelésre R12/E03–04 (oxidáció,
redukció) hulladékkezelési módszerrel. Az R12/E02 – 08 hasznosítási, előkezelési
40
tevékenység során keletkező hulladékok (katód fólia és szeparátor fólia, elektrolittal) szintén
16 02 15* HAK kód alatt kerül nyilvántartásra, és hulladékgazdálkodási engedéllyel
rendelkező szervezetnek átadásra, míg az akkumulátor bontása során keletkező fémhulladék
(csatlakozók és külső burkolat) 16 01 18 HAK kód alatt kerülhet átadásra hasznosító
szervezetnek. Az anód fólia kezelése során 19 02 11* HAK kóddal rendelkező veszélyes
anyagokat tartalmazó egyéb hulladék (az égéstérből származó maradék anyag)
keletkezésével kell számolni.
A létesítményben több helyen alkalmazni tervezett aktív szenes leválasztó rendszerek
szennyezett abszorber hulladékát egy HAK kód alatt (15 02 02*; veszélyes anyagokkal
szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott
olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat) a létesítményben keletkező egyéb termelési
hulladékokkal együtt kezelik oly módon, hogy átadásra kerülnek engedéllyel rendelkező
hulladékkezelő szervezetnek.
3.12.7. A technológia során keletkező másodlagos hulladékok:
Kezelőnek átadást
Azonosító
Fizikai
követően, telephelyen
Mennyiség
Megnevezés
kód
megjelenés
kívüli kezelés /
[t/év]
ártalmatlanítás módja
kiselejtezett berendezésből
16 02 15*
szilárd
R4
72,5
eltávolított veszélyes anyag
16 01 18
nemvas fémek
szilárd
R3a
22,7
veszélyes anyagokat
19 02 11*
szilárd
R4
39,6
tartalmazó egyéb hulladék
A hulladék előkezelési tevékenység során keletkező másodlagos hulladékokat azok átvételére
engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek adják át, vagyis nem történik a
telephelyen másodlagos hulladék kezelése.
3.12.8. A hulladék előkezelési technológia környezetvédelmi jellemzői
A hulladék előkezelést zárt, szigeteléssel ellátott épületekben végzik. A padlót a megfelelő
rétegrenddel fogják ellátni, amelynek kialakítása során a rendelkező rész 3.1.7. pontjában
foglaltakat be kell tartani.
3.12.9. A telephely bezárásának feltételei
A telephely bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a működés
következtében a környezetet ért hatásokat, amely alapján a környezetvédelmi hatóság
megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket. A telephely
bezárására indított eljárás megkezdéséig az átvett, illetve a tevékenység végzése során
keletkezett hulladékokat azok átvételére a környezetvédelmi hatóság által feljogosított
szervezetnek át kell adni. A tevékenység befejezése után hulladék a telephelyen nem
maradhat.
3.12.10. Hibás működés és a káresemény (havária) esetére vonatkozó előírás
A hulladék előkezeléséből esetlegesen bekövetkező környezetszennyezés elhárítására a
megfelelő eszközöket biztosítani kell. A tevékenység végzése során bármilyen okból
41
bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul intézkedni
köteles. A bekövetkezett káreseményről, annak kiterjedéséről, mértékéről, a veszélyeztetett
környezeti elemekről, továbbá a megtett intézkedésekről írásban – telefonon és e-mailben –
kell értesíteni az illetékes környezetvédelmi hatóságot. A környezetbe került hulladék
jogszabályokban előírt összegyűjtéséről és elhelyezéséről az engedélyes késedelem nélkül
gondoskodni köteles.
3.12.11. További előírások
a) A hulladéktároló helyet táblával kell jelezni, valamint a hulladék veszélyességére
figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A táblán szereplő feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy
az mindenki számára jól látható és olvasható legyen.
b) A hulladéktároló helyen a tárolás céljára szolgáló burkolatot olyan anyagból – folyadékzáró,
szükség szerint vegyszerálló felületi védelemmel, illetve kármentővel ellátott aljzattal – kell
kialakítani, amely a veszélyes hulladékkal történő esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező
kémiai reakcióknak ellenáll.
c) A hulladéktároló helyen hulladék csak a hulladék fajtájának biztonságos elhelyezésére
alkalmas, a hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt
rendszerű konténerben tárolható. A konténerek kiválasztása során gondoskodni kell arról,
hogy azok a biztonságos elszállításra vagy szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak
legyenek.
d) A tárolt hulladék fajtáját és típusát a konténeren vagy – nem konténerben történő tárolás
esetén – a tárolás helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat
alkalmazásával egyértelműen és olvashatóan fel kell tüntetni.
e) A konténerek és a tároló hely állapotát az üzemeltetési szabályzat előírásai szerint
rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell. A sérült és a hulladék tárolására
alkalmatlan konténereket haladéktalanul épre kell cserélni.
f) A hulladéktároló helyeken egyidejűleg tárolható hulladék:
Tárolóhely
Azonosító
Épület kódja
Megnevezés
Mennyiség (t)
száma
kód
kiselejtezett berendezésből
Anód fólia
16 02 15*
eltávolított veszélyes
0,05
Tároló 1
kezelő épület
anyag
(BD)
veszélyes anyagokat
19 02 11*
0,05
tartalmazó egyéb hulladék
veszélyes anyagokat
tartalmazó kiselejtezett
Akkumulátor
berendezés, amely
Tároló 2
16 02 13*
0,1
tesztlabor (BS)
különbözik a 16 02 09-től
16 02 12-ig terjedő
hulladéktípusoktól
g) A hulladéktároló helyen a hulladék maximum 1 évig tárolható.
h) A hulladéktároló helyen tárolt hulladékról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót kell
vezetni.
42
i) A hulladéktároló hely üzemeltetése során az alábbi műszaki felszereltséget biztosítani kell:
-
kármentesítési anyagok;
-
tűzoltó készülékek;
-
kéziszerszámok;
-
egyéni védőfelszerelések;
-
telefon.
j) Az előkezelés során keletkező hulladékokat az engedélyes legfeljebb 1 évig tárolhatja az
üzemi gyűjtőhelyen, majd azok kezeléséről gondoskodni kell.
k) A tevékenység során kezelt, valamint a keletkező hulladékokról a 309/2014. (XII.11.) Korm.
rendeletben foglaltaknak megfelelő nyilvántartást kell vezetni.
l) Az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének veszélyes hulladék esetén
negyedévente, a tárgynegyedévet követő 30. napig tegyen eleget.
m) Az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség
keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni.
n) A próbaüzem alatt a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások maradéktalan
betartása szükséges, beleértve a monitoringra vonatkozó előírásokat is.
A környezetvédelmi hatóság az engedélyest, mint engedéllyel rendelkezőt jelen engedély kiadásával
egyidejűleg nyilvántartásba veszi.
A hulladékkezelési engedély az engedélyben foglalt(ak)tól eltérő más jellegű tevékenység végzésére
nem jogosít és az egyéb engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
3.12.12. Jelen hulladékgazdálkodási engedély
2030. január 24-ig érvényes.
Szakkérdés vizsgálatok rendelkezései
3.13. Hulladékgazdálkodás
Kivitelezési szakasz
3.13.1. A kivitelezési szerződés alapján el kell dönteni:
-
a tevékenységből keletkező hulladékok tulajdonjogát;
-
a tevékenységből keletkező hulladékokról ki vezessen nyilvántartást, szolgáltasson
adatot;
-
az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező
kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését.
3.13.2. Az építési-bontási tevékenység során keletkező hulladékokat elkülönítetten kell gyűjteni
mindaddig, amíg kezelőnek átadásra nem kerülnek.
3.13.3. Az elkülönített gyűjtést a keletkezés helyén kell megoldani, amennyiben ez nem lehetséges,
akkor annak hulladékgazdálkodási létesítményben kell eleget tenni.
3.13.4. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékkal való egyéb tevékenység (pl.: nem a keletkezés helyén
történő gyűjtése, szállítása, törése, lerakása, stb.) engedélyköteles tevékenység.
43
3.13.5. A kivitelezési tevékenység során keletkező hulladékok átadása csak átvételi feljogosítással
rendelkező gazdálkodó szervezet felé történhet.
3.13.6. Az 3.13.1. pont figyelembevételével a kivitelezést követően meg kell adni a kivitelezés során
keletkezett hulladékok fajtáit, azonosító kódját, mennyiségét, az átvevő (hulladékkezelő)
adatait, illetve a hulladékkezelő telephely adatait, valamint csatolni kell a hulladék átadásáról
szóló bizonylatok másolatait a használatbavételi engedélyezési eljárás megkezdéséig a
környezetvédelmi hatóság részére.
3.13.7. Az üzemi gyűjtőhely és hulladéktároló hely építését, kialakítását a külön jogszabályban
meghatározott előírások figyelembevételével kell elvégezni.
Üzemelési szakasz:
3.13.8. A tevékenység során keletkező hulladékokat be kell sorolni.
3.13.9. A keletkezett hulladékok kezeléséről gondoskodni kell. Hulladékot csak az adott hulladék
átvételére engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére lehet átadni.
3.13.10. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok számára a
vonatkozó hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő üzemi vagy
munkahelyi gyűjtőhelyet kell biztosítani.
3.13.11. Ha a munkahelyi gyűjtőhelyet nem önálló helyiségként alakítják ki, akkor vonal felfestésével
vagy kerítéssel a munkahelyi gyűjtőhelyet a telephelyen lévő egyéb létesítményektől el kell
határolni.
3.13.12. A munkahelyi gyűjtőhelyet táblával kell jelezni. A táblán a munkahelyi gyűjtőhelyre utaló
feliratot úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és olvasható legyen.
3.13.13. A munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladékot hulladék típusonként, hulladék fajtánként vagy a
hulladék jellegének megfelelően elkülönítetten kell gyűjteni.
3.13.14. Ha a hulladékot gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjtik, akkor a gyűjtőedényt, illetve a
konténert a benne elhelyezhető hulladék fajtájára vagy típusára utaló megkülönböztethető
jelzéssel, illetve felirattal kell ellátni.
3.13.15. Veszélyes hulladék gyűjtése esetén gyűjtőedényként, konténerként csak olyan műszaki
védelemmel ellátott gyűjtőedény, konténer (így különösen ütésálló, bélelt vagy kettős falú
zárható gyűjtőedény vagy zárható konténer) használható, amely a hulladék környezetbe
történő kijutását megakadályozza, és megfelel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt, a gyűjtésre vonatkozó
követelményeknek. Ha a veszélyes hulladékot nem gyűjtőedényben vagy konténerben gyűjtik,
a hulladék gyűjtését lehetővé tevő helyiséget vagy területet a hulladék fizikai és kémiai
tulajdonságainak ellenálló, teherbíró, folyadékzáró és – szükség szerint – kármentő aljzattal
kell kialakítani.
3.13.16. A munkahelyi gyűjtőhelyen egyidejűleg 70,348 tonna hulladék (melyből 59,612 tonna
veszélyes hulladék és 10,736 tonna nem veszélyes hulladék) gyűjthető.
44
3.13.17. A telephelyen képződött hulladék a munkahelyi gyűjtőhelyen legfeljebb 6 hónapig gyűjthető.
A munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjtött hulladékok elszállításának gyakoriságát, a termelődő
hulladék mennyiségét és a maximális tárolókapacitás figyelembevételével kell elvégezni, ami
azonban nem lehet több 6 hónapnál. Elszállítások esetében a törvény vonatkozó előírásait
köteles betartani. A keletkező hulladékok szállítása - a törvényben meghatározott kivételeken
felül - csak hulladék szállítási engedély birtokában végezhető.
3.13.18. Az üzemi gyűjtőhelyet térben körülhatárolt gyűjtőtérrel rendelkező hulladékgazdálkodási
létesítményként kell kialakítani.
3.13.19. Az üzemi gyűjtőhelyhez vezető és az üzemi gyűjtőhely területén belül kialakított közlekedési
útvonal és gyűjtőtér burkolatát nem veszélyes hulladék gyűjtése esetén egységes és
egybefüggő, veszélyes hulladék esetén egységes, egybefüggő, vízzáró és szilárd burkolattal
kell ellátni.
3.13.20. A gyűjtőtér burkolatát olyan anyagból kell kialakítani, amely a veszélyes hulladékkal történő
esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező kémiai reakcióknak ellenáll.
3.13.21. Az üzemi gyűjtőhelyet táblával kell jelezni. Az üzemi gyűjtőhelyen – nyílt téri gyűjtés és az
üzemi gyűjtőhely területén belüli gépjárművel történő közlekedés esetén – a forgalom
irányítására szolgáló közlekedési jelzőtáblákat kell elhelyezni. Az üzemi gyűjtőhelyen a
hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát is el kell helyezni. Valamennyi táblán az üzemi
gyűjtőhelyre utaló feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható és
olvasható legyen.
3.13.22. Az üzemi gyűjtőhelyen a hulladékot hulladéktípusonként, hulladék fajtánként vagy a hulladék
jellegének megfelelően elkülönítetten kell gyűjteni.
3.13.23. Az üzemi gyűjtőhelyen elhelyezett gyűjtőedényt, konténert a benne gyűjtött hulladéktípusra,
hulladékjellegre vagy hulladékfajtára utaló megkülönböztető jelzéssel, illetve felirattal kell
ellátni.
3.13.24. Az üzemeltető köteles gondoskodni az üzemi gyűjtőhely őrzéséről és az illetéktelen
személyek behatolása elleni védelméről.
3.13.25. A gyűjtőhely üzemeltetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a
gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet.
3.13.26. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen a veszélyes hulladék csak olyan műszaki
védelemmel ellátott gyűjtőedényben, konténerben (így különösen ütésálló, bélelt vagy kettős
falú zárható gyűjtőedényben vagy zárható konténerben) gyűjthető, amely a hulladék
környezetbe történő kijutását megakadályozza, és megfelel a veszélyes hulladékkal
kapcsolatos tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt, a
gyűjtésre vonatkozó követelményeknek.
3.13.27. Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékról naprakész módon üzemnaplót kell vezetni.
3.13.28. Az üzemi gyűjtőhelyen egyidejűleg 356,248 tonna hulladék gyűjthető az alábbiak szerint
45
Egyidejűleg gyűjthető
Egyidejűleg gyűjthető nem
Üzemi gyűjtőhely száma
veszélyes hulladék
veszélyes hulladék
mennyisége (t)
mennyisége (t)
I.
56,01
3,8
II.
-
0,4
III.
29,84
4,568
IV.
82
25
V.
154,5
-
VI.
0,12
0,01
3.13.29. A tevékenység során keletkező hulladék az üzemi gyűjtőhelyen legfeljebb 1 évig gyűjthető,
utána gondoskodni kell annak kezelő részére történő átadásáról.
3.13.30. Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatot a használatbavételt megelőzően meg kell
küldeni a területi hulladékgazdálkodási hatóság részére jóváhagyás céljából.
3.13.31. A tevékenység során keletkezett hulladékokról naprakész elektronikus nyilvántartást kell
vezetni hulladék típusonként, technológiánként és anyagmérleg alapján.
3.13.32. A tevékenység során keletkező hulladékokról az adatszolgáltatást meg kell tenni a tárgyévet
követő év március 1. napjáig.
3.13.33. A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig – meg
kell őrizni.
3.13.34. A veszélyes hulladék képződését eredményező termelő tevékenységről anyagmérleget kell
készíteni.
3.13.35. A keletkező hulladékok szállítása - a törvényben meghatározott kivételeken felül - csak
hulladék szállítási engedély birtokában végezhető.
3.13.36. A veszélyes hulladék szállítását szállítási lappal kell dokumentálni, melyhez egyedi
sorszámtartományt kell igényelni.
3.13.37. Amennyiben a hulladékkezelő a hulladék átvételét megtagadja, azt be kell jelenteni a
hulladék átadásának helye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnak az átvétel
megtagadásától számított 8 napon belül.
3.13.38. A keletkező veszélyes hulladékot a nemzetközi egyezményekkel és a közösségi joggal
összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően kell csomagolni és
címkézni annak gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során.
3.13.39. Az akkumulátor gyártójának átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége van, amelyet
részben vagy együttesen átruházhat átvállalóra vagy közvetítő szervezetre.
46
3.13.40. Az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál kérelmezni kell az akkumulátor gyártó
nyilvántartásba vételét legkésőbb az elem vagy az akkumulátor forgalomba hozatalának
megkezdéséig.
3.13.41. Az engedélyesnek az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási
tevékenységekről szóló jogszabály szerinti adattartalommal nyilvántartást kell vezetnie, a
nyilvántartott adatokról a tárgyévet követő év február 20-ig az országos hulladékgazdálkodási
hatóság részére adatot kell szolgáltatnia.
3.13.42. A tevékenység során keletkező hulladékok oldószertartalmát évente két alkalommal meg kell
határozni elemzéssel vagy számítással, mely dokumentumot a környezetvédelmi hatóság
részére haladéktalanul meg kell küldeni.
3.14. Természet- és tájvédelem
3.14.1. A kivitelezési munkálatokat, valamint az üzemeltetést a természeti értékek védelme mellett
kell végezni.
3.14.2. Amennyiben a területen folytatott tevékenység végzése során fásszárú növényzet eltávolítása
szükséges, azt fészkelési, fiókanevelési időszakon kívül kell végezni.
3.14.3. Az épületeken a madarak szellőző ventillátorba való berepülését meg kell akadályozni
védőrács felszerelésével.
3.14.4. A területen folytatott munkálatok során az esetlegesen árkokba, gödrökbe kerülő kétéltűek,
hüllők és kisemlősök kíméletes kimentéséről minden nap, továbbá az árkok, gödrök
betemetését megelőzően gondoskodni kell.
3.14.5. A területen létesítésre kerülő depóniák (föld, homok stb.) oldalait, egyéb rézsűket 45° vagy
annál kisebb dőlésszögben kell kialakítani vagy azok lefedéséről kell gondoskodni a védett és
fokozottan védett, fokozottan védett üreglakó madárfajok megtelepedésének elkerülése
érdekében.
3.14.6. Amennyiben a területen az épületek nagy (4 m2-nél nagyobb) üvegfelületek alkalmazásával
kerülnek megtervezésre, kialakításra, akkor azokon ragadozó madár (pl. sólyom, karvaly,
héja) sziluetteket kell elhelyezni vagy a nyílászárót, üvegfelületet madárvédő üveg – Ornilux –
alkalmazásával kell kialakítani.
3.14.7. A területen megvalósuló épületekben, illetve azok külsején, homlokzati elemein fészkelő
védett madarak (pl. mezei veréb, molnárfecske, füsti fecske, házi rozsdafarkú) fészkeinek
zavartalanságát költési időben biztosítani szükséges.
3.14.8. A területen, az épületeken, épületekben megtelepedő védett fajok egyedeinek életfeltételeit
biztosítani kell. Azok esetleges riasztása, eltávolítása a természet védelméről szóló 1996. évi
LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 43. § (2) bekezdése alapján a területileg illetékes
természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.
3.14.9. A területen folytatott tevékenységek végzése során védett élőlény egyedének, illetve
állományának veszélyeztetése esetén az aktuális munkálatokat fel kell függeszteni és
haladéktalanul értesíteni kell a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (4024 Debrecen, Sumen
u. 2.; a továbbiakban: Igazgatóság) területileg illetékes természetvédelmi őrét, aki a
47
helyszínen a természeti értékek védelmének érdekében a munkálatokat leállíthatja, valamint
korlátozásokat tehet.
3.14.10. A beruházási területen, annak zöldfelületein, az ingatlanhatárok mentén – elsősorban az
ingatlan északi szélén, továbbá ahol lehetséges és indokolt - őshonos fafajok egyedeinek
felhasználásával fásítások, legalább egysoros fasorok kialakításáról kell gondoskodni. A
fásítások, fasorok, telepített növényzet fenntartásáról, az elpusztult egyedek pótlásáról az
üzemeltetés során folyamatosan gondoskodni kell.
3.14.11. A területen kialakításra kerülő zöldfelületeket karban kell tartani, oda invazív növényfajok
egyedeit ültetni tilos. Növénytelepítések, zöldfelületek kialakítása során őshonos növényfajok
egyedei alkalmazhatóak.
3.14.12. Kültéri világítás a területen az alábbiaknak megfelelően alakítható ki:
-
Teljesen ernyőzött, a horizont alá 3-4 fokkal takart síkburás lámpák alkalmazhatóak,
olyan módon felszerelve, hogy azok a horizont síkja fölé, illetve a megvilágítandó
területen kívülre ne világítsanak.
-
A területen külső világítás kialakítása során az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 54. §
(2) bekezdésében foglaltakat be kell tartani.
3.15. Közegészségügy
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály
szakkérdésben történő állásfoglalásának rendelkezései:
3.15.1. A talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni,
amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
3.15.2. A létesítmény kivitelezése, valamint üzemeltetése során a vízhasználók biztonsága, az emberi
egészség megőrzése és a szennyezések megelőzése és csökkentése érdekében a felszíni
vizek minőségének megóvását biztosítani kell.
3.15.3. A létesítmény kivitelezése, valamint üzemeltetése során úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti
vizek, illetve víztestek állapota ne romoljon.
3.15.4. Az egyes védőidomokban, védőterületeken olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés
előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési
folyamatot nem veszélyezteti.
3.15.5. A kivitelezési tevékenységből, valamint az üzemeltetésből származó zaj terhelési határértékei
a zajtól védendő területeken nem léphetik túl a rendeletben meghatározott határértékeket.
3.15.6. A kivitelezés, valamint az üzemeltetés során keletkező veszélyes hulladékot az emberi
egészség veszélyeztetését, károsítását kizáró módon, elkülönítetten kell gyűjteni.
3.15.7. A veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek tárolásáért szervezett munkavégzés
esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve – egyéb nem
szervezett munkavégzés esetén – a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével
jogot szerző természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység
esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes keverékek megfelelő módon történő tárolásáért a
48
tevékenységet végző felel. A tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes keverék a biztonságot,
az egészséget, illetve a testi épséget nem veszélyeztetheti.
3.15.8. A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell
megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne
veszélyeztesse.
3.15.9. A forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű
tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági
adatlap birtokában kezdhető meg.
3.15.10. Veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenységet folytatni
kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a
tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi
államigazgatási szervnek. A bejelentést meg kell ismételni a bejelentett adat megváltozása,
vagy a tevékenység megszűnése esetén.
3.15.11. A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel végzett tevékenység, illetve a
tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése elektronikus úton az Országos
Szakrendszeri Információs Rendszer által biztosított módon történik. A bejelentés
ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai
biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Hajdúböszörmény Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály
szakkérdésben történő állásfoglalásának rendelkezései:
3.15.12. A talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni,
amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti.
3.15.13. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag
kerülhessen a környezetbe, és így a tevékenység az azt végzők és más személyek
egészségét ne veszélyeztesse, és a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze
elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg.
3.15.14. A hűtővízként használt szürkevíz pH-ját 8 pH alatt kell tartani, a minél kisebb arányú
ammónia képződés érdekében.
3.15.15. A Legionella-fertőzés szempontjából kockázatot jelentő nedves hűtéssel üzemelő hűtőtorony
üzemeltetője felelősséggel tartozik az adott rendszer kockázatértékelésének elvégzéséért, és
a megfelelő szabályozó intézkedések szükség szerinti alkalmazásáért.
3.15.16. A hűtőtornyok hűtővíz rendszerében használt biocid vegyszer baktericid hatásspektrummal
is rendelkezzen, megelőzendő a Legionella baktérium elszaporodását (Legionella-csíraszám
és a 22°C-on számolt telepszám alapján).
3.15.17. Biocid termékek felhasználása (pl.: fertőtlenítőszerek, rovar-rágcsálóirtószerek) esetén, csak
olyan termékek használhatók, melyek hatóanyaga jóváhagyott, vagy a felülvizsgálati
programban szerepel, valamint a rájuk irányadó rendelettel szabályozott engedéllyel
rendelkeznek.
49
3.15.18. Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő
területeken nem léphetik túl a rendeletben meghatározott határértékeket.
3.15.9. Az üzemi zajforrástól származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken nem
léphetik túl a rendeletben meghatározott határértékeket. A zajcsökkentés érdekében
megfelelő hatékonyságú műszaki megoldásokat kell alkalmazni, és az üzemelési
szabályozásokat folyamatosan be kell tartani.
3.16. Talajvédelem
3.16.1. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás
feltételei ne romoljanak.
3.16.2. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező
termőföldek minőségében kárt ne okozzanak.
3.16.3. Az anyagszállítás a meglévő közutakon és nyomvonalakon történjen, ügyelve arra, hogy minél
kisebb mértékben vegye igénybe a terheletlen környezetet.
3.16.4. A talaj állapotának rendszeres nyomon követhetősége érdekében az engedélyes, a
környezetvédelmi hatóság által előírt földtani közegre vonatkozó monitoring rendszert köteles
üzemeltetni, amelynek mérési eredményeit rendszeresen meg kell küldeni a talajvédelmi
hatóság részére.
3.16.5. A beruházás során a talajvédelmi követelmények betartását a talajvédelmi hatóság ellenőrzi.
3.17. Kulturális örökség védelme
3.17.1. Az ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, bérlőjének vagy a beruházónak, a
kivitelezőnek biztosítania kell az ingatlanon található régészeti örökség védelmét.
3.17.2. A régészeti feltárással nem kutatott területeken
a földmunkák kivitelezése csak régészeti
megfigyelés mellett történhet.
3.17.3. A régészeti megfigyelés eredményeit bemutató dokumentumot az örökségvédelmi hatósághoz
jogszabály szerint be kell nyújtani.
3.18. Termőföld mennyiségi védelme
Termőföld mennyiségi védelmének követelménye tekintetében megállapításra került, hogy az
engedély megadásához feltétel előírása nem szükséges, a tevékenység megvalósításához feltétel
nélkül hozzájárult.
3.19. Vízgazdálkodás és vízvédelem
A.) Vízellátásra vonatkozó feltételek:
3.19.1. A telephely vízellátását biztosító létesítmények kiépítését a közműfejlesztő beruházások
megvalósulásához
kell
igazítani,
egyeztetve
Debrecen
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzatával, mint a fejlesztéssel érintett víziközmű tulajdonosával és a Debreceni
Vízmű Zrt.-vel, mint víziközmű szolgáltatóval.
50
3.19.2. A vízellátás biztosítása nem vízjogi engedély köteles, az a víziközmű szolgáltatóval kötött
szerződésben foglaltak szerint történhet.
3.19.3. A technológiához szükséges vízigény kielégítésére kizárólag ipari higítóvíz és ipari szürkevíz
használható.
B.) Szennyvíz elvezetésre, tisztításra, kibocsátásra vonatkozó feltételek:
3.19.4. A szennyvíz- elvezetést a közműfejlesztő beruházások megvalósulásához kell igazítani,
egyeztetve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával, mint a fejlesztéssel érintett
víziközmű tulajdonossal és a Debreceni Vízmű Zrt.-vel, mint víziközmű szolgáltatóval.
3.19.5. A telephelyen keletkező kommunális és technológiai eredetű szennyvizek külön gyűjtéséről
gondoskodni kell.
3.19.6. A kommunális szennyvíz víziközmű hálózatra történő bekötése nem vízjogi engedély köteles,
az a Debreceni Vízmű Zrt. által kiadott Víz-8161-3/24. iktatószámú befogadói nyilatkozatában
foglaltak szerint vezethető a hálózatba.
3.19.7. A technológiai szennyvíz kezelésére előkezelő létesítése tervezett, melyre vonatkozóan önálló
vízügyi/ vízvédelmi eljárás lefolytatása szükséges. Az üzemeltetésre vonatkozó véglegessé
vált vízügyi/ vízvédelmi engedéllyel legkésőbb a technológia üzempróbájának megkezdésekor
rendelkezni kell.
3.19.8. Az előkezelt technológiai szennyvíz kibocsátására vonatkozó feltételeket a vízügyi és
vízvédelmi hatóság az általa kiadott engedélyben határozza meg, azonban a tervezésnél
figyelembe kell venni a Debreceni Vízmű Zrt. által kiadott Víz-8161-3/24. iktatószámú
befogadói nyilatkozatában az ipari előkezelt szennyvíz kibocsátására vonatkozó előírásokat.
3.19.9. A közcsatornába előkezelés nélkül bebocsátott szociális szennyvizek és előkezelést nem
igénylő technológiai szennyvizek szennyezőanyagainak koncentrációja
a vízszennyező
anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
miniszteri rendelet 4. számú mellékletének
„Időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetés
esetén” című oszlopában meghatározott küszöbértékeket nem haladhatja meg.
C.) Csapadékvíz elvezetésre, tisztításra, kibocsátásra vonatkozó feltételek:
3.19.10. Az ingatlanon összegyülekező csapadékvíz vízzáró, zárt rendszerben történhet gyűjtésre és
elvezetésre, az ingatlanról történő csapadékvíz kivezetés, felszíni víz befogadóba vezetése
vízjogi engedély köteles.
3.19.11. Az ingatlanról csapadékvíz kivezetés csak Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri
Hivatala Városüzemeltetési Osztály - mint az önkormányzati tulajdonú nyílt felszíni és zárt
csapadék- illetve belvízelvezető csatornák üzemeltetését koordináló szervezet – által ÜZEM-
201609-2/2024. iktatószámú elvi csapadékvíz befogadói nyilatkozatában foglaltak szerint
történhet, ellenőrzött körülmények között.
3.19.12. A telephely területén tervezett csapadékvíz előtisztító, az ingatlanról történő csapadékvíz
kivezetés létesítése/üzemeltetése a vízügyi és vízvédelmi hatóság külön engedélyéhez kötött.
Az engedélyes tervet a tárgyi ingatlanon történő csapadékvíz zárt csatornákkal történő
51
összegyűjtésére, a mértékadó csapadékvíz mennyiség teljes betározását biztosító késleltető
zárt, vízzáró csapadékvíz tározók kialakítására és a csapadékvíz mintavételi hely kiépítésére
kell elkészíteni. A csapadékvíz tisztítás, tározás és kivezetés véglegessé vált, vízügyi és
vízvédelmi hatóság által kiadott engedélyével legkésőbb a technológia beépítésének
megkezdésekor már rendelkezni kell.
3.19.13. Az ingatlanról történő csapadékvíz kivezetés során biztosítani kell, hogy a befogadóba
kibocsátott csapadékvíz ne haladja meg
a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó
határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet 5. számú
mellékletében meghatározott határértékeket.
D.) Felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, állapotromlásának megakadályozása
érdekében tett előírások (vízminőség-védelmi monitoring):
3.19.14. A tevékenység végzéséből eredően a felszíni és felszín alatti vizek minőségi védelme,
állapotromlásának megakadályozása érdekében a környezethasználó monitoring végzésére,
kiépítésére, üzemeltetésére köteles.
3.19.15. A csapadékvíz minőségét közvetlenül a kibocsátás előtt, telekhatáron belül, a befogadóba
történő bevezetési pontnál akkreditált módon pH, vezetőképesség, összes réz, összes kobalt,
összes nikkel, összes mangán, összes alumínium, összes lítium, összes alifás szénhidrogén
(TPH), N-metil-2 pirrolidon (NMP), dimetil-karbonát (DMC), etilén-karbonát (EC), etil-metil-
karbonát (EMC), glikol, TOC és TPH komponensekre vizsgálni szükséges. Az első
vízminőség vizsgálatot úgy kell ütemezni, hogy annak eredménye legkésőbb a
szennyező/alapanyag telephelyen történő első megjelenése előtt legalább 5 nappal a vízügyi
és vízvédelmi hatóság rendelkezésére álljon.
3.19.16. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében a
telephelyen belül, az épületek között legalább 8 db talajvizes monitoring kút kialakítása
szükséges. A monitorig kutak vízilétesítménynek minősülnek, melynek létesítésére és
üzemeltetésére vonatkozóan önálló eljárásban a vízügyi és vízvédelmi hatóság engedélyt ad
ki.
3.19.17. A véglegessé vált vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltetett monitoring kutakból –
félévente egyszer talajvíz mintavételezést és a minták vízminőség vizsgálatát kell elvégezni
akkreditált módon pH, vezetőképesség, általános vízkémiai komponensekre, valamint a
földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges
határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM
együttes rendeletben szereplő fémek és félfémek, összes alifás szénhidrogén (TPH), glikol,
továbbá összes mangán, összes lítium, N-metil-2 pirrolidon (NMP), dimetil-karbonát (DMC),
etilén-karbonát (EC), etil-metil-karbonát (EMC) komponensekre. Az első talajvízminőség
vizsgálatot úgy kell ütemezni, hogy annak eredménye legkésőbb a szennyező/alapanyag
telephelyen történő első megjelenése előtt legalább 5 nappal a vízügyi és vízvédelmi hatóság
rendelkezésére álljon.
E.) Egyéb vízügyi és vízvédelmi általános előírások:
3.19.18. A telephely (építés, kivitelezést is) üzemeltetését úgy kell végezni, hogy az a legkisebb
mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést
és kizárja a környezetkárosítást. A kivitelezés és az üzemeltetés során is biztosított kell, hogy
legyen a felszín alatti vizek jó minőségi állapota. A tevékenység végzése során szennyező
52
anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata,
illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, és műszaki védelemmel
folytatható és nem eredményezheti a felszín alatti vízre és a földtani közegre meghatározott
(B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.
3.19.19. Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést
okozó anyagot juttatni.
3.19.20. Az okozott, vagy havária jellegű szennyezést, károsodást haladéktalanul be kell jelenteni a
vízügyi és vízvédelmi hatóságnak, azonnal gondoskodva a szennyező tevékenység
befejezéséről és a kárenyhítés megkezdéséről.
3.19.21. Szennyező anyag felszín alatti vízbe történő közvetett és közvetlen bevezetése, valamint
földtani közegbe történő közvetlen bevezetése tilos.
3.19.22. Tudomásul kell venni, hogy a vízügyi és vízvédelmi hatóság előzetes bejelentés nélkül
ellenőrzi/ellenőrizheti a megbízott akkreditált szervezet által történő vízmintavételeket, és
szúrópróbaszerűen a vett minták megosztását kérheti hatósági laboratórium által történő
bevizsgáltatásra, melynek eredményei összevetésre kerülnek a megbízott akkreditált
laboratórium vizsgálati eredményeivel.
3.19.23. Amennyiben
a
betározott
csapadékvíz
vizsgálati
eredmények
rendszeresen
szennyezőanyagok jelenlétét igazolják, és /vagy esetlegesen azok koncentrációja növekszik,
úgy az szennyvízként kezelendő, ezért felszíni vízbe való közvetlen bevezetés helyett
gondoskodni kell annak megfelelő ártalommentes elhelyezéséről.
3.20. Iparbiztonság
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági
Főosztály Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Osztály 30409/625-2/2024.ált. iktatószámon megadta a
szakkérdésben történő állásfoglalását, amelyekben feltétel előírása nélkül hozzájárult az engedély
megadásához az ipari baleseti kockázatoknak való kitettség szakkérdésével kapcsolatosan.
Szakhatósági állásfoglalás rendelkezése
3.21. Katasztrófavédelem
„A
Hajdú-Bihar
Vármegyei
Kormányhivatal
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi
és
Hulladékgazdálkodási
Főosztály
Integrált
Környezetvédelmi
Osztály
(a
továbbiakban:
környezetvédelmi hatóság) megkeresése alapján, az Eve Power Hungary Kft. (4025 Debrecen, Barna
utca 23.) (a továbbiakban: Kérelmező) meghatalmazásából a EY denkstatt Kft. (1132 Budapest, Váci
út 20.) által benyújtott kérelemre, a Debrecen, Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben lévő Debrecen
0237/405 hrsz.-ú ingatlanra tervezett akkumulátor gyártó üzem egységes környezethasználati
engedélyének megszerzése érdekében indult összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes
környezethasználati engedélyezési eljárás során, az engedély megadásához a természeti
katasztrófáknak való kitettség szakkérdésével kapcsolatosan katasztrófavédelmi szempontból
h o z z á j á r u l o k.
53
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az eljáró hatóság
határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható
meg.”
4.
Az egységes környezethasználati engedély hatálya:
Az engedély 2030. január 24-ig hatályos.
Az
engedély
kiadásához
alapul
vett
körülmények
jelentős
megváltozását,
továbbá
a
tulajdonosváltozást az engedélyes köteles a környezetvédelmi hatóság felé 15 napon belül
bejelenteni.
A Khvr. 20/A. § (4) bekezdése alapján az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az
Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika következtetésekről szóló
határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi
felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni.
A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2029. október 10.
5.
A környezetvédelmi hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra:
5.1.
A Kvt. 72. §-a alapján a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati
engedélyt visszavonja, ha a véglegessé válástól számított öt éven belül a tevékenységet,
illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, illetőleg ha a
jogosult nyilatkozik arról, hogy az egységes környezethasználati engedéllyel nem kíván élni,
továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.
5.2.
A Khvr. 20/A. § (8) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság a környezethasználót
környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, ha megállapítja, hogy
a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek
megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős
változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani (ide értve a
szürkevíz jelen összevont eljárás keretében vizsgált paramétereiben történő, környezet
szempontból kedvezőtlen megváltozását),
b) a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását igényli,
c) a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben
rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,
d) az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célállapota által
megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték betartását.
5.3.
A Khvr. 20/A. § (10) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság az egységes
környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az
engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását
nem teszi szükségessé.
5.4.
A Khvr. 1. § (8) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedélyben foglalt
követelménytől való eltérés vagy a szennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó határérték-
túllépés észlelése esetén az eltérés észlelését követő 8 órán belül tájékoztatni kell a
54
környezetvédelmi hatóságot.
5.5.
A Khvr. 1. § (9) bekezdése alapján a Khvr. 1. § (8) bekezdése szerinti esetben az észlelést
követően azonnal meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az
engedélyben foglalt feltételek a lehető legrövidebb időn belül teljesüljenek.
5.6.
Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén
a Khvr. 26. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek van helye.
5.7.
A Khvr. 22. §-ában meghatározott gyakorisággal a környezetvédelmi hatóság az egységes
környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben helyszíni ellenőrzést
tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak
teljesítését.
5.8.
A Kvt. 96/B. §, valamint az egységes környezethasználati engedélyhez kötött
tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló
4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet) alapján, aki
egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységet folytat, éves
felügyeleti díjat kell fizetnie tárgyév február 28-ig.
A tárgyévre megállapított felügyeleti díjat egy összegben átutalási megbízással a Hajdú-Bihar
Vármegyei Kormányhivatal 10034002-00335687-00000000 számlájára kell befizetni.
A 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdése alapján amennyiben a környezethasználó
a felügyeleti díjat nem fizeti meg a fenti időpontig, a környezetvédelmi hatóság fizetési
kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító határozatot bocsát ki.
5.9.
Aki tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az
engedély véglegessé válását vagy a bejelentést követő 30 napon belül.
5.10.
Jelen engedély nem mentesít az egyéb – jogszabályban előírt – hatósági engedélyek
beszerzésének kötelezettsége alól.
5.11.
Engedélyes köteles az egységes környezethasználati engedélyt és a létesítményeket
feltüntető helyszínrajzokat a telephelyen, mindenkor hozzáférhető helyen tartani.
Jelen döntés közlése hirdetményi úton történik. A közlés jogkövetkezményei – így a jogorvoslatra
nyitva álló határidő kezdete – a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés
közlésének napja – a Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati Gazdasági
Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő
beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 58/2018. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: a kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánító Korm. rendelet) eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény
kifüggesztését követő 5. nap.
A hirdetményt a környezetvédelmi hatóság hivatalában és honlapján teszi közzé.
A döntés ellen annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a
környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz (Energiaügyi Minisztérium 1117
Budapest Október huszonharmadika utca 18., postacím: 1440 Pf. 1.) címzett, de a vitatott
cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél, azaz a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálynál (4024 Debrecen, Piac u.
42-48.) kell előterjeszteni.
55
Természetes személy fellebbező személyesen vagy ajánlott küldeményként postai úton is
előterjesztheti.
Jogi képviselővel eljáró fellebbező, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások
nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.)
meghatározottak szerinti minden elektronikus ügyintézésre kötelezettnek elektronikusan kell
benyújtani a fellebbezést. Benyújtásának helye: https://epapir.gov.hu/
Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek a döntés
végrehajtására halasztó hatálya van. A biztosítási intézkedésről szóló, az ideiglenes biztosítási
intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés
elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
A jogorvoslati eljárás díja 5.000 Ft, melyet a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 10034002-
00335687-00000000 számlájára kell befizetni. A megfizetést igazoló befizetési bizonylatot vagy annak
másolatát a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez mellékelni kell.
A fellebbezési határidő elteltével – fellebbezés hiányában – jelen döntés külön értesítés nélkül
véglegessé válik.
Az engedélyes a jogszabályban meghatározott 6.525.000 forint eljárási díjfizetési kötelezettségének
eleget tett, valamint külön befizetésre került a zajkibocsátási határérték megállapítása érdekében
fizetendő 150.000 forint igazgatási szolgáltatási díj.
I N D O K O L ÁS
Az Eve Power Hungary Kft. (4025 Debrecen, Barna utca 23.) a Debrecen, Észak-Nyugati Gazdasági
Övezetbe akkumulátor gyártó üzem megvalósítását tervezi, amelynek termelési kapacitása 30
GWh/év lesz. A gyártási tevékenység során keletkező hulladék akkumulátorok előkezelését kívánja
végezni a telephelyen, mivel a keletkező akkumulátor hulladék csak töltésmentesítést követően
adható át hasznosító vagy ártalmatlanító szervezetnek. A létesítmény tervezett szerves oldószer
felhasználása 16612,2 tonna/év N-metil-2-pirrolidon (NMP). A tevékenység 81,5 MWth bemenő
hőenergiaigényét a telephelyen létesítésre kerülő földgáztüzelésű kazánokkal biztosítják.
A fent felsorolt tevékenységek a Khvr. 1., 2. és 3. számú mellékleteinek az alábbi pontjaiba kerültek
besorolásra:
- Khvr. 1. sz. melléklet 27a. pontja szerint:
Akkumulátorgyártás, beleértve az akkumulátor részegységek – anód, katód, elektrolit –
gyártását, az ólomakkumulátorok előállítását és a szeparátorfólia gyártását, továbbá a kész,
lezárt akkumulátorcellák modulba vagy a modulok akkumulátorcsomaggá
(pack) történő
összeszerelését
- Khvr. 1. sz. melléklet 51a. pontja szerint:
Akkumulátor, beleértve az akkumulátor részegységeinek – anód, katód, elektrolit –
előkezelését, hasznosítását, az ólomakkumulátor és részegységeinek – anód, katód,
elektrolit – előkezelését, hasznosítását
56
- Khvr. 2. sz. melléklet 12. pontja szerint:
Gépipar, fémfeldolgozás; Anyagok tárgyak vagy termékek felületi kezelése szerves
oldószerekkel, különösen felületmegmunkálás, nyomdai mintázás, bevonatolás, zsírtalanítás,
vízállóvá tétel, fényesítés, festés, tisztítás vagy impregnálás céljából, 150 kg/óra vagy 200
tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.
- Khvr. 2. sz. melléklet 1.1. pontja szerint:
Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel
rendelkező létesítményekben
- Khvr. 3. sz. melléklet 72. pontja szerint:
Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1.
számú mellékletbe) - 50 MW kimenő teljesítménytől
A Khvr. 1. számú mellékletében a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek a 2. számú
mellékletében az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes
környezethasználati engedély köteles tevékenységek a 3. számú mellékletében a környezetvédelmi
hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett
tevékenységek szerepelnek.
A Khvr. 1. § (4) bekezdése szerint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság – önálló
engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le.
A Khvr. 1. § (5) bekezdése szerint a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság –
előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a
környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben
szerepel. Az összevont eljárás magába foglalja a környezeti hatásvizsgálati eljárást is.
Az Eve Power Hungary Kft. (4025 Debrecen, Barna utca 23.) (a továbbiakban: engedélyes, illetve
környezethasználó) meghatalmazásából az EY denkstatt Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) (a
továbbiakban: meghatalmazott) 2024. október 8-án a tervezett akkumulátor gyártó üzem
megvalósítása érdekében összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be elektronikus úton a
környezetvédelmi hatósághoz, amely alapján 2024. október 8-án közigazgatási hatósági eljárás indult.
A szakhatóság megkeresése, a hiánypótlási felhívás, a társszervek szakkérdésben történő
megkeresése, a közmeghallgatás megtartása miatt, valamint a szakmailag megalapozott
döntéshozatal érdekében a környezetvédelmi hatóság az összevont környezeti hatásvizsgálati és
egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 43. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a teljes
eljárás szabályai alapján folytatta le.
A beruházás és engedélyezése a Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati
Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő
beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 58/2018. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése,
57
illetve a 1. melléklet és a 2. melléklet 3. pontja értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű ügy és kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárás.
Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás
lefolytatása iránti kérelemhez mellékelt dokumentációt (a továbbiakban: hatástanulmány) az EY
denkstatt Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) készítette el a megfelelő részszakterületeken – a
környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló
jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők bevonásával a Khvr. 18. §-ának
megfelelően. A kérelem üzleti titoknak minősülő adatot is tartalmazott, amely a Khvr. 20. § (1)
bekezdése alapján a kérelemhez külön iratban került csatolásra.
A kérelemhez csatolták a Khvr. 6. számú melléklet 8. pontja szerinti tartalmi követelményeknek
megfelelően összeállított közérthető összefoglalót és a Khvr. 20/B. § (1) bekezdése szerinti
alapállapot-jelentést, amely a Favir. 13. számú melléklete figyelembevételével került összeálltásra.
A kérelem és mellékleteinek áttanulmányozása után megállapításra került, hogy azok nem
tartalmazták maradéktalanul a Khvr. 6., 7., 8. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeket,
ezért HB/17-IKV/01408-8/2024 ügyiratszámú végzésben hiánypótlási felhívás került kiadásra, HB/17-
IKV/01408-11/2024 ügyiratszámú végzésben pedig felhívás iratbemutatásra és nyilatkozattételre
került kiadásra a tényállás tisztázásához. Az előzőeket a meghatalmazott HB/17-IKV/01408-16/2024
ügyiratszámon iktatott, 2024. október 28-án benyújtott iratban teljesítette, majd 2024. október 29-én a
HB/17-IKV/01408-8/2024 és HB/17-IKV/01408-11/2024 ügyiratszámú végzésekhez kapcsolódóan
önkéntesen kiegészítést nyújtott be, amely IKV/01408-20/2024 ügyiratszámon került iktatásra.
2024. november 4-én a meghatalmazott önként benyújtotta a környezetvédelmi hatósághoz a
katasztrófavédelmi hatósághoz engedélyezés céljából benyújtott véglegesített 2024. október 30-ai
keltezésű biztonsági jelentést és azok mellékleteit, amely HB/17-IKV/01408-35/2024 ügyiratszámon a
környezetvédelmi hatóságnál beiktatásra került.
A nyilvánosság részéről érkezett észrevételekre vonatkozó nyilatkozatait a meghatalmazott 2024.
december 16-án HB/17-IKV/01408-100/2024 ügyiratszámon iktatott (EPAPIR-20241216-10537) és
2024. december 21-én HB/17-IKV/01408-120/2024 ügyiratszámon iktatott EPAPIR-20241221-1044
ügyféli nyilatkozatában küldte meg a környezetvédelmi hatóság részére.
2025. január 5-én a Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja, mint az eljárásban részt vevő
ügyfél részéről nyilatkozat érkezett.
A környezetvédelmi hatóság szakmailag indokoltnak tartotta, hogy szabad bizonyítás keretében
nyilatkozattételre hívja fel a meghatalmazottat, ezért a HB/17-IKV/00002-3/2025 ügyiratszámú
végzésben felhívást adott ki, amelyre vonatkozó válaszát a kérelmező ügyfél 2024. január 10-én
teljesített
(EPAPIR-20250110-6228). A beérkező nyilatkozat HB/17-IKV/00002-8/2024 ügyiratszámon
került beiktatásra.
A hatástanulmány, a hiánypótlás, az önként benyújtott hiánypótlás kiegészítése, az önkéntes
nyilatkozatok, ügyféli nyilatkozatok, a biztonsági jelentés, illetve a szakkérdésben eljáró szervek,
szakhatóságként eljáró szerv véleményei, állásfoglalása, valamint a Debreceni Vízmű Zrt. és
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat nyilatkozata, a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv,
a közmeghallgatásig érkezett kérdésekre adott válaszok, a nyilvánosság részéről érkezett
észrevételek figyelembevételével és egyéb okirati bizonyítékok alapján, a megvalósítás és az
üzemeltetés során figyelembe veendő tényezőket, a szükséges feltételeket az alábbi szempontok
alapján rögzítette a környezetvédelmi hatóság:
58
A közigazgatási hatósági eljárásokban - összhangban az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkével - az
eljárás minden résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden
szakaszában az Ákr-ben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el.
Az Ákr. 2. §-a azt mondja, hogy
a jogszerűség elve alapján a közigazgatási hatóság jogszabály
felhatalmazása alapján, hatáskörét a jogszabály keretei között, rendeltetésszerűen gyakorolva jár el.
A hatóság a hatásköre gyakorlása során
a) a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség
követelményeinek megfelelően,
b) a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan
megkülönböztetés és részrehajlás nélkül,
c) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben
jár el.
Az Ákr. 6. §-a rögzíti
a jóhiszeműség elve és a bizalmi elvet, azaz az eljárás valamennyi résztvevője
köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem
irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan
késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni
kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
Az Ákr. 62. § (1), (2), (3), (4) bekezdése alapján, ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a
rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban minden olyan
bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel
bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. A hatóság által
hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság szabadon választja
meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint
értékeli.
Az Ákr. 71. § (2) bekezdés alapján nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a
szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni. Jelen összevont eljárásban a
katasztrófavédelmi igazgatóság szakhatóságként járt el a határozatban részletesen ismertetettek
szerint. Az Ákr. 2. § (2) bekezdése alapelvi szintként határozza meg a hatósággal szemben a
szakszerűség követelményét. Egy saját hatáskörében eljáró hatóságnak a saját eljárása során a saját
hatáskörében felmerülő szakkérdés eldöntésére nem kell szakértőt igénybe vennie.
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve az ipari kibocsátásokról (a
környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (a továbbiakban: IPPC irányelv) 4. cikk
(1) bekezdése és 3. cikk (3) bekezdése értelmében az I. mellékletben, illetve a VII. melléklet 1.
részében felsorolt tevékenységet folytató létesítmények esetében áll fenn az engedélyezési
kötelezettség.
Az IPPC irányelv 14. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy az engedélyben foglalt feltételeket a BAT-
következtetésekből kiindulva kell megállapítani.
Fentiekkel összhangban a Khvr. 17. § (2) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság a
tevékenységre vonatkozó, az Európai Bizottság határozatában foglalt elérhető legjobb technika-
következtetések alapján az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik a tevékenység
végzésének feltételeiről.
59
A hatástanulmány bevezetésében írtak szerint az üzemben az akkumulátorcellák kialakítása során az
anód és katód fóliák bevonatolása történik. A katód fólia bevonatolása során évi 16 612,2 tonna
oldószer (NMP) felhasználását tervezik.
Az IPPC irányelv I. mellékletének 6.7. pontjában és VII. mellékletében szerepelnek a szerves
oldószereket használó létesítmények.
Az akkumulátor gyártás és a hulladék előkezelés nem tartozik az irányelv hatálya alá – ezért nem
szerepel a Khvr. 2. számú mellékletében –, így arra vonatkozóan BAT-következtetések nem
készültek.
Az Európai Bizottság 2020/2009 végrehajtási határozata rendelkezik az ipari kibocsátásokról szóló
2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT)
kapcsolatos következtetéseknek a szerves oldószerekkel történő felületkezelés, többek között a
faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása tekintetében történő
meghatározásáról (a továbbiakban: BAT-következtetések), melyet a dokumentáció készítésekor
figyelembe vettek, ezért a Khvr. 17. § (4) bekezdésében meghatározottak alkalmazására nem volt
szükség.
2021. november 30-án jelent meg az Európai Bizottság 2021/2326 végrehajtási határozata a
2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT)
kapcsolatos következtetéseknek a nagy tüzelőberendezések tekintetében történő meghatározásáról
(a továbbiakban: nagy tüzelőberendezések BAT-következtetések).
A nagy tüzelőberendezések BAT-következtetések mellékletében leírt alkalmazási kör szerint ezek a
BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletében meghatározott tevékenységekre
vonatkoznak; köztük a tüzelőanyagok égetése legalább 50 MW teljes névleges bemenő
hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben (I. melléklet 1.1 pont), kizárólag amennyiben ez a
tevékenység legalább 50 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekben
történik.
A hatástanulmányban és a teljesített hiánypótlásban közöltek szerint a gőzigény ellátását többek
között 3 db 10,5 MW névleges bemenő hőteljesítményű földgáz üzemű gőzkazán biztosítja. A
technológia termoolaj rendszerének hőellátását 3 db földgáz üzemű kazánnal tervezik biztosítani,
melyből 2 db 17,5 MW-os, míg 1 db 15 MW-os. Megállapítható, hogy mind a 6 db földgáztüzelésű
kazán egyenként 50 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés, továbbá a
7.1.3.1. pontban leírtak szerint a tüzelőberendezések füstgázait külön-külön kéményen keresztül
tervezik kibocsátani és a 6 db tüzelőberendezés létesítését 6 db pontforrással kérték engedélyeztetni.
A 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű
tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről
szóló 53/2017. (X. 18.) FM rendelet (a továbbiakban: 53/2017. (X. 18.) FM rendelet) fogalmazza meg
az összesítési szabályt.
Az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a legalább kettő különálló
tüzelőberendezés füstgázainak közös kéményen keresztül történő kibocsátása esetén a
tüzelőberendezéseket
egy
tüzelőberendezésnek
kell
tekinteni,
és
névleges
bemenő
hőteljesítményeiket a teljes névleges bemenő hőteljesítmény kiszámításához össze kell adni.
Az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 3. § (2) bekezdése értelmében, ha legalább kettő tüzelőberendezést
úgy létesítenek, hogy a műszaki és gazdasági tényezők figyelembevételével a környezetvédelmi
hatóság engedélyében foglaltak szerint füstgázaik közös kéményen keresztül kiengedhetők, a
tüzelőberendezéseket
egy
tüzelőberendezésnek
kell
tekinteni,
és
névleges
bemenő
hőteljesítményeiket a teljes névleges bemenő hőteljesítmény kiszámításához össze kell adni.
A tüzelőberendezések füstgázait külön-külön kéményen keresztül tervezik kibocsátani, a 6 db
tüzelőberendezés létesítését 6 db pontforrással kérték engedélyeztetni. A hatásvizsgálati
60
dokumentációban részletesen ismertették azokat a műszaki okokat, amelyek alapján a kazánok
füstgázai nem engedhetők ki közös kéményen keresztül.
Fentiekkel egyetértve az 53/2017. (X. 18.) FM rendeletben megfogalmazottak értelmében a 6 db
kazán 6 db 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésnek
tekintendő, ezért az akkumulátorgyár tüzelőberendezéseinek üzemeltetése nem tartozik a nagy
tüzelőberendezések BAT-következtetések hatálya alá, azonban az összesítési szabálytól függetlenül
ez a tevékenység az IPPC irányelv I. melléklet 1.1 pontjának és a Khvr. 2. számú mellékletének 1.1.
pontjának hatálya alá tartozó létesítmény, azaz a tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes
névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben (az egységes környezethasználati
engedélyhez kötött tevékenységek besorolása a létesítményektől és nem a tüzelőberendezésektől
teszi függővé az engedélyhez kötöttséget) megvalósul, amely létesítmény jelen esetben 81,5 MWth
teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkezik.
A teljes névleges bemenő hőteljesítmény az engedélyben fel lett tüntetve és megállapításra került,
hogy a nagy tüzelőberendezések BAT-következtetések alkalmazásának nincs helye, erre a
létesítményre az nem vonatkozik.
A hatástanulmány készítésénél figyelembe vették továbbá „Az ipari hűtő rendszereknél leginkább
hozzáférhető technológiák alkalmazásáról” szóló elérhető legjobb technika referenciadokumentumot
(BREF),
továbbá
a
„Tárolásból
eredő
kibocsátások”
című
elérhető
legjobb
technika
referenciadokumentumot (BREF).
A BAT meghatározása, illetve a létesítményben alkalmazott technikák BAT-nak való megfelelés
vizsgálata során a környezetvédelmi hatóság figyelembe vette a fent megnevezett BAT-
következtetéseket és a BAT referencia dokumentumokat.
Az engedélyben foglalt feltételeket a BAT-következtetésekből kiindulva állapította meg a
környezetvédelmi hatóság.
A fentebb hivatkozott szerves oldószerekkel történő felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések
kiterjednek a földtani közeg védelmére, a vízbe történő kibocsátások csökkentésére, a levegőbe
történő szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére, a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében
alkalmazandó technikákra, a bevonatok szárítási eljárásai során az energiafogyasztás és a
környezetre gyakorolt összesített hatás csökkentése érdekében alkalmazandó technikákra, a
vízfogyasztás és a vizes folyamatokból származó szennyvízképződés csökkentése érdekében
alkalmazandó technikákra és a vegyszerek vízbe történő kibocsátásának csökkentésére is.
Fentieknek való megfelelést a benyújtott hatástanulmányban igazolták, amelynek részletes értékelése
jelen határozat indokoló rész a BAT-nak való megfelelés vizsgálata című fejezetben bemutatásra
kerül.
A levegőbe történő kibocsátási határértékek és a monitoring feltételek meghatározását a vonatkozó
ágazati jogszabályokból kiindulva ezen fenti BAT-következtetések figyelembevételével állapította meg
a környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 1. és 2. pontjaihoz
A rendelkező rész 1. és 2. pontjait a Khvr. 11. mellékletének 1. pontja – amely az egységes
környezethasználati engedély tartalmi követelményeit határozza meg – alapján rögzítette a
környezetvédelmi hatóság a hatástanulmányban, mellékleteiben és annak kiegészítéseiben rögzített
információ alapján.
61
A hatástanulmányban az engedélyes statisztikai számjele tévesen szerepel, amelyet a
környezetvédelmi hatóság az Ákr. 2. § (2) bekezdésére figyelemmel a szakszerűség követelményeire
hivatkozva a nyilvános cégjegyzéki adatok alapján került meghatározásra.
A hatástanulmány azt tartalmazta, hogy a létesítményben telepíteni tervezett tüzelőberendezések
összegzett teljesítménye 80,5 MWth. A teljesített hiánypótlási felhívásban a P44-46. pontforrásokhoz
kapcsolódó kazánok berendezésenkénti névleges bemenő hőteljesítményét a meghatalmazott 10,5
MWth értékre módosította, amelyből kifolyólag a telepíteni tervezett kazánok teljes névleges bemenő
hőteljesítményét 81,5 MWth-ban határozta meg.
Indokolás a rendelkező rész 3.1. Földtani közeg védelme című fejezethez
A környezeti hatástanulmány részletesen vizsgálta a megvalósítani kívánt tevékenység földtani
közegre várható hatásait, így különösen a 4.14. pontban bemutatásra kerültek a technológia
környezeti hatásai, többek között a földtani közeget érintő hatások is. A 4.14.1.1. Kármentő területek
és burkolat kialakítások című fejezeten belül a különböző kármentő, illetve a felszín alatti víz és a
földtani közeg szennyeződését megakadályozó rétegrendek elhelyezkedését és tervezett rétegrendjét
a 2.3 mellékletben csatolt részletes helyszínrajzon keresztül mutatta be a szakértő. Az ipari
technológiában potenciálisan kialakuló balesetekről, melyek szintén hatással lehetnek a földtani
közegre, illetve az ellenük történő védekezésről részletes információk a 4.3 és 4.4 fejezet
alfejezeteiben (Havária kezelés) találhatók.
Általánosságban megállapításra került, hogy minden olyan helyiségben, ahol folyadék halmazállapotú
veszélyes anyagok tárolása vagy felhasználása tervezett, a tárolt anyagok kémiai tulajdonságainak
ellenálló burkolat kialakítása történik meg.
Az épületek külső homlokzatán a kültérbe vezető nyílászárókhoz tűzeseti automata küszöbök
kerülnek elhelyezésre, mellyel az oltóanyagok környezetbe való kikerülése megakadályozásra kerül.
Az NMP és elektrolit tartályparkhoz kapcsolódó lefejtő területek kármentő kialakításúak lesznek,
megfelelő kapacitású szlop tartállyal. Az egyéb szennyezőanyagok külső burkolatra jutása arra
tekintettel, hogy a rakodás minden esetben dokkolóra csatlakozva, targoncával, vagy rakodó
automatával tervezett, a műszaki fegyelem betartása mellett nem valószínű. A területen
összegyülekező
csapadékvizek
gyűjtése
zárt
gyűjtőrendszerben
tervezett.
A
leírtak
figyelembevételével a szakértő véleménye szerint szennyezőanyagoknak a felszín és felszín alatti
vízbe, illetve a földtani közegbe jutása nem valószínű, valamint a létesítmény normál üzemmenet
mellett nem okozza a felszíni víz, a felszín alatti víz és a földtani közeg határérték feletti terhelését.
A tanulmány 5.5. fejezete részletesen bemutatta a terület földtani jellemzőit, a talajtani jellemzőket,
valamint a talaj szennyezettségi állapotát, továbbá az 1.8. mellékletként csatolásra került az
alapállapot-jelentés is. Mindezeken túlmenően a 7.3. fejezet keretében bemutatta a szakértő a földtani
közeget érő hatásokat a kivitelezés időszakában, az üzemelés időszakában, valamint a tevékenység
felszámolásának időszakában, illetve kitér a földtani közeg szempontjából a közvetlen és közvetett
hatásterület meghatározására is. A 7.12.3. pontban meghatározta a szakértő az utóellenőrzés módját
a tevékenység felhagyását követően, valamint a 8.3.6. pontban a tevékenység felhagyása esetén a
környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozása, valamint az esetlegesen
károsodott környezet helyreállítására vonatkozó szakmai javaslatait, továbbá a létesítményből
származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek,
intézkedésekre vonatkozó szakértői véleményét a 12. fejezet tartalmazta.
A környezeti hatástanulmány bemutatta a BAT-következtetéseknek, ajánlásnak való megfelelést is.
A környezeti hatástanulmány, a beküldött hiánypótlás, valamint annak kiegészítésének részletes
megvizsgálását követően a környezetvédelmi hatóság a földtani közeg védelmének szempontjából az
alábbiakról rendelkezett.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.1. pontjához
62
A hatástanulmány telepítés fejezet 7.3.2. pontjában rögzítésre került, hogy a kivitelezés időszakában
haváriás eseményként a munkagépek, tehergépjárművek meghibásodása feltételezhető. Ilyen esetek
megelőzésére a hatástanulmányban a szakértő a földtani közeg védelmével kapcsolatos javaslatokat
tett, mely szerint a gépek javítását a beruházási helyszínen kívül, szakműhelyben végzik el, továbbá a
hidraulikai rendszer karbantartását a területen nem végzik. Az építési területen a munkagépek
üzemanyaggal történő feltöltése nem tervezett, azonban ennek szükségessége esetén a földtani
közeg védelme érdekében megelőző intézkedések megtétele elengedhetetlen.
A javaslatok egy része megfelel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény 6. § (1) bekezdésében foglalt elővigyázatosság és megelőzés elvének, más része pedig a
Favir. 10. §-ában foglalt kedvező talajminőségi állapot megőrzésének, valamint a műszaki védelem és
környezetvédelmi megelőző intézkedések alkalmazásának.
A hatástanulmány a technológiát kiszolgáló épületek bemutatásáról szóló fejezet 4.4.1., 4.4.2. és
4.4.3.1. pontjaiban ismerteti a tárolótartályok kialakításának módját, illetve az abban foglalt anyagok
tárolási módját. Az épületben történő tárolási mód a Kvt. 6. § (1) bekezdésének megfelelően az
elővigyázatosság és a megelőzés irányába hat, a kármentők alkalmazása pedig a Favir. 10. §-ában
foglaltaknak megfelelő műszaki védelem megvalósítása. A folyadékszint mérés, és túltöltés elleni
védelem a környezetvédelmi megelőző intézkedések mellett az elővigyázatosság és megelőzés
törvényi előírását elégíti ki, valamint az elérhető legjobb technikának való megfelelést szolgálja.
A környezetvédelmi hatóság a javaslatokkal egyetértve, azokat részben kiegészítve a rendelkező rész
3.1.1. pontjában a telepítés és megvalósítás során betartandó feltételeket a Kvt. 6. § (1) bekezdése és
a Favir. 10. §-a alapján meghatározta. Az előírt intézkedések jogszabályi alapját képezte továbbá a
Favir. 19. § (1)-(2) bekezdései, valamint a Kár. 2. §-a.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.2. pontjához
Annak érdekében, hogy egy esetleges szennyezés esetén a környezetterhelés a lehető legkisebb
legyen, mielőbb meg kell kezdeni a szennyezés felszámolását és értesíteni kell a hatóságokat. Ennek
érdekében a hatástanulmány szerint a tervezési folyamat során elsődleges szempont volt, hogy a
havária helyzetek a lehető legnagyobb mértékben megelőzhetőek legyenek.
Az előírt intézkedések jogszabályi alapja a Favir. 19. § (1)-(2) bekezdései, valamint a Kár 2. § (6)
bekezdése, melyek előírják, hogy a környezethasználó köteles a földtani közeget érintő szennyezést
illetve károsodást a területileg illetékes vízügyi és a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni,
továbbá köteles megkezdeni a kárelhárítást a Kár.-ban foglaltaknak megfelelően.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.3. pontjához
A tervezési folyamat során elsődleges szempont volt, hogy az egyes technológiai rendszerek,
épületek úgy kerüljenek kialakításra, hogy azok által a havária helyzetek a lehető legnagyobb
mértékben megelőzhetőek legyenek. Ezen túl rendelkezésre állnak a hatástanulmányban több helyen
részletezett módon olyan műszaki és esetleges beavatkozási megoldások (pl. a padló rétegrendek
kialakítása, anyagok tárolásának módja, havária kezelés módja), melyek egy esetleges havária
helyzet kialakulása esetén biztosítják, hogy annak kezelése a lehetőségekhez képest automatikusan
és azonnal megtörténhessen, így a környezeti károk bekövetkezése elkerülhető legyen.
Az előírt intézkedések jogszabályi alapja a Favir. 10. § (2) bekezdés b) pontja, mely a Favir. 1. számú
melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén
ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetett – földtani közeg
útján közvetített – bevezetésének tilalmáról szól.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.4. pontjához
A korábban ismertettek szerint az egyes technológiai rendszerek, épületek úgy kerülnek kialakításra,
hogy azok által a havária helyzetek a lehető legnagyobb mértékben megelőzhetőek legyenek, továbbá
rendelkezésre állnak olyan műszaki és esetleges beavatkozási megoldások, melyek egy esetleges
havária helyzet kialakulása esetén biztosítják, hogy annak kezelése a lehetőségekhez képest
63
automatikusan és azonnal megtörténhessen, így a környezeti károk bekövetkezése elkerülhető
legyen. Az esetlegesen bekövetkező káresemény kezelésére a kárelhárítási tervben foglaltak alapján
hárítják el az esetleges havária helyzetek következményeit, melyek a földtani közeget is érinthetik.
Az előírt intézkedések jogszabályi alapja a Favir. 10. § (1) bekezdés b)-c) pontjai, melyek kimondják,
hogy a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti
megőrzésével végezhető a tevékenység, és annak végzése nem eredményezhet kedvezőtlenebb
állapotot, mint a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke. A (B) szennyezettségi határértékeket
a Favhér. 1. és 3. mellékletei tartalmazzák.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.5. pontjához
A hatástanulmány több helyen leírja, hogy a létesítmény helyiségeiben az igénybevételeknek ellenálló
ipari padlót terveznek, mely minden helyiség esetén a technológia követelményeit elégíti ki, illetve a
4.14.1.1. fejezetben és a hatástanulmány 2.3. számú mellékletében a szakértő részletesen is kifejti a
különböző helyiségek padlószerkezeteinek rétegrendjét. Azokon a területeken, ahol HDPE fólia nem
képezi a padló rétegrendjének részét, a tárolt/felhasznált anyagoknak ellenálló műszaki védelmet a
földtani közeg szempontjából a műgyanta bevonat és az ipari padló réteg együttesen biztosítja.
A környezetvédelmi hatóság a hatástanulmányban foglaltak lényegével egyetértve, azt kiegészítve a
Favir. 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján rögzítette előírását a rendelkező rész 3.1.5. pontjában.
A megfelelően megtervezett, megvalósított és üzemeltetett műszaki védelem garantálja a földtani
közeg szennyezés elleni védelmét, azaz a Favir. 10. § (1) bekezdés b)-c) pontjaiban előírt minőségi
követelmények betartását, megőrzését.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.6. pontjához
A hatástanulmány részletesen leírja, hogy milyen általános szempontokat vettek figyelembe az
épületeknél meghatározott rétegrendek kialakításakor. E leírás szerint passzív tárolás esetén, amikor
az anyagok eredeti csomagolásban, bontatlanul kerülnek tárolásra, minimum kétlépcsős védelem
kerül kialakításra a folyadékok kijutása, és a haváriahelyezetek minimalizálása érdekében. Elsődleges
védelem a műszaki követelményeknek megfelelő kármentő (teljes helyiségre, vagy egyedileg az adott
berendezéshez), vagy duplafalú kialakítás; másodlagos védelem a padozat vegyileg ellenálló,
folyadékzáró, folytonos kivitelezése megfelelő fogadófelület kialakításával. Elektrolittal töltött, nem
kész (nem lezárt) akkumulátorok tárolása/vizsgálata/szállítása tálcákban valósul meg, másodlagos
védelemként vegyileg ellenálló, folyadékzáró, folytonos, szikramentes, vezetőképes padozat
kialakítása tervezett. Azon helyiségekben, ahol havária helyzetben folyadékszivárgás léphet fel
folyadékszenzorok, releváns helyeken pedig gáz- és/vagy oldószergőz-érzékelők kerülnek
elhelyezésre, melyek automatikus jelzést és beavatkozást tesznek lehetővé.
A fentiek alapján HDPE fólia védelem abban az esetben került betervezésre, ha az a műszaki
kialakítás, vagy folyadék mennyisége miatt indokolt, vagy amennyiben azt jogszabály előírja (ET, NT,
DW, BS, BD épület, valamint a hulladékgyűjtő, -tároló területek). A HDPE fólia minden esetben
szivárgóréteggel kerül kialakításra, mellyel lehetővé válik a terület ellenőrzése, monitorozása. Ez a
műszaki megoldás maradéktalanul kielégíti a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba
vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet
(továbbiakban: 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet) előírásait. A környezetvédelmi hatóság a
hatástanulmányban foglaltakkal egyetértve, feltételként a Favir. 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjai
alapján rögzítette előírását a rendelkező rész 3.1.6. pontjában.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.7. ponthoz:
A hatástanulmány a 7.4.2.1. fejezetben leírja, hogy az üzemi gyűjtőhelyek kialakítása a 246/2014. (IX.
29.) Korm. rendelet 14. §-a, illetve 2. melléklete 1.2.2 pontja szerinti követelményeknek meg fog
felelni, illetve A környezet terhelés csökkentését biztosító intézkedések című fejezet 4.14.1.1.
pontjában a Kármentő területek és burkolat kialakítások címszó alatt ismerteti a gyűjtőhely tervezett
(3.a) rétegrendjét.
64
A hatástanulmányban javasoltakkal egyetértve a vonatkozó jogszabályi előírásnak való maradéktalan
megfelelés érdekében, környezetbiztonsági megfontolásból került előírásra a rendelkező részben a
246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. melléklet 1.2.2. pontja 3. táblázatában foglaltaknak mindenben
megfelelő kialakítás. A hulladék üzemi gyűjtőhelyen és tárolóhelyen tárolt hulladékok jellemzői,
mennyisége és a gyűjtőhely várható forgalmának nagysága indokolja a műszaki védelem alatti
ellenőrző szivárgó rendszer és szigetelő réteg beépítését, üzemeltetését.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.8. pontjához
Annak igazolására, hogy a megvalósításra kerülő létesítmény padozatának rétegrendje a szükséges
műszaki védelmet, és ezáltal a földtani közeg védelmét biztosítja, a környezetvédelmi hatóság
folyamatában kíván meggyőződni a fentiekben foglalt előírások megvalósításáról. A Khvr. 22. § (2)
bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működése
során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. Tekintettel arra, hogy a
padozat rétegrendjének kialakítására vonatkozó előírásokat a kivitelezés fázisában kell megvalósítani,
a környezetvédelmi hatóság iratok és adatok alapján tudja ezen előírások teljesülését ellenőrizni.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.9. pontjához
A technológiai berendezések, műtárgyak, csővezetékek a használat során és az idő múlásával
(szerkezeti és talajmozgás, kopás, öregedés, alakváltozás, stb. következtében) elveszíthetik
folyadékzáróságukat, mint az egyik legfontosabb műszaki védelmet jelentő tulajdonságukat. A földtani
közeg minőségének védelme érdekében az előírt időközönként a szennyezőanyagok, szennyezett
folyadékok (pl. szennyvíz) tárolását, áramlását szolgáló műtárgyak, berendezések műszaki védelmi
képességének igazolása szükséges a használat során. Ezt a műtárgy, berendezés, vezeték típusának
megfelelő, illetve arra előírt vizsgálati módszerekkel kell megvalósítani. A rendelkező rész 3.1.9.
pontjában előírt vizsgálatok a földtani közeg szennyeződésének megelőzését szolgálják a Favir. 10. §
(1) bekezdés b) -c) pontjaiban foglaltak betartása érdekében.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.10. pontjához
A hatástanulmány 12.2.1. és 12.2.2. pontjában a szakértő javaslatot tett a földtani közeg monitoringra
vonatkozóan, a 12.2.2. pont 140. számú táblázatában ismertette a tervezett monitoring kutak (1-8. sz.)
pontos helyét, melyek közelében javasolta a mintavételt földtani közeg vonatkozásában. A
környezetvédelmi hatóság a dokumentáció földtani közeg monitoringra vonatkozó javaslatát részben
elfogadta. A rendelkező rész 3.1.10. pontjában foglalt előírás alapvető eltérései a szakértői javaslattól
egyrészt az, hogy a javasolt mintavételi helyeken túl még 4, a monitoring szempontjából fontos helyen
is előír földtani közeg mintavételt és vizsgálatot, másrészt az, hogy a csapadékvíz elvezetés, -tisztítás
és tározás elemeiből is vizsgálni rendeli az üledéket (iszapot), továbbá pedig a javasolt 1 méteres
mintavételi mélység helyett a felszín alatti, 0,2-0,4 m mélységközből kell mintát venni.
A rendelkező rész 3.1.10.3. pont szerinti vizsgálandó (a kibocsátásra jellemző) szennyező anyagok
körét a szakértői javaslathoz képest a hatóság kiegészítette 4 olyan vizsgálandó paraméterrel (EC
(etilén-karbonát), DMC (dimetil-karbonát), EMC (etil-metil-karbonát), mangán), melyeket a talajvíz
monitoring során vizsgálni javasoltak, a földtani közeg monitoringnál azonban nem. Tekintve, hogy a
talajvíz szennyeződései – a talajvízszint ingadozása következtében – a földtani közegben is
megjelenhetnek, szükség van ezek vizsgálatára is.
A szakértői javaslattal szemben az 1 méter helyetti felszín alatti, 0,2-0,4 méteres mintavételi mélység
alkalmazását a Favir. 19. § (6) bekezdés ba) pontja alapján írta elő a környezetvédelmi hatóság a
rendelkező rész 3.1.10.2. pontjában.
A szakértő a földtani közeg vizsgálatát a felszín alatti víz monitoring kutak 10 m-es környezetében
évente javasolja, melyet a környezetvédelmi hatóság – figyelemmel azok helyére, sűrűségére és
eloszlására – elfogadott. A szakértő által javasolt mintavételi helyeket a környezetvédelmi hatóság a
rendelkező rész 3.1.10.1. pontjában kiegészítette a kihagyott monitoring kutak környezetével, valamint
az SO épület délnyugati sarka és a telekhatár közötti, illetve az RM épület és az SO épület közötti,
valamint az AS épület közelében létesítendő mintavételi helyekkel. Ezeknek a (plusz) mintavételi
65
helyeknek a funkciója az, hogy az üzem határain belül – figyelembe véve a talajvíz jellemző áramlási
irányát – minden irányban ellenőrizhető legyen az esetleges kiülepedésből származó, a talajvíz által
esetlegesen szállított és a földtani közegbe kerülő szennyező anyag transzport.
A Favir. 3. § 15. pontja értelmében a földtani közeg fogalmába beletartozik a mederüledék is. A
rendelkező rész 3.1.10.1. d)-f) pontok szerinti mintavételi helyeken a mederüledék (iszap) vizsgálatát
a rendelkező rész 3.1.10.2. pontjában meghatározottak szerint a burkolt felületekről származó
csapadék által esetlegesen összegyűjtött és szállított, felhalmozódó szennyezőanyagok kimutatása,
ellenőrzése céljából írta elő a környezetvédelmi hatóság. A mederüledékek esetleges
szennyezettségéből a burkolt felületek (tető, út, parkoló) szennyezettségére, ezáltal pedig az
esetleges szennyezőanyag kiülepedésre, kihordásra, vagy egyéb módon a környezetbe történő
kerülésére lehet következtetni.
A földtani közeg monitoring során a mintavételekre és a minták analitikai vizsgálatára vonatkozó a
rendelkező rész 3.1.10.5. pontjában rögzített előírások jogszabályi alapja a Favir. 47. § (1)-(3)
bekezdései, valamint a Favhér. 4. melléklete. A rendelkező részben vizsgálni rendelt szennyező
anyagok közül vannak olyanok, melyekre vonatkozóan a Favhér. 1. és 3. mellékletei nem írnak elő (B)
szennyezettségi határértéket. A környezetvédelmi hatóság ezen anyagok esetében a földtani
közegben való megjelenést, illetve az esetleges kimutathatóság esetén a koncentrációváltozás
elemzését írta elő. Növekvő trend esetén a szennyező forrástól függő hatósági intézkedés válhat
szükségessé a káros kibocsátás visszaszorítása, megszüntetése érdekében. Erre figyelemmel a
rendelkező rész 3.1.10.4. pontjában meghatározottak szerint rendelkezett a környezetvédelmi
hatóság.
A földtani közeg vizsgálati eredmények értékelését a Khvr. 20/A. § (4) bekezdése szerint írta elő a
környezetvédelmi hatóság.
A működésre (a termelő tevékenység folyamatos végzésére) vonatkozó monitoring előírásait a
3.1.10.1-3.1.10.4. pontokban foglaltak tartalmazzák.
Az építés időszakara vonatkozóan a hatástanulmány leírja, hogy a működés során felhasznált
anyagok nem lesznek még a telephelyen. Az építkezés alatt a munkagépek üzemeléséből,
meghibásodásából, valamint havária során (ütközés, borulás, hirtelen és nem várt sérülés), valamint
korlátozottan a beszállított építőanyagokból és egyéb, az építkezéshez felhasznált anyagokból
kerülhetnek ki a környezetet károsító anyagok, erre tekintettel az építkezés idejére általános jellegű,
szűkebb komponenskört érintő monitoringot javasoltak negyedévente. A javaslattal szakmailag a
környezetvédelmi hatóság egyetértett, mivel a kivitelezés folyamán a területen előforduló szennyező
anyagot tartalmazó anyagok, gépek és berendezések mennyisége és fajtája jelentősen kevesebb,
mint ami az üzemeltetés során jellemző lesz, így a rendelkező rész 3.1.10.6. pontjában meghatározott
rendelkezést tette. Az előírtak alapját a Favir. 8. § b) pontjában foglaltak adják.
Annak érdekében, hogy a vizsgálatok eredményei valóban alapállapotot jellemezzenek, a
környezetvédelmi hatóság a mintavételek és vizsgálatok elvégzését a 3.1.10.7. pontban a
tevékenység és a próbaüzem megkezdése előtt az abszolút végleges terepállapotok kialakítása után,
de az alapanyagok, és az üzemelés közben szükséges minden lehetséges szennyező anyag
beszállítása előtt, írta elő a környezetvédelmi hatóság.
A 3.1.10.8. pontban a próbaüzem alatti, vagy szorosan azt követő monitoring célja pedig az
akkumulátorgyártási tevékenység megkezdésének hatásainak vizsgálata a földtani közegre
vonatkozóan. A mintavételek helye a majdani monitoring pontokon került előírásra, így az üzemelés
idején vett minták vizsgálati eredményeivel összevethetők. A mintavételi mélységek úgy kerültek
meghatározásra, hogy azok alkalmasak legyenek a végleges talajfelszín, az esetlegesen bolygatott
földtani közeg réteg, valamint az eredeti településű, bolygatatlan réteg esetleges szennyezőanyag
tartalmának – a tevékenység megkezdése előtti, leendő monitoring pontokon történő – kimutatására
is.
66
A rendelkező rész 3.1.10.7. és 3.1.10.8. pontjaiban előírtak betartása a Kvt. 6. § (1) és (2)
bekezdésében megfogalmazott elővigyázatosság és az Ákr. 2. § (2) bekezdésében megfogalmazott
szakszerűség elvének megvalósulása érdekében szükséges.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.11. pontjához
A tervezett tevékenység – figyelemmel a hatástanulmány 1. pontjában foglaltakra is – a Kár. 2. számú
mellékletének 1.1. és 12. pontjaiba sorolható, ezért a tevékenység végzője a Kár. 6. § (3) bekezdése
értelmében üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett, ez a bekezdés rögzíti, hogy az üzemi terv
készítési kötelezettség feltétele a tevékenység végzése.
A környezetvédelmi hatóság az üzemi kárelhárítási terv első alkalommal történő benyújtását a
tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 60 nappal írta elő, tekintettel arra, hogy az üzemi
kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozóan az Ákr. 43. § (1) bekezdés c) pontja értelmében – a Kár.
6. § (6) bekezdésének figyelembevételével – a teljes eljárás szabályai szerint kell eljárni, mely
eljárásra vonatkozó határidő 60 nap. Ennek megfelelően a tevékenység megkezdésekor már a
tevékenység végzőjének a rendelkezésére állhat a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott üzemi
kárelhárítási terv. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi követelményeit a Kár. 1. számú melléklete
határozza meg, melynek figyelembevételét a környezetvédelmi hatóság a rendelkező részben előírta.
Az üzemi kárelhárítási terv megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő által történő elkészítését a
Kár. 7. § (3) bekezdése szabályozza. Az üzemi kárelhárítási terv elektronikus úton – és az érintett
szerveknek – történő megküldését a Kár. 7. § (2) bekezdése írja elő.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.12. és a 3.1.13. pontjaihoz
Az esetleges szervezeti és technológiai változások befolyásolhatják az üzemi kárelhárítási szervezet
felépítését, valamint a kárelhárítás módját. Ezeket a változásokat a felelős személyek, valamint a
bevonható szervek mielőbbi értesítése, illetve a kárelhárítás hatékony, gyors szervezése és
végrehajtása érdekében át kell vezetni az üzemi kárelhárítási tervben. Az adatok változásáról a
környezetvédelmi hatóságot is értesíteni kell.
Az üzemi kárelhárítási terv adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás
rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv felülvizsgálatainak eseteiről a környezetvédelmi hatóság a
Kár. 7. § (2) és (3) bekezdései, valamint 8-9. §-ai alapján rendelkezett.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.14. pontjához
Annak érdekében, hogy a bekövetkezett káreseményt, haváriát gyorsan, hatékonyan, valamint
szakszerűen és az érintett hatóságok, szervek és szervezetek irányítása és együttműködése mellett
hárítsák el, szükséges a kárelhárítási tervben megjelölt hatóságok, szervek szervezetek értesítése,
koordinálása és együttműködése a kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően.
Az esetlegesen bekövetkezett környezeti káresemények esetén a kárelhárítás módját, az érintett
szervek, hatóságok értesítését, valamint az azokkal történő együttműködést a Kár. 2. §, 3. § (3)
bekezdés, 4-5. §, 8-11. § és 17. § (3) bekezdés, valamint a 6. § (1) bekezdése alapján írta elő a
környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.1.15. pontjához
A hatástanulmány mellékleteként benyújtott, majd a környezetvédelmi hatóság hiánypótlási felhívása
alapján módosított alapállapot-jelentés megfelel a Favir. 13. számú mellékletében foglalt tartalmi
követelményeknek. A benyújtott módosított alapállapot-jelentés 4. pontja a fellelhető térképi adatok
alapján a korábbi területhasználatot a XVIII. századtól a dokumentáció készítésének idejéig
részletesen bemutatja. A felhasznált, rendelkezésre álló adatokból levonható következtetések nem
mutatnak a területen olyan korábbi szennyező forrásokra, területhasználatokra, melyek a földtani
közeg szennyeződését okozhatták. Túlnyomóan mezőgazdasági területhasználat volt a jellemző. A
tervezett gyárterület környezetében szintén mezőgazdasági területek voltak. Az alapállapot-jelentést
67
megalapozó vizsgálatok idején a vizsgált területtől keletre az M35-ös autópálya, délre a BMW gyár
található.
Az alapállapot-jelentésben annak készítését megelőzően végzett tevékenységekből származó
esetleges szennyeződés feltárása mellett a tervezett tevékenységhez kapcsolódóan megjelenő
összes anyagot (veszélyes és nem veszélyes) figyelembe vették a vizsgálatok körének
legkörültekintőbb meghatározása érdekében. A tervezett gyárterületen az engedélykérelem
benyújtását megelőzően végzett földtani közeg vizsgálati eredmények nem utalnak korábbi
környezetszennyező tevékenységekre. A földtani közegre vonatkozó vizsgálati eredményekből (10 db
furatból 52 minta, melyből 30 db talajminta vizsgálata történt akkreditált laboratóriumban – néhány
komponens mérésére nem állt rendelkezésre akkreditált módszer, azonban a mérési eljárás során
alkalmazott szabvány minden esetben szerepel a vizsgálati jegyzőkönyvben) megállapítható, hogy a
minták egyikében sem haladja meg a vizsgált szennyező anyagok koncentrációja a (B)
szennyezettségi határértéket. A vizsgált szennyezőanyagok körére, a jelenlegi szabályozást
figyelembe véve, a laborvizsgálati eredmények alapján a talajban nem azonosítottak sem szervetlen,
sem szénhidrogén eredetű vagy egyéb szerves szennyezést. A vizsgált, de (B) szennyezettségi
határértékkel nem rendelkező komponensek (berillium, lítium, titán, tallium és vanádium és nátrium)
eredményei a későbbiekben végzendő monitoring vizsgálatokhoz nyújtanak kiindulási alapot
trendvizsgálathoz. A berillium és a tallium koncentrációi minden mért talajminta esetében kimutatási
határ alatt maradtak, azonban a lítium, a titán és a vanádium detektálható mennyiségben volt jelen a
talajban, de az értékek ezen elemek földkéregben és üledékekben előforduló koncentrációit tekintve
nem nevezhetők magasnak. A vizsgált szerves karbonátok, NMP, illékony vízoldható szerves
vegyületek és illékony szerves vegyületek komponensei egytől egyig laboratóriumi kimutatási határ
alatt maradtak minden vizsgált minta esetében.
A környezetvédelmi hatóság az alapállapot-jelentés értékelése során – figyelemmel a
hatástanulmányban foglaltakra is – megállapította, hogy a terület korábbi és további használatának
bemutatása alapján a földtani közegben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett
tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt
tevékenység – a megfelelő műszaki védelem kialakítása mellett – nem veszélyezteti a földtani
közeget.
A benyújtott alapállapot-jelentés fentiek alapján megfelel a Favir. 13. számú mellékletében
foglaltaknak.
A hatástanulmányban, a hiánypótlásban és annak kiegészítésében, a vonatkozó jogszabályokban,
valamint a rendelkező részben foglalt előírások betartása esetén a földtani közeg minőségének
védelme érdekében biztosítottak a szükséges környezetvédelmi megelőző intézkedések, a megfelelő
műszaki védelem és a monitoring, melyek a Favir. 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban a tevékenység
végzésének feltételeiként rögzített jogszabályi előírások.
A hőenergiát termelő létesítmény üzemeltetése tekintetében a rendelkező rész 3.1.1.2. pontjában a
termoolaj
tárolásával
kapcsolatosan
önálló
alpontban
fogalmazott
meg
rendelkezést
a
környezetvédelmi hatóság a Khvr. 20. § (12) bekezdésében rögzítetteket is figyelembe véve, ezen
túlmenően kizárólag a hőenergiát termelő létesítmény üzemeltetésére vonatkozó előírás nem került
rögzítésre az engedélyben.
A földtani közeg minőségének védelme szempontjából kizáró ok nem áll fenn.
Indokolás a rendelkező rész 3.2. Levegőtisztaság-védelem című fejezetéhez
Az Eve Power Hungary Kft. (továbbiakban Engedélykérő) új akkumulátorcella gyártó telephely
kialakítását tervezi a Debrecen 0237/405 hrsz ingatlanon. A létesítendő üzemben lítium-ion
akkumulátorok gyártása tervezett.
68
A hatástanulmány 4.14. pontjában ismertetésre kerültek a technológia levegőt érintő környezeti
hatásai. A hatástanulmány 4.14.1. pontjában ismertetésre kerültek a környezet terhelés csökkentését
biztosító intézkedések. A leírtakból megállapítható, hogy a technológia hőellátását biztosító kazánok
LOW-NOx (alacsony NOx kibocsátású) technológiával rendelkező, magas energiahatékonyságú
berendezések. A technológiai gőzellátás részben elektromos üzemű gőzgenerátorokkal lesz
megoldva, ezzel csökkentve a hálózati veszteséget és a füstgáz kibocsátást. A technológiából
származó légszennyezőanyag kibocsátás minimalizálása érdekében a technológiai terek, vagy a
technológiai berendezések direkt elszívással fognak rendelkezni, mely többlépcsős leválasztáson
mennek keresztül a kibocsátást megelőzően. A porterhelés minimalizálása érdekében emellett
99,99%-os hatásfokkal rendelkező leválasztó berendezések telepítése tervezett. A hatástanulmány
4.14.2. pontjában ismertetésre kerültek az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek,
meghibásodások lehetőségei, valamint az ebből származó hatótényezők. Levegőtisztaság-védelme
szempontjából megállapítható, hogy a technológiából származó levegőszennyező anyagok haváriás,
illetve diffúz kibocsátásának megakadályozását szolgálják a teljes munkatérre kiterjedő, illetve az
adott technológiai lépéshez kiépített direkt elszívások, illetve a belső levegő visszaforgatással érintett
technológiai terekben alkalmazni tervezett nagyhatékonyságú porleválasztó berendezések. A
légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó leválasztó berendezések szűrőit redundáns módon
tervezik telepíteni, így a leválasztó berendezés szűrőcseréje során sem feltételezhető a
szennyezőanyagok emissziós koncentrációjának változása, illetve diffúz kibocsátás kialakulása. A
porleválasztó berendezéseken a szűrőszövet eltömődésének érzékelésére nyomáskülönbség
érzékelők kerülnek beépítésre, melyek központi jelzést adnak a technológia felé a szükséges
szűrőcseréről, vagy nem megfelelő működésről. A technológia automatikusan leállításra kerül,
amennyiben a szűrők működése nem megfelelő (pl.: szűrőszövet szakadás stb.). A szűrők beépített
lefúvató rendszerrel és utótisztítási funkcióval rendelkeznek. Minden elszívás redundáns kialakítású,
így egy esetleges meghibásodás esetén automatikusan átirányításra kerül a légáram a redundáns
oldalra. Az esetleges haváriával érintett területek vészszellőztetése is leválasztó berendezésekre kerül
rávezetésre, mely által egy havária esetén sem várható határértéket meghaladó kibocsátás.
A hatástanulmány 5. pontja bemutatta a tervezési terület és környezetének alapállapotát, az 5.4.
pontban fentiekkel kapcsolatban kitért Debrecen Város Levegőminőségi Terve alapján a
közlekedésből, a lakossági fűtésből, az iparból és a mezőgazdaságból származó levegőterhelő
hatásokra.
A hatástanulmány 7.1.2. pontjában bemutatásra kerültek a kivitelezési időszakban levegőterhelő
hatások jelentkező hatások.
