Ez a közérdekűadat-igénylés csatolmányának HTML formátumú változata 'SungEel HiTech Hungary Kft. bátonyterenyei telephely határozatai'.



NÓGRÁD MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
Tárgy:
SungEel   Hitech   Hungary   Kft.
(székhely:   2310   Szigetszentmiklós,
ÁTI  Sziget Ipari   Park  48.) terhére
katasztrófavédelmi bírság kiszabása
és  kötelezése   veszélyes   anyagok
elszállítására
Ügyintéző:
Bakos Krisztián tű. alezredes
Szemerády Zoltán tű. alez.
Telefonszám:
06 32/521-030
E-mail:
[email protected] 
H A T Á R O Z A T
I. A SungEel Hitech Hungary Kft. (székhely: 2310 Szigetszentmiklós, ÁTI Sziget Ipari Park
48.,   cégjegyzékszám:  13-09-190570,   a   továbbiakban:  Üzemeltető)  terhére  a   3078
Bátonyterenye, Hatvani út 2. szám alatti telephelyének (a továbbiakban: Telephely) területén
katasztrófavédelmi   bírság   részletes   szabályairól,   a   katasztrófavédelmi   hozzájárulás
befizetéséről  és visszatérítéséről  szóló 208/2011. (X.12.) Korm. rendelet  (a továbbiakban:
Bírságrendelet)   2.   melléklet   1.   pontjában   foglalt  „engedélyköteles   tevékenység   engedély
nélküli végzése, folytatása” nevesített szabályszegés elkövetése miatt 
3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint összegű 
katasztrófavédelmi bírságot szabok ki.
A  bí
  rság összegét jelen határozat véglegessé válásától számított  15
   napon belül   a  Magyar
Államkincstár   10032000-01040047-00000000 
központosított   bevételek   beszedése
számlaszámra banki átutalás útján köteles megfizetni. A befizetés során a közlemény rovatban
fel kell tüntetni a „katasztrófavédelmi bírság” szöveget, a határozat számát és az Üzemeltető,
mint a bírságfizetésre kötelezett nevét. Az Üzemeltető, mint kötelezett késedelmi pótlékot
köteles fizetni,  ha pénzfizetési  kötelezettségének  határidőre  nem  tesz eleget. A késedelmi
pótlék   mértéke   minden   naptári   nap   után   a   felszámítás   időpontjában   érvényes   jegybanki
alapkamat 365-öd része.
A  katasztrófavédelmi   bírság   megfizetésére   a   hatóság   a   teljesítési   határidő   lejárta   előtt
előterjesztett   kérelemre   legfeljebb   12   havi   részletfizetést   engedélyezhet,   amennyiben   a
katasztrófavédelmi bírság megfizetésére kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a
teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes
összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.
A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárásnak van helye. 
A   Nógrád   Megyei   Katasztrófavédelmi   Igazgatóság   (a   továbbiakban:   Hatóság)   jelen
határozatában alkalmazott szankciókhoz kapcsolódó adatokat, jogszabályi kötelezettségének
eleget téve a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyzi.

II.  Az   Üzemeltetőt  a  Telephelye   -   mint   veszélyes   tevékenység   végzésére   vonatkozó
katasztrófavédelmi   engedéllyel   nem   rendelkező   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzem   -
vonatkozásában   a   katasztrófavédelemről   és   a   hozzá   kapcsolódó   egyes   törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 35. § (2) bekezdése
alapján
a veszélyes tevékenység folytatásában akként korlátozom, hogy a jelen lévő veszélyes
anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede (a HHVP-LG  vonatkozásában 12,5 t,
az UN3077 vonatkozásában 25 t) alá csökkentésére kötelezem.
A   kötelezésben   foglaltak   végrehajtásának   módja:  a   veszélyes   anyagokkal   kapcsolatos
súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
R.) 1. mellékletének 1. táblázatában rögzített alsó küszöbérték negyedét elérő mennyiségű –
figyelemmel   az   összegzési   szabályra   is   –   veszélyes   anyagok   elszállítása   az   Üzemeltető
költségére és veszélyére.
A kötelezésben foglaltak végrehajtásának határideje: a határozat kézhezvételétől számított
15 n
 
