SZEGED
TERMÉSZETVÉDELMI RENDELET FELÜLVIZSGÁLATA
MŰSZAKI LEÍRÁS
Megrendelő:
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Összeállította:
Nádai Brigitta okl. táj- és kertépítész mérnök
Schild Dorottya okl. településmérnök
Rácz Bálint okl. településmérnök
2021. május-december
1

1. ELŐZMÉNYEK, MEGBÍZÁS
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának  35/2009. (XI. 11.) rendelete szól a város
helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről, mely önkormányzati
rendelet 2010. január 1-jén lépett hatályba. Ezen önkormányzati rendelet – a felsőbb
szintű   szabályozásnak   megfelelően   –   tartalmazza   az   ún.   „természetvédelmi   kezelési
terveket” is. A  természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára
vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet  pedig – többek között – „a
helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv”-
re   (továbbiakban:   kezelési   terv)   „szükség   szerint”,   de   a   legalább   10   évenkénti
felülvizsgálatot (7.§) rendeli el. Tekintettel arra, hogy a fönt említett 10 év 2020. január 1-
jén lejárt, az Önkormányzat – ajánlatkérés és további előkészítés után – 2021 januárjában
szerződést kötött a hatályos rendeletének fölülvizsgálatára.
A fönt említett KvVM rendelet melléklete tartalmazza „a természetvédelmi kezelési terv
tartalmi követelményeit”, melynek megfelelően járunk el a fölülvizsgálat  folyamán és
készítjük el azt. Éppen ahogyan a KvVM rendelet van fölépítve, rendeleti szöveg, majd
melléklet, úgy lett a helyi természetvédelmi rendelet is fölépítve: az elején szerepelnek a
rendelet helyi előírásai, majd utána védettségi „típusonként” a mellékletek, melyek a
védettségek jegyzéke és azok kezelési tervei.
2. FOGALMAK ÉS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET
A természetvédelmi kezelés és a természetvédelmi kezelési terv fogalmát  a természet
védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény  (továbbiakban: TVT) Védett természeti területre
vonatkozó szabályok című fejezetében, a 36. §-ban vezeti be. Eszerint „természetvédelmi
kezelésnek   minősül   a   védett   természeti   érték,   terület   felmérését   és   nyilvántartását,
megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi
tevékenység”.
„36.§  (1) A természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az
egyéb   kötelezettségeket  (természetvédelmi   kezelési   terv)   országos   jelentőségű   védett
természeti területre vonatkozóan a miniszter, helyi jelentőségű védett természeti területre
vonatkozóan a települési  – Budapesten a fővárosi –  önkormányzat rendeletben állapítja
meg.
(2) Természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, terület felmérését és
nyilvántartását,   megóvását,   őrzését,   fenntartását,   bemutatását,   valamint   helyreállítását
célzó valamennyi tevékenység.
(3) Valamennyi védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű
–  természetvédelmi  kezelési   tervet   kell  készíteni.  A  természetvédelmi  kezelési   tervet  10
évenként felül kell vizsgálni.
(4)   A   természetvédelmi   kezelési   tervek   készítésére,   tartalmára,   jóváhagyására,   a   terv
készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”
3

A   TVT   a   természetvédelmi   kezelési   tervet   a   „természetvédelmi   kezelési   módokat,
korlátozásokat   és   tilalmakat,   továbbá   az   egyéb   kötelezettségeket”   tartalmazó
dokumentumként határozza meg, melyeket a vonatkozó (föntebb már említett) KvVM
rendelet tovább részletez.
„A természetvédelmi kezelési terv felülvizsgálata, módosítása
7. § A természetvédelmi kezelési tervet szükség szerint, de legalább tízévenként felül kell
vizsgálni, és – amennyiben indokolt – e rendelet előírásai szerint módosítani kell.”
Megjegyezzük,   hogy   a   beszúrt   kép   alapján   van   némi   fenntartásunk   a   TVT
fogalomrendszerének logikájával kapcsolatban,  de ettől függetlenül nyilvánvalóan arra
törekedtünk, hogy a rendelet felülvizsgálata úgy történjen, hogy fogalmainak elnevezései
illeszkedjenek/feleljenek meg a magasabb rendű jogszabály fogalomrendszerének. Ezért
tettünk javaslatot a hatályos helyi rendelet fogalmi elnevezéseinek pontosítására is.
(forrás: h ttp://www.termeszetvedelem.hu/ )
3. TERVEZÉSI PROGRAM
A szerződés mellékleteként az alábbi tervezési program került meghatározásra.
4

3.1 A TERVEZÉSI PROGRAM FELADATAI
„2. Részletes program:
 2.1. vé

dett fák, fasorok
1. vizsgálni kell a faegyedek meglétét, állapotát, a fák geodéziai bemérése szükséges
2. ingatlannyilvántartás vizsgálata, hrsz.-ot pontosítani, jelezni, ha a helyi természeti
védelem   nem   jelölt   a   tulajdoni   lapon,   jelezni   kell   az   ingatlan-nyilvántartásban
bekövetkezett változásokat (telekosztás-összevonás, stb.)
3. ha szükséges, javaslatot fogalmazni meg a kezelési terv módosítására
4. amennyiben   indokolt,   javaslatot   tenni   a   rendelet   módosítására   (a   rendelet
módosítására konkrét szövegszerű javaslatok kidolgozása)
5. a fák térképi ábrázolása és táblázatos adatközlés szükséges
6. a   térképen   jelölni   kell:   a   fák   pontos   helyét,   törzsátmérőt,   lombkorona   átmérőt,
beazonosításra alkalmas számozást
7. táblázatban   kérjük   feltüntetni:   a   fa   faja/fajtája,   törzsátmérő,   koronaátmérő,
egészségi állapot, tulajdonosi viszony, művelési ág, egyéb megjegyzés (pl. a fa
egészségi állapotát veszélyeztető tényezők).
 2.2. pa

rkok
1. vizsgálni kell a területek állapotát,
2. ingatlannyilvántartás vizsgálata, hrsz-okat pontosítani, jelezni, ha a helyi természeti
védelem nem jelölt a tulajdoni lapon
3. ha szükséges, javaslatot fogalmazni meg a kezelési terv módosítására
4. amennyiben   indokolt,   javaslatot   tenni   a   rendelet   módosítására   (a   rendelet
módosítására konkrét szövegszerű javaslatok kidolgozása)
5. térképi ábrázolás és táblázatos adatközlés szükséges
6. területek lehatárolása EOV koordinátákkal.
 2.3. vé

dett területek (Vadaspark, Füvészkert területét is beleértve)
1. vizsgálni kell a területek állapotát,
2. ingatlannyilvántartás vizsgálata, hrsz-okat pontosítani, jelezni, ha a helyi természeti
védelem nem jelölt a tulajdoni lapon
3. ha szükséges, javaslatot fogalmazni meg a kezelési terv módosítására
4. amennyiben   indokolt,   javaslatot   tenni   a   rendelet   módosítására   (a   rendelet
módosítására konkrét szövegszerű javaslatok kidolgozása)
5. térképi ábrázolás és táblázatos adatközlés szükséges
6. területek lehatárolása EOV koordinátákkal.
 2.4. Vizsgálni kell a tulajdonosi viszonyt – a tulajdonosok nevét, címét – melyet
külön dokumentációban kérünk kidokumentálni.
 2.5.   Készíteni   szükséges   egy   összefoglaló   értékelést,   amelyben   a   rendelet
módosítására tett javaslatok felsorolásra, összegzésre kerülnek.
3.2 A TERVEZÉSI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA
A   fent   részletezett   tervezési   programelemeket  –   jelen   egyeztetési   stádiumban
értelemszerű megbontásban – tartalmazzák az alábbi dokumentációk.
5

Szöveges dokumentációk (doc):
- jelen szöveges dokumentáció, ami „Összefoglaló értékelés”-ként is tekinthető, bár
annál sokkal bővebb anyag
- rendelet módosítási tervezete külön szerkeszthető file-ban az eredeti rendeletben
korrektúrákkal és megjegyzésekkel.
Táblázatos dokumentációk (xls):
- excel táblázat munkalapjai, melyek
o védett elemcsoportonként (fák, fasorok, stb.) az összes szükséges
információt tartalmazó munkalapok
o védett elemcsoportonként a rendeletbe való, csökkentett tartalmú
munkalapok (még nincs leválogatva a teljes tartalmú munkalapokból, mert
ezt csak a véglegesített állományból érdemes elvégezni)
o védett elemcsoportonként a térinformatikai rendszerhez tartozó
fakatasztereket tartalmazó munkalapok, melyek – táblázatos formában -
beazonosítható módon tartalmazzák az egyedi elemeket (fák, fasorok)
Fotodokumentáció (doc):
Bár   nem   kötelező   munkarész,   de   készítettünk   egy   olyan,   elsősorban   fényképeket
tartalmazó   tájékoztató   összeállítást,   mely   a   képek   segítségével   támasztja   alá,
indokolja a fölülvizsgálat megállapításait, javaslatait, a helyszíneléseken látottakat, -
akár   pozitív,   akár   negatív   –   és   az   összbenyomást,   a   teljesség   igénye   nélkül,   és
elsősorban a változási szándékok alátámasztásaképpen.
Térinformatikai dokumentáció (shp):
- 1 db védett fák shape fájl
- 1 db védett fasorok shape fájl
- védett parkok, mindegyik terület különálló shape file-ban
- természetvédelmi területek telkenként, mindegyik terület különálló shape file-ban
- természetvédelmi területek összevonva, mindegyik terület különálló shape file-
ban
A tervezési programban  továbbá  külön megfogalmazásra került, mely részletekre kell
kiemelt figyelmet fordítani, így „különös tekintettel kellett lenni az alábbiakra”:
RENDELETI HELY
TERVEZÉSI PROGRAM
TERVEZŐI VÁLASZ
(melléklet/pont)
SZÖVEGE
2./17.
Föltámadás utca 7/B. előtti
A páfrányfenyők „katasztrofális”
közterületen álló 3 faegyed
állapotban vannak, - különösen a
6