A kivitelezés során a munkagépek és tehergépjárművek által kibocsátott kipufogógázok, illetve a
felvert por, valamint a kivitelezési munkálatok végzése során a földmunkák okozhatnak levegőterhelő
hatást.
A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatban a hatástanulmány 7.1.2.3. pont 59. táblázatában
bemutatásra került a kivitelezés levegőtisztaság-védelmi hatásterülete fő és mellék égtájak szerint, ez
alapján a levegőtisztaság-védelmi hatásterület a telekhatártól számítva északi irányba 968 méter,
északkeleti irányba 1214 méter, keleti irányba 1661 méter, délkeleti irányba 1105 méter, déli irányba
1123 méter, délnyugati irányba 1426 méter, nyugati irányba 675 méter és északnyugati irányba 517
méter.
A hatástanulmány 7.1.3. pontjában ismertetésre kerültek az üzemelés időszakában jelentkező
levegőterhelő hatások. A létesítményben a bevonatoláshoz kapcsolódó technológiai légszennyező
pontforrások, valamint a létesítmény gőz és termoolaj ellátását biztosító berendezéseihez kapcsolódó
légszennyező pontforrások telepítése tervezett.
A létesítményben diffúz kibocsátó forrásként kerülnek telepítésre a telephelyen előkezelésre kerülő
szürkevízzel ellátni tervezett hűtőtornyok.
További légszennyező forrásként jelennek meg a tűzoltórendszer részét képező diesel szivattyúk,
melyek normál üzemmenetet feltételezve csak esetileg, a megfelelő működés ellenőrzése érdekében
kerülnek üzemeltetésre.
69
A hatástanulmány a 7.1.5. pontban bemutatta, hogy a működési fázis során a telephely határától
északi irányban 1033 méter, északkeleti irányban 1677 méter, keleti irányban 434 méter, délkeleti
irányban 746 méter, déli irányban 563 méter, délnyugat irányban 242 méter, nyugati irányban 384
méter és északnyugati irányban 186 méter a pontforrásokból származó légszennyező anyagok
levegőtisztaság-védelmi hatásterülete.
Az üzemelés időszakára vonatkozóan meghatározott egyesített levegőminőség-védelmi hatásterület
kiterjedése figyelembe veszi minden vizsgált anyag várható levegőtisztaság-védelmi hatását. A
levegőtisztaság-védelmi hatásterületen lakó ingatlan nem található.
A hatástanulmány 7.1.7. pontjában a szakértő a Khvr. 6. számú melléklet 4. ab) pontja szerint
bemutatta, hogy a tervezett gyár üzemeltetésének levegőterhelő hatása hozzáadódhat-e más
tevékenységek hatásaihoz. Megállapításra került, hogy a BMW gyáregység üzemeléséhez
kapcsolódóan nem zárható ki az NOx és a VOC szennyezőanyagok kumulatív hatásának kialakulása,
tekintettel azonban arra, hogy a BMW Manufacturing Hungary Kft. telephelye levegőtisztaság-védelmi
hatásterülete nem lóg túl a telephely telekhatárán, a lakott területek vonatkozásában jelentős
összeadódó hatás kialakulása nem várható.
A tevékenység kivitelezési szakaszának tekintetében a hatástanulmány ugyanezen pontja
megállapította, hogy a Panattoni Hungary Development Kft. kivitelezése kapcsán meghatározott
levegőtisztaság-védelmi hatásterület szintén átfedést mutat az Eve Power Hungary Kft. tervezett
fejlesztésével, azonban az előbbi üzem legnagyobb levegőtisztaság-védelmi hatásterülettel
rendelkező kivitelezési tevékenysége már véget ért, így az összeadódó hatás nem értelmezhető.
Az IGPark DN Ingatlanfejlesztő Kft. logisztikai központja vonatkozásában a hatástanulmány
megállapítja, hogy a levegőtisztaság-védelmi hatásterületek átfednek, azonban a számítások alapján
a legközelebbi védendő vonatkozásában számított ~4,7 μg/m3 növekmény, mely az NO2
vonatkozásában alakul ki, együttesen sem okozza az egészségügyi határérték túllépését.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.1. és 3.2.2. pontjaihoz
A környezetvédelmi hatóság a kivitelezés és az ahhoz kapcsolódó szállítási tevékenység végzése
során jelentkező diffúz porkibocsátások mérséklése érdekében a rendelkező részben rögzített
előírásokat adta meg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Lvr.) 4. §-a és 28. §. (2) bekezdése alapján, mivel az Lvr. 4. §-a szerint tilos a légszennyezés, a diffúz
forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés,
továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz, valamint a 28. § (2)
bekezdése szerint a közúti jármű üzembentartója szállítás esetén a szállított anyag által okozott
levegőterhelés megelőzéséről gondoskodni köteles.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.3. pontjához
Az építési tevékenységek során a levegő indokolatlan terhelésének elkerülése érdekében a hulladék
égetésére vonatkozó tilalmat a környezetvédelmi hatóság az Lvr. 27. § (2) bekezdésében foglaltak
szerint írta elő.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.4. pontjához
A tervezett tevékenység végzése kapcsán engedélyköteles légszennyező pontforrások a katód
bevonatolás, anód bevonatolás, lézervágás, hegesztés, akkumulátorcella gyártás, hulladékkezelés,
szennyvíztisztító elszívás, konyhai elszívás, hőellátás és dízel szivattyúk technológiákhoz
kapcsolódnak. A hatástanulmány 7.1.3.1. pont 64. és 65. táblázataiban, valamint a HB/17-IKV/01408-
16/2024 ügyiratszámon iktatott hiánypótlás 36. pontjában ismertetésre kerültek a létesítendő
légszennyező pontforrások telephelyen belüli elhelyezései, azonosítói, megnevezései, kibocsátott
légszennyező anyagok komponensei valamint a kibocsátási határértéket megállapító jogszabályok
hivatkozásai.
70
A létesítésre engedélyezett, illetve próbaüzem üzemeltetésre kötelezett légszennyező pontforrások az
alábbiak:
• Katód bevonatolás:
-
P1: A katód slurry előállításhoz szükséges szilárd összetevők beadagolásához
kapcsolódó vákuumos elszívás kapcsolódik ezen légszennyező pontforráshoz, mely a
beadagoláskor keletkező szilárd anyagok kibocsátását biztosítja, a kibocsátás
csökkentése érdekében a nagy leválasztási fokú szűrőrendszer kerül beépítésre.
-
P3: A katód slurry előállítása vákuum rendszer üzemeltetése mellett történik, melynek
elszívása, illetve a kapcsolódó laborok és mosóhelyiségek szellőzésének elszívása
kapcsolódik ezen légszennyező pontforráshoz.
-
P5: Minőségbiztosítási okokból a bevonatolást követően a technológiában több helyen
helyi porelszívások kerülnek kialakításra a katód oldalon melyek erre a légszennyező
pontforrásra lesznek kötve.
-
P6-P8: A 3 gyártósoron a felhordó berendezések saját helyi elszívással rendelkeznek. A
bevonatoló helyiségből elszívott levegő az NMP kondenzációs rendszer NMP
leválasztójára kerül a katód oldalon. A hatástanulmány 54. oldalán írtak szerint minden
gyártósor egy-egy saját leválasztóval rendelkezik, az NMP leválasztása gázmosóval
valósul meg, ezek légszennyező pontforráshoz kapcsolódnak.
-
P38: Az NMP tartálypark elszívása többlépcsős leválasztó berendezésen kerül tisztításra,
majd légszennyező pontforráson kibocsátásra.
• Anód bevonatolás:
-
P2: Az anód slurry előállításhoz szükséges szilárd összetevők beadagolásához
kapcsolódó vákuumos elszívás kapcsolódik ezen légszennyező pontforráshoz.
-
P4: Az anód slurry előállítása vákuum rendszer üzemeltetése mellett történik, melynek
elszívása, illetve a kapcsolódó laborok és mosóhelyiségek szellőzésének elszívása
kapcsolódik ezen légszennyező pontforráshoz.
-
P9: Minőségbiztosítási okokból a bevonatolást követően a technológiában több helyen
helyi porelszívások kerülnek kialakításra az anód oldalon melyek erre a légszennyező
pontforrásra lesznek kötve.
-
P10-P12: A bevonatoló helyiségből elszívott levegő aktív szenes tornyokon kerül
tisztításra az anód oldalon. A hatástanulmány 54. oldalán írtak szerint az anód oldalon is
3 gyártósort telepítenek saját helyi elszívással, minden sor saját leválasztóval rendelkezik,
melyek 1-1 légszennyező pontforráshoz kapcsolódnak.
• Lézervágás:
-
P13-P20: A lézervágás során elszívott szennyezett levegőáramok leválasztás után
kerülnek a környezetbe kibocsátásra ezen légszennyező pontforrásokon keresztül.
-
P26: Az összeszerelés folyamán több helyen vákuumrendszer kerül kialakításra, mely
elszívások közös gyűjtőcsatornára kerülnek összevezetésre. Az elszívási térfogatáram
stabil biztosítása érdekében a szerelési sor hegesztési elszívásainak egy része, valamint
a jelölő berendezések elszívásai szintén ezen gyűjtőcsatornára kerülnek rávezetésre,
majd leválasztási technológián történő átvezetés után, a légáramban lévő káros anyagok
leválasztását követően közös légszennyező pontforráson kibocsátásra a környezetbe.
• Hegesztés:
-
P30-P32: Az öregítés után lézerhegesztéssel lezárásra kerülnek az akkumulátorok. A
hegesztés során keletkező gázok leválasztás után kerülnek kibocsátásra ezen
légszennyező pontforrásokon.
• Akkumulátorcella gyártás:
-
P21: A lézeres gravírozást alkalmazó jelölő berendezéstől elszívott levegőáram
leválasztás után kerül a környezetbe kibocsátásra ezen légszennyező pontforráson
keresztül.
71
-
P22-P24: Az összeszerelés részét képező technológiai folyamatok során a hegesztési
füstök külön kerülnek elszívásra, melyek leválasztás után légszennyező pontforrásokon
kerülnek kibocsátásra.
-
P25: A vákuumszárítási folyamatban összesen 24 darab vákuumkemence található. A
vákuumrendszerből, valamint a helyiség porelszívásából származó szennyezett levegő
leválasztás után légszennyező pontforráson kerül kibocsátásra.
-
P27-P29: Az elektrolit injektáló berendezések saját helyi elszívóval fognak rendelkezni, az
elszívásra kerülő légáram aktív szenes leválasztóra kerül rávezetésre a légszennyező
pontforráson történő kibocsátást megelőzően.
-
P33-P35: Ezen központi elszívások a lentebb ismertetett tevékenységek elszívását
biztosítják. Az elszívott szennyezett levegő aktív szenes leválasztón kerül tisztításra,
majd légszennyező pontforrásokon kibocsátásra. A légszennyező pontforrásokhoz
kapcsolódó műveletek az alábbiak:
Az előtöltés során egy passziváló felület keletkezik az anód oldalon, és egyben
kismennyiségű gázok, gőzök fejlődnek a cellában. A folyamat zárt kabinban,
vákuumelszívás mellett valósul meg.
A tisztítás után címkéző fóliát helyeznek a kész akkumulátorcellára, majd a fóliára az
azonosításhoz szükséges információkat rányomtatják. A nyomtatási folyamat során jelölő-
tintát használnak. A folyamat során keletkező kis mennyiségű illékony szerves gőzök aktív
szenes leválasztás után kerülnek a környezetbe.
Tömegspektrométerrel ellenőrzésre kerül az akkumulátorcella légtömörsége. Az
ellenőrzési folyamat során, ha az akkumulátorcellán tömítési hiba van, nyomokban
elektrolit illékony gáz keletkezik.
-
P36: A csomagolás részeként az akkumulátorra további azonosítást szolgáló
információkat nyomtatnak. A nyomtatási folyamat során jelölő-tintát használnak. A
nyomtatás során keletkező kis mennyiségű illékony szerves gőzök aktív szenes
leválasztás után kerülnek a környezetbe ezen légszennyező pontforráson keresztül.
-
P37: Az elektrolit tartálypark elszívása többlépcsős leválasztó berendezésen kerül
tisztításra, majd légszennyező pontforráson kibocsátásra.
-
P40-P41: A tesztelő berendezések kibocsátásai, a helyi elszívások és a selejt
akkumulátor szétszerelő helyiség szellőztetése aktívszenes leválasztás után a
környezetbe kerülnek kivezetésre ezen légszennyező pontforrásokon keresztül.
-
P42: A veszélyes hulladék és veszélyes anyag tároló épület szellőztetése aktív szenes
toronyra kerül rákötésre, majd ezen légszennyező pontforráson keresztül kibocsátásra.
-
P43: Az alapanyag raktárban végrehajtani tervezett alapanyag vizsgálatok során a
berendezésekben keletkező szennyezett levegő az épület tetején található aktívszenes
leválasztóra kerül rávezetésre és kezelés után a légszennyező pontforráson kerül
kibocsátásra.
• Hulladékkezelés:
-
P39: Az akkumulátor szétszerelése után a biztonsági kockázatot jelentő anód fóliák
kezelő berendezésbe (kémiai elven működő, exoterm égető berendezésbe) kerülnek
behelyezésre. Az anód fólia víz hatására spontán gyullad, ezért az égetőbe a fóliák
behelyezése után vizet spriccelnek, mely hatására az anód fólia kigyullad. Az égetési
folyamat kb. 15 percig tart. Az égetés során keletkező füstgázt a környezetbe bocsátás
előtt venturi mosóval mossák, kondenzálják, porleválasztóra vezetik, majd redundáns
aktív szenes szűrőre vezetik, a többlépcsős leválasztást követően kerül kibocsátásra a
légszennyező pontforráson.
• Szennyvíztisztító elszívás:
-
P50: A szennyvíztechnológiában alkalmazni tervezett tartályok légzőinek, valamint a
szennyvízkezelő helyiség helyi elszívásainak szennyezett levegője aktív szenes
72
leválasztáson megy keresztül a légszennyező pontforráson történő kibocsátást
megelőzően.
• Konyhai elszívás:
-
P51-P52: A kantinban alkalmazott elszívó ernyők 2 db elszívó rendszerbe kerülnek
bekötésre, melyek 1-1 légszennyező pontforráshoz kapcsolódnak, ezen légszennyező
pontforrások kapcsán leválasztás telepítése nem indokolt.
• Hőellátás:
-
P44-P46: A technológia gőzigényének ellátását többek között 3 db 10,5 MW névleges
bemenő hőteljesítményű földgáz üzemű gőzkazán biztosítja. A kazánok füstgázai 1-1
kéményen kerülnek elvezetésre, mely egy hordozó struktúrában kerülnek telepítésre.
-
P47-P49: A technológia termoolaj rendszerének hőellátását 3 db földgáz üzemű kazánnal
tervezik biztosítani, melyből 2 db 17,5 MW-os, míg 1 db 15 MW-os. A kazánok
légszennyező
anyag
kibocsátásainak
kivezetése
történik
ezen
légszennyező
pontforrásokon.
• Diesel szivattyúk:
-
P53-P54: a létesítmény tűzoltó-rendszere az elektromos szivattyúk mellett diesel üzemű
szivattyúkkal is ellátásra kerül. A szivattyúk az előírásoknak megfelelően havonta fél óra
időtartamban kötelezően üzemeltetendők üzembiztonsági célból. A létesítmény kettős
villamosenergia ellátására tekintettel huzamosabb idejű üzemeltetés valószínűsége
csekély.
A
szivattyúk
üzemanyag
fogyasztása
(23,8
kg/h,
és
20,4
kg/h)
figyelembevételével számított névleges bemenő hőteljesítménye a P53 pontforráshoz
kapcsolódó szivattyú esetében 297 kW, a P54 pontforráshoz kapcsolódó szivattyú
esetében 255 kW. Tervezői adatszolgáltatás alapján a berendezések üzemanyag
felhasználása nem éri el a 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes
névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és
légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 53/2017. (X. 18.) FM rendelet
(a továbbiakban: 53/2017. (X. 18.) FM rendelet) 4. § 13. bekezdése szerinti 50 kg/h
értéket. A diesel üzemű szivattyúk kibocsátása történik ezen légszennyező
pontforrásokon.
• Hűtés:
-
A létesítményben diffúz kibocsátó forrásként kerülnek telepítésre a telephelyen
előkezelésre kerülő szürkevízzel ellátni tervezett hűtőtornyok.
A környezetvédelmi hatóság a légszennyező pontforrások létesítéséről az Lvr. 22. § (1) bekezdése,
valamint az Lvr. 22. § (2) bekezdése a) pontja alapján rendelkezett.
A légszennyező pontforrások létesítési engedélye a Khvr. 20. § (3) bekezdése értelmében az
egységes környezethasználati engedélybe került befoglalásra.
A környezetvédelmi hatóság figyelembe véve a tervezett technológia, a telepítendő légszennyező
pontforrások számát, valamint az azokon kibocsátásra kerülő légszennyező anyagokat a fenti
légszennyező pontforrásokhoz tartozó berendezések próbaüzemi működését is előírta az indokolás
további részeiben meghatározott kivételekkel és feltételekkel a Khvr. 22. § (1) és (2) bekezdése,
valamint az Lvr. 23. § (4) bekezdése alapján. A próbaüzem előírásánál a környezetvédelmi hatóság
figyelemmel volt arra is, hogy a hatástanulmány 14. oldalán jelezték, hogy az engedélyes élni kíván a
próbaüzem lehetőségével.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a hűtőtornyok
az Lvr. 2. § 8. pontja értelmében diffúz forrásnak minősülnek.
A hatástanulmány 7.1.3. pontjában foglaltak alapján a létesítményben telepítésre kerülő, a telephelyen
előkezelésre kerülő szürkevízzel ellátni tervezett hűtőtornyok légszennyező anyag kibocsátása diffúz
(felületi) jellegű légszennyező források.
73
Az Lvr. 26. § (3) bekezdése alapján egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek
esetén a területi környezetvédelmi hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett
diffúz források körét.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.5. és 3.2.6. pontjaihoz
Mivel a környezetvédelmi hatóság csak a légszennyező pontforrások létesítését engedélyezte és
próbaüzemét írta elő, ezért a próbaüzem leteltét követően a légszennyező pontforrások működtetésre
vonatkozó engedélyt, valamint új légszennyező pontforrások létesítését és üzemelését kérelmezni
kell.
Az Lvr. 23. § (4) bekezdése szerint területi környezetvédelmi hatóság az engedélyköteles
légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása,
alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén, a működési engedély feltételéül
legalább egy, de legfeljebb hat hónap próbaüzemet írhat elő.
Az Lvr. 25. § (1) bekezdése alapján a helyhez kötött légszennyező pontforrás csak engedély
birtokában üzemeltethető (működési engedély), mely engedélyt a próbaüzem alatt kell kérelmezni az
Lvr. 5. melléklete szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációval, ezért a rendelkező
részben a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély módosítását írta elő
a légszennyező pontforrások üzemletetési engedélyének kiadásának feltételéül, mivel a Khvr. 20. §
(3) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyeket az
egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.
A felülvizsgálat végzésére vonatkozó kötelezettségről a Khvr. 20/A. § (8) bekezdés a) pontja
értelmében rendelkezett a környezetvédelmi hatóság, arra az esetre, amennyiben a kibocsátások
mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.7. – 3.2.10. pontjaihoz
Az Lvr. 4. §-a alapján tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem
megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely
légszennyezettséget okoz.
A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén betartandó követelményeket az Lvr.
6. melléklet 6. pontja, míg az esetlegesen bekövetkező légszennyezés elhárításához szülséges
intézkedések meghatározása az Lvr. 6. melléklet 7. pontja alapján került előírásra annak érdekében,
hogy a levegővédelmi követelmények teljesüljenek.A Kvt. 107/B. §-a alapján környezetvédelmi
hatósági ügyekben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben
meghatározott eltiltásként a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása, a határozat
szankciós visszavonása, valamint a nyilvántartásból való törlés a szabályszerű tevékenység
visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el.
Mivel jelen engedélyben a környezetvédelmi hatóság próbaüzemet is előírt, melynek ideje alatt a
Khvr. 22. § (1) bekezdésében a próbaüzemre vonatkozóan megfogalmazottak szerint a normál
üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést nem kötelező engedélyezni – az Lvr. 35. § (2)
bekezdésével szemben –, így az Lvr. 25. § (2) bekezdése szerint a próbaüzem során a levegővédelmi
követelményeket érvényesíteni kell. A levegővédelmi követelmények érvényesítése érdekében a
telepítésre kerülő tüzeléstechnikai berendezések vonatkozásában előírásra került a legalább éves
rendszerességgel történő, illetve az esetleges meghibásodások esetén indokolt égőfej beállítás,
valamint a bevonatoláshoz kapcsolódó berendezések kibocsátás csökkentésének és megfelelő
hatásfokának biztosításának kötelezettsége annak érdekében, hogy az égőfejek és az egyéb
berendezések kibocsátása a szükségesnél nagyobb mértéket ne haladja meg, hiszen a nem
megfelelően beállított égőfej, és nem megfelelő hatásfokkal üzemeltetett berendezések fokozott
levegőterhelő hatást okozhatnak.
74
Indokolás a rendelkező rész 3.2.11. – 3.2.12. pontjaihoz
A tervezett technológiák üzemeltetése, az azokhoz kapcsolódó tevékenységek végzése során
előforduló diffúz kibocsátások mérséklése érdekében az Lvr. 26. § (1) és (2) bekezdésében leírtakkal
összhangban
rendelkezett
a
környezetvédelmi
hatóság
a
levegővédelmi
követelmények
érvényesítéséről.
Az Lvr. 26. § (1) bekezdése szerint diffúz forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket
érvényesíteni kell. Az Lvr. 26. § (2) bekezdése szerint diffúz forrás a lehető legkevesebb
légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.13. pontjához
Az akkumulátor gyártó üzem létesítése és működtetése során telephelyen belüli és telephelyen kívüli
szállítások is fognak történni mind a kivitelezés, mind az üzemelés során.
A telephelyen belüli és az oda és onnan történő szállításokra vonatkozó előírásokat az Lvr. 28. § (2)
bekezdése alapján rögzítette a környezetvédelmi hatóság. Az Lvr. 28. (1) bekezdése alapján mozgó
légszennyező forrás forgalomba helyezésére és üzemeltetésére a légi-, vasúti, vízi- és közúti
közlekedésről szóló jogszabályok irányadók.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.14. pontjához
A hatástanulmány 7.1.3.1. pont szöveges leírásában és 65. táblázatában bemutatásra kerültek a
légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó kibocsátási paraméterek, melyet a HB/17-IKV/01408-
16/2024 ügyiratszámon iktatott hiánypótlás 36. pontjában pontosítottak. A légszennyező pontforrások
kibocsátására vonatkozó kibocsátási határértékeket a levegőtisztaság-védelmi hatásterület
meghatározásához felhasznált, a légszennyező pontforrások által maximális kapacitáskihasználás
mellett kibocsátott levegőterhelő anyagok koncentrációját figyelembe véve – melyet a táblázat az
emissziós koncentráció oszlopban mutat be – határozta meg a környezetvédelmi hatóság, kivéve
azon kibocsátásra kerülő légszennyező anyag koncentrációk esetében, melyek a mérőműszerek
kimutatási határértéke alatti mennyiségek, mivel ilyen esetben a kibocsátási határértéket a
szabványos mérési módszerrel meghatározható mérési tartomány alsó kimutatási határértékében
határozta meg a környezetvédelmi hatóság (ezen eseteket ** jelöléssel feltüntetve), mivel a
hatástanulmány 66. táblázatában is látható, hogy ezek az értékek a jogszabály alapján maximálisan
előírható határértékek töredékei. Mivel az ipari parkban már egyéb üzemek is betelepültek, illetve
további üzemek is betelepülhetnek, ezért a környezetvédelmi hatóság az Lvr. 22. §. (3) bekezdése
alapján az engedélyezhető, jogszabályokban előírt kibocsátási határértéknél – a P38 azonosítójú
légszennyező pontforráson kibocsátásra kerülő NMP kivételével, mivel annak a maximális
kapacitáskihasználással történő kibocsátásának mértéke megegyezik a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6.
melléklet 2.5.6. pontjában meghatározott maximálisan előírható kibocsátási határértékkel –
valamennyi légszennyező anyag esetében szigorúbb kibocsátási határértékeket írt elő a
légszennyezettségi határértékek betarthatósága érdekében.
A környezetvédelmi hatóság a telepíteni tervezett kazánok tekintetében megállapította, hogy azok a
140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítményű
tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről
szóló 53/2017. (X. 18.) FM rendelet (a továbbiakban: 53/2017. (X. 18.) FM rendelet) 2. § (1) bekezdés
11. pontja alapján II. kategóriájú tüzelőberendezések, mivel azok létesítése 2017. december 19. után
történik, illetve 2018. december 20 után kerülnek üzembe helyezésre. A benyújtott hatástanulmány
7.1.3.1. pontj 65. táblázatában, illetve a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon iktatott hiánypótlás
36. pontjában közlésre kerül, hogy a telepíteni tervezett kazánok földgáztüzelésűek, működésük során
NOx, és CO kerül kibocsátásra. A kibocsátásra kerülő (NOx, és CO) és határértékkel szabályozandó
légszennyező anyagok (SO2, NOx, szilárd anyag és CO) tekintetében az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet
5. melléklet 2. pont F oszlopa alapján, SO2 esetében 35 mg/Nm3 a maximálisan előírható kibocsátási
határérték, melyet 0 mg/Nm3-ban, NOx vonatkozásában a maximálisan előírható kibocsátási
75
határérték 100 mg/Nm3, melyet 60 mg/Nm3-ban, szilárd anyag tekintetében a maximálisan előírható
kibocsátási határérték 5 mg/Nm3, melyet 0 mg/Nm3-ban, míg a CO esetében 100 mg/Nm3 a
maximálisan előírható kibocsátási határérték, melyet 25 mg/Nm3-ban határozott meg a
környezetvédelmi hatóság.
Az SO2 és a szilárd anyag esetében a 0 mg/Nm3 határérték előírását indokolja, hogy a benyújtott
hatástanulmány 65. táblázatában, illetve a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon iktatott
hiánypótlás 36. pontjában közöltek alapján kazánok esetében ilyen légszennyezőanyagok
kibocsátásával nem számolnak, vagyis a levegőtisztaság-védelmi hatásterületek bemutatásánál nulla
értékkel vették ezeket figyelembe.
A kazánokból távozó füstgázok külön kéményen keresztül történő kiengedéséről a hatástanulmány
4.4.3.1. és 4.4.3.2. pontjaiban, valamint a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon iktatott
hiánypótlás 10. pontjában közöltek alapján döntött a környezetvédelmi hatóság.
A kobalt kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1. pont B osztálya
alapján 0,5 mg/m3 kibocsátási határérték a maximálisan megállapítható határérték, azonban a
határértéket a P1 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,007 mg/m3 mennyiségben, a P3
azonosítójú légszennyező pontforrás esetében 0,0035 mg/m3 mennyiségben, a P5 azonosítójú
légszennyező pontforrás esetében 0,001 mg/m3 mennyiségben, a P39 azonosítójú légszennyező
pontforrás esetében 0,045 mg/m3 mennyiségben, valamint a P40, P41 és P43 azonosítójú
légszennyező pontforrások esetében 0,005 mg/m3 mennyiségben határozta meg a környezetvédelmi
hatóság.
A nikkel kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1. táblázat B osztálya
alapján 0,5 mg/m3 kibocsátási határértéket lehet maximálisan megállapítani, azonban a
környezetvédelmi hatóság a P1 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,1 mg/m3
mennyiségben, a P3 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,02 mg/m3 mennyiségben, a P5
azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,011 mg/m3 mennyiségben, a P22, P23 és P24
azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,0162 mg/m3 mennyiségben, a P30, P31 és P32
azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,018 mg/m3 mennyiségben, a P33, P34 és P35
azonosítójú légszennyező pontforrások esetén a mérőműszerek kimutatási határértékének (melyet a
hatástanulmány a 221. oldalon ismertetett) figyelembevételével 0,001 mg/m3 mennyiségben, a P39
azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,0777 mg/m3 mennyiségben, a P40 és P41 azonosítójú
légszennyező pontforrások esetén 0,0738 mg/m3 mennyiségben, a P43 azonosítójú légszennyező
pontforrás esetén 0,0628 mg/m3 mennyiségben állapította meg a Ni kibocsátásra vonatkozó
kibocsátási határértéket.
A mangán kibocsátás vonatkozásában a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1. pont C
osztálya alapján 1,0 mg/m3 kibocsátási határértéket lehet maximálisan megállapítani, azonban azt a
P1 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,003 mg/m3 mennyiségben, a P3 azonosítójú
légszennyező pontforrás esetén 0,0014 mg/m3 mennyiségben, a P5 azonosítójú légszennyező
pontforrás esetén a mérőműszerek kimutatási határértékének figyelembevételével 0,001 mg/m3
mennyiségben, a P22, P23 és P24 azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,012 mg/m3
mennyiségben, a P30, P31 és P32 azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,178 mg/m3
mennyiségben, a P33, P34 és P35 azonosítójú légszennyező pontforrások esetén a mérőműszerek
kimutatási határértékének figyelembevételével 0,001 mg/m3 mennyiségben, a P39 azonosítójú
légszennyező pontforrás esetén 0,021 mg/m3 mennyiségben, a P40, P41 és P43 azonosítójú
légszennyező pontforrások esetén 0,002 mg/m3 mennyiségben határozta meg a környezetvédelmi
hatóság.
A polivinilidén-fluorid vegyület emissziós határértékkel nem szabályozott, azonban fluorid tartalmú
vegyület, így ezen anyag kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1.
76
pont C osztálya alapján a maximálisan előírható kibocsátási határérték 5,0 mg/m3, azonban azt a P1
azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,0039 mg/m3 mennyiségben, a P3 azonosítójú
légszennyező pontforrás esetén 0,002 mg/m3 mennyiségben, a P5 azonosítójú légszennyező
pontforrás esetén 0,0002 mg/m3 mennyiségben határozta meg a környezetvédelmi hatóság.
A lítium-hexafluorofoszfát kibocsátás (mely F-ként mérhető) tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM
rendelet 6. melléklet 2.1.1. pont C osztálya alapján a maximálisan előírható kibocsátási határérték 5,0
mg/m3, azonban azt a P27 és P29 azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,301 mg/m3
mennyiségben, a P28 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,3 mg/m3 mennyiségben, a P33,
P34 és P35 azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,115 mg/m3 mennyiségben, a P37
azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,109 mg/m3 mennyiségben, a P43 azonosítójú
légszennyező pontforrás esetén 0,0003 mg/m3 mennyiségben határozta meg a környezetvédelmi
hatóság.
A réz kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1. pont C osztálya alapján
a maximálisan előírható kibocsátási határérték 5,0 mg/m3, azonban azt a P17, P18, P19, P20, P22,
P23 és P24 azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,17 mg/m3 mennyiségben, a P25
azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,00113 mg/m3 mennyiségben, a P26 azonosítójú
légszennyező pontforrás esetén 0,0011 mg/m3 mennyiségben határozta meg a környezetvédelmi
hatóság.
A kibocsátásra kerülő por (szilárd anyag) tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1.
pont O osztálya alapján 0,5 kg/h tömegáramig 150 mg/m3, 0,5 kg/h tömegáramtól nagyobb kibocsátás
esetén 50 mg/m3 a maximálisan előírható kibocsátási határérték, a környezetvédelmi hatóság a P1,
P2, P3, P4, P5, P9, P10, P11, P12, P25 és P26 azonosítójú légszennyező pontforrás esetében a
mérőműszerek kimutatási határértékének figyelembevételével 0,2 mg/m3 mennyiségben, a P22, P23
és P24 azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 1,8 mg/m3 mennyiségben, a P27, P28 és P29
azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 2 mg/m3 mennyiségben, a P33, P34 és P35
azonosítójú légszennyező pontforrások esetén 0,35 mg/m3 mennyiségben, a P38 azonosítójú
légszennyező pontforrás esetén 1,89 mg/m3 mennyiségben, a P39 azonosítójú légszennyező
pontforrás esetén 5,28 mg/m3 mennyiségben, a P40 és P41 azonosítójú légszennyező pontforrások
esetén 0,756 mg/m3 mennyiségben, a P42 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 15 mg/m3
mennyiségben, a P43 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,759 mg/m3 mennyiségben
állapította meg a kibocsátási határértéket.
A 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.2. pontja szerint azt a por alakú szervetlen anyagot,
amelyek a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1. pont A-C osztályban nincs felsorolva, szilárd
anyagnak (O osztály) kell tekinteni, ennek értelmében a környezetvédelmi hatóság a kibocsátásra
kerülő alumínium, grafit, szilícium, karboximetil-cellulóz, lítium és vas légszennyező anyagokat a
4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1. pont O osztályába sorolta, a kibocsátási határértékeket
az ugyanazon pontforráson kibocsátásra kerülő O osztályú szilárd anyagok esetében együttesen adta
meg.
A hidrogén-fluorid kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.2. pont B
osztálya alapján 5,0 mg/m3 a maximálisan előírható kibocsátási határérték, azonban a P27, P28, P29,
P34, P35, P38, P39, P40, P41, P42 és P43 azonosítójú légszennyező pontforrások tekintetében 0,017
mg/m3 mennyiségben, a P33 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 0,02 mg/m3-ban határozta
meg a kibocsátási határértéket a környezetvédelmi hatóság.
A hidrogén-klorid kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.2. pont C
osztálya alapján 30 mg/m3 a maximálisan előírható kibocsátási határérték, azonban a
77
környezetvédelmi hatóság a P38, P39, P40 és P41 azonosítójú légszennyező pontforrások esetében
0,1 mg/m3 mennyiségben, míg a P43 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 0,027 mg/m3
mennyiségben határozta meg a kibocsátási határértéket.
A nitrogén-oxidok kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.2. pont D
osztálya alapján 500,0 mg/m3 a maximálisan előírható kibocsátási határérték, azonban a
környezetvédelmi hatóság a P22, P23 és P24 azonosítójú légszennyező pontforrások tekintetében 4,1
mg/m3 mennyiségben, míg a P39 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 250 mg/m3 kibocsátási
határértéket határozott meg.
A szén-monoxid kibocsátás tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.2. pont D
osztálya alapján 500,0 mg/m3 a maximálisan előírható kibocsátási határérték, azonban a
környezetvédelmi hatóság a P22, P23 és P24 azonosítójú légszennyező pontforrások tekintetében 2,3
mg/m3 mennyiségben, míg a P39 azonosítójú légszennyező pontforrás esetén 450 mg/m3 kibocsátási
határértéket határozott meg.
A P39 azonosítójú légszennyező pontforráson kibocsátásra kerülő kén-dioxid vonatkozásában a
4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.2. pont D osztálya alapján 500,0 mg/m3 a maximálisan
előírható kibocsátási határérték, azonban 200 mg/m3-ban határozta meg a kibocsátási határértéket a
környezetvédelmi hatóság.
A 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.3.4. pontja alapján a táblázatban nem szereplő (emissziós
határértékkel nem szabályozott) szerves anyagot abba az osztályba kell sorolni, amelyhez tartozó
anyagokhoz a legközelebb áll a környezeti hatás szempontjából.
A hatástanulmány 67. és 68. táblázata bemutatta a kibocsátott szennyezőanyagok jellemzőit. A
hatástanulmány a 222. oldallal kezdődően – valamint a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon
iktatott hiánypótlás 36. pontjában pontosítva – ismertette az anyagok veszélyességi jellemzői alapján
azok osztályba sorolását. A szerves anyagok vonatkozásában az alábbiak állapíthatók meg:
A dietilén-glikol emissziós határértékkel nem szabályozott, a szakértő által a hatástanulmány 223.
oldalán, illetve a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon iktatott hiánypótlás 36. pontjában közöltek
szerint veszélyességi jellemzői miatt a butil-diglikollal mutat hasonlóságot, mely C osztályúnak
besorolt szerves anyag.
A poliakrilsav emissziós határértékkel szintén nem szabályozott, a hatástanulmány 223. oldalán,
illetve a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon iktatott hiánypótlás 36. pontjában közöltek szerint
az akrilsavval mutat hasonlóságot, mely C osztályúnak besorolt szerves anyag.
A paraffin-szénhidrogének (a metán kivételével) a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.4.
pontjában lévő táblázat 188. sorában C osztályú szerves anyagként nevesített.
A dimetil-karbonát, az etilén-karbonát és az etil-metil-karbonát emissziós határértékkel nem
szabályozott, a hatástanulmány 224. oldalán, illetve a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon
iktatott hiánypótlás 36. pontjában közöltek szerint kémiai összetétele és veszélyességi jellemzői a
metil-etil-ketonhoz hasonlatosak, mely C osztályúnak besorolt szerves anyag.
A konyhai olaj tekintetében az osztályba sorolást a parafin-szénhidrogénekhez hasonló jellemtők
alapján végezték el.
A C osztályba sorolt szerves anyagokat kibocsátó légszennyező pontforrásokon történő kibocsátás
tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.3.1. pont C osztálya alapján 150,0 mg/m3 a
maximálisan előírható kibocsátási határérték, azonban a környezetvédelmi hatóság a P5 és P36
azonosítójú légszennyező pontforrások tekintetében 0,1488 mg/m3 mennyiségben, a P9 azonosítójú
légszennyező pontforrás tekintetében 0,1193 mg/m3 mennyiségben, a P10, P11 és P12 azonosítójú
78
légszennyező pontforrások tekintetében 0,4 mg/m3 mennyiségben, a P21 azonosítójú légszennyező
pontforrás tekintetében 1 mg/m3 mennyiségben, a P26 azonosítójú légszennyező pontforrás
tekintetében 0,1189 mg/m3 mennyiségben, a P27 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében
12,047 mg/m3 mennyiségben, a P28 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 12,069 mg/m3
mennyiségben, a P29 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 12,053 mg/m3
mennyiségben, a P33 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 4,7573 mg/m3
mennyiségben, a P34 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 4,755 mg/m3 mennyiségben,
a P35 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 4,759 mg/m3 mennyiségben, a P37
azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 4,375 mg/m3 mennyiségben, a P43 azonosítójú
légszennyező pontforrás tekintetében a mérőműszerek kimutatási határértékének figyelembevételével
0,05 mg/m3 mennyiségben, a P51 és P52 azonosítójú légszennyező pontforrások tekintetében 50
mg/m3 mennyiségben határozta meg a kibocsátási határértéket.
A határértékek meghatározásánál a környezetvédelmi hatóság figyelemmel volt arra, hogy a 4/2011.
(I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.3.2. pontja szerint az ugyanabba az osztályba tartozó több anyag
együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani a jogszabály szerint maximálisan
engedélyezhető határértékeket.
A vinil-karbonát emissziós határértékkel nem szabályozott, kémiai összetétele és veszélyességi
jellemzői alapján a szakértő a vinil-kloridhoz hasonlította a HB/17-IKV/01408-16/2024. iktatószámon
iktatott hiánypótlás 36. pontjában, mely anyag rákkeltő tulajdonsággal rendelkezik, azonban a vinil-
karbonátnak nincs rákkeltő tulajdonsága, viszont az Európai Vegyianyag-ügynökség hivatalos
honlapján közölt adatok alapján megállapítható, hogy a H361 figyelmeztető mondatot visel, vagyis
reprodukciót károsító anyag. Bár a szakértő a vinil-karbonátot C osztályú rákkeltő anyaghoz
hasonlította, mivel a vinil-karbonát nem rákkeltő, de reprodukciót károsító anyag ezért a 4/2011. VM
rendelet 6. melléklet 2.5.6. pontja értelmében ha a reprodukciót károsító anyagok véggáz
tömegáramának összege eléri vagy meghaladja a 2,5 g/h-t, a véggáz reprodukciót károsító
anyagainak kibocsátási határértéke 1 mg/m3 – mely határérték egyébként megegyezik a szakértő által
javasolt C osztályú rákkeltő anyagokra vonatkozó határértékkel.
A vinil-karbonát kibocsátás tekintetében azonban a P27, P28 és P29 azonosítójú légszennyező
pontforrások tekintetében 0,6 mg/m3 mennyiségben, a P33, P34 és P35 azonosítójú légszennyező
pontforrások esetében 0,23 mg/m3 mennyiségben, a P37 azonosítójú légszennyező pontforrás
tekintetében 0,219 mg/m3 mennyiségben, a P43 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében
0,001 mg/m3 mennyiségben határozta meg a kibocsátási határértéket a környezetvédelmi hatóság.
A P38 azonosítójú NMP tartálypark elszívón az N-metil-2-pirrolidon tekintetében – mivel a
tartályparkra vonatkozóan a bevonatolásból származó kibocsátási szintek (BAT-AEL) alkalmazásának
nincs helye – a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.5.6 pontja alapján – hiszen az NMP a
hatástanulmányban írtak szerint a H360D figyelmeztető mondatot viseli, vagyis károsíthatja a
születendő gyermeket, azaz szintén reprodukciót károsító anyag – a maximálisan előírható
kibocsátási határérték szintén 1 mg/m3, a P38 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 1
mg/m3 mennyiségben határozta meg a kibocsátási határértéket a környezetvédelmi hatóság, mivel a
benyújtott hatástanulmány 65. táblázatában, illetve a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon iktatott
hiánypótlás 36. pontjában közöltek szerint az NMP maximális kapacitáskihasználással történő
kibocsátásának (emissziós koncentráció) mértéke megegyezik a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6.
melléklet 2.5.6. pontjában meghatározott maximálisan előírható kibocsátási határértékkel.
A P30, P31 és P32 azonosítójú légszennyező pontforrásokon kibocsátására kerülő szilárd anyag
tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet 2.52.1. pontjában lévő táblázat B oszlopa 150
mg/m3 maximálisan előírható határértéket állapít meg, azonban a környezetvédelmi hatóság 1,8
mg/m3 kibocsátási határértéket határozott meg.
79
A P30, P31 és P32 azonosítójú légszennyező pontforrásokon kibocsátására kerülő nitrogén-oxidok
tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet 2.52.1. pontjában lévő táblázat D oszlopa 500
mg/m3 maximálisan előírható határértéket állapít meg, azonban a környezetvédelmi hatóság 4,1
mg/m3 kibocsátási határértéket határozott meg.
A P30, P31 és P32 azonosítójú légszennyező pontforrásokon kibocsátására kerülő szén-monoxid
tekintetében a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet 2.52.1. pontjában lévő táblázat C oszlopa 500
mg/m3 maximálisan előírható határértéket állapít meg, azonban a környezetvédelmi hatóság 2,3
mg/m3 kibocsátási határértéket határozott meg.
A szerves oldószerekkel történő felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések Melléklet BAT 24.
pont 10. és 11. táblázata a BAT-hoz kapcsolódó, a bevonatolásból származó kibocsátási szintet a
véggázokkal történő VOC-kibocsátásra vonatkozóan
1-20 mg C/Nm3 mértékben, a diffúz VOC-
kibocsátásra vonatkozóan <1-10 %-ban (a bevitt oldószer százalékos aránya) határozza meg. A
HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon iktatott hiánypótlás 36. pontjában bemutatottak szerint az
alkalmazott technikával 0,606 mg C/Nm3 NMP kibocsátás várható a P3, P6, P7 és P8 azonosítójú
légszennyező források estében, valamint a hatástanulmány 433. oldalán a BAT 24. pontjának való
megfelelés igazolásaként leírták, hogy diffúz kibocsátás nem várható, ezért a P3, P6, P7 és P8
azonosítójú légszennyező pontforrások esetében a véggázokkal történő VOC-kibocsátást 0,606 mg
C/Nm3-ban, valamint a diffúz VOC-kibocsátást a BAT-AEL szint alsó értékeként <1 %-ban határozta
meg a környezetvédelmi hatóság.
A P3, P6, P7 és P8 azonosítójú légszennyező pontforrások esetében rögzített határértékek
alkalmazásával a környezetvédelmi hatóság eleget tett a Khvr. 20. § (7) bekezdésének b) pontjában
foglaltaknak, azaz olyan kibocsátási határértékeket határozott meg, amelyek biztosítják, hogy normál
üzemeltetési feltételek mellett a létesítményből származó kibocsátások nem haladják meg a
vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekben foglalt elérhető legjobb technikákhoz
kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL érték), az ott leírtaktól szigorúbb kibocsátási határértéket
határozott meg.
A környezetvédelmi hatóság a diesel szivattyúk működésére vonatkozóan kibocsátási határértékeket
nem határozott meg, mivel a benyújtott hatástanulmány 7.1.3.1. pont 203-204. oldalán lévő leírásból
kiderül, hogy a P53 azonosítójú légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó diesel szivattyú
hőteljesítménye 297 kW, a P54 azonosítójú légszennyező pontforráshoz kapcsolódó diesel szivattyú
hőteljesítménye 255 kW, tüzelőanyag-felhasználásuk 50 kg/óra alatt van, valamint a hatástanulmány
7.1.3.1. pont 65. táblázatának magyarázatából, illetve a HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámon
iktatott hiánypótlás 36. pontjából kiderül, hogy a dízel szivattyúk működtetése havi fél órán át
tervezett, vagyis évi 50 óránál kevesebbet fognak üzemelni, normál üzemmenet során nem
működnek. Az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 4. § (13) bekezdés a) és b) pontja alapján a helyhez
kötött motorok esetében a kibocsátási határértékeket nem kell alkalmazni azon 1 MWth-nál kisebb
névleges bemenő hőteljesítményű motorokra, amelyek tüzelőanyag-felhasználása 50 kg/h alatt van,
és a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek 50 h/évnél rövidebb ideig
üzemelnek.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a dízel szivattyúk tüzelőanyag-
felhasználása meghaladja az 50 kg/óra mennyiséget, vagy amennyiben a dízel szivattyúk éves
üzemelési ideje meghaladja az 50 órát, akkor a teljesítmény függvényében az 53/2017. (X. 18.) FM
rendelet 4. melléklet 3. pontjában foglalt kibocsátási határértékeket be kell tartani.
A környezetvédelmi hatóság a Khvr. 10. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok közül a
tárgyi tevékenység végzéséből származó 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8., 9. és 12. sorszámúakra határozott
meg kibocsátási határértékeket a Khvr. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a hazai jogszabályok,
80
illetve az oldószerekkel történő felületkezelésre vonatkozó BAT-következtések előírásai alapján.
Szigorúbb kibocsátási határértékeket alkalmazott a jogszabályokban és ezen BAT-következetésekben
meghatározott kibocsátási határértékeknél és szinteknél.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.1. pont 65. táblázatában közöltek alapján a tervezett technológia
üzemeltetése során mind a fenti BAT-következtetések, mind a hazai jogszabályok szerint
meghatározott kibocsátási határértékek megtartása biztosítható, a határértékek rögzítésekor a
környezetvédelmi hatóság a Khvr. 20. § (5) és (6) bekezdésében foglalt szempontokat is figyelembe
vette.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.15-3.2.16. pontjaihoz
A környezetvédelmi hatóság az alkalmazott technológia során működtetett légszennyező pontforrások
és az azokhoz kapcsolódó berendezések működésének dokumentálása és ellenőrzésének érdekében
üzemnapló vezetését, és annak benyújtását írta elő.
A légszennyező forrásokról és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről az
üzemnapló vezetését a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források
kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.
14.) VM rendelet (a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet) 18. § alapján – mely meghatározza az
üzemnapló vezetésének kötelezettségét és az üzemnapló tartalmi követelményeit – írta elő a
környezetvédelmi hatóság, míg az üzemnapló összesítésének benyújtását a 19. § (1) bekezdése
alapján.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.17. pontjához
A levegőterhelést okozó technológia, berendezések, légszennyező pontforrások emisszió mérési
gyakoriságát az Lvr. 25. § (2) bekezdése alapján kellett meghatározni. A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet
15. § (1) bekezdésének alapján időszakos méréssel kell végezni a szennyezőanyagok
kibocsátásának ellenőrzését, az időszakos mérési kötelezettség gyakoriságának előírását és a
megelőző értesítési kötelezettséget a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 15. § (3) bekezdése rögzíti.
A kazánok esetében a mérési gyakoriságot az 53/2017. (X. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b)
és c) pontjai, míg az akkumulátorgyártás technológiai és kapcsolódó létesítmények vonatkozásában a
6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. melléklet 1.1.5. pontja határozza meg. A fenti jogszabályokban előírt
mérési gyakoriságokat figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság az emissziós mérési
gyakoriságok meghatározása során figyelemmel volt a légszennyező pontforrásokon kibocsátásra
kerülő anyagokra, mely alapján a konyhai elszívás és hőellátás technológiákhoz kapcsolódó
légszennyező pontforrások esetében éves, míg a katód bevonatolás, anód bevonatolás, lézervágás,
hegesztés, akkumulátorcella gyártás, hulladékkezelés és szennyvíztisztító elszívás technológiák
esetében negyedéves emisszió mérési gyakoriságot határozott meg.
Az ugyanabba az osztályba tartozó, vagy ugyanabba az osztályba sorolható anyagok együttes
kibocsátására vonatkozó rendelkezését a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.3. és 2.3.2.
pontjában rögzítettek figyelembevételével rögzítette a környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.18. pontjához
A környezetvédelmi hatóság a levegő terheltségének nyomon követhetősége érdekében
levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (immisszió monitoring) terv készítésére kötelezte az
engedélyest az Lvr. 23. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, mivel a mérések
elvégzése jóváhagyott mérési terv alapján végezhető, továbbá a Kvt. 6. § (2) bekezdése alapján az
immisszió monitoring végzése megfelel az elővigyázatosság elvének. Az engedélyes, ahogy arról a
közmeghallgatás során érkezett 26. számú kérdésre adott válaszában nyilatkozott, immissziós mérési
tervet tervez benyújtani a létesítmény használatbavételét megelőzően.
81
Indokolás a rendelkező rész 3.2.19-3.2.22. és 3.2.24-3.2.26. pontjaihoz
A próbaüzemre vonatkozó előírásokat az Lvr. 23. § (4) bekezdése és a Khvr. 22. § (1) és (2)
bekezdése alapján rögzítette és 6 hónapos időtartamban határozta meg a környezetvédelmi hatóság
légszennyező pontforrásonként.
A környezetvédelmi hatóság a próbaüzem, és annak követelményeinek előírásakor figyelembe vette a
tervezett technológia, a telepítendő légszennyező pontforrások számát, valamint az azokon
kibocsátásra kerülő légszennyező anyagokat. Az üzemeltető a benyújtott hatástanulmány 1.
pontjában és a 7.1.3.3. pontjának első alpontjában vállalta a próbaüzem elvégzését a technológiai
pontforrások tekintetében. A Khvr. 22. § (2) bekezdés alapján a környezethasználó köteles bizonyítani
és a környezetvédelmi hatóság köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-
e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz
megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen
berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel
az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Amennyiben a próbaüzem értékeléséből
kiderül, hogy a határozatban rögzített emissziós határérték dokumentáltan bármely légszennyező
pontforrás tekintetében az elérhető legjobb technika alkalmazása mellett nem biztosítható, abban az
esetben a környezetvédelmi hatóság az előírt kibocsátási határértéket kérelemre felülvizsgálja. A
próbaüzemek lefolytatása a kazánok, a diesel szivattyúk és a konyhai elszívások esetében nem
indokolt, mivel ezen berendezések általánosan alkalmazottak és olyan légszennyező anyagokat
kibocsátó berendezések – földgáz és dízel égéstermékei, konyhai olaj –, melyek nem közvetlenül a
bevonatolás technológiájának kibocsátásai.
Az Lvr. 25. § (2) bekezdése, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 15. § (1) és (3) bekezdése a próbaüzem
alatt is indokolja az időszakos emisszió mérések elvégzését, a szennyezőanyagok kibocsátásának
ellenőrzését időszakos mérésekkel, illetve a megelőző értesítési kötelezettséget. A hatástanulmány
7.1.3.3. pontjában a szakértő is leírta, hogy a létesítmény próbaüzeme során a telepített pontforrások
emissziós jellemzőit ellenőrizni szükséges, melynek módjáról, gyakoriságáról és az előzetes értesítés
időpontjáról a környezetvédelmi hatóság rendelkezett.
Ahogyan az indokolásban már rögzítésre került, a próbaüzem ideje alatt a Khvr. 22. § (1)
bekezdésében a próbaüzemre vonatkozóan megfogalmazottak szerint a normál üzemmódnak
megfelelő előírásoktól való eltérést nem kötelező engedélyezni – az Lvr. 35. § (2) bekezdésével
szemben –, így az Lvr. 25. § (2) bekezdése szerint a próbaüzem során a levegővédelmi
követelményeket érvényesíteni kell, ezért került külön előírásra, hogy a rendelkezés meghatározott
pontjaiban foglaltak betartása (illékony szerves vegyületek zárt technológiával való átfejtése, zavaró
bűzterhelés elkerülése, szállítások levegőterhelésének megelőzése, a kibocsátási határértékek
betartása) a próbaüzem alatt is szükséges.
A próbaüzem megkezdésének bejelentési kötelezettségét a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (2) bekezdésével összhangban írta elő a környezetvédelmi
hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.23. pontjához
Mivel a hatástanulmány 7.1.3.6. pontjában lévő 74. táblázat szerint a szaghatást okozó komponensek
szagérzetet kiváltó koncentrációja várhatóan az 1 SZE mértékegységet nem érik el, az üzemszerű
körülmények közötti szaghatások ellenőrzésére, illetve az Lvr. 5. § (3) bekezdésben foglaltak
igazolására a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 15. § (4) bekezdése szerinti mérésről rendelkezett a
környezetvédelmi hatóság. Mivel a P50 azonosítójú légszennyező pontforráson szintén várható
szaghatást kiváltó légszennyező anyag kibocsátása, ezért a környezetvédelmi hatóság arról is
rendelkezett, hogy ezen pontforráson kibocsátott szaghatást kiváltó anyagok koncentrációját is meg
kell határozni az egyéb légszennyező anyagok koncentrációja mellett a többi pontforrással együtt.
82
Indokolás a rendelkező rész 3.2.27. és 3.2.28. pontjaihoz
Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező pontforrás üzemeltetőjének legkésőbb a légszennyező
forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy legkésőbb a tevékenység
megkezdése
előtt
a
területi
környezetvédelmi
hatóság
részére
levegőtisztaság-védelmi
alapbejelentést (LAL) kell tenni, az alapbejelentésben bekövetkező változásokat be kell jelenteni,
valamint a tárgyévet követő év március 31-ig éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani
az Lvr. 31. § (1), (2) és (4) bekezdései alapján.
Indokolás a rendelkező rész 3.2.29. pontjához
A Khvr. 20. § (3) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó
engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni. Az Lvr. 25. § (5) bekezdése
alapján a légszennyező pontforrás létesítésére vonatkozó engedély legfeljebb 5 évre adható ki, ezen
jogszabályi rendelkezés alapján került az érvényességi idő meghatározásra a Khvr. 20/A. § (2)
bekezdésének e) pontjában meghatározottakra figyelemmel, mely szerint új tevékenység első
alkalommal
történő
engedélyezése
esetén
a
környezetvédelmi
hatóság
az
egységes
környezethasználati engedélyt 5 évre adja ki.
A tevékenység végzésének feltételeit a légszennyező pontforrások vonatkozásában az egységes
környezethasználati engedélyben úgy határozta meg a környezetvédelmi hatóság, hogy az egyes
létesítmények önállóan is megfeleljenek a Khvr-ben megállapított követelményeknek.
Indokolás a rendelkező rész 3.3. Zaj- és rezgés elleni védelem című fejezetéhez
A benyújtott hatástanulmány 5.10. zajvédelmi fejezetéből és a 2024/40/ZV számú zajmérési
jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a telephely rendezési terv szerinti besorolása, „Gá-Ip”
besorolású ipari tevékenységhez köthető általános gazdasági terület. Északi és nyugati irányban „Má”
és „Köu” általános mezőgazdasági területek és közúti területek, déli irányba „Gip” besorolású ipari és
„Köu” besorolású közúti területek, míg keleti irányban „Gá-Ip” ipari tevékenységhez köthető általános
gazdasági övezetek határolják. A legközelebbi védendő „Lk” besorolású kisvárosi lakóterület a vizsgált
terület középpontjától mintegy 1550 méterre helyezkedik el Debrecen-Nagymacs irányában. A vizsgált
terület középpontjától körülbelül 1800 méterre északkeleti irányban Debrecen-Józsa „Lke” besorolású
kertvárosias lakóterületei, valamint 3300 méterre délkeletre Debrecen-Kismacs irányába „Lf”
besorolású falusias lakóterületek találhatóak.
A benyújtott hatástanulmány 5.10. és 7.9.1. pontjában leírtak, valamint a hiánypótlás 34. pontja és 4.
mellékletében benyújtott mérési jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a zajszempontú
alapállapotot a zajterhelési határérték alatti építéstől és közlekedéstől származó zaj határozza meg, a
zajmérések alatt üzemi zaj nem volt hallható.
A benyújtott hatástanulmány 7.9.3.1. pontjából, valamint a hiánypótlásból megállapítható, hogy az
építési fázisban éjszakai munkavégzés is tervezett, ezért az építési munkálatok zajvédelmi
hatásterülete a ZajR. 6. § (3) bekezdése szerinti nagyobb zajvédelmi hatásterületet adó éjszakai
megítélési időre vonatkozóan került lehatárolásra, amely alapján az építési tevékenység zajvédelmi
hatásterülete védendő épületeket érint. A zajvédelmi szakértő számításokkal igazolta, hogy az építési
munkálatok során zajcsökkentési intézkedések nélkül is a zajterhelési határértékek betartásra
kerülnek.
A benyújtott hatástanulmány 7.9.5.1. pontjából, valamint a hiánypótlásból szintén megállapítható,
hogy az üzemelés során a zajvédelmi követelmények várhatóan betartásra kerülnek. Ellenben a ZajR.
6. § (1) bekezdés b) pontja szerint az üzem zajvédelmi hatásterületén védendő területek, épületek,
83
helyiségek találhatóak, amelyre figyelemmel a ZajR. 10. § (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási
határérték megállapítása iránti kérelem került benyújtásra a hiánypótlás 4. számú mellékletében.
A zajvédelmi szakértő a hatástanulmány, valamint a hiánypótlás 24. pontjában vizsgálta a környező
üzemek összeadódó hatását, amely alapján megállapítható, hogy a környező üzemekkel együttesen
sem várható a lakóterületekre vonatkozó zajterhelési határértékek túllépése a legközelebbi
lakóterületeknél.
A hatástanulmány 5.11., 7.9.5.3. és 7.9.6. fejezeteiből megállapítható, hogy a szakértő a Debrecen
Észak-Nyugati Gazdasági Övezet létesítés és infrastruktúrával való ellátása tárgyú előzetes vizsgálati
dokumentációban bemutatott, az északnyugati gazdasági övezeten belüli valamennyi üzem kiszolgáló
útjára becsült együttes forgalmi adatokat vette figyelembe a szállítási/fuvarozási tevékenységek
hatásainak számítása során, valamint a tevékenység kiszolgálásában érintett útszakaszokra
vonatkozóan valamennyi gépjármű kategória esetében figyelembe vette a távlati hatásokat is. Az
eredmények alapján az érintett utak forgalmának előre becsült növekedésével a tevékenységhez
kapcsolódó forgalomtól származó zajterhelés-növekmény mértéke csökkeni fog, az összesített
forgalom mellett is a zajterhelési határértékek várhatóan betartásra kerülnek a legközelebbi védendő
épületeknél. Továbbá a 383. oldalon leírtak alapján a várható zajterhelések csökkenésére lehetőséget
adhatnak a technikai fejlesztések (csendesebb abroncsok, halkabb kopóréteg, elektromos járművek)
térnyerése, amit nem vettek figyelembe a számítások során.
A benyújtott hatástanulmány 5.11. fejezete alapján megállapítható, hogy a generálódó forgalom az
M35-ös autópályát, a Bajor úti északi bekötő utat, a BMW körutat, a 33-as főutat, valamint a 354-es
utat fogja terhelni. A benyújtott hatástanulmány 7.9.3.2. fejezetében bemutatott számítások
eredményei alapján az építéshez kapcsolódó szállítási tevékenység a ZajR. 7. § (1) bekezdése
szerinti 3 dB-t meghaladó zajterhelés-változást nem fog okozni. A hatástanulmány 7.9.6. fejezetében
bemutatott számítások alapján az üzemeléshez kapcsolódó szállítási tevékenység a BMW körút
északi szakaszán okozhat 3 dB-t meghaladó zajterhelés-változást, azonban a külterületi BMW körút
és bekötőút nem az országos közúthálózat része, illetve a szállítási útvonallal szomszédos területeken
zajtól védendő területek nem találhatóak, így a leírtak értelmében a ZajR. 7. § (1) bekezdése szerinti,
szállítási tevékenységből adódó zajvédelmi hatásterület lehatárolása a ZajR. 7. § (1) és (2)
bekezdései alapján nem értelmezhető.
A benyújtott hatástanulmány 7.9.4. és a 7.9.7. fejezetei, valamint a benyújtott hiánypótlás 22. és 23.
pontjaiból megállapítható az is, hogy a telephelyen végzett építési és üzemelési tevékenységektől
származó ZajR. 2. § c) pontja szerinti védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül ható
rezgésterhelés kialakulása nem várható, ezért a ZajR. 8. §-a szerinti környezeti rezgésforrás
hatásterülete az építéssel vagy az üzemeléssel összefüggésben nem állapítható meg.
A benyújtott hatástanulmány 4.16. fejezetéből megállapítható, hogy a felhagyás során nem várhatóak
a kivitelezési tevékenységtől származó zajt meghaladó zajhatások, a zajvédelmi követelmények
várhatóan betartásra kerülnek. A felhagyást követően a tevékenységhez kapcsolódó zajforrások
leállításával vagy megszűntetésével a zaj- és rezgéskibocsátás is megszűnik.
A benyújtott hatástanulmány 7.9.5.1. fejezetéből és hiánypótlás 31. pontjából megállapítható, hogy
havária esetén a diesel szivattyúk bekapcsolása várható. A diesel szivattyúk megfelelőségét
biztonsági okok miatt évente több alkalommal is tesztelik, ezért a biztonság javára folyamatosan
működő zajforrásként vették figyelembe a zajterjedés számítások során. A havária esetén várható
zajok rövid idejűek, az esemény megszűnésével a zavaró zajhatások is megszűnnek. Az ilyenkor
fellépő zajhatások nem tekinthetőek a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti
rendszeresen előforduló üzemi zajnak, valamint a ZajR. 1. § (2) bekezdés b) és e) pontja értelmében
84
a rendelet hatálya nem terjed ki a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
illetve az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési
tevékenység által keltett zajra és rezgésre.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és
Fogyasztóvédelmi Főosztály
Útügyi Osztálya (a továbbiakban: közlekedési
hatóság) a
környezetvédelmi hatóság HB/17-IKV/01408-9/2024 ügyiratszámú megkeresésére válaszul küldött
HB/18-ÚO/00746-8/2024 ügyiratszámú állásfoglalásában a létesítéshez és megvalósításhoz
kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel meghatározott útvonal előírását nem tartja
indokoltnak. Ugyanakkor kiköti, hogy a hatástanulmányban foglaltaknak megfelelően a Debrecen
0237/405 hrsz-ú ingatlanon tervezett akkumulátorgyártó üzem megközelítését elsődlegesen a fő
közlekedési útvonalak, az M35 autópálya, a 354. sz. főút, a 33. sz. főút és az országos közúthálózat
részét nem képező ipari park belső úthálózatának igénybevételével szükséges biztosítani.
A közlekedési hatóság állásfoglalásában az alábbiakra hívja fel a figyelmet:
Az esetlegesen felmerülő egyéb, a helyi és országos közúthálózathoz tartozó közutak igénybevétele
esetén a járművek megengedett össztömegére, tengelyterhelésére és méretére vonatkozó szabályok
betartására fokozott figyelmet kell fordítani. Továbbá az esetlegesen felmerülő veszélyes anyagok
szállítását az előírásoknak megfelelően kell lebonyolítani (a veszélyes áruk közúti szállításának
ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet, a hivatásos
katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére
és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes
szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági
feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet, a közúti közlekedés
szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet).
A túlsúlyos járművek közlekedésének elkerülése érdekében a tengelysúlyt méréssel ellenőrizni kell.
Amennyiben a szállítás/egyes szállítások a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban
tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben maghatározott
össztömeget, tengelyterhelést, vagy méretet meghaladó járművel/járműszerelvénnyel történik, úgy az
útvonalengedély-köteles járműre/járműszerelvényre a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és
méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelet szerint, az
útvonalengedélyt külön meg kell kérni.
A Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezet feltárásában szerepet játszik az övezet belső
úthálózata, melyekre a közlekedési hatóság már adott útépítési engedélyt és részben megépültek,
illetve forgalomba helyezésre kerültek. A tervezett létesítmény az ipari park belső úthálózatának
igénybevételével fel-tárható, mivel biztosított az M35 autópályával, a 354. sz. főúttal és a 33. sz.
főúttal való kapcsolat.
A teljes feltáró úthálózat kialakításáig a meglévő úthálózat a legrövidebb útvonal megválasztásával
vehető igénybe.
A telephely megközelítésével (útcsatlakozások kialakításával) kapcsolatban felhívom a figyelmet a
közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 39. § (1) bekezdésében foglaltakra, miszerint az
útcsatlakozás létesítéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges. Továbbá amennyiben egyedi
beszállítói útvonalak és organizációs tervek kerülnek kidolgozásra, úgy az érintett közútkezelőkkel
egyeztetni kell.
A szakvélemény kialakítása során a közlekedési hatóság figyelembe vette a Debrecen Megyei Jogú
Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztály (4025 Debrecen, Piac u. 20.), mint helyi
85
közút-kezelő 2024. október 29-én kelt 213167-3/2024. számú nyilatkozatát, a Magyar Közút Nonprofit
Zrt. Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatósága (4025 Debrecen, Barna u. 15.), mint országos közútkezelő
2024. október 25-én kelt HBM-65/165/2024. számú tájékoztatását, valamint az MKIF Magyar
Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (2040 Budaörs, Akron u. 2.), mint autópálya kezelő 2024.
október 22-én kelt KT-KT/Ált/2024/03021/002 számú nyilatkozatát.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.1. pontjához
Annak érdekében, hogy az építési tevékenységtől származó zaj- és rezgéskibocsátás a 27/2008. (XII.
3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt zajterhelési határértékek teljesülésén túl, a lehető legkisebb
környezeti zaj- és rezgésterhelést okozza, a ZajR. 3. § (1) bekezdése, 9. § (1), (5) és (7) bekezdései,
a 12 §-a, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a
továbbiakban: Kvt.) 6. § és 31. §-a értelmében rendelkezett a környezetvédelmi hatóság.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy a tervezés és megvalósítás során kiemelt
figyelemmel kell lenni az építési és üzemeltetési zaj- és rezgésvédelmi követelmények betartására. A
zajforrásokat úgy kell elhelyezni, tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és
helyiségben a zaj- és rezgésterhelési követelmények maradéktalanul betartásra kerüljenek.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.2. pontjához
A benyújtott hatástanulmány 7.9.3.1. pontjából és a hiánypótlásból megállapítható, hogy az építési
munkálatok időszakosan terhelhetik a környezetet. Az építési tevékenységtől származó zaj
terjedésének számítása során az építési tevékenységhez kapcsolódóan, a biztonság javára
valamennyi zajforrás együttes jelenlétét vették figyelembe, amely alapján a lehatárolt zajvédelmi
hatásterület védendő épületeket érint. A leírtakból megállapítható az is, hogy a számítások során
figyelembe vett zajforrásokhoz képest, az éjszakai időszakban az építési tevékenység során
ténylegesen használt zajforrások közel 50 %-a fog várhatóan működni, amelynek értelmében a
27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékek várhatóan betartásra
kerülnek. A környezetvédelmi hatóság az építési tevékenységtől származó zajterhelés becsült adatian
alapuló számításainak és a zajvédelmi követelmények betartásának méréssel történő ellenőrzése
érdekében indokoltnak tartja az építési szakaszban a jelentős zajterhelésű munkafázisok végzése
során a kritikus helyeken ellenőrző zajmérések elvégzését, amelyre vonatkozóan a ZajR. 3. § (3)
bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 12. §-a, valamint a Kvt. 6. § és 31. §-ai értelmében előírás került a
rendelkező részbe.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy indokolt esetben a kivitelező a ZajR. 13. §-a
szerinti zajterhelési határérték alóli felmentést kérhet a környezetvédelmi hatóságtól, ilyen esetben a
kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és
végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.3. pontjához
A benyújtott hatástanulmány 5.11. fejezetében és a hiánypótlásban foglaltak alapján megállapítható,
hogy a létesítés fázisában nappali és éjszakai építési/szállítási tevékenység is tervezett. A
teherforgalom a kivitelezés időszakában várhatóan az M35-ös autópályát, a Bajor úti északi
bekötőutat, valamint a BMW körutat fogja érinteni. A benyújtott hatástanulmány 7.9.3.2. fejezete és a
hiánypótlás 22. pontja alapján a tervezett szállítási útvonalon várható forgalomtól származó, védendő
épületek szerkezetén keresztülható rezgésre nem kell számítani, a zajterhelési határértékek
várhatóan teljesülni fognak, a szállítási útvonalak lakóépületektől való távolsága miatt
sebességkorlátozás nem indokolt. Ellenben a rendelkezésre álló információból megállapítható az is,
hogy a 33. számú főúttal szomszédos területen (Kismacs és Péterfiadűlő) védendő lakóterület
található, ezért figyelemmel a lakóterületek főúthoz való közelségére, a zajtól védendő környezet
lehető legkisebb terhelése érdekében, a kapcsolódó szállítási/fuvarozási tevékenység során kijelölt
86
útvonalak használatáról, a hatástanulmányban leírtak, a közlekedési hatóság állásfoglalásának, a
ZajR. 9. § (7) bekezdésének, valamint a Kvt. 6. § és 31. §-ainak figyelembevételével rendelkezett a
környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.4. pontjához
A hatástanulmány 7.9.3.1. fejezetében leírtakból és a 111. táblázatból megállapítható, hogy további
zajcsökkentő intézkedések nélkül is a zajvédelmi követelmények várhatóan betartásra kerülnek,
ugyanakkor a tervezés és kivitelezés későbbi szakaszaiban, ismételt mérések, számítások elvégzését
követően, szükséges lehet a zajcsökkentő intézkedések tervezése. Ennek értelmében - a ZajR. 9. §
(5) bekezdés és a Khvr. 20 § (4) bekezdés figyelembevételével - a környezetvédelmi hatóság
zajvédelmi szakértő bevonását írta elő a zajforrások tervezése és telepítése során bekövetkező
változások nyomon követése és a szükséges zajvédelmi intézkedések hatékony megvalósításának
érdekében. A megvalósult zajcsökkentő intézkedéseket dokumentáló összefoglaló jelentést, valamint
a mérésekről, számításokról készült jegyzőkönyveket a rendelkező részben foglaltak szerint meg kell
küldeni a környezetvédelmi hatóság részére.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.5. pontjához
A későbbi zajkonfliktusok elkerülése és a zajszempontú változások nyomon követése érdekében a
környezetvédelmi hatóság indokoltnak tartja a használatba vétel előtt zaj- és rezgésmérésekkel
meghatározni a környezet alapállapotát, ezért a ZajR. 3. § (3) bekezdése, a Kvt. 6. § és 31. §-ai
tekintettel a használatba vétel előtt a zajállapot figyelemmel kísérése érdekében a környezet
zajszempontú alapállapotának méréssel történő megállapítását írt elő a rendelkező részben.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.6. pontjához
A kötelezett a Debrecen 0237/405 hrsz-ú telephelyen üzemeltetni tervezett zajforrások
vonatkozásában zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelmet nyújtott be a
környezetvédelmi hatóság részére, mivel az engedélyes által elvégeztetett új háttérterhelés mérések
és a hiánypótlás 4. számú mellékletében bemutatott zajvédelmi hatásterület lehatárolás alapján, a
telephelyen található üzemi zajforrások ZajR. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint lehatárolt zajvédelmi
szempontú hatásterülete a ZajR. 2. § p) pontja szerinti védendő területeket érint.
A környezetvédelmi hatóság a benyújtott hatástanulmány, a hiánypótlás, a zajkibocsátási határérték
megállapítása iránti kérelem, valamint a rendelkezésre álló információk alapján az alábbiakat
állapította meg:
A ZajR. 2. § i) pont értelmében üzemi zaj- vagy rezgésforrás: a környezeti zajt, rezgést előidéző,
termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést
előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó,
telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműhasználatot,
járműmozgást, rakodást.
A kérelem benyújtásának indoka új üzemi zajforrás létesítése. A tervezett üzem egyedi zajforrásai
bemutatásra kerültek a benyújtott zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem 4. és 5.
fejezeteiben.
A benyújtott zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemből megállapítható az is, hogy a
beruházó a szellőzést biztosító légkezelők tekintetében 75 dB hangteljesítmény szint elérésére
törekszik, ezért szükség esetén a légkezelő berendezések zajcsillapított kivitelben kerülnek
telepítésre. A hűtőtornyok esetében zajcsillapított berendezések telepítését tervezik.
87
A létesítmény működését folyamatos üzemelés jellemzi, így a szezonális működés ismertetése nem
indokolt. A nem rendszeresen működő tűzoltórendszer részét képező szivattyúkat a megfelelőség
ellenőrzése során, valamint havária esetén üzemeltetik, amiket figyelembe vettek a zajmodellezés
során.
A zajvédelmi szempontból védendő területek a ZajR. 2. § p) pontja szerinti területek, a védendő
homlokzatok a ZajR. 2. § s) pontja szerinti azon homlokzatok, melyek a ZajR. 2. § q) pontja szerinti
zajtól védendő épületben zajtól védendő helyiséget (pl.: lakószobák lakóépületekben) határolnak. A
ZajR 10. § (1) bekezdése alapján környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra
vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője – a
ZajR. 10. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti
zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni,
amelynek a kötelezett eleget tett.
A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1a) bekezdése alapján az üzemi zajforrások zajkibocsátási
határértékét – a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott módon – a
zajforrások hatásterületére kell megállapítani. A kötelezett a benyújtott szakértői véleményből
megállapított zajvédelmi hatásterületen található védendő területek, épületek, helyiségek körére kérte
meg a zajkibocsátási határérték megállapítását. A zajforrások hatásterülete a területi besorolástól és a
2024. június 20-21. és 2024. október 15-16. napján mért háttérterhelés mértékétől függően a ZajR. 6.
§ (1) bekezdés b), d) és e) pontjai, valamint a (3) bekezdése alapján került lehatárolásra.
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. §-a és az 1. számú melléklet 1. pontja szerinti
„Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű különleges területek közül az
oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület)” vonatkozásában a zajterhelési határértékek
LTH, (nappal): 50 dB(A), LTH, (éjjel): 40 dB(A).
Az üzem ZajR. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti védendő területekre lehatárolt közvetlen zajvédelmi
hatásterülete nem áll fedésben más üzemi zajforrás közvetlen hatásterületével, ezért a zajkibocsátási
határérték (LKH) a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1. pont értelmében
megegyezik a zajterhelési határértékkel (LTH), azaz LKH = LTH. A közvetlen zajvédelmi hatásterületen
lévő védendő ingatlanoknál, ezért korrekció alkalmazása nem indokolt. Előzőek értelmében a
tervezett üzem zajforrásaira vonatkozó zajkibocsátási határértékek az üzem vizsgált, tárgyi üzemi
zajforrásainak területétől nyugati irányban lévő átfedéssel nem érintett „Lk” jelű kisvárosias
lakóterületek és „Z-Kp” besorolású közparkok vonatkozásában:
LKH, (nappal) = 50 dB, LKH, (éjjel) = 40 dB.
A ZajR. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakóterületre vonatkozó zajvédelmi hatásterület által
érintett beépítetlen lakóterületeken a jövőben védendő épületek kerülhetnek kialakításra, ezért – az
indokolatlan határozat módosítások elkerülése érdekében – a zajkibocsátási határértékek
teljesülésének pontos helyét a zajvédelmi hatásterületen lévő beépítetlen ingatlanok beépítési
vonalához viszonyítva állapította meg a környezetvédelmi hatóság.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: OTÉK) 6. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a beépítésre nem szánt
mezőgazdasági területek nem sorolhatóak az OTÉK 6. § (2) bekezdése szerinti beépítésre szánt
gazdasági és lakóterületek közé, ezért az általános mezőgazdasági területek a ZajR. 2. § p) pontja
értelmében – ahogyan azt a hatástanulmány 7.9.9.3 fejezetében és a benyújtott hiánypótlás 25. és 26.
pontjaiban is megállapítják – zajtól nem védendőek.
88
A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 1. számú
melléklete határozza meg az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a ZajR. 2. §
p) pontja szerinti zajtól védendő területeken, így a fentiek értelmében a jogszabály a nem védendő
mezőgazdasági területekre nem állapít meg zajterhelési határértéket. Tekintettel arra, hogy a
zajterhelési határértékek a területi besoroláson alapulnak, a mezőgazdasági területeken található
lakóépületekre zajterhelési határértékek nem vonatkoznak.
A 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklet ismerteti a zajkibocsátási határérték
megállapításának a módszereit, miszerint a zajkibocsátási határértéket a zajterhelési határértékek
alapján kell meghatározni. Tekintettel arra, hogy a nem védendő mezőgazdasági területekre
vonatkozóan zajterhelési határértéket nem állapít meg a jogszabály a zajterhelési határérték
hiányában a zajkibocsátási határérték megállapítása sem lehetséges ezen ingatlanok esetében.
A benyújtott hatástanulmány 7.9.5.1. és 7.9.9.3. fejezeteiből, valamint a hiánypótlással benyújtott
zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelemben leírtakból megállapítható az is, hogy a nem
védendő környezetre lehatárolt zajszempontú hatásterület a mezőgazdasági területeken található
lakóépületeket nem éri el. Ennek ellenére a zajvédelmi szakértő figyelemmel volt a nem védendő „Má”
besorolású általános mezőgazdasági területeken lévő épületek lakófunkciójára, ezért a zajszempontú
hatásterületen található mezőgazdasági területek azon részére, ahol lakóépület helyezkedik el,
zajkibocsátási határértékek betartását vállalja a környezethasználó. Ahhoz, hogy a szakértő a
mezőgazdasági területeken lévő lakóépületekhez zajterhelési határértékeket rendeljen a 27/2008.
(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában ismertetett lakóterületekre
vonatkozó zajterhelési határértékeket (LTH, (nappal): 50 dB(A), LTH, (éjjel): 40 dB(A)) vette alapul és LKH,
(nappal): 50 dB(A), LKH, (éjjel): 40 dB(A) zajkibocsátási határértékek betartását vállalta, amelyre
vonatkozóan a vállalt zajkibocsátási határértékek előírásra kerültek a rendelkező részben.
A hatástanulmány 7.9.5.1. fejezetéből, a 6. mellékletben bemutatott zajmodellekből, valamint a
hiánypótlás 4. és 5. mellékleteiben bemutatott számítások eredményeiből megállapítható, hogy a
zajkibocsátási határértékek várhatóan betartásra kerülnek. A környezetvédelmi hatóság felhívja a
figyelmet, hogy a megállapított zajkibocsátási határértékeknek a legközelebbi védendő épületek előtt
teljesülniük kell.
A benyújtott hatástanulmányból és a hiánypótlás 33. pontjából az is megállapítható, hogy a gazdasági
területekre – a ZajR. 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint – lehatárolható zajszempontú hatásterület a
beruházási területtől déli, délkeleti irányban szomszédos gazdasági területek zajtól nem védendő
részére került lehatárolásra, mivel – a ZajR. 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti – nem védendő
környezetre és védendő területre lehatárolható zajvédelmi hatásterület nem érinti a déli, délkeleti
irányban található mezőgazdasági területeket és Debrecen-Kismacs védendő területeit.
A ZajR. 10. § (4) és (4a) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a zajkibocsátási határértékeket nappali
és éjjeli megítélési időre vonatkozóan kell megállapítania a környezetvédelmi hatóságnak, amelynek
értelmében előírás került a rendelkező rész 3.3.6. pontjában.
A ZajR. 10. § (4a) bekezdés a) pont ab) alpont szerint a zajkibocsátási határértéket megállapító
határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben a zajforrás közvetlen hatásterületén
elhelyezkedő, zajtól védendő területek helyrajzi számát, a védendő épületek címét, amelyek a
benyújtott zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem, Debrecen Megyei Jogú Város helyi
építési szabályzatáról szóló Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2020.
(XII. 28.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet),
Debrecen Megyei Jogú Város szabályozási terve, valamint a TAKARNET rendszerben rendelkezésre
álló közhiteles adatok figyelembevételével került feltüntetésre a rendelkező rész 3.3.6. pontjában.
89
A ZajR. 10. § (4a) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján a zajkibocsátási határértéket megállapító
határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a zajkibocsátási határérték teljesülésének pontos
helyét. A környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész 3.3.6. pontjában rögzítette a zajkibocsátási
határérték teljesülésének pontos helyét.
A ZajR. 10. § (4a) bekezdés a) pont ad) és ae) alpontjai alapján a zajkibocsátási határértéket
megállapító határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben a zajforrás üzemeltetésére
vonatkozó korlátozásokat, és a zajkibocsátás csökkentése érdekében tervezett intézkedések
végrehajtására vonatkozó kötelezést, az egyes intézkedések végrehajtásának határidejét. A benyújtott
hatástanulmány 375. oldalán leírtak alapján megállapítható, hogy a szellőzést biztosító légkezelő
berendezések szükség szerint zajcsökkentése és zajcsillapított hűtőtornyok telepítése tervezett,
amelyre való tekintettel a hatástanulmányban foglaltakra, a ZajR. 9. § (1) és (5), a 10. § (1)
bekezdéseire, valamint a Kvt. 6. § és 31. §-aira alapján előírás került a rendelkező rész 3.3.6.
pontjában.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy a rendelkező rész 3.3.4. pontjában a
megvalósított zajcsökkentő intézkedésekről összefoglaló jelentés elkészítése és annak benyújtásra
vonatkozó rendelkezés került rögzítésre. A zajkibocsátási határértékek betartása és a zajállapot
folyamatos figyelemmel kísérése érdekében további zajvédelmi intézkedések bevezetését és
határértékek betartásának ellenőrzését célzó előírások kerültek a rendelkező rész 3.3.5-3.3.7., 3.3.9.,
3.3.10., 3.3.12., 3.3.13. és 3.3.14. pontjaiba.
A ZajR. 10. § (4a) bekezdés b) pont ba) alpontjai alapján a zajkibocsátási határértéket megállapító
határozatnak az indoklásban kell tartalmaznia a zajforrás hatásterületén található védendő területek
településrendezési terv szerinti besorolását. A benyújtott zajkibocsátási határérték megállapítása iránti
kérelemből megállapítható, hogy a zajszempontú hatásterületen – a ZajR. 10. § (4a) bekezdés b) pont
ba) alpont értelmében – védendő „Lk” besorolású kisvárosias lakóterületek és „Z-Kp” besorolású
közparkok találhatóak, amelyek ingatlanonként is ismertetésre kerültek a rendelkező részben. A
benyújtott hatástanulmányban leírtak, valamint Debrecen Megyei Jogú Város szabályozási terve és a
ZajR. 2. § p) pontja alapján a zajszempontú hatásterületen lévő „Gip”, „Gá-Ip” besorolású ipari
területek és általános gazdasági területek azon része, ahol védendő épületek, helyiségek nem
találhatóak, valamint az „Má”, „KÖu” besorolású általános mezőgazdasági területek és közlekedési
területek nem tekinthetőek zajtól védendőnek.
A ZajR. 10. § (4a) bekezdés b) pont bb) alpontjai alapján a zajkibocsátási határértéket megállapító
határozatnak az indoklásban kell tartalmaznia a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek
építményjegyzék szerinti besorolását. A benyújtott kérelem és az Építményjegyzékről szóló
9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény (a továbbiakban: 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény) alapján
megállapítható, hogy a zajvédelmi hatásterületen található épületek építményjegyzék szerinti
besorolása: 1110 – egylakásos lakóépület, 1271 – mezőgazdasági épületek, valamint 2412 – egyéb
sport és üdülési célú építmények, amelyek a rendelkező részben ingatlanonként is ismertetésre
kerültek. Az egyes beépítetlen lakóterületi ingatlanokon létesítendő épületek építményjegyzék szerinti
besorolása jelenleg nem ismert.
A zajkibocsátási határértékek teljesítésének határideje a ZajR. 11. § (2) bekezdés a) pontja alapján
került előírásra. A ZajR. 11. § (5) bekezdés a) pontja és (5a) bekezdése, valamint a 93/2007. (XII. 18.)
KvVM rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében új zajforrások üzembe helyezését, új zajos vagy a
korábbinál zajosabb tevékenység megkezdését, zajforrások áthelyezését, zajforrás cseréjét
zajosabbra, épületbontást, -építést, tereprendezést, a műszak vagy működési idő megváltozását,
illetve minden olyan változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a változás
bekövetkezését követő harminc napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak,
90
amelyre vonatkozóan szintén előírást tett a környezetvédelmi hatóság. A környezetvédelmi hatóság
felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a későbbiek folyamán a zajvédelmi hatásterületen védendő
létesítmény kerül kiépítésre vagy az ellenőrző zajmérések alapján lehatárolt hatásterület további
védendő ingatlanokat érint, a változást az azt követő 30 napon belül be kell jelenteni a
környezetvédelmi hatóság részére.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy a zajkibocsátási határértékeket minden
üzemelési körülmény mellett be kell tartani, aminek betartásának ellenőrzése érdekében a
környezetvédelmi hatóság a ZajR. 3. § (1) és (3) bekezdése értelmében mérést, számítást, vizsgálatot
végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.
A környezetvédelmi hatóság a rendelkező részben tájékoztatta az üzemeltetőt a határozatban foglalt
határértékek be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékéről és megállapításának módjáról a
ZajR. 26. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára és e) pontjára, illetve a Khvr. 26. § (4) bekezdésére
figyelemmel tájékoztatta a határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása és az egységes
környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenyég végzése esetén a
jogkövetkezményekről. Továbbá a ZajR. 17. § (1) bekezdése és 18. §-a, valamint a Khvr. 26. § (5)
bekezdése szerinti jogkövetkezményekre is felhívta a környezetvédelmi hatóság a figyelmet,
amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget.
A kérelmező a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási
díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: 14/2015. (III. 31.) FM rendelet) 1. számú
melléklet 17.2 pontja szerinti 150.000 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette a
zajkibocsátási határértékek megállapítása érdekében.
A fentiek alapján a környezetvédelmi hatóság a ZajR. 4. § (3) bekezdésben foglalt jogkörében, a ZajR.
10. § (4) és (4a) bekezdései alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A
zajkibocsátási határértékeket és az azok teljesítésére vonatkozó határidőt a Khvr. 20. § (4) bekezdése
értelmében – a ZajR. 10. § (4a) bekezdésben foglalt zajkibocsátási határérték megállapító határozat
tartalmi követelményeire figyelemmel – a környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati
engedélyre vonatkozó határozatában állapította meg.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.7. pontjához
Tekintettel arra, hogy a környezeti hatástanulmányban a zajvédelmi szakértő becsült értékekkel
számolt, a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében – a ZajR. 3. § (3) bekezdése, 5. §-a, 6.
§-a és 9. § (1) és (5) bekezdése értelmében – a használatba vétel előtt a zajvédelmi követelmények
méréssel történő ellenőrzését, a valós zajvédelmi hatásterület méréssel, számítással történő
lehatárolását, és szükség esetén további zajcsökkentési intézkedések bevezetését írta elő a
környezetvédelmi hatóság. A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a ZajR. 9. § (5)
bekezdés értelmében a tervezett üzemi tevékenység végzése, illetve a zajforrások használatbavétele
csak a zajvédelmi követelményeknek való megfelelés igazolását követően kezdhető el.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.8. pontjához
A benyújtott hatástanulmány 7.12.2. fejezetében és a hiánypótlás alapján a használatba vételt
követően a szakértő rendszeres ellenőrző zajmérések elvégzését javasolja a zajhatások folyamatos
figyelemmel kísérése céljából. A környezetvédelmi hatóság az első mérés elvégzését a használatba
vételt követően, már a próbaüzem alatt indokoltnak tartja, figyelemmel arra, hogy a használatba vétel
előtti állapothoz képest a tevékenységhez kapcsolódó telephelyen belüli gépjárműforgalom zajterhelés
növekedést okozhat a környező területeken. Erre való tekintettel a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet
és a ZajR. 3. § (3) bekezdése alapján, a jogszabályi határértékek betartásának érdekében a
próbaüzem alatt a rendszeresen előforduló legnagyobb üzemelési állapot mellett a zajkibocsátási
91
határértékek teljesülésének méréssel és számítással történő ellenőrzését és a zajszempontú
hatásterület lehatárolását írta elő a környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.9. pontjához
Annak érdekében, hogy az előírt zajkibocsátási határértékek maradéktalanul betartásra kerüljenek, az
üzem zajkibocsátásának folyamatos megfigyelése szempontjából a környezetvédelmi hatóság
indokoltnak tartja, hogy új domináns zajforrások létesítése, új zajos vagy a korábbinál zajosabb
tevékenység megkezdése, zajforrások áthelyezése, zajforrás cseréje zajosabbra, illetve minden olyan
változást követően, ami a zajkibocsátási határértékek mértékét vagy teljesülését kedvezőtlenül
befolyásolhatja, a változást követően – a ZajR. 3. § (3) bekezdése, valamint a Kvt. 6. § és 31. §-ai
értelmében – szabvány szerinti ellenőrző zajméréseket végezzenek el.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.10. pontjához
A hatástanulmány 7.9.5.3. és a 7.9.6. fejezeteiben a szakértő számításokkal igazolta, hogy a vizsgált
közlekedési útvonalak mentén a zajterhelési határértékeket meghaladó közlekedéstől származó
zajterhelés nem várható, a zajterhelés a távlati időszakra vonatkozó számítások alapján sem haladja
meg a közlekedéstől származó zaj zajterhelési határértékekeit és, amelynek esetleges csökkenése
várható a technikai fejlesztések (csendesebb abroncsok, halkabb kopóréteg, elektromos járművek
térnyerése) következményeként. Ellenben a hatástanulmány 5.11., 7.9.5.3. és 7.9.6. fejezeteiből
megállapítható az is, hogy a Khvr. 6. számú melléklet 4. pontja, illetve a 93/2007. (XII. 18.) KvVM
rendelet 5. és 11. számú mellékletei szerinti, szakértő által elvégzett számítások eredményei alapján a
BMW körút északi és nyugati szakaszaihoz legközelebbi védendők vonatkozásában emberi
érzékeléssel észlelhető zajterhelés változás várható. A beruházáshoz kapcsolódó valamennyi útvonal
forgalmától származó zajterhelés figyelemmel kísérése érdekében, – a ZajR. 3. § (3) bekezdése, a
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a Kvt. 6.§ és 31 §-ai alapján – a
telephelyen folytatott normál technológiai körülmények között az üzemi létesítményhez kapcsolódó
közúti közlekedésből származó zajterhelésnek forgalomszámlálással egybekötött műszeres méréssel
történő vizsgálatát és szükség esetén zajcsökkentő intézkedések, korlátozások bevezetését írta elő a
környezetvédelmi hatóság.