apon belül, de legkésőbb 2021. december 3-ig . 
Jelen   határozat   ellen   közigazgatási   úton   további   jogorvoslatnak   helye   nincs,   a   vitatott
közigazgatási   cselekmény   ellen   közigazgatási   per   indítható   a   Budapest   Környéki
Törvényszéknek címzett, és a hatóságomhoz a közléstől számított 30 napon belül elektronikus
úton   benyújtott   kereseti   kérelemmel.   A   kereset   benyújtása   kizárólag   elektronikus   úton
történhet cégkapun keresztül hatóságom hivatali kapujára. 
A keresetlevél  benyújtásának  a közigazgatási  cselekmény  hatályosulására  halasztó hatálya
nincs.
Hatóságom   abban   az   esetben,   ha   az   Üzemeltető   a   hatósági   határozatban,   illetve   a
jogszabályokban   foglalt   kötelezettségeinek   nem   tesz   eleget,   a   vonatkozó   jogszabályban
meghatározott szankciókat alkalmazhatja.
Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem
merült fel. 
Jelen döntésem a közléssel válik véglegessé.
I N D O K O L Á S
A   Hatósághoz   2021.   október   12-én   lakossági   bejelentés   érkezett   veszélyes   anyagok
szabálytalan tárolásával kapcsolatban. 
A   hatóság  a  Kat.  25.   §   (4)   bekezdése   alapján   helyszíni   szemlét   tartott   az   Üzemeltető
Telephelyén,   amelyről   36200/1154/2021.   ált.   számú   jegyzőkönyvet   (a   továbbiakban:
jegyzőkönyv A.) vette fel 2021. október 12-én. 
A jegyzőkönyv A. 5. pontjában a következők kerültek rögzítésre:
„Az   ellenőrzést   végző   részéről   az   ellenőrzés   során   tapasztalt   lényeges   körülmények   és
megállapítások:*   (pl.:   tények,   tapasztalatok,   szabálytalanságok   részletezése,   hiányosságok
felsorolása stb.)
A SungEel Hitech Hungary Kft. (székhely: 2310 Szigetszentmiklós, ÁTI Sziget Ipari Park)
3078   Bátonyterenye,   Hatvani   út   2.   szám   alatt   levő   telephelyen   a   jelen   lévő   veszélyes


anyagokat ellenőriztük. A telephelyen található anyagok közül a következők 219/2011. (X.20.)
Korm. r. (továbbiakban: R) szerinti veszélyes anyagok vannak jelen:
A R. 1. sz táblázat alapján: H2 szakaszába sorolható veszélyes anyagok: 

- HHVP-LG (13588kg)
A R. 1. sz táblázat alapján: E1 szakaszába sorolható veszélyes anyagok: 
-  HHVP-LG (13588kg) 
-   Továbbá   az   üzem   területén   a   raktárépület   előtt,   a   szabadba,   BIG   BAG   zsákos

kiszerelésben, UN3077 környezetre veszélyes (nehézfémet tartalmazó fémoxid) hulladék
(179.983 kg)

A HLOP powder veszélyes anyagot és Carbon port tartalmazó, HHVP-LG fekete port, 6.1
ADR   veszélyességi   bárcával   ellátott,   BIG   BAG   zsákos   kiszerelésben   tárolják   a
raktárcsarnokban. Az üzemeltető által átadott raktárkészlet dokumentum alapján, jelenleg a
HHVP-LG anyagból 13588 kg van jelen raktárkészleten. 

A szabadban tárolt BIG BAG zsákos, UN3077 környezetre veszélyes (nehézfémet tartalmazó
fémoxid)   hulladékra   biztonsági   adatlapot   bemutatni   nem   tudtak,   a   tényleges   veszélyét   az
üzemeltető nem tudta igazolni, ezért a R. 1. sz. mellékletének 24. pontja szerinti megjegyzése
alapján került E1 vizi környezetre veszélyes besorolásba.  Ebből az anyagból a szállítólevelek
alapján került megállapításra a jelen lévő anyagmennyiség, amely nettó 179.938kg.”