középső - védelmük értelmetlen,
indokolatlan, szükségtelen. Ezek nélkül
is van/lesz elég Ginkgo a városban.
2./23.
Volt Árpád nevelőotthon
Több egyedet kivágtak, már nyomuk
értékes fái
sincs. A maradékok védelme sem faj,
sem állapot, sem egyéb okból nem
indokolt. A zöldfelület fönntartása
egyébként szakszerű, rendszeres.
2./12. és 2/13.
Volt kábelgyár területén álló Nincsenek meg. 1 db pusztulófélben
2 faegyed
lévő Ginkgo van. Védelem
indokolatlan.
2./19.
Vadaspark lakóparkban álló Részben egységes fasor, részben
faegyedek
egyedi fák. Védelmük maradhat. A
fasort javasoljuk a fasorokhoz áttenni.
2./1.
Mátyás tér 11/B. alatti
Viszonylag szép és idős, bár
faegyed
villámcsapott mocsárciprus. Védelem
maradhat, már csak azért is, mert ilyen
fajból csak 2 db védett van még a
Városban a Temesvári krt. 31. alatt.
2.
Melléklet egységesítése:
Egyetértünk. Egységesítettük.
hrsz-ek szerinti fafaj és
faegyed szám megjelöléssel
5./3.1.1.1.
Kiegészítés: „a fák cseréje a
Egyetértünk. Kiegészítettük.
környezeti feltételeknek
megfelelő fafajjal történjen”
5./3.1.6.1.
Pontosítás: „a védett park
Egyetértünk. Értelmeztük és
jellegét megváltoztató”
pontosítottuk.
szövegrész pontosítása,
értelmezése
4. ADATSZOLGÁLTATÁS
A   fölülvizsgálat   folyamatának   elindításához   és   céljára   az   Önkormányzat   hivatalosan
lekérte  az aktualizált, állami ingatlannyilvántartási alaptérképet, mely kiindulási alapul
szolgált a hatályos önkormányzati rendeletben (továbbiakban: Rendelet) szereplő védett
természeti területek ingatlanjainak aktualizálásához. Ez azt jelenti, hogy a több mint 10
évvel   ezelőtti   –   a   védettséggel   érintett   -   ingatlanokat   az   akkori   helyrajzi   számai
(továbbiakban: hrsz.) alapján meg kellett határozni, majd ezeket a mostani hrsz-ek alapján
pontosítani.
Továbbá   megkaptuk  az   Önkormányzattól   a   szeptemberi   egyeztetésen   ismertté  vált
műszaki alaptérképet  szerkeszthető formátumban, ami – térinformatikai rendszerben -
tartalmazza   a   Nagykörúton   belül   a   fákat,   szegélyeket,   különböző   típusú   felületeket,
lámpákat   és   egyéb   pontszerű   elemeket.   Ennek   és   a   mi   fölmérésünknek   az
összehasonlításával megállapítható,  hogy a  belvárosi,  intenzíven  beépített területen  a
gps-es fölmérés nem minden esetben ad cm-pontos értékeket. Ezért fölhívjuk a figyelmet,
hogy   bármilyen,   e   területeket   érintő   tervezés,   -   és   különös   tekintettel   -   kivitelezés
megkezdése előtt a terület adottságainak meglétét és helyét pontosítani, aktualizálni kell!
Ezen   kívül,   néhány   olyan   ingatlannál,   melyek   hrsz-eit   nem   találtuk   az   aktuális
ingatlannyilvántartási   alaptérképen,  megkaptuk   a   Hivataltól   a   2010-es   állapotú
7

alaptérképet is, de még emellett is maradtak ingatlanok, melyek hrsz-változása további
pontosítást igényel.
Ezen   kívül   letöltöttük  az   njt-hu   honlapról   -,   amely   a   hatályos   jogszabályok   hivatalos
nyilvántartása   –  a   hatályos   önkormányzati   rendeletet,   melyben   nemcsak   a   –
mellékleteiként szereplő – különböző védettségi táblázatokat és kezelési terveket, hanem
a rendeleti szöveget is fölül kell vizsgálni.
5. FÖLÜLVIZSGÁLATI FOLYAMAT ISMERTETÉSE
Még a szerződéskötés előtt az Önkormányzat és irodánk többszöri egyeztetést folytatott a
fölülvizsgálati folyamat – Önkormányzat által - igényelt és szükségesnek ítélt részleteiről
és   az   elmúlt   10-11   évben   ismertté   vált   változásokról.   A  szerződéskötés  már   ezek
pontosításával   és   ismeretében   történt   meg.   Az  adatszolgáltatások  rendelkezésünkre
bocsátása   után   történik   azok   rendszerezése   és   földolgozása.   Csak   ezután   válik
lehetségessé   és   érdemessé   a   védett   elemek   (pontszerű=faegyed,   vonalszerű=fasor   és
területi=védett   terület)   helyszíni   vizsgálata.   A  helyszíni   vizsgálatokat   már   a
tervezőirodában lehet földolgozni és rendszerezni, majd ezen ismeretekkel kell javaslatot
tenni   a   módosításokra,   pontosításokra  és   azok   indokainak   ismertetésére.   Ezen
javaslatokat egyeztetni kell az Önkormányzat illetékeseivel, és meg kell egyezni velük a
rendelet   és   a   kezelési   tervek   végleges   változatáról.   Ezek   után   nyílik   lehetőség   a
fölülvizsgálati dokumentációnak – elsősorban - az illetékes nemzeti park igazgatósággal
(Kiskunsági Nemzeti Park) való egyeztetésére és módosítási javaslataik megtételére vagy
a   dokumentációval   való  egyetértésükre.  Továbbá   egyeztetésre   kerül   az   anyag   az   ún.
partnerekkel,   az   egyéb,   jogszabály   által   előírt   szervekkel   és   az   érintettekkel   is.   A
fölsoroltak elfogadható észrevételeinek bedolgozása után van lehetőség a fölülvizsgálati
dokumentáció   véglegesítésére,   majd   ezen   dokumentáció   jóváhagyandó   részéből   a
rendelettervezet  és   annak   képviselőtestületi   előterjesztése  elkészítésére.   Ezután
következhet annak az önkormányzati testülettel való elfogadtatása. A képviselőtestületi
rendelet elfogadása után pedig az hatályba léptethető.
„A   felülvizsgálat   során   azt   célszerű   szakmai   szempontok   szerint   mérlegelni,   hogy   a
természetvédelmi kezelési tervben szereplő természetvédelmi célkitűzések, stratégiák és
előírások   összhangban   vannak-e  a  tervezési   terület   aktuális   természeti   adottságaival,
állapotával, vagy ezek változása miatt a természetvédelmi kezelési előírások módosítása
is szükséges?”
(forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/helyi-jelentosegu-vedett-termeszeti-terulet-
termeszetvedelmi-kezelesi-terv)
A felülvizsgálat során a tervezési terület korábbi állapotára (a természetvédelmi kezelés
„kiinduló állapotára”) vonatkozó adatokat pl. a helyi természeti védettséget megalapozó
dokumentációból   lehet   nyeri.   A   kezelési   tervdokumentációban   korábban   kijelölt
célállapot   összevetése   a   tervezési   területnek   a   felülvizsgálat   időpontjában   fennálló
aktuális állapotával ugyanis indokolt és szükséges lehet. Esetünkben ez azonban csak a
hatályos természetvédelmi rendeletet jelentette, mert ezen kívül más dokumentáció nem
állt rendelkezésre.
8

Amennyiben   a   fölülvizsgálat   eredménye   alapján   a   természetvédelmi   kezelési   terv
módosítása szükséges, a módosított (vagy új) természetvédelmi kezelési terv jogszabályi
kihirdetéséről az önkormányzatnak rendeletben kell gondoskodnia. Ugyanis a TVT 36. §-a
valamennyi védett természeti terület esetében – így a helyi jelentőségű védett természeti
területek esetében is – előírja természetvédelmi kezelési terv készítését, és rendelkezik a
természetvédelmi kezelési terv megállapításának módjáról is: „helyi jelentőségű védett
természeti   terület   természetvédelmi   kezelési   tervét   a   települési   –   …   –   önkormányzat
rendeletben állapítja meg”.
A   fentiek   alapján   tehát   a   természetvédelmi   kezelési   terv   az   önkormányzati
természetvédelmi rendelet részét/mellékletét képezi, azaz kötelező érvényű jogi norma.
5.1 ADATSZOLGÁLTATÁSOK RENDSZEREZÉSE ÉS
FÖLDOLGOZÁSA
A szerződéskötés, majd azt követően az adatszolgáltatások rendelkezésünkre bocsátása
után 2021. március-áprilisban megtörtént azok rendszerezése és földolgozása.
Az adatszolgáltatások rendszerezése és földolgozása az alábbiakat jelentette:
- 2020-as ingatlannyilvántartási alaptérkép
- 2010-es ingatlannyilvántartási alaptérkép
- a természetvédelmi rendelethez tartozó térinformatikai adatok
- a természetvédelmi rendeletben felsorolt ingatlanok tulajdoni lapjai
- a változással érintett ingatlanok tulajdoni lapjai
- a fakataszter műszaki alaptérképe.
5.2 HELYSZÍNI VIZSGÁLATOK
2021. május-július között részletesen lehelyszíneltük mind az egyedi védettségeket, úgy
mint   fák,   fasorok,   mind   a   területi   védettségeket   úgy   mint   parkok,   természetvédelmi
területek. Az előbbiek (fák, fasorok) esetében egyedenkénti vizsgálatokat, az utóbbiak
(parkok,   természetvédelmi   területek)   esetében   „csak”   területi   vizsgálatokat   kellett
elvégezni.
Az ún. egyedi vizsgálatok az alábbi jellemzőkre, részletekre stb. terjedtek ki:
- f ák esetén :
o megvan-e a védett fa,
o védelemre méltó állapotban van-e,
o ott van-e, ahol az adatszolgáltatás jelöli, (koordinátás helymeghatározás)
o az-e a faja/fajtája, ami a rendeletben szerepel, (faja/fajtája, törzsátmérője,
lombkorona átmérője, egyéb fontos jellemzőinek mérése, vizsgálata)
o mindent összevetve továbbra is védelemre érdemesnek tartjuk-e,
o fotók készítése, stb.
- f asorok esetén :
o megvan-e a védett fasor,
9

