LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG | KABINET
ADATVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI OSZTÁLY
1055 Budapest, Markó utca 16. | 1372 Budapest, Pf.: 438
Telefon: (1) 354-5629 | E-mail:
[email protected]
ABOIGA//1-108/2025.
ELEKTRONIKUSAN
ALÁÍRTA:
dr. Ifi Norbert
mb. osztályvezető ügyész
DR. POLÓNYI TAMÁS ÚRNAK
[email protected]
Tisztelt Kérelmező
Elektronikus úton a Legfőbb Ügyészség
[email protected] címre benyújtott
közérdekű adatigénylésére válaszolva, a feltett kérdések sorrendjében az alábbiakról
tájékoztatom.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Info. tv.) 3. § 5. pontja értelmében „közérdekű adat: az
állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott
egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére
vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes
adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy
ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így
különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai
tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt
adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a
megkötött szerződésekre vonatkozó adat”. Ugyanezen jogszabályhely 6. pontja szerint
„közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan
adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé
tételét törvény közérdekből elrendeli.”
Az Infotv. 30. §-a (2a) bekezdésének b) pontja értelmében továbbá az
adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény
teljesítése a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok
vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz
képest új adat előállítását tenné szükségessé.
Tájékoztatom, hogy az ügyészség statisztikai rendszerei közül a büntetőjogi szakág
számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszere (továbbiakban: BÜR/IIDR) tartalmazza a
büntetőeljárás ügyészségi szervezetre vonatkozó adatait. Az ügyviteli rendszerben
tehát kizárólag ügyészségi szervezetre vonatkozó adatok rögzítése lehetséges, egyéb
kriminalisztikai adatok rögzítése nem lehetséges.
A bűncselekményekkel, elkövetőkkel és sértettekkel kapcsolatos adatokat az
egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer (a
továbbiakban: ENyÜBS) rögzít. Az ENyÜBS a Legfőbb Ügyészség és a
Belügyminisztérium közös adatgyűjtése. Az ENyÜBS – BBS-ben akkor kerül
rögzítésre az adat, ha a nyomozó hatóság, vagy az ügyészség a statisztikai adat
rögzítését megalapozó büntetőeljárási döntést hozott. Ekként, bár a rendszer
tartalmazza a nyomozás elrendelés dátumát, az csak az eljárás befejezését követően
2
kerül rögzítésre, így előfordulhat, hogy folyamatban van olyan eljárás, amely az
adatállományban még nem jelenik meg.
A 2024. évi statisztikai adatok az ügyészségi statisztikai kiadványok nyilvánosságra
hozatalát megelőzően munkaanyagnak tekintendők, jelenleg még összeállítás alatt
állnak, a 2025. évi összesített adatok kiadására értelemszerűen a fentiekre is
figyelemmel nincsen lehetőség. A megválaszolható kérdések kapcsán a leválogatás
alapjául szolgáló időszak vonatkozásában így a 2022-2023. évek figyelembe vételére
volt lehetőség.
Mindezek alapján a megküldött kérdések közül a rendelkezésre álló adatok alapján
az alábbi válasz adható:
1.
1.
„A 2022. és 2023.és 2024. évek során otthon elhunyt 2 hónap és 4 év közötti korú
gyermekek esetében hány esetben indult nyomozás?”
Válaszlevelem 1/1. számú mellékleteként megküldöm azon 2 hónap és 4 év közötti
gyermekek sérelmére elkövetett befejezett eljárások számát, ahol az elkövetett
bűncselekmény stádiuma befejezett és olyan
eredmény-bűncselekmény, amely
megvalósulásához szükségszerűen
fenn kell állnia az élet kioltására alkalmas
elkövetési magatartás és a halál, mint eredmény közötti
ok-okozati összefüggésnek.
A leválogatás során további leválogatási szempontként vettük figyelembe az elkövető
és a sértett kapcsolatát a következők szerint: az elkövető a sértettnek szülője,
nagyszülője, dédszülője, nevelőszülője, vagy örökbefogadó szülője.
További leválogatási szűkítést alkalmaztunk az elkövetés helyszíne alapján, e körben
kizárólag a „Lakhatás céljára szolgáló és ezekhez tartozó bekerített hely” főcsoport
elemeit vettük figyelembe.