A környezetvédelmi hatóság felhívja továbbá a figyelmet, hogy az elvégzett ellenőrző zajmérések
adatai alapján indokolt esetben a ZajR. 14. § (2) bekezdése értelmében a vonalas létesítmény
üzemeltetőjét részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezheti a környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.11. pontjához
A benyújtott hatástanulmány 146. oldalán leírtakból megállapítható, hogy az üzemeléshez kapcsolódó
szállítási útvonalak az M35 autópálya irányából a Bajor úti északi bekötőút és BMW körút irányába
kerül kijelölésre. A hatástanulmány 7.9.5.3. és a 7.9.6. fejezetei és a benyújtott hiánypótlás 22. pontja
alapján megállapítható, hogy a legközelebbi védendő épületeknél zajterhelési határértékeket
meghaladó közlekedéstől származó zajterhelés a távlati forgalom mellett sem várható, a szállítási
útvonalak lakóépületektől való távolsága miatt sebességkorlátozás nem indokolt. Ellenben a tervezett
akkumulátorgyártó üzem teherforgalmából származó zavaró zajhatás csökkentése és a későbbi
konfliktushelyzetek elkerülése érdekében (különös tekintettel a 33. számú út forgalmára) a
környezetvédelmi hatóság indokoltnak tartja, hogy a rendelkező rész 3.3.11. pontjának előírásai
alapján nyersanyagok beszállítása és a késztermékek kiszállítását úgy szervezzék meg, hogy az
lehetőség szerint az M35 autópálya és a BMW körút északi irányába történjen. A szállítási
útvonalakkal kapcsolatban a hatástanulmányban, a benyújtott hiánypótlásban, a közlekedési hatóság
állásfoglalásában leírtak, a ZajR. 9. § (7) bekezdésének, valamint a Kvt. 6. § és 31. §-ának
figyelembevételével rendelkezett a környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.12. pontjához
92
A benyújtott hatástanulmányból és a hiánypótlás 4. mellékletében bemutatott zajszempontú
hatásterület lehatárolás alapján megállapítható, hogy a zajszempontú hatásterületen védendő
létesítmények találhatóak. Továbbá a hatástanulmány 12.4. fejezetében leírtak alapján a domináns
zajforrásnak tekintendő hűtőtornyok zajkibocsátása függhet a külső hőmérséklettől. A fent leírtakra
figyelemmel a negyedévenkénti műszeres zajmérések mellett a környezetvédelmi hatóság a telephely
zajterhelésének folyamatos megfigyelését, értékelését és nyomon követését is szükségesnek tartja,
ezért a rendelkező rész 3.3.12. pontjában – a ZajR 3. § (3) bekezdése, a Kvt. 6. § és 31. § (2)
bekezdése alapján – zajmonitoring rendszer kiépítését, a mérési adatokhoz való valós idejű
hozzáférést, és a mérési adatokat összefoglaló jelentés félévenkénti benyújtását írta elő a
környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.13. pontjához
A hatástanulmány 7.12.2 és 12.4. fejezeteiben a zajvédelmi szakértő javaslatot tett a használatba
vételt követően rendszeres szabvány szerinti ellenőrző zajmérések elvégzésére. A környezetvédelmi
hatóság a javaslattal egyetértve indokoltnak tartja a zajkibocsátási határértékek rendszeres
ellenőrzését. Tekintettel arra, hogy a zajvédelmi hatásterületen lakóépületek találhatóak, a környező
területeken más üzemi zajforrások is létesülnek, valamint arra, hogy a leírtak alapján a hűtőtornyok
zajkibocsátása függhet a külső hőmérséklettől, a zajkibocsátási határértékek teljesülésének
rendszeres ellenőrzése érdekében a környezetvédelmi hatóság a ZajR 3. § (3) bekezdése értelmében
negyedévenként elvégzett zajméréseket írt elő a rendelkező részben. A környezetvédelmi hatóság
felhívja
a
figyelmet,
hogy
a
szabvány
szerinti
zajmérések
elvégzéséhez
szükséges
feltételeket/körülményeket a zajforrások üzemeltetőjének kell biztosítani.
Indokolás a rendelkező rész 3.3.14. pontjához
A Kvt. 6. § és 31. § (2) bekezdése értelmében a zaj és a rezgés elleni védelem keretében műszaki,
szervezési módszerekkel kell megoldani a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy
megakadályozását, ezért
az indokolatlan zajterhelés megelőzése vagy – amennyiben ez nem
kivitelezhető – csökkentése érdekében a domináns zajforrások ellenőrzésének és karbantartásának
(például elkopott csapágyak, tömítések időben történő cseréje) elvégezéséről és amennyiben
szükséges, zajcsökkentő intézkedések (például zajvédő fal, burkolat használata) alkalmazásáról,
valamint a hatástanulmány 433. oldalán leírtak és a ZajR. 3. § (3) bekezdése értelmében a domináns
zajforrások zajkibocsátásának méréssel történő ellenőrzéséről rendelkezett a környezetvédelmi
hatóság.
A tervezett akkumulátorgyártó üzem létesítményeitől, létesítményrészeitől származó zaj jellegét
tekintve azonos jogszabályi megítélés (üzemi zaj) alá tartoznak, ezért együttesen vizsgálandók, az
egyes létesítmények önálló megfeleltetése az engedélyben támasztott követelményeknek – a Khvr.
20. § (12) bekezdése szerint – nem lehetséges.
A benyújtott hatástanulmányban, a hiánypótlásban és annak kiegészítésében a vonatkozó
jogszabályokban foglaltak, valamint a rendelkező részben rögzített előírások betartása esetén zaj- és
rezgés elleni védelem szempontjából kizáró ok nem áll fenn.
Indokolás a rendelkező rész 3.4. Éghajlatvédelem című fejezetéhez
A Khvr. 6. számú mellékletének 3. d) bekezdése szerint a hatástanulmány tartalmazza az
érzékenységelemzést, amely az éghajlatváltozás beruházásra gyakorolt hatásait tárta fel, a
projekthelyszín kitettségének értékelését, amely megmutatta, hogy a beruházási helyszín mennyire
van kitéve az egyes éghajlati veszélyeknek és kockázatoknak. Az érzékenységelemzés és kitettség
értékelés alapján meghatározásra kerültek a potenciális hatások és adaptációs intézkedések. A
93
beruházási terület adaptációjának nyomon követése érdekében a javasolt intézkedések
meghatározásra kerültek.
A tervezett létesítmény éghajlatváltozásra gyakorolt hatásait értékelték. A tervezett létesítmény
kivitelezése és üzemelése üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. A villamos energia
felhasználáshoz kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátás mérséklése érdekében a telephelyen
napelemes rendszer telepítése tervezett. A nyitott hűtőtornyok vízhasználattal hűtik a rendszereket az
elpárologtatás révén. Ez vízgőz-kibocsátáshoz és megnövekedett vízfogyasztáshoz vezet. Ennek
elkerülése érdekében a hűtőtornyok üzemeltetése tisztított szürkevíz használatával tervezett.
Az akkumulátorgyártás hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez azáltal, hogy elősegíti az
energiatárolás hatékonyságának javítását és a megújuló energiaforrások, valamint az elektromos
járművek szélesebb körű elterjedését.
A tervezett akkumulátor gyártó üzem jelentős hatást nem gyakorol környezetének klímaváltozáshoz
való alkalmazkodási képességére.
A meghatalmazott a teljesített hiánypótlási felhívásban a tevékenység éghajlatváltozással összefüggő
hatásokra való érzékenységének értékelését kiegészítette és a kitettség elemzés során vizsgált
időtávlatokat pontosította.
A környezetvédelmi hatóság a Khvr. 24. § (1) bekezdése és a 10. § (4) bekezdés bf) pontja
értelmében írta elő az alkalmazkodási intézkedések nyomon követését igazoló összefoglaló jelentés
benyújtását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó intézkedések teljesülése érdekében.
Az összevont eljárás során megállapításra került, hogy a tervezett tevékenység éghajlatvédelmi
szempontok szerinti értékelése a Khvr. 6. számú melléklet 3. d) pontjában megfogalmazott tartalmi
követelményeknek megfelelően történt.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy az üvegházhatású gázok közösségi
kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről
szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm.
rendelet 2. számú mellékletének 3. pontja alapján – tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó
teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben – kibocsátási engedélyt kell kérni a
hatáskörrel rendelkező hatóságtól.
Indokolás a rendelkező rész 3.5. Egyéb mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételek, nyilvántartás,
adatszolgáltatás című fejezethez
Indokolás a rendelkező rész 3.5.1. pontjához
Annak érdekében, hogy a tevékenység végzése által okozott kibocsátások nyomon követhetőek
legyenek,
valamint
a
környezethasználó
által kötelezően
teljesítendő
adatszolgáltatások
ellenőrizhetősége érdekében rendszeres mérési és ellenőrzési kötelezettség teljesítéséről
rendelkezett a környezetvédelmi hatóság, mivel a Kvt. 50. § (1) bekezdése szerint a
környezethasználó köteles a tevékenysége során okozott környezetterhelést, környezet-igénybevételt
– jogszabályban meghatározott módon – mérni, vagy technológiai számítással alátámasztani,
nyilvántartani, nyilvántartását a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok rendelkezésére
bocsátani, illetőleg adatszolgáltatást teljesíteni.
Indokolás a rendelkező rész 3.5.2. pontjához
A környezethasználónak a környezetvédelmi monitoring során keletkezett adatok tekintetében
adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, melyet a környezetvédelmi hatóság ellenőriz az adatok
nyilvántartásba vétele előtt. A Khvr. 23. § (1) és (2) bekezdése értelmében az adatszolgáltatást a
környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente
legalább egyszer kell teljesíteni.
94
Az adatszolgáltatási kötelezettség a Kvt. adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint
teljesítendő.
A Kvt. 49. § (1) bekezdése alapján a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére,
igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a
miniszter mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs
Rendszert (a továbbiakban együtt: Információs Rendszer) működtet. A Kvt. 50. § (1a) bekezdése
szerint
a
környezethasználó
az
Információs
Rendszerrel
kapcsolatos
adatszolgáltatási
kötelezettségeit elektronikus úton teljesíti.
Indokolás a rendelkező rész 3.5.3. és 3.5.4. pontjaihoz
Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) adatszolgáltatás
teljesítése a környezethasználó jogszabályi kötelezettsége, az Információs Rendszer (OKIR) végzi a
környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, igénybevételi és terhelési adatainak
gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, az érintett felhasználók környezetre vonatkozó információkkal
történő ellátását. Az E-PRTR adatszolgáltatás módját az E-PRTR rendelet rögzíti, e rendelet 5. cikk
(1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítési határidejét külön jogszabályok írják
elő.
Indokolás a rendelkező rész 3.5.5. és 3.5.6. pontjaihoz
A környezetvédelmi hatóság részére a kibocsátási adatokhoz való hozzáférés az adatok
megismerése, értékelése és ellenőrzése; a megfigyelési, mintavételi és mérési pontokhoz való
hozzáférés pedig a monitoring helyszíni ellenőrizhetősége érdekében a Kvt. 50. § (1) bekezdése
alapján, illetve azzal összhangban került előírásra.
Indokolás a rendelkező rész 3.5.7. pontjához
A környezetvédelmi tárgyú panaszokról történő nyilvántartás vezetését a Kvt. 6-12. §-aiban
megfogalmazott környezetvédelmi alapelvek teljesülése érdekében írta elő a környezetvédelmi
hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.5.8. pontjához
A környezetvédelmi hatóság a Khvr. 11. számú melléklet 4. pont a) pont aa) alpontja alapján
meghatározta és előírta, hogy a mérési kötelezettségnek kizárólag akkreditált módon tehet eleget az
engedélyes, valamint a kibocsátási határértékeknek való megfelelés értékeléséhez szabott feltételt a
terhelési határértékekre vonatkozóan rögzített rendelkezések mellett. Továbbá a rendelkező részben
foglalt előírások teljesítése esetén azon felhasználásra kerülő anyagok tekintetében, melyeket
jogszabály jelenleg nem szabályoz terhelési határértékekkel, az adott anyag környezetben való
esetleges megjelenésnek és koncentrációváltozásának figyelemmel kísérésére van lehetőség. A
mérési kötelezettségekre vonatkozóan környezeti elemenként további előírások is találhatóak a
határozat rendelkező részében.
Indokolás a rendelkező rész 3.6. Környezeti vezetési rendszer című fejezethez
Indokolás a rendelkező rész 3.6.1. pontjához
A környezetközpontú irányítási rendszer (EMS) bevezetését és alkalmazását a BAT-következtetések
Melléklet 1.1.1. pontja írja elő. Ezen feltételnek való megfelelés érdekében a környezetvédelmi
hatóság a rendelkező részben az 3.6.1. pontot rögzítette.
A hatástanulmányban foglaltak szerint az engedélyes ISO 14001 és ISO 45001 szabványok szerinti
integrált irányítási rendszer kiépítését tervezi, mely figyelembe veszi a vonatkozó BAT-
következtetések által meghatározott követelményeket is.
95
Indokolás a rendelkező rész 3.6.2. pontjához
A BAT-következtetések Melléklet 1.1.1. pontja alapján az EMS részeként a beruházó a tisztább
technológiák fejlesztésének nyomon követésére és figyelembevételére is köteles. Ezen technológiákat
az üzemeltetés szakaszában is értékelni kell, majd lehetőség szerint az időközben hozzáférhető
műszaki megoldással fejleszteni. Ezen követelmény teljesülése érdekében a környezetvédelmi
hatóság a 3.6.2. pontban szereplő feltételt írta elő.
Indokolás a rendelkező rész 3.6.3. pontjához
A BAT-következtetések Melléklet 1.1.3. pontja a felhasznált nyersanyagok környezetre gyakorolt
hatásának csökkentése érdekében előírja, hogy alkalmazni kell a BAT 3. a) technikát, amely a BAT 1.,
vagyis a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésére és alkalmazására utal vissza. Ezen
EMS bevezetésének kötelezettségét a környezetvédelmi hatóság jelen határozat 3.6.1. pontjában már
rögzítette, azonban a környezetvédelmi hatóság indokoltnak tartja, hogy a BAT 1. pont iii. b.
alpontjában szereplő anyagok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében a fentiek
rögzítésre kerüljenek, figyelemmel a hatástanulmányban ismertetett, alkalmazni tervezett technikára.
Az előírás során figyelembevételre került az Ákr. 6. §-ában meghatározott alapelv, valamint az Ákr.
65. §-ában foglaltak is.
Indokolás a rendelkező rész 3.7. Karbantartás című fejezethez
Indokolás a rendelkező rész 3.7.1. és 3.7.2. pontjához
A karbantartások végrehajtására és nyilvántartására vonatkozó feltételek a Khvr. 17. § (1) bekezdés
e) pontjában, a BAT-következtetések Melléklet BAT 1. pontjának xiii. és xiv. alpontjában és BAT 13. b)
pontjában foglaltakkal összhangban kerültek előírásra a létesítmények és berendezések megfelelő
műszaki állapotának biztosítása érdekében.
Indokolás a rendelkező rész 3.8. Rendkívüli események, környezetszennyezés, kárelhárítás
című fejezetéhez
Indokolás a rendelkező rész 3.8.1. és 3.8.2. pontjához
A technológiai előírások rögzítését, azok betartásának rendszeres ellenőrzését és naplózását, illetve a
kezelési utasítások és üzemi kárelhárítási tervben foglaltak használatát a Khvr. 11. sz. melléklet 4.d)
és e) pontjaiban foglaltak teljesülése érdekében írja elő a környezetvédelmi hatóság, amely előírások
betartásával a tevékenységgel esetlegesen okozott környezet veszélyeztetés megelőzhető, illetve
csökkenthető.
Indokolás a rendelkező rész 3.8.3. pontjához
A Kvt. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni,
hogy megelőzze a környezetszennyezést, ennek figyelembevételével került a rendelkező rész
meghatározásra.
Indokolás a rendelkező rész 3.8.4. pontjához
A környezetszennyezés észlelése esetén megadott teendők a Kár. 2. § (2), 2. § (6) bekezdései
figyelembevételével kerültek rögzítésre.
Indokolás a rendelkező rész 3.8.5. pontjához
A Kvt. 8. § (2) bekezdése alapján az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás alapelveinek
teljesülése érdekében a környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett
környezetkárosodás
megszüntetéséről,
a
károsodott
környezet
helyreállításáról
a
környezetszennyezés, környezetkárosodás megelőzése érdekében.
96
Indokolás a rendelkező rész 3.8.6. pontjához
Környezetet zavaró, káros környezetterhelés kialakulása esetén a Kvt. 31. § (2) bekezdése, az Lvr.
25. § (2) bekezdése és 30. § (2) bekezdése értelmében az engedélyes utólag is kötelezhető
környezetvédelmi célú műszaki megoldás, vagy intézkedés megtételére a zaj-és rezgés elleni
védelem és a levegőtisztaság-védelem tekintetében.
Indokolás a rendelkező rész 3.9. További elérhető legjobb technika (a továbbiakban: BAT)
követelmények című fejezetéhez
Indokolás a rendelkező rész 3.9.1. és 3.9.2. pontjához
A BAT ajánlásoknak való megfelelés a Khvr. 17. §-a alapján indokolt, ezért ezen feltételek teljesülését
a próbaüzem tapasztalatait összegző értékelésben ismételten igazolni kell a környezetvédelmi
hatóság részére.
Indokolás a rendelkező rész 3.9.3. pontjához
A soron következő kötelező felülvizsgálat vagy felülvizsgálati dokumentációval történő módosítási
eljárás során annak igazolása, hogy a technológia továbbra is megfelel az elérhető legjobb
technikának a Khvr. 17. §-ának és a 8. számú melléklet A) pont e) és j) alpontjainak
figyelembevételével került előírásra.
Indokolás a rendelkező rész 3.10. Tevékenység felhagyása című fejezethez
Indokolás a rendelkező rész 3.10.1-3.10.2. pontjához
A felhagyási terv készítése, a felhagyáshoz szükséges engedélyek beszerzése a Khvr. 17. § (1)
bekezdés f) pontjában foglaltakkal összhangban került előírásra. A technológia felhagyása a Kvt. 73. §
(2) bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálandó tevékenységnek minősül, melyre a felhagyási terv
készítésekor figyelemmel kell lenni.
Indokolás a rendelkező rész 3.10.3. pontjához
A levegő szennyezettségét előidéző anyagok és berendezések környezetszennyezést kizáró módon
történő ártalmatlanítása a Khvr. 17. § (1) bekezdés f) pontjának és az Lvr. 4. §-ának
figyelembevételével került előírásra. A légszennyező források megszüntetésére vonatkozó LAL
változás bejelentést az Lvr. 31. § (4) bekezdése határozza meg.
Indokolás a rendelkező rész 3.10.4. pontjához
A bontási hulladékok hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezeteknek történő átadását a
Ht. 31. § (5) bekezdése írja elő a környezet védelme érdekében.
Indokolás a rendelkező rész 3.10.5. pontjához
A bekövetkezett környezeti károk kárelhárítással és kártérítéssel összefüggő költségeinek pontos
rögzítése
érdekében
a
környezetkárosodások
kárelhárítási
és
kártérítési
költségeinek
vagyonfelmérésben történő szerepeltetése a Kvt. 105. §-a alapján került rögzítésre.
Indokolás a rendelkező rész 3.11. Egyéb előírások című fejezetéhez
Indokolás a rendelkező rész 3.11.1. és 3.11.2. pontjához
A környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése, továbbá az
anyag-, és energiaveszteségek minimalizálása érdekében tett előírások a Khvr. 17. § (1) bekezdése
alapján és a Khvr. 9. számú mellékletének figyelembevételével kerültek rögzítésre.
Indokolás a rendelkező rész 3.11.3. pontjához
97
A
környezetvédelmi
megbízott
alkalmazásának
feltételéhez
kötött
környezethasználatok
meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése és melléklete értelmében
a környezethasználó környezetvédelmi megbízottat (a továbbiakban: megbízott) köteles foglalkoztatni,
mivel a 3140 és 4010 KSH besorolású tevékenységet végez. A megbízott alkalmazási és képesítés
feltételeit a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.)
KTM rendelet határozza meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött a környezetvédelmi
hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.12. Egységes környezethasználati engedélybe foglalt
hulladékgazdálkodási engedély című fejezetéhez
A hatástanulmány 7.4.3. pontja tartalmazza a hulladékgazdálkodási engedélykérelmet, amely a
hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről
szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet)
előírásainak figyelembevételével került összeállításra a hatástanulmányban, illetve a megküldött
hiánypótlásban. Az engedélykérelmet a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. §-ban foglaltaknak
megfelelően hulladékgazdálkodás részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő
készítette el.
A környezetvédelmi hatóság a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben megahatározott tartalmi
követelményeknek való megfelelést vizsgálta, mely során az alábbi megállapításokat tette:
A kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait (KÜJ-, KTJ-
azonosító kódját és KSH-statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, adószámát) a hatástanulmány 2.1
fejezetben foglaltak szerinti hivatkozással adta meg a kérelmező, mely tartalmában megfelel a
439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a szerinti kötelező tartalmi elemnek.
A tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység és kezelési művelet megnevezését, a kezelési
műveletnél alkalmazandó módszerek, kezelési technológia részletes leírását kérelmező megadta,
amely szerint kérelmező új akkumulátor cella gyártó telephely kialakítását tervezi a Debrecen
0237/405 hrsz. alatti, a BMW körút mentén elhelyezkedő területén. A létesítményben lítium-nikkel-
kobalt-mangán alapú akkumulátorok gyártása tervezett. A gyártási tevékenység szerves részét képezi
a gyártott akkumulátorok tesztelése, vizsgálata, mely során hulladék akkumulátorok keletkeznek. A
keletkező akkumulátor hulladék csak töltésmentesítést követően (lemerítve) adható át hasznosító,
vagy ártalmatlanító szervezetnek, ezért a hibásnak minősített akkumulátorok lemerítéséről erre a célra
szolgáló berendezésekkel gondoskodnak a hulladékgyűjtő területre szállítás előtt.
Abban az esetben, ha az akkumulátor meghibásodása olyan jellegű, vagy a gyártás olyan fázisában
kerül megállapításra, ami miatt a lemerítés normál eszközökkel nem megoldható, az akkumulátor
szétbontásáról és az anód fólia elkülönített kezeléséről szükséges gondoskodni.
Fentiek alapján megállapítást nyert, hogy kérelmező veszélyes hulladék előkezelését kívánja a
telephelyén végezni, kizárólag a saját hulladéka vonatkozásában. A kérelemben megadott előkészítő
művelet mellett az ahhoz tartozó megfelelő 'E' azonosító kód is feltüntetésre került.
A kérelem tartalmazza a kezelési művelettel érintett hulladék fajtáját, típusát, jellegét, összetételét,
valamint a kezelni tervezett éves hulladékmennyiséget típusonként az adott kezelési művelet
megjelölésével (tonnában kifejezve), a tervezett kezelési művelettel érintett terület megnevezését; a
kezelési művelet elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket, az
alkalmazni kívánt kezelési technológiát, továbbá az eszközök, és a berendezések műszaki jellemzőit,
azok állapotát, minőségét és felszereltségét.
98
Megadták továbbá a tervezett kezelési művelettel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény, telephely
címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, állapotát, minőségét, felszereltségét,
kapacitását (megjelölve a hulladéktároló hely tárolási kapacitását).
Az engedélykérelem a kezelés technológiájával kapcsolatban tartalmazza, hogy a kezelés során
felhasználni segédanyagokat nem használnak fel, megadásra került a kezelés során képződött
hulladék mennyisége, fajtája, típusa, jellege, fizikai megjelenési formája, annak tervezett kezelési
módja, további felhasználási lehetőségei. A kérelemben megadták továbbá a kezelés anyagmérlegét.
A keletkező hulladék mennyisége megegyezik a kezelni tervezett hulladékok mennyiségével.
Bemutatásra kerültek a kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontok, a
hatástanulmányban megadták, hogy a keletkező hulladék akkumulátorok, akkumulátor összetevők
mennyiségének nyomonkövetésére súlymérési funkcióval rendelkező hidraulikus teheremelő
berendezés alkalmazása tervezett. A visszamérést, hiteles ellenőrzést a DW épületben telepíteni
tervezett hitelesíthető mérleg alkalmazása biztosítja.
A kezelés technológiájának műszaki és környezetvédelmi jellemzőinek ismertetése során kérelmező a
telephely műszaki kialakítását a hatástanulmány 3.2 és a 4. fejezeteiben, a környezeti elemekre
gyakorolt várható hatásait a 7. fejezetben ismertette részletesen.
A hatástanulmány 7.4.3.7 pontjában a kezelési művelettel elérni kívánt környezetvédelmi és
gazdasági cél; hasznosítás esetén az előállítani kívánt anyag vagy termék előállításával, gyártásával
vagy forgalomba hozatalával járó környezetvédelmi és gazdasági előny, haszon vonatkozásában
bemutatták, hogy a tevékenység eredményeként a keletkező hibás akkumulátorok, melyek lemerítése
a normál műszaki megoldásokkal nem biztosítható, bontásra kerülnek, melyet követően az anód fólia
egy berendezésben kezelésre kerül, ezzel alacsonyabb veszélyességű hulladék keletkezik, mely
további hasznosításra, vagy ártalmatlanításra kerülhet. A hatástanulmányban foglaltak alapján
megállapítható, hogy kérelmező hulladék hasznosítását, illetve ártalmatlanítását nem fogja végezni a
telephelyén.
A Ht. 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó
igazolást a hatástanulmány 1.18 mellékletében csatolták. Rögzítésre került továbbá, hogy megfelelő
minőségbiztosítási rendszer kialakítását tervezett a tevékenység megkezdését megelőzően, vagy
azzal párhuzamosan, a próbaidőszak alatt.
A kezelési tevékenység végzéséhez szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló pénzügyi
eszközöket; továbbá a környezetvédelmi biztosítás megkötésének tényét igazoló dokumentumok a
hatástanulmány mellékleteként csatolásra kerültek.
Csatolásra került a környezetbiztonságra, az esetlegesen bekövetkező káresemény (havária)
elhárítására vonatkozó terv; a monitoringra vonatkozó részletes tervet a hatástanulmány 7.12.2
fejezetében mutatták be.
A hulladék telephelyen történő tárolásának módjára és körülményeire vonatkozóan részletes leírást a
7.4.2 fejezetben mutatták be.
A
környezetvédelmi
megbízott
alkalmazása
vonatkozásában
rögzítsére
került,
hogy
a
környezetvédelmi
megbízotti
feladatokat
a
jelen
fejezettel
engedélyeztetésre
kerülő
hulladékgazdálkodási tevékenység vonatkozásában szerződés alapján az EY denkstatt Kft. fogja
ellátni. A megállapodás és a végzettség igazolása az 1.20 mellékletben került csatolásra.
99
A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés m) pontja szerinti nyilatkozatot arról, hogy a
kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, az n) pont szerinti, a kérelmező
korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, 11. § szerinti nyilatkozatot, valamint az o) pont
szerinti nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező figyelembe vette-e a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben
lévő álláskereső alkalmazásának lehetőségét, a hatástanulmány 1.18, illetve 1.21. melléklete
tartalmazza.
A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében került meghatározásra a
hulladékkezelésre vonatkozó engedélykérelem kötelező tartalmi elemei, melynek a kérelmező a
fentiek szerint eleget tett.
Fenitek alapján a rendelkező részben foglalt előírások kerültek előírásra, melyek maradéktalan
betartása mellett a hulladékgazdálkodási engedély kiadásának akadálya nincs.
A rendelkező részben tett előírásokat a környezetvédelmi hatóság az alabbiakkal indokolja:
Indokolás a rendelkező rész 3.12.1. pontjához
A környezetvédelmi hatóság felhívja kérelmező figyelmét, hogy a hiánypótlásban megküldött
hulladéktároló hely szabályzat jóváhagyása külön eljárás részét képezi.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése szerint a hulladéktároló hely üzemeltetője a
hulladéktároló hely részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti.
Az üzemeltető az üzemeltetési szabályzat 1 példányát a hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás
iránti kérelemhez csatolja. A hulladéktároló hely csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint,
a hulladékgazdálkodási hatóság általi jóváhagyását követően üzemeltethető.
A hulladékgazdálkodási engedélynek tartalmaznia kell a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (2)
bekezdésében és a Ht. 80.§ (1) bekezdésében meghatározottakat, amelyek a rendelkező rész 3.12 2-
11. pontjaiban kerültek előírásra.
Indokolás a rendelkező rész 3.12 2-10. pontjaihoz
A hatástanulmányban kérelmező megadta az előkezelni kívánt hulladékok típusát, jellegét,
mennyiségét.
A hulladékkezelési tevékenység besorolása a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és
hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet 2. sz. melléklete, a
439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete, valamint 9. § (1a) bekezdés szerint történt. Az
előkezelhető hulladékok azonosító kódja, megnevezése a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklet
alapján került meghatározásra.
A hatástanulmány 7.4.3.6. pontjában ismertetik a tárnyi és személyi feltételek teljesítését, amely
szerint a BS épületben a hibás akkumulátorok szétszerelését műszakonként 2 fő végzi, míg a BD
épületben az anód fólia kezelését 1 fő hajtja végre műszakonként. A hulladékhasznosítási
tevékenység végrehajtását előzetes tervek alapján tehát műszakonként 3 fő, mindösszesen maximum
9 fő fogja biztosítani. Az igénybe venni tervezett dolgozók rendelkezni fognak a szükséges, az adott
munkakörhöz kapcsolódóan jogszabályilag előírt képzetséggel, és a tevékenység végrehajtásához
részletes munkautasítás kerül kidolgozásra.
A tárgyi feltételek vonatkozásában a hiánypótlásban bemutatottak szerint a cellák szétszereléséhez
szikramentes (pl. kerámia) kést fognak használni, a selejt anód fóliák kezelésséhez, külön erre a célra
kialakított berendezést építenek be.
100
Az engedély kérelemhez csatolták a környezetszennyezési felelősség biztosítási kötvényt, a
köztartozásmentes
adózói
adatbázisra
vonatkozó
igazolást,
a
nyilatkozatot
a
korábbi
hulladékgazdálkodási tevékenységről, a havária tervet, a nyilatkozatot a foglalkozás elősegítéséről és
a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak figyelembe vételéről, a hulladéktároló hely
üzemeltetési szabályzatot, a környezetvédelmi megbízott végzettségét igazoló dokumentumot, aki
szerződéses jogviszonyban áll a környezethasználóval, az anyagmérleget és a pénzügyi garancia
meglétének igazolását.
A hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.). 71. § b) pontja szerint a
tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő
finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben
meghatározott gazdálkodó szervezet, amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez
vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez.
A Ht. 72. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó
szervezet, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét
követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a környezetvédelmi
biztosítást megkötötte, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék rendelkezésére áll.
Indokolás a rendelkező rész 3.12.11. pont a)-i) alpontokhoz
Az engedélyes a benyújtott hiánypótlás mellékletében található hulladéktároló hely üzemeltetési
szabályzat alapján a hulladéktároló helyet az Akkumuláror tesztlabor (BS) és az Anód fólia kezelő
(BD) épületben kívánja kialakítani, egyidejűleg összesen 0,2 tonna hulladékot tud elhelyezni. Itt kerül
tárolásra a bontásra váró veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, valamint a bontás
során keletkező kiselejtezett berendezésekből eltávolított anyag.
A hulladéktároló hely üzemeltetése során vezetett dokumentumok a hulladék nyilvántartás, a
hulladéktároló helyre vonatkozó üzemnapló, valamint a belső ellenőrzések során tett észrevételek és
az azokra tett intézkedések.
Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló
246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet) 18. § (4)
bekezdése szerint a hulladéktároló helyet táblával kell jelezni. Ha a hulladéktároló helyen veszélyes
hulladékot tárolnak, a hulladéktároló helyen a hulladék veszélyességére figyelmeztető táblát kell
elhelyezni. A táblán szereplő feliratot, jelzést úgy kell feltüntetni, hogy az mindenki számára jól látható
és olvasható legyen.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdése szerint ha a hulladéktároló helyen veszélyes
hulladékot tárolnak, a tárolás céljára szolgáló burkolatot olyan anyagból – folyadékzáró, szükség
szerint vegyszerálló felületi védelemmel, illetve kármentővel ellátott aljzattal – kell kialakítani, amely a
veszélyes hulladékkal történő esetleges kölcsönhatás esetén bekövetkező kémiai reakcióknak
ellenáll.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése szerint hulladéktároló helyen hulladék – az
(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a hulladék fajtájának biztonságos elhelyezésére
alkalmas, a hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt rendszerű
konténerben tárolható. A konténerek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy azok a
biztonságos elszállításra vagy szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 19. § (6) bekezdése szerint a hulladéktároló helyen tárolt
hulladék fajtáját és típusát a konténeren vagy – nem konténerben történő tárolás esetén – a tárolás
101
helyén, megkülönböztető, jól látható, figyelemfelkeltő jelzés, felirat alkalmazásával egyértelműen és
olvashatóan fel kell tüntetni.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 19. § (7) bekezdése szerint a hulladéktároló helyet úgy kell
üzemeltetni, hogy a hulladéktároló helyen elhelyezett konténerek ne sérüljenek meg. A tárolás során
használt konténerek és tárolóterek (így különösen az út- és térburkolatok) állapotát az üzemeltetési
szabályzat előírásai szerint rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell. A sérült és a
hulladék tárolására alkalmatlan konténereket haladéktalanul épre kell cserélni.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése szerint a hulladéktároló helyen csak annyi
hulladék tárolható, amennyi a hulladék zavartalan és biztonságos tárolása érdekében lehetséges,
figyelemmel a hulladéktároló hely tárolókapacitására. Ezt a hulladékmennyiséget, valamint a tárolás
lehetséges leghosszabb időtartamát a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási
engedélyben határozza meg.
A környezetvédelmi hatóság a tárolás leghosszabb időtartamát egy évben határozta meg.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján a hulladéktároló hely üzemeltetője a
hulladéktároló helyen tárolt hulladékról a telephelyen, naprakész módon üzemnaplót vezet, a (3)
bekezdésben foglalt adattartalommal.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése szerint a hulladéktároló hely üzemeltetése
során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy veszélyes hulladék tárolása esetén a
tárolás időtartama alatt hulladék ne szennyezze a környezetet.
A környezetszennyezés megakadályozása érdekében a környezetvédelmi hatóság a 3.12.11. pont i)
alpontjában felsorolt eszközöket írta elő.
Indokolás a rendelkező rész 3.12.11. pont j) alpontjához
A hatástanulmányban megadott adatok alapján megállapításra került, hogy a hulladék előkezelés
során keletkező másodlagos hulladékok a Veszélyeshulladék üzemi gyűjtőhely, veszélyesanyag-
raktár (DW) jelű épületben kialakított veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen kerül gyűjtésre
elszállításig.
A maximális tárolási időt a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdése alapján határozta
meg a környezetvédelmi hatóság.
Indokolás a rendelkező rész 3.12.11. pont k) – m) alpontokhoz
A kezelés során kezelt és keletkezett hulladékról vezetett nyilvántartás a teljes tevékenységre
vonatkozó nyilvántartás része, melynek tartalmi követelményeit a hulladékkal kapcsolatos
nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló (a továbbiakban: 309/2014. (XII.11) Korm.
rendelet) 1. sz. melléklet 6. pontja tartalmazza.
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a hulladék termelője, gyűjtője,
szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott
általa kezelt vagy a Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint szállított hulladékról az adott telephelyen
nyilvántartást vezet.
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján a gyűjtő, a kereskedő és a
hulladékkezelő a veszélyes hulladék gyűjtésére, kereskedelemére és kezelésére, és a nem veszélyes
hulladék ártalmatlanítására vagy hasznosítására vonatkozóan negyedévente, a tárgynegyedévet
követő 30. napig a 4. melléklet 1., 2. és 3. pontja szerint szolgáltat adatot.
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra kötelezett az
adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy
megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnak a
(3) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenti.
102
A hiánypótlás mellékleteként beküldött hulladéktároló hely szabályzatban foglaltak alapján az
üzemeltető a nyilvántartását technológiánként vezeti a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet
figyelembevételével.
Indokolás a rendelkező rész 3.12.11. pont n) alponthoz
A 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9.§ (2) bekezdés e) pontja szerint a kezelési műveletek
végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély a Ht.-ben meghatározottak mellett a kezelési
művelettel érintett hulladékgazdálkodási létesítményre, telephelyre vonatkozó műszaki és
környezetvédelmi követelményeket, a monitoringra, próbaüzemre vonatkozó előírásokat kell
tartalmazza.
A hatástanulmány mellékleteként csatolásra került a környezetbiztonságra, az esetlegesen
bekövetkező káresemény (havária) elhárítására vonatkozó terv, a monitoringra vonatkozó részletes
tervet a hatástanulmány 7.12.2. fejezetében mutatták be.
A hatástanulmány a telephely teljes egészére terjed ki, ezért az egységes környezethasználati
engedélyben foglalt környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírásokat maradéktalanul be kell
tartania az enegdélyesnek a termelést megelőző próbaüzem során.
Indokolás a rendelkező rész 3.12.12. pontjához
A Khvr. 20/A § (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedélyben foglalt
engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.
A Ht. 79. § (1) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5
évre adható. Fenti időtartam megegyezik a Khvr. 20/A. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt időponttal,
ezért külön érvényességi időről a környezetvédelmi hatóság nem rendelkezett.
Szakkérdések vizsgálatának indokolása
A hulladékgazdálkodással, természet- és tájvédelemmel, a közegészségüggyel, a talajvédelemmel, a
kulturális örökség védelmével, a termőföld mennyiségi védelmével, a vízgazdálkodással és
vízvédelemmel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos szakkérdések vizsgálata a környezetvédelmi
hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 3. és 8. számú mellékletei alapján történt.
A környezetvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatában megkereste a 624/2022. (XII. 30.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 11. § (1) bekezdése és 3. számú
melléklete 17. pontja alapján a hulladékgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés
vonatkozásában
bevonandó
Hajdú-Bihar
Vármegyei
Kormányhivatal
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztályt, a
624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 11. § (1) bekezdése és 3. számú melléklete 5. pontja alapján a
természet és a táj védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelés vonatkozásában
bevonandó
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Hulladékgazdálkodási Főosztály Természetvédelmi Osztályt, a 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 11. § (1) bekezdése és 3. számú melléklete 3.
pontja
alapján
közegészségügyi
szakkérdésben
bevonandó
a
Hajdú-Bihar
Vármegyei
Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályt és a Hajdú-Bihar
Vármegyei Kormányhivatal Hajdúböszörmény Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályt, a
624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 11. § (1) bekezdése és 3. számú melléklet 6. pontja alapján a
talajvédelmi szakkérdésben bevonandó
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi
Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályt, a 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1)
103
bekezdése és 3. számú melléklete 11. pontja alapján a kulturális örökség védelmére vonatkozóan a
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi
Osztály 1-t, a 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 11. § (1) bekezdése és 3. számú melléklet 8. pontja
alapján a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében a szakkérdésben bevonandó
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi
Osztályt, a
624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/A. §-a és a 8. melléklet 2-3. pontja alapján vízügyi
és vízvédelmi szakkérdésben bevonandó
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi,
Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Vízügyi és Vízvédelmi Osztályt, a
624/2022. (XII.
30.) Korm. rendelet 12/A. §-a és a 8. melléklet 4. pontja alapján a katasztrófavédelmi szakkérdésben
bevonandó
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi
Hatósági Főosztály Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Osztály Debrecent.
A szakkérdések vizsgálatának keretében megadott feltételek jelen határozat rendelkező részében
rögzítésre kerültek, indokolásaik pedig az alábbiakban kerülnek ismertetésre.
Indokolás a rendelkező rész 3.13. Hulladékgazdálkodás című fejezethez
A
Hajdú-Bihar
Vármegyei
Kormányhivatal
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi
és
Hulladékgazdálkodási Főosztály Hulladékgazdálkodási Osztály jelen
összevont eljáráshoz adott
HB/17-HGO/01849-2/2024 számú feljegyzését visszavonta és a HB/17-HGO/00321-1/2025. számú
feljegyzésének indokolása a szakkérdés vizsgálatáról az alábbi. A környezetvédelmi feladatkörében
eljáró
Hajdú-Bihar
Vármegyei
Kormányhivatal
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi
és
Hulladékgazdálkodási
Főosztály
Integrált
Környezetvédelmi
Osztály
(a
további-akban:
környezetvédelmi hatóság) a területi hulladékgazdálkodási feladatkörében eljáró Hajdú-Bihar
Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: területi hulladékgazdálkodási hatóság) szakkérdésben
történő állásfoglalását kérte az Eve Power Hungary Kft. (4025 Debrecen, Barna utca 23.)
meghatalmazásából az EY denkstatt Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) által benyújtott, a Debrecen,
Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben lévő Debrecen 0237/405 hrsz-ú ingatlanra tervezett
akkumulátor gyártó üzem egységes környezethasználati engedélyének megszerzésére irányuló
összevont eljárás során.
A 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. melléklet 17. pontjában meghatározott szakkérdés vizsgálata
tekintetében az alábbi megállapítások tehetők:
A hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések vizsgálata során megállapításra került, hogy
a létesítés során a keletkező hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkülönítetten
fogják gyűjteni, ezzel elősegítve a hulladékok újrafelhasználhatóságának növelését, az üzemelés
során keletkező hulladékok vonatkozásában hulladékgazdálkodási tervet dolgoznak ki, amely a
Környezetvédelmi Irányítási Rendszer részét képezi. A hulladékgazdálkodási terv kiterjed a
hulladékképződés minimalizálására is.
A hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítésének vizsgálata során
megállapításra került, hogy a keletkező hulladékokat azok átvételére engedéllyel rendelkező
gazdálkodó szervezeteknek adják át, ezzel eleget téve a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
(a továbbiakban: Ht.) 31. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A tevékenységhez kapcsolódó veszélyes
hulladék előkezelését magába foglaló hulladékgazdálkodási tevékenységet az egységes
környezethasználati engedélyben foglalt hulladékgazdálkodási engedély birtokában fogják végezni.
A hulladékgazdálkodási előírások alapján a technológiából származó környezetterhelések
kockázatának vizsgálata során megállapításra került, hogy hulladékgazdálkodási szempontból a
technológiából származó környezetterhelések kockázata elhanyagolható.
104
A gyártás során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat és a gyártási selejtet a megfelelő
szakképesítéssel és a kezelésre jogosítvánnyal rendelkező alvállalkozónak adják át. A hulladékok
kezelése így az előírásoknak megfelelően, a telephely működésétől függetlenül valósul meg. Kivételt
képez ez alól az Akkumulátor tesztlaborban (BS) és az Anód fólia kezelő épületben (BD) végezni
tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység, ahol többek között a normál módszerekkel nem
lemeríthető
akkumulátorok
feszültségmentesítése
történik.
A
feszültségmentesítés
zárt,
környezetvédelmi szempontból kontrollált körülmények között zajlik.
A létesítmény által okozott környezeti hatások várhatóan nem okoznak a környezetre és az emberi
egészségre káros hatásokat normál, üzemszerű működés esetén a technológiai fegyelem és a
hulladékgazdálkodási előírások maradéktalan betartása esetén.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálta, hogy merülnek-e fel a hulladékgazdálkodásból
eredő környezeti kockázatok. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a keletkező hulladékok
jogszabályi előírások alapján történő gyűjtése és kezelése során hulladékgazdálkodásból eredő
környezeti kockázat a normál üzemmenet során nem merül fel.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálta az építési vagy bontási tevékenység során az
építési-bontási hulladékok kezelését, amely során megállapításra került, hogy a létesítés során
keletkező építési-bontási hulladékok elkülönített gyűjtésével, valamint engedéllyel rendelkező
gazdálkodó szervezetnek történő átadással fog megvalósulni, amely a hulladékgazdálkodási előírások
maradéktalan betartása esetén a hatályos jogszabályoknak megfelel.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálta a bezárt hulladéklerakók rekultivációjánál szükséges
intézkedéseket. A vizsgálat során megállapította, hogy jelen ügyben nem volt releváns, tekintettel
arra, hogy az ügyben nincs bezárt hulladéklerakó.
Az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 9. táblázat 22. pontjában meghatározott
szakkérdés vizsgálata tekintetében az alábbi megállapítások tehetők.
A hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések vizsgálata során megállapításra került, hogy
a létesítés során a keletkező hulladékokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkülönítetten
fogják gyűjteni, ezzel elősegítve a hulladékok újrafelhasználhatóságának növelését, az üzemelés
során keletkező hulladékok vonatkozásában hulladékgazdálkodási tervet dolgoznak ki, amely a
Környezetvédelmi Irányítási Rendszer részét képezi. A hulladékgazdálkodási terv kiterjed a
hulladékképződés minimalizálására is.
A hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályi követelmények teljesítésének vizsgálata során
megállapításra került, hogy a keletkező hulladékokat azok átvételére engedéllyel rendelkező
gazdálkodó szervezeteknek adják át, ezzel eleget téve a Ht. 31. § (2) bekezdésében foglaltaknak. A
tevékenységhez kapcsolódó veszélyes hulladék előkezelését magába foglaló hulladékgazdálkodási
tevékenységet az egységes környezethasználati engedélyben foglalt hulladékgazdálkodási engedély
birtokában fogják végezni.
A képződő hulladék elhelyezésére, előkezelésére, a kezelés megfelelőségére, hasznosítására,
ártalmatlanítására vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások vizsgálata során megállapításra került,
hogy engedélyes az üzemelés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat megfelelő
műszaki kialakítású munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen és gyűjtőedényzetben fogja gyűjteni. A
veszélyes hulladék előkezelési tevékenységhez kapcsolódóan hulladéktároló helyek is kialakításra
105
kerülnek. A hulladékok arra jogosultsággal, és engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek
kerülnek átadásra, melyről előzetes befogadó nyilatkozat is csatolásra került.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálta, hogy szükséges-e hulladékkezelő létesítmény
létesítése. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a tevékenységhez kapcsolódó, veszélyes
hulladék előkezelésére irányuló hulladékgazdálkodási tevékenység vonatkozásában, a tevékenység
végzéséhez hulladékkezelő létesítmény létesítése indokolt, mely az engedélyes telephelyén belül
kerül kialakításra, annak műszaki, tárgyi és személyi feltételei biztosítottak, valamint a
környezetvédelmi biztosítás és pénzügyi biztosíték igazoltan rendelkezésre áll.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálta, hogy merülnek-e fel a technológiából és
hulladékgazdálkodásból eredő környezetterhelési, valamint környezeti kockázatok. A vizsgálat során
megállapításra került, hogy a keletkező hulladékok jogszabályi előírások alapján történő gyűjtése és
kezelése során hulladékgazdálkodásból eredő környezeti kockázat a normál üzemmenet során nem
merül fel.
A gyártás során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat és a gyártási selejtet a megfelelő
szakképesítéssel és a kezelésre jogosítvánnyal rendelkező alvállalkozónak adják át. A hulladékok
kezelése így az előírásoknak megfelelően, a telephely működésétől függetlenül valósul meg. Kivételt
képez ez alól az Akkumulátor tesztlaborban (BS) és az Anód fólia kezelő épületben (BD) épületben
végezni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység, ahol többek között a normál módszerekkel nem
lemeríthető
akkumulátorok
feszültségmentesítése
történik.
A
feszültségmentesítés
zárt,
környezetvédelmi szempontból kontrollált körülmények között zajlik.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálta az építési vagy bontási tevékenység során az
építési-bontási hulladékok kezelését, amely során megállapításra került, hogy a létesítés során
keletkező építési-bontási hulladékok elkülönített gyűjtésével, valamint engedéllyel rendelkező
gazdálkodó szervezetnek történő átadással fog megvalósulni, amely a hulladékgazdálkodási előírások
maradéktalan betartása esetén a hatályos jogszabályoknak megfelel.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság vizsgálta a bezárt hulladéklerakók rekultivációjánál szükséges
intézkedéseket és megállapította, hogy jelen ügyben nem volt releváns, tekintettel arra, hogy az
ügyben nincs bezárt hulladéklerakó.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság a rendelkező részben előírt feltételeket az alábbiakban
indokolja.
A kivitelezési szakasz során betartandó előírások jogszabályi alapja
Indokolás a rendelkező rész 3.13.1-6. pontjaihoz
A hatástanulmány 7.4.1. pontjában megadták a kivitelezés során várható építési hulladékok típusát,
mennyiségét. Az építés során várhatóan keletkező hulladékok mennyisége meghaladja az építési és
bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes
rendeletben (a továbbiakban: 45/2004. (VII. 26.) BM– KvVM együttes rendelet) szereplő mennyiségi
küszöbértékeket, ezért a hulladékok gyűjtése elkülönítetten fog történni.
Az építés alatt a munkagépek, illetve a beépítésre kerülő gépészet elemeinek meghibásodása,
karbantartása során keletkező veszélyes hulladék a műveletet végző szakcég felelősségi körébe
tartozik, illetve a beruházó felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladék esetén ideiglenes veszélyes
hulladék munkahelyi gyűjtőhely kialakítása történik meg a munkaterületen.
106
A 45/2004. (VII. 26.) BM– KvVM együttes rendelet 3. § (2)-(3) bekezdése szerint amennyiben bármely
az l. számú mellékletben szereplő, a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban (a továbbiakban:
csoport) a keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja az 1. számú mellékletben
foglalt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot – a
hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében – a többi csoporthoz tartozó hulladéktól
elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja. A (2) bekezdés szerinti
kötelezettségének az építtető köteles a keletkezés helyén vagy ha ez nem lehetséges, hulladékkezelő
létesítményben eleget tenni.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a kivitelezés során keletkező hulladékok gyűjtése
környezetszennyezést kizáróan fog megvalósulni.
A hatástanulmányban ismertetett, építési tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtésén, illetve
kezelőnek történő átadásán felül, az építési területen végezni kívánt bármilyen hulladékgazdálkodási
tevékenység a Ht. 62. § (1) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott
hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.
A Ht. 31. § (1) bekezdése szerint a hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről. A hulladék-
birtokos a Ht. 31. § (2) bekezdésében foglaltak útján gondoskodhat a hulladék kezeléséről.
A Ht. 31. § (10) bekezdése szerint ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak a (2) bekezdés b) pont
bb)–bf) alpontja szerint adja át, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék gyűjtésére,
szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási
engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges
nyilvántartásba vétele megtörtént.
A benyújtott hatástanulmányban foglaltak alapján a kivitelezés során keletkező hulladékok kezeléséről
a kivitelező fog gondoskodni. Több kivitelező párhuzamos munkavégzése esetén a fenti
kötelezettségek minden érintett kivitelezőre, illetve alvállalkozóira egyaránt érvényesek.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) alapján a vállalkozó kivitelező feladata az építési munkaterületen
keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési nap-
lóban. A felelős műszaki vezető feladata az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az épí-
tési napló alapján az 5. számú melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek
történő átadása; valamint az illetékes hulladékgazdálkodási hatóság értesítése arról, hogy az építési
munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte az építési és bontási hulladék
kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket.
A hatástanulmányban rögzítésre került, hogy a kivitelező cég bevallásra kötelezett, amennyiben a
hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.
11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 309/2014. (XII.11) kormányrendelet) 11. §-ban meghatározottnál
nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik tevékenysége során.
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a hulladék termelője, gyűjtője,
szállítója, közvetítője, kereskedője és kezelője – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott
általa kezelt vagy a Ht. 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint szállított hulladékról az adott telephelyen
nyilvántartást vezet.
107
Indokolás a rendelkező rész 3.13.7. pontjához
A hatástanulmány 4.14.1.1 fejezetében megadták az alkalmazni tervezett padló rétegrendeket,
valamint a 2.3 mellékletben csatolták a kármentő területek elhelyezkedésére, valamint kialakítására
vonatkozó helyszínrajzokat.
Az üzemi gyűjtőhely és hulladéktároló hely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó műszaki
előírásokat az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének
szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm.
rendelet) 2. sz. melléklete tartalmazza.
Üzemelési szakaszra vonatkozó feltételek jogszabályi alapja
Indokolás a rendelkező rész 3.13.8. pontjához
A Ht. 63. § (1) bekezdése szerint a hulladék termelője, vagy – ha az nem állapítható meg – a hulladék
birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben
meghatározottak szerint besorolja.
A hatástanulmány 94-96. táblázataiban, valamint a hiánypótlásban és a hiánypótlás kiegészítésében
megadták az üzemelés során várhatóan keletkező hulladékokat, melyek a hivatkozott jogszabály
szerint besorolásra kerültek, mely megfelel a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet
(a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet) előírásainak.
Indokolás a rendelkező rész 3.13.9. pontjához
A hatástanulmány 309. oldalán felsorolásra kerültek az üzemelés során keletkező hulladékok átvevői,
illetve kezelői, melyhez kapcsolódóan a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra befogadói
nyilatkozat az 1.11 mellékletben került csatolásra.
A Ht. 63. § (1) bekezdése alapján besorolt hulladékok kezeléséről a Ht. 31. §-ban meghatározottak
szerint kell gondoskodnia. A Ht. 31. § (10) bekezdése szerint, ha a hulladékbirtokos a hulladékot
másnak a (2) bekezdés b) pont bb)–bf) alpontja szerint adja át, meg kell győződnie arról, hogy az
átvevő az adott hulladék gyűjtésére, szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére
vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási
tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.
Indokolás a rendelkező rész 3.13.10-17. pontjaihoz
A benyújtott hiánypótlás és kiegészítése alapján, a telephely területén 85 db munkahelyi gyűjtőhely
kerül kialakításra, ahol egyidejűleg 70,348 tonna hulladék (melyből 59,612 tonna veszélyes hulladék
és 10,736 tonna nem veszélyes hulladék) helyezhető el. A munkahelyi gyűjtés céljából különféle
gyűjtő megnevezése és azonosító kódja feltüntetésre kerül. A munkahelyi gyűjtőhelyen a hulladékokat
maximum 6 hónapig kívánja gyűjteni. A munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékot vagy közvetlenül
kezelőhöz szállítják, vagy az üzemi gyűjtőhelyen helyezik el.
A munkahelyi gyűjtőhelyek kialakításának feltételei a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában
meghatározott munkahelyi gyűjtőhely fejezetének előírásai alapján kerültek meghatározásra.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. § (9) bekezdése szerint ha a munkahelyi gyűjtőhelyen
gyűjtött hulladék olyan tevékenységből származik, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati
engedélyezési
eljárásról
szóló
kormányrendelet
szerinti
egységes
környezethasználati engedély birtokában végezhető, a munkahelyi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető
hulladék maximális mennyiségét, elszállításának gyakoriságát és az elszállítás egyéb feltételeit a
környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyben írja elő.
108
A Ht. 4. §-a alapján minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a
lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne
okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés
megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék
hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.
A Ht. 14. § (1) bekezdése szerint hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy
nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve, ha
a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot
hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe
szállítja,
b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe
szállítja, c) a gazdálkodó szervezet nem üzletszerűen, alkalmilag, az elkülönítetten gyűjtött hulladékát
saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre, hulladékgyűjtő
pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja, vagy
d) a természetes személy ingatlantulajdonos vagy ingatlanbirtokos által használt ingatlanon képződő,
elkülönítetten gyűjtött 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű
veszélyes
hulladékot
az
annak
szállítására
és
tárolására
alkalmas
gyűjtőedényben,
környezetveszélyeztetést kizáró módon – nem üzletszerű szállítás keretében – az (5)–(8)
bekezdésben foglaltak betartásával hulladékgyűjtő pontra vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
e) a hulladékgazdálkodási hatóság a költséghatékonyság mérlegelését követően a jogellenesen
elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m3 mennyiségű, nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő
pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
f) a 61. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezett által a kötelezést megállapító közigazgatási
döntéssel igazoltan legfeljebb 1 m3 mennyiségű nem veszélyes építési-bontási hulladék vagy nem
veszélyes települési hulladék kerül elszállításra hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre, vagy
hulladékkezelő létesítménybe történő átadás céljából.
Indokolás a rendelkező rész 3.13.18-29. pontjaihoz
A tervezett tevékenység során keletkező hulladékok a munkahelyi gyűjtőhelyről közvetlenül
elszállításra vagy a telephelyen kialakításra kerülő 6 db üzemi gyűjtőhely valamelyikére kerülnek, az
üzemi gyűjtőhelyeken egyidejűleg 356,248 tonna hulladék gyűjthető a rendelkező rész 3.13.28.
pontjában részletezett mennyiségek szerint.
Az üzemi gyűjtőhelyen gyűjteni kívánt hulladékok típusát, azonosító kódját, elhelyezésének helyét és
módját, valamint mennyiségét a hatástanulmány 92-93. táblázata tartalmazza, mely módosításra
került a megküldött hiánypótlásban és annak kiegészítésében.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdése szerint ha az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött
hulladék olyan tevékenységből származik, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati
engedélyezési
eljárásról
szóló
kormányrendelet
szerinti
egységes
környezethasználati engedély birtokában végezhető, az üzemi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető
hulladék maximális mennyiségét, elszállításának gyakoriságát és az elszállítás egyéb feltételeit a
környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedélyben írja elő.
109
Az üzemi gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat a környezetvédelmi
hatóság a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 14-17. §-aiban meghatározott üzemi gyűjtőhely fejezet
előírásai alapján írta elő.
Indokolás a rendelkező rész 3.13.30. pontjához
A hatástanulmány 306. oldalán rögzítésre került, hogy az üzemeltetési szabályzat elfogadása iránti
kérelem külön eljárás keretében kerül benyújtásra a területi hulladékgazdálkodási hatóság felé, melyet
a területi környezetvédelmi hatóság előírt a rendelkező rész 3.13.30. pontjában.
A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése szerint az üzemeltető az üzemi gyűjtőhely
részletes működési és ellenőrzési szabályait üzemeltetési szabályzatban rögzíti. Az üzemi gyűjtőhely
csak az üzemeltetési szabályzatban foglaltak szerint, a hulladékgazdálkodási hatóság általi
jóváhagyását követően üzemeltethető.
Indokolás a rendelkező rész 3.13.31-34. pontjaihoz
A hatástanulmány 309. oldalán rögzítésre került, hogy a keletkező hulladékok nyilvántartása a
309/2014 (XII. 11.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
A Ht. 65. § (1a) bekezdése szerint a veszélyes hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója,
közvetítője, kereskedője és hulladékkezelője elektronikus nyilvántartást vezet a 309/2014. (XII. 11.)
Korm. rendelet szerint.
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján a környezetvédelmi hatóság előírta a nyilvántartás
technológiánként, hulladéktípusonként és anyagmérleg alapján történő napi vezetését, melyet a
309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletben meghatározott adattartalommal kell vezetni,
valamint a nyilvántartás alapján adatot kell szolgáltatni.
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés d) pontja szerint a telephelyi nyilvántartásnak
az 1. mellékletben meghatározottakon túlmenően az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos
hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban:
445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet) meghatározott hulladékfajtára vonatkozó adatot is tartalmaznia
kell.
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra kötelezett
hulladéktermelő a képződött hulladékról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig szolgáltat
adatot.
A Ht. 65. § (4) bekezdése szerint a nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére
kötelezett legalább 5 évig – veszélyes hulladék esetén 10 évig – megőrzi.
A Ht. 57. § a) pontja szerint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettségekről szóló kormányrendelet alapján rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett
gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék képződik, a veszélyes
hulladék képződését eredményező termelő tevékenységéről anyagmérleget készít.
Indokolás a rendelkező rész 3.13.35-38. pontjaihoz
A hatástanulmány 309. oldalán felsorolásra kerültek az üzemelés során keletkező hulladékok átvevői,
illetve kezelői, melyhez kapcsolódóan a veszélyes és nem veszélyes hulladékokra befogadói
nyilatkozat az 1.11 mellékletben került csatolásra.
110
A hatástanulmány 431. oldala alapján a hulladékszállítási dokumentumokkal kapcsolatos előírások
betartása érdekében belső szabályozást alakítanak ki.
A Ht. 14. § (1) bekezdése szerint hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy
nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve, ha
a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot
hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe
szállítja,
b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe
szállítja, c) a gazdálkodó szervezet nem üzletszerűen, alkalmilag, az elkülönítetten gyűjtött hulladékát
saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre, hulladékgyűjtő
pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja, vagy
d) a természetes személy ingatlantulajdonos vagy ingatlanbirtokos által használt ingatlanon képződő,
elkülönítetten gyűjtött 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű
veszélyes
hulladékot
az
annak
szállítására
és
tárolására
alkalmas
gyűjtőedényben,
környezetveszélyeztetést kizáró módon – nem üzletszerű szállítás keretében – az (5)–(8)
bekezdésben foglaltak betartásával hulladékgyűjtő pontra vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
e) a hulladékgazdálkodási hatóság a költséghatékonyság mérlegelését követően a jogellenesen
elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m3 mennyiségű, nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő
pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,
f) a 61. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezett által a kötelezést megállapító közigazgatási
döntéssel igazoltan legfeljebb 1 m3 mennyiségű nem veszélyes építési-bontási hulladék vagy nem
veszélyes települési hulladék kerül elszállításra hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre, vagy
hulladékkezelő létesítménybe történő átadás céljából.
A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015.
(VIII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet) 5. § (1) bekezdése
szerint a veszélyes hulladékot a képződés helyétől a hulladékkezelő létesítménybe történő
elszállításig, illetve a hulladékkezelő részére történő átadásig az 1. melléklet 1. pontja szerinti
szállítási lappal kell dokumentálni. A szállítási lapot akkor kell használni, ha a szállítást – a Ht. 14. §
(1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel
alapján végzik.
A 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a szállítási laphoz egyedi
sorszámtartományt kell igényelni. Sorszámtartományt az igényelhet, aki legalább székhellyel és
Környezetvédelmi Ügyfél Jellel (a továbbiakban: KÜJ) rendelkezik. A sorszámtartományt az
igénylőnek a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter 30 napon belül adja ki.
A 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése szerint a hulladék átadója a (2) bekezdés
szerinti esetben a veszélyes hulladék átvételének megtagadását az átvétel megtagadásától számított
8 napon belül a hulladék átadásának helye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnak
bejelenti, egyúttal a szállítási lap bizonylatként megőrzött, valamint a részére visszajuttatott példányát
(adott esetben a külön lappal együtt) a hulladékgazdálkodási hatóság részére bemutatja.
A Ht. 58. § (1) bekezdése szerint a hulladéktermelő a veszélyes hulladékot a nemzetközi
egyezményekkel és a közösségi joggal összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak
megfelelően csomagolja és címkézi annak gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során.
111
Indokolás a rendelkező rész 3.13.39-41. pontjaihoz
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a gyártó az elem- és
akkumulátorhulladékot a hulladékbirtokostól átveszi (átvételi kötelezettség). A gyártó az elem- és
akkumulátorhulladék átvételét átvételi helyen, illetve speciális gyűjtőhelyen biztosítja.
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint a gyártó az átvett hulladékká vált
hordozható elem, akkumulátor gyűjtéséről legalább a 2. melléklet szerinti mértékben gondoskodik
(gyűjtési kötelezettség).
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a gyártó az átvételi, a gyűjtési és a
kezelési kötelezettségének teljesítését – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a) megállapodás alapján részben vagy együttesen a 9. § szerinti átvállalóra (a továbbiakban:
átvállaló), vagy
b) közvetítő szervezetre átruházhatja.
A benyújtott hiánypótlás részét képező nyilatkozat alapján kötelezettségének kollektív teljesítés útján
fog eleget tenni.
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint a gyártó a (2) bekezdés szerinti
adattartalommal az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál kérelmezi a nyilvántartásba vételét. A
nyilvántartásba vételt legkésőbb az elem vagy az akkumulátor forgalomba hozatalának megkezdéséig
kell kérelmezni.
Fentiek alapján kérelmezőnek a gyártási tevékenysége során kérelmezni kell az országos
hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét.
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése alapján a gyártó a 4. melléklet 1. és 5.
pontja szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 14.§ (5) bekezdése szerint a nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy
az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség
teljes körűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a hulladékforgalom tételes nyomon
követhetőségét biztosítsa.
A 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése szerint a gyártó, az átvállaló és a közvetítő
szervezet a 14. § alapján általa nyilvántartott adatokról a tárgyévet követő év február 20-ig az
országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat.
Fentiek alapján kérelmezőnek a gyártási tevékenysége során nyilvántartási és adatszolgáltatási
kötelezettsége keletkezik.
Az Ákr. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a hatóság biztosítja az ügyfél, számára, hogy jogaikat és
kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
A hatástanulmány a rendelkező rész 3.13.39. és 3.13.40. pontjai vonatkozásában nem tartalmaz
adatot, ezért a hatóság fentiek alapján, az ágazati jogszabályban meghatározott kötelezetteségek
megismerése és teljesítése érdekében előírást tett.
Indokolás a rendelkező rész 3.13.42. pontjához
Az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető
legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a szerves oldószerekkel történő
felületkezelés, többek között a faanyagok és a faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítása
112
tekintetében történő meghatározásáról szóló 2020/2009 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2020.
június 22.) Európa Bizottsági határozat BAT 22. b) pontja szerint szükséges a hulladékmennyiségek
nyomon követése technika alkalmazása, a keletkezett hulladék mennyiségének éves nyilvántartása
hulladéktípusonként. A hulladék oldószertartalmát rendszeres időközönként (legalább évente egyszer)
meg kell határozni elemzéssel vagy számítással.
Fentiek alapján, a hatástanulmányban foglaltak figyelembevételével a hulladék oldószertartalmát
rendszeresen elemzéssel vagy számítással kell meghatározni, melyet a környezetvédelmi hatóság évi
2 alkalomba határozott meg a rendelkező rész 3.13.42. pontjában.
A hatástanulmányban és kiegészítéseiben a vonatkozó jogszabályokban, valamint a rendelkező
részben foglalt előírások betartása esetén, a tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése,
valamint
a
veszélyes
hulladék
előkezelése
hulladékgazdálkodási
érdekeket
nem
sért,
hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem áll fenn.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság a szakkérdés vizsgálata során a hulladékgazdálkodási
hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja, a
környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII.
30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése és a 3. sz. melléklet 17. pontja, 531/2017. Korm. rendelet 4/A.
§-ának és 9. melléklet 22. pontja, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési
szabályzatáról szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM utasítás alapján működött közre.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról,
valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)
bekezdése, és a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapítja meg.
Indokolás a rendelkező rész 3.14. Természet- és tájvédelem című fejezethez
A 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése és 3. számú melléklet 5. pontja alapján a
természet és a táj védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelés vonatkozásában
megkeresett természetvédelmi hatóság HB/17-TVO/01766-2/2024 ügyiratszámú feljegyzésének
indokolása az alábbi.
A környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022.
(XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 3. számú mellékletének
5. pont a), b) és c) alpontjai alapján a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi
jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó feladatkörében a természetvédelmi
hatóság azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e
a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt
oltalmuk biztosítása;
a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok
kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a
Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint a természeti értékek és területek, a
tájak és az egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai
sokféleségének,
természetes
vagy
természetközeli
állapotának
megőrzése,
fenntartható
használatának és helyreállításának elősegítése jogszabályokban és az Európai Unió általános
hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában rögzített követelményeinek.
A tervezett beruházás megvalósításával érintett Debrecen 0237/405 hrsz.-ú földrészlet nem minősül
országos jelentőségű védett természeti területnek, nem képezi a Natura 2000 hálózat részét, az
Országos Ökológiai Hálózat területével nem érintett.
Növényvilág, élőhelyek értékelése a beruházási helyszínen
113
A hatástanulmány „5.7.1. A vizsgált terület élővilág-védelmi szempontú lehatárolása” című fejezetének
megállapításai szerint a tervezett beruházás megvalósításával érintett Debrecen 0237/405 hrsz.-ú
földterület a kivonás előtt sok évtizede intenzív művelésű szántóként szerepelt az ingatlan
nyilvántartásban. A több közepes szántóparcellából összevont területet néhány éve még a művelési
ágnak megfelelően hasznosították. Jelenleg a tervezett ipari használatnak megfelelően az ingatlan
gazdasági célra elkülönített telek, övezeti besorolása Gá-Ip/22. A tervezési területen, ahogy annak
környezetében is a térség intenzív szántóira jellemző természeti állapot állandósult. Az intenzív
agrotechnikával művelt szántóterületeken és környezetünkben a földhasználatnak és a funkciónak
megfelelően természetes vagy természetközeli élőlényegyüttesek teljes hiánya jellemző. A nem
megművelt mezsgyék és a Pece-ér kiszáradt, körbeszántott medermaradványa teljesen elveszítette
az eredeti természeti jellegét. A tervezési terület kb. 2 km-es övezetében, a meghatározóan fátlan
környezetben még a térségre jellemző általánosan elterjedt madárfajok költése sem fordul elő.
Előzetesen megállapítható, hogy az érintett ipari, közlekedési és agrárkörnyezetben, természetes
élőhelyet és nagyobb jelentőségű természeti értéket a tervezett létesítéssel és a későbbi üzemeléssel
kapcsolatos hatótényezők előre láthatóan nem fognak érinteni. A múltban és a jelenben is igen
intenzíven jelen lévő emberi hatások alapvetően határozzák meg a terület tájfunkcióit és ökológiai
adottságait. Még a környéken megmaradt folt, vagy sáv jellegű természetközeli területek sem
mentesek az antropogén hatásoktól, és jelentősebb természeti értékek tartós megmaradására igen
korlátozottan alkalmasak. A környező intenzív szántók, a délen található, igen nagy kiterjedésű építési
terület, a távolabbra lévő burkolt és beépített részek, és az azok közötti-menti sávok, továbbá a Pece-
ér tartósan kiszáradt medrének maradványa legfeljebb korlátozottan minősíthetők biológiailag aktív
területnek. A tervezési területen és a hatásterületen valamelyest stabilizálódott, biológiailag aktív
felületek jelenleg nem találhatók. Az épülő autógyárhoz tartozó területrészeken jelenleg még
nincsenek fásítások vagy egyéb parkosított felszínek, legfeljebb gyéren füvesedő, de inkább
gyomosodó területrészek a kialakított épületegyüttesek és megépült belső útvonalak mentén. A
tervezési területen és a becsült általános élővilágvédelmi hatásterületen beazonosítható T1 –
Egyéves, nagyüzemi szántóföldi kultúrák, U4 – Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók, U11 –
Út- és vasúthálózat típusok élőhelyként természetvédelmi jelentőséggel nem bírnak.
A hatástanulmány „5.7.4.1. A vizsgált terület általános természeti jellemzői és növényzete” című
fejezetében foglaltak alapján a beruházással közvetlenül érintett, korábban intenzív szántóterület és
az épülő autógyár környezetében lévő burkolatlan, taposott vagy időnként kezelt felületeket a korábbi
kultúrnövényeket kísérő gyomflóra mellett döntő mértékben az egyéb zavarástűrő, egyéves gyomfajok
határozzák meg. A legjellemzőbbek a növényvédő szereknek és az élőhely emberi tevékenység
folytán történő permanens befolyásolásának ellenálló tág tűrésű pusztai és rudeális fajok. Leginkább
az olyan tömegesen jelentkező, helyenként zárt állományokat alkotó gyomfajok fajok jelennek meg
időlegesen, mint az útszéli bogáncs (
Carduus acanthoides), orvosi somkóró
(Meliotus officinalis),
faluszéli libatop
(Chenopodium urbicum), vadmurok
(Daucus carota) és foltos bürök
(Conium
maculatum). A közelmúltban kialakított, nem burkolt útvonalak, árkok mentén néhol tömeges a paréjos
lórom
(Rumex patientia). A tervezési területen és közvetlen környezetében védett vagy
természetvédelmi szempontból különösen értékes növényfaj, illetve növénytársulás nem került
rögzítésre a vizsgálat során, valamint azok tartós megtelepedése a jelenlegi viszonyok mellett
kizárható.
Állatvilág értékelése a beruházási helyszínen
A hatástanulmány „5.7.4.2. A vizsgált terület és a hatásterület zoológiai szempontú minősítése”
megnevezésű fejezetében foglaltak alapján a vizsgált területen nem léteznek olyan természetközeli
élőhelyek, amelyeken nagyobb diverzitású állatvilág megmaradása lenne lehetséges. Az eredetileg
intenzív szántókon csak az agrotechnikát elviselni képes, igen kis faj- és egyedszámú állategyüttesek
maradhattak fenn. Az állatvilágra gyakorolt hatások összegzésként megállapítható, hogy a vizsgált,
114
illetve a becsült általános élővilágvédelmi hatásterületen kisszámú, általánosan elterjedt és a
hatásterületen inkább átmeneti jelleggel (táplálkozás, vonulás) megjelenő állatfajok egyedei fordulnak
és fordulhatnak elő.
mezei pocok (
Microtus arvalis)
vakond (
Talpa europaea; t.é.: 25.000- Ft)
görény (
Mustela putorius)
menyét (
Mustela nivalis; t.é.: 25.000- Ft)
nyest
(Martes foina)
molnárfecske
(Delichon urbica; t.é.: 50.000- Ft)
füstifecske
(Hirundo rustica; t.é.: 50.000- Ft)
örvös galamb (
Columba palumbens)
balkáni gerle (
Srteptopelia decaocto)
fekete rigó (
Turdus merula; t.é.: 25.000- Ft)
énekes rigó (
Turdus philomelos; t.é.: 25.000- Ft)
házi veréb (
Passer domesticus; t.é.: 25.000- Ft)
mezei veréb (
Passer montanus; t.é.: 25.000- Ft)
mezei poszáta (
Sylvia communis; t.é.: 25.000- Ft)
tövisszúró gébics (
Lanius corullio; t.é.: 25.000- Ft)
szarka (
Pica pica)
tengelic (
Carduelis carduelis; t.é.: 25.000- Ft)
sárga billegető
(Motacilla flava; t.é.: 25.000- Ft)
mezei pacsirta
(Alauda arvensis; t.é.: 25.000- Ft)
búbos pacsirta (
Galerida cristata; t.é.: 50.000- Ft)
A védett és fokozottan védett állat- és növényfajok körét, természetvédelmi értékét a védett és a
fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai
Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet határozza meg.
A kivitelezési munkálatok elsősorban a talajlakó életmódot folytató, alacsonyabb rendű állatfajok
egyedei, állományaira számára járnak káros, negatív hatással, az állatvilág további elemei – melyek
alapvetően alacsony egyedszámmal és fajszámban vannak, fordulnak elő a területen - a zavaró
hatásokra elkerülő magatartással reagálnak. A beruházási területet a különböző állatfajok egyedei,
annak kedvezőnek nem tekinthető élőhelyi adottságai, jellege (pl. fás, cserjés területek,
fészkelőhelyek hiánya) miatt, valamint a jelenlévő zavarás eredményeként (pl. a környező területeken
folytatott kivitelezési munkálatok, emberi jelenlét) elsősorban vándorlás, vonulás során, táplálkozás
céljából érinthetik, fészkelés céljából esetlegesen az üzemeltetés során kialakításra kerülő, kialakuló
zöldfelületek növényzetén jelenhetnek meg a helyszínen.
Tájvédelem
A hatástanulmány „7.5.3.1. A létesítés várható tájesztétikai, tájvédelmi hatásai” és a „7.5.3.2. Az
üzemelés várható tájesztétikai, tájvédelmi hatásai” című fejezeti alapján megállapítható, hogy a
tervezett üzem Debrecen közigazgatási területének északra elterülő, sík felszínű külterületi
övezetében, az M35 autóúttól nyugatra és a 33 főúttól északra lehelyezkedő, azokkal határolt ipari
övezetben létesül. A már épülő, több száz hektárt lefedő autógyár szomszédságában, a városhoz
tartozó lakott területek, Józsa szélső utcáitól kb. 1,5 km-re, illetve Nagymacs település határától 1,7
km távolságban lévő, összesen kb. 45 ha területre kiterjedően jelennek meg az üzemi épületek
létesítési munkáinak tájesztétikai hatásai. A területet Józsa településrésztől a jelentős forgalmú
autóút, Debrecen szélső utcáitól pedig a főút és az azokat kísérő védőfásítások választják el. Tájképi
115
szempontból a munkálatok tájsebszerű megjelenését egyéb közbeeső egyéb épített objektumok is
árnyalják, ideérte az autógyárat is. Észak és nyugati irányban, alapjában véve nyitott, zömmel
agrárterületek övezik a tervezési helyszínt, ami alól csak a mezsgyéken megmaradt, igen gyéren álló
fák és facsoportok képeznek, ilyen szempontból jelentéktelen kivételt. Az utóbbiak úgy a létesítési
terület környezetében, amint a környező földutak mezsgyéin tájesztétikai szempontból szinte
semmilyen jelentőséggel nem rendelkeznek. A nagyon meggyérült fás növényzetnek, és fiatal
ligeteknek alig van a tájképet befolyásoló szerepük. A tervezési terület mellett épülő
üzemcsarnokokon és irodaépületen kívül, semmilyen egyéb, a tájból kiemelkedő objektum nincs. A
keletre elterülő természetközeli területek jelentős részben erdő jellegűek, és a térségre jellemző
urbánus és agrártájban fontos elemként törik meg annak egyhangúságát. Ez utóbbi azonban az új
ipari terület tekintetében alig rendelkezik tájvédelmi tekintetben árnyaló szereppel. A létesítési munkák
nyomán a tájseb jelleg átmenetileg kifejezett lesz, mivel a talajfelszínt legyalulják, ami viszonylag nagy
fölmunkákkal fog járni. Az eredetileg is fás növényzettől mentes sík területen folyó létesítési munkák
fokozzák majd a természetidegen táj jelleget.
Az üzemeltetés során keletről, délről, illetve délkeletről szemlélve az M35-ös autóút, a vasút és a fő
közlekedési útvonalak, valamint az autógyár már majdnem kész épületei, az azok hátterében létesülő,
várhatóan középmagas, nagy alapterületű gyárépületek teljesen új, és markáns művi elemként
jelennek meg ugyan meg az eredetileg sík felszínű, nyitott agrártájban, a már megépült számos
hasonló objektummal komplexitásban szemlélve nagy változást nem fognak jelenteni. A beépített
üzemi terület létesítményei főleg északi irányból lesznek szembetűnőek
. A környezetből nem
kiemelkedő, sík területen létesülő ipari objektumok főleg nyugat felől, Nagymacs, illetve az autóút
magasabban vezetett, védőfásítással nem övezett szakaszairól szemlélve lesznek, új és jelentős
tájidegen tájképi elemek a sík agrártájban, ami több kilométer távolságról is látható lesz. Tájesztétikai
szempontból ez a látványhatás megfelelően elhelyezett és telepített takarófásítással mérsékelhető.
A természetvédelmi hatóság rendelkezésére álló információk alapján a vizsgált területen tájvédelmi
szempontból védendő érték nem található. A térségben a mezőgazdasági területek, telephelyek
mellett az úthálózathoz és a villamos energetikai légvezetékes hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztések,
valamint új ipari létesítmények jelentek meg tájképi elemként. A tervezési terület környezetében is,
annak déli, keleti és nyugati oldalán ipari létesítmények, épületek megvalósítása van folyamatban. A
tervezett telephely, az ott létrejövő épület illik a kialakulóban lévő ipari tájhasználatba és tájkarakterbe,
jelentős változást a tájképben nem okoz. A beruházás során a tájalkotó tényezőkben mennyiségi
változás következik be, a szántó területek aránya csökken, ugyanakkor a tájrészlet kiegészül újabb
tájelemmel (telephely, zöldfelületek), azonban az ilyen mértékű és minőségű változás a tájrészlet
egészének tájkarakterét nem befolyásolja. A beruházás megvalósítása, a környező területek
állapotának, hasznosításának, jellegének figyelembevétele mellett tájképvédelmi szempontból nem jár
jelentős hatással.
Indokolás a rendelkező rész 3.14.1-8. pontjaihoz
A kivitelezési munkálatok és az üzemeltetés okozta zavaró hatások ellenére is megjelenhetnek a
területen természetvédelmi szempontból jelentős fajok. A vizsgálati dokumentáció, valamint a
természetvédelmi hatóság rendelkezésére álló információk alapján a környező területeken folytatott
emberi tevékenység ellenére is - jelenleg is előfordulnak védett madárfajok, habár elsősorban
táplálkozás céljából, valamint a közelben található élőhelyekről sem kizárható átvándorlásuk,
átrepülésük. Ezen oknál fogva a madárfajok egyedeinek védelme érdekében indokolt, hogy a
területen a fásszárú növényzet kivágása fészkelési, fiókanevelési időszakon kívül történjen, valamint a
madarak ne tudjanak bejutni a létesítmény szellőzőrendszerébe.
A kivitelezési munkálatok (földmunkák, tereprendezés) során keletkező – hosszabb távon nyitott, nyílt
- gödrökbe, árkokba különböző hüllő, kétéltű és kisemlős fajok egyedei beleeshetnek. Méretükből
116
adódóan saját erejükből nem képesek kiszabadulni, ezen oknál fogva indokolt ezek rendszeres
ellenőrzése, a belekerült állatfajok egyedeinek folyamatos, kíméletes mentése a kivitelezés során.
A kivitelezés során a területen a 45°-nál meredekebben hagyott depóniákon védett és fokozottan
védett üreglakó madárfajok (pl.: parti fecske (
Riparia riparia; t.é.: 50.000- Ft), gyurgyalag (
Merops
apiaster; t.é.: 100.000- Ft) egyedei telepedhetnek meg, valamint az üzemeltetés során az épületek
homlokzatain, amennyiben azok megfelelő kiszögelésekkel rendelkeznek a faj számára, a védett füsti
fecske (
Hirundo rustica; t.é.: 50.000- Ft) egyedeinek fészkelése, megjelenése feltételezhető.
Az épületek homlokzatán kialakításra kerülő nagy kiterjedésű üvegfelületek, üvegfalak,
üveghomlokzatok a területen megjelenő, élő madárfajok egyedei számára jelentenek veszélyforrást.
Az üvegnek két olyan tulajdonsága van, ami a madarak szempontjából veszélyt jelent. Az egyik az
átlátszóság, a másik a tükröződés okozta átlátszatlanság.
Merőlegesen nézve a víztiszta, átlátszó üvegablak, főleg ha mögötte egy másik ablakon keresztül át
lehet látni az épületen, különösen veszélyes a repülő madarakra nézve, mert szabad átrepülésre
alkalmas képet látnak, és ha a keret és egyéb jelek alapján nem tanulták meg felismerni az üveget,
teljes sebességgel nekirepülnek az ablaknak.
Lapos szögből szemlélve még a víztiszta üveg is átlátszatlanná válik, de így is éppen olyan veszélyes,
mint szemből, mivel a madarak számára szabad röpfolyosót jelentő eget, búvó- és pihenőhelyet kínáló
ágakat tükröz vissza, és a madarak ismételten teljes sebességgel ütköznek bele. Ferdén nézve
viszont a víztiszta üveg nem pusztán átlátszatlanná válik, de csalóka
módon visszatükrözi a madarak
megszokott, biztonságos, szabad átrepülést
kínáló környezetét, így azok lassítás nélkül csapódnak be
a kemény
felületbe.
Az ütközések mindkét esetben a madarak komoly sérülésével (pl. agyrázkódás, nyakcsigolya- vagy
koponyacsonttörés), esetleges pusztulásával, elhullásával járhatnak. Ezen oknál fogva indokolt a nagy
kiterjedésű üvegfelületeken megfelelő ragadozó madár (pl. sólyom, karvaly, héja) sziluettek
elhelyezése vagy madárvédő üvegből - Ornilux – történő megvalósítása.
A természetvédelmi hatóság rendelkezésére álló információk alapján a vizsgálat területen és
környezetében mind a molnárfecske
(Delichon urbica; t.é.: 50.000- Ft), mind a
füstifecske
(Hirundo
rustica; t.é.: 50.000- Ft) előfordulása feltételezhető. Az említett fajok egyedeinek fészkelése a számára
megfelelő homlokzati kiszögelések esetén nem zárható ki, valamint további olyan madárfajok (pl.
mezei veréb, rozsdafarkú) megjelenése is várható, melyek jól alkalmazkodnak a zavaró hatásokhoz,
az emberi jelenléthez
A Tvt. 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai,
életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.
A Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő
szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet
a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.
A Tvt. 42. § (1) bekezdése alapján tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély
nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása, továbbá a Tvt. 43. § (1)
bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása,
szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő-
vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
A Tvt. 43. § (2) bekezdésének a), b), k) és l) pontjai értelmében a természetvédelmi hatóság
engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozásához; egyedeinek gyűjtéséhez,
117
befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; kártételének megelőzése érdekében
riasztási módszer alkalmazásához;
egyede fészkének áttelepítéséhez.
A természetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy a védett állatfajok védelmére, tartására,
hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet 5. § (2) bekezdése (a továbbiakban: 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet) szerint a
védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt
épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
Indokolás a rendelkező rész 3.14.9. pontjához
A területen mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés során esetlegesen megjelenő, megtelepedő
védett, fokozottan védett fajok egyedeinek, állományának védelme érdekében – hivatkozással a
természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII.
30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 19. § a) pontjának aa)
alpontjára - értesíteni kell az Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrét.
A 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Park Igazgatóság
elnevezését, székhelyét és működési területét a 2. melléklet tartalmazza.
A 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. § a) pontjának aa) alpontja alapján a Nemzeti Park
Igazgatóság állami alaptevékenysége körében ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek,
védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű
értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek
természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket
jogszabály alapján más szerv vagy természetes személy köteles ellátni.
A Tvt. 59. § (1) bekezdése alapján a természeti értékek és területek, különösen a védett természeti
értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és
szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - természetvédelmi őrszolgálat működik.
Indokolás a rendelkező rész 3.14.10. pontjához
A beruházási területen a rendelkező rész 3.14.10. pontjában előírásra került fásítások, fasorok ős- és
tájhonos fajok felhasználásával történő telepítése általános tájesztétikai szempontok – hivatkozással a
Tvt. 6. § (2) bekezdésére és 7. § (2) bekezdésére - alapján indokolt és szükséges. Mindamellett, hogy
a kialakítandó fásítások, fasorok segítik a létesítmény tájba illesztését, újból élő- és táplálkozó helyet
biztosíthatnak a területen megjelenő, valamint a környéken meglévő állatfajok egyedeinek számára.
A Tvt. 6. § (1) bekezdése szerint a táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és
sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az
emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a
mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
A Tvt. 6. § (2) bekezdése alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg
kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai
adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi
tájértékek fennmaradásáról.
A Tvt. 7. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek
és esztétikai adottságok megóvása érdekében
gondoskodni kell az épületek, építmények,
nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti
118
értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba
illesztéséről.
Indokolás a rendelkező rész 3.14.11. pontjához
Általánosan elmondható, hogy a kivitelezést követően a bolygatott területrészeken, amennyiben
spontán visszagyepesedés történik vagy a zöldfelületek kialakítása, parkosítása során nem a
megfelelő növényfajok egyedei kerülnek alkalmazásra, akkor olyan idegenhonos, invazív növényfajok
egyedei jelenhetnek meg, melyek kiszoríthatják az őshonos fajok állományát a területről. Ezen
okoknál fogva az üzemeltetés során a kialakuló zöldfelületeken fokozott figyelmet kell fordítani az
invazív fajok megjelenésének visszaszorítására, valamint a tervezett zöldfelületek kialakítása,
növénytelepítések végzése ős- és tájhonos fajok egyedeinek alkalmazásával történhet, melynek
kapcsán a környezetvédelmi hatóság az alábbiakra hívja fel a figyelmet.
Az Európai Parlament és a Tanács idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának
és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU rendeletének (a továbbiakban: EU
rendelet) II. fejezet 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt pontok alapján idegenhonos, inváziós fajok
egyedeit tilos szándékosan tartani, a környezetbe bocsátani.
Az EU rendelet I. fejezet 3. cikkének 2. pontja alapján az idegenhonos inváziós faj olyan idegenhonos
faj, amelyről megállapítást nyert, hogy betelepítése vagy behurcolása, illetve terjedése veszélyezteti
vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma- szolgáltatásokra.
A Tvt. 77/A. § (1) bekezdése alapján, aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben,
illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, -
saját költségére - kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának
megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának
teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai
rendszerek helyreállítására.
Indokolás a rendelkező rész 3.14.12. pontjához
A beruházási helyszínen kialakításra kerülő kültéri világítás és az abból adódó fényszennyezés az
éjszakai életmódot folytató állatok egyedeinek (elsősorban rovarok, denevérek) életfolyamatainak
zavarását, esetleges elhullását eredményezi. A fényszennyezés legáltalánosabban előforduló
problémája az élővilágban, hogy a mesterséges fények zavart okoznak a térbeli és időbeli
tájékozódásban. Főként a repülő állatok egyszerűen eltévedhetnek, megszokott útvonaluk helyett
fénycsapdába eshetnek, megvilágított épületeknek ütköznek, vagy éppen nem találnak vissza
fészkükbe, élőhelyükre. Az éjszakai életmódú fajok esetében a mesterséges fények lerövidíthetik a
táplálékszerzésre hasznosítható időszakot (pl. denevér) is. A fényszennyezés ezen felül tájesztétikai
szempontból is jelentős tényező, mivel a természetközeli tájak megjelenéséhez hozzátartozik az
éjszakai sötétség és a csillagos ég látványa, ezért nem elfogadhatók a megvilágítandó területről kifelé,
illetve felfelé világító lámpatestek. Debrecen fényszennyezése már jelenleg is jelentős, több tíz km
távolságba hat, mely területen belül számos védett természeti terület, illetve természetközeli élőhely
található. A beruházás megvalósításához kapcsolódó fényszennyezés csökkentése, mérséklése
érdekében a rendelkező rész pontjaiban foglaltak kerültek rögzítésre.
A Tvt. 6. § (2) bekezdése alapján a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg
kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai
adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi
tájértékek fennmaradásáról.
119
Az OTÉK 54. § (2) bekezdésének c) és d) pontja alapján az építmény megvilágítását, a köz- és
díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a
fényhatás az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa és fényszennyezést ne okozzon.
Az OTÉK 1. számú mellékletének 38. pontja értelmében a fényszennyezés
olyan mesterséges zavaró
fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem
a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani
és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.
A természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján – a fentebb
leírt előírások, elvárások megvalósulása, valamint a hatástanulmányban szereplő élővilágvédelmi
szempontból a káros hatások mérséklését célzó intézkedések, javaslatok betartása esetén – a
beruházás nem lesz jelentős hatással a terület természeti környezetére. Természetvédelmi
szempontból a tervezett beruházás megvalósítása elfogadható, azzal kapcsolatban természetvédelmi
szempontból kizáró ok nem merült fel.
A természetvédelmi hatóság az eljárás során a 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. számú melléklet
5. pontja, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló
625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok
szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2024. (VI.28.) KTM utasítás alapján működött közre.
Indokolás a rendelkező rész 3.15. Közegészségügy című fejezethez
A
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály HB-03/NEO/04047-2/2024 ügyiratszámú feljegyzésének indokolása az alábbi.
A környezet- és település. egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások
felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől)
számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal
kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni
vizek védelmére kiterjedő követelmények érvényre juttatása érdekében a rendelkező részben felsorolt
feltételek előírása volt indokolt a következőkre tekintettel:
A felsorolt rögzített feltételek 3.15.1- 3.15.6. pontjában a talaj-, levegővédelmi, felszíni- és felszín alatti
vizek védelmére, a zajvédelemre, valamint a hulladékok gyűjtésére vonatkozó előírások az ember
egészségének védelmét, a közegészségügyi szempontok érvényre jutását eredményezik. A 3.15.7-
3.15.11. pontban jelölt kémiai biztonsági feltételek rögzítésének célja az ember legmagasabb szintű
testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő jogainak biztosítása.
Az előírások jogszabályi alapjait az alábbi rendelkezések adják:
1. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 46. §; 2. a felszíni vizek minősége védelmének
szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. §; 3. a felszín alatti vizek védelméről szóló
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése; 4. a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 10. §; 5.
a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM
együttes rendelet 3. § (1) bekezdés, 2. számú melléklet; az egészségügyi hatósági és igazgatási
tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi) 4. § (1) bekezdés h) pont; 6. a
veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII.
7.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése; 7. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: Kbtv.) 15. §; 8. a Kbtv. 20. § (3) bekezdése; 9. a Kbtv. 28. § (3) bekezdése; 10. a Kbtv.
29. § (1), (2) bekezdése; 11. a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos
120
egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 9.
§.
Ezt követően ismételt szakkérdésben történő megkeresés céljából megküldésre került a debreceni
közegészségügyi hatóság részére a meghatalmazott által beküldött hiánypótlási felhívás, annak
kiegészítése és a biztonsági jelentés. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Debreceni Járási
Hivatal Népegészségügyi Osztály 2024. november 13-án HB/03-NEO/04047-4/2024 számon azt
nyilatkozta, hogy az október 28-án kiadott HB-03/NEO/04047-4/2024 számú feljegyzésében
foglaltakat fenntartja.
A
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatal Népegészségügyi
Osztály HB-05/NEO/01293-4/2024 ügyiratszámú feljegyzésének indokolása az alábbi.
A környezet- és település- egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások
felmérése, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezése érdekében a
rendelkező részben felsorolt feltételek előírása volt indokolt a következőkre tekintettel:
A felsorolt, rögzített feltételek a levegővédelemre, a zajvédelemre vonatkozó előírások, amelyek az
ember egészségének védelmét, a közegészségügyi szempontok érvényre jutását eredményezik, és
célja az ember egészséges környezethez fűződő jogainak biztosítása.
