Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei
Kormányhivatal
KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI
FŐOSZT ÁLY
Iktatószám: JN/59/00339-21/2024
Tárgy: Módosított egységes környe-
zethasználati engedély
Melléklet:
-
Ügyintéző: Katonáné Szikora Olga
Telefon: 56/523-408
Az NHSZ Tisza Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
(székhely: 5350 Tiszafüred,
Húszöles út 149.; rövidített név: NHSZ Tisza Nonprofit Kft.) EPAPIR-20240108-8747
számú
Tiszafüred, külterület 0409/11 hrsz. alatti hulladékkezelő központ létesítményre vonatkozó
egységes környezethasználati engedély módosítási kérelmére indult eljárás során az alábbi
döntést hoztam:
Határozat
Az NHSZ Tisza Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
(székhely: 5350 Tiszafüred,
Húszöles út 149.) környezethasználó részére a Tiszafüred, külterület 0409/11 hrsz. alatti hul-
ladékkezelő központ létesítményre vonatkozóan
módosított egységes környezethasználati engedélyt adok.
Az egységes környezethasználati engedély a véglegessé válás napjától, a következőkben
részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesí-
tése esetén
2025. december 31-ig érvényes:
Jelen határozat véglegessé válásával a JN/59/00458-98/2022 és a JN/59/00213-48/2023 számú
határozat hatályát veszti. Azonosító adatok:
1. Az engedélyesre vonatkozó adatok:
- Megnevezés: NHSZ Tisza Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság [továbbiakban:
Környezethasználó/Engedélyes]
- Székhely: 5350 Tiszafüred, Húszöles út 149.
- KÜJ szám: 101278287
- Cégjegyzékszám: 16-09-007814
5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. Telefon: (56) 523 343 Fax: (56) 343 768
e-mail:
[email protected] Honlap: www.kormanyhivatal.hu
hivatali kapu: JH16SZKTFO KRID: 346274300
2
- Statisztikai számjel (KSH): 13262275 3811 113 16
- A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 3821
2. A létesítmény jellemzői:
- Cím: Tiszafüred külterület
- Helyrajziszám: 0409/11
- EOV koordináták:
X1:251546 Y1:782429
X2:251514 Y2:782873
X3:250990 Y3:782848
X4:251056 Y4:782412
- KTJTelephely szám:
100545936
- KTJLétesítmény szám:
101628313
- Tulajdonos: Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulást létrehozó
42 települési önkormányzat (5350 Tiszafüred, Fő út 1.)
3. A tevékenység alapadatai:
- Megnevezés: Hulladéklerakás 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül
- Veszélyes hulladékot (azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladékot) lerakással ár-
talmatlanító létesítmény
- Lerakási kapacitás:
- nem veszélyes hulladék lerakó tér 1.099.200 m3 (kb. 1.209.120 tonna)
- veszélyes hulladék - azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék - lerakó tér 74.000
m3 kb. (111.000 tonna)
- NOSE-P kód: 10906
Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározá-
sa:
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm.r.]
2. számú melléklet
5.3. pontja: Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 ton-
na/nap kapacitáson felül.
5.4. pontja: Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000
tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.
1. számú melléklet:
51.2 pont:
Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesít-
mény,
lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény - mé-
retmegkötés nélkül
A Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központ a hulladéklerakással, valamint a hulladék-
lerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rende-
let ( továbbiakban:
LR. ) 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint
„nem veszélyes hulladék lerakására
szolgáló hulladéklerakó (B kategória)”, bb) alpontja szerint
„vegyes összetételű (jelentős szerves és
szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező), nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulla-
déklerakó (B3 alkategória)” besorolású.
3
I. A tevékenységek leírása
1.1 A tevékenységek részletes ismertetése
A Tisza-tó környéki települések regionális hulladékgazdálkodási rendszerének üzemeltetője
az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. A hulladékkezelő telep Tiszafüred külterületi részén a
0409/11 hrsz. alatti területen található, lakott területtől 500 m-re helyezkedik el.
A Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központ 2006. évben kezdte meg működését.
Környezethasználó fő tevékenységi köre a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékeny-
ség ellátása a Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központ vonzáskörzetében elhelyezkedő
településeken. A közszolgáltatási tevékenység és egyéb hulladékgazdálkodási (pl. hulladék
szállítás) engedélyek keretében gyűjtött hulladékot a Központba beszállítják. A Központban
a vegyes települési-, valamint egyéb, nem veszélyes termelési hulladékok kezelése, előkeze-
lése, hasznosítása, valamint a nem hasznosítható hulladékok lerakással történő ártalmatlaní-
tása történik. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységbe bevont területet, tele-
püléseket a hulladékgazdálkodási tevékenység
minősítésére vonatkozó engedély határozza meg.
További településeket
jelölhet ki a katasztrófavédelmi hatóság határozat alapján.
A hulladékkezelő központ meglévő elemei a létesítményegységekkel együtt az alábbiak:
Lerakótéri létesítményegységek:
a.) 4 db, egymástól osztótöltéssel elválasztott hulladéklerakó kazetta: A hulladéklerakó ka-
zettái a 0409/11 hrsz-ú terület déli kétharmadában, 10 ha területet foglalnak el. A lerakón az
esetleges bővítéshez szükséges tartalékterület nem került kijelölésre. Az évente lerakással
ártalmatlanításra kerülő
(D5 kezelési kód), a
közszolgáltatás keretében kezelendő nem veszé-
lyes települési szilárd hulladék mennyisége (EWC 20 03 01) előzetes számítások szerint
megközelítőleg 38,000 tonna/év volt. Az üzemelés, hulladéklerakás 2006. július 1-től folya-
matosan zajlik, geodéziai felmérés alapján az engedélyezett (az eredeti 9 m-es magasságról)
20 m-re történő magasítás és az ebből leválasztott azbesztet tartalmazó építési-bontási hulla-
dék lerakására szolgáló terület figyelembevételével- kb. 1.099.200 m3 (kb. 1.209.120 tonna). A
2023. decemberi geodéziai felmérés alapján a szabad kapacitás 685 174 m3.
A depónia műszaki védelme a tervezés időszakában, és a kivitelezés megkezdésekor hatá-
lyos 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletben előírtaknak megfelelő. A fenékszinti rétegrend felül-
ről lefelé haladva a következő:
eltömődés elleni geotextília (min. 400 g/m2)
szivárgó paplan dréncsővel K≥10-3 m/s szivárgási tényezőjű 16/32 szemszerkezetű
osztályozott, mosott kavics min 50 cm-es vastagságban
geotextília mechanikai védelem (1200 g/m2)
2,5 mm vastag HDPE szigetelőlemez
geofizikai monitoring rendszer
3 x 20 cm-es természetes anyagú ásványi szigetelés K≤10-9 m/s szivárgási tényezővel
terep kialakítás (töltés-bevágás)
Műszaki védelem a szorítótöltés (támasztótöltés) rézsűjén:
rögzített gumiabroncsok 16/32 szemszerkezetű mosott kaviccsal töltve
geotextília 600 g/m2
4
2,5 mm vastag HDPE szigetelőlemez
bentonit szigetelőpaplan
töltés anyaga
b.) Csurgalék- és csapadékvíz elvezető-, gyűjtő- és visszaforgató rendszer:
A szigetelt depóniára hulló csapadékvíz a kavicsszivárgó rétegben gyűlik össze. Az aljzat
mélyvonalában elhelyezett dréncsövek vezetik a keletkező csurgalékvizeket a töltés alatti
zárt csővezetéken át a kollektorcsövekbe, és ezek a csurgalékvíz-gyűjtő aknába. Az aknákból
szivattyús csővezetéken keresztül kerül a csurgalékvíz a csurgalékvíz tározóba.
A felületi szivárgó réteg 16/32 gömbölyű szemű, mosott, osztályozott kavics. A kavics
CaCO3 tartalma max. 10 %, míg a 2 mm-nél kisebb frakció aránya max. 3 %. A támasztó töl-
tés rézsűjén a kavicsszivárgó a töltés rézsűjére helyezett használt gumiabroncsok között van.
A csurgalék- és csapadékvíz tározók a depónia DK-i oldalán helyezkednek el, földmedrűek,
töltésekkel határoltak, épített ásványi és HDPE geomembrán szigeteléssel készültek. A tölté-
sek 1 : 2 rézsűvel és 1 m-es koronaszélességgel rendelkeznek. A tározók által elfoglalt terület
6230 m2, a csurgalékvíz tározó térfogata 2030 m3 90,65 mBf vízszint mellett. A csapadékvíz
tározó térfogata ugyancsak 2030 m3 90,65 mBf vízszint mellett. Mindkét tározóba egy-egy
vízmérce került elhelyezésre.
A depónia szorítótöltéséről és az ezen kívüli területekről lefolyó vizek összegyűjtését a talp-
árok és az övárok végzi. A talpárok a csapadékvíz tározó medencébe, míg az övárok a meg-
lévő külső 0412 és 0408 sz. belvízelvezető csatornákba torkollik. Az övárkot és a talpárkot
összekötő DN 300-as áteresz ledugózásra került.
A keletkezett csurgalékvíz a depónia felületén hasznosításra kerül, szezonálisan a nyári hó-
napban a porképződés csökkentése céljából visszalocsolják, továbbá a művelésen kívüli terü-
leteken az öngyulladás megakadályozása céljából is alkalmazzák a csurgalékvízzel történő
locsolást, mely egyúttal a párologtatást is szolgálja.
c.) Monitoring rendszerelemek:
Talajvíz monitoring kutak: 4 db 10-10 m talpmélységű figyelőkút DN 110 PVC csöve-
zéssel a lerakótér sarokpontjainak közelében.
Geoelektromos monitoring: A HDPE geomembrán vízhatlanságának ellenőrzésére
szolgál, az időszakos ellenőrzéseknél jelzi a geomembrán esetleges hibáinak pontos he-
lyét. A rendszer a depónia 4 kazettája alatt, illetve a csurgalékvíz gyűjtő medencék alatt
is megtalálható.
Meteorológiai állomás: A mérendő paraméterek a csapadékmennyiség, a hőmérséklet,
szélirány és szélerősség, a légköri páratartalom és a felületi párolgás.
d.) Depóniagáz gyűjtő és ártalmatlanító rendszer, amelyet gázkutak, gázgyűjtő vezetékek és
főgyűjtő, manifold boksz (gyűjtő doboz), gázszabályzó aknák, kondenzvíz leválasztó,
kompresszorház, műszeres konténer és gázfáklya alkot.
A kiépített és a kiépítésre tervezett gázkutak:
A
IV. kazetta feltöltését megkezdték 2023 márciusában; művelés alá vonták.
5
A IV. kazettán a 6 méter hulladékmagasságot követően depóniagáz monitoring kutakat,
majd pedig 9 méter magasságot követően 4 db ideiglenes depóniagáz kutat létesítenek, ame-
lyek biztosítják majd a gáz kezelését a végleges 20 méteres magasság eléréséig. A végleges
felső elszívású depóniagáz kutakat a terület rekultivációjával egyidejűleg fogják kialakítani.
A
II. kazettát jelenleg művelik.
A II. kazettán a 6 méter hulladékmagasság elérését követően 2 db depóniagáz monitoring
kút lett kiépítve a depónián.
Depóniagáz
monitoring
EOV X
EOV Y
EOV Z
kutak száma
MGK-201
782654.046
251344.408
96.443
MGK-202
782652.660
251285.606
96.732
E kutak nem képezik részét az ártalmatlanító rendszernek. A gázképződés nyomon követé-
sét, illetve a későbbiekben szükséges időszerű beavatkozás (cella/kazetta bekötése az ártal-
matlanító rendszerbe) megtételét segíti.
A tervek szerint 9 méter hulladékmagasságot követően 6 db ideiglenes depóniagáz kutat
létesítenek, amelyek biztosítják majd a gáz kezelését a végleges 20 méteres magasság elérésé-
ig. A végleges felső elszívású depóniagáz kutakat a terület rekultivációjával egyidejűleg fog-
ják kialakítani.
A tervek szerint a II. és a IV. kazettán lévő ideiglenes depóniagáz kutak hasonlóan a végleges
depóniagáz kutakhoz, gyűjtő vezetéken csatlakoznak majd be a későbbiekben kiépítésre ke-
rülő gyűjtőbe, manifoldba, mely alkalmas lesz majd, a végleges rendszer fogadására is. On-
nan fő gázvezetéken át kerül el a gáz ártalmatlanításra.
A
III. kazetta művelése 2016-ban befejeződött, ezt követően az átmeneti rekultivációja meg-
valósult (részlegesen rekultivált), amelynek során 6+4 db felső elszívású depóniagáz-kutat és
a kapcsolódó gázgyűjtő vezetékeket építettek ki. A III. kazetta gázkútjai az 1. sz. manifoldba
csatlakoznak.
A III. és az I. kazetta határán 2 db felső elszívású depóniagáz kút található, amelyek az 1. sz.
manifoldba csatlakoznak.
Az 1. sz. manifoldba csatlakozó depóniagáz kutak:
6
Az
I. kazettán, amely jelenleg részleges/átmeneti rekultivációra vár, 8 db felső elszívású
depóniagázkút, illetve hozzájuk kapcsolódó gázgyűjtő vezeték van kiépítve, amelyek a 2. sz.
gázgyűjtő boxba (manifold) csatlakoznak.
A 2. sz. manifoldba csatlakozó depóniagáz kutak és koordinátáik a 2023. június/júliusban
végrehajtott felülvizsgálat és kútújrafúrásokat követően:
Kutak száma
EOV X
EOV Y
GK-103
782614.212
251278.382
GK-104
782560.405
251275.378
GK-105
782613.814
251303.430
GK-106
782558.2998
251314.44
GK-107
782614.243
251329.763
GK-108
782562.315
251340.569
GK-109
782617.6349
251366.0752
GK-110
782560.338
251371.7369
Egy manifold 12 db bekötéssel rendelkezik. A gázkutak csatlakoztatása a csőrendszerbe old-
ható kötésekkel van kiépítve, így amennyiben munkálatokat végeznek a kazettákon, akkor a
munkálatok idejére visszabonthatóak. A depóniagáz gyűjtő és ártalmatlanító rendszer részét
képezi még 2 db víztelenítő zsomp is.
A gázgyűjtő vezetékek a fővezetékbe kapcsolódnak, amely biztosítja a gáz továbbhaladását a
gázkezelő állomáshoz, ahol a depóniagáz ártalmatlanító fáklyára kerül. A depóniagáz elége-
tésére szolgáló kezelő fáklya szabadba telepített, állványra szerelt, függőlegesen elhelyezett
fémhenger (
P1 depóniagáz égető csőkemence). A fáklyát 2017. február 1-től üzemeltetik. A
P1 pontforráshoz egy 500 kW névleges bemenő hőteljesítményű gázégő kapcsolódik.
Az I. és a III. kazettán szintemelést csak a II. és a IV. kazetta 9 méterre történő feltöltését kö-
vetően végezik el. Így, ez idő alatt, a gázártalmatlanító rendszer a jelenlegi formában üzemel
majd.
Az I. és a III. kazetta 9 méterről 20 méterre történő szintemelése során ideiglenes depóniagáz
kutakat kívánnak majd kialakítani. A jelenlegi 20 db, későbbiekben a hulladéktestbe süllyesz-
tett gázkutakat a teljes feltöltést követően véglegesen lezárják, és helyettük új, felső elszívású
depóniagáz kutakat létesítenek (kb. 20 db). Így a jelenlegi gyűjtővezeték egy részét és a rend-
szer további elemeit is fel tudják majd használni az új gázkutakhoz. A végleges depóniagáz
kutak létesítését a terület rekultivációjával összhangban kívánják elvégezni.
Azbeszttartalmú építési-bontási hulladék lerakó (B1b) a IV. kazetta része
A kazettarész területe 6.850 m2, közel téglalap alapú terület 56,20 x 123,05 m nagyságú a le-
rakó IV. kazettájának D-i részén. Műszaki védelmének kialakítása megegyezik a B3 lerakó
téri kazettákéval. A támasztótöltések rézsűje kb. 3,5 m magasan és 1:2 rézsűmeredekségű. A
végső behordási magasságot (105,70 mBf.) így 4 szinttel lehet elérni. A behordás ütemének
figyelembevételével az azbeszt lerakó egyedi formája alakul ki. A D-i és K-i oldalon a fent
említett rézsű kerül kialakításra. A Ny- i oldalon a hulladék nekitámaszkodik a III. lerakó
7
rekultivált rézsűjének (9 m magasságig), 9 m felett pedig egy képzeletbeli függőleges síkban
folytatódik, az azbeszttartalmú hulladék lerakása párhuzamosan a nem veszélyes hulladék
betöltésével. É-i oldalon a IV. kazetta nem veszélyes hulladéka és az azbeszttartalmú hulla-
dék találkozik, ahol egy elválasztó töltés létesült.
A kialakításra került kazetta részt a K-i és D-i oldaláról a meglévő szorítótöltés, Ny-i oldalá-
ról a III. kazetta rekultivált rézsűje, É-i oldalról pedig a IV. kazetta üres része és a tervezett
HDPE szigetelésű elválasztó töltés határolja. A lerakó aljzatának hosszanti oldalának köze-
pén egy vápavonal található, melyben dréncső fut végig. Az aljzat 1,0-3,5%-os eséssel ren-
delkezik, így jut a csurgalékvíz a középen húzódó dréncsőbe. A dréncső kizárólag ennek a
kazettarésznek a csurgalékvizét gyűjti. Nincs összeköttetésben a III. depónia dréncsövével.
Az azbeszttartalmú építési-bontási hulladék lerakási kapacitások:
− azbeszttartalmú hulladék 9 m magasságig:
52.500 m3
− azbeszttartalmú hulladék összesen:
74.100 m3 (tömör)
Az azbeszt lerakó összkapacitása magába foglalja a behordott azbeszttartalmú hulladékot és
az azonnali takarás mennyiségét.
Elválasztótöltés
A IV. kazettába azbeszttartalmú hulladéklerakó és nem veszélyes hulladék tér elválasztására
123,06 m hosszan elválasztótöltés került megépítésre. Az elválasztótöltés célja, hogy az az-
beszttartalmú hulladék és nem veszélyes hulladék csurgalékvize elkülönítve kerülhessen
gyűjtésre, így külön lehet majd kezelni. A töltés 1 m magasságú és követi a lerakó
magasvonalát, így K-i oldalon 91,50 mBf.-en, a Ny-i oldalon 91,97 mBf.-en csatlakozik a meg-
lévő töltésekhez. A töltés koronája 2 m széles, rézsűje pedig 1:2 meredekségű, így a talpszé-
lessége kb. 6 m. Függőleges HDPE fólia az aljzattal került összehegesztésre, amit gumiab-
roncsok támasztanak meg és 16/32 osztályozott kaviccsal töltöttek ki. A töltés rézsűfelületére
osztályozott kavics került.
A Ny- i oldalon a hulladék nekitámaszkodik a III. lerakó rekultivált rézsűjének (9 m magas-
ságig), 9 m felett pedig egy képzeletbeli függőleges síkban folytatódik az azbeszttartalmú
hulladék lerakása párhuzamosan a nem veszélyes hulladék betöltésével. É-i oldalon a IV.
kazetta nem veszélyes hulladéka és az azbeszttartalmú hulladék találkozik, ahol szintén füg-
gőlegesen kerül elválasztásra a két hulladék jelleg magas agyagtartalmú takaróföld beépítése
mellett. A függőleges határfelület ~ 0,5-1 méter széles sávban jól tömörített, agyagos töltő-
földdel k≤5-10-7 kerül kitöltésre.
Csurgalékvíz elvezetés és tisztítás:
Az azbesztes hulladék fogadására kialakított lerakó területe 6850 m2, nagysága 56,20 x
123,05 m. Az elmúlt évek csapadékmennyiségéből kiindulva a területre lehulló csapadék
mennyisége átlagosan 4195 m3/év, így ilyen mennyiségű csurgalékvíz keletkezése várható,
függetlenül attól, hogy párolgással is számolni kell.
A keletkező csurgalékvíz gyűjtésére és elvezetésére az eredeti depótér kialakításakor be-
dolgozott 50 cm vastag osztályozott kavics szivárgó réteg és a mélyvonulatú vápába beépí-
tett perforált DN200 KPE drén szolgál, amely a gáttesten keresztül - már zárt csőszakasz-
ként - egy aknába torkollik. Az aljzat 1,0-3,5 %-os eséssel rendelkezik.
A csurgalékvíz egy része a lerakótéren belül megtartható hosszabb ideig, de a depó telítő-
désnek előrehaladtával ez a mennyiség folyamatosan csökken. A depótérben visszatartható
8
víz mennyisége jelentős pufferkapacitást biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a csurgalékvíz
kezelési technológia egyenletes működésű lehessen, azt a csapadék időszakos mennyisége,
illetve a párolgás közvetlenül ne befolyásolja. Amennyiben a tározóban lévő csurgalékvíz
teljes mennyiségében szűrésre kerül, úgy szükséges a puffertároló tartály külső vízforrás-
ból történő feltöltése (vízszállító eszközről vagy ivóvíz kútról történő feltöltés).
A csurgalékvíz egy része az azbesztes hulladék lerakása során szűrt formában technológiai
vízként kerül felhasználásra, a többletvíz pedig a puffertároló feltöltődését követően auto-
matikusan a csurgalékvíz tároló medencébe kerül.
