Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'XIV. Tallér u. 22. előtti fa kivágását megalapozó dokumentumok'.


Budapest XIV. kerület, Tallér utca 22. elött álló 
fehér nyárfa (Populus alba) favizsgálata és 
kezelési javaslata 
 
 
 
 
 
Készítette: Bartos Péter F. 
favizsgáló és faápoló szakmérnök 
[email protected] 
+36309004098 
Budapest, 2024. október 24.     


 
Favizsgálati szakvélemény 
 
Tartalom: 
- Előzmények/Feladatmeghatározás 
- Helyszínrajz - a vizsgált fa feltüntetésével 
- Favizsgálati adatlapok 
- Vizsgálati összefoglaló és ápolási javaslat 
- Melléklet a favizsgálati adatlapok értelmezéséhez 
- Jogosultságot igazoló tanúsítvány 
 
 
 
 
 
 
 
 
Készítette:  
 
 
 
Bartos Péter F. 
favizsgáló és faápoló szakmérnök 
FV-24/004 



                                                                                                                                            
Előzmények/Feladatmeghatározás 
 

Budapest  XIV.  kerület  Tallér  utca  22.  szám  előtt  található  fehér 
nyárfa  vizsgálata  a  Zuglói  Zrt.  Városüzemeltetési  Osztályának 
megkeresése alapján. 
 
 
Helyszínrajz - a vizsgált fa feltüntetésével 
 
 
 



Fadiagnosztikai adatlap
Kezelési javaslat
Zuglói Városgazdálkogási Közszolgáltató Zrt
Vizsgálat időpontja:
2024.10.24
Címe:                          Bp. XIV. Tallér utca 22.
Fa sor/kataszteri száma
0001726HA
Fa helye:
fasor
Fafaj (tudományos)
Popolus alba
Fafaj (magyar)
fehérnyár
Famagasság (m)
12
Törzsmagasság (m)
4
Törzsátmérő 1 m-en (cm)
95
Törzskerület 1 m-en (cm)
300
Koronaátmérő (m)
6
A fa elhelyezkedése és védettsége
Kertes
beépítésű
alacsony
laksürüségű
terület
faállománya
1
Diagnózis
Gyökérzet és gyökérnyak állapota
Gyökérzeten és/vagy a gyökérnyakon látható erős
felszíni
károsodás,
jelentősen
kedvezőtlen 2
termőhelyen
A gyökérnyakon kiterjedt tapló termőtest van kialakulóban, az előzőt lakó 
visszavágta. A szűk fahelyet a fa kinőtte.
Törzs állapota
Kismértékű károsodás (néhány felszíni seb)
4
Korona és koronalap állapota
Erős koronakárosodás (50% feletti)
2
A korona ifjítás után kihajtott. A három megmaradt vázágból az egyikben 
számos harkályodú látszik. A koronaalapon hasadás látszik.
egészségi állapota és életképessége
Sürgősen lecserélendő az állapota vagy károkozás
veszélye miatt (a károkozás veszélye csak a fa 1
kivágásával kerülhető el
A fa általános állapotmutatója
20% alatt
A vizsgálat értékelése
A fa statikai állapota
kitérés iránya:
kitérés mértéke:
elhanyagolható
A vizsgált fehérnyár vázága odvasodik, koronaalapja 
súlyponteltolódás mértéke
hasad, gyökérnyaka taplós.
kockázat elemzést befolyásoló tényezők
ápoltság mértéke:
 A fa jelentős mértékű ápoláshiányt mutat
2
Kezelési javaslat:
fa elhelyezkedése
Fasorban,
a fa élőhelyének minősége
 Kivágandó
A fa élőhely adottságai rosszak
2
A környezet veszélyeztetése
A fa a környezetére egyértelműen veszélyt jelent
1
kockázat arányos megtarthatósági mutató( %):
A fa a környezetére egyértelműen veszélyt jelent
24
megjegyzés
A fa (számított) kora:
40
A fa számított értéke
tüzifa
Következő vizsgálat javasolt 
Vizsgálatot végezte: Bartos Péter F.
időpontja
 - 
 