o védelemre méltó állapotban van-e,
o ott van-e, ahol az adatszolgáltatás jelöli,
o indokolt-e azon a szakaszon védeni, ahol védett (pl. az utcának csak egy
szakasza, vagy egy dupla fasornak csak az egyik oldala, vagy mindkettő
egyszerre, stb.)
o a fasor egyedei helyének, törzsátmérőjének és koronaátmérőjének pontos
bemérése, illetve egyéb jellemzőinek vizsgálata,
o mindent összevetve továbbra is védelemre érdemesnek tartjuk-e,
o fotók készítése a fasorról, indokolt esetben egy-egy egyedéről, stb.
Az ún. területi vizsgálatok az alábbi jellemzőkre, részletekre stb. terjedtek ki:
- a területek szemrevételezéses bejárása, megismerése, benyomások szerzése,
- a   területek   állapotának   vizsgálata,   elsősorban   természetvédelmi   szempontok
alapján,
- a területek növényállományának megismerése, elsősorban a fás állomány fajainak
fölvételezésével (kiv. ahol a védett terület éppen jellemzően lágyszárú állománnyal
való borítású, pl. lápos, nádas, mocsaras terület, halastavak, csatornák, holtágak,
rétek-legelők, stb.),
- a hatályosan védett területek határainak fölmérése és a határok indokoltságának
vizsgálata,
- a hatályos rendeletkori állapot összevetése a jelenlegi állapottal,
- mindent összevetve továbbra is védelemre érdemesnek tartjuk-e összességében,
vagy részleteiben esetleg megváltozott a természetvédelmi indokoltság,
- fotók készítése, stb.
5.3 HELYSZÍNI VIZSGÁLATOK ÖSSZEVETÉSE AZ
ADATSZOLGÁLTATÁSOKKAL
2021.   augusztus-szeptemberben   földolgoztuk   a   helyszíni   vizsgálatokat   és
összehasonlítottuk a hatályos rendeleti adatszolgáltatásokkal, melynek során jellemzően
az alábbiakat állapítottuk meg.
Az ún. egyedi vizsgálatok megállapításai az adatszolgáltatásokkal összevetve:
- f ák esetén:
o van   néhány   fa,   mely   már   nincs   meg   (pl.   volt   Kábelgyár,   volt   Árpád
nevelőotthon, stb.)
o van néhány fa, mely védelemre már nem érdemes (pl. Föltámadás utca
7/b. előtt az utcán)
o a tervezési folyamat alatt védelemre javasolt fákat nem tartjuk védelemre
érdemesnek (Róna utca)
o van olyan fasor, mely az adatszolgáltatás alapján egyedi faként van jelölve
(Rigó utca, Korányi fasor)
o van olyan fa, mely megléte illetve védelemre érdemessége nem állapítható
meg (pl. Szövetkezeti úti 2 db feketedió)
10

o nem láttunk olyan, nem védett fát, mely helyi védelemre érdemes lenne.
- f asorok esetén:
o van néhány olyan fasor, melynek utca rekonstrukciója a távlati tervekben
szerepel, ezért annak védelme a továbbiakban nem indokolt, illetve azért
sem,   mert   a   fasor   sem   minőségében   nem   méltó,   sem   fajában   nem
illeszkedik az utca paramétereihez (pl. Gogol utca, Hajnóczy utca, stb.)
o van néhány olyan fasor, melynek utcája fölújítása bár nincs folyamatban,
de annak védelmét azért nem látjuk indokoltnak, mert a fasor fajában nem
illeszkedik az utca paramétereihez, ezért minőségében nem méltó oda (pl.
Arany János utca, Berzsenyi utca)
o van   olyan   fasor,   mely   –   bár   egyedi   védelemként   ábrázolt   a   tervi
adatszolgáltatásban, de – a rendeletben fasorként szerepel (pl. Rigó utca);
ez ráadásul csak egy rövid szakasza az utcának, továbbá egyoldali védelem
a kétoldali fasorban, és nem is látjuk védettségét indokoltnak
o van olyan fasor, mely szintén – bár egyedi védelemként ábrázolt a tervi
adatszolgáltatásban, de – a rendeletben fasorként szerepel (pl. Korányi
fasor); ez ráadásul se nem fasor, se nem faegyedek, se nem indokoltan
védettek, ha valami, akkor inkább parkként lenne védhető, de nincs miért
természeti védelemmel védeni
o van olyan dupla fasor, melynek csak egyik oldala érdemes védelemre és az
is csak egy-egy szakaszon, bár a védettsége kétoldali (Népkert sor)
o van olyan fasor, melynek védettsége érthetetlen: min. 7 féle nemzetségből
áll, és azok sem nem illeszkedők, sem nem jó minőségűek (Kazinczy utca)
o van olyan fasor, mely hosszabb szakaszon  védendő, mint eddig, melyre
javaslatot is tettünk és az egyedeket teljes hosszon fölmértük (Szabadkai
út)
o nem láttunk olyan, nem védett, utcai fasort, mely helyi védelemre érdemes
lenne.
Az ún. területi vizsgálatok megállapításai az adatszolgáltatásokkal összevetve:
- a Füvészkert és a Vadaspark természeti védettségének fönntartása nyilvánvaló
- a   külterületi   természetvédelmi   területek   túlnyomó   többsége   védettségének
fönntartása nyilvánvaló, azok némelyikének határai pontosításra szorulnak csak;
egyenkénti és részletes leírását, indoklását lásd az excel táblázatokban
- van olyan park, melynek védett területe - az ingatlanalakzatok miatt – indokolatlan
(pl.   Kiskundorozsma,   Szent   János   tér);   ennek   területe   pontosítására   javaslatot
tettünk a térinformatikai ábrázolásban, bár ez a határ sem telekhatárhoz, sem
alrészlet határhoz nem kötődik – csak a valósághoz
- van olyan belterületi védett „park”, terület, melynek természeti védelmét nem
látjuk indokoltnak (Partfürdő, Palánk, I.sz. kórházi tömb); egyenkénti és részletes
leírását, indoklását lásd az excel táblázatban
- nem láttunk olyan, nem védett, utcai fasort, mely helyi védelemre érdemes lenne.
A Partfürdő Szabályozási Tervlapon ábrázolt védelmei, korlátozásai:
11

- táji településképvédelmi terület
- kötelező tervpályázat
- elsődlegesen vízgazdálkodási rendeltetésű sáv
- önálló gyalogos közforgalmú átjárás
- egyéni vízi létesítmény rövid idejű kikötési lehetőséggel
- helyi védelem alá tartozó park illetve intézményterület helyileg védett zöldfelülete
- ökológiai folyosó (egy részén)
- tervezett telekhatár.
5.4 RENDELETMÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK
A  módosítási  javaslatokat   a följebb  említett  folyamat   eredményeképpen  dolgoztuk   ki
2021.   szeptember-október   során,   mely  a z   alábbi  l ényegi   változtatásokat   tartalmazza,
indoklásukkal   együtt.  A   k onkrét   és   részletes   módosítási   javaslatokat   lásd   a   külön
rendelettervezetben, a hozzájuk tartozó tervezői megjegyzésekkel együtt! Itt ugyanis a
rendelet   tartalmán   túlmutató,   a   tervezési   programban   megfogalmazott   feladatok
teljesítésére vonatkozó megoldásokat és további szakmai javaslatokat is szerepeltetünk.
5.4.1 ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
Tulajdoni lapon jelölt védettség oszlop
Az excel-táblázatokban  a „TULAJDONI  LAPON  JELÖLT VÉDETTSÉG” oszlopban   szereplő
kifejezések a tulajdoni lapokkal teljesen megegyezőek. Ezeket azért tüntettük föl ilyen
pontosan, mert nem világos, miért térnek el kissé a védettségek elnevezései (helyi védett
terület, helyi természetvédelmi terület, természetvédelmi terület, védett természeti terület,
védett terület, védett terület és természetvédelmi terület, helyi jelentőségű védett terület és
területi védelem,  helyi jelentőségű védett terület, helyi területi védelem). Ez különösebb
gondot nem okoz, csak ott kell rá figyelni, ahol pl. kizárólag a „védett terület” elnevezés
szerepel, mert az nem biztos, hogy a  természeti  védettséget jelöli, hanem lehet, hogy
műemléki, műemléki környezeti vagy egyéb, más művi védettségi bejegyzés. Kérdés, hogy
érdemes-e   ezeknek   a   fogalmaknak   az   egységesítése   érdekében   eljárni   az
ingatlannyilvántartásnál.   De   javasolt   erről  megkérdezni  a természetvédelmi  hatóságot
majd az egyeztetés során, hogy ők hogy látják ezt.
Védettség oszlop
A   „VÉDETTSÉG”   oszlopban   a   helyi   természeti   védettség   fenntartására   vagy
megszüntetésére tettünk javaslatot. Ennek indoklását pedig a „MEGJEGYZÉS” oszlopban
szerepeltettük.
Ingatlan jogállása oszlop
- M = magán
- MÁ = Magyar Állam
- Ö = önkormányzat
- kt = közterület.
12