A hulladéklerakóban keletkező csurgalékvíz egy csurgalékvíz vízkivételi műbe (csőakná-
ba) kerül összegyűjtésre. A csurgalékvíz csőakna mellé egy konténer épületbe került telepí-
tésre a csurgalékvíz szűrő berendezés. A vízszűrő berendezés elemei egy K033 rozsdamen-
tes acél keretre és textil bakelit szerelvény lemezre került installálásra.
A szűrési kapacitás:
10 m3 /nap
A szűrőkapacitás a várható napi mennyiségnek a többszöröse (2,5 - 3-szorosa), így ez nagy-
fokú biztonságot jelent.
A szűrők méretezése úgy lett meghatározva, hogy a vízben lévő azbeszt 100 %-a kiszűrésre
kerüljön, azaz az 1 p.m feletti méretű részek ne juthassanak át.
Szűrő berendezés elemei:
• Csurgalékvíz vízkivételi mű (csőakna)
• Nyers víz szívócső,
• Nyers víz feladó szivattyú,
• Nyers víz elosztó cső,
• Mechanikai szűrősor
• Szűrtvíz-elvezető cső, áramlás figyelővel,
• Puffertároló
• Üzemvíz szivattyú
• Csővezeték az üzemvíz szivattyútól csurgalékvíz medencéig (szűrt többletvíz elveze-
tő rendszer)
• Csővezeték az üzemvíz szivattyútól a csatlakozási pontokig
• Elektromos vezérlés
• Kompresszor
Az azbeszttől megszűrt, de esetlegesen más anyaggal szennyezett többlet víz a depótér
közvetlen közelében lévő HDPE fóliaszigeteléssel ellátott csurgalékvíz tározóba kerül.
A szűrt víz egy része felhasználható. A felhasználási cél kettős, egyrészt a depótér folyama-
tos portalanítását szolgálja, másrészt a billentés során kerül felhasználásra.
A csurgalékvíz-kezelés 35900/5851-10/2023.ált. számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési
engedéllyel.
Feljáróút
A telephelyre beérkező azbeszttartalmú hulladékot fogadó kazetta K-i oldalán egy feljáróút
került kialakításra. A feljáró a meglévő belső használatú útról közelíthető meg. A feljáróút
9
teljes hossza 39,8 m, mely egy 30,9 m hosszú és 4,9%-os lejtőből és egy 8,9 m hosszú plató
felületből áll. Szélessége 6 m, oldalsó rézsűfelületei pedig 1:1-1,5 között változnak. A feljáró
út anyaga föld, melynek tetejére előre gyártott beton táblák kerültek. Az út alatt fut a lerakót
körbevevő csapadékvíz elvezető árok.
Takaróanyag depónia
A kiporzás (azbesztszálak levegőbe kerülése) megakadályozása érdekében a hulladékot
azonnali takarással látják el. A takaráshoz szükséges anyagot a hulladékkezelő központban
tárolják és egy részét a lerakás közvetlen közelében előkészíteni.
Legalább 200 m3 takaróanyagot tárolnak a depónia közelében, erre alkalmas területen. A
csurgalékvíz medencétől D-re található terület alkalmas a takaróanyag tárolására közelsége
és félreeső elhelyezkedése okán. A depónia betöltési ütemét figyelembe véve a soron követ-
kező betöltési szakasz közvetlen közelében is fognak 20-40 m3 takaróanyagot tárolni. A taka-
róanyag mennyiségének csökkenését minden esetben pótolják, a lerakás helyének változásá-
val a takaróanyag deponálási helyét is korrigálják, annak érdekében, hogy az ürítési hely
közvetlen közelében legyen.
Kezelőtéri létesítményegységek:
- MBH csarnok
2166 m2 nettó alapterületű acélszerkezetű hőszigetelés nélküli csarnoképület csurgalékvíz
elvezetéssel, közlekedő utakkal és a meglévő szociális létesítmény fejlesztése megvalósult.
Az új csarnokban a technológia célja az összegyűjtött vegyes hulladék (
hulladékról szóló 2012.
évi CLXXXV törvény 2. § (1) 47.) és a karcagi MBH-ból érkező 80 mm-nél nagyobb frakció
előkezelése -hasznosítható anyagok kinyerése, szerves anyag tartalmának csökkentése-, ezzel
nagyarányú hulladék eltérítése a lerakótól. A csarnok tároló kapacitása kezelendő hulladék-
ból 80 tonna, a leválogatott RDF-ből 110 tonna.
A mechanikai-biológiai hulladékkezelés technológiája:
Az MBH technológia kapacitása: 14 000 t/év (csak munkanapokon, 8 órás műszakban)
be-
menő vegyes hulladék, mely tartalmazza a karcagi MBH-ból érkező 4000 t/év 80 mm-nél
nagyobb frakciót is.
A csarnoképületben a vegyes települési hulladék fogadó téren történik a hulladék fogadása,
a középső részben, a technológiai térben kap helyet a válogatósor, a válogatósor végén kike-
rülő frakció ideiglenes szállításig történő tárolása pedig az RDF átmeneti tároló téren lesz. A
természetes szellőzésről a tetőbe épített nyitható, zárható bevilágító kupolák gondoskodnak.
A beérkező vegyes hulladék a fogadótérre kerül leürítésre a gyűjtőjárművekből. Ezt követő-
en egy magas ürítésű homlokrakodó a zsáknyitó berendezés adagoló garatjába rakja. A keze-
lő berendezések között szállítószalagok mozgatják a hulladékot. A mágneses szeparátor se-
gítségévével az alatta elhelyezett konténerbe kerülnek leválasztásra a mágnesezhető fémek.
A zsáknyitó berendezésből a homogenizált hulladék a dobrostába kerül továbbításra, ahol
elsőnek a <80 mm-es túlnyomóan szerves anyagból álló hulladék kerül leválasztásra. A levá-
lasztott <80 mm frakció a csarnok oldalában kialakított fedett, három oldalról zárt tároló-
bokszba, majd innen a biológiai stabilizáló térre kerül.
10
A dobrosta második szakaszában leválasztásra kerül a 80-320 mm-es frakció, amelyből első-
nek a légszeparátor berendezés segítségével leválasztásra kerülnek a nehéz frakciók. A 320
mm feletti frakció jellemzően nagyméretű kartont, illetve fóliát tartalmaz, gyűjtőkonténerbe
kerül. Ez a frakció a szelektíven gyűjtött hulladékot válogató csarnok üzembe kerül, további
kezelés céljából.
A hasznosítható, könnyű (320 mm alatti) frakció ezt követően átkerül egy optikai szeparátor-
ra, amellyel leválaszthatóak a termikusan nem hasznosítható műanyagok (pl. PVC, ABS, PS),
továbbá az anyagában hasznosítható és legértékesebb PET frakció is. Ez a kettő frakció
együttesen kerül leválasztásra (csarnokon kívülre elhelyezett gyűjtőkonténerekbe gyűjtve),
így ez kézi utóválogatásra kerül a meglévő szelektíven gyűjtött hulladékot feldolgozó válo-
gató csarnokban.
A fennmaradó magas fűtőértékű frakció egy utóaprító berendezésre, majd elszállításig egy
tároló üzemcsarnok részbe kerül (RDF).
A mechanikai-biológiai hulladékkezelés technológiához kapcsolódóan, a keletkező por elszí-
vására és leválasztására légszennyező anyag elszívó és leválasztó rendszert építettek ki.
A dobrosta és az utóaprító berendezéstől egy közös elszívó ventilátor szívja el a porral
szennyezett levegőt. Az elszívott poros levegő egy leválasztó ciklonon halad át, amely az
elszívott levegőből a por egy részét leválasztja. A leválasztott por a ciklon alatti zárt fém
edényben kerül gyűjtésre. Ezt követően az elszívott, megszűrt levegő távozik a külső kör-
nyezetbe. A légszennyező anyag elszívó, leválasztó rendszer légszennyező anyag kivezető
kürtője
a P3 Dobrosta és utóaprító berendezés elszívó kürtő pontforrás.
-„Késztermék” RDF átmeneti tároló és biológiai stabilizáló tér
614 m2-es, szegéllyel és szigetelt kármentővel, folyókával ellátott szigetelt térbeton, valamint
a csapadék- és csurgalékvizek külön kezelésének, vízkormányzásának megvalósítására akna
szerelvényekkel, illetve annak megközelítésére 3,4 m széles szórt út létesült.
Hulladék utóválogató és bálatároló csarnok:
A 2 x 4 munkaállásos válogató a szelektíven gyűjtött papír, üveg és műanyag, fém és TETRA
PACK (vegyes összetételű kompozit) csomagolóanyagok utóválogatását szolgálja. Kapacitá-
sa 2.750 t/év, mely a szalagsebesség változtatásával és a műszakszám növelésével növelhető.
A szelektíven gyűjtött hulladék válogatására szolgáló létesítmény elméleti kapacitása 7.840
t/év. A válogató egy 973,44 m2-es zárt, acél vázszerkezetű csarnokban található. A hulladék-
válogató csarnokban szelektált hulladékok tárolására 231,28 m2-es három oldalról zárt, egy
oldalról nyitott acél vázszerkezetű bálatároló szín szolgál. A veszélyes komponenseket nem
tartalmazó válogatási maradék a lerakótéren ártalmatlanítható.
A válogatóállomás elemei: hőszigetelt válogató kabin, feladó szállítószalag, válogatószalag,
mágneses szeparátor, bálázó szalag, bálázógép, bálarakodó gép, 1500 kg-os mérleg.
A hulladékválogató csarnokban a dobszita berendezéshez tartozó légszennyező anyag elszí-
vó- és leválasztó rendszer légszennyező anyag kivezető kürtője a
P2 Dobszita elszívó kürtő
pontforrás.
11
A szelektív üveg hulladék beszállítás után szabadtéri, 3 oldalról zárt, 300 m2-es beton felüle-
ten kerül válogatásra és a hasznosítóhoz történő továbbszállításig tárolásra.
Komposztáló:
Összesen 3180 m2-es betonozott terület egy 180 m2 területű csarnokkal, melyet szelektíven
gyűjtött szerves, biológiailag bontható (zöld)hulladék, valamint az ahhoz keverhető szerves
adalékanyag illetve arra alkalmas minőségű szennyvíziszap kezelésére alakítottak ki. Névle-
ges kapacitása
5.700 t/év, mely tartalmazza a víztelenített szennyvíziszap mennyiséget is.
Ténylegesen azonban a kialakított komposztáló tér
jelenleg legfeljebb 2.000 t/év zöldhulla-
dék és szennyvíziszap kezelésére alkalmas. Amennyiben a komposztáló nem fogad iszap-
hulladékot, a burkolt felület növelése miatt ez a kapacitás 3000 t/év zöldhulladék. A kom-
posztáló szabályozott levegőztetésű, nyílt terű, takart prizmás technológiával, számítógépes
folyamatellenőrzéssel működik. A felületi vizeket a lejtéssel kialakított felület vápáiban rá-
csos folyókák és hordalékfogó vezeti el csatornán keresztül a csurgalékvíz tározóba. A meg-
felelő nedvességtartalom biztosítása kézi locsolással történik. A komposztálótéren 3 db 8 m
széles és 18 m hosszú komposztprizma alakítható ki 28-28 napos érlelési idővel. A prizma
levegőztető csatornái egyben csurgalékvíz gyűjtők is, a csurgalékvíz elvezető csatornába
kötnek be vízzáras szifonon keresztül. A rostálási maradék a lerakótéren ártalmatlanítható,
amennyiben annak vizsgálati eredményei más hasznosítási lehetőséget kizárnak.
A komposztáló egység elemei:
alapanyag tároló 23 m x 25 m, két oldalról 2 m magas szögtámfallal lezárva
utóérlelő beton felület 30 m x 26 m, két oldalról 2 m magas szögtámfallal lezárva
3 db komposztáló prizma 18 m x 8 m, közöttük 3 m széles járófelülettel, prizmánként 2
db előregyártott elemekből készített levegőztető árokkal
készáru raktár 180 m2 területű csarnok, 2 m magas szögtámfallal lezárva
csurgalékvíz gyűjtő csatorna 250 mm átmérőjű KPE csőből aknákkal
KPE 63 mm-es technológiai vízvezeték
Térburkolat, az alábbi rétegrenddel felülről lefelé haladva: 20 cm vtg vb. lemez, vízzáró
dilatációval; 20 cm vtg. homokos kavics szivárgó, benne 90 mm-es átmérőjű KPE cső;
geotextília 400 g/m2 2 mm vtg. HDPE lemez, zárt teknőfelülettel; tömörített altalaj.
- Üzemviteli és szociális épület közműkapcsolatokkal:
A telepet irányítók, az adminisztrációs munkát végzők és a telepen dolgozók munkafeltétele-
inek biztosítására. A gázellátás felszíni PB tartállyal van biztosítva.
A telepen az üzemviteli és szociális épület fűtésére és melegvíz ellátására 140 kW névleges
bemenő hőteljesítmény alatti gázüzemű tüzelőberendezéseket alkalmaznak.
- Hídmérleg (60 tonnás, telepített) és mérlegkezelő konténer:
A telep anyagforgalmának mérésére és rögzítésére. A tervek között szerepel egy lapmérleg
letelepítése.
- Abroncsmosó és fertőtlenítő:
A terepszint alá mélyített vasbeton tálca, a le- és felhajtó rámpa 8% lejtésű. A kerékmosóban
állandó jelleggel 20-30 m3 fertőtlenítőszeres víz van. A műtárgy ürítése oldalaknán keresztül
a csurgalékvíz átemelőbe történik.
12
- Gépjármű- és edényzetmosó homok- és olajfogóval:
A telepi gépek, hulladékgyűjtő és szállító járművek, konténerek, hulladékgyűjtő edényzet
mosására, 80m2 területű járműmosó található, ahol a mosás ipari magasnyomású tisztítóval
történik. Az elfolyó szennyvizet homok és olajfogón keresztül HDPE csövön vezetik a
csurgalékvíz gyűjtő rendszerbe.
- Üzemi veszélyes hulladék gyűjtőhely:
158,45 m2-es zárt, acél vázszerkezetű szín, 1,5 m-es magasságig vasbeton oldalfallal. Aljzatbe-
ton minősége: C16-16/KK sav és lúgálló, folyadékzáró műgyanta alapú bevonattal ellátva.
Kialakítása megfelel az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemel-
tetésének szabályairól
szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben előírt műszaki követelmé-
nyeknek.
- Gépszín és gépműhely:
A telepi gépek elhelyezésére és kisebb javítások, napi karbantartás elvégzésére, 194,97 m2
félig nyitott épület.
Telepi munkagépek:
Case IH MXM 155 homlokrakodó
Caroni TC 910 NSRD fűnyíró
New Holland TL90A rézsűnyíró
Zappator DZ-2 rézsűnyíró
Dieci Dedalus 28.7 T teleszkópos rakodó gép
TANA G290 kompaktor
A telephely a közszolgáltató gyűjtő és szállító járműveinek telephelye is, így a telepen parkol
munkaidőn kívül néhány tehergépjármű.
- Készáru tároló szín:
237 m2-en elterülő fedett, 3 oldalról acél vázszerkezetű tároló tér, ahol a szelektív hulladékok
válogatás után készült papír báláit tárolják.
- Tűzivíz tároló medence:
160 m3-es vasbeton szerkezetű medence. Száraz idő esetén innen biztosítható a szükséges
locsolóvíz igény is, melyet a kútból pótolni kell.
- Kerítés, kapu és sorompó:
1,9 m magas drótfonatú kerítés 1,5 méterenként 2 méter magas tartóoszlopokkal, 6 m széles
ipartelepi kapuval. A sorompónál konténeres őrbódéban van biztosítva a 24 órás őrszolgálat.
- Belső közlekedő utak, parkolók, szervízút, kompaktorút, térburkolatok, rámpák
- Konténeres üzemanyag tároló:
Az üzemanyagellátás konténerbe telepített 9 m3-es tartályból történik. Az üzemanyagtároló
beépített kármentővel rendelkezik.
13
- Közművek:
A vezetékes vízellátás egy 134 m talpmélységű, mélyfúrású kút hidroforos berendezéssel 2,0
m3/h vízhozammal, 30 m3-es vb. vízzáró szenyvízgyűjtő-akna, hírközlés mobil telefonokkal
és internet alapú hagyományos készülékekkel, 5 m3-es tartályos PB gáz, elektromos energia
ellátás a Tiszafüred-Polgár 20 kV-os gerincvezetékről OTR 20/400 típusú 250 kVA-es oszlop-
transzformátorral leágazással, térvilágítás, 1200 fm hosszú kétnyomsávú, aszfaltozott bekö-
tőút csomóponttal a 33. sz-ú főközlekedési útról, térvilágítás 18 db. 10 m magas oszlopokon
elhelyezett TCL 230 V-os, 75 W-os nátriumlámpás fényforrásokkal.
- Térfigyelő kamerarendszer
- Véderdő:
A hulladékkezelő központ nyugati határán a kerítésen kívül 20 m, a többi oldalon 15 m szé-
lességben többszintű erdősáv létesült a termőhelynek megfelelő őshonos és nem tájidegen fa-
és cserjefajtákkal. Fő funkciója a telep takarása.
Lerakás technológiája:
A nem veszélyes szilárd hulladék begyűjtése és szállítása hulladékgyűjtő-szállító célgépeken,
és konténerekben, valamint egyéb járművekkel (a hulladékkezelő telep kapujáig), külön en-
gedélyek birtokában történik. A hulladéklerakón kizárólag nem veszélyes hulladékokat he-
lyeznek el és annak érdekében, hogy nem engedélyezett hulladék ne kerüljön a lerakóba, a
külső beszállítók szállítmányait ellenőrzik. Beléptetéskor az okmányokat, illetve ürítés után a
beszállított hulladékot is. A hulladékkezelő központban átvehető és kezelhető nem veszélyes
hulladékok – 72/2013.(VIII.27.) VM rendelet szerinti – EWC kódszámát és megnevezését,
valamint az egyes kezelési módokra átvehető éves mennyiségeit ezen engedély 1., 2., 3., 4.és
5. számú táblázata tartalmazza.
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és felté-
telekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (továbbiakban: LR.) 11. § (1) bekezdése alap-
ján, a beszállító járművön lévő hulladékot engedélyesnek, illetve a megbízott dolgozónak a
telephely beléptető pontján és/vagy a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot kell vé-
geznie annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjel-
lemzésben, megfelelőségi vizsgálatban, egyéb kísérő dokumentumban leírt hulladékkal.
Amennyiben a hulladék az előzőek szerinti feltételeknek nem tesz eleget, a hulladék átvételét
a hulladéklerakó üzemeltetőjének meg kell tagadnia, és a hivatkozott rendelet 11. § (3) be-
kezdésének megfelelő eljárást kell alkalmaznia.
A hulladékkezelő központba beszállított hulladékok tömegét erre alkalmas hídmérleg segít-
ségével mérik, amely egy számítógépes nyilvántartási rendszerhez kapcsolódik az irányító-
épület diszpécser irodájában.
A lemért jármű belső úton közelíti meg a szállított hulladék további kezelésétől függően a
depóniát, az MBH csarnokot, a szelektív hulladékválogató csarnokot, a komposztáló terüle-
tet. A telephelyről távozáskor a hulladékszállító járművek ismét mérlegelésre kerülnek. A
beszállított hulladék mennyisége így kerül meghatározásra és rögzítésre.
14
A járművek a hulladék-prizmán kiképzett úton közlekednek. Az ürítést irányító térmester
által meghatározott helyen történik az ürítés. A szállító jármű a hulladékprizmán a térmester
utasításainak megfelelően manőverezve, a hulladékprizmát megközelíti a műszakilag meg-
engedett távolságig. Ezt követően a jármű műszaki adottságainak megfelelően ürít.
Amennyiben a hulladékszállító jármű ürítése során derül ki, hogy a telepen le nem rakható
hulladékot szállított, az azt észlelő lerakótéri dolgozó értesíti a térmestert, aki intézkedik a
veszélyes hulladék és a nem engedélyezett nem veszélyes hulladék felszedéséről és a jármű-
re való visszarakásáról, vagy ha ez nem lehetséges a beszállítót értesíteni kell, felszólítani a
hulladék haladéktalan elszállítására. Egyidejűleg a LR. 11. § (3) bekezdésének megfelelően az
illetékes környezetvédelmi hatóságot is értesíteni kell.
Az ürítést követően a hulladékszállító jármű lehajt a lerakótérről. Amennyiben az ürítés so-
rán a jármű külső része - különösképpen az ürítő nyílás környéke - oly mértékben szennye-
ződött, hogy a közútra nem léphet ki, úgy a járműmosóba hajtva az erre kijelölt személy a
nagynyomású mosóberendezéssel a jármű külső részeit lemossa. Akár történik külső mosás
akár nem, a kilépő járművek kényszerpályán keresztülhajtanak a fertőtlenítő oldattal feltöl-
tött kerékfertőtlenítő tálcán. Télen a kerékfertőtlenítő oldatba fagyáspontcsökkentő anyagot
is adagolni kell. A kerékfertőtlenítő technológiai szennyvize egy oldalaknán keresztül a
csurgalékvíz tározó rendszerbe kerül.
Kilépéskor mérlegelni kell valamennyi hulladékszállító járművet, akkor is ha rendszeresen
utólagos elszámolás mellett vagy kontingentált rendszerben szállítanak hulladékot. A súly-
adat rögzítésével a fuvar tényét igazolni kell. Az önsúly adatát a mérlegprogram automati-
kusan rögzíti a számítógépen és a belépéskor mért bruttó súlyból a beszállított súlyt kiszá-
mítja és az egyéb adatokkal együtt egy rekordban rögzíti.