 
Vizsgálati összefoglaló és ápolási javaslat 
 
A  vizsgált  fa  a  társasház  előtt  a  fasorban  található.  A  fahely  szűk,  a  fa  már 
ránőtt az aszfaltozásra. Gyökérnyak taplós. 
A törzs a korának megfelelő, jelentős elváltozást nem mutat. 
A koronaalap hasadt, a korona csonkolt. a megmaradt vázágak közül az egyik 
számos harkály odúval rendelkezik. 
A fa kertészeti beavatkozással nem megtartható. 
Javaslat: a fa kivágandó! 
 
 
Melléklet a favizsgálati szakvéleményhez 
 
A  favizsgálatot,  a  Magyar  Faápolók  Egyesülete  által  a  kiadott  „Útmutató  a 
vizuális és műszeres favizsgálatok elvégzéséhez és dokumentálásához” (2017)
 
alapján  végeztem.  Az  alábbi  táblázatok  segítenek  a  favizsgálati  adatlapon 
szereplő értékek értelmezésében. 

 
A FAVIZSGÁLAT  
 
A  favizsgálat  célja  a  fa  állapotának  részletes  felmérése,  a  kockázatot  jelentő 
elváltozások  felderítése  és  értékelése.  A  fa  környezetére  jelentő  kockázatának 
mértéke  általában  szemrevételezéssel  (vizuális  vizsgálattal)  is  megállapítható,  a 
szükséges beavatkozások a látottak alapján is jól meghatározhatóak. Ezután születik 
döntés  arról,  hogy  a  vizuális  vizsgálat  során  felmért  elváltozások  egyértelműek,  jól 
beazonosíthatóak,  vagy  a  felelős  vizsgálathoz  további  kiegészítő  vizsgálatok  is 
szükségesek.  
 
A fa elhelyezkedése és védettsége 
A fák településen belüli elhelyezkedése befolyással van annak értékére. A kevés fával 
ellátott, sűrűn beépített környezetben a fák felértékelődnek, ezért az értékelés során a 
fa  elhelyezkedését  figyelembe  kell  venni.  a  fa  értékéhez  az  esetleges  védettség 
jelentősen hozzátesz. 

A fa elhelyezkedése és védettsége 
Meghatározás 
Osztályzat 
védett fa 

Védett területen álló fa 

Jelentős városképi környezet 

Magas  laksűrűségű,  környezetében  ártalmakkal  terhelt 

faállomány. (lakótelep, ipari park fasora) 
Kertes beépítésű alacsony laksűrűségű terület faállománya 

 
A gyökérzet és gyökérnyak állapota  
A  gyökérzet  feltárás  nélküli  vizsgálata,  a  talajfelszín  szemrevételezése  a 
legmeghatározóbb  vizsgálati  szempont.  A  gyökérnyak  alakja,  sérülései  utalnak  a 
leginkább  a  talajban  futó  gyökérzet  egészségi  állapotára,  ezért  a  gyökérzet  és  a 
gyökérnyak vizsgálata együttesen adja meg a gyökérzet állapotértékét.  
 
A gyökérzet állapota 
Értékelés 
Osztályzat 
Láthatóan fejlett gyökérnyak, optimális termőhelyen, ép gyökérnyak 