Uralkodó fafaj / még előforduló fafaj oszlop
Az adott fasorban a túlnyomó többségben lévő egyféle faj / az adott fasorban előforduló
többi fafaj fölsorolása. A Tisza Lajos körúton és a József Attila sugárúton fajonkénti db-
számmal szerepeltetve. Ezek az adatok majd ahhoz fognak tudni segítséget adni, ha az
utak   fasorainak   fölújítása   válik   szükségessé   vagy   igénnyé,   annak   eldöntéséhez,   hogy
milyen fafaj legyen újonnan alkalmazva az adott úton, útszakaszon.
5.4.2 A RENDELETI ELŐÍRÁSOK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
- elsősorban megfeleltettük a hatályos természetvédelmi törvénynek a védettség
elnevezéseit
- a védett fákra vonatkozó védőövezet kiterjedését a „lombkorona + 1,0 m sugarú
körről”   lombkorona   +   1,5   m   sugarú   körre   változtattuk   az   MSZ   12042-nek
megfelelően
- a parkokra, a Füvészkertre és a Vadasparkra – jelentőségükre tekintettel – ún.
közterület alakítási terv készítését javasoljuk előírni azok szakszerű fölújításának,
változtatásának biztosítása érdekében, és a kiviteli tervek készítését megelőzően,
a   rendeletben   már   említett   főépítészi   és   egyéb   hatósági   illetve   bizottsági
„jóváhagyás” előtt
- az   „inváziós   fásszárú   növények”   fölsorolása   több   mint   a   fás   szárú   növények
védelméről   szóló   vonatkozó   346/2008.   kormányrendeletben,   de   mivel   a
fölsorolással egyetértünk, változatlanul hagytuk
Tájékoztatásképpen   a   következő   oldalra   beszabtuk   az   említett   MSZ-hez   készült
műszaki   rajzot   a   fák   különböző   védelmi   zónáiról   és   az   azokra   vonatkozó
korlátozásokról.
13

(forrás: MSZ 12042-höz készült ábra, Szaller Vilmos rajza, FŐKERT, 2019.)
5.4.3 A RENDELET TÁBLÁZATOS MELLÉKLETEINEK MÓDOSÍTÁSI
JAVASLATA
Jelen műleírás (és majd a rendelet) szerves része a „mellékletek” file-nevű excel-táblázat,
mely   védettségi   típusonként   (fa,   fasor,   stb.)   külön-külön   munkalapokon   tünteti   föl   a
hatályos rendelet sorrendjében a védett elemeket. Minden védett elemnek van egy sora,
és   több   oszlopa,   mely   oszlopok   a   felülvizsgálat   szempontjából   lényeges   és/vagy   a
megrendelő által kért információkat tartalmazzák. Az elemekhez tartozó egyik oszlopban
szerepeltetjük   azon   tervezői   megjegyzéseket,   melyek   az   adott   elem   védettségének
14

fenntartása vagy megszüntetése igazolásának magyarázata. Természetesen a felülvizsgált
rendeletbe   a   táblázatnak   nem   minden   oszlopa   fog   belekerülni.   Az   excel-táblázatnak
védettségi típusonként több munkalapja van, mint pl.:
- FÁK: itt vannak fölsorolva a védett fák és a hozzá tartozó összes jellemző, adat,
megjegyzés.
- FÁK MELLÉKLETBE: ez egyelőre üres munkalap, mely akkor tölthető ki, ha a
felülvizsgálat véglegesedik, és ezután ide csak azon oszlopok kerülnek be, melyek
majd a rendelet részét, vagyis mellékletét fogják képezni.
- FÁK KATASZTERE: ez tartalmazza a térinformatikai feldolgozáshoz tartozó
adattáblázatot, mely faegyedenként sorolja föl a hozzá tartozó paramétereket,
adatokat, stb.
A többi védettségi típus szerepeltetése az excel-táblázatban azonos logikával történik,
természetesen az értelemszerű eltérésekkel (pl.: a parkokban már nincs egyedenkénti
fakataszter, vagy a védett területek már nyilvánvalóan kevesebb oszlopot tartalmaznak).
Jelen   felülvizsgálat   során   tehát   a   táblázatos   mellékleteket   részletesebbé,   ugyanakkor
egyértelműbbé   és   konkrétabbá   tettük   egyrészt   a   tervezési   programban   is
megfogalmazottak miatt, másrészt saját szakmai elképzelésünknek megfelelően is, hogy
pl. a fák és fasorok egyedenként legyenek beazonosíthatóak ne csak a térinformatikai
térképes rendszerben, hanem a jogszabályhoz szükséges „papír formátumban” is.
A rendelettervezet  korrektúrázott   megjegyzéseiben  leírtak  miatt  javasoljuk  a  rendelet
táblázatos mellékleteinek teljes cseréjét, még ha a rendelet nem is lesz új. Ez utóbbi
ugyanis a tervezési folyamat jelen állásában még nem eldöntött, hogy a hatályos rendelet
módosítása vagy egy új rendelet fog születni, a jelenlegi hatályon kívül helyezése mellett.
5.4.4 A RENDELET KEZELÉSI TERVI MELLÉKLETEINEK MÓDOSÍTÁSI
JAVASLATA
- A sugárutakat és a körutakat a lehető leghosszabb szakaszon és kétoldalian azonos
fajjal   javasolt   fásítani.   Törekedni   kell   a   lehető   leghosszabban   azonos   és   az
űrszelvénybe   illeszkedő   faj   használatára.   Ezt   megelőzően   vizsgálni   kell   a
rendelkezésre   álló   adatszolgáltatásokból   (pl.   helyi   természetvédelmi   rendelet
térinformatikai adatbázisa és a Szegedi Környezetgazdálkodási  Nonprofit Kft. –
részben már meglévő, részben még fejlesztendő – térinformatikai adatbázisa a
Város   faállomány   adatvagyonáról   (is)),   hogy   az   adott   út   teljes   utcaszakaszain
milyen faj(ok) az uralkodók és az(ok) alkalmas(ak)-e fölújítás, fasorcsere esetén.
- Ahol a foghíjpótlás a fasor tőtávolsága vagy egyéb okból irreális, ott egy ütemű
felújítás (teljes kivágás) szükséges, melyre a lakosságot évekkel előtte, ott helyben
elhelyezett felületeken tájékoztatni kell.
- Pontosítani kell a fakivágások szükségességét és lehetőségét taglaló előírásokat,
mert némi ellentmondást vélek fölfedezni bennük. Nem látok lényegi különbséget
védett   és   nem   védett   fasor   kezelésében,   illetve   abból   való   fakivágás
szabályozásában, illetve átgondolandó.
15

- Tervezői javaslat annak önkormányzati és szakmai megfontolása, hogy nem lenne-
e érdemes egy ún. fakivágási-fapótlási rendeletet alkotni, mely egzaktul tisztázza
közterületi és magánterületi, illetve védett és nem védett bontásban a fakivágások
következményeit és ellentételezését fapótlással vagy pénzbeli megváltással. Egy
ilyen rendelet megléte esetén az összes fa „sorsa” egyértelműen tisztázva lenne,
az   jogbiztonságot   jelentene   és   a   fakárosítások,   fakivágások   mindenki   számára
azonos elbírálását. Ez esetben a természetvédelmi jelentős része védettségek –
jellemzően az egyedi fáké, fasoroké, közparkoké - megszüntethető lenne.
5.5 EGYÉB JAVASLATOK
Mindenképpen javasolt mielőbb elkészíttetni a Város faállomány adatvagyon kataszterét,
mely   alapján   el   lehet   készíteni   a   teljes   Faállomány   vizsgálatot   –   kiemelten   fafajokra
vonatkozóan – majd ebből el lehet dönteni az adott útszakasz felújítása esetén javasolt új
fafajt. Csak ezen „faállomány rendszerterv” megléte esetén lehet egységes faállomány
gazdálkodást folytatni.
A   fafaj   választásánál   kiemelt   szempont   az   utca   szabályozási   szélessége   és   az   abban
vezetett közművek mennyisége, fajtája (víz, szennyvíz, csapadékvíz, elektromos, hírközlés,
gáz,   egyéb),   nyomvonala   és   mélysége.   Minden   nyomvonalas   közterület   újrafásítása
esetén előzetesen egyeztetni kell az összes közműszolgáltatóval a meglévő és tervezett
közművekről.
(forrás: Zöldinfrastruktúra füzetek 4.: Városi fák és közművek kapcsolata, Tervezési útmutató, 45. oldal,
Budapest, 2018.)
16

(forrás: Zöldinfrastruktúra füzetek 4.: Városi fák és közművek kapcsolata, Tervezési útmutató, 45. oldal,
Budapest, 2018.)
Nyilván   ahol   a   fasor   viszonylag   egységesen   egyféle   fajból   áll,   ott   az   egyéb,   csak   kis
egyedszámmal előforduló fajú egyedek leváltandók az uralkodó fafajra, de csak abban az
esetben, ha az a faj megfelelő az adott útra/útszakaszra. Pl. erre jó példa a Fő fasor, ahol a
platántól   eltérő   más   fajok   még   károsak   is   a   platán   egységességére,   ezért   kivágásuk
sürgető. Helyükre – a platán teljesen kifejlődött kori és az adott időszak lombkorona
átmérőjének figyelembe vételével – új platánok telepítendők.
Természetesen foghíjak esetén a telepíthetőség feltétele, hogy a tőtáv olyan legyen, hogy
az új fa a normális habitusának megfelelően ki tudjon fejlődni.
A   jelen   munka   részeként   elkészült   állapotvizsgálat   alapján   összességében   rossz
állapotúnak   ítélt   egyedek   potenciális   balesetveszély   miatt   kivágandók.   A   közepes
állapotúnak   ítélt   egyedek   minőségét   1-2   éven   belül   faápoló-favizsgáló   szakmérnökkel
vizuálisan   meg  kell  vizsgáltatni,  majd   ennek  ismeretében  eldöntendő,   hogy  műszeres
vizsgálatra is szükség van-e. A jó állapotúnak ítélt egyedek ugyanilyen fölülvizsgálata 4-5
éven belül esedékes.
5.6 EGYEZTETÉSEK ÉS EREDMÉNYEIK
5.6.1 ÖNKORMÁNYZATI, POLGÁRMESTERI HIVATALI EGYEZTETÉSEK
A   Polgármesteri   Hivatal   illetékeseivel   2021.   év   folyamán   az   alábbi   személyes
egyeztetéseket folytattuk le.
1. Egyeztetés 2021. szeptember 1-jén a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében:
- Bemutattuk az addig elkészült vizsgálati eredményeket és egyeztettük a kérdéses
témákat   a   továbbtervezés   érdekében.   Ezen   egyeztetésen   jelen   voltak   a
Városrendezési (Főépítészi) Osztály,  a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit
Kft. és a Városüzemeltetési Iroda képviselői, továbbá a tervezők.
17