Az ellenőrzést követően a Hatóság az Üzemeltetőt adatszolgáltatásra hívta fel 2021. október
20-án, a 36200/1154-2/2021.ált. számú végzéssel, a következők szerint:
„Ügyfél  küldje meg a  hatóság részére, a  2021. október 12-én tartott helyszíni szemlén
rögzített,   jegyzőkönyvbe   foglalt,  SungEel   Hitech   Hungary   Kft.   3078   Bátonyterenye,
Hatvani út 2. szám alatti telephelyén jelen lévő HHVP-LG valamint UN 3077 környezetre
veszélyes (nehézfémet tartalmazó fémoxid) hulladék anyagok,  R. 1. sz. melléklet szerinti
veszélyességi osztály hovatartozását bizonyító dokumentumokat.”

A  Hatóság  2021.   október   12-én  katasztrófavédelmi   bírság   kiszabása   tárgyában   hivatalból
eljárást indított, amelyről az Üzemeltetőt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény
 (a továbbiakban: Ákr.) 104. § (3) bekezdése alapján, a 36200/1154-3/2021.ált.
sz. végzésével értesítette.
Az   Üzemeltető   a  36200/1154-2/2021.ált   számú   végzésre,   a   Hatóságnál   36200/1154-
4/2021.ált. számon iktatott levelében az alábbiakról tájékoztatta a Hatóságomat:
„Hivatkozva   a   36200/1154-2/2021.ált   számú   végzésére,   mellékelve   megküldjük   a
biztonsági   adatlapokat   (MSDS),   amelyek   igazolják   a   kérdés   alá   vont   anyagok
hovatartozását.
A HHVP-LG, HHVP, HLIPP és egyéb HLOP származékok, amik tartalmuk miatt a HLOP
kategóriába   sorolható   black   powderhez   tartoznak.   Ahogy   azt   az   ellenőrzést   végző
kollégának   elmondtuk   és   bemutattuk,   minden   anyagot,   amiben   akár   pár   %ban   is
megtalálható az NMC(Nikkel, Mangán,Kobalt), a HLOP MSDS alá tudjuk besorolni,
Szeretnénk kiemelni, hogy a Carbon por termék nem veszélyes anyagként van besorolva.
Így meg kell különböztetnünk az NMC veszélyes és Carbon nem veszélyes anyagokat”


A   Kat.   3.   §   28.   pontja   értelmében   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzem:   egy   adott
üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal
foglalkozó létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is - veszélyes
anyagok   vannak   jelen   a   törvény   végrehajtására   kiadott   jogszabályban   meghatározott
küszöbértéket   elérő   mennyiségben,   és   ennek   alapján   alsó   vagy   felső   küszöbértékűnek
minősül.
A Kat. 3. § 31. pontja szerint veszélyes tevékenység: olyan, veszélyes anyagok jelenlétében
végzett   tevékenység,   amely   ellenőrizhetetlenné   válása   esetén   tömeges   méretekben
veszélyeztetheti,   illetve   károsíthatja   az   emberi   egészséget,   a   környezetet,   az   élet-   és
vagyonbiztonságot.
A Kat. IV. fejezete foglalkozik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni
védekezés szabályozásával.
A R. 2. §-a értelmében a R. hatálya kiterjed a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre és a
küszöbérték alatti üzemre.
Az R. 1. § 1. pontja alapján alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol az
R. 1. melléklete alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső
küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen.
Az R. 4. § (1) bekezdése értelmében a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
megelőzése, az ellenük való védekezés engedélyezési és felügyeleti tevékenysége – egyebek
közt - az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:
a)   a   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzem,   küszöbérték   alatti   üzem   azonosítása   és   a
veszélyes tevékenység végzése,
b)   a   veszélyes   anyagokkal   kapcsolatos   súlyos   balesetek   veszélyének   azonosítása   és
kockázatuk elemzése, (…)
A   (2)   bekezdés   alapján   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzem   azonosításának   részletes
szabályait az R. 1. melléklete tartalmazza.
A Hatóság a helyszínen tapasztaltak alapján elvégezte a telephely azonosítási számítását az R.
1. melléklete alapján.
Az R. 1. mellékletének 1-3. pontja értelmében a veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége
van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat B és C oszlop). E melléklet a veszélyes
anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi
osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. Az 1. táblázat
A oszlopában felsorolt veszélyességi osztályokba sorolható veszélyes anyagokra az 1. táblázat
B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.
Ezen belül az 1. táblázat 2. és 4. sora szerint:
„H” szakasz - EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK  
H2.   AKUT   TOXICITÁS   -   2.   kategória,   minden   expozíciós   útvonal   -   3.   kategória,
belégzéses expozíció (lásd a 7. megjegyzést) 
alsó küszöbmennyiség 50 tonna - felső küszöbmennyiség 200 tonna
Az 1. táblázat 20. és 21. sora szerint:
„E” szakasz - KÖRNYEZETI VESZÉLYEK  
E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy a krónikus 1 kategóriában
alsó küszöbmennyiség 100 tonna - felső küszöbmennyiség 200 tonna
Az   1.   melléklethez   fűzött   megjegyzések   2.   pontja   szerint   a   táblázatokban   meghatározott
küszöbmennyiségek   egy   üzemre   vonatkoznak.   Ha   a   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó

üzemben jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban
meghatározott értéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű. (…) Ha az üzemben jelen lévő veszélyes
anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározott érték negyedét,
akkor az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül.
Az 1. melléklethez fűzött megjegyzések 3. pontja, valamint annak b) és c) alpontja szerint
amennyiben   az   üzemben   többféle   veszélyes   anyag   van   jelen,   és   azok   közül   önmagában
egyetlen jelen lévő anyag vagy keverék maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a
C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő
összegzési szabályt kell alkalmazni:
b) az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg
q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1
qx   -   az   1.   táblázatban   megjelölt   valamely   veszélyességi   osztályba   tartozó   jelen   lévő
veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes
anyag mennyisége,
QAx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott
küszöbmennyiség;
c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg
q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25
qx   -   az   1.   táblázatban   megjelölt   valamely   veszélyességi   osztályba   tartozó   jelen   lévő
veszélyes anyag, vagy a 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes
anyag mennyisége,
QAx - az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott
küszöbmennyiség.
Az   Üzemeltető   nyilatkozata,   valamint   a   helyszíni   jegyzőkönyv   A.   alapján  a   HHVP-LG
veszélyes   anyag,   a   HLOP   biztonsági   adatlapja   alapján   az   R.   1.   mellékletének   1.
táblázata szerinti H2, valamint E1 szakaszába tartozó veszélyes anyagok közé sorolható.
Az 1. melléklethez fűzött megjegyzések 24. pontja alapján a nem ismert veszélyességű, akár
hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét
az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen
lévő   vagy   jelen   lévőnek   feltételezhető   összetevők   közül   annak   a   veszélyességét   kell
alkalmazni   a   teljes   keverékmennyiségre,   amelyhez   az   1.,   vagy   a   2.   táblázatban   a
legalacsonyabb küszöbmennyiség tartozik.
Az   Üzemeltető   nyilatkozata,   valamint   a   helyszíni   jegyzőkönyv   A.   alapján  az   UN3077
környezetre veszélyes (nehézfémet tartalmazó fémoxid) hulladéknak (HAK 06 03 15*) az R.
1. mellékletének megfelelő környezeti veszély szerinti pontos besorolását az Üzemeltető nem
tudta igazolni, ezért az R. 1. mellékletéhez fűzött megjegyzések 24. pontja alapján került
besorolásra az R. 1. mellékletének 1. táblázata szerinti E1 szakaszba (vízi környezetre
veszélyes).
A 2021. október 12-i hatósági helyszíni szemle időpontjában jelenlévő veszélyes anyagok
mennyisége alapján megállapított, egészségi veszélyekre vonatkozó összegzési érték: 0,27; a
környezeti   veszélyre   vonatkozó   összegzési   érték:   0,96   (felsőküszöbre)   valamint   1,93
(alsóküszöbre) volt.