Az előírások jogszabályi alapjait az alábbi rendelkezések adják:
1. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 46. §; 45. § (2), (3) bekezdés;
2. a levegő védelemről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §, 5. §;
3. a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre
vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet; Módszertani
Útmutató Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve
létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról
– NNGYK 2024. 8. kiadás;
4. a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU rendelet és a biocid
termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013
(VIII. 28.) Korm. rendelet;
5. 5. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.)
KvVMEüM együttes rendelet 3. § (1) bekezdés, 2. számú melléklet;
6. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.)
KvVMEüM együttes rendelet 2. § (1) bekezdés és 1. számú melléklet.
A szakkérdés vizsgálatát ”a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről” szóló 624/2022. (XII.30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése és 3. sz. melléklete és "a
fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról" szóló 15/2024. (VI.
28.) KTM utasítás 25. § rendelkezései alapján folytatta le.
Ezt követően ismételt szakkérdésben történő megkeresés céljából megküldésre került a
hajdúböszörményi közegészségügyi hatóság részére a meghatalmazott által beküldött hiánypótlási
felhívás, annak kiegészítése és a biztonsági jelentés. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal
Hajdúböszörményi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály 2024. november 12-én HB/05-
NEO/01293-7/2024 számon azt nyilatkozta, hogy az október 28-án kiadott HB-05/NEO/01293-4/2024
számú feljegyzésében foglaltakat fenntartja.
121
Indokolás a rendelkező rész 3.16. Talajvédelem című fejezethez
A termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata kapcsán talajvédelmi szempontból a
Hajdú-Bihar
Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya nyilatkozott.
A HB/15-NTO-1/04731-4/2024 ügyiratszámú feljegyzésének indokolása az alábbi.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály
véleménye alapján az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati
engedélyezési eljáráshoz készült dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható, az abban
leírtak betartása mellet az egységes környezethasználati engedély kiadható.
A szakkérdés vizsgálata során az EY denkstatt Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) által 2024. október
04. napján az Eve Power Hungary Kft. által Debrecen településen kialakítani tervezett
akkumulátorgyára
összevont
környezeti
hatásvizsgálati
és
egységes
környezethasználati
engedélyezési eljáráshoz készült dokumentációt, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi
CXXIX. törvény 43. § (1), (3) bekezdés előírásait vette figyelembe.
A szakkérdés vizsgálatában a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése
és 3. melléklete és a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról
szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM utasítás alapján működött közre.
Ezt követően ismételt szakkérdésben történő megkeresés céljából megküldésre került a talajvédelmi
hatóság részére a meghatalmazott által beküldött hiánypótlási felhívás, annak kiegészítése és a
biztonsági jelentés. A talajvédelmi hatóság 2024. november 8-án HB/15-NTO/04731-6/2024 számon
azt nyilatkozta, hogy az október 18-án kiadott HB/15-NTO/04731-4/2024 számú feljegyzését
változatlan formában fenntartja.
Indokolás a rendelkező rész 3.17. Kulturális örökség védelme című fejezethez
A kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme,
nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek)
védelmére kiterjedően a
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztály 1. nyilatkozott.
A HB/19-ÉPO-1/02389-2/2024 ügyiratszámú feljegyzésének indokolása az alábbi.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 4. § (1)
bekezdés szerint a kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért
megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség elemeinek veszélyeztetése,
megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása.
Tárgyi beruházás a Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati Gazdasági
Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő
beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 58/2018. (III. 26.) Korm. rendelet alapján nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű ügy.
A rendelkezésre álló dokumentumok és az örökségvédelmi hatósági nyilvántartási adatok alapján
megállapításra került, hogy az engedélyezés tárgyául szolgáló Debrecen 0237/405 hrsz.-ú ingatlanon
122
hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyek (58424, 99187, 99189) találhatóak. A tervezett
beruházás nemzeti emléknek minősülő műemlék építményt, nemzeti emléknek minősülő műemlék
építmény telkét, vagy nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlant nem érint.
A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése előírja, hogy kiemelt/nagyberuházás esetében előzetes régészeti
dokumentációt (a továbbiakban ERD) kell készíteni. Az ERD záródokumentuma a Kötv. 23/D. § (1)
bekezdésében meghatározott feltárási projektterv. A Kötv. 23/D. § (2) bekezdése szerint a feltárási
projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást,
annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat.
Az örökségvédelmi hatóság rendelkezésére álló dokumentációk:
1. Előzetes Régészeti Dokumentáció Előkészítő munkarész. Adatgyűjtés, terepbejárás, és Műszeres
lelőhely- és leletfelderítés alapján (ERD-I.) Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezet - kb. 100
ha nagyságú Beszállítói Park és azt ellátó belső infrastruktúra, valamint T-2 csapadékvíz-tározó
kialakítása. A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata megrendelésére készítette a Magyar
Nemzeti Múzeum 2022-ben.
2. Előzetes Régészeti Dokumentáció (ERD II.) Debrecen, ENYGO Rose projekt. Az EVE Power
Hungary Kft. megrendelésére készítette a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet
2023-ban,
3. valamint a beruházással érintett ingatlanon eddig elvégzett megelőző régészeti feltárások
záródokumentációi.
Az örökségvédelmi hatóság megállapította, hogy a rendelkezésre álló feltárási dokumentációk alapján
a Debrecen külterület 0237/405 hrsz.-ú ingatlanon található régészeti örökség nagyobb részben
feltárásra került.
Amennyiben a későbbiekben a jelenleg "fejlesztéssel nem érintett terület"-ként megjelölt ingatlanrész
(Az EVE Power Hungary Kft. által Debrecen településen kialakítani tervezett akkumulátorgyár
összevont környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyeztetés iránti kérelme
c. dokumentáció 47. oldal 4. ábra) beépítésére kerül sor, akkor az ERD-II.-ben előírt megelőző
feltárást el kell végezni a földmunkák megkezdése előtt.
A Kötv. 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak
régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a régészeti lelőhelyeket érintően bármilyen
további földmunkavégzésre kerül sor a Kötv. 22. § (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a
beruházással érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti
feltárást kell végezni.
A Kötv. 23/E. § (5) és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) 43. § (3) bekezdése szerint nagyberuházás megvalósítása
esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek, ennek megfelelően az
egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani.
A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. § 36. pontja szerint a beruházás földmunkáinak régész által a
helyszínen történt folyamatos figyelemmel kísérése és dokumentálása, szükség esetén a régészeti
bontómunka elvégzése és dokumentálása.
123
A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ
(Levelezési cím: 1113 Budapest, Daróczi út 3.; Koordinációs Igazgatóság, Régészeti Projektiroda, E-
mail:
[email protected]) jogosult.
A kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata a környezetvédelmi hatósági és igazgatási
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. melléklet 4. pontja
alapján, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Övr. 88. §-ban felsorolt
szempontok szerint történt.
Ezt követően ismételt szakkérdésben történő megkeresés céljából megküldésre került az
örökségvédelmi hatóság részére a meghatalmazott által beküldött hiánypótlási felhívás, annak
kiegészítése és a biztonsági jelentés. Az örökségvédelmi hatóság 2024. november 8-án HB/19-EPO-
1/02389-4/2024 ügyiratszámú feljegyzésében ismételten megadta a HB/19-EPO-1/02389-2/2024
ügyiratszámú feljegyzésében foglaltakat.
Indokolás a rendelkező rész 3.18. Termőföld mennyiségi védelme című fejezethez
Termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében
a Hajdú-Bihar Vármegyei
Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földmérési és Földügyi Osztálya nyilatkozott.
A 11499-3/2024 ügyiratszámú feljegyzésének indokolása az alábbi.
A Földmérési és Földügyi Osztály a megkereséshez csatolt dokumentációk és a helyszíni szemle
alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység célja a Debrecen, Észak-Nyugati Gazdasági
Övezetben lévő Debrecen 0237/405 hrsz.-ú ingatlanra tervezett akkumulátor gyártó üzem létesítése.
A Földmérési és Földügyi Osztály a rendelkezésre álló adatok alapján azt a megállapítást tette, hogy
az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési
dokumentációban szereplő – telekalakítási eljárás eredményeként többek között kialakuló - 0237/405
helyrajzi számú ingatlan - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására
kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 62/A. § rendelkezései alapján -
beruházási célterület megnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az Inytv. vhr. 50. § (3)
bekezdés p) pontja szerint beruházási célterület a termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban
művelés alól kivett területnek minősül.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 10. § (1) bekezdés
szerint a termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani, ide nem
értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a
szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
Fentiekben foglaltak értelmében az ingatlanügyi hatóságnak az érintett földrészlet(ek) területére
vonatkozó földvédelmi engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek
megszerzésének kötelezettsége alól.
A beruházás és engedélyezése a Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati
Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő
beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 58/2018. (III.26.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése,
illetve az 1. melléklet és a 2. melléklet 3. pontja értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű ügy és kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárás.
124
A Földmérési és Földügyi Osztály szakkérdésben adott állásfoglalása a Tfvt. 7. § (2) bekezdésében,
valamint 8/A. §-ában foglaltakon alapul.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hatáskörét a földművelésügyi hatósági és igazgatási
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése,
illetékességét a Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja határozza meg.
A Földmérési és Földügyi Osztály kéri, hogy a szakkérdés vizsgálatában adott véleményt a fővárosi
és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM
utasításban foglaltakra tekintettel döntése meghozatalánál figyelembe venni.
Ezt követően ismételt szakkérdésben történő megkeresés céljából megküldésre került a Földmérési
és Földügyi Osztály részére a meghatalmazott által beküldött hiánypótlási felhívás, annak
kiegészítése és a biztonsági jelentés. A Földmérési és Földügyi Osztály 2024. november 12-én
11499-5/2024 ügyiratszámon azt nyilatkozta, hogy a 11499-3/2024 ügyiratszámú feljegyzésében
foglaltakat továbbra is fenntartja.
Indokolás a rendelkező rész 3.19. Vízgazdálkodás és vízvédelem című fejezethez
Vízügyi és vízvédelmi szempontból a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi,
Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály Vízügyi és Vízvédelmi Osztály nyilatkozott.
A
30409/826-10/2024.ált. ügyiratszámú feljegyzésének indokolása az alábbi.
Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése,
valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban,
illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a
tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége
védelmére és állapotromlására vonatkozó jogszabályban, illetve határozatban meghatározott
előírások érvényesíthetők-e.
Az akkumulátorgyártó üzem egységes környezethasználati engedélyének megszerzése érdekében az
EVE Power Hungary Kft. összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati
engedélyezési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be 2024. október 8-án a Hajdú-Bihar
Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
(a továbbiakban: Főosztály) részére. A Főosztály a HB/17-IKV/00002-4/2025. ügyiratszámú
megkeresésében a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatát kérte.
A megkereséshez csatolásra kerülő dokumentumokból, és az egyéb rendelkezésére álló iratok
alapján az alábbiakat állapította meg:
Az EY denkstatt Kft. (1132 Budapest, Váci út 20.) által készített, 2024. október 4-ei keltezésű
tervdokumentáció szerint az Eve Power Hungary Kft. új akkumulátorcella gyártó telephely kialakítását
tervezi a Debrecen 0237/405 hrsz. alatti, a BMW körút mentén elhelyezkedő területén. A telephely
Debrecen településen, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet területén helyezkedik el.
A beruházás célja olyan akkumulátorcella gyár fejlesztése, mely a szomszédos BMW autóipari
gyártóüzemének elektromos járműveibe szükséges cellákat és akkumulátor egységeket szolgáltatja a
járműgyártónak.
125
A fő gyártási folyamat (lítium-ion akkumulátorgyártás) a három főépületben valósul meg; az Elektróda
Üzemben (EL), az Összeszerelő Üzemben (AS) és a Formázó Üzemben (FO). A három gyártóépület
egymáshoz kapcsolódik, azonban szerkezetileg különálló épületek. A telephelyen helyet kapnak még
az alapanyagok- és késztermékek tárolására, a technológiából keletkező hulladékok tárolására, a
késztermékek tesztelésére, valamint a technológiát és a szociális igényeket kiszolgáló, egyéb
épületek.
Az üzem tervezett kapacitása 30 GWh/év, mely 250 905 600 db akkumulátorcella legyártását jelenti
évi 330 munkanappal számolva.
A tervezési területen jelenleg folyamatban van a terület előkészítés, illetve a cölöpalapozás
végrehajtása, érvényes építési engedély alapján. A kivitelezési munkálatok megkezdését 2025. január
hónapban, az üzemelés megkezdését pedig 2027. június hónapban tervezik.
Vízellátás, felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi védelme
Az üzemben szociális célú ivóvíz, ipari hígítóvíz és ipari szürkevíz kerül felhasználásra, mely a
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: DMJV) által kiépített és a Debreceni
Vízmű Zrt. által üzemeltetett közműhálózatokról (szociális, ipari hígítóvíz és ipari szürkevíz)
bekötéssel biztosítható. A bekötés nem vízjogi engedély köteles tevékenység, hanem a víziközmű
szolgáltató és a felhasználó között létrejött szerződés alapján történhet.
A tervdokumentáció 4.5. fejezete részletesen ismerteti a szükséges vízigényeket, valamint a
felhasználni tervezett vízmennyiséget, melynek alátámasztására becsatolásra került a Debreceni
Vízmű Zrt. VÍZ-8161-3/24. és VÍZ-2149-13/2024. iktatószámú, valamint Debrecen Megyei Jogú Város
Polgármestere által 2024. szeptember 29. napján kelt, a közműkapacitások rendelkezésre állásáról
szóló nyilatkozata, mely szerint az üzem hígítóvíz és szürkevíz igényét kiszolgáló közmű hálózat
várhatóan 2025. december 31. napján rendelkezésre fog állni.
A tervezési terület környezetében, a 0237/395 helyrajzi számú út alatt, a Debreceni Vízmű
üzemeltetésében lévő D225KPE meglévő ivóvízvezeték halad. Erről a vezetékről kerül kiépítésre a
DMJV által a telephely végleges ivóvíz ellátását biztosító vezeték a 0237/400 helyrajzi számú út felől,
áthaladva a 0237/398 helyrajzi számú telken. A telep ivóvíz igényét a meglévő gerincvezeték képes
kiszolgálni, hálózatfejlesztés nem szükséges.
Az ivóvíz hálózatról kizárólag kommunális jellegű vízvételezés történik.
A tervdokumentáció szerint az ipari szürkevíz hálózatra történő csatlakozási pont a Debrecen
0237/406 hrsz.-ú út felől, a telep nyugati oldalán kerül kialakításra. A szürkevíz a technológiában
történő felhasználáshoz további előkezelési célból az Ellátó állomás (PS), valamint a Multifunkciós
épülethez (MU) kerül elvezetésre, majd előkezelés után a belső hálózat továbbítja a fogyasztási
pontokhoz. A szürkevíz kizárólag a hűtőtornyokban kerül felhasználásra. Felhasználás előtt annak
kezelése szükséges.
Az ipari hígítóvíz csatlakozási pontja szintén a Debrecen 0237/406 hrsz.-ú út felől kerül kialakításra.
Az ipari hígítóvíz a technológiában történő felhasználáshoz további előkezelési célból a PS épülethez
kerül elvezetésre majd a belső hálózat továbbítja a fogyasztási pontokhoz. Az ipari hígítóvíz a telep
oltóvíztartályainak feltöltésére, valamint a terület locsolóhálózatának ellátására kerül felhasználásra.
A tervek alapján a kommunális és technológiai vízellátás biztosítására három külön, egymástól
független belső vízellátó hálózat kiépítését tervezik (ivóvíz, ipari hígítóvíz, és ipari szürkevíz hálózat)
126
telephelyen belül, mely nem vízjogi engedély köteles tevékenység. Ezen kívül a területen belül külön
létesül még belső tüzivíz és sprinklerhálózat, valamint locsolóhálózat.
Fentiekre tekintettel a jelen határozat rendelkező részének 3.19.1-3. pontjaiban (feljegyzés szerinti: A.
pont) foglaltak kerültek előírásra.
Szennyvíz elvezetésre, tisztításra, kibocsátásra vonatkozó feltételek
Az akkumulátorgyár területén kommunális szennyvíz mellett technológiai jellegű szennyvizek
(előkezelés nélküli és előkezelt) keletkezésével kell számolni. A telephelyen a kommunális és
technológiai szennyvíz elvezetésére két külön, egymástól független belső szennyvízhálózat kiépítése
tervezett.
A kommunális szennyvízhálózatra kizárólag kommunális jellegű, a technológiával nem érintkező
szennyvizek rávezetése valósul meg.
A telep kommunális szennyvíz mennyiségét a Debreceni Vízmű Zrt. üzemeltetésében lévő közüzemi
gerincvezeték képes fogadni, hálózatfejlesztés nem szükséges.
A kommunális közüzemi szennyvíz elvezető rendszerhez való csatlakozás bekötésnek minősül, mely
nem vízjogi engedély köteles, melyhez a Debreceni Vízmű Zrt. a VÍZ-8161-3/24. iktatószámú elvi
befogadói nyilatkozatot adott.
A technológiából keletkező szennyvizek az üzemi szennyvíztisztítón keresztül történő kezelés után
egyrészt elvezetésre kerülnek a DMJV által kiépítésre kerülő és a Debreceni Vízmű Zrt. által
üzemeltetett közüzemi technológiai szennyvízhálózatra, másrészt pedig tárolótartályokban, vagy IBC
tartályokban történő összegyűjtés után harmadik, jogosultsággal rendelkező hulladékkezelő fél
számára kerülnek átadásra.
Az üzemi szennyvíztisztító létesítése, üzemeltetése és a technológiai közüzemi szennyvízhálózatra
történő kibocsátás vízjogi engedély köteles a
felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) 25.§ (1) és
a vízgazdálkodási hatósági
jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 3.§ (12) bekezdése
alapján.
A vízjogi engedélyezési eljárások (létesítési, üzemeltetési) során határozza meg a hatóság a
tisztításra és a kibocsátásra vonatkozó vízgazdálkodási és vízvédelmi követelményeket, ezen
eljárások során történik annak vizsgálata, hogy az alkalmazni kívánt technológia alkalmas-e arra,
hogy a szennyvizet olyan minőségűre tisztítsa, amely a közcsatornába bocsáthatóság feltételeinek
megfelel. Vagyis a szennyvíz tisztító kialakítására, üzembe helyezésére, működésére vonatkozóan
önálló vízjogi eljárások (létesítési és üzemeltetési) lefolytatása szükséges. A szennyvíztisztításhoz,
kibocsátáshoz kapcsolódó egyes tevékenységek csak végleges vízjogi engedélyek birtokában
történhetnek. A kivitelezést végleges vízjogi létesítési engedélyben előírtak szerint lehet végezni,
melyben a próbaüzemről is rendelkezni fog a vízügyi, vízvédelmi hatóság és a sikeres próbaüzem
lezárását követően kiadott végleges üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint üzemeltethető a
vízilétesítmény és történhet a szennyvízkibocsátás a közüzemi technológiai szennyvízhálózatra.
A vízjogi engedélyezési dokumentáció tartalmi követelményeit a Vhr. és a vízjogi engedélyezési
eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (továbbiakban:
BM rendelet) rögzíti. A BM rendelet III. része rögzíti a Szennyvízelvezetésre, szennyvíztisztításra,
szennyvízelhelyezésre
vonatkozó
tartalmi
követelményeket,
amely
értelmében
a
vízjogi
engedélyezési dokumentációnak többek között tartalmaznia kell a keletkező szennyvíz jellegét,
mennyiségi és minőségi adatait, a szennyvíztisztítás indokát, ismertetni kell a szennyvíztisztítás
részletes technológiáját (fokozatokat, a fokozatok technológiai típusait); a szennyvíztisztítás
127
technológiai megoldását (mechanikai, biológiai, III. fokozat tervezett hatásfok), továbbá be kell mutatni
a beavatkozás célját, az alkalmazott megoldás lényegét, várható eredményét. A létesítmény főbb
jellemzőinek ismertetése során egyebek mellett ki kell térni a tisztítási hatásfokra, a tisztított szennyvíz
jellemzőire (mennyiségi, minőségi) és befogadóba vezetésére, tisztított szennyvíz paramétereinek
felsorolására, szennyvíziszap kezelésre, elhelyezésre, hasznosításra; javaslatot szükséges tenni a
próbaüzemi előírásokra, próbaüzemi tervre. A Vhr. 1/B § (4) bekezdés a) és f) pontja szerint a
kérelmezőnek a kérelem részeként igazolnia kell „ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény
közműveket érint, a közmű kezelője (üzemeltetője) – az engedélyezési dokumentációra alapozott, a
kérelemmel összefüggő – hozzájárulásának meglétét”; valamint „valamennyi vízhasználat, vízimunka,
vízilétesítmény esetén a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata meglétét”.
Jelen tervdokumentáció általánosságban az alábbiak szerint ismerteti az akkumulátorgyártás során
megjelenő szennyvíz áramokat.
A technológiából származó katód- és anódszennyvíz, valamint a kevesebb szennyezőanyagot
tartalmazó kondenz- és mosóvizek a PS épületben található üzemi szennyvíztisztítón keresztül, a
szennyvízkezelési folyamat után tisztított, kezelt technológiai ipari szennyvízként kerülnek rávezetésre
a telephelyen belüli technológiai szennyvíz hálózatra.
A tisztított, kezelt technológiai ipari szennyvíz zárt rendszerű technológiai folyamatokhoz (gázmosók
mosóvizei) részben újrahasznosításra kerül, részben pedig kivezetésre kerül a közüzemi technológiai
szennyvízhálózatra.
Az üzemi szennyvíztisztítóban előkezelt szennyvíz, valamint a gőzkazánok és a hűtőtornyok
üzemeltetéséhez szükséges RO berendezésekből keletkező RO koncentrátum egy 300 m3-es
keverőmedencébe kerül bevezetésre. A keverőmedence kettős fallal rendelkező vasbeton medence,
mely szivárgásérzékelővel rendelkezik, és melynek bevonata vegyileg ellenálló. Ezen medencében
megtörténik a szennyvíz minőségi megfelelőségének utóellenőrzése.
A szakkérdés vizsgálat során figyelembe vette a hatóság a hatástanulmány 4.6. fejezetében
ismertetett szennyvíz mennyiségeket, melyek összhangban vannak a Debrecen Megyei Jogú Város
Polgármestere által 2024. szeptember 29. napján kelt, a közműkapacitások rendelkezésre állásáról
szóló nyilatkozatában foglaltakkal, mely szerint az akkumulátorgyár technológiai szennyvizeinek
elvezetését biztosító közműfejlesztési beruházások várhatóan 2025. december 31-ig rendelkezésre
fognak állni, valamint a Debreceni Vízmű Zrt. VÍZ-8161-3/24. és VÍZ-2149-13/2024. iktatószámú
nyilatkozatát.
Az épületből kibocsátott, előkezelt technológiai szennyvíz minőségének meg kell felelni a
vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglaltaknak.
A jelen határozat rendelkező részének 3.19.4-3.19.9. pontjaiban (feljegyzés szerinti B.) pont)
foglaltakat a fent írottak alapozzák meg.
Csapadékvíz elvezetésre, tisztításra, kibocsátásra vonatkozó feltételek
A telephelyen belül két külön csapadékvíz elvezető hálózat valósul meg; a tervezett épületek
tetőfelületeire hulló „tiszta” csapadékvíz elvezető hálózat és a tervezett burkolt felületekre hulló,
potenciálisan olajjal szennyezett csapadékvizeket elvezető hálózat.
A csapadékvizek befogadója a tervezési terület déli határán, a Debrecen 0237/395 hrsz.-ú területen
lévő, más projekt keretein belül átépülő vízelvezető árok. Ezen vízelvezető árokba két becsatlakozási
128
A vizsgált szennyezőanyagok körére vonatkozóan, a laborvizsgálati eredmények alapján a talajban
nem azonosítottak sem szervetlen, sem szénhidrogén eredetű vagy egyéb szerves szennyezést. A
laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a talajvíz szerves szennyező komponensekkel nem
terhelt, szervetlen komponensekkel kis mértékben terhelt.
A szakértő a tevékenység talajvízre gyakorolt hatásának megfigyelése tekintetében javaslatot adott 8
db monitoring kút létesítésére, a vizsgálandó komponenskörrel (általános vízkémiai komponensek,
fémek, félfémek, Mangán, Lítium, összes alifás szénhidrogén (TPH) együtt.
Az építés időszakában a működés során felhasznált szennyező/alapanyagok nem lesznek még a
telephelyen, oda csak az építkezés alatt a munkagépek üzemeléséből, meghibásodásából, valamint
havária során kerülhetnek. Fentiekre tekintettel az építkezés idejére ideiglenes monitoring kutak
kerülnek kialakításra a telephely 4 égtáj szerinti határánál, valamint a majdani veszélyes-hulladék
tároló és az Ellátó állomás (PS) környezetében. Az említett 6 ponton általános vízkémiai
komponensekre, fémekre, Cr(VI), TPH, BTEX, PAH komponensekre végeznek majd talaj- és talajvíz
vizsgálatokat.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.)
értelmében:
10.§. (10) A tevékenység engedélyezése során a vízvédelmi hatóság előírhatja a kockázat, a
beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének
ellenőrzését szolgáló monitorozást.
47.§ (3
) A felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket – ideértve a földtani
közegre irányuló vizsgálatokat is – csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet
(laboratórium) végezheti.
A vízügyi és vízvédelmi hatóság megállapította, hogy az akkumulátorgyártó üzemhez kapcsolódó
csapadékvíz tisztító, elvezető és tározó, szennyvíz előkezelő létesítmények és a monitoring kutak
vízilétesítménynek minősülnek, melyekre vonatkozóan a jelen határozat rendelkező részének 3.19.7.
pontjában (feljegyzés szerinti: B.) 4. pont), a 3.19.12. pontjában (feljegyzés szerinti: C.) 3. pont) és a
3.19.16. pontjában (feljegyzés szerinti: D.) 3. pont) előírást tette a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi
LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28/A §. (1) bekezdése és
a Vhr. 5. §. (1) bekezdése alapján,
miszerint:
A Vgtv. 28. § (1) bekezdése szerint jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve –
a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerését és hasznosítását kivéve –, vízjogi
engedély szükséges -
a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési
engedély),
b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi
üzemeltetési engedély), és
c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).
A Vhr. 5. §. (1) bek. szerint:
Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a
továbbiakban üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a
vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó – a jogszabályokban és a hatósági
előírásokban meghatározott – jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A
kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz benyújtandó mellékleteket
a BM rendelet tartalmazza.
130
A Vgtv. 18. § (1) bekezdése szerint
ki tevékenységével vagy mulasztásával a vizeket veszélyezteti
vagy károsítja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti
felelősséggel tartozik, illetve a vízügyi hatóság és a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró
hatóság által meghatározott intézkedések megtételére köteles.
A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett biztonsági intézkedések
következtében, normál üzemi körülmények között a csarnok épületből nem várható szennyezőanyag
kijutás a külső burkolt felületekre, azonban egy baleset, havária esetén teljes mértékben nem zárható
ki a veszélyes anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő kijutása, a rendelkező rész a 3.19.13.
(feljegyzés szerinti C) 4. pont) és 3.19.14-17. pontjaiban (feljegyzés szerinti D. pontok) foglaltak
kerültek előírásra a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. (a továbbiakban:
Kvt.) 6. § (2) bekezdése alapján, az elővigyázatosság elvét figyelembe véve.
A dokumentációban többek között vizsgálták a tevékenység BAT-nak való megfelelőségét, valamint
az alkalmazni kívánt műszaki védelmet is.
A tervezési folyamat során elsődleges szempont volt, hogy az egyes technológiai rendszerek,
épületek úgy kerüljenek kialakításra, hogy azok által a havária helyzetek a lehető legnagyobb
mértékben megelőzhetőek legyenek. Azonban minden területen kialakításra kerültek azon védelmi
elemek, melyek által egy esetlegesen bekövetkező havária esetén egyrészt annak kezelése a
lehetőségekhez képest automatikusan és azonnal megtörténhessen, másrészt a minden lehetséges
szcenárió biztonságosan kezelhető legyen, ezáltal elkerülhetővé váljon a haváriából eredő környezeti
károk bekövetkezése.
Minden olyan helyiségben, ahol folyadék halmazállapotú veszélyes anyagok tárolása vagy
felhasználása tervezett, a tárolt anyagok kémiai tulajdonságainak ellenálló burkolat kerül kialakításra.
A katód és anód slurry (zagy/szuszpenzió)
előállításához kiépítésre kerülő csővezeték-rendszer
esetében növelt biztonságú tömítéseket (spiráltömítés) építenek be, mellyel a szivárgások
kizárhatóak.
A technológia kiszolgálásához szükséges új NMP tárolása, valamint a technológiai rendszerből
visszanyerésre kerülő szennyezett NMP tárolása kármentővel ellátott épületen belül történik. A
tartályok rozsdamentes kivitelűek. A teljes lefejtő terület felett acélvázas tetőszerkezetet alakítanak ki,
mellyel a területekre bekerülő csapadékvíz mennyisége minimálissá tehető. A bekerülő csapadékvíz,
illetve egy havária esetén mind a kármentő, mind pedig a lefejtő területére kijutó szennyezett folyadék
a területen elhelyezésre kerülő föld alatti 40 m3-es szloptartályba kerül. A lefejtő terület gravitációs föld
alatti vezetékkel van összeköttetésben a szloptartállyal, így külső beavatkozás nélkül is automatikusan
leürül a terület. A teljes kármentő és felfejtő terület alatt monitoring kúthoz kötött HDPE fólia kerül
elhelyezésre.
A nagyobb volumenű folyadéktárolással, illetve felhasználással érintett területeken folyadékszenzorok
elhelyezése tervezett a padlón, melyek bekötésre kerülnek a BMS rendszerbe (épületfelügyeleti
rendszer). A szenzorok által továbbított jelek, a BMS rendszeren keresztül automata szelepeket
irányítanak, a vezetékek automatikus elzárása és a további kifolyás megakadályozása érdekében.
A hatóság vizsgálta és megállapította, hogy a
tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és
szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása a dokumentációban foglaltak, a közüzemi –
vízellátó, szennyvíz elvezető, csapadékvíz elvezető – rendszerek üzemeltetőinek, tulajdonosainak
nyilatkozata, valamint a vízügyi és vízvédelmi hatóság rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásaiban
rögzített adatok, tények alapján biztosított.
A felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó
jogszabályban foglaltak érvényesülnek.
131
A hatóság a rendelkezésére álló adatok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott dokumentáció
érdemi vizsgálatát követően megállapította, hogy az egységes környezethasználati engedély
kiadásának vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból akadálya nincs.
A rendelkező részben tett előírások a Kvt. 6.§ -ban foglaltak, a Favr. 10. § (1) és 19.§ (1) bekezdése,
a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak, az Fvr. 5.§ (1), 11.§ (2) és 27.§ (2)
c) pontján alapulnak.
A
Favr. 2. mellékletével összhangban a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelete felszín alatti víz állapota
szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolása alapján Debrecen fokozottan
érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.
A terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelettel, valamint határozattal kijelölt vízbázis
védőterületet nem érint.
Az árvíz- és jég levonulására a tevékenységeknek nincs hatása.
A felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó
jogszabályban foglaltak a rendelkező részben előírt feltételek mellett érvényesülnek.
A vízügyi és vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint a tevékenység vízfolyás nagyvízi medrét, parti
sávját nem érinti. Megállapítható, hogy az egységes környezethasználati engedély kiadásának
vízgazdálkodási szempontból akadálya nincs.
A vízügyi és vízvédelmi hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági
feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet állapítja meg. A
szakkérdésre adott válasz
a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről szóló 624/2022. (XII.30.) Korm. rendelet 12/A. § és 8. sz. mellékletének
figyelembevételével lett meghozva.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztály
Vízügyi és Vízvédelmi Osztály
30409/826-12/2024.ált. ügyiratszámú feljegyzésében a 30409/826-
10/2024.ált. ügyiratszámú feljegyzését az alábbiak szerint javította és egészítette ki.
Javítás:
A Feljegyzés 6. oldal 6. bekezdésében elírásra került a közműfejlesztési beruházások rendelkezésre
állásának ideje, 2026. december 31. helyett 2025. december 31. került rögzítésre. A dokumentáció és
a Debrecen Megyei Jogú Város 2024. szeptember 29. napján kelt nyilatkozata 2026. december 31.
napját tartalmazza, ezért a 6. oldal 6. bekezdése helyesen az alábbi:
A szakkérdés vizsgálat során figyelembe vette a hatóság a tervdokumentáció 4.6. fejezetében
ismertetett szennyvíz mennyiségeket, melyek összhangban vannak a Debrecen Megyei Jogú Város
Polgármestere által 2024. szeptember 29. napján kelt, a közműkapacitások rendelkezésre állásáról
szóló nyilatkozatában foglaltakkal, mely szerint az akkumulátorgyár technológiai szennyvizeinek
elvezetését biztosító közműfejlesztési beruházások várhatóan
2026. december 31-ig rendelkezésre
fognak állni, valamint a Debreceni Vízmű Zrt. VÍZ-8161-3/24. és VÍZ-2149-13/2024. iktatószámú
nyilatkozatát.
132
Kiegészítés:
Tekintettel arra, hogy a Feljegyzés 9. oldal lap tetején kezdődő BAT-nak való megfelelés
vizsgálatának egyes megállapításai kimaradtak, hiányosan kerültek rögzítésre, a Feljegyzés 9.
oldalának első mondata helyére az alábbi szöveges rész kerül:
A dokumentációban többek között vizsgálták a tevékenység BAT-nak való megfelelőségét, az
alkalmazni kívánt műszaki védelmet.
Ezen feljegyzésben a vízvédelmi szempontból az elérhető legjobb technikának való megfelelés
vizsgálatát is elvégezte a vízügyi és vízvédelmi hatóság a BAT 12. BAT 20. BAT 21. vonatkozásában,
amely értékelés jelen határozat BAT-nak való megfelelés vizsgálata című fejezetében került
rögzítésre.
A vízügyi és vízvédelmi hatóság a 30409/826-15/2024.ált. számú feljegyzésében javította a 3409/826-
10/2024. számú feljegyzés A) Vízellátásra vonatkozó feltételek 3. pontját, az indokolás változtalan
hagyása mellett.
Indokolás a rendelkező rész 3.20. Iparbiztonság című fejezethez
Az ipari baleseti kockázatoknak való kitettség tekintetében vizsgálandó szakkérdésben bevonandó
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági
Főosztály Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Osztály az összevont eljárás során 30409/625-2/2024.ált.
számon hozzájáruló, feltétel nélküli szakkérdésben történő állásfoglalást adott.
A 30409/625-2/2024.ált. ügyiratszámú feljegyzésének indokolása az alábbi.
Az Eve Power Hungary Kft. által Debrecen településen kialakítani tervezett akkumulátorgyár
összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyeztetés iránti kérelme
5.9 és 7.7.2 bekezdése alapján az ipari baleseteknek való kitettségből eredő negatív hatások
kialakulása nem várható.
Illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi)
hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, hatáskörét a 624/2022. (XII.
30.) Korm. rendelet 8. melléklet 4 pontja alapján állapította meg.
A szakmai véleményt a főváros és vármegyei kormányhivatalok szervezeti és működési
szabályzatáról szóló 15/2024. (VI. 28.) KTM utasítás 22. alcímében foglaltakra, valamint a Hajdú-Bihar
Vármegyei Kormányhivatal HB/13-KOORD/00246-1/2024. számú Ügyrendjének I.10. pontjára való
tekintettel adta ki.
Ezt követően ismételt szakkérdésben történő megkeresés céljából megküldésre került az
iparbiztonsági hatósága részére a meghatalmazott által beküldött hiánypótlási felhívás, annak
kiegészítése és a biztonsági jelentés. A Tűzvédelmi és Iparbiztonsági Osztály 2024. november 12-én
30409-5/2024.ált iktatószámon azt nyilatkozta, hogy kikötés előírása – a meghatalmazott által
hiánypótlóként benyújtott mellékletek, valamint kiegészítésként benyújtott biztonsági jelentés és azok
mellékletei ismeretében – nem szükséges.
Indokolás a rendelkező rész 3.21. Katasztrófavédelem című fejezethez
A természeti katasztrófáknak való kitettség tekintetében vizsgálandó szakkérdésben bevonandó
Hajdú- Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság területi szerve 35900/230-1/2025.ált számon
133
hozzájáruló, feltétel nélküli szakhatósági állásfoglalást adott, amely szakhatósági állásfoglalás
indokolása az alábbi:
„A Kérelmező meghatalmazásából benyújtott kérelemre, a Debrecen, Észak-Nyugati Gazdasági
Övezetben lévő Debrecen 0237/405 hrsz.-ú ingatlanra tervezett akkumulátor gyártó üzem egységes
környezethasználati
engedélyének
megszerzése
érdekében
indult
összevont
környezeti
hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi
hatóság, mint engedélyező hatóság 2025. január 23. napján megkereste a Hajdú-Bihar Vármegyei
Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú katasztrófavédelmi szakhatóságot szakhatósági
állásfoglalás kiadása céljából,
az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró
szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. pont, 4. alpontja
alapján.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tárgyi ügyben a környezetvédelmi hatóság
által megküldött dokumentumokat megvizsgálta, amely alapján megállapításra került, hogy a
környezeti hatástanulmány tartalmazza a természeti katasztrófáknak való kitettségből eredő várható
hatásokra vonatkozó adatokat.
A dokumentumok vizsgálata során megállapítottam, hogy nem merült fel olyan körülmény, amely
alapján az érintett terület a természeti katasztrófáknak való kitettsége feltételezett lenne.
Fentiekre tekintettel az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati
engedély megadásához hozzájárultam.
A beruházás és engedélyezése
a Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati
Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő
beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 58/2018. (III. 26.) Korm.
rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése,
illetve a 1. melléklet és a 2. melléklet 3. pontja értelmében
nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű ügy és kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánított eljárás.
Szakhatósági állásfoglalásom az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a
továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdésén alapul. Hatáskörömet
az egyes közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
1. melléklet 9. táblázat 4. sora, illetékességemet
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.
10.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklet 9. pontja határozza
meg.
Az önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.”
Indokolás a rendelkező rész 5. pontjához
A határozat rendelkező részének 5. pontjában az egységes környezethasználati engedéllyel járó
kötelezettségekre a figyelem felhívása a Khvr. 20/A. § (8) bekezdése, 20/A § (10) bekezdése, a Khvr.
1. § (8) és (9) bekezdésében, a Khvr. 26. § (4) és (5) bekezdése, a Khvr. 22. §-a, a Kvt. 72. §-a, és a
96/B. §-a, a 4/2007. (II. 21.) KvVM rendeletben foglaltak alapján történt a Khvr. követelményeinek és a
Kvt-ben meghatározott felügyeleti díj fizetés teljesítésére vonatkozóan
134
A BAT-nak való megfelelés vizsgálata
A BAT-nak való megfelelés vizsgálata során a szerves oldószerekkel történő felületkezelésre
vonatkozó BAT-következtések Melléklet BAT pontjai alapján az alábbiak állapíthatók meg:
BAT 1. Az átfogó környezeti teljesítmény javítása érdekében kidolgoznak és bevezetnek egy
környezetközpontú irányítási rendszert (várhatóan az ISO 14001 és ISO 45001 szabványok
szerinti integrált irányítási rendszer), amely a BAT 1. BAT-ajánlás valamennyi szempontjának
megfelel.
BAT 2. Az ajánlott technikák az üzem általános környezeti teljesítményének, különösen VOC-
kibocsátásának és energiafogyasztásának javítása érdekében alkalmazandó, melynek az
alábbiakkal tesznek eleget:
A bevonatolás során használt slurry megfelelő konzisztenciájának kialakításához használt
oldószerek mennyisége minimálisra csökkentett, az anód oldalon víz kerül oldószerként
felhasználásra. A katód oldalon használt NMP kémiai jellemzőit tekintve alacsony illékonyságú
oldószernek tekinthető, melynek köszönhetően a bevonat felhordása során a kipárolgás
minimalizálható. A bevonatolás hengerek segítségével valósul meg. A fel nem használt
mennyiség szűrés után visszaforgatásra kerül a rendszerbe és újra felhasználható, ezzel
minimalizálva a keletkező hulladék mennyiségét. A technológia célja az oldószerhulladék
minimalizálása. A szárítás során kipárolgó NMP az elszívott levegőből kondenzáltatással
folyadék formában visszanyerésre kerül, és az NMP hulladék tartályokba kerül átvezetésre.
Az így visszanyert NMP a telephelyen belül nem kerül újrahasznosításra, azt tervezetten olyan
hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező harmadik félnek adják át, aki a hulladék NMP
desztillációval történő újrahasznosításra előkészítését biztosítani tudja. A cég nagy súlyt fektet
a környezetet legkevésbé terhelő, leginkább energiahatékony technológiák alkalmazására. A
VOC kibocsátás nyomon követését támogatni fogja az éves oldószermérleg és az előírt
időközönként végrehajtott emisszió mérések. A létesítmény a fogyasztási jellemzőire
tekintettel energiairányítási rendszer kiépítésére, vagy energiaaudit végrehajtására lesz
kötelezett, emellett energetikai szakreferens igénybevétele is kötelező lesz az engedélyes
számára.
Fenti kötelezettségek és önkéntes vállalások lehetőséget adnak az engedélyes számára a
VOC kibocsátás és az energiafogyasztás nyomon követésére és az esetleges fejlesztési
lehetőségek azonosítására.
Az
ISO
14001-es
irányítási
rendszer
részeként
ezen
hatások
KPI-ként
(teljesítménymutatókként) szintén nyomon követésre kerülnek, és lehetőség van a legalább
éves gyakoriságú értékelésre, aktualizálásra, az azonosított intézkedések végrehajtásának
nyomon követésére.
BAT 3. A felhasznált nyersanyagok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében két
technika használatát jelenti.
A BAT 3. a) és b) pontjában ajánlott technikákat egyaránt
alkalmazzák:
A vállalat környezeti irányítási rendszer bevezetését és működtetését tervezi. A vállalat
környezetvédelmi politikájának célja a felhasznált anyagok káros környezeti hatásainak
szisztematikus értékelése, és ahol lehetséges, helyettesítése más, környezeti vagy
egészségügyi hatásokat nem okozó anyagokkal (BAT 3. a) pont). A létesítmény tervezése
során biztosítják a hatékony ellenőrzést, a szükségtelen csomagolóanyagok elkerülését, zárt
rendszerek építését, a tényleges oldószer-felhasználás csökkentését (BAT 3. b) pont) azáltal,
hogy újrahasznosítási megoldásokat építenek ki.
Az üzemnek oldószer-kezelési terve lesz, amely tartalmazza a megfelelőség ellenőrzését, a
jövőbeni csökkentési lehetőségek meghatározását, az oldószer-fogyasztásra és -kibocsátásra
vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását.
135
BAT 4. Az oldószer-fogyasztás, a VOC-kibocsátás és felhasznált nyersanyagok összesített környezeti
hatásának csökkentése érdekében határoz meg technikákat, ezek egyikének használata
elégséges. Az anód oldalon szerves oldószer helyett víz felhasználása tervezett, mellyel
alkalmazzák a BAT 4. b) pontjában foglalt technikát.
Az alkalmazott technológiai folyamatok során az akkumulátorok jelölésére UV fény
segítségével szilárduló jelölő tinta alkalmazása tervezett, mely vállalással eleget tesznek a
BAT 4. c) pontjában meghatározott ajánlásnak.
BAT 5. Az oldószertartalmú és/vagy veszélyes anyagok tárolása és kezelése során keletkező diffúz
VOC-kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében a BAT 5. pontban ajánlott
technikák mindegyike alkalmazandó.
BAT 5. a): A szivárgások és a kiömlések megelőzésére és kezelésére vonatkozó terv
elkészítése és végrehajtása.
A Kft. irányítási rendszere, üzemi kárelhárítási terve és súlyos káresemény elhárítási terve
tartalmazni fogja a különböző meghibásodási szintekből eredő károk esetén teendő
intézkedéseket. A káresemények megelőzése érdekében az anyagok és hulladékok tárolása
úgy történik, hogy a normál működés során elkerülhető legyen a talaj és a talajvíz
szennyeződése. Az esetlegesen bekövetkező káresemények dokumentálása a 90/2007. (IV.
26.) Kormányrendelet előírásai szerint fog megtörténni.
BAT 5. b): A konténerek lezárása vagy befedése és a tárolóterületek folyadékgyűjtővel való
ellátása. Mind az NMP, mind az elektrolit tartálypark épületben kerül kialakításra. Minden
tárolótartály rozsdamentes acél, redundáns érzékelőrendszerekkel ellátott, alattuk a
vonatkozó szabványok előírásai szerint megfelelő kármentők kialakítása tervezett. A tároló
tartályok alatt HPDE fóliával és ellenőrző monitoring rendszerrel ellátott rétegrend kialakítása
tervezett. A szivárgások és kiömlések megelőzése és az automatikus beavatkozás érdekében
szivárgásérzékelő szenzorok és oldószergőz érzékelők kerülnek telepítésre és bekötésre a
BMS
(épületfelügyeleti)
rendszerbe.
A
folyadék
halmazállapotú
hulladékok
zárt
edényzetekben, megfelelő műszaki védelemmel kerülnek tárolásra az erre a célra kijelölt
területeken. A kármentők a tárolt anyag vegyi tulajdonságainak ellenálló bevonatot kapnak.
BAT 5. c) pont: A veszélyes anyagok termelési területeken való tárolásának minimalizálása.
Veszélyes anyagok csak a gyártáshoz szükséges mennyiségben vannak jelen a gyártási
területeken; a nagyobb mennyiségeket elkülönítve és szelektíven tárolják a veszélyes
anyagokat tároló épületben. Az épületet – jelen engedély előírásainak betartásával –
megfelelő műszaki védelemmel tervezik.
BAT 5. d) pont: A szivattyúzás során a szivárgás és a kiömlés megelőzésére szolgáló
technikák.
A csővezetékrendszer tervezése és kivitelezése a hazai és európai jogszabályok szerint kerül
kialakításra, a fokozott biztonság érdekében a hegesztett kötések előnyben részesítettek. Ahol
a karimás kötések elkerülhetetlenek, növelt teljesítményű tömítések kerülnek alkalmazásra. A
gyakran oldandó kötések esetén a szivárgás elleni védőmandzsetta elhelyezése előírt. A
telepítés után jogszabályi előírások szerinti szilárdsági nyomáspróba tervezett, amelyet
rendszeresen megismételnek a hatósági előírások szerint. A teljes vezetékrendszer zárt, az
alkalmazott szivattyúk zárt rendszerűek (mágneskuplungos membránszivattyúk többszörös
mechanikai tömítéssel).
BAT 5. e) pont: A szivattyúzás során a túlfolyások megelőzésére szolgáló technikák.
A szivattyúzási műveletet felügyelik, PLC (programozható logikai vezérlő) rendszeren
keresztül vezérelt rendszer biztosítja a megfelelő üzemelést. A tartályokba épített redundáns
érzékelőrendszerek (szintérzékelő, szintkapcsoló, nyomástávadó) biztosítják, hogy a tartályok
túltöltése ne alakulhasson ki. A folyadékérzékelő és oldószergőz érzékelő szenzorok helyileg
akusztikus és optikai riasztásokat adnak a központi, a PLC-t vezérlő BMS (épületfelügyeleti
136
rendszer, mely összefogja a beérkező jeleket és automatikus jelzéseket, és beavatkozásokat
valósít meg) jelzésén túl.
BAT 5. f) pont: A VOC gőzök befogása oldószertartalmú anyagok bejuttatása során.
A lefejtés során az átfejtéshez használt tárolótartály és az ISO tartályautó gázingával kerül
összekötésre, mellyel a környezetbe kijutó NMP szennyeződés megakadályozásra kerül. A
tároló tartályok légzővezetékein kibocsátott szennyezett levegő szintén leválasztás után kerül
pontforráson kibocsátásra.
BAT 5. g) pont: A kiömlések elszigetelése és/vagy gyors felszívása oldószertartalmú anyagok
kezelése során.
A szivárgások és kiömlések megelőzése és az automatikus, minél hamarabbi beavatkozás
érdekében szivárgásérzékelő szenzorok és oldószergőz érzékelők kerülnek telepítésre és
bekötésre a BMS rendszerbe. A gyártósorok mellett elhelyezésre kerülő tartályok duplafalú,
szivárgásérzékelő rendszerrel ellátott kivitelűek lesznek, vagy megfelelő kapacitással
rendelkező acél kármentőben kerülnek elhelyezésre. Minden kifolyás szempontjából
kockázatos területen kármentő készlet kerül biztosításra, mellyel a kijutó szennyező anyag
azonnali elszigetelése és gyors felszívása biztosíthatóvá válik. A passzív tárolással érintett
területek folyókával és zsomppal ellátottak.
BAT 6. A nyersanyag-fogyasztás és a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében a BAT 6. technikák
egyikének vagy azok kombinációjának használata alkalmazandó. A nyersanyagok
elosztásánál a BAT 6. a), b) és c) technikákat alkalmazzák. A BAT 6. a) szerint a keverő
berendezések és csővezetékek tisztítása zárt rendszerben valósul meg. A BAT 6. b) szerint a
teljes szuszpenzió rendszer számítógéppel vezérelt, a keveréshez kizárólag frekvenciaváltós
fordulatszám szabályozható keverők kerülnek alkalmazásra. A BAT 6. c) szerint a veszélyes
közeget szállító csővezetékek rozsdamentes acélból készülnek. A teljes vezetékrendszer zárt,
az alkalmazott szivattyúk zárt rendszerűek. A gyakran oldandó kötések esetén a szivárgás
elleni védőmandzsettát alkalmaznak.
BAT 7. A bevonatok felviteli eljárásai során a nyersanyag-fogyasztás és a környezetre gyakorolt
összesített hatás csökkentése érdekében a BAT 7. szerinti technikák egyikének vagy azok
kombinációjának használata alkalmazandó. A bevonatok felvitelénél a BAT 7. a) technikát, a
bevonóhengert alkalmazzák. A bevonó hengerre saját tengelye körüli forgómozgással kerül fel
a szuszpenzió, amelyről az a felett lineáris mozgást végző alumínium és réz fóliára kerül fel
a bevonatoló anyag. A fel nem használt mennyiség szűrés után visszaforgatásra kerül a
rendszerbe és újra felhasználható, ezzel minimalizálva a keletkező hulladék mennyiségét.
BAT 8. A bevonatok szárítási/kezelési eljárásai során az energiafogyasztás és a környezetre gyakorolt
összesített hatás csökkentése érdekében a BAT 8. szerinti technikák egyikének vagy azok
kombinációjának használata alkalmazandó.
A szárításnál a BAT 8. f) technikát alkalmazzák, vagyis a füstgázokból származó hőt
visszanyerik azáltal, hogy kemencékből származó és elpárologtatott NMP-t tartalmazó
szennyezett levegőt az egymástól hermetikusan elzárt két térrésszel rendelkező
hővisszanyerő rendszerbe táplálják, hogy előmelegítsék a levegőt.
BAT 9. A tisztítási eljárásokból származó VOC-kibocsátások csökkentése érdekében alkalmazandó
BAT
az
oldószeralapú
tisztítószerek
használatának
minimalizálása
és
a
BAT-
következtetésekben felsorolt technikák kombinációjának alkalmazását jelenti, melyek közül az
alábbiakat alkalmazzák:
A BAT 9. c) pontja szerinti technika alkalmazása érdekében a cella felületét előimpregnált
alkoholos törlőkendővel tisztítják. Az egyéb felületek méretére tekintettel a törlőkendős
tisztítás nem megoldható.
137
A keverőtartályokban katód oldalon, az NMP-től alacsonyabb illékonyságú mosószer
alkalmazása a technológiai követelményekre tekintettel nem elfogadható. Azonban az NMP
alacsony illékonyságú oldószernek tekinthető, így a BAT 9. d) szerinti technika alkalmazásra
kerül.
A BAT 9. e) szerinti technikát úgy alkalmazzák, hogy az anód oldalon a keverőtartály és slurry
rendszer felülete vízzel kerül tisztításra. A cellák felülete, ahol ez alkalmazható, gőzzel kerül
tisztításra.
BAT 10. A teljes és a diffúz VOC-kibocsátás nyomon követését jelenti oly
módon, hogy legalább
évente egyszer összeállítják az üzembe bevitt és onnan kikerülő
oldószerek
anyagmérlegét a 2010/75/EU irányelv VII. melléklete 7. részének
2.
pontjában
meghatározottak szerint, és a továbbiakban felsorolt technikák mindegyikének
alkalmazásával minimálisra csökkentik az oldószer anyagmérlegére vonatkozó adatok
bizonytalanságát.
A teljes és a diffúz VOC-kibocsátás nyomon követése érdekében a BAT 10. a), b) és c) pontok
szerinti technikákat alkalmazzák. Az üzemnek oldószerkezelési terve lesz, amely tartalmazza
a megfelelőség ellenőrzését, a jövőbeni csökkentési lehetőségek meghatározását, az
oldószer-fogyasztásra és oldószer-kibocsátásra vonatkozó információk rendelkezésre
bocsátását (BAT 10. a) pont).
A megfelelő nyomon követés érdekében a telephely vonatkozásában oldószermérleg
kidolgozása szükséges az Európai Bizottság 2020/2009 végrehajtási határozata BAT 1 és
BAT 10. pontja figyelembevételével.
Csővezeték rendszerbe áramlásmérők kerülnek beépítésre (BAT 10. b) pont). A beadagoló
tartályok mérőcellán kerülnek elhelyezésre, mely pontos nyomon követésre ad lehetőséget
(BAT 10. c) pont). Mindezek által a felhasznált oldószer mennyisége folyamatosan és
pontosan nyomon követhető és optimalizálható.
BAT 11. A BAT 11. pontja értelmében a BAT a véggázokkal történő kibocsátások EN-szabványoknak
megfelelő nyomon követését jelenti. A BAT 11. pontja valamennyi ágazatra vonatkozóan a
TVOC (10 kg C/óra alatti TVOC-terhelésű kémény) esetében évente egyszeri mérést ír elő. A
TVOC nyomon követhetőségének érdekében negyedéves méréseket terveznek a 10 kg C/óra
alatti TVOC-terhelésű kémények esetében, illetve a környezetvédelmi hatóság is ezt a mérési
gyakoriságot írta elő.
BAT 12. A BAT12-nek (A BAT a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő
nyomon követése legalább az alábbi gyakorisággal. Amennyiben nem áll rendelkezésre EN
szabvány, az alkalmazandó BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok
használata, amelyek tudományos szempontból egyenértékű minőségben biztosítják az
adatgyűjtést.) való megfelelés nem releváns, mert a tervezett technológia nem azonos az
ajánlásban ismertetetett szektorokkal.
BAT 13. Az OTNOC (a rendes üzemi körülményektől eltérő körülmények) gyakoriságának és az
OTNOC során bekövetkező kibocsátásoknak a csökkentése érdekében alkalmazandó
technikákat határozza meg, mindkét ajánlott technika alkalmazása kötelező.
A BAT 13. a) pontja figyelembevételével az OTNOC előfordulási gyakoriságának csökkentése
és az OTNOC során történő kibocsátás csökkentése érdekében két technika kerül
alkalmazásra, a tervezés részeként végrehajtott környezeti kockázatértékelés során
kockázatosként megjelölt technológiai elemek vonatkozásában plusz védelmi eszközök
kerültek beépítésre, betervezésre. Az engedélyes már üzemelő létesítményeinek tapasztalatai
a kockázatértékelés során figyelembevételre kerültek. Ennek alapján a legkorszerűbb észlelő
berendezések, automatikus beavatkozó rendszerek kerültek betervezésre. A leválasztó
138
rendszerek az elérhető legjobb technika követelményeit figyelembevéve kerültek
betervezésre.
A BAT 13. b) pontja figyelembevételével a kritikus berendezések rendelkezésre állásának és
teljesítményének maximalizálása érdekében strukturált felügyeleti és karbantartási program
kerül bevezetésre, amely a szabványműveleti előírásokat, a megelőző karbantartást, a
rendszeres és a nem tervezett karbantartást foglalja magában. Az összes információ az
OTNOC-naplóba kerül, amely tartalmazza az OTNOC időszakait, időtartamát, okait és ha
lehetséges, az előfordulásuk alatti kibocsátások is nyomon követendők. A naplóban rögzített
adatok segítenek a karbantartási rendszer javításában és az OTNOC-időszakok
csökkentésében.
BAT 14. A BAT a termelési és tárolási területek VOC-kibocsátásának csökkentése érdekében a BAT
14. a) technika és a BAT 14 pontban meghatározott egyéb technikák megfelelő
kombinációjának alkalmazását jelenti.
A termelési és tárolási területek VOC-kibocsátásának csökkentése érdekében a BAT 14. a),
b), c), d), e), f), g) és h) pontjában meghatározott technikákat alkalmazzák.
A BAT 14. a) pontja figyelembevételével a szárítás során kipárolgó NMP az elszívott
levegőből kondenzáltatással folyadék formában visszanyerésre kerül, és az NMP hulladék
tartályokba kerül átvezetésre. Az így visszanyert NMP a telephelyen belül nem kerül
újrahasznosításra, azt tervezetten olyan hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező
harmadik félnek adják át, aki a hulladék NMP desztillációval történő újrahasznosításra történő
előkészítését biztosítani tudja. A szennyezett levegő elszívása a VOC-tartalmú anyagok
alkalmazási pontjához a lehető legközelebb tervezett. Az elszívást biztosító ventilátorok
frekvenciaváltós fordulatszám szabályozós technológiával rendelkeznek, mellyel nagy energia
megtakarítás érhető el. Az egyes technológiai kibocsátások, azok koncentrációját figyelembe
véve kerülnek elvezetésre pontforrásokra, ezzel biztosítva az alacsony és magas VOC
koncentrációjú szennyezett levegő elszívások elkülönítését és a leválasztási hatásfok
optimalizálását, valamint a VOC koncentráció homogenizálását.
A BAT 14. b) pontja figyelembevételével a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében közvetlen
levegő elszívó berendezések telepítését tervezik a bevonatolást és a szárítást végző
berendezésekre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elpárolgó NMP közvetlenül a
berendezésből kerül elszívásra. Az elszívott levegőt füstgázkezelő rendszerrel tervezik
kezelni. Az UV-ra szilárduló jelölő tinta szennyezőanyag kibocsátása a felhasználás helyén
kerül elszívásra, majd leválasztó berendezésen keresztül kerül kibocsátásra légszennyező
pontforráson.
A BAT 14. c) pontja figyelembevételével a VOC-kibocsátás csökkentése érdekében a keverő
technológia teljesen zárt, a technológiához szükséges szellőző vezetékek direkt elszívása
biztosított, leválasztó berendezésen keresztül kerül kibocsátásra légszennyező pontforráson.
A BAT 14. d) pontja figyelembevételével a szárító kemencékből származó, elpárologtatott
NMP-vel szennyezett levegő NMP visszanyerő rendszerbe kerül bevezetésre. Az NMP
visszanyerő rendszer vonatkozásában az NMP-vel szennyezett levegőből annak
kondenzációval történő visszanyerése tervezett.A BAT 14. e) pontja szerint a bevonatolás
során alkalmazott felhordó berendezések saját helyi elszívással rendelkeznek. A szárító
kemencék esetében a légkörinél alacsonyabb nyomás alkalmazása tervezett. A hőveszteség
minimalizálása érdekében a szárítók külső felületének hőszigetelése tervezett. Mindezek
következtében diffúz szennyezőanyag kibocsátás nem fordulhat elő sem a bevonatolás sem a
szárítás során.
A BAT 14. f) pontja szerint a többzónás szárító kemence hűtési zónájának levegője szintén
elszívásra és bekötésre kerül a fentebb említett NMP visszanyerő rendszerbe. Az NMP
visszanyerő rendszer vonatkozásában az NMP-vel szennyezett levegőből annak
kondenzációval történő visszanyerése tervezett.
139
A BAT 14. g) pontja figyelembevételével az NMP tartály és a hulladék NMP tartály véggáz-
elvezetéssel lesz felszerelve, amely csatlakozik a leválasztó rendszerhez. Az egyéb,
potenciálisan VOC-t tartalmazó hulladékokat zárt konténerekben tárolják, ezért az NMP-
kibocsátás elhanyagolható. A tároló tartályparkok és a veszélyes hulladéktároló
helyiségszellőztetése (normál és vész eseti egyaránt) megfelelő leválasztást követően
légszennyező pontforrásra kötött.
A BAT 14. h) pontja figyelembevételével a keverőtartályt, ahol az NMP-t tervezik használni,
NMP-vel tisztítják és ennek a tartálynak a levegő elszívását a tervek szerint leválasztó
rendszerhez csatlakoztatják.
BAT 15. A véggázokkal történő VOC-kibocsátás csökkentése és az erőforrás-hatékonyság növelése
érdekében alkalmazandó BAT egy ajánlott technika használatával is teljesíthető,
A BAT 15. a) pontja szerinti kondenzálás technikát az NMP visszanyerése során tervezik
használni. Az NMP visszanyerő rendszer vonatkozásában az NMP-vel szennyezett levegőből
az NMP kondenzációval történő visszanyerése tervezett.
A BAT 15. b) pontja figyelembevételével a leválasztás részeként aktívszén-szűrőben történő
adszorpciót terveznek alkalmazni, azonban az adszorber helyben történő regenerációja nem
tervezett.
A BAT 15. c) pontja alapján a véggáz-kezelés részeként az NMP leválasztással érintett
gázmosókban a vizes mosás abszorpciós technikával történik.
BAT 16. A VOC-kibocsátás csökkentését szolgáló rendszer energiafogyasztásának csökkentése
érdekében alkalmazandó BAT egy ajánlott technika használatával is teljesíthető.
A BAT 16. a) pontja szerint változó frekvenciájú ventilátorok használatát tervezik a szárító
kemencékben a befújt friss levegő és a recirkuláltatott légmennyiség biztosítása kapcsán.
A BAT 16. b) pontja szerinti technikát figyelembe véve a hatástanulmány megállapította, hogy
az NMP visszanyerését követően az elszívott levegő a szükséges mértékben visszavezetésre
kerül a szárítókba az optimális működtetéshez szükséges koncentráció fenntartása
érdekében. Ez a recirkuláció ugyan nem növeli a VOC-koncentrációt, de jobb
energiahatékonyságot biztosít.
A BAT 16. c) pontja szerint a véggáz-kezelés részeként aktívszén-szűrőben történő
adszorpció alkalmazása tervezett az alábbi légszennyező pontforrásoknál: P3-P8, P10-P12,
P21, P25, P27-P29, P33-P43, P50.
BAT 17. A véggázokban lévő NOX-kibocsátások csökkentése és a füstgázokban lévő oldószerek
hőkezeléséből származó CO-kibocsátások korlátozása érdekében alkalmazandó BAT az a)
technika vagy mindkét technika alkalmazása. Mivel az oldószerek hőkezelését nem tervezik
(az NMP-t visszanyerik, az anód oldalon víz az oldószer), illetve NOx a hegesztés és a
hulladék előkezelés során keletkezik, ezért ezen BAT ajánlásnak való megfelelés vizsgálata
nem releváns.
BAT 18. A 2. táblázatban felsorolt ágazatokban és folyamatokban végzett felület-előkészítési, vágási,
bevonatolási és kikészítési eljárásokból származó véggázokkal történő porkibocsátás
csökkentése céljából alkalmazandó technikákat határozza meg az alkalmazandó BAT-ot,
azonban az akkumulátor gyártás, mint tervezett technológia és az ahhoz kapcsolódó
folyamatok nem szerepelnek a BAT 18. pont 2. táblázatában, így ezen BAT ajánlásnak való
megfelelés vizsgálata nem releváns.
BAT 19. A hatékony energiafelhasználás céljából az a) és b) technika együttes alkalmazása a c)-h)
technikák megfelelő kombinációjával alkalmazandó. Ennek érdekében az alábbi technikákat
alkalmazzák:
140
A BAT 19. a) technikának megfelelően a tevékenység energiagazdálkodási tervvel fog
rendelkezni, amely a környezetirányítási rendszer része.
BAT 19. b) technikának megfelelően az energiahatékonyság meghatározása érdekében
tervezetten rendszeresen energiamérleget vezetnek, amelyet ellenőriznek, frissítenek és
auditálnak.
BAT 19. c) technikának megfelelően a gőzvezeték rendszer, illetve a forróolaj vezeték
rendszer hőszigetelése tervezett a hőveszteség minimalizálása érdekében. Szintén
hőszigetelés kerül a hűtővíz és a hűtöttvíz rendszer elemeire. Tervezett a szárító
berendezések külső felületének hőszigetelése. Hűtött kettősfalú tartályok, valamint duplafalú
csővezetékek alkalmazása tervezett az elektrolit rendszerben. A hűtőköpenyekre szigetelés
kerül.
BAT 19. e) technikának megfelelően a forrógáz áramokból történő hővisszanyerés érdekében
az anód és katód oldalon a szárító kemencékből kilépő forró levegő hőjét a belépő oldali
levegő előmelegítésére használják.
BAT 19. f) technikának megfelelően a technológiai levegő és a füstgázok áramlásának
beállítása érdekében számítógépes folyamatirányítást alkalmaznak.
BAT 20. A vízfogyasztás és a vizes folyamatokból (pl. zsírtalanítás, tisztítás, felületkezelés, nedves
mosás) származó szennyvízképződés csökkentése érdekében alkalmazandó és releváns az
a) és c) pontban foglaltak. Az a) pont szerint A tervezett környezetirányítási rendszer
tartalmazza a vízgazdálkodási tervekre és a vízügyi auditokra vonatkozó követelményeket és
folyamatokat. A c) pont szerint a keletkező szennyvíz újrafelhasználása a szennyvíztisztítón
történő kezelést követően a gázmosókban tervezett.
BAT 21. A vízbe történő kibocsátások csökkentése és/vagy a vizes folyamatokból (pl. zsírtalanítás,
tisztítás,
felületkezelés,
nedves
mosás)
származó
víz
újrafelhasználásának
és
visszanyerésének elősegítése érdekében kiegyenlítési, semlegesítési, ülepítési, kicsapatási,
kémiai redukciós, ioncserés és kétlépcsős biológiai kezelési technikák kombinálását
alkalmazzák, azzal, hogy a telephelyen belül új szennyvíz előtisztító létesítése tervezett.
BAT 22. Az ártalmatlanításra továbbított hulladékok mennyiségének csökkentése érdekében
alkalmazandó BAT az a) és a b) technika, valamint az alábbi c) és d) technika közül az egyik
vagy mindkettő. A BAT 22. a) pont – leírja, hogy a hulladékgazdálkodási terv az EMS része,
és
az egy olyan intézkedéscsomag,
amelynek
célja:
1)
a
hulladékkeletkezés
minimalizálása,
2) a hulladék újrafelhasználásának,
regenerálásának
és/vagy
újrafeldolgozásának
optimalizálása
és/vagy
a
hulladékból
származó
energia
visszanyerése, valamint 3) a
hulladék megfelelő ártalmatlanításának biztosítása.
A hatástanulmányban rögzítik, hogy a tevékenység hulladékgazdálkodási terve a
környezetirányítási rendszer (KIR/EMS) része lesz. A hulladékgazdálkodási terv a következő
elveken alapul:
- a hulladékképződés minimalizálása;
- a hulladék újrafelhasználásának, regenerálásának és/vagy újrahasznosításának és/vagy a
hulladékból származó energia hasznosításának optimalizálása;
- gondoskodás a hulladék megfelelő ártalmatlanításáról.
A BAT 22. b) pontja szerint szükséges a hulladékmennyiségek nyomon követése technika
alkalmazása, a keletkezett hulladék mennyiségének éves nyilvántartása hulladéktípusonként.
A hulladék oldószertartalmát rendszeres időközönként (legalább évente egyszer) meg kell
határozni elemzéssel vagy számítással.
A hatástanulmányban rögzítettek szerint a hulladéknyilvántartás vezetése folyamatos lesz, és
a hivatalos bejelentések időben megtörténnek. A hulladékszállítási bizonylatokat digitális
rendszer gyűjti és archiválja. A keletkezett hulladékmennyiségek éves nyilvántartása
141
technológiánként és hulladéktípusonként. A hulladék oldószertartalmát rendszeresen (évente
legalább kétszer) elemzéssel vagy számítással határozzák meg. Az archivált adatokat
feldolgozzák, a mennyiség csökkentése érdekében lehetőségeket dolgoznak ki, és a nyomon
követés folyamatos lesz. A hulladékszállítási dokumentumokkal kapcsolatos előírások
betartása érdekében belső szabályozást alakítanak ki.
Fentiek alapján a hulladék oldószertartalmát rendszeresen elemzéssel vagy számítással
kívánják meghatározni évente legalább két alkalommal.
A BAT 22. c) pontja szerint szükséges az oldószerek visszanyerése/újrafeldolgozása
telephelyen vagy azon kívül, melynek érdekében a visszanyert, folyékony hulladékként
keletkező NMP-t hasznosító szervezetnek tervezi átadni a cég, aki elvégzi annak
desztillációval történő visszanyerését. A környezethasználó tehát a
telephelyen
belül
nem tervez oldószer visszanyerést, azonban a NMP visszanyerés
során
keletkező
folyékony, magas koncentrációban NMP-t tartalmazó hulladékot
olyan
külső
szolgáltatónak, hulladékhasznosító cégnek tervezik átadni, aki az NMP visszanyerését
biztosítja.
A BAT 22. d) pontja szerint Hulladékáram-specifikus technikák többek között a következők
lehetnek:
-
a hulladék víztartalmának csökkentése, például szűrőprés használata az iszapkezeléshez;
-
a keletkező iszap és oldószerhulladék mennyiségének csökkentése, például a tisztítási
ciklusok számának csökkentésével (lásd: BAT 9);
-
újrafelhasználható tartályok használata, a tartályok más célokra történő újrafelhasználása
vagy a tartályok anyagának újrahasznosítása;
-
a száraz mosásból származó elhasznált mészkő eljuttatása egy mész- vagy cementégető
kemencébe.
Fenti technikák közül a szennyvíztisztítóban a hulladék víztartalmának csökkentése
érdekében iszapprés alkalmazása tervezett, amellyel fenti pontnak megfelel.
BAT 23. A bűzkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem kivitelezhető – csökkentése
érdekében alkalmazandó BAT egy bűzszennyezés elleni intézkedési terv kidolgozását,
végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát jelenti a környezetközpontú irányítási rendszer
részeként. A BAT-következtetések ezen pontjának alkalmazhatósága azokra az esetekre
korlátozódik, amelyekben érzékeny területeken bűzártalomra lehet számítani és/vagy azt
igazolták.
A létesítményből annak telekhatárát elérő bűzhatás kialakulása a tervező és az engedélyes
által szolgáltatott adatok alapján végrehajtott számítások figyelembevételével nem várható,
így az ajánlásnak való megfelelés vizsgálata sem releváns.
BAT 24. Ezen BAT-következtetésekben leírt bevonatolórendszerek alkalmazása a tervezett
technológiára nem értelmezhető, járművet az üzemben nem gyártanak, azonban a BAT-hoz
kapcsolódó kibocsátási szintek teljesíthetőségét igazolták. A BAT 10. pontjában az összes
VOC-kibocsátáshoz kapcsolódó nyomon követés (oldószer anyagmérleg készítése) a
határozatban előírásra került, illetve a diffúz VOC-kibocsátására és a véggázokkal történő
VOC-kibocsátására vonatkozó BAT-AEL szinteknek megfelelően kerültek a VOC kibocsátási
határértékek megállapításra.
BAT 25-52. A tervezett tevékenység szempontjából ezen BAT-következtetések nem relevánsak,
mivel az ezen pontokban felsorolt tevékenységek a jelen határozatban engedélyezett
tevékenységre nem vonatkoztathatóak.
BAT 53. A szerves oldószerekkel történő felületkezelésre vonatkozó BAT-következtetések Melléklet
BAT 53. pontja a tervezett tevékenységre nem alkalmazható, mivel a sorszámozás szerint a
142
BAT 53. faanyagok tartósítására vonatkozik, ugyanakkor a hatástanulmány 433. oldalán
leírtakból megállapítható az is, hogy a zajkibocsátás megelőzése vagy – amennyiben ez nem
kivitelezhető – csökkentése érdekében a legtöbb zajforrást épületen belül telepítik, az
épületek nyílászáróit zárva tartják, zajcsökkentett hűtőtornyokat telepítenek. A telephelyen
belüli anyagmozgatásra lehetőség szerint elektromos üzemű járműveket használnak, a gépek,
járművek, eszközök karbantartása során azok zajkibocsátásra hatással lévő paramétereit is
vizsgálják. A légkezelő berendezések tekintetében 75 dB maximális hangteljesítményre
törekednek, ezért szükség esetén zajcsillapító dobokat telepítenek.
A számítások alapján további zajcsökkentési intézkedés jelenleg nem indokolt. A
zajkibocsátási határértékek teljesülését és az egyes üzembe helyezett zajforrás csoportok
zajkibocsátását a Kft. zajméréssel rendszeresen ellenőrzi.
Egyéb indokolások
A környezetvédelmi hatóság az eljárás során az alábbiak szerint biztosította a nyilvánosság
informálását és bevonását:
A hatástanulmányban meghatározottak szerint megállapított hatásterület vélelmezett legnagyobb
határa a telekhatártól számítva északi irányban 2,1 km, északkeleti irányban 2 km, keleti irányban
2,22 km, délkelet irányban 2,22 km, déli irányban 2,5 km, délnyugati irányban 2,25 km, nyugati
irányban 2,9 km, északnyugati irányban 2 km.
A fent ismertetett egyesített hatásterület jellemzően Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási
területét érinti, azonban egy kis szakaszon Hajdúböszörmény közigazgatási területének déli részét is.
A hatástanulmányban a környezeti elemek vonatkozásában szakterületenként külön meghatározásra
került a hatásterületek távolsága ott, ahol azokat szabvány és jogszabály alapján számítani lehetett.
Az egyes környezeti elemekre kiterjedően kidolgozott hatásterületek vonatkozásában megállapítást
nyert, hogy az országhatár távolsága jelentősen meghaladja a hatásterületek méretét. A távolságból
kifolyólag semminemű országhatáron átnyúló környezeti hatás nem valószínűsíthető, ezért a Khvr. 12-
16. § szerinti nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem vált szükségessé.
A környezetvédelmi hatóság a Khvr. 24. § (7) bekezdése, 8. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 9. §
(6) bekezdése alapján kérte Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzőjét és
Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Jegyzőjét, hogy közlemény közhírré tétele útján értesítsék az
ügyfeleket, valamint a nyilvánosságot az eljárás megindításáról, az ügyben tartandó közmeghallgatás
helyéről és időpontjáról. A közleményben az érintettek arról is tájékozódhattak, hogy hol és mikor
tekinthetnek be a tervekbe, illetve az ügy egyéb irataiba. A környezetvédelmi hatóság felhívta a
nyilvánosság figyelmét, hogy a kérelem tartalmára vonatkozóan a telepítés helye szerint
önkormányzat jegyzőjénél vagy a környezetvédelmi hatóságnál a közmeghallgatás időpontjáig írásbeli
észrevételt lehet benyújtani.
A Khvr. 8. § (1a) bekezdése alapján tartalmazta a közlemény a közmeghallgatásra vonatkozó
adatokat is, így külön közzététel és közhírré tétel a közmeghallgatásról nem vált szükségessé.
A közlemény útján környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületek és más társadalmi
szervezetek értesítése is megtörtént.
A Khvr. 8. § (1) bekezdése alapján környezetvédelmi hatóság a közleményt, a kérelmet és annak
mellékleteit, a hiánypótlásként és kiegészítésként benyújtott dokumentációkat a kérelem benyújtását
követően 2024. október 29-én a a kormányhivatal honlapján közhírré tette, valamint a közleményt a
143
kormányhivatal hirdetőtábláján is kifüggesztette és a kérelem, valamint annak mellékleteibe,
hiánypótlásba, annak kiegészítésébe történő betekintést is a közhírré tétellel egyidejűleg lehetővé
tette hivatali helysiégében az eljárás teljes időtartama alatt. Az eljárás alatt a Khvr. 8. § (5)
bekezdésben meghatározottaknak is eleget tett, a betekintést biztosította.
A közlemény közzététele legalább harminc napig megtörtént, illetve a közzététel legalább harminc
nappal a közmeghallgatás időpontja előtt megtörtént a Khvr. 24. § (7) és a 9. § (7) bekezdése alapján
és az eljárás időtartama alatt zajlott.
Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője IGAZ-217330-2/2024 iktatószámú tájékoztatásában arról
tájékoztatta a környezetvédelmi hatóságot, hogy a közleményt a Khvr. 25/B. § (1) bekezdés a) pontja
alapján 2024. október 30-án a Debrecen Megyei Jogú Város hirdetőtábláján (4026 Debrecen, Kálvin
tér 11.) kifüggesztette, valamint a közleményt és mellékleteinek elektronikus példányát a
www.debrecen.hu internetes portálon megjelenítette.
A közzététel időtartama a Khvr. 24. § (7) és a 9. § (7) bekezdésének megfelelően legalább 30 nap
volt, és a közzététel legalább 30 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt megtörtént.
Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Jegyzője 2024. november 7-én K/5806-2/2024 ügyiratszámú
tájékoztatásában arról tájékoztatta a környezetvédelmi hatóságot, hogy 2024. október 30-án a
közleményt a www.hajduboszormeny.hu oldalon és Hajdúböszörmény Polgármesteri Hivatal
hirdetőtábláján közzétette, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus példányába való betekintési
lehetőséget a Polgármesteri Hivatal helyiségében biztosítja.
A közzététel időtartama a Khvr. 24. § (7) és a 9. § (7) bekezdésének megfelelően legalább 30 nap
volt, és a közzététel legalább 30 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt megtörtént.
A meghatalmazott 2024. november 4-én beküldte a katasztrófavédelmi hatósághoz engedélyezés
céljából beküldött 2024. október 30-ai elektronikus példányát és azok mellékleteit, amely a Khvr. 20. §
(14) bekezdése szerint a döntéshozatal során figyelembevételre került.
A dokumentumot a környezetvédelmi hatóság 2024. november 5-én a kormányhivatal honlapján
közzétette.
Debrecen
Megyei
Jogú
Város
Jegyzője
IGAZ-217330-4/2024
iktatószámú
tájékoztatásában arról tájékoztatta a környezetvédelmi hatóságot, hogy a biztonsági jelentést és
mellékleteit 2024. november 6-án www.debrecen.hu internetes portálon közzétette.
A környezetvédelmi hatóság HB/17-IKV/01408-33/2024 ügyiratszámon értesítette Hajdúböszörmény
Város Önkormányzatát arról, hogy a kormányhivatal honlapján a 2024. október 29-én közzétett
közleményhez kapcsolódó iratok 2024. november 5-én kiegészítésre kerültek a fenti biztonsági
jelentéssel és annak mellékleteivel. A fenti dokumentáció közzététele 30 nappal a közmeghallgatás
előtt megtörtént.
A környezetvédelmi hatósághoz 2024. november 18-án a Zöld Kör – Föld barátai Magyarország tagja
(a továbbiakban: Zöld Kör) (székhely: 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 2.) részéről elektronikus
úton, cégkapun keresztül kérelem (EPAPIR-20241118-7697) érkezett. A kérelem Zöld Kör
jogállásának az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásban ügyfélként történő megállapítására irányult.
A Zöld Kör a kérelméhez csatolta a 2023. október 3. napján kelt alapszabályát (a továbbiakban:
alapszabály), valamint a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1992. május 25. napján jogerőre emelkedett,
nyilvántartásba vételről szóló, Tpk.60.796/1991/3. számú végzésének, továbbá a Tpk.60.796/1991/10.
és a Tpk.60.796/1991/16. számú végzéseinek másolatát, amelyek a Zöld Kör nyilvántartása történő
144
bejegyzéséről, valamint a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változások átvezetéséről
rendelkeznek.
A Zöld Kör a mellékelt dokumentumokkal igazolta, hogy környezetvédelmi tevékenységet végez.
Figyelemmel arra, hogy jelen közigazgatási hatósági ügyben a Kvt. 4. § 20. pontja szerinti hatásterület
Debrecen és Hajdúböszörmény közigazgatási területét érinti és a Zöld Kör működési területe
Hajdúböszörmény közigazgatási területére és a Hajdúböszörmény közigazgatási területével
szomszédos településekre is kiterjed, a környezetvédelmi hatóság a Kvt. 98. § (1) bekezdése alapján
a HB/17-IKV/01408-55/2024 ügyiratszámú végzésben megállapította a Zöld Kör ügyféli jogállását. Az
ügyféli jogállás megállapításáról rendelkező végzés 2024. november 25-én a Zöld Kör cégkapujára
megküldésre került, amelyet a Zöld Kör 2024. november 25-én átvett.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Éptv.) 196. § (1) bekezdése
értelmében a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás
során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések, az eljárásban közreműködő szakhatóságok
részére kézbesítendő, valamint a katonai, honvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi ipari célú és
rendeltetésű építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásban hozott döntések kivételével –
hirdetményi úton közli.
Az Éptv. 196. § (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti hirdetményi úton történő közlés esetén,
ha a döntés az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy
korlátozza, a kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – a
hirdetmény kifüggesztésével egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó
jogszabály szerint alkalmazható egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés
jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A
döntés közlésének napja – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.
Fentiekre tekintettel a HB/17-IKV/01408-55/2024 ügyiratszámú végzés 2024. november 30-án vált
közöltté, majd a fellebbezési határidő eseménytelenül történő elteltével a döntés 2024. december 16-
án véglegessé vált.
A HB/17-IKV/01408-55/2024 ügyiratszámú végzés a Zöld Kör részére elektronikus úton (cégkapun) a
környezetvédelmi hatóság hivatali kapuján keresztül is megküldésre került. Az ügyféli jogállás
megállapításáról rendelkező végzést a Zöld Kör 2024. november 25-én átvette.
A környezetvédelmi hatósághoz 2024. november 22-én a Mikepércsi Anyák a környezetért Egyesület
(a továbbiakban: Miakö Egyesület) (székhely: 4271 Mikepércs, Hold utca 10/A.) részéről elektronikus
úton, cégkapun keresztül kérelem érkezett. A kérelem a Miakö Egyesület jogállásának az összevont
környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban ügyfélként
történő megállapítására, valamint az ügyben keletkezett iratok megküldésére irányult.
A Miakö Egyesület kérelmében azt írta, hogy alapszabályával és bírósági bejegyzésről szóló
véglegessé vált határozattal kívánja igazolni ügyféli jogállását, azonban a kérelméhez nem csatolta
sem az alapszabályát, sem pedig a bírósági bejegyzéséről szóló véglegessé vált határozatot.
A környezetvédelmi hatóság HB/17-IKV/01408-61/2024 ügyiratszámú hiánypótlási felhívásában a fenti
iratok bemutatását kérte a Miakö Egyesülettől.
145
A Miakö Egyesület a hiánypótlási felhívást 2024. november 27-én részben teljesítette és megküldte
alapszabályát
(a
továbbiakban:
alapszabály),
valamint
a
Debreceni
Törvényszék
19.Pk.60.030/2023/4. számú végzésének másolatát, amely a nyilvántartott adataiban bekövetkezett
változások átvezetéséről rendelkezik. A környezetvédelmi hatóság letöltötte a birosag.hu honlapról a
19.Pk.60.030/2023/2.számú nyilvántartásba vételről rendelkező végzést.
A környezetvédelmi hatóság a hiánypótlási felhívásban mellékelt dokumentumok és a rendelkezésre
álló adatok alapján megállapította, hogy a Miakö Egyesület környezetvédelmi tevékenységet végez.
Az alapszabály 1.2. pontja szerint: „Az egyesület céljai elérése érdekében végzett tevékenységei:
- a helyi szinten, valamint Mikepércs közigazgatási területével szomszédos településeken jelentkező
környezeti károk megelőzésére, enyhítésére irányuló törekvésekben/programokban/tervekben való
részvétel, támogatás,
- részvétel, a helyi szintű valamint a környező települések közigazgatási területein környezetvédelmi
problémákat felvető ügyekhez kapcsolódó hatósági eljárásokban”
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 2. § 13. pontja szerint
hatókör: civil szervezet működésének földrajzi kiterjedése, amely lehet:
a) helyi: a működés területe a
székhely (illetve telephelyek) településére vagy annak egy részére korlátozódik;
b) területi: a működés
kiterjedése a helyi kiterjedést meghaladja, de nem éri el az országos szint követelményeit;
c) országos: a civil szervezet legalább hét vármegyében tartós tevékenységet végez;
d) nemzetközi: a
civil szervezet több országban fejti ki tevékenységét.
Figyelemmel arra, hogy a Miakö Egyesület működési területe helyi szintű, valamint a Mikepércs
közigazgatási területével szomszédos településre is kiterjed (Debrecen), a környezetvédelmi hatóság
2024. november 29-én a Kvt. 98. § (1) bekezdése alapján a HB/17-IKV/01408-63/2024 ügyiratszámú
végzésben megállapította az egyesület ügyféli jogállását.
Az Éptv. 196. § (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerint a HB/17-IKV/01408-63/2024
ügyiratszámú végzés közlésének napja 2024. december 4. A fellebbezési határidő eseménytelenül
telt el, ezért a döntés 2024. december 20-án véglegessé vált.
A HB/17-IKV/01408-63/2024 ügyiratszámú végzés a Miakö Egyesület részére elektronikus úton
(cégkapun és e-mail-ben is) megküldésre került. Az ügyféli jogállás megállapításáról rendelkező
végzést a Miakö Egyesület 2024. december 17-én átvette.
A környezetvédelmi hatóság a Miakö Egyesület kérelmének megfelelően 2024. november 29-én
HB/17-IKV/01408-67/2024 ügyiratszámon megküldte a Miakö Egyesület részére (cégkapun és e-mail-
ben is) az eljárásban 2024. november 29-éig keletkezett iratok internetes elérési útvonalát, amely
linkre kattintva az iratok letöltésre kerülnek és ezt követően megtekinthetők. Ezt követően a
környezetvédelmi hatóság 2025. január 7-én a Miakö Egyesület részére (cégkapun és e-mailben is)
megküldte a 2024. november 29. napjától 2025. január 6. napjáig keletkezett iratokat HB/17-
IKV/00002-6/2025 ügyiratszámon, 2025. január 15-én pedig (cégkapun és e-mailben is) HB/17-
IKV/00002-16/2025 ügyiratszámon a 2025. január 6. napjától 2025. január 14. napjáig keletkezett
iratokat, HB/17-IKV/00002-26/2025 ügyiratszámon a 2025. január 23-ig keletkezett iratot.
A környezetvédelmi hatósághoz 2024. december 5. napján kérelem érkezett Hajdúböszörmény Város
Önkormányzat polgármesterétől. A kérelem Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának az
146
összevont egységes környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásban ügyfélként történő megállapítására irányul.
Figyelemmel arra, hogy
a közigazgatási ügyben a hatásterület alapján az önkormányzat
feltételezhetően érintett, emellett feladatkörét, annak jogszerű gyakorlását az ügy közvetlenül érinti, a
környezetvédelmi hatóság az Ákr. 10. § (2) bekezdése alapján a HB/17-IKV/01408-78/2024
ügyiratszámú végzésben megállapította Hajdúböszörmény Város Önkormányzat ügyféli jogállását.
Az Éptv. 196. § (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerint a HB/17-IKV/01408-78/2024
ügyiratszámú végzés közlésének napja 2024. december 6. A fellebbezési határidő eseménytelenül
telt el, ezért a döntés 2024. december 27-én véglegessé vált.
A HB/17-IKV/01408-74/2024 ügyiratszámú végzés Hajdúböszörmény Város Önkormányzat részére
elektronikus úton (hivatali kapu) a környezetvédelmi hatóság hivatali kapuján keresztül is megküldésre
került. Az ügyféli jogállás megállapításáról rendelkező végzést Hajdúböszörmény Város
Önkormányzat 2024. december 7-én átvette.
Az összevont eljárás keretében a környezetvédelmi hatóság a Khvr. 24. § (7) és a 9. § (1) bekezdése
alapján közmeghallgatást tartott. A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatással összefüggésben
az alábbiakat vette figyelembe és tette közhírré.
A Kvt. 91/C. § (3) bekezdése b) pontja alapján a közmeghallgatás az érintettek személyes
megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható. A közmeghallgatás időpontját
megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek
és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a
közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
A Khvr. 24. § (7) és 9. § (11) bekezdése alapján, ha az (1)–(10) bekezdésben foglaltaktól eltérően a
közmeghallgatásra az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján kerül
sor, a környezetvédelmi hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat – így különösen
iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat –, amelyek az érintettek
közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha a környezetvédelmi hatóság más
szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett
szerv köteles azt haladéktalanul teljesíteni. A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az
érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel. A (13) bekezdés értelmében a
környezetvédelmi hatóság – szükség szerint az érintett egyéb szervek, szakhatóságok, illetve a
kérelmező ügyfél bevonásával – a (11) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos
tájékoztatását a honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a
környezetvédelmi hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet.
A fenti jogszabályhelyek alapján a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatást személyes
megjelenés nélkül tartotta meg, honlapon való közzététel útján.
A környezetvédelmi hatóság tájékoztatta az érintett nyilvánosságot, hogy a hatásvizsgálati eljárás
keretében a közmeghallgatás 2024. december 9. napján 8.00 órától 20.00 óráig tart.
A környezetvédelmi hatóság a Zöld Kört, a Miakö Egyesületet és Hajdúböszörmény Város
Önkormányzatát az összevont eljárásban az ügyféli jogállásukat megállapító végzésben tájékoztatta a
közmeghallgatásról.
Az érintett nyilvánosságnak a közmeghallgatás ideje alatt írásban, elektronikus úton (Cégkapun,
Ügyfélkapun keresztül) továbbá írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (e-mailen) lehetősége volt
véleménye és észrevétele kifejtésére a környezetvédelmi hatóság megadott elérhetőségein.
147
Az érintett nyilvánosság részéről a közlemény kifüggesztésének ideje alatt és a közmeghallgatás
időtartama alatt 236 darab kérdés és észrevétel érkezett a környezetvédelmi hatóság megadott
elérhetőségeire.
Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője IGAZ-234057-3/2024 iktatószámú levelében 2024. december
11-én megküldte a hozzá beérkezett észrevételeket.
A Khvr. 24. § (7) és a 9. § (9) bekezdése alapján, mivel a közmeghallgatás az érintettek személyes
megjelenése nélkül zajlott, a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatás dokumentálására az
írásos formát választotta. A környezetvédelmi hatóság a HB/17-IKV/01408-90/2024 ügyiratszámú
jegyzőkönyvet a közmeghallgatást követően elektronikus úton, 2024. december 13-án a honlapján
közzétette. A jegyzőkönyv melléklete tartalmazta a beérkező összes észrevételt és kérdést.
A Khvr. 24. § (7) és a 9. § (13) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság – szükség szerint az
érintett egyéb szervek, szakhatóságok, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával – a (11) bekezdés
szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján közzéteszi.
A beérkezett kérdések és észrevételek értékelése az érintett szakhatóságok, egyéb szervek és a
kérelmező ügyfél bevonásával valósult meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi
CL. törvény 62. § (1) bekezdése szerinti bizonyítási eljárás lefolytatásával.
A környezetvédelmi hatóság a Khvr. megfelelő rendelkezéseinek figyelembevételével a kérdésekkel
és észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatást feljegyzés formájába HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámon 2024. december 23-án a honlapján közzétette, a feljegyzés tartalmazta a kérdésekre
adott válaszokat A 236 darab valamennyi kérdés megválaszolásra került 127 oldal terjedelemben.
A környezetvédelmi hatósághoz a közmeghallgatással kapcsolatban közérdekű bejelentés is érkezett
HB/17-JHNY/01173/2024. iktatószámon, melyet a bejelentő nyilatkozatával egyezően, a panaszokról,
a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló
2023. évi XXV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján válaszolt meg a környezetvédelmi hatóság.
A Khvr. 24. § (7), a 8. § (5) és (6) bekezdései alapján a környezetvédelmi hatóság a szakhatósági
állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült
dokumentációba való betekintést lehetővé tette a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő
öt napon belül az érintett nyilvánosság számára figyelemmel a Khvr. 25/B. § (1) bekezdésében
meghatározottakra.