Eredmény:
- A   Szegedi   Környezetgazdálkodási   Nonprofit   Kft.   megkapjuk/megkaptuk   a
Nagykörúton belül fölmért és térinformatikailag földolgozott térképi állományt,
mely   a   –   kizárólag   ingatlanhatárokat   és   hrsz-eket   tartalmazó   -   alaptérképet
további,   az   értelmezést   és   beazonosítást   segítő   adatállománnyal   tölti   föl
(útszegélyek, közvilágítás stb.).
- A   Gogol,   Hajnóczy   utcák   terveztetése   a   távlati   célok   között   van,   ezért   azok
kivehetők a védelemből.
- A   Körtöltés   Horgosi   útnál   lévő   íves   részét   javasolják   kiemelt   figyelemmel
megvizsgálni, hogy indokolt-e ezen szakasz esetén a védelem.
- A   Róna   utcai   magántelken   álló  2   db   kocsányos   tölgyfa   –   megtekintés   után   –
védelmét tervezőként nem látjuk indokoltnak, ezért arra nem adunk javaslatot.
- A   Partfürdő   természeti   védelmének   indokolatlanságát   a   jelenlévők
megkérdőjelezték.
- A   kiskundorozsmai   Szent   János   tér   védelmének   a   templom   körüli   parkra
vonatkozó „csökkentésével” a jelenlévők egyetértettek, ezért azt térképesen és
szövegesen is kezeljük.
2. Egyeztetés 2021. november 21-én interneten keresztül:
- A Polgármesteri Hivatal illetékesei áttekintették a 2021. október 25. és november
2. között szállított dokumentációkat, melyekre ezen egyeztetés során megtették
részletes javaslataikat, melyeket közösen átbeszéltünk és elfogadásukról döntést
hoztunk.   Ezen   egyeztetésen   a   Városrendezési   (Főépítészi)   Osztály   főépítésze,
Szabóné Fehér Éva és kertészeti referense, Patyi Gábor volt jelen.
Eredmény:
- Az egyeztetés során hozott kompromisszumokat, döntéseket a szöveges és tervi
dokumentációkba is átvezettük, melyeket az átláthatóság és jobb értelmezhetőség
kedvéért az alábbiakban is fölsorolunk és részletezünk.
- Az   excel-táblázatot   –   ahol   indokolt   volt   -   kiegészítettük   a   „tervezői   javaslati,
észrevételi”   oszlop   után   egy   „megrendelői   válasz”   oszloppal,   mely   a   tervezői
javaslatra adott megrendelői válaszokat tartalmazza röviden. Ezt követően pedig
szerepel   egy   utolsó   oszlop,   mely   az   egyeztetések   eredményeként   született
„döntést” tartalmazza.
5.6.2 EGYES VÉDETTSÉGEK FENNTARTÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK
VAGY MEGSZÜNTETÉSÉNEK RÉSZLETES TERVEZŐI KIFEJTÉSE
Az   alábbiakban   fölsoroljuk   és   részletezzük   azon   védettségeket,   melyek   bár   e
dokumentációhoz   tartozó   excel-táblázatokban   is   –   nyilvánvalóan   -   szerepelnek   és
részletezettek, de ezen felül a 2. egyeztetésen a Hivatal illetékesei kérték további, még
részletesebb   indoklásukat.   Az   alább   fölsorolt   védettségek   indokoltságára   vagy
18

indokolatlanságára vonatkozó, vagy egyszerűen csak tájékoztató fotókat lásd a mellékelt
Fotódokumentációban!
5.6.2.1 VÉDETT FÁK
Takaréktár utca 3. hátsókertjében
A kertben 1 db Ginkgo biloba található, de az ingatlanra nem jutottunk be. Ezért a fa
állapotát megtekinteni nem tudtuk. Azonban a megrendelő tájékoztatása szerint a fa jó
állapotban van, védettségének fenntartását ezért továbbra is indokoltnak látja. Bár a fa
jelentős árnyékvetést okoz a viszonylag kicsi, belvárosi kertbe, de a jelenleg folyó épület
fölújítási tervezés során is a fa létét figyelembe veszik/vették. A tervezés miatt 2019
márciusában készült egy ENVIROSOUL cég által, Dr. Deák József Áron természetvédelmi
szakértő által jegyzett „természetvédelmi szakvélemény”, mely így ír róla:
„A fenti fának első sorban kertészeti, kertészettörténeti és városépítészeti (városfásítási)
szempontból van jelentősége, ugyanis a páfrányfenyő nem őshonos – de nem is invazív
tulajdonságú – fa. Jelen nőivarú példányt egy Pollák nevű köteles mester ültette, aki e fa
magját még 1925-ben hozta magával Japánból. Így a fa kora legalább 92 évre tehető, ami
igen   magas   kornak   számít,   különösen,   hogy   a   fa   még   mindig   jó   növekedésű,
egészségesnek  mondható  a  korábbi   viharkárok   miatt  végrehajtott   kisebb  csonkolások
ellenére is, ami mind növeli e fa természetvédelmi értékét.”
„E fa megőrzésének különösen az adja a jelentőségét, hogy sokáig ez volt az egyetlen
természetvédelmi terület Szeged belterületén…”
A fentiek tudatában megjegyezzük azonban, hogy némi „aggodalomra” adhat okot
- e gyrészt a fa  – szakvélemény által jelzett - 92 éves kora, mely azt jelenti, hogy a fa
már   nem   fiatal.   Ugyanis   ha   elfogadjuk   azt   az   adatot,   hogy   a   Schmidt   Gábor
professzor által jegyzett táblázat alapján a páfrányfenyők elöregedésének kezdete
kb. 150 év,  akkor egy új  épület potenciális élettartamánál  hamarabb  fog a fa
elpusztulni, tekintettel a környezeti adottságokra is,
- m
  ásrészt a fa  – szakvélemény által jelzett – nőivarúsága, mely a termésérleléskor,
heteken át rendkívül kellemetlen, hányásszagot eredményez, mely a környezetére
bűzszennyezést jelent.
A fentieket  mérlegelve  és a Hivatallal  egyeztetve  a fa védettsége  marad. A fa  minél
hosszabb   életének   biztosítása   érdekében   azonban   felhívjuk   a   figyelmet,   hogy   a
szakvélemény készítése óta, 2019 októberében hatályba lépett „A fák védelme építési
területeken”   c.   MSZ   12042,   melynek   előírásait   már   a   tervezés   során   a
legmesszebbmenőkig   figyelembe   kell   venni   és   betartását   pedig   meg   kell   követelni   a
kivitelezés során!
Föltámadás utca 7/B. előtt, az utcán
19

Az ingatlan előtt 3 db Ginkgo biloba (Páfrányfenyő) áll. Ezekből a középső katasztrofális
állapotú, néhány cm-es suháng, fenntartása méltatlan. A másik 2 db nagyobb méretű, kb.
20 cm törzsátmérőjű, de vélelmezhetően nem ezen 3 db lett az eredeti rendeletben
levédve. Valószínűsíthető, hogy a középeső védett egyed kivágásra került, mert a google
fotón látható, hogy a középső fa is kb. olyan méretű volt, mint a két szélső. És bár tudott,
hogy a Ginkgo egy reliktum nemzetség, és érdekes leveleivel, jellegzetes habitusával az
egyik  legszebb díszfa faj, éppen ezért az utóbbi évtizedekben Magyarországon  is  sok
fajtáját nemesítették ki. Mivel tehát manapság már fajuk sem különleges, és az utcában
lévő kora, állapota sem egységes, ezért  védettségük fenntartása a továbbiakban nem
indokolt.
Volt Árpád nevelőotthon (ma: PRIMA telephely)
A térképes adatszolgáltatás alapján nehezen azonosíthatók be a védett egyedek, mert
nincs mihez viszonyítani azokat. Láthatóan azonban a védettekből már több fát (kb. 8-10
db) kivágtak, leginkább a bal oldalkertből. Az előkertre vonatkozó védettségi elképzelés
pedig valószínűleg a hársakra vonatkozhatott, de vegyesen állnak más fajokkal, illetve
foghíjasak, és állapotuk sem egységes. A fák nagy része foghíjas és vegyes fajú fasor-
szerűséget   alkotna,   de   vannak   szoliterek   is,   az   előkertben   több   fajjal,   sok   száradó,
csúcsszáradásos, beteg kérgű, ferde törzsű, korhadt egyeddel, hogy nem látjuk értelmét a
védelemnek.   Ugyanakkor   megállapítható,   hogy   a   zöldfelület   fönntartása   szakszerű   és
rendszeres.
Volt Kábelgyár (ma: CÉDRUSLIGET lakópark)
A területen a hatályos rendelet szerint 1 db Cupressus sempervirens és 1 db Platanus
hispanica védett. Ma az ingatlanon a jelenleg épülő - nagy és sűrű beépítésű - épületek
mellett 1 db Ginkgo biloba áll, de az is száradófélben van, mely nem csoda, az építkezés
miatt. A fentiek alapján megállapítható, hogy a telken nincs mit védeni.
Szövetkezeti út, kb. 3. szám (MÁV terület)
A területen a hatályos rendelet szerint 2 db Juglans nigra védett. A területrész annyira
elhanyagolt, elgazosodott, befásodott/-cserjésedett, olyan sűrű aljnövényzet verődött föl
(növekedett) és halmozódott föl (pusztult) rajta, hogy a fákat nemcsak megközelíteni nem
lehetett, hanem szinte látni sem. Az egyik egyed alig volt látható, a másik egyed pedig
csak   vélelmezhető,   hogy   megvan.   A   megrendelő   kérésére   azonban  a   védelmüket
fenntartjuk,   de   felhívjuk   a   megrendelő   figyelmét,   hogy   a   védettség   indokoltságának,
(máshogy   fogalmazva   a   védelemre   érdemes   fák)   megőrzése   érdekében   szólítsa   föl   a
tulajdonost/kezelőt/üzemeltetőt, hogy a területrészt mielőbb szakszerűen és a  védett
egyedekre való kiemelt figyelemmel tisztíttassa ki és azt rendszeresen tartsa karban.
Vadaspark lakópark
A Lakóparkban a hatályos rendelet szerint – aktualizálva – 9 db hrsz-en összesen 16 db fa
áll, melyek egyedileg védettek. A 16 db fából 1 db Quercus robur és 1 db Ulmus sp., a
többi   Platanus   hispanica.   Mivel   a   hatályos   rendelet   táblázatos   melléklete   nem   hrsz-
enként tünteti föl a védett egyedeket, hanem „egybegyűjtve”, ezért azokat a helyszínelés
során   egyedenként   és   hrsz-enként   beazonosítottuk.   A   fák   jellemzően   jó   állapotban
20