A hulladékdepónia felszínét folyamatosan ellenőrizni kell és amennyiben ott az üzemeltetést
veszélyeztető (szöges deszka, kiálló vasak) anyagot találnak, azt el kell távolítani, valamint
ha elkülöníthető veszélyes hulladékot fedeznek fel, azt össze kell gyűjteni és az ennek biz-
tonságos gyűjtésére kialakított üzemi veszélyes hulladék gyűjtőben kell ideiglenesen tárolni.
A lerakóra beszállított hulladék ürítés után fellazul, a hulladék összetételétől függő mérték-
ben. Az ürített hulladék rendezését és tömörítését TANA G290 kompaktor végzi, 2-3 méter
vastagságú hulladékprizmákat alakítva ki. A szélelhordás elkerülése érdekében a lerakón
napi takarást végeznek az arra alkalmas hulladékokkal.
A szorítótöltések hajlásszöge úgy lett kialakítva, hogy biztosítsa a hulladéktömeg stabilitását,
különös tekintettel a megcsúszások elkerülésére. A hulladéklerakó tér művelési módja sza-
kaszos dombépítés. Ennek lényege, hogy a lerakás során az elterített és tömörített (1:3-1:6-os
tömörségi szint) 2-3 m vastag hulladékprizmát szakasz-záráskor erre alkalmas inert anyag-
gal betakarják 15-20 cm vastagságban. Ennek megfelelően a domb prizmákból álló rétegek
egymásra rakásából épül fel. E technológia alkalmazásával közel 9 m magas depónia kerül
kiépítésre.
15
A depónia-építés művelési technológiája: a kazetták fokozatos feltöltése szorítótöltés alkal-
mazásával. A lépcsőzetes feltöltés alkalmazásával a kis alapterületű és alacsony magasságú
hulladéklerakón az ürítési útvonal könnyebben kivitelezhető, a kompaktoros tömörítés
könnyebbé válik a végleges magasság elérésének közelében.
A tiszafüredi kezelőtelep szociális és technológiai vízigényét saját kút biztosítja. A kút 134,0
m talpmélységű, szűrőzési szakaszai 104-128 m között. A szociális épületben keletkező
kommunális szennyvizeket egy 30 m3 hasznos térfogatú vízzáró, vasbeton gyűjtőaknában
gyűjtik, és tengelyen a tiszafüredi szennyvíztisztító telepére szállítják be további kezelésre.
A telepen a kerékfertőtlenítőnél (max 2,0 m3/d), a gépjármű és konténermosónál (max 4,0
m3/d), gyepesített felület locsolóvízére (max 4,0 m3/d), tűzivíz pótlására (max 2,0 m3/d)
technológiai vízfelhasználás történik
. A lerakótéri csurgalékvizek (max: 32,704 m3/év; átl:
16352,5 m3/év) gyűjtése a csurgalékvíz tározóban történik. A komposztáló területéről a
csurgalékvíz
(max: 656 m3/év; átl: 473 m3/év
) a lerakótéri csurgalékvíz tározóba kerül.
A gépjármű- és konténermosóról a mosóvíz, valamint az üzemanyagtöltő területére hulló
csapadékvíz a PURATOR 6760 TIP. iszap- és olajfogó aknába kerül. Itt az olajos iszap levá-
lasztásra kerül - melyet hatósági engedéllyel rendelkező részére adnak át -, a mosóvíz ezután
a csurgalékvíz átemelőbe kerül. A kerékfertőtlenítő technológiai szennyvizét egy oldalaknán
keresztül a csurgalékvíz tározó rendszerbe vezetik.
A konténer és gépjármű mosóból és a kerékfertőtlenítőből, valamint a komposztálónál és a
hulladékválogató csarnokban elhelyezett kézmosóban maximum 3 m3/d technológiai hasz-
nált víz keletkezik, amely a depóniáról és a komposztálóról keletkező csurgalékvizekkel
együtt a csurgalékvíz tározóba kerülnek bevezetésre. A telep üzemeltetése során keletkező
csurgalékvizek a depónián kerülnek felhasználásra.
Átlagos csurgalékvíz mennyiség esetén minimum tízszer, maximális csurgalékvíz mennyiség
esetén minimum húszszor kell a depóniára visszaöntözni, figyelembe véve a csurgalékvíz
tározó kapacitását (2030 m3). A visszalocsolás célja a porképződés minimalizálása, és a páro-
logtatás.
A telepen 3 db Gore-Cover komposztáló egység található. A nem veszélyes hulladékok be-
gyűjtése, beszállítása 4 db Mercedes Variopress, 3 db Mercedes Rotopress és 2 db Mercedes
Powerpress, 1 db Mercedes ATEGO, 1 db MAN TGS, 1 db Daewoo Avia Uniporm, szállító
járművekkel történik. A szelektív gyűjtőszigetek és a konténerek cseréjét, beszállítását 1-1 db
Renault Kerax Multiliftes-görgős és MAN konténerszállító végzi.
A beérkező hulladékot 1 db kompaktor (TANA G 290) teríti el és tömöríti. A hulladéklerakó
a 33-as számú útról közelíthető meg, burkolt bekötőúton. A telephelyen a munkagépek, szál-
lítást végző tehergépjárművek mozgása, ürítése okoz zajkibocsátást.
Az azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék lerakás technológiája
A hulladék lerakás kizárólag a lerakásra előkészített területen történhet, ahol a szükséges
mennyiségű takaróföld, technológiai víz és a kezelő személyzet egyidejűleg rendelkezésre
áll.
16
A lerakodást a térmester irányítja. A térmester dönti el a lerakodás pontos helyét és módját.
A lerakodás során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a hulladék csomagolása ne
sérüljön. A lerakodás során szemrevételezéssel meg kell győződni arról, hogy a hulladék
csomagolása sértetlen. Amennyiben a csomagolás sérülésének gyanúja felmerül, a hulladé-
kot folyamatos vízpermetezés mellett, megfelelő védőöltözetben át kell vizsgálni. Egyéb
esetben a hulladék átvételét meg kell tagadni.
A lerakott hulladék takarását a gépkezelő végzi, aki a lerakodás közben már készenlétben
áll, hogy a takarás a lerakás után mielőbb megtörténhessen. A takaróföldet úgy kell elteríte-
ni, hogy azt a lehető legkisebb magasságból kell a hulladékra rászórni, ezzel is csökkentve az
esetleges kiporzást és a sérülés kialakulását a csomagoláson. A takarást olyan vastagságban
kell elvégezni, hogy a tömörítést követően a lerakott hulladék a takarás alól nem látszódat
ki.
A gépkezelő a hulladékot takarófölddel betakarja, úgy, hogy ezt a műveletet folyamatos víz-
permetezés biztosítása mellett végzi.
A depótér D-i töltésén kialakított vízhálózaton keresztül biztosítható a vízpermethez szük-
séges technológiai víz. A vezetéken két csatlakozási pont került kialakításra, amelyhez a de-
pótéri flexibilis cső került csatlakoztatásra. A flexibilis tömlő végén egy sugárcső van, amely
szabályozható vízátadási mennyiséget és változtatható vízképet biztosít. A csatlakozási pon-
toknál elhelyezett kapcsoló segítségével indítható- és zárható el a vízáram. Fagyveszélyes
időszakban az egyes leürítések között a vízhálózatot minden esetben vízteleníteni kell. En-
nek érdekében a vezérlő szekrényen egy választókapcsoló van elhelyezve téli ill. nyári üzem
állásokkal .A technológiai konténerben egy kompresszor került elhelyezésre, amely a nyo-
mócső hálózatból automatikusan ki hajtja a vizet ha a választó kapcsoló téli üzemre van ál-
lítva és a távoli vezérléssel a locsolást meg állítjuk ekkor a víz szállítás meg szűnik és levegő
kerül a locsoló rendszerbe, ezért a sugárcsövet tilos addig el zárni téli üzem esetén amíg víz
helyett levegő nem távozik a sugárcsőböl. Amenyiben a víztelenítés megtörtént a sugárcsö-
vet le kell szerelni és vagy zárt állapotban biztonságos helyre tenni A leürítést követően a
szállítójárművet is át kell öblíteni annak érdekében, hogy ne kerüljön ki a depótérről szeny-
nyező anyag.
A mérlegház melletti, magánszemélyek részére biztosított ponyvafedéses konténert idősza-
kosan, valamint a konténter telítődése esetén belső szállító járművel a térmesterhez irányít-
ják, aki a korábban részletezettek szerint intézkedik az azbeszt tartalmú hulladék szakszerű
lerakásáról.
A kezelőszemélyzet, illetve a tevékenységben közreműködő saját kollégák számára a védő-
eszközök viselése kötelező. A védőeszköz viselésének mellőzése még akkor sem lehetséges,
ha a csomagoláson látható sérülés nem található. A szükséges védőeszközöket munkahelyi
kockázatértékelés alapján egyéni védőeszköz szabályzatban kell meghatározni. Az egyéni
védőeszközök tárolása és az átöltözés helyét a telepen működő részlegektől teljesen külön
kell kezelni, ezért erre a célra a depótér mellett telepített csurgalékvíz szűrő konténerben egy
elkülönített rész került kialakításra. A sérült, vagy szennyezett védőeszköz azbeszttel szeny-
nyezett hulladékként kezelendő.
A IV. kazetta 1/3-ban az azbesztes hulladék-, míg a fennmaradó területen pedig a kommu-
nális hulladék kerül elhelyezésre. Annak érdekében, hogy a két fajta hulladék-, és annak
17
csurgalékvize ne keveredhessen az elválasztó töltés feletti hulladéktestek között megfelelő
vastagságú „agyagfalat" kell kialakítani, és művelés során a hulladéktest emelkedésével fo-
lyamatosan követni kell.
Kiporzás-mentesítés
A kiporzás-mentesítést ködösítő/vízpermetező és esőztető locsolással kell elvégezni. A ki-
porzás-mentesítést a térmester által kijelölt munkavállaló végzi.
A kiporzás-mentesítés során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a permetezett víz
talajba, felszíni és felszín alatti vizekbe ne kerülhessen. A permetezés során kikerülő vizet
csurgalékvíz gyűjtő rendszerrel kell összegyűjteni.
A kiporzás-mentesítés hatékonyságát ellenőrző vizsgálatokkal kell alátámasztani. A mérést
rögzített ponton történő 1 db 24 órás mintavétellel kell elvégezni a kijelölésre kerülő terüle-
teken. A mintavételi pontot 1,5 m magasságban kell meghatározni úgy, hogy a mintavétel a
vizsgálatra kijelölt terület légterének azbesztrost koncentrációját megfelelően reprezentálja.
A mintavételt és a vizsgálatot a 4/2011 (1.14) VM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően
kellett elvégezni.
Ahhoz, hogy az azbeszt tartalmú hulladék lerakására kijelölt kazettarész fölötti levegő szálló
azbesztrost tartalma jól jellemezhető legyen, a méréseket 4 ponton kell elvégezni.
Rendkívüli esemény -pl.: az azbeszt tartalmú anyag kiszóródása, kiporzása- megfelelő keze-
léséhez a munkaterületen teljes álarc EN 14387:2004+A1:2008 szabvány szerinti szűrőbetét,
EN 388:2016, EN ISO 374-5:2016, EN ISO 374-1:2016 szabvány szerinti védőkesztyű és
TYVEK ruházat áll készenlétben.
Azbeszt-tartalmú, vagy feltételezhetően azbeszttel szennyezett körülmények közötti
munkavégzés esetén a 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet előírásainak a betartásával járnak el.
A feladatra munkaköri alkalmassági vizsgálattal rendelkező, a munkafolyamattal kapcsola-
tos oktatáson részt vett jelen utasítás előírásait ismerő munkavállalókat jelölnek ki.
Az azbeszt tartalmú hulladék lerakására elkülönített lerakórészt (kazettát) és a IV. kazetta D-
i oldalának betöltését egyidejűleg kezdik el. A IV. kazetta művelése a szorítótöltéseken belüli
feltöltéssel kezdődik, mely a szorítótöltés elérését követően dombépítéses művelésbe vált át.
A dombépítés megkezdésével egyidejűleg a lerakón körbefutó (soron következő) szorítótöl-
tés is megépítésre kerül. Az azbeszt tartalmú hulladék magasságának emelkedése befolyásol-
ja a nem veszélyes hulladék lerakó művelését is, ugyanis az azbeszt tartalmú hulladék neki-
támaszkodik Ny-i oldalon a III. kazetta rekultivált rézsűoldalának, az É-i oldalon pedig a
nem veszélyes hulladéknak. Mivel a III. kazetta IV. kazettával határos rézsűje a jóváhagyott
átmeneti rekultivációs rétegrenddel épült meg, az azbeszt tartalmú hulladéklerakóra hulló
csapadékvíz nem szivárog át a nem veszélyes hulladék lerakó részbe. Az azbeszt tartalmú
hulladék az É-i oldalon, a IV. kazetta nem veszélyes hulladékával egymásnak támaszkodik,
így egy képzeletbeli függőleges határsíkot alkotnak. Ennek építése úgy fog történni, hogy a
nem veszélyes hulladékból álló és az azbesztet tartalmazó hulladékból álló hulladéktest pár-
huzamosan kerül, magasításra és a határfelületet ~0,5-1 m széles sávban jól tömörített, agya-
gos töltőfölddel k≤5x10-7 töltik ki.
18
A tömörítés a nem veszélyes hulladék tömörítésére is használatos munkagéppel történik. A
végforma metszetében ez a víz és légrekesztő anyag függőleges falként fogja betölteni funk-
cióját.
II. Potenciális szennyező források, kibocsátások
2.1. A tevékenység során keletkező hulladékok
2.1.1. A beérkező vegyes települési hulladék mechanikai, biológiai előkezeléséből származó
hulladékok (melynek azonosító kódját a kezelés módja/összetétel alapján az üzemeltetőnek
kell meghatároznia):
biológiailag stabilizált 80 mm alatti frakció (stabilizált hulladék (HAK 19 03 05)
nehéz frakció (többnyire inert anyagok)
éghető hulladék (RDF: HAK 19 12 10)
32 cm feletti frakció (többnyire kartonpapír HAK 19 12 01, műanyag HAK 19 12 04)
fém vas (HAK 19 12 02)
anyagában hasznosítható hulladék (PET: HAK 191204)
2.1.2. A hulladéklerakó és technológiai részegységeinek, berendezéseinek üzemeltetése, kar-
bantartása során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok:
08 03 17* veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner
13 02 05* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok
13 05 02* olaj-víz szeparátorokból származó iszapok
13 05 06* olaj-víz szeparátorokból származó olaj
15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csoma-
golási hulladékok
15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a köze-
lebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
16 01 07* olajszűrők
16 06 01* ólomakkumulátorok
20 01 33* elemek és akkumulátorok, melyek között 16 16 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt
felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatóak
20 01 35* veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus beren-
dezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól
2.1.3 A hulladéklerakón a lerakott hulladékból esetlegesen kiválogatásra kerülő főbb veszé-
lyes hulladékok:
15 01 10* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csoma-
golási hulladékok
15 02 02* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a köze-
lebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
16 01 07* olajszűrők
16 06 01* ólomakkumulátorok
19
20 01 33* elemek és akkumulátorok, melyek között 16 16 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt
felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatóak
20 01 35* veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus beren-
dezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól
A depónián kiválogatott és a telep működése során keletkező veszélyes hulladékokat a te-
lephelyen található veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik össze, mely műszaki állapota
megfelel a 246/2014. (IX. 29.) Kormányrendeletben foglalt előírásoknak.
A tevékenység végzése során keletkező kommunális hulladékot (évente kb. 2,6 tonna kelet-
kezik) beton burkolaton elhelyezett szabvány hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik, majd
szükség szerint a hulladéklerakón helyezik el.
2.2 Légszennyező források, kibocsátott szennyező anyagok
2.2.1 Légszennyező pontforrások:
P1 Depóniagáz égető csőkemence, amelyből kén-oxidok, szén-monoxid és nitrogén-
oxidok, elégetlen szénhidrogének, metán kivételével szennyezőanyagok távoznak a kör-
nyezetbe.
P2 Dobszita elszívó kürtő, amelyből szilárd anyag (por) szennyező anyag távozik.
P3 Dobrosta és utóaprító berendezés elszívó kürtő, amelyből szilárd anyag (por) szeny-
nyező anyag távozik.
2.2.2 Diffúz légszennyező források:
A hulladéklerakó adatszolgáltatásra köteles diffúz légszennyező forrásnak minősül.
A hulladéklerakó – depónia felszíne (D1) üzemelése során szálló és ülepedő por, illetve
metán keletkezik, kerülhet a környezetbe.
Az azbeszttartalmú építési-bontási hulladék lerakó kazettarész (D4) üzemelése során szál-
ló és ülepedő por keletkezik, esetlegesen azbesztrost kerülhet a környezetbe.
A szállító járművek ürítése, a szállító járművek és a munkagépek mozgása, a járófelületről
felverődő másodlagos porképződés, a takaróföld és az inert hulladék felhordása, terítése
során szálló és ülepedő por keletkezik.
2.3. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme
A hulladékkezelési tevékenység során, a hulladéklerakón a 219/2004. (VII. 21.) Korm.
rendelt 1. számú melléklete szerinti K1 és K2 minősítésű szennyező anyag (nitrit, nitrát,
foszfát, ammónia, szulfát, toxikusfém, szénhidrogén származék) elhelyezése történik, ta-
lajba, illetve talajvízbe szennyezőanyag nem kerül sem közvetve, sem közvetlenül beveze-
tésre.
Az alapállapot jelentés benyújtásra került, melyet a vízvédelmi hatóság 35900/6411-
1/2021.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában elfogadott.
2.4. Zaj- és rezgés védelem
20
A telephely környezetében É-i, Ny-i és D-i irányban csak védendő nélküli mezőgazdasági
terület (Má), míg K-i irányban különleges terület, téglagyár és bányatelek (Kteg) húzódik,
szintén védendő épületek nélkül. A legközelebbi, lakóépületként is funkcionáló ingatlan a
K-i irányban 730 m-re épült „Tagi tanya”, mely Ká (különleges terület, állattartó telep) be-
sorolású területen található.
A telephely zajkibocsátását a következő telepített és mozgó zajforrások eredményezik:
Telepített zajforrások:
- Caravaggio Bio 1250 típusú aprítógép a komposztálótéren. Hangteljesítményszintje: 90
dBA, 6 órára vonatkoztatva: 88,8 dBA,
- Gázfáklya. Hangteljesítményszintje: 70,0 dBA,
- KARCHER HDS 695M ECO magasnyomású mosó. Hangteljesítményszintje 92 dBA,
0,5 órára vonatkoztatva: 80,0 dBA,
- Az új beruházásban létesült hulladékválogató csarnok gépei: zsákbontó, mágneses
szeparátor, dobrosta, légszeparátor, optikai válogató, egytengelyes aprító, csavar-
kompresszor,
szállítószalag,
homlokrakodó
(belsőtéri
A-hangnyomásszint:
82 dBA). A 2 db kürtő (dobrosta és utóaprító ciklonjának kürtője) hang-
teljesítményszintje: 80-80 dBA.
Mozgó zajforrások:
- 1 db Case MXM 155 homlokrakodó a telephely É-i részén. Hangteljesítményszintje: 101
dBA, 4 órára vonatkoztatva: 98 dBA,
- 1 db Dieci Dedalus 28,7 T. teleszkópos rakodógép a telephely É-i részén, illetve az új
beruházásban létesült hulladékválogató csarnok Ny-i homlokzatánál. Hangteljesít-
ményszintje: 98 dBA, 4 órára vonatkoztatva: 95 dBA,
- 1 db Tana G290 tip. kompaktor a lerakó téren. Hangteljesítményszintje: 107 dBA,
5 órára vonatkoztatva: 105 dBA,
- Forgódobos és tolólapos tömörítős és hulladékgyűjtő-és szállító jármű, valamint multi
lift és konténerszállító jármű mozgása a telephelyen. Egy jármű hang-
teljesítményszintje 87 dBA, tíz jármű esetében 8 órára vonatkoztatva: 78 dBA,
- 1 db Caroni TC910NSRD fűnyíró,
- 1 db New Holland TL90A rézsűnyíró + ZAPPATOR DZ rézsűnyíró + hótolólap.
A fűnyíró és rézsűnyíró egy évben kb. 10 napot üzemel, működésük nem éri el az évi 12
alkalmat.
A hulladékszállítás vonatkozásában a napi járműsűrűség 10 tehergépjármű, melyből átla-
gosan 9 jármű Tiszafüred, míg 1 jármű Kócsújfalu irányában közlekedik a 33-as számú
főúton. Az azbeszttartalmú hulladék beszállításának gyakorisága előre nem tervezhető, az
ebből adódó gépjárműforgalom nem meghatározható.
Tekintettel a telephely külterületi elhelyezkedésére és lakott területektől való távolságára,
a tevékenység és a kapcsolódó szállítás következtében nem várható jelentős mértékű zaj-
terhelés a legközelebbi védendő ingatlannál sem.
III. Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt engedélyek
21
3.1. Pontforrás üzemeltetési engedély
A telephelyen található
P1 Depóniagáz égető csőkemence és P2 Dobszita elszívó kürtő pontforrásokra
vonatkozóan üzemeltetési engedélyt adok
2025. december 31-ig,
a P3 Dobrosta és utóaprító berendezés elszívó kürtő pontforrásra vonatkozóan
üzemeltetési engedélyt adok
2027. december 31-ig
az alábbi
feltételek betartása mellett:
1./ Technológiai kibocsátási határértékek:
A technológia azonosítója: 1 Besorolás: 1000
A technológia megnevezése:
Depóniagáz kitermelő és ártalmatlanító (égető) A technológiához tartozó kibocsátott anyagok:
Megnevezés
Forrás
HÉ értelmezés
Kén-oxidok (SO2 és SO3) mint SO2 (1)
P1
Általános: anyagra
Nitrogén-oxidok (NO és NO2) mint
P1
Általános: anyagra
NO2 (3)
Szén-monoxid (2)
P1
Általános: anyagra
Összes szénhidrogén, kivéve metán,
Határértékkel nem szabályo-
P1
C-ben kifejezve (973)
zott
A technológiához tartozó pontforrás, melyen az alábbi kibocsátási koncentrációk érvényesek:
P1 Depóniagáz égető csőkemence
A technológia kibocsátási határértékek:
Légszennyező anyag
Érvényes
Tömegáram
(anyagosztály)
év.név-től
Határérték
küszöbérték
O%
megnevezése
kg/h
Kén-oxidok
2017.1
500 mg/m3
5
5
(kén-dioxid, kén-trioxid)
Szén-monoxid
2017.1
500 mg/m3
5
5
Nitrogén-oxidok (mint
2017.1
500 mg/m3
5
5
NO2)
A technológia azonosítója: 2 Besorolás: 2000
A technológia megnevezése:
Hulladékválogatás
A technológiához tartozó kibocsátott anyagok:
HÉ értelmezés
Megnevezés
Forrás
Szilárd anyag (7)
P2
Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrás, melyen az alábbi kibocsátási koncentrációk érvényesek:
22
P2 Dobszita elszívó kürtő
A technológia kibocsátási határértékek:
Légszennyező
Tömegáram
anyag
Érvényes
küszöbérték
O%
(anyagosztály)
év.név-től
Határérték
kg/h
megnevezése
1O csoport
2017.1
50.0 mg/m3 véggáz
0.5
-
A technológia azonosítója: 4 Besorolás: 2000
A technológia megnevezése:
Mechanikai-Biológiai Válogatás MBH
A technológiához tartozó kibocsátott anyagok:
HÉ értelmezés
Megnevezés
Forrás
Szilárd anyag (7)
P3
Általános:1O osztály
A technológiához tartozó pontforrás, melyen az alábbi kibocsátási koncentrációk érvényesek:
P3 Dobrosta és utóaprító berendezés elszívó kürtő
A technológia kibocsátási határértékek:
Légszennyező
Tömegáram
anyag
Érvényes
küszöbérték
O%
(anyagosztály)
év.név-től
Határérték
kg/h
megnevezése
1O csoport
2017.1
50.0 mg/m3 véggáz
0.5
-
A „
Depóniagáz kitermelő és ártalmatlanító (égető)” technológiára vonatkozóan a mg/m3-
ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 5 %
oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak.
Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszeny-
nyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási ha-
tárérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező
anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni.
Az 1O osztályra (szilárd anyag) vonatkozó kibocsátási határérték 0,5 kg/h tömegáram kü-
szöbérték alatt 150 mg/m3.
A megállapított határértékek
2022. április 1-jétől mindaddig érvényesek, amíg az I. fokú
környezetvédelmi hatóság ismételt eljárásban újabb határértéket nem állapít meg.
2./ Az üzemelés során betartandó feltételek, előírások:
23
1. A források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi
követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, vala-
mint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mérté-
kű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
2. Az előzőekben megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsá-
tása során nem léphetők túl.
3. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folya-
matosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról.
4. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rend-
szeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles.
5. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazá-
sával kell végezni.
6. A technológiához tartozó berendezéseket megfelelő műszaki állapotban, a technoló-
giai utasítások és a műszaki előírások szerint kell működtetni, üzemeltetni.
7. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását
rendszeresen ellenőrizni.
3./ Mérés-ellenőrzésre (monitoring) vonatkozó feltételek, üzemeltető adatszolgáltatási köte-
lezettségei:
1. Az üzemeltető köteles a telephelyén működő
- „Depóniagáz kitermelő és ártalmatlanító (égető)” technológiához tartozó
P1
Depóniagáz égető csőkemence pontforrás kén-oxidok (mint SO2), nitrogén-oxidok
(mint NO2), szén-monoxid, összes szénhidrogén, kivéve metán, C-ben kifejezve
szennyező anyagok kibocsátását részletes műszaki számítással vagy időszakos mé-
réssel, valamint a
- „Hulladékválogatás” technológiához tartozó
P2 Dobszita elszívó kürtő pontforrás
szilárd szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel,
- „Mechanikai-Biológiai Válogatás MBH” technológiához tartozó
P3 Dobrosta és
utóaprító berendezés elszívó kürtő pontforrás szilárd szennyező anyag kibocsátását
időszakos mérésekkel kell ellenőriztetni.
A mérési jegyzőkönyveket és/vagy a részletes műszaki számítást
ötévente a tárgyévet
követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg
kell megküldeni hatóságunknak, első alkalommal
- a „Depóniagáz kitermelő és ártalmatlanító (égető)” technológiára vonatkozóan
2027. március 31-ig,
- a „Hulladékválogatás” technológiára vonatkozóan pedig
2028. március 31-ig - a „Mechanikai-Biológiai Válogatás MBH” technológiára vonatkozóan pedig
2027.
március 31-ig.
2. A szükséges mérési időtartam:
a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibo-
csátások esetén:
- folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemálla-
pot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a
vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szeny-
nyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és
nem éri el a határérték 50 %-át;
24
- szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta
szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a techno-
lógia lehetővé teszi.
Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg
azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy
a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyér-
telműen eldönthető legyen.
b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: a mérések időtartamát, a
mintavételek számát a ciklusok időtartamától függően úgy kell megválasztani,
hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus
kibocsátása kerüljön meghatározásra.
c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén: a mérés időtartama legalább
6 óra.
Az üzemviteli körülmények minden esetben pontosan rögzíteni szükséges.
3. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és
biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen.
4. A mérések során a pontforráshoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos
üzemviteli körülményeket kell biztosítani.
5. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM ren-
delet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelke-
zik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóvá-
hagyásnak.
6. Az üzemeltető a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés bármely adatának megválto-
zása esetén a bekövetkezett változásokat – beleértve a tevékenység megszüntetését is
– a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a környezetvédelmi hatóságra
bejelenteni köteles.
7. Üzemeltetőnek,
a tárgyévet követő év március 31-ig a levegő védelméről szóló
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. melléklete szerinti adattartalommal,
elektroni-
kus úton, éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell tennie.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésében
foglaltak szerint az adatszolgáltatások elektronikus úton teljesítendők.
Az elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatást az OKIRkapu adatszolgáltató
rendszer segítségével lehet elkészíteni és beküldeni. A webes alkalmazás a
http://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ linken érhető el.
4./ Rendkívüli, váratlan légszennyezés megelőzéséhez elhárításához szükséges intézke-
dések:
1. A technológiai előírások megtartásával az üzemzavarok megelőzésével illetőleg elhá-
rításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést.
2. A rendkívüli légszennyezés megszüntetése érdekében haladéktalanul meg kell tenni
a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a hatóságunkat.
3.2. Hulladékgazdálkodási engedély
3.2.1 Az engedély időbeli hatálya:
2025. december 31.
25
3.2.2 Az engedély területi hatálya: Tiszafüred külterület, 0409/11 hrsz
.
3.2.3 A hulladékkezelés feltételeire vonatkozó egyedi előírások:
A
Tiszafüred külterület, 0409/11 hrsz. alatti hulladékkezelő központban kizárólag az 1., 2.,
3., 4. és 5. számú táblázatokban szereplő nem veszélyes hulladék, valamint a 6. számú táblá-
zatban feltűntetett veszélyes hulladék
vehető át.
A hulladékkezelő központban az 1. számú táblázatban felsorolt hulladékok
lerakással törté-
nő ártalmatlanítását (D 5 kezelési művelet), a 2. számú táblázat szerinti hulladékok techno-
lógiai célú hasznosítását
(R 11, R5 kezelési művelet), a 3. számú táblázatban felsorolt hulla-
dékok hasznosítását elősegítő
fizikai előkezelését (R 12 kezelési művelet, válogatás, mág-
neses szeparálás, tömörítés, bálázás, aprítás, hasznosításra történő előkészítés), a 4. számú
táblázatban felsorolt hulladékok
MBH technológiával történő kezelése (
fizikai R 12 előkeze-
lési műveleteket
: válogatás, mágneses szeparálás, tömörítés, bálázás, aprítás, hasznosításra
történő előkészítés
, biológiai R3 kezelési műveletek: stabilizálás – biológiai átalakítási műve-
let)
, valamint az 5. számú táblázatban felsorolt biológiailag bontható hulladékok
komposztá-
lással való hasznosítását (R3 kezelési művelet), valamint a 6. számú táblázatban szereplő
veszélyes hulladék
lerakással történő ártalmatlanítását (D 5 kezelési művelet) lehet végez-
ni. Továbbá a DNy-i (III.) hulladéklerakó kazetta végleges lezárásig történő
utógondozása,
illetőleg
végső lezárása (2. ütemű rekultiválása) végezhető.
3.2.4 Az egyes hulladékgazdálkodási tevékenységek részletezése
3.2.4.1 Lerakással történő ártalmatlanítás (D5)
A hulladéklerakóban az
1. számú táblázatban felsorolt hulladékok
lerakással történő ártal-
matlanítása végezhető, legfeljebb évi
30.000 tonna mennyiségben. (D5 Lerakás műszaki vé-
delemmel) Elsődlegesen a közszolgáltatás keretében gyűjtött és az MBH technológiával elő-
kezelt
szilárd települési hulladék nem hasznosítható alkotóinak lerakása lehetséges, az 1.
számú táblázatban szereplő egyéb hulladék, csak az ezen kívül fennmaradó szabad kapacitás
terhére vehető át.
1. számú táblázat
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
nosító kód
HAK
02
Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból,
vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból
származó hulladékok
02 01
mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat
hulladékai
02 01 04
Mezőgazdaságból származó műanyag *
02 03
gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből
és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztő és élesztő kivonat készítéséből,
melasz feldolgozásból és fermentálásból származó hulladékok
26
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
nosító kód
HAK
02 03 04
fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok
17
Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről
kitermelt földet is)
17 06
szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok
17 06 04
szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól
19
Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telep-
helyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, ill. az ivóvíz és iparivíz
szolgáltatásból származó hulladékok
19 08
szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladé-
kok
19 08 01
rácsszemét
19 08 02
homokfogóból származó hulladékok
19 12
közelebbről nem meghatározott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás,
tömörítés, pelletek készítése) származó hulladékok
19 12 10
éghető hulladék (pl. keverékből készített tüzelőanyag)**
19 12 12
egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert
hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is)*
20
Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló,
kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülöní-
tetten gyűjtött hulladékokat is
20 01
elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01)
20 01 10
ruhanemű
20 01 99
közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók*
20 03
egyéb települési hulladék
20 03 01
egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is
20 03 07
lom hulladék
* Egyéb hulladékkezelési kapacitás hiányának igazolásával - átadás-átvételkori esetenkénti igazolással
** Égetési kapacitás hiányának igazolásával - átadás-átvételkori esetenkénti igazolással
Az 1. számú táblázat kiegészül az alábbi korlátozott mennyiségben átvehető hulladékokkal:
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
Mennyiség
nosító kód
(t/év)
HAK 03
Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost
szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hul-
ladék
03 03
cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási
hulladék
03 03 10
mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, szál-,
300
töltőanyag- és fedőanyag-iszap*
07
Szerves kémiai folyamatból származó hulladék
07 02
műanyagok, műgumi és műszálak gyártásából, kiszereléséből,
27
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
Mennyiség
nosító kód
(t/év)
HAK
forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék
07 02 13
hulladék műanyag*
20
10
Termikus gyártásfolyamatból származó hulladék
10 12
kerámiaáruk, téglák, cserepek és építőipari termékek termeléséből
származó hulladék
10 12 03
szilárd részecskék és por
30
15
Csomagolási hulladék; közelebbről meg nem határozott
felitató anyagok (abszorbensek), törlőkendők, szűrő-
anyagok és védőruházat
15 01
csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települé-
si csomagolási hulladékot)
15 01 02
műanyag csomagolási hulladék*
40
15 01 06
egyéb, kevert csomagolási hulladék*
1600
16
A hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott
hulladék
16 03
az előírásoknak nem megfelelő és nem használt termékek
16 03 06
szerves hulladék, amely különbözik a 16 03 05-től *
2000
19
Hulladékkezelő létesítményekből, a szennyvizet képző-
désének telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból,
valamint az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó
hulladék
19 08
szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem
határozott hulladék
19 08 14
ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszap, amely
250
különbözik a 19 08 13-tól
19 09
ivóvíz vagy ipari víz termeléséből származó hulladék
19 09 01
durva és finom szűrésből származó szilárd hulladék
500
20
Települési hulladék (háztartási hulladék és a háztartási
hulladékhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi
hulladék), ideértve az elkülönítetten gyűjtött frakciót is
20 01
elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)
20 01 39
műanyagok*
350
* Egyéb hulladékkezelési kapacitás hiányának igazolásával - átadás-átvételkori esetenkénti igazolással
A lerakásra vonatkozó előírások
A hulladéklerakó kazetták szorítótöltéseinek hajlásszöge úgy lett kialakítva, hogy bizto-
sítsa a hulladéktömeg stabilitását, különös tekintettel a megcsúszások elkerülésére. A hul-
ladéklerakó tér művelését szakaszos dombépítés technikával kell végezni, melynek során
az elterített és tömörített (1:3-1:6-os tömörségi szint) 2-3 m vastag hulladékprizmát erre
alkalmas anyaggal kell betakarni 15-20 cm vastagságban. A kialakított domb, prizmákból
álló rétegek egymásra rakásából épül fel, végső magassága 9 m-re tervezett. Ezzel a ma-
28
gassággal számolva kerültek megtervezésre a kapcsolódó műszaki vonatkozások (pl. a
hulladékdepónia állékonysága, gázelvezető rendszer paraméterei… stb.).
A LR. 11. § (1) bekezdése alapján Engedélyesnek a telephely hulladék beérkeztető pontján
helyszíni hulladékellenőrző vizsgálatot kell végeznie annak megállapítása érdekében,
hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban,
egyéb kísérő dokumentumban leírt hulladékkal. Amennyiben a hulladék az előzőek sze-
rinti feltételeknek nem tesz eleget, a hulladék átvételét Engedélyesnek meg kell tagadnia,
és a hivatkozott rendelet 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárást kell alkalmaznia.
Az 1.számú táblázatban szereplő „99” végű hulladéktípusok pontos megnevezését az
alpjellemzésben minden esetben szerepeltetni kell.
A depónián történő hulladék-elhelyezési tilalmat mindenkor be kell tartani az LR. 5. § (2),
(3) bekezdései szerint. Az 1. számú táblázatban szereplő iszap megjelenési formájú hulla-
dék kizárólag víztelenített lapátolható (30-40 % szárazanyag tartalom) konzisztenciájú
iszapra vonatkozik. Az alapjellemzésnek erre vonatkozó vizsgálatot minden esetben tar-
talmaznia kell.
A szelektíven gyűjtött biológiailag lebomló hulladékot a depónián elhelyezni tilos!
Az. 1.számú táblázatban felsorolt hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása csak ab-
ban az esetben engedélyezett, ha az adott hulladék egyéb kezelése nem jelent összességé-
ben a lerakással történő ártalmatlanításnál jobb környezeti eredményt. Ezt a követelményt
az LR. 10. § -ban meghatározott bizonyítási dokumentumokban kell igazolni.
Az LR. 10. § szerinti alapjellemzéshez, megfelelőségi vizsgálatokhoz szükséges mintavé-
telt és laboratóriumi vizsgálatokat erre akkreditált laboratórium végezheti.
A hulladéklerakón a könnyű hulladékfrakciók elhordódásának megakadályozására a
rendszeres tömörítésen és napi takaráson túlmenően szükség szerint mobil védőhálót kell
alkalmazni.
A hulladékdepónia felszínét folyamatosan ellenőrizni kell az észlelt üzemeltetést veszé-
lyeztető anyagot, valamint a lerakásra tiltott hulladékot össze kell gyűjteni, és azok előkü-
lönített gyűjtéséről gondoskodni.
3.2.4.2 Technológiai célú hasznosítás (R11, R5)
A hulladékkezelő létesítményben a
2. számú táblázat szerinti - szükség szerint előkezelt -
hulladékok
technológiai célú hasznosítása (napi és szakasz-záró takarásra, rézsű kialakítás-
ra, valamint a hulladéklerakó támasztótöltéséhez és a telephelyen/depónián technológiai út
kialakítására; rekultivációs rétegrend kialakítására
R 11 az R1-R10 műveletek valamelyikéből
származó hulladékok hasznosítása) végezhető,
mindösszesen legfeljebb évi 10.000 tonna
mennyiségben.
2. számú táblázat
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
Mennyiség (t/év)
nosító kód
HAK
01
Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtés-
ből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hul-
ladékok
01 05
fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok
29
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
Mennyiség (t/év)
nosító kód
HAK
01 05 04
édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hul-
1000*
ladékok
16
A jegyzékben közelebbről nem meghatározott
hulladékok
16 01
a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó
kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket
is), azok bontásból, valamint a járművek karbantartásá-
ból származó hulladékok (kivéve 13, 14, 16 06 és 16 08)
16 01 03
termékként tovább nem használható gumiabroncs-
10**
ok
17
Építési és bontási hulladékok (beleértve a szeny-
nyezett területekről kitermelt földet is)
17 01
beton, tégla, cserép és kerámia
17 01 01
Beton
1800***
17 01 03
cserép és kerámiák
10
00
17 01 07
beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok
3000
keveréke, amely különbözik a 17 01 06- tól
17 03
bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek
17 03 02
bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03
1000***
01-től
17 05
föld (ideértve a szennyezett területekről származó kiter-
melt földet), kövek és kotrási meddő
17 05 04
föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
7000
17 05 06
kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05-től
200
17 09
egyéb építkezési és bontási hulladékok
17 09 04
kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek
3000
különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól
19
Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket
keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíz-
tisztítókból, ill. az ivóvíz és iparivíz szolgáltatás-
ból származó hulladékok
19 03
stabilizált/megszilárdított hulladék
19 03 05
stabilizált hulladék, amely különbözik a 19 03 04-
10000
től
19 05
szilárd hulladékok aerob kezeléséből származó hulladékok
19 05 03
előírástól eltérő minőségű komposzt
20
Települési hulladékok (háztartási hulladékok és
az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intéz-
ményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten
gyűjtött hulladékokat is
20 02
kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulla-
dékot is beleértve)
30
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
Mennyiség (t/év)
nosító kód
HAK
20 02 02
talaj és kövek
7000
* kizárólag víztelenített lapátolható (30-40 % szárazanyag tartalom)
** a gumiabroncs hulladék kizárólag technológiai elemként hasznosítható, - az engedély többi részé-
ben szabályozott módon – csak addig és csak olyan mennyiségben, ameddig a technológia ezt igény-
li,
*** kizárólag a telephelyen-depónián kialakítandó utakhoz használhatók fel
A stabilizált hulladék (HAK 19 03 05) a depónián történő technológiai hasznosítás a fel-
tétele a kezelést követő 4 nap után a vizsgált hulladék (AT4) légzési intenzitás értéke 10
mg O2/g érték alá, a dinamikus légzési intenzitás értéke 1000 mg O2/kg VS6/h érték
alá csökken.
Az előírásoktól eltérő minőségű komposzt (HAK 19 05 03) technológiai hasznosítása
esetén a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevé-
kenységekről, a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási te-
vékenységek részletes szabályairól és a biohulladékból előállított komposzt osztályozá-
sának szabályairól szóló 559/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet [továbbiakban: Bl.r.] 2. mel-
léklet III. kategória előírásainak kell megfelelni.
A létesítmény területére beszállított 2. számú táblázatban szereplő hulladékok további
felhasználás, kezelés előtti tárolásra (R13) egy év áll rendelkezésre a Ht. 15. § (5) bekezdé-
se alapján.
3.2.4.3 Fizikai, biológiai előkezelés (R12), tárolás (R13)
A válogatómű esetén
A hulladékkezelő létesítményben (válogatóműben) - a további hasznosítás megkönnyítése
céljából
a 3. számú táblázat szerinti, - szelektíven gyűjtött hulladékok válogatása, darabolá-
sa, tömörítése, bálázása (
R 12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése ér-
dekében, előkezelés kódja: E02-06 válogatás anyagminőség szerint (osztályozás), E02-04 tö-
mörítés, bálázás) és tárolása (
R 13 Tárolás az R12 művelet elvégzése érdekében) végezhető.
A hulladékhasznosítás érdekében a átvehető hulladékok telephelyen egyidejűleg tárolható
mennyisége
500 tonna. Az
előkezelésre (pl. válogatás, bálázás, tömörítés)
átvehető hulla-
dékok mennyisége a válogatómű feldolgozási kapacitásának mértékéig, azaz összesen
3000
t/év mennyiségig növelhető.