Tekintettel   arra,   hogy   az   egészségi   veszélyekre   vonatkozó   alsó   küszöbértékre   számított
összegzési   érték   meghaladja   a   0,25   értéket,   ezért   az   üzem   az   R.  1.   mellékletéhez   fűzött
megjegyzések 3. pontja és annak c) alpontja szerint  küszöbérték alatti üzemnek minősül a
telephelyen jelenlévő HHVP-LG (13588kg) veszélyes anyag miatt.
Továbbá a környezeti veszélyekre vonatkozó felső küszöbértékre számított összegzési érték
0,96, valamint alsó küszöbértékre számított összegzési érték 1,93 volt, ezért az üzem az R. 1.
melléklethez fűzött megjegyzések 3. pontja és annak b) alpontja szerint  alsó küszöbértékű
üzemnek   minősül   a   jelen   lévő  HHVP-LG   (13588kg)   és  UN3077   környezetre   veszélyes
(nehézfémet tartalmazó fémoxid) hulladék (179.983 kg) veszélyes anyagok miatt.
Fentiek alapján megállapításra került, hogy az Üzemeltető 3078 Bátonyterenye, Hatvani út
2. szám alatti telephelye a Kat. 3. § 28. pontja szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemnek  minősül,
  mivel  teljesül   vele  szemben  a   Kat.   3.  §  31.  pontjában   meghatározott
veszélyes tevékenység végzésének fogalma.
Mindezek figyelembe vételével megállapítottam, hogy az Üzemeltető fenti telephelye a Kat.
IV.   fejezetének   (veszélyes   anyagokkal   kapcsolatos   súlyos   balesetek   elleni   védekezés),
valamint az R.-nek a hatálya alá tartozik, és az R. 1. § 1. pontja szerinti alsó küszöbértékű
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül
, a jelenleg ott tárolt veszélyes anyagok
mennyisége miatt.
Továbbá   a   Hatóság   2021.   október   26-án   újabb   célellenőrzés   keretében   ismételt   helyszíni
szemlét   tartott,   ahol   a   36200/1154-5/2021-ált   számú   jegyzőkönyv   (továbbiakban:
jegyzőkönyv B.) alapján, a telephelyen levő HHVP-LG és az UN3077 környezetre veszélyes
(nehézfémet   tartalmazó   fémoxid)   hulladék   anyagok   mennyiségének   jelenlétét   vizsgálta   és
megállapította, hogy a - HHVP-LG anyagból 12107 kg, az UN3077 környezetre veszélyes
(nehézfémet tartalmazó fémoxid) hulladékból 179.983 kg volt jelen. 
A   Hatóság   a   helyszínen   tapasztaltak   alapján   ismételten   elvégezte   a   telephely   azonosítási
számítását az R. 1. mellékletének fentiekben részletezett szabályai alapján. 
A 2021. október 26-i hatósági helyszíni szemle időpontjában jelenlévő veszélyes anyagok
mennyisége alapján megállapított, egészségi veszélyekre vonatkozó összegzési érték: 0,24; a
környezeti   veszélyre   vonatkozó   összegzési   érték:   0,96   (felsőküszöbre)   valamint   1,92
(alsóküszöbre) volt.
Mindezek alapján ismételten megállapítottam, hogy  az Üzemeltető fenti telephelye  a Kat.
IV. fejezetének, valamint az R.-nek a hatálya alá tartozik és az R. 1. § 1. pontja szerinti alsó
küszöbértékű   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzemnek   minősül
,   a   jelenleg   ott   tárolt
környezetre veszélyes anyagok mennyisége miatt.
I.  A Kat. 25. § (1) bekezdése szerint, „veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági
hatóság   katasztrófavédelmi   engedélyével   végezhető.”   A   hatóság   megállapította,   hogy   az
Üzemeltető katasztrófavédelmi engedély iránt kérelmet 2021. október 11-én terjesztett elő,
melynek   elbírálása   folyamatban   van,   az   Üzemeltető   részére   még   engedély   nem   került
kiadásra. 
Ugyanakkor a helyszíni szemlék során megállapítást nyert, hogy az Üzemeltető már jelenleg
is folytat a Kat. 3. § 31. pontja szerinti veszélyes tevékenységet
, telephelyén veszélyes
anyagokat tárol a R. 1. mellékletében megjelölt, az előzőekben részletesen kifejtettek alapján
engedélykötelesnek minősülő mennyiségben.
Az előzőek értelmében az Üzemeltető a Kat. 25. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles
veszélyes tevékenységét katasztrófavédelmi engedély nélkül végezte a Telephelyén,  ezért  a