vannak, védettségük indokolható továbbra is. A 14 db védett platánból 6 db azonban
egyértelműen fasort képez a játszótérnél, a 24009/88 hrsz-en, ezért azt a védett fasorok
közé javasolt áttenni.
Továbbá a 24009/91 hrsz-re a hatályos rendelet tervi adatszolgáltatása 2 db védett fát
jelöl. A /91-en azonban NEM áll fa egyáltalán, viszont a /92 hrsz-en van 2 db szép Platanus
hispanica. Ezért a 2 db platánt a tervi munkarészen átjelöltük a /92-re és a táblázatos
fölsorolást is ennek megfelelően javítottuk.
A fentiek alapján a hatályos rendeletnek a Vadaspark lakóparkra fölsorolt összes védett
fája beazonosítható volt hrsz-enként, így eszerint aktualizáltuk a táblázatot és a tervi
munkarészt is.
Kállay Liget
A   Kállay   Ligetben   a   hatályos   rendelet   2   db   egyedi   védett   Quercus   roburt   említ.   A
helyszínelés során megállapítható volt, hogy a közpark elhanyagolt, jelentős mennyiségű
faállomány   áll,   illetve   verődött   föl   rajta.   A   2   db   kocsányos   tölgy   ezért   gyakorlatilag
beazonosíthatatlan a területen, annyi bizonyos, hogy egyedi védelemre érdemes egyed
nem volt található. A park fenntartása meglehetősen gyenge, de ez minden bizonnyal
annak köszönhető, hogy a park gyakorlatilag kiépítetlen, ami szabadtér építészeti elem
van   benne,   azok   is   elhanyagoltak.   Felújítása,   funkcióadása   sürgető   feladat,   melynek
megvalósítása esetén szép és hasznos közparkjává válhatna a környéknek.
A fentiek miatt  a 2  db  tölgy védelme kikerül  az egyedi  védettségi  listából,  viszont  a
közpark egészének védelme érdekében  a Liget bekerül a védett parkok listájába, mely
biztosítja mind területének, mind faállományának szakszerű védelmét.
Kiskundorozsma, vasútállomás
A   hatályos   rendelet   szerint   a   területen,   egyedi   favédelemmel   3   db   Aesculus
hippocastanum   védett.   A   helyszínelés   során   megállapítottuk,   hogy   itt,   közvetlenül   a
vasútállomás épülete előtt, a vasúti sínek felőli oldalon, mind az épület homlokzatához,
mind a sínekhez rendkívül közel, 5 db vadgesztenye áll. Azonban ezek a fák, - a normál
körülmények között kifejlődő habitusukhoz viszonyítva - egymáshoz, a homlokzathoz és a
vágányhoz is irreálisan közel vannak. Nyilván ennek köszönhető, hogy lombkoronájuk
rendkívül   csonkolt,   olyanok,   mintha   oszloposak   lennének.   Törzsük   is   beteg,   korhadó,
ágrendszerük   részben   száradó.   Mind   az   épületek   nyílászáróinak,   mind   a   vágánynak
használatát korlátozzák.
A fentiek miatt az a javaslat, hogy a vadgesztenyék további egyedi védelme nem indokolt.
5.6.2.2 VÉDELEMRE „IGÉNYELT” FÁK
Róna utca 8. hátsókertjében
A   telek   hátsókertjében   álló   2   db,   idős   Quercus   robur   helyi   természeti   védelem   alá
helyezésére a Hivatalhoz 2021. június 1-jén érkezett kérelem, melyet 2 db, 2021. május
25-én   készített   szakvéleménnyel   támasztottak   alá   (CSEMETE   Természet-   és
21

Környezetvédelmi   Egyesület   részéről   Bojtos   Ferenc   irodavezető   ill.   CSERMELY
Környezetvédelmi Egyesület részéről pedig Csehó Gábor elnök ellenjegyzésével). A fák
helyszíni megtekintése és a szakvélemények átolvasása alapján  a fák helyi természeti
védelmét nem tartjuk indokoltnak, ezért arra jelen dokumentáció nem tesz javaslatot.
Ennek okai az alábbiak:
- A fák a bal oldali kerítéshez – koronaméretükhöz képest – túl közel állnak, és
törzsük kisebb-nagyobb mértékben arrafelé dől.
- Ez  utóbbinak   azok   a   fő  okai,   hogy   a   tárgyi   hátsókertben   jóval   több   fa  került
telepítésre, mint amennyinek azon – a normál habitusukat tekintve – van hely,
pontosabban kellő élettér állna rendelkezésére, ezért nőnek a „fény felé”, amelyet
leginkább délről kapnak (a helyi adottságok miatt is).
- Továbbá megállapítást nyert, hogy a kertnek nagyjából a közepén áll egy szép és
még   fiatalnak   tekinthető,   bár   több   évtizedes   Platanus   hispanica,   melynek
növekedése még optimális, de az idős tölgyek – magasságuk és koronaméretük
miatt   -   a   későbbiekben   akadályoznák   továbbfejlődését,   azoknak   alászorulna,
ugyanakkor az az elkövetkezendő évtizedekben is szép, központi, szoliter dísze
lehetne a kertnek.
- A fent leírt adottságok alapján a 2 db tölgy védelme nem indokolt, de megtartásuk
lehetséges,   azonban   csak   addig,   amíg   az   évtizedekkel   fiatalabb   platánt   nem
akadályozzák.   A   platán   növekedésével   párhuzamosan   a   tölgyek   ágrendszere
fokozatosan csökkentendő, mely évtizedek során az lenne a célszerű és szakmailag
indokolt, hogy a tölgyeket a platán váltsa föl, többek között azért is, mivel mindkét
faj – átlagos körülmények között - várható elöregedésének kezdete kb. 200 év.
Megjegyezzük továbbá, hogy a Dr. Radó Dezső által jegyzett táblázat szerint, mely a fák
korát a törzsméret függvényében teszi megbecsülhetővé, mi a tárgyi tölgyeket 50-60 év
közötti korúra tesszük, míg a szakvélemény azokat 90-100 éves korúra becsülte és ebből
„famatuzsálemségükre” hivatkozott.
5.6.2.3 VÉDETT FASOROK
Korányi fasor
Ez a „fasor” tulajdonképpen a Tisza-parti közterület neve, és nem konkrét fasor. Maga a
Korányi  fasor  közterülete hosszabb,  a Tisza-part  mentén  húzódik, de ennek csak egy
szakasza tartozik a védettségbe. A zöldsávban lévő, változatos fajú, koncepció nélküli,
fasornak nem tekinthető, nem különösebben értékes fajú faállomány 5 db-bal kevesebb
is, mint ami az adatszolgáltatásban van. Valószínűleg időközben kivágták őket, ugyanakkor
– fasor jelleggel - új telepítések is történtek. Fasorként való védettségét -, ráadásul csak
ezen szakaszon - tervezőként indokolatlannak érezzük, de a megrendelő kívánságára, a
lakosság érzelmi kötődését és egyéb műszaki adottságokat figyelembe véve, fenntartjuk.
Gogol utca
Teljes hosszban és teljes szélességben való felújítása a távlati tervek között szerepel. Ez
tehát nemcsak a faállományt érinti, hanem a közműveket, úttesteket, járdákat is. A Város
ugyanis a kis- és nagykörút közötti, volt zsidónegyed intenzív, többnyire zártsorú, keretes
beépítésű tömbjeinek utcáit fokozatosan újítja föl. Ennek jól sikerült példája a Gutenberg
22