Az ügyben a Khvr. 8. § (6) bekezdés alapján az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és
a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat – a Kvt. 12. §-ának (2)-(3)
bekezdésének megfelelően – az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette.
A meghatalmazott a Khvr. 10. § (7) bekezdésére tekintettel a hatástanulmányban értékelte a Nemzeti
Környezetvédelmi Programban (a továbbiakban: NKP) megfogalmazott stratégiai céloknak való
megfelelést a tervezett tevékenység vonatkozásában, amely részletesen tartalmazta a stratégiai
terület megnevezését, az elérendő célokat és a célokkal való összhangra vonatkozó
megállapításokat. A szakértői nyilatkozat alapján az NKP 6.8 és 6.9 fejezete foglalkozik az Európai
Unió környezetpolitikájának fejlesztésében és végrehajtásában való közreműködéssel, illetve a
nemzetközi együttműködéssel, így az NKP céljainak történő megfelelés egyben támogatja
Magyarország
nemzetközi
szerződésekben
vállalt
környezet-
vagy
természetvédelmi
kötelezettségeinek teljesítését is. A környezetvédelmi hatóság megállapította a hatástanulmányban
148
foglaltak, valamint a szakértői nyilatkozat alapján, hogy a célokkal való összhang biztosított. Az NKP-
banmeghatározott környezeti célállapotok elérését, illetveMagyarország nemzetközi szerződésekben
vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését a tervezett tevékenység
gyakorlása nem akadályozza, Khvr. 10. § (7) bekezdése szerinti elutasítási ok nem állt fenn.
A HB/17-IKV/1408-16/2024 ügyiratszámon beiktatott hiánypótlás 1. melléklete tartalmazta a 2024.
október 28-ai keltezésű Eve Power Hungary Kft. Akkumulátorcella Gyártó Üzem Biztonsági Jelentést.
A meghatalmazott 2024. november 4-én beküldte az előző biztonsági jelentés véglegesített és
katasztrófavédelmi hatósághoz engedélyezés céljából beküldött 2024. október 30-ai elektronikus
példányát és azok mellékleteit, amely a Khvr. 20. § (14) bekezdése szerint a döntéshozatal során
figyelembevételre került.
A hatástanulmányban a szakértő bemutatta a tervezési terület, illetve annak környezetében
elhelyezkedő ingatlanok településrendezési tervben szabályozott besorolását. A tervezési terület
szomszédságában ipari területek, ipari tevékenységhez köthető általános gazdasági területek, közúti
területek és általános mezőgazdasági területek helyezkednek el.
A terület a településrendezési terv szerint Gá – Ip: Ipari tevékenységhez köthető általános gazdasági
terület. A szakértő a hatástanulmányban a településrendezési eszközök módosítására nem tesz
javaslatot.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által a településrendezési eszközökkel való összhang
vizsgálatra került, amely megállapítást a HB/17-IKV/01408-105/2024 ügyiratszámon beiktatott
nyilatkozata tartalmazza. Előzőek alapján megállapítható, hogy a településrendezési eszközökkel való
összhang biztosított.
A tervezési területet is magába foglaló térrész vonatkozásában a Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági
Övezet létesítése és infrastruktúrával való ellátása tárgyában előzetes vizsgálati eljárás került
lefolytatásra, amely eljárás a HB-03/KTF/00117-2/2019 ügyiratszámon kiadott határozattal zárult,
amely eljárást lezáró döntésre a környezetvédelmi hatóság és maga a hatástanulmány is több helyen
hivatkozik.
A tényállás tisztázása érdekében a környezetvédelmi hatóság megkereste a Debreceni Vízmű Zrt-t
és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzőjét és az Ákr. 62. § (1) bekezdése alapján
bizonyítási eljárást folytatott le, emellett pedig az észrevételeket megküldte az eljárásban
közreműködő
szakkérdést
vizsgáló
kormányhivatali
szervezeti
egységeknek,
valamint
a
meghatalmazottként eljáró szakértőnek is. A továbbiakban ezen beérkező nyilatkozatokat, mint okirati
bizonyítékokat hivatkozza a környezetvédelmi hatóság.
A közmeghallgatás során beérkezett észrevételek értékelése
A Khvr. 10. § (5a) bekezdés b) pontja értelmében a környezetvédelmi hatóság határozatának
indokolása tartalmazza az érintett nyilvánosság észrevételeinek összefoglalását és értékelését. A
Khvr. 21. § (7) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt a létesítmény
megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó
észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálta. Az észrevételek értékelését a
környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az
észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket. A Khvr. 24. §
(10) bekezdés pedig rögzíti, hogy a határozat tartalmára a 10. § (1), (4)-(7) bekezdése, a 20. § (3)-
(14) bekezdése és a 20/A. § (1)-(4) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése az
irányadó.
149
A tényállás tisztázása érdekében a környezetvédelmi hatóság megkereste a Debreceni Vízmű Zrt-t és
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzőjét és az Ákr. 62. § (1) bekezdése alapján
bizonyítási eljárást folytatott le, emellett pedig az észrevételeket megküldte az eljárásban
közreműködő
szakkérdést
vizsgáló
kormányhivatali
szervezeti
egységeknek,
valamint
a
meghatalmazottként eljáró szakértőnek is. A továbbiakban ezen beérkező nyilatkozatokat, mint okirati
bizonyítékokat hivatkozza a környezetvédelmi hatóság.
A Khvr. 10. § (5a) bekezdés c) és d) pontjában foglaltaknak megfelelt a környezetvédelmi hatóság.
A környezetvédelmi hatóság az alábbiakban a határozat ezen részében ismerteti a környezeti hatások
értékelése szempontjából lényeges észrevételek értékelését, amely során a HB/17-IKV/01408-
121/2024. ügyiratszámú feljegyzésben foglaltakat vette alapul, amely feljegyzés a Khvr. 10. § (1)
bekezdésén túl a környezeti hatások értékelése szempontjából nem releváns észrevételek értékelését
is tartalmazza.
1. Hajdúböszörmény déli részén pontosan mennyi annak a szakasznak a nagysága, hossza,
melyet a hivatkozott beruházás érint?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő arról adott tájékoztatást, hogy az érintett,
Hajdúböszörmény közigazgatási területéhez tartozó térrész kiterjedése 110 268 m2, mely a
közigazgatási határ mentén 1 388 méteres szakaszt érint. Ez a létesítmény zajvédelmi hatásterülete
figyelembevételével került meghatározásra. A létesítmény levegőtisztaság-védelmi hatásterülete
Hajdúböszörmény közigazgatási területét nem érinti.
A környezetvédelmi hatóság továbbá megállapította, hogy a benyújtott hatástanulmány 7.1.2.3.
pontjában (196. oldal) ismertetésre került a kivitelezés levegőtisztaság-védelmi hatásterülete, mely
legnagyobb kiterjedését az 59. táblázat (197. oldal) tartalmazza. Fentiek alapján a kivitelezés
hatásterületének legnagyobb kiterjedése a telekhatártól számítva északi irányban 968 m, északkeleti
irányban 1214 m, keleti irányban 1661 m, délkeleti irányban 1105 m, déli irányban 1123 m, délnyugati
irányban 1426 m, nyugati irányban 675 m és északnyugati irányban 517 m. A benyújtott
hatástanulmány 7.1.3.2. pontjában (261. oldal) bemutatásra került a környezetre gyakorolt hatások
modellezése, valamint ezen, modellezés alapján a benyújtott hatástanulmány 7.1.5. pontjában
ismertetésre került a pontforrások hatásterület lehatárolása, mely legnagyobb kiterjedését a benyújtott
hatástanulmány 86. táblázata (273. oldal) tartalmazza. Fentiek alapján a működés hatásterületének
legnagyobb kiterjedése a telekhatártól számítva északi irányban 1033 m, északkeleti irányban 1677
m, keleti irányban 434 m, délkeleti irányban 746 m, déli irányban 563 m, délnyugati irányban 242 m,
nyugati irányban 384 m és északnyugati irányban 186 m. Ezen adatokból megállapítható, hogy sem a
kivitelezés, sem a működés levegőtisztaság-védelmi hatásterülete nem érinti Hajdúböszörmény
közigazgatási területét.
A benyújtott hatástanulmány 7.9.3.1. és 7.9.9.1. pontjaiból és a hiánypótlásból megállapítható, hogy a
kivitelezés zajvédelmi hatásterülete csak időszakosan fogja érinteni Hajdúböszörmény közigazgatási
területének déli részét, amelynek hatása az építkezés idejére vonatkozik. Az építési tevékenységtől
származó zaj terjedésének számítása során az építési tevékenységhez kapcsolódóan, a biztonság
javára a rendszeresen előforduló legnagyobb kibocsátás mellett, valamennyi üzemelő zajforrás
együttes jelenlétét vették figyelembe. A hatástanulmány 7.9.9.1. és a hiánypótlásból megállapítható az
is, hogy az üzemelésre vonatkozó zajszempontú hatásterület Hajdúböszörmény közigazgatási
területét nem fogja érinteni.
A nyilvánosság teljes körű informálás érdekében a Khvr. 8. § (1) bekezdése alapján környezetvédelmi
hatóság jelen eljárás megindításáról a közleményt, a kérelmet és annak mellékleteit, a
150
hiánypótlásként és kiegészítésként benyújtott dokumentációkat a kérelem benyújtását követően 2024.
október 29-én a hivatalában lévő hirdetőjében kifüggesztette és a kormányhivatal honlapján is
közhírré tette, mely dokumentációk tartalmazták a hatásterületet.
Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője a közleményt a Khvr. 25/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján
2024. október 30-án a Debrecen Megyei Jogú Város hirdetőtábláján (4026 Debrecen, Kálvin tér 11.)
kifüggesztette, valamint a közleményt és mellékleteinek elektronikus példányát a www.debrecen.hu
internetes portálon megjelenítette.
Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Jegyzője 2024. október 30-án a közleményt a
www.hajduboszormeny.hu oldalon és Hajdúböszörmény Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján
közzétette, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus példányába való betekintési lehetőséget a
Polgármesteri Hivatal helyiségében biztosította.
2. Mennyi lesz az utóbbi években indított és a közeljövőben tervezett új ipari tevékenységek
(akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységek, BMW, CATL, stb.) teljes vízigénye?
A környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy aDéli
Gazdasági Övezet maximális vízigénye Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata
alapján 24 ezer m3/nap. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe települő cégek dolgozóinak
kommunális igényeinek kiszolgálására 210 m3/nap ivóvíz áll rendelkezésre, a technológiához
kapcsolódó kiszolgálandó szürkevíz igény ~ 3000 m3/nap és hígító víz igény ~ 1900 m3/nap.
A Vízmű az alábbi választ adta: A Déli Gazdasági Övezet maximális vízigénye Debrecen Megyei Jogú
Város Közgyűlésének határozata alapján - a végleges kiépítettség mellett, maximum- 24 ezer m3/nap,
amely az összes, ivóvíz és szürkevíz igényt is tartalmazza. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe
települő cégek dolgozóinak kommunális igényeinek kiszolgálására 210 m3/óra ivóvíz áll
rendelkezésre, a technológiához kapcsolódó kiszolgálandó szürkevíz igény ~3000 m3/nap és hígító
víz igény ~1900 m3/nap.
A szakértő az alábbiakat nyilatkozta: A Debrecenbe tervezett ipari létesítmények vonatkozásban a
szakértő információval nem rendelkezik. Az EVE Power Hungary Kft. tervezett telephelyének
vízigénye a kérelem 3.1.2 fejezetében bemutatásra került.
Ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdésben vizsgálta a vízellátás
biztosítottságát és jelen határozat rendelkező részének 3.19.2. pontjában meghatározott rendelkezést
tette.
3. A városi vízmű milyen mennyiségben fog ivóvizet (vagy azzal ekvivalens minőségű vizet),
szennyvizet, utókezelt szennyvizet és hígítóvizet biztosítani az előző kérdésben említett
tevékenységekhez?
A környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a Déli
Gazdasági Övezet maximális vízigénye Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata
alapján 24 ezer m3/nap. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe települő cégek dolgozóinak
kommunális igényeinek kiszolgálására 210 m3/nap ivóvíz áll rendelkezésre, a technológiához
151
kapcsolódó kiszolgálandó szürkevíz igény ~ 3000 m3/nap és hígító víz igény ~ 1900 m3/nap. A
meghatározott mennyiségek összességét a Debreceni Vízmű Zrt. fogja biztosítani.
A Vízmű az alábbi választ adta:A Déli Gazdasági Övezet maximális vízigénye Debrecen Megyei Jogú
Város Közgyűlésének határozata alapján - a végleges kiépítettség mellett, maximum- 24 ezer m3/nap,
amely az összes, ivóvíz és szürkevíz igényt is tartalmazza. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetbe
települő cégek dolgozóinak kommunális igényeinek kiszolgálására 210 m3/óra ivóvíz áll
rendelkezésre, a technológiához kapcsolódó kiszolgálandó szürkevíz igény ~3000 m3/nap és hígító
víz igény ~1900 m3/nap. A meghatározott mennyiségek összességét a Debreceni Vízmű Zrt. fogja
biztosítani.
A szakértő az alábbiakat nyilatkozta: A Debrecenbe tervezett ipari létesítmények vonatkozásban a
szakértő információval nem rendelkezik. Az EVE Power Hungary Kft. tervezett telephelyének
vízigénye a kérelem 3.1.2 fejezetében bemutatásra került. Az EVE Power Hungary Kft. tervezett
telephelyének vízigénye, illetve a kibocsátani tervezett szennyvíz mennyisége a kérelem 3.1.2
fejezetében került megadásra az alábbiak szerint:
• Ivóvíz: 26 070 m3/év
• Ipari hígítóvíz: 193 086,3 m3/év
• Szürkevíz: 984 060 m3/év (kiegészítő nyilatkozatában a szakértő megadta a kerekítés
szabályai nélküli évi összes mennyiséget, ami 983 987,4 m3/év mennyiségben került
meghatározásra figyelembe véve a 2981,78 m3/nap mennyiséget)
• Szennyvíz:
o kommunális szennyvíz: 22 486,2 m3/év
o technológiai szennyvíz: 441 167,1 m3/év
Tisztított technológiai szennyvíz: 66 594 m3/év
RO berendezésekből származó vizek: 374 573,1 m3/év
Ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdésben vizsgálta a vízellátás
biztosítottságát és a jelen határozat rendelkező részének Vízgazdálkodás és vízvédelem előírásokon
belüli A.) 3.19.2. és 3.19.3. pontjában meghatározott rendelkezést tette.
7. Az újrahasznosításhoz milyen utókezelést alkalmaznak majd, az ahhoz szükséges
infrastrukturális és működési költségeket ki fedezi?
A környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő arról adott tájékoztatást, hogy amennyiben
a kérdés a Debreceni Vízmű Zrt. telephelyén alkalmazni tervezett utókezelésre vonatkozik, úgy az
arra vonatkozó információk nem képezik tárgyát jelen engedélykérelemnek.
Az EVE Power Hungary Kft. tervezett telephelyén a kérelem 4.4.3.5. fejezetében, a dokumentáció 91.
oldalán található információk alapján a létesíteni tervezett ipari szennyvíztisztítóban telepíteni
tervezett tisztítórendszer lehetőséget nyújt a tisztított szennyvíz visszaforgatására, melyet a 4.6.2.1
fejezetben, a 106. oldalon említettek szerint zárt rendszerű technológiai folyamatokhoz (gázmosók
mosóvizei) terveznek felhasználni.
Az Önkormányzat azt nyilatkozta, hogy minden üzem az előre megállapított, befogadói nyilatkozatban
szereplő paraméterlistának megfelelően bocsáthat ki szennyvizet. Oka, hogy a Debreceni Vízmű Zrt.
csak olyan szennyvizet fogadhat be, mely tisztításához megfelelő technológiával rendelkezik. A
szennyvíz tisztításhoz és annak újra hasznosításhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztést, valamint a
152
működést kormányzati forrás, a betelepülők által fizetett közmű fejlesztési hozzájárulás, valamint a
fogyasztás arányos szolgáltatási díj fedezi.
A Vízmű azt nyilatkozta, hogy minden üzem az előre megállapított, befogadói nyilatkozatban szereplő
paraméterlistának megfelelően bocsáthat ki szennyvizet. Oka, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. csak
olyan szennyvizet fogadhat be, mely tisztításához megfelelő technológiával rendelkezik. A szennyvíz
tisztításhoz és annak újra hasznosításhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztést, valamint a működést
kormányzati forrás, a betelepülők által fizetett közmű fejlesztési hozzájárulás, valamint azalapdíj és
fogyasztás arányos szolgáltatási díj fedezi.
Amennyiben a kérdés tárgya az EVE Power Hungary Kft. szennyvíz előtisztítójára irányult, úgy a
vízügyi és vízvédelmi hatóság a szakkérdés vizsgálatakor a szakkérdés keretében vizsgálta a
szennyvízkezelésre vonatkozó tanulmányi részeket és jelen határozat rendelkező részének
Vízgazdálkodás és vízvédelem előírásokon belüli B.) Szennyvíz elvezetésre, tisztításra, kibocsátásra
vonatkozó feltételek között 3.19.7. pontjában meghatározott rendelkezést alapított rá, amely szerint
önálló vízjogi engedély kerül majd kiadásra.
13. A tisztított szennyvíz, valamint a hígítóvíz eljuttatása a felhasználóhoz milyen módon
történik meg, ahhoz milyen infrastrukturális beruházások szükségesek?
A környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő arról adott tájékoztatást, hogy szürkevizet,
illetve az ipari hígítóvizet a Debreceni Vízmű Zrt. fogja biztosítani az EVE Power Hungary Kft.
tervezett telephelyének. Az ehhez szükséges infrastrukturális beruházások kialakítása nem képezik
tárgyát jelen eljárásnak.
A Vízmű azt válaszolta, hogy a tisztított szennyvíz, valamint a hígítóvíz tárolókon, átemelő
gépházakon, csővezetékeken keresztül jut el felhasználókhoz. Az infrastrukturális beruházások
engedélyezési folyamata megkezdődött a környezetvédelmi engedélyezési eljárással, Vízmű
esetében pedig a vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációk egyeztetésével.
Az Önkormányzat azt válaszolta, hogy a tisztított szennyvíz, valamint a hígítóvíz tárolókon, átemelő
gépházakon, csővezetékeken keresztül jut el felhasználókhoz. Az infrastrukturális beruházások
engedélyezési folyamata megkezdődött a környezetvédelmi engedélyezési eljárással.
A környezetvédelmi hatóság megállapította,hogy a Debreceni Déli Gazdasági Övezet és az Észak-
Nyugati Gazdasági Övezet szürkevízellátás fejlesztésének érdekében előzetes vizsgálati eljárás került
lefolytatásra, amely eljárás a HB/17-IKV/00049-2/2025 ügyiratszámú határozat kiadásával lezárult
2025. január 7-én, mely döntést a hatóság honlapján közzétett. A nyilvánosság tájékoztatása teljes
körűen megtörtént az adott eljárásban a 2024. december 7. napján közzétett közlemény és előzetes
vizsgálati dokumentáció útján.
Ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdésben vizsgálta, hogy a
vízellátás biztosított-e és jelen határozat rendelkező részének Vízgazdálkodás és vízvédelem
előírásokon belüli A.) Vízellátásra vonatkozó feltételek 3.19.1. és 3.19.2. pontjában foglalt előírást
tette.
153
17. A 2. kérdésben említett új ipari tevékenységek során a beérkező vizeket további
vízkezelések során (ionmentesítés, fordított ozmózis stb.) fogják alkalmassá tenni technológiai
felhasználásra. Ekkor jelentős mennyiségű, erősen szennyezett ipari szennyvíz fog képződni.
Ez a szennyvíz mennyiben fogja megváltoztatni a Debreceni Vízmű szennyvíztelepére beérkező
szennyvíz minőségét, illetve következményként a képződő szennyvíziszap minőségét?
A környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő arról adott tájékoztatást, hogy kérelem 1.28
mellékletében ismertetett szürkevíz minőségi paraméterek figyelembevételével erősen szennyezett
ipari szennyvíz keletkezése nem várható az EVE Power Hungary Kft. tervezett telephelyén végezni
tervezett további vízkezelések során. A telephelyről kibocsátani tervezett szennyvíz minőségi
jellemzői meg fognak felelni a kérelem 1.10 mellékletében csatolt, a Debreceni Vízmű Zrt. által kiadott
elvi befogadói nyilatkozatban meghatározott határértékeknek. A Debreceni Vízmű Zrt. által
üzemeltetett szennyvíztisztító kibocsátási jellemzői nem képezik tárgyát jelen eljárásnak.
Az Önkormányzat azt válaszolta, hogy a technológiai folyamatokból keletkező ipari szennyvíz
elkülönített hálózaton keresztül, a cégek által előtisztítást követően elkülönített technológiai
szennyvíztisztító telepre kerül elvezetésre. A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz elkülönített
tárolóba kerül és előzetes méréseket követően kerül tisztításra így nem fogja megváltoztatni a
Debreceni Vízmű Zrt. szennyvíztelepére beérkező szennyvíz minőségét, illetve következményként a
képződő szennyvíziszap minőségét.
A Vízmű azt válaszolta, hogy a technológiai folyamatokból keletkező ipari szennyvíz elkülönített
hálózaton keresztül, a cégek által előtisztítást követően elkülönített technológiai szennyvíztisztító
telepre kerül elvezetésre. A szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz elkülönített tárolóba kerül és
előzetes méréseket követően kerül tisztításra így nem fogja megváltoztatni a Debreceni Vízmű Zrt.
szennyvíztelepére
beérkező
szennyvíz
minőségét,
illetve
következményként
a
képződő
szennyvíziszap minőségét.
Ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdésben vizsgálta a
szennyvízelvezetés kérdéskörét és jelen határozat rendelkező részének Vízgazdálkodás és
vízvédelem előírásokon belüli B.) Szennyvíz elvezetésre, tisztításra, kibocsátásra vonatkozó
feltételek között 3.19.6.-3.19.9. pontjában meghatározott rendelkezést alapított rá.
20. Ha az ipari szennyvizet a cégek a telephelyükön kezelik, a képződő ipari hulladéknak mi
lesz a sorsa, az hol kerül deponálásra és milyen feltételek mellett?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024.
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő azt a választ adta, hogy az EVE Power
Hungary Kft. tervezett telephelyén végezni tervezett szennyvíztisztítási tevékenység során keletkező
hulladék a kérelem a 7.4.2.1 fejezetében, a 93. táblázatban foglaltak szerint a DW épületben kerül
gyűjtésre. A keletkező szennyvíziszap hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező átvevő
szervezetnek kerül átadásra.
A környezetvédelmi hatóság továbbá megállapította, hogy a hatástanulmány 4.4.3.5. fejezete
ismerteti a telephelyen tervezett szennyvízkezelés technológiáját, mely során keletkezik
szennyvíziszap, amelyet a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerint
besoroltak. A hatástanulmány 7.4. fejezete, valamint a hiánypótlás alapján az üzemelés során
keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése a telephelyen kialakított munkahelyi és
154
üzemi gyűjtőhelyeken fog történni, ahonnan arra engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet
részére kerül átadásra, és telephelyen kívül kerül kezelésre.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság a jogszabályi követelmények teljesülése érdekében jelen
határozat rendelkező részének 3.12. és 3.13. pontjában meghatározottak szerinti előírást tette.
Megállapítható volt továbbá, hogy más cégek hulladékkezelési eljárásai nem képezték jelen
engedélyezési eljárás tárgyát.
21. Amennyiben a hivatalosan tervezett vízfogyasztás túl lesz lépve, milyen vízvételi
lehetőségekből pótolják a hiányzó mennyiséget, illetve mi ennek a szankciója?
A környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő arról adott tájékoztatást, hogy a
vízfogyasztási jellemzők vízórával kerülnek nyomonkövetésre. Az EVE Power Hungary Kft.
szolgáltatási szerződésben rögzített, és a kérelemben ismertetett mennyiségű vizet kívánja
felhasználni. Az egyéb létesítmények vízigénye, illetve az abban bekövetkező esetleges változás nem
képezi tárgyát jelen eljárásnak.
A Vízmű azt nyilatkozta, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. által a viziközmű vezetékekre történő
csatlakozás tervei jóváhagyásra kerülnek, mely során az előre meghatározott kapacitásoknak
megfelelő mérőórák beépítése kerül előírásra. Ez által az előre meghatározott vízkapacitás nem
léphető át jelentősen. A Debreceni Vízmű Zrt-nek van lehetősége szankcionálni ezen túllépéseket.
Szolgáltatóként a fogyasztásmérőket a nem lakossági felhasználóknál rendszeresen (havonta)
olvassuk le, ezáltal ellenőrizhető a felhasználás.
A túllépések következményei
-
van szabad kapacitás, akkor a felhasználónak kezdeményeznie kell a számára lekötött
kontingens emelését
-
nincs szabad kapacitás, akkor a vízmérési helyen beépített műszaki korlátozással
biztosítható, hogy az eredeti kontingenshez képest ne legyen túllépés.
-
Ha a felhasználó (itt a gyár) a beépített korlátozást bármiféle módon megsérti, úgy a
Debreceni
Vízmű
Zrt.
köteles
a
szolgáltatás
megszűntetésére.
(Lecsatolás
a
gerincvezetékről.)
A Vízügyi hatóság azt a választ adta, hogy a szolgáltatóval kötött szerződésben és az egységes
környezethasználati engedélyben rögzített mennyiségeket nem lépheti túl az engedélyezett
vízfogyasztás.
Ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdésben vizsgálta, hogy a
vízellátás biztosított-e és jelen határozat rendelkező részének Vízgazdálkodás és vízvédelem
előírásokon belüli A.) Vízellátásra vonatkozó feltételek 3.19.2. és 3.19.3. pontjában foglalt előírást
tette.
22. Van-e a független hatóságok kezében olyan elrettentő erejű bírságolási vagy más (pl.
bezárási, szüneteltetési) jogkör, amit tudnak és mernek alkalmazni?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben valamennyi szakterületet érintően részletesen bemutatásra kerültek a
bírságolási és más jogkörök egyaránt az ágazati jogszabályok alapján is.
155
A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély szempontjából, hatáskörébe
tartozóan, jelen határozat rendelkező részének 5.6. pontjában előírta, hogy az egységes
környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folyatott tevékenység esetén a Khvr. 26. § (4)-(5)
bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek van helye, továbbá a zaj-és rezgésvédelem
esetében a 3.3.6. pontban határozta meg a zajhatárérték túllépés esetén alkalmazandó
jogkövetkezményeket,
továbbá
a
levegőtisztaság-védelem keretében
a
3.2.7.
pontjában
meghatározottak kerültek előírásra.
23. A hiteles károsanyag kibocsátási adatok hozzáférhetőek, (nyomonkövethetőek) lesznek
folyamatosan valamilyen online vagy offline felületen?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő nyilatkozata alapján az EVE Power
Hungary Kft. teljesíteni fogja az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi
engedélyben foglalt monitoring kötelezettségeket. A monitoring eredmények az engedélyben, illetve a
vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően rendszeres időközönként benyújtásra
kerülnek a Környezetvédelmi Hatóság felé. Szerette volna kiemelni, hogy a kibocsátott anyagok egy
részének folyamatos mérésére műszaki megoldások nem állnak rendelkezésre, mint például a szálló,
illetve ülepedő por.
Környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a környezethasználónak éves levegőtisztaság-
védelmi jelentést (LM) kell benyújtani a légszennyező forrás tényleges működésének megkezdését
követően minden év március 31-ig az előző évi légszennyező anyag kibocsátásokról. Az éves jelentés
célja, hogy a bejelentésre kötelezett légszennyező forrást üzemeltetők a tevékenységükkel
kapcsolatos levegőterhelés éves mértékéről számot adjanak. Az OKIR publikus honlapján
lekérdezhető telephely szintű éves kibocsátási adatok az adatszolgáltatók éves levegőtisztaság-
védelmi jelentésében megadott, és hatóság által ellenőrzött kibocsátási adatain alapulnak.
Az adatokból különböző szempontok szerinti összesített adatokat lehet lekérdezni légszennyező
anyagonként területi, illetve technológia (TEÁOR) szintű bontásban.
Jelen határozat rendelkező részének 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett a
környezetvédelmi hatóság az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is,
így az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő megküldéséről, valamint
adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is mérési, értesítési és
adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének
3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján.
A benyújtott hatástanulmány 10. pontjában (453. oldal) leírják, hogy a javasolt monitoring hálózat
pontos és nyílt üzemeltetése, a létesítmény mindenkori és minden részletére kiterjedő, előírásoknak,
az ipari jó gyakorlatnak és a legmagasabb technológiai fegyelemnek megfelelő, szabályos és
transzparens működése az alapja a környezet és az emberi egészség megőrzésének.
A környezetvédelmi hatóság a válaszában tájékoztatást adott arról is, hogy a mérési jegyzőkönyveket
külön eljárás keretében vizsgálja. A levegőtisztaság-védelmi ügyekben a nemzetgazdasági
szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben az eljárás megindításáról értesítés hirdetményi úton
történik meg a Kvt. 98. § (1) bekezdése és Ákr. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerint.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben a döntés közlése szintén hirdetményi
úton történik, azonban jogalapja más: Az Ákr. 88. § (1) bekezdés c) pont felhatalmazása alapján a
magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 196. § (1) bekezdése értelmében a kiemelt jelentőségű
ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek
szóló végzések, az eljárásban közreműködő szakhatóságok részére kézbesítendő, valamint a katonai,
156
honvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi ipari célú és rendeltetésű építményekkel kapcsolatos
építésügyi hatósági eljárásban hozott döntések kivételével – hirdetményi úton közli.
24. A keletkezett veszélyes hulladékok (szennyvíziszap, stb.) ártalmatlanítása, a szennyezett
víz kezelése milyen megnyugtató módon lesz megoldva, milyen mértékben lesz
újrahasznosítva?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben rögzítettek alapján a szakértő azt válaszolta, hogy ahogy az a kérelem
7.4.2 fejezetében ismertetésre került, a keletkező veszélyes hulladékok hulladékgazdálkodási
engedéllyel rendelkező átvevő szervezetnek kerülnek átadásra. A kérelem 7.2.3.2 fejezete szerint a
létesítményben keletkező ipari szennyvíz tisztítására többlépcsős szennyvíztisztító rendszer telepítése
tervezett. A létesítményben hulladék újrahasznosítása nem tervezett.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításain túlmenően az alábbiakat állapította meg:
A benyújtott hatástanulmányban foglaltak szerint hulladék ártalmatlanítása a telephelyen nem történik.
A hatástanulmány 7.4.3. fejezetében foglaltak alapján hulladékok előkezelését (az akkumulátorcellák
feszültségmentesítése a biztonságos szállíthatóság érdekében) fogják végezni, a biztonságos
szállítás lehetővé tétele érdekében.
A hatástanulmány 4.4.3.5. fejezete ismerteti a telephelyen tervezett szennyvízkezelés technológiáját,
mely során keletkezik szennyvíziszap, amelyet a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM
rendelet szerint besoroltak.
A beadott hatástanulmányban foglaltak alapján megállapítható, hogy a telephelyen hulladék
előkezelése, illetve az üzemelés során keletkező hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen
történő gyűjtése fog megvalósulni. A hulladék gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan a
hatástanulmány 7.4. fejezete, valamint a hiánypótlás tartalmaz adatokat. A keletkező hulladékok
elszállítását és ártalmatlanítását arra engedéllyel rendelkező vállalkozás végzi el, a kezelés
telephelyen kívül fog történni.
A fentebb leírtakat is figyelembe véve, a területi hulladékgazdálkodási hatóság a jogszabályi
követelmények teljesülése érdekében jelen határozat rendelkező részének 3.12. és 3.13. pontjában
meghatározottak szerinti előírást tette.
25. A tervezett monitoring rendszer mennyire szigorú, milyen részletes és milyen konkrét
elemekre terjed ki?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben a szakértő azt nyilatkozta, hogy a tervezett monitoring tevékenységre
vonatkozó javaslat a kérelem 7.12.2. fejezetében találhatók. Kiemelendő, hogy a részletes monitoring
követelmények az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi engedélyben kerülnek
meghatározásra a környezetvédelmi hatóság által.
Vízügyi hatóság azt nyilatkozta, hogy a jogszabályok betartása mellett megfelelően nyomon követhető
a tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatása. A szakértő a telephelyen tárolt
szennyező/alapanyagokat figyelembe véve, valamint a területre elkészített alapállapot jelentés alapján
határozta meg a monitoring vizsgálatok komponenskörét. A hatóság jelen engedélyezési eljárásban
dönt arról, hogy a szakértő által javasolt monitoring rendszer, komponenskör, mintavételi hely és
gyakoriság megfelel-e a vízvédelmi, vízügyi jogszabályi követelményeknek.
157
Környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a közmeghallgatásig beérkezett kérdések
megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024 ügyiratszámú feljegyzésben részletes tájékoztatást
nyújtott, melynek része volt, hogy a Khvr. 20. § (4) bekezdése alapján a jelen határozatban
rendelkezik – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – a földtani közeg, a levegő és víz
szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő kezelése
céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és
azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel a 10. számú mellékletben felsorolt
szennyező anyagokra.
A Khvr. 11. számú mellékletének 4. a) pontja alapján az egységes környezethasználati engedély
tartalmazza a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges
mérési-ellenőrzési (monitoring) feltételeket.
Fentieket figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.5.
pontjában egyéb mérési-ellenőrzési monitoring feltételekről, 3.1.10. pontjában a földtani közeg
monitoringjáról,
a
levegőtisztaság
védelem
monitoringjáról
3.2.17.-3.2.18.
pontjában,
a
levegőtisztaság-védelem keretén belüli próbaüzemről a 3.2.19-3.2.26. pontjában tett rendelkezést, a
Vízgazdálkodás és vízvédelem fejezeten belüli D.) Felszíni és felszín alatti vizek minőségének
védelme, állapotromlásának megakadályozása érdekében tett előírásokon belül (vízminőség-védelmi
monitoring) a 3.19.14.-3.19.7 pontjaiban, a zaj-és rezgésvédelmi monitoringról a 3.3.12.- 3.3.14., a
talajmonitoringra vonatkozóan a 3.16.4. pontjában rendelkezett.
26. A légszennyezés mértéke is fontos a lakóterületek közelsége miatt. Ilyen típusú
szennyezés ellen is jó lenne megnyugtató terv egy pl. huzamosabb ideig tartó, kedvezőtlen
irányú uralkodó széljárás esetén. Erre van-e valamilyen terv?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power Hungary Kft. kivitelezési
tevékenysége és üzemeltetése során várható levegőtisztaság-védelmi hatások a kérelem 7.1
fejezetében kerültek bemutatásra. A számítások alapján a levegőtisztaság-védelmi határértékek
betartásra kerülnek. A modellezés során a valós, teljes évre vonatkozó meteorológiai adatok kerültek
figyelembevételre. Ellenőrző mérések kizárólag akkreditált szervezet bevonásával kerülnek
végrehajtásra.
Engedélykérő
immissziós mérési
tervet
tervez
benyújtani
a
létesítmény
használatbavételét megelőzően.
Iparbiztonsági hatóság tájékoztatása szerint az általános légszennyezés nem tartozik a Hajdú-Bihar
Vármegyei Kormányhivatal iparbiztonsági hatáskörébe. Veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos
baleset következtében esetlegesen kialakuló hatásokat és az ilyen esetben az üzemeltetői feladatokat
a biztonsági jelentés, illetve annak mellékletét képző belső védelmi terv tartalmazza.
Környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.2. pontjában ismertetésre került, hogy a légszennyező pontforrások
hatásterületét Aermod View 12.0.0. szoftver segítségével modellezték. Az Aermod View 12.0.0
szoftver a hazai szabványban is alkalmazott Gauss-féle eloszlást alkalmazza a modellezés során. Az
Aermod View 12.0.0. szoftver a meteorológiai adatként a térségre jellemző tényleges adatokat vette
figyelembe, így került meghatározásra a beruházás legnagyobb hatásterülete.
A tevékenység megkezdését követően immissziómérési kötelezettségüknek az üzemeltetőknek
jóváhagyott mérési terv szerint kell eleget tennie, a méréseket szintén szabványokban meghatározott
módszerekkel kell az arra akkreditációval rendelkező laboratóriumnak eleget tenniük.
A szabványok és az akkreditáció garantálják, hogy a levegő terheltsége pontosan meghatározásra
kerüljön.
158
A fentieket is figyelembe véve az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségre vonatkozó
előírásokat jelen határozat rendelkező részének 3.2.18. pontja tartalmazza.
28.
Mi lenne az eljárás abban az esetben, ha tudomásukra jutna, hogy az akkumulátorgyárban
átcímkézés zajlik, azaz egy adott a terméket nem a helyi gyárban állítanak elő, hanem
máshonnan szállítják be ide a helyi üzembe és itt EU-s gyártmányként értékesítik?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power Hungary Kft. nem tervezi
kész akkumulátorok beszállítását a telephelyre.
Környezetvédelmi hatóság megállapította továbbá, hogy jelen eljárásban a környezetvédelmi hatóság
az akkumulátor gyártási tevékenység környezeti hatásait vizsgálta és arra vonatkozóan rögzíthet az
egységes környezethasználati engedélyben feltételeket.
Környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részében részletesen rögzítette a
környezethasználat feltételeit az akkumulátor gyártási tevékenység megvalósítására vonatkozóan,
továbbá az egységes környezethasználati engedély szempontjából, hatáskörébe tartozóan, jelen
határozat rendelkező részének 5.6. pontjában előírta, hogy az egységes környezethasználati
engedély előírásaitól eltérően folyatott tevékenység esetén a Khvr. 26. § (4)-(5) bekezdésében
meghatározott jogkövetkezményeknek van helye.
31.
A valós idejű adatok nyilvánosan hozzáférhetők-e valós időben?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben a szakértő azt nyilatkozta, hogy az NMP koncentráció mérését végző
szenzor a leválasztó berendezés megfelelő üzemelését szolgálja, így adatai nem publikusan elérhetők
valós időben.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Amennyiben a kérdés a környezeti levegőbe történő kibocsátásra vonatkozott, úgy a
környezetvédelmi hatóság által előírt mérések eredményeiről készült vizsgálati jegyzőkönyvek a
levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával,
ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a
továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet) 19. § (3) bekezdése alapján megküldésre kerülnek a
környezetvédelmi hatóság részére. Az Lvr. 31 § (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatásra köteles
légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a területi környezetvédelmi
hatóság részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM
nyilvántartás) nyújt be, melyben a mért adatokat feltünteti.
Az Lvr. 32. § (3) bekezdése alapján a tüzelőberendezések LAL nyilvántartásban szereplő adatainak,
valamint az LM nyilvántartásban szereplő összes telephely levegőterhelési adatainak interneten
keresztül történő elérhetőségét az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felülete
biztosítja.
Jelen határozat rendelkező részének 3.2.17., 3.2.23., 3.2.25, továbbá 3.2.27. és 3.2.28. pontjaiban
mérési, illetve adatszolgáltatási jegyzőkönyv megküldési kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi
hatóság.
159
32.
Hogyan ellenőrzik a mérőrendszer hitelességét?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésben a szakértő azt nyilatkozta, hogy hitelesített, kalibrált oldószergőz-
érzékelővel kerül ellenőrzésre.
Környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. § (1) bekezdése
alapján a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzéséhez szabványos, vagy
azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. A 6/2011. (I. 14.) VM
rendelet 8. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján a helyhez kötött légszennyező forrás
kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek rendelkeznie kell a feladatai szerinti akkreditálással,
el kell végeznie az ellenőrző kalibrálást.
Fentiek alapján biztosítható a mérőrendszer hitelessége.
Jelen határozat rendelkező részének 3.5.8. pontjában rendelkezett a környezetvédelmi hatóság arról,
hogy az előírt valamennyi mérési kötelezettségnek akkreditált módon kell eleget tenni.
34.
Hogyan történik az adatok dokumentálása és archiválása?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az adatok rögzítése és
archiválása a belső minőségirányítási rendszerkövetelményeinek megfelelően fog történni. Az adatok
elektronikusan kerülnek tárolásra, minimálisan 10 évig.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a létesítmény üzemeltetője köteles a
környezetvédelmi hatóság által az engedélyben meghatározott légszennyező forrásokról és az
ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni,
amelyben fel kell tüntetni a technológiai berendezések, valamint az elszívó és légszennyezőanyag-
leválasztó berendezések üzemidejét, a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására
hatással lévő adatokat, felhasznált alap és segédanyagokat, a bekövetkezett üzemzavarok, a
szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok
megszüntetésére tett intézkedéseket, a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások
(javítások) idejét és időtartamát, és a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-
változást, a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát,
valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, a kibocsátás
ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét,
a légszennyező forrás üzemeltetési engedélyében előírt kibocsátási határértékeknek, valamint
üzemeltetési paramétereknek való megfelelést. A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. § (2) bekezdése
alapján az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni, és a 19. § (1) bekezdés szerinti éves
jelentéshez előírt összesítést el kell végezni.
Jelen határozat rendelkező részének 3.2.15. pontjában rendelkezett a környezetvédelmi hatóság az
adatok dokumentálására vonatkozóan.
35. Mi történik, ha a kibocsátási érték meghaladja a 1 mg/m³-t?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024.
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten azt nyilatkozta, hogy a technológiai rendszer protokoll szerint
leállításra kerül.
160
Környezetvédelmi hatóság az alábbiakat állapította meg:
Amennyiben a kibocsátási érték meghaladja a jelen határozat rendelkező részének 3.2.14. pontjában
rögzített határértéket, úgy a környezetvédelmi hatóság az Lvr. 34. § (1) bekezdése alapján a
levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására
való kötelezéssel egyidejűleg, – ha jogszabály másként nem rendelkezik – levegőtisztaság-védelmi
bírságot szab ki, vagy a jelen határozat rendelkező részének 5.6. pontjában meghatározott Khvr. 26. §
(4) és (5) bekezdés szerinti, illetve a 3.2.8. pontban meghatározott Lvr. szerinti jogkövetkezményeket
alkalmazza. A nevezett szankciók a közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a
HB/17-IKV/01408-121/2024 ügyiratszámú feljegyzésbe részletesen rögzítésre kerültek.
36. Vannak-e azonnali leállító mechanizmusok?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy van leállító mechanizmus,
ahogy az a kérelem 4.14.2. fejezetében ismertetésre került, az épületekben, technológiákban
elhelyezett biztonsági rendszerek (folyadékszenzorok, oldószergőz-érzékelők) a BMS rendszerbe
kerülnek bekötésre és havária esetén automatikus beavatkozás valósul meg vezérlési mátrix alapján,
mely adott kockázatok (környezetvédelmi, tűzvédelmi, robbanásvédelmi, talajvédelmi, munkavédelmi)
esetén a technológiát automatikusan leállítja.
A környezetvédelmi hatóság a szakértő által hivatkozott nyilatkozaton túl megállapította, hogy a
benyújtott hatástanulmány 7.1.3.1. pontjában lévő 69. táblázatában bemutatásra kerültek a
légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó leválasztó berendezések jellemző adatai, mely táblázat
vészesetek kezelése oszlopában feltüntetésre kerültek a vészeseti kezelési leírások, ennek keretében
amennyiben a leválasztó berendezések működése nem megfelelő, a technológia automatikusan
leállításra kerül.
Mindezeket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.8.
pontjában előírást tett a rendkívüli eseményekre vonatkozóan is.
37. Milyen riasztási protokoll működik?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.11. fejezetében
ismertetésre került, hogy a kockázatos területek megfelelő érzékelőkkel kerülnek ellátásra, melyek a
tűzoltó rendszert, illetve a berendezéseket irányító központi rendszereket értesítik az esetleges
problémáról, ezzel lehetőséget adva az időben történő beavatkozásra. A részletes protokollok
legkésőbb az üzemeltetés megindulásáig valamennyi engedélyeztető hatósággal az ágazati
jogszabályok figyelembevételével szükség esetén engedélyeztetésre kerülnek.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A tervezett tevékenység a Kár. 2. számú mellékletének 1.1. és 12. pontjaiba sorolható, ezért a
tevékenység végzője a Kár. 6. § (3) bekezdése értelmében üzemi kárelhárítási terv készítésére
kötelezett. Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi követelményeit a Kár. 1. számú melléklete határozza
meg, melynek 3. pont a) alpontjának 1-3. nem számozott francia bekezdése tartalmazza a havária
esetén szükséges gyáron belüli, 4. bekezdése pedig gyáron kívüli (az illetékes szervek és hatóságok
irányába történő) teendőket és adatokat.
Az üzemi kárelhárítási terv benyújtása a használatbavétel előtt 60 nappal esedékes, tekintettel arra,
hogy az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozóan az Ákr. 43. § (1) bekezdés c) pontja
161
értelmében – a Kár. 6. § (6) bekezdésének figyelembevételével – a teljes eljárás szabályai szerint kell
eljárni, mely eljárásra vonatkozó határidő 60 nap.
Mindezeket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének
3.1.11.-3.1.14. pontjaiban előírást tett az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozóan.
39. Van-e egészségügyi kockázata a veszélyes anyagok levegőbe kerülésének?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 4.3.1.1. fejezetében
ismertetettek, és a korábbi válaszaiban részletesen kifejtettek szerint az NMP kipárologtatásából
eredendően a munkavállalók nem kerülhetnek kapcsolatba NMP-vel.
A technológiai során többségében zárt rendszerek kerülnek alkalmazásra, ahol ez nem lehetséges, ott
nagyhatékonyságú helyi elszívások kerülnek kialakításra. Ezen kialakítással a veszélyes anyagok
levegőbe kerülés nagy biztonsággal elkerülhető, azonban a tervezés során a havária helyzetek
kezelésére is külön hangsúly került. Ennek megfelelően másodlagos biztonsági rendszerek kerülnek
elhelyezésre (folyadékszenzor, oldószergőz-érzékelő). Ennek megfelelően a munkatérben kialakuló
koncentrációk a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és
biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet által meghatározott határértékek alatt
marad.
Munkavédelmi hatóság nyilatkozata szerint az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett
értékeit a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának
védelméről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A munkáltatónak gondoskodnia kell veszélyes
anyagok koncentrációjának a légzési zónában – személyi, teljes műszakos mintavétellel – történő
méréséről. A határérték túllépésének megelőzése, műszaki vagy szervezési intézkedések megtétele a
munkáltató kötelezettsége.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Az Lvr. definíciója szerint az egészségügyi határérték az emberi egészségre gyakorolt káros hatások
elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott,
tartós egészségkárosodást nem okozó levegőterheltség szintje. A hazai szabályozás az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait vette figyelembe a levegőterhelő anyagok
határértékeinek meghatározásakor.
A benyújtott hatástanulmány 10. pontjában (452. oldal) bemutatásra kerültek a környezetre gyakorolt
hatások áttételes hatása a lakosság egészségi állapotára, mely részben ismertetik, hogy a
létesítményben a pontforrásokra nagy hatékonyságú leválasztó berendezéseket telepítenek. A
modellfuttatások alapján a várható immissziós koncentrációk határérték alatt maradnak a teljes
vizsgált területen (beleértve a létesítmény kerítésen belüli területét is) és minden időpontban, így nem
okoznak az egészségügyi határértékeket, illetve a tervezési irányértékeket meghaladó terhelést. A
termelés által érintett belső terekben, illetve a munkaterületeken a munkaegészségügyi és
munkavédelmi előírások betartása is kötelező lesz, ezzel védve az ott dolgozók egészségét.
Fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan jelen határozat
rendelkező részének 3.2.14.pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások kibocsátási
határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió mérés
gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság
részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került, illetve a
3.2.18. pontban levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (imisszió monitoring) terv benyújtási
kötelezettségről rendelkezett a hatóság. A próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási
162
kötelezettséget kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének
3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján.
48.
Miért nem tekinthető relevánsnak a stratégiai cél a projekt szempontjából, ha a
létesítményben röntgen- és β sugárforrásokat alkalmaznak, amelyek az atomenergia ipari vagy
technológiai felhasználásának részét képezhetik?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy azért nem releváns, mert az
üzemben csak zárt sugárforrások alkalmazása tervezett, a röntgen vizsgálatokon, illetve β sugár
forrásokon kívül radioaktív sugárforrást nem alkalmaznak, illetve nem történik az atomenergia
alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről
szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet hatálya alá tartozó radioaktív kibocsátás sem vízbe, sem pedig a
levegőbe. Ezért ez a stratégiai cél nem releváns a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak történő
megfelelés kapcsán.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A hatástanulmányban a többször említésre kerülő röntgenezés, illetve az anód fólia rétegvastagság
vizsgálatánál alkalmazott β sugárforrás kapcsán kiemelték, hogy az üzemben csak zárt sugárforrások
alkalmazása tervezett és egyéb radioaktív sugárforrást nem alkalmaznak, illetve nem történik az
atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok
ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet hatálya alá tartozó radioaktív kibocsátás sem
vízbe, sem pedig a levegőbe, ezért az NKP ezen stratégiai területe jelen eljárásban nem releváns.
A környezetvédelmi hatóság vizsgálata az eljárás során a Khvr. 10. § (7) bekezdését, mely kapcsán
megállapította, hogy elutasítási ok nem áll fenn, jelen pontot is figyelembe véve.
51. Mi történik, ha a portartalom a határérték fölé emelkedik, és milyen intézkedéseket tesznek
ilyen esetben?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 4.3.1.1. fejezetében
említésre kerül, a légáram folyamatos portartalom monitorozása tervezett. A redundáns többlépcsős
leválasztórendszerrel és a beépített érzékelőkkel a portartalom határérték fölé való emelkedésének
kockázata minimális. A munkahelyeken a Beruházó az előírt időközönként porszennyezettségre
vonatkozó mérések elvégzését tervezi, melyek eredményei dokumentálásra kerül. Amennyiben az
optikai szenzor szilárdanyag jelenlétét érzékeli, és egyúttal a nyomáskülönbség érzékelő a leválasztó
berendezés telítődését mutatja, a rendszer a redundáns leválasztók között váltja a légáram
keringtetését. Egyéb esetben az adott helyiségben végzett folyamatot leállítja, ezzel a szilárdanyag
utánpótlódása megszűnik.
Munkavédelmi hatóság azt válaszolta, hogy munkahelyen a munkavédelmi hatóság méréseket
kizárólag tájékozódási jelleggel végezhet. Amennyiben akár érzékszervi megállapítás alapján úgy ítéli
meg, hogy a levegőben a porkoncentráció meghaladja a határértéket, akkreditált laboratórium által
végzett levegőszennyezettség mérésére kötelezi a munkáltatót melyről légtérmérési jegyzőkönyvnek
kell készülnie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgált por megnevezését, megengedett
határértéket és a mért értéket.
A megengedett határértékeket az 5/2020 (II.6.) ITM rendelet 2. melléklete tartalmazza.
163
A munkavédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a légtér szennyezés megakadályozására a technológia
során keletkezett por elszívására szükséges és biztosított e helyi elszívó. (Mvt. 32.§; 3/2002 (II.8)
SZCSM-EüM együttes rendelet 6.§)
Ha technológia a zárt technológiával nem valósítható meg, szellőztetőrendszer, valamint helyi elszívó
rendszer használatára kötelezi a munkáltatót a munkavédelmi hatóság.
Amennyiben elszívó rendszer valamint szellőző rendszer biztosítva van és annak ellenére is magas a
porkoncentráció értéke, mérések alapján kell igazolni azok megfelelő működését, a munkavédelmi
hatóság soron kívüli felülvizsgálatára kötelezi a munkáltatót.
A munkavédelmi hatóság azonnali intézkedés formájában a tevékenységet felfüggeszti a
hiányosságok megszüntetéséig.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Amennyiben a környezeti levegőbe történő kibocsátás mértéke haladja meg a környezetvédelmi
hatóság döntésében rögzített kibocsátási határértéket, úgy a környezetvédelmi hatóság az Lvr. 34. §
(1) bekezdése alapján a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a
mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, – ha jogszabály másként nem rendelkezik –
levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. Az Lvr. 34. § (2) bekezdése alapján levegővédelmi
követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok
mértékét a 9. melléklet tartalmazza.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. éve LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.)
101. § (2) bekezdés a) pontja alapján a környezethasználó köteles a környezetveszélyeztető
magatartástól,
illetve
környezetkárosítástól
tartózkodni,
valamint
az
általa
folytatott
környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni, valamint a Kvt. 101. §
(2) bekezdés e) pontja alapján az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési,
illetve helyreállítási költségeket viselni. A Kvt. 101. § (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés a), illetve
e) pontjában foglaltak elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, vagy
a más hatóság által engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére
az engedélyező hatóság, illetve a bíróság – a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás
mértékétől függően – a környezetveszélyeztető, illetve környezetkárosító tevékenység folytatását
korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja.
A levegővédelmi követelmények teljesülését az üzemeltetőnek biztosítani kell, amennyiben a
jóváhagyott immisszió mérési terv alapján elvégzett akkreditált mérések alapján a portartalom az
egészségügyi határérték fölé emelkedik, a környezetvédelmi hatóság a fent leírtak szerint intézkedik.
Fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan jelen határozat
rendelkező részének 3.2.8. pontjában a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok
esetén, valamint légszenyezettséget okozó kibocsátás esetén alkalmazandó intézkedésekről, a
3.2.14.pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17.,
valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az
értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő
megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is
mérési, értesítési és adatszolgáltatási kötelezettséget kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi
hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján.
A 3.2.18. pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről is rendelkezett a
környezetvédelmi hatóság, továbbá jelen határozat rendelkező részének 5.6. pontjában előírta, hogy
az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folyatott tevékenység esetén a Khvr.
26. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek van helye.
164
52. Van-e külső független audit vagy hatósági ellenőrzés a levegőminőség biztosítására?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy munkaegészségügyi ellenőrző
mérések végrehajtása a vonatkozó jogszabályi előírások szerint tervezett, melyet kizárólag akkreditált
laboratóriumok hajthatnak végre.
A munkavédelmi hatóság nyilatkozata szerint a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet 11. § (4) bekezdése
alapján ha a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a
munkáltató köteles – az expozíció mértékétől, az anyag, anyagok veszélyességétől és a technológia
stabilitásától függő gyakorisággal – a munkakörnyezeti monitorozás keretében a veszélyes anyagok
koncentrációját meghatározni, és azt az MSZ EN 689:2018 szabvány szerint vagy azzal legalább
egyenértékű módon folyamatosan ellenőrizni.
A 4. § (4) bekezdése alapján a biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére,
valamint a 11. § (4) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére – a munkateret szennyező anyagok
mérésére – irányuló vizsgálatokat kizárólag a) a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által e területre és a
mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált és b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági
vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen részt vevő laboratórium végezhet.
Környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a környezeti levegő esetében, jelen határozatban
kerül majd rögzítésre, hogy lesz-e és milyen tartalommal lesz immisszió mérési kötelezettsége a
környezethasználónak. A mérési kötelezettségének a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott
immisszió mérési terv alapján tesz eleget az üzemeltető. Az előírt méréseket minden esetben
akkreditált mérő szervezettel kell elvégeztetni, a mérésekről készült jegyzőkönyvet a
környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyásra be kell nyújtani.
Mindezek alapján a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező
részének 3.2.18. pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről rendelkezett. A
hatóság azonban megjegyzi azt is, hogy a Magyarország nemzeti meteorológiai szolgáltatójáról és a
meteorológiai tevékenységéről szóló 547/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében az Országos
Meteorológiai Szolgálat 2023. december 31. napján jogutód nélkül megszűnt, az OMSZ által ellátott
feladatokat a HungaroMet Zrt. vette át. Ehhez kapcsolódóan, az Országos Légszennyezettségi
Mérőhálózat üzemeltetésével kapcsolatos feladatok is az azokat ellátó vármegyei kormányhivataloktól
2024. július 1. napjával a HungaroMet Zrt. feladat- és hatáskörébe kerültek át.
55. Van egészségügyi kockázata a veszélyes anyagok levegőbe kerülésének?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy ahogy az a kérelemben és
jelen hivatkozott feljegyzésben korábban szereplő kérdésben adott válaszokban is kiemelésre került,
az egyes technológiai folyamatokból származó helyi és helyiségelszívások leválasztás után a
környezetbe kerülnek kivezetésre. A recirkuláltatott légáramok redundáns többlépcsős leválasztás
után kerülnek visszavezetésre (ezen szűrőrendszer utolsó fokozata H14-es sterilszűrés, mely a lehető
legmagasabb szintű leválasztást tesz lehetővé). A redundáns rendszer biztosítja, hogy hiba,
karbantartás esetén is biztosított legyen a leválasztás. Az egyes munkakörökhöz egyedi
kockázatelemzés készül, mely alapján a Beruházó minden egyéni- és kollektív védőeszközt biztosít a
munkavállalók számára. Épületben belül ütemezetten, rendszeres időközönként légtérellenőrzések
kerül elvégzésre, mely dokumentálásra kerül, és megtekinthető. A kipárolgó veszélyes anyagok
esetén minden esetben oldószergőz érzékelő kerül elhelyezésre, mely bekötésre kerül a BMS
rendszerbe. A technológiai folyamatok alapvetően zártak. Ahol ez nem valósítható meg, ott
165
leválasztóra kötött helyi, nagy hatékonyságú elszívások kerültek betervezésre, mely szennyezett
légáram leválasztás után kerül kibocsátásra. A leválasztó rendszerek redundánsak. Ezen védelmi
rendszerek biztosítják, hogy egészségügyi kockázatot jelentő veszélyes anyagok ne kerülhessen ki.
Tehát a veszélyes anyagok levegőbe kerülésének egészségügyi kockázata normál üzemmenet
mellett nincs.
A munkavédelmi hatóság válaszában kifejtette, hogy az expozíciós koncentráció munkahelyen
megengedett értékeit a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és
biztonságának védelméről szóló miniszteri rendelet tartalmazza. A munkáltatónak gondoskodnia kell
veszélyes anyagok koncentrációjának a légzési zónában – személyi, teljes műszakos mintavétellel –
történő méréséről. A határérték túllépésének megelőzése, műszaki vagy szervezési intézkedések
megtétele a munkáltató kötelezettsége.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette.
Az Lvr. definíciója szerint az egészségügyi határérték az emberi egészségre gyakorolt káros hatások
elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott,
tartós egészségkárosodást nem okozó levegőterheltség szintje. A hazai szabályozás az
Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait vette figyelembe a levegőterhelő anyagok
határértékeinek meghatározásakor.
A benyújtott hatástanulmány 10. pontjában (452. oldal) bemutatásra kerültek a környezetre gyakorolt
hatások áttételes hatása a lakosság egészségi állapotára, mely részben ismertetik, hogy a
létesítményben a pontforrásokra nagy hatékonyságú leválasztó berendezéseket telepítenek. A
modellfuttatások alapján a várható immissziós koncentrációk határérték alatt maradnak a teljes
vizsgált területen (beleértve a létesítmény kerítésen belüli területét is) és minden időpontban, így nem
okoznak az egészségügyi határértékeket, illetve a tervezési irányértékeket meghaladó terhelést. A
termelés által érintett belső terekben, illetve a munkaterületeken a munkaegészségügyi és
munkavédelmi előírások betartása is kötelező lesz, ezzel védve az ott dolgozók egészségét.
Fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan jelen határozat
rendelkező részének 3.2.8. pontjában a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok
esetén, valamint légszenyezettséget okozó kibocsátás esetén alkalmazandó intézkedésekről,
3.2.14.pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17.,
valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az
értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő
megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is
mérési, értesítési és adatszolgáltatási kötelezettséget kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi
hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján. A 3.2.18.
pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről is rendelkezett a hatóság, továbbá
jelen határozat rendelkező részének 5.6. pontjában előírta az engedély előírásaitól eltérő üzemelés
esetére vonatkozó jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezést.
60. „A nyitott hűtőtornyokon folyamatos kipárolgás van a környezet felé, ezért folyamatos
hűtővíz utánpótlásra van szükség.” A párolgás során a hűtőtoronyból kibocsátott gőz okozhat
a környezetbe kerülve helyi páratartalom-növekedést?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a hűtőtoronyból kibocsátott gőz
a környezetbe kerülve helyi páratartalom-növekedést okozhat, melynek mértéke és a páratartalom-
növekedéssel érintett terület kiterjedése nagyban függ a külső hőmérséklettől, páratartalomtól,
széliránytól, szélsebességtől, a terepviszonyoktól és az érdességtől.
166
Környezetvédelmi hatóság az alább ténymegállapítást tette:
A szakértő válaszán túl a benyújtott hatástanulmány 7.6.6.1. pontjában megállapításra kerül, hogy a
gyárnak globális klímát megváltoztató hatása nincsen, a nagy mennyiségben kibocsátott vízgőz
lokálisan hatással van a légköri folyamatokra, többlet felhőképződést eredményez.
Figyelemmel arra, hogy a vízgőz mennyiségének meghatározása nem szükséges, mivel a víz nem
légszennyező anyag, sem kibocsátási, sem terhelési határértékkel nem szabályozott a
levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szerint, illetve az Lvr. 2. § 14. pontja szerint
hatásterületet légszennyező anyagra kell lehatárolni, mely a hatástanulmány szerint megtörtént, így a
hatóság rendelkezést nem tett, a kérelem tartamazta a jogszabályban meghatározott
követelményeket, ezáltal elbírálásra alkalmas volt.
61. Hatással lehet a mikroklímára?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a hűtőtoronyból kibocsátott gőz
a környezetbe kerülve helyi páratartalom-növekedést okozhat, mely így hatással lehet a helyi
mikroklímára. A hatás mértéke nagyban függ a külső hőmérséklettől, páratartalomtól, széliránytól,
szélsebességtől, a terepviszonyoktól és az érdességtől. A klimatikus viszonyokat a kibocsátott vízgőz
mennyisége egészséget érintő módon nem befolyásolja. A hűtőrendszeren keresztül a légkörbe
kerülő vízgőz tisztaságát az előtisztító rendszerek biztosítják. A hűtőtornyok által kibocsátott vízgőz
által potenciálisan okozható hatások mértéke mikrometeorológiai vizsgálatok hiányában nem
eldönthető, de erőművi tapasztalatok alapján nem okoz érzékelhető mértékű helyi változásokat.
A környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításain túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.6.6. pontjában ismertetésre került a tervezett létesítmény
éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak értékelése. A hatástanulmány 7.6.6.1. pontjában
megállapításra kerül, hogy a gyárnak globális klímát megváltoztató hatása nincsen, a nagy
mennyiségben kibocsátott vízgőz lokálisan hatással van a légköri folyamatokra, többlet
felhőképződést eredményez, ami változtathatja a város mikroklímáját, azonban ez a változás nem
jelentős.
A kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
64. A Legionella baktériumok a kipárolgó vízcseppek révén a levegőbe kerülve és belélegezve
okozhatnak egészségügyi problémákat?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a hűtőtornyokban felhasználni
tervezett víz kapcsán a kérelem 4.4.3.7. fejezetében, a 94. oldalon leírt előkezelés és vegyszeres
fertőtlenítés tervezett, ezzel megakadályozva a Legionella baktériumok elszaporodását. A Legionella
baktériumok vonatkozásában a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szerinti monitoring végrehajtása
tervezett. Fentiekre tekintettel a Legionella baktériumok belélegezéséhez kapcsolódó egészségügyi
problémák kialakulása megfelelő üzemeltetés mellett nem valószínű.
A hajdúböszörményi közegészségügyi hatóság azt válaszolta, hogy a létesítményben ismertetett
nedves hűtőtornyok hűtővizéből kötelező monitoring vizsgálatot végezni, dokumentált módon,
akkreditált laboratóriumban. A berendezések megfelelő üzemeltetése esetén, az ismertetett szakértői
167
anyagok alapján, a Legionella elszaporodása kizárt, ezért a kockázatkezelési szintek nyomon
követése (figyelmeztető, beavatkozási, azonnali beavatkozási szint) egy külső, akkreditált laborban
végzett monitoring jellegű kontrollt jelentenek a biztonságos működtetés céljából. A Legionella
nemzetségbe tartozó környezeti baktériumok emberi megbetegedést (legionellózis) okozhatnak. A
legionellózis egy légúti megbetegedés. A Legionella baktériumok okozta betegségek emberről
emberre nem terjednek.
A debreceni közegészségügyi hatóság azt válaszolta, hogy a létesítményben ismertetett nedves
hűtőtornyok hűtővizéből kötelező monitoring vizsgálatot végezni, dokumentált módon, akkreditált
laboratóriumban. A berendezések megfelelő üzemeltetése esetén, az ismertetett szakértői anyagok
alapján, a Legionella elszaporodása kizárt, ezért a kockázatkezelési szintek nyomon követése
(figyelmeztető, beavatkozási, azonnali beavatkozási szint) egy külső, akkreditált laborban végzett
monitoring jellegű kontrollt jelentenek a biztonságos működtetés céljából. A Legionella nemzetségbe
tartozó környezeti baktériumok emberi megbetegedést (legionellózis) okozhatnak. A legionellózis egy
légúti megbetegedés. A Legionella baktériumok okozta betegségek emberről emberre nem terjednek.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő megállapításain túl a hatástanulmány 1.6. számú mellékletét képzi a szürkevízzel történő
ellátás során várható levegővédelmi hatásokra vonatkozó szakértői tanulmány, amely szerint a
szürkevíz mielőtt a hűtőtoronyra kerül egy előtisztításon esik át, a telepített előtisztító RO rendszerű
lesz. Az RO (ReverseOsmosis) szennyvíztisztító egy fordított ozmózis elvén működő
víztisztítórendszer, amely a szennyezett vizet egy félig áteresztő membránon vezeti át, hogy
eltávolítsa a szennyeződéseket, például oldott sókat, baktériumokat, vegyi anyagokat és
nehézfémeket.
A hatástanulmányban 436. oldalán szerepel, hogy a létesítményben alkalmazni tervezett hűtőtornyok
vízellátása a közműszolgáltató által biztosított ultraszűrt víz (szürkevíz), amely a telephelyen belül
tovább tisztításra és vegyszeres kezelésre kerül. Az RO-n történő kezelésre, illetve a vegyszeres
kezelésre tekintettel a Legionella baktérium elszaporodása kizárható.
A benyújtott hatástanulmány 4.4.3.7. pontjában közöltek alapján a megállapítható, hogy a megfelelő
minőségben érkező kevertvíz először egy automata visszamosó szűrőn keresztül szűrésre kerül, majd
egy RO egységen keresztül tisztítják. A benyújtott hatástanulmány 137. táblázata tartalmazza a
tevékenység keretében alkalmazott hűtőrendszer, hűtőtorony üzemeltetésére vonatkozó BAT-
megfelelőségének vizsgálatát, melyben közlik, hogy a létesítményben alkalmazni tervezett
hűtőtornyok vízellátása a közműszolgáltató által biztosított ultraszűrt víz (szürkevíz), mely a
telephelyen belül tovább tisztításra és vegyszeres kezelésre kerül. Az RO-n történő kezelésre, illetve a
vegyszeres kezelésre tekintettel a legionella elszaporodása kizárható.
A határozat rendelkező rész 3.15.15-3.15.17. pontjaiban meghatározottak szerint rendelkezett a
szakkérdés keretében eljáró népegészségügyi hatóság.
65.
„A számítási eredmények alapján megállapítható, hogy a kivitelezési tevékenység a
fejlesztési terület közvetlen környezetében sem haladja meg a vonatkozó egészségügyi
határértékeket.” Vizsgálják-e, hogy a fejlesztési terület közelében található más üzemek, ipari
létesítmények kibocsátásai hogyan befolyásolják a környezetet és számolnak-e az egyes
forrásokból származó szennyezőanyagok összeadódó hatásaival?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.7 fejezetében
látható, hogy az egyes forrásokból származó szennyezőanyagok összeadódó hatásai vizsgálatra
kerültek.
168
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A Khvr. 6. számú melléklet 4. ab) pontja szerint a hatástanulmány kötelező tartalmi eleme a várható
környezeti hatások becslése és értékelése során, hogy a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek
hatásaihoz, illetve a Khvr. 7. számú melléklet II. 5. c) pontja szerint a teljes hatásterület
meghatározásakor meg kell jelölni, hogy mely területeken összegeződnek különféle hatások, vagyis
számszerű összegzésről a jogszabály nem rendelkezik és a megjelölés is történhet szövegesen.
A hatástanulmány 7.1.7. pontjában (275. oldal) ismertetésre kerültek az összeadódó hatásokkal
kapcsolatos megállapítások.
A fentieket figyelembe véve, külön rendelkezést nem alapított rá a környezetvédelmi hatóság, a
kérelemtartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
66. Történik-e átfogó elemzés a kumulatív hatások figyelembevételével, hogy biztosan ne
lépjék túl az egészségügyi határértékeket?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.7 fejezetében
látható, az egyes forrásokból származó szennyezőanyagok összeadódó hatásai vizsgálatra kerültek.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
Azt, hogy a tevékenység hatásai hozzáadódhatnak-e más tevékenységek hatásaihoz a Khvr. 6.
számú mellékletének 4. pont ab) pontja alapján a hatástanulmány ismertette. A levegőtisztaság-
védelmi szempontú összeadódó hatások a hatástanulmány 275. oldalán, a zajvédelmi szempontú
összeadódó hatások a hatástanulmány 377. oldalán bemutatásra kerültek.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.7. pontjában (275. oldal) ismertetésre került, hogy mely
létesítmények hatása adódhat hozzá a vizsgálat létesítmény hatásához, megállapításként szerepel,
hogy a BMW Manufacturing Hungary Kft. telephelye levegőtisztaság-védelmi hatásterülete nem lóg túl
a telephely telekhatárán, a lakott területek vonatkozásában jelentős összeadódó hatás kialakulása
nem várható.
A hatásterületeken kívül a légszennyező anyagok koncentrációja tovább csökken a távolság
függvényében, és a hatásterületek jogszabályi definíciója értelmében az egészségügyi
határértékeknek már a hatásterületen is teljesülniük kell.
Üzemi körülmények között a gépjármű gyár tevékenységéből adódhatnak hozzá légszennyező anyag
kibocsátások a tárgyi eljárás keretében vizsgált telephely üzemeléséből adódó hatásokhoz. További
válaszokban felsorolt egyéb létesítményeknek nem lesz légszennyező pontforrása.
A fentieket figyelembe véve, külön rendelkezést nem alapított rá a környezetvédelmi hatóság, a
kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható
volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra. A környezetvédelmi hatóság
a Kvt.-ben rögzített megelőzés elvét figyelembe véve, a légszennyező pontforrások emisssziós
kibocsátási határértékének meghatározásakor alkalmazta az Lvr. 22. § (3) bekezdését is.
67. A kipufogógázok hatása a munkaterület környezetében tehát markánsabban lesz
észlelhető, azonban az egészségügyi határértékek, illetve a tervezési irányértékek a területen
belül is tarthatók maradnak a Megbízói adatszolgáltatás alapján készült számítások szerint. A
tervezési terület környezetében elhelyezkedő legközelebbi védendőknél az alacsony emissziós
magasság - mely a szennyezőanyagok rosszabb keveredését, illetve terjedését okozza - mellett
169
sem várható az egészségügyi határértékek túllépése, a háttérterheléssel együttes
koncentrációt vizsgálva. A kivitelezési munkálatok végrehajtását követően a levegőterhelés
lecseng, a hatások időszakosak." Hogyan történt a háttérterhelés figyelembevétele a
számítások során?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 5.4 fejezetében, a
16. táblázatban megadott háttérterhelés került összevetésre a kérelem 7.1.2.1 fejezetében, az 55.
táblázatban, illetve az 56. táblázatban megadott számítási eredményekkel.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 5. pontjában (149. oldal) bemutatásra került a tervezési terület és
környezetének alapállapota, mely során figyelembe vételre került a közlekedésből, a lakossági
fűtésből, az iparból és a mezőgazdaságból származó alapterheltség.
A 151. oldalon közlésre kerül azon anyagok leírása, melyeket figyelembe vettek a tervezési terület és
környezetének alapállapota bemutatása során. A benyújtott hatástanulmány 15. táblázatában (152.
oldal) ismertetésre kerül Debrecen jellemző háttérszennyezettsége, 16. táblázatában (152. oldal)
ismertetésre kerül a háttérszennyezettség a Debrecen – Klinika automata mérőberendezés alapján,
17. táblázatában ismertetésre kerülnek a légszennyezőanyagok immissziós határértékei, a 18.
táblázatában (153. oldal) bemutatásra került a Debrecen, Nagyerdei krt. 98. alatti automata
mérőállomás környezetének index szerinti értékelése, a 19. táblázatában, 20. táblázatában (153.
oldal), 21. táblázatában, 22. táblázatában, 23. táblázatában (154. oldal), 24. táblázatában (155. oldal)
bemutatásra kerülnek a légszennyező anyagok mért értékei.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.7. pontjában (275. oldal) ismertetik az összeadódó hatásokat mind a
kivitelezésre, mind az üzemelésre vonatkozóan. Az összeadódó hatások vizsgálata során figyelembe
vételre került a BMW, Panattoni Hungary Development Kft., IGPark DN Ingatlanfejlesztő Kft.
telephelyeinek kibocsátása.
A fentieket figyelembe véve, külön rendelkezést nem alapított rá a környezetvédelmi hatóság, a
kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható
volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
68. Pontosan milyen forrásokból származó szennyezőanyagokat vettek figyelembe?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy figyelemmel arra, hogy az
előző kérdésben a kivitelezés kapcsán került feltevésre a kérdés, így a kérelem 7.1.2.1 fejezetében
foglaltak szerint a kivitelezés levegőtisztaság-védelmi hatásai kapcsán az EVE Power Hungary Kft.
által megadott munkagépek és tehergépjárművek kerültek figyelembevételre, illetve a kivitelezés
során a munkaterületen üzemeltetni tervezett betonüzem villamos-energia ellátását ideiglenesen
biztosító diesel generátor hatása került figyelembevételre, a potenciális porterhelésen túl, melyet a
kérelem 7.1.2.2. fejezetében mutattunk be.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7. pontjában (192. oldal) ismertetésre kerülnek a tervezett tevékenység
várható környezeti hatásai. A 7.1.2.1. (192. oldal) pontban bemutatásra került a munkagépek és
tehergépjárművek emissziója a szén-monoxid, el nem égett szén-hidrogének, nitrogén-oxidok, kén-
dioxid, PM vonatkozásában. A 7.1.2.2. (195. oldal) pontban bemutatásra került a kivitelezés során a
porterhelés, a 7.1.2.4 pontban (194. oldal) bemutatásra került a telken kívüli közlekedés terhelése.
170
Továbbá a 7.1.3. pontban (201. oldal) bemutatásra kerültek az üzemelés időszakának hatásai. A
benyújtott hatástanulmány 65. táblázatában (207. oldal) ismertetésre kerültek a légszennyező
pontforrások várható emissziós jellemzői.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.7. pontjában (275. oldal) történt meg az összeadódó hatásának
értékelése, mind a kivitelezés, mind az üzemelés hatására vonatkozóan. Az összeadódó hatások
vizsgálata során figyelembe vételre került a BMW, Panattoni Hungary Development Kft., IGPark DN
Ingatlanfejlesztő Kft. telephelyeinek kibocsátásai.
A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható
volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra. A környezetvédelmi hatóság
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2. 18. pontjában arról rendelkezett, hogy
az engedélyes a Lvr. 23. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő levegőterheltségi és
levegőterhelési mérési (immisszió monitoring) tervet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatóság
részére jóváhagyásra.
69. Vizsgálták-e, hogy a tervezési terület közelében lévő más ipari létesítmények vagy forgalmi
források kibocsátásai hogyan járulnak hozzá az összesített levegőterheléshez?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.7 fejezetében
látható, az egyes forrásokból származó szennyezőanyagok összeadódó hatásai vizsgálatra kerültek.
A létesítmény közvetlen környezetében elhelyezkedő utak (BMW körút) vonatkozásában emellett
figyelembevételre kerültek a vonatkozó előzetes vizsgálatban ismertetett forgalmi adatok.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A hatástanulmány 7.1.7. pontjában (275. oldal) ismertetésre kerültek az összeadódó hatásokkal
kapcsolatos megállapítások mind a kivitelezésre mind az üzemelésre vonatkozóan.
A Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezet létesítés infrastruktúrával való ellátás tárgyú előzetes
vizsgálati eljárás keretén belül történt meg az érintett útszakaszok levegőtisztaság-védelmi hatásainak
elemzései, értékelési. A benyújtott hatástanulmányban az előzetes vizsgálat adatai figyelembe vételre
kerültek.
A benyújtott hatástanulmány 4.15. pontjában (143. oldal) ismertetésre kerültek a tevékenységhez
szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége az építés időszakára,
valamint az üzemelés időszakára vonatkozóan is.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.7. pontjában (266. oldal) bemutatta a telken kívüli közlekedés
hatásait. A 267. oldalon közlésre kerül, hogy a tervezett létesítmény által generált többlet forgalom
nem okoz jelentős változást a közlekedésre használt közutak környezetében sem az üzemelés során,
sem a távlati időszakban.
A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható
volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
A környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.18.
pontjában arról rendelkezett, hogy az engedélyes az Lvr. 23. § (2) bekezdésében foglaltaknak
megfelelő levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (immisszió monitoring) tervet köteles benyújtani
a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyásra. A környezetvédelmi hatóság a Kvt.-ben rögzített
megelőzés elvét figyelembe véve, a légszennyező pontforrások emisssziós kibocsátási
határértékének meghatározásakor alkalmazta az Lvr. 22. § (3) bekezdését is.
171
70. Történt-e kumulatív hatáselemzés, amely figyelembe veszi a különböző forrásokból
származó szennyezőanyagok összeadódását?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.7 fejezetében
látható, az egyes forrásokból származó szennyezőanyagok összeadódó hatásai vizsgálatra kerültek.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A Khvr. 6. számú melléklet 4. ab) pontja szerint a hatástanulmány kötelező tartalmi eleme a várható
környezeti hatások becslése és értékelése során, hogy a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek
hatásaihoz, illetve a Khvr. 7. számú melléklet II. 5. c) pontja szerint a teljes hatásterület
meghatározásakor meg kell jelölni, hogy mely területeken összegeződnek különféle hatások, vagyis
számszerű összegzésről a jogszabály nem rendelkezik és a megjelölés is történhet szövegesen.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.7. pontjában (275. oldal) ismertetik az összeadódó hatásokat mind a
kivitelezésre, mind az üzemelésre vonatkozóan. Az összeadódó hatások vizsgálata során figyelembe
vételre került a BMW, Panattoni Hungary Development Kft., IGPark DN Ingatlanfejlesztő Kft.
telephelyeinek értékelése.
A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható
volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
A környezetvédelmi hatóság a Kvt.-ben rögzített megelőzés elvét figyelembe véve, a légszennyező
pontforrások emisssziós kibocsátási határértékének meghatározásakor alkalmazta az Lvr. 22. § (3)
bekezdését is.
71. A számítások során milyen adatokra és feltételezésekre támaszkodtak?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024.
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.2.1 fejezetében
és 7.1.2.2. fejezetében kerültek megadásra a figyelembe vett adatok.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 5. pontjában (149. oldal) bemutatásra került a tervezési terület és
környezetének alapállapota, mely során figyelembe vételre került a közlekedésből, a lakossági
fűtésből, az iparból és a mezőgazdaságból származó alapterheltség.
A hatástanulmány 151. oldalán közlésre kerül azon anyagok leírása, melyeket figyelembe vettek a
tervezési terület és környezetének alapállapota bemutatása során. A benyújtott hatástanulmány 15.
táblázatában (152. oldal) ismertetésre kerül Debrecen jellemző háttérszennyezettsége, 16.
táblázatában (152. oldal) ismertetésre kerül a háttérszennyezettség a Debrecen – Klinika automata
mérőberendezés alapján, 17. táblázatában ismertetésre kerülnek a légszennyezőanyagok immissziós
határértékei, a 18. táblázatában (153. oldal) bemutatásra került a Debrecen, Nagyerdei krt. 98. alatti
automata mérőállomás környezetének index szerinti értékelése, a 19. táblázatában, 20. táblázatában
(153. oldal), 21. táblázatában, 22. táblázatában, 23. táblázatában (154. oldal), 24. táblázatában (155.
oldal) bemutatásra kerülnek a légszennyező anyagok mért értékei.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.2. pontjában ismertetésre került, hogy a légszennyező pontforrások
hatásterületét Aermod View 12.0.0. szoftver segítségével modellezték. Az Aermod View 12.0.0
szoftver a hazai szabványban is alkalmazott Gauss-féle eloszlást alkalmazza a modellezés során. Az
Aermod View 12.0.0. szoftver a meteorológiai adatként a térségre jellemző tényleges adatokat vette
figyelembe, így került meghatározásra a beruházás legnagyobb hatásterülete.
172
A levegőt érintő kummulatív hatások a korábbi válaszokban leírtak szerint nem számszerűsítendő.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
72. A Megbízói adatszolgáltatás során történt-e független ellenőrzés vagy validáció a
számítások helyességének igazolására?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024.
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a megbízói adatszolgáltatás a
források elhelyezkedésére, fizikai jellemzőire, a szennyezőanyag kibocsátásra, illetve zajkibocsátásra
vonatkoztak.
A számítások a zajvédelmi hatások kapcsán a Magyar Szabványt alkalmazó szoftverrel, a
levegőtisztaság-védelmi hatások vonatkozásában a hazai szabványban is alkalmazott Gauss-féle
eloszlást alkalmazó, a US EPA legjobb modellezési gyakorlathoz kapcsolódó ajánlásait is figyelembe
vevő Aermod View szoftverrel került végrehajtásra.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány dokumentációját, a megbízói adatszolgáltatások felhasználásával
levegőtisztaság-védelmi szempontból a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és
tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet alapján környezetvédelmi szakterület
levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítette el, a
szakértők neve és jogosultsága a 7.1.8.15. pontban (279. oldal) került megadásra. A szakértő a
számításokat hatályos jogszabályok és szabványok alkalmazásával végezte el.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
73. Bár a kivitelezési munkálatok hatásai időszakosak, történt-e vizsgálat arra vonatkozóan,
hogy a rövid távú levegőterhelés milyen hatással lehet a környéken élők egészségére vagy a
környezetre?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.2.1 fejezetében
foglaltak szerint a legközelebbi védendők vonatkozásában a háttérterheléssel együttes koncentrációt
vizsgálva sem várható az egészségügyi határértékek túllépése.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.1.2. pontjában (192. oldal) bemutatásra kerületek a kivitelezés
időszakában várható hatások. A 194. oldalon közlésre kerül, hogy a számítási eredmények alapján
megállapítható, hogy a kivitelezési tevékenység a fejlesztési terület közvetlen környezetében sem
haladja meg a vonatkozó egészségügyi határértékeket. A koncentrációk az alacsony kibocsátási
magasságra tekintettel a kivitelezéssel érintett térrésztől távolodva folyamatosan csökkennek és a
legközelebbi védendők vonatkozásában várható számított maximális terhelés jelentősen a
határértékek alatt marad.
A telepítés helyszínéül szolgáló Észak-Nyugati Gazdasági övezet kialakításával kapcsolatban külön
eljárás keretében előzetes vizsgálati eljárás került lefolytatásra, melyben a gazdasági övezet
173
kialakításának és műszaki infrastruktúrával való ellátásának levegőtisztaság-védelmi hatásai is
vizsgálatra kerültek. Az övezetben létesülő további létesítmények vonatkozásában, amennyiben azok
környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési, vagy előzetes vizsgálati
eljárásra kötelezettek, szintén külön eljárás keretében történt meg a levegőtisztaság-védelmi hatások
vizsgálata.
A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható
volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
A környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.2.1.-3.2.3. pontjaiban foglaltakat
írta elő a tevékenység kivitelezési szakaszára vonatkozóan.
74. Hogyan biztosítják, hogy a kivitelezés során keletkező szennyezőanyagok ne okozzanak
hosszabb távú problémákat?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.2.1 fejezetében
foglaltak szerint a legközelebbi védendők vonatkozásában a háttérterheléssel együttes koncentrációt
vizsgálva sem várható az egészségügyi határértékek túllépése. A kivitelezési munkálatok
végrehajtását követően a kivitelezés okozta levegőterhelés megszűnik.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.1.2. pontjában közlésre került, hogy a kivitelezési tevékenység a
fejlesztési terület közvetlen környezetében sem haladja meg a vonatkozó egészségügyi
határértékeket. A koncentrációk az alacsony kibocsátási magasságra tekintettel a kivitelezéssel
érintett térrésztől távolodva folyamatosan csökkennek és a legközelebbi védendők vonatkozásában
várható számított maximális terhelés jelentősen az egészségügyi határértékek alatt marad. A
kivitelezési munkálatok hatása időszakos, a kivitelezés során keletkező szennyező anyagok csak a
kivitelezés időszakában jelentenek terhelő hatást, hosszabb távon nem.
A környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.2.1.-3.2.3. pontjában foglaltakat
írta elő a tevékenység kivitelezési szakaszára vonatkozóan.
76. Mi a protokoll arra az esetre, ha a kivitelezés során a szennyezőanyag-koncentrációk mégis
meghaladnák az egészségügyi határértékeket?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az előző kérdések során már
ismertetésre került, az egészségügyi határértékek túllépése nem várható. Amennyiben a kivitelezés
időszakában az egészségügyi határértékeket meghaladó szennyezőanyag-koncentrációk alakulnak ki,
annak forrása függvényében (kiporzás, vagy kipufogógáz kibocsátás) a felület locsolása, illetve az egy
időben a területen üzemelő munkagépek és tehergépjárművek számának csökkentése merülhet fel,
mint szennyezőanyag terhelést csökkentő tényező.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.1.2. pontjában közlésre került, hogy a kivitelezési tevékenység a
fejlesztési terület közvetlen környezetében sem haladja meg a vonatkozó egészségügyi
határértékeket. A koncentrációk az alacsony kibocsátási magasságra tekintettel a kivitelezéssel
érintett térrésztől távolodva folyamatosan csökkennek és a legközelebbi védendők vonatkozásában
várható számított maximális terhelés jelentősen a határértékek alatt marad. A közmeghallgatásig
174
beérkezett jelen kérdésre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság általános tájékoztatást adott a
lehetséges szankciókról a szakterület vonatkozásában, valamint a füstköd riadó terv jogszabályi
követelményeiről.
A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély szempontjából, hatáskörébe
tartozóan, jelen határozat rendelkező részének 3.8. pontjában előírást tett a rendkívüli eseményekhez
kötődő, környezetszennyezéssel, kárelhárítással összefüggésben, továbbá a határozat 5.6. pontjában
előírta, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folyatott tevékenység
esetén a Khvr. 26. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek van helye.
77.
Vannak védendő területek a tervezési terület környezetében (pl. lakóövezetek, iskolák,
óvodák, bölcsődék, kórházak, egészségügyi intézmények, sportolásra alkalmas helyszínek)?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a létesítmény levegőtisztaság-
védelmi hatásterületén védendő létesítmények nem találhatók.
A kérelem 5.1 és 7.1.2.1 fejezetében foglaltak szerint a tervezési terület tágabb környezetében
találhatók védendő területek. A tervezett létesítmény a vonatkozó jogszabályok maximális
figyelembevétele mellett került megtervezésre. A végrehajtott modellszámítások alapján a létesítmény
hatásai jóval a vonatkozó határértékek alatt maradnak.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 5.1. pontjában (149. oldal) ismertetésre kerültek a létesítményhez
legközelebbi lakóházak távolságai.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.2.3. pontjában (196. oldal) ismertetésre került a kivitelezés
levegőtisztaság-védelmi hatásterülete, mely legnagyobb kiterjedését az 59. táblázat (197. oldal)
tartalmazza. Fentiek alapján a kivitelezés hatásterületének legnagyobb kiterjedése a telekhatártól
számítva északi irányban 968 m, északkeleti irányban 1214 m, keleti irányban 1661 m, délkeleti
irányban 1105 m, déli irányban 1123 m, délnyugati irányban 1426 m, nyugati irányban 675 m és
északnyugati irányban 517 m. A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.2. pontjában (261. oldal)
bemutatásra került a környezetre gyakorolt hatások modellezése, valamint ezen, modellezés alapján a
benyújtott hatástanulmány 7.1.5. pontjában ismertetésre került a pontforrások hatásterület
lehatárolása, mely legnagyobb kiterjedését a benyújtott hatástanulmány 86. táblázata (273. oldal)
tartalmazza. Fentiek alapján a működés hatásterületének legnagyobb kiterjedése a telekhatártól
számítva északi irányban 1033 m, északkeleti irányban 1677 m, keleti irányban 434 m, délkeleti
irányban 746 m, déli irányban 563 m, délnyugati irányban 242 m, nyugati irányban 384 m és
északnyugati irányban 186 m.
Fentiek alapján a létesítmény kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-
védelmi hatásterületen belül nem találhatóak a kérdésfeltevő által védendőnek nevezett területek, a
hatásterületeken az egészségügyi határértékek megtartásra kerülnek.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A tevékenység hatásterülete a Khvr. követelményeinek megfelelően
megállapításra került, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
Kiemeli a hatóság, hogy védendő területek ugyan a légszennyező-anyagok tekintetében nincsenek,
de a telephely zajforrásainak vonatkozásában a határozat 3.3.6. pontja zajkibocsátási határértéket
állapít meg.
175
78. Ha, igen, ezek esetében milyen speciális intézkedéseket tesznek a levegőminőség védelme
érdekében?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.2.1 fejezetében
foglaltak szerint a legközelebbi védendők vonatkozásában a háttérterheléssel együttes koncentrációt
vizsgálva sem várható az egészségügyi határértékek túllépése, így speciális intézkedésre sincs
szükség.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A 77. kérdésben adott választ figyelembe véve a létesítmény kivitelezéséhez és üzemeltetéséhez
kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi hatásterületen belül nem találhatóak a kérdésfeltevő által
védendőnek nevezett területek, a hatásterületeken az egészségügyi határértékek megtartásra
kerülnek, így speciális intézkedés sincs tervezve, azonban a környezetvédelmi hatóság kiemeli, hogy
a benyújtott hatástanulmány 7.11. pontjában (397. oldal) bemutatásra kerültek az üzembiztonságra
vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések. Levegőtisztaság-védelmi tekintetben az
anyagok felhasználása zárt rendszerben, vagy megfelelő elszívással és leválasztással ellátott
helyiségekben tervezett, az alkalmazni tervezett leválasztási hatásfok a szilárd anyagok esetében 90
% feletti. A technológiához kapcsolódó pontforrások esetében minden esetben redundáns leválasztó
rendszerek kerülnek telepítésre. A porleválasztó berendezések nyomáskülönbség érzékelővel
kerülnek ellátásra, mely a BMS (épületirányítási) rendszerre kapcsolódik. Meghibásodás esetén az
adott pontforráshoz kapcsolódó berendezések leállításra kerülnek. Az NMP és elektrolit tartályparkok
a többlet védelem érdekében épületben kerültek elhelyezésre.
A kérdéstől függetlenül a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.14. pontjában rendelkezett a
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28.
pontjában rendelkezett az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így
az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási
kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási
kötelezettséget kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének
3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján. A 3.2.18. pontjában az immisszió monitoring terv készítési
kötelezettségről is rendelkezett a hatóság, továbbá jelen határozat rendelkező részének 5.6.
pontjában előírta az engedély előírásaitól eltérő üzemelés esetére vonatkozó jogkövetkezményekre
vonatkozó rendelkezést.