3. számú táblázat
Hulladék azonosító Hulladék neve
kód
HAK
15
Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatáro-
zott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat
31
Hulladék azonosító Hulladék neve
kód
HAK
15 01
csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csoma-
golási hulladékot)
15 01 01
papír és karton csomagolási hulladékok
15 01 02
Műanyag csomagolási hulladékok
15 01 04
Fém csomagolási hulladék
15 01 05
Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék
15 01 06
egyéb, kevert csomagolási hulladékok
15 01 07
üveg csomagolási hulladékok
16
A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok
16 01
a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett jármű-
vek, azok bontásából, valamint a járművek karbantartásából származó hulla-
dékok
16 01 03
termékként tovább nem használható gumiabroncsok*
17
Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről
kitermelt földet is)
17 02
fa, üveg, és műanyag
17 02 03
műanyag
19
Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük
telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, ill. az ivóvíz és
iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok
19 12
közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprí-
tás, tömörítés) származó hulladék
19 12 01
papír és karton**
19 12 04
műanyag**
20
Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez ha-
sonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az
elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is
20 01
elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01)
20 01 01
papír és karton
20 01 02
üveg
20 01 39
műanyagok
20 03
egyéb települési hulladék
20 03 07
lom hulladék
* Az átvett gumiabroncs hulladékot kizárólag technológiai célra lehet használni
** Az MBH-ból származó hulladékok
A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, bővítése során a legfontosabb cél, hogy a hulla-
déklerakóra csak olyan nem veszélyes hulladékok kerülhetnek lerakásra, amelyek hasz-
nosítása az adott műszaki és gazdasági lehetőségek figyelembevételével nem lehetséges.
A telephelyre beszállított 20 03 07 azonosító kódú lom hulladékokat az előkezelés, vagyis
a hasznosítható összetevők kiválogatása érdekében külön helyen lehet deponálni, (erre a
32
célra megfelelő nagyságú fedett helység vagy csarnok a létesítmény területén rendelke-
zésre áll) olyan módon, hogy a rendezett üzemeltetési viszonyok fenntarthatóak maradja-
nak. A válogatást, a beszállítást követően, a fölösleges és kezelhetetlen mennyiségű fel-
halmozódás elkerülése érdekében a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szerveze-
tekkel kötött szolgáltatási szerződéseket a környezetvédelmi hatósági engedélyek függ-
vényében felül kell vizsgálni, és szükség szerint aktualizálni kell.
Az MBH technológia esetén
Az MBH technológiában - a hasznosítható anyagok kinyerése, szerves anyag tartalmának
csökkentése, ezzel nagyarányú hulladék eltérítése a lerakótól céljából -
a 4. számú táblázat szerinti, vegyes települési hulladékok és a karcagi MBH-ból érkező 80 mm-nél nagyobb frak-
ciójú hulladékok –
telephelyre beérkező teljes mennyiségének - mágneses szeparálását,
válogatását, aprítását, hasznosításra történő előkészítését, a leválasztott 80 mm-nél kisebb
frakció biológiai stabilizálását (
R 12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvég-
zése érdekében, előkezelés kódja: E02-13 szitálás, rostálás, E02-06 válogatás anyagminőség
szerint (osztályozás), E02 03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés), E01-02 biológiai bontás)
14.000 t/év/műszak kapacitással
kell végezni. Továbbá a - csarnokban annak egyidejű tároló
kapacitásának mértékéig -
kezelendő hulladékokból 80 tonna, a leválogatott RDF-ből 110
tonna, míg az átmeneti késztermék -RDF- tárolóban annak egyidejű tároló kapacitásának
mértékéig, azaz 500 t tárolása (
R 13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése
érdekében) végezhető.
4. számú táblázat
Hulladék azo- Hulladék megnevezés
nosító kód
HAK
19
Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telep-
helyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, ill. az ivóvíz és iparivíz
szolgáltatásból származó hulladékok
19 12
közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás,
tömörítés) származó hulladék
19 12 12
egyéb, a 19 12 11-től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert
hulladék (ideértve a kevert anyagokat is)
20
Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló,
kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülöní-
tetten gyűjtött hulladékokat is
20 03
egyéb települési hulladék
20 03 01
egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is
A leválasztott 80 mm-nél kisebb frakció biológiai stabilizálása akkor tekinthető befejezett-
nek, ha annak a légzési intenzitásra előírt határértéknek való megfelelés (a 4 nap utáni
(AT4) légzési intenzitás érték 10 mg O2/g érték alá, a dinamikus légzési intenzitás érték
1000 mg O2/kg VS6/h érték alá csökkenés
) igazolásra került.
3.2.4.4 Komposztálás (R3)
33
A
komposztálásra, mint hulladékhasznosítási műveletre [
R3c Oldószerként nem használa-
tos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai
átalakítási műveleteket is)]
átvehető nem veszélyes hulladékok körét a
5. számú táblázat tartalmazza, melyek a komposztáló jelenlegi maximális kapacitása erejéig, azaz
legfeljebb
3.000 t/év mennyiségig vehetők át.
5. számú táblázat
Hulladék azo- Hulladék neve
Mennyisége (t/év)
nosító kód
HAK
02
Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás terme-
lésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászat-
ból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból
származó hulladékok
02 01
mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdé-
szet, vadászat és halászat hulladékai
02 01 03
hulladékká vált növényi szövetek
3000
02 01 07
erdőgazdálkodás hulladéka
20
Települési hulladékok (háztartási hulladékok
és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és
intézményi hulladékok), beleértve az elkülöní-
tetten gyűjtött hulladékokat is
20 02
kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hul-
ladékot is beleértve)
20 02 01
biológiailag lebomló hulladékok
A komposztálás technológiájához kapcsolódóan átvehető hulladékok mennyiségét úgy
kell koordinálni, hogy az alapanyag tárolás, az aktuális komposztálás, és a kész komposzt
tárolás során a tárolási kapacitásokat figyelembe véve a komposztáló – és Hulladékkezelő
Központ – létesítményeinek üzemi viszonyai között folyamatosan biztosítottak legyenek!
Ennek megfelelően nem fordulhat elő fölösleges anyag-felhalmozódás sem a komposztá-
lási technológia bemeneti, sem a kimeneti oldalán, a beérkezett kezelésre váró, és a keze-
lés során keletkező anyagok környezetszennyezést kizáró tárolását folyamatosan biztosí-
tani kell.
A technológia:
A szelektíven gyűjtött hulladékokat mért tömeggel szállítják a kezelőhelyre. A (20-as fő-
csoportba tartozó) biológiailag lebomló hulladékokból kézi válogatással eltávolítják a
komposztálásra nem alkalmas, a technológiának nem megfelelő esetleges tartalmat. A
gazdaságos feldolgozáshoz szükséges mennyiség eléréséig a hulladékokat egy szilárd
burkolatú előtárolóban deponálják.
Szükség esetén az egyes hulladékfajtákat mobil aprítógéppel aprítják, dobrostán rostálják.
Az előkezelés utáni száraz alkotókat a komposztáláshoz szükséges C/N-arány és a ned-
vességtartalom beállításához vízpermetezéssel nedvesíthetik. Az optimalizált keveréket
homlokrakodóval prizmákba rakják a levegőztető csatornákra.
34
A prizma felrakása után a levegőztetés irányításához szükséges hőmérséklet és oxigéntar-
talom mérő szondákat helyeznek el az anyagba.
A felrakott és szondával ellátott prizmákat háromrétegű GORE-TEX® membrántakaróval
fedik le.
Az érlelési időt 4 hétben határozták meg, mely időszak alatt az anyag átforgatása és a
prizmák nedvességtartalmának szabályozása nem szükséges. Az érés alatt bekövetkező
anyagveszteség miatt a membrántakarót néhányszor után kell feszíteni.
Az érlelés után a prizma lebontható, utókezelő térre helyezhető.
A komposztálandó hulladékfajtákra vonatkozó speciális előírások:
A hulladékkezelésre szolgáló terület részegységei kialakításának mindenkor meg kell
megfelelnie a Bl.r. 3. számú mellékletben foglalt előírásoknak.
A komposzt vizsgálatára, annak fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságaira, felhasználásá-
ra vonatkozó előírásokat a Bl.r. foglalja magában.
Az intenzív érési folyamat befejeződése után az utókezelő téren elhelyezhető komposzt
maximális mennyisége az 1 érési ciklus alatt kezelt mennyiség lehet. Az azt meghaladó
mennyiség minősíttetéséről, onnan történő elszállításáról, felhasználásáról folyamatosan
kell gondoskodni.
3.2.4.5. Azbeszttartalmú építési-bontási hulladék lerakása B1b kazettarész üzemeltetése
A hulladéklerakóból leválasztott kazettában a 6. számú táblázatban felsorolt hulladék
lerakással történő ártalmatlanítása végezhető (D5 Lerakás műszaki védelemmel), legfel-
jebb
3.000 tonna/év mennyiségben.
6. számú táblázat
Hulladék Azo- Hulladék megnevezés
nosító Kód
HAK
17
Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről ki-
termelt földet is)
17 06
szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok
17 06 05*
azbesztet tartalmazó építő anyag
Az átvételre és lerakásra vonatkozó előírások
Kizárólag csak az a hulladék vehető át, amelyik azbeszten kívül más veszélyes összete-
vőt nem tartalmaz és az azbeszt polimerrel burkolt, vagy szálait kötőanyag tartja össze.
A LR. 11. § (1) bekezdése alapján, a beszállító járművön lévő hulladékot Engedélyesnek
a telephely beléptető pontján a dokumentumok ellenőrzésével és a szállítmány megbon-
tás nélküli szemrevételezéssel, illetve a lerakás helyén helyszíni ellenőrző vizsgálatot
kell végeznie annak megállapítása érdekében, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e
az alapjellemzésben, egyéb kísérő dokumentumban leírt hulladékkal. Amennyiben a
hulladék az előzőek szerinti feltételeknek nem tesz eleget, a hulladék átvételét az Enge-
délyesnek meg kell tagadnia, és a hivatkozott rendelet 11. § (3) bekezdésének megfelelő
eljárást kell alkalmaznia.
35
Az Engedélyeshez beérkező azbesztet tartalmazó építő anyag hulladék átvételének meg-
tagadása tilos csomagolás nem megfelelősége/hiánya, illetve nem megfelelő szállítójár-
mű alkalmazása esetén!
Az azbesztet tartalmazó építő anyag hulladék csak a LR. 2. számú mellékletének 2.2.2.
pontjában előírt feltételek betartásával rakható le.
A kazetta művelését szakaszos dombépítés technikával kell végezni, melynek során
minden egyes szállítmányt lerakást követően azonnal földdel kell takarni. A földdel ta-
kart hulladékot tömörítése előtt megfelelő további réteggel kell takarni, hogy abból tö-
mörítést követően sem látszódhat ki a hulladék vagy annak a csomagoló anyaga.
A kazetta szabad kapacitását évente a január elsejei állapotnak megfelelően
meg kell
határozni geodéziai vizsgálatokkal, s azt a számítások alapját képező dokumentációkkal
együtt az abban az évben
március 1-ig esedékes összefoglaló jelentéssel együtt be kell
nyújtani hatóságunkhoz az LR 3. sz. melléklete előírása alapján.
3.2.4.6. Hulladéklerakó rekultivációs és utógondozási engedély
3.2.4.6.1. Az engedély területi hatálya
5350 Tiszafüred, külterület 0409/11 hrsz. alatti ingatlanon lévő szorító- és osztótöltéssel hatá-
rolt, műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakó létesítmény
DNy-i (III.) kazettája.
Objektumazonosító KTJ: 101628313 (hulladéklerakó)
3.2.4.6.2 Az engedély időbeli hatálya:
Utógondozásra: az 1. ütemben rekultivált hulladéklerakó kazetta magasításáig.
3.2.4.6.3 Engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység:
A 3.3.1. pontban megnevezett kazetta, mint hulladékgazdálkodási létesítmény magasításáig
történő utógondozása (1. ütem utógondozása) végezhető.
3.2.4.6.4 Általános ismertetés:
Utógondozandó hulladéktest (kazetta) adatai:
A kazettát jellemző mennyiségi adatok:
plató felületének nagysága:
21 290 m2
rézsű felületének nagysága:
4 233 m2
gyepesített felület:
25 523 m2
A kazettában lévő hulladék mennyiség: megközelítőleg a hulladéklerakó kapacitásának ne-
gyede (≈171 923 m3).
A rekultivált kazetta főbb határpontjait az AROSA Kft. (3721 Felsőnyárád, 093/4 hrsz.) által
készített „Tiszafüred, külterület 0409/11 hrsz. hulladékkezelő központ III. kazetta átmeneti
rekultiválása záró jelentés” megnevezésű dokumentációjához csatolt, a P1-BAU Kft. (3526
Miskolc, Szentpéteri kapu 80. 2/4.) által szerkesztett
„kommunális hulladéklerakó 3-as kazetta
végállapot bemérés” megnevezésű tervrajz
tartalmazza.
A kazetta átmeneti záró rétegrendje (alulról felfelé):
- tömörített hulladéktest
36
- kiegyenlítő réteg: a rekultivációs felületen lévő nagyobb mélyedések apró méretű hulla-
dékkal kerültek feltöltésre, annak profilozásával a felette lévő rétegek kialakításához al-
kalmas egyenletes felszín lett kialakítva. Vastagsága min 30 cm. Anyaga a Batki Farm Kft.
által művelt Tiszafüred-I. agyag megnevezésű bányából beszállított töltőföld.
- fedő réteg: Vastagsága 40 cm. Vályogos, rossz vízvezető képességű humuszos talaj, ami
ellátja a szigetelőréteg funkciót is. A felhasznált anyag a Batki Farm Kft. által művelt Ti-
szafüred-I. agyag megnevezésű bányából beszállított humuszos föld.
- vegetációs réteg: füvesítés 40g/m2 szárazságtűrő fűmagkeverékkel.
A III. kazetta művelése 2016-ban befejeződött, ezt követően az átmeneti rekultivációja meg-
valósult.
A III. kazettán 6+4 db felső elszívású depóniagáz-kutat, illetve hozzájuk kapcsolódó gázgyűj-
tő vezetékeket építettek ki, amelyek a III. kazetta melletti gázgyűjtő boxba (manifold) (1. sz.
manifold) csatlakoznak.
Vízilétesítmények:
A hulladéklerakó területén 4 db monitoring kút üzemel, a talajvíz-minőség változásának
megfigyelése céljából. A kutakból származó talajvízminták vízminőség vizsgálata a Ti-
sza/6837 vksz.-ú vízjogi üzemeltetési engedélyben leírtak szerint történik.
EOV koordináta
TF-1
TF-2
TF-3
TF-4
X=251523
X=251493
X=251017
X=251053
Y=782455
Y=782847
Y=782821
Y=782442
Talpmélységük: 10,0 m
Csövezés:
+0,80 – 1,0 m-ig 133/124 mm acél
+0,80 -10,0 m-ig 110 mm PVC
Szűrőzés:
4,0 – 8,0 m között TF2;3;4 esetében
3,5 – 7,5 m között TF1 esetében
Vízelvezetés:
A lerakó területéről a csapadékvizek elvezetését a kialakított övárok és talpárok rendszer
biztosítja.
Az árkok jellemzően 0-0,5 m között változó fenékszélességgel, füvesített, 1:1,5 hajlású rézsű-
vel kerültek kialakításra, fenéklejtése 0,001 – 0,006 között változik.
Az övárkok gyűjtik össze részben a külvíz terheléseket, részben az övárok menti területsáv-
ról, ill. a térburkolatokról lefolyó nem szennyezett csapadékvizeket és vezetik be szivattyú-
san és gravitációsan a telep D - i oldalán lévő belvízcsatornába. A belvízcsatorna alkalmas az
eseti vízminta vételre.
A talpárkok gyűjtik össze a depónia rézsűjéről, ill. a határoló területsávról lefolyó - normál
körülmények között nem szennyeződő - csapadékvizeket, amelyeket átemelő juttat a szige-
telt csapadékvíz tároló medencébe.
Üzemeltetésük a T/6837 vksz-ú vízjogi üzemeltetési engedély szerint történik.
37
A süllyedésmérő pontok 2018. májusi állapot szerinti koordinátái az alábbiak:
Y
X
Z
Y
X
Z
1 782555,80 251158,18 99,24
7 782614,16 251183,94 99,29
2 782553,03 251127,96 99,30
8 782614,99 251215,01 99,24
3 782551,00 251101,38 99,29
9 782615,14 215244,09 99,27
4 782606,20 251095,51 99,28
10 782555,14 251246,38 99,18
5 782611,86 251125,78 99,30
11 782554,60 251218,10 99,17
6 782617,38 251153,18 99,25
12 782554,04 251190,22 99,29
3.2.4.7 Utógondozás
3.2.4.7.1 A rekultivált hulladéklerakó kazetta magasításáig történő gondozása az alábbi tevé-
kenységi köröket foglalja magában:
3.2.4.7.1.1. Karbantartási jellegű tevékenységek:
közlekedési utak fenntartása, karbantartása;
a depónia vegetációs rétegének valamint cserjék gondozása (locsolása, kaszálása,
szükség szerinti pótlása) a depónia felszínén kialakult változások (zsákosodás, víz-
pangás) kiegyenlítése, növényzet újratelepítése;
talajvíz figyelő kutak állagának biztosítása, karbantartása;
figyelmeztető- és jelzőtáblák karbantartása, szükség esetén cseréje;
3.2.4.7.1.2. Adatgyűjtések, ellenőrzések, megfigyelések:
a karbantartási munkálatokhoz rendelt ellenőrzések;
a depónia süllyedésének ellenőrzése;
meteorológiai adatok gyűjtése.
3.2.4.7.1.3. Mérések, mintavételek, laboratóriumi vizsgálatok:
A földtani közeg védelme érdekében a hulladéklerakó monitoring rendszerét mini-
mum 5 évig üzemeltetni kell.
A monitoring vizsgálati eredményeket minden évet követő évben az április 30-ig
beküldendő összefoglaló jelentésben kell szerepeltetni. A talajvíz vizsgálati eredmé-
nyek alapján földtani közeg szennyezettségi állapotáról is szóló értékelést kell készí-
teni és a jelentéshez csatolni.
A III. kazettán kiépített depóniagáz-kutak esetében a keletkező hulladéklerakó-gáz
ellenőrzését
félévente CH4, CO2, O2 anyagokra kell elvégezni. A keletkező hulladék-
lerakó-gáz ellenőrzését az 1. sz. manifoldba (gázgyűjtő box) bekötött depóniagáz-
kutak „mintavevő csonkjainál” kell elvégezni. Az utógondozási időszakban a vizs-
gálat alapulhat mérésen vagy a lerakott hulladék mennyiségén és összetételén ala-
puló számításon.
3.2.4.7.2. A rekultivált hulladéklerakó kazetta magasításáig történő gondozással kapcsolatos
előírások:
A gondozási munkálatok során esetlegesen képződő hulladékokkal kapcsolatosan
a
Ht. valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban foglalt előírásokat mara-
38
déktalanul be kell tartani. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgálta-
tási kötelezettségeknek a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint kell megfelelni.
A depónián hulladék elhelyezése tilos! A kazetta területére a szél vagy az állatok ál-
tal áthordott hulladékokat engedélyesnek össze kell gyűjteni és a hulladéklerakó
művelés alatt álló kazettájában kell elhelyezni.
A lerakót rendszeresen szemrevételezni kell, az esetlegesen keletkező eróziós nyo-
mokat a legrövidebb időn belül javítani szükséges. A lerakó karbantartási munkáit
(kaszálás, és az árokkarbantartás) rendszeresen, a kaszálást szükség szerint, de
évente legalább kétszer el kell végezni. A vegetációs réteg esetleges hiányosságainak
megszüntetéséről a növényzet pótlásáról haladéktalanul gondoskodni szükséges
A gondozás jogszabályi feltételeit és követelményeit az LR. tartalmazza, amely be-
tartása kötelező, különös tekintettel az alábbiakra:
o Az utógondozás alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint a
gyűjtött vizsgálati eredményekről évente egy alkalommal összefoglaló jelentést
kell készíteni, amelyet a tárgyévet követő év
március 1-ig a környezetvédelmi
hatóságnak az OKIR rendszeren keresztül, a HLR lapokhoz csatolva meg kell
küldeni. A jelentést a LR. 3. számú mellékletében foglalt szempontok szerint
kell elkészíteni.
o A LR.
3. számú mellékletének 4.-1. táblázat szerinti hulladéktest szintjének süly-
lyedését a kialakított referenciapont-hálózat mozgásának megfigyelésével kell
ellenőrizni, melyet az utógondozás ideje alatt az éves jelentések elkészítésénél
figyelembe kell venni.
3.2.5. Képzettségre vonatkozó előírások
A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok
meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi
megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben
foglaltakat figyelembe véve a tevékenység során a megfelelő képesítéssel rendelkező
környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhe-
tő legyen a hulladékgazdálkodási hatóság képviselői számára a telephellyel összefüggő
hulladékgazdálkodási kérdések felmerülése esetén. A környezetvédelmi megbízott al-
kalmazását folyamatosan fenn kell tartani.
A munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelő továbbkép-
zéséről gondoskodni kell.
Belső szabályzatban kell rögzíteni a továbbképzési szükségletek felmérésének, a megfe-
lelő továbbképzés biztosításának módját a személyzet mindazon tagjainak számára,
akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről fel-
jegyzéseket kell készíteni.