utca.   Ezt   a   folyamatot   kívánják   az   elkövetkezendő   években   végigvinni   a   többi,
rekonstrukcióra szoruló utcánál is.
A   jellemzően   japánakác   fasor   a   kis   szabályozási   szélességbe   nem   való,   kínlódik,
elöregedett, fölnyurgult (a fény felé), túlságosan beárnyékolja a lakásokat, károsítja a
burkolatot, közműveket, épületalapokat. A Sophora japonica (Styphnolobium japonicum)
számbeli fölénye mellett még találhatók itt Fraxinus, Celtis, Juglans egyedek is, melyek
által a fasor ráadásul nem is egységes. Az utca 14,5 m-es keskenységébe nem volt jó
választás a japánakác (közönséges pagodafa), mely 15-20 éves korban is már 10 m-es, és
teljesen kifejlődve pedig 18 m-es koronaátmérőre növő habitusa, melyet még „megfejel”
az   átlag   16-18   m-es   magassága.   Mivel   a   föntiek   miatt   nemcsak   az   épületeket,
műtárgyakat, hanem a lakosságot is veszélyeztetik, ezért  a fasor védettségének további
fönntartása nem lehetséges.
Hajnóczy utca
Mint a Gogol utca, azzal a különbséggel, hogy az uralkodó számmal jelenlévő Sophora
japonicák   mellett   Fraxinus,   Platanus   és   Acer   egyedek   képviseltetik   magukat.  A   fasor
védettségének további fönntartása nem lehetséges. Az utca itt is rendkívül keskeny, 15 m.
Arany János utca
44 db Ginkgo biloba, 1 db Tilia és 1 db Chamaecyparis egyeddel. Az utca szélessége 19 m.
Bár nem akkorára nő a páfrányfenyő, mint a japánakác, de az utcába ez sem egy jó
választás. Ugyanakkor a fajválasztás oka, hogy ezen utca az egyik, melybe az országban
először   ültettek   páfrányfenyőket,   melynek   ilyen   értelemben   „történelmi   értéke”   van.
Szerencsére manapság már annyiféle páfrányfenyő fajtát nemesítettek ki, hogy azok közül
lehet majd választani az utcába alkalmasabb fajtát, amikor az utca teljes rekonstrukciója
szóba kerül. Ezért  a védettséget fönntartjuk, azzal a megjegyzéssel, hogy  rekonstrukció
során nem a jelenleg meglévő alapfajjal, hanem egy kis lombkoronájú, de Ginkgo fajtával
fásítandó újra. Sajnos az adottságok miatt az utca újrafásítása kizárólag egy ütemben
valósítható meg, a foghíjpótlás műszakilag nem lehetséges.
Berzsenyi utca
Mint az Arany János utca, azzal a különbséggel, hogy kizárólag Ginkgo bilobák találhatók
benne (25 db). Védettsége ugyanazokkal a kikötésekkel tartandó fönt, mint előbb. Az utca
itt is rendkívül keskeny, 15 m.
Kazinczy utca
Szintén mint az Arany János utca, azzal a különbséggel, hogy 44 db faegyedében nincs
uralkodó fafaj, hanem az vegyesen tartalmaz Quercus, Tilia, Ulmus, Acer, Platanus, Celtis
és   Ginkgo   fajokat.   Az   utca   szélessége   15   m,   melybe   a   fölsorolt   fajok   egytől   egyig
alkalmatlanok. Túl nagy lombkoronát növelnek, ettől túl beárnyékolják a lakásokat, túl
magasra nőnek, fölnyurgulnak a fény felé, törzsük is dől ezért az utca belseje felé, nagy
koronájukhoz tartozó nagy gyökérzetük károsítja a burkolatot és alatta a közműveket,
épületalapokat, stb. Védettsége ugyanazokkal a kikötésekkel tartandó fönt, mint előbb.
23

Talán érdemes itt azt is megjegyeznünk, hogy a fönt fölsorolt, keskeny utcákban a velünk
szóba   elegyedő   lakosok   -   az   általában   szokásos   favédő   állásponttól   eltérő   módon,   -
egyetértettek a fák alkalmatlanságával a föntebb fölsorolt okokra hivatkozva.
Népkert sor
A   Népkerttől   északra   lévő   utca   kétoldali   fasora.   Adottságai   annyiban   eltérőek   a
szokásostól, hogy déli oldalának fasora tulajdonképpen szerves részét képezi a tőle csak
egy gyalogjárdával (szakaszonként még kocogósávval) elválasztott Népkertnek. Az utca
északi oldalának szakaszonkénti platán fasora valóban védelemre érdemes, de a közbülső,
vegyes fasor épp ellenkezőleg. Sajnos a teljes hosszon a platán nem használható, mert a
középső, lakótelepi szakaszon a 4 db tömbház kiépült a telekhatárra, ezzel elkeskenyítve a
szélességet. Ezért ide platán betelepítése irreális lenne. A Népkerti oldal szintén nem
érdemes   védelemre,   mert   itt   nem   platánok,   hanem   13   különböző   fafaj   egyedei
képviseltetik   magukat,   ezért   inkább   a   Népkert   részének   lennének   tekinthetők,   mint
fasornak.
A megrendelővel történt egyeztetés alapján azonban az utca védettsége fönntartandó az
alábbi megjegyzésekkel:
- É-i oldalán a 4 db tömbház homlokzata előtt fák telepítése nem javasolt.
- A tömbházak közötti szakaszokra 1-1 db platán telepítendő.
- D-i oldalán törekedni kell az egységesítésre, szintén platánnal.
- Ennek érdekében viszont föl kell mérni nemcsak az úttest menti fákat (mely e
munka keretében megtörtént), hanem a gyalogút túloldalán, az úttesttől 10-15 m
mélységig meglévő fákat is, és ezek állapotának és egyéb fontos tulajdonságának
ismeretében   kell   dönteni   a   platánok   egyenkénti,   szakaszonkénti   vagy   teljes
hosszon való telepítéséről. A jelenleg meglévő – mind fajában, mind korában,
mind állapotában - vegyes fasor ugyanis nem méltó sem a védelemre, sem a
túloldali platán fasor párjának lenni, sem esztétikailag nem megfelelő.
- Az egyedenként vagy szakaszonkénti telepítésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy
a telepítések között ne teljen el sok év, illetve az eltelt idő figyelembe vételével
kell   az   ültetendő   fák   méretét   meghatározni,   hogy   a   további   fejlődés   során   a
különböző   időben   ültetett   fák   nagyjából   azonos   mérettel,   egységes   látványt
képezzenek.
- Törekedni   kell   arra,   hogy   inkább   kevesebb,   de   nagyobb   törzsméretű   és   szép
koronanevelésű   fák   kerüljenek   eltelepítésre,   hogy   azok   „üzembiztosabban”
neveljenek   egységesen   szép   törzset   és   egységes   lombkoronát.   Vagyis,   hogy
legalább   ilyen   frekventált   helyeken   ne   a   mennyiségi,   hanem   a   minőségi
szempontok domináljanak.
Rigó utca
A hatályos rendelet a Rigó utcának csak egy rövid szakaszán, annak is csak az északi
oldalára jelöl védett fasort. A helyszínelés során megállapítható volt, hogy a jelölt szakasz
a most épülő Cédrusliget lakópark mentén van, a lakópark oldalán. Az utca egyébként
más   szakaszain   is   fásított,   de   nem   egységes,   sem   fajban,   sem   folyamatosságban,   és
24

jellemzően túl nagy lombkoronát nevelő egyedekkel beültetett, viszont viszonylag szűk
utca. A hatályos melléklet szerint 18 db védett fa van. A helyszíneléskor ez a 18 db fa
megtalálható volt, azonban közülük 4 db, nem túl jó állapotú Pinus nigra, a többi 14 db
Tilia sp. A javaslat szerint a 14 db hárs védettsége marad, a 4 db fekete fenyő védettsége
megszűnik, mert sem szakmailag, sem település-esztétkailag nem indokolt.
Szabadkai út
A   Szabadkai   út   a   Város   leghosszabb   védett   fasora   és   az   egyetlen   olyan   fasor,   mely
belterületen indul és folytatódik a külterületen is, ráadásul  mindkét oldalon (még ha
erősen foghíjas is). Hossza a belterületen 1 km, külterületen 2,7 m. Ebből a külterületi
hosszból

1,5 km védett jelenleg és ehhez 1,2 km további védettséget javasoljuk kiegészíteni. Ennek
oka, hogy a jelenleg védett hosszon túl is folytatódik a platán fasor, és nem rosszabb
minőségben, mint a védett szakaszon. Mivel tájesztétikailag kiemelkedő értéke van, mind
a fafaj méreteiből, mind a duplán fásított szakasz hosszából adódóan, ezt nyilvánvalóan
teljes hosszban kell védeni.
Az idős platánok  egységes, szép  látványt  nyújtanak,  ugyanakkor  a fiatal  telepítések -
minőségükből és ültetésükből adódóan - teljességgel sikertelenek. Ezért ezen utóbbiak
látványa elszomorító és nem méltó a védettséghez. A nem platán egyedeket nem mértük
föl, mert azok fölújítás során lecserélendők, de ezek elenyésző arányban vannak jelen. Fák
a   fasorból   szakaszosan,   de   foghíjszerűen   is   hiányoznak.   A   szakaszokon   nyilvánvalóan
könnyebb az ültetés. Törekedni kell arra, hogy minél nagyobb törzsméretű fák kerüljenek
telepítésre, hogy a környezeti ártalmaknak (leginkább szélterhelés) minél jobban ellen
tudjanak állni és minél szebb koronát neveljenek. Foghíjpótlásainak lehetősége pedig -
előfásítás jelleggel – vizsgálandó, hogy a fasor létének folyamatossága minél egységesebb
lehessen.
Állapotának   fölmérését   folyamatosan   kell   végezni   úgy,   hogy   évente   legalább   1x   sor
kerüljön   az   egyedek   vizuális   vizsgálatára   (és   ennek   ismeretében   esetleg   szükséges
további,   műszeres   vizsgálatra),   mert   többük   törzsénél   jelentős   korhadásokat,   víz-zsák
képződésre   való   hajlamot   tapasztaltunk.   Nagyobb   szél   esetén   ugyanis   az   erősen
törzskorhadtak kidőlésének veszélye reális.
5.6.2.4 VÉDETT TERÜLETEK
Kiskundorozsmai Nagy-szék
A   kiskundorozsmai   Nagy-szék   0530/31   és   0530/33   hrsz-eken   védett.   Az
ingatlannyilvántartásban  történt  vizsgálat  során  azt  állapítottuk meg,  hogy a 0530/33
hrsz. országos védettségű terület (egyúttal helyi védett is). Tekintettel arra, hogy a két
hrsz.,   természeti   adottságait   és   vegetációját   tekintve   is   egy   szerves   egységet   képez,
javasoljuk a /31 hrsz. országos védelem alá helyezését (egyidejűleg mindkét ingatlannak a
helyi védelemből való kivételével), vagy esetleg a /33 hrsz. országos védettségből való
kivételét.   Ez   utóbbi   esetben   mindkét   ingatlannak   „csak”   helyi   védelme   maradna.
25

