Budapest XIV. kerület, Tallér utca 22. elött álló
fehér nyárfa (Populus alba) favizsgálata és
kezelési javaslata
Készítette
: Bartos Péter F.
favizsgáló és faápoló szakmérnök
[email protected]
+36309004098
Budapest, 2024. október 24.
Favizsgálati szakvélemény
Tartalom:
- Előzmények/Feladatmeghatározás
- Helyszínrajz - a vizsgált fa feltüntetésével
- Favizsgálati adatlapok
- Vizsgálati összefoglaló és ápolási javaslat
- Melléklet a favizsgálati adatlapok értelmezéséhez
- Jogosultságot igazoló tanúsítvány
Készítette
:
Bartos Péter F.
favizsgáló és faápoló szakmérnök
FV-24/004
Előzmények/Feladatmeghatározás
Budapest XIV. kerület Tallér utca 22. szám előtt található fehér
nyárfa vizsgálata a Zuglói Zrt. Városüzemeltetési Osztályának
megkeresése alapján.
Helyszínrajz - a vizsgált fa feltüntetésével
Fadiagnosztikai adatlap
Kezelési javaslat
Zuglói Városgazdálkogási Közszolgáltató Zrt
Vizsgálat időpontja:
2024.10.24
Címe: Bp. XIV. Tallér utca 22.
Fa sor/kataszteri száma
0001726HA
Fa helye:
fasor
Fafaj (tudományos)
Popolus alba
Fafaj (magyar)
fehérnyár
Famagasság (m)
12
Törzsmagasság (m)
4
Törzsátmérő 1 m-en (cm)
95
Törzskerület 1 m-en (cm)
300
Koronaátmérő (m)
6
A fa elhelyezkedése és védettsége
Kertes
beépítésű
alacsony
laksürüségű
terület
faállománya
1
Diagnózis
Gyökérzet és gyökérnyak állapota
Gyökérzeten és/vagy a gyökérnyakon látható erős
felszíni
károsodás,
jelentősen
kedvezőtlen 2
termőhelyen
A gyökérnyakon kiterjedt tapló termőtest van kialakulóban, az előzőt lakó
visszavágta. A szűk fahelyet a fa kinőtte.
Törzs állapota
Kismértékű károsodás (néhány felszíni seb)
4
Korona és koronalap állapota
Erős koronakárosodás (50% feletti)
2
A korona ifjítás után kihajtott. A három megmaradt vázágból az egyikben
számos harkályodú látszik. A koronaalapon hasadás látszik.
egészségi állapota és életképessége
Sürgősen lecserélendő az állapota vagy károkozás
veszélye miatt (a károkozás veszélye csak a fa 1
kivágásával kerülhető el
A fa általános állapotmutatója
20% alatt
A vizsgálat értékelése
A fa statikai állapota
kitérés iránya:
kitérés mértéke:
elhanyagolható
A vizsgált fehérnyár vázága odvasodik, koronaalapja
súlyponteltolódás mértéke
hasad, gyökérnyaka taplós.
kockázat elemzést befolyásoló tényezők
ápoltság mértéke:
A fa jelentős mértékű ápoláshiányt mutat
2
Kezelési javaslat:
fa elhelyezkedése
Fasorban,
a fa élőhelyének minősége
Kivágandó
A fa élőhely adottságai rosszak
2
A környezet veszélyeztetése
A fa a környezetére egyértelműen veszélyt jelent
1
kockázat arányos megtarthatósági mutató( %):
A fa a környezetére egyértelműen veszélyt jelent
24
megjegyzés
A fa (számított) kora:
40
A fa számított értéke
tüzifa
Következő vizsgálat javasolt
Vizsgálatot végezte: Bartos Péter F.
időpontja
-
Vizsgálati összefoglaló és ápolási javaslat
A vizsgált fa a társasház előtt a fasorban található. A fahely szűk, a fa már
ránőtt az aszfaltozásra. Gyökérnyak taplós.
A törzs a korának megfelelő, jelentős elváltozást nem mutat.
A koronaalap hasadt, a korona csonkolt. a megmaradt vázágak közül az egyik
számos harkály odúval rendelkezik.
A fa kertészeti beavatkozással nem megtartható.
Javaslat: a fa kivágandó!