A gyökérzet fejlődése kismértékben gátolt, elfogadható termőhelyen, a 

gyökérnyak nem sérült 
A gyökérzeten és/vagy gyökérnyakon látható kisebb károsodások (sebek, 

korhadások), csekély hibákkal rendelkező termőhelyen 
Gyökérzeten  és/vagy  a  gyökérnyakon  látható  erős  felszíni  károsodás, 

jelentősen kedvezőtlen termőhelyen 
A gyökérzet erős, legalább 50 %-os károsodása, nagyon rossz feltételekkel 

rendelkező termőhelyen 
Elhalt gyökérzet, üres fahely 

 
A törzs állapota  
A  törzs  állapotának  változása  erősen  hat  a  fa  egészének  egészségi  állapotára,  a 
tápanyag szállításra és a fa állékonyságára. A farész korhadása esetén a fa statikai 
állapota  romlik,  a  szállítószövetek  károsodása  esetén  a  tápanyagforgalom 
korlátozódik. A törzs vizsgálatakor figyelembe kell venni a gyökérnyak és a koronaalap 
állapotát is, mert mindkét rész állapota kihat a törzsre is.  

A törzs állapota 
Értékelés 
Osztályzat 
A törzs nem károsult 

Kismértékű károsodás (néhány felszíni seb) 

A törzs egyértelmű károsodása (néhány feszíni seb és korhadási helyek) 

A törzs erős károsodása (több nagyfelületű seb, mély bekorhadások) 

A  törzs  előrehaladottan  károsult,  elhalt,  korhadt  (a  törzs  oly  mértékben 

károsult, hogy statikai vagy tápanyagellátási funkcióit nem képes ellátni) 
Üres fahely 

 
A korona állapota  
A  koronaszerkezet  állapotfelmérésekor  a  koronaalap  állapotát  is  értékelni  kell.  A 
korona  értékelése  a  legnehezebb  feladat,  hiszen  a  közelebbi  vizsgálat  az 
elhelyezkedésből  adódóan  nehézkes.  Az  állapotértékelés  a  valós  és  az  ideális 
lombtömeg 
arányának 
meghatározásán 
alapszik. 

koronaszerkezet 
figyelembevétele a fa vitalitásának megítélésében informatív. 
 
A korona állapota 
Értékelés 
Osztályzat 
A korona formája (a fajra jellemzően) ép, a lombveszteség nem haladja 

meg a 10 %-ot 
A lombveszteség 11-25 % közötti 

Jelentős lombveszteség (26-50% 

Erős koronakárosodás (50% feletti) 

Elhalt korona, teljes lombveszteség 

Üres fahely 

 
A fa életképessége és általános egészségi állapota  
Az  életképesség  meghatározása  nem  a  fa  egyes  részeinek  állapotából  számított 
átlag,  hanem  az  egyes  részeken  látható  elváltozások  összességének  hatása  a  fa 
biztonságos megtartására. Az életképesség megállapításakor figyelembe vesszük az 
elváltozások kezelésére előírt ápolási javaslatok várható hatásait is.  

A fa életképessége és egészségi állapota 
Értékelés 
Osztályzat 
A fa kitűnő egészségi állapotú 

Beavatkozással  a  fa  élettartama  a  termőhely  által 
meghatározott maximális életkort megközelíti 

A termőhely által meghatározott életkor előtt lecserélendő 

Egy évtizeden belül lecserélendő 

Sürgősen  lecserélendő  az  állapota  vagy  károkozás  veszélye 
miatt (a károkozás veszélye csak a fa kivágásával kerülhető el 

üres fahely, tuskó 

 
 
A FA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTMUTATÓJA  
A fa állapotmutatóiból számított átlagérték, amely százalékos arányban jelenik meg. 
A  minden tekintetben  kiváló  állapotú  fa  állapotmutatója  100%.  Városi  körülmények 
között  nagyon  ritkán  találkozhatunk  ilyen  fával,  ezért  a  közepes  állapotú  (50%)  fa 
tekinthető  általánosnak,  akkor,  ha  egyik  állapotérték  sem  kevesebb  a  3-nál. 
Amennyiben  valamelyik  állapotérték  kettes,  vagy  az  alatti  értékkel  bír,  abban  az 
esetben a fa rossz állapotúnak tekinthető, melynek a környezeti kockázata és hosszú 
távú  megtarthatósága  kétséges,  vagy  csak  mielőbbi,  jelentős  beavatkozással 
valósítható meg. 
 