Amennyiben a természetvédelem egyik javaslattal sem ért egyet, abban az esetben pedig
legalább a /33 helyi védettségből való kivételének van értelme, mely esetben a /33 csak
országos, a /31 pedig csak helyi védett maradna.
A javaslatokkal az alábbiak miatt élünk:
KIVONAT a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényből:
„25. § (1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet.
(2) Terület védetté nyilvánítását – helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével –
az igazgatóság készíti elő. Ha az előkészítés helyi jelentőségű védett természeti területté
nyilvánításra   irányul,   a   helyi   védetté   nyilvánítást   előkészítő   települési   önkormányzati
jegyzőnek, főjegyzőnek (a továbbiakban együtt: jegyző), a terület védetté nyilvánításának
indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot,
hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
(3) A helyi védetté nyilvánítás esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a
főjegyző a védetté nyilvánító, illetve a védettség feloldásáról rendelkező önkormányzati
rendeletet   –  nyilvántartási   célból   –  hivatalból  megküldi   az  érintett   területen   működő
igazgatóságnak.
(4)   Az   igazgatóság   –   a   miniszter   állásfoglalása   alapján   –   a   (2)   bekezdés   szerinti
nyilatkozatát   60   napon   belül   megadja.   Ha   a   terület   országos   jelentőségű   védett
természeti   területté   nyilvánítása   indokolt,   a   védetté   nyilvánítás   előkészítését   az
igazgatóság folytatja le.”
Körtöltés
A Körtöltésből, szintén védett területként - a Szabadkai úttól DK-re, a Horgosi utcáig - egy
iparvágány kanyarodik ki egy ipar- és sportterületen keresztül a PICK iparterületébe. Ilyen,
mint a töltés teljes hosszának ívéből kilépő nyomvonal, egyedüli, mert ezt leszámítva a
töltés egy elágazás nélküli, - a keresztezéseket leszámítva - folyamatos „zöld folyosó”.
Ezen iparvágánynak külön ingatlana is van, mely a 21013/4 hrsz. Védettsége fenntartását
azért nem látjuk indokoltnak, mert azt a szerepet nem tölti be és nem is segíti, mely miatt
maga a körtöltés védetté lett nyilvánítva, továbbá iparterületi és vasúti célú fölhasználása,
-   mint   abba   beékelődő,   de   ilyen   célra   jelen   állapotában   hasznosíthatatlan,   ezért
elhanyagolt terület - igényelt és indokolt is. Ezen szakasz annyiban is eltér a töltés ettől
északra   lévő,   további   szakaszától,   hogy   itt   az   árvédelmi   töltés   és   a   vasúti   töltés
egybeépült, míg az 5-ös úttól északra a „kétféle” töltés már külön-külön halad. Továbbá a
MÁV-nak a területre vágánybővítés illetve szervizút létesítés miatt szüksége van, melyre a
hatályos rendelet kezelési terve egyébként – nyilvánvalóan – lehetőséget is ad, hogy a
vasúti használatot a védelem ne lehetetleníthesse el.
A Körtöltés a maga folyamatos, és a vasúti töltéstől elváló sávján tudja ellátni a kijelölt
természetvédelmi célkitűzéseket (tájképi jelleg, migrációs folyosó, biológiai sokféleség,
kultúrtörténeti emlék megőrzése), ezen, a folyamatos vonalától részben elkanyarodó és
legdélibb szakaszán már kevésbé. Mivel e szakasz beleintegrálódott az ipar- ill. vasúti
területekbe és részben már agresszív fásszárú vegetáció is fölverődött rajta az évtizedek
26

során, ezért természetvédelmi célú fenntartása a továbbiakban nem célszerű és nem
kívánatos, így a fenti hrsz. védettségből való kivétele mellett született döntés.
Volt lőtér
A hatályos rendeletben „Lőtér melletti fasor területe”-ként szerepel a Város Szabályozási
Tervében   (SZT)   kiszabályozott,   de   még   csak   kisebb   részben   beépült   kertvárosias
lakóterület szélén, azt a külterületi mezőgazdasági földektől elválasztó, kb. 30 m széles,
kb.   500   m   hosszú   területsáv.   A   légifotón   látható,   hogy   a   még   „érintetlen”   terület
valójában   kb.   220   m   széles   és   kb.   600   m   hosszú,   középen   a   volt   lőtér   nyíltabb
területsávjával, körben beerdősülve. Ennek van tehát a túlnyomó (DK-i), kb. 190 m széles
sávja az SZT-n kertvárosias lakóterületként, a maradék (ÉNy-i), kb. 30 m keskeny sávja
pedig   közparkként   kiszabályozva.   A   terület   (vagyis   a   volt   lőtér   teljes   területe)   még
egyáltalán  nincs beépülve. A legszélső, jelenleg is még csak foghíjasan  beépült sáv a
Kékfestő   utca,   és   folytatása,   a   Rézöntő   utca   ÉNy-i   oldala,   mely   egyben   a   Város
belterületének határa is. A helyszínen erős cserjeszintű beerdősült terület látható, fasor a
beerdősült területből látványban nem érződik. Ugyanakkor a légifotóból szürkés színnel
kivehető  esetleg  valaha   volt   fasor   nyoma,   mely  minden   bizonnyal   szürke   vagy   fehér
nyáras fasor maradványa.
A védett területsáv további védelme indokolható azzal, hogy az elválasztó határt képez a
beépítésre   szánt   és   beépítésre   nem   szánt   területek   között,   egyidejűleg   különféle
védelmet   biztosítva   a   lakóterület   és   a   mezőgazdasági   terület   között,   oda-vissza.
Ugyanakkor a tervező megfontolásra javasolja, - tekintve a terület jelenleg is még foghíjas
beépítettségét a Légió és a Kékfestő utcák közötti területsávon -, hogy a megrendelő
gondolja át az egész, volt lőtér területének önkormányzati kézbe kerülésének lehetőségét
és   visszasorolását   valamilyen   beépítésre   nem   szánt   területté,   pl.   rekreációs   célú
különleges terület vagy rekreációs célú erdő, stb. Amennyiben a lakóterületbe sorolás 7
éven   túl   történt,   azt   kártalanítás   nélkül   vissza   lehet   sorolni.   (A   tervező   zárójelben
megjegyzi továbbá, hogy bár sajnálatos módon a hatályos OTÉK már nem, de a 2020-ban
hatályos   még   tartalmazta,   hogy   egy   közpark   „több   funkciót   szolgáló,   legalább   1   ha
nagyságú közhasználatú közterületi zöldterület, amelynek legkisebb oldalmérete is 80 m-
nél nagyobb, amelyet bárki használhat”.)
A területen az alábbi cserje- és fa nemzetségek voltak láthatók többnyire: Crataegus,
Euonymus, Rubus, Rosa, Sambucus, Corylus, Populus, Prunus, Aesculus, Juglans, Acer,
Tilia, Celris, Cerasus, Fraxinus. A fásszárú állomány változatosságát és annak térbeliségét
(belül   szabadabb,   kívül   erdősült)   tekintve   a   teljes   terület   védelemre   érdemes,   ezért
legalább a védett területsáv védettsége továbbra is fönntartandó.
5.6.3 TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI EGYEZTETÉS
A Nemzeti Park illetékeseivel 2021 …-ében folytattunk személyes egyeztetést, melynek
eredményeképpen az alábbiak kerültek megállapításra, döntésre:
- …
- …
- …
27

5.6.4 EGYÉB EGYEZTETÉSEK
A Polgármesteri Hivatal kérésére ….
- …
- …
- …
A fönt fölsorolt egyeztetések és véleményezések eredményeképpen született meg a
rendelettervezet, mely képviselőtestületi elfogadásra alkalmas.
6. RENDELETTERVEZET
A rendelettervezet külön dokumentációban található, mely az eredeti – szerkeszthető -
rendeletet   dolgozza   föl   látható   tervezői   korrektúrákkal,   továbbá   –   a   magyarázatra
szoruló/érdemes helyeken - látható tervezői megjegyzésekkel. Ez a földolgozás lehetővé
teszi, hogy a többi véleményező is megtehesse észrevételeit, akár a rendeleti szöveg
módosításával, akár csak megjegyzés hozzáírásával. Így – bár nehezen, de - követhető a
véleményezés   és   a   véleményezők,   melynek   eredményeképpen   véglegesíthető   a
rendelettervezet. Ezután kerül az az illetékes természetvédelmi hatóság „elé” szakmai
véleményezésre  illetve  az egyéb  előírt  vagy  az  önkormányzat  által  szükségesnek  ítélt
egyeztetésekre.
Jelen   álláspontunk   szerint  javasolt   egy   új   rendelet  elfogadása,  mint   a   hatályos
módosítása, de ennek eldöntése még várat  magára,  mely elsősorban a Jegyzői  Iroda
kompetenciája lesz. Éppen ezért készítettük úgy a rendelettervezetet, hogy láttassuk a
változásokat és azoknak szükséges részét magyarázzuk is, hogy eldönthető legyen, hogy a
rendelet módosítása vagy új rendelet alkotása a célszerűbb.
A   későbbiek   során   esetleg   indokolt   lehet   ezen   dokumentumba   (is)   betenni   a
rendelettervezetet,   hogy   egybe   legyen   „fűzve”   a   „Műszaki   leírás”   és   annak
végeredménye, az elfogadandó „Rendelettervezet”, de ez még további döntést igényel.
2021. december 8.
28

Document Outline