Melléklet a favizsgálati szakvéleményhez
A favizsgálatot, a Magyar Faápolók Egyesülete által a
kiadott „Útmutató a
vizuális és műszeres favizsgálatok elvégzéséhez és dokumentálásához” (2017) alapján végeztem. Az alábbi táblázatok segítenek a favizsgálati adatlapon
szereplő értékek értelmezésében.
A FAVIZSGÁLAT
A favizsgálat célja a fa állapotának részletes felmérése, a kockázatot jelentő
elváltozások felderítése és értékelése. A fa környezetére jelentő kockázatának
mértéke általában szemrevételezéssel (vizuális vizsgálattal) is megállapítható, a
szükséges beavatkozások a látottak alapján is jól meghatározhatóak. Ezután születik
döntés arról, hogy a vizuális vizsgálat során felmért elváltozások egyértelműek, jól
beazonosíthatóak, vagy a felelős vizsgálathoz további kiegészítő vizsgálatok is
szükségesek.
A fa elhelyezkedése és védettsége
A fák településen belüli elhelyezkedése befolyással van annak értékére. A kevés fával
ellátott, sűrűn beépített környezetben a fák felértékelődnek, ezért az értékelés során a
fa elhelyezkedését figyelembe kell venni. a fa értékéhez az esetleges védettség
jelentősen hozzátesz.
A fa elhelyezkedése és védettsége
Meghatározás
Osztályzat
védett fa
5
Védett területen álló fa
4
Jelentős városképi környezet
3
Magas laksűrűségű, környezetében ártalmakkal terhelt
2
faállomány. (lakótelep, ipari park fasora)
Kertes beépítésű alacsony laksűrűségű terület faállománya
1
A gyökérzet és gyökérnyak állapota
A gyökérzet feltárás nélküli vizsgálata, a talajfelszín szemrevételezése a
legmeghatározóbb vizsgálati szempont. A gyökérnyak alakja, sérülései utalnak a
leginkább a talajban futó gyökérzet egészségi állapotára, ezért a gyökérzet és a
gyökérnyak vizsgálata együttesen adja meg a gyökérzet állapotértékét.
A gyökérzet állapota
Értékelés
Osztályzat
Láthatóan fejlett gyökérnyak, optimális termőhelyen, ép gyökérnyak
5
A gyökérzet fejlődése kismértékben gátolt, elfogadható termőhelyen, a
4
gyökérnyak nem sérült
A gyökérzeten és/vagy gyökérnyakon látható kisebb károsodások (sebek,
3
korhadások), csekély hibákkal rendelkező termőhelyen
Gyökérzeten és/vagy a gyökérnyakon látható erős felszíni károsodás,
2
jelentősen kedvezőtlen termőhelyen
A gyökérzet erős, legalább 50 %-os károsodása, nagyon rossz feltételekkel
1
rendelkező termőhelyen
Elhalt gyökérzet, üres fahely
0
A törzs állapota
A törzs állapotának változása erősen hat a fa egészének egészségi állapotára, a
tápanyag szállításra és a fa állékonyságára. A farész korhadása esetén a fa statikai
állapota romlik, a szállítószövetek károsodása esetén a tápanyagforgalom
korlátozódik. A törzs vizsgálatakor figyelembe kell venni a gyökérnyak és a koronaalap
állapotát is, mert mindkét rész állapota kihat a törzsre is.
A törzs állapota
Értékelés
Osztályzat
A törzs nem károsult
5
Kismértékű károsodás (néhány felszíni seb)
4
A törzs egyértelmű károsodása (néhány feszíni seb és korhadási helyek)
3
A törzs erős károsodása (több nagyfelületű seb, mély bekorhadások)
2
A törzs előrehaladottan károsult, elhalt, korhadt (a törzs oly mértékben
1
károsult, hogy statikai vagy tápanyagellátási funkcióit nem képes ellátni)
Üres fahely
0
A korona állapota
A koronaszerkezet állapotfelmérésekor a koronaalap állapotát is értékelni kell. A
korona értékelése a legnehezebb feladat, hiszen a közelebbi vizsgálat az
elhelyezkedésből adódóan nehézkes. Az állapotértékelés a valós és az ideális
lombtömeg
arányának
meghatározásán
alapszik.
A
koronaszerkezet
figyelembevétele a fa vitalitásának megítélésében informatív.