3.2.6. A hulladékkezeléshez rendelkezésre álló pénzeszközök garanciáira vonatkozó elő-
írások
Engedélyesnek a létesítmény üzemeltetése kapcsán az előre nem látható környezeti károk
elhárítását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében pénzügyi garancia vállalási kö-
telezettsége van a Ht. 70. § – 71. § alapján. A pénzügyi garancia vállalásának részlet szabálya-
it a pénzügyi biztosíték, a céltartalék, valamint a környezetvédelmi biztosítás hulladékgaz-
39
dálkodással összefüggő részletes szabályairól szóló 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet tar-
talmazza. [a továbbiakban: PG.r.]
Engedélyesnek a pénzügyi garancia nyújtására vonatkozó kötelezettségei PG.r. szerinti telje-
sítését az üzleti év végét követő május 31-ig kell igazolnia a hulladékgazdálkodási hatóság-
nak, első alkalommal 2024. május 31-ig. Az igazolás módjáról a PG.r. 3. § (4) bekezdése, 5. §
(7) bekezdése rendelkezik. A környezetvédelmi biztosítás fennállását a biztosítási szerződés,
valamint az utolsó biztosítási díj befizetését tartalmazó bizonylat benyújtásával kell igazolni.
3.2.6.1. Pénzügyi biztosíték
A Ht. 70. § (1) bekezdés szerint az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység alapján
Engedélyesnek pénzügyi biztosítékot NEM kell képeznie hivatkozva a hulladékgazdálkodási
közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó
mentességére.
3.2.6.2. Környezetvédelmi biztosítás
A Ht. 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint Engedélyesnek könyezetvédelmi biztosítást
kell kötni és gondoskodni arról, hogy az folyamatosan fennálljon. A biztosítási szerződés
megkötésének módját a PG.r. tartalmazza különös tekintettel a 9. § előírására.
3.2.6.3. Céltartalék
A Ht. 70. § (2) bekezdés szerint Engedélyesnek a hulladéklerakó működése során esetlegesen
bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára
és utógondozására továbbra is céltartalékot kell képezni az adózás előtti eredmény terhére.
Az Ht. 70. § (3) bekezdése szerint Engedélyesnek a hulladékkezelő létesítmény rekultiváció-
jához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről
az üzleti év végén becslést kell készíteni, amelyet az üzleti év végét követő év
május 31-ig kell a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújtani.
3.2.7. Egyéb a tevékenységhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött te-
vékenységek
- Hulladék szállítási tevékenység kizárólag arra vonatkozó hulladékgazdálkodási enge-
déllyel végezhető.
- A komposztálással előállított komposzt forgalmazása a Nemzeti Élelmiszerlánc - bizton-
sági Hivatal engedélyével végezhető.
3.2.8. Jogkövetkezmények
- Az engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a
Ht. 84. § - 86. § alkalmazásával jár el.
3.2.9. Egyéb
-
Az engedély véglegessé válását követően az engedélyező hatóság a határozatot a kör-
nyezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdés
szerint nyilvántartásba veszi, valamint a Ht. 83/A. § szerint közzé teszi.
40
4.Zaj és rezgés elleni védelem
Tekintettel arra, hogy a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. §-a szerint számított zajvédelmi hatásterületen nincs vé-
dendő terület, épület vagy helyiség, a 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján nem kell környezeti
zajkibocsátási határérték megállapítását kérni.
IV. Az elérhető legjobb technika (BAT)
A Ht. céljának, a törvényben rögzített alapelveknek, általános szabályoknak megfelelően kell
a lerakó üzemeltetését végezni, ezen belül a lerakott hulladékok összetételében ezeknek az
elveknek az érvényesülését a műszaki és gazdasági lehetőségek maximális kihasználásával
kell megteremteni. Ezek közé tartozik azoknak a kiszolgáló létesítményeknek a megvalósu-
lása, amelyek elősegítik a Ht. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott hulladékhierarchiára, va-
lamint a Ht. 7.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott összességében a legjobb környezeti
eredmény biztosítására való törekvést, illetve amelyek a Ht. 92. § (2) bekezdésében rögzített
feltételek teljesítését biztosítják a lerakásra kerülő hulladékok biológiailag lebomló
szervesanyag-tartalmának csökkentéséhez.
Az elérhető legjobb technika (rövidítve: BAT) elérése érdekében az engedélyes által beveze-
tett intézkedések:
Az összegyűjtött vegyes hulladék (
hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény 2. § (1) 47.)
és a karcagi MBH-ból érkező 80 mm-nél nagyobb frakció előkezelése -hasznosítható
anyagok kinyerése, szerves anyag tartalmának csökkentése-, ezzel a lerakótól nagyará-
nyú hulladék eltérítése érdekében 2022-ben beüzemelésre került az MBH technológia.
A hulladéklerakó földtanilag és hidrogeológiailag kedvező adottságú területen került
kialakításra. A hulladéklerakóra beszállított hulladékok szelektív hulladék begyűjtési
rendszert, - biológiailag lebomló hulladékok kezelését végző - komposztálót üzemeltető
területekről származnak, miáltal a lerakott hulladékok mennyisége csökken.
A hulladéklerakó aljzat és rézsű szigetelése kielégíti a vonatkozó EK tanácsi irányelvek
alapján kiadott LR. rendelet előírásait.
A beszállításokból, illetve a beszállított hulladékok kezeléséből származó zaj kibocsátá-
sok csökkentésére törekedni kell.
Depóniagáz kitermelő és ártalmatlanító rendszert épített ki a Kft., amelyet depóniagáz-
kutak (jelenleg az I. és III. kazettában összesen 20 db depóniagáz-kút), gázgyűjtő vezeté-
kek és főgyűjtő, gázszabályzó aknák, kondenzvíz leválasztó, kompresszorház, műszeres
konténer és gázfáklya (depóniagáz égető csőkemence) alkot.
A III. kazetta művelése 2016-ban befejeződött, ezt követően az átmeneti rekultivációja
megvalósult (részlegesen rekultivált), amelynek során 6+4 db felső elszívású depónia-
gáz-kutat és a kapcsolódó gázgyűjtő vezetékeket építettek ki. A III. kazetta gázkútjai az
1. sz. manifoldba csatlakoznak.
A III. és az I. kazetta határán 2 db felső elszívású depóniagáz kút és hozzájuk tartozó
gázgyűjtő vezetékek találhatóak, amelyek az 1. sz. manifoldba csatlakoznak.
Az I. kazettán, amely jelenleg részleges/átmeneti rekultivációra vár, 8 db felső elszívású
depóniagázkút, illetve hozzájuk kapcsolódó gázgyűjtő vezeték van kiépítve, amelyek a
2. sz. gázgyűjtő boxba (manifold) csatlakoznak.
41
Egy manifold 12 db bekötéssel rendelkezik. A gázkutak csatlakoztatása a csőrendszerbe
oldható kötésekkel van kiépítve, így amennyiben munkálatokat végeznek a kazettákon,
akkor a munkálatok idejére visszabonthatóak. A depóniagáz gyűjtő és ártalmatlanító
rendszer részét képezi még 2 db víztelenítő zsomp is.
A lerakótér kiporzását, bűzhatását a hulladék rendszeres tömörítésével, a megfelelően
megválasztott takaró réteg alkalmazásával csökkentik.
A telephelyen lévő
MBH csarnokban folytatott tevékenység kapcsán alkalmazott elérhető
legjobb technika, figyelembe véve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezet-
használati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.23.) Korm. rendelet 9. sz. mellékleté-
ben foglaltak:
1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,
A hulladék-feldolgozó üzem alapvető célja a keletkező nem veszélyes hulladékok minél
nagyobb arányban történő hasznosítása, amely által a hulladéklerakóban véglegesen
deponált hulladék mennyisége jelentősen csökken. A komplex rendszer azt eredménye-
zi, hogy segítségével a hulladékok jelentős része újrahasznosítható, vagy tovább haszno-
síthatóvá válik. A rendszer működése biztosítja azt, hogy a térségben a lehető legkeve-
sebb hulladék kerüljön lerakással történő ártalmatlanításra.
A kezelésből származó hulladékok:
Az MBH csarnokban végzett hulladékkezelés során keletkezhetnek olyan másodlagos
hulladékok (válogatási maradék, stb.), amelyek feldolgozása (előkezelése, hasznosítása)
a telephelyen belül, a kezelési technológia részeként történhet.
Összességében megállapítható, hogy a rendszer önmagában nem termel hulladékot.
Gépek, berendezések üzemeltetéséből származó hulladékok
A munkagépek szervizeléséről, karbantartásáról a Kft. gondoskodik. A munkaterületen
történő karbantartás során, illetve a tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes
hulladékokat a telephelyen található veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik össze,
mely műszaki állapota megfelel a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben foglalt előírá-
soknak. Kezelésük és tárolásuk a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenysé-
gek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásainak megfele-
lően történik. A keletkezett hulladékokról a társaság üzemnaplójának erre vonatkozó fe-
jezetében naprakész nyilvántartás vezetnek, melyben feltüntetik a hulladék fajtáját,
mennyiségét, esetleges káreset okát, elhárításának módját, stb.
Szociális ellátásból származó hulladékok
A dolgozók napi munkavitele során vegyes települési szilárd hulladék és kevert csoma-
golási hulladék is keletkezik. A hulladékok mérlegelését és nyilvántartásba vételét köve-
tően a vegyes települési szilárd hulladék, az MBH üzemben, míg a szelektíven gyűjtött
kevert csomagolási hulladék a válogatóműben kerül feladásra feldolgozás céljából.
2. kevésbé veszélyes anyagok használata,
Jelen esetben nem releváns, mert sem a korábbi (lerakással történő ártalmatlanítása) sem
a hulladékkezelési rendszer a technológiában veszélyes anyagot nem használ fel.
42
3. a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újra használatának, és a hulladé-
kok újrafeldolgozásának elősegítése,
A rendszer megfelel az elérhető legjobb technikának, mivel a technológia alapvető célja
pontosan ezen szempont. Az eljárás lehetővé teszi a hulladékáramból a még újrahaszno-
sítható anyagok (pl.: fémek, PET), illetve az energiatermelés szempontjából értékes, ma-
gas fűtőértékű anyagok kiválogatását. Továbbá a 80 mm-nél kisebb frakció -mely magas
biológiailag lebomló szerves anyagot tartalmaz- biológiai stabilizálásával nyert anyag –
megfelelő légzésintenzitás esetén- a depónián közvetlenül felhasználható napi takarásra,
ezzel kiváltva egyéb anyagfelhasználást.
Figyelembe véve azt, hogy a lakossági hulladék összmennyisége lerakással történő ár-
talmatlanításra kerülne az MBH üzem működése nélkül, a technológia
energiahatékonynak tekinthető, mivel a leválogatott frakciók újrahasznosításával, illetve
a depónián technológiai céllal történő felhasználásával csökkenthető az új nyersanyag-
használat és feldolgozás, valamint az RDF hasznosításával energia állítható elő.
4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket si-
kerrel próbáltak ki ipari méretekben,
A rendszer megfelel, mert ilyen és ehhez hasonló hulladék feldolgozó/hasznosító léte-
sítményeket mind hazánkban, mind a világon sikerrel és eredményesen alkalmaznak.
5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,
A rendszer teljes mértékben korszerű, a műszaki fejlődésnek/jelenlegi ismereteknek
megfelelő színvonalon épült meg. A technológia megvalósulásával az amúgy lerakásra
kerülő hulladék hasznosításra kerül, ezzel hozzájárulva a nyersanyagok felhasználásá-
nak csökkentéséhez.
6.a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,
Az MBH előnyei között említhető a hulladékból kinyerhető számos hasznosítható
anyag, amellyel közvetett módon a nyersanyagok felhasználását is csökkenti. Az eljárás-
sal a lerakóra kerülő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése is meg-
valósul, ezzel növelve a hulladéklerakó élettartamát, így kisebb szükség lesz más terüle-
tek ilyen célú igénybevételére. Meglévő, működő technológiák kombinációira épül. A
végtermékek más folyamatokban hasznosíthatók (energiatermelés).
7. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,
Az üzemelés megkezdésével alkalmazásra kerül az elérhető legjobb technika.
8. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jel-
lemzői és a folyamat energiahatékonysága,
A technológia önmagában nyersanyagot nem igényel (vizet sem). Az energiahatékony-
ság szempontjából a rendszert összességében vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az MBH
technológia energia hatékony megoldást nyújt a korábban alkalmazott (lerakással törté-
nő ártalmatlanítás) rendszerrel szemben.
43
9. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kocká-
zatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,
Az üzem azt eredményezi, hogy lerakással kevesebb hulladék kerül ártalmatlanításra,
így a depónia üzemeltetési élettartama is megnő, amely a környezeti kockázatokat és a
környezetre gyakorolt hatásokat jelentősen csökkenti. Jelenleg a technológiánál a kör-
nyezetvédelmi és gazdasági racionális szempontokat figyelembe véve nincs olyan haté-
konyabb technológia, amely a kisebb környezeti hatást és kockázatot okoz, így megálla-
pítható, hogy a technológia megfelel a BAT-nak.
10. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek
környezetre gyakorolt hatását,
A rendszer úgy került megtervezésre, hogy a környezeti kockázatokat minimalizálja
(fedett csarnok, tűzjelző berendezés, csurgalékvíz gyűjtés stb.), illetve a rendszer jelentős
mértékben automatizált, így a balesetek valószínűsége csekély.
11. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek
által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az
érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról
és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.
A rendszer a környezetvédelmi és gazdasági racionális szempontokat figyelembe véve a
hazánkban ma alkalmazott elérhető legjobb technikának megfelel. Jelenleg nincs olyan
(költséghatékony) technológia, amely jobb környezetvédelmi és gazdasági eredményt
biztosít a technológiánál.
BAT technikák a lerakásra kerülő hulladékok szennyezés csökkentésének területén:
BAT előírás
Az alkalmazott elérhető legjobb technológia
Csökkenteni kell a lerakásra kerülő A lerakásra kerülő hulladékok mennyiségét az MBH
hulladékok mennyiségét, veszé- csarnok a szelektív hulladék hasznosításával csökken-
lyességét, szennyező tulajdonság- ti. A nem veszélyes hulladékok esetében nem releváns
ágait
a hulladékok veszélyességének csökkentése.
BAT technikák a levegővédelem területén:
BAT előírás
Az alkalmazott elérhető legjobb technológia
A szállítási feladatok során képződő Az alkalmazott gépek rendszeres karbantartása biz-
kibocsátásokat csökkenteni kell (az tosított.
időjárási viszonyoknak megfelelően) A hulladékkezelő és tároló területek tisztítását rend-
szeresen elvégzik, csökkentve így a járművek moz-
gásakor előforduló kiporzást.
A hulladék depónián történő elhe- A hulladék depóniára helyezése és a gátépítés során
lyezése, tömörítése, fedése és a gát- a munkagépek súlya hozzájárul a tömörítéshez. A
építések során képződő szennyezé- kiporzást, a hulladék szétszóródását napi takarással
sek csökkentése, minimalizálása
akadályozzák meg.
Csökkenteni kell a hulladékok bom- A hulladék bomlása miatti emissziókat a komposz-
lása miatti emissziókat
tálható hulladék külön kezelésével, és a képződő
gázok gyűjtésével, valamint a képződő metángáz
elfáklyázásával jelentősen csökkentik. A fáklyázást
44
csak abban az esetben végzik, ha a metántartalom
azt lehetővé teszi.
BAT technikák a felszín alatti víz-, földtani közeg védelme területén:
BAT előírás
Az alkalmazott elérhető legjobb technológia
Csökkenteni kell az aljzatszigetelő A lerakóra kerülő hulladék esetében az aljzatszigete-
rendszer esetleges sérülésein keresz- lés geoelektromos monitoringrendszerrel van ellát-
tül kijutó szennyezések kockázatát
va, amellyel észlelni lehet az aljzatszigetelés meghi-
básodását.
Az MBH csarnok burkolt felülettel rendelkezik, a
képződő csurgalékvíz külön rendszerben van elve-
zetve. A gépek rendszeres szervizelésével csökkent-
hető az esetleges olajkifolyások kockázata.
Folyamatosan csökkenteni kell a Az MBH csarnokban feldolgozott hulladék nedves-
képződő csurgalékvíz mennyiségét
ségtartama csekély, valamint a fedett csarnok meg-
akadályozza a csapadékvíz hulladékba kerülését.
BAT technikák a zajkibocsátás területén:
BAT előírás
Az alkalmazott elérhető legjobb technológia
A beszállításokból, illetve a beszállí- A zajkibocsátás csökkentését az alábbi tényezők
tott hulladékok kezeléséből származó segítségével érik el.
zaj kibocsátásának csökkentésére tö- - a berendezések és épületek megfelelő elhelyezése
rekedni kell
Az MBH csarnok lakott területen kívül, érzékeny
területektől távol helyezkedik el. A létesítmények
üzemeltetéséből eredő zajterhelés a telephelyen
belül marad.
- operatív intézkedések
A berendezések karbantartása folyamatos, az MBH
csarnok három oldalról zárt, egy oldalról pedig
részben zárt könnyűszerkezetes csarnok, nagy ré-
sze automatizált.
- Szállítójárművek zajcsökkentése
A járművek megtöltésével elkerülhető, hogy feles-
legesen járjanak félig üres szállítójárművek. A
rendszeres karbantartással és a sebesség mérséklé-
sével a járművek zajkibocsátása is csökkenthető.
Üzemeltető olyan gépekkel végzi a tevékenységét,
amelyek megfelelnek a vonatkozó normáknak és
előírásoknak. Lehetőségéhez mérten törekszik a
gépparkját újítani, egyre modernebb berendezé-
sekkel végezni a hulladékkezelési tevékenységét.
Elemi érdeke, hogy a munkagépek, szállítójármű-
vek a szükséges (minimális) mennyiségű út és
üzemóra megtétele mellett végezzék el a feladatu-
45
kat. Ez közvetve kedvező hatással van a zajterhe-
lésre, ugyanis a lerakóhoz kapcsolódó zajkibocsá-
tás a szállítójárművek és munkagépek üzemelésé-
hez köthető.
Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések:
–
A IV. kazettán megvalósult azbeszttartalmú építési-bontási hulladék lerakó kazettarész-
hez kapcsolódó tevékenységeknek az elérhető legjobb technikának való megfeleltetését
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
szóló 314/2005. (XII.23.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletében foglaltak alapján meg kell
vizsgálni.
A dokumentáció benyújtási határideje:
2024. szeptember 30.
–
A hulladéklerakó minden kazettájában gondoskodni kell a keletkező hulladéklerakó-
gázok (depóniagázok) rendszeres eltávolításáról, gyűjtéséről és kezelésé-
ről/ártalmatlanításáról.
–
A IV. kazettán a 6 méter hulladékmagasságot követően depóniagáz monitoring kutakat
kell létesíti. A 6 méter magasság elérését követően 30 nappal a depóniagáz monitoring
kutak kiviteli terveit hatóságunkra be kell nyújtani.
A IV. kazettán a 9 méter hulladékmagasság elérése után ideiglenes depóniagáz kutakat
(4 db) kell kiépíteni. A 9 méter magasság elérését követően 30 nappal az ideiglenes de-
póniagáz kutak kiviteli terveit hatóságunkra be kell nyújtani.
A IV. kazettán a végleges, felső elszívású depóniagáz kutakat a terület rekultivációjával
egyidejűleg kell megtervezni, kialakítani.
–
A II. kazettán a 9 méter hulladékmagasság elérése után ideiglenes depóniagáz kutakat (6
db) kell kiépíteni. A 9 méter magasság elérését követően 30 nappal az ideiglenes depó-
niagáz kutak kiviteli terveit hatóságunkra be kell nyújtani.
A II. kazettán a végleges, felső elszívású depóniagáz kutakat a terület rekultivációjával
egyidejűleg kell megtervezni, kialakítani.
–
A hulladékkezelő központ területén folytatott tevékenységet az elérhető legjobb techni-
ka (BAT) alkalmazásával kell végezni.
V. A tevékenység folytatásának feltételrendszere
5.1. Az egyes környezeti elemekre vonatkozó egyéb előírások
5.1.1. Hulladékgazdálkodás
A tevékenység végzése során a
Ht.-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogsza-
bályokban előírt kötelezettségeknek, különös tekintettel a LR
. előírásaira maradékta-
lanul eleget kell tenni.
A szorítótöltést a LR. előírásainak megfelelően kell építeni, amely szerint a töltés kül-
ső rézsűjének a szigetelő funkciót és az állékonyságot biztosítania kell a majdani felső
záróréteg rendszer kialakításához előírt követelményhez igazodva.
A hulladékkezelési műveletek során keletkező, valamint a telephelyen átvett és előze-
tesen tárolt veszélyes hulladékokkal kapcsolatban veszélyes hulladékkal kapcsolatos
46
tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet (továb-
biakban: Vhr) előírásait kell betartani.
A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok gyűjtése során a környezet-
szennyezés, veszélyeztetés, károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszé-
lyes hulladékokat szükség szerint – de évente legalább egy alkalommal – az adott
hulladék kezelésére vonatkozó hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szer-
vezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött „Sz” lap alkalmazásával.