Bírságrendelet  2.   melléklet   1.   pontjában   foglalt   „engedélyköteles   tevékenység   engedély
nélküli végzése, folytatása” szabályszegést követte el. 
A   közigazgatási   szabályszegések   szankcióiról   szóló   2017.   évi   CXXV.   törvény   (a
továbbiakban:   Szankció   tv.)   2.   §   (1)-(3)   bekezdésében   foglaltak   alapján   a   közigazgatási
szabályszegésért való felelősség megállapítása esetén a közigazgatási hatóság közigazgatási
szankciót alkalmaz. Közigazgatási szankciót azzal a természetes személlyel, jogi személlyel
vagy   jogi   személyiséggel   nem   rendelkező   szervezettel   szemben   lehet   alkalmazni,   akinek,
illetve amelynek a közigazgatási szabályszegésért való felelősségét a közigazgatási hatóság
megállapította.   Közigazgatási   szabályszegés   esetén   a   következő   közigazgatási   szankciók
alkalmazhatók:
a) figyelmeztetés,
b) – (hatályon kívül helyezve),
c) közigazgatási bírság,
d) tevékenység végzésétől történő eltiltás,
e) elkobzás.
A   Kat.   35.   §   (10)   bekezdése   a)   pontja   szerint   nem   alkalmazható   közigazgatási
szankcióként   figyelmeztetés   az   alábbi   közigazgatási   szabályszegések   miatt   indult
közigazgatási hatósági eljárásokban:

a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása.
A Szankció   tv.  9.  §  (1)  bekezdése   alapján  közigazgatási  bírság  minden,  a  közigazgatási
hatóság   által   közigazgatási   szabályszegésért   kiszabott   bírság.   A  (3)   bekezdés   d)   pontja
értelmében   a   hatóság   a   figyelmeztetés   szankció   alkalmazása   feltételeinek   teljesülése
esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha

d)   törvény   vagy   eredeti   jogalkotói   hatáskörben   kiadott   kormányrendelet
meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés  alkalmazásának kizárásáról
rendelkezik.

A Kat. 35. § (5) bekezdésének a) pontja alapján az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi
bírság kiszabására jogosult:
a)   katasztrófavédelmi   engedély   nélkül   végzett   engedélyköteles   tevékenység   végzése
esetén.
A   Kat.   35.   §   (6)   bekezdése   alapján   a   katasztrófavédelmi   bírság   legkisebb   összege
háromszázezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi
keretek   között   a   jogsértésnek   az   emberi   életre   és   egészségre,   az   anyagi   javakra   és   a
környezetre való veszélyességével arányos mértékben, a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez
igazodva kell meghatározni.
A   Bírságrendelet   2.   mellékletében   lévő   táblázat   1.   pontjában  (engedélyköteles
tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása) rögzített szabályszegést a Bírságrendelet
3.000.000,- Ft, azaz hárommillió  forint bírság kiszabásával rendel büntetni.  
A bírság
alkalmazása vonatkozásában a hatóságnak mérlegelési joga nincs.
A Bírságrendelet 5. § (1) bekezdése alapján, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a Kat.
IV.   fejezete   hatálya   alá   tartozó   eljárásban   a   Bírságrendelet   2.   mellékletében   szereplő
szabályszegések   esetén  az   ott   meghatározott   összegű   katasztrófavédelmi   bírság
kiszabására jogosult. 
Ez alapján a bírság mértékének meghatározása során – a Szankció tv.
10. § (1) és (1a) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a hatóságnak nincs mérlegelési
joga. 