A táblázat az adatokat az elkövetett bűncselekmény, a büntetőeljárási döntést
meghozó nyomozó hatóság, vagy ügyészség szerinti vármegye, az elkövető és a
sértett kapcsolata, az elkövetés helyszíne, valamint a nyomozás elrendelés dátuma
(év, hónap) szerinti bontásban tartalmazza.
Kiemelendő továbbá, hogy az „otthon” mint az elkövetés helyszíne nem jelenik meg
az ENYÜBS kódszótárban. Ekként helyszínként a „Lakhatás céljára szolgáló és
ezekhez tartozó bekerített hely” főcsoport kategória alkalmazására volt lehetőség. Az
ezen a helyszínen elkövetett bűncselekmények ugyanakkor nem feltétlenül jelentik azt,
hogy az a sértett otthona volt.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy a halál oka bármilyen magatartás lehet, ha az
bűncselekmény elkövetését megvalósította (pl: fizikai erőszak, éheztetés,
egészségügyi ellátás hiánya, stb.). Arra, hogy a gyermeket korábban krónikus
betegként diagnosztizálták, vagy a halálában e betegség közrejátszott, statisztikai
rendszereink adatot nem tartalmaznak.
Tájékoztatom, hogy a megküldött táblázatban szereplő eljárások valamennyi esetben
vádemelés büntetőeljárási döntés meghozatalával végződtek.
3
Fontos kiemelni azt is, hogy az ENyÜBS kitöltési szabályai szerint a sértetti adatokat
nem minden büntetőeljárási döntés esetén szükséges rögzíteni (például: eljárás
megszüntetése, mert nem állapítható meg a bűncselekmény; eljárás megszüntetése,
mert a cselekmény nem bűncselekmény; feljelentés elutasítások). Utóbbi esetekben –
sértetti adatok hiányában – nem kérdezhető le a fenti szűkítéssel sem adat.
2.
„Ha nem indult nyomozás, miért nem?”
3.
„Ezekből hány esetben került elő olyan bizonyítási eszköz, amely alapján
feltételezhető volt, hogy a gyermek krónikus betegségben szenvedett?”
4.
„Az ilyen bizonyítási eszköz (zárójelentés, boncolási jegyzőkönyv) nyomozati
eljárások esetben hány esetben rendeltek el további házkutatást és/vagy a szülők
kihallgatását?”
Tájékoztatom, hogy az ügyészség bizonyítékok értékelésével, bizonyítási eljárások
alkalmazásával, ezek összegzésével kapcsolatos tevékenysége és eljárásrendje,
konkrét bűnügyek kriminalisztikai szempontú elemzése és feldolgozása nem tartozik
a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok körébe, amelyre figyelemmel a 2.
3. és 4. kérdésre az Info. tv. hivatkozott szabályai szerint tájékoztatás nem adható.
5.
„Ha indultak a fentiek szerinti nyomozati cselekmények, akkor azok az év során
mikor indultak (hány darab indult, melyik év melyik hónapja során), és melyik
vármegyében?”
Az 1. pontban részletezett leválogatásra ezen szűkítés alapján került sor.
6.
„A krónikus betegséggel élő ilyen korú beteg gyermekek otthoni halálozása esetén
hány esetben került a szülők ellen vádemelésre, illetőleg a nyomozás lezárására
bűncselekmény hiányában?”
Az 1. pontban részletezett leválogatás tartalmazza a büntetőeljárási döntés szerinti
csoportosítást.
●
Tájékoztatom, hogy az 1. pontban meghatározott specifikáció szerinti adatleválogatást
elvégeztük a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 208. §-ába
ütköző kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény kapcsán is. Az e körben előállított
adatokat válaszlevelem 1/2. számú melléklete tartalmazza.
Az 1/2. számú táblázat tartalmaz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség
illetékességi körébe eső olyan ügyet, amely az 1/1. számú táblázatban is feltüntetésre
került. Ennek oka, hogy ezen ügyben a Btk. 166. §-a szerinti segítségnyújtás
elmulasztása bűncselekmény halmazatban áll a Btk. 208. §-a szerinti kiskorú
veszélyeztetése bűncselekménnyel.
Kérem a fenti tájékoztatás tudomásulvételét.
Budapest, 2025. március 25.
Tisztelettel:
dr. Ifi Norbert
mb. osztályvezető ügyész