A veszélyes és nem veszélyes hulladékok jegyzékét a hulladékjegyzékéről szóló
72/2013.(VIII.27.) VM rendelet tartalmazza. A képződő hulladékok azonosító kóddal
történő ellátását a rendelet 3. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
5.1.2. Levegőtisztaság-védelem
A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról
és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének 6. pontja ér-
telmében a hulladéklerakót úgy kell üzemeltetni, hogy az üzemeltetésből ne szár-
mazhassanak környezetszennyező hatások. Ennek érdekében el kell kerülni a lég-
szennyezést (pl. a kiporzásból származó szállópor és aeroszolok képződése), vala-
mint a bűzhatásokat.
A telephelyen folytatott tevékenységgel és a források üzemeltetése során tilos a lég-
szennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő mű-
ködtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel
való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget
okoz.
A telephelyen, a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveleteket, techno-
lógiát úgy kell működtetni, fenntartani, hogy azokból a lehető legkevesebb légszeny-
nyező anyag kerüljön a környezetbe.
Az üzemeltetési utasítások, és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges
levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni.
Az üzemeltetés során meg kell akadályozni a hulladéknak széllel való elhordását és a
tűzesetek bekövetkezését.
Hulladékszállításkor megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell arról, hogy a szállí-
tott hulladék levegőterhelést (por, bűz) ne okozzon.
A depóniagáz gyűjtő és ártalmatlanító rendszert folyamatosan üzemeltetni kell.
Az azbeszttartalmú építési-bontási hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre vonat-
kozóan az alábbiakat kell betartani:
Az azbesztszálak szóródásának elkerülése érdekében biztosítani kell a hulladék
szállítmányok azonnali takarását, szükség szerinti vízzel történő locsolását, per-
metezését.
A telephelyre érkező zárt hulladékszállítmányok megnyitása a telepi fogadáskor
tilos, csak a dokumentumok ellenőrizhetők! A szállítmány/rakomány ellenőrzése
a lerakó téren történhet.
Zárt szállítóeszköz megbontása és a hulladék lerakás megkezdése előtt, a hulla-
dékot és a szállító járművet minden esetben több irányból, folyamatosan nedvesí-
teni (vízpermetezni/ködösíteni) kell.
47
Az ömlesztett hulladék beszállítása esetén, amennyiben kézi rakodás nem lehet-
séges, a rakományt már a szállító járművön folyamatos vízpermetezés mellett
földdel kell takarni és csak ez után lehet leüríteni.
A csomagolt hulladékszállítmány esetén, gépi lerakáskor folyamatos nedvesítés-
ről (vízpermetezés/ködösítés) gondoskodni kell.
Minden egyes tömörítési művelet előtt, megfelelő további réteggel kell a takarást
elvégezni.
A munkavégzés minden fázisában különös gondot kell fordítani a felesleges és
indokolatlan porképződés megakadályozására, ezért törekedni kell a
roncsolásmentes módon történő eljárásra.
A takaróföld ellátásról folyamatosan gondoskodni kell. A lerakó tér és a depónia
melletti területen folyamatosan rendelkezésre kell állnia a szükséges mennyiségű
takaróföldnek! Amennyiben nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű takaró-
föld, akkor a lerakás nem végezhető! A fentiek miatt a takaróanyag beszerzéséről
megfelelő időben gondoskodni kell!
A locsoláshoz, vízpermetezéshez, ködösítéshez szükséges berendezéseknek, lo-
csolótömlőknek és szórófejeknek az üzemkész állapotáról beszállítás előtt meg
kell győződni. Amennyiben nem üzemkész a vízpermetező/ködösítő rendszer,
akkor a lerakás nem végezhető! Téli időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani a
vízpermetező/ködösítő rendszer elfagyás veszélyének megakadályozására.
A leürült szállító járműveket a IV. kazetta D-i részén, az azbeszttartalmú építési-
bontási hulladéklerakó kazettarész területén kell vízzel lemosni.
Fokozott figyelmet kell fordítani az üzemeltetési szabályzatban vállalt lerakási
technológia és a munkafegyelem betartására.
Az azbeszthulladék lerakására épített medencén/kazettarészen nem végezhető
olyan mechanikai művelet (pl. lyukak fúrása), amely az azbesztszálak szétszóró-
dását eredményezheti.
A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazá-
sával kell végezni.
A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a terület rendsze-
res karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles.
Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartá-
sát rendszeresen ellenőrizni.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése alap-
ján a hulladéklerakó, mint helyhez kötött diffúz légszennyező forrás körül, a telekha-
tártól számítva 500 m sugarú védelmi övezetet jelöltünk ki.
A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a
védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntar-
tási költségek a hasznosítót terhelik.
5.1.3. Földtani közeg védelme
A hulladéklerakó és a kiszolgáló létesítmények üzemeltetése alatt a területen tárolt,
elhelyezett szennyező anyagok nem okozhatnak a földtani közegben a 6/2009.
(IV.14.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határér-
téket meghaladó szennyezettséget.
48
5.1.4. Zaj és rezgés elleni védelem
– A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy a tevékenységgel összefüggésben keletkező
környezetterhelés feleljen meg a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabá-
lyairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak, a környezeti zaj- és rez-
gésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együt-
tes rendelet előírásainak és 1. számú melléklete szerinti területi kategóriának megfele-
lő határértékeinek, továbbá a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint
a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM
rendelet előírásainak.
– A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell
akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést.
– Panaszra okot adó zajszennyezés nem következhet be, az üzemi és a kapcsolódó köz-
lekedési tevékenység a környéken élők nyugalmát nem zavarhatja.
5.1.5. Talajminőség-védelem
A Tiszatavi Regionális Hulladékkezelő Központban a hulladékkezelési tevékenységet
úgy kell végezni, hogy a környező termőföldek minőségében kárt nem okozhat, a
talajvédő gazdálkodás feltételei nem romolhatnak. A hulladék termőfölddel nem
érintkezhet!
5.1.6. Népegészségügy:
Az engedély módosításához környezetegészségügyi vonatkozású kikötések nélkül
hozzájárulunk
5.2 Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás:
.. A pontforrások ezen határozatban megállapított szennyező anyag kibocsátását a III. fe-
jezetben foglaltak szerint időszakos méréssel/részletes műszaki számítással ellenőriz-
tetni kell.
A hulladéklerakó-gáz elvezetési rendszer hatékony működését rendszeresen ellenőrizni
kell.
A hulladéklerakó-gáz vizsgálatát úgy kell végrehajtani, hogy reprezentálja a hulladék-
testben keletkező gázkeverék mennyiségét és összetételét.
Az I. kazettán és az I. és a III. kazetta határán kiépített depóniagáz-kutak esetében a hul-
ladéklerakó-gáz emisszió (CH4, CO2, O2 anyagok tekintetében) és a légköri nyomás
meghatározását
félévente kell elvégezni. A depóniagáz kutak emisszió és légköri nyo-
más meghatározásáról készült dokumentációkat az éves zárójelentéshez kérjük mellé-
kelni. A keletkező hulladéklerakó-gáz ellenőrzését az 1. és a 2. sz. manifoldba (gázgyűjtő
box) bekötött depóniagáz-kutak „mintavevő csonkjainál” kell elvégezni.
A II. kiépített kazettán kiépített depóniagáz monitoring kutak hulladéklerakó-gáz emisz-
szió (CH4, CO2, O2 anyagok tekintetében) és a légköri nyomás meghatározá-
sát/vizsgálatát
félévente kell elvégezni. A depóniagáz kutak emisszió és légköri nyomás
meghatározásáról készült dokumentációkat az éves zárójelentéshez kérjük mellékelni.
A IV. kazettán kiépítésre kerülő depóniagáz monitoring kutak hulladéklerakó-gáz
emisszió (CH4, CO2, O2 anyagok tekintetében) és a légköri nyomás meghatározá-
sát/vizsgálatát
félévente kell elvégezni. A depóniagáz kutak emisszió és légköri nyomás
meghatározásáról készült dokumentációkat az éves zárójelentéshez kérjük mellékelni.
49
Az azbeszttartalmú építési-bontási hulladék lerakása technológia tekintetében:
A tevékenység végzése során –
évenként - 24 órás folyamatos akkreditált méréssel
kell igazolni, hogy az azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék lerakó kazettaré-
szen folytatott tevékenység nem okozza az azbeszt (azbeszt rost) légszennyező anyag
tekintetében a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékének túllépését.
A levegőterheltségi szint vizsgálatát, értékelését és dokumentálását a levegőterhelt-
ségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, el-
lenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rende-
let előírásainak betartásával kell végrehajtani az alábbiak szerint:
1. A levegőterheltségi szint mérését az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. Tiszafüred,
0409/11 hrsz. alatti hulladéklerakó telephelyén kialakított azbeszttartalmú építé-
si-bontási hulladék lerakó kazettarészbe történő lerakás pontjától számított kb.
30-50 méteren, és kb. 50-100 méteren, az aktuális széliránytól függően kiválasz-
tott 4 db mintavételi ponton azbesztrost szennyező anyagra kell elvégezni.
2. A levegőterheltségi szint mérések során a mintavételezéssel egy időben a meteo-
rológiai paraméterek (hőmérséklet, légnyomás, szélsebesség, szélirány, páratarta-
lom, csapadékmennyiség (mm/óra)) folyamatos vizsgálatát és dokumentálását is
el kell végezni.
3. A mérési pontokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a mintavételezéskor jellemző
szélirányban helyezkedjenek el.
4. A szélirányban történő mintavételezés érdekében a szélirány folyamatos ellenőr-
zése alapján, amennyiben szükséges, a mérési pontokat át kell helyezni.
5. A méréseket csapadékmentes időjárási körülmények között kell elvégezni!
6. A 24 órás folyamatos méréshez a mintavételi napot úgy kell kijelölni, hogy a mé-
rés ideje alatt az alábbi hulladék beszállítási-lerakási verziók szerinti azbeszttar-
talmú hulladék lerakása történjen a deponálási területen:
o
ipari, zárt, csomagolt hulladékszállítmány,
o
ipari, ömlesztett hulladékszállítmány
o
lakossági hulladékszállítmány
7. A mérések során az üzemviteli körülményeket (beérkező, lerakni kívánt hulladék
típusa, mennyisége, csomagolás módja, állapota, szállítás módja, lerakás módja
és körülményei, illetve a tömörítés módja, rendkívüli esemény, egyéb) minden
esetben pontosan rögzíteni szükséges.
8. A mérések során tapasztalható környezeti és technikai körülményeket, a művele-
teket, a tevékenységet részletesen dokumentálni kell (videó, illetve fényképfelvé-
telekkel is).
9. Az azbesztrost (rost/m3) vizsgálatára, analizálására pásztázó elektronmikroszkópot
kell alkalmazni.
10. A légszennyezettségi mérések eredményeiről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a
méréseket és az analízist követően,
tárgyévet követő év március 31-ig, az éves
zárójelentéssel együtt kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságra.
Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM ren-
delet 8. § (2) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelke-
zik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóvá-
hagyásnak.
50
A hulladéklerakó üzemeltetése alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, valamint
a gyűjtött vizsgálati eredményekről (gáz ellenőrzéséről, emisszió vizsgálati eredményei-
ről készített jelentést, valamint a működő kazetták depónia magasságát, egyéb) az üze-
meltetőnek évente egyszer
zárójelentést kell készítenie a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rende-
let 3. számú melléklete szerint. Az üzemeltető köteles
az éves zárójelentést legkésőbb
a
tárgyévet követő év március 31-ig a hatóságunknak megküldeni.
Az ellenőrzés során észlelt környezetszennyezésről az üzemeltető köteles hatóságunkat
8 napon belül értesíteni és a szennyezés megszüntetése érdekében szükséges intézkedé-
seket saját költségén végrehajtani.
5.2.2. Hulladékgazdálkodás
- A LR. 11. § (1) bekezdése alapján Engedélyesnek a telephely hulladék beérkeztető pont-
ján helyszíni hulladékellenőrző vizsgálatot kell végeznie annak megállapítása érdeké-
ben, hogy a lerakásra szánt hulladék azonos-e az alapjellemzésben, megfelelőségi vizs-
gálatban, egyéb kísérő dokumentumban leírt hulladékkal.
- Az alapjellemzést az MBH technológia során képződő lerakásra kerülő 80 mm feletti
frakcióra is el kell végezni.
- Vizsgálni szükséges az MBH technológia biológiai kezelése során képződő 19 03 05 azo-
nosító kódszámú hulladékot a depónián történő technológiai célú hasznosítása (R11)
előtt. A stabilizált hulladék felhasználására vonatkozó előírásokat a Bl.r. tartalmazza.
- A vizsgálati jegyzőkönyveket és a vizsgálati eredményeket az üzemnaplóhoz kell csa-
tolni és hatósági ellenőrzéskor be kell tudni mutatni.
- A lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének ellen-
őrzése érdekében a LR.
3. számú melléklete 5. pontjában előírt hulladék-összetételi vizs-
gálatokat el kell végezni.
- A Ht. 65. § – 67. §-nak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott módon és
tartalommal az engedélyes köteles a tevékenység során keletkező, átvett vagy másnak
átadott hulladék mennyiségét és összetételét hulladéktípusonként nyilvántartani és beje-
lentést tenni a hulladékgazdálkodási hatóság részére.
- Az átvett, a képződő, a kezelt, (ártalmatlanított, hasznosított) illetve az átadott hulladé-
kokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket
309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, [a továbbiakban: Nyr.] illetve az Európai Szennye-
zőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK
és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács
166/2006/EK rendeletének előírásai szerint kell teljesíteni. A környezet védelmének ál-
talános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 49. § alapján az adatszolgáltatás elekt-
ronikus úton teljesíthető az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren – OKIR
– keresztül az EHIR adatlapcsomag HIR-ÉV, KEZ-NÉ, és HLR lapjainak kitöltésével.
– Ezen engedély alapján Engedélyes birtokába és tulajdonába kerülő hulladékok mennyi-
ségét a Nyr. szabályai szerint kell meghatározni. A hulladékkezelési tevékenységről ve-
zetendő nyilvántartásban anyagmérlegszerűen kell feltűntetni a képződő hulladéktípu-
sok (megnevezés és azonosító kódszám) mennyiségét.
– A nyilvántartásokhoz kell csatolni a hulladékok birtokos-, valamint tulajdonos váltását
igazoló dokumentumokat, az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események, hatósági
ellenőrzések megállapításait, arra tett intézkedéseket. A nyilvántartásokat az engedélye-
zett hulladékgazdálkodással érintett telephelyen naprakészen kell vezetni, 5 évig (veszé-
51
lyes hulladék esetén 10 évig) meg kell őrizni és azokat ellenőrzéskor fel kell tudni mu-
tatni.
– A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a Vhr. megha-
tározottak szerint is eleget kell tenni.
– A hulladékdepónián ártalmatlanított (D5) hulladékok mennyisége képezi az alapját a
Ht. 68. § szerinti hulladéklerakási járulék összegének. A naprakészen vezetett lerakásra
kerülő hulladékok mennyiségéről tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot kell
szolgáltatni a Ht. 68. § szerint a hulladékgazdálkodási hatóságnak, valamint eddig az
időpontig a járulékot be kell fizetni.
5.2.3 Földtani közeg védelme
A monitoring vízvizsgálatok laboratóriumi eredményeit, az eredmények kiértékelésével
együtt minden tárgyévet követő év március 31-ig hatóságunknak is meg kell küldeni.
5.2.4 Üzemnapló
Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia
kell:
a technológiai berendezések üzemidejét,
a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát,
idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket,
a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtar-
tamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás válto-
zást,
a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtar-
tamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és
adatait,
a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati
jegyzőkönyv számát vagy jelét,
a pontforrások légszennyező anyag kibocsátására hatással lévő adatait (felhasznált
anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.),
a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálá-
sa, vízminőségi kárelhárítási napló,
írásos karbantartási program,
az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.
A komposztálásról és a stabilizálásról vezetett üzemnaplóban:
Az üzemnaplóban szerepelnie kell a technológiával, a folyamatok ellenőrzésével
kapcsolatos valamennyi adatnak: a kezelt anyagok mennyiségének, a prizmák hő-
mérsékletének, a hőmérsékletmérések időpontjának, a prizma-bontás idejének, az
utóérlelés befejezés idejének, valamint a kezelőtéren adott időpontban lévő hulla-
dék állapotának, mennyiségének.
Az üzemnaplót naprakészen kell vezetni.
Az üzemnaplóhoz csatolni kell a vizsgálatokkal kapcsolatos jegyzőkönyveket, vizs-
gálati eredményeket.
52
Rögzíteni kell a kész komposzt kiszállítására vonatkozó adatokat (az időpont, a ki-
szállított komposzt mennyisége, átvevője, a kihelyezésre szolgáló terület helye,
helyrajzi száma, nagysága, tulajdonosa)
A mechanikai előkezelésről és a szelektív hulladék válogatásról vezetett üzemnaplóban:
Anyagmérlegszerűen kell rögzíteni a technológiák bemenő és kimenő hulladékmennyi-
ségeit.
5.2.5 Éves működési terv
Az éves működési tervet a
tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell hatósá-
gunknak benyújtani:
a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.)
a technológiában várható, módosítások
a várható éves anyagfelhasználás
a várható kibocsátások
a várható beruházások
5.2.6 Éves zárójelentés
A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alap-
ján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a
tárgyévet követő év már-
cius 31-ig hatóságunknak meg kell küldeni.
Az éves zárójelentéshez csatolni kell még:
a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése
alapján a 7. sz. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi je-
lentést (LM) (elektronikus úton kell elkészíteni)
az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer visszaigazolását a hulladék-
gazdálkodási adatszolgáltatások megtételéről,
a monitoring vizsgálatok vizsgálati eredményeit és azok kiértékelését tartalmazó je-
lentést.
A Környezethasználónak a LR. 18. § (1) bekezdés szerinti összefoglaló jelentést kell
készíteni a hulladéklerakó üzemeltetése alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelé-
sekről, a gyűjtött vizsgálati eredményekről, a LR. 3. számú mellékletben foglaltak
szerint. Az összefoglaló jelentést
minden tárgyévet követő év március 1-ig kell be-
nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak az éves
HLR adatszolgáltatás mellé csa-
tolmányként.
A LR. 7. § 3. bekezdés i) pontja által előírt, a biológiailag lebomló szervesanyag-
tartalom csökkentésére vonatkozó terv teljesüléséről évente
március 1-ig a hulladék-
lerakó összefoglaló jelentésével együtt kell benyújtani egy részletes jelentést az eset-
legesen szükséges módosításokkal.
5.2.7 Változások bejelentése
Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a levegőtiszta-
ság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésé-
től számított 30 napon belül be kell jelentenie hatóságunknak elektronikus úton.
53
Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási köte-
lezettség megváltozik azt írásban a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet 10. § (2) be-
kezdés szerint 15 napon belül jelenteni kell.
A környezeti zajforrást üzemeltető a tevékenységének megszüntetését, az új üze-
meltető tevékenységének megkezdését köteles bejelenteni, továbbá amennyiben a
zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a környezeti zaj
és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már
nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása
iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz.
5.2.8 A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves
jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni.
5.3 Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapo-
tok
A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére in-
tézkedéseket kell tenni.
A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg el-
hárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést.
Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek és amelynek
meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tar-
tani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban
kell tartani.
Ha a létesítmény nem megfelelő működése, vagy az ahhoz kapcsolt kibocsátás-
csökkentő berendezés meghibásodása a
kibocsátási határértékek túllépését okozza,
az üzemeltető köteles a
nem megfelelő működés bekövetkezését követően legké-
sőbb 24 órán belül visszaállítani a normál üzemmenetet. Ha ez 24 órán belül nem
lehetséges, akkor
- a berendezést olyan tüzelőanyagra kell átállítani, amellyel a kibocsátási határér-
tékek betarthatók, vagy
- a berendezés terhelését oly mértékben kell csökkenteni, hogy a kibocsátási ha-
tárértékek betarthatók legyenek, vagy
- a berendezést le kell állítani.
Hatóságunkat a
határérték túllépéséről az esemény bekövetkezését követő nyolc
órán belül tájékoztatni kell. Ezt követően az esemény bekövetkezésének okát, va-
lamint a megtett intézkedéseket tartalmazó
jelentést 48 órán belül meg kell küldeni
hatóságunknak.
A nem megfelelő működés összesített időtartama naptári évenként nem haladhatja
meg a 120 órát.
Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat:
-
írásos karbantartási program,
-
az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.
Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről hatóságun-
kat haladéktalanul értesíteni kell, a kárelhárítással kapcsolatosan a környezetkáro-
54
sodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. ren-
delet előírásait kell betartani.
Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a jóváhagyott üzemi
kárelhárítási terv-
ben, valamint az üzemeltetési szabályzatban meghatározottak szerint kell eljárni.
Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a szennyvízképződéssel járó tevé-
kenységeket fel kell függeszteni.
A hulladékkezelő központ területén esetlegesen bekövetkező havária esemény so-
rán az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat
össze kell gyűjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonsá-
gainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési mun-
kálatokat végezni.
A keletkező felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni.
Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mente-
sítéséről gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskod-
ni.
A környezetvédelmi biztosítás felhasználása esetén – a kárelhárítás befejezését kö-
vető 30 napon belül - Engedélyes tájékoztatja a környezetvédelmi, illetve a hulla-
dékgazdálkodási hatóságot a kárelhárítás módjáról és a felhasznált környezetvé-
delmi biztosítás mértékéről.
5.4 Általános menedzsment technikák
5.4.1 Környezeti menedzsment
A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belső irányítási rendszert kell
kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelőst kell kinevezni.