A fentiekre tekintettel határozatom rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint
döntöttem,  
alsó   küszöbértékű   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzemnek   minősülő
telephelyen   engedélyköteles   tevékenységet   engedély   nélkül   végző   Üzemeltetőt   e
szabályszegésre tekintettel  katasztrófavédelmi  bírság megfizetésére  köteleztem  és a bírság
összegét 3.000.000.- Ft, azaz hárommillió forint összegben határoztam meg.
A bírság megfizetésének határidejét, módját a Bírságrendelet 6. § (2) bekezdésének és 7. § (1)
bekezdésének figyelembevételével állapítottam meg.
A bírság megfizetéséhez kapcsolódó részletfizetés lehetőségét és szabályait a Bírságrendelet
7. § (2) bekezdése rögzíti. 
A   késedelmi   pótlékra   vonatkozó   rendelkezések  az  Ákr.  135.   §-án,  valamint   a   Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésén alapulnak. A bírság
meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait az Ákr. 131-138. §-ában foglaltak, valamint
a Bírságrendelet 7. § (3) bekezdése rögzítik.
A  Szankció  tv.  3.§  (1)  bekezdése  alapján   a  közigazgatási   szankciót   alkalmazó   hatóság  a
közigazgatási   szankciók   alkalmazásának   fokozatossága   érdekében   -   törvény   vagy   eredeti
jogalkotói   hatáskörben   kiadott   kormányrendelet   eltérő   rendelkezésének   hiányában   -   a
Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyzi azon döntés e törvényben meghatározott
adatait,   amely   ellen   kérelemre   induló   jogorvoslatnak   már   nincs   helye.   A   közigazgatási
szankciót   alkalmazó   hatóság   a   döntés   adatait   a   jogorvoslati   kérelem   benyújtására
rendelkezésre álló idő elteltével egyidejűleg jegyzi be.
A Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásának adatbázisában 2021. október 27-én létrehozott
20211028-001370 azonosító  számú keresési  igazolás  szerint Üzemeltetőre  vonatkozóan,  a
lekérdezés időpontjában nincs nyilvántartott közigazgatási szankció.
II.  A   Kat.   35.   §   (2)   bekezdése   alapján  „Ha   az   üzemeltető   a   biztonságos   működéssel
kapcsolatos kötelezettségeit  nem teljesíti  és a biztonságos üzemeltetés  feltételeiben  súlyos
hiányosság   jelentkezik,   akkor   az   iparbiztonsági   hatóság   a   25.   §   (1)   bekezdésében
meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Ha az
üzemeltető   a   veszélyes   tevékenységet   hatósági   engedély   nélkül   kezdi   el,   akkor   az
iparbiztonsági   hatóság   a   veszélyes   tevékenység   folytatását   a   veszélyes   anyagokkal
foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték negyede
alá csökkentésével korlátozza.”
A   Hatóság   a   jelen   határozat   indoklásában   az   előzőekben   részletesen   kifejtettek   alapján
megállapította, hogy az Üzemeltető a fenti Telephelye vonatkozásában nem rendelkezik a
Kat. 25. § (1) bekezdésében rögzített katasztrófavédelmi engedéllyel a veszélyes tevékenység
végzésére, ezzel együtt azt is, hogy ennek ellenére veszélyes tevékenységet folytat, ezáltal
fennáll   vele   szemben   a   Kat.   35.   §   (2)   bekezdésében   rögzített   jogszerűtlen   működési
körülmény. 
A Kat. 35. § (2) bekezdésének második mondata a Hatóság számára mérlegelési jogot nem
biztosít.
A Kat. 35. § (3) bekezdése értelmében az iparbiztonsági hatóság elrendelheti az üzemeltető
költségére és veszélyére: 

c) a   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó   üzemben,   veszélyes   anyagokkal   foglalkozó
létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök
ca) elszállítását,
cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését,