79. Az építés időszakában várható forgalomnövekményeket a Beruházói adatszolgáltatás
figyelembevételével határozták meg. Összesen 2250 nyerges szerelvénnyel számolnak 180 nap
alatt. Történt-e részletes elemzés arra vonatkozóan, hogy ez a forgalomnövekedés milyen
mértékű károsanyag-kibocsátást (pl. CO₂
, NOx, PM) okoz a környezetben?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.2.4. fejezete
tartalmazza a forgalomnövekedés okozta károsanyag-kibocsátásra vonatkozó számításokat. Ahogy
az a modellezési eredményekből látható, az uralkodó szélirány figyelembevételével számított
immissziós koncentrációk az érintett útszakaszok esetében az egészségügyi határértéket meghaladó
NOx koncentrációk kialakulását eredményezik a közlekedő út tengelyében az M35-ös autópálya
vizsgált szakaszainak a vonatkozásában, azonban itt tartós emberi jelenléttel nem kell számolni. A
többi útszakasz vonatkozásában a közlekedő út tengelyében nem várható határértéket meghaladó
terhelés kialakulása a szennyezőanyagok tekintetében. A legközelebbi védendők vonatkozásában
176
nem várható határértéket meghaladó terhelés kialakulása egyik vizsgált útszakasz vonatkozásában
sem.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 4.15. pontjában (143. oldal) ismertetésre kerültek a tevékenységhez
szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége az építés időszakára,
valamint az üzemelés időszakára vonatkozóan is. A 7.1.2.1. (192. oldal) pontban bemutatásra került a
munkagépek és tehergépjárművek emissziója, annak hatása a szén-monoxid, el nem égett szén-
hidrogének, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, PM vonatkozásában. A 7.1.2.2. (195. oldal) pontban
bemutatásra került a kivitelezés során a porterhelés mértéke, a 7.1.2.4 pontban (194. oldal)
bemutatásra került a telken kívüli közlekedés terhelés mértéke. A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.7.
pontjában (266. oldal) ismertetésre kerültek a telken kívüli közlekedés levegőtisztaság-védelmi
hatásai. A 75. táblázat (266. oldal), 76. táblázat, 77. táblázat (267. oldal), 78. táblázat, 79. táblázat
(268. oldal), 80. táblázat, 81. táblázat, 82. táblázat (269. oldal) és 83. táblázat (270. oldal) adataiban
részletesen bemutatásra kerültek a forgalomnövekedés káros anyag kibocsátásai, azok változásának
mértékei valamint azok hatásterületei. A 270. oldalon közlésre került, hogy a vizsgált útszakaszok
(M35-ös autópálya észak, dél, 33-as főút, 354-es út, északi bekötő M35-ről, BMW körút észak, kelet,
nyugat, dél) esetében a legközelebbi lakóingatlanok vonatkozásában nem várható az egészségügyi
határértékeket meghaladó terhelés kialakulása.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a hatástanulmány készítése során részletes elemzés készült
arra vonatkozóan, hogy a forgalomnövekedés milyen mértékű károsanyag kibocsátást okoz a
környezetben.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
80.
Vizsgálták-e,
hogy
a
megnövekedett
forgalom
hogyan
befolyásolja
a
helyi
levegőminőséget, különösen a védendő területek (pl. lakóövezetek) közelében?”
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.2.4. fejezete
tartalmazza a forgalomnövekedés okozta károsanyag-kibocsátásra vonatkozó számításokat. Ahogy
az a modellezési eredményekből látható, az uralkodó szélirány figyelembevételével számított
immissziós koncentrációk az érintett útszakaszok esetében az egészségügyi határértéket meghaladó
NOx koncentrációk kialakulását eredményezik a közlekedő út tengelyében az M35-ös autópálya
vizsgált szakaszainak a vonatkozásában, azonban itt tartós emberi jelenléttel nem kell számolni. A
többi útszakasz vonatkozásában a közlekedő út tengelyében nem várható határértéket meghaladó
terhelés kialakulása a szennyezőanyagok tekintetében. A legközelebbi védendők vonatkozásában
nem várható határértéket meghaladó terhelés kialakulása egyik vizsgált útszakasz vonatkozásában
sem. Az érintett útszakaszok levegőtisztaság-védelmi hatásterülete lakóövezetet nem érint.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 4.15. pontjában (143. oldal) ismertetésre kerültek a tevékenységhez
szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége az építés időszakára,
valamint az üzemelés időszakára vonatkozóan is. A 7.1.2.1. (192. oldal) pontban bemutatásra került a
munkagépek és tehergépjárművek emissziója, annak hatása a szén-monoxid, el nem égett szén-
hidrogének, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, PM vonatkozásában. A 7.1.2.2. (195. oldal) pontban
bemutatásra került a kivitelezés során a porterhelés mértéke, a 7.1.2.4 pontban (194. oldal)
177
bemutatásra került a telken kívüli közlekedés terhelése mértéke. A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.7.
pontjában (266. oldal) ismertetésre kerültek a telken kívüli közlekedés levegőtisztaság-védelmi
hatásai. A 75. táblázat (266. oldal), 76. táblázat, 77. táblázat (267. oldal), 78. táblázat, 79. táblázat
(268. oldal), 80. táblázat, 81. táblázat, 82. táblázat (269. oldal) és 83. táblázat (270. oldal) adataiban
részletesen bemutatásra kerültek a forgalomnövekedés káros anyag kibocsátásai, azok változásának
mértékei, valamint azok hatásterületei. A 270. oldalon közlésre került, hogy a vizsgált útszakaszok
(M35-ös autópálya észak, dél, 33-as főút, 354-es út, északi bekötő M35-ről, BMW körút észak, kelet,
nyugat, dél) esetében a legközelebbi lakóingatlanok vonatkozásában nem várható az egészségügyi
határértékeket meghaladó terhelés kialakulása.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a hatástanulmány készítése során részletes elemzés készült
arra vonatkozóan, hogy a forgalomnövekedés hogyan befolyásolja a levegő minőségét a lakóövezetek
vonatkozásában.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
81. Történt-e vizsgálat arra vonatkozóan, hogy az Eve Power építkezési munkálatai, a szállítási
tevékenységek és az üzem működése milyen mértékben növeli Debrecen szén-dioxid-
kibocsátását?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.6.7. fejezete
tartalmazza a létesítmény CO2 egyenértékben kifejezett üvegházhatású gáz kibocsátását a kivitelezés
és az üzemelés időszakában.
Az EVE különböző intézkedéseket fog tenni, mint például a saját építésű napelemes energiatermelés,
az energiahatékony technológia tervezésre, és a potenciális további fejlesztések folyamatos
vizsgálata, szén-dioxid-kreditek vásárlása és fák ültetése az ÜHG kibocsátás csökkentése és
ellensúlyozása érdekében.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.6.7. pontjában (344. oldal) bemutatásra került az üvegházhatású gázok
éves és tonnában meghatározott, számításokkal alátámasztott várható kibocsátása, mind a
kivitelezés, mind a létesítmény üzemeltetésének vonatkozásában. Az építés idején a beépülő
anyagok karbon lábnyoma, az építést végző dízel üzemű munkagépek kibocsátásának, valamint az
építőanyagok szállítása során alkalmazott tehergépjárművek kibocsátásának, a létesítmény
üzemeltetése során a földgázfelhasználásnak, a hűtőközegek, és védőgázok szivárgásából, a
villamos energia felhasználás áttételes kibocsátásának, valamint az ivóvíz-, ipari hígítóvíz-, és a
szürkevíz felhasználásának CO2 egyenértéke került figyelembe vételre.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
82. Vizsgálták-e, hogy a városban működő összes gyár, valamint a megnövekedett
gépjárműforgalom együttesen milyen hatással van Debrecen teljes szén-dioxid-kibocsátására
és levegőminőségére?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.6.7. fejezete
178
tartalmazza a létesítmény CO2 egyenértékben kifejezett üvegházhatású gáz kibocsátását a kivitelezés
és az üzemelés időszakában. A városban működő további gyárak, illetve egyéb üzemelő
létesítmények CO2 kibocsátása nem képezik tárgyát ezen eljárásnak.
Az Önkormányzat nyilatkozata szerint Debrecen Megyei Jogú Város Fenntartható Energia és Klíma
Akcióterve (SECAP) 2024 (Alapkibocsátási leltár felülvizsgálata és 1. monitoring jelentés) tartalmazza
az egyes ágazatokhoz köthető energiafelhasználásokat, a személygépjármű állomány változásait és
az ágazatonkénti (lakosság, ipar, szolgáltató, egyéni közlekedés, önkormányzati épületek, közösségi
közlekedés, mezőgazdaság, közvilágítás) üvegházhatású gáz kibocsátást 2007-2021. között. Ez alól
kivételt képez az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) hatálya alá tartozó ún. ETS
szektor, mely a SECAP előírt módszertana alapján nem képezi részét a vizsgálatnak. A SECAP
társadalmasítási verziója elérhető a város honlapján.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
Egy városban működő összes gyár és a városi gépjárműforgalom levegőbe történő kibocsátásának
szén-dioxid kibocsátásra és levegőminőségre gyakorolt együttes hatásának vizsgálatára
hatásvizsgálati eljárás keretében jogszabály nem állapít meg kötelezettséget. Az eljárás tárgyát
képező tevékenységhez kötődő üvegházhatású gázok várható kibocsátását – mely viszont jogszabályi
kötelezettség a Khvr. 6. számú melléklet 4. pont ak) alpontja alapján – a benyújtott hatástanulmány
7.6.7. pontjában ismertették számításokkal alátámasztva, mind a telepítés, mind a működés során. A
tevékenység levegőminőségre gyakorolt hatásait a hatástanulmány 7.1. pontja ismerteti.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi
követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
87. A Déli Gazdasági Övezet körüli utak vastagon borítottak porral. Történt-e átfogó vizsgálat
arra vonatkozóan, hogy a városban található összes iparterület porterhelése együttesen milyen
hatással van a levegőminőségre és a környezetre?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a Déli Gazdasági
Övezet körüli utak (47.sz. főút, 481.sz. elkerülő út) az országos közút részét képezik, melyek
takarításáról a Magyar Közút Zrt.-, a Gazdasági Övezet belső útjai tisztántartásáról a Debreceni Ipari
Centrum gondoskodik. Mind a külső-, mind a belső úthálózat nagy- és kisgépes-, valamint kézi
takarítása a szerződött partnerekkel ütemezetten történik, és szükség esetén eseti jelleggel. Az utak
fenntartói által megtett takarítási feladatokon túl az ipari parkban építési tevékenységet folytató
vállalkozások is külön takarítják az utakat.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi tényállítást tette:
Debrecen ipari parkjainak infrastruktúrával való ellátására vonatkozóan előzetes vizsgálati eljárások
kerültek lefolytatásra, amely eljárások során a Khvr. 4. számú melléklet 1. f) pontja alapján vizsgálatra
került a tevékenység telepítése, működése, felhagyása során az egyes környezeti elemekre
várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, amely magában foglalta a porterhelés vizsgálatát is.
A városban található összes iparterület együttes porterhelésének vizsgálatát jogszabály nem írja elő.
Jelen eljárás keretében az EVE Power Hungary Kft. által a Debrecen 0237/405 hrsz-ú ingatlanon
tervezett akkumulátorcella gyártó üzem hatásterülete került meghatározásra, por tekintetében is, a
hatástanulmány 58. táblázatából (197. oldal) megállapítható, hogy a kivitelezés legnagyobb
hatásterülete 210 m a por tekintetében.
179
Szakértő azt nyilatkozta, hogy a tervezési terület nem a Déli Gazdasági Övezetben helyezkedik el. A
városban található összes iparterület porterhelése nem képezi tárgyát ezen eljárásnak.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi
követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
88. Vizsgálták, hogy a diffúz források hogyan járulnak hozzá a város teljes porterheléséhez,
különösen a lakott területek közelében, továbbá milyen egészségügyi kockázatokat jelentenek?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1.2.2.
fejezetében bemutatásra kerültek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az egyes gazdasági
övezetek infrastrukturális fejlesztése során a környezetvédelmi engedélyezés során vizsgálta.
A szakértő nyilatkozata alapján a kérelem 7.1.2.2. fejezetében kerültek bemutatásra a kivitelezés
során várható porterhelés potenciális hatásai. Ahogy a hivatkozott fejezetben látható, a porképződés a
burkolatlan, és a porképződést megelőző locsolással nem érintett területek határától ~64 méter
távolságig okozhat levegőterhelő hatást. A beavatkozással érintett terület határától számított 64 méter
távolságon belül lakott területek nem találhatók.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Jelen eljárás keretében az EVE Power Hungary Kft. által a Debrecen 0237/405 hrsz-ú ingatlanon
tervezett akkumulátorcella gyártó üzem hatásterülete került meghatározásra, por tekintetében is. A
benyújtott hatástanulmány 58. táblázatából (197. oldal) megállapítható, hogy a kivitelezés
hatásterülete a por vonatkozásában 64 méter, illetve a munkagépek és tehergépjárművek PM10
terhelése vonatkozásában 210 méter. A benyújtott hatástanulmány 7.1.2.3. pontjában (197. oldal)
foglaltak alapján a legközelebbi lakóingatlanoknál a porra vonatkoztatott számított koncentrációk
jelentősen az egészségügyi határérték alatt maradnak.
A városban található összes diffúz forrás porterhelésének együttes vizsgálatára környezeti
hatásvizsgálat keretében nincs jogszabályi kötelezettség.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott, mivel a
városban található összes diffúz forrás porterhelésének együttes vizsgálatára környezeti
hatásvizsgálat keretében nincs jogszabályi kötelezettség. A kérelem tartalmazta a jogszabály által
előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek
eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
89. A jogszabályi előírások alapján a külvárosi háttérben mért jó, illetve kiváló levegőminőség
elegendő-e a lakosság egészségének védelméhez vagy a jogszabályi előírást indokolt lenne
módosítani?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a témakör nem képezi tárgyát
ezen eljárásnak.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi tényállítást tette:
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklete meghatározza a levegőterheltségi szint
180
egészségügyi határértékeit, célértékeit, hosszú távú célkitűzéseit, a 2. melléklete meghatározza az
egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékeit, a 3. melléklete meghatározza a tájékoztatási és
riasztási küszöbértékeket, a 6. melléklete meghatározza az általános technológiai kibocsátási
határértékeket, a 7. melléklete meghatározza az eljárás specifikus technológiai kibocsátási és egyéb
határértékeket. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról
szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet 2. melléklete meghatározza a besorolási küszöbértékeket és a
kibocsátási határértékeket. Mind két rendelet esetében megállapítható, hogy szigorúbb kibocsátási
határértékek megadása miatt azok felülvizsgálatra és módosításra kerültek, jelenlegi hatályos
állapotuk 2024. október 5. napjától hatályos. A jogszabály módosítások a levegőbe történő
kibocsátások szigorítása miatt a levegő minőségére kedvezőek, mivel kevesebb légszennyező anyag
kerülhet a környezeti levegőbe egy adott pontforráson.
A kérdéssel összefüggésben a környezetvédelmi hatóság nem rendelkezett, azonban a
környezetvédelmi hatóság megjegyzi, hogy jelen határozat rendelkező részének 3. fejezetében
meghatározott Levegőtisztaság-védelemi előírások esetében, az indokolásban meghatározottak
szerint a már szigorúbb és hatályban lévő fentebb hivatkozott ágazati jogszabályok alapján hozta meg
a levegőminőség védelme érdekében döntését.
91. A belvárosban élő lakosság számos eredetű szennyezésnek ki van téve, ezért amennyiben
az emberek egészségügyi kockázatainak csökkentése is cél, célszerű lenne olyan mérőállomás
adatait is számításba venni, amely a belváros levegőminőségét méri. Van tudomásuk ilyen
levegőminőséget monitorozó rendszerről?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten az önkormányzat azt nyilatkozta, hogy a HungaroMET
Debrecenben 2 mérőállomást üzemeltet az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat keretén
belül, a Hajnal utcán és a Kalotaszeg téren. A mérőállomások adatai, a mért komponensek
nyilvánosan elérhetőek a https://legszennyezettseg.met.hu/ honlapon.
A Debrecen Települési Környezetvédelmi Program, a Zöld Kódex legfontosabb intézkedése a
Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) létrehozása, mely a természeti értékeink megőrzését, a
debreceniek jól-létét és biztonságát szolgálja az országban egyedülálló módon. A Debreceni Egyetem
professzorai és a város szakemberei tudományos háttérrel dolgozták ki a rendszer részleteit, mely
debreceni központtal jön létre és regionális kitekintéssel vizsgálja a környezeti hatásokat, kiemelten a
levegőminőség, a vízminőség, a zaj, a talaj, a termőföldek és biodiverzitás területén.
A KER célja a város közigazgatási határán belül zajló ipari-energetikai fejlesztések potenciális
környezeti hatásainak tudományos igényű nyomon követése. A lakosság méréseken alapuló, hiteles
képet fog kapni a városi környezet állapotáról, különös figyelemmel a gazdasági övezetekre.
Az ipari létesítmények környezetterhelő kibocsátásait figyelembe véve jelöltük ki a mérőállomások
helyszíneit és határoztuk meg a telepítendő mérőműszereket, melyekkel felügyelni tudjuk Debrecen
környezeti elemeinek és természeti értékeinek állapotát, a Debrecenben és környékén élő polgárok
életminőségének és jól-létének érdekében.
A KER keretében a város teljes területét lefedő, a hatásokat reprezentatív módon regisztráló
mérőállomás-hálózat tartalmaz belvárosi helyszíneket is.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Az Lvr. 9. § (1) bekezdése szerint Magyarország területén az országos légszennyezettség értékelése
érdekében a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az Országos
Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) vizsgálja. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött
légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos
szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet határozza meg, hogy milyen komponensekre, milyen
módón és gyakorisággal kell a levegőterheltségi szint mérését a kijelölt mérőponton elvégezni. A
181
mintavételi pontok elhelyezésének követelményeit és minimális számát is ez a jogszabály határozza
meg. Debrecen vonatkozásában a hatástanulmány készítésének időpontjában 3 mérőállomás
működött, melyek közül a Debrecen-Klinika (Nagyerdei krt. 98.) 2022. évi mérési eredményei lettek
figyelembe véve, mivel ezen mérőállomás helyezkedik el legközelebb a kivitelezési területhez,
továbbá ennek adatai tükrözi jobban a városon kívüli levegő alapterheltségét.
A Magyarország nemzeti meteorológiai szolgáltatójáról és a meteorológiai tevékenységéről szóló
547/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet értelmében az Országos Meteorológiai Szolgálat 2023. december
31. napján jogutód nélkül megszűnt, az OMSZ által ellátott feladatokat a HungaroMet Zrt. vette át.
Ehhez kapcsolódóan, az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat üzemeltetésével kapcsolatos
feladatok is az azokat ellátó vármegyei kormányhivataloktól 2024. július 1. napjával a HungaroMet Zrt.
feladat- és hatáskörébe kerültek át.
A szakértő nyilatkozata szerint a kérelem 5.4 fejezete szerint Debrecen településen az Országos
Levegőtisztaság-védelmi Mérőhálózatba tartozó automata mérőberendezések üzemelnek, melyek
közül az időközben felszámolt, a tervezési területhez legközelebb elhelyezkedő, a Debrecen-Klinika
(Nagyerdei krt.98) jelzésű került figyelembevételre a kérelem kidolgozása során.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan jelen határozat
rendelkező részének 3.2.18. pontjában arról rendelkezett, hogy az engedélyes az Lvr. 23. § (2)
bekezdésében foglaltaknak megfelelő levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (immisszió
monitoring) tervet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyásra.
93. Mi volt az oka annak, hogy a javaslattétel során nem nyílt lehetőség környezeti és
egészségügyi kockázatértékelés végrehajtására?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő nyilatkozata alapján a 4/2011 (I.14) VM rendelet
előírásai alapján a szennyezőanyagokat környezeti hatásai alapján kell osztályba sorolni, ennek az
EVE Power Hungary Kft. eleget tett, és minden, határértékkel nem rendelkező anyag esetében a
veszélyességi jellemzők alapján a legszigorúbb határértékkel rendelkező anyaggal lett megfeleltetve,
a kibocsátási határértékek megállapítása érdekében. Jelen engedélyezési eljárás során környezeti
hatások alapján kerültek a fentiek szerint az anyagok besorolásra, nem pedig környezetegészségügyi
kockázatértékelés alapján.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő fenti megállapításain túlmenően megállapítható, hogy a Khvr. 6. számú melléklete a
környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit fogalmazza meg, amelynek 4. bc) pontja
szerint, ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását
okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen
amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét. A hatástanulmány 453. oldalán
ismertetik, hogy a létesítmény által okozott környezeti hatások várhatóan nem okoznak egészségre
káros hatásokat, ezért az egészségügyi kockázat mértékének bemutatása sem releváns.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság a fenti indokokat figyelembe véve külön
rendelkezést nem hozott, a kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi
követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
182
97. Mi az oka annak, hogy a pontos számítási eredmények nem állnak rendelkezésre az
összeadódó hatás számszerűsítéséhez?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő nyilatkozata szerint a kérelem 7.9. fejezetében
zajvédelmi szempontból az összeadódó hatások vizsgálatra kerültek. Levegőtisztaság-védelmi
szempontból az összeadódó hatások számszerűsítése a jogszabályi előírások szerint nem
szükséges, azonban az összeadódó hatások a hatásterületek átfedése figyelembevételével
vizsgálatra került.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő fenti megállapításain túlmenően a Khvr. 6. számú melléklet 4. ab) pontja szerint a
hatástanulmány kötelező tartalmi eleme a várható környezeti hatások becslése és értékelése során,
hogy a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, illetve a Khvr. 7. számú melléklet II. 5.
c) pontja szerint a teljes hatásterület meghatározásakor meg kell jelölni, hogy mely területeken
összegeződnek különféle hatások, vagyis számszerű összegzésről a jogszabály nem rendelkezik és a
megjelölés is történhet szövegesen. Egyéb levegővédelmi jogszabály sem állapít meg kötelezettséget
a fentiek számszerűsítésére.
Zajvédelmi szempontból a hatásterület meghatározása során védendő területek esetében figyelembe
kell venni a háttérterhelést a ZajR. 6. § (1) bekezdés a), b) c) pontjai szerint. A hatásterületet fentiek
értelmében eleve méréseken alapuló adatokkal kell meghatározni – mivel nincs olyan állandó
mérőhálózat, melynek adatait interpolálni lehetne –, ezek a számítások (vagyis az a), b) és c) definíció
szerinti hatásterületek lehatárolása) mindig eredményre vezetnek, és a hatásterület lehatárolásban
már a környező egyéb zajforrás okozta terhelésre vonatkozó adatok is figyelembevételre kerülnek.
Továbbá a zajvédelemi ágazati jogszabályok közül a zajkibocsátási határértékek megállapításának,
valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet
(a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet) 11. melléklete meghatározza a zajterjedés
számításának módszerét, amelyek alapján a zajforrások okozta várható zajterhelés számításokkal
meghatározható. A számítás alapján kerül megállapításra egy védett homlokzat előtt felvett megítélési
pontban a zajforrások (üzemek, létesítmények) által okozott zajterhelés, ezáltal a környező üzemek
által
okozott
zajterhelés
egy-egy
adatának
összeadásából
az
összeadódó
hatások
számszerűsíthetőek, de természetesen tekintettel kell lenni a hangnyomásszintnél a logaritmikus
skála alkalmazására. A zajvédelmi szempontból összeadódó hatások számításának eredményei
tájékoztató jellegűek éppen azért, mert a jogszabály nem ír elő számítási módszert az összeadódó
hatások számszerűsítésére.
Fentiekkel ellentétben a levegővédelmi hatásterület meghatározásakor a levegő védelméről szóló
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontjában definiált hatásterület számítási módok nem
minden esetben vezetnek eredményre (jellemzően a c) definíció szerinti vezet eredményre) és nincs
védendő objektum, mivel a környezeti levegő védelme a cél.
A zajnál lehetőség van ugyanahhoz a megítélési ponthoz viszonyítani a várható zajterhelést
valamennyi környező üzem esetében, ezért lehet a terheléseket összeadni, ráadásul a kibocsátás és
a terhelés mértéke megegyezik a megítélési pontban. Mivel a levegőnél nincs az előbbiekhez
hasonlóan értelmezhető megítélési pont, a számszerűsítés sem lehetséges matematikai
módszerekkel.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság a fenti indokokat figyelembe véve külön
rendelkezést nem hozott, a kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi
követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
183
98. Milyen feltételek vagy körülmények esetén kerülhet sor a tevékenység teljes felhagyására?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő nyilatkozata alapján tekintettel arra, hogy a
létesítmény környezetvédelmi engedélyeztetése jelenleg még folyamatban van, Engedélykérő nem
szándékozik kérelmezett tevékenységét felhagyni.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A tevékenység felhagyása esetén felhagyási tervet kell készíteni, amelyet be kell nyújtani a
környezetvédelmi hatósághoz jóváhagyásra.
A Khvr. 7. § (1) f) bekezdése alapján a környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése,
illetve a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával
intézkednie kell a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás
megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
A tevékenységek felhagyása esetén, ha a tevékenységből az alapállapot-jelentésben rögzített
állapothoz viszonyítva a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben környezeti kár következett be,
a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm.
rendelet szerinti kárelhárítási vagy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Favir.) szerinti kármentesítési eljárást kell lefolytatni.
Fentieket figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.10.
pontjában rögzítette a tevékenység felhagyásának feltételeit.
104. Milyen lépéseket tesz az EVE Power annak érdekében, hogy minimalizálja a gyár
működéséből származó környezeti hatásokat, különösen a levegő- és vízszennyezést?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő nyilatkozata alapján az EVE Power Hungary Kft.
nem szennyezi a levegőt és a felszíni, illetve felszín alatti vizet.
Ahogy az a kérelem 4.14.1. illetve 12. fejezetében ismertetésre került a teljes tervezési folyamat során
a környezeti hatások minimalizálása elsődleges cél, ennek megfelelően az anyagok felhasználása
zárt rendszerben, vagy megfelelő elszívással és leválasztással ellátott helyiségekben tervezett. Az
alkalmazni tervezett leválasztási hatásfok a szilárd anyagok esetében 90% feletti. A létesítményben
több lépcsős, nagy tisztítási hatásfokú ipari szennyvíztisztító telepítése tervezett. A csapadékvizek
gyűjtése zárt rendszerben tervezett, csapadékvíz szikkasztás a telephelyen nem történik. A
kockázatos területek megfelelő érzékelőkkel kerülnek ellátásra, melyek a tűzoltó rendszert, illetve a
berendezéseket irányító központi rendszereket értesítik az esetleges problémáról, ezzel lehetőséget
adva az időben történő beavatkozásra. A technológiához kapcsolódó pontforrások esetében minden
esetben redundáns leválasztó rendszerek kerülnek telepítése. A porleválasztó berendezések
nyomáskülönbség érzékelővel kerülnek ellátásra, mely a BMS rendszerre kapcsolódik. Meghibásodás
esetén az adott pontforráshoz kapcsolódó berendezések leállításra kerülnek. A veszélyes anyagok
tárolásával érintett területeken speciális, több biztonsági szintű rétegrendek kerülnek kialakításra
(IPPC-be részletesen megadott). A telephelyen általánosan alkalmazott alapelv, hogy a
szennyezőanyagok kijutását minimum kettős védelem akadályozza meg. Az NMP és elektrolit
tartályparkok a többlet védelem érdekében épületben kerültek elhelyezésre. A telephelyen létesítmény
tűzoltóság kialakítása és üzemeltetése tervezett. Minden veszélyes kipárolgással érintett területen
oldószerérzékelő, folyadékérzékelő kerülnek elhelyezésre.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
184
A szakértő fenti megállapításain túlmenően a benyújtott hatástanulmány 4.14.1. pontjában (124. oldal)
ismertetésre kerültek a környezet terhelés csökkentését biztosító intézkedések. A technológia
hőellátását biztosító kazánok LOW-NOx technológiával rendelkező, magas energiahatékonyságú
berendezések. A technológiai gőzellátás részben elektromos üzemű gőzgenerátorokkal lesz
megoldva, ezzel csökkentve a hálózati veszteséget és a füstgáz kibocsátást.
A technológiából származó légszennyezőanyag kibocsátás minimalizálása érdekében a technológiai
terek, vagy a technológiai berendezések direkt elszívással fognak rendelkezni, melyben a
levegőáramok többlépcsős leválasztáson mennek keresztül a kibocsátást megelőzően. Engedélykérő
megfelelő leválasztó rendszer betervezésével az NMP kibocsátás kapcsán az érvényben lévő 1
mg/m3-es emissziós határértéket betartja. A porterhelés minimalizálása érdekében emellett 99,99%-os
hatásfokkal rendelkező leválasztó berendezések telepítése tervezett.
A létesítményben felhasználásra kerülő NMP vonatkozásában megállapodás aláírása tervezett egy
szakcéggel, aki a használt NMP-t tisztítva ipari tisztaságú NMP-t állít elő. Üzemeltetési tapasztalatok
alapján így a tényleges éves NMP felhasználás kb. 90%-kal csökkenthető.
A benyújtott hatástanulmány 7.12.1. pontjában ismertetésre kerülnek a lehetséges igénybevettséget,
szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések
meghatározásai, közlésre kerül, hogy technológiai elszívások, illetve kibocsátások, ahol ez indokolt,
magas leválasztási hatásfokkal rendelkező berendezésekkel kerülnek tisztításra, ezzel biztosítva a
határérték alatti emissziókat.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a 3.2.14. pontban előírtak a
levegőtisztaság-védelem szempontjából az emissziós kibocsátási határértékeket a légszennyező
pontforrások vonatkozásában, a Vízgazdálkodás és vízvédelem fejezeten belül D.) Felszíni és felszín
alatti vizek minőségének védelme, állapotromlásának megakadályozása érdekében tett előírások
(vízminőség-védelmi monitoring) 3.19.14.-3.19.17. pontjaiban, valamint E.) Egyéb vízügyi és
vízvédelmi általános előírások 3.19.19.-3.19.21. és 3.19.23 pontjaiban kerültek meghatározásra,
valamint a zaj-és rezgésvédelem vonatkozásában a rendelkező rész 3.3.6 pontjában zajkibocsátási
határérték került meghatározásra, továbbá a hulladékgazdálkodás esetében előírásra került a 3.12. és
3.13. pontjában a hulladékgazdálkodásra vonatkozó részletes környezethasználati feltételek.
Mindezeken túlmenően a környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész 3.6.3. pontjában előírta, hogy a
felhasznált nyersanyagok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében alacsony
környezeti hatású nyersanyagok használata technikát kell alkalmazni, annak módját, illetve a 3.9.3.
pontjába foglaltak szerint a soron következő kötelező felülvizsgálat, vagy felülvizsgálati
dokumentációval történő módosítási eljárás során be kell mutatni, hogy a technológia továbbra is
kielégíti-e az elérhető legjobb technika követelményeit. A rendelkező rész 3.11.1 pontjában a
környezetvédelmi hatóság arról is rendelkezett, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazásával a
környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezetterhelésének
csökkentése érdekében milyen intézkedését kell tennie.
105. Hogyan biztosítják a gyár működése során a megfelelő hulladékkezelést és
újrahasznosítást, különösen az akkumulátorokban használt veszélyes anyagok esetében?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a létesítményben
újrahasznosítás nem tervezett. A hulladékgazdálkodási tevékenység a kérelem 7.4 fejezetében került
részleteiben bemutatásra.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértői válaszon túl, a benyújtott hatástanulmányban foglaltak alapján, a telephely üzemelése
során hulladék hasznosítása, újrahasznosítása a telephelyen nem történik.
185
A beadott hatástanulmányban foglaltak alapján megállapítható, hogy a telephelyen hulladék
előkezelése, illetve az üzemelés során keletkező hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen
történő gyűjtése fog megvalósulni. A hulladék gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan a
hatástanulmány 7.4. fejezete valamint a hiánypótlás tartalmaz adatokat. A keletkező hulladékok
elszállítását és ártalmatlanítását arra engedéllyel rendelkező vállalkozás végzi el.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31.§-a rendelkezik
általánosságban
a
hulladékbirtokos
hulladékkezelési
kötelezettségéről.,
amely
szerint
a
hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.
A Ht. 31.§ (2) bekezdése szerint a hulladékbirtokos
a) – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység
és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről
aa) a koncessziós társaságnak történő átadás,
ab) a koncesszori alvállalkozónak történő átadás,
ac) a hulladék aa) vagy ab) alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton,
hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,
ad) a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen,
illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, valamint – ha a hulladék szállítására a 14. § (1)
bekezdése alapján engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül kerül sor – a koncessziós társasággal
szerződéses jogviszonyban álló átrakó vagy hulladékkezelő létesítmény, komposztáló üzemeltetését
végző személy részére történő átadás, vagy
ae) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)–ad) alpont helyett az állam által kijelölt
jogi személynek történő átadás,
b) az a) pont alá nem tartozó hulladék kezeléséről
ba) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő,
hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,
bb) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,
bc) a hulladék szállítónak történő átadása,
bd) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,
be) a hulladék közvetítőnek történő átadása,
bf) a hulladék kereskedőnek történő átadása, vagy
bg) ha az átvétel az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli, de a koncessziós szerződés
teljesítése érdekében szükséges tevékenység, a hulladékbirtokos döntésétől függően az a) pont vagy
a b) pont szerinti átadás
útján gondoskodik.
Az EVE Power Hungary Kft. az üzemelés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékot a
telephelyén kialakított munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyeken fogja gyűjteni, majd arra engedéllyel
rendelkező vállalkozásnak adja át.
A hatástanulmány 7.4.3. fejezetében foglaltak alapján egyes hulladékok előkezelését (az
akkumulátorcellák feszültségmentesítése a biztonságos szállíthatóság érdekében) fogják végezni, a
biztonságos szállítás lehetővé tétele érdekében.
Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 445/2012.
(XII. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet) az elem- és
akkumulátorhulladék vonatkozásában a Ht. rendelkezésein felül az 5-6. §-ban a gyártóra és a
koncessziós társaságra, a 18-19. §-ban a forgalmazóra vonatkozóan tartalmaz előírást, amelyek
szerint a gyártó egyéni teljesítés útján saját maga vagy kollektív teljesítés útján, a koncessziós
társaságon keresztül teljesíti gyűjtési, átvételi és kezelési kötelezettségét.
186
A hatástanulmányban tett nyilatkozat alapján az Eve Power Hungary Kft. gyártási tevékenysége során
keletkező selejt akkumulátorok a biztonságos szállítást biztosító előkezelést követően, annak
kezelésére jogosult gazdálkodó szervezet részére kerülnek átadásra, a 445/2012. (XII. 29.) Korm.
rendeletben foglalt gyűjtési, átvételi és kezelési kötelezettségét kollektív teljesítés útján fogja
teljesíteni.
Fentiek a gyár működése során keletkező minden veszélyes hulladékra kiterjednek, így az
akkumulátorokban használt veszélyes anyagokra is.
A fentebb leírtakat is figyelembe véve a területi hulladékgazdálkodási hatóság a jogszabályi
követelmények teljesülése érdekében jelen határozat rendelkező részének 3.12. és 3.13. pontjában
meghatározottak szerinti előírást tette.
106. Milyen hatásvizsgálatok készültek a gyár helyszínének környezetére, és ezek eredményei
hogyan befolyásolták a projekt tervezését?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 2.2 fejezetében
ismertetésre került, a tervezési területet is magába foglaló Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági
Övezet létesítés és infrastruktúrával való ellátása tárgyában, előzetes vizsgálat került lefolytatásra HB-
03/KTF/00117-2/2019 ügyiratszámon. Az előzetes vizsgálat, illetve az alapjául szolgáló alátámasztó
tervek figyelembevételre kerültek a beruházási terület kiválasztása során.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi tényállítást tette:
Az akkumulátor gyártói tevékenység környezeti hatásait jelen eljárásban vizsgálta a környezetvédelmi
hatóság.
A gyár helyszínének környezetére az alábbi hatásvizsgálatok készültek:
A tervezési területet is magába foglaló térrész vonatkozásában a Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági
Övezet létesítés és infrastruktúrával való ellátása tárgyában előzetes vizsgálati eljárás került
lefolytatásra, amely eljárás a HB-03/KTF/00117-2/2019 ügyiratszámon kiadott határozattal zárult.
A környezetvédelmi hatóság a BMW Manufacturing Hungary Kft. (4002 Debrecen, BMW körút 1.)
részére, a Debrecen külterületén tervezett közútigépjármű-gyártó üzem létesítésére vonatkozóan
lefolytatott
környezeti
hatásvizsgálati
eljárásban
HB-03/KTF/00571-33/2019
ügyiratszámon
környezetvédelmi engedélyt adott ki.
Fenti vizsgálatokkal összefüggésben jelen eljárás tárgyát képező projekt befolyásoltságáról a
környezetvédelmi hatóság nem rendelkezik információval.
Megállapítható, hogy a benyújtott dokumentációba foglaltak és szakértői nyilatkozat alapján HB-
03/KTF/00117-2/2019 ügyiratszámon kiadott döntés és annak alapjául szolgáló alátámasztó tervek
figyelembevételre kerültek jelen eljárás során a szakértő által, azonban ez nem indukálta, hogy a
környezetvédelmi hatóság rendelkezést alapítson erre vonatkozóan.
108. Hogyan fogják kezelni a gyártás során keletkező akkumulátor cellákkal kapcsolatos
potenciális környezeti kockázatokat, például az akkumulátorok életciklusának végén történő
megfelelő ártalmatlanítást?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power Hungary Kft.
187
ártalmatlanítási tevékenységet nem végez a telephelyén. A gyártási tevékenység során felmerülő
környezeti kockázatok kezelése a kérelem 7. fejezetében kerültek részleteiben ismertetésre. Az
akkumulátorok életciklusának végén történő megfelelő ártalmatlanítás kötelezettségét EVE Power
Hungary Kft. a 445/2012 (XII.29.) Kormányrendelet 5. §-a szerint kollektív teljesítés keretében,
koncessziós társaság igénybevételével kíván eleget tenni.
Környezetvédelmi hatóság azt a tényállítást tette:
A szakértő nyilatkozatán túl a benyújtott hatástanulmányban foglaltak alapján megállapítható, hogy a
telephely üzemelése során hulladék ártalmatlanítása a telephelyen nem történik.
A potenciális környezeti kockázatok kezelése a hatályos jogszabályi előírások maradéktalan betartása
mellett az elérhető legjobb technikáknak (BAT) való megfeleléssel tervezik biztosítani, amely a
hatástanulmány 8. fejeztében részletesen bemutatásra kerülnek.
Az akkumulátorok életciklusának végén történő megfelelő ártalmatlanítás vonatkozásában az elem-
és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII.
29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladék vonatkozásában az 5-6.§-ban a gyártóra és a
koncessziós társaságra, a 18-19. §-ban a forgalmazóra vonatkozóan tartalmaz előírást, amelyek
szerint a gyártó egyéni teljesítés útján saját maga vagy kollektív teljesítés útján, a koncessziós
társaságon keresztül teljesíti gyűjtési, átvételi és kezelési kötelezettségét.
A hatástanulmányban tett nyilatkozat alapján az Eve Power Hungary Kft. fenti kötelezettségét kollektív
teljesítés útján fogja teljesíteni.
A fentebb leírtakat is figyelembe véve a területi hulladékgazdálkodási hatóság a jogszabályi
követelmények teljesülése érdekében jelen határozat rendelkező részének 3.13.39-3.13.41.
pontjaiban meghatározottak szerinti előírást tette.
110.
A hűtőtornyokból távozó vízpára tekintetében a legkedvezőtlenebb meteorológiai
körülmények esetén a kibocsátásnak milyen hatása és hatásterülete lehet, Debrecen, Józsa,
Kismacs, Nagymacs települések tekintetében, mekkora területen okozhat a meteorológiai
viszonyokban (pl. ipari hó) változást?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a hűtőtornyok levegőtisztaság-
védelmi hatásaira vonatkozó részletes értékelés a dokumentáció 1.6 Mellékletében található. A
hűtőtornyokból távozó vízpára várhatóan hatással lesz a mikroklímára, azonban annak mértéke nem
jelentős. Figyelemmel arra, hogy a vízpára nem légszennyező anyag, ezért arra vonatkozóan
hatásterületet nem kellett meghatározni jogszabály szerint.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.6.6.1. pontjában megállapításra kerül, hogy a gyárnak globális klímát
megváltoztató hatása nincsen, a nagy mennyiségben kibocsátott vízgőz lokálisan hatással van a
légköri folyamatokra, többlet felhőképződést eredményez. Mivel a víz nem légszennyező anyag
(kibocsátási és terhelési határértékkel nem szabályozott a levegőterheltségi szint határértékeiről és a
helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM
rendelet szerint), a hatásterület módjának meghatározása miatt nem kell elvégezni a számításokat a
hatásterületének megállapítása érdekében, mivel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)
Korm. rendelet 2. § 12.c. és 14. pontja értelmében légszennyező anyag terjedését kell modellezni
hatásterület számításakor.
Figyelemmel arra, hogy a vízgőz mennyiségének meghatározása nem szükséges, mivel a víz nem
légszennyező anyag, sem kibocsátási, sem terhelési határértékkel nem szabályozott a
levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
188
határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szerint, illetve az Lvr. 2. § 14. pontja szerint
hatásterületet légszennyező anyagra kell lehatárolni, mely a hatástanulmány szerint megtörtént, így a
hatóság rendelkezést nem tett. A kérelem tartalmazta a jogszabályban meghatározott
követelményeket és ezáltal elbírálható volt.
111. Mennyire biztonságos tisztított szennyvizet úgynevezett szürkevizet a légkörbe
párologtatni?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a szürkevíz a hűtőtornyok
esetén kerül alkalmazásra, melyre külön szimuláció készült. A részletes értékelés a kérelem 1.6
mellékletében található. A részletes levegőtisztaság-védelmi értékelés alapján légszennyező hatás
kialakulása nem várható a hűtőtornyok üzemeltetéséhez kapcsolódóan. Tehát biztonságos.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.5. pontjában (264. oldal) a hűtőtornyok szürkevízzel történő
ellátása során várható levegővédelmi hatások vizsgálata bemutatásra került. A hűtőtornyok
levegőtisztaság-védelmi modellezését a hatástanulmány 1.6. mellékletében nyújtották be. A melléklet
39. oldalán a szakértő megállapította, hogy a hatásterületen az immissziós határértéket meghaladó
légszennyezettségi állapot nem alakul ki a jogszabály szerinti átlagolási idők figyelembevételével.
Fentiek figyelembevételével a környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész 3.2.18. pontjában
rendelkezett arról, hogy a próbaüzem megkezdéséig az Lvr. 23. § (2) bekezdésében foglaltaknak
megfelelő levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (immisszió monitoring) tervet köteles benyújtani
az engedélyes a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyásra. A levegőterheltségi és
levegőterhelési tervben a légszennyező pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok mérésén
túl az alkalmazott hűtőtornyok kibocsátásából származó valamennyi légszennyező anyag mérésére is
javaslatot kell tenni.
112. A tervezett tevékenység és a feltételezett hatásterülete negatívan befolyásolhatja
környezetének éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, véleményünk szerint
például az alábbi módon:
-
a tevékenység által kibocsátott jelentős mértékű üvegházhatású gázok, beleértve a
hűtési folyamatok során a légkörbe távozó vízgőzt is (!) elnyelik a felszínről kibocsátott
hősugárzást, és minden irányban – a felszín felé is – sugározzák, mely energiát a felszín
elnyeli és kisugározza, s így tovább. Az elnyelt energia következtében a molekulák saját
hőmérséklete is nő, ezáltal a felszínközeli levegő egyre melegszik. A növekvő
hőmérséklet, hősziget hatás tovább fokozza az emberi szervezetet érő hőterhelést.
Ráadásul minél melegebb van, annál inkább fokozni kell a hűtést a tevékenység során
is, ami további melegedést idéz elő.
-
a
melegedés
a
háztartások
vízfogyasztását
növekedésre
készteti,
mely
alkalmazkodóképesség szempontjából negatív hatás
-
a melegedés a háztartások hűtési energia fogyasztását növekedésre készteti, mely
alkalmazkodóképesség szempontjából negatív hatás
-
a tervezett gyárban a munkavállalók tervezett létszáma miatt a városi lakosság létszáma
nő, így ezzel a vízfogyasztás, az energiafogyasztás és a közlekedési kibocsátások
nőnek, melyek alkalmazkodóképesség szempontjából negatív hatások
-
a megnövekedett lakónépesség által a hőhullámok okozta többlethalálozást, a
hőhullámokhoz
való
alkalmazkodóképességet
negatívan
befolyásolhatja
az
egészségügyi infrastruktúra további terhelése
189
-
a tervezett gyárban a munkavállalók tervezett létszáma és a helyi munkaerőpiac,
valamint a helyi lakhatási lehetőségek korlátozottsága figyelembevételével az ingázók
számának növekedése várható, mely alkalmazkodóképesség szempontjából szintén
negatív hatás.
Ezeket a negatív hatásokat is figyelembe véve, hogyan fogja a beruházó konkrétan
ellentételezni az üvegházhatású gáz kibocsátását?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power Hungary Kft. az
üvegházhatású gáz kibocsátásának ellentételezésére jogszabály szerint nem kötelezett, azonban az
alábbi tevékenységeket tervezi.
•
Az energiahatékonyság további növelése: Az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése
megújuló energiák alkalmazásával, és ahol lehetséges, villamos energia használatával a
földgázfelhasználás helyett. Az energiagazdálkodás további optimalizálása digitális és
intelligens technológiák alkalmazásával.
•
Új energiaforrások és technológiák feltárása: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
további csökkentése érdekében Engedélykérő vizsgálja a geotermikus energia használatának
lehetőségét.
•
Többelemű szénmegkötési stratégia kidolgozása:
o
Csatlakozás az International Friendship Forest Projecthez, melynek részeként
nagyléptékű
erdősítés támogatása tervezett,
o
szénmegkötő technológiák vizsgálata, és lehetőségszerinti alkalmazása
o
karbonkreditek vásárlása
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A Khvr. 6. számú melléklete a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit
fogalmazza meg, amelynek 4. al) pontja szerint be kell mutatni az olyan, lehetséges alkalmazkodási
intézkedéseket,
valamint
az
üvegházhatású
gázok
kibocsátásának
csökkentését,
illetve
ellentételezését szolgáló intézkedéseket, amelyek éghajlati, ökológiai és környezeti szempontból
hasznosak, továbbá megvalósításuk nem jár aránytalanul magas költséggel, vagyis nem követelmény
a beruházásoknál az üvegházhatású gáz kibocsátások maradéktalan ellentételezése.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság a fenti indokokat figyelembe véve külön
rendelkezést nem hozott, a kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi
követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
114. Hogyan fogják biztosítani, hogy a gyár nem károsítja a környező lakott területek levegő
minőségét és zajszintjét. (A legközelebbi lakóház alig 2 km-re van a gyártól!!!)
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a létesítmény üzemeléskori
levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi hatásterülete lakott területet nem érint. Ahogy az a kérelem 7.1
fejezetében bemutatásra került, a létesítmény levegőtisztaság-védelmi hatásai a vonatkozó
határértékek alatt maradnak. A létesítmény zajvédelmi hatásai a kérelem 7.9 fejezetében foglaltak
szerint a vonatkozó határértékek alatt maradnak.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A tervezett gyár levegőtisztaság-védelmi hatásterületén belül nem található lakott terület.
190
A légszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó kibocsátási határértékek a környezetvédelmi
hatóság döntésében kerülnek meghatározásra.
Az üzemeltető a kibocsátások csökkentésének érdekében intézkedéseket tesz az alább
megfogalmazottak szerint. A benyújtott hatástanulmány 4.14.1. pontjában (124. oldal) ismertetésre
kerültek a környezet terhelés csökkentését biztosító intézkedések. A technológia hőellátását biztosító
kazánok LOW-NOx technológiával rendelkező, magas energiahatékonyságú berendezések. A
technológiai gőzellátás részben elektromos üzemű gőzgenerátorokkal lesz megoldva, ezzel
csökkentve a hálózati veszteséget és a füstgáz kibocsátást.
A technológiából származó légszennyezőanyag kibocsátás minimalizálása érdekében a technológiai
terek, vagy a technológiai berendezések direkt elszívással fognak rendelkezni, melyben a
levegőáramok többlépcsős leválasztáson mennek keresztül a kibocsátást megelőzően. Engedélykérő
megfelelő leválasztó rendszer betervezésével az NMP kibocsátás kapcsán az érvényben lévő 1
mg/m3-es emissziós határértéket betartja. A porterhelés minimalizálása érdekében emellett 99,99%-
os hatásfokkal rendelkező leválasztó berendezések telepítése tervezett.
A létesítményben felhasználásra kerülő NMP vonatkozásában megállapodás aláírása tervezett egy
szakcéggel, aki a használt NMP-t tisztítva ipari tisztaságú NMP-t állít elő. Üzemeltetési tapasztalatok
alapján így a tényleges éves NMP felhasználás kb. 90%-kal csökkenthető.
A benyújtott hatástanulmány 7.12.1. pontjában ismertetésre kerülnek a lehetséges igénybevettséget,
szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések
meghatározásai, közlésre kerül, hogy technológiai elszívások, illetve kibocsátások, ahol ez indokolt,
magas leválasztási hatásfokkal rendelkező berendezésekkel kerülnek tisztításra, ezzel biztosítva a
határérték alatti emissziókat.
A hatástanulmány 7.9.3.1 és 7.9.5.1. fejezeteiben ismertetett zajterjedés számítások eredményei
alapján a szakértő igazolta, hogy a zajvédelmi követelmények az építés és az üzemelés során
egyaránt betartásra kerülnek, határérték túllépés nem várható a legközelebbi védendőknél. A
zajvédelmi követelmények betartásának ellenőrzése érdekében a környezetvédelmi hatóság a ZajR.
3. § (3) bekezdése értelmében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet és végeztethet, illetve mérés,
számítás végzésére kötelezheti a zajforrások üzemeltetőjét, amely jogkörével - amennyiben a kérelem
nem kerül elutasításra – jogosult élni a környezetvédelmi hatóság jelen eljárás során. A zajkibocsátási
határértékek túllépése esetén a környezetvédelemi hatóság a ZajR. 17. § (1) bekezdése alapján
intézkedési terv benyújtására kötelezheti a zajforrások üzemeltetőjét és indokolt esetben a ZajR. 18.
§-a alapján korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja az érintett telephelyen folytatott
tevékenységet, valamint a 26. § (1) bekezdése értelmében zajbírságot szabhat ki.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a 3.2.14. pontban előírta a
levegőtisztaság-védelem szempontjából az emissziós kibocsátási határértékeket a légszennyező
pontforrások vonatkozásában, valamint a zaj-és rezgésvédelem vonatkozásában a rendelkező rész
3.3.6 pontjában zajkibocsátási határérték került meghatározásra. Mindezeken túlmenően a
környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész 3.6.3. pontjában előírta, hogy a felhasznált
nyersanyagok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében alacsony környezeti hatású
nyersanyagok használata technikát kell alkalmazni annak módját, illetve a 3.9.3. pontjába foglaltak
szerint a soron következő kötelező felülvizsgálat, vagy felülvizsgálati dokumentációval történő
módosítási eljárás során be kell mutatni, hogy a technológia továbbra is kielégíti-e az elérhető legjobb
technika követelményeit. A rendelkező rész 3.11.1 pontjában a környezetvédelmi hatóság arról is
rendelkezett, hogy az elérhető legjobb technika alkalmazásával a környezethasználónak a
környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezetterhelésének csökkentése érdekében milyen
intézkedését kell tennie.
191
115. A 4 műszakos folyamatos munkarend folyamatos zajkibocsájtást is jelent. Tudják-e
garantálni, hogy éjszaka nem fogja a zaj a közelben lakók nyugalmát zavarni?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a számítási eredmények
alapján sem a nappali, sem az éjszakai időszakban nem várható a zajvédelmi határértékek túllépése.
A létesítmény üzemelési időszakában a zajhatások a dokumentáció 7.9.5.1 fejezetében kerültek
ismertetésre.
Környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A zajforrások üzemeltetője zajkibocsátási határértékek megállapítását kérte a zajvédelmi
hatásterületen található védendők körére. A ZajR. 9. § (1) és (5) bekezdései, valamint a 10. §-a
értelmében a zajkibocsátási határértékek betartásának feltételeit, a szükséges zaj- és rezgésvédelmi
intézkedéseket, műszaki megoldásokat a tevékenység megkezdése előtt már meg kell teremteni. A
környezetvédelmi hatóság a zajkibocsátási határértékek betartásának ellenőrzése érdekében - a
ZajR. 3. § (3) bekezdése értelmében - mérést, számítást, vizsgálatot végezhet és végeztethet, illetve
mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrások üzemeltetőjét. A zajkibocsátási határértékek
túllépése esetén a környezetvédelemi hatóság a ZajR. 17. § (1) bekezdése alapján intézkedési terv
benyújtására kötelezheti a zajforrások üzemeltetőjét és indokolt esetben a ZajR. 18. §-a alapján
korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja az érintett telephelyen folytatott tevékenységet,
valamint a 26. § (1) bekezdése értelmében zajbírságot szabhat ki.
Jelen határozat rendelkező részének 3.3.6 pontjában zajkibocsátási határérték megállapításáról,
továbbá a 3.3.7-3.3.10., valamint 3.3.12.-3.3.14. pontokban különböző időben történő zajmérési,
monitoring működtetési és adatszolgáltatás teljesítéséről rendelkezett a környezetvédelmi hatóság.
118. Az online közmeghallgatás helyett terveznek-e valódi közmeghallgatást a lakosság
megfelelő tájékoztatása érdekében?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérdés megválaszolása nem
az EVE Power Hungary Kft. feladata.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi választ adta:
A környezetvédelmi hatóság jogalkalmazó és a mindenkor hatályos jogszabályi előírások alapján tart
közmeghallgatást.
Fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság jelen határozatban rendelkezést nem alapított, de
a határozat indokoló részében ismertette a közmeghallgatásra vonatkozó jogszabályi hátteret, mint
eljárásjogi cselekményt, amely alapján a közmeghallgatás megtartásra és dokumentálásra került a
hatályos jogszabályi előírások alapján
123. Még csak 2 kéményt látunk füstölni mégis délutánonként Debrecen és Mikepércs
határában is orrfacsaró vegyi anyag szag van. E települések határában hogyan tervezik
ellenőrizni a levegő összes szennyezettségét?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a települési szintű monitoring
rendszer kialakítása, valamint üzemeltetése jelen eljárásnak nem képezi tárgyát.
192
Az Önkormányzat a válaszában azt nyilatkozta, hogy a Környezeti Ellenőrző Rendszer 16 db komplex
mérőállomása közül 2 db került a Déli Gazdasági Övezet környezetében kijelölésre, ezek közül az
egyik a 481-47. sz. főút kereszteződés, másik Szepes településrészen a Sárgadűlőn, illetve egy
mérőállomást Mikepércs belterületére - annak északi részére - is telepítettünk. Ezeken a
mérőállomások többféle levegőminőség mérő szenzort és mintavevő eszközt építünk be, szerelünk
fel, amelyek segítségével vett mintákat az Atommagkutató Intézet és a Debreceni Egyetem
szakemberei laboratóriumokban tovább vizsgálva széles spektrumban határozzák meg a levegő
összetételét/az ipari létesítmények által esetlegesen kibocsátott terhelő anyagokat.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi választ adta:
A környezetvédelmi hatóság az eljárás lezárásaként kiadott döntésében fogja rögzíteni a kibocsátás
mérésére vonatkozó előírásait. Az előírt méréseket minden esetben akkreditált mérő szervezettel kell
elvégeztetni.
A tevékenység megkezdését követően immissziómérési kötelezettségüknek az üzemeltetőknek
jóváhagyott mérési terv szerint kell eleget tennie, a méréseket szintén szabványokban meghatározott
módszerekkel kell az arra akkreditációval rendelkező laboratóriumnak eleget tennie.
Bár a kérdés, illetve észrevétel Debrecen és Mikepércs településekre vonatkozott, azonban fontosnak
tartja a hatóság kiemelni, hogy valamennyi egységes környezethasználati engedély tartalmazza a
kibocsátás mérésre vonatkozó előírásokat, valamint azt, hogy milyen módon kell ennek eleget tenni. A
fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság jelen engedélyezéi eljárásban a
levegőminőség védelme érdekében a hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének
3.2.14. pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17.,
valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az
értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő
megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is
mérési, értesítési és adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat
rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján. A 3.2.18. pontjában az immisszió
monitoring terv készítési kötelezettségről, is rendelkezett a hatóság.
126. Hogyan biztosítják a lakosság s a környezet egészségéhez való jogot?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7. fejezetében,
illetve a közérthető összefoglalóban bemutatásra és részletesen ismertetésre került, a létesítmény
kivitelezése és üzemeltetése során nem várható a vonatkozó határértékeket túllépő hatás kialakulása.
Az EVE Power Hungary Kft. tevékenysége során maximálisan be kívánja tartani a vonatkozó
jogszabályi előírásokat.
A környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
Az üzem egységes környezethasználati engedélyének megszerzése érdekében indult összevont
környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonatkozó
valamennyi rèszletszabályt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény (a továbbiakban: Kvt.) és a Khvr. rendelet tartalmazza.
A Kvt. a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az
egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és többek között elősegíti a
emberi egészség védelmét.
Szennyező anyagok földtani közegbe kerülésének megakadályozása érdekében a Favir. 10. § alapján
tevékenység csak megfelelő műszaki védelemmel folytatható. A hatástanulmányban meghatározottak
193
szerint megállapítható, hogy ennek érdekében a technológiai folyamatokat zárt rendszerben tervezik,
beleértve az alapanyagok és késztermékek, valamint a hulladékok műszaki védelem melletti tárolását
is. A létesítmény saját szennyvízkezelővel fog rendelkezni, illetve olyan saját csapadékvízrendszerrel,
mely tartalmaz csapadékvíz-tisztító elemeket is. A földtani közeg minőségének ellenőrzése érdekében
a környezetvédelmi hatóság vizsgálta és meghatározta a monitoring követelményeket a Khvr. 22. §
(10) bekezdése alapján a vonatkozó jogszabályok (Favir. és Favhér) előírásainak megfelelően, mely
előírást az eljárás lezárásaként hozott döntés tartalmazza.
Az egységes környezethasználati engedélyezés lényege, hogy az engedélyben foglalt feltételeket a
BAT-következtetésekből kiindulva kell megállapítani, kibocsátási határértékeket, továbbá monitoring-
követelményeket kell meghatározni, és a kibocsátásokról a kötelező adatszolgáltatások módját,
tartalmát és gyakoriságát meg kell határozni.
Az IPPC irányelv 16. cikke fogalmazza meg, hogy a monitoring-követelményeknek a BAT-
következtetésekben leírt ellenőrzés következtetésein kell alapulniuk, illetve azt, hogy az időszakos
monitoring gyakoriságát az illetékes hatóság az egyes létesítmények engedélyében, illetve
általánosan kötelező erejű szabályok keretében határozza meg. Kötelező erejű szabályok a BAT-
következetésekben foglaltakon kívül a jogszabályokban meghatározott kötelezettségek.
A környezetvédelmi hatóság az engedélyezési eljárás során a környezeti elemek tekintetében rögzíti a
tevékenység végzésének feltételeit, azok védelmének egyidejű érvényesítésével. A monitoring
követelmények
megfogalmazásával
kapcsolatban
a
környezetvédelmi
hatóság
a
fentiek
figyelembevételével dönt, és monitoring követelményeket állapít meg emisszió és immisszió
vonatkozásában, illetve meghatározza az adatszolgáltatás módját is.
A környezeti elemek fentiek szerinti védelme biztosítja az emberi egészség védelmét is.
Természetvédelmi szempontból a területen folytatott tevékenység kizárólag a hatályos
természetvédelmi jogszabályokban foglaltak és a szükséges egyedi előírások betartása esetén
végezhető, a természeti értékek védelme, megőrzése mellett.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 3. §-a rögzíti a hulladékot
eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során alkalmazandó alapelveket,
melyek célja többek közt a 4) bekezdésében is feltüntetett egészséges környezethez való jog
biztosítása.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. § szerint minden tevékenységet úgy kell
megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a
környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy
környezetszennyezést,
biztosítsa
a
hulladékképződés
megelőzését,
a
képződő
hulladék
mennyiségének
és
veszélyességének
csökkentését,
a
hulladék
hasznosítását,
továbbá
környezetkímélő ártalmatlanítását.
Fenti alapelvek, valamint a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak ellenőrzése és
maradéktalan betartatása biztosítja a lakosság egészséges környezethez való jogát.
A hatástanulmány 18., 4.16.4., 7.9.5.1. fejezeteiből és a BAT-következtésekben foglalt ajánlásoknak
való megfelelés igazolásaként leírtakból megállapítható, hogy a zajterhelés csökkentése érdekében a
legtöbb zajforrást épületen belül telepítik, zajcsillapított kivitelű hűtőtornyokat telepítenek, lehetőség
szerint törekednek az elektromos szállítójárművek használatára, a gépek, járművek és berendezések
karbantartása során vizsgálják a zajkibocsátást befolyásoló paramétereket, a légkezelő berendezések
esetén zajcsillapító modulokat telepítenek a környezetet érő zaj mérséklése érdekében. A szakértői
vélemény alapján lakosságot zajterhelésből érő károsodás a létesítmény üzemeltetéséhez
kapcsolódóan nem érheti. A hiánypótlás 32. pontjában leírtak alapján megállapítható az is, hogy
194
zajvédelmi határértékeket meghaladó zajterhelések kialakulása nem várható, ebből adódóan további
zajcsökkentés bevezetése nem indokolt, ugyanakkor a rendszeres ellenőrző zajmérések eredményei
alapján, szükség esetén további zajvédelmi intézkedések, beavatkozások elvégezhetőek.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a jelen határozatban rögzített feltételeket
tartalmazó engedély megadásáról döntött, melynek teljes körű betartása biztosítja a kérdésben
meghatározottak megvalósulását.
127. Ha az 1.,catl gyárhoz s munkásaihoz sincs kész a 2 szennyvíztelep sem a szürkevíz
előállításának technikája, hogy fog ez működni?
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. által
üzemeltetett szennyvíztisztító üzemelési jellemzői, alkalmazott technológiái nem képezik tárgyát jelen
eljárásnak.
Az Önkormányzat az alábbiakat nyilatkozta: A kérdésben megfogalmazott fejlesztések az EVE Power
Hungary Kft. gyártási tevékenységéhez szükségesek, melyek annak megkezdési időpontjáig
tervezetten elkészülnek.
A Vízmű azt nyilatkozta, hogy a kérdésben megfogalmazott fejlesztések az EVE Power Hungary Kft.
gyártási tevékenységéhez szükségesek, melyek annak megkezdési időpontjáig tervezetten
elkészülnek.
A környezetvédelmi hatóság a fenti válaszokon túl megjegyzi, hogy a szürkevíz a gyártási folyamatok
miatti hűtési technológiához szükséges, kizárólag a hűtőtornyokban kerül felhasználásra a
hatástanulmányban bemutatottak szerint. Ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság
szakkérdésben vizsgálta és az E.) Egyéb vízügyi és vízvédelmi általános előírások 3.19.18-3.19.23.
pontjaiban előírt rendelkezést tette.
128.
Hogy
biztosítják
a
szennyezések
tisztítását
az
emberek
s
a
környezet
egészségmegőrzéséhez?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a létesítmény jelenleg még
nem üzemel. Ahogy az a kérelem 7. fejezetében, illetve a közérthető összefoglalóban bemutatásra és
részletesen ismertetésre került, a létesítmény kivitelezése és üzemeltetése során nem várható a
vonatkozó határértékeket túllépő terhelés kialakulása. Az ipari szennyvíz előtisztítóban kerül
kezelésre, melynek részletes technológiai leírását a 4.4.3.5. fejezet tartalmazza.
A használatbavétel részeként a létesítmény vonatkozásában üzemi kárelhárítási terv benyújtása
tervezett az illetékes hatóság felé, mely részletes információkat fog tartalmazni egy esetleges
káresemény esetén szükséges teendőkről.
A környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmány 4.14.1. pontjában (124. oldal) ismertetésre kerültek a környezet terhelés
csökkentését biztosító intézkedések. A technológia hőellátását biztosító kazánok LOW-NOx
technológiával rendelkező, magas energiahatékonyságú berendezések. A technológiai gőzellátás
195
részben elektromos üzemű gőzgenerátorokkal lesz megoldva, ezzel csökkentve a hálózati
veszteséget és a füstgáz kibocsátást.
A technológiából származó légszennyezőanyag kibocsátás minimalizálása érdekében a technológiai
terek, vagy a technológiai berendezések direkt elszívással fognak rendelkezni, melyben a
levegőáramok többlépcsős leválasztáson mennek keresztül a kibocsátást megelőzően. Engedélykérő
megfelelő leválasztó rendszer betervezésével az NMP kibocsátás kapcsán az érvényben lévő 1
mg/m3-es emissziós határértéket betartja. A porterhelés minimalizálása érdekében emellett 99,99%-os
hatásfokkal rendelkező leválasztó berendezések telepítése tervezett.
A létesítményben felhasználásra kerülő NMP vonatkozásában megállapodás aláírása tervezett egy
szakcéggel, aki a használt NMP-t tisztítva ipari tisztaságú NMP-t állít elő. Üzemeltetési tapasztalatok
alapján így a tényleges éves NMP felhasználás kb. 90%-kal csökkenthető.
A benyújtott hatástanulmány 7.12.1. pontjában ismertetésre kerülnek a lehetséges igénybevettséget,
szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések
meghatározásai, közlésre kerül, hogy technológiai elszívások, illetve kibocsátások, ahol ez indokolt,
magas leválasztási hatásfokkal rendelkező berendezésekkel kerülnek tisztításra, ezzel biztosítva a
határérték alatti emissziókat.
A hatástanulmány 18., 4.16.4., 7.9.5.1. fejezeteiből és a BAT-következtésekben foglalt ajánlásoknak
való megfelelés igazolásaként leírtakból megállapítható, hogy a zajterhelés csökkentése érdekében a
legtöbb zajforrást épületen belül telepítik, zajcsillapított kivitelű hűtőtornyokat telepítenek, lehetőség
szerint törekednek az elektromos szállítójárművek használatára, a gépek, járművek és berendezések
karbantartása során vizsgálják a zajkibocsátást befolyásoló paramétereket, a légkezelő berendezések
esetén zajcsillapító modulokat telepítenek a környezetet érő zaj mérséklése érdekében. A hiánypótlás
32. pontjában leírtak alapján megállapítható az is, hogy zajvédelmi határértékeket meghaladó
zajterhelések kialakulása nem várható, ebből adódóan további zajcsökkentés bevezetése nem
indokolt, ugyanakkor a rendszeres ellenőrző zajmérések eredményei alapján, szükség esetén további
zajvédelmi intézkedések, beavatkozások elvégezhetőek.
A vízügyi hatóság nyilatkozatában az alábbi választ adta:
A benyújtott dokumentáció szerint az akkumulátorgyár területén kommunális valamint technológiai
jellegű szennyvizek keletkeznek. A technológiában keletkező szennyvizek üzemi szennyvíztisztítón
keresztül kerülnek előkezelésére, mely előkezelő külön vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozik. A
vízjogi engedélyezési eljárásban szükséges bemutatni azt a hatékony tisztítási technológiát, mely
biztosítja az emberek és a környezet egészségének megőrzését.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.14. pontjában rendelkezett a
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28.
pontjában rendelkezett az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így
az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási
kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási
kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26.
pontban foglaltak alapján. A 3.2.18. pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről
is rendelkezett a hatóság, továbbá, a kérdéstől függetlenül a Vízgazdálkodás és vízvédelem
előírásokon belüli B.) Szennyvíz elvezetésre, tisztításra, kibocsátásra vonatkozó feltételek között
3.19.6.-3.19.9. pontjában meghatározott rendelkezést alapított rá, valamint ezen kérdéstől függetlenül
a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálata keretében az E.) Egyéb vízügyi és vízvédelmi
általános előírások 3.19.18-3.19.23. pontjaiban előírt rendelkezést tette, továbbá a D.) Felszíni és
felszín alatti vizek minőségének védelme, állapotromlásának megakadályozása érdekében tett
előírásokon belül (vízminőség-védelmi monitoring) a 3.19.14.-3.19.7 pontjaiban is előírást tett.
196
129. Ha az 1., catl véderdői sem nőttek fel, mikor tervezik ehhez elültetni a fákat?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a telephelyen a szabályozási
tervben, illetve a helyi építési szabályzatban foglaltaknak megfelelő növénytelepítés tervezett a
beruházás kivitelezésének megfelelő szakaszában.
Helyi zöldfelületi akciók, illetve települési zöldfelületi fejlesztések végrehajtása kapcsán az
Engedélykérő és DMJV között egyeztetések folyamatban vannak.
Az önkormányzat a válaszában az alábbiakat nyilatkozta:
Mind a Déli-, mind pedig az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben és környezetükben is folyik a
fásításra alkalmas területek tervezése, kijelölése, előkészítése és a fák telepítése: az Észak-Nyugati
Gazdasági Övezetben idén tavasszal közel 800 kertészeti facsemete ültetése történt már meg, ősszel
pedig 1 500-nál több fa telepítése kezdődött meg ebben az ipari parki környezetben.
A Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Mindamellett, hogy a helyi önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete
rendelkezik a tervezési terület zöldfelületeinek, növénytakarójának kialakításáról, a környezetvédelmi
hatóság - amennyiben indokoltnak és szükségesnek látja – is tehet fasor, fásítás telepítésére
vonatkozó előírást. Ennek megvalósítása a kivitelezési munkálatok függvényében, annak megfelelően
szokott ütemezésre kerülni.
Fentiek is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan, jelen határozat
rendelkező részének 3.14.10. pontjában rendelkezett a fásításról.
130. Hogy biztosítják az élőlények tiszta, egészséges levegőhöz való jogát?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7. fejezetében,
illetve a közérthető összefoglalóban bemutatásra és részletesen ismertetésre került, a létesítmény
kivitelezése és üzemeltetése során a nem várható a vonatkozó határértékeket túllépő hatás
kialakulása. Az EVE Power Hungary Kft. tevékenysége során maximálisan be kívánja tartani a
vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A terhelési/egészségügyi határértékeket a tudományos ismeretek alapján határozzák meg a
levegővédelmi ágazati jogszabályok. Az immisszió mérési kötelezettségüknek az üzemeltetőknek
jóváhagyott mérési terv szerint kell eleget tennie és igazolnia kell a terhelési határértékek megtartását.
A környezetvédelmi hatóság a kibocsátásokra vonatkozóan az eljárást lezáró döntésében rögzíti a
határértékekre és a monitoringra vonatkozó előírásait, melyek a jogszabályokban rögzített szennyező
anyagokra vonatkozóan a kibocsátási paramétereknél és mérési gyakoriságnál megengedőbb nem
lehet.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.8. pontjában a rendeltetésszerű
üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén, valamint légszenyezettséget okozó kibocsátás esetén
alkalmazandó intézkedésekről 3.2.14. pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások
kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió
mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek
197
hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A
próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi
hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján. A 3.2.18.
pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről is rendelkezett a hatóság. A
rendelkező rész 5.6. pontjában előírta az engedély előírásaitól eltérő üzemelés esetére vonatkozó
jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezést
131. Ha az 1., catl akkugyárnak sincs elfogadott környezeti hatásterülete megállapítva, mikor
lesz ennek?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a teljes beruházás
hatásterületei a dokumentáció 2.9 Mellékletében kerültek megadásra, illetve leírásuk megtalálható a
dokumentáció 7. fejezetében az egyes környezeti hatásokat vizsgáló alfejezeteknél.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Téves a megállapítás, figyelemmel arra, hogy a CATL-nek van véglegessé vált egységes
környezethasználati engedélye (mivel a törvényszék az azonnali jogvédelem iránti valamennyi
kérelmet elutasította) és azon engedélyezési eljárásban a tevékenység hatásterülete szakértő által
meghatározásra került, mivel ennek a meghatározása a környezeti hatástanulmányban a Khvr. 6.
számú mellékletének 3. pontja szerint általános tartalmi követelmény.
Jelen összevont eljárásban a hatásterület szintén szakértő által meghatározásra került.
Az egyesített hatásterület vélelmezett legnagyobb határa a telekhatártól számítva északi irányban 2,1
km, északkeleti irányban 2 km, keleti irányban 2,22 km, délkelet irányban 2,22 km, déli irányban 2,5
km, délnyugati irányban 2,25 km, nyugati irányban 2,9 km, északnyugati irányban 2 km.
Az egyesített hatásterület a Khvr. 6. számú melléklet 3. b) pontjának megfelelően térképen is
bemutatásra került, amelyet a hatástanulmány 2.9. számú melléklete tartalmaz.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A tevékenység hatásterülete a Khvr. követelményeinek megfelelően
megállapításra került, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
132. Mekkora terület környezete veszélyeztetett?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a környezet veszélyeztetés az
EVE Power Hungary Kft. tevékenysége kapcsán kizárható.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A benyújtott hatástanulmány alapján megállapítható, hogy a beruházás területe és környezete nem
veszélyeztetett.
A környezetvédelmi hatóság az eljárást lezáró határozatában megállapítja a kibocsátási
határértékeket, továbbá a monitoring-követelményeket. A határértékek betartásával, valamint a
rendszeres monitoring követelmények teljesítésével biztosítható és ellenőrizhető, hogy a létesítmény
ne veszélyeztesse környezetét.
198
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a jelen határozatban rögzített feltételeket
tartalmazó engedély megadásáról döntött, melynek teljes körű betartása biztosítja, hogy
veszélyeztetettség ne álljon fenn, ne történjen.
133. Mikor lesz kész a nemzetközi környezeti hatástanulmány?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a létesítmény üzemelésének
nem lesz országhatáron átnyúló hatása.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi választ adta:
A környezetvédelmi hatóság feladat és hatáskörébe nem tartozik nemzetközi környezet
hatástanulmány elkészítése.
A hatástanulmány szerint a tevékenység nem jár országhatáron átnyúló hatásokkal, ezért nemzetközi
környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt.
A környezetvédelmi hatóság jelen határozatban nem rendelkezett nemzetközi hatástanulmány
elkészítéséről, mivel a tevékenység nem jár országhatáron átnyúló hatásokkal.
136. Hogyan tervezik a gyártás utáni veszélyes hulladékot semlegesíteni, hogy ne a törött
csöveken keresztül folyjon a talajvízbe?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy hulladék semlegesítés a
létesítményben nem tervezett. A kérelem 7.4 fejezetében került részletesen ismertetésre a gyártás
során termelődő veszélyes hulladékokkal történő gazdálkodás módja. A veszélyes hulladékok
gyűjtése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a környezet veszélyeztetése nélkül
tervezett.
A környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
A benyújtott hatástanulmányban foglaltak szerint, a gyártás során keletkezett veszélyes hulladék
semlegesítése (ártalmatlanítása) nem történik a telephelyen.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. § szerint minden tevékenységet úgy kell
megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a
környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy
környezetszennyezést,
biztosítsa
a
hulladékképződés
megelőzését,
a
képződő
hulladék
mennyiségének
és
veszélyességének
csökkentését,
a
hulladék
hasznosítását,
továbbá
környezetkímélő ártalmatlanítását.
A beadott hatástanulmányban foglaltak alapján megállapítható, hogy a telephelyen hulladék
előkezelése, illetve az üzemelés során keletkező hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen
történő gyűjtése fog megvalósulni. A hulladék gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan a
hatástanulmány 7.4. fejezete valamint a hiánypótlás tartalmaz adatokat. A keletkező hulladékok
elszállítását és ártalmatlanítását arra engedéllyel rendelkező vállalkozás végzi el, telephelyen kívül
történik a kezelés.
A hatástanulmány 7.4.3. fejezetében ismertetett, biztonságos szállítást biztosító előkezelését
követően, az Eve Power Hungary Kft. gyártási tevékenysége során keletkező selejt akkumulátorok,
annak átvételére jogosult gazdálkodó szervezet részére kerülnek átadásra.
199
A fentebb leírtakat is figyelembe véve a területi hulladékgazdálkodási hatóság a jogszabályi
követelmények teljesülése érdekében jelen határozat rendelkező részének 3.12. és 3.13. pontjában
meghatározottak szerinti előírást tette.
137. Ha így is fogy a magyar s azon belül a debreceni népesség, hogy oldják meg, hogy a
magzatkárosító/vetélést okozó nmp-szint 0=nulla legyen a gyár környezetében?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1 fejezetében
ismertetettek szerint az NMP számított koncentrációja nem éri el a vonatkozó tervezési irányérték
20%-át. A számított maximumok a tervezési terület környezetében alakulnak ki. A legközelebbi
védendők vonatkozásában elvégzett kiegészítő számítások alapján a várható maximális koncentráció
a védendő épületek vonalában nem éri el a tervezési irányérték 2%-át. A tervezési irányérték órás
átlagolási időre vonatkoztatva 0,1 mg/m3. Amennyiben a Kérdező szennyvízre gondolt, abban az
esetben a kibocsátási koncentráció a Debreceni Vízmű Zrt. által kiadott befogadói nyilatkozatnak
megfelelően fog alakulni.
A vízügyi hatóság az alábbi választ adta:
A szakkérdés vizsgálat keretében fogja a vízügyi és vízvédelmi hatóság vizsgálni azt, hogy a felszíni
és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlására vonatkozó
jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetőek-e, ha igen, milyen
intézkedések, előírások szükségesek, így a monitoringra vonatkozó előírások is a szakkérdésben
adott válaszban kerülnek meghatározásra, továbbá a különálló vízjogi engedélyezési eljárás során
vizsgálatra kerül, hogy a tisztítási technológia megfelelő legyen ezen elem tekintetében is. A
szakkérdés vizsgálata során minden esetben figyelemmel van a vízügyi és vízvédelmi hatóság a
felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásaira, továbbá a
tevékenység BAT-nak való megfelelőségét, az alkalmazni kívánt műszaki védelmet, valamint a
szennyezést megelőző műszaki intézkedéseket is vizsgálja az eljárás során.
A környezetvédelmi hatóság a szakértő fenti megállapításán túlmenően az alábbi ténymegállapítást
tette:
Amennyiben a kérdező a levegőre gondolt úgy a l a levegőterheltségi szint határértékeiről és a
helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM
rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról
szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet határozza meg a levegőbe kibocsátható NMP maximális
koncentrációját, valamint az előbbi jogszabály az NMP tervezési irányértékét, illetve a szerves
oldószerek felhasználására vonatkozó BAT-következtetések határozzák meg a kibocsátási szinteket,
mely a tevékenység tervezése során a vizsgálandó terület levegőterheltségének megítéléséhez, a
tevékenység hatásterületének lehatárolásához, terjedési modellek készítéséhez környezeti
hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén
alkalmazandó, egyéb esetben javasolt levegőterheltségi szint. A kibocsátási határértékek az egységes
környezethasználati engedélyben kerülnek rögzítésre.
A fentiekre figyelemmel a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.8. pontjában a rendeltetésszerű
üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén, valamint légszenyezettséget okozó kibocsátás esetén
alkalmazandó intézkedésekről 3.2.14. pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások
kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió
mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek
hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A
próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi
200
hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján. A 3.2.18.
pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről, továbbá jelen határozat rendelkező
részének 5.6. pontjában előírta az engedély előírásaitól eltérő üzemelés esetére vonatkozó
jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezést. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében,
ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatának eredményeként
a Vízgazdálkodás és vízvédelem előírásokon belüli D.) Felszíni és felszín alatti vizek minőségének
védelme, állapotromlásának megakadályozása érdekében (vízminőség-védelmi monitoring) 3.19.14.-
3.19.17. pontjaiban meghatározott előírásokat tett, valamint a BAT20, BAT21 és BAT22-nek való
megfelelés is vizsgálatra került.
138.
Ha így is leterhelt az ország s a város egészségügyi ellátórendszere, mikor lesz 0=nulla a
fogyatékosságot okozó nmp-szint a gyár környezetében?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.1 fejezetében
ismertetettek szerint az NMP számított koncentrációja nem éri el a vonatkozó tervezési irányérték
20%-át. A számított maximumok a tervezési terület környezetében alakulnak ki. A legközelebbi
védendők vonatkozásában elvégzett kiegészítő számítások alapján a várható maximális koncentráció
a védendő épületek vonalában nem éri el a tervezési irányérték 2%-át A tervezési irányérték órás
átlagolási időre vonatkoztatva 0,1 mg/m3. Amennyiben a Kérdező szennyvízre gondolt, abban az
esetben a kibocsátási koncentráció a Debreceni Vízmű Zrt. által kiadott befogadói nyilatkozatnak
megfelelően fog alakulni.
A vízügyi hatóság az alábbi választ adta:
Jelenleg a gyár környezetében az alapállapot vizsgálat szerint, melyet a szakértői dokumentáció
tartalmaz, nem jellemző a NMP jelenléte a felszíni és felszín alatti vizekben.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi választ adta:
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, valamint az egyes tevékenységek illékony szerves
vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III. 25.) VM rendelet határozza meg a
levegőbe kibocsátható NMP maximális koncentrációját, valamint az előbbi jogszabály az NMP
tervezési irányértékét, illetve a szerves oldószerek felhasználására vonatkozó BAT-következtetések
határozzák meg a kibocsátási szinteket, mely a tevékenység tervezése során a vizsgálandó terület
levegőterheltségének megítéléséhez, a tevékenység hatásterületének lehatárolásához, terjedési
modellek készítéséhez környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati
engedély köteles tevékenységek esetén alkalmazandó, egyéb esetben javasolt levegőterheltségi
szint.
A kibocsátási határértékek az egységes környezethasználati engedélyben kerültek rögzítésre.
A fentieket figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.8. pontjában a rendeltetésszerű
üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén, valamint légszenyezettséget okozó kibocsátás esetén
alkalmazandó intézkedésekről 3.2.14. pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások
kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió
mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek
hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A
próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi
hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján. A 3.2.18.
pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről, továbbá jelen határozat rendelkező
részének 5.6. pontjában előírta az engedély előírásaitól eltérő üzemelés esetére vonatkozó
jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezést. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében,
201
ezen kérdéstől függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatának eredményeként
a Vízgazdálkodás és vízvédelem előírásokon belüli D.) Felszíni és felszín alatti vizek minőségének
védelme, állapotromlásának megakadályozása érdekében (vízminőség-védelmi monitoring) 3.19.14.-
3.19.17. pontjaiban meghatározott előírásokat tett, valamint a BAT20, BAT21 és BAT22-nek való
megfelelés is vizsgálatra került.
141. Ha nincs alapállapot-felmérés még az 1.catl gyár esetén sem, hogy követheti a lakosság a
változást, hogy megelőzhessek a önmaga s környezete károsodását?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú
feljegyzésbe
rögzítetten
a
szakértő
azt
nyilatkozta,
hogy
az
egységes
környezethasználati engedély iránti kérelem kötelező tartalmi eleme az alapállapot jelentés, mely
jelen dokumentáció 1.8 Mellékletében került csatolásra.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A Khvr. 20/B § (1) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet a
Favir. 15. § (8) bekezdésében és 13. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően elkészített
alapállapot-jelentéssel kell kiegészíteni, ha a telephelyre vonatkozó alapállapot-jelentés, illetve a
Favir. szerinti részletes tényfeltárási záródokumentáció nincs a környezetvédelmi hatóság birtokában.
Ennek megfelelően a CATL gyár esetében is készült alapállapot-jelentés, amely a Favir. 13. számú
mellékletben előírtaknak megfelelően készült el, így tartalmazta az elvégzett monitoring vizsgálatok
eredményeit is számos szennyező anyag vonatkozásában. Az alapállapot-jelentés elemzése alapján
a tervezett gyár területén korábban nem folytattak ipari tevékenységet, emiatt, és annak érdekében,
hogy a vizsgálatok eredményei a korábbi területhasználatra nem jellemző, de a gyárban felhasználni
tervezett anyagok tekintetében valóban alapállapotot jellemezzenek, a környezetvédelmi hatóság
további mintavételek és vizsgálatok elvégzését írta elő a tevékenység (próbaüzem) megkezdése előtt
– a végleges, rendezett terepszint kialakítását követően, mely már nem kerül változtatásra,
bolygatásra. A telephelyen folyó tevékenység földtani közegre gyakorolt hatásának pontos megítélése
érdekében a továbbiakban a környezetvédelmi hatóság a rendszeresen elvégzendő földtani közeg
monitoringra is előírást tett (gyakoriság, mintavételi helyek, vizsgálandó anyagok), annak érdekében,
hogy a változások követhetőek legyenek. Növekvő trend esetén, a hatóság a Favir. 19. § (2)
bekezdése
értelmében,
a
földtani
közeg,
felszín
alatti
víz
terhelésére,
minőségének
veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, a birtokába került információkat
kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása
érdekében.
A CATL egységes környezethasználati engedélyének módosítási eljárásában további 3 mintavételi
ponttal egészítette ki a földtani közeg monitoringra vonatkozó vizsgálat előírásait a környezetvédelmi
hatóság.
Jelen engedélyezési eljárásban pedig a kérelem mellékletét képezte az alapállapot-jelentés, amely
nyilvánosan elérhető a közétett iratanyagok között.
A kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, többek
között a Khvr. szerint benyújtandó alapállapot-jelentést. Ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem,
amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
Az alapállapot-jelentés, annak hiánypótlási vézésben foglalatk teljesítését követően a jogszabályi
előírásoknak megfelelt, ezért a környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.1.15.
pontjában annak elfogadásáról rendelkezett, továbbá földtani közeg monitoring került előírásra a
3.1.10. pontban. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében, ezen kérdéstől függetlenül a
vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálatának eredményeként a Vízgazdálkodás és
vízvédelem előírásokon belüli D.) Felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme,
202
állapotromlásának megakadályozása érdekében (vízminőség-védelmi monitoring) 3.19.14.-3.19.17.
pontjaiban meghatározott előírásokat tett,
142. Hogyan tehermentesítik károsodás esetén a környezetet, ki fizeti a kártérítést az
embereknek?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírásai szerint a környezethasználó köteles
gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott
környezet helyreállításáról.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A Favir. 21. § (1) bekezdése alapján a pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető
szennyezettség, illetve károsodás esetén a 19. § (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a
köz érdekében kármentesítést kell végezni.
A Kvt. 101. § (2) bekezdése szerint a környezethasználó köteles környezetkárosodás bekövetkezése
esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás,
illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul
ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a
környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza
vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen
hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását és környezetkárosodás
bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti
állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást
visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani; az általa okozott környezetkárosodásért
helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.
A 102/A. § (1) bekezdése szerint a környezethasználó mentesül a közigazgatási jogi felelősség alól
abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a környezetveszélyeztetés vagy a környezetkárosodás
fegyveres összeütközés, háború, polgárháború, fegyveres felkelés, természeti katasztrófa; illetve a
kötelezést tartalmazó, véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági határozat végrehajtásának
közvetlen következménye.
A környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.1.11. pontjában rendelkezett arról,
hogy az engedélyes üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett, továbbá a 3.8. A rendkívüli
eseményekhez kötődő, környezetszennyezéssel, kárelhárítással összefüggésben elnevezésű
rendelkező rész tartalmazza a környezetszennyezés, kárelhárítás és rendkívüli események esetére
előírt rendelkezéseket.
146. Mivel erre a kérdésfeltevésre 12 óra volt hagyva, kérem, önök is 12 órán belül
szíveskedjenek írásban válaszolni!
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérdésben felvetett
problémakör megválaszolása nem az EVE Power Hungary Kft. feladata.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
Téves a megállapítás, amely szerint „a kérdésfeltevésre 12 óra volt hagyva”.
A Khvr. 8. § (1) bekezdése alapján környezetvédelmi hatóság jelen eljárás megindításáról a
közleményt, a kérelmet és annak mellékleteit, a hiánypótlásként és kiegészítésként benyújtott
203
dokumentációkat a kérelem benyújtását követően 2024. október 29-én a hivatalában lévő hirdetőjében
kifüggesztette és a kormányhivatal honlapján is közhírré tette.
Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője a közleményt a Khvr. 25/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján
2024. október 30-án a Debrecen Megyei Jogú Város hirdetőtábláján (4026 Debrecen, Kálvin tér 11.)
kifüggesztette, valamint a közleményt és mellékleteinek elektronikus példányát a www.debrecen.hu
internetes portálon megjelenítette.
Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Jegyzője 2024. október 30-án a közleményt a
www.hajduboszormeny.hu oldalon és Hajdúböszörmény Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján
közzétette, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus példányába való betekintési lehetőséget a
Polgármesteri Hivatal helyiségében biztosította.
A közzétételek időtartama a Khvr. 24. § (7) és a 9. § (7) bekezdésének megfelelően legalább 30 nap
volt, és a közzététel legalább 30 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt megtörtént. A közzététel
alatt a környezetvédelmi hatósághoz észrevételeket lehetett benyújtani, tehát nem csak a
közmeghallgatás napján, hanem közel 40 napon át.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 91/C. § (3) bekezdése b)
pontja alapján a közmeghallgatáson beérkező kérdésekre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb
tizenöt napon belül választ kell adni.
A környezetvédelmi hatóság a fenti jogszabályi hivatkozásnak eleget tett. A 2024. december 9-e este
20 óráig beérkezett valamennyi észrevételre, kérdésre a válaszokat a honlapján 2024. december 23-
án közzéteszi.
Fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság jelen határozatban rendelkezést nem alapított, de
a határozat indokoló részében ismertette a közmeghallgatásra vonatkozó jogszabályi hátteret, mint
eljárásjogi cselekményt, amely alapján a közmeghallgatás megtartásra és dokumentálásra került a
hatályos jogszabályi előírások alapján
147. Levegőtisztaság: Hogyan biztosítják, hogy a technológiai folyamatok közben keletkezett
szennyezőanyagok ne haladják meg az egészségügyi határértékeket, különös tekintettel a
légszennyező anyagokra?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelemben és a fentebb
adott válaszokban is kiemelésre került, az egyes technológiai folyamatokból származó helyi és
helyiségelszívások leválasztás után a környezetbe kerülnek kivezetésre. A recirkuláltatott légáramok
redundáns többlépcsős leválasztás után kerülnek visszavezetésre (ezen szűrőrendszer utolsó
fokozata H14-es sterilszűrés, mely a lehető legmagasabb szintű leválasztást tesz lehetővé). A
redundáns rendszer biztosítja, hogy hiba, karbantartás esetén is biztosított legyen a leválasztás. A
munkahelyeken a Beruházó az előírt időközönként porszennyezettségre vonatkozó mérések
elvégzését tervezi, melyek eredményei dokumentálásra kerül. Amennyiben az optikai szenzor
szilárdanyag jelenlétét érzékeli, és egyúttal a nyomáskülönbség érzékelő a leválasztó berendezés
telítődését mutatja, a rendszer a redundáns leválasztók között váltja a légáram keringtetését. Egyéb
esetben az adott helyiségben végzett folyamatot leállítja, ezzel a szilárdanyag utánpótlódása
megszűnik. A kipárolgó veszélyes anyagok esetén minden esetben oldószergőz érzékelő kerül
elhelyezésre, mely bekötésre kerül a BMS rendszerbe. A technológiai folyamatok alapvetően zártak.
Ahol ez nem valósítható meg, ott leválasztóra kötött helyi, nagy hatékonyságú elszívások kerültek
betervezésre, mely szennyezett légáram leválasztás után kerül kibocsátásra. A leválasztó rendszerek
redundánsak. Ezen védelmi rendszerek biztosítják, hogy egészségügyi kockázatot jelentő veszélyes
anyagok ne kerülhessen ki.
Amennyiben az egészségügyi határérték alatt a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szerinti egészségügyi
határértékek kerültek meghivatkozásra, abban az esetben a technológiai folyamatok közben
keletkezett szennyezőanyagok vonatkozásában az egészségügyi határértékek meghaladása a
204
7.1.3.1.
fejezetben
részletesen
ismertetett
leválasztó
rendszerek
alkalmazásával
kerül
megakadályozásra.
Szeretnék egyúttal megemlíteni, hogy Engedélykérő immissziós mérési tervet tervez benyújtani a
létesítmény használatbavételét megelőzően.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő válaszán túl a benyújtott hatástanulmány 4.14.1. pontjában (124. oldal) ismertetésre
kerültek a környezet terhelés csökkentését biztosító intézkedések. A technológia hőellátását biztosító
kazánok LOW-NOx technológiával rendelkező, magas energiahatékonyságú berendezések. A
technológiai gőzellátás részben elektromos üzemű gőzgenerátorokkal lesz megoldva, ezzel
csökkentve a hálózati veszteséget és a füstgáz kibocsátást.
A technológiából származó légszennyezőanyag kibocsátás minimalizálása érdekében a technológiai
terek, vagy a technológiai berendezések direkt elszívással fognak rendelkezni, melyben a
levegőáramok többlépcsős leválasztáson mennek keresztül a kibocsátást megelőzően. Engedélykérő
megfelelő leválasztó rendszer betervezésével az NMP kibocsátás kapcsán az érvényben lévő 1
mg/m3-es emissziós határértéket betartja. A porterhelés minimalizálása érdekében emellett 99,99%-os
hatásfokkal rendelkező leválasztó berendezések telepítése tervezett.