Biztosítani kell, hogy a felelős személy elérhető legyen hatóságunknak számára a létesít-
ménnyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén.
A létesítményben tevékenykedő munkavállalók környezetvédelmi teendői, tevékenysége,
felelőssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírá-
sokban, szabályzatokban rögzítendő.
5.4.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása
A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok
meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbí-
zott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltakat
figyelembe véve a tevékenysége során a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi
megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhető legyen hatóságunk-
nak számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén.
5.4.3 Képzési rendszer működtetése
A munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelő továbbképzésé-
ről gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erősíteni szükséges.
Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő to-
vábbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája je-
len-tős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készíteni.
55
5.4.4 Bejelentések kezelések
Az engedélyeshez benyújtott bejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglalta-
kat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell
tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a bejelentőt, valamint hatósá-
gunkat értesíteni kell.
5.5 A létesítmény felhagyására vonatkozó előírások
Az üzemeltető elkészítette a LR. 7.§ (3) bekezdés k) pontjában előírt előzetes rekultivációs
tervet, a rekultiváció és az utógondozás költségeinek bemutatásával. A dokumentációt
áttanulmányozva, az előzetes rekultivációs tervet jóváhagyjuk.
A hulladéklerakás beszüntetését követően a hulladéklerakó lezárására, utógondozására,
tájba illesztésére vonatkozó végleges terveket el kell készíteni és környezetvédelmi ható-
sághoz be kell nyújtani.
A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai
szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) Korm. rendelet 3.§ (2) bekezdés b) pontjában, vala-
mint a LR. 6.§-ban előírtak szerint képzett díjakkal az üzemeltető 2011. évben kezdte ké-
pezni a rekultivációs céltartalékot. Ennek nagyságáról és a rendelkezésre állásáról min-
den év
március 1-ig, a hulladéklerakó összefoglaló jelentésével együtt kell tájékoztatást
adni.
A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett időpontot 6 hónappal megelőzően
a felhagyás szándékát be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.
A tevékenység megszüntetése/felhagyása esetén a berendezéseket (amennyiben az in-
dokolt) ki kell tisztítani és az ebből keletkezett, valamint a telephelyen -a depónián kívül-
lévő valamennyi hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni kell.
A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye, a szük-
séges intézkedéseket meg kell tenni.
A folyamatosan épülő szorítótöltést a LR. előírásainak megfelelően kell megépíteni, mely
szerint a töltés külső rézsűjének szigetelő funkciójának és az állékonyságának biztosított-
nak kell lennie, a követelmények alapvetően megegyeznek a felső záróréteg rendszer ki-
alakításának előírt követelményeivel.
A rekultivációs, lezáró rétegrend kialakításakor az aljzatszigetelő rendszer és rézsűszige-
telő rendszer összekötéséről, a szigetelés folytonosságáról és ennek megfelelően a folya-
matos rekultivációról a dombépítéses technológiának megfelelően gondoskodni kell.
VI. Szakhatóság előírása
A Hajdú –Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/1326-1/2024.ált. szá-
mú szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg:
„Az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. (5350 Tiszafüred, Húszöles út 149.) részére a Tiszafü-
redi hulladéklerakó egységes környezethasználati engedélyének módosítására irányu-
ló eljárást lezáró határozat kiadásához
az alábbi feltételekkel hozzájárulok:
1. Az üzemeltetést úgy kell végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és
igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a
környezetkárosítást. Az építés és üzemeltetés során is biztosított kell legyen a fel-
szín alatti vizek jó minőségi állapota. Szennyező anyag felszín alatti víz-
be történő közvetett és közvetlen bevezetése, valamint földtani közegbe
56
történő közvetlen bevezetése tilos. A felszín alatti vízre és a földtani kö-
zegre meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot
nem eredményezhetik.
2. Az okozott, vagy havária jellegű szennyezést, károsodást haladéktalanul
be kell jelenteni a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak
(továbbiakban vízügyi és vízvédelmi hatóság), azonnal gondoskodva a
szennyező tevékenység befejezéséről és a kárenyhítés megkezdéséről.
Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít.
Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat,
ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében
lehet élni.”
VII. Egyéb rendelkezések
7.1 Az engedély felülvizsgálata
1. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat környezetvédelem általános
szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített,
környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint figye-
lemmel a környezeti hatásvizsgálati és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20/A.§
(4) bekezdésben foglaltakra felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció be-
nyújtási határideje:
2025. június 30.
A felülvizsgálathoz kapcsolódó adatokat, információkat olyan formában és tarta-
lommal kell benyújtani, amely lehetővé teszi a környezetvédelmi hatóság számára –
különösen a kibocsátások vonatkozásában – a létesítmény működésének a vonatko-
zó elérhető legjobb technika-következtetésekben ismertetett elérhető legjobb techni-
kákkal és az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szintekkel való
összehasonlítását.
2. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a környezetvédelmi
hatóság megállapítja, hogy:
a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határér-
tékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedély-
hez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változta-
tást kíván végrehajtani,
a környezetvédelmi szempontból biztonságos működés új technika alkalmazását
igényli,
a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedély-
ben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,
az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja tovább a környezet célálla-
pota által megkövetelt valamely igénybevételi vagy szennyezettségi határérték
betartását.
7.2 Jogkövetkezmények
1. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédel-
mi hatóság kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500
000,- Ft-ig terjedő bírság megfizetésére, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel
az engedélyben rögzített feltételek betartására, intézkedési terv készítésére.
57
2. Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget,
hatóságunk a tevékenységet korlátozhatja, vagy az egységes környezethasználati
engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetőt 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizeté-
sére kötelezi.
3. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a környezethasz-
nálóval, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek:
A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradá-
sa a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedel-
mi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legki-
sebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege esetén pedig egymil-
lió forint.
4. Az engedélyben foglalt hulladékgazdálkodási előírások megszegése esetén a kör-
nyezetvédelmi hatóság a
Ht. 86. §. ill. a
271/2001 (XII. 21.) Korm. rendelet alapján
hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki, valamint a hulladékkezelési tevékeny-
séget korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.
Igazgatási szolgáltatási díjra és eljárási költségre vonatkozó rendelkezések
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási
díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet 3. számú melléklete igazgatási szolgálta-
tási díjat állapít meg, melyet megfizetett a Kft.
Egyéb eljárási költség nem merült föl.
Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási
szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn.
A döntés a közléssel végleges. Amennyiben a döntésben foglaltakkal nem ért egyet, a közlés-
től számított 30 napon belül közigazgatási pert indíthat a területileg illetékes, közigazgatási
kollégiummal működő törvényszéknél (Debreceni Törvényszék, 4025 Debrecen, Arany János
u. 25-31.). Tárgyalás tartását a Fél a keresetlevélben kérheti. A közigazgatási peres eljárás
illetékét előzetesen megfizetni nem kell, az tárgyi illetékfeljegyzés alá esik. A peres eljárás
illetékéről a bíróság dönt.
A jogi képviselő nélkül eljáró Fél a keresetlevelet választása szerint a döntést hozó hatóság-
hoz benyújthatja személyesen, postai úton, vagy elektronikusan
(https://epapir.gov.hu/
oldalon keresztül).
A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szerve-
zet a keresetlevelet elektronikus úton, az e-papír szolgáltatás igénybevételével köteles be-
nyújtani,
a https://epapir.gov.hu/ oldalon keresztül. ( A benyújtás elősegítése céljából tájé-
koztatom, hogy a felületen a „
Témacsoport” megnevezésénél a „
Jogorvoslat”szöveget; „
Ügytí-
pus” megnevezésnél a „
Közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálat iránti keresetle-
vél” szöveget; „Címzett” megnevezésnél a
„Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal” szöveget válassza ki. A „
Hivatkozási szám” megnevezésnél a keresettel támadott döntés ügy-
számát szükséges beírni.)
A döntés véglegessé válását követően a hatóság a végzést a környezet védelmének általános
szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (3) bekezdés szerint nyilvántartásba veszi.
58
Indokolás
Az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. (székhely: 5350 Tiszafüred, Húszöles út 149.) a Tiszafüred,
0409/11 hrsz. alatt lévő Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központ telephelyére vonatko-
zóan egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, amelynek módosítására vonat-
kozó kérelem érkezett Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédel-
mi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályhoz.
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi
és Hulladékgazdálkodási Főosztály [továbbiakban: Hatóság] az engedélyezési eljárást lefoly-
tatta.
Az eljárás lépései:
1./ Bizonyítási eljárás
2./ Betekintési lehetőség biztosítása:
Az eljárás során a Hatóság az ügyben keletkezett iratokat az érintett nyilvánosság
számára hozzáférhetővé tette. Irat betekintési kérelem nem érkezett a Hatósághoz.
3./ Szakhatóság bevonása:
4./ Az eljárás során Hajdú- Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4027 Debre-
cen, Böszörményi út 46-56.) szakhatósági állásfoglalását 35900/1326-1/2024.ált. számon
- az alábbi indokokkal - megadta:
„A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természet-
védelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály (továbbiakban: Főosztály)
JN/59/00339-07/2024. számon, 2024. február 29-én érkezett az NHSZ Tisza Nonprofit
Kft. (5350 Tiszafüred, Húszöles út 149.) részére a Tiszafüredi hulladéklerakó
egységes környezethasználati engedélyének módosítására irányuló eljárást lezáró
határozat kiadásához szakhatóságként megkereste a vízügyi és vízvédelmi hatóságot.
A módosítás oka a telephelyen azbeszttel szennyezett építési-bontási hulladék leraká-
sa.
A kérelem mellékletét képezte az azbeszt tartalmú szigetelő-és építőanyag bontási hul-
ladék végleges kezelési és karbantartási utasítása.
Az ügyintézés során megállapításra került, hogy a telephely vízilétesítményei a
35900/5851-10-3/2023.ált. számmal módosított, 694-2/2007 számú határozat alapján
vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek.
A terület a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szol-
gáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelettel,
valamint határozattal kijelölt vízbázis védőterületet nem érint.
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet
2. mellékletével összhangban a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelete felszín alatti víz ál-
lapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolása alapján Tisza-
füred település fokozottan érzékeny területen fekszik.
Az ingatlanon végzett tevékenység az árvíz és a jég levonulására, illetve a mederfenn-
tartásra nem gyakorol hatást.
A felszíni és felszín alatti vizek minősége, mennyisége védelmére és álla-
potromlására vonatkozó jogszabályban foglaltak érvényesülnek.
59
A rendelkező rész 1. pontja az 1995. évi LIII. törvény 6. §-ban foglaltak, a 219/2004.
(VII. 21.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdése, valamint a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-
EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak figyelembe vételével történt.
A 2. pontban foglaltakról a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bek.,valamint a
220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet. 11. § (2) bek. alapján rendelkeztem.
A szakhatóság eljárására irányuló ügyintézési határidő a megkeresés beérkezésének
napjától számított tizenöt nap.
A döntés elleni önálló fellebbezést
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi
CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (4) bekezdése nem teszi lehetővé.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási, va-
lamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.)
Korm. rendelet állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásunkat az Ákr. 55. § (1) bekez-
dése és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok
kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29) Korm. rendelet 1. melléklet 9. 2-3. alpontja alapján
adtam meg.”
A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok:
A NHSZ Tisza Nonprofit Kft. a Tiszafüred, 0409/11 hrsz. alatt lévő hulladéklerakó telep-
helyére vonatkozóan egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Az engedély
2025. december 31-ig hatályos.
A Kft. megvalósította az új MBH csarnokot és a kapcsolódó létesítményeket. Letelepítet-
ték a Mechanikai-biológiai Válogatás MBH technológiához kapcsolódó, a keletkező por
elszívására és leválasztására a légszennyező anyag elszívó és leválasztó rendszert, illetve
a légszennyező anyag kivezető közös kürtőt a P3 pontforrást.
A benyújtott dokumentációban és annak hiánypótlásában a válogató csarnokban végez-
ni kívánt mechanikai-biológiai technológia és a kapcsolódó tevékenységek megfelelteté-
sét az elérhető legjobb technikának a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környe-
zethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 9. sz. mel-
lékletének szempontjai szerint vizsgálta és bemutatta a Kft., amelyet elfogadtunk.
A „Depóniagáz kitermelő és ártalmatlanító (égető)” technológiához tartozó
P1
Depóniagáz égető csőkemence pontforrásra előírt emisszió mérési jegyzőkönyvet
(VJE/83/2022. sz. vizsgálati jegyzőkönyv) a Kft. benyújtotta. A mért értékek határérték-
nek megfelelnek.
A P1 Depóniagáz égető csőkemence pontforráshoz kapcsolódó gázégő cseréje nem való-
sult meg, így jelenleg egy 500 kW névleges bemenő hőteljesítményű gázégő van beépítve
a rendszerbe.
– A létesítmény üzemeltetésére vonatkozó zajvédelmi szempontú hatásterület a környeze-
ti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet
6. § (1) bekezdése szerint a korábbi, 2021-ben folytatott engedélyezési eljárásban megál-
lapításra került.
– A korábban benyújtott engedélyezési dokumentáció kiegészítése alapján a vizsgált léte-
sítmény üzemelésére vonatkozó zajvédelmi szempontú hatásterület zajtól védendő kör-
nyezetet nem érint.
60
– A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.)
Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése a) pontja alapján engedélyes mentesül a környezeti
zajkibocsátási határértékek megállapítása alól.
–
Az Üzemi kárelhárítási terv JN/59/00458-58/2022. számon jóváhagyásra került.
Az I. kazettán lévő kutak közül a GK103, GK104, GK107, GK108 és a GK105 cseréjét,
újrafúrását követően a depóniagáz kutak koordinátái módosultak, illetve a régi kutak
pedig lezárásra kerültek.
Ezzel egyidejűleg 2 db depóniagáz monitoring kút is ki lett alakítva a II. kazettán, mivel
a hulladékmagasság elérte a 6 métert. E kutak nem képezik részét az ártalmatlanító
rendszernek. A gázképződés nyomon követését, illetve a későbbiekben szükséges idő-
szerű beavatkozás (cella/kazetta bekötése az ártalmatlanító rendszerbe) megtételét segí-
ti. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések közül a II. ka-
zettára vonatkozó - a II. kazettán a 6 méter hulladékmagasságot követően depóniagáz
monitoring kutakat kell létesíti - előírást teljesítette a Kft.
A IV. kazetta déli részén kialakított azbeszttartalmú építési-bontási hulladék lerakására
alkalmas kazettarészen a próbaüzem lezárult, az ezzel kapcsolatos megvalósulási do-
kumentációt a Kft. benyújtotta hatóságunkra, amely nem tartalmazta az elérhető legjobb
technikának (BAT) való megfeleltetés vizsgálatát, ezért annak benyújtását határidő meg-
jelölésével előírtuk.
Az NHSZ Tisza Nonprofit Kft. Tiszafüred, 0409/11 hrsz. alatti telephelyén, az azbesztet
tartalmazó építési-bontási hulladék lerakás tevékenység próbaüzeme során az
immissziós méréseket elvégeztette azbeszt rost tekintetében. A 24 órás folyamatos akk-
reditált mérésekkel igazolta, hogy az azbesztet tartalmazó építési-bontási hulladék lera-
kó kazettarészen folytatott tevékenység nem okozza az azbeszt (azbeszt rost) légszeny-
nyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékét a levegő-
terheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsá-
tási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.4.2. pontjában meg-
határozott levegőterheltségi szint egészségügyi határértékének túllépését. Az építési-
bontási hulladék lerakására alkalmas kazettarészt, mint diffúz légszennyező forrást (D4)
OKIR-LAIR szakrendszeren keresztül bejelentette az engedélyes.
A környezethasználó vezető tisztségviselője a rendelkezésre álló pénzeszközökkel kap-
csolatos nyilatkozatot benyújtotta, amelyet a 288/1/2023. számú nyilvántartásba vételről
szóló határozattal igazolt. A környezetvédelmi biztosításról kiállított kötvény másolt be-
nyújtásra került (Colonnade Company 428 0000007). Céltartalékot 2011-óta képez, amely
mértékét minden évben igazolja.
–
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
JN/NEF/00320-2/2024. számú véleménye:
„A JN/59/00339-08/2024. iktatószámon érkezett megkeresése szerint az NHSZ
Tisza Nonprofit Kft. (5350 Tiszafüred, Húszöles út 149.) a tiszafüredi hulladékle-
rakó telepre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyének módosítása ügyé-
ben eljárást indított, melyhez a Népegészségügyi Főosztálytól szakterületi szakvé-
lemény kiadását kéri a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó
szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendeletben (továbbiakban:
Rendelet) foglaltak alapján.
A megkereséshez csatolt dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy
az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
61
4. § (1) bekezdésében meghatározott környezet- és település-egészségügyi előírá-
sok vonatkozásában, a Rendelet 11. §-a és a 3. számú melléklet 3. pontja szerinti szak-
kérdés – a környezet- és település- egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és
esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás
nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők
vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleménye-
zésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegés-
zségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni
vizek védelmére kiterjedően - tekintetében az a közegészségügyi követelmények-
nek megfelel, a környezethasználati engedély módosításával szemben kifogást nem
emelek.”
Jelen határozat véglegessé válásával a JN/59/00458-98/2022 és JN/59/00213-48/2023 számú
határozat hatályát veszti.
Tekintve, hogy a döntés meghozatala mérlegelést igényelt, továbbá a tényállást tisztázni kel-
lett a Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény [rövidítve:
Ákr.] 43. § szerinti teljes eljárás keretében bírálta el a kérelmet.
Fentiek alapján a Hatóság az eljárás során a rendelkező rész szerint határozott. A döntés az
Ákr. 80. § (1) bekezdése szerint határozatba lett foglalva.
Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 105 nap, mely betartásra került.
A Hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogsza-
bályhelyek:
A környezeti hatásvizsgálati és a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet ( röv: Korm. Rendelet)
20. § (3) bekezdés alapján a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó – külön jogsza-
bályokban meghatározott – engedélyeket az alábbiak szerint az egységes környezethasznála-
ti engedélybe belefoglaltam, a Korm. rendelet 20/A (3) bekezdése alapján az egységes kör-
nyezethasználati engedélyben foglalt engedélyek hatályát az azokra vonatkozó külön jog-
szabályi előírások szerint állapítottam meg:
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai alapján a
pontforrásokra vonatkozó üzemeltetési engedélyt megadtam.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXV. törvény 15. § (2) bekezdés és 17. § (1) bekez-
dés szerint a hulladékgazdálkodási engedélyt megadtam.
A hatáskört és illetékességet megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek:
.... A környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló
624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § szerint a területi környezetvédelmi hatóságként
vármegyei illetékességgel a vármegyei kormányhivatal jár el.
A pontforrás üzemeltetési engedélyt a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)
Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 22. § (1) bekezdése alapján adtam ki. A rendelkező
részben foglalt előírásokat a R. 4. §, 5§ (1) bekezdése, 23. § (6) bekezdése, és a 25 §, 26.§,
31. § (1) bekezdése szerint, valamint
62
- és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának
vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.
14.) VM rendeletben foglaltaknak megfelelően határoztam meg.
- a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrá-
sok kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. számú melléklete.
A hulladékgazdálkodási szempontból az alábbi jogszabályokat vettem figyelembe:
- A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény.
- A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról
és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet.
- A hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet.
- A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól
szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet.
- Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének
szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet.
- A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről
szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet.
- A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló
23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet.
- A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósá-
gi engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet.
- az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.
26.) BM-KvVM együttes rendelet
- a 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzé-
sének feltételeiről
- a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szak-
mai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet előírásait.
- a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapítá-
sának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet.
– A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.)
Korm. rendelet,
- a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás
ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet,
- a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.
(XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díja-
iról szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 1. számú melléklet az eljáráshoz igazgatási szol-
gáltatási díjat állapít meg.
Az Ákr. 55. § (1) bekezdés szerint „Törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló
kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi dön-
tésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és
határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell be-
szereznie.” Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok
kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a szakhatóságot az eljárás-
ba bevontam.
A szakkérdések vizsgálatáról szintén a 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezik.
63
Felhívtam a figyelmet a jogszabályokban rögzített jogkövetkezményekre, valamint a megha-
tározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére.
A jogorvoslat lehetőségéről Ákr. 112 § (1) és 114. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási
perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 39. § (1) és (6) bekezdése alapján adtam tájé-
koztatást. A bíróság hatásköre a Kp. 12.§ (1) bekezdésén, illetékessége a Kp. 13.§ (1) bekezdés
e) pontján, valamint a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének
meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. számú mellékletének 3. pontján ala-
pul.
A bírósági eljárás illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése
tartalmazza.
Szolnok, elektronikus időbélyegző szerint
Dr. Berkó Attila főispán
nevében és megbízásából kiadmányozó:
Molnár Gabriella
osztályvezető
Értesül:
1. NHSZ Tisza Nonprofit Kft
5350 Tiszafüred, Húszöles út 149. 13262275#cegkapu
2. Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
4025 Debrecen, Hatvan u. 16. 43111724
3. JNSZV Kormányhivatal
Népegészségügyi Főosztály
5000 Szolnok, Ady E. u. 35-37. KHIV JAK NEFO 220412158
4. HNYR
5. Irattár
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített.
Dátum: 2024.04.19 11:54:08
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal
Kiadmányozta: Molnár Gabriella
helyett Urbán Tamás