cc) veszélyeztető jellegük megszüntetését.
Tekintettel   arra,   hogy   az   Üzemeltető   tárgyi   telephelye   vonatkozásában   nem   rendelkezik
katasztrófavédelmi   engedéllyel   veszélyes   anyagok   kezelésére,   feldolgozására
(megsemmisítésük,   illetve   veszélyeztető   jellegük   megszüntetése   céljából),   a  kötelezésben
foglaltak   végrehajtásának   módját   a   Kat.   35.   §   (3)   bekezdés   c)   pont   ca)   alpontja   alapján
határoztam meg.
A   Kat.   35.   §   (2)   bekezdésének   második   mondata   értelmében   a   kötelezésben   foglaltak
végrehajtása során a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségét az R. 1. melléklete alapján
meghatározható alsó küszöbérték negyedét el nem érő mennyiségre kell csökkenteni. Az alsó
küszöbérték negyedének meghatározása során – a jelen határozat indoklásában az előzőekben
részletezettek szerint - figyelembe kell venni az R. 1. mellékletéhez fűzött megjegyzések 3.
pontjában foglalt összegzési szabályt is.
A   kötelezésben   foglaltak   végrehajtásának   határidejét   a   jelen   lévő   veszélyes   anyagok
veszélyeztető jellege és fellelhető mennyisége alapján állapítottam meg.
Fentiekre tekintettel a rendelkező rész II. pontjában foglaltak szerint döntöttem. 
A   kötelezésben   foglaltak   végrehajtásának   határidejét   a   jelenlévő   veszélyes   anyagok   -   az
Üzemeltető   nyilatkozata   és   az   anyagok   biztonsági   adatlapja   alapján   meghatározható   -
veszélyeztető jellege és a helyszíni szemlék alkalmával a telephelyen fellelhető mennyisége
alapján állapítottam meg.
Az Ákr. 116. § (1) bekezdésének figyelembe vételével jelen határozat ellen fellebbezésnek
nincs helye.
Az Ákr. 114. § (1) bekezdése szerint az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható
végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. 
Figyelemmel   az   Ákr.   82.   §   (1)   bekezdésében   foglaltakra,   jelen   döntés   véglegessége   a
közléssel áll be. 
A   keresetlevél   tartalmára   és   benyújtására   vonatkozó   szabályokat   a   közigazgatási
perrendtartásról   szóló   2017.   évi   I.   törvény   (a   továbbiakban:
Kp.)http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=305.218100 - foot1  37-39. §-ai határozzák
meg.
A  keresetlevél  elektronikus  úton  való  benyújtása   az  elektronikus  ügyintézés   és a  bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdésén és
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 608. § (1) bekezdésén alapul. 
Az elektronikus útra kötelezett, vagy az elektronikus utat választó félnek a megfelelő ÁNYK
űrlapot   kell   kitölteni.   A   kitöltött   ÁNYK   űrlapot   és   csatolt   mellékleteit   a
www.magyarorszag.hu oldalon ügyfélkapus bejelentkezés után, az ügyfélkapun keresztül a
vitatott   cselekményt   megvalósító   közigazgatási   szervhez   kell   beküldeni.   Ha   a   fél   nem
kötelezett az elektronikus útra, kérelmét beadhatja papír alapon is.
A Budapest Környéki Törvényszék hatáskörét és illetékességét a Kp. 7. § (1) bekezdés a)
pontja,   12.   §   (1)   bekezdése   és   13.   §   (1)   bekezdés   b)   pontja,   továbbá  a   bíróságok
elnevezéséről,   székhelyéről   és   illetékességi   területének   meghatározásáról   szóló   2010.   évi
CLXXXIV. törvény
 3/A. §-a, valamint 4. melléklet 2. pontja határozza meg. 

A Kp. 39. § (6) bekezdése értelmében, mivel törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél
benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
Arra az esetre, ha az Üzemeltető a hatósági határozatban, illetve a jogszabályokban foglalt
kötelezettségeinek   nem   tesz   eleget,   a   további   szankciók   (pl.   a   veszélyes   tevékenység
folytatásának   felfüggesztése,   az   engedély   kiadását   követően   annak   visszavonásával   a
veszélyes tevékenység folytatásának megtiltása, katasztrófavédelmi bírság ismételt kiszabása)
alkalmazását a Kat. 35. §-a biztosítja a Hatóság számára.
Figyelembe véve az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakat, az eljárás során ügyfelet terhelő
eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem.
Határozatom jogalapja a Kat. 35. § (2) bekezdése és 35. § (3) bekezdés c) pontja, valamint a
Bírságrendelet 5. § (1) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja. Hatóságom hatáskörét a Kat.
25. § (1) bekezdése, az R. 1. § 2a. pontja, valamint az R. 4. § (3) bekezdése, illetékességét a
Kat.  22.   §   (1)   bekezdésének   b)   pontja,   valamint   a   katasztrófavédelemről   és   a   hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról
szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése és az 1. melléklete a) pontjának
13. alpontja határozza meg.
Kelt: Salgótarján, elektronikus bélyegző szerint
Seres Tibor tű. ezredes
tűzoltósági főtanácsos
igazgató
Melléklet:
-
Terjedelem: 10 oldal (a kiadmányozó pótlap nélkül)
Kapja: 
1. Irattár
2. SungEel Hitech Hungary Kft. (2310 Szigetszentmiklós, ÁTI Sziget Ipari Park 48.) biztonságos 
kézbesítési szolgáltatás útján – Cégkapu

ZÁRADÉK
A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített
36200/1154-7/2021.ált.