A létesítményben felhasználásra kerülő NMP vonatkozásában megállapodás aláírása tervezett egy
szakcéggel, aki a használt NMP-t tisztítva ipari tisztaságú NMP-t állít elő. Üzemeltetési tapasztalatok
alapján így a tényleges éves NMP felhasználás kb. 90%-kal csökkenthető.
A benyújtott hatástanulmány 7.12.1. pontjában ismertetésre kerülnek a lehetséges igénybevettséget,
szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések
meghatározásai, közlésre kerül, hogy technológiai elszívások, illetve kibocsátások, ahol ez indokolt,
magas leválasztási hatásfokkal rendelkező berendezésekkel kerülnek tisztításra, ezzel biztosítva a
határérték alatti emissziókat.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.8. pontjában a rendeltetésszerű
üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén, valamint légszenyezettséget okozó kibocsátás esetén
alkalmazandó intézkedésekről, a 3.2.14. pontjában rendelkezett a légszennyező pontforrások
kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28. pontjában rendelkezett az emisszió
mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek
hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási kötelezettség is előírásra került. A
próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi
hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26. pontban foglaltak alapján. A 3.2.18.
pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről is rendelkezett. Jelen határozatban
foglaltak és a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával, a technológiai fegyelem megtartásával
biztosítható, hogy a technológiai folyamatok közben keletkezett légszennyező anyagok koncentrációja
nem haladja meg az egészségügyi határértékeket.
148. Vízhasználat: Hogyan tervezik minimalizálni az éves 984 060 m³ szürkevíz felhasználását,
és milyen intézkedéseket tesznek a szürkevíz minőségének fenntartásához?
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 4.5.2. fejezetében
ismertettek szerint a szürkevíz felhasználás kizárólag a hűtőtornyok üzemeltetéséhez kapcsolódik.
Mivel a szürkevíz, a víz megfelelő minőségének biztosítása érdekében vízkezelő rendszeren kerül
205
átvezetésre. A szűrést követően a beérkező szürkevíz~70%-a kerülhet rávezetésre a hűtőtornyokra,
míg ~30%-aszennyvíz csatornahálózatba kerül bevezetésre. Ez utóbbi kapcsán a szürkevíz megfelelő
előtisztítása nyújthat csökkentésre lehetőséget. A fennmaradó hányad jelentősebb része
elpárologtatásra kerül. EVE Power Hungary Kft. vizsgálja a tisztaterületi csapadékvíz hűtőtornyokban
történő felhasználásának lehetőségét, mellyel a szürkevíz felhasználása csökkenthető lenne.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.11.1. b)
pontjában előírta, hogy a környezethasználónak a környezet terhelésének csökkentése érdekében az
elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell a tevékenységhez szükséges anyag (így a
víz) hatékony felhasználásáról is.
149. Hulladékkezelés: Milyen konkrét terveik vannak a keletkező veszélyes és nem veszélyes
hulladékok kezelésére és ártalmatlanítására?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a létesítményben hulladék
ártalmatlanítás nem tervezett. A kérelem 7.4 fejezetében került részletesen ismertetésre a gyártás
során termelődő veszélyes hulladékokkal történő gazdálkodás módja. A veszélyes és nem veszélyes
hulladékok gyűjtése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a környezet veszélyeztetése
nélkül tervezett. A keletkező hulladékok hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező átvevő
szervezeteknek kerülnek átadásra. Az EVE Power Hungary Kft. mielőtt átadja a hulladékot,
meggyőződik arról, hogy az átvevő cég rendelkezik a megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel és
kapacitással.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő fenti megállapításain túlmenően a környezetvédelmi hatóság az alábbi tájékoztatást adja:
A benyújtott hatástanulmányban foglaltak alapján, a telephely üzemelése során hulladék
ártalmatlanítása a telephelyen nem történik.
A hatástanulmány 7.4. fejezete, valamint a hiánypótlás alapján az üzemelés során keletkező nem
veszélyes és veszélyes hulladékok gyűjtése a telephelyen kialakított munkahelyi és üzemi
gyűjtőhelyeken fog történni, ahonnan arra engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére kerül
átadásra, és telephelyen kívül kerül kezelésre.
A hatástanulmány 7.4.3. fejezetében ismertetett biztonságos szállítást biztosító előkezelését
követően, az Eve Power Hungary Kft. gyártási tevékenysége során keletkező selejt akkumulátorok,
annak átvételére jogosult gazdálkodó szervezet részére kerülnek átadásra.
Az üzem területén hulladék ártalmatlanítása nem történik, azt a keletkező veszélyes és nem
veszélyes hulladékok vonatkozásában engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet fogja telephelyen
kívül elvégezni.
A fentebb leírtakat is figyelembe véve a területi hulladékgazdálkodási hatóság a jogszabályi
követelmények teljesülése érdekében jelen határozat rendelkező részének 3.12. és 3.13. pontjában
meghatározottak szerinti előírást tette.
150. Hűtési rendszerek: Miként tervezik kezelni a hűtőtornyokból származó kibocsátások
hatását a helyi mikroklímára?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a hűtőtornyok üzemelése során
elpárologtatott víz a létesítmény közvetlen környezetében a levegő páratartalmának emelkedését
okozhatja, melynek mértéke azonban nagyban függ a külső hőmérséklettől, a szélsebességtől és
széliránytól, és egyéb meteorológiai jellemzőktől.
206
A kérelem 1.6 mellékletében csatolt részletes modellezés alapján a hűtőtornyok üzemeléséhez
kapcsolódóan levegőtisztaság-védelmi határértékek túllépése kizárható a hűtőtornyok üzemeltetése
során potenciálisan kibocsátásra kerülő anyagok tekintetében.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő nyilatkozatán túlmenően, a benyújtott hatástanulmány 10. pontjában (453. oldal)
megállapításra kerül, hogy a hűtőrendszeren keresztül a légkörbe kerülő vízgőz tisztaságát az
előtisztító rendszerek biztosítják. A hűtőtornyok által kibocsátott vízgőz által potenciálisan okozható
hatások mértéke mikrometeorológiai vizsgálatok hiányában nem eldönthető, de erőművi tapasztalatok
alapján nem okoz érzékelhető mértékű helyi változásokat. A hűtőtornyok által potenciálisan
kibocsátásra kerülő egészségre ártalmas anyagok várható immissziós koncentrációja a vonatkozó
mellékletben bemutatott számítások alapján jelentősen az egészségügyi határértékek, illetve a
tervezési irányértékek alatt marad, így közvetlen hatással nem lesz a környék bioszférájára.
A benyújtott hatástanulmány 1.6. mellékletében csatolt szakértői tanulmányban került sor a
hűtőtornyok szürkevízzel történő ellátása során várható levegővédelmi hatások vizsgálatára. A
szakértői tanulmány 3. oldalán közlésre kerül, hogy a szürkevíz mielőtt a hűtőtoronyra kerül egy
előtisztításon esik át, a telepített előtisztító RO rendszerű lesz. Az RO (Reverse Osmosis) egy fordított
ozmózis elvén működő víztisztító rendszer, amely a szennyezett vizet egy félig áteresztő membránon
vezeti át, hogy eltávolítsa a szennyeződéseket, például oldott sókat, baktériumokat, vegyi anyagokat
és nehézfémeket. A szürkevíz előkezelésével a hűtőtoronyból történő emisszió közel nullára
csökkenthető.
A hatástanulmány 7.6.6.1. pontjában megállapításra kerül, hogy a nagy mennyiségben kibocsátott
vízgőz lokálisan hatással van a légköri folyamatokra, többlet felhőképződést eredményez, ami
változtathatja a város mikroklímáját, azonban ez a változás nem jelentős.
A környezetvédelmi hatóság megjegyzi, hogy a 61. kérdés a kibocsátott gőz okozta hatással
kapcsolatos kérdésre ad választ, még jelen kérdés a hűtőtornyok kibocsátásaira általánosságban
vonatkozik.
A környezetvédelmi hatóság a fentieket is figyelembe véve jelen határozat rendelkező részének
3.2.18. pontjában rendelkezett arról, hogy a próbaüzem megkezdéséig az Lvr. 23. § (2)
bekezdésében foglaltaknak megfelelő levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (immisszió
monitoring) tervet köteles benyújtani az engedélyes a környezetvédelmi hatóság részére
jóváhagyásra. A levegőterheltségi és levegőterhelési tervben a légszennyező pontforrásokon
kibocsátott légszennyező anyagok mérésén túl az alkalmazott hűtőtornyok kibocsátásából származó
valamennyi légszennyező anyag mérésére is javaslatot kell tenni.
151. Zajvédelem: Milyen intézkedéseket hoznak a környező lakóterületeken tapasztalható
zajszennyezés csökkentésére?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a zaj-, és rezgésvédelem
részleteiben a dokumentáció 7.9 fejezetében került bemutatásra.
Beruházó a komfort célú szellőzést biztosító légkezelő berendezések kapcsán zajvédelmi
követelményt alkalmaz minden gyára vonatkozásában, mely szerint a berendezések hangteljesítmény
szintje nem haladhatja meg a 75 dB-t. Így a későbbiekben beszerzésre kerülő berendezések szükség
esetén zajcsillapított kivitelben kerülnek telepítésre.
Beruházó a telepíteni tervezett hűtőtornyok esetében zajcsillapított üzemű berendezések alkalmazása
mellett döntött, mely során a ventilátor ház, valamint a ventilátor lapátok is zajcsillapításra kerülnek,
207
ezzel tovább csökkentve a várható zajterhelés, illetve a többlet zajterhelés mértékét a legközelebbi
védendők vonatkozásában.
Környezetvédelmi hatóság azt a ténymegállapítást tette:
A szakértő nyilatkozatán túlmenően a hatástanulmány 18., 4.16.4., 7.9.5.1. fejezeteiből és a BAT-
következtésekben foglalt ajánlásoknak való megfelelés igazolásaként leírtakból megállapítható, hogy
a zajterhelés csökkentése érdekében a legtöbb zajforrást épületen belül telepítik, zajcsillapított kivitelű
hűtőtornyokat telepítenek, lehetőségek szerint törekednek az elektromos szállítójárművek
használatára, a gépek, járművek és berendezések karbantartása során vizsgálják a zajkibocsátást
befolyásoló paramétereket, a légkezelő berendezések esetén zajcsillapító modulokat telepítenek a
környezetet érő zaj mérséklése érdekében. A hiánypótlás 32. pontjában leírtak alapján megállapítható
az is, hogy zajvédelmi határértékeket meghaladó zajterhelések kialakulása nem várható, ebből
adódóan további zajcsökkentés bevezetése nem indokolt, ugyanakkor a rendszeres ellenőrző
zajmérések eredményei alapján, szükség esetén további zajvédelmi intézkedések, beavatkozások
elvégezhetőek.
Jelen határozat rendelkező részének 3.3.6 pontjában zajkibocsátási határérték megállapításáról,
továbbá a 3.3.7-3.3.10., valamint 3.3.12.-3.3.14. pontokban különböző időben történő zajmérési,
monitoring működtetési és adatszolgáltatás teljesítéséről rendelkezett a környezetvédelmi hatóság.
152. Vegyi anyagok kezelése: Milyen biztonsági protokollokat alkalmaznak a vegyi anyagok
területén, és hogyan biztosítják ezek megfelelő szállítását és tárolását?
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő a tárolással kapcsolatosan nyilatkozta, hogy a
veszélyes anyagok tárolásával érintett területeken a vonatkozó fejezetekben ismertetett rétegrendek
kerülnek kialakításra. A telephelyen általánosan alkalmazott alapelv, hogy a szennyezőanyagok
kijutását minimum kettős védelem akadályozza meg.
Jelen határozat rendelkező részének 3.1.1.2., 3.1.5., 3.1.6. és 3.1.7. pontjában rögzítésre kerültek a
tárolás műszaki követelményeit meghatározó előírások, míg a szállításra vonatkozóan a 3.2.13. pont
tartalmaz előírást. Környezetvédelmi hatáskörbe tartozóan a vegyi anyagok kezelése előzőek szerint
került szabályozásra.
153. Balesetek és haváriahelyzetek: Milyen rendszereket és protokollokat alkalmaznak a
potenciális balesetek és haváriahelyzetek kezelésére?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 7.11. fejezetében
ismertetésre került, a potenciális balesetek és havária helyzetek kezelésére többek között az alábbi
rendszerek alkalmazása tervezett:
•
A veszélyes anyagok tárolásával érintett területeken a vonatkozó fejezetekben ismertetett
rétegrendek kerülnek kialakításra. A telephelyen általánosan alkalmazott alapelv, hogy a
szennyezőanyagok kijutását minimum kettős védelem akadályozza meg.
•
A kockázatos területek megfelelő érzékelőkkel kerülnek ellátásra, melyek a tűzoltó rendszert,
illetve a berendezéseket irányító központi rendszereket értesítik az esetleges problémáról,
ezzel lehetőséget adva az időben történő beavatkozásra
•
Az NMP és elektrolit tartályparkok a többlet védelem érdekében épületben kerültek
elhelyezésre.
208
•
A csapadékvizek gyűjtése zárt rendszerben tervezett, csapadékvíz szikkasztás a telephelyen
nem történik.
•
A technológiához kapcsolódó pontforrások esetében minden esetben redundás leválasztó
rendszerek kerülnek telepítése. A porleválasztó berendezések nyomáskülönbség érzékelővel
kerülnek ellátásra, mely a BMS rendszerre kapcsolódik. Meghibásodás esetén az adott
pontforráshoz kapcsolódó berendezések leállításra kerülnek.
•
A telephelyen létesítménytűzoltóság kialakítása és üzemeltetése tervezett.
Iparbiztonsági hatóság az alábbi nyilatkozatot tette:
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője az azonosított veszélyek következményeinek
elhárítására belső védelmi tervet készít.
Az üzemeltető megteremti a belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges
feltételeket, önállóan vagy más üzemeltetőkkel közösen megalakítja, felkészíti és a biztonsági
jelentésben rögzített veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorokhoz
rendelhetően, a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket,
létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.
Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek
érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét,
valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
A belső védelmi terv gyakorlatot az iparbiztonsági hatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv
területi szerve bevonásával helyszíni szemlével ellenőrzi és értékeli. Ha a gyakorlatot nem
megfeleltnek értékelik, az iparbiztonsági hatóság határidő megjelölésével a belső védelmi terv
gyakorlat ismételt végrehajtására kötelezi a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjét.
Az üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos esemény bekövetkezése esetén köteles a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket
azonnal foganatosítani.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A földtani közeg és felszín alatti víz védelme érdekében az esetlegesen bekövetkező balesetek és
havária helyzetek következményeit a kötelezően készítendő üzemi kárelhárítási terv szabályozza,
melyet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Kár.) 6. § (3) bekezdése és 2. számú mellékletének 1.1. és 12.
pontjai értelmében ír elő a környezetvédelmi hatóság. Az üzemi kárelhárítási tervet első alkalommal a
tevékenység megkezdése előtt kell benyújtani, amit a környezetvédelmi hatóság jóváhagy vagy
elutasít külön eljárás keretében.
A tervezett tevékenység a Kár. 2. számú mellékletének 1.1. és 12. pontjaiba sorolható, ezért a
tevékenység végzője a Kár. 6. § (3) bekezdése értelmében üzemi kárelhárítási terv készítésére
kötelezett.
Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi követelményeit a Kár. 1. számú melléklete határozza meg,
melynek 3. pont a) alpontjának 1-3. nem számozott francia bekezdése tartalmazza a havária esetén
szükséges gyáron belüli, 4. bekezdése pedig gyáron kívüli (az illetékes szervek és hatóságok
irányába történő) teendőket és adatokat.
Az üzemi kárelhárítási terv benyújtása a használatbavétel előtt 60 nappal esedékes, tekintettel arra,
hogy az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyására vonatkozóan az Ákr. 43. § (1) bekezdés c) pontja
értelmében – a Kár. 6. § (6) bekezdésének figyelembevételével – a teljes eljárás szabályai szerint kell
eljárni, mely eljárásra vonatkozó határidő 60 nap.
A fentieket is figyelembevéve a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan jelen határozat
rendelkező részének 3.1.11. pontjában rendelkezett arról, hogy az engedélyes üzemi kárelhárítási terv
készítésére kötelezett, továbbá a 3.8. Rendkívüli eseményekhez kötődő, környezetszennyezéssel,
209
kárelhárítással összefüggésben előírást tett a környezetszennyezés, kárelhárítás és rendkívüli
események esetére vonatkozóan.
154. Közlekedés: Hogyan tervezik a megnövekedett forgalom kezelését, különös tekintettel az
olyan szakaszokra, ahol a zajterhelés növekedése várható?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem 4.15.2. fejezetében
foglaltak szerint az EVE Power Hungary Kft. tervezett telephelyére irányuló forgalom lebonyolítása a
lakott területek lehető legkisebb terhelésével, az M35-ös út irányából tervezett. Ahogy az a 7.9.3.2.
fejezetben bemutatásra került, érzékelhető mértékű terhelés növekmény kialakulása kizárólag a BMW
körúton várható, mely útszakaszok vonatkozásában a zajvédelmi határértékeknél jelentősen kisebb
terhelés kialakulása várható.
Közlekedési hatóság a közmeghallgatáshoz kapcsolódóan az alábbi nyilatkozatot tette:
Az akkumulátorgyár létesítése kapcsán készített hatástanulmányban foglaltakat figyelembe véve, a
beruházással érintett útszakaszon a zajvédelmi határértékeket meghaladó zajterhelés kialakulása
nem várható a vizsgált útszakaszok mentén található ún. védendők vonatkozásában.
Így az M35 autópálya és a 354-es út vonatkozásában mind az építés, mind pedig az üzemelés
időszakában a zajterhelés elhanyagolható, vagyis nem válik indokolttá pl. forgalomkorlátozó, vagy
sebesség-csökkentő intézkedések bevezetése.
A Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó állami közúthálózat-fejlesztés kapcsán
a 33. számú főút 2x2 sávval került kialakításra, illetve a főút érintett szakaszán zajvédő falat építettek
ki. Az akkumulátorgyár főúttól való távolsága (kb. 2,5 km) további zajvédő fal építését, egyéb
intézkedést nem indokol.
Az önkormányzat válaszában azt nyilatkozta, hogy az egyes gazdasági övezetek gyorsforgalmi
úthálózatok mentén helyezkednek el, melyek tervezésekor és engedélyezésekor figyelembe vett
maximális zajterhelése a gyárak betelepülésével nem változik. Az úthálózatok tervezésekor a
zajterhelési modellek által a lakott területek védelme tervezési szempont volt, mely alapján a
szükséges helyekre zajvédő falak elhelyezésre kerültek.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A hatástanulmány 5.11., 7.9.3.2., 7.9.5.3. és 7.9.6. fejezeteiből megállapítható, hogy a belterületek
terhelésének csökkentése érdekében a szállítási/fuvarozási útvonalakat a lakott területek
elkerülésével, az M35 autópálya, az északi bekötőút (Bajor út), valamint a BMW körút északi, keleti és
déli szakaszán tervezik végezni. A benyújtott hatástanulmányból megállapítható az is, hogy a
zajvédelmi szakértő által elvégzett vizsgálatok eredményei alapján 3 dB-t meghaladó zajterhelés
változás a BMW körút északi, külterületi, nem országos közút részét képező szakaszán várható,
amelynek szomszédságában zajtól nem védendő területek találhatóak. A zajvédelmi szakértő
számításokkal azt is igazolta, hogy a zajtól védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési
határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban:
27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet) 3. számú mellékletében előírt közlekedéstől
származó zaj terhelési határértékei az érintett útvonalakon a szállítási/fuvarozási tevékenységtől
származó zajnövekmény mellett is teljesülni fognak. Továbbá a 15 évre előre becsült távlati forgalom
figyelembevételével elvégzett számítások alapján a tevékenységhez kacsolódó forgalomtól származó
zajterhelés-növekmény mértéke várhatóan csökkeni fog az érintett útszakaszok forgalmának
növekedésével, valamint az összesített forgalom mellett is a zajterhelési határértékek hosszú távon is
várhatóan betartásra kerülnek a legközelebbi védendő épületeknél. Továbbá a hatástanulmány 383.
oldalán leírtak alapján a várható zajterhelések csökkenésére lehetőséget adhatnak a technikai
fejlesztések (csendesebb abroncsok, halkabb kopóréteg, elektromos járművek) jövőbeli térnyerései,
210
amit nem vettek figyelembe a számítások során. A tevékenységhez kapcsolódó forgalom okozta
zajterhelés-változás mértékét a ZajR. 3. § (3) bekezdése értelmében forgalomszámlálással
egybekötött zajmérésekkel ellenőriztetheti a környezetvédelmi hatóság.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy a ZajR. 14. § (1) bekezdése értelmében a
közlekedési vonalas létesítmények üzemelésének zajszempontú vizsgálatát az azok létesítésére és
forgalomba helyezésére irányuló, a jelen beruházáshoz nem kapcsolódó külön eljárásokban folytatja
le. A ZajR. 14. § (2) bekezdése értelmében a közlekedési vonalas létesítményekre vonatkozó
zajvédelmi követelmények be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a közlekedési vonalas
létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges felülvizsgálatra kötelezheti a
közlekedéstől származó zajterhelés mérséklésének kikényszerítése érdekében.
A fentieket is figyelembe véve jelen határozat rendelkező részének 3.3.8.- 3.3.13. pontokban
különböző időben történő zajmérési, monitoring működtetési és adatszolgáltatás teljesítéséről
rendelkezett a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozóan, valamint a kéréshez nem szorosan
kapcsolódóan, de zajkibocsátási határérték került előírásra a rendelkező rész 3.3.6. pontjában.
155. Lakossági kommunikáció: Miként biztosítják a gyár átláthatóságát és a lakosság megfelelő
tájékoztatását a gyár működéséről és annak hatásairól?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power Hungary Kft.
aktív kommunikációt és együttműködést tervez a helyi közösségekkel, és részt kíván venni a
közösségi környezetvédelmi tevékenységekben és a közjóléti vállalkozásokban.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A környezeti hatásvizsgálati eljárások és az új létesítmények egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásai, valamint a meglévő létesítmények jelentős változtatás miatti módosítása
felülvizsgálati dokumentáció alapján nyilvánosak. Az ilyen engedélyezési eljárások alatt a kérelem
közzétételre kerül és a tartalmára vonatkozóan észrevételt lehet tenni.
Az egységes környezethasználati engedélyben az Lvr. 25. § (2) bekezdése, a 6/2011. (I. 14.) VM
rendelet 15. § (1) és (3) bekezdése alapján a hatóság rendelkezik az emisszió mérés gyakoriságáról,
illetve az értesítési kötelezettségről is, így az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő
megküldéséről is.
A mérési jegyzőkönyveket a környezetvédelmi hatóság külön eljárás keretében vizsgálja, a
levegőtisztaság-védelmi ügyekben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben az
eljárás megindításáról értesítés hirdetményi úton történik meg a Kvt. 98. § (1) bekezdése és Ákr. 88. §
(1) bekezdés c) pontja szerint.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben a döntés közlése szintén hirdetményi
úton történik, azonban jogalapja más: Az Ákr. 88. § (1) bekezdés c) pont felhatalmazása alapján a
magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 196. § (1) bekezdése értelmében a kiemelt jelentőségű
ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket – az eljárás során a személyesen az ügyfélnek
szóló végzések, az eljárásban közreműködő szakhatóságok részére kézbesítendő, valamint a katonai,
honvédelmi, nemzetbiztonsági és védelmi ipari célú és rendeltetésű építményekkel kapcsolatos
építésügyi hatósági eljárásban hozott döntések kivételével – hirdetményi úton közli.
Általánosságban elmondható, hogy a környezetvédelmi hatóság által előírt mérések eredményeiről
készült vizsgálati jegyzőkönyvek minden esetben megküldésre kerülnek a környezetvédelmi hatóság
részére. Az Lvr. 31 § (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás
üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a területi környezetvédelmi hatóság részére a 7.
211
melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM nyilvántartás) nyújt be,
melyben a mért adatokat feltünteti.
Az Lvr. 32. § (3) bekezdése alapján a tüzelőberendezések LAL nyilvántartásban szereplő adatainak,
valamint az LM nyilvántartásban szereplő összes telephely levegőterhelési adatainak interneten
keresztül történő elérhetőségét az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felülete
biztosítja.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.14. pontjában rendelkezett a
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28.
pontjában rendelkezett a az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így
az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási
kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási
kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26.
pontban foglaltak alapján. A 3.2.18. pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről
is rendelkezett.
156. Üvegházgáz-kibocsátás: Miként kívánják csökkenteni a 264 079 t CO2ekv. éves
üvegházhatású gáz kibocsátását?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024.
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátásának hatékony csökkentése érdekében a létesítmény működése során az Engedélykérő a
következő intézkedéseket teszi meg:
A) Napelemrendszer telepítése: nagyméretű, tetőszerkezeten, illetve parkoló felületek felett
elhelyezett fotovoltaikus elemek telepítése, mellyel a megújuló energia felhasználási arányának
növelése és a hagyományos energiahordozótól való függés csökkentése megvalósulhat.
B) Hulladékhő-visszanyerő rendszerek telepítése tervezett: gőzkazánok, kompresszorok, illetve
földgáz üzemű kazánok hulladékhőjének visszanyerése, és ezek hasznosítása
C) Energiatakarékos és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák alkalmazása tervezett: az
energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, melyek megvalósítása a
pl. a párátlanító rendszerek működésének, illetve a hűtőrendszer működésének optimalizálásával
oldható meg.
D) Növénytelepítés és zöldítés.
Környezetvédelmi hatóság azt a ténymegállapítást tette:
A benyújtott hatástanulmány 7.6.7.1. pontjában (346. oldal) bemutatásra kerülnek az olyan,
lehetséges alkalmazkodási intézkedések, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának
csökkentését, illetve ellentételezését szolgáló intézkedések, amelyek éghajlati, ökológiai és környezeti
szempontból hasznosak, továbbá megvalósításuk nem jár aránytalanul magas költséggel. Ennek
keretében napelemes rendszer telepítése, buszjáratok indítása, a mikromobilitási eszközök
népszerűsítése érdekében kerékpár tároló létesítése tervezett. Az üzemelés széndioxid
kibocsátásának kompenzációjaként karbon kreditek vásárlása tervezett még a létesítmény
üzemelésének megkezdése előtt.
A kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
A kérdéstől függetlenül, a környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész 3.11.1. pontjában többek
között meghatározta a környezethasználónak, hogy a tevékenység folytatásához szükséges anyag és
energia hatékony felhasználásáról intézkedni köteles az elérhető legjobb technika alkalmazásával,
212
továbbá a rendelkező rész 3.9.3. pontjába foglaltak szerint a soron következő kötelező felülvizsgálat,
vagy felülvizsgálati dokumentációval történő módosítási eljárás során be kell mutatni, hogy a
technológia továbbra is kielégíti-e az elérhető legjobb technika követelményeit.
157. Adaptáció az éghajlatváltozáshoz: Milyen tervekkel rendelkeznek az olyan szélsőséges
időjárási események kezelésére, mint a hőségriadók vagy árhullámok?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy ahogy az a kérelem 7.6
fejezetében ismertetésre került, a létesítmény tervezése során figyelembevételre kerültek a
klímaváltozás potenciális hatásai. Ennek megfelelően a hűtőrendszerek megfelelő módon kerültek
méretezésre és az épületek megfelelő hőszigetelése is betervezésre került, ezzel a hőhullámos
időszakok hatásai ellensúlyozhatók. A létesítmény vonatkozásában az árhullámok kialakulásának
kockázata kizárható.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő fenti megállapításain túlmenően a környezetvédelmi hatóság az alábbi tájékoztatást adja:
A hatástanulmány 340. oldala tartalmazza az egyes időjárási elemek kockázatértékelését és az ahhoz
javasolt beavatkozásokat (adaptációs intézkedéseket), amely szerint a hűtési rendszer
csúcsterhelésre történő megfelelő méretezésével lehet a hőmérsékleti szélsőértékekre, anomáliákra
felkészülni. A hűtési igények növekedése, és a kánikulás időszakok számának és hosszának
változása a létesítmény hűtővíz igényének ideiglenes növekedéséhez vezethetne, melynek
elkerülésére a hűtési igények megfelelő biztonsági tartalék figyelembevételével kerültek
meghatározásra. Az átlaghőmérséklet emelkedése, valamint a hőhullámos napok számának
emelkedése növelheti a zöldfelületek öntözési igényét is.
Az épületek fokozott hőszigeteléssel szükséges ellátni, amely az energiaigényeket képes
minimalizálni, az épületben dolgozók hőkomfortját képes javítani. Nem csak a fizikai környezetre, de a
dolgozókra is hatást gyakorol a tartós meleg, a hőhullámok és hőség okozta hősokk. Ilyenkor a
munkavédelmi jogszabályokban és irányelvekben foglaltak betartása javasolt a hőségriadó esetén
munkát végző személyek érdekében.
A hatástanulmány 337. oldala tartalmazza, hogy a tervezési terület 1000 éves átlagot tekintve nem
tartozik az ártéri öblözetek potenciálisan veszélyeztetett területei közé. Az Árvízi Kockázatértékelési
Terv alapján, Hajdú-Bihar Vármegye déli részén, a Berettyóhoz kapcsolódóan találhatók további ártéri
öblözetek, azonban ezek is a beruházási területtől távol, a területtől délre találhatók.
Előzőek alapján kijelenthető, hogy a tervezési terület árvízzel nem veszélyeztetett.
A kérelem tartalmazta a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható
volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra, mely során a
környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész 3.4.1. pontjában írt elő kötelezettséget a kérdéssel
összefüggően.
158. Jogszabályi megfelelőség: Milyen konkrét jogszabályoknak kell megfelelnie a
létesítménynek a környezeti hatásvizsgálat során, és ezek hogyan kerülnek betartásra a
gyakorlatban?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a kérelem kidolgozása során
figyelembe vett és alkalmazott jogszabályok a kérelem vonatkozó fejezeteiben kerültek megadásra.
Környezetvédelmi hatóság azt a ténymegállapítást tette:
213
A környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatásig beérkezett kérdésekre igen széles körű és
terjedelmes választ adott, különösen jelen pont esetében, melyet a HB/17-IKV/01408-121/2024.
ügyiratszámú feljegyzés részletesen rögzít.
Az eljárás során részt vett valamennyi szakterület részleteiben megvizsgálta a benyújtott kérelmet,
dokumentációt,
az
eljárás
során
beérkezett
valamennyi
iratot,
nyilatkozatot,
melynek
eredményeképpen jelen határozat került meghozatalra.
Az, hogy a gyakorlatban hogyan kerül betartásra az engedélyben foglaltak, egyrészt jelen határozat
rendelkező részének monitoringra vonatkozó előírásai betartása által, azaz a fentieket is figyelembe
véve a környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.5. pontjában rendelkezett
egyéb mérési-ellenőrzési monitoring feltételekről, 3.1.10. pontjában a földtani közeg monitoringjáról, a
levegőtisztaság védelem monitoringjáról a 3.2.15.-3.2.18. pontjában, a felszíni és felszín-alatti
vízminőség-védelme, alapállapotromlásának megakadályozása érdekében a 3.19.14.-3.19.17.
pontjában meghatározott előírásokat tett, illetve E.) Egyéb vízügyi és vízvédelmi általános előírások
3.19.22. pontjában meghatározott rendelkezést alapított rá,, a zaj-és rezgésvédelmi monitoringról a
3.3.12.-3.3.14. pontjaiban, a talajmonitoringra vonatkozóan a 3.16.4 pontjában rendelkezett. A
rendelkező részben adatszolgáltatási kötelezettségek is előírásra kerültek, mind a levegő-
tisztaságvédelem, mind hulladékgazdálkodás, a zaj-és rezgésvédelem, földtani közeg védelem, illetve
technológiához kötödően pl. alkalmazkodási intézkedés nyomon követésének igazolására. Ezen
túlmenően megerősíti a környezetvédelmi hatóság azon nyilatkozatát, hogy bármikor, bejelentés
nélkül ellenőrzést jogosult tartani az engedélyesnél.
159. Technológiai kibocsátások mérése: Milyen rendszerek és eszközök állnak rendelkezésre
az aktuális és valós idejű kibocsátási értékek mérésére és azok nyilvános megosztására?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy ahogy az a 4.3.1.1. fejezetben
ismertetésre került, az NMP tartalom vonatkozásában a leválasztó rendszerben elhelyezett
hitelesített, kalibrált oldószergőz-érzékelő nyújt lehetőséget az aktuális és valós idejű mérésére,
azonban az oldószergőz-érzékelő a technológiában jelenlévő NMP koncentráció nyomon követésére
szolgál. A Porkibocsátó források esetében a 7.1.3.1 fejezetben foglaltak szerint a leválasztás
redundáns, nyomáskülönbség érzékelővel ellátott leválasztókon valósul meg. Engedélykérő ezen
szenzorok adatait a belső épületirányítási rendszerrel kommunikáló online felügyeleti rendszerekkel
gyűjti, melyek online nyomon követhetőek. Ezek nyilvános hozzáférésére azonban nincs lehetőség.
Az EVE Power Hungary Kft. aktív kommunikációt és együttműködést tervez a helyi közösségekkel, és
részt kíván venni a közösségi környezetvédelmi tevékenységekben és a közjóléti vállalkozásokban.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértői nyilatkozaton túlmenően a hatástanulmány 7.12.2. és 12.4. fejezeteiben leírtak alapján a
zajforrások üzemeltetője évente szabvány szerinti részletességgel ellenőrző zajmérés végrehajtását
tervezi a legközelebbi védendő területek, épületek és helyiségek előtt, valamint az üzemterület
védendő területekhez, épületekhez és helyiségekhez legközelebbi határán a zajkibocsátási
határértékek ellenőrzése érdekében. A környezetvédelmi hatóság a ZajR. 3. § (3) bekezdése,
valamint a Khvr. 20. § (11) bekezdése és a 11. melléklet 4. pont a) alpontja értelmében az egységes
környezethasználati engedélyben szigorúbb előírásokat is tehet a szabványokban és jogszabályokban
meghatározott mérési módszerének, gyakoriságának és a zajkibocsátási határértékeknek való
megfelelés értékelésének feltételeivel kapcsolatban, amely jogkörét amennyiben nem kerül
elutasításra a kérelem az eljárás lezárásaként kiadott döntésében érvényesítheti a környezetvédelmi
hatóság. Az előírt méréseket minden esetben hitelesített 1. pontossági osztályú zajmérő műszerrel
kell elvégeztetni. A környezetvédelmi hatósághoz benyújtott zajmérési jegyzőkönyvek elfogadására
irányuló eljárásokról – kiemelt jelentőségű beruházásokhoz kapcsolódóan – a környezetvédelmi
214
hatóság hirdetmény útján értesíti a lakosságot és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 33. § (1) bekezdése alapján az ügyfél – az Ákr. 34. § kivételével
– az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során
keletkezett iratba.
A konkrét mérési kötelezettségeket az eljárást lezáró döntés tartalmazza.
A hatástanulmány 7.1.3.3. pontjában (262. oldal) ismertetésre kerül technológiánkénti bontásban a
mérési kötelezettségek teljesítése, míg a hatástanulmány 7.1.3.1. pontjában szereplő 65.
táblázatában (207-219 oldal), valamint a 222-226. oldalon ismertetésre kerül a technológiákhoz,
légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó légszennyező anyag kibocsátások, mely anyagokra a
levegővédelmi monitoringnak ki kell terjedni.
A környezetvédelmi hatóság jelen döntésben rögzíti a tényleges monitoringra vonatkozó előírásait,
melyek a jogszabályokban rögzített szennyező anyagokra vonatkozóan a kibocsátási paramétereknél
és mérési gyakoriságnál megengedőbb nem lehet.
A környezetvédelmi hatóság által előírt mérések eredményeiről készült vizsgálati jegyzőkönyvek a
levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával,
ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 19. § (3)
bekezdése alapján megküldésre kerülnek a környezetvédelmi hatóság részére. Az Lvr. 31 § (2)
bekezdése alapján az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő
év március 31-ig a területi környezetvédelmi hatóság részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal
éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM nyilvántartás) nyújt be, melyben a mért adatokat feltünteti.
Az Lvr. 32. § (3) bekezdése alapján a tüzelőberendezések LAL nyilvántartásban szereplő adatainak,
valamint az LM nyilvántartásban szereplő összes telephely levegőterhelési adatainak interneten
keresztül történő elérhetőségét az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felülete
biztosítja.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.14. pontjában rendelkezett a
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28.
pontjában rendelkezett a az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így
az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási
kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási
kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26.
pontban foglaltak alapján. A 3.2.18. pontjában az immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről,
rendelkezett. Mindemellett jelen határozat rendelkező részének 3.3.6 pontjában zajkibocsátási
határérték megállapításáról, továbbá a 3.3.7-3.3.10., valamint 3.3.12.-3.3.14. pontokban különböző
időben történő zajmérési, monitoring működtetési és adatszolgáltatás teljesítéséről rendelkezett a
környezetvédelmi hatóság.
161.
Hűtőtornyok vízgőz kibocsátása: A hűtőtornyokból távozó vízgőz pontos mennyisége
hogyan lett meghatározva, és miként kezelik annak lokális éghajlati hatásait?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az elpárologtatott víz
mennyisége a beszállítói adatszolgáltatás (gyártói adatlapon megadott órás párolgási veszteség és a
hűtőtorony üzemidejének szorzata) alapján került meghatározásra. A hűtőtornyok üzemelése során
elpárologtatott víz a létesítmény közvetlen környezetében a levegő páratartalmának emelkedését
okozhatja, melynek mértéke azonban nagyban függ a külső hőmérséklettől, a szélsebességtől és
széliránytól, és egyéb meteorológiai jellemzőktől. Jelentős éghajlati hatás kialakulása nem várható.
A kérelem 1.6 mellékletében csatolt részletes modellezés alapján a hűtőtornyok üzemeléséhez
kapcsolódóan levegőtisztaság-védelmi határértékek túllépése kizárható.
215
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő megállapításán túl, a benyújtott hatástanulmány 1.6. melléklet 2. pontjában kerültek
megadásra a hűtőtornyok vízgőz kibocsátásának adatai, így a tervezett hűtési rendszer adatai (3.
táblázat – 5. oldal) és a vízhasználatok is (4. táblázat – 21. oldal). A vízgőz mennyiségének
meghatározása nem szükséges, mivel a víz nem légszennyező anyag, sem kibocsátási, sem terhelési
határértékkel nem szabályozott a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet szerint, illetve
az Lvr. 2. § 14. pontja szerint hatásterületet légszennyező anyagra kell lehatárolni, mely a
hatástanulmány szerint megtörtént.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében, a kérdés vonatkozásában a kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati
jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, mely alapján a kérelem érdemben elbírálható volt és a
szakértő nyilatkozata alapján jelentős éghajlati hatás kialakulása nem várható a hűtőtornyokból távozó
vízgőznek.
162. Zöldfelület kialakítása: Milyen intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy kompenzálják
a természetes zöldterület csökkenését?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a telephelyen a szabályozási
tervben, illetve a helyi építési szabályzatban foglaltaknak megfelelő növénytelepítés tervezett. Helyi
zöldfelületi akciók, illetve települési zöldfelületi fejlesztések végrehajtása kapcsán az Engedélykérő és
DMJV között egyeztetések folyamatban vannak.
Környezetvédelmi hatóság azt a ténymegállapítást tette:
A környezetvédelmi hatóság a természetes zöldterület csökkenésével kapcsolatos kompenzációs
intézkedések kapcsán nem rendelkezik hatáskörrel. Azonban elmondható, hogy a tervezett beruházás
megvalósításával érintett, korábban nagyrészt szántóként hasznosított területeken a kivitelezést
követően a zöldfelületek védelme, zöldinfrastruktúra fejlesztése kapcsán növénytelepítések (többek
között a hatástanulmány „139. táblázat: A Nemzeti Környezetvédelmi programnak történő megfelelés
vizsgálata” elnevezésű táblázata szerint) tervezettek.
A fentiek figyelembevétele mellett a környezetvédelmi hatóság a természetes zöldterület
csökkenésével kapcsolatos kompenzációs intézkedések kapcsán nem rendelkezik hatáskörrel,
azonban a hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.14.10. pontjában őshonos
fafajok egyedinek felhasználásával fásításról rendelkezett.
163. Zajhatásmodellek: A zajhatások modellezése során milyen tényezőket vettek figyelembe a
létesítmény környezetében található lakóterületek védelme érdekében?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a zaj-, és rezgésvédelem
részleteiben a dokumentáció 7.9 fejezetében került bemutatásra.
Beruházó a komfort célú szellőzést biztosító légkezelő berendezések kapcsán zajvédelmi
követelményt alkalmaz minden gyára vonatkozásában, mely szerint a berendezések hangteljesítmény
szintje nem haladhatja meg a 75 dB-t. Így a későbbiekben beszerzésre kerülő berendezések szükség
esetén zajcsillapított kivitelben kerülnek telepítésre.
Beruházó a telepíteni tervezett hűtőtornyok esetében zajcsillapított üzemű berendezések alkalmazása
mellett döntött, mely során a ventilátor ház, valamint a ventilátor lapátok is zajcsillapításra kerültek,
216
ezzel tovább csökkentve a várható zajterhelés, illetve a többlet zajterhelés mértékét a legközelebbi
védendők vonatkozásában.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértő nyilatkozatán túl a hatástanulmány 7.9.3.1., a 7.9.3.2 és a 7.9.5.1. fejezeteiben és a
hiánypótlás 29. pontjában leírtakból megállapítható, hogy a tervezett létesítmény vonatkozásában az
IMMI 2024 szoftver segítségével zajmodell került kidolgozásra. A szoftver az MSZ 15036
szabványban és a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendeletben előírtakkal egyenértékű eredményt adó
módszerrel dolgozik. A hiánypótlás 29. pontja alapján a zajterjedés számítás során az alábbi
tényezőket vették figyelembe:
-
a részforrás „A” egyenértékű emissziós értéke (Lw)
-
a térszögmérték + irányítottság mértéke + talajvisszaverődés (KIr+KΩ)
-
távolság méréke (Kd)
-
a levegő hangelnyelő hatását (KL),
-
a talaj és a talajközeli meteorológiai viszonyok miatti csillapodást (Km),
-
a növényzet csillapító hatását (Kn),
-
a beépítettség miatti szintcsökkenést (KB),
-
és akadályok hangárnyékoló hatását (Ke).
A zajterjedés számítások során figyelembe vett tényezők a hiánypótlás 5. számú mellékletében
bemutatott adatok alapján számszerűsítésre is kerültek.
A fentiekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság külön rendelkezést nem hozott jelen határozat
rendelkező részében. A kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi
követelményeket, ezáltal érdemben vizsgálható volt a kérelem, amelynek eredményképpen jelen
határozat kerül kiadásra.
164. Közlekedési terhelés: Milyen alternatív közlekedési megoldásokat javasolnak a forgalom
okozta zaj és szennyezés csökkentésére a létesítmény környezetében?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az engedélykérő lehetőséget
biztosít
a
munkavállalóknak
a
kerékpáros
közlekedésre
a
megfelelő
telephelyi
infrastruktúratelepítésével (tároló, öltöző, stb.). Továbbá Engedélykérő együttműködést tervez
kialakítani az Önkormányzattal a tömegközlekedési lehetőségek kialakítása kapcsán. Emellett
Engedélykérő aktívan támogatja beszállítóit és ügyfeleit, hogy elektromos járműveket használjanak a
szállításhoz, amelyek nemcsak kevesebb zajt okoznak, hanem légszennyező anyagokat sem
bocsátanak ki.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértői nyilatkozaton túl a hatástanulmány 5.11., 7.9.3.2., 7.9.5.3. és 7.9.6. fejezeteiből
megállapítható, hogy a belterületek terhelésének csökkentése érdekében a szállítási/fuvarozási
útvonalakat a lakott területek elkerülésével, az M35 autópálya, az északi bekötőút (Bajor út), valamint
a BMW körút északi, keleti és déli szakaszán tervezik végezni. A benyújtott hatástanulmányból
megállapítható az is, hogy a zajvédelmi szakértő által elvégzett vizsgálatok eredményei alapján 3 dB-t
meghaladó zajterhelés változás a BMW körút északi, külterületi, nem országos közút részét képező
szakaszán várható, amelynek szomszédságában zajtól nem védendő területek találhatóak. A
zajvédelmi szakértő számításokkal azt is igazolta, hogy a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.
3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében előírt közlekedéstől származó zaj terhelési
határértékei az érintett útvonalakon a szállítási/fuvarozási tevékenységtől származó zajnövekmény
217
mellett is teljesülni fognak. Továbbá a 15 évre előre becsült távlati forgalom figyelembevételével
elvégzett számítások alapján a tevékenységhez kacsolódó forgalomtól származó zajterhelés-
növekmény mértéke várhatóan csökkeni fog az érintett útszakaszok forgalmának növekedésével,
valamint az összesített forgalom mellett is a zajterhelési határértékek várhatóan hosszú távon is
betartásra kerülnek a legközelebbi védendő épületeknél. Továbbá a hatástanulmány 383. oldalán
leírtak alapján a várható zajterhelések csökkenésére lehetőséget adhatnak a technikai fejlesztések
(csendesebb abroncsok, halkabb kopóréteg, elektromos járművek) jövőbeli térnyerései, amit nem
vettek figyelembe a számítások során. A tevékenységhez kapcsolódó forgalom okozta zajterhelés-
változás mértékét a ZajR. 3. § (3) bekezdése értelmében forgalomszámlálással egybekötött
zajmérésekkel ellenőriztetheti a környezetvédelmi hatóság, amely jogkörét az eljárás lezárásaként
kiadott döntésében gyakorolja.
A környezetvédelmi hatóság felhívja a figyelmet, hogy a ZajR. 14. § (1) bekezdése értelmében a
közlekedési vonalas létesítmények üzemelésének zajszempontú vizsgálatát az azok létesítésére és
forgalomba helyezésére irányuló, a jelen beruházáshoz nem kapcsolódó külön eljárásokban folytatja
le. A ZajR. 14. § (2) bekezdése értelmében a közlekedési vonalas létesítményekre vonatkozó
zajvédelmi követelmények be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a közlekedési vonalas
létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges felülvizsgálatra kötelezheti a
közlekedéstől származó zajterhelés mérséklésének kikényszerítése érdekében.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének 3.3.6.
pontjában zajkibocsátási határérték megtartásáról rendelkezett, továbbá a 3.3.10. pontjában
meghatározottak szerinti zajmérési kötelezettséget írt elő, továbbá a 3.3.11 pontjában a
szállítási/fuvarozási útvonalak kijelöléséről rendelkezett.
165. Hulladéktárolás és ártalmatlanítás: Hogyan biztosítják a veszélyes hulladékok teljes körű
és biztonságos ártalmatlanítását, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezetre?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a telephelyen hulladék
ártalmatlanítása nem lesz. A kérelem 7.4 fejezetében került részletesen ismertetésre a gyártás során
termelődő veszélyes hulladékokkal történő gazdálkodás módja. A veszélyes és nem veszélyes
hulladékok gyűjtése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a környezet veszélyeztetése
nélkül tervezett. A keletkező hulladékok hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező átvevő
szervezeteknek kerülnek átadásra.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A szakértői nyilatkozaton túl, a benyújtott hatástanulmányban foglaltak alapján, a telephely üzemelése
során hulladék ártalmatlanítása a telephelyen nem történik.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 4. § szerint minden tevékenységet úgy kell
megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a
környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy
környezetszennyezést,
biztosítsa
a
hulladékképződés
megelőzését,
a
képződő
hulladék
mennyiségének
és
veszélyességének
csökkentését,
a
hulladék
hasznosítását,
továbbá
környezetkímélő ártalmatlanítását.
A beadott hatástanulmányban foglaltak alapján megállapítható, hogy a telephelyen hulladék
előkezelése, illetve az üzemelés során keletkező hulladékok munkahelyi és üzemi gyűjtőhelyen
történő gyűjtése fog megvalósulni. A hulladék gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan a
hatástanulmány 7.4. fejezete valamint a hiánypótlás tartalmaz adatokat. A keletkező hulladékok
218
elszállítását és ártalmatlanítását arra engedéllyel rendelkező vállalkozás végzi el, telephelyen kívül
történik a kezelés. A hulladékgazdálkodási hatóság bármikor, bejelentés nélkül jogosult ellenőrizni,
hogy a hulladékkezelés a Ht. és az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak
megfelelően történik-e.
A területi hulladékgazdálkodási hatóság a jogszabályi követelmények teljesülése érdekében jelen
határozat rendelkező részének 3.12. és 3.13. pontjában meghatározottak szerinti előírást tette.
166. Vízvisszaforgatás: Pontosan hogyan működik a vízvisszaforgatási rendszer, és milyen
szűrési, illetve tisztítási lépéseket alkalmaznak?
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a visszaforgatni tervezett víz
előállítása a kérelem 4.4.3.5. fejezetében részletesen ismertetett szennyvíztisztítóban tervezett. A
leírás 91. oldalán, a Permeát víz tisztítása résztől található leírás a gázmosó berendezésekben
felhasználni tervezett víz további tisztítási módjáról. A tisztítási lépések tehát a 4.4.3.5. fejezetben
ismertetett összes tisztítási lépés „Tisztított szennyvíz minőségellenőrző medence” című fejezetig. A
gázmosó berendezésekben felhasználni tervezett víz a szennyvíztisztítótól zárt rendszerben kerül
továbbításra a felhasználási területre.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.11.1. b)
pontjában előírta, hogy a környezethasználónak a környezet terhelésének csökkentése érdekében az
elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell a tevékenységhez szükséges anyag (így a
víz) hatékony felhasználásáról is, melynek módja lehet a víz visszaforgatása.
167. Lakossági tájékoztatás: Milyen konkrét lépéseket terveznek annak biztosítására, hogy a
helyi lakosság folyamatosan értesüljön a gyár tevékenységeiről és annak környezeti
hatásairól?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power Hungary Kft.
aktív kommunikációt és együttműködést tervez a helyi közösségekkel, és részt kíván venni a
közösségi környezetvédelmi tevékenységekben és a közjóléti vállalkozásokban.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás részben, a hatóság általi feldolgozást követően
az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) publikus oldalán elérhetővé válik.
Az Lvr. 31 § (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a
tárgyévet követő év március 31-ig a területi környezetvédelmi hatóság részére a 7. melléklet szerinti
adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM nyilvántartás) nyújt be.
Az Lvr. 32. § (3) bekezdése alapján a tüzelőberendezések LAL nyilvántartásban szereplő adatainak,
valamint az LM nyilvántartásban szereplő összes telephely levegőterhelési adatainak interneten
keresztül történő elérhetőségét az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felülete
biztosítja.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.27.
és 3.2.28. pontjaiban adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő az engedélyes részére a
levegőtisztaság-védelem szakterülethez kötődően.
219
171. Környezetvédelmi szempontok: Milyen környezetvédelmi intézkedéseket alkalmaznak
annak érdekében, hogy a szürkevíz használata ne okozzon környezeti terhelést?
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a szürkevíz minőségi
paraméterei a dokumentáció 1.28 mellékletében kerültek megadásra. A szürkevíz kezelésre kerül,
melynek részletes ismertetése a 4.4.3.7. fejezetben, a Vízelőkészítés a hűtőtornyokhoz alfejezetben
található. A hűtőtornyok vonatkozásában levegőtisztaság-védelmi modellezés került végrehajtásra,
mely a kérelem 1.6 mellékletében található.
A környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.18. pontban a környezeti levegő
terheltségének nyomon követése érdekében levegőterheltségi és levegőterhelési mérési (immisszió
monitoring)
terv
benyújtási
kötelezettséget
állapított
meg
az
elővigyázatosság
elvének
figyelembevételével, melyben a légszennyező pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok
mérésén túl az alkalmazott hűtőtornyok diffúz kibocsátásából származó valamennyi légszennyező
anyag mérésére is javaslatot kell tenni, függetlenül attól, hogy jogszabály a diffúz forrásokra mérési
kötelezettséget nem állapít meg.
174. Hatékonysága: Milyen intézkedéseket tesznek a hígítóvíz-felhasználás hatékonyságának
javítására?
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a gázmosók vízigényének
kielégítése részben a visszaforgatott tisztított szennyvízzel tervezett, ezzel csökkentve a hígított víz
felhasználás mennyiségét.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.11.1. b)
pontjában előírta, hogy a környezethasználónak a környezet terhelésének csökkentése érdekében az
elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell a tevékenységhez szükséges anyag (így a
víz) hatékony felhasználásáról is, melynek módja lehet a víz visszaforgatása.
177. Vízvisszanyerés: Van-e terv vagy technológia a hígítóvíz visszanyerésére és
újrafelhasználására, és ha igen, milyen módszerekkel próbálják megvalósítani?
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő nyilatkozta, hogy igen, a hígítóvíz kapcsán a
szennyvíztisztítóban tervezett visszaforgatott víz előállítása a kérelem 4.4.3.5. fejezetében részletesen
ismertetett módszerekkel. A leírás 91. oldalán, a Permeát víz tisztítása résztől található leírás a
gázmosó berendezésekben felhasználni tervezett víz további tisztítási módjáról. A tisztítási lépések
tehát a 4.4.3.5. fejezetben ismertetett összes tisztítási lépés „Tisztított szennyvíz minőségellenőrző
medence” című fejezetig.
A Vízmű azt a választ adta, hogy ez azEVE Power Hungary Kft. hatáskörébe tartozó kérdés.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.11.1. b)
pontjában előírta, hogy a környezethasználónak a környezet terhelésének csökkentése érdekében az
elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell a tevékenységhez szükséges anyag (így a
víz) hatékony felhasználásáról is, melynek módja lehet a víz visszaforgatása.
220
180. Helyi ökoszisztémára gyakorolt hatás: Miként tervezik figyelemmel kísérni és értékelni a
szürkevíz és hígítóvíz használatának hatását a környező ökoszisztémára?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a hígítóvíz kapcsán a zárt
rendszerben történő felhasználásra tekintettel a környező ökoszisztémára gyakorolt hatások
kialakulása nem feltételezhető.
Az önkormányzat az alábbi választ adta:
Kiépítjük a Környezeti Ellenőrző Rendszert, mely keretében a víz, talaj, levegő, zaj és aerobiom
monitoringja mellett a biodiverzitás megfigyelését, vizsgálatát is folyamatosan végezzük majd 16
komplex mérőállomáson és azok környezetében a Debreceni Egyetem szakembereinek bevonásával.
A vízmű az alábbi választ adta:
A Város kiépíti és üzemelteti a Környezeti Ellenőrző Rendszert, mely keretében a víz, talaj, levegő, zaj
és aerobiom monitoringja mellett a biodiverzitás megfigyelését, vizsgálatát is folyamatosan végezzük
majd 16 komplex mérőállomáson és azok környezetében a Debreceni Egyetem szakembereinek
bevonásával.
A szürkevíz felhasználása kapcsán a kérelem 1.6 mellékletében csatolt részletes levegőtisztaság-
védelmi értékelés alapján a légszennyező hatás, így a helyi ökoszisztémára gyakorolt negatív hatás
kialakulása nem valószínűsíthető.
A környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A benyújtott hatástanulmány 10. pontjában (453. oldal) megállapításra kerül, hogy a hűtőrendszeren
keresztül a légkörbe kerülő vízgőz tisztaságát az előtisztító rendszerek biztosítják. A hűtőtornyok által
potenciálisan kibocsátásra kerülő egészségre ártalmas anyagok várható immissziós koncentrációja a
vonatkozó mellékletben bemutatott számítások alapján jelentősen az egészségügyi határértékek,
illetve a tervezési irányértékek alatt marad, így közvetlen hatással nem lesz a környék bioszférájára. A
klimatikus viszonyokat a kibocsátott vízgőz mennyisége egészséget érintő módon nem befolyásolja.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
3.2.18. pontban immisszió monitoring terv készítési kötelezettségről rendelkezett.
201. Az üzemek áramellátásával illetve hulladékkezelésével kapcsolatban is ugyanilyen
indokolt kérdéseket lehetne feltenni: az engedélyező hatóságnak azt is mérlegelnie kellene,
hogy teljesíthetőek-e Magyarország klímaügyi vállalásai, ha új gázerőművek építésével akarjuk
az akkugyártás áramigényét fedezni, illetve nem okoz-e súlyos környezeti krízist, ha
elkezdenek visszaérkezni az országba az itt gyártott, és a kiterjesztett gyártói felelősség elve
alapján használat után ugyanide visszakerülő, hulladékká vált akkumulátorok, évente százezer
tonnás nagyságrendben.
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a fenti pontban nem került
kérdés megfogalmazásra. Az említett, kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó figyelemfelhívás
kapcsán szeretnénk megemlíteni, hogy az akkumulátorok életciklusának végén történő megfelelő
ártalmatlanítás kötelezettségét EVE Power Hungary Kft. a 445/2012 (XII.29.) Kormányrendelet 5. §-a
szerint kollektív teljesítés keretében, koncessziós társaság igénybevételével kíván eleget tenni.
Önkormányzat azt nyilatkozta, hogy az ipari parkok elektromos áram ellátására nem kíván Debrecen
221
Megyei Jogú Város gázerőművet építeni.
A most hatályos jogszabályi környezetben az elektromos autók akkumulátorát a jármű tartozékaként
abban a tagállamban kellene visszagyűjteni, ahol a végfelhasználónak (vevőnek) átadásra került,
vagyis ahol a gépjármű első forgalomba helyezése megvalósult. A begyűjtött elemek kezelése és
újrafeldolgozása tekintetében a szabályozás nem írja elő, hogy annak a gyártó tagállamban kell
megvalósulnia. Az elvégezhető a forgalmazás szerinti tagállamban vagy más tagállamban, de még az
Unión területén kívül is.
A gyártóktól továbbra sem lesz elvárás, hogy saját maguk gyűjtsék vissza az akkumulátorokat, illetve
maguk hasznosítsák. A kötelezettségük arra terjed ki, hogy egyénileg, vagy közösen megszervezzék
a teljesítést és állják a költségeket.
A jogszabályi előírásból nem következik, hogy minden hazánkban legyártott, de más országban
forgalomba hozott akkumulátor szükségszerűen Magyarországon kerül újrahasznosításra. Nincs
tudomásunk akkumulátor újrahasznosítási beruházásról.
Hulladék Keretirányelv - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (EU) 2008/98/EK (2008.
november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről; https://eur-
lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32008L0098
Akkumulátor irányelv - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve (EU) 2006/66/EK (2006.
szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról,
továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről; https://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32006L0066&qid=1687770123483
https://klimapolitikaiintezet.hu/elemzes/akkumulator-kiterjesztett-gyartoi-felelosseg#_ftn1
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A területi hulladékgazdálkodási hatóság szakkérdés vizsgálata során vizsgálja a létesülő üzem
vonatkozásában a hulladékkezeléssel összefüggő jogszabályoknak, közösségi normáknak való
megfelelést, ideértve az elem- és akkumulátor hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak való
megfelelést is.
Az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló
445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladék vonatkozásában az 5-6.§-ban a
gyártóra és a koncessziós társaságra, a 18-19. §-ban a forgalmazóra vonatkozóan tartalmaz előírást,
amelyek szerint a gyártó egyéni teljesítés útján saját maga vagy kollektív teljesítés útján, a
koncessziós társaságon keresztül teljesíti gyűjtési, átvételi és kezelési kötelezettségét.
A hatástanulmányban tett nyilatkozat alapján az Eve Power Hungary Kft. fenti kötelezettségét kollektív
teljesítés útján fogja teljesíteni, azaz telephelyén használt akkumulátor átvétele nem fog megvalósulni,
azt a koncessziós társaság koordinálja.
A fentiekre figyelemmel a területi hulladékgazdálkodási hatóság jelen határozat 3.13.39-3.13.41.
pontjaiban meghatározott előírást tett hatáskörébe tartozóan.
207. A dokumentum állítása szerint: Összességében a felszíni vizek szennyeződése a
megfelelő műszaki fegyelem betartása mellett nem valószínű. Hogyan lesz lehetséges ezt
ellenőrizni, betartatni, és ha gond van számonkérni?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a vízügyi hatóság azt nyilatkozta, hogy a hatóság jelen eljárás
keretében és külön vízjogi engedélyezési eljárásokban a kibocsátásokra vonatkozóan kötelező
222
monitoringot ír elő, aminek betartását vízügyi és vízvédelmi felügyeleti hatáskörben ellenőrzi. Ha az
ügyfél részéről mulasztás vagy szennyezés történik, akkor a hatóság a felszín alatti vizek védelméről
szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet Favir. 19. §-a alapján jár el és akár a bírság kiszabása
mellett kötelezést adhat ki vagy kezdeményezhet a tevékenység korlátozására, felülvizsgálatára,
megtiltására vonatkozóan is.
A szakértő nyilatkozata szerint a veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok tárolásával érintett
épületek, illetve épületrészek alatt HDPE fólia és monitoring lehetőség kiépítése tervezett, így egy
esetleges szennyezőanyag kijutás még a felszín alatti víz és földtani közeg szennyeződését
megelőzően észlelhetővé válik. Emellett a létesítmény vonatkozásában a kérelem 7.12 pontjában
foglaltak szerint talajvíz monitoring rendszer telepítése tervezett.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A létesítmény saját szennyvízkezelővel fog rendelkezni, melynek során a tisztított szennyvíz egy
részét újra felhasználják, másik része a városi szennyvíztisztítóra kerül, ahol újra tisztításon esik át. A
kilépési pontoknál a kilépő szennyvíz minőségét rendszeresen ellenőrizni fogják, a területről csak
kommunális és megfelelő határértékre tisztított technológiai szennyvíz távozik.
Saját csapadékvízrendszer kerül kialakításra, melynek minden eleme (gyűjtő, elvezető és tároló
rendszer) vízzáró módon tervezett. A szükséges helyeken olajfogó biztosítja majd, hogy a közterületi
csapadékvíz hálózatba kizárólag az előírt határérték alatti minőségű csapadékvizek kerüljenek
bevezetésre.
A kibocsátó önellenőrzéssel ellenőrzi a kibocsátott szennyvíz minőségét, és ha az nem megfelelő, a
felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14. § (5)
bekezdése alapján a vízvédelmi hatóság határozatban kötelezi a szennyvízkibocsátás korlátozására
vagy leállítására.
A környezetvédelmi hatóság az eljárás lezárásaként kiadott határozatában írja elő a kibocsátásokra
és a tényleges monitoringra vonatkozó előírásait, melyek a jogszabályokban rögzített szennyező
anyagokra vonatkozóan a kibocsátási paramétereknél és mérési gyakoriságnál megengedőbb nem
lehet. Amennyiben az engedélyben rögzített előírásoktól eltérően üzemel a létesítmény, úgy az
ágazati jogszabályokban és a Khvr.-ben meghatározott szankciók alkalmazásának van helye. A
hatóságok jogkörei részletesen kifejtésre kerület a 22. kérdés esetében.
A fentieket figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a rendelkező rész 3.1.10. pontjában
határozta meg a földtan közeg monitoringjára vonatkozó előírásokat, továbbá ezen kérdéstől
függetlenül a vízügyi és vízvédelmi hatóság a D.) Felszíni és felszín alatti vizek minőségének
védelme, állapotromlásának megakadályozása érdekében tett előírásokat (vízminőség-védelmi
monitoring) 3.19.14.-3-19-17. pontjaiban és az E.) Egyéb vízügyi és vízvédelmi általános előírások
3.19.22. pontjában meghatározottak szerint rendelkezett. A vízügyi és vízvédelmi hatóság előzetes
bejelentés nélkül bármikor ellenőrizheti a telephelyen végzett tevékenységet. A szennyvíz-előtisztítóra
és csapadékvízgyűjtő és -elvezető rendszerre önálló vízjogi engedély kerül majd kiadásra.
A határozat rendelkező részének 5.6. pontjában a környezetvédelmi hatóság előírta, hogy az
egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folyatott tevékenység esetén a Khvr. 26.
§ (4)-(5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeknek van helye.
226.
A
LÉGSZENNYEZŐ
FORRÁSOKBÓL
KIKERÜLŐ
(rákkeltő
nehézfémekkel
és
oldószerekkel) szennyezett levegő a légköri viszonyoktól függően megáll egy szoftverrel
kiszámított távolságra a telekhatártól (pl. É-i irányban) 1033 méterre, majd onnantól
bármekkora területen szennyezheti a termőföldet, felszíni vizeket, zöldségest, gyümölcsöst,
süngarázst, dézsás erdőt, játszóteret, óvodai-bölcsődei udvart, Debrecent, Józsát,
Böszörményt, bárhol, bármit (kivéve a levegőt...)?
223
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a létesítmény levegőtisztaság-
védelmi hatásai a dokumentáció 7.1 fejezetében kerültek részletesen bemutatásra. A Kérdező által
meghivatkozott levegőtisztaság-védelmi hatásterület meghatározása a 306/2010. (XII. 23.) Korm.
rendelet 2.§-a 14. pontja előírásai szerint került meghatározásra. A 7.1.5. fejezetben foglaltak szerint
a hatásterület kiterjedését az a) kritérium határozza meg, tehát azon távolság került megadásra, ahol
a maximális koncentráció a tervezési irányérték 10%-át eléri. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen
távolságon túl sem zárható ki a kibocsátott anyag megjelenése, azonban annak koncentrációja
minden esetben a tervezési határérték 10 %-a alatt marad. Tehát nem igaz az a megállapítás, hogy a
szennyezett levegő a légköri viszonyoktól függően megáll egy szoftverrel kiszámított távolságra.
Mindazonáltal a számított koncentrációk a hatásterületen belül is az egészségügyi határértékek,
illetve tervezési irányértékek alatt maradnak, így a hatásterületen túl a szennyezőanyagok további
hígulásának következtében minden esetben ezen határértékek alatti koncentrációban várhatók.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette a szakértő nyilatkozatán túl:
a kivitelezés, valamint a működés levegőt terhelő anyagai a hatásterületen kívül is megjelennek
minimális koncentrációban, azonban a szabványokban és jogszabályokban rögzített számítások a
hatásterületen belüli koncentráció meghatározására vonatkoznak, arra a területre ahol azok hatása
érvényesül és arra a koncentrációra, amely hatótényezőt jelent. A levegő védelméről szóló 306/2010.
(XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerinti hatásterület számítások értelmében az egészségügyi
határértékek már a hatásterületen belül is teljesülnek, annak területén sem okoznak szennyezést, a
hatásterületen kívül a légszennyező anyagok koncentrációja jelentős mértékben tovább csökken.
A fentieket figyelembe véve, külön rendelkezést nem alapított rá a környezetvédelmi hatóság, a
kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
Megjegyzendő azonban, hogy a 3.2.18. pontban előírt immisszió monitoring terv készítési
kötelezettség és a terv alapján elvégzendő immissziómérések valamennyi, a gyár tevékenységéből
származó légszennyező anyag koncentrációjának meghatározását és a mért koncentrációk
egészségügyi határértékekhez való összehasonlítását eredményezi.
227. Mekkora valójában ezeknek a gyáraknak az igazi hatásterülete?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a teljes beruházás
hatásterületei a dokumentáció 2.9 Mellékletében kerültek megadásra, illetve leírásuk megtalálható a
dokumentáció 7. fejezetében az egyes környezeti hatásokat vizsgáló alfejezeteknél.
Környezetvédelmi az alábbi ténymegállapítást tette:
Jelen eljárásban a hatástanulmányban szakértők által meghatározásra került az EVE Power Hungary
Kft. által tervezett akkumulátor gyár hatásterülete a Khvr. 7. számú melléklet szempontjainak
figyelembevételével.
Az egyesített hatásterület vélelmezett legnagyobb határa a telekhatártól számítva északi irányban
2,1km, északkeleti irányban 2 km, keleti irányban 2,22 km, délkelet irányban 2,22 km, déli irányban
2,5km, délnyugati irányban 2,25 km, nyugati irányban 2,9 km, északnyugati irányban 2 km.
Az egyesített hatásterület a Khvr. 6. számú melléklet 3. b) pontjának megfelelően térképen is
bemutatásra került, amelyet a hatástanulmány 2.9. számú melléklete tartalmaz.
224
Az egyéb üzemek hatásterületei az adott üzem engedélyezésére vonatkozó eljárásban megállapításra
kerültek, mivel ennek a meghatározása a környezeti hatástanulmányban a Khvr. 6. számú
mellékletének 3. pontja szerint általános tartalmi követelmény.
A benyújtott hatástanulmány 7.9.9.1. fejezet alapján a kivitelezés zajvédelmi hatásterülete északi
irányban 2,1 km, északkeleti irányba 2 km, keleti és délkeleti irányban 2,22 km, déli irányban 2,5 km,
délnyugati irányban 2,25 km, nyugati irányban 2,9 km, valamint északnyugati irányban 2 km. Az
üzemelésre vonatkozó zajvédelmi hatásterület északi irányban 1,44 km, északkeleti irányban, 1,3 km,
keleti irányban 1,53 km, délkeleti irányban 0,28 km, déli irányban 0,41 km, délnyugati irányban 1,14
km, nyugati irányban 1,41 km, valamint északnyugati irányban 1,21 km. A kivitelezés és üzemeltetés
hatásterülete a hiánypótlás 4. mellékletében ábrázolva is bemutatásra került. A benyújtott
hatástanulmány 7.9.4. és a 7.9.7. fejezetei, valamint a benyújtott hiánypótlás 22. és 23. pontjaiból
megállapítható az is, hogy a telephelyen végzett építési és üzemelési tevékenységektől származó
ZajR. 2. § c) pontja szerinti védendő környezetben levő épület szerkezetén keresztül ható
rezgésterhelés kialakulása nem várható, ezért a ZajR. 8. §-a szerinti környezeti rezgésforrás
hatásterülete az építéssel vagy az üzemeléssel összefüggésben nem értelmezhető. A
hatástanulmány 7.9.6. fejezetében bemutatott számítások alapján az üzemeléshez kapcsolódó
szállítási tevékenység a BMW körút északi szakaszán okozhat 3 dB-t meghaladó zajterhelés-
változást, azonban a külterületi BMW körút és bekötőút nem az országos közúthálózat része, illetve a
szállítási útvonallal szomszédos területeken zajtól védendő területek nem találhatóak, így a leírtak
értelmében a ZajR. 7. § (1) bekezdése szerinti hatásterület lehatárolása a ZajR. 7. § (1) és (2)
bekezdései alapján nem értelmezhető.
Jelen eljárás keretében az EVE Power Hungary Kft. által a Debrecen 0237/405 hrsz-ú ingatlanon
tervezett akkumulátorcella gyártó üzem hatásterülete került meghatározásra. A benyújtott
hatástanulmány 7.1.2.3. pontjában (196. oldal) ismertetésre került a kivitelezés levegőtisztaság-
védelmi hatásterülete, mely legnagyobb kiterjedését az 59. táblázat (197. oldal) tartalmazza. Fentiek
alapján a kivitelezés hatásterületének legnagyobb kiterjedése a telekhatártól számítva északi irányban
968 m, északkeleti irányban 1214 m, keleti irányban 1661 m, délkeleti irányban 1105 m, déli irányban
1123 m, délnyugati irányban 1426 m, nyugati irányban 675 m és északnyugati irányban 517 m.
A benyújtott hatástanulmány 7.1.3.2. pontjában (261. oldal) bemutatásra került az üzemelés
környezetre gyakorolt hatások modellezése, valamint ezen, modellezés alapján a benyújtott
hatástanulmány 7.1.5. pontjában ismertetésre került a pontforrások hatásterület lehatárolása, mely
legnagyobb kiterjedését a benyújtott hatástanulmány 86. táblázata (273. oldal) tartalmazza. Fentiek
alapján a működés hatásterületének legnagyobb kiterjedése a telekhatártól számítva északi irányban
1033 m, északkeleti irányban 1677 m, keleti irányban 434 m, délkeleti irányban 746 m, déli irányban
563 m, délnyugati irányban 242 m, nyugati irányban 384 m és északnyugati irányban 186 m.
Engedélyezési eljárásban a földtani közeg és a felszín alatti víz vonatkozásában hatásterületet a
felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének II.
pontja értelmében a 13. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott engedélyek
megszerzésére irányuló eljárás kérelméhez mellékelt dokumentációban kell bemutatni, vagyis olyan
esetben, amikor a szennyező anyag földtani közegbe történő közvetlen bevezetését, a szennyező
anyag felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetését, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő
bevezetést is, valamint a szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetését
kérik engedélyezni. Előbbi tevékenységekre vonatkozó engedély iránti kérelem a környezetvédelmi
hatósághoz nem érkezett.
A további közvetlen és közvetett hatásterületeket a hatástanulmány tartalmazza.
225
A fentieket figyelembe véve, külön rendelkezést nem alapított rá a környezetvédelmi hatóság, a
kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
228. A felszíni vizekbe ülepedő rákkeltő, vizi élővilágra veszélyes anyagok meddig juthatnak el
a Tisza vízgyűjtő területén?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power Hungary Kft.
telephelye vonatkozásában a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozó felszíni vízfolyásokba történő közvetlen
szennyvíz kibocsátás nem tervezett. A telephelyről kibocsátani tervezett szennyvíz minőségi jellemzői
meg fognak felelni a kérelem 1.10 mellékletében csatolt, a Debreceni Vízmű Zrt. által kiadott elvi
befogadói nyilatkozatban meghatározott határértékeknek. A Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett
szennyvíztisztító kibocsátási jellemzői és annak áttételes hatása a vízi élővilágra nem képezik tárgyát
jelen eljárásnak.
Amennyiben
a
kérdés
levegőtisztaság-védelmi
kibocsátásokból
származó
ülepedő
szennyezőanyagokra vonatkozik, úgy megállapítható, hogy a létesítmény levegőtisztaság-védelmi
hatásterülete a legrosszabb esetet feltételezve került meghatározásra. Amennyiben a modellezés
során száraz és nedves kiülepedés figyelembevételre került volna, akkor az adott receptorokon
várható maximális koncentráció az adott szennyezőanyag jellemzőitől függő mértékben csökkenne, a
levegőtisztaság-védelmi hatásterület kiterjedése, és ezzel párhuzamosan a közvetett talajvédelmi
hatásterület kiterjedése szintén csökkenne. Kiemelendő, hogy a kérelem 7.1.3.1. fejezetében,
valamint 1.6 mellékletében ismertetett maximális immissziós koncentrációkat, valamint a 6/2009 (IV.
14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendeletben a földtani közegre vonatkozóan meghatározott
szennyezettségi határértékeket, illetve a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendeletben meghatározott a felszíni
víz vízszennyezettségi határértékeit figyelem bevéve megállapítható, hogy a szennyezőanyagok
számított immissziós koncentrációja több nagyságrenddel kisebb, mint a vonatkozó, földtani közegre,
illetve felszíni vízre vonatkozó határérték, így az immissziós határértéket el nem érő, tehát
levegőtisztaság-védelmi paramétereknek megfelelő üzemelés esetén az ülepedés mértékétől
függetlenül a levegőben engedélyezett mérhető maximumok és a talajt illetve felszíni vizet érintő
határértékek nagyságrendi eltérése miatt még hosszú idejű akkumuláció alatt sem várható vonatkozó
szennyezettségi határértékeket elérő koncentráció kialakulása.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A rákkeltő hatások megelőzése érdekében elengedhetetlen a kibocsátási forrásokra vonatkozóan a
levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.5.4. pontjában a rákkeltő légszennyező
anyagokra vonatkozóan meghatározott szigorú kibocsátási határértékek alkalmazása.
A 4/2011. (I. 14.) VM rendelet célja a levegőminőség javítása és az egészségkárosító hatások
minimalizálása, többek között a rákkeltő anyagok tekintetében is. A rendelet 6. melléklet 2.5.4. pontja
konkrétan meghatározza az emberi egészségre és a környezetre jelentős veszélyt jelentő rákkeltő
légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeket. A határértékek betartása minimalizálja a
légkörben lévő rákkeltő anyagok koncentrációját, ezzel csökkentve azok belélegzéséből vagy
kiülepedéséből adódó kockázatokat. Az anyagok környezeti levegőbe kerülésének és onnan
kiülepedésének korlátozása különösen fontos.
A fentieket is figyelembe véve a környezetvédelmi hatóság a levegőminőség védelme érdekében a
hatáskörébe tartozóan jelen határozat rendelkező részének 3.2.14. pontjában rendelkezett a
légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, a 3.2.17., valamint a 3.2.27. és 3.2.28.
pontjában rendelkezett a az emisszió mérés gyakoriságáról, illetve az értesítési kötelezettségről is, így
226
az emisszió mérési jegyzőkönyvek hatóság részére történő megküldéséről, valamint adatszolgáltatási
kötelezettség is előírásra került. A próbaüzem alatt is mérési, értesítési és adatszolgáltatási
kötelezettséget írt elő a környezetvédelmi hatóság a határozat rendelkező részének 3.2.22.-3.2.26.
pontban foglaltak alapján, míg a 3.2.18. pontban az immisszió monitoring terv készítési
kötelezettségről is rendelkezett, mely alapján elvégzett mérésekkel a levegő légszennyező
anyagokkal terheltsége meghatározható.
233.
Komolyan gondolják-e, hogy miközben a gyárnak óriási, összesen 264 079 t CO2e
üvegházhatású gázok kibocsájtásával jár, akközben ezt 134(!) facsemete ültetésével és
kerékpártárolók valamint a kerékpárral érkező dolgozók számára öltözők és tusolók
létesítésével tervezik kompenzálni?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a facsemeték száma a
vonatkozó, a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben foglalt előírások figyelembevételével került
meghatározásra. A kerékpártárolók kialakítása szintén a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet
előírásainak megfelelően fog megtörténni.
Az EVE Power Hungary Kft. az üvegházhatású gáz kibocsátásának ellentételezésére jogszabály
szerint nem kötelezett. Szeretnénk kiemelni, hogy a 264 079 t CO2e üvegházhatású gáz kibocsátás a
jelen tervezési szint figyelembevételével végrehajtott becslés, melynek EVE Power Hungary Kft., mint
környezettudatos cég további csökkentésére törekszik az alábbi intézkedésekkel:
• Az energiahatékonyság további növelése: Az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése
megújuló energiák alkalmazásával, és ahol lehetséges, villamos energia használatával a
földgázfelhasználás helyett. Az energiagazdálkodás további optimalizálása digitális és intelligens
technológiák alkalmazásával.
• Új energiaforrások és technológiák feltárása: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
további csökkentése érdekében Engedélykérő vizsgálja a geotermikus energia használatának
lehetőségét.
• Többelemű szénmegkötési stratégia kidolgozása:
o
Csatlakozás az International Friendship Forest Projecthez, melynek részeként nagyléptékű
erdősítés támogatása tervezett,
o
szénmegkötő technológiák vizsgálata, és lehetőségszerinti alkalmazása karbonkreditek
vásárlása
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A Khvr. 6. számú mellékletének 4. pont al) pontja szerint a környezeti hatástanulmány tartalmi
követelményeként be kell mutatni az olyan, lehetséges alkalmazkodási intézkedéseket, valamint az
üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve ellentételezését szolgáló intézkedéseket,
amelyek éghajlati, ökológiai és környezeti szempontból hasznosak, továbbá megvalósításuk nem jár
aránytalanul magas költséggel, vagyis nem követelmény a beruházásoknál az üvegházhatású gáz
kibocsátások maradéktalan ellentételezése – erre egyéb jogszabály sem állapít meg kötelezettséget
ha van ilyen intézkedés, akkor azt kell bemutatni. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának
ellentételezésének mértékét nem határozza meg az előzőekben említett jogszabályi hivatkozás és
más jogszabály sem.
A fentieket figyelembe véve, külön rendelkezést nem alapított rá a környezetvédelmi hatóság, a
kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
227
235. Ezen facsemeték ültetése kiváltja az üvegházhatású gázok kibocsájtását, továbbá a 719
parkolóba érkező autó kipufogógáz kibocsájtásának környezeti terhelését?
A közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-121/2024
ügyiratszámú feljegyzésbe rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy a facsemeték száma a
vonatkozó, a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben foglalt előírások figyelembevételével került
meghatározásra. Az EVE Power Hungary Kft. az üvegházhatású gáz kibocsátásának
ellentételezésére jogszabály szerint nem kötelezett, azonban az alábbi tevékenységeket tervezi.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hatékony csökkentése érdekében a létesítmény
működése során az Engedélykérő a következő intézkedéseket teszi meg:
A) Napelemrendszer telepítése: nagyméretű, tetőszerkezeten, illetve parkoló felületek felett
elhelyezett fotovoltaikus elemek telepítése, mellyel a megújuló energia felhasználási
arányának növelése és a hagyományos energiahordozótól való függés csökkentése
megvalósulhat.
B) Hulladékhő-visszanyerő rendszerek telepítése tervezett: gőzkazánok, kompresszorok, illetve
földgáz üzemű kazánok hulladékhőjének visszanyerése, és ezek hasznosítása
C) Energiatakarékos és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő technológiák alkalmazása tervezett: az
energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, melyek
megvalósítása a pl. a párátlanító rendszerek működésének, illetve a hűtőrendszer
működésének optimalizálásával oldható meg.
D) Növénytelepítés és zöldítés.
Környezetvédelmi hatóság az alábbi ténymegállapítást tette:
A Khvr. 6. számú mellékletének 4. al) pontja szerint a környezeti hatástanulmány általános tartalmi
követelménye, hogy be kell mutatni az olyan, lehetséges alkalmazkodási intézkedéseket, valamint az
üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, illetve ellentételezését szolgáló intézkedéseket,
amelyek éghajlati, ökológiai és környezeti szempontból hasznosak, továbbá megvalósításuk nem jár
aránytalanul magas költséggel. Tehát egy beruházás üvegházhatású gáz kibocsátásának teljes
ellentételezése nem jogszabályi követelmény.
A fentieket figyelembe véve, külön rendelkezést nem alapított rá a környezetvédelmi hatóság, a
kérelem tartalmazta a hivatkozott ágazati jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, ezáltal
érdemben vizsgálható volt a kérelem, melynek eredményképpen jelen határozat kerül kiadásra.
A beérkezett egyéb észrevételek összegzése
A Khvr. 10. § (1) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság az érintett nyilvánosságtól, a
megkeresett szervektől, valamint a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás során kapott, a
környezeti hatások értékelése szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával
érdemben vizsgálja.
A HB/17-IKV/01408-121/2024 ügyiratszámú, 236 darab észrevétel értékelését tartalmazó
feljegyzésben az alábbi sorszámú kérdés és észrevétel értékelések esetén a válaszok rögzítésre
kerültek, azonban a Khvr. 21. § (7) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal
előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi
feltételeire vonatkozó észrevételeket vizsgálta csak érdemben, tehát ezen sorszámú észrevételek
ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket mellőzte, mivel ezek nem az
eljárás tárgyát képező létesítmény megvalósításának, vagy a működésének jelentős változtatásának
környezetvédelmi feltételeire vonatkozó, jelen eljárás keretében vizsgálandó feltételekre irányuló
228
kérdések, észrevételek voltak, vagy az adott kérdésben feltett tevékenység végzésére vonatkozó
kérelem a környezetvédelmi hatósághoz nem érkezett:
4., 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 14., 15., 16., 18., 19., 27., 29., 30., 33., 38., 40., 41., 42., 43., 44., 45.,
46., 47., 49., 50., 53., 54., 56., 57., 58., 59., 62., 63., 75., 83., 84., 85., 86., 90., 92., 94., 95., 96., 99.,
100., 101., 102., 103., 107., 109., 113., 116., 117., 119., 120., 121., 122., 124., 125., 127., 134., 135.,
139., 140., 143., 144., 145., 160., 168., 169., 170., 172., 173.,175., 176., 178., 179., 181., 182., 183.,
184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198., 199.,200., 202.,
203., 204., 205., 206., 208., 209., 210., 211., 212., 213., 214., 215., 216., 217., 218., 219., 220., 221.,
222., 223., 224., 225., 229., 230., 231., 232., 234., 236., mely észrevételek az alábbi témákhoz
kapcsolódtak:
-
kutakból, vagy más forrásból (nem közszolgáltatótól) víz biztosítása az üzemeknek,
-
városi szennyvíztisztító telepre érkező összes szennyvíz mennyisége, ott a szennyvíz
újrahasznosítása,
-
városi vízmű szolgáltatása nem az engedélyezés tárgyát képező létesítmény részére és
ezekhez a szolgáltatásokhoz tartozó tevékenységek értékelése, részletezése (vízkivétel,
vízkezelés, vízminőség, víz és szennyvíz mennyiség, infrastrukturális és működési
költségek, szennyvíztelep üzemelésével kapcsolatos hatástanulmány készítése, kezelési
technológia megváltoztatása, szürkevíz telephelyeken kívűli tárolása, üzemeltetéssel
kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatala),
-
iparbiztonsági eljárásban feltett kérdések megválaszolása,
-
nem a környezetbe történő kibocsátás mérése, a technológia belső folyamatainak – nem
környezetvédelmi szempontú – ellenőrző mérése,
-
munkaegészségügyi, munka- és tűzvédelmi hatáskörbe tartozó kérdések, illetve azon
iparbiztonsági (katasztrófavédelmi) hatáskörbe tartozó kérdések, melyek értékelése
környezeti hatástanulmányban a Khvr. alapján nem szükséges, nem környezetvédelmi
hatáskörbe tartozik,
-
Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott startégiai célok relevánsá
válásának feltétele,
-
a legionella baktériumok szaporodásának, és a baktériumok jelenlétének mérésének
kérdése, kivéve azok egészségügyi hatásainak és az egészségügyi problémák
megelőzősének kérdését, melyre a válasz és az értékelés az indokolásban olvasható,
-
kapcsolattartási és tájékoztatási formák olyan esetekre, melyekre környezetvédelmi
jogszabályok kötelezettséget nem állapítanak meg, vagy nem környezetvédelmi
hatáskörbe tartoznak,
-
a város karbonlábnyomának változása a beruházások tükrében,
-
utakra sárfelhordás, mint baleseti forrás, illetve közutak takarítása,
-
az EU klímacéljai,
-
mérőállomás telepítése a belvárosban,
-
termékek forgalombahozatalához szükséges kockázatértékelés elvégzése,
-
talajvédelmi határértékek felülvizsgálata,
-
emberi populáció hatásvizsgálata,
-
a tevékenység felhagyása után más üzemeltető általi hasznosítása a területnek,
-
a Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Európai Unió környezetpolitikájának
viszonya,
-
a környezethasználó más telephelyen végzett tevékenységével kapcsolatos mennyiségi
adatok, melyek közlése nem jogszabályi követelmény és rendelkezést sem kell rá
alapítani,
-
Debrecen Megyei Jogú Város Klímastratégiájához való illeszkedés,
-
társadalmi felelősségvállalási programok indítása,
-
vasútvonal és tömegközlekedés fejlesztése,
-
külföldi események, tevékenységek értékelése,
229
-
termonukleáris fegyverek előállítása,
-
háború környezetre gyakorolt globális hatása,
-
a hatástanulmányban leírt technológiai folyamatok értelmezése, amennyiben ahhoz
környezetvédelmi feltételeket nem fogalmaztak meg (szürkevíz és hígítóvíz közti
különbség elmagyarázása, a szürkevizet és hígítóvizet használó folyamat ismertetése),
-
a gyárban és területén nem tervezett tevékenységre vonatkozó kérdések,
-
egyéb üzemek olyan tevékenysége, anyagfelhasználása, melyek értékelése környezeti
hatástanulmányban a Khvr. alapján nem szükséges,
-
az akkumulátorgyártással kapcsolatban általánosan megfogalmazott észrevételek,
kijelentések
-
észrevételt tevő vélelmezett beazonosíthatósága,
-
nem hatályos, vagy nem létező jogszabályhelyek értékelése,
-
az önálló vízjogi engedélyezési eljárásban tisztázandó kérdések,
-
a még meg nem valósult gyár feltételezett szennyezésére vonatkozó észrevételek, melyek
értelmezése a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartami keretek között nem
szükséges,
-
a parkolóhelyek és az ültetendő facsemeték száma közti összefüggés (más kontextusban
megválaszolásra került),
-
karbonkredit vásárlása.
A környezetvédelmi hatóság a szó szerint ismételődő kérdéseket az indokolásban az Ákr. 2. § (2)
bekezdés a) pontját szem előtt tartva nem ismételte meg. A szó szerint ismétlődő kérdések
egyértelműen beazonosíthatóak a HB/17-IKV/01408-121/2024. ügyiratszámú feljegyzés alapján.
A határozat indokolásában az értékelések rögzítésére teljeskörű bizonyítási eljárás keretében, a
kérdéssel feltételezhetően információval rendelkező szervezeteket megkeresve, a szervezetek
válaszadását követően került sor.
Zöld Kör ügyféli nyilatkozatának értékelése
2025. január 5-én a Zöld Kör – A Föld Barátai Magyarország tagja nevű civilszervezet (továbbiakban:
Zöld Kör), mint ügyfél észrevételek és javaslatok tárgyú beadványt (EPAPIR-20250105-1767) nyújtott
be, melyet a környezetvédelmi hatóság megvizsgált és megállapította, hogy tartalma alapján ügyféli
nyilatkozatnak minősül.
Az eljárásban részt vevő ügyfél nyilatkozatának értéklelését a környezetvédelmi hatóság az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. § (4) bekezdése
értelmében a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti, amely érdekében az
Ákr. 62. § (1) bekezdés alapján bizonyítási eljárást folytatott le és megkereste a jelen eljárásban is
eljáró és hatáskörrel rendelkező Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági
és Vízügyi Hatósági Főosztály Vízügyi és Vízvédelmi Osztályát HB/17-IKV/00002-5/2025
ügyiratszámú
megkeresésében,
valamint
a
szaktudással
rendelkező
kérelmező
ügyfél
meghatalmazottjaként eljáró szakértő állásfoglalását kérte a HB/17-IKV/00002-3/2025 ügyiratszámú
végzésében a Zöld Kör észrevételeinek és javaslatainak értékelésére vonatkozóan.
I.
A meghatalmazott értékelése (EPAPIR-20250110-6228) 2025. január 10-én a HB/17-IKV/00002-
8/2025 ügyiratszámon került beiktatásra, amely az alábbiakban kerülnek bemutatásra:
230
Fekete vastag betűtípussal szedve a Zöld Kör nyilatkozata, míg normál betűvastagsággal a kérelmező
ügyfél meghatalmazottjaként eljáró szakértő válasza kerül ismertetésre:
„Hivatkozva a HB/17-IKV/00002-3/2025 nyilatkozattételre vonatkozó felhívásban továbbított, az
Egyesült által megfogalmazott észrevételekre, javaslatokra és kérdésekre, válaszainkat az alábbiak
szerint adjuk meg.
Alapvetően elhibázott döntésnek tartjuk az akkumulátoripari létesítmények térségünkbe
történő telepítését, mivel a Hajdúságban az alapvető erőforrások és feltételek hiányoznak
ehhez az ipari tevékenységhez (a szükséges nagy mennyiségű energia, kellő mennyiségű
tiszta víz, a technológiához szükséges nyersanyagok, valamint a humánerőforrás). Ráadásul a
tervezett ipari létesítmény kiváló minőségű termőföldre települ, értékes erőforrást elvonva a
mezőgazdaságtól. Nem elhanyagolható annak a várható hatásnak a ténye sem, hogy vegyipari
létesítményként az akkumulátorüzem a környező mezőgazdasági területeket káros
kibocsátással folyamatosan terheli a későbbi működése során, ezáltal negatívan befolyásolva
a térségben meghatározó agrárium teljesítményét (pl. ’bio’ minősítésű termények előállítására
a későbbiekben nem lesz lehetőség).
Az észrevétellel kapcsolatban szeretnénk kiemelni, hogy az EVE Power Hungary Kft. tervezett
telephelye művelés alól kivett, ipari parki területen helyezkedik el. A szükséges erőforrások
(villamos energia, földgáz, ivóvíz, ipari hígító víz és szürkevíz) a benyújtott kérelemben
ismertetett ütemezésnek megfelelően biztosításra kerülnek.