A korona állapota
Értékelés
Osztályzat
A korona formája (a fajra jellemzően) ép, a lombveszteség nem haladja
5
meg a 10 %-ot
A lombveszteség 11-25 % közötti
4
Jelentős lombveszteség (26-50%
3
Erős koronakárosodás (50% feletti)
2
Elhalt korona, teljes lombveszteség
1
Üres fahely
0
A fa életképessége és általános egészségi állapota
Az életképesség meghatározása nem a fa egyes részeinek állapotából számított
átlag, hanem az egyes részeken látható elváltozások összességének hatása a fa
biztonságos megtartására. Az életképesség megállapításakor figyelembe vesszük az
elváltozások kezelésére előírt ápolási javaslatok várható hatásait is.
A fa életképessége és egészségi állapota
Értékelés
Osztályzat
A fa kitűnő egészségi állapotú
5
Beavatkozással a fa élettartama a termőhely által
meghatározott maximális életkort megközelíti
4
A termőhely által meghatározott életkor előtt lecserélendő
3
Egy évtizeden belül lecserélendő
2
Sürgősen lecserélendő az állapota vagy károkozás veszélye
miatt (a károkozás veszélye csak a fa kivágásával kerülhető el
1
üres fahely, tuskó
0
A FA ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTMUTATÓJA
A fa állapotmutatóiból számított átlagérték, amely százalékos arányban jelenik meg.
A minden tekintetben kiváló állapotú fa állapotmutatója 100%. Városi körülmények
között nagyon ritkán találkozhatunk ilyen fával, ezért a közepes állapotú (50%) fa
tekinthető általánosnak, akkor, ha egyik állapotérték sem kevesebb a 3-nál.
Amennyiben valamelyik állapotérték kettes, vagy az alatti értékkel bír, abban az
esetben a fa rossz állapotúnak tekinthető, melynek a környezeti kockázata és hosszú
távú megtarthatósága kétséges, vagy csak mielőbbi, jelentős beavatkozással
valósítható meg.
A FA STATIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELVÉTELE
A fa rendkívül összetett rendszer, melynek minden része együttműködik a statikai
egyensúlyána k megtartása érdekében. A fa jól alkalmazkodik a környezeti
változásokhoz, növekedése során a számára legmegfelelőbb életkörülmények
elérésére törekszik. Fényszegény környezetben a fény irányába növekszik, az elhajlását
a gyökérzetének átalakításával, az húzott oldali/megtartó gyökerek erősítésével
egyenlíti ki. A talajfelszín feletti és a talajban elhelyezkedő részek teljes ismerete nélkül
a részletes, pontos statikai állapotát nem lehet megnyugtatóan kiszámítani. Ezért a
vizsgálatunk során csak a felszín felett is látható jeleket, helyben meghatározható
adatokat rögzítjük.
A fa kitérése a függőlegestől
A fa a fény felé törekszik, növekedése során a számára megfelelő, optimális
fényviszonyok irányába fejlődik erőteljesebben. A fényhiány miatti elhajlás
önmagában nem kóros, a fa a gyökérzetének fejlesztésével azt ellensúlyozza. Kóros
elhajlásra, a fa dőlésére akkor következtetünk, ha a fa gyökérzetének közelében is jól
látható jelek utalnak rá (talajban végzett földmunkák, szűk élettérben jelentősen
torlódott gyökérzet, talaj/burkolatrepedések). Kóros lehet a fa kismértékű elhajlása is,
ha a szerkezetében, a terhelést viselő részeken jelentős elváltozás látható (törzs, vagy
gyökérnyak odvasodás, gyökérkorhadás).
A kitérés iránya: a súlypont fa gyökérnyakához képest történő eltolódása égtájak
irányában megadva.
A kitérés mértéke: meghatározza a fa kockázatának mértékét.
A fa kitérésének mértéke
Értékelés
Osztályzat
A fa nem tér ki a függőlegestől
5
A fa kitérése enyhe, kockázati tényezőként elhanyagolható
4
A fa kitérése kismértékű, nem jelentős kockázatú
3
A fa kitérése nagymértékű, fokozott kockázati tényezőt jelent
2
A fa kitérése veszélyes mértékű, kiugró kockázati tényezőt jelent
1
A súlyponteltolódás mértéke: a talajfelszín feletti részek elhajlásából/dőléséből eredő,
tömegközéppont áthelyeződés talajfelszínre mért függőleges vetülete. A gyökérnyaki
középponthoz képest mért távolságát adjuk meg méterben.
A kitérés önmagában nem tekinthető kórosnak, amíg a mértéke a gyökérnyak
palástjától mérve a törzsátmérő kétszeresét nem haladja meg.
Ápoltság mértéke
A fa ápoltságának mértékét az ideális fenntartáshoz viszonyítva kell megadni.
Optimálisan ápolt a fa, ha minden élettani igénye ki van elégítve, ennek
következtében a fajra/fajtára jellemző növekedési eréllyel rendelkezik, az ápolási
munkákat időben és jó minőségben elvégezték, a fenntartó mindent megtett a fa
állapotának fenntartása érdekében.
Ápoltság mértéke
Osztályzat
Optimálisan ápolt fa
5
A fa kismértékű ápoláshiányt mutat
4
A fa közepes mértékű ápoláshiányt mutat
3
A fa jelentős mértékű ápoláshiányt mutat
2
A fa elhanyagolt állapotban van (rajta ápolási munkát nagy
valószínűséggel még egyáltalán nem, vagy nagyon hosszú ideje nem
1
végeztek)
üres fahely
0
A környezet vizsgálata
A környezet alapos vizsgálata során sok, a fa biztonságosságát és kockázati
besorolását segítő információ birtokába jutunk.
A fa környezeti adottságai
A környezeti adottságok felvételekor a nem természetes adottságokat, hanem az
épített elemeket vesszük számba. A természetes környezetben álló fát a fejlődése
során csak természetes behatások érik, azonban egy sok épített elemmel körülvett fa
esetében sokkal jelentősebb az emberi behatás. A meglévő építmények számának
növekedése a minél több, nem a fa természetes fejlődésének megfelelő
körülményhez történő beavatkozással jár (közművel fektetése és cseréje, építmények
védőtávolságai, használata miatti beavatkozások).
A fa elhelyezkedése
A fa élettere jelentősen befolyásolja annak fejlődését és növekedését. Egy
magányosan álló (szoliter) fa a fejlődése során alkalmazkodott a külső behatásokhoz
(szélnek kitettség, fényviszonyok), míg egy állományban álló (park/erdő) fa a mellette
álló fák környezeti hatásait is figyelembe véve fejlődött, azokhoz alkalmazkodott. Az
elhelyezkedés felvételével a fa fejlődésének feltételeit is rögzítjük.
A fa elhelyezkedése
Meghatározás
Osztályzat
A fa természetes környezetben van
5
A fa környezete természetközeli állapotban van
4
A fa környezetében néhány (1-2) épített elem van
3
A fa környezetében több (3-4) épített elem van
2
A fa környezetében sok (5-nél több) épített elem van
1
A fa veszélyessége
Egy fa a természetes élőhelyén, épített objektumoktól távol, abiotikus stressz nélkül
minimális környezeti kockázatot jelent. Azonban, ha a fa környezeti vagy élőhelyi
adottságai romlanak, fenntartása és rendszeres ápolása nem megfelelő, akkor ezzel
arányosan megnövekszik a környezetére jelentő veszélyeztetettsége is.
A fa veszélyessége
Meghatározás
Osztályzat
A fa a környezetére nem jelent veszélyt
5
A fa a környezetére esetenként veszélyt jelenthet
4
A fa a környezetét időszakosan veszélyezteti
3
A fa a környezetét gyakran veszélyezteti
2
A fa a környezetére egyértelműen veszélyt jelent
1
Kockázatarányos megtarthatósági mutató/ Általános állapotmutató
A megtarthatósági mutató egy viszonyszám, amely a fa környezetét, állapotmutatóit
is figyelembe veszi. Az érték a környezet látogatottságát, közeli veszélyeztethető
objektumokat, valamint a fa állapotjelzőit is figyelembe veszi. Az optimális
környezetben álló, minden tekintetben kitűnő állapotú fa kockázatarányos
megtarthatósági mutatója 100%. Minél alacsonyabb az érték, az egyes szempontok
alapján annál jelentősebb beavatkozásra van szükség.
Általános állapotmutató
Meghatározás
Százalék
Mérlegelni kell a fakivágás lehetőségét
0-50%
A fa állapota a megfelelő kezelések nélkül romlani fog
51-69%
a fa jó állapotú, a megfelelő fenntartási munkák elvégzésével hosszú ideig
70% <
megtartható