A FA STATIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELVÉTELE 
 A  fa  rendkívül  összetett  rendszer,  melynek  minden  része  együttműködik  a  statikai 
egyensúlyána  k  megtartása  érdekében.  A  fa  jól  alkalmazkodik  a  környezeti 
változásokhoz,  növekedése  során  a  számára  legmegfelelőbb  életkörülmények 
elérésére törekszik. Fényszegény környezetben a fény irányába növekszik, az elhajlását 
a  gyökérzetének  átalakításával,  az  húzott  oldali/megtartó  gyökerek  erősítésével 
egyenlíti ki. A talajfelszín feletti és a talajban elhelyezkedő részek teljes ismerete nélkül 
a  részletes,  pontos  statikai  állapotát  nem  lehet  megnyugtatóan  kiszámítani.  Ezért  a 
vizsgálatunk  során  csak  a  felszín  felett  is  látható  jeleket,  helyben  meghatározható 
adatokat rögzítjük. 
 
A fa kitérése a függőlegestől  
A  fa  a  fény  felé  törekszik,  növekedése  során  a  számára  megfelelő,  optimális 
fényviszonyok  irányába  fejlődik  erőteljesebben.  A  fényhiány  miatti  elhajlás 
önmagában nem kóros, a fa a gyökérzetének fejlesztésével azt ellensúlyozza. Kóros 
elhajlásra, a fa dőlésére akkor következtetünk, ha a fa gyökérzetének közelében is jól 
látható  jelek  utalnak  rá  (talajban  végzett  földmunkák,  szűk  élettérben  jelentősen 

torlódott gyökérzet, talaj/burkolatrepedések). Kóros lehet a fa kismértékű elhajlása is, 
ha a szerkezetében, a terhelést viselő részeken jelentős elváltozás látható (törzs, vagy 
gyökérnyak odvasodás, gyökérkorhadás).  
A  kitérés  iránya:  a  súlypont  fa  gyökérnyakához  képest  történő  eltolódása  égtájak 
irányában megadva.  
A kitérés mértéke: meghatározza a fa kockázatának mértékét.  
 
A fa kitérésének mértéke 
Értékelés 
Osztályzat 
A fa nem tér ki a függőlegestől 

A fa kitérése enyhe, kockázati tényezőként elhanyagolható 

A fa kitérése kismértékű, nem jelentős kockázatú 

A fa kitérése nagymértékű, fokozott kockázati tényezőt jelent 

A fa kitérése veszélyes mértékű, kiugró kockázati tényezőt jelent 

 
A súlyponteltolódás mértéke: a talajfelszín feletti részek elhajlásából/dőléséből eredő, 
tömegközéppont áthelyeződés talajfelszínre mért függőleges vetülete. A gyökérnyaki 
középponthoz képest mért távolságát adjuk meg méterben.  
A  kitérés  önmagában  nem  tekinthető  kórosnak,  amíg  a  mértéke  a  gyökérnyak 
palástjától mérve a törzsátmérő kétszeresét nem haladja meg. 
Ápoltság mértéke 
A  fa  ápoltságának  mértékét  az  ideális  fenntartáshoz  viszonyítva  kell  megadni. 
Optimálisan  ápolt  a  fa,  ha  minden  élettani  igénye  ki  van  elégítve,  ennek 
következtében  a  fajra/fajtára  jellemző  növekedési  eréllyel  rendelkezik,  az  ápolási 
munkákat  időben  és  jó  minőségben elvégezték,  a  fenntartó  mindent  megtett  a  fa 
állapotának fenntartása érdekében. 
 
Ápoltság mértéke 
Osztályzat 
Optimálisan ápolt fa 

A fa kismértékű ápoláshiányt mutat 

A fa közepes mértékű ápoláshiányt mutat 

 A fa jelentős mértékű ápoláshiányt mutat 

 A  fa  elhanyagolt  állapotban  van  (rajta  ápolási  munkát  nagy 
valószínűséggel  még  egyáltalán  nem,  vagy  nagyon  hosszú  ideje  nem 

végeztek) 
üres fahely 

 
 
 

A környezet vizsgálata 
A  környezet  alapos  vizsgálata  során  sok,  a  fa  biztonságosságát  és  kockázati 
besorolását segítő információ birtokába jutunk. 
A fa környezeti adottságai  
A  környezeti  adottságok  felvételekor  a  nem  természetes  adottságokat,  hanem  az 
épített  elemeket  vesszük  számba.  A  természetes  környezetben  álló  fát  a  fejlődése 
során csak természetes behatások érik, azonban egy sok épített elemmel körülvett fa 
esetében sokkal jelentősebb az emberi behatás. A meglévő építmények számának 
növekedése  a  minél  több,  nem  a  fa  természetes  fejlődésének  megfelelő 
körülményhez történő beavatkozással jár (közművel fektetése és cseréje, építmények 
védőtávolságai, használata miatti beavatkozások).  
A fa elhelyezkedése  
A  fa  élettere  jelentősen  befolyásolja  annak  fejlődését  és  növekedését.  Egy 
magányosan álló (szoliter) fa a fejlődése során alkalmazkodott a külső behatásokhoz 
(szélnek kitettség, fényviszonyok), míg egy állományban álló (park/erdő) fa a mellette 
álló fák környezeti hatásait is figyelembe véve fejlődött, azokhoz alkalmazkodott. Az 
elhelyezkedés felvételével a fa fejlődésének feltételeit is rögzítjük.  
 
A fa elhelyezkedése 
Meghatározás 
Osztályzat 
A fa természetes környezetben van 

A fa környezete természetközeli állapotban van 

A fa környezetében néhány (1-2) épített elem van 

A fa környezetében több (3-4) épített elem van 

A fa környezetében sok (5-nél több) épített elem van 

 
A fa veszélyessége 
Egy  fa  a  természetes  élőhelyén,  épített  objektumoktól  távol,  abiotikus  stressz  nélkül 
minimális  környezeti  kockázatot  jelent.  Azonban,  ha  a  fa  környezeti  vagy  élőhelyi 
adottságai romlanak, fenntartása és rendszeres ápolása nem megfelelő, akkor ezzel 
arányosan megnövekszik a környezetére jelentő veszélyeztetettsége is. 
A fa veszélyessége 
Meghatározás 
Osztályzat 
A fa a környezetére nem jelent veszélyt 

A fa a környezetére esetenként veszélyt jelenthet 


A fa a környezetét időszakosan veszélyezteti 

A fa a környezetét gyakran veszélyezteti 

A fa a környezetére egyértelműen veszélyt jelent 

 
Kockázatarányos megtarthatósági mutató/ Általános állapotmutató 
A megtarthatósági mutató egy viszonyszám, amely a fa környezetét, állapotmutatóit 
is  figyelembe  veszi.  Az  érték  a  környezet  látogatottságát,  közeli  veszélyeztethető 
objektumokat,  valamint  a  fa  állapotjelzőit  is  figyelembe  veszi.  Az  optimális 
környezetben  álló,  minden  tekintetben  kitűnő  állapotú  fa  kockázatarányos 
megtarthatósági mutatója 100%. Minél alacsonyabb az érték, az egyes szempontok 
alapján annál jelentősebb beavatkozásra van szükség. 
Általános állapotmutató 
Meghatározás 
Százalék 
Mérlegelni kell a fakivágás lehetőségét  
0-50% 
A fa állapota a megfelelő kezelések nélkül romlani fog 
51-69% 
a fa jó állapotú, a megfelelő fenntartási munkák elvégzésével hosszú ideig 
70% < 
megtartható