Javasoljuk továbbá annak szorgalmazását, hogy a beruházó kínai cég újragondolja a megfelelő
üzemméretet. A legfrissebb autóipari prognózisok az elektromosautók piacán megtorpanásról
szólnak. Ennek figyelembevételével kisebb üzemméret javasolt, amely 30, vagy akár 50%-kal
kisebb
akkumulátorgyártási
kapacitással
üzemel,
ezáltal
alacsonyabb
károsanyag
kibocsátással és környezeti terheléssel párosul.
A legfrissebb autóipari prognózisok alapján az akkumulátorok árának csökkenése az
elektromos autóipar fejlődését eredményezhetik. Az EVE Power Hungary Kft. folyamatosan
figyelemmel kíséri a piaci trendeket és jövőbeli döntéseit ennek megfelelően fogja megtenni.
Az engedélyezéshez benyújtott dokumentációkban (Biztonsági jelentés, Alapállapot jelentés,
környezeti hatásvizsgálat) a hatásterület Debrecen várostól mért távolságát 5 km-ben tévesen
határozza meg. Ugyanis a tervezett ipari létesítménytől legközelebbi lakóház – Debrecen-Józsa,
Elek utca – 1,49 km-re található! Sehol nem kap megfelelő hangsúlyt, hogy a hozzávetőleg 12
ezer lakosú Debrecen-Józsa városrész a megvalósítani kívánt üzemtől 1,5 km-re helyezkedik el.
A KSH helységnévtára a 2022. évi népszámlálás adatai alapján a legközelebbi városrészek
lakosainak számát a Debrecenhez tartozó Felső-Józsa esetében 6523 főben, Debrecen-
Nagymacs esetében 882 főben jelöli meg.
A létesítmény összegzett hatásterülete a közérthető összefoglaló 1.3 fejezetében került
megadásra, melynek kiterjedése nem a Debrecen várostól mért távolság alapján került
meghatározásra. A vizsgálatok során Debrecen-Józsa településrész, mint minden egyéb
védendő terület figyelembevételre került.
A dokumentációkban több helyen az alkalmazott mértékegységek az összevethetőséget
nehezítik, ezáltal ellentmondások is fedezhetőek fel az adatok között. Így pl. a többször
alkalmazott „A telephelyen felhasználni tervezett anyagok éves mennyisége és a tervezett
tárolási kapacitás” című táblázatban az „Éves felhasznált mennyiség” oszlopban tonnában, a
231
„Tárolt mennyiség” oszlopban kilogrammban szerepelnek az értékek. Utóbbi esetben
pontosítandó a tárolás időtartama is, azaz egyidejű tárolást jelent-e.
A tárolt mennyiség az egyidőben tárolni tervezett mennyiségre vonatkozó adat. Az éves
felhasznált mennyiség tonnában történő meghatározásának indoka a jellemzően
nagyságrenddel nagyobb éves mennyiség a tárolt mennyiséghez viszonyítva, mely így a
táblázat megfelelő értelmezhetőségét biztosítja.
Az EVE Power akkumulátorgyár 1019 fővel (179 irodai és 840 fizikai dolgozó) 4 műszakos
folyamatos munkarendben üzemel majd. Az évi munkanapok száma külön nincs kiemelve, de
egyes adatokból 330 feltételezhető. A főbb számításokhoz (anyagmérleg, fuvarozási fordulók
stb.) a munkanapok számát pontosítandónak tartjuk.
Az éves munkanapok száma a kérelem 15. oldalán egyértelműen meghatározásra került, így
nem pontosítandó.
Az energiafelhasználás csökkentésére napelemek telepítését is tervezik. A hősziget hatás
csökkentésére javasoljuk megvizsgálni a zöldtetők alkalmazásának lehetőségét az üzem
területén, különös tekintettel hatalmas kiterjedésű csarnokok esetében.
A kérelem 4.13 fejezetében ismertetettek szerint a napelemek telepítése jellemzően az
épületek tetőszerkezetén tervezett. A zöldtető kialakítása további többlet terhelést jelentene a
tetőszerkezeten. A szabályozási tervben, illetve a vonatkozó jogszabályi követelményben
(OTÉK) meghatározott zöldfelületi arány zöldtetők alkalmazása nélkül is betartásra kerül.
Végül, de nem utolsó sorban nem tartjuk elégségesnek a környezetvédelmi hatóság részéről a
lakosság és a szakmai szervezetek előzetes tájékoztatását és bevonását a környezeti
kockázatokkal kapcsolatban (pl. Aarhusi Egyezmény első pillér). Az ügyben meghirdetett
„online
közmeghallgatás”
pedig
a
demokratikus
véleménynyilvánítás
és
kifejezés
megcsúfolása, annak ellenére, hogy a tervezett beruházás volumene nem csekély és számos
környezeti és biztonsági kockázatot rejt hosszú távon.
Ezért kérjük, hogy a célterületen élőket Zöld hatóságként írott és elektronikus közleményekkel
tájékoztassák a létesítendő üzem várható kibocsátási értékeiről, közérthetően megfogalmazva
azok környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. Továbbá adjanak részletes
tájékoztatást a biztonsági kockázatokról és az azokhoz kapcsolódó protokollokról.
A kérdés/javaslat nem az EVE Power Hungary Kft.-nek lett címezve.
Az alapállapot jelentésben a felszín alatti vizek és a talaj szerves szennyezőinek vizsgálata
megállapította, hogy jelenleg lényegében semmilyen szerves szennyező vegyület nem
mutatható ki a területen.
Ugyanezekre a paraméterekre milyen gyakorisággal fogja előírni, illetve előírja-e majd az
engedély a vizsgálatokat? Lehetőség van e a vizsgálatok elvégeztetésére harmadik félnek?
A monitoring előírásokat a hatóság az egységes környezethasználati engedélyben fogja
megtenni. A vizsgálatokat minden esetben harmadik fél hajtja végre, mivel mind a
mintavételezés, mind a laboratóriumi vizsgálat akkreditációhoz kötött.
Az alapállapot jelentésben a 14. oldalon szerepel: „A tervezett üzem környezetében működő
monitoring kútról nincs tudomásunk.” Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet, a BMW gyár, a
Látóképi Faiskola területén és a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer részeként (KER.01
232
és KER.02) is létesültek monitoringkutak, melyekből vett vízmintákkal ki lehet egészíteni az
alapállapot felvételt. Illetve az engedélyben előírandó monitoring programba is javasolt ezen
monitoringkutaknak a bevonása is.
A fent említett monitoring kutak vonatkozásában a kérelem kidolgozása során információk
nem álltak rendelkezésre. Az alapállapot jelentést a tevékenység helye szerinti terület
vonatkozásában szükséges kidolgozni, melynek EVE Power Hungary Kft. a hatályos
jogszabályok alapján teljes körűen eleget tett.
A légszennyező anyagok terjedésének modellezésénél több alapadat, vagy peremfeltétel
egyáltalán nem vagy nem megfelelően szerepelhet:
-
a BMW gyár épületeinek a magassága nem került be a modellekbe,
-
az ÉNYGÖ és BMW területén működő kibocsátások hatása (interferenciák),
-
helyi meteorológiai idősor hiányában kanadai idősor szerepel,
-
az EVE Power többi pontforrásának az együttes hatása,
-
domborzati viszonyok, lakóházak (a vízpárával telített kibocsátást befolyásolhatja),
-
a kibocsátott terhelés magas páratartalmú lesz a gyár jelentős párolgási vesztesége
miatt, így a vizsgált szennyezőanyagok terjedése ennek megfelelően kell vizsgálni,
-
a magassági viszonyok, hőmérsékleti rétegződések paraméterezése is felülvizsgálandó.
-
A szomszéd üzemek, illetve a saját üzem hősziget hatását tartalmazzák-e modellek?
-
Ipari hóesés kialakulására vonatkozóan sem tartalmazott becslést a dokumentáció.
A maximális koncentrációk kialakulása kapcsán érdemi hatással a pontforrások közvetlen
környezetében elhelyezkedő épületek magassága rendelkezik, így a BMW gyár épületeinek
magassága a maximális koncentráció kialakulásában érdemi hatással nem fog rendelkezni.
A pontforrástól több száz méterre elhelyezkedő épületek hatása elenyésző, ideértve a több mint
1000 méterre elhelyezkedő lakóházakat is. Az ÉNYGÖ és BMW területén működő kibocsátások
hatása figyelembevételre került, ahogy az a kérelem 7.1.7 fejezetében ismertetésre került. Az
alkalmazott szoftver bemeneti adataként szolgáló meteorológiai adatállomány globális
modellekből származik, mely azonban a különböző országokban üzemeltetett meteorológiai
állomások adataira alapozva kerülnek kidolgozásra. Ennek megfelelően az értékelés során a
tervezési terület környezetében jellemző, helyi meteorológiai adatokon alapuló meteorológiai
adatállomány került felhasználásra, tehát nem kanadai idősor (csak az adatot szolgáltató cég
rendelkezik kanadai székhellyel). Kiemelendő, hogy a hazai jogszabályban megkövetelt
magaslégköri adatokat is figyelembe vevő modellezés végrehajtására hazai viszonylatban
meteorológiai adatok nem állnak rendelkezésre, a helyi meteorológiai állomások jellemzően
felszín közeli meteorológiai adatokat gyűjtenek, ez is az Aermod meteorológiai állományának
használatát indokolja a pontosabb számítási eredmények érdekében. Ahogy az a kérelem 7.1.3
fejezetében ismertetésre került, az értékelés az EVE Power Hungary Kft. összes pontforrásának
együttes hatása figyelembevételével történt meg. Az Aermod modell figyelembe veszi a
domborzati viszonyokat. A létesítmény, illetve a pontforrások közvetlen környezetében lakóházak
nem találhatók. A bemeneti meteorológiai adatok módosítására nincs lehetőség (ideértve a
magasabb páratartalmat, illetve a hősziget hatást). Az ipari hóesés egy meteorológiai jelenség,
mely magas páratartalom, megfelelő külső hőmérséklet és kondenzációs magok jelenléte esetén
alakulhat ki. Környezetvédelmi szempontból a nedves kiülepedés vonatkozásában lehet
relevanciája, azonban a számítások során a legrosszabb esetet vettük alapul, így sem a nedves,
sem a száraz kiülepedés nem került figyelembevételre a modellezés során, mivel azoknak a
maximális immissziós koncentrációt csökkentő hatása lett volna.
233
Kiinduló adatsorként a HungaroMet Debrecen Repülőtér nevű állomásának nyilvánosan
hozzáférhető hosszúidejű adatsora (1901-2020) is alkalmasabb következtetések levonására. (A
dokumentációban
január
helyett
márciusban
vannak
-10
°C
körüli
értékek,
a
csapadékintenzitási értékek is magasabbak a modellben megadott adatoknál stb.)
A hosszúidejű adatsor kizárólag az alábbi paraméterekre terjed ki, mely nem elegendő a
modellezés végrehajtására (a modellezés során több mint húsz paraméter kerül figyelembevételre
órás felbontásban):
-
napi középhőmérséklet [°C]
-
napi maximumhőmérséklet [°C]
-
napi minimumhőmérséklet [°C]
-
napi csapadékösszeg [mm]
-
napi csapadékösszeg fajtája
-
napfénytartam napi összege [óra]
-
globálsugárzás napi összege [J/cm2]
Az alapállapot jelentés a légszennyező anyagok közül jellemzően olyan anyagokat vizsgál,
amelyek levegőben való terjedése minimális (vas, mangán, egyéb fémek, nitrit, nitrát) Kérjük
végezzék el azon anyagok terjedési modelljeit is, amelyek illékonyak, azaz elsősorban az
oldószerek (NMP) tekintetében.
Az alapállapot jelentés kitér az NMP koncentrációjára is. A kérelemben foglaltak szerint a
vizsgált szerves karbonátok, NMP, illékony vízoldható szerves vegyületek és illékony szerves
vegyületek komponensei egytől egyig laboratóriumi kimutatási határ alatt maradtak minden
vizsgált minta esetében. A kérelem 7.1.3 mellékletében a létesítményből kibocsátani tervezett
összes szennyezőanyag vonatkozásában bemutatásra kerültek a levegőtisztaság-védelmi
számítások.
A számítást ne csak az átlagos szélsebességekre, hanem a legnagyobb szélerősségre is
végezzék el, minden olyan szélirányt figyelembe véve, amely előfordult a vizsgált területen. A
szélirányoknál és szélsebességnél kérjük a legközelebbi hazai mérőállomás adatait vegyék
figyelembe. A bemutatott terjedési modellek nem reflektálnak a bemutatott szélirányokkal sem.
(egy kanadai cég által biztosított felsőlégköri szélirányok). A közeli meteorológiai állomások
adatai alapján inkább jellemző az észak, északnyugati irányú szélmozgás, amely egyértelműen
a közeli lakott területek felé viszi a szennyezőanyagokat.
A számítást tényleges meteorológia adatok alapján végeztük el egy teljes éves időszak 8760
órája figyelembevételével. Az alkalmazott szoftver bemeneti adataként szolgáló meteorológiai
adatállomány globális modellekből származik, mely azonban a különböző országokban
üzemeltetett meteorológiai állomások adataira alapozva kerülnek kidolgozásra. Ennek
megfelelően az értékelés során a tervezési terület környezetében jellemző, helyi meteorológiai
adatokon alapuló meteorológiai adatállomány került felhasználásra, tehát nem kanadai idősor.
(csak az adatot szolgáltató cég rendelkezik kanadai székhellyel). Kiemelendő, hogy a hazai
jogszabályban megkövetelt magaslégköri adatokat is figyelembe vevő modellezés
végrehajtására hazai viszonylatban meteorológiai adatok nem állnak rendelkezésre, a helyi
meteorológiai állomások jellemzően felszínközeli meteorológiai adatokat gyűjtenek. Ez is az
Aermod meteorológiai állományának használatát indokolja a pontosabb számítási
eredmények érdekében.
A légszennyezés terjedés modellezésnél kérjük vizsgálják meg azt a -térségünkben gyakran
előálló- esetet, amikor az alsóbb légrétegek nem törnek át a felső rétegeken, azaz párnaszerű
köd (inverziós köd) üli meg a tájat akár heteken keresztül. Ebben a nedves, párás rétegben
234
akkumulálódnak a szennyező anyagok is. Különösen fontos lenne ezt annak tudatában
vizsgálni, hogy a telephelyen leírt 54 légszennyező pontforrásból óránként összesen kb.
1.300.000 m3 légnemű anyag távozik. Ez naponta kb. 31.000.000 m3. Ez a szennyezett levegő
mennyiség 1 négyzetkilométer területen (100 hektár), 31 méteres rétegvastagságú szennyezett
levegőmennységet jelent naponta. Ezt fogja fokozni a naponta elpárologtatott közel 2500 m3 víz
is, amely pára formájában tovább erősíti ezt a hatást. (3 fokos környezeti levegő esetén például
2500 m3 víz naponta 416 millió m3 levegőt telít vízgőzzel) Ráadásul az üzem évi további 44,5
millió m3 földgázt tervez felhasználni, amelynek vízpára képző hatása szintén jelentős.
A számítást tényleges meteorológia adatok alapján végeztük el egy teljes éves időszak 8760
órája figyelembevételével. A számítás a szoftver logikája szerint a tényleges meteorológiai
adatokat figyelembe véve - ideértve az inverziós állapot kialakulását is - minden receptorpont
vonatkozásában a legmagasabb koncentrációval rendelkező, tehát legrosszabb értéket adja
meg. A meteorológiai adatok módosítására a szoftverben nincs lehetőség.
Azoknál a légszennyező forrásoknál, ahol NMP kibocsátás várható, a vállalt, és a leválasztó
berendezések által garantált határérték megegyezik, azaz 1 mg/m3. Ez önmagában kérdésessé
teszi a vállalt határérték valóságtartalmát, ezért a következő kérdésekre várunk részletes
választ:
-
Mi garantálja azt, hogy ezeket a határértékeket valóban tudják tartani?
-
Így a napi, ill. éves szinten kibocsátott NMP mennyisége az 1 kg-ot illetve a 400 kg-ot is
meghaladhatja?
-
A tanulmányban leírt NMP-t mérő folyamatos monitoring rendszer üzemeltetését,
kalibrálását, ellenőrzését ki fogja elvégezni?
A határértékek betartását a kérelem 7.1.3.1 fejezetében, 69. táblázatában ismertetett leválasztó
rendszerek alkalmazása fogja garantálni. Az éves szinten kibocsátani tervezett oldószer
mennyiségét a kérelem 7.1.3.4 fejezetében, illetve a kérelem mellékletében csatolt
oldószermérlegben adtuk meg. A kérdésben említett oldószergőz érzékelő (NMP-t mérő
folyamatos monitoring rendszer) a technológiában jelenlévő NMP koncentráció nyomon
követésére szolgál. Az NMP tartalom a leválasztó rendszerben elhelyezett hitelesített, kalibrált
oldószergőzérzékelővel kerül ellenőrzésre. Az oldószergőz érzékelő időszakos felülvizsgálatra
kötelezett. Vonatkozó előírás: MSZ EN 45544-4:2000. A felülvizsgálatot külső fél végzi.
A légszennyezés és a pára keveredése feltételezhető, elsősorban inverziós időszakokban. Az
irreális mennyiségű vízpára a fénytöréssel üvegházhatást, ipari hóesést, szigetelő rétegeket
okozhat a meteorológiai körülmények függvényében. A vízpára minőségi összetétele sem
ismert. Továbbá az sem tudható meg a tanulmányból, hogy a vízpára mennyire is
szennyeződhet oldószerekkel (NMP) vagy más anyagokkal? A szennyezésterjedés, keveredés,
kimosódás folyamatát horizontális, vertikális értelemben is vizsgálni szükséges.
A számítást tényleges meteorológia adatok alapján végeztük el egy teljes éves időszak 8760
órája figyelembevételével. A meteorológiai adatok módosítására a szoftverben nincs
lehetőség.
A hűtőtornyokból kibocsátott vízpára kapcsán a kérelem mellékletében csatolt, az ENVIRO-
EXPERT Kft. által készített dokumentációban foglaltak szerint: „A szakirodalmi adatok alapján
a párolgó vízzel az oldott szennyező anyagoknak csak illékony frakciója képes elpárologni.
Potenciálisan illékony szennyező az Ammónium-N: pH-tól függően ammónia (NH3)
formájában illékony lehet. A legtöbb anyag csak mechanikus párolgás útján kerülhet ki a
környezeti levegőbe, holott a hűtőhatás a fizikai párolgás útján következik be, ahol az
oldhatóságnak és a megoszlási viszonyoknak kiemelt jelentősége van. A mechanikai
párolgással kiszakított folyadékcseppek jórésze egyébként a cseppleválasztón kiválik, majd a
235
gyűjtőmedencébe jut. Megállapíthatjuk, hogy a levegőbe jutó szennyezőanyag koncentráció
az ammóniát leszámítva csak a sodródási veszteségtől vagy cseppveszteségtől (driftloss)
függ.” A vízpárával kibocsátott szennyezőanyagok körét a hűtőtornyokban felhasznált, kezelt
szürkevíz határozza meg, melyre vonatkozó részletes értékelést a fentebb hivatkozott
dokumentáció tartalmazza. Az értékelés alapján az RO szűrlet olyan kis mennyiségben
tartalmazza már a szürkevízben található szennyező anyagokat, hogy azok csak minimális
koncentrációban kerülnek a légtérbe. Azoknál a szennyező anyagoknál, amelyek
rendelkeznek határértékkel megállapíthatjuk, hogy azok maximális koncentrációja is töredéke
mindösszesen a határértéknek. A hűtőtornyokból várható kibocsátások kis volumene miatt
levegővédelmi szempontból a hűtőtornyok előkezelt szürkevízzel történő üzemeltetésének
akadálya nincs. A határértékekkel nem szabályozott paraméterek esetében megállapíthatjuk,
hogy klorid csak néhány tized µg/m3-es koncentrációban jelenik meg a hűtőtornyok
környezetében. A vas, az ammóniumion koncentrációja elhanyagolható. A hűtőtoronyban
lejátszódó folyamatok következtében párolgás útján csak az ammónia kerülhet a környezeti
levegőbe, melynek maximális koncentrációja milliomod része a határértéknek, hatása
egyértelműen semleges. Az alkalmazott levegőtisztaság-védelmi szoftver mind horizontális,
mind vertikális viszonylatban számítja a várható terjedés mértékét. A vertikális számítás
pontossága
érdekében
szükséges
a
többször
említett
a
meteorológiai
adatok
figyelembevétele a felszínközeli meteorológiai jellemzők helyett.
A 24 órás átlagértékek helyett javasoljuk a kibocsátott légszennyező anyagok terjedésének
modellezését vertikálisan és horizontálisan is, az összes szóba jöhető szélirány
figyelembevételével (különös tekintettel az uralkodó szélirányra). A terjedési modellek
vizualizálása szintén javallott a megadott kibocsátási értékekkel és különböző időjárási
körülmények figyelembevételével 24 – 48 - 72 órás időintervallumokra is, hogy pontosabb kép
rajzolódhasson ki a modellezéssel az üzem levegőminőségre gyakorolt hatásáról.
A számításokat a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével, az ott meghatározott
átlagolási időkre hajtottuk végre.
Mi a garancia arra, hogy az előírt határértékek betartását nem a kiáramló légszennyező
anyagok hígításával fogják elérni?
A levegőtisztaság-védelmi pontforrásokhoz kapcsolódó ventilátorok méretezése a technológiai
igények figyelembevételével történt meg. A pontforrásokhoz a kérelemben ismertetetteken túl
egyéb elszívások nem kapcsolódnak. Ebből adódóan, mivel a ventilátorok légszállítási
kapacitása nem növelhető, a kibocsátott anyagok koncentrációjának hígítással történő
csökkentése műszakilag nem lehetséges.
Van-e arra lehetőség, hogy az üzemelés során rendszeres imisszió mérésekre kerüljön sor a
gyárhoz legközelebbi lakóterületeken? Amennyiben az üzemeltető kötelezhető erre, kérjük
szabályozzák a kiadott engedélyben.
A monitoring követelmények az egységes környezethasználati engedélyben kerülnek
meghatározásra.
A tervezett gyár vízgazdálkodási szempontból komplexnek tekinthető. A dokumentációk külön
vízigényszámítás nélkül tartalmazzák a gyár jelentős vízigényét többféle mértékegységben. A
gyárnak önálló víztermelése nincs. Saját vízkezelő és szennyvíztisztító telepet is fog
üzemeltetni. A városi ivóvízen kívül szürkevizet és technológiai higítóvizet használ majd fel
külső forrásból: 79 m3/d + 585,11 m3/d higítóvíz + 2981,78 m3/d szürkevíz = 3645,89 m3/d.
236
Párolgási veszteségként 731 600,1 m3/év értéket ad meg, ami 330 munkanap esetén 2216,97
m3/d, azaz 60,81 %-os párolgást jelent. (Azaz a hűtés hatásfoka mindössze csak 39,19 %!).
Szeretnénk kiemelni, hogy bár a fenti okfejtésben a létesítmény teljes napi vízmennyisége
összeadásra került, de a hűtőtornyokban kizárólag szürkevíz felhasználása tervezett. A
kérelem mellékletében csatolt vízmérleg figyelembevételével az átvett szürkevíz előkezelésen
megy keresztül. Az előkezelés során 894,54 m3/d RO koncentrátum keletkezik, mely a
szennyvíztisztítóba kerül bevezetésre. A hűtőtornyokra vezetett kezelt szürkevízmennyisége
tehát 2087,25 m3/d. A hűtőtornyokhoz kapcsolódó párolgási veszteség 2068,05 m3/d.
Szeretnénk kiemelni, hogy a hűtőtornyok hatásfokát jellemzően nem a bemenő és
elpárologtatott víz mennyisége figyelembevételével számítják.
Szürkevíz alapú technológiai vízellátásra kialakult gyakorlat még nincs, ezt a dokumentáció is
megemlíti. A technológiai higítóvíz származási forrása sem kellően beazonosított. A
közmeghallgatáson felmerült kérdésre adott válaszok ebben is bizonytalanságot tükröztek. (A
Keleti-főcsatornából származó felszíni víz lenne, melyet vagy a Debreceni Vízmű Zrt., vagy a
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. szolgáltatná.) A dokumentáció szerint a szürkevíz és a
technológiai higítóvizet szolgáltató külső ellátóhálózatok megépülése 2026. 12. 31-re tehető. A
hírek alapján a szürkevizet a debreceni kommunális szennyvíztisztítóban állítanák elő, melyet
távvezetéken juttatnának el az Eve Powerhez is. A debreceni szennyvíztisztítót a gyártól kb. 10
km távolság és kb. 30 m szintkülönbség választja el. (Debrecen déli része kb. 95-100 mBf
abszolút magasságú, míg a gyár viszonyítási síkja 134,0 mBf.) Ezen földrajzi adottságok miatt
ez a szolgáltatás hosszú távon nem tűnik fenntarthatónak, a tisztítás és szivattyúzás költségei,
valamint energiavonzata miatt az ökológiai lábnyom is jelentősen megnő. Így a gyár folyamatos
és biztonságos vízellátására sem minőségi, sem mennyiségi garancia jelenleg nincs.
A kérelem mellékletében csatolt, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere által kiadott
közmű rendelkezésre álló nyilatkozat megfelelő garanciát biztosít a gyár folyamatos és
biztonságos vízellátására.
Nem tisztázott, hogy a gyártástechnológia milyen rugalmasan állítható le, ha kiesés
mutatkozna szürkevízből vagy technológiai hígítóvízből.
A kérelem mellékletében csatolt, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere által kiadott
közmű rendelkezésre állási nyilatkozat megfelelő garanciát biztosít a gyár folyamatos és
biztonságos vízellátására. Mindazonáltal amennyiben a gyár ellátása a szürkevíz, illetve a
technológiai higítóvíz rendszer üzemelésében beálló zavarra visszavezethetően nem lesz
biztosított, a gyártási folyamat, illetve annak részei szükség szerint leállítható. Ivóvíz
felhasználás sem a technológiában, sem a hűtőtornyok kapcsán nem tervezett.
A kezelt napi szennyvízmennyiség 225 m3/d, ebben az esetben a párolgási veszteség 3420,89
m3/d értékre adódna. A szennyvíztisztítótelep egynapi tárolókapacitással bír. A hűtőkör
térfogata, termikus energiaváltozások, hőmérsékleti ingadozások miatti napi pótvízigény nem
beazonosítható.
A szennyvíztisztítóban kezelt szennyvíz mennyisége 225 m3/d, azonban, ahogy az a kérelem
mellékletében csatolt vízmérlegben ismertetésre került, az ipari szennyvíz csatornahálózatba
kibocsátásra kerülő szennyvíz összes mennyisége 1336,87 m3/nap, míg a kommunális
szennyvíz csatornahálózatba kibocsátásra kerülő szennyvíz mennyisége 68,14 m3/nap, tehát
a kérdést feltevő által számított 3420,89 m3/d párolgási veszteség nem helytálló. A
pótvízigények megadásra kerültek a vízmérlegben.
237
A gyár vízforgalmi számításai pontosítandók mértékegységek, illetve a megadott adatok
ellentmondásai miatt.
A vízforgalmi számítás nem tartalmaz ellentmondásokat.
A gyár vízhasználatának mértéke önálló hidrotechnológiai terv készítését és az üzemeltetés
során hidrotechnológus foglalkoztatását igényli. (Hiv.: 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet és a
11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet.) A 1661/2022. (XII. 22.) Korm. határozat tisztított szennyvíz és
nem ivóvíz minőségű víz bevonását írja elő.
A hivatkozott rendeletek környezetvédelmi megbízott alkalmazását írja elő a mellékletben
felsorolt környezethasználatok végzése esetén. Hidrotechnológiai terv készítését ebből
adódóan ezen jogszabályok nem írják elő. Az EVE Power Hungary Kft. meg fog felelni a
vonatkozó jogszabályi elírásoknak. A tervezett telephelyen a Debreceni Vízmű Zrt. által
biztosított vízforrások alkalmazása tervezett.
A dokumentációkban felsorolt veszélyes anyagok jelenléte, felhasználása, üzemeltetése a
kockázatelemzés alapján igényli az üzemi vízkárelhárítási terv elkészítését a 90/2007. (IV. 26.)
Korm. rendelet 6.§ (3). pontja és a 2. melléklet alapján.
Az üzemi kárelhárítási terv benyújtása a létesítmény használatbavételéhez kapcsolódóan
tervezett.
Az ÉNYGÖ, az EVE üzemi csapadékvíz jelenthetne valós alternatívát a vízfelhasználásra a
városi szennyvíz mellett. Leginkább a gyártási és a hűtési technológia átalakítása jelentene
igazi vízigénycsökkentést (pl. többkörös hűtési rendszer).
Ahogy az a kérelemben említésre került, az EVE Power Hungary Kft. vizsgálja a csapadékvíz
hasznosításának lehetőségeit a telephelyen.
Tervezik-e vizsgálni a területen összegyűjtött csapadékvizek végső befogadójának, a Látóképi
víztározónak az időszakos monitoring vizsgálatát? Mi garantálja azt, hogy a területről eltávozó
csapadékvíz nem tartalmaz határérték feletti koncentrációban szennyező anyagokat
elsősorban oldószereket, nehézfémeket? Ez a csapadékvíz mennyiség a több mint 20 hektárnyi
burkolt felület esetében évi 100.000 m3 (!)
A kérelem 12.3 fejezetében került ismertetésre a csapadékvíz monitoringra vonatkozó
javaslat.
A részletes monitoring követelmények az egységes környezethasználati engedélyben
kerülnek meghatározásra.
A telephelyen összegyűjtött csapadékvizek előkezelésére beépítendő PurecoEnvia típusú
berendezések elsősorban lebegő olajszármazékok (és iszap) elválasztására szolgálnak. Ezek a
berendezések az egyre gyakoribb rövid idejű nagycsapadékok esetén tudják-e kezelni a
beérkező vizeket?
A telepíteni tervezett PurecoEnvia típusú berendezések a kérelemben foglaltak szerint a
klímaváltozás hatásai figyelembevételével kialakuló nagyobb csapadékintenzitásokra lettek
méretezve, így nagycsapadékok esetén is tudják kezelni a beérkező vizeket.
238
Javasoljuk időszakos monitoring mérések elvégzését a területet határoló csapadékvíz
csatornában, illetve a csapadékvíz végső befogadójánál, a Látóképi Víztározóban is a
tevékenységre jellemző szennyezőanyagok tekintetében.
Az EVE Power Hungary Kft. a telekhatárán túl nem jogosult mintavételezés végrehajtására.
A részletes monitoring követelmények az egységes környezethasználati engedélyben
kerülnek meghatározásra.
A tevékenységhez használt évente több mint 10.000 tonna oldószer (NMP), illetve a keletkező
közel 16.000 tonna szennyezett oldószer közúton kerül be- és kiszállításra. A beszállítási és a
kiszállítási útvonalat vizsgálták-e részletesen azzal kapcsolatban, hogy egy ekkora volumenű
közúti szállítás (évi több ezer szállítmány) magában hordozza a közúton bekövetkező havária
lehetőségét. (baleset bármilyen okból kifolyólag). Mi a beszállítás pontos útvonala (honnan
érkezik az NMP) és mi a kiszállítás pontos útvonala (hol tisztítják meg a keletkező szennyezett
NMP-t?) Kérjük hozzák nyilvánosságra a pontos szállítási útvonalakat NMP tekintetében és
tájékoztassák az érintett településeket a várható kockázatokról, illetve az esetlegesen
bekövetkező havária események esetén szükséges teendőkről.
Ahogy az a 4.15.2. fejezetben ismertetésre került, a teherforgalom (szennyezett NMP
kiszállítása) az M35 autópálya irányában fogja elhagyni a létesítményt. A beszállítók, illetve
szolgáltatók kiválasztása jelenleg még folyamatban van, így a pontos útvonal
meghatározására nincs lehetőség. A szállítás az ADR előírásainak megfelelően történik,
melyre tekintettel haváriás eseményekhez kapcsolódó szennyezés kialakulásának kockázata
minimális. Az EVE Power Hungary Kft. hulladékszállítást nem fog végezni, azt kizárólag
megfelelő engedéllyel rendelkező cégekkel fogja elszállíttatni.
A megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság fel van-e készülve az érintett területen (személyi,
tárgyi feltételek) egy fent vázolt havária esemény kezelésére ezzel az anyaggal kapcsolatban?
A kérdés nem az EVE Power Hungary Kft. felé lett címezve.
A tervezett gyár 4 műszakos folyamatos munkarendben üzemel majd. A haváriák előfordulása
bármelyik műszakban lehetséges. Biztosított lesz-e minden műszakban az intézkedésre,
döntésre jogosult és képzett szakemberek jelenléte? (karbantartási vezető, tűzoltó
szolgálatparancsnok, EHS vezető, iparvédelmi ügyintéző stb.)
A létesítményben a kérelemben foglaltaknak megfelelő létesítmény tűzoltóság felállítása és
üzemeltetése tervezett folyamatos rendelkezésre állással. Emellett minden műszakban
biztosított lesz intézkedésre, döntésre jogosult felelős vezető jelenléte, illetve képzett
szakemberek jelenléte egyaránt.
Tűzivíz ellátásnál: a tárolómedencék, alternatív hálózati útvonalak jelölése, kialakítása hiányzik.
A tűzivíz hálózat milyen nyomásra tervezték? A 6-24 m magasságú épületek miatt a
nagynyomású rendszer is szükséges lehet. Mit jelent a belső és külső oltóvízigény, továbbá
ezek milyen forrásból biztosíthatók? Nem állapítható meg, hogy a természeti, időjárási
körülmények (pl. zivatar, szélvihar stb.) mennyiben befolyásolhatják a tűzoltás hatásfokát.
A létesítmény iparbiztonsági engedélyeztetése külön eljárásban történt meg.
239
A gyártástechnológia külső közműszolgáltatóktól erősen függ. Nem tisztázott, hogy a
gyártástechnológia milyen rugalmasan állítható le, ha kiesés mutatkozna szürkevízből és/vagy
technológiai hígítóvízből.
Ahogy az korábban említésre került a kérelem mellékletében csatolt, Debrecen Megyei Jogú
Város Polgármestere által kiadott közmű rendelkezésre állási nyilatkozat figyelembevételével
a szürkevíz, illetve a technológiai hígítóvízellátás biztosított lesz a területen. Mindazonáltal
amennyiben a gyár ellátása a szürkevíz, illetve a technológiai hígítóvíz rendszer
üzemelésében beálló zavarra visszavezethetően nem lesz biztosított, a gyártási folyamat,
illetve annak részei szükség szerint leállítható. Ivóvíz felhasználás sem a technológiában, sem
a hűtőtornyok kapcsán nem tervezett.
A szomszédokat bemutató lista hiányos, mivel az ÉNYGŐ, BMW telep területén üzemelő gyárak
létszáma üresen maradt a táblázatban. Feltehetőleg 3-4-5.000 fő is dolgozhat majd 2027-től a
szomszéd telepen, így jelentős súllyal kell figyelembe venni dokumentációban. Társadalmi
kockázat
számításnál
a
BMW
gyár,
Felső-Józsa,
Debrecen-Nagymacs
lélekszáma
mindenképpen beleszámítandó. A baleseti lehetőségek között nem szerepelnek a természeti
csapások lehetőségeinek (extrém zivatar, villám, tornádó, légzuhatag stb.) hatása. Az időjárás
változás hatására egyre sűrűbben jelentkeznek szélsőséges időjárási események, ami az ipari
területek, hőszigetek növekedésével csak fokozódik. A tornádók kialakulása is egyre gyakoribb
már Debrecen területén is. (2017., 2019., 2022.)
A létesítmény iparbiztonsági engedélyeztetése külön eljárásban történt meg.
Ugyanígy a szomszéd gyárakról átterjedő hatások vizsgálata sem szerepel. Illetőleg a
veszélyes események együttes hatása, így ezek dominószerű láncolatának vizsgálata is
szükséges.
Ahogy az a kérelem 4.14.3 fejezetében ismertetésre került, a tervezési terület közvetlen
környezetében helyezkedik el a BMW telephelye, mely az illetékes katasztrófavédelmi
igazgatóság által szolgáltatott információk alapján küszöbérték alatti veszélyes üzemként kerül
engedélyeztetésre. A BMW iparbiztonsági szempontú védelmi övezete a telephely
telekhatárát nem lépi túl. Nagyobb távolságban, a katasztrófavédelmi hatósággal történt
egyeztetés,
illetve
a
szabályozási
terv
figyelembevételével
további
kockázatos,
katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkező létesítmények találhatók, melyek védelmi
területeinek határa azonban jelentős távolságban helyezkedik el a tervezett létesítménytől,
ezért külső kiváltó ipari okok, illetve dominóhatás kialakulása a rendelkezésre álló információk
alapján nem merülnek fel. A belső dominóhatás vonatkozásában információk a biztonsági
jelentés 6.1.9 fejezetében találhatók.
A környezeti monitoring egy olyan folyamat, amely során a környezeti paramétereket és
jellemzőket (pl. kémiai, fizikai, biológiai stb.) mérjük és figyeljük. Tekintettel arra, hogy a
hatásterület a múltban mentes volt az ipari szennyeződés káros hatásaitól, az érintett
földtulajdonosok és használók kérésére hatósági határozattal tegyék lehetővé a díjmentes – a
beruházó által kötelezően átvállalva a vizsgálatok költségeit – előzetes teljes körű vizsgálatok
(mintavételek) lefolytatását annak érdekében, hogy a későbbiekben kiindulási alapként
lehessen hivatkozni az ipari létesítmény építését és működését megelőző környezeti
jellemzőkre egy-egy esetleges vitás ügy kapcsán, védve a helyi lakosok, gazdálkodók érdekeit.
A részletes monitoring követelmények az egységes környezethasználati engedélyben
kerülnek meghatározásra.
240
Javasoljuk, hogy a monitoring vizsgálatokban és azok hitelesítésében kizárólag olyan
szervezet, vállalkozás vehessen részt, amely semmilyen vonatkozásban nem áll – sem
közvetlen, sem közvetett – a beruházóval (mint monitoring szolgáltatás megrendelővel).
Továbbá a monitoring vizsgálatokat végző cég neve és az adatok kerüljenek nyilvánosságra,
mindenki számára díjmentesen hozzáférhető módon.
A részletes monitoring követelmények az egységes környezethasználati engedélyben
kerülnek meghatározásra. A vizsgálatokat minden esetben független harmadik fél hajtja végre,
mivel mind a mintavételezés, mind a laboratóriumi vizsgálat akkreditációhoz kötött.
II.
A
vízügyi és vízvédelmi hatóság 2025. január 14-én beérkezett 30409/826-13/2024.ált.
ügyiratszámú értékelése az alábbiakban kerül bemutatásra:
A vízügyi és vízvédelmi hatóság hatáskörét érintően az észrevételek, kérdések főként a felszíni és
felszínalatti vizek minősége, mennyisége védelmére és állapotromlásának megakadályozására,
vízellátásra, csapadékvíz elvezetésre és tisztításra irányultak.
A vízügyi és vízvédelmi hatóság által a tárgyi környezetvédelmi engedélyezési eljárásban az alábbi
szakkérdések vizsgatára került sor:
Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése,
valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban,
illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása, hogy a
tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége
védelmére és állapotromlására vonatkozó jogszabályban, illetve határozatban meghatározott
előírások érvényesíthetők-e.
A vízügyi és vízvédelmi hatóság eljárása így többek között az észrevételben foglaltakra is kiterjedt,
vagyis a csapadékvíz elvezetés és tisztítás, vízellátás, valamint a felszíni és felszínalatti vizek
minősége, mennyisége védelmének és állapotromlásának jogszabályban foglaltaknak való
megfelelésének vizsgálatára is sor került.
Fentiekre hivatkozva, a vízügyi és vízvédelmi hatáskört érintő konkrét kérdések, észrevételek
feltüntetésével, az alábbiakat válaszolta:
A Zöld Kör, mint ügyfél, beadványának 2. oldalán a következő nyilatkozatot tette:
Talaj, felszín alatti víz
Az alapállapot jelentésben a felszín alatti vizek és a talaj szerves szennyezőinek vizsgálata
megállapította, hogy jelenleg lényegében semmilyen szerves szennyező vegyület nem
mutatható ki a területen.
Ugyanezekre a paraméterekre milyen gyakorisággal fogja előírni, illetve előírja-e majd az
engedély a vizsgálatokat? Lehetőség van e a vizsgálatok elvégeztetésére harmadik félnek?
Az alapállapot jelentésben a 14. oldalon szerepel: „A tervezett üzem környezetében működő
monitoring kútról nincs tudomásunk.” Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet, a BMW gyár, a
Látóképi Faiskola területén és a Debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer részeként (KER.01
és KER.02) is létesültek monitoringkutak, melyekből vett vízmintákkal ki lehet egészíteni az
alapállapot felvételt. Illetve az engedélyben előírandó monitoring programba is javasolt ezen
241
megemlíti. A technológiai higítóvíz származási forrása sem kellően beazonosított. A
közmeghallgatáson felmerült kérdésre adott válaszok ebben is bizonytalanságot tükröztek. (A
Keleti-főcsatornából származó felszíni víz lenne, melyet vagy a Debreceni Vízmű Zrt., vagy a
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. szolgáltatná.) A dokumentáció szerint a szürkevíz és a
technológiai higítóvizet szolgáltató külső ellátóhálózatok megépülése 2026. 12. 31-re tehető. A
hírek alapján a szürkevizet a debreceni kommunális szennyvíztisztítóban állítanák elő, melyet
távvezetéken juttatnának el az Eve Powerhez is. A debreceni szennyvíztisztítót a gyártól kb. 10
km távolság és kb. 30 m szintkülönbség választja el. (Debrecen déli része kb. 95-100 mBf
abszolút magasságú, míg a gyár viszonyítási síkja 134,0 mBf.) Ezen földrajzi adottságok miatt
ez a szolgáltatás hosszú távon nem tűnik fenntarthatónak, a tisztítás és szivattyúzás költségei,
valamint energiavonzata miatt az ökológiai lábnyom is jelentősen megnő. Így a gyár
folyamatos és biztonságos vízellátására sem minőségi, sem mennyiségi garancia jelenleg
nincs. Nem tisztázott, hogy a gyártástechnológia milyen rugalmasan állítható le, ha kiesés
mutatkozna szürkevízből vagy technológiai higítóvízből.
A kezelt napi szennyvízmennyiség 225 m3/d, ebben az esetben a párolgási veszteség 3420,89
m3/d értékre adódna. A szennyvíztisztítótelep egynapi tárolókapacitással bír.
A hűtőkör térfogata, termikus energiaváltozások, hőmérsékleti ingadozások miatti napi
pótvízigény nem beazonosítható.
A gyár vízforgalmi számításai pontosítandók mértékegységek, illetve a megadott adatok
ellentmondásai miatt.
A gyár vízhasználatának mértéke önálló hidrotechnológiai terv készítését és az üzemeltetés
során hidrotechnológus foglalkoztatását igényli. (Hiv.: 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet és a
11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet.) A 1661/2022. (XII. 22.) Korm. határozat tisztított szennyvíz és
nem ivóvíz minőségű víz bevonását írja elő.
A dokumentációkban felsorolt veszélyes anyagok jelenléte, felhasználása, üzemeltetése a
kockázatelemzés alapján igényli az üzemi vízkárelhárítási terv elkészítését a 90/2007. (IV. 26.)
Korm. rendelet 6.§ (3). pontja és a 2. melléklet alapján.
Az ÉNYGÖ, az EVE üzemi csapadékvíz jelenthetne valós alternatívát a vízfelhasználásra a
városi szennyvíz mellett. Leginkább a gyártási és a hűtési technológia átalakítása jelentene
igazi vízigénycsökkentést (pl. többkörös hűtési rendszer).”
A vízügyi és vízvédelmi hatóság az alábbiakat nyilatkozta:
Az üzemben szociális célú ivóvíz, ipari hígítóvíz és ipari szürkevíz kerül felhasználásra, mely a
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: DMJV) által kiépített és a Debreceni
Vízmű Zrt. által üzemeltetett közműhálózatokról (szociális, ipari hígítóvíz és ipari szürkevíz)
bekötéssel biztosítható. A bekötés nem vízjogi engedély köteles tevékenység, hanem a víziközmű
szolgáltató és a felhasználó között létrejött szerződés alapján történhet.
A tervdokumentáció 4.5. fejezete részletesen ismerteti a szükséges vízigényeket, valamint a
felhasználni tervezett vízmennyiséget, melynek alátámasztására becsatolásra került a Debreceni
Vízmű Zrt. VÍZ-8161-3/24. és VÍZ-2149-13/2024. iktatószámú, valamint Debrecen Megyei Jogú Város
Polgármestere által 2024. szeptember 29. napján kelt, a közműkapacitások rendelkezésre állásáról
szóló nyilatkozata, mely szerint az üzem hígítóvíz és szürkevíz igényét kiszolgáló közmű hálózat
várhatóan 2026. december 31. napján rendelkezésre fog állni.
A tervezési terület környezetében, a 0237/395 helyrajzi számú út alatt, a Debreceni Vízmű
üzemeltetésében lévő D225KPE meglévő ivóvízvezeték halad. Erről a vezetékről kerül kiépítésre a
DMJV által a telephely végleges ivóvíz ellátását biztosító vezeték a 0237/400 helyrajzi számú út felől,
áthaladva a 0237/398 helyrajzi számú telken. A telep ivóvíz igényét a meglévő gerincvezeték képes
kiszolgálni, hálózatfejlesztés nem szükséges. Az ivóvíz hálózatról kizárólag kommunális jellegű
vízvételezés történik.
A tervdokumentáció szerint az ipari szürkevíz hálózatra történő csatlakozási pont a Debrecen
243
0237/406 hrsz.-ú út felől, a telep nyugati oldalán kerül kialakításra. A szürkevíz a technológiában
történő felhasználáshoz további előkezelési célból az Ellátó állomás (PS), valamint a Multifunkciós
épülethez (MU) kerül elvezetésre, majd előkezelés után a belső hálózat továbbítja a fogyasztási
pontokhoz. A szürkevíz kizárólag a hűtőtornyokban kerül felhasználásra. Felhasználás előtt annak
kezelése szükséges.
Az ipari hígítóvíz csatlakozási pontja szintén a Debrecen 0237/406 hrsz.-ú út felől kerül kialakításra.
Az ipari hígítóvíz a technológiában történő felhasználáshoz további előkezelési célból a PS épülethez
kerül elvezetésre majd a belső hálózat továbbítja a fogyasztási pontokhoz. Az ipari hígítóvíz a telep
oltóvíztartályainak feltöltésére, valamint a terület locsolóhálózatának ellátására kerül felhasználásra.
A tervek alapján a kommunális és technológiai vízellátás biztosítására három külön, egymástól
független belső vízellátó hálózat kiépítését tervezik (ivóvíz, ipari hígítóvíz, és ipari szürkevíz hálózat)
telephelyen belül, mely nem vízjogi engedély köteles tevékenység. Ezen kívül a területen belül külön
létesül még belső tüzivíz és sprinklerhálózat, valamint locsolóhálózat.
Fentiekre tekintettel a szakkérdés vizsgálat során az alábbiak kerültek előírásra (Feljegyzés A.pont,
jelen határozat rendelkező rész 3.19.1-3.19.3. pontjai):
1. A telephely vízellátását biztosító létesítmények kiépítését a közműfejlesztő beruházások
megvalósulásához kell igazítani, egyeztetve Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával,
mint a fejlesztéssel érintett víziközmű tulajdonosával és a Debreceni Vízmű Zrt.-vel, mint
víziközmű szolgáltatóval.
2. A vízellátás biztosítása nem vízjogi engedély köteles, az a víziközmű szolgáltatóval kötött
szerződésben foglaltak szerint történhet.
3. A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi védelmének és az elérhető legjobb technikának
(továbbiakban: BAT) való megfelelésnek eleget téve a telephelyi ipari vízigény a lehető legkisebb
mértékben kerülhet kielégítésre ivóvíz minőségű vízből.
A Zöld Kör, mint ügyfél, beadványának 5. oldal az alábbi nyilatkozatot tette:
„Csapadékvíz
Tervezik-e vizsgálni a területen összegyűjtött csapadékvizek végső befogadójának, a Látóképi
víztározónak az időszakos monitoring vizsgálatát? Mi garantálja azt, hogy a területről eltávozó
csapadékvíz nem tartalmaz határérték feletti koncentrációban szennyező anyagokat
elsősorban oldószereket, nehézfémeket? Ez a csapadékvíz mennyiség a több mint 20 hektárnyi
burkolt felület esetében évi 100.000 m3 (!)
A telephelyen összegyűjtött csapadékvizek előkezelésére beépítendő Pureco Envia típusú
berendezések elsősorban lebegő olajszármazékok (és iszap) elválasztására szolgálnak. Ezek a
berendezések az egyre gyakoribb rövid idejű nagycsapadékok esetén tudják-e kezelni a
beérkező vizeket?
Javasoljuk időszakos monitoring mérések elvégzését a területet határoló csapadékvíz
csatornában, illetve a csapadékvíz végső befogadójánál, a Látóképi Víztározóban is a
tevékenységre jellemző szennyezőanyagok tekintetében.”
A vízügyi és vízvédelmi hatóság az alábbiakat nyilatkozta:
A dokumentáció szerint a telephelyen belül két külön csapadékvíz elvezető hálózat valósul meg; a
tervezett épületek tetőfelületeire hulló „tiszta” csapadékvíz elvezető hálózat és a tervezett burkolt
felületekre hulló, potenciálisan olajjal szennyezett csapadékvizeket elvezető hálózat. A csapadékvizek
közvetlen befogadója a tervezési terület déli határán, a Debrecen 0237/395 hrsz.-ú területen lévő,
más projekt keretein belül átépülő vízelvezető árok, melynek üzemeltetője Debrecen Megyei Jogú
Város Önkormányzata. Ezen vízelvezető árokba két becsatlakozási pont kerül kiépítésre a fejlesztési
244
terület déli oldalán a területen keletkező csapadékvizek bevezetése céljából. A vízelvezető árok
csapadékvizeinek végleges befogadója az L-1 jelű Látóképi-víztározó.
A telephelyről történő csapadékvizek kivezetésére vonatkozóan Debrecen Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya az ÜZEM-340201 3/2023. és ÜZEM-201609-
2/2024. iktatószámú elvi befogadói nyilatkozatában hozzájárult azzal a feltétellel, hogy az ingatlanról
1250 l/s csúcsidei maximális csapadékvíz mennyiség vezethető ki. Az EVE Power Hungary Kft. fenti
befogadói nyilatkozatban foglalt feltételnek eleget téve, a közterületi csapadékelvezető rendszer,
valamint a befogadó árok egyidejű hidraulikai terhelésének csökkentése érdekében a csapadékvizek
tározásának és késleltetésének céljából kettő, egyenként 3500 m3 hasznos térfogatú minden oldalról
zárt, felszín alatti csapadékvíz tározó létesítését tervezi. Egy a telek déli részén, a parkolóterület alatt,
a másik pedig a telek délkeleti részén található zöldfelület alatt kerül elhelyezésre. A kibocsátást
megelőzően a tározókból rendszeres vízminőség vizsgálatokat végeznek a felszíni vizek
minőségének megőrzése érdekében.
A dokumentációban foglaltakra a vízügyi és vízvédelmi hatóság szakkérdés vizsgálata során
előírásokat tett a csapadékvíz elvezetésre és ahhoz kapcsolódó monitoringra vonatkozóan:
(Feljegyzés, C., D.2 és E. 6. pont, ami jelen határozat 3.19.10-3.19.13., 3.19.15. és 3.19.23.pontjai).
Többek között előírásra került, hogy az ingatlanon összegyülekező csapadékvíz vízzáró, zárt
rendszerben történhet gyűjtésre és elvezetésre, az ingatlanról történő csapadékvíz kivezetés, felszíni
víz befogadóba vezetése vízjogi engedély köteles (a vízügyi és vízvédelmi hatóság önálló külön
vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyéhez kötött), ugyan úgy, mint a telephely területén tervezett
csapadékvíz előtisztító. A vízjogi engedélyezési tervdokumentációt a tárgyi ingatlanon történő
csapadékvíz zárt csatornákkal történő összegyűjtésére, a mértékadó csapadékvíz mennyiség teljes
betározását biztosító késleltető zárt, vízzáró csapadékvíz tározók kialakítására és a csapadékvíz
mintavételi hely kiépítésére kell elkészíteni. Ugyan a vízjogi engedély fogja részletesen rögzíteni a
csapadékvíz elvezető létesítésére, üzemeltetésére, kibocsátásra, illetve a befogadóra vonatkozó
monitoring
kötelezettséget,
azonban
már
a
környezetvédelmi
engedély
is
tartalmazza
általánosságban, előremutatóan, keret jelleggel, hogy az ingatlanról csapadékvíz kivezetés csak
Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Osztály - mint az
önkormányzati tulajdonú nyílt felszíni és zárt csapadék- illetve belvízelvezető csatornák üzemeltetését
koordináló szervezet – által ÜZEM-201609-2/2024. iktatószámú elvi csapadékvíz befogadói
nyilatkozatában foglaltak szerint történhet, ellenőrzött körülmények között; az ingatlanról történő
csapadékvíz kivezetés során biztosítani kell, hogy a befogadóba kibocsátott csapadékvíz ne haladja
meg
a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes
szabályairól szóló miniszteri rendelet 5. számú mellékletének meghatározott határértékeket, valamint
a csapadékvíz minőségét közvetlenül a kibocsátás előtt, telekhatáron belül, a befogadóba történő
bevezetési pontnál akkreditált módon pH, vezetőképesség, összes réz, összes kobalt, összes nikkel,
összes mangán, összes alumínium, összes lítium, összes alifás szénhidrogén (TPH), N-metil-2
pirrolidon (NMP), dimetil-karbonát (DMC), etilén-karbonát (EC), etil-metil-karbonát (EMC), glikol, TOC
és TPH komponensekre vizsgálni szükséges; az első vízminőség vizsgálatot úgy kell ütemezni, hogy
annak eredménye legkésőbb a szennyező/alapanyag telephelyen történő első megjelenése előtt
legalább 5 nappal a vízügyi és vízvédelmi hatóság rendelkezésére álljon.
III.
A tényállás tisztázása keretében a
környezetvédelmi hatóság a Zöld Kör ügyféli nyilatkozatát az
ÁKr. 62. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint a kérelmező ügyfél meghatalmazottjaként eljáró
szakértő és a vízügyi és vízvédelmi hatóság bevonásával vizsgálta, melyek által tett észrevételeket és
értékelést elfogadta az ügyféli nyilatkozat vizsgálata során, azokkal egyetértett. A szakmai
értékeléseken túl a Zöld Kör ügyféli nyilatkozatát, mint bizonyítékot az alábbiak szerint értékelte:
245
Jelen összevont eljárás során a környezetvédelmi hatóság a kérelem tárgyát képező tevékenység
környezeti hatásait vizsgálja és az engedély is ezen tevékenységre vonatkozóan határoz meg
rendelkezéseket, amelynek nem tárgya a térségünkbe települő akkumulátoripari létesítmények
telepítésének vizsgálata és jogszabály sem állapít meg erre vonatkozóan kötelezettséget a
környezetvédelmi hatóság számára. A környezetvédelmi hatóságnak nincs arra hatásköre, hogy ő
maga folytasson le környezeti hatásvizsgálati eljárást. Hatóságként a benyújtott kérelmeket bírálja el,
mint jogalkalmazó szerv a mindenkor hatályos jogszabályok alapján.
Jelen eljárás tárgyát képező tevékenység egy már kiépült ipari parkba települ, vagyis a
mezőgazdasági termeléstől termőföld nem lesz elvonva. Jelenleg is több beruházás zajlik az Észak-
Nyugati Gazdasági Övezetben, mint ahogyan az a kérelemben is bemutatásra került. A tervezési
területet is magába foglaló térrész vonatkozásában a Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezet
létesítés és infrastruktúrával való ellátása tárgyában előzetes vizsgálati eljárás került lefolytatásra,
amely eljárás a HB-03/KTF/00117-2/2019 ügyiratszámon kiadott határozattal zárult. A Földmérési és
Földügyi Osztály a rendelkezésre álló adatok alapján azt a megállapítást tette jelen eljárás során,
hogy az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési
dokumentációban szereplő – telekalakítási eljárás eredményeként többek között kialakuló - 0237/405
helyrajzi számú ingatlan - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására
kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 62/A. § rendelkezései alapján -
beruházási célterület megnevezéssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az Inytv. vhr. 50. § (3)
bekezdés p) pontja szerint beruházási célterület a termeléssel és szolgáltatással kapcsolatban
művelés alól kivett területnek minősül.
Jelen határozat rendelkező részének 3.16.1. pontja szerint a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy
a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A 3.16.2. pontja szerint a
kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek
minőségében kárt ne okozzanak. Előzőek alapján és az engedélyben foglalt előírások betartása
esetén az akkumulátorüzem nem befolyásolhatja negatívan a térség agráriumát.
A kisebb üzemméretre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság nem tehet javaslatot, mivel erre
vonatkozóan hatáskörrel nem rendelkezik. A hatóság kérelem alapján folytatja le az engedélyezési
eljárást, amely kérelem tartalmát az üzemeltető határozza meg az általa végezni kívánt tevékenységre
vonatkozóan.
Téves az a megállapítás, hogy az engedélyezéshez benyújtott dokumentációban a hatásterület
Debrecen várostól mért távolságát 5 km-ben határozza meg. A hatástanulmány azt a megállapítást
tartalmazza, hogy az ipari terület (Debrecen Észak-nyugati Gazdasági Övezet) Debrecen városától
mintegy 5 km-re nyugatra található. A hatástanulmányban a hatásterület meghatározása a Khvr.
előírásai alapján történt a megfelelő szakterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők
által, amelyre vonatkozóan az a megállapítás, hogy az üzemelésre vonatkozó hatásterület
lakóingatlant nem érint.
A telephelyen felhasználni tervezett anyagok éves mennyisége és a tervezett tárolt kapacitás
pontosítást nem igényel figyelemmel arra, hogy a hatástanulmány ezen mennyiségeket egyértelműen
tartalmazza a Nemzeti Mértékegységrendszerben (SI) kifejezve.
Téves az a megállapítás, amely szerint az évi munkanapok száma külön nincs kiemelve. Az éves
munkanapok
száma
a
hatástanulmány
alapadatainál
egyértelműen
330
napban
került
meghatározásra
A környezetvédelmi hatóság a zöld tetők alkalmazására vonatkozó felvetését megvizsgálta. A Zöld
Kör ügyféli nyilatkozatában szereplő javaslatát vizsgálta a szakértő, azonban nyilatkozata szerint a
246
kérelem 4.13 fejezetében ismertetettek szerint a napelemek telepítése jellemzően az épületek
tetőszerkezetén tervezett. A zöldtető kialakítása további többlet terhelést jelentene a tetőszerkezeten.
A környezetvédelmi hatóság megjegyzi továbbá, hogy azzal, hogy napelemet kíván a kérelmező
telepíteni, így nem csak a megújuló energia felhasználása valósul meg, hanem az általa kiváltott
üvegházhatású
gáz
termelés
csökkentésével
is
hozzájárul
a
környezettudatosabb
környezethasználathoz. A környezetvédelmi hatóság, ahogyan már korábban is hivatkozott rá,
kérelem alapján jár el, hatáskörét tekintve a kérelemben foglaltakat vizsgálja.
A környezetvédelmi hatóság a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozóan a jogszabályi
kötelezettségeinek eleget tett. A kormányhivatal honlapján, Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője és
Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Jegyzője útján is tájékoztatta a nyilvánosságot az eljárás
megindulásáról, amellyel egyidejűleg a kérelem és mellékleteinek, a hiánypótlásként és
kiegészítésként benyújtott dokumentációk megismerhetőségét is biztosította, amely jelen határozat
indokoló részében részletesen ismertetésre került.
Tévesen hivatkozik az ügyfél nyilatkozatában az Aarhusi egyezményre, mivel nincs olyan hatásköre a
környezetvédelmi hatóságnak, hogy előzetes tájékoztatást nyújtson, hiszen maga a hatóság is a
kérelem benyújtásakor ismeri meg a kérelem tartalmát, hogy milyen tevékenység engedélyezésére
irányul. A kérelem benyújtását követően megvizsgálja a hatóság, hogy szükséges-e hiánypótlást
kiadni, ahogy jelen engedélyezési eljárásban is történt. Amennyiben a hiánypótlást teljesíti a
kérelmező és minden adat rendelkezésére áll a hatóságnak, hogy a nyilvánosságot bevonja az
eljárásba, az ágazati jogszabályok előírásait betartva, közleményt tesz közzé, a benyújtott
dokumentumokkal és hiánypótlással együtt, illetve értesíti a jogszabályban előírt önkormányzatokat is.
Az eljárás során a nyilvánosság bevonásának szabályait a határozat indokolási része részletesen
tartalmazza, melynek a környezetvédelmi hatóság teljeskörűen eleget tett, így azon felvetése, mely
szerint tájékoztatásra „kerüljenek a célterületen élők”, megtörtént. Eleve ez az eljárás környezeti
hatásvizsgálati eljárás is (mivel összevont eljárás, tehát környezeti hatásvizsgálati és egységes
környezethasználati
eljárás
együttesen
kerül
lefolytatásra,
mely
a
legmagasabb
szintű
környezetvédelmi eljárás), melynek eredményeképpen jelen határozat került meghozatalra.
Annál nyilvánosabb és transzparensebb tájékoztatás a környezetvédelmi hatóság álláspontja szerint
nincs, mint hogy jelen határozat rendelkező része tartalmazza a kibocsátási határértékeket - pontos
számadatokkal -, az indokolási rész pedig, hogy az egyes engedélyezett kibocsátási határértékekhez
képest mi lett volna a jogszabály által engedélyezhető maximum, így jól átlátható, hogy a hatóság a
megelőzés elvét is maximálisan szem előtt tartotta. Jelen határozatot, hatáskörébe tartozóan, a Kvt.
12. (8), valamint Kvt. 71. § (3) bekezdése alapján nyilvánosan közzé teszi, illetve közhírré teszi a
hatóság, mely ezáltal bárki számára elérhető.
Ezen túlmenően a közmeghallgatásig beérkezett kérdések megválaszolásakor a HB/17-IKV/01408-
121/2024. ügyiratszámú feljegyzésben rögzítetten a szakértő azt nyilatkozta, hogy az EVE Power
Hungary Kft. aktív kommunikációt és együttműködést tervez a helyi közösségekkel, és részt kíván
venni a közösségi környezetvédelmi tevékenységekben és a közjóléti vállalkozásokban.
A környezetvédelmi hatóság, mint jogalkalmazó a mindenkor hatályos jogszabályi előírások alapján
tart közmeghallgatást, amelyre vonatkozó rendelkezéseket a Kvt. és a Khvr. tartalmazza. Maga a Kvt.
91/C. § azt mondja, hogy a nyilvánosság tájékoztatásának, továbbá véleményének megismerése
érdekében közmeghallgatást kell tartani, mely tartható az érintettek személyes megjelenés nélkül,
honlapon történő közzététel útján. 236 kérdés érkezett a közmeghallgatásig, mely kérdések
mindegyikére, tételesen válaszolt a környezetvédelmi hatóság. Azokban az esetekben, mikor
esetlegesen több területet is érintő kérdés merült fel, széleskörű válasz formájában, valamennyi
területet érintően kerültek megválaszolásra a kérdések.
247
A tervezett tevékenység üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett, amely jelen határozat
rendelkező részének 3.11.1. pontjában előírásra került.
A biztonsági kockázatokkal és az azokhoz kapcsolódó protokollokra vonatkozó tájékoztatás adási
kötelezettséggel a környezetvédelmi hatóság nem rendelkezik. A környezetvédelmi hatóság azonban
megjegyzi, hogy az eljárás során benyújtott iratanyag tartalmazza a biztonsági jelentést, amelyet
kormányhivatal honlapján közzétett. A biztonsági jelentés elfogadása az iparbiztonsági hatóság
hatáskörébe tartozik, mely a környezetvédelmi hatósági eljárásától függetlenül történik, melynek
keretében önálló közmeghallgatás tartására is sor került, illetve a kifüggesztett dokumentációra
vonatkozóan lehetett észrevételt tenni. Ezen iparbiztonsági engedélyezési eljárás lezárult, mely során
a 30409/1418-24/2024. ált..ügyiratszámú határozat került meghozatalra, melyet követően a
30409/1418-26/2024.ált. ügyiratszámon kijavító határozat került kiadásra.
A talaj, felszín alatti víz vonatkozásában az ügyféli nyilatkozatban foglaltakat az alábbiak szerint
értékelte a környezetvédelmi hatóság:
A környezetvédelmi hatóság jelen határozat rendelkező részének a 3.1.10. pontjában a földtani közeg
monitoringról, a 3.2.15-3.2.18. pontjában a levegőtisztaság-védelem monitoringról, a 3.19.14-3.19.17.
pontjaiban a vízminőség-védelmi monitoringról, a 3.3.7-3.3.10., valamint 3.3.12.-3.3.14. pontokban
különböző időben történő zajmérési, monitoring működtetési és adatszolgáltatás teljesítéséről, a
3.16.4. pontban a talajmonitoringról, a 3.5. pontban az egyéb mérési-ellenőrzési monitoring
feltételekről rendelkezett.
A környezetvédelmi hatóság részére a kibocsátási adatokhoz való hozzáférés és a megfigyelési,
mintavételi és mérési pontokhoz való hozzáférés környezetvédelmi hatóság részére történő
biztosítása a Kvt. 50. § (1) bekezdése alapján, illetve azzal összhangban került előírásra.
A monitoring vizsgálatokat minden esetben akkreditált mérő szervezettel kell elvégeztetni az
engedélyesnek, a mérésekről készült jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóság részére
jóváhagyásra be kell nyújtani.
Az ipari vízgazdálkodásra vonatkozó ügyféli nyilatkozattal kapcsolatosan az alábbiakat állapítja
meg a környezetvédelmi hatóság:
Téves az a megállapítás, amely szerint a technológiai hígítóvíz forrása sem kellően beazonosított és a
közmeghallgatáson felmerült kérdésre adott válaszok ebben is bizonytalanságot tükröznek. A HB/17-
IKV/01408-121/2024 ügyiratszámú 236 darab észrevétel értékelését tartalmazó feljegyzés 9. pontja
tartalmazza, hogy a hígítóvíz forrása a Keleti-főcsatornából származó felszíni víz lesz, amelyet a TRV
Zrt. által üzemeltetett felszíni víztisztító műben tisztítanak, majd juttatnak el Debrecenbe és ezt
követően az ipari hígítóvizet a Debreceni Vízmű Zrt. fogja biztosítani az EVE Power Hungary Kft.
tervezett telephelyének.
A szürkevíz és hígítóvíz hálózat kiépítésének vizsgálata nem képezi jelen összevont eljárás tárgyát,
ahogyan arra a környezetvédelmi hatóság a közmeghallgatásig beérkezett 192. számú kérdés
kapcsán már válaszolt. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20.)
meghatalmazásából a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi utca 31.)
által benyújtott kérelemre, a Debreceni Déli Gazdasági Övezet és az Észak-Nyugati Gazdasági
Övezet szürkevízellátás fejlesztésének érdekében 2024. október 22-én előzetes vizsgálati eljárás
indult a környezetvédelmi hatóságon. A nyilvánosság tájékoztatása teljes körűen megtörtént az adott
248
eljárásban a 2024. december 7. napján közzétett közlemény és előzetes vizsgálati dokumentáció
útján. Az eljárás HB/17-IKV/00049-2/2025 ügyiratszámon lezárásra került.
A közlekedésre vonatkozó ügyféli nyilatkozattal kapcsolatosan az alábbiakat állapítja meg a
környezetvédelmi hatóság:
A hatástanulmány szerint a veszélyes anyagok szállítása a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti
Szállításáról szóló Megállapodás (ADR) előírásainak betartásával tervezett. A hatástanulmányban
szerepel, hogy a teherforgalom az M35 autópálya irányából fogja megközelíteni a létesítményt, egyéb
pontosítás a szállítási útvonalakra vonatkozóan nem indokolt. A szállításból eredő kockázatok, illetve
az ebből eredő esetleges haváriák vizsgálata nem képezi jelen eljárás tárgyát és a környezetvédelmi
hatóságnak jogszabály sem állapít meg tájékoztatási kötelezettséget erre vonatkozóan. Annak
megállapítása, hogy a katasztrófavédelmi hatóság fel van-e készülve egy havária esemény
kezelésére szintén nem a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik és ennek vizsgálata nem
képezi tárgyát jelen eljárásnak.
A biztonsági jelentésre vonatkozó ügyféli nyilatkozattal kapcsolatosan az alábbiakat állapítja
meg a környezetvédelmi hatóság:
A biztonsági jelentés elfogadására irányuló eljárás lefolytatása az iparbiztonsági hatóság hatáskörébe
tartozik.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztálya,
mint iparbiztonsági hatóság 2024 decemberében a 30409/1418-24/2024.ált. ügyiratszámon kiadott és
30409/1418-26/2024.ált. ügyiratszámon kijavított határozattal a biztonsági jelentést elfogadta.
A környezetvédelmi hatóság a részére benyújtott biztonsági jelentést a Khvr. 20. § (14) bekezdése
szerint a döntéshozatal során figyelembe vette.
A környezetvédelmi hatóság egyebekben megjegyzi, hogy a hatástanulmány tartalmazza, hogy a
tervezési területen a külső, illetve épületen belüli oltóvízigény biztosítása érdekében a telken belül
külön tüzivíz és sprinkler hálózat kerül kiépítésre, amelyet a hatástanulmányban belső és külső
oltóvízigénnyel jellemeznek. A hatástanulmány pontosan megnevezi az oltóvíz (tüzivíz) forrását is,
amely az ipari hígítóvíz-hálózatból kerül biztosításra.
A környezeti monitoringra vonatkozó ügyféli nyilatkozattal kapcsolatosan az alábbiakat
állapítja meg a környezetvédelmi hatóság:
A Khvr. és a Favir. rendelkezései szerint az alapállapot-jelentést a telephely területére vonatkozóan
kell elkészíteni, amelynek a meghatalmazott eleget tett.
A környezetvédelmi hatóság az alapállapot-jelentés értékelése során – figyelemmel a
hatástanulmányban foglaltakra is – megállapította, hogy a terület korábbi és további használatának
bemutatása alapján a földtani közegben az alapállapot-jelentés készítését megelőzően végzett
tevékenységből származó szennyeződés nem feltételezhető, és az elkezdeni vagy folytatni kívánt
tevékenység – a megfelelő műszaki védelem kialakítása esetén – nem veszélyezteti a földtani
közeget. Fentiek alapján nem volt indokolt, hogy a telephely területének környezetében további
vizsgálatokat végezzenek az alapállapot feltárása érdekében.
A mérési és adatszolgáltatási kötelezettségek a szakterületekre vonatkozóan az ágazati jogszabályok
rendelkezéseinek figyelembevételével jelen határozat rendelkező részében előírásra kerültek.
249
A monitoring vizsgálatokat minden esetben akkreditált mérő szervezettel kell elvégeztetni, a
mérésekről készült jegyzőkönyvet a környezetvédelmi hatóság részére jóváhagyásra be kell nyújtani.
Ezekről szintén rendelkezéseket alapított a környezetvédelmi hatóság jelen határozatban.
A monitoringról általánosságban elmondható, hogy olyan alapvető fontosságú folyamat, amely segít
felmérni az adott tevékenységek környezetre gyakorolt hatását, ezen adatokon keresztül az illetékes
hatóságok nyomon tudják követni, ha változás következik be egyes környezeti elemek terhelése
kapcsán, illetve amennyiben indokolt és szükséges azonnali hatósági intézkedéseket tud hozni az
akkreditált mérési eredményekre alapozva. A környezeti monitoring olyan eszközöket és technikákat
foglal magában, amelyeket a környezetnek és jellemzőinek, illetve minőségének megfigyelésére,
környezeti paraméterek megállapítására terveztek, hogy pontos mennyiségi kimutatást kaphassunk az
egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásáról.
Összességében elmondható, hogy nem lehet olyan számítási módszert alkalmazni, mint amelyet a
Zöld Kör ügyfél alkalmaz, matematikai alapműveleteket végez szükséges paraméterek figyelmen kívül
hagyásával. Jól látható a Zöld Kör ügyféli nyilatkozatában, hogy nem vette figyelembe többek között a
légmozgást, a kéményhatást, a különböző források eltérő térfogatáramát sem.
A környezeti hatástanulmányból egyebekben az is látható, hogy igen nagy térfogatáramban kerül
elszívásra és kibocsátásra a tisztított levegő a létesítményből, de ennek szakmai oka, hogy a
kérelmező a diffúz kibocsátások elkerülése érdekében nagy mennyiségű elszívott levegőt tisztít meg.
A telephely levegőterhelési adatainak interneten keresztül történő elérhetőségét az Országos
Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felülete biztosítja.
Fentiek alapján az ügyféli nyilatkozatot a környezetvédelmi hatóság az eljárás során figyelembe vette,
azt szabad bizonyítási eljárás keretében vizsgálta, mely ügyféli nyilatkozatban szereplő több
észrevétel vonatkozásában jelen határozat több pontjaiban rendelkezéseket alapított. A hivatkozott
rendelkezések pontosan meghatározásra kerültek az értékelés során.
Egyéb indokolási rész a határozathoz
Az engedély hatályát 5 évben határozta meg a környezetvédelmi hatóság, mivel a Khvr. 20/A. § (2)
bekezdés e) pontjában foglaltak teljesülnek, vagyis egységes környezethasználati engedélyezés
szempontjából új tevékenység első alkalommal történő engedélyezése történt.
A Khvr. 20. § (3), valamint 10. § (2) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe
tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni, ezért jelen határozat
tartalmazza a technológiához tartozó jelentéskötelezett légszennyező források és hozzájuk tartozó
technológiai berendezések létesítési engedélyét, levegővédelmi próbaüzemeltetését, illetve a selejt
cellák feszültségmentesítését szolgáló hulladékgazdálkodási engedélyt, mivel azok adatait a
benyújtott kérelemben a jogszabályi követelményeknek megfelelően ismertették.
Egyéb, a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó engedély kiadása – az alkalmazni tervezett
technológia és a telepítési helyszín figyelembevételével – nem vált szükségessé.
A Khvr. 20/A § (3) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedélyben foglalt
engedélyek időbeli hatályát az azokra vonatkozó külön jogszabályi előírások szerint kell megállapítani.
Az Lvr. 25. § (5) bekezdése szerint a légszennyező pontforrás létesítési engedély legfeljebb 5 évre
adható ki. A Ht. 79. § (1) bekezdése szerint hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de
legfeljebb 5 évre adható. Fenti időtartamok megegyeznek a Khvr. 20/A. § (2) bekezdés e) pontjában
foglalt időponttal, ezért külön érvényességi időről a környezetvédelmi hatóság nem rendelkezett.
250
A Khvr. 20. § (12) bekezdése szerint az engedély kettő vagy több olyan létesítményre vagy
létesítményrészre is kiterjedhet, amelyet ugyanazon környezethasználó az adott telephelyen
üzemeltet. Ilyen esetben a környezetvédelmi hatóság a tevékenység végzésének feltételeit az
engedélyben úgy határozza meg, hogy az egyes létesítmények önállóan is megfeleljenek az e
rendeletben megállapított követelményeknek, ebben az eljárásban ennek megfelelően járt el a
környezetvédelmi hatóság, jelezve, hogy a tervezett akkumulátorgyártó üzem létesítményeitől,
létesítményrészeitől származó zaj jellegét tekintve azonos jogszabályi megítélés (üzemi zaj) alá
tartoznak, ezért együttesen vizsgálandók, az egyes létesítmények önálló megfeleltetése az
engedélyben támasztott követelményeknek – a Khvr. 20. § (12) bekezdése szerint – nem lehetséges.
Az engedélyes az eljárás lefolytatásához a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások
szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (3) bekezdésében (a 2. sz. melléklet 7.2.
pontja (2.250.000 forint) + 2. sz. melléklet 10.2. pontja (2.250.000 forint) + a 3. sz. melléklet 1.1. pontja
(2.100.000 forint) és a 3. sz. melléklet 6. pontja ((2.100.000 forint) – és ezen összegek 75 %-a)
meghatározott 6.525.000 forint eljárási díjfizetési kötelezettségének eleget tett.
A Kvt. 91. § (4) bekezdése értelmében a Kormány rendeletében meghatározott összevont eljárásban
az ügyintézési határidő százharminc nap.
A beruházás és engedélyezése a Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati
Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő
beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 58/2018. (III. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése,
illetve a 1. melléklet és a 2. melléklet 3. pontja értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű ügy és kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárás.
Az összevont eljárás ügyintézési határideje a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 198. §
(2) bekezdés a) pontja értelmében kilencven nap.
Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele az Ákr. 50. § (5) bekezdésében meghatározott
időtartamok, vagyis az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama és a kormányzati
igazgatási szünet időtartama. Az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama jelen eljárás
során 17 nap, mivel a meghatalmazottként eljáró EY denkstatt Kft. részére HB/17-IKV/001408-8/2024
ügyiratszámon 2024. október 11-én hiánypótlási felhívás került kiküldésre, amelyet 2024. október 29-
én teljesített a környezetvédelmi hatóság által iktatott HB/17-IKV/01408-16/2024 ügyiratszámú irattal.
A 2024. évi igazgatási szünet elrendeléséről szóló 537/2023. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (1)
bekezdésében és a 1. § (2) bekezdésében foglaltak szerint 2024. december 30. napjától 2025. január
1. napjáig kormányzati igazgatási szünet került elrendelésre. Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi
XXVI. törvény 3. § (2) bekezdése alapján, az igazgatási szünet ideje nem számít bele az ügyintézési
határidőbe, amelynek időtartama 3 nap. Az előzőek figyelembevételével az ügyintézési határidő vége
2025. január 25., amely időpont betartásra került.
A környezetvédelmi hatóság az eljárást az Ákr. 43. §-a szerint, a teljes eljárásra vonatkozó szabályok
alapján folytatta le, amelyről az ügyfeleket az Ákr. 43. § (1) bekezdése alapján HB/17-IKV/01408-
2/2024 és HB/17-IKV/01408-27/2024 ügyiratszámokon kiadott értesítéseivel tájékoztatta az Ákr. 43. §
(2) bekezdése figyelembevételével.
A környezetvédelmi hatóság az Ákr. 33. §-a alapján felhívta a figyelmet az eljárás során keletkező
iratok megismerhetőségére és az Ákr. 76. §-ának megfelelően 2025. január 15-én HB/17-IKV/00002-
18/2025 ügyiratszámon értesítette az eljárás ügyfeleit, valamint az érintett nyilvánosságot a
kormányhivatal honlapján történő közzététel útján a bizonyítási eljárás lefolytatásáról. Ezt követően
észrevétel, illetve iratbetekintési kérelem nem érkezett.
251
A környezetvédelmi hatóság határozatát a jogszabály adta ügyintézési határidőn belül, a
környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII.
30.) Korm. rendeletben, a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek
kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendeletben és a hulladékgazdálkodási hatóság
kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendeletben biztosított jogkörében eljárva, a BAT-
következtetések, a 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet, a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet, a Khvr. 1., 2.,
3.,6., 7., 8., 9., 10. és 11. számú mellékletei, az 1. § (3) bekezdés b) pontja és (4), (6b) bekezdései, a
(8) és (9) bekezdése, a 8. §, 9. § (1), (3)-(9) bekezdései, a 10. § (1), (4)-(5a), (7) bekezdései, a 17. §
(1) bekezdésének f) pontja, a 17. § (4) bekezdése, a 20. § (3)-(7), (11), (12), (14) bekezdései, a 20/A.
§ (2) bekezdés e) pontja, a (3)-(4) bekezdése, a 20/A. § (4), (8) és (10) bekezdése, a 20/B. § (2)
bekezdése, a 20/C. § (1) bekezdése, a 21. § (7), 22-24. §, 25/A-25/B. §, a 26. § (4) és (5) bekezdése,
a Kvt. 4. § 20. pontja, a 6. § (1) és (2) bekezdése, a 49. § (1) bekezdése, az 50. § (1) és (1a)
bekezdése, a 73. § (2) bekezdése, 98. § (1) bekezdése, 91/C. § (3) bekezdése b) pontja, a 105. §-a, a
96/B. §-a, a Favir. 3. § 15. pontja, a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjai, a 10. § (2) bekezdés b) pontja, a
19. § (1)-(2) bekezdései, a 19. § (6) bekezdés ba) pontja, a 21. § (1) bekezdése, a 47. § (1)-(3)
bekezdései, az 1. számú melléklete, a 13. számú melléklete, a Favhér. 1. és 3. mellékletei, a Kár. 2.
§-a, 3. § (3) bekezdése, a 4-5. §-ai, a 6. § (1), (3) és (6) bekezdései, a 7. § (2)-(3) bekezdései, a 8-11.
§-ai, a 17. § (3) bekezdése, az 1. és 2. számú mellékletei, a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 14.§-a,
a 2. melléklet 1.2.2. pontjának 3. táblázata és 1.2.6. pontja, a Khvr. 20/A. § (2) bekezdés e) pontja, a
20/A. § (3)-(4) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. sz.
melléklete, a 3. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdés d) pontja, (5)-(6) bekezdése, a 11. § (5)
bekezdése, a 12. § (4) bekezdése, a 10. § (2) és (3) bekezdései, a 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM
együttes rendelet 3. § (2)-(3) bekezdése, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, a 246/2014. (IX. 29.)
Korm. rendelet 2. számú melléklet, a 13-17. §-ai, a 15. § (5)-(6) bekezdése, a 18.§ (4), (5), a 19. § (3)-
(4), (6)-(7) bekezdése, a 20. § (4) bekezdése, a 21. § (2)-(4) bekezdése, a 445/2012. (XII. 29.) Korm.
rendelet 2. és 4. melléklet 1. és 5. pontja, az 5. § (1)-(2) bekezdése, a 8. § (1) bekezdése, a 9. §-a, a
11. § (1)-(2) bekezdése, a 14. § (1), (5) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, a 43/2016. (VI. 28.) FM
rendelet 2. sz. melléklete, a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (1)-(2) bekezdése, a 10. §, 2.
számú melléklet, a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklet, a Ht.4. §, a 9.§ (1) bekezdés, a 14. §
(1) bekezdése, a 31. §, 57.§ a) pontja, az 58. § (1) bekezdése, a 61. § (4) bekezdése, a 62. § (1)
bekezdése, a 63. § (1) bekezdése, a 65. § (1a), (4) bekezdése, a 71. § b) pontja, a 72. § (1)
bekezdése, a 79. § (1) bekezdése, a 80. § (1) bekezdése, a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 5. § (1)
és a (2) bekezdése, a 8. § (2) és (3) bekezdései, az Ákr. 5.§ (2) bekezdés a) pontja, az Lvr. 2. § 8.
pontja, a 4. §-a, az 5. § (3) bekezdése, a 22. § (1) bekezdése, a (2) bekezdés a) pontja, a (3)
bekezdése, a 23. § (1)-(4) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése, (2) és (5) bekezdése, a 26. § (1), (2), (3)
és (4) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, a 28. § (1) és (2) bekezdése, a 31. § (1), (2) és (4) bekezdése,
a 35. § (2) bekezdése, az 5. melléklete, az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet 2. § (1) bekezdés 11. pontja,
a 3. § (1) és (2) bekezdése, a 4. § (13) bekezdés a) és b) pontja, a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontjai,
a 4. melléklet 3. pontja, 5. melléklet 2. pont F oszlopa, a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.1.1.
pont B, C és O osztálya, a 2.1.2. pontja, a 2.2. pont B, C és D osztálya, a 2.3.1. pont C osztálya, a
2.3.2. pontja, a 2.3.4. pontja, a 2.5.6. pontja, a 7. melléklet 2.52.1. pont B, C és D oszlopa, a 6/2011.
(I. 14.) VM rendelet 15. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 18. §-a, a 19. § (1) bekezdése, a 14. melléklet
1.1.5. pontja, a Kvt. 66. § (2) bekezdése, valamint a BAT-következtetések BAT 24. pont 10-11.
táblázatai, a ZajR. 1 § (2) bekezdés b) és e) pontjai, 2. § c), e), i), p), q), s) pontjai, 3. § (1) és (3)
bekezdései, 4. § (3) bekezdése, a 5. §-a, a 6. §-a, a 7. § (1) és (2) bekezdése, a 8. §-a, a 9. § (1), (5)
és (7) bekezdései, a 10. § (1), (3), (4) és (4a) bekezdései, a 11. § (2) bekezdés a) pontja, (5)
bekezdés a) pontja és (5a) bekezdése, 12. §-a, 13. §-a, 14. § (2) bekezdése, 17. § (1) bekezdése, 18.
§-a, 26. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és e) pontja, 27. §, 28. § (1) és (2) bekezdései, 29. §-a, a
30. § (1) és (3) bekezdései, a 3. számú melléklet 1. pont 1.1. és 1.2. alpontjai, a 4. pont 4.1. a)
252
alpontja, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése, a 1-4. számú
mellékletei, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (1a) és (3) bekezdése, a 3. § (1) bekezdése, a 4.
§ (2) bekezdése, az 1., 3, 5. és 11. számú mellékletei, a 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet, a 312/2011.
(XII. 23.) Korm. rendelet, a KRESZ, 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, a 36/2017. (IX. 18.) NFM
rendelet, az 1988. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése, a Kvt. 31. §-a, az OTÉK 6. § (2) és (3)
bekezdései, a 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati rendelet, a 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény, a
14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. számú melléklet 17.2. pontja, a Tvt. 6. § (1)-(2) bekezdése, a 7. § (2)
bekezdésének a) pontja, a 8. § (1) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése, a 17. § (1) bekezdése, a 42. § (1)
bekezdése, a 43. § (1) bekezdése, a 43. § (2) bekezdésének a), b), k) és l) pontjai, a 59. § (1)
bekezdése, a 77/A. § (1) bekezdése, a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet) 19. § a) pontjának aa)
alpontja, a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése, az EU rendelet alapján, valamint az
OTÉK 54. § (2) bekezdés c) és d) pontjai, az Éptv. a Dáptv., a 1997. évi CLIV. törvény 45. § (2), (3)
bekezdései, a 46. §-a, a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a, a 220/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelet 1. §-a, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, a 123/1997. (VII. 18.) Korm.
rendelet 10. §-a, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. § (1) bekezdése, a 3. § (1)
bekezdése az 1. és 2. számú melléklete, az Ehi) 4. § (1) bekezdés h) pontja, a 225/2015. (VIII. 7.)
Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, a Kbtv. 15. §-a, 20. § (3) bekezdése, a 28. § (3) bekezdése, a 29.
§ (1), (2) bekezdése, a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 9. §-a; a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
4-5. §-a; a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet; a 316/2013 (VIII. 28.) Korm. rendelet; a Tfvt. 7. § (2)
bekezdése, a 8/A. §-a; a Kötv. 23/C. § (1) bekezdése, 23/D. § (1) és (2) bekezdése, a 19. § (2)
bekezdése, 22. § (1) bekezdése, a 23/E. § (5) bekezdése, az Övr. 43. § (3) bekezdése és 88. §-a,
Tfvt. 7. § (2) bekezdése, a 8/A. §-a; 10. § (1) és (2) bekezdése, Inytv. vhr. 50. § (3) bekezdés p)
pontja, a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése, illetve 3 § (3) bekezdése, a Favr. 10.
§ (1) és (10) bekezdése, 19. § (1) bekezdése, 47. § (3) bekezdése és 2. melléklete, a 6/2009. (IV. 14.)
KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak, az Fvr. 3. § 20. pontja, az 5.§ (1) bekezdése, a 11.§
(2) bekezdése, a 25. § (1) bekezdése és a 27.§ (2) c) pontja, a Vhr. 3. § (12) bekezdése, 1/B. § (4)
bekezdése a) és f) pontja, 5. § (1) bekezdése, BM rendelet rendelkezései, a 28/2004. (XII. 25.) KvVm
rendelet 4. számú melléklete, a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 2. § (1) bekezdése és 1-3. mellékletei,
továbbá a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, 2023/2014. (IX. 4.)
Korm. rendelet rendelkezései, valamint Vgtv. 18. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdés, a 28/A. § (1)
bekezdése, az Ákr. 1. §, 2. §., 6. §, 42. §-a, és 43. § (1) bekezdés c) pontja, a 62. § (1)-(4)
bekezdései, a 71. § (2) bekezdése, a 80. § (1) bekezdése, a 81. § (1) bekezdése, valamint a 112. §-a
alapján, a 15/2024. (VI. 28.) KTM Utasítás, az E-PRTR, az IPPC irányelv, a 58/2018. (III. 26.) Korm.
rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése, illetve 1. melléklet és 2. melléklet 3. pontja, továbbá a
környezetvédelmi hatóság hivatkozott jogszabályi helyeken és a szakkérdések vizsgálata során
alkalmazott ágazati jogszabályokon túl, a jelen engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályok, a Kvt.
és a Khvr. további rendelkezéseinek figyelembevételével hozta meg.
A környezetvédelmi hatóság illetékességét a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a
járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, a
624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése, a 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1)
bekezdése, a 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapítja meg.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről
szóló 2020. évi LVIII. törvény 398. § (2) bekezdésének b) pontja alapján jelen engedélyköteles
tevékenység ellenőrzött bejelentés alapján nem folytatható, figyelemmel az Európai Parlament és a
Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EK irányelve bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt
hatásainak vizsgálatáról, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i
2011/92/EU irányelve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak
vizsgálatáról szóló európai uniós előírások alapján.
253
Az Éptv. 196. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság jelen határozatot hirdetményi
úton közli, ennek megfelelően a határozatról szóló hirdetményt a kormányhivatal honlapján
közzéteszi.
A döntés közlésének napja az Éptv. 196. § (2) bekezdése alapján – a kiemelt jelentőségű üggyé
nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hirdetmény kifüggesztését követő 5.
nap.
Az Éptv. 196. § (2) bekezdése alapján a hirdetményi úton történő közlés esetén, ha a döntés az ügyfél
számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja el vagy korlátozza, a kiemelt
jelentőségű ügyben a hatóság az ismert ügyfelet a döntés szövegéről – a hirdetmény kifüggesztésével
egyidejűleg – az ügyfél tekintetében az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint alkalmazható
egyéb kapcsolattartási forma használatával is tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben
is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be.
Az Ákr. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján a közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha azt törvény
vagy kormányrendelet előírja. Az Ákr. 88. § (2) bekezdése szerint a hirdetmény tartalmazza a
honlapon történő közzététel esetén a közzététel napját, az eljáró hatóság megnevezését, az ügy
számát és tárgyát, az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét (székhelyét), továbbá azt a
figyelemfelhívást, hogy a hatóság az ügyben döntést hozott. Az Ákr. 88. § (3) bekezdése alapján a
hirdetményt a hatóság a honlapján helyezi el.
A Kvt. 12. § (8) bekezdése alapján az olyan végleges vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított
határozatot, valamint a környezetvédelmi hatósági szerződést a környezetvédelmi hatóság honlapján
nyilvánosságra kell hozni, melynek végrehajtása jelentős környezeti hatással jár.
A Kvt. 71. § (3) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatóság jelen határozatát annak véglegessé
válására tekintet nélkül közhírré teszi.
A döntés közhírré tételéről a Kvt. 71. § (3) bekezdése alapján és a Khvr. 21. § (9) bekezdése alapján
is rendelkezett a környezetvédelmi hatóság.
Az Ákr. 89. § (1) bekezdése értelmében, ha törvény azt előírja, a hatóság a döntéséről készült
közleményt közhírré teszi.
A közlemény az Ákr. 88. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakon túl, tartalmazza a döntés
rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a
hatóságnál megtekinthető. Az Ákr. 89. § (2) bekezdése szerint a közleményt a hatóság a
hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el.
A jogorvoslat lehetőségét a Khvr. 26/A. §-a, az Ákr. 112. § (1) bekezdése, a 113. § (1) bekezdés b)
pont, a 116. § (4) bekezdése, a 117. § (1) bekezdése, a 118. §-a, a 119. §-a és az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdés biztosítja.
Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket a polgári perrendtartásról szóló 2016.
évi CXXX. törvény 605. § és 608. §-a, valamint a Dáptv. 19. §-a határozza meg.
254
Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal hatályos kiadmányozási
szabályzata alapján a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi
és Hulladékgazdálkodási Főosztály vezetője jogosult.
Debrecen, időbélyegző szerint.
Rácz Róbert főispán
nevében és megbízásából
Dr. Hajduné dr. Kovács Mária Mónika
főosztályvezető
Kapják:
1. Ügyintézői utasítás szerint
2. KTHFO Irattár